Az Európai Parlament,

–  tekintettel a német szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium által 2019. október 29-én a 80 AR 137/19. sz. eljárással összefüggésben eljuttatott és a plenáris ülésen 2019. november 25-én bejelentett, Gunnar Beck mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Gunnar Becket,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. április 30-án hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmányának 46. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0036/2020),

A.  mivel a düsseldorfi főügyész Gunnar Beck európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a német büntető törvénykönyv 132a. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott és büntetni rendelt, címekkel való visszaélés bűncselekményének feltételezett elkövetése miatti lehetséges nyomozással összefüggésben;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően a nyomozást nem Gunnar Beck feladatainak ellátása során kifejtett véleményével vagy leadott szavazatával összefüggésben kezdeményezték;

C.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

D.  mivel a 2019. május 26-i európai parlamenti választás során a szavazólapon a képviselő nevét a következő módon tüntették fel: „Prof. Dr. Gunnar Beck, Hochschuldozent [egyetemi docens], Barrister-at-Law für EU-Recht [uniós jogi barrister], Neuss (NW)”; mivel Gunnar Beck 1996-ban a nagy-britanniai Oxfordban kapta meg a filozófia doktora címet, míg Németországban sem professzori, sem doktori címet nem szerzett; mivel az Európai Parlament alakuló ülését megelőzően a düsseldorfi ügyészség sajtójelentések és bűnügyi feljelentések alapján nyomozást indított a német büntető törvénykönyv 132a. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti címekkel való visszaélés feltételezett elkövetésével kapcsolatban; mivel Gunnar Beck Európai Parlamentbe történő megválasztása miatt a nyomozást röviddel 2019. július 5. után, valószínűleg 2019. július 9-én felfüggesztették; mivel 2019. szeptember 4-én a düsseldorfi főügyész továbbította a német szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium Gunnar Beck mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmét a német büntető törvénykönyv 132a. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti, címmel való visszaélés gyanújával kapcsolatos nyomozás újraindítása érdekében;

E.  mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekmények indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a bizottság a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez;

F.  mivel az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

G.  mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

H.  mivel ebben az esetben a Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz tényszerű bizonyítékot arra, hogy a jogi eljárást esetleg azzal a mögöttes szándékkal indították volna, hogy aláássák a képviselő politikai tevékenyégét, és ezáltal az Európai Parlamentet;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Gunnar Beck mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a német hatóságoknak és Gunnar Becknek.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.