Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/0030(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0124/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0124/2020

Viták :

Szavazatok :

PV 09/07/2020 - 22
PV 10/07/2020 - 13

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0194

Elfogadott szövegek
PDF 250kWORD 75k
2020. július 10., Péntek - Brüsszel
Foglalkoztatáspolitikai iránymutatások *
P9_TA(2020)0194A9-0124/2020

Az Európai Parlament 2020. július 10-i jogalkotási állásfoglalása a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatról (COM(2020)0070 – C9-0079/2020 – 2020/0030(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2020)0070),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 148. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0079/2020),

–  tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A9-0124/2020),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően módosítsa javaslatát, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 293. cikke (2) bekezdésének megfelelően;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Határozatra irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  A tagállamoknak és az Uniónak az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében meghatározott, a teljes foglalkoztatottságra és a társadalmi haladásra, a kiegyensúlyozott növekedésre, valamint a környezet magas szintű védelmére és javítására vonatkozó célkitűzések megvalósítása érdekében összehangolt stratégia kialakítására kell törekedniük a foglalkoztatás, és különösen a szakképzett, képzett és alkalmazkodásra képes munkaerő, valamint a gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén. A tagállamoknak közös érdekű ügynek kell tekinteniük a foglalkoztatás előmozdítását, és az ilyen irányú intézkedéseiket a Tanács keretében össze kell hangolniuk a szociális partnerek kötelezettségeire vonatkozó nemzeti gyakorlataik figyelembevétele mellett.
(1)  A tagállamoknak és az Uniónak a teljes foglalkoztatottságra és a társadalmi haladásra, az inkluzivitásra, a gazdasági, szociális és területi kohézióra, valamint a környezet magas szintű védelmére és javítására vonatkozó célkitűzések megvalósítása érdekében hatékony és összehangolt stratégiát kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk a foglalkoztatás, valamint a dinamikus, jövőorientált és gazdasági változásokra reagálni képes munkaerőpiacok fejlesztése terén. A tagállamoknak közös érdekű ügynek kell tekinteniük a valódi lehetőségeken és társadalmi igazságosságon alapuló minőségi foglalkoztatás előmozdítását, és az ilyen irányú intézkedéseiket a Tanács keretében össze kell hangolniuk a szociális partnerek nemzeti gyakorlatainak és autonómiájának tiszteletben tartása mellett. A Covid19-világjárvány által előidézett jelenlegi helyzet, amely súlyos és tartós hatással lesz az uniós munkaerőpiacokra, a társadalmi igazságosságra és a munkakörülményekre, példátlan mértékű fellépést tesz szükségessé a foglalkoztatás támogatása, a gazdaság ösztönzése és az ipari szerkezet megerősítése érdekében. Határozott fellépésre van szükség a vállalkozások és a munkavállalók azonnali foglalkoztatás- és jövedelemkieséssel szembeni védelme, a válság okozta gazdasági és társadalmi sokkok megfékezésének elősegítése, valamint a munkahelyek tömeges megszűnésének és a mély recessziónak a megelőzése érdekében.
Módosítás 2
Határozatra irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Az Uniónak küzdenie kell a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés ellen, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a generációk közötti szolidaritást, valamint a gyermekek jogainak védelemét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikkével összhangban szakpolitikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális védelem biztosítására, a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás és a képzés magas szintjére vonatkozó követelményeket.
(2)  Az Uniónak az alapelvei, vagyis a társadalmi kohézió és a béke teljes körű megvalósítása érdekében – főleg most, amikor ezeket az elveket mély válság kérdőjelezi meg – elsődleges politikai prioritásának a szegénység elleni küzdelmet, a társadalmi kirekesztést és a megkülönböztetést kell tekintenie, elő kell mozdítania a társadalmi igazságosságot és védelmet, a nők és a férfiak közötti egyenlőséget, a generációk közötti szolidaritást, a fogyatékossággal élő személyek befogadását, valamint a gyermekek és más nagymértékben hátrányos helyzetű csoportok jogainak védelemét. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkével összhangban szakpolitikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Uniónak figyelembe kell vennie az emberi egészség védelme, az inkluzív munkaerőpiacok és a teljes körű foglalkoztatás előmozdítására, a mindenki számára hozzáférhető és kifizethető minőségi közszolgáltatások, tisztességes bérek, tisztes megélhetés és szociális védelem meglétére, valamint az embereknek egész életük során nyújtott oktatás és képzés magas szintjére vonatkozó követelményeket.
Módosítás 3
Határozatra irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) rendelkezéseivel összhangban az Unió szakpolitikai koordinációs eszközöket alakított ki és alkalmaz a gazdasági és foglalkoztatási szakpolitikák területén. Ezen eszközök között a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások, valamint az (EU) 2015/1184 tanácsi ajánlásban(5) foglalt, a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatások együttesen képezik az integrált iránymutatásokat. Ezek példaként szolgálnak a tagállamok és az Unió szakpolitikáinak végrehajtásához, tükrözve a tagállamok közötti kölcsönös függőséget. Az így létrejövő, egymással összehangolt európai és nemzeti szakpolitikák és reformok csomagjának a gazdasági és szociálpolitikai intézkedések megfelelő, összességükben fenntartható rendszerévé kell összeállnia, amely pozitív tovagyűrűző hatásokat képes elérni.
(3)  Az EUMSZ rendelkezéseivel összhangban az Unió szakpolitikai koordinációs eszközöket alakított ki és alkalmaz a gazdasági és foglalkoztatási szakpolitikák területén. Ezen eszközök között a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások, valamint az (EU) 2015/1184 tanácsi ajánlásban(5) foglalt, a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatások együttesen képezik az integrált iránymutatásokat. Ezeknek támogatniuk kell az európai zöld megállapodást, a szociális jogok európai pillérét (a továbbiakban: a pillér), a felülvizsgált Európai Szociális Chartát, a Párizsi Megállapodást és az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, valamint példaként kell szolgálniuk a tagállamok és az Unió szakpolitikáinak végrehajtásához, tükrözve a tagállamok közötti kölcsönös függőséget. Az így létrejövő, egymással összehangolt európai és nemzeti szakpolitikák és reformok csomagjának a gazdasági és szociálpolitikai intézkedések megfelelő, összességükben fenntartható rendszerévé kell összeállnia, amely pozitív tovagyűrűző hatásokat képes elérni, ugyanakkor megfordítja a kollektív tárgyalás hatókörének csökkenésében tapasztalható visszaesést.
__________________
__________________
5 A Tanács (EU) 2015/1184 ajánlása (2015. július 14.) a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról (HL L 192., 2015.7.18., 27. o.).
5 A Tanács (EU) 2015/1184 ajánlása (2015. július 14.) a tagállamok és az Európai Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról (HL L 192., 2015.7.18., 27. o.).
Módosítás 4
Határozatra irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások összhangban állnak a Stabilitási és Növekedési Paktummal, a hatályos uniós jogszabályokkal és különböző uniós kezdeményezésekkel, így többek között az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlással(6), a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról szóló, 2016. február 15-i tanácsi ajánlással(7), a kompetenciafejlesztési pályákról szóló, 2016. december 19-i tanácsi ajánlással(8), a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlással(9), az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlással(10), a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló, 2019. május 22-i tanácsi ajánlással(11) és a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló, 2019. november 8-i tanácsi ajánlással(12).
(4)  A tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatások összhangban állnak a hatályos uniós jogszabályokkal és különböző uniós kezdeményezésekkel, így többek között az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlással(6), a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról szóló, 2016. február 15-i tanácsi ajánlással(7), a Kompetenciafejlesztési pályák: Új lehetőségek felnőttek számára című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlással(8), a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló, 2018. március 15-i tanácsi ajánlással(9), az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlással(10), a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről szóló, 2019. május 22-i tanácsi ajánlással(11) és a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló, 2019. november 8-i tanácsi ajánlással(12). Az úgynevezett „általános mentesítési záradék” aktiválására vonatkozó, 2020. március 23-i tanácsi határozatot követően a tagállamok teljes rugalmasságot gyakorolhatnak a minőségi munkahelyek és munkakörülmények előmozdítása és védelme, valamint az állami egészségügyi és szociális szolgáltatások finanszírozása érdekében. Az általános mentesítési záradék alkalmazási időtartamának tükröznie kell a Covid19-válság kiterjedését és időtartamát. A Bizottság nyilvános konzultációja alapján meg kell vizsgálni, hogy az uniós költségvetési szabályok kidolgozását milyen lehetséges irányban lehetne folytatni.
__________________
__________________
6 HL C 120., 2013.4.26., 1. o.
6HL C 120., 2013.4.26., 1. o.
7 HL C 67., 2016.2.20., 1. o.
7HL C 67., 2016.2.20., 1. o.
8 HL C 484., 2016.12.24., 1. o.
8HL C 484., 2016.12.24., 1. o.
9 HL C 153., 2018.5.2., 1. o.
9HL C 153., 2018.5.2., 1. o.
10 HL C 189., 2018.6.4., 1-13. o.
10HL C 189., 2018.6.4., 113. o.
11 HL C 189., 2019.6.5., 4-14. o.
11HL C 189., 2019.6.5., 4-14. o.
12 HL C 387., 2019.11.15., 1-8. o.
12HL C 387., 2019.11.15., 18. o.
Módosítás 5
Határozatra irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  Az európai szemeszter e különböző eszközökből alakítja ki a gazdasági és foglalkoztatási szakpolitikák integrált, átfogó keretét, amely biztosítja ezek többoldalú összehangolását és felügyeletét. A környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a stabilitás céljainak szem előtt tartásával az európai szemeszter integrálja a szociális jogok európai pillérének elveit, ideértve a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a más érdekelt felekkel való szoros kapcsolattartást. Előmozdítja a fenntartható fejlődési célok(13) megvalósítását. Az uniós és a tagállami foglalkoztatási és gazdaságpolitikáknak meg kell felelniük a klímasemlegességre való átállás és a környezeti fenntarthatóság, valamint a digitális gazdaság európai céljainak, ugyanakkor javítaniuk kell a versenyképességet, támogatniuk kell az innovációt, elő kell mozdítaniuk a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget, kezelve az egyenlőtlenségeket és a regionális különbségeket.
(5)  Az európai szemeszter e különböző eszközökből alakítja ki a gazdasági, foglalkoztatási, szociális és környezetvédelmi szakpolitikák integrált, átfogó keretét, amely biztosítja ezek többoldalú összehangolását és felügyeletét. Az európai szemeszternek a fenntarthatóságot, a társadalmi befogadást és a polgárok jóllétét az uniós gazdaságpolitikai döntéshozatal középpontjába kell helyeznie, biztosítva, hogy a szociális, környezeti és gazdasági célkitűzések azonos szintű prioritást élvezzenek; A környezeti fenntarthatóság, a termelékenység, a méltányosság és a stabilitás céljainak szem előtt tartásával az európai szemeszternek tovább kell integrálnia a pillér elveit, ideértve a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és a más érdekelt felekkel való szorosabb kapcsolattartást és a fenntartható fejlődési célok(13) – többek között a nemek közötti egyenlőség – támogatását és megvalósítását. A nemek közötti egyenlőség mutatója a szemeszter egyik eszköze lehet a foglalkoztatási és szociális célok felé tett előrehaladás nyomon követésére, valamint a foglalkoztatási és szociálpolitikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásainak mérésére. Az uniós és a tagállami foglalkoztatási és gazdaságpolitikáknak követniük kell a válságra adott európai választ, valamint – tekintettel a válság egyes európai ipari és üzleti ágazatokra gyakorolt különösen súlyos hatásaira – támogatniuk kell a klímasemleges, környezeti szempontból fenntartható, társadalmilag befogadó és digitális gazdaságra való átállást, biztosítva a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát, miközben javítják a versenyképességet, támogatják a kkv-kat, elősegítik az innovációt, előmozdítják a társadalmi igazságosságot és az esélyegyenlőséget, és beruháznak az ifjúságba, valamint kezelik az egyenlőtlenségeket és a regionális különbségeket.
__________________
__________________
13 Az ENSZ A/RES/70/1. sz. határozata.
13Az ENSZ A/RES/70/1. sz. határozata.
Módosítás 6
Határozatra irányuló javaslat
6 preambulumbekezdés
(6)  Az éghajlatváltozás és a kapcsolódó környezeti kihívások, a globalizáció, a digitalizáció és a demográfiai változások várhatóan átalakítják Európa gazdaságát és társadalmait. Az Uniónak és tagállamainak együtt kell működniük e strukturális tényezők hatékony kezelése és a meglévő rendszerek szükség szerinti kiigazítása érdekében, felismerve a tagállamok gazdaságainak, munkaerőpiacainak és kapcsolódó szakpolitikáinak egymásrautaltságát. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten összehangolt, ambiciózus és hatékony szakpolitikai fellépésre van szükség, amely megfelel az EUMSZ-nek és a gazdasági kormányzásra vonatkozó uniós rendelkezéseknek. E szakpolitikai fellépésnek el kell érnie a fenntartható beruházások fellendítését és az újbóli elköteleződést az olyan, megfelelően ütemezett strukturális reformok iránt, amelyek javítják a termelékenységet, a gazdasági növekedést, a társadalmi és területi kohéziót, a felfelé irányuló konvergenciát, az ellenállóképességet és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodást. Egyaránt magában kell foglalnia kínálati és keresleti oldali intézkedéseket, szem előtt tartva azoknak a környezetre, a foglalkoztatásra és a társadalomra gyakorolt hatását.
(6)  Az éghajlatváltozás és a kapcsolódó környezeti kihívások, a globalizáció, a digitalizáció és a demográfiai változások mélyen átalakítják Európa gazdaságát és társadalmait. Az Uniónak és tagállamainak együtt kell működniük az erre a korábban nem tapasztalt helyzetre való reagálás érdekében a szociális jogok érvényesítésére, valamint a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentésére való törekvés révén és a meglévő rendszereknek az ellenálló képesség és a fenntarthatóság megerősítését célzó kiigazítása érdekében, felismerve a tagállamok gazdaságainak, munkaerőpiacainak, valamint szociális és környezetvédelmi szakpolitikáinak egymásrautaltságát. Ehhez mind uniós, mind nemzeti szinten összehangolt, ambiciózus és hatékony szakpolitikai fellépésre van szükség. E szakpolitikai fellépésnek el kell érnie a szociális és környezeti beruházások fellendítését, és a válság hatásának enyhítéséhez, valamint a vállalkozások, a nonprofit és jótékonysági szervezetek, valamint a háztartások – különösen azok, amelyek ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának – számára történő pénzügyi támogatásnyújtáshoz szükséges hatékony hosszú távú intézkedéseket kell tartalmaznia. Egyaránt magában kell foglalnia kínálati és keresleti oldali intézkedéseket, a munkaerőpiac keresleti és kínálati igényeire is megfelelő figyelmet fordítva, valamint az új technológiák használatát is beépítve, szem előtt tartva azoknak a környezetre, a foglalkoztatásra és a társadalomra gyakorolt hatását. A tagállamoknak és az Uniónak e tekintetben hosszú távú eszközöket kell elfogadniuk, és üdvözlendő a Bizottságnak az európai állandó munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszerrel kapcsolatos munkája.
Módosítás 37
Határozatra irányuló javaslat
7 preambulumbekezdés
(7)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság aláírta a szociális jogok európai pillérének intézményközi kihirdetéséről szóló dokumentumot(14). A pillér a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alapjaként húsz kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg, melyeket három kategóriába sorol: esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, tisztességes munkakörülmények, valamint szociális védelem és társadalmi befogadás. Ezen elvek és jogok iránytűként szolgálnak ahhoz, hogy stratégiánk biztosítsa a klímasemlegességre és a környezeti fenntarthatóságra való átállás, a digitalizáció és a demográfiai változások társadalmi igazságosságát és méltányosságát. A pillér referenciakeretként szolgál a tagállamok foglalkoztatási és szociális teljesítményének nyomon követéséhez, a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzéséhez, valamint a mai modern gazdaságban a „szociális” és a „piaci” szempontok összeegyeztetéséhez, többek között a szociális gazdaság előmozdítása révén.
(7)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság aláírta a pillér intézményközi kihirdetéséről szóló dokumentumot(14). A pillér a jól működő és méltányos munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alapjaként húsz kulcsfontosságú elvet és jogot határoz meg, melyeket három kategóriába sorol: esélyegyenlőség és a munkaerőpiacra való belépés, tisztességes munkakörülmények, valamint szociális védelem és társadalmi befogadás. Ezen elvek és jogok iránytűként szolgálnak stratégiánkhoz, és érvényesíteni kell őket annak szavatolásához, hogy a klímasemlegességre, a környezeti fenntarthatóságra való átállás, valamint a digitalizáció társadalmilag igazságos és méltányos legyen, és figyelembe vegye a demográfiai változásokat és kihívásokat. Tekintve, hogy a pillér alapelveivel együtt referenciakeretként szolgál a tagállamok foglalkoztatási és szociális teljesítményének nyomon követéséhez, a foglalkoztatási iránymutatások fontos eszközként szolgálhatnak a tagállamok számára olyan szakpolitikák és intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában, amelyek növelik a társadalom és a gazdaság ellenálló képességét, valamint befogadóbbá teszik azokat, ugyanakkor előmozdítják a munkavállalói jogokat és a felfelé irányuló konvergencia célját követik az európai szociális modell további fejlesztése érdekében.
__________________
__________________
14 HL C 428., 2017.12.13., 10. o.
14 HL C 428., 2017.12.13., 10. o.
Módosítás 8
Határozatra irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A munkaerőpiaci reformoknak követniük kell a társadalmi párbeszédre vonatkozó nemzeti gyakorlatokat, ideértve a tagállami bérmegállapítási mechanizmusokat, és lehetőséget kell biztosítaniuk a társadalmi-gazdasági kérdések széles látókörű vizsgálatára, ideértve a fenntarthatóság, a versenyképesség, az innováció, a munkahelyteremtés, az élethosszig tartó tanulási és képzési politikák, a munkakörülmények, az oktatás és a készségek, a közegészség, a befogadás és a jövedelmek reálértékének javítását.
(8)  A szubszidiaritás EUMSZ-ben foglalt elvének tiszteletben tartása mellett, a munkaerőpiaci reformoknak – ideértve a tagállami bérmegállapítási mechanizmusokat is – támogatniuk kell a gyors helyreállítást és lehetőséget kell biztosítaniuk a társadalmi-gazdasági kérdések széles látókörű vizsgálatára, ideértve a fenntarthatóság, a versenyképesség, a növekedés, az innováció, minőségi munkahelyek létrehozása, a fogyatékossággal élő személyek és a más szempontból hátrányos helyzetben lévő csoportok integrálása, az élethosszig tartó tanulási és képzési politikák, a munkakörülmények, az oktatás és a készségek, a közegészség, a befogadás és a jövedelmek reálértékének javítását. A tagállamoknak ezért tiszteletben kell tartaniuk és meg kell erősíteniük a szociális partnereket, ki kell terjeszteniük a kollektív tárgyalások hatókörét, és intézkedéseket kell hozniuk a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek magas tagsűrűségének előmozdítására a demokratikus, inkluzív és társadalmilag igazságos helyreállítás biztosítása érdekében.
Módosítás 9
Határozatra irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A tagállamoknak és az Uniónak arra kell törekedniük, hogy minden átalakulás méltányos és társadalmi szempontból igazságos legyen, és egyre inkább befogadó és ellenállóképes társadalmat alakítsanak ki, amelyben az emberek védelmet élveznek, ugyanakkor képesek az előttük álló változások felmérésére és kezelésére, és mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak tevékeny szereplői. A megkülönböztetés minden formája ellen fel kell lépni. Egyenlő hozzáférési feltételeket és lehetőségeket kell teremteni mindenkinek, csökkentve a szegénységet és a társadalmi kirekesztettséget (a gyermekek esetében is), méghozzá egyfelől a munkaerőpiac és a szociális védőrendszerek hatékony működésének biztosítása, másfelől az oktatás és a képzés, illetve a munkaerőpiaci részvétel előtt álló akadályok megszüntetése révén, ideértve a kisgyermekkori nevelésbe és gondozásba való beruházást is. A megfizethető egészségügyi ellátáshoz való időszerű és egyenlő hozzáférés és többek között a betegségmegelőzés és az egészséges életmód ösztönzése külön jelentőséget nyernek a társadalmak elöregedése kontextusában. Jobban ki kell aknázni a fogyatékossággal élő személyek potenciálját a gazdasági növekedéshez és a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulásra. Ahogy az Unió munkahelyein új gazdasági és üzleti modellek alakulnak ki, a munkaviszonyok is változóban vannak. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az új munkaformákból eredő munkaviszonyok fenntartsák és erősítsék az európai szociális modellt.
(9)  A tagállamoknak különösen most, amikor az Unió hatalmas gazdasági és társadalmi változások előtt áll, arra kell törekedniük, hogy ezek a változások méltányosak és társadalmi szempontból igazságosak legyen, és egyre inkább befogadó és ellenállóképes társadalmat alakítsanak ki, amelyben az emberek védelmet élveznek, ugyanakkor képesek az előttük álló változások felmérésére és kezelésére, és mind a társadalomnak, mind a gazdaságnak teljes körűen részt vevő szereplői. A megkülönböztetés minden formáját fel kell számolni. Mindenki számára lehetővé kell tenni, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban. Egyenlő lehetőségeket kell teremteni mindenkinek, a szegénységet, a megkülönböztetést és a társadalmi kirekesztettséget (a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek és más hátrányos helyzetű csoportok esetében is) pedig fel kell számolni. E célból az Uniónak olyan intézkedéseket kell végrehajtania, mint például az európai gyermekgarancia. Teljes körűen ki kell aknázni a fogyatékossággal élő személyek potenciálját a gazdasági növekedéshez és a társadalmi fejlődéshez való hozzájárulásra. Ahogy az Unió munkahelyein új gazdasági és üzleti modellek alakulnak ki, a munkaviszonyok is változóban vannak. Ahogy a Covid19-válság rávilágított, sok alacsony képzettségű munkavállaló nélkülözhetetlen a gazdaság alapvető működéséhez. E munkavállalók túlságosan gyakran alulfizetettek és bizonytalan körülmények között dolgoznak. A tagállamoknak tovább kell erősíteniük az európai szociális modellt azáltal, hogy valamennyi dolgozó számára azonos jogokat, tisztességes munkakörülményeket – ideértve a munkahelyi egészséget és biztonságot – és tisztességes bért biztosítanak. A tagállamoknak továbbá megoldást kell találniuk a bizonytalan foglalkoztatás és a színlelt önfoglalkoztatás minden formájára, valamint biztosítaniuk kell, hogy az új munkaformákból eredő munkaviszonyok összhangban legyenek az európai szociális modellel.
Módosítás 10
Határozatra irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  Az országspecifikus ajánlásoknak, amelyeket a Tanács a tagállamokhoz intézhet, az integrált iránymutatások képezik az alapját. A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk az Európai Szociális Alap Plusz és az egyéb uniós alapok, például a Méltányos Átállást Támogató Alap és az InvestEU Alap nyújtotta lehetőségeket a foglalkoztatás javítására, a szociális beruházások, a társadalmi befogadás és az akadálymentesség előmozdítására, a munkaerő tovább- és átképzésére, valamint az egész életen át tartó színvonalas oktatás és képzés, azon belül pedig a digitális jártasság és készségek fejlesztésére. Bár az integrált iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselői szoros bevonásával kell történnie.
(10)  Az országspecifikus ajánlásoknak, amelyeket a Tanács a tagállamokhoz intézhet, az integrált iránymutatások képezik az alapját. A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk az Európai Szociális Alap Plusz, az európai strukturális és beruházási alapok és az egyéb uniós alapok, például a Méltányos Átállást Támogató Alap és az InvestEU Alap nyújtotta lehetőségeket a minőségi foglalkoztatás és a szociális beruházások, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem és az akadálymentesség előmozdítására, a zöld, digitális gazdaságra való átállás támogatására és a munkaerő tovább- és átképzésére, valamint az egész életen át tartó színvonalas oktatás és képzés, azon belül pedig a digitális jártasság és készségek fejlesztésére. A szóban forgó alapok felhasználásának is erőteljes szerepet kell játszania a közszolgáltatásokba való nagyobb beruházásban, különösen az oktatás, az egészségügy és a lakhatás területén. Bár az integrált iránymutatások a tagállamoknak és az Uniónak szólnak, végrehajtásuknak valamennyi nemzeti, regionális és helyi hatósággal partnerségben, illetve a parlamentek, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselőinek a végrehajtásukba, nyomon követésükbe és értékelésükbe való, szoros és aktív bevonásával kell történnie.
Módosítás 11
Határozatra irányuló javaslat
2 cikk – 1 a bekezdés (új)
A mellékletben szereplő iránymutatásokat legkésőbb az elfogadásukat követő egy éven belül teljes körűen felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok jobban figyelembe vegyék a Covid19-válságot és annak társadalmi és foglalkoztatási következményeinek, és a jövőbeli válságokra való jobb reagálást szolgálhassák. A demokratikus döntéshozatal erősítése érdekében az Európai Parlamentnek a Tanáccsal egyenrangú félként kell részt vennie a növekedésről és a foglalkoztatásról szóló integrált iránymutatások meghatározásában.
Módosítás 12
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 5 iránymutatás – 1 bekezdés
A tagállamoknak tevékenyen elő kell mozdítaniuk a szociális piacgazdaság megvalósulását, így ösztönözniük és támogatniuk kell a minőségi munkahelyekbe való beruházásokat. Ennek érdekében csökkenteni kell a vállalkozások munkaerő-felvétellel kapcsolatos nehézségeit, ösztönözni kell a felelős vállalkozói tevékenységet és a valódi önfoglalkoztatást, és különösen fontos támogatni a mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozását és fejlődését, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításával. A tagállamoknak törekedniük kell a szociális gazdaság fejlesztésére, a szociális innovációk és vállalkozások támogatására, a minőségi munkalehetőségeket teremtő új innovatív munkaformák terjesztésére és a társadalmi haszon helyi szintű érvényesítésére.
A tagállamoknak tevékenyen elő kell mozdítaniuk az erős gazdaságon alapuló, teljes körű, minőségi foglalkoztatást. Felismerve, hogy az állami beruházások döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben, a tagállamoknak jelentős mértékben ösztönözniük kell az állami beruházásokat, valamint intelligens és ambiciózus foglalkoztatáspolitikát kell alkalmazniuk a munkahelyteremtés érdekében. A tagállamoknak ki kell igazítaniuk foglalkoztatáspolitikájukat, és uniós szinten össze kell hangolniuk a bevált gyakorlatok végrehajtását az összes munkavállalót és munkaerőpiacot védő átmeneti intézkedések tekintetében. Az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk bértámogatásokat; jövedelemtámogatást és a munkanélküliek ellátási rendszereinek kiterjesztését; a fizetett betegszabadság és a gondozói szabadság, valamint a távmunka kiterjesztését. A tagállamoknak támogatniuk kell az európai vállalkozások átalakítását az önellátás biztosítása érdekében, különösen a védőfelszerelések és az orvostechnikai eszközök terén. A tagállamoknak fokozniuk kell a válság miatt küzdő vállalkozások támogatását, feltéve, hogy ezek a vállalkozások megtartják valamennyi alkalmazottjukat. A tagállamoknak fontolóra kell venniük az elbocsátások felfüggesztését a válság idején. A tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerek bevonását ilyen intézkedések tervezésébe és végrehajtásába. Ezeket az intézkedéseket fenn kell tartani mindaddig, amíg a teljes gazdasági helyreállás meg nem valósul, ezt követően pedig fokozatosan meg kell szüntetni ezeket. Különös figyelmet kell fordítani a határok lezárása miatt súlyosan érintett utazó munkavállalók és határ menti ingázók jogainak és munkahelyének garantálására. A tagállamoknak ösztönözniük kell a felelős vállalkozói tevékenységet, többek között a nők és a fiatalok körében, valamint a valódi önfoglalkoztatást, és különösen fontos támogatni a mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozását és fejlődését, többek között a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításával. A tagállamoknak törekedniük kell a körforgásos és szociális gazdaság fejlesztésére, a szociális vállalkozások támogatására és azok fenntarthatóságának fokozására, a minőségi munkalehetőségeket teremtő és a társadalmi hasznot helyi szinten érvényesítő munkaformák terjesztésére, különösen a nagy növekedési potenciállal rendelkező stratégiai ágazatok, mint például a digitális és zöld gazdasági ágazatok terén. E tekintetben munkahelyteremtést támogató politikákat is végre kell hajtani, különösen az általános érdekű köz- és magánszolgáltatások, különösen a gyermekgondozás, az egészségügyi ellátás és a lakhatás terén.
Módosítás 13
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 5 iránymutatás – 2 bekezdés
Az adóterheket a munka megadóztatásáról más, a foglalkoztatást és az inkluzív növekedést támogató és ugyanakkor az éghajlatpolitikai és környezetvédelmi célokat tiszteletben tartó adózási forrásokra kell áthelyezni, figyelemmel az adórendszer újraelosztási hatására, ugyanakkor biztosítva a megfelelő szociális védelmi és növekedésserkentő kiadások fedezéséhez szükséges bevételeket.
Az adózást a munka megadóztatásáról más adózási forrásokra kell áthelyezni, ahol kevésbé káros hatást gyakorol az inkluzív növekedésre, ugyanakkor biztosítani kell a fenntartható fejlődési céloknak és az európai zöld megállapodásban meghatározott éghajlatpolitikai és környezetvédelmi céloknak való teljes megfelelést, növelve az adórendszer újraelosztási hatását, ugyanakkor biztosítva a megfelelő szociális védelemhez és közberuházáshoz szükséges bevételeket.
Módosítás 14
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 5 iránymutatás – 3 bekezdés
A jogszabályban előírt minimálbérek megállapítására szolgáló nemzeti mechanizmusokkal rendelkező tagállamokban gondoskodni kell a szociális partnerek hatékony, átlátható és kiszámítható módon történő bevonásáról, amely lehetővé teszi a béreknek a termelékenység alakulásának függvényében történő fejlődését, és biztosítja a méltányos és tisztességes életszínvonalat lehetővé tévő béreket, különösen az alsó és középső jövedelemsávokban, szem előtt tartva e bérek felzárkóztatásának szükségességét. Az említett mechanizmusok keretében figyelembe kell venni az egyes régiók és ágazatok gazdasági teljesítményét. A tagállamoknak a bérmegállapítás terén ösztönözniük kell a társadalmi párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat. A tagállamoknak és a szociális partnereknek a nemzeti gyakorlatok tiszteletben tartásával megfelelő és méltányos bérezést kell biztosítaniuk valamennyi dolgozó számára akár kollektív szerződések, akár jogszabályban előírt megfelelő minimálbérek révén, figyelembe véve ezeknek a versenyre, a munkahelyteremtésre és a dolgozói szegénységre gyakorolt hatását.
A foglalkoztatás megteremtése és a szegénység csökkentése érdekében továbbra is fontosak azok a szakpolitikák, amelyek biztosítják, hogy a bérek lehetővé tegyék a tisztes megélhetést, valamint ugyanilyen fontos a fizetett munka és az állami támogatásokra való jogosultság összeegyeztethetősége biztosításának politikája, amely kompenzálja a leginkább peremre szorult csoportok előtt álló akadályokat. A jogszabályban előírt minimálbérek megállapítására szolgáló nemzeti mechanizmusokkal rendelkező tagállamokban gondoskodni kell a szociális partnerek kapcsolódó bérmegállapítási eljárásba való hatékony, átlátható és kiszámítható módon történő bevonásáról. A minimálbérek kidolgozása során figyelembe kell venni a termelékenység alakulását a bizonytalanság és a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében, különös figyelmet fordítva az alacsony és közepes jövedelmű csoportokra, szem előtt tartva e bérek felzárkóztatásának szükségességét.. Az említett mechanizmusoknak az egyes tagállamokra jellemző szegénységi mutatókat és az egyes régiók és ágazatok gazdasági teljesítményét. A tagállamoknak meg kell erősíteniük a társadalmi párbeszédet, és lépéseket kell tenniük a kollektív tárgyalások hatályának kiterjesztéséért. A tagállamoknak és/vagy a szociális partnereknek a nemzeti gyakorlatok és a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartásával meg kell szüntetniük az életkori vagy nemi alapú bérdiszkriminációt, és megfelelő és méltányos bérezést kell biztosítaniuk valamennyi dolgozó számára akár kollektív szerződések, akár jogszabályban előírt megfelelő minimálbérek révén, figyelembe véve ezeknek a versenyre, a munkahelyteremtésre és a dolgozói szegénységre gyakorolt hatását.
Módosítás 15
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 5 iránymutatás – 3 a bekezdés (új)
A tagállamok a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) keretében támogatást vehetnek igénybe. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy csak olyan vállalkozások részesüljenek pénzügyi támogatásban, amelyek tiszteletben tartják az érvényes kollektív szerződést. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezett vállalkozások ne vásárolhassák vissza részvényeiket, ne fizethessenek osztalékot részvényeseiknek, és ne oszthassanak ki bónuszt a vállalatvezetésnek, továbbá ne adóparadicsomokban legyenek bejegyezve.
Módosítás 16
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 6 iránymutatás – 1 bekezdés
A technológiai, környezeti, valamint demográfiai változások kontextusában a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a fenntarthatóságot, a termelékenységet, a foglalkoztathatóságot és a humán tőkét azáltal, hogy minden életszakaszban megfelelő tudást, készségeket és kompetenciákat kínálnak, megfelelve a munkaerőpiacon jelentkező aktuális és jövőbeli szükségleteknek. A tagállamoknak emellett beruházások árán is fejleszteniük kell oktatási és képzési rendszereiket, hogy minőségi és inkluzív oktatást, valamint szakképzést biztosítsanak. Az oktatási és képzési rendszerek strukturális gyengeségeinek kezelése, valamint a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő igazán minőségi és a környezetvédelmi átállás szempontjait is integráló oktatás és képzés érdekében együtt kell működniük a szociális partnerekkel, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a vállalkozásokkal és más érdekelt felekkel. Különös figyelmet kell fordítani a tanári szakma előtt álló kihívásokra. Az oktatási és képzési rendszereknek minden tanulót fel kell vértezniük kulcskompetenciákkal, vagyis alapvető és digitális készségekkel, valamint transzverzális kompetenciákkal, amelyek a későbbi boldogulást alapozzák meg. A tagállamoknak pályamódosítás esetén biztosítaniuk kell a képzési jogosultságok átvitelét, akár egyéni tanulási számlák használatával. Ezeknek mindenki számára elő kell vetíteniük a munkaerőpiaci igényeket, és a folyamatos tovább- és átképzések révén lehetővé kell tenniük az azokhoz való jobb alkalmazkodást, támogatva a mindenki szempontjából méltányos és igazságos átmenetet, erősítve a szociális hatásokat, kezelve a munkaerőhiányt és javítva a gazdaság sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességét.
A korábbi folyamatos technológiai és környezeti változások kontextusában a demográfiai változás és a jelenlegi kihívások kapcsán a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a szociális jogokat, a fenntarthatóságot, a termelékenységet, a foglalkoztathatóságot és a humán képességeket azáltal, hogy minden életszakaszban megfelelő tudást, készségeket és kompetenciákat kínálnak, megfelelve az aktuális munkanélküliségi válságnak a jelenlegi és jövőbeli munkaerőpiaci igények kezelésével. A tagállamoknak emellett beruházásokkal kell megerősíteniük a válság miatt munkaerejük átképzését és továbbképzését illetően felmerülő igényeiket oktatási és képzési rendszereikben, hogy minőségi és inkluzív oktatást, valamint szakképzést, továbbá formális és informális egész életen át tartó tanulást biztosítsanak. Az oktatási és képzési rendszerek strukturális és új gyengeségeinek kezelése, valamint a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő, igazán minőségi oktatás és képzés érdekében együtt kell működniük a szociális partnerekkel, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a vállalkozásokkal, az érintett szociális nem kormányzati szervezetekkel és más érdekelt felekkel. A tagállamoknak foglalkozniuk kell a krónikus készséghiánnyal küzdő ágazatok szükségleteivel, többek között azzal a céllal, hogy lehetővé tegyék az egyidejű környezeti átállást, valamint a mesterséges intelligencián alapuló megoldások irányába mutató technológiai és digitális változásokat. Különös figyelmet kell fordítani a tanári szakma előtt álló kihívásokra. Az oktatási és képzési rendszereknek minden tanulót fel kell vértezniük kulcskompetenciákkal, többek között alapvető és digitális készségekkel, valamint transzverzális kompetenciákkal, amelyek a későbbi boldogulást alapozzák meg; az oktatási és képzési rendszereknek továbbá fel kell készíteniük a tanárokat ezen kompetenciák átadására a tanulók számára. A tagállamoknak pályamódosítás esetén biztosítaniuk kell a képzési jogosultságok átvitelét, akár egyéni tanulási számlák használatával. Ugyanakkor garantálniuk kell, hogy ez a megközelítés nem veszélyezteti az oktatás humanista jellegét, valamint az egyének törekvéseit. Alapvető fontosságú, hogy a tagállamok idejében lépéseket tegyenek annak a negatív hatásnak a megakadályozására, hogy az egyének és a társadalmak kívül rekedjenek a munkaerőpiacon, nevezetesen a folyamatos tovább- és átképzések révén, támogatva a mindenki szempontjából méltányos és igazságos átmenetet a munkanélküli ellátásra való megfelelő jogosultság és az ellátás elegendő mértéke mellett, erősítve a szociális hatásokat, kezelve a munkaerőhiányt és javítva a gazdaság sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességét.
Módosítás 17
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 6 iránymutatás – 2 bekezdés
A tagállamoknak az oktatási és képzési rendszereken belül is fel kell számolniuk az egyenlőtlenségeket és elő kell mozdítaniuk az esélyegyenlőséget mindenki számára, többek között a minőségi kisgyermekkori neveléshez való hozzáférés biztosításával. Az iskolai végzettségek szintjét emelni kell, csökkentve a korai iskolaelhagyók számát, javítani kell a felsőoktatáshoz való hozzáférést és az ilyen tanulmányok sikeres befejezését, növelni kell a felnőttek részvételét a folyamatos tanulásban, különösen a hátrányos származású és kevésbé képzett felnőttek esetében. Figyelembe véve a digitális, zöld és elöregedő társadalmakban jelentkező új igényeket, a tagállamoknak meg kell erősíteniük a szakképzési rendszerekben a munkaalapú taulást (többek között minőségi és hatékony tanulószerződéses gyakorlati képzések révén), és növelniük kell a természettudományi-mérnöki irányban továbbtanulók arányát mind a középszintű szakmai, mind a felsőoktatásban. A tagállamoknak emellett fokozniuk kell a felsőoktatás és a kutatás munkaerőpiaci relevanciáját, javítaniuk kell a készségek nyomon követését és előrejelzését, láthatóbbá kell tenniük a készségeket és összehasonlíthatóbbá a képesítéseket — ideértve a más országokban szerzett képesítéseket is—, valamint javítaniuk kell a formális oktatás és képzés keretein kívül megszerzett készségek és kompetenciák elismerésének és érvényesítésének lehetőségeit. Fejleszteniük és növelniük kell a rugalmas szakmai továbbképzések kínálatát és kihasználtságát. A tagállamoknak ezenfelül támogatniuk kell az alacsony képzettségű felnőtteket hosszú távú foglalkoztathatóságuk fenntartásában vagy fejlesztésében azáltal, hogy javítják a minőségi tanulási lehetőségekhez való hozzáférést és azok kihasználtságát kompetenciafejlesztési pályák követése révén, beleértve a készségek felmérését, a munkaerőpiaci lehetőségekhez igazított oktatási és képzési kínálatot, valamint a megszerzett készségek érvényesítését és elismerését.
A tagállamoknak az oktatási és képzési rendszereken belül is fel kell számolniuk az egyenlőtlenségeket és elő kell mozdítaniuk az esélyegyenlőséget mindenki számára, többek között a minőségi és általános inkluzív kisgyermekkori neveléshez való hozzáférés biztosításával. Az iskolai végzettségek szintjét emelni kell, csökkentve az iskolaelhagyók számát, javítani kell a felsőoktatáshoz való hozzáférést és az ilyen tanulmányok sikeres befejezését, növelni kell a felnőttek részvételét a folyamatos tanulásban, különösen a hátrányos származású, gyakran a legkevésbé képzett felnőttek esetében. Figyelembe véve a digitális, zöld és elöregedő társadalmakban jelentkező új igényeket, valamint a meglévő nemi sztereotípiákat, a tagállamoknak meg kell erősíteniük a szakképzési rendszerekben a munkaalapú tanulást (többek között minőségi és hatékony tanulószerződéses gyakorlati képzések révén), és nem alábecsülve a humán tudományokba való folyamatos beruházás jelentőségét, nemi szempontból kiegyensúlyozott megközelítés révén növelniük kell a természettudományi-mérnöki irányban továbbtanulók arányát mind a középszintű szakmai, mind a felsőoktatásban. A tagállamoknak emellett szükség esetén fokozniuk kell a felsőoktatás és a kutatás munkaerőpiaci relevanciáját, meg kell erősíteniük a duális és kooperatív képzéseket, javítaniuk kell a készségek nyomon követését és előrejelzését, láthatóbbá kell tenniük a készségeket és összehasonlíthatóbbá a képesítéseket — ideértve a más országokban szerzett képesítéseket is—, valamint javítaniuk kell a formális oktatás és képzés keretein belül és kívül megszerzett készségek és kompetenciák elismerésének és hivatalos érvényesítésének lehetőségeit. Fejleszteniük és növelniük kell a rugalmasabb és inkluzív szakmai továbbképzések kínálatát és kihasználtságát. A tagállamoknak be kell ruházniuk munkahelyek és szociális védelmi rendszerek létrehozásába az átképzéssel élni nem tudók számára, és közszolgáltatások révén támogatniuk kell az alacsony képzettségű felnőtteket, segítve őket a stabil és minőségi munkahelyekhez való hozzáférésben annak érdekében, hogy hosszú távú foglalkoztathatóságukat fenntartsák vagy fejlesszék azzal, hogy javítják a minőségi tanulási lehetőségekhez való hozzáférést és azok kihasználtságát kompetenciafejlesztési pályák követése révén, beleértve a készségek felmérését, a munkaerőpiaci lehetőségekhez igazított oktatási és képzési kínálatot. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) vonatkozó egyezményeivel összhangban ösztönözni kell a szakmai célú fizetett tanulmányi szabadsághoz való jogot, mely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy munkaidőben képzési programokon vehessenek részt. A tagállamoknak meg kell hozniuk a távoktatás és -képzés fokozásához szükséges intézkedéseket, mindenki számára lehetővé téve a hozzáférést, és teljes mértékben figyelembe véve a fogyatékossággal élő személyek igényeit.
Módosítás 18
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 6 iránymutatás – 3 bekezdés
A munkanélküli és inaktív személyek számára hatékony, időszerű, összehangolt és személyre szabott segítséget kell nyújtani a munkakereséshez, valamint a képzéshez, illetve átképzéshez és az egyéb támogató szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez. A tartós és a strukturális munkanélküliség jelentős csökkentése, illetve megelőzése érdekében olyan átfogó stratégiákat kell követni, amelyeknek része egy mihamarabb elvégzett mélyreható egyedi értékelés. Továbbra is foglalkozni kell az ifjúsági munkanélküliséggel és a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok problémájával, mégpedig a korai iskolaelhagyás megelőzése és az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenet strukturális javítása révén, amihez hozzájárulhat többek között az ifjúsági garancia(15) teljes körű végrehajtása.
A tagállamoknak a munkanélküli személyek számára hatékony, kellő időben történő, összehangolt és személyre szabott segítséget kell nyújtaniuk a munkakereséshez, valamint a képzéshez, illetve átképzéshez és az egyéb támogató szolgáltatásokhoz való hozzáféréshez, különösen az egészségügy és a lakhatás területén. A tartós és a strukturális munkanélküliség növekedése kockázatának jelentős csökkentése, illetve megelőzése érdekében olyan átfogó stratégiákat kell követni, amelyeknek része a munkanélküliek mihamarabb elvégzett mélyreható egyedi értékelése, beleértve a fogyatékossággal élő vagy más hátrányos helyzetű csoportok munkanélküliségének csökkentését célzó stratégiákat. A tagállamoknak a szociális partnerek bevonásával, az Európai Szociális Alap támogatásával létre kell hozniuk vagy tovább kell fejleszteniük a pályamódosítással kapcsolatos támogatási mechanizmusokat és rendszereket. Továbbra is kiemelten foglalkozni kell a fiatalok munkanélküliségével, a fiatalok körében tapasztalható bizonytalan munkakörülményekkel, valamint a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok problémájával, mégpedig a korai iskolaelhagyás megelőzése, a zöld és a digitális gazdasághoz kapcsolódó jövőorientált ágazatokhoz szükséges képzésekhez való hozzáférés és az iskolából vagy képzésből a munkába való átmenet strukturális javítása, továbbá minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférés révén a fiatalokat érintő növekvő bizonytalanság kezelése érdekében. A kérdéssel egy megújított és hatékony ifjúsági garancia révén is foglalkozni kell, amely képes magas színvonalú munka-, oktatási vagy képzési lehetőségeket nyújtani, és amelyben minden érdekelt fél érdemben részt vesz.
__________________
(15) HL C 120., 2013.4.26., 1. o.
Módosítás 19
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 6 iránymutatás – 4 bekezdés
A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy egyrészt felszámolják a munkaerőpiaci részvétel előtt álló akadályokat és visszatartó tényezőket, másrészt ösztönözzék a munkaerőpiacra való belépést, különösen az alacsony jövedelmű második keresők és a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek vonatkozásában. A tagállamoknak segíteniük kell a fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazodó munkahelyi környezetek kialakítását többek között célzott pénzügyi támogatással és olyan szolgáltatások biztosításával, amelyek lehetővé teszik számukra a munkaerőpiacon és a társadalomban való részvételt.
A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy egyrészt felszámolják a munkaerőpiacra való bejutás előtt álló akadályokat és visszatartó tényezőket, másrészt ösztönözzék a munkaerőpiacra való belépést, különösen a hátrányos helyzetű csoportok és a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek vonatkozásában. A tagállamoknak segíteniük kell a fogyatékossággal élő személyek igényeihez igazodó munkahelyi környezetek kialakítását többek között célzott pénzügyi támogatással és olyan szolgáltatások biztosításával, amelyek lehetővé teszik számukra a munkaerőpiacon és a társadalomban való részvételt.
Módosítás 20
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 6 iránymutatás – 5 bekezdés
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemek közötti egyenlőséget és a nők munkaerőpiaci részvételének fokozását, többek között esélyegyenlőség és egyenlő szakmai előmeneteli lehetőségek biztosításával, valamint a döntéshozatal minden szintjén a részvételt és a vezetői szerepvállalást akadályozó tényezők megszüntetésével. A nemek közötti bérkülönbségek ellen fel kell lépni. Egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kell biztosítani, és átláthatóvá kell tenni a fizetéseket. Mind a nők, mind a férfiak számára meg kell könnyíteni a munka, a család és a magánélet összeegyeztetését, méghozzá a megfizethető és színvonalas tartós ápolás-gondozáshoz és kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása révén. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a szülők és a gondozási feladatokat ellátó más személyek számára megfelelő családi szabadság és rugalmas munkafeltételek álljanak rendelkezésére a munka, a családi élet és a magánélet közötti egyensúly megteremtése érdekében, és törekedniük kell arra, hogy e jogosultságokat a nők és a férfiak kiegyensúlyozottan használják.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemek közötti egyenlőséget és a nők munkaerőpiaci részvételének fokozását, többek között esélyegyenlőség és egyenlő szakmai előmeneteli lehetőségek biztosításával, valamint a döntéshozatal minden szintjén a részvételt és a vezetői szerepvállalást akadályozó tényezők megszüntetésével. A tagállamoknak minden tőlük telhetőt meg kell tenniük a nemek közötti egyensúly vállalati vezetőtestületekben való javítására vonatkozóan az irányelvjavaslatban meghatározott minimális százalékos arány elfogadása és végrehajtása érdekében1a. A nemek közötti bér-, nyugdíj- és foglalkoztatási különbségeket meg kell szüntetni. A terhességi és szülői szabadság időszakait is megfelelően kell értékelni a befizetett hozzájárulásokés a nyugdíjjogosultságok tekintetében egyaránt, oly módon, hogy azok tükrözzék a jövő generációja oktatásának fontosságát, különösen az elöregedő társadalomban. Egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért egyenlő díjazást kell biztosítani, és átláthatóvá kell tenni a fizetéseket, többek között a nők és a férfiak egyenlő bérezésére vonatkozó mutató bevezetésével. Mind a nők, mind a férfiak számára meg kell könnyíteni a munka, a család és a magánélet összeegyeztetését, méghozzá a megfizethető és színvonalas tartós ápolás-gondozáshoz és kisgyermekkori nevelési és gondozási szolgáltatásokhoz és az élethosszig tartó tanuláshoz való hozzáférés biztosítása révén. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a szülők és a gondozási feladatokat ellátó más személyek számára megfelelő családi szabadság és rugalmas munkafeltételek álljanak rendelkezésére a munka, a családi élet és a magánélet közötti egyensúly megteremtése érdekében, és törekedniük kell arra, hogy e jogosultságokat a nők és a férfiak kiegyensúlyozottan használják.A tagállamoknak a teljes mértékben fizetett szülési és apasági szabadság felé kell elmozdulniuk.
___________________
1a COM(2012)0614.
Módosítás 21
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 7 iránymutatás – 1 bekezdés
A dinamikus és termelékeny munkaerő, a munkavégzés és az üzleti modellek új formáinak kihasználása érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük a szociális partnerekkel a méltányos, átlátható és kiszámítható munkafeltételek, valamint a jogok és a kötelezettségek egyensúlya érdekében. Csökkenteniük kell és meg kell akadályozniuk a munkaerőpiaci szegmentációt, küzdeniük kell a be nem jelentett munkavégzés ellen, és elő kell segíteniük a határozatlan időre szóló foglalkoztatási formák terjedését. A foglalkoztatás védelmére vonatkozó szabályoknak, a munkajognak és az intézményeknek egyrészt megfelelő környezetet kell biztosítaniuk a munkaerő-felvételhez, másrészt gondoskodniuk kell arról, hogy a munkaadók a gazdasági környezetben bekövetkező változásokhoz kellő rugalmassággal és sebességgel, de a munkavállalók biztonságát, valamint egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezetét megőrizve alkalmazkodhassanak, fenntartva a munkavállalói jogokat és a szociális védelmet. Meg kell akadályozni a bizonytalan munkakörülményekhez vezető munkaviszonyokat, többek között a platform-munkavállalók esetében, és küzdeni kell az atipikus szerződésekkel való visszaélés ellen. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén biztosítani kell a hatékony és pártatlan vitarendezés lehetőségét, valamint a jogorvoslathoz való jogot, ideértve a megfelelő kártérítést is.
A dinamikus és termelékeny munkaerő, a munkavégzés és az üzleti modellek új formáinak kihasználása érdekében a tagállamoknak együtt kell működniük a szociális partnerekkel a méltányos, átlátható és kiszámítható munkafeltételek, valamint a jogok és a kötelezettségek egyensúlya érdekében. A Bizottságnak és a tagállamoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások minden szinten történő előmozdítása és megerősítése érdekében, beleértve a 2009/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet1a. Csökkenteniük kell és meg kell akadályozniuk a munkaerőpiaci szegmentációt, küzdeniük kell a be nem jelentett munkavégzés és a színlelt önfoglalkoztatás ellen, és elő kell segíteniük a határozatlan időre szóló foglalkoztatási formákra való áttérést. A foglalkoztatás védelmére vonatkozó szabályoknak, a munkajognak és az intézményeknek megfelelő környezetet kell biztosítaniuk a stabil és minőségi munkahelyek megteremtéséhez, ugyanakkor meg kell őrizniük a munkavállalók megfelelő biztonságát, valamint egészséges, biztonságos és megfelelően kialakított munkakörnyezetét, garantálva a munkavállalói jogokat és a tisztességes szociális védelmet. A tagállamoknak továbbá együtt kell működniük a szakszervezetek képviselőivel az egészséges és biztonságos munkakörnyezet biztosítása érdekében, külön figyelmet fordítva a munkahelyi balesetek és betegségek elkerülésére. Meg kell akadályozni a bizonytalan munkakörülményekhez és a bérversenyhez vezető munkaviszonyokat, többek között a platform-munkavállalók esetében. Meg kell szüntetni az atipikus szerződésekkel való visszaéléseket. A tagállamoknak meg kell győződniük arról, hogy az összes ilyen munkavállaló valóban tisztességes munkakörülmények között dolgozik, szociális jogokkal rendelkezik, valamint megfelelő szociális védelemben és jobb képviseletben részesül. E célból a tagállamoknak teljes mértékben végre kell hajtaniuk az ILO munkaügyi ellenőrzésről szóló, 1947. évi egyezményét, és a megfelelő hatáskörrel rendelkező hatóságoknak be kell fektetniük a hatékony munkaügyi ellenőrzésekbe, és az Európai Munkaügyi Hatóság keretében össze kell hangolniuk a határokon átnyúló visszaélések elleni erőfeszítéseiket és együtt kell működniük. A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén biztosítani kell a hatékony és pártatlan vitarendezés lehetőségét, valamint a jogorvoslathoz való jogot, ideértve a megfelelő kártérítést is. A tagállamoknak az állami foglalkoztatási szolgálatok európai hálózatára és az európai ügynökségekre kell támaszkodniuk a bizonyítékokon alapuló bevált gyakorlatok beazonosításában, a kölcsönös tanulás előmozdításában és a foglalkoztatáspolitikák további összehangolásának elősegítésében.
____________
1a. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/38/EK irányelve (2009. május 6.) az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról (HL L 122., 2009.5.16., 28. o.).
Módosítás 22
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 7 iránymutatás – 2 bekezdés
A szakpolitikáknak a munkaerőpiaci részvétel, a kereslet és a kínálat összehangolása és az átmenetek javítására és támogatására kell irányulniuk. A munkaerőpiaci részvételre képes személyeket mozgósítani kell és fel kell készíteni. A tagállamoknak meg kell erősíteniük az aktív munkaerőpiaci politikák hatékonyságát azáltal, hogy fokozzák azok célzott alkalmazását, láthatóságát és hatókörét, és jobban összekapcsolják a munkanélkülieknek az álláskeresés időszakában jogaik és kötelezettségeik alapján nyújtott jövedelemtámogatással. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az állami foglalkoztatási szolgálatok hatékonyabbá és eredményesebbé váljanak az álláskeresőknek megfelelő időben kínált, személyre szabott segítségnyújtás, a munkaerőpiaci kereslet támogatása és a teljesítményalapú irányítás végrehajtása révén.
A szakpolitikáknak a munkaerőpiaci részvétel, a kereslet és a kínálat összehangolása és az átmenetek – különösen pedig a digitális és ökológiai átállás – javítására és támogatására, valamint a foglalkoztatás növelésére kell irányulniuk a hátrányos helyzetű térségekre is kiterjedően. A tagállamoknak ösztönzőket kell kínálniuk a munkaerőpiacon részt vevő személyeknek, hogy minőségi állást találjanak. A tagállamoknak meg kell erősíteniük az aktív munkaerőpiaci politikák hatékonyságát azáltal, hogy fokozzák azok célzott alkalmazását, az azokra vonatkozó tájékoztatást, azok hatókörét, és a munkanélkülieknek az álláskeresés időszakában tisztességes jövedelemtámogatást biztosítanak. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy hatékonyabb és eredményesebb állami foglalkoztatási szolgálatok jöjjenek létre az álláskeresőknek, köztük a határ menti ingázóknak megfelelő időben kínált, személyre szabott segítségnyújtás és a munkaerőpiaci kereslet támogatása révén. E szolgáltatásoknak a minőségi foglalkoztatásra kell irányulniuk.
Módosítás 23
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 7 iránymutatás – 3 bekezdés
A tagállamoknak a munkanélküliek számára elegendő és észszerű időtartamra szóló álláskeresési ellátást kell biztosítaniuk az általuk befizetett járulékokkal és a nemzeti támogathatósági szabályokkal összhangban. Az ilyen ellátás nem teheti kevésbé vonzóvá a foglalkoztatásba való gyors visszatérést, és aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel kell együtt járnia.
A tagállamoknak a munkanélküliek számára kellően hosszú időtartamra szóló, elegendő álláskeresési ellátást kell biztosítaniuk az általuk befizetett járulékokkal és a nemzeti támogathatósági szabályokkal összhangban. Ennek aktív munkaerőpiaci intézkedésekkel kell együtt járnia és támogatnia kell a tagállamok közötti kölcsönös tanulási mechanizmusokat.
Módosítás 24
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 7 iránymutatás – 4 bekezdés
A tanulói és dolgozói mobilitást megfelelően támogatni kell a foglalkoztathatóság és a készségek javítása, valamint az európai munkaerőpiac teljes potenciáljának kiaknázása érdekében, igazságos feltételeket biztosítva a határokon átjáró dolgozók számára és javítva a velük kapcsolatban a nemzeti közigazgatások között zajló együttműködést. Meg kell szüntetni az oktatás és a képzés, a foglalkoztatói és az egyéni nyugdíjak, valamint a képesítések elismerése terén a mobilitás útjában álló akadályokat. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási eljárások ne akadályozzák szükségtelenül a más tagállamokból származó, vagy egy másik tagállamban lakó munkavállalók foglalkoztatását. A tagállamoknak továbbá meg kell akadályozniuk a meglévő szabályokkal való visszaéléseket, és orvosolniuk kell az egyes régiókból folyó „agyelszívás” hátterében álló okokat, többek között megfelelő regionális fejlesztéssel.
A tagállamoknak támogatniuk kell a munkavállalók egész Európára kiterjedő mobilitását, hogy ezáltal új álláslehetőségeket teremthessenek a munkavállalók számára. A tanulói mobilitást megfelelően támogatni kell a tanulók képzése során, különösen az ERASMUS+ európai mobilitási program megerősítésével, amelynek révén a tanulók bővíthetik szakismereteiket és fejleszthetik kompetenciáikat. Ösztönözni kell a munkavállalók mobilitását is, a foglalkoztathatóság és a készségek javítása, valamint az európai munkaerőpiac teljes potenciáljának kiaknázása érdekében. A határokon átjáró dolgozók számára jogok és tisztességes munkakörülmények biztosítása mellett fokozni kell a jogok és jogosultságok hordozhatóságát a nemzeti közigazgatások között az utazó munkavállalók tekintetében folytatott igazgatási együttműködés révén. Meg kell szüntetni az oktatás és a képzés, a foglalkoztatói és az egyéni nyugdíjak, valamint a képesítések elismerése terén a mobilitás útjában álló akadályokat. A tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási eljárások ne akadályozzák szükségtelenül a más tagállamokból származó, vagy egy másik tagállamban lakó és a határ menti ingázó munkavállalók foglalkoztatását. A tagállamoknak el kell kötelezniük magukat a közszolgáltatások digitalizációja mellett a méltányos munkavállalói mobilitás előmozdítása érdekében, különösen ami a szociális biztonsági rendszerek koordinációját illeti. A tagállamoknak – például az egészség és biztonság, az adók és a szociális biztonság szempontjából – figyelembe kell venniük az utazó munkavállalókat, ideértve a határ menti ingázókat is, amikor a COVID19 terjedésének enyhítését célzó határlezárásokhoz hasonló intézkedéseket hajtanak végre. A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az utazó munkavállalók és a határ menti ingázók továbbra is átléphessék a határokat, amennyiben az EU-OSHA egészségvédelmi és biztonsági iránymutatásaival összhangban ezt biztonságosnak ítélik. A tagállamoknak továbbá meg kell akadályozniuk a meglévő szabályokkal való visszaéléseket, és orvosolniuk kell az egyes régiókból folyó – e területek fejlődésére és vonzerejére nézve káros – „agyelszívás” hátterében álló okokat, többek között megfelelő regionális fejlesztéssel. A tagállamoknak népszerűsíteniük és alkalmazniuk kell a vonatkozó uniós eszközöket, például az EURES foglalkoztatási hálózatot, és fokozniuk kell a határokon átnyúló partnerségeket a határokon átnyúló régiókban dolgozó utazó munkavállalók segítése érdekében.
Módosítás 25
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 7 iránymutatás – 5 bekezdés
A tagállamoknak a hatékonyabb szociális párbeszéd és a jobb társadalmi-gazdasági eredmények elérése érdekében a meglévő nemzeti gyakorlatokra építve biztosítaniuk kell a szociális partnerek időszerű és érdemi részvételét a foglalkoztatási, a szociális és adott esetben a gazdasági reformok és szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában, többek között a szociális partnerek kapacitásának növeléséhez nyújtott támogatások révén. A tagállamoknak ösztönözniük kell a társadalmi párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat. A szociális partnereket – autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk teljes tiszteletben tartása mellett – arra kell ösztönözni, hogy az őket érintő kérdésekben tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek.
A tagállamoknak – a meglévő nemzeti gyakorlatokra építve, valamint a hatékonyabb és intenzívebb szociális párbeszéd és a jobb társadalmi-gazdasági eredmények előmozdítása és elérése érdekében biztosítaniuk kell a szociális partnerek kellő időben történő és érdemi részvételét a foglalkoztatási, a szociális és adott esetben a társadalmi reformok és szakpolitikák kialakításában és végrehajtásában, többek között a szociális partnerek kapacitásának növeléséhez nyújtott támogatás révén. A tagállamoknak meg kell erősíteniük és elő kell mozdítaniuk a társadalmi párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat. A szociális partnereket – autonómiájuk és a kollektív fellépéshez való joguk teljes tiszteletben tartása mellett – arra kell ösztönözni, hogy az őket érintő kérdésekben tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek.
Módosítás 26
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 7 iránymutatás – 6 bekezdés
Adott esetben a tagállamoknak a meglévő nemzeti gyakorlatokra építve figyelembe kell venniük az érintett civil társadalmi szervezetek foglalkoztatási és szociális kérdésekkel kapcsolatos tapasztalatait.
Adott esetben a tagállamoknak a meglévő nemzeti gyakorlatokra építve figyelembe kell venniük az érintett civil társadalmi szervezetek – köztük a minőségi munkavégzés kapcsán akadályokkal szembesülőket képviselő szervezetek – foglalkoztatási és szociális kérdésekkel kapcsolatos tapasztalatait.
Módosítás 27
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 7 iránymutatás – 6 a bekezdés (új)
Létfontosságú az egészséges és biztonságos munkahely a megfertőződéssel, valamint a vírus és más betegségek terjesztésével összefüggő kockázatok leküzdése érdekében. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a munkáltatók komolyan veszik a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos felelősségüket, valamint hogy megfelelő információkat biztosítanak számukra és képviselőik számára, kockázatértékeléseket készítenek és megelőző intézkedéseket hoznak. A halálos kimenetelű üzemi balesetek és a foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések számát nullára kell csökkenteni, kötelező erejű foglalkozási expozíciós határértékeket kell meghatározni, és figyelembe kell venni a foglalkozási eredetű pszichoszociális kockázatokat és a foglalkozási betegségeket. A munkaerőpiacok működésének javítása érdekében a tagállamoknak be kell fektetniük a munkahelyi egészségvédelembe és biztonságba, és megfelelő eszközöket és rendelkezéseket kell biztosítaniuk a munkaügyi felügyeletek és a szakszervezetek egészségügyi és biztonsági képviselői számára.
Módosítás 38
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 7 iránymutatás – 6 b bekezdés (új)
A tagállamoknak együtt kell működniük az utazó munkavállalók, többek között a más tagállamban dolgozó önálló vállalkozók szociális védelmének biztosításában. A szociális védelmi rendszerek korszerűsítésének hozzá kell járulnia az univerzális és határokon átnyúló, a védelmi hiányosságokat kiküszöbölő, végső soron pedig termelékeny munkaerőt biztosító fenntartható szociális védelemre vonatkozó európai munkaerőpiaci alapelvek megvalósításához.
Módosítás 29
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 7 iránymutatás – 6 c bekezdés (új)
A tagállamoknak kezelniük kell a COVID19-válság munkaerőpiaci hatásait a szolgáltatásaikat felfüggeszteni kényszerülő munkáltatók átmeneti „technikai munkanélküliséggel” sújtott munkavállalóinak, valamint az önálló vállalkozóknak és a kisvállalkozásoknak nyújtott támogatások által, utóbbiak esetén azzal a céllal, hogy meg tudják tartani alkalmazottjaikat, illetve folytatni tudják tevékenységüket.
Módosítás 30
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 8 iránymutatás – 1 bekezdés
A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a mindenki előtt nyitott, befogadó munkaerőpiacokat a megkülönböztetés valamennyi formája ellen fellépő hatékony intézkedések bevezetésével és a munkapiaci esélyegyenlőség érvényre juttatásával az alulképviselt csoportok számára, tekintettel a regionális és területi dimenzióra is. Egyenlő bánásmódot kell biztosítaniuk a foglalkoztatás, a szociális védelem, az egészség és a tartós ápolás-gondozás, az oktatás és az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében nemi és faji vagy etnikai hovatartozástól, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, kortól és szexuális irányultságtól függetlenül.
A tagállamoknak egy integrált aktív befogadási stratégia részeként elő kell mozdítaniuk a szociális jogokat és a mindenki előtt nyitott, befogadó munkaerőpiacokat a megkülönböztetés valamennyi formája ellen fellépő hatékony intézkedések bevezetésével és a munkapiaci esélyegyenlőség érvényre juttatásával az alulképviselt csoportok számára, tekintettel a regionális és területi dimenzióra is. Biztosítaniuk kell az ugyanott végzett egyenlő munkáért az egyenlő díjazást és az egyenlő jogokat, valamint egyenlő bánásmódot kell biztosítaniuk a foglalkoztatás, a szociális védelem, az egészség és a tartós ápolás-gondozás, a lakhatás, az oktatás és az árukhoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében nemi és faji vagy etnikai hovatartozástól, nemzetiségtől, vallástól vagy meggyőződéstől, fogyatékosságtól, kortól és szexuális irányultságtól függetlenül.
Módosítás 31
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 8 iránymutatás – 2 bekezdés
A tagállamoknak korszerűsíteniük kell szociális védelmi rendszereiket annak érdekében, hogy hatékony, eredményes és megfelelő szociális védelmet biztosítsanak valamennyi életszakaszban, elősegítve a társadalmi befogadást és a társadalmi felzárkózást, ösztönözve a munkaerőpiaci részvételt és az egyenlőtlenségek kezelését, többek között az adó- és szociális ellátórendszerek kialakítása révén. Az általános és a szelektív megközelítések ötvözése növeli a szociális védelmi rendszerek hatékonyságát. A szociális védelmi rendszerek korszerűsítésének meg kell könnyítenie a hozzáférést, valamint jobb minőséget, személyreszabottságot és fenntarthatóságot kell eredményeznie
A tagállamoknak korszerűsíteniük kell szociális védelmi rendszereiket és be kell fektetniük abba a hatékony, eredményes és megfelelő szociális védelem mindenki számára valamennyi életszakaszban történő biztosítása érdekében, küzdve a szegénység ellen, elősegítve a társadalmi befogadást és a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát, támogatva a munkaerőpiaci részvételt, a minőségi munkahelyekhez való hozzáférést és az egyenlőtlenségek kezelését, többek között az adó- és szociális ellátórendszerek progresszív kialakítása révén. Az általános megközelítések további szelektív módszerekkel való kiegészítése növelni fogja a szociális védelmi rendszerek hatékonyságát, ami jobb minőséghez, személyreszabottsághoz és fenntarthatósághoz vezet.
Módosítás 32
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 8 iránymutatás – 3 bekezdés
A tagállamoknak dolgozniuk kell az aktív befogadás három ágának fejlesztésén és integrálásán, melyek a megfelelő jövedelemtámogatás, a befogadó munkaerőpiacok és a minőségi támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés az egyéni szükségleteknek megfelelően. A szociális védelmi rendszereknek megfelelő foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell biztosítaniuk a rászorulók számára, és ösztönözniük kell az embereket a munkaerőpiacon és a társadalomban való aktív részvételre célzott szociális szolgáltatások révén is.
A tagállamoknak dolgozniuk kell az aktív befogadás három ágának fejlesztésén és integrálásán, melyek a megfelelő jövedelemtámogatás, a befogadó munkaerőpiacok és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés az egyéni szükségleteknek megfelelően. A szociális védelmi rendszereknek megfelelő foglalkoztatást helyettesítő támogatást kell biztosítaniuk a rászorulók számára, és támogatniuk kell az embereket a munkaerőpiacon és a társadalomban való aktív részvételben célzott szociális szolgáltatások révén is.
Módosítás 33
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 8 iránymutatás – 4 bekezdés
A megfizethető, hozzáférhető és minőségi szolgáltatások – így a kisgyermekkori nevelés és gondozás, az iskolán kívüli gondozás, az oktatás, a képzés, a lakhatás, az egészségügyi szolgáltatások és a tartós ápolás-gondozás – rendelkezésre állása elengedhetetlen az esélyegyenlőség biztosításához. Különös figyelmet kell fordítani a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, és ennek keretében a dolgozói és a gyermekszegénységre. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az alapvető szolgáltatásokhoz mindenki hozzáférhessen, ideértve a gyermekeket is. A rászorulók és a kiszolgáltatott helyzetben levők számára megfelelő szociális bérlakáshoz jutást vagy lakhatási támogatást kell biztosítani. A fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteire – így az akadálymentességre – figyelemmel kell lenni e szolgáltatások nyújtása során is. A hajléktalanság kérdésével külön kell foglalkozni.
Figyelembe véve a szegénység folyamatosan aggasztó mértékét, amely lényegesen meghaladja az Európa 2020 stratégiában 2010-ben a szegénységre vonatkozóan meghatározott célkitűzést, valamint a COVID19-válság hatásait, több erőfeszítésre van szükség a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez, különös hangsúlyt fektetve a munkahelyi szegénység, a gyermekek, az idős emberek, az egyedülálló szülők és különösen az egyedülálló anyák, az etnikai kisebbségek, a migránsok, a fogyatékossággal élő személyek és a hajléktalanság kérdésére, ezeken a területeken horizontális stratégiákat alkalmazva. Ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani a COVID19-válság más csoportokra, például a bizonytalan munkaviszonyban álló vagy újonnan munkanélkülivé vált személyekre gyakorolt lehetséges hatására. A gyermekekbe történő befektetés tekintetében a tagállamoknak gyermekgaranciát kell elfogadniuk a gyermekszegénység kezelésére és a gyermekek jólétének előmozdítására, ezáltal hozzájárulva a gyermekek ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gyermekgondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz való egyenlő hozzáféréséhez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy mindenki minőségi szolgáltatásokhoz férhessen hozzá. A tagállamoknak megfelelő szociális bérlakáshoz jutást vagy lakhatási támogatást kell biztosítaniuk a rászorulók és a kiszolgáltatott helyzetben levő személyek részére, be kell fektetniük a mozgáskorlátozottak számára akadálymentes lakásállományba, intézkedéseket kell hozniuk a méltányos átállás biztosítása érdekében a meglévő házak energiahatékonyságának javítása és az európai zöld megállapodás keretében az energiaszegénység problémájának kezelése, valamint a hajléktalanokat célzó megfelelő szolgáltatások biztosítása érdekében. A tagállamoknak foglalkozniuk kell a kilakoltatások egyre növekvő problémájával. A fogyatékossággal élő személyek sajátos szükségleteire – így az akadálymentességre – figyelemmel kell lenni e szolgáltatások nyújtása során is. A hajléktalanság kérdésével határozottan, a „lakhatás mindenekelőtt” megközelítésből kiindulva kell foglalkozni.
Módosítás 34
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 8 iránymutatás – 5 bekezdés
A tagállamoknak a fenntarthatóság hosszú távú megőrzése mellett megfizethető egészségügyi megelőző és gyógyító ellátást, valamint minőségi tartós ápolás-gondozást kell biztosítaniuk.
A COVID19-válság bebizonyította, hogy több állami beruházásra van szükség annak biztosításához, hogy elegendő jól képzett személyzet álljon rendelkezésre, és mindenki számára hozzáférhető legyen az egészségügyi ellátás, ideértve a kiszolgáltatott csoportokat is. A tagállamoknak garantálniuk kell a minőségi és fenntartható minőségű, megfizethető állami megelőző és gyógyító egészségügyi ellátáshoz és a tartós ápolás-gondozáshoz való egyetemes hozzáférést.
Módosítás 35
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 8 iránymutatás – 5 a bekezdés (új)
A tagállamoknak kötelessége az idősek egészségének biztosítása, kórházi ellátásuk és kezelésük garantálása, valamint kerülniük kell az életkoron alapuló mindenfajta megkülönböztetést.
Módosítás 36
Határozatra irányuló javaslat
I melléklet – 8 iránymutatás – 6 bekezdés
A növekvő élettartam és a demográfiai változások összefüggésében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nyugdíjrendszerek megfelelőségét és fenntarthatóságát mind a munkavállalók, mind az önfoglalkoztatók számára, egyenlő esélyeket biztosítva a nőknek és a férfiaknak a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez, többek között a megfelelő jövedelmet biztosító kiegészítő rendszerek révén. A nyugdíjreformokat a munkával töltött életszakaszt meghosszabbító intézkedésekkel – például a tényleges nyugdíjkorhatár emelésével – kell alátámasztani, azokat a tevékeny időskorra vonatkozó stratégiák keretébe foglalva. A tagállamoknak konstruktív párbeszédet kell kialakítaniuk a szociális partnerekkel és a téma más érdekeltjeivel, és gondoskodniuk kell a reformok kellően fokozatos bevezetéséről.
A növekvő élettartam és a demográfiai változások összefüggésében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a munkavállalók és az önálló vállalkozók számára a nyugdíjrendszerek megfelelőségét és fenntarthatóságát, egyenlő esélyeket biztosítva a nőknek és a férfiaknak a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez az állami vagy a foglalkoztatói rendszerek keretében a szegénységi küszöb feletti tisztességes nyugdíjjövedelem biztosítása érdekében. A nyugdíjreformokat olyan intézkedésekkel kell alátámasztani, amelyek az aktív öregedésen alapulnak, és minden korosztályhoz tartozó munkavállaló számára optimalizálják a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig a jó minőségű, produktív és egészséges körülmények között történő munkavégzést, tiszteletben tartva az időskorúak arra vonatkozó döntéseit, hogy hosszabb ideig gazdaságilag aktívak maradnak, vagy nem vesznek részt a munkaerőpiacon. Különleges intézkedéseket kell meghatározni a munkaerő demográfiája, a munkahelyi egészség és biztonság, a készségek és a kompetenciák kezelése, az egészséges és produktív munkahelyi életet biztosító munkaszervezés, valamint a generációk közötti megközelítés területén. Ez a fiatalok foglalkoztatását és a nyugdíjba vonuláshoz vezető átmenetet egyaránt elősegítené, a tudás és a tapasztalat generációk közötti átadásával együtt. A tagállamoknak konstruktív párbeszédet kell kialakítaniuk a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel és a téma más érdekeltjeivel, ideértve az öregségi szegénységgel és kirekesztéssel fenyegetett személyekkel való közvetlen párbeszédet is, és gondoskodniuk kell a reformok kellően fokozatos bevezetéséről.
Utolsó frissítés: 2020. december 9.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat