Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2210(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0091/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0091/2020

Viták :

PV 18/06/2020 - 6
CRE 18/06/2020 - 6

Szavazatok :

PV 18/06/2020 - 20
PV 19/06/2020 - 12

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0168

Elfogadott szövegek
PDF 178kWORD 61k
2020. június 19., Péntek - Brüsszel
A Nyugat-Balkán, a 2020. évi csúcstalálkozót követően
P9_TA(2020)0168A9-0091/2020

Az Európai Parlament 2020. június 19-i ajánlása az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez / az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó ajánlásáról, a 2020. évi csúcstalálkozót követően (2019/2210(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseire, a Tanács 2019. június 18-i következtetéseire, valamint az Európai Tanács 2019. október 17–18-i következtetéseire az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatok elhalasztásáról,

–  tekintettel a 2020. május 6-i zágrábi nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának 817(1993) és 845(1993) sz. határozatában ismertetett nézeteltérések rendezéséről, az 1995. évi ideiglenes megállapodás megszüntetéséről, valamint Észak-Macedónia és Görögország közötti stratégiai partnerség kialakításáról szóló, 2018. június 17-i záró megállapodásra, amely preszpai megállapodásként is ismert,

–  tekintettel az Európai Tanácsnak az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2020. március 26-i következtetéseire, amelyek jóváhagyták a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2020. március 25-i tanácsi következtetéseket,

–  tekintettel „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

–  tekintettel az EU bővítési politikájáról szóló, 2019. május 29-i bizottsági közleményre (COM(2019)0260),

–  tekintettel a „Hiteles bővítési perspektíva a Nyugat-Balkánra vonatkozóan és fokozott uniós szerepvállalás a Nyugat-Balkánnal” című, 2018. február 6-i bizottsági közleményre (COM(2018)0065),

–  tekintettel az EU 2016. évi globális stratégiájára, amely kimondja, hogy a hiteles bővítési politika stratégiai befektetést jelent Európa biztonsága és jóléte szempontjából, és már eddig is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábban háború sújtotta területek békében élhessenek,

–  tekintettel a „Bővítési stratégia és legfontosabb kihívások 2013–2014” című, 2013. október 16-i bizottsági közleményre (COM(2013)0700),

–  tekintettel az Európai Tanács által 2006 decemberében jóváhagyott, majd az Európai Tanács 2019. júniusi következtetéseiben megerősített, megújított bővítési konszenzusra,

–  tekintettel a zágrábi csúcstalálkozó 2000. november 24-i zárónyilatkozatára,

–  tekintettel az EU és a nyugat-balkáni országok közötti, 2003. június 21-i csúcstalálkozó során elfogadott, a nyugat-balkáni államok Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló Thesszaloniki Nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón tett szófiai nyilatkozatra és az ehhez csatolt kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

–  tekintettel a 2014. augusztus 28-án kezdődött berlini folyamatra, különösen a nyugat-balkáni államok külügyminiszterei a regionális együttműködésről és kétoldalú vitákról szóló, 2015. augusztus 27-i nyilatkozatára és a Regionális Ifjúságügyi Együttműködési Hivatal létrehozására, valamint a Bécsben (2015), Párizsban (2016), Triesztben (2017), Londonban (2018) és Poznanban (2019) tartott csúcstalálkozókra,

–  tekintettel az Általános Ügyek Tanácsa 1997. április 29–30-i következtetéseire a régióbeli országokkal fenntartott kapcsolatokra vonatkozó egységes európai uniós stratégia kialakítására irányulóan, a feltételesség alkalmazásáról,

–  tekintettel a 13 EU-tagállam külügyminiszterei által tett, a Nyugat-Balkán európai integrációja melletti uniós kötelezettségvállalásról szóló, 2019. június 11-i közös nyilatkozatra

–  tekintettel az Európai Parlament és a nyugat-balkáni parlamentek elnökeinek az Európai Parlament elnöke által a nyugat-balkáni parlamentek vezetésével közösen kezdeményezett 2020. január 28-i csúcstalálkozóján megfogalmazott közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a 2020. február 16-án tartott nem hivatalos értekezletre, amelyen a nyugat-balkáni államok vezetői, az Európai Tanács elnöke, a Bizottság elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és az Európai Unió Tanácsa elnökségét betöltő Horvát Köztársaság miniszterelnöke gyűlt össze,

–  tekintettel Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A csatlakozási tárgyalások megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával: elengedhetetlen az EU hitelességének és geostratégiai érdekeinek fenntartása” című, 2019. október 31-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának a 2019. évi bővítési csomagról szóló, 2020. február 13-án elfogadott véleményére(2),

–  tekintettel a srebrenicai népirtásról való megemlékezésről szóló, 2015. július 9-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. március 27-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2019. október 24-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európa jövőjéről szóló konferenciára vonatkozó európai parlamenti álláspontról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a nyugat-balkáni partnerekkel a migráció és a biztonság területén folytatott együttműködés megerősítéséről szóló, 2020. június 5-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról szóló, 2020. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0315),

–  tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság levelére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0091/2020),

A.  mivel a bővítés az EU egyik legsikeresebb és legstratégiaibb szakpolitikája, illetve a leghatékonyabb külpolitikai eszköz, amely hozzájárul az Unió olyan alapértékeinek kiterjesztéséhez, mint az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, a béke és a jólét előmozdítása, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tisztelete, a kisebbséghez tartozók jogait is beleértve szerte Európában;

B.  mivel a bővítési folyamat az európai integráció szerves része; és továbbra is stratégiai jelentőséggel bír az Európai Unió számára;

C.  mivel a Nyugat-Balkán teljes körű uniós tagságának érdemeken alapuló perspektívája az Unió politikai, biztonsági és gazdasági érdeke;

D.  mivel az EU-tagság kilátása Európa egyesítése szempontjából az egyik legnagyobb geopolitikai kihívás elismerését jelenti, és jelentős reformösztönző erővel bír a nyugat-balkáni országokban;

E.  mivel a nyugat-balkáni országok földrajzi, történelmi és kulturális szempontból Európa részei, és az Európai Unióba való integrációjuk folyamata kulcsfontosságú a kontinens egészének stabilitása és biztonsága, szabadsága és békéje szempontjából;

F.  mivel az EU bővítési folyamata kétirányú út, amelyen mindkét félnek teljesítenie kell kötelezettségvállalásait, és amely azon az előfeltevésen alapul, hogy mind az Európai Unió, mind a tagjelölt országok teljesítik kötelezettségeiket;

G.  mivel a Bizottság által javasolt javított módszertan célja, hogy dinamizálja a bővítési folyamatot, és új lendületet adjon a csatlakozásra váró országok átalakulásának;

H.  mivel az EU a régió vezető beruházója, kereskedelmi partnere és adományozója;

I.  mivel az Európai Parlament az állásfoglalásaiban üdvözölte az Észak-Macedónia és Albánia által elért előrehaladást; mivel ezen előrehaladás alapján a Parlament hozzájárult ahhoz, hogy az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében Észak-Macedónia és Albánia teljesítményjutalomban részesüljön;

J.  mivel a 2020. évi zágrábi csúcstalálkozó elismerte a demokrácia és a jogállamiság elsőbbségét, és felszólította az EU-t, hogy fokozza a térséggel kapcsolatos szerepvállalását;

K.  mivel az Európai Parlament sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az Európai Tanács 2019-ben nem hagyta jóvá a csatlakozási tárgyalások elindítását Észak-Macedóniával és Albániával; mivel az, hogy a Bizottság Parlament által jóváhagyott, 2018-as és 2019-es ajánlásait követően nem kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, aláásta az Európai Unió hitelességét, hozzájárult a populizmus, a nacionalizmus és az euroszkepticizmus térnyeréséhez, aláásta a tagjelölt országok erőfeszítéseit, politikai vákuum létrejöttének kockázatát vonta maga után, és bátorította azokat a harmadik feleket, amelyek az európai uniós integrációs folyamat rovására kívánnak politikai befolyást szerezni a régióban;

L.  mivel a bővítési folyamat ösztönzi és erősíti a kétoldalú viták megoldásához szükséges kapacitásokat, és ösztönzi a régióban élő társadalmi csoportok közötti megbékélést;

M.  mivel a nyugat-balkáni országoknak növelniük kell a politikai polarizáció és az elhúzódó parlamenti bojkottok leküzdésére irányuló erőfeszítéseket a parlamenti felügyelet erősítése érdekében;

N.  mivel az Európai Parlament továbbra is az országok megbízható partnere az uniós csatlakozási folyamat során, és elkötelezett híve a bővítési folyamatnak mint az Európai Unió pozitív mechanizmusának, amely a csatlakozási folyamatban résztvevő országok – állampolgáraik javát szolgáló – intézményi és gazdasági társadalmi erősítését célzó reformok ösztönzésére hivatott;

O.  mivel a szaloniki cselekvési program és a szófiai nyilatkozat rámutatott, hogy a jövőben különös hangsúlyt kapnak az ifjúság számára teremtendő további lehetőségek, és annak biztosítása, hogy ez a Nyugat-Balkán társadalmi és gazdasági fejlődését segítse;

P.  mivel az Európai Parlament elkötelezett amellett, hogy fokozza a demokráciára és gazdasági reformokra irányuló politikai és intézményi támogatását a régióban, és segítse a nyugat-balkáni országokat az uniós csatlakozási folyamatban;

Q.  mivel az Európai Bizottság 2019–2024-re vonatkozó politikai iránymutatásai ismételten megerősítik a Nyugat-Balkán európai uniós perspektíváit;

R.  mivel az európai parlamenti meghallgatások során Josep Borrell alelnök/főképviselő és Várhelyi Olivér biztos egyaránt kötelezettséget vállalt a bővítési folyamat prioritásként való kezelése és a strukturális és intézményi reformok és az integrációs folyamat Nyugat-Balkánon való felgyorsítása iránt;

S.  mivel az ambiciózus bővítési politikához megfelelő költségvetésre van szükség; mivel a Tanácsnak elegendő költségvetési eszközt kellene rendelkezésre bocsátania a bővítési politika támogatásához;

T.  mivel az EU-nak az Unión belül is erősítenie kell a jogállamisági mechanizmusokat és nagyratörő ütemtervet kell meghatároznia az Európa jövőjéről szóló konferenciára;

U.  mivel Európa jóléte és biztonsága szorosan kapcsolódik az integrációs folyamathoz és a békének, a demokráciának, az emberi jogok tiszteletben tartásának és a jogállamiságnak a nyugat-balkáni régióban és annak országaiban történő előmozdításához és jövőjéhez egy erős és megreformált Európai Unióban;

V.  mivel 2020. február 5-i közleményében a Bizottság vállalta, hogy közleményt terjeszt elő, amelyben meghatározza az alapvető reformok, többek között a jogállamiság előmozdítására irányuló intézkedéseket;

W.  mivel az EU 3,3 milliárd EUR-t mozgósított a koronavírus-világjárvány nyugat-balkáni kezelésére, ebből 38 millió EUR azonnali támogatást nyújtott az egészségügyi ágazatnak, 389 millió EUR-t szánt a szociális és gazdasági helyreállításra, 750 millió EUR-t makroszintű pénzügyi támogatásra, 455 millió EUR-t a gazdaságélénkítésre, 1,7 milliárd EUR-t pedig az Európai Beruházási Bank által nyújtott kedvezményes kölcsönök formájában nyújtott;

X.  mivel a nyugat-balkáni országok profitáltak az uniós polgári védelmi mechanizmusból, az orvosi felszerelések közös beszerzéséből, az egyéni védőeszközökre vonatkozó uniós exportengedélyezési rendszer alóli mentességekből, valamint az alapvető árukra vonatkozó „zöld sávokból”;

1.  a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

   a) támogassák a nyugat-balkáni országok európai perspektíváját és javítsák a csatlakozási folyamatot annak biztosításával, hogy az megerősíti az alapvető értékeket és a jogállamiságot, fenntartható demokratikus, gazdasági és ökológiai átalakulást és társadalmi konvergenciát eredményez, valamint biztosítja a jószomszédi kapcsolatokat és a regionális együttműködést mint a bővítés, valamint a stabilizációs és társulási folyamat alapvető elemeit, továbbá annak biztosításával, hogy az Unió bővítése az Európa jövőjéről és az EU belső reformjáról zajló eszmecserével párhuzamosan folytatódjon;
   b) ne hagyják, hogy az uniós belső folyamatok akadályt jelentsenek, inkább fokozzák a politikai akarat építését a tagállamok között a nyugat-balkáni bővítés előrehaladása során, továbbá tegyék hatékonyabbá az általános szakpolitikával kapcsolatos uniós politikai és stratégiai útmutatást a régióban;
   c) folytassák a bővítést, mivel az az EU hitelességének, sikerének, illetve a régión belüli és azon túli befolyásának egyik feltétele;
   d) gyorsítsák fel a csatlakozási folyamatot azon országok esetében, amelyek politikailag és közigazgatásilag egyaránt elkötelezettek az Unióhoz kapcsolódó reformok végrehajtása iránt;
   e) biztosítsák, hogy a továbbfejlesztett módszertan végső célként fenntartsa a teljes értékű uniós tagságot, és hogy az EU kiszámíthatóbb, feltételességen és visszafordíthatóságon alapuló kritériumokat határozzon meg, és ezeket következetesen alkalmazza, hogy ezáltal a csatlakozási folyamat dinamikusabbá váljon, továbbá hogy a felülvizsgált módszertan alkalmazása révén helyreállítsa hitelességét;
   f) biztosítsák, hogy – a Bizottság felülvizsgált bővítési módszertanra vonatkozó javaslatában ismertetettek szerint – a folyamat politikai jellegének tulajdonított fokozott jelentőség nem élvez elsőbbséget a a referenciakövetelmények teljesítésére vonatkozó, szakértői szintű értékelésekkel szemben, és nem korlátozza az EU-t az érdemen alapuló bővítési folyamat iránti elkötelezettségében;
   g) biztosítsák, hogy a szakpolitikai területek csoportosítása fokozza a reformok mélységét, minőségét és fenntarthatóságát, konkrét eredményeket hozva a csatlakozásra váró országokban, ugyanakkor lehetővé téve a különböző fejezetekről folytatott párhuzamos tárgyalásokat;
   h) gondoskodjanak világos, átlátható és következetes csatlakozási referenciaértékekről, valamint nyújtsanak folyamatos politikai és szakmai támogatást a csatlakozási folyamat során, ideértve a parlamenteknek azzal a céllal nyújtott támogatást, hogy azok betölthessék független ellenőrzési szerepüket, továbbá javítsák az előrehaladás helyszíni mérését, biztosítva, hogy minden egyes csatlakozásra váró országot a feltételesség és a saját érdeme elve alapján értékelnek;
   i) biztosítsák a bővítési folyamat folytonosságát, elszámoltathatóságát, következetességét és kiszámíthatóságát azáltal, hogy a Bizottság új módszertanát hosszú távú politikai kiigazításként rögzítik, és elkerülik a folyamat és paraméterei bármely tagállam politikai megfontolásainak következményeként történő ad hoc felülvizsgálatait; biztosítsák, hogy a korábbi hiányosságok elkerülése és a csatlakozási folyamat hatékonyabbá tétele érdekében a csatlakozással kapcsolatos referenciateljesítmények és támogatás a korábbi tapasztalatokon alapuljanak;
   j) könnyítsék meg a továbbfejlesztett módszertan végrehajtását a már tárgyalásokat folytató csatlakozásra váró országok számára, amennyiben azok úgy döntenek, hogy ezt választják, az európai szabványokhoz és normákhoz való hatékony és időszerű közelítés érdekében;
   k) erősítsék a nyugat-balkáni országok politikai és gazdasági ösztönzőit, valamint fokozzák a bővítési folyamat és az EU-n belüli politikai kezdeményezések közötti koherenciát nyugat-balkáni vezetőkkel az Európai Tanács üléseihez kapcsolódóan évente tartott regionális találkozók, valamint a nyugat-balkáni képviselők Európai Tanács ülésein, a Politikai és Biztonsági Bizottságban, valamint a Bizottság munkacsoportjaiban való rendszeres részvétele révén;
   l) a csatlakozást megelőzően ösztönözzék a csatlakozásra váró országok fokozatos integrációját az uniós ágazati politikákba és programokba, többek között az uniós alapok általi célzott pénzügyi támogatás révén annak érdekében, hogy kézzelfogható előnyöket biztosítsanak a polgárok, különösen a gyermekek és a fiatalok számára, és a teljes körű tagságot megelőzően fokozzák az EU előcsatlakozási támogatását és jelenlétét ezekben az országokban;
   m) támogassák a megerősített parlamenti szerepet a csatlakozási folyamatban a létrehozott fórumokon keresztül, és következetesen ösztönözzék az olyan új kezdeményezéseket, mint a házelnökök csúcstalálkozója, amelyet első alkalommal 2020. január 28-én hívtak össze az Európai Parlament elnöke és a nyugat-balkáni parlamentek vezetői;
   n) segítsék elő és támogassák a tárgyalásokat folytató országok parlamenti képviselőinek az Európai Parlament munkájába való szorosabb bevonását;
   o) vonják be a nyugat-balkáni országok képviselőit az Európa jövőjéről szóló konferenciába, külön hangsúlyt helyezve a fiatalok részvételére;
   p) erősítsék meg a feltételességi mechanizmust és ragaszkodjanak a csatlakozási folyamat visszafordíthatóságához objektív kritériumok alkalmazásával annak eldöntése során, hogy a tárgyalásokat fel kell-e függeszteni vagy le kell-e állítani; biztosítsák, hogy a Bizottság alapos értékelést követően és a tagállamok vagy az Európai Parlament javaslatára reagálva kezdeményezze ezeket az eljárásokat, megjegyezve ugyanakkor, hogy az egyensúlyhiányra vonatkozó záradék és a visszafordíthatóság elve már most is alkalmazandó a Szerbiára és Montenegróra vonatkozó jelenlegi tárgyalási keretekre; biztosítsák, hogy a feltételességi és a felfüggesztési mechanizmust a lehetséges felfüggesztés konkrét jellemzőire vonatkozó világos kommunikáció kísérje az uniós intézmények részéről;
   q) fokozzák a tagállamok bővítési folyamattal kapcsolatos felelősségvállalását a jogállamisággal és más területekkel foglalkozó tagállami szakértők, valamint a civil társadalom és az emberijog-védők helyszíni bevonásának fokozása révén, továbbá javítsák az általános fejlemények mérését, betartva a régóta fennálló objektív normákat és elkerülve a csatlakozási folyamat technikai vonatkozásainak átpolitizálását, különösen az Európa Tanács és más normaalkotó testületek monitoringjelentéseire és ajánlásaira támaszkodva;
   r) ismerjék el, hogy a berlini folyamat támogatja és kiegészíti az uniós bővítési politikát, és nem kezelhető sem a csatlakozás alternatívájaként, sem a bővítés részeként tett erőfeszítések megismétléseként;
   s) ismerjék el, hogy a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával való megnyitása az Unió saját politikai, biztonsági és gazdasági érdekét szolgálná;
   t) ismerjék el, hogy az, hogy az Európai Tanács 2018 júniusában, 2019 júniusában és 2019 októberében nem nyitotta meg a csatlakozási tárgyalásokat Albániával és Észak-Macedóniával, káros hatással volt az EU-nak a régióban betöltött szerepére és az uniós csatlakozással kapcsolatos közvélekedésre, negatív üzenetet küldve a nyugat-balkáni országoknak, és ismerjék el, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdése az Európai Parlament és a Bizottság ajánlásának megfelelően helyreállítja a folyamat hitelességét;
   u) biztosítsanak mielőbb vízumliberalizációt Koszovó számára, hiszen 2018 júliusa óta teljesülnek ennek feltételei;
   v) fokozzák a tárgyalások dinamizmusát annak érdekében, hogy felgyorsítsák Montenegró és Szerbia csatlakozását;
   w) helyezzék vissza a bővítési folyamat középpontjába a demokrácia és a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető szabadságok elsőbbségét azzal, hogy elsőként nyitják meg és utolsóként zárják le az igazságszolgáltatással, a korrupcióval és a szervezett bűnözéssel, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásával kapcsolatos fejezeteket, ideértve a kisebbségi jogokat és a média és a véleménynyilvánítás szabadságát;
   x) az átláthatóság, valamint a jó kormányzás eredményességének valamennyi szinten való megerősítése érdekében összpontosítsanak az intézményi és adminisztratív kapacitásépítésre;
   y) használják fel a közelmúltbeli bővítések, ezen belül a közép-európai országok kapcsán szerzett tapasztalatokat;
   z) továbbra is működjenek együtt a nyugat-balkáni országokkal a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemben;
   aa) biztosítsák, hogy célzottan összpontosítsanak az állami kapacitásépítésre, a bírósági ítéletek végrehajtására, az igazságügyi reformokra, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelemre;
   ab) ragaszkodjanak a hazai és nemzetközi bírósági ítéletek tiszteletben tartásához és teljes körű végrehajtásához, beleértve az alkotmánybíróságok ítéleteit, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) és utódja, a büntetőtörvényszékek fennmaradó feladatainak ellátására szolgáló nemzetközi mechanizmus (IRMCT), Koszovó Szakosított Tanácsai (SC) és Szakosodott Ügyészsége (SPO) ítéleteit, továbbá az Európa Tanács ellenőrző szerveinek, köztük a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának (ECRI) az ajánlásait;
   ac) ösztönözzék a nyugat-balkáni országokat, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek a háborús bűncselekmények büntetőeljárás alá vonása és az eltűnt személyek sorsának megállapítása terén; támogassák az IRMCT-vel, a koszovói SC-vel és SPO-val való teljes körű együttműködést, az ICTY munkájának és megállapításainak kifejezett fenntartását, valamint munkájának és örökségének előmozdítását és terjesztését a polgárok körében; ítéljenek el minden, a háborús bűnözők dicsőítésére és a történelmi tények tagadására irányuló kísérletet, és e tekintetben támogassák a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények és az emberi jogok megsértésének más súlyos esetei valamennyi áldozatával kapcsolatos tények megállapításával megbízott regionális tényfeltáró bizottságot (a RECOM-kezdeményezést);
   ad) bizalomépítési és közvetítési erőfeszítések révén növeljék az EU szerepvállalását a lezáratlan kétoldalú kérdések megoldásában a régióban, előmozdítva a jószomszédi kapcsolatokat és a regionális együttműködést, továbbá sürgessék a nyugat-balkáni országokat, hogy kötelezzék el magukat a megbékélés és a régóta fennálló viták békés megoldása mellett;
   ae) a nyugat-balkáni országok és a tagállamok népei közötti szolidaritás elmélyítése céljából erősítsék meg a csatlakozási folyamatot, azok történelmének, kultúrájának és hagyományainak a tiszteletben tartása mellett;
   af) támogassák az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős, újonnan kinevezett különleges képviselőjét a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok átfogó normalizálásának elérésében és a régióban a jószomszédi kapcsolatok előmozdításában megbízatása ideje alatt;
   ag) mozdítsák elő a regionális megbékélés szélesebb körű társadalmi támogatását, többek között a parlamentek Belgrád és Pristina közötti párbeszédben és a fenntartható regionális megbékélésre irányuló törekvésben való teljes körű részvételének támogatásával;
   ah) erősítsék és lehetőség szerint fokozzák az EU és a nyugat-balkáni országok közös erőfeszítéseit az emberek közötti kapcsolatok és tapasztalatcserék terén annak érdekében, hogy kölcsönösen kedvező képet alakítsanak ki egymásról a lakosság körében;
   ai) mozdítsák elő az egyenlő versenyfeltételek megteremtését az inkluzív politikai környezet érdekében, és segítsék elő a politikai polarizáció és az elhúzódó parlamenti bojkottok leküzdésére irányuló erőfeszítéseket valamennyi nyugat-balkáni országban; alakítsanak ki inkluzív és konstruktív parlamenti kultúrát, valamint erősítsék meg a parlamenti ellenőrzést és felügyeletet; mozdítsanak elő felelős megközelítést a polgárok érdekeinek a parlamentekben való képviseletével kapcsolatban, a demokratikus ellenőrzés előmozdítása és a jogalkotás minőségének javítása érdekében;
   aj) vegyék tudomásul és segítsék elő az Európai Parlament csatlakozással kapcsolatos munkáját és demokráciatámogató tevékenységeit, ideértve állandó bizottságainak és küldöttségeinek tevékenységeit, valamint vonják be a Parlament nyugat-balkáni országokért felelős állandó előadóit az ellenőrzési folyamatba és a helyszíni ellenőrzésekbe;
   ak) mozdítsák elő azokat a választási reformokat, amelyek biztosítják a megfélemlítéstől és félretájékoztatási kampányoktól mentes, szabad, tisztességes, versenyen alapuló és átlátható választásokat központi és helyi szinten egyaránt, összhangban a nemzetközi normákkal, többek között a pártfinanszírozás átláthatóságára vonatkozó normákkal és a nemzetközi megfigyelő missziók ajánlásaival; kövessék nyomon a Velencei Bizottság véleményeinek végrehajtását; járuljanak hozzá az Európai Parlament demokráciatámogatási programjaihoz a régióban;
   al) ösztönözzék a nemzeti parlamenteket az Európai Parlament demokráciát támogató eszközeinek – így például a Jean Monnet párbeszédnek és a pártközi párbeszédnek – az igénybevételére a parlamenti párbeszédre vonatkozó politikai munka megkönnyítése és a jogalkotási munka elszámoltathatóságának, felügyeletének, demokratikus ellenőrzésének és minőségének fokozása érdekében;
   am) erősítsék meg és szorosan vonják be a civil társadalmat mint a demokratikus konszolidáció, a regionális együttműködés és a csatlakozással kapcsolatos reformok nélkülözhetetlen szereplőjét, különös tekintettel a régió Európa- és demokráciapárti erőire;
   an) biztosítsák, hogy a tagjelölt országok állampolgárai és társadalmai szorosabban be legyenek vonva a csatlakozási folyamatba, és részesüljenek annak előnyeiből; ennek keretében nyújtsanak kiemelt támogatást és ösztönzést az Európa-párti és demokráciapárti társadalmi szegmenseknek, nézeteknek és véleményeknek;
   ao) gondoskodjanak arról, hogy – a határozathozatal legkorábbi fázisától a végrehajtási és értékelési fázisig – minden egyes lépés során érdemi és átfogó párbeszédre kerüljön sor a civil társadalom szervezeteivel, a tudományos szférával és a fiatalokkal, különösen ügyelve arra, hogy ne jussanak támogatáshoz, illetve finanszírozáshoz a meglévő Európa-ellenes helyi hatalmi struktúrák, illetve a demokrácia szempontjából kétes megítélésű helyi szervezetek, és ezáltal előmozdítsák az európai értékek fejlesztését, a jogállamiságot, a korrupció elleni küzdelmet, továbbá az erős és hatékony demokratikus intézmények felépítését, amelyek a sikeres EU-csatlakozás alapjául szolgálnak;
   ap) határozottan ítéljék el az újságírókkal és médiaorgánumokkal szembeni lejárató kampányokat, fenyegetéseket és megfélemlítéseket, és ragaszkodjanak az ilyen bűncselekmények kivizsgálásához és büntetőeljárás alá vonásához, ezáltal biztonságos környezetet teremtve az újságírók számára, ugyanakkor orvosolják a médiatulajdon koncentrációjához, átláthatóságának hiányához és a médiafinanszírozásra gyakorolt politikai és gazdasági nyomáshoz kapcsolódó problémákat;
   aq) aktívan támogassák és erősítsék meg a demokratikus, független és sokszínű médiakörnyezetet, valamint a média elszámoltathatóságát és irányítását;
   ar) fokozzák a félretájékoztatással és a zavarkeltő médiakampányokkal szembeni rezilienciát elősegítő intézkedéseket, ideértve azokat is, amelyeket a demokratikus folyamatok és a nyugat-balkáni országok szuverenitásának, valamint az EU régióban betöltött szerepének hibrid hadviselés révén történő aláásására irányuló külföldi befolyásgyakorlási műveletek révén hajtanak végre;
   as) mozdítsák elő és aktívan támogassák a megkülönböztetés elleni politikák végrehajtását, és ragaszkodjanak a gyűlölet-bűncselekmények üldözéséhez; ösztönözzék a gyorsabb előrelépést a nemek közötti egyenlőség, valamint az etnikai, nemzeti és vallási kisebbségek, a fogyatékossággal élő személyek, a romák és az LMBTQI+ személyek hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelem és társadalmi befogadásuk biztosítása terén, külön figyelmet fordítva a gyermekekre, a polgárok alapvető jogainak védelmét szolgáló inkluzív politikák kialakítása révén;
   at) szorgalmazzanak erősebb jogi keretet a nők ellen elkövetett gyilkosságok és a nőkkel és a gyermekekkel szembeni erőszak, továbbá a kapcsolati erőszak egyéb formáinak megelőzése és az ezek elleni aktív küzdelem érdekében, többek között oly módon, hogy emlékeztetnek az Európa Tanácsnak a nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezményében foglalt kötelezettségekre, és megteszik az említett egyezmény ratifikálásához szükséges lépéseket; lépjenek fel az emberkereskedelem ellen, és akadályozzák meg azt;
   au) ismerjék el, hogy a nyugat-balkáni országok nehézségekbe ütköznek a migrációs és menekülthullámok kezelése terén, valamint hogy a régió jelentős erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy elsősorban az EU támogatásával menedéket és humanitárius ellátást biztosítson; biztosítsák a nyugat-balkáni országok és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) közötti, jogállásról szóló megállapodások hatékony végrehajtását;
   av) hangsúlyozzák, hogy a nyugat-balkáni országok hozzájárulása az Európai Unió külső határainak védelméhez igen jelentős, és fokozzák a régióban a határvédelemhez nyújtott európai támogatást; erősítsék meg a menekültügyi rendszer kapacitását a régióban az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatalával (UNHCR) együttműködésben;
   aw) hangsúlyozzák, hogy a társadalmi dimenziónak és a társadalmi–gazdasági kohéziónak alapvető jelentősége van, és kulcsfontosságú szerepet tölt be a csatlakozási folyamatban;
   ax) koncentráljanak jobban a szegénység felszámolására, a civil társadalom támogatására és a munkajog területére tartozó kötelezettségvállalások végrehajtására;
   ay) ösztönözzék a nyugat-balkáni országokat, hogy emeljék munkaügyi és szociális jogaik színvonalát, mozdítsák elő a növekedést és hajtsák végre az EU szociális vívmányait, valamint vonják be az érdekelt felek széles körét, például a szakszervezeteket, a kereskedelmi kamarákat és a munkavállalói kamarákat az uniós partnerekkel folytatott tárgyalásokba;
   az) akadályozzák meg az agyelszívást olyan konkrét intézkedésekkel, mint például a minőségi és inkluzív oktatási reformok előmozdítása különösen a szakképzés területén, hogy az oktatási ágazat jobban megfeleljen a munkaerőpiaci követelményeknek, és hozzájáruljon a fiatalokat célzó hosszú távú és fenntartható munkahelyteremtéshez;
   ba) támogassák az Európai Parlament „Fiatal politikai vezetők” programja által Bridging the Gap (A szakadék áthidalása) elnevezéssel létrehozott, regionális párbeszédre szolgáló fórumot az ifjúságpolitika, a fiatalok részvétele és a parlamenti képviselők közötti szakadék megszüntetése érdekében a Nyugat-Balkánon tett erőfeszítések során, valamint ösztönözzenek olyan konkrét fellépéseket, amelyek az egész régióban fokozzák a fiatalok politikában való részvételét és a fiatalokat a középpontba állító politikák végrehajtását;
   bb) mozdítsanak elő lehetőségeket a fiatalok számára az önkéntesség és a polgári szerepvállalás területén, szánjanak több forrást a régió fiataljaira a meglévő mobilitási programokban, így például a csatlakozásra váró országok Erasmus+, Kreatív Európa és Horizont 2020 programokban való részvételének elősegítésével és a régión belüli mobilitást segítő új programok létrehozásával;
   bc) erősítsék az együttműködést a tudomány, a kutatás és az innováció területein az Európai Bizottság célzott programjai révén;
   bd) fokozzák a nyugat-balkáni országoknak nyújtott támogatást annak érdekében, hogy javítsák környezetvédelmi, energiahatékonysági és éghajlat-politikai jogszabályaikat, és biztosítsák, hogy képesek legyenek azokat az uniós normákkal és a párizsi megállapodással összhangban végrehajtani, többek között azáltal, hogy teljes mértékben és gyorsan teljesítik az Energiaközösségről szóló szerződésben az Unió energiaügyi vívmányainak teljes harmonizációja és végrehajtása tekintetében vállalt nemzetközi kötelezettségeiket;
   be) szólítsák fel a hatóságokat, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket a levegő- és vízszennyezés nyomon követése, mérséklése és megelőzése érdekében; biztosítsák ez előzetes stratégiai környezetvédelmi értékeléseket és környezeti hatásvizsgálatokat, amelyekkel biztosítható a fenntartható vízenergia-fejlesztések és idegenforgalmi fejlesztések, valamint a természetvédelmi erőfeszítések egyensúlya;
   bf) könnyítsék meg a regionális energetikai integrációt, növelve az ellátási források diverzifikációját és biztonságát, továbbá fokozzák az energetikai infrastruktúrák és a digitális hálózatok összekapcsoltságát;
   bg) ösztönözzék a tisztább megújuló energiaforrásokra való szükséges energetikai átállást, valamint a széntől és a lignittől való eltávolodást, amelyek súlyos társadalmi és egészségügyi kockázatokat jelentenek a helyi lakosság és a szomszédos országok számára; vonják be a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országokat az európai zöld megállapodás és a Méltányos Átállást Támogató Alap folyamatába;
   bh) emlékeztessenek arra, hogy az EU a régió legnagyobb külföldi befektetője, amely 12,7 milliárd EUR összegű közvetlen külföldi befektetést hajtott végre 2014 és 2018 között; dolgozzanak ki stratégiai gazdasági és beruházási tervet az egész régió versenyképességének, jogi és üzleti környezetének, a kkv-k helyzetének, illetve a régió fenntartható fejlődésének javítása érdekében, a párizsi megállapodásban és az európai zöld megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban, megállapítva ugyanakkor, hogy a Nyugat-Balkán növekedése a beruházások előző években tapasztalt rövid távú élénkülését követően lassul, és hogy a beruházásoknak és az exportnak a növekedéshez való hozzájárulása csökken;
   bi) mozdítsák elő és fokozzák a regionális gazdasági integrációt a Nyugat-Balkánon, amint az a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) keretében, az uniós vívmányok mintájára már megvalósult, és aktívan támogassák az EU és a régió közötti gazdasági integrációt az uniós szakpolitikák és a belső piac nyugat-balkáni országokra való kiterjesztésével, ha teljesülnek ennek az előfeltételei;
   bj) támogassák a 2017-es trieszti csúcstalálkozón a nyugat-balkáni országok miniszterelnökei által elfogadott, regionális gazdasági térségre vonatkozó többéves cselekvési terven alapuló kezdeményezéseket, amelyeknek négy pillére – a kereskedelem, a beruházás, a mobilitás és a digitális integráció – alapvető fontosságú a régió gazdasági fejlődéséhez és az EU-val való konvergencia felgyorsításához;
   bk) támogassák a nyugat-balkáni országok együttműködését olyan regionális és nemzetközi szervezetekkel, mint a Regionális Együttműködési Tanács (RCC), a regionális ifjúsági együttműködési iroda (RYCO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint olyan nemzetközi pénzügyi intézményekkel, mint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EBB);
   bl) továbbra is támogassák Szerbia és Bosznia-Hercegovina Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásának folyamatát és a lehető leghamarabb biztosítsák a szükséges segítséget, üdvözölve az 1999-ben, illetve 2005-ben benyújtott WTO-tagsági kérelmüket, és emlékeztetve a WTO-tagság fontosságára a kereskedelmi lehetőségek megnyitása és a tagjelölt országok uniós tagsághoz való közelítése szempontjából;
   bm) védjék meg az Unió érdekeit oly módon, hogy mérséklik az azon országok által az Eurázsiai Gazdasági Unióval aláírt szabadkereskedelmi megállapodások negatív hatását, amelyek kérelmezték felvételüket az Európai Unióba, és amelyek lehetőséget kaptak arra, hogy stabilizációs és társulási megállapodást kössenek az Európai Unióval, többek között az ezen országok számára nyújtott segítség mértékének felülvizsgálatával;
   bn) ösztönözzék a regionális együttműködést a nyugat-balkáni országok közötti infrastruktúrafejlesztés területén;
   bo) biztosítsanak elsőbbséget a régió számára az összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégiában, kiemelve a régió közlekedési infrastruktúrája javításának fontosságát, és különösen azt a szerepet, amelyet ez a kereskedelem elősegítésében játszik; támogassák az európai vasúti és közúti folyosók kiépítését a nyugat-balkáni országokban; ösztönzi a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az infrastrukturális beruházások finanszírozását;
   bp) közelítsék egymáshoz a régió és az EU népeit és gazdaságait, beépítve a nyugat-balkáni országokat a TEN-T és a TEN-E hálózatba, minőségi és biztonságos közlekedési és energetikai szolgáltatásokat nyújtva és javítva a régión belüli, valamint a régió és az EU közötti infrastruktúrát és általános összeköttetést a Nyugat-Balkánra vonatkozó stratégiai gazdasági és beruházási tervre irányuló bizottsági javaslattal összhangban;
   bq) gyorsítsák fel a Nyugat-Balkánra vonatkozó digitális menetrend végrehajtását annak érdekében, hogy a digitális átalakulás előnyei eljussanak a polgárokhoz; nyújtsanak segítséget a régió országainak az induló vállalkozások, valamint a kkv-k finanszírozási és fejlesztési lehetőségeinek javítása érdekében;
   br) hozzanak létre kiszámítható menetrendet és gyorsítsák fel a regionális roamingmentes övezet megvalósítását, valamint kezdeményezzék az EU-val folytatott kommunikáció díjainak további csökkentését a fokozott fizikai és digitális regionális együttműködés és összekapcsoltság alapján;
   bs) javítsák az uniós finanszírozás következetességét, hatékonyságát, láthatóságát és átláthatóságát a külső fellépések terén, előmozdítva ezzel az Uniós értékeket, a jogállamiságot, a korrupció elleni küzdelmet, valamint az erős és hatékony demokratikus intézmények kiépítését; adott esetben hangolják össze az IPA III finanszírozást az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel;
   bt) biztosítsanak megfelelő, méltányos, arányos, teljesítményalapú és eredményorientált előcsatlakozási támogatást, amely megfelel a kedvezményezettek átalakítási igényeinek, és segíti őket az uniós csatlakozási kötelezettségek teljesítésében; részesítsék előnyben a szóban forgó országok lakosságának javát szolgáló konkrét projekteket és növeljék a kedvezményezettek felvevőképességét;
   bu) a gazdasági kormányzással kapcsolatos kérdésekben folytassanak szorosabb koordinációt a nemzetközi pénzügyi intézményekkel, valamint javítsák a kölcsönös együttműködést a támogatási erőfeszítések észszerűsítése és a párhuzamos finanszírozások elkerülése érdekében;
   bv) erősítsék a feltételességet a makroszintű pénzügyi támogatás, valamint a korrupció elleni küzdelem, illetve a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása terén elért eredmények között;
   bw) kerüljék el a teljes IPA-finanszírozás olyan csökkentését, amely lassíthatja az EU-hoz kapcsolódó reformokat és alááshatja az Unió képességét azon stratégiai célkitűzésének teljesítésére, hogy stabilizálja és átalakítsa a csatlakozásra váró országokat, és felkészítse őket a tagsággal járó kötelezettségekre, emellett súlyosan korlátozhatja a jogállamisághoz, a megbékéléshez, a regionális integrációhoz és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó sokrétű kihívások egyidejű kezelésére való képességet, miközben még sérülékenyebbé teheti a régiót harmadik országbeli szereplők befolyásával szemben; gondoskodjanak arról, hogy a civil társadalom megfelelő és folyamatos támogatásban részesüljön;
   bx) biztosítsák, hogy az IPA III-t olyan politikai prioritások vezéreljék, amelyek konkrét projektek révén közvetlen hatással vannak a polgárok életére, és hogy az előcsatlakozási finanszírozást átlátható, arányos és megkülönböztetésmentes módon osszák el, szilárd teljesítménymutatók alapján, figyelembe véve a kedvezményezett országok elkötelezettségét és eredményeit a reformok végrehajtása terén;
   by) erősítsék meg a teljesítményalapú megközelítést egy felfüggesztési mechanizmus révén, biztosítva a koherenciát a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközzel (NDICI); egészítsék ki az IPA III rendeletet egy megújított és továbbfejlesztett „stratégiai párbeszéddel”, amely biztosítja, hogy tájékoztatják az Európai Parlamentet, és megfelelő időben konzultálnak vele;
   bz) segítsék elő a demokratikus elszámoltathatóságot azáltal, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján biztosítják az Európai Parlament teljes körű részvételét az IPA III kialakításának, programozásának, figyelemmel kísérésének és értékelésének ellenőrzésében, felügyeletében és stratégiai irányításában;
   ca) javítsák a régióban nyújtott uniós támogatás általános láthatóságát és az ezzel kapcsolatos információkat azáltal, hogy erősítik a stratégiai kommunikációt és a nyilvános diplomáciát annak érdekében, hogy közvetítsék az Unió értékeit és kiemeljék az Unió által finanszírozott projektek és programok hozzáadott értékét; a nyugat-balkáni országokkal együttműködésben dolgozzanak ki közös kommunikációs stratégiát; segítsék elő a csatlakozási és az egyesülési folyamat előnyeinek jobb megértését az európai kontinensen;
   cb) ragaszkodjanak ahhoz, hogy a csatlakozásra váró országok fokozatosan igazodjanak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, valamint közös kereskedelempolitikájához;
   cc) jelentősen fokozzák az uniós segélyekkel kapcsolatos kommunikációt, különös tekintettel arra, hogy az EU jelentős támogatást nyújtott a Nyugat-Balkánnak a Covid19-világjárvány elleni küzdelemhez, és biztosítsák, hogy e segély kedvezményezettjei ne terjesszenek szándékosan hamis információkat és negatív retorikát az EU Covid19-re adott válaszával kapcsolatban;
   cd) támogassák a nyugat-balkáni országok együttműködését az Unióval a közös biztonság- és védelempolitika keretében végrehajtott missziók során;
   ce) ítéljék el a harmadik országok olyan cselekményeit, amelyek célja a demokratikus kormányzás destabilizálása és aláásása a nyugat-balkáni régióban;
   cf) folytassák az együttműködést a hibrid fenyegetések, ezen belül az orosz propaganda elleni küzdelem terén;
   cg) kövessék nyomon a 2020. évi EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozót a bővítési folyamat áttekintése, értékelése és dinamizálása, és a csatlakozásra váró országok átalakulásához új lendületet adása érdekében;;
   ch) gyorsan alkalmazzák a felülvizsgált bővítési módszertant a csatlakozási folyamat újraindítása érdekében, és a zágrábi Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóra építve fogadjanak el tárgyalási kereteket és hívjanak össze kormányközi konferenciákat azzal a céllal, hogymegkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Albániával és Észak-Macedóniával;
   ci) hangsúlyozza azt a 15 feltételt, amelyről az Európai Unió Tanácsa határozott, és amelyet Albániának teljesítenie kell az uniós tagállamokkal tartandó első kormányközi konferencia előtt;
   cj) tartsák fenn az együttműködést az Egyesült Királysággal a Nyugat-Balkánon, figyelembe véve a régióhoz fűződő brit kötelékeket, valamint a közös célkitűzéseket a jogállamiság előmozdításától a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelmen át a közös biztonság- és védelempolitika keretében végrehajtott missziókhoz kapcsolódó egyéb célkitűzésekig és célokig;
   ck) fokozzák a magas szintű politikai párbeszédet rendszeres EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozók útján;
   cl) hajtsák végre a szomszédságpolitikában részt vevő és a bővítési országokban a jogállamisághoz nyújtott uniós támogatás (2010–2017) 2019. évi tematikus értékelésében foglalt ajánlásokat, valamint haladéktalanul fogadjanak el egy olyan bizottsági közleményt, amely feltételességi és visszafordíthatósági mechanizmus révén foglalkozik a jogállamisággal kapcsolatos súlyos aggályokkal;
   cm) a Covid19-ből eredő azonnali egészségügyi és humanitárius szükségletek kezelése érdekében kövessék nyomon az összes nyugat-balkáni országnak nyújtott jelentős támogatást;
   cn) továbbra is támogassák az uniós tagjelölt országokat és a nyugat-balkáni potenciális tagjelölt országokat a válaszadás összehangolásában és a Covid19-járvány társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítésében, és hangolják össze az intézkedéseket a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel együtt kidolgozott közös uniós szükséghelyzeti gazdasági csomaggal;
   co) biztosítsák, hogy a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi keret a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási tervvel együtt jelentősen hozzájáruljon a Covid19 utáni helyreállításhoz, és a továbbfejlesztett és fenntartható digitális, energetikai és közlekedési kapcsolatok révén elősegítse a gazdasági növekedést és az integrációt;
   cp) biztosítsák, hogy a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási terv elsősorban ne a meglévő IPA-alapokból kerüljön finanszírozásra, ami esetleges elvonást jelentene más fontos szakpolitikák és programok finanszírozásából; teljesen hangolják össze ezt a tervet az európai zöld megállapodással, különösen az EU széntelenítési céljával;
   cq) biztosítsanak elsőbbséget a Nyugat-Balkánnak a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) keretében az új, külső fellépésekre vonatkozó garancia és az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA+) tekintetében; gondoskodjanak a nyugat-balkáni beruházási keretből nyújtott támogatások kétszeresére növeléséről a magánszektor fejlesztésének, a konnektivitásnak, a digitalizációnak, a zöld menetrendnek és a szociális beruházásoknak a támogatása érdekében, valamint növeljék meg jelentősen a régióban a köz- és magánberuházásoknak a garanciaeszközön keresztül történő támogatására vonatkozó pénzügyi garanciákat;
   cr) terjesszék ki az Európai Unió – népegészségügyi válsághelyzetekre már vonatkozó – Szolidaritási Alapjának földrajzi hatályát a Nyugat-Balkán valamennyi országára;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének és a csatlakozásra váró országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 47., 2020.2.11., 15. o.
(2) CDR 2727/2019.
(3) HL C 265., 2017.8.11., 142. o.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0299.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0050.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0010.

Utolsó frissítés: 2020. szeptember 8.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat