Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2213(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0110/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0110/2020

Viták :

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0166

Elfogadott szövegek
PDF 185kWORD 58k
2020. június 19., Péntek - Brüsszel Végleges kiadás
A 2021. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatások – III. szakasz
P9_TA(2020)0166A9-0110/2020

Az Európai Parlament 2020. június 19-i jogalkotási állásfoglalása a 2021. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról, III. szakasz – Bizottság (2019/2213(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) az 1,5 °C-os globális felmelegedésről szóló, 2018. október 8-i különjelentésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel az Európai Unió 2020. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(6) és az ehhez csatolt, a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatokra,

–  tekintettel a „2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i időközi jelentésére(7), valamint „A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” című 2019. október 10-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel „Az uniós programok kedvezményezettjeinek védelmét szolgáló biztonsági hálóról: a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti tervének kidolgozása” című, 2020. május 13-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az új többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási tervről szóló, 2020. május 15-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei konferenciájának 15. üléséről (COP15) szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a szociális jogok európai pillérére, és az a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a Tanácsnak a 2021. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatásokról szóló, 2020. február 18-i következtetéseire (06092/2020),

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosítások formájában benyújtott álláspontjára,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság levelére;

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0110/2020),

A.  mivel az Európai Unió váratlan és példa nélküli egészségügyi, gazdasági, szociális és környezeti válsággal néz szembe a Covid19-világjárvány miatt;

B.  mivel ezek a rendkívüli körülmények nem kezelhetők a „szokásos ügymenetre” tervezett költségvetéssel;

C.  mivel az EUMSZ 311. cikke értelmében az Uniónak gondoskodnia kell a szakpolitikai célkitűzései eléréséhez szükséges eszközökről, és költségvetését teljes egészében saját forrásokból kell finanszírozni;

D.  mivel az EUMSZ 312. cikke értelmében a többéves pénzügyi keretet az Európai Parlament tagjainak többségével elfogadott egyetértését követően a Tanács fogadja el egyhangúlag;

E.  mivel a jelenlegi többéves pénzügyi keret 2020 végén véget ér, és mivel 2021 lesz a következő, felülvizsgált és átalakított keret végrehajtásának első éve;

F.  mivel a Parlament 2018 novembere óta készen áll a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokra, a Tanács azonban eddig nem folytatott érdemi tárgyalásokat a Parlamenttel az Általános Ügyek Tanácsának üléséhez kapcsolódó minimális kapcsolatfelvételen túl; mivel az Európai Tanácson belüli megállapodás elérésére rendelkezésre álló időkeretet több alkalommal meghosszabbították;

G.  mivel 2020. május 27-én a Bizottság aktualizált javaslatot terjesztett elő a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan;

H.  mivel az IPCC tudósai legutóbbi jelentésükben radikális fellépésre szólítanak fel az ökológiai átmenethez való felzárkózás érdekében, tekintettel arra a figyelmeztetésükre, hogy a szén-dioxid-koncentráció 2018 és 2019 között háromszor gyorsabban nőtt, mint az 1960-as években, hangsúlyozva, hogy csak néhány év maradt annak megakadályozására, hogy az éghajlatváltozás és annak környezeti hatásai visszafordíthatatlanná váljanak;

I.  mivel a Covid19-járvány kitörésével összefüggésben a nemi alapú erőszak áldozatai hosszú ideig ki lehetnek téve az elkövetőknek, elvágva a szociális és intézményi támogatástól, amint azt számos uniós ország adatai is mutatják, és mivel a nők aránytalanul nagy mértékben vannak jelen azokban a szakmákban, ahol magas a fertőzés kockázata;

A Covid19-válság kezelése: a védelmet és az innovációt célzó költségvetés...

1.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés létfontosságú az Unió előtt álló kihívások kezeléséhez, amelyeket a Covid19-válság még láthatóbbá tett, és tükröznie kell a tagállamok és az intézmények ambícióinak mértékét; hangsúlyozza ezért, hogy a 2021. évi költségvetésnek elsősorban a Covid19-járvány hatásainak enyhítésére és a fellendülés támogatására kell összpontosítania, az európai zöld megállapodásra és a digitális átalakulásra építve;

2.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak és valamennyi tagállamának teljes szolidaritást kell mutatnia a leginkább rászorulókkal, közösségként összefogva és biztosítva, hogy egyetlen ország se maradjon magára a világjárvány és annak következményei elleni küzdelemben, többek között az e történelmi kihívással arányos 2021. évi költségvetés révén;

3.  e tekintetben hangsúlyozza, hogy a 2021. évi költségvetésnek a 2021–2027-es időszakra vonatkozó aktualizált, újraorientált és nagyon ambiciózus többéves pénzügyi keret első évének kell lennie;

4.  a 2020. május 13-i állásfoglalásával összhangban megismétli azon kérését, hogy a Bizottság 2020. június 15-ig tegyen javaslatot a többéves pénzügyi keretre vonatkozó vészhelyzeti tervre a 2020. évi felső határok automatikus meghosszabbítása alapján, az uniós programok kedvezményezettjeinek védelme és a finanszírozás folyamatosságának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret vészhelyzeti tervének lehetővé kell tennie a meglévő uniós programok meghosszabbítását és a válság következményeinek kezelésére való összpontosításukat, valamint a legsürgetőbb új eszközök és kezdeményezések létrehozását; hangsúlyozza, hogy 2021-ben el kell kerülni a jelenlegi többéves pénzügyi keret és programok megszakításának vagy szabálytalan meghosszabbításának kockázatát, és garantálni kell, hogy az Unió képes legyen műveleteinek végrehajtására, valamint ambiciózus válságreagálási és helyreállítási stratégia kidolgozására;

5.  hangsúlyozza, hogy egyedül egyetlen tagállam sem lesz képes arra, hogy a Covid19-válság leküzdéséhez szükséges ideig jelentős helyreállítási tervet finanszírozzon, és hogy amennyiben kizárólag adósságból finanszírozzák azokat, a nemzeti helyreállítási tervek összege és időtartama nagyon korlátozott lenne; kitart amellett, hogy a helyreállítási tervnek 2021-től az uniós költségvetésből finanszírozott jelentős beruházási összetevőt kell tartalmaznia, és ezért kéri, hogy a 2021. évi költségvetés képezze e helyreállítási terv fontos részét;

6.  úgy véli, hogy a helyreállítási tervet az európai zöld megállapodásra és társadalmaink digitális átalakítására kell alapozni gazdaságunk újjáépítése, az ellenálló képesség és a befogadás biztosítása érdekében, bolygónk korlátainak tiszteletben tartása mellett, az emberek jólétének és egészségének a további kockázatokkal és környezeti hatásokkal szembeni védelme, minőségi munkahelyek teremtése, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézió és konvergencia biztosítása érdekében, különösen a kkv-kba és a válság által leginkább érintett ágazatokba, például az idegenforgalomba, valamint a fenntartható állami infrastruktúra, szolgáltatások és stratégiai ágazatok, például az egészségügy fejlesztésébe történő beruházások révén; felhívja a Bizottságot, hogy mutasson be egy olyan 2021. évi költségvetési tervezetet, amely összhangban van ezekkel a prioritásokkal;

7.  úgy véli, hogy az uniós költségvetés bevételi oldalát az uniós szakpolitikák megvalósítására szolgáló eszköznek kell tekinteni; hangsúlyozza, hogy a válság következtében felmerülő kiegészítő kiadások fedezése és az uniós költségvetésben a GNI-hozzájárulások túlsúlyának enyhítése érdekében 2021-től új, közvetlenül az uniós költségvetésbe általános bevételként befolyó saját forrásoknak kell kulcsszerepet játszaniuk; úgy véli, hogy az új saját források hiánya negatív politikai következményekkel fog járni az Unió 2021. évi költségvetésére nézve, és veszélyezteti fogja a Bizottság új politikai menetrendjét; ebben az összefüggésben a Bizottság saját forrásokra vonatkozó, 2018. májusi javaslatait jó kiindulópontnak tekinti, amelyet a jelenlegi kihívások és válság fényében széles körben ki kell terjeszteni; emlékeztet arra, hogy a 2018. november 14-i időközi jelentésében és 2019. október 10-i állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően az Európai Parlament csak akkor fogja jóváhagyni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet, ha megállapodás születik az EU sajátforrás-rendszerének reformjáról, ideértve egy új sajátforrás-kosár bevezetését is;

8.  meg van győződve arról, hogy a jelenlegi válság nem áshatja alá a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzést, amely szerint 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55%-kal kell csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását; emlékeztet arra, hogy az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) a kibocsátási szakadékról szóló 2019. évi jelentése az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának évi 7,6%-os globális csökkentésére szólít fel annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedés ne haladja meg az 1,5 °C-ot, ami uniós szinten évente körülbelül 6,8%-os csökkentést jelent; kiemeli, hogy ez hatalmas kihívást jelent, különös tekintettel az olyannyira szükséges fenntartható, társadalmilag igazságos átmenetre, amelynek figyelembe kell vennie az uniós régiók és tagállamok különböző kiindulási pontjait, és amelyet tömeges munkahelyteremtésnek kell kísérnie; kitart amellett, hogy e példa nélküli vállalkozás mindössze tíz év alatt történő sikerre viteléhez sürgős fellépésre van szükség, amelyet erős uniós költségvetésnek kell támogatnia 2021-től kezdve;

9.  aggodalmát fejezi ki a válság további gazdasági, szociális és politikai következményei miatt, ha az EU nem vértezi fel magát gyorsan a társadalmi kohézió védelmét, a munkahelyek megőrzését és a tömeges elbocsátások megelőzését szolgáló új és hatékony eszközökkel; ezzel összefüggésben üdvözli a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközre (SURE) irányuló javaslatot, valamint a Bizottság elnökének arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy jogalkotási javaslatot nyújt be az európai munkanélküli-járadék viszontbiztosítási rendszerre vonatkozóan annak mielőbbi végrehajtása érdekében;

...a súlyos szociális, környezeti, gazdasági és pénzügyi kihívásokra adandó válaszok biztosítása érdekében

10.  üdvözli a Bizottságnak az európai zöld megállapodásra és a Fenntartható Európa beruházási tervre irányuló javaslatait;

11.  megjegyzi azonban, hogy az ÜHG-kibocsátás 2030-ig történő 40%-os csökkentésére irányuló célkitűzés eléréséhez, illetve e cél várható további emeléséhez a Bizottság becslése szerint évente legalább 260 milliárd EUR-s finanszírozási hiányt kell áthidalni, valamint emellett további költségeket jelentenek a környezetvédelmi, erőforrás-kezelési és szociális alkalmazkodási kiadások; úgy véli, hogy az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának és teljes szénlábnyomának csökkentése érdekében a határokon történő szén-dioxid-kiigazítási mechanizmusnak (CBAM), az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) és az uniós éghajlat-politikai jogszabályoknak teljes mértékben hozzá kell járulniuk a politikai és pénzügyi erőfeszítések terén elérendő jelentős előrelépéshez; úgy véli, hogy a válságra adott válasz szerves részeként a méltányos átálláshoz méltányos és megfelelő finanszírozásra van szükség;

12.  megismétli, hogy a Parlament többéves pénzügyi keretre vonatkozó megbízatását a felső határokról, a programok előirányzatairól, a saját forrásokról és a rugalmassági rendelkezésekről, a félidős felülvizsgálatról és az olyan horizontális elvekről, mint a fenntartható fejlődési célok érvényesítéséről, valamint az éghajlatváltozásról és a nemek közötti egyenlőségről szóló, 2018. november 14-i időközi jelentésében határozták meg; megjegyzi, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások eredménye nagymértékben meghatározza az uniós programok következő időszakra vonatkozó finanszírozási szintjét, továbbá megismétli azon álláspontját, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatokat 2018-as árakon 1324,1 milliárd EUR-ban kell megállapítani, ami az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,3%-át teszi ki; ezt az álláspontot tükrözve eltökélt szándéka, hogy megvédje a 2021. évi költségvetés folyó árakon számított 192,1 milliárd EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatait; hangsúlyozza, hogy e pozíción felül jelentős további előirányzatokra van szükség a jelenlegi válság kezeléséhez;

13.  emlékeztet arra az álláspontjára, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret éghajlattal és biológiai sokféleséggel kapcsolatos általánosan érvényesítendő céljainak túl kell mutatniuk az időközi jelentésben meghatározott célzott kiadási arányokon; ezért célul tűzi ki a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások esetében a 10%-os, az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatos kiadások esetében pedig a 30%-os szint elérését 2021-re; ismételten felkéri a Bizottságot, hogy egy keretrendelet formájában határozzon meg egyértelmű támogathatósági kritériumokat egy új, kötelező érvényű módszertanra vonatkozóan a releváns éghajlati és biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások meghatározása és nyomon követése érdekében, összhangban a „Ne okozz kárt!” elvvel, adott esetben megfelelő korrekciós intézkedésekkel kiegészítve azt, valamint olyan ellenőrző mechanizmussal, amely azonosítja az uniós fellépések által a biológiai sokféleségre és az éghajlatra gyakorolt potenciális negatív hatásokat, eleget téve a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak és annak a felszólításnak, hogy fokozatosan szüntesse meg a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatását;

14.  támogatja, hogy kutatási és fejlesztési forrásokat mobilizáljanak, illetve hogy rugalmasan járjanak el e források mobilizálásakor a Covid19-hez kapcsolódó intézkedések céljaira, például vakcinák, új kezelések, diagnosztikai vizsgálatok és orvosi rendszerek kifejlesztése érdekében, hogy ezáltal meg lehessen fékezni a koronavírus terjedését és emberéleteket lehessen megmenteni;

15.  határozottan hangsúlyozza, hogy az Unió éghajlat-politikai céljai fenntartható és hosszú távú megoldásokat igényelnek; kiemeli a kutatás és fejlesztés kiemelkedő szerepét abban, hogy hatékony, realisztikus és megvalósítható megoldások szülessenek a polgárok, a vállalkozások és a társadalom számára; hangsúlyozza, hogy az Európai horizont lesz az éghajlatra vonatkozó új megoldások kidolgozásának fő programja; kéri valamennyi hozzájáruló K+F-program finanszírozásának növelését annak érdekében, hogy az Unió globális vezető szerepet töltsön be a zöld technológiák terén és nagyobb mértékben erősítse globális versenyképességét, csökkentse a külföldi kulcsfontosságú technológiáktól való függőségét, vezető szerepet töltsön be az információs és kommunikációs technológiák (IKT), a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén, új kezeléseket dolgozzon ki az olyan súlyos betegségekre, mint a rák, valamint hogy szuperszámítógépes és adatfeldolgozó kapacitásokat építsen ki;

16.  nagy aggodalommal jegyzi meg, hogy számos kiváló kutatási javaslat nem hajtható végre, nem a rossz minőség, hanem a vonatkozó programok jelentős alulfinanszírozottsága miatt; hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innováció nagyon versenyképes piacok, ahol a kutatókat a világ más régióiba vonzzák, mivel Európában nem állnak rendelkezésre finanszírozási lehetőségek; hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság számos uniós kutatási és fejlesztési program fő kedvezményezettje helyett erős versenytárs lesz; felkéri a Tanácsot, hogy vegye figyelembe, hogy az Európai horizontban jelentkező hiány 10 milliárd eurónként 110 milliárd eurós GDP-veszteséget fog eredményezni a következő 25 évben; arra a következtetésre jut, hogy a kutatásra és a fejlesztésre vonatkozó alacsony költségvetési ambíciók ellentmondanának a versenyképesség vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében tett minden ígéretnek, különösen az Európa 2020 stratégia keretében a GDP 3%-ában meghatározott cél elérése érdekében szükséges további erőfeszítések tekintetében;

17.  hangsúlyozza, hogy a közlekedési infrastrukturális beruházások mind az EU gazdaságának a jelenlegi helyzetben történő támogatására, mind az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló célkitűzéseknek, valamint a fenntartható mobilitásra való áttérésnek megfelelnek, különösen a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T), a Shift2Rail-re és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre vonatkozó szakpolitikák befejezésére támaszkodva; felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz valamennyi projektjét hangolja össze a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel;

18.  ismét megerősíti, hogy a versenyképes űripar létfontosságú Európa üzleti környezete számára, mivel minőségi munkahelyeket, jelentős K+F tevékenységeket biztosít, és garantálja az európai műholdas infrastruktúra autonómiáját; kiemeli a világűrben előállított adatok mint a föld- és környezetvédelmi megfigyelésre szolgáló alapvető eszközök előnyeit;

19.  hangsúlyozza, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a tagállamok vállalatainak 99%-át teszik ki, és jelentős mértékben hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez, a gazdasági stabilitáshoz és egyre nagyobb mértékben a fenntarthatósági erőfeszítésekhez is, és hogy a Covid19-járványból eredő gazdasági visszaesés valószínűleg ezeket a vállalatokat érinti majd a leginkább; hangsúlyozza, hogy a kkv-k nehezen találnak finanszírozási lehetőségeket, és e tekintetben emlékeztet a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő uniós program (COSME) szerepére; emlékeztet a Parlament azon álláspontjára, hogy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó egységes piaci programon belül meg kell duplázni a program utódjának pénzügyi keretét, ami várhatóan legalább 80%-os sikerességi arányt tesz lehetővé a kiváló minőségű javaslatok esetében; hangsúlyozza, hogy a kkv-knak nyújtott pénzügyi támogatást az InvestEU kkv-keretén keresztül is folyósítani kell annak érdekében, hogy a termékeket és a szolgáltatásokat piackésszé tegyék, és lehetővé tegyék gyors növekedésüket a globális piacokon; ismételten hangsúlyozza, hogy tovább kell bővíteni az induló vállalkozások létrehozásának és növekedésének lehetőségeit, és különös hangsúlyt kell fektetni a kkv-k digitális átalakulására, amelyet a vállalkozásokat segítő e-kormányzati eszközként az egységes piac portálja is támogat, összhangban az ambiciózus fogyasztóvédelmi politikákkal, valamint az ökológiai átmenetre; üdvözli továbbá ebben az összefüggésben az Európai Beruházási Bank (EBB) csoport különböző kezdeményezéseit, nevezetesen 40 milliárd euró mozgósítását az érintett kkv-k számára, 5 milliárd eurót az egészségügyi ágazat vállalatai számára, valamint a részvényesek által finanszírozandó 25 milliárd eurós garanciaalapot;

20.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válság számos régiót és ágazatot jelentős mértékben érint majd; ezzel összefüggésben meg van győződve arról, hogy a kohéziós politika kulcsfontosságú szerepet fog játszani, és minden eddiginél fontosabb szerepet fog betölteni a gazdasági fellendülés ösztönzésében az EU valamennyi területén, erősíteni fogja az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját, és további finanszírozást és nagyobb rugalmasságot fog igényelni az előttünk álló összetett környezeti, társadalmi, gazdasági és demográfiai kihívások kezeléséhez; hangsúlyozza, hogy amennyiben a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a vonatkozó jogalap elfogadása késedelmet szenved, elengedhetetlen lesz a két programozási időszak közötti átmeneti időszak;

21.  úgy véli, hogy a válság által leginkább érintett ágazatok egyikeként az idegenforgalomnak átfogó stratégiára van szüksége, amelyet a következő többéves pénzügyi keretben egy külön uniós programon keresztül külön költségvetési előirányzat támogat; kitart amellett, hogy különös figyelmet és támogatást kell biztosítani a kis- és családi vállalkozások számára, különösen az agrárturizmus és a kis vendéglátási szolgáltatók esetében, amelyek több nehézséggel szembesülnek majd az új biztonsági előírásoknak való megfelelés terén, valamint a szigeti és a legkülső régiók esetében is;

22.  a jelenlegi helyzet azonnali és hosszú távú, jelentős negatív szociális hatásai fényében hangsúlyozza a szociális jogok európai pillérének a 2021. évi uniós költségvetésben való teljes körű végrehajtásának fontosságát, valamint a megerősített uniós szociális intézkedések, nevezetesen az Európai Szociális Alap+ döntő szerepét a gazdasági helyreállításában, és különösen a fiatalok és az idősek körében tapasztalható munkanélküliség, a gyermekszegénység, a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázata és a diszkrimináció elleni küzdelemben és a megerősített szociális párbeszéd biztosításában, a hosszú távú strukturális demográfiai változások kezelésében és annak garantálásában, hogy mindenki, de különösen az idősödő népesség hozzáférjen a létfontosságú és kulcsfontosságú szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz, a mobilitáshoz, a megfelelő táplálkozáshoz és a tisztes lakhatáshoz;

23.  kéri, hogy a 2021. évi költségvetés fordítson különös figyelmet a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) szükségleteire és a velük fenntartott kapcsolatokra, mivel azok különösen érzékenyek lehetnek az éghajlatváltozás káros hatásaira; hangsúlyozza továbbá, hogy javítani kell a tengerentúli országok és területek (amelyek különleges helyzetük és méretük miatt korlátozott igazgatási erőforrásokkal és szakértelemmel rendelkeznek) alapokhoz való hozzáférését;

24.  hangsúlyozza, hogy a belső biztonság szerves része az uniós polgárok által a védelmet nyújtó Unióval szemben megfogalmazott elvárásoknak; hangsúlyozza, hogy az olyan biztonsági fenyegetések, mint a terrortámadások, a határokon átnyúló szervezett bűnözés és az olyan új típusú bűncselekmények, mint a kiberbűnözés, folyamatosan veszélyeztetik az Európai Unió kohézióját, és határozott, összehangolt európai választ igényelnek; úgy véli, hogy ehhez fokozott határokon átnyúló együttműködésre van szükség az illetékes hatóságok között; hangsúlyozza, hogy a rendőrségi, igazságügyi és egyéb illetékes hatóságok közötti hatékony és gyors együttműködés biztosítása érdekében kötelező megerősíteni és korszerűsíteni az informatikai rendszereket, a rendszerek jobb interoperabilitására, valamint az adatokhoz való könnyebb hozzáférésre és azok olvashatóságára összpontosítva; tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2021-ben várhatóan elindítja a biztonsági unióra vonatkozó új stratégiát, amely az e fenyegetésekhez kapcsolódó kulcsfontosságú területekre vonatkozó kezdeményezéseket fog tartalmazni;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy különítse el a szükséges költségvetést annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus nagyobb kapacitással rendelkezzen annak érdekében, hogy az EU felkészültebb legyen és jobban tudjon reagálni a természeti katasztrófák, világjárványok és vészhelyzetek valamennyi típusára, például a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris vészhelyzetekre; ismételten hangsúlyozza az uniós polgári védelmi mechanizmus fontosságát a polgárok katasztrófákkal szembeni jobb védelme érdekében;

26.  hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ program sikeresen javította a fiatalok mobilitását, képzését és készségeit; kiemeli a program megfelelő finanszírozásának szükségességét, többek között annak érdekében, hogy azt mindenféle hátterű és korú személy számára hozzáférhetővé tegyék;

27.  emlékeztet arra, hogy az európai értékek és kultúrák előmozdítása aktív szerepet játszik a demokrácia, a megkülönböztetésmentesség és a nemek közötti egyenlőség támogatásában, valamint a félretájékoztatás és az álhírek visszaszorításában; hangsúlyozza e tekintetben, hogy elegendő finanszírozást kell biztosítani a Jogérvényesülés, Jogok és Értékek programok számára, és e programon belül meg kell erősíteni a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatására szánt forrásokat; hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazatok, valamint a turizmus az egész EU-ra kiterjedő válság által sújtott fő ágazatok közé tartoznak; kéri, hogy hozzanak szükséghelyzeti intézkedéseket ezen ágazatok számára, és erősítsék meg a Kreatív Európa programot;

28.  elvárja, hogy 2021-ig erős uniós mechanizmus jöjjön létre a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó jövőbeli többéves pénzügyi keretnek tartalmaznia kell egy, a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére vonatkozó feltételességi záradékot, amely garantálná, hogy az uniós finanszírozásban való részesüléshez a tagállamoknak teljes mértékben meg kell felelniük az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkének;

29.  úgy véli, hogy az Európai Szolidaritási Testület alapvető eszköz a polgári szerepvállalás Unió-szerte történő előmozdításában és az uniós polgárságtudat megerősítésében; ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Szolidaritási Testület 2021. évi költségvetése összhangban legyen a Bizottság többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatában felvázolt eredeti költségvetéssel, különösen az önkéntesség területén; kéri, hogy különítsenek el elegendő forrást az önkéntesi lehetőségek iránti nagy igény kielégítésére;

30.  kéri, hogy prioritásként biztosítsanak elegendő finanszírozást a jogok előmozdítása, valamint az uniós értékek és a jogállamiság megerősítése és előmozdítása terén tevékenykedő civil társadalmi szervezetek és egyéb érdekelt felek tevékenységének támogatására, többek között a jövőbeli Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program révén, olyan időszakokban, amikor több tagállamban is a civil társadalom mozgásterének beszűkülése tapasztalható;

31.  hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai elleni aggasztó és erősödő visszalépést, valamint az uniós eszközök, köztük a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) fontosságát e helyzet leküzdésében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság javaslatába nem foglalt bele a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó külön programot, és ambiciózus és konkrét költségvetési előirányzatokat kér a női emberi jogi jogvédők támogatására, valamint a szexuális és reproduktív egészség és jogok védelmére és előmozdítására; ezért hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni azokat a költségvetési előirányzatokat, amelyek támogatják a szexuális és reproduktív egészség és jogok egyetemes tiszteletben tartását és az azokhoz való hozzáférést;

32.  hangsúlyozza, hogy a közös agrárpolitika (KAP) és a közös halászati politika (KHP) az európai integráció sarokkövei, amelyek célja, hogy biztosítsák az európaiak biztonságos és jó minőségű élelmiszer-ellátását és élelmiszer-önrendelkezését, az élelmiszerpiacok megfelelő működését, a vidéki régiók fenntartható fejlődését, a generációs megújulást, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és a biológiai sokféleség megőrzését; emlékeztet arra, hogy e politikák kulcsfontosságú szerepet játszanak a mezőgazdasági termelők és a halászok stabil és elfogadható jövedelméhez való hozzájárulásban, különösen a jelenlegi nehéz helyzetben; emlékeztet a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalásokkal kapcsolatos álláspontjára a KAP és a közös halászati politika költségvetésének megőrzése érdekében; kéri e politikák megerősítését, és hogy fordítsanak különös figyelmet a kisüzemi mezőgazdaságra és a kisüzemi halászatra; megjegyzi, hogy a KAP más uniós szakpolitikákkal együtt fontos szerepet fog játszani a zöld megállapodás ambícióinak teljesítésében;

33.  felhívja a Bizottságot, hogy a 2021. évi költségvetési tervezetre vonatkozó javaslatában és az azt követő módosító jogi aktusban vegye figyelembe a 2021. évre vonatkozó átmeneti intézkedésekkel kapcsolatban elérendő politikai megállapodás eredményét (a Bizottság 2019. október 31-i javaslata szerint (COM(2019)0581)); felhívja továbbá a tagállamokat, hogy az „eredményorientált költségvetés” politikájának való teljes körű megfelelés érdekében időben különítsenek el elegendő forrást az Uniónak jelentett adatok és mutatók minőségének folyamatos javítására; ragaszkodik a KAP megfelelő értékeléséhez szükséges adatok és mutatók kiváló minőségéhez;

34.  tudomásul veszi az EU Törökországgal közös külső határán tapasztalható migrációs helyzettel kapcsolatos legutóbbi fejleményeket, amelyek az 1/2020. sz. költségvetés-módosítás közelmúltbeli elfogadásához vezettek a megnövekedett migrációs nyomásra való reagálás érdekében; hangsúlyozza, hogy a 2021. évi költségvetésben megfelelő szintű forrásokat kell biztosítani a helyzet esetleges folytatódására vagy akár romlására való felkészülés érdekében; emlékeztet arra, hogy szolidaritásra és együttműködésre van szükség valamennyi tagállam között ezen a területen, és közös menekültügyi politikára van szükség; hangsúlyozza, hogy a Covid19-járvány miatt még inkább szükség van a migránsokra mint különösen kiszolgáltatott személyekre vonatkozó egyedi intézkedések elfogadására, beleértve a megelőző evakuálást és áthelyezést is; emlékeztet arra, hogy az elmúlt időszakban rendszeresen meg kellett erősíteni a Menekültügyi és Migrációs Alapot, hogy segítsen a tagállamoknak megbirkózni a menekültválsággal, és hogy e célból mozgósítani kellett a speciális eszközöket, mivel a 3. fejezet felső határa túl alacsony volt, vagy költségvetés-módosításokat kellett végrehajtani; elvárja a tagállamoktól, hogy megértsék saját érdekeiket, és a szükséges előirányzatok támogatásával és a szolidaritás elvének e területen történő alkalmazásával kompenzálják a Dublin IV. rendelet késedelmes elfogadásának hatását; emlékeztet arra, hogy megfelelő finanszírozásra van szükség a migránsok és menekültek életkörülményeinek javításához az uniós menekülttáborokban, a bűnüldözéshez, a határszemélyzet és a parti őrségek képzéséhez, valamint a migránsok és menekültek integrációját célzó hatékony intézkedésekhez;

35.  hangsúlyozza, hogy a jól kezelt, legális migráció fontos annak biztosításához, hogy megfelelő választ lehessen adni a munkaerőpiac alakulására;

36.  megjegyzi, hogy Törökország továbbra is a világ legnagyobb menekültnépességének ad otthont, és jelenleg is folynak a tárgyalások arról, hogy az EU miként folytathatja Törökország támogatását a törökországi menekülteket támogató uniós eszköz keretében tett kötelezettségvállalásainak lejárta után;

37.  hangsúlyozza, hogy az uniós menekültügyi szabályok érdemi reformjának elfogadásáig azonnali szolidaritási intézkedéseket, nevezetesen egy áthelyezési programot kell végrehajtani; kéri továbbá, hogy az uniós költségvetésben továbbra is irányozzanak elő finanszírozást a Törökországban élő menekültek támogatására;

38.  ambiciózus 2021-es költségvetést szorgalmaz az EU külső politikáiban, amely lehetővé tenné az Unió számára, hogy megfeleljen az előtte álló kihívásoknak; emlékeztet, hogy a béke és a szolidaritás alapvető értékek, amelyeket az uniós költségvetésnek következetesen támogatnia kell; hangsúlyozza, hogy növelni kell a nyugat-balkáni országoknak, valamint a keleti és déli szomszédság országainak nyújtott finanszírozást a politikai és gazdasági reformok támogatása érdekében, valamint a más régióknak nyújtott finanszírozást a fejlődésük támogatása céljából;

39.  úgy véli, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköznek (IPA III) a demokratikus intézmények működése, a jogállamiság, a jó kormányzás és a közigazgatás területére kell összpontosítania finanszírozását; üdvözli, hogy zöld utat kapott a csatlakozási tárgyalások megkezdése Albániával és Észak-Macedóniával, és megfelelő pénzügyi források biztosítására szólít fel a politikai reformok és az uniós vívmányokhoz való igazodás támogatása érdekében;

40.  hangsúlyozza, hogy az IPA III keretében nyújtott pénzügyi előirányzatokat az olyan európai értékek tiszteletben tartásától kell függővé tenni, mint a jogállamiság, az igazságszolgáltatás függetlensége, a demokratikus folyamat, az alapvető értékek és a jószomszédi kapcsolatok tiszteletben tartása; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a feltételrendszer végrehajtását; kéri a Bizottságot, hogy használja fel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) keretében rendelkezésre álló, az EU által közvetlenül kezelt forrásokat a török civil társadalom, az emberijog-védők és az újságírók támogatására, valamint arra, hogy növelje az emberek közötti kapcsolatok, a tudományos párbeszéd, a török diákok számára az európai egyetemekre való eljutás, az újságírók számára pedig a médiaplatformok elérésének lehetőségeit azzal a céllal, hogy megvédjék és előmozdítsák a demokratikus értékeket és elveket, az emberi jogokat és a jogállamiságot;

41.  hangsúlyozza, hogy a Parlament NDICI-ről szóló első olvasatbeli álláspontját 2019. március 4-én fogadták el, és az NDICI-vel kapcsolatos megbízatását 2019. október 8-én megerősítették; emlékeztet az álláspontjára, amely szerint az NDICI teljes pénzügyi keretösszegének 45 %-át az éghajlat-politikai célkitűzésekre, a környezetgazdálkodásra és -védelemre, a biológiai sokféleségre és az elsivatagosodás elleni küzdelemre, valamint a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelésére kell fordítani, és nagy hangsúlyt helyez a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítására, többek között a nők, a gyermekek, a menekültek, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek, az LMBTI-személyek, a fogyatékossággal élő személyek és az őslakos népek, valamint az etnikai és az etnikai és vallási kisebbségekhez tartozók jogaira;

42.  emlékeztet arra, hogy a jelenlegi migrációs jelenség tartós megoldása a migrációs áramlat kiindulási országainak politikai, gazdasági és társadalmi fejlődésében rejlik; kéri, hogy a vonatkozó külpolitikai programok kapjanak elegendő pénzügyi forrást az EU, valamint a származási és tranzitországok – köztük az afrikai kontinens országai – közötti tisztességes és kölcsönösen előnyös partnerségek támogatására; ugyanebben az összefüggésben, tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) nehéz pénzügyi helyzetére, felhívja az EU-t, hogy fokozza az ügynökségnek 2021-ben nyújtott pénzügyi támogatását annak érdekében, hogy megőrizze a palesztin menekültek millióinak nyújtott létfontosságú szolgáltatások megszakítás nélküli nyújtását;

43.  aggasztja a Covid19-világjárvány gyors terjedése és annak az érintett országokra gyakorolt hatása; meggyőződése, hogy a nemzetközi együttműködés döntő fontosságú e globális válság leküzdéséhez; úgy véli, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a világjárvány megfékezésére és hatásainak enyhítésére irányuló globális erőfeszítésekben; úgy véli, hogy az EU-nak szolidaritást kell tanúsítania az érintett harmadik országokkal, többek között további források mozgósításával, hogy segítse azokat gazdaságuk újjáépítésében, enyhítse a válság társadalmi-gazdasági hatását, és világszerte erősítse a közegészségügyi rendszerek kapacitásait;

44.  emlékeztet arra, hogy az emberi jogok az EU külpolitikájának szerves részét képezik; ismételten hangsúlyozza, hogy az emberi jogok világszerte történő támogatására szánt finanszírozás növelésére van szükség, különös tekintettel az emberi jogok védelmezőinek védelmére, és elsősorban a leginkább veszélyben levőkre; hangsúlyozza e tekintetben, hogy folytatni kell az uniós emberijogvédő-mechanizmust (Protectdefenders.eu), és növelni kell az erre szánt finanszírozást; úgy véli, hogy az EU-nak szigorúan tartózkodnia kell a költségvetés-támogatás formájában nyújtott segítségtől azokban az országokban, amelyek súlyosan elmaradnak az emberi jogok és a demokrácia területére vonatkozó nemzetközi normáktól, vagy amelyek nem tesznek tanúbizonyságot a korrupció elleni küzdelem iránti elkötelezettségükről; kiemeli a különösen a helyi civil társadalmi csoportok által végzett választási megfigyelő missziók fontosságát, és megfelelő szintű finanszírozást kér;

45.  felszólít a stratégiai kommunikációs tevékenységek további finanszírozására a dezinformációs kampányokkal szemben, amelyeket egyre inkább az Unió és az Unió szomszédságában található országok demokratikus rendjének aláásására használnak fel; kiemeli az Európai Külügyi Szolgálat keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportja vezető projektjének – az EUvsDisinfo (az EU a félretájékoztatás ellen) – fontosságát a félretájékoztatás, a propaganda és a külföldi befolyás elleni küzdelemben;

46.  hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzügyi támogatást kell nyújtani egy valódi európai védelmi unió kialakításához, a stratégiai autonómia előmozdításához és az EU szerepének globális szintű történő fokozásához; hangsúlyozza különösen, hogy fontos fenntartani az álláspontját az Európai Védelmi Alapra és a katonai mobilitásra elkülönített összegek tekintetében; hangsúlyozza, hogy az Európai Védelmi Ügynökség (EDA), az állandó strukturált együttműködés (PESCO), az EDF és más kezdeményezések keretében biztosítani kell a védelmi vonatkozású politikák és fellépések folyamatos támogatását és fokozott összehangolását; sürgeti a Bizottságot, hogy gondoskodjon az EDA, és a PESCO igazgatási és működési kiadásainak az uniós költségvetésből történő finanszírozásáról, ezáltal helyreállítva a Parlamentnek az EUSZ 41. cikkében előírt költségvetési funkcióját;

47.  újólag megerősíti, hogy a külső finanszírozási eszközök új architektúrájának erősítenie kell a koherenciát, az elszámoltathatóságot, a hatékonyságot és a demokratikus felügyeletet; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek nagyobb szerepet kell kapnia az új eszközök stratégiai irányításában; elvárja, hogy az új eszközök (előzetes) programozásának korai szakaszától bevonják;

48.  sürgeti a Bizottságot, hogy értékeljen és készítsen elő minden lehetséges forgatókönyvet az uniós költségvetés hatékony és eredményes pénzgazdálkodásának biztosítása érdekében, egyértelmű kötelezettségvállalásokat határozva meg, felvázolva a mechanizmusokat és védve az uniós költségvetést; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az Egyesült Királyság uniós programokban való jövőbeli részvétele során tiszteletben tartsák a méltányos egyensúlyt a hozzájárulások és juttatások tekintetében;

49.  kifejezi azon szándékát, hogy az Egyesült Királyság a lehető legtöbb uniós programban – különösen az Erasmus+ és az Európai horizont programban – továbbra is a lehető legszorosabb partner maradjon;

50.  emlékeztet arra, hogy az uniós ügynökségek kulcsszerepet játszanak az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításában, és újólag megerősíti annak fontosságát, hogy e szerveket elegendő és kiszámítható finanszírozással és személyzettel lássák el feladataik hatékony ellátása érdekében, ugyanakkor elutasítja költségvetésük reálértéken történő indokolatlan és önkényes csökkentését; kiemeli, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség kulcsszerepet játszik az éghajlatváltozással kapcsolatos tudatosság növelésében, az Európai Munkaügyi Hatóság a munkaerő mobilitásának előmozdításában, az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal és az Alapjogi Ügynökség pedig az Európában védelmet kereső menedékkérők támogatásában;

51.  hangsúlyozza ugyanakkor, hogy nagy szükség van az emberkereskedelem és -csempészet elleni küzdelemre, valamint az olyan uniós bel- és igazságügyi ügynökségek – például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) – támogatására, amelyek segítséget nyújtanak a tagállamoknak a külső határokon; tudomásul veszi, hogy a Frontexnek szerepet kell játszania az EU Törökországgal közös külső határain zajló jelenlegi migrációs válsággal összefüggésben; kéri, hogy a 2021. évi költségvetésben biztosítsanak megfelelő szintű finanszírozást a határigazgatás számára;

52.  megjegyzi, hogy a biztonság, a bűnüldözés és a büntető igazságszolgáltatási együttműködés területén működő ügynökségek egyre több feladatot kapnak; kéri ezen ügynökségek – különösen az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust), az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), az Európai Rendőrakadémia (CEPOL), az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és A Kábítószer és a Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) – pénzügyi forrásainak és személyzeti álláshelyeinek növelését, valamint megfelelő finanszírozást és személyzetet kér a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szemben fellépő ügynökségek számára;

53.  aggasztónak tartja az Európai Ügyészség számára a 2020. évi költségvetési eljárás során biztosított finanszírozás és személyzet elégtelen szintjét, és felhívja a Bizottságot, hogy 2021-re vonatkozóan növelje ezen intézményi szerv személyzetét és forrásait, és védje meg annak költségvetési autonómiáját; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség létrehozása nem vezethet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megfelelő működési kapacitásának romlásához;

54.  a jelenlegi európai Covid19-járvány, valamint a gyors, összehangolt és koherens uniós válasz szükségessége miatt sürgősen felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő és szükséges finanszírozást az érintett uniós ügynökségek számára, amelyeknek dolgozniuk kell, és támogatniuk kell a Bizottságot és a tagállamokat e világjárvány leküzdésében, különös tekintettel az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központra (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökségre (EMA); ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság és a Tanács tartózkodjon az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) forrásainak csökkentésétől;

55.  hangsúlyozza, hogy jelentősen meg kell erősíteni az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét (ACER), figyelembe véve a közelmúltbeli jogszabályok – többek között a tiszta energiáról szóló csomag – által ráruházott további feladatokat; emlékeztet továbbá arra, hogy a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) további forrásokra van szüksége, hogy teljesítse a BEREC-rendeletben és az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben foglalt feladatait.

56.  emlékeztet arra, hogy semmilyen uniós politika, sem a Covid19-válság kezelésére, sem az európai zöld megállapodás végrehajtására irányuló politika nem hajtható végre az elkötelezett uniós közszolgálat támogatása és megfelelő finanszírozás nélkül;

57.  úgy véli, hogy a jelenlegi politikai és gazdasági környezetben az Európa jövőjéről szóló konferenciát a költségvetési oldalon is megfelelően támogatni kell, és hogy a Bizottságot – a projektben részt vevő egyéb intézmények mellett – el kell látni a projekt sikeréhez szükséges eszközökkel;

58.  felkéri a Bizottságot, mutasson példát a közbeszerzésben a jó minőséget és a társadalmi felelősségvállalást illetően, hogy a szerződéseket olyan vállalatoknak ítéljék oda, amelyek tiszteletben tartják a környezetvédelmi normákat és az alapvető munkaügyi normákat, valamint az összeférhetetlenségek megelőzését célzó jobb és szigorúbb kritériumok érvényesítésében;

59.  kéri az előző költségvetési időszak nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő értékelését, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés végrehajtását a 2021. évi uniós költségvetésben; ezért elvárja, hogy a Bizottság költségvetési tervezetébe foglaljon bele egy mellékletet, amely összefogja a célkitűzésekre, inputokra, outputokra és eredményekre vonatkozó, nemek szerint lebontott információkat, és bemutatja a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó finanszírozási kötelezettségvállalásokat és a kapcsolódó nyomon követési intézkedéseket;

A kifizetések elégséges és reális szintje

60.  eltökélt amellett, hogy elkerüljünk egy újabb kifizetési válságot, különösen a Covid19-világjárvány összefüggésében; megismétli, hogy a kifizetések általános felső határának figyelembe kell vennie a 2020 végén fennálló kötelezettségvállalások példátlan volumenét, amelyet a következő többéves pénzügyi keretben kell rendezni; megjegyzi továbbá, hogy 2021-ben a kifizetési előirányzatok nagyrészt a 2014–2020 közötti programok befejezésére fognak összpontosítani; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy ez ne akadályozza új programok indítását;

61.  a 2020. évi intézkedésekkel összhangban ezért kitart amellett, hogy a Covid19-világjárványra adott válasz részeként továbbra is magas szintű likviditást kell biztosítani a tagállamok számára;

62.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok között az adóbevételek terén folytatott együttműködés sokkal nagyobb hatást gyakorolna a nemzeti költségvetésekre, mint az uniós éves költségvetések kiadásainak csökkentése;

63.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó felek (ideértve a vállalkozókat és alvállalkozókat, a munkaértekezletek és/vagy képzések résztvevőit, valamint a harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatások kedvezményezettjeit) ne részesüljenek uniós finanszírozásban;

64.  meg van győződve arról, hogy a 2021–2017 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló rendelet szabályai értelmében minden olyan jogi személyt, aki az uniós költségvetésből támogatásban részesülő jogi személyek tényleges tulajdonosa, el kell tiltani a meglévő és a jövőbeli európai költségvetésből származó pénzeszközökből való részesüléstől, beleértve a közvetlen mezőgazdasági kifizetéseket és a rendelet hatálya alá tartozó bármely kifizetést, kiadást, garanciát vagy egyéb juttatást, amennyiben az (EU, Euratom) 2018/1046 költségvetési rendelet 61. cikkében meghatározottak szerinti egyértelmű összeférhetetlenség áll fenn;

65.  megismétli azt a régóta hangoztatott álláspontját, hogy az új politikai prioritásokat és az Unió jövőbeli kihívásait nem a meglévő programok előirányzatainak csökkentésével, hanem új előirányzatok révén kell finanszírozni; úgy véli, hogy ezt az elvet a költségvetés-módosításokra is alkalmazni kell;

66.  megjegyzi, hogy a potenciálisan elfogadott következő többéves pénzügyi keret első éveként a 2021. évi költségvetés lesz az első, amely az új költségvetési nómenklatúrát tükrözi; felhívja a Bizottságot, hogy ennek előkészítésébe megfelelően vonja be a költségvetési hatóságot; úgy véli, hogy az új nómenklatúrának – amellett, hogy jobban igazodik a szakpolitikai prioritásokhoz – kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy a költségvetési hatóság hatékonyan betölthesse döntéshozatali szerepét, és különösen ahhoz, hogy a Parlament betölthesse demokratikus felügyeleti és ellenőrzési szerepét;

67.  úgy véli, hogy a Parlamentnek mint a költségvetési hatóság közvetlenül a polgárok által választott ágának teljesítenie kell politikai feladatát és kísérleti projektekre és előkészítő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat kell előterjesztenie, kifejezve a jövőre vonatkozó politikai elképzeléseit; ezzel összefüggésben kötelezettséget vállal arra, hogy az egyes bizottságaival szoros együttműködésben kidolgozott, kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket tartalmazó csomagra vonatkozó javaslatot nyújt be, hogy a Bizottság értékelésének megfelelően megtalálja a megfelelő egyensúlyt a politikai akarat és a technikai kivitelezhetőség között;

o
o   o

68.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.

(1) https://www.ipcc.ch/sr15/
(2) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.
(3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o.
(4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(5) HL L 168., 2014.6.7., 105. o.
(6) HL L 57., 2020.2.27., 1. o.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.
(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0032.
(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.
(10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0065.
(11) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0124.
(12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0015.
(13) HL C 242., 2018.7.10., 24. o.
(14) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 8.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat