Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 13. cikkének (2) bekezdésére, illetve 17. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel korábbi határozataira és állásfoglalásaira a Bizottság 2014-es, 2015-ös, 2016-os, 2017-es és 2018-os évre vonatkozó mentesítéséről,

–  tekintettel az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által a Cseh Köztársaság „Gólyafészek” néven ismert projektjével kapcsolatban végzett igazgatási vizsgálatokra, amelyek „súlyos szabálytalanságokat” tártak fel,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által 2014. március 26–27-én a Cseh Köztársaságban tett tényfeltáró látogatásra,

–  tekintettel 2018. december 13-i állásfoglalására az összeférhetetlenségről és az uniós költségvetés védelméről a Cseh Köztársaságban(1),

–  tekintettel az összeférhetetlenségről szóló, 2006. március 16-i 159/2006 sz. cseh törvényre, amely törvény 4. cikkének c) pontja 2017 februárjában lépett hatályba,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2018. július 18-i 2018/1046/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) (a továbbiakban: az új költségvetési rendelet) – amely 2018. augusztus 2-án lépett hatályba – és különösen annak 61. cikkére,

–  tekintettel az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 144. és 145. cikkére(3),

–  tekintettel a Bizottsághoz intézett, a Cseh Köztársaságban fennálló esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó kérdésekre és panaszokra(4),

–  tekintettel a Bizottság Jogi Szolgálatának „A költségvetési rendelet (összeférhetetlenségről szóló) 61. cikkének hatása az európai strukturális és beruházási alapokból (esb-alapok) származó kifizetésekre” című, 2018. november 19-i véleményére,

–  tekintettel a főügyész által 2019. december 4-én tartott sajtókonferenciára az uniós forrásokkal való visszaélés miatt a Cseh Köztársaság miniszterelnöke ellen indított vizsgálat újraindításáról,

–  tekintettel a tagállamokban az EU pénzügyi érdekeinek védelmét érintő összeférhetetlenségről és korrupcióról szóló, 2019. december 18-i plenáris vitájára,

–  tekintettel a Cseh Köztársaság miniszterelnöke ellen uniós forrásokkal való visszaélés és esetleges összeférhetetlenség miatt indított büntetőeljárás újraindításáról szóló, 2020. január 15-i plenáris vitára,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által 2020. február 26–28-án a Cseh Köztársaságban tett tényfeltáró látogatásra,

–  tekintettel a cseh Alkotmánybíróság Pl. ÚS 4/17. számú, 2020. február 18-i határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel szemben az OLAF-nak a kisvállalkozások számára nyújtott uniós támogatások szabálytalan felhasználásáról szóló jelentését követően indított bűnügyi nyomozást, amelyet két évvel később felfüggesztettek, a cseh főügyész a közelmúltban újraindította; emlékeztet arra, hogy a „Gólyafészek” projekt keretében az Agrofert mesterségesen alapított egy középvállalkozást, amely az Agrofert ellenőrzése alatt maradt, annak érdekében, hogy összesen mintegy 2 millió euró összegű finanszírozást szerezzen kis- és középvállalkozások számára;

B.  mivel a cseh főügyész „jogellenesnek és idő előttinek” minősítette a bűnügyi nyomozás megszüntetését, mivel az uniós jogot nem vették figyelembe, és hozzátette azt is, hogy a támogatások odaítélésének folyamata során nem végeztek elegendő ellenőrzést;

C.  mivel a költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdése (a 61. cikk (3) bekezdésével együtt) a következőket rögzíti:

D.  mivel a költségvetési rendelet 63. cikke előírja a tagállamok számára olyan irányítási és ellenőrzési rendszerek bevezetését, amelyek – a 36. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint – biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését;

E.  mivel 2017 februárjában módosították az összeférhetetlenségről szóló 159/2006. sz. cseh törvényt a tiltott tevékenységek kibővített listájával, beleértve olyan rendelkezéseket, amelyek megakadályozzák, hogy egyes vállalatok akár alvállalkozóként is részt vegyenek a közbeszerzésben vagy támogatásban részesüljenek; mivel a jogi aktus célja az összeférhetetlenség minden formájának megelőzése;

F.  mivel a közbeszerzési szabályok (a 2014/24/EU irányelv 24. cikke(5)) az összeférhetetlenség – többek között a közvetlen vagy közvetett személyes érdekek – elkerülésére kötelezik a tagállamokat, és léteznek az összeférhetetlenségnek vagy a megosztott irányítás alá tartozó speciális kötelezettségeknek tekintett helyzetek kezelésére vonatkozó szabályok (például az 1303/2013/EU rendelet);

G.  mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata(6) szerint „az összeférhetetlenség objektíven és önmagában is súlyos szabálytalanság anélkül, hogy azt az érintett felek szándékára tekintettel kellene minősíteni, és függetlenül attól, hogy jóhiszeműen vagy rosszhiszeműen jártak el”;

H.  mivel a Bizottság kénytelen felfüggeszteni az uniós támogatások kifizetését olyan esetekben, amikor az irányítási és ellenőrzési rendszerek működésében súlyos hiányosság tapasztalható, és ha az összeférhetetlenséggel kapcsolatban jelentős feltáratlan, be nem jelentett és korrigálatlan szabálytalanságok kerültek napvilágra;

I.  mivel az Agrofert a cseh miniszterelnök által létrehozott konglomerátum, amely több mint 230 vállalatból és több mint 34 000 alkalmazottból áll (2017); mivel kiderült, hogy Babiš úr az Agrofert – az egyebek mellett több jelentős cseh médiaorgánumot magában foglaló Agrofert csoport anyavállalata – tényleges tulajdonosa az AB I és AB II vagyonkezelői alapokon keresztül, amelyeket ő alapított és amelyeknek egyúttal egyedüli kedvezményezettje is; mivel amikor Babiš úr úgy dönt, hogy felszámolja ezeket a vagyonkezelői alapokat, visszaszerzi az összes tulajdonát;

J.  mivel 2019 januárjában és februárjában a Bizottság több szervezeti egysége (DG REGIO/DG EMPL, DG AGRI (társult főigazgatóság)) koordinált, átfogó ellenőrzést végzett az uniós és a nemzeti jog alkalmazására vonatkozóan; mivel az AGRI bizottság jelenleg vizsgálja az állítólagos összeférhetetlenségeket a cseh mezőgazdasági miniszter vonatkozásában;

K.  mivel 2019 novemberében a Bizottság megküldte a cseh hatóságoknak a DG REGIO és a DG EMPL végleges ellenőrzési jelentését a költségvetési rendelet 61. cikke alapján a Cseh Köztársaságban felmerülő, a cseh médiának kiszivárogtatott állítólagos összeférhetetlenségek nyomán;

L.  mivel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 2019. december 16-án zárt ülést tartott Johannes Hahn költségvetési és igazgatási biztos részvételével;

M.  mivel Hahn biztos tájékoztatta a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, hogy a Bizottság csak akkor hozza nyilvánosságra az ellenőrzés következtetéseit, ha minden bizonyítékot megfelelően megvizsgáltak és alaposan elemeztek; mivel a cseh hatóságok 2020. május 29-én benyújtották válaszaikat a DG REGIO végleges ellenőrzési jelentésére;

N.  mivel a bizottsági ellenőrzés még folyamatban van, és elővigyázatossági intézkedésként és a helyzet tisztázásáig az uniós költségvetésből nem folyósítanak kifizetéseket az esb-alapokból olyan, Babiš úr közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vállalatok számára, amelyek potenciálisan érintettek lehetnek az állítólagos összeférhetetlenségben;

O.  mivel a Bizottság nem téríti meg a cseh hatóságoknak a vidékfejlesztési alap keretében az Agrofert csoport azon projektjei számára teljesített kifizetéseket, amelyeket potenciálisan érinthet az állítólagos összeférhetetlenség;

P.  mivel a cseh parlament nem felügyeli azokat az esetleges közbeszerzési eljárásokat, cseh nemzeti szintű támogatásokat vagy államilag támogatott közberuházásokat, amelyekből az Agrofert csoport továbbra is profitálhat;

Q.  mivel az Agrofert csoport a két legnagyobb cseh napilap, a Mladá fronta Dnes és a Lidové Noviny tulajdonosa, és az Óčko televíziócsatorna, valamint az Impuls és a RockZone rádióállomás is az irányítása alatt van; mivel az Európai Újságíró Szövetség jelentése szerint Babiš úr a Cseh Köztársaságban a magánmédia 30%-ának tényleges tulajdonosa(7);

R.  mivel az Agrofert csoport bevételei jelentősen nőttek Babiš úr hivatali ideje alatt, miközben az Agrofert csoport 2016-ban összesen 970 414 000 CZK, 2017-ben 1 048 685 000 CZK, 2018-ban pedig 973 284 000 CZK uniós mezőgazdasági támogatásban részesült kizárólag a Cseh Köztársaságban; mivel az Agrofert csoport állítólag 427 385 000 CZK összegű támogatást kapott az EU Kohéziós Alapjából a 2014–2020 közötti időszakban a Cseh Köztársaságban; mivel az Agrofert csoport valószínűleg további támogatásban részesült más tagállamokban, például Szlovákiában és Németországban is;

S.  mivel a Cseh Köztársaság Alkotmánybírósága Pl. ÚS 4/17. számú, 2020. februári határozatában elutasította a cseh köztársasági elnök és a cseh köztársasági parlamenti képviselők által a köztisztviselők körében felmerülő összeférhetetlenséget meghatározó cseh jogszabály hatályon kívül helyezése miatt benyújtott keresetet; mivel az Alkotmánybíróság ugyanebben a határozatban egyértelművé tette, hogy a választások nem használhatók fel arra, hogy az állam feletti ellenőrzést az állam kapacitásainak és erőforrásainak felhasználása vagy akár az azokkal való visszaélés céljából átvegyék;

1.  üdvözli a cseh miniszterelnök ellen a „Gólyafészek” projektben való részvétele miatt indított újabb bűnügyi nyomozást; bízik abban, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer függetlenül és minden esetleges politikai befolyástól mentesen folytatja ezt a folyamatot;

2.  elítéli az összeférhetetlenség minden olyan esetleges helyzetét, amely veszélyeztetheti az uniós költségvetés végrehajtását és alááshatja az uniós polgárok abba vetett bizalmát, hogy az uniós adófizetők pénzét megfelelően kezelik;

3.  kéri a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként lépjen fel az összeférhetetlenség minden formája ellen, és értékelje a tagállamok által ezek elkerülése érdekében hozott megelőző intézkedéseket;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre ellenőrzési mechanizmust a tagállamokban felmerülő összeférhetetlenségek kezelésére, és egyik prioritásaként határozza meg az összeférhetetlenségek aktív elkerülését, beleértve az uniós támogatások végső kedvezményezettjeinek azonosítását is;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az összeférhetetlenségekkel szembeni zéró tolerancia politikáját, biztosítsa a potenciálisan szabálytalanul kifizetett támogatások gyors visszafizettetését a jogállamiság és az eljárási követelmények tiszteletben tartása mellett, és határozottan lépjen fel, különösen abban az esetben, ha a nemzeti hatóságok nem lépnek fel a legmagasabb szintű képviselőik körében felmerülő összeférhetetlenségek megelőzése érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy az összeférhetetlenségek megelőzésére vonatkozó nemzeti jogszabályoknak összhangban kell lenniük az új költségvetési rendelet betűjével és szellemével; felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon közös iránymutatásokat, amelyek segítik a tagállamokat a magas rangú politikusok körében felmerülő összeférhetetlenségének elkerülése érdekében;

7.  sürgeti a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy fogadjanak el közös normákat az összeférhetetlenséghez kapcsolódó valamennyi kérdésre vonatkozóan, és törekedjenek közös értelmezés kialakítására valamennyi tagállamban;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a szabályok be nem tartása esetén tegye meg a megfelelő intézkedéseket az uniós költségvetés védelme érdekében, beleértve a jogellenesen vagy szabálytalanul kifizetett valamennyi pénzeszköz visszafizettetésére irányuló korrekciós intézkedéseket is, amennyiben ezt előírták;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a költségvetési átláthatóság növelésére irányuló erőfeszítéseiket annak biztosítása révén, hogy a közbeszerzési eljárásokra és az államilag finanszírozott szerződések odaítélésére vonatkozó releváns adatok könnyen és szabadon hozzáférhetők legyenek a nyilvánosság számára;

10.  aggodalmát fejezi ki az EU különböző részeiről érkező jelentések miatt, amelyek szerint a kormányhoz közeli vagy a kormányon belüli, egyéni érdekekkel rendelkező politikusok egyre nagyobb politikai befolyást gyakorolnak a jogalkotásra és a közpénzek felhasználására, azzal a potenciális céllal, hogy bizonyos személyek, nem pedig a nagyközönség érdekeit szolgálják;

11.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a cseh miniszterelnök miniszterelnökként (és korábban az európai strukturális és beruházási alapok tanácsának elnökeként) aktívan részt vett és továbbra is részt vesz az uniós költségvetés végrehajtásában a Cseh Köztársaságban, miközben a költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdését megsértve két vagyonkezelői alap alapítójaként és egyedüli kedvezményezettjeként, továbbra is ellenőrzi az Agrofert csoportot, és ezért megkérdőjelezi feladatainak pártatlan és objektív ellátását; mély aggodalmát fejezi ki azon közelmúltbeli médiabeszámolók(8) miatt, amelyek szerint a miniszterelnök továbbra is ellenőrzést gyakorol az Agroferten belül hozott üzleti döntések felett;

12.  megjegyzi, hogy a média közelmúltbeli jelentéseiből láthatólag kiderül, hogy Babiš úr és felesége továbbra is azon hat aktív személy között szerepel, akik jelentős befolyással vagy ellenőrzéssel rendelkeznek az Agrofert leányvállalatához, a GreenChem Solutions Ltd-hez kapcsolódó vagyonkezelők felett az Egyesült Királyságban;

13.  ragaszkodik ahhoz, hogy egy tagállam legmagasabb kormányzati szintjén fennálló összeférhetetlenség – amennyiben megerősítést nyer – nem tolerálható, és az érintett személy(ek)nek meg kell oldania/oldaniuk az alábbi megoldások egyikét alkalmazva:

14.  felhívja a Bizottságot, hogy alaposan felügyelje a kifizetések odaítélésének folyamatát a Cseh Köztársaságban, különösen a miniszterelnök vagy a költségvetés végrehajtásában részt vevő bármely más kormánytag közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő vállalatok számára az uniós alapokból történő kifizetéseket;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy indokolatlan késedelem nélkül értékelje, hogy azok az esetek, amelyek tekintetében az Agrofert csoporthoz tartozó vállalatok továbbra is támogatásban részesülnek a nemzeti költségvetésből, megfelelnek-e az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak; megjegyzi, hogy ezek az esetek pénzügyi károkat okozhatnak, és felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy értékeljék ezeket a helyzeteket; úgy véli, hogy a cseh és az uniós adófizetőket megfelelően tájékoztatni kell az ilyen helyzetről;

16.  mélységesen aggasztják azok a jelentések(9), amelyek szerint az Agrofert csoport vállalatai mesterségesen áthelyezhetik eszközeiket a leányvállalatok között, és így teljesítik a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások jogosultsági feltételeit, vagy – fordítva – csatlakozhatnak működésükhöz annak érdekében, hogy nagyvállalatként jelentkezzenek, és így közbeszerzési pályázatokat nyerjenek;

17.  sajnálatának ad hangot azon jelentések miatt, amelyek szerint az ellenőrök súlyos hiányosságokat tártak fel a csehországi regionális és kohéziós alapok irányítási és ellenőrzési rendszereinek működésében, és ezért közel 20%-os pénzügyi korrekciót javasoltak; felszólítja a Bizottságot, kritikus szemmel vizsgálja meg, hogy ezek az esetek az uniós forrásokkal való rendszerszintű visszaéléseket jelentenek-e;

18.  aggasztja a nemzeti kifizető ügynökségek és ellenőrző szervek hiányosságai által okozott pénzügyi veszteség; ezzel összefüggésben felszólítja a Tanácsot, hogy sürgősen fogadja el a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló rendeletre irányuló javaslatot;

19.  mélységes aggodalmának ad hangot a Cseh Köztársaság jogi kerete miatt, amely megfosztja a nemzeti legfőbb ellenőrzési intézményt attól a jogától, hogy ellenőrizze a közkiadások szabályszerűségét és teljesítését regionális és helyi szinten, ezáltal megakadályozva, hogy az intézmény bármilyen betekintést nyerjen az összetett vállalati struktúrák tényleges tulajdonosaiba; sajnálatát fejezi ki azon jelentések(10) miatt, amelyek szerint a legfőbb ellenőrzési hivatal nem végez szisztematikus helyszíni ellenőrzéseket a végső kedvezményezetteknél; aggodalmát fejezi ki a cseh miniszterelnök által a cseh legfőbb ellenőrzési hivatal munkájával kapcsolatban tett becsmérlő megjegyzések miatt;

20.  hangsúlyozza, hogy az Állami Mezőgazdasági Intervenciós Alap (SZIF) felügyelőbizottságának politikailag kiegyensúlyozatlan összetétele politikai befolyás kockázatát hordozza magában, aláásva ezáltal a független ellenőrzések elvégzésére való képességet;

21.  aggályosnak tartja azokat a jelentéseket, amelyek szerint a köztisztviselők(11) utasításokat kaptak, és nyomást gyakoroltak rájuk, hogy ne vizsgálják ki az Agrofert csoporttal kapcsolatos esetleges összeférhetetlenségi állításokat, és állítólag utasítást kaptak arra, hogy értékeljék az Agrofert által kapott kereskedelmi ajánlatokat; mélységesen aggasztják azok a jelentések, amelyek szerint a köztisztviselőknek negatív következményekkel kellett szembenézniük, mint például átszervezés ürügyén történő elbocsátás, amikor megtagadták az ilyen utasítások teljesítését; hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések megkérdőjelezik az államigazgatás pártatlanságát és a közfeladatok független ellátását;

22.  sajnálattal állapítja meg az összeférhetetlenség feltárásában tapasztalható rendszerszintű hiányosságokra utaló jeleket; sajnálja, hogy nincsenek keresztellenőrzések, és hogy az eltérő hatáskörök olyan átláthatatlan struktúrákat eredményeznek, amelyek akadályozzák az összeférhetetlenség hatékony megelőzését és feltárását a Cseh Köztársaságban; emlékeztet arra, hogy az összeférhetetlenségi helyzetek hatékony megelőzéséhez nem elegendő az a pozitivista megközelítés, amely szerint a köztisztviselőknek önbevallást kell benyújtaniuk arról, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség; felhívja a cseh hatóságokat, hogy haladéktalanul orvosolják ezeket a rendszerszintű hiányosságokat, különösen egy ellenőrizhető összeférhetetlenségi nyilatkozat előírásával, amelynek keretében a köztisztviselők listát nyújtanak be pénzügyi érdekeltségeikről;

23.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szabálytalanságokkal kapcsolatos pénzügyi korrekciókkal érintett uniós forrásokat további következmények vagy korlátozások nélkül újra felhasználhatják; véleménye szerint ez a rendszer veszélyezteti az EU pénzügyi érdekeit; ezért felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az uniós alapok újbóli felhasználását, és fontolja meg egy olyan rendszer kidolgozását, amelyben a korrekciókat a további felhasználásra vonatkozó korlátozások is kísérik;

24.  tudomásul veszi a Bizottság 2019. november 28-i határozatát a cseh hatóságok által a cseh vidékfejlesztési program Q4-2018. és Q1-2019. számú negyedévére vonatkozó időközi kiadásigazoló nyilatkozataikban szereplő vonatkozó összegek felfüggesztéséről;

25.  megjegyzi, hogy a Bizottság megerősítette, hogy a közös agrárpolitika (KAP) keretében a 2018. évre vonatkozóan kifizetéseket teljesített az Agrofert csoporthoz tartozó vállalatok, valamint a Cseh Köztársaságon kívüli több más tagállamban ugyanazon tényleges tulajdonossal rendelkező vállalatok számára; kitart amellett, hogy a Bizottságnak nyújtson teljes körű és megbízható áttekintést a mentesítésért felelős hatóság számára az Agrofert csoportnak és az azonos tényleges tulajdonossal rendelkező vállalatoknak a 2018-as és 2019-es pénzügyi évben teljesített valamennyi kifizetésről;

26.  felhívja a cseh hatóságokat, hogy biztosítsák az uniós források igazságos és kiegyensúlyozott elosztását annak érdekében, hogy az uniós adófizetők pénze a lakosság túlnyomó többségének gazdasági és társadalmi javát szolgálja;

27.  aggasztja a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849(12) és (EU) 2018/843(13) irányelv (negyedik és ötödik pénzmosási irányelv) nem megfelelő végrehajtása; kiemeli, hogy mindkét irányelvet teljes mértékben és helyesen át kell ültetni, és biztosítani kell, hogy valamennyi rendelkezést – beleértve a tényleges tulajdonosok átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket is – maradéktalanul végrehajtsák;

28.  sürgeti a cseh pénzügyi elemző egységet, hogy proaktívabb megközelítést alkalmazzon az adóbűncselekmények, a csalás és a korrupció elleni küzdelem terén, valamint biztosítsa, hogy a pénzmosás elleni szabályok alapján felelős szervek hatékonyan ellenőrizzék a tényleges tulajdonosokat;

29.  sajnálatának ad hangot, amiért a megosztott irányítás alá tartozó uniós források engedélyezése, elosztása és ellenőrzése összetett és átláthatatlan folyamat, ahol csak a tagállamok rendelkeznek teljes körű hozzáféréssel az adatokhoz, ami azt jelenti, hogy a Bizottság nem tud időben és átfogóan áttekintést nyújtani a Parlament számára, amikor tájékoztatást kell adnia bizonyos kedvezményezetteknek több tagállamban folyósított kifizetésekről; hangsúlyozza, hogy ez súlyosan akadályozza a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és az Európai Számvevőszék hatékonyságát és ellenőrző szervként betöltött szerepét;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy a megosztott irányítás elvének teljes körű elfogadása mellett hozzon létre egységes és szabványosított eszközöket a tagállamok számára az uniós források végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk jelentésére; hangsúlyozza, hogy a végső kedvezményezettekre vonatkozó információknak tartalmazniuk kell a vállalatok tényleges tulajdonosainak (természetes és jogi személyek) meghatározását; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy olyan IT-rendszer létrehozásáról szóló rendeletre, amely lehetővé teszi a tagállami hatóságok számára az egységes és standardizált, valós idejű jelentéstételt, biztosítva a tagállami rendszerekkel való interoperabilitást, a jobb átláthatóság, valamint a Bizottság és a tagállamok közötti jobb együttműködés biztosítása, a kifizetésekkel kapcsolatos elszámoltathatóság további javítása, és különösen a rendszerszintű hibák és visszaélések korábbi feltárásához való hozzájárulás érdekében;

31.  sajnálatának ad hangot, hogy a mezőgazdasági alapok vagy a kohéziós alapok felhasználását szabályozó rendeletek egyike sem kötelezi a nemzeti hatóságokat arra, hogy közzétegyék az alapokból részesülő magánszemély, jogalany vagy vagyonkezelői alap végső tényleges tulajdonosát; felhívja a társjogalkotókat, hogy fordítsanak különös figyelmet erre a kérdésre, és átfogóan foglalkozzanak vele az uniós támogatások átláthatóságára vonatkozó jövőbeli szabályokról szóló döntések meghozatalakor;

32.  kitart amellett, hogy a tényleges tulajdonosok nyilvántartása csak az ellenőrzést gyakorló személy(ek)re vonatkozó, teljes mértékben ellenőrzött információkat tartalmazzon, és teljes mértékben hozzáférhető legyen a nyilvánosság számára;

33.  határozottan helyteleníti az uniós mezőgazdasági és kohéziós alapokra építő oligarchikus struktúrák létrehozását és felállítását, amelyek révén a kedvezményezettek nagyon szűk köre kapja meg az uniós alapok túlnyomó többségét; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt dolgozzon ki hatékony jogi eszközöket a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosítására és az ilyen struktúrák előmozdításának megakadályozására;

34.  ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az összeférhetetlenségi esetek károsítják a kohéziós politika és a KAP fontos gazdasági, társadalmi és környezeti dimenzióval rendelkező céljait, és negatív képet alakítanak ki ezekről a politikákról;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a KAP szabályainak módosítására az uniós források méltányosabb elosztása céljából annak biztosítása érdekében, hogy a KAP-ot méltányosan osszák el a földet megművelő aktív mezőgazdasági termelők között, és ne eredményezzen olyan földügyleteket, amelyek a politikai bennfentesek kiválasztott csoportjának javát szolgálják, vagy az állami tulajdonban lévő földterületeket privatizáló árverések során visszaélésszerű gyakorlatokat ösztönöznek; tudomásul veszi a Bizottság új teljesítési modellre irányuló javaslatát, amely magában foglalja a felső határ meghatározását és a degressziós mechanizmust; úgy véli azonban, hogy a felső határnak a munkaerőköltségek felső határ előtti ellentételezésével történő bevezetése nem elegendő a közvetlen kifizetések méltányosabb elosztásának biztosításához; támogatja a kötelező újraelosztási mechanizmussal kapcsolatos elgondolást;

36.  felhívja a figyelmet arra, hogy a földtulajdonjogokat gyakran nem határozták meg egyértelműen, és a föld az állami földhivatal felügyelete alatt maradt, amely jellemzően nagyüzemi vállalatoknak adta bérbe; elismeri a cseh hatóságok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy 2023-ig megállapítsák a jogos tulajdonosokat; ragaszkodik ahhoz, hogy azon földterületek árverését, amelyek jogos tulajdonosait nem lehet megállapítani, tisztességes módon kell lebonyolítani, egyenlő esélyeket biztosítva a kis- és középméretű mezőgazdasági termelők és a fiatal mezőgazdasági termelők számára a földterület megszerzéséhez;

37.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az egy vagy több vállalkozás tényleges tulajdonosaként egy természetes személyre jutó közvetlen kifizetés maximális összegére vonatkozóan, miközben zéró toleranciát alkalmaz az összeférhetetlenségi helyzetben lévőkre; hangsúlyozza, hogy nem szabad lehetővé tenni, hogy egyetlen többéves pénzügyi keret ideje alatt több száz milliós uniós támogatásban lehessen részesülni;

38.  kitart amellett, hogy a következményeket az uniós forrásokkal való visszaélés felelőseinek kell viselniük, és hogy a pénzügyi korrekciók esetében a terhet nem szabad a nemzeti adófizetőkre hárítani; felhívja a cseh nemzeti hatóságokat, hogy azoktól követeljék vissza a jogosulatlanul kifizetett támogatásokat, akik jogtalanul részesültek ezekből; azon a véleményen van, hogy a következő programozási időszakra be kell vezetni az uniós források felhasználásának előfeltételét, megkövetelve, hogy a nemzeti jogszabályok tartalmazzanak olyan rendelkezéseket, amelyek a felelős kedvezményezettet a jogosulatlanul igényelt források visszafizetésére kötelezik;

39.  határozottan elítéli, hogy a miniszterelnök sajtókonferenciája során rágalmaz és gyűlöletbeszédet alkalmaz a 2020. február 26. és 28. közötti tényfeltáró misszió résztvevőivel szemben; elfogadhatatlannak tartja, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság Cseh Köztársaságba indított tényfeltáró misszió résztvevői európai parlamenti képviselői feladataik végzése során halálos fenyegetéseket és egyéb szóbeli támadásokat szenvedtek el;

40.  felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek a tényfeltáró látogatása során szerzett releváns megállapításairól, és ennek megfelelően tájékoztassa a Bizottságot és az illetékes hatóságokat;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a folyamatban lévő ellenőrzési eljárások indokolatlan késedelem nélküli lezárása érdekében, és megállapításait hozza nyilvánosságra, amint valamennyi bizonyítékot megfelelően értékeltek; ösztönzi a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy vegyék figyelembe ezen ellenőrzések eredményeit, és a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó tárgyalások során fordítsanak kellő figyelmet a költségvetési rendelet 61. cikkére;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy járjon utána a más tagállamokban fennálló megoldatlan összeférhetetlenségekre vonatkozó állításoknak;

43.  újfent sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság második uniós antikorrupciós jelentésében (ARES (2017)455202) már nem szerepelnek országonkénti jelentések; felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemesztertől elkülönítve ismét készítsen tagállamonként jelentéseket a korrupció helyzetéről, belefoglalva az EU által támogatott korrupcióellenes erőfeszítések hatékonyságának értékelését is; ismét felhívja a Bizottságot, hogy a korrupció elleni erőfeszítéseket ne csak gazdasági szempontból értékelje;

44.  hangsúlyozza, hogy az uniós finanszírozás sikeres felhasználásának előfeltételeként fenn kell tartani a jogállamiságot, a hatalmi ágak szétválasztását, az igazságszolgáltatás függetlenségét, valamint a média függetlenségét és pluralizmusát;

45.  hangsúlyozza a független közszolgálati média, az oknyomozó újságírók és a jogállamiság megerősítésén dolgozó nem kormányzati szervezetek fontosságát; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a független újságíróknak és civil társadalmi szervezeteknek nyújtott uniós támogatás rendkívül fontos, többek között a következő többéves pénzügyi keret összefüggésében is; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Cseh Köztársaságban a magánmédia fokozottan néhány szereplő kezében koncentrálódik;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy a jogállamisági mechanizmus keretében a helyzet nyomon követése során vegye figyelembe az ezen állásfoglalásban megfogalmazott aggályokat;

47.  felhívja a cseh hatóságokat, hogy a lehető leghamarabb tájékoztassák az uniós intézményeket az újraindított „gólyafészek” vizsgálat eredményéről;

48.  felhívja a Tanácsot és az Európai Tanácsot, hogy a költségvetési rendelet 61. cikkének (1) bekezdésével összhangban a jövőbeli uniós költségvetésről és a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások keretében tegyen meg minden szükséges és megfelelő intézkedést az összeférhetetlenség megelőzése érdekében;

49.  szolidaritását fejezi ki a cseh néppel, és méltányosságra, igazságosságra és a cseh miniszterelnök üzleti érdekei politikai szerepével és hatásköreivel fennálló összeegyeztethetetlenségének megszüntetésére szólít fel;

50.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a Cseh Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0530. (2) HL L 193., 2018.7.30., 1. o. (3) HL L 347., 2013.12.20., 320. o. (4) https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/P-8-2019-001656_EN.html (5) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.). (6) Az Ismeri Europa Srl kontra Számvevőszék ügyben 1999.6.15-én hozott ítélet, T-277/97, ECLI:EU:T:1999:124. (7) https://europeanjournalists.org/wp-content/uploads/2019/10/Czech-Republic-fact-finding-mission.pdf (8) https://www.seznamzpravy.cz/clanek/babis-mu-zadal-praci-pro-agrofert-ja-jen-splnil-pokyn-rika-exnamestek-90945; https://www.seznamzpravy.cz/clanek/soukromy-obchod-agrofertu-na-stole-premiera-poslete-odpoved-napsal-babis-90494; https://www.seznamzpravy.cz/clanek/dukazy-z-e-mailu-babis-kvuli-agrofertu-ukoluje-vladou-placene-experty-90815 (9) A Cseh Köztársaságban működő magángazdálkodói szövetségtől a 2020. február 26. és 28. közötti tényfeltáró látogatás során kapott információk. (10) A Cseh Köztársaság legfőbb ellenőrzési intézményétől a 2020. február 26. és 28. közötti tényfeltáró látogatás során kapott információk. (11) Köztisztviselők és a nem kormányzati szervezetek képviselőinek a Cseh Köztársaságban tett 2020. február 28-i tényfeltáró látogatás tagjainak figyelmét felhívó jelentései. (12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.). (13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 irányelve (2018. május 30.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 43. o.).