Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikkére,

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek 7. fenntartható fejlődési céljára, amely a „Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára”,

–  tekintettel a Bizottságnak az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640),

–  tekintettel a Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című, 2018. november 28-i közleményére (COM(2018)0773),

–  tekintettel a Bizottság európai adatstratégiáról szóló, 2020. február 19-i közleményére (COM(2020)0066),

–  tekintettel „Az akkumulátorokról szóló stratégiai cselekvési terv végrehajtása: Stratégiai akkumulátor-értéklánc kialakítása Európában” című, 2019. április 9-i bizottsági jelentésre (COM(2019)0176),

–  tekintettel az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról, valamint a környezetre és a belső piac működésére gyakorolt hatásáról szóló, 2019. április 9-i bizottsági jelentésre (COM(2019)0166),

–  tekintettel az Európai Tanács 2019. december 12-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács 2019. június 25-i „Az energetikai átalakulást, továbbá a 2030-ra és az azt követő időszakra kitűzött energetikai és éghajlat-politikai célok megvalósítását biztosítani hivatott energiarendszerek jövője az energiaunióban” című következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács román elnökségének 2019. április 1–2-i ülésén elindított „Fenntartható és intelligens földgáz-infrastruktúra Európának” elnevezésű kezdeményezésre,

–  tekintettel a Tanács osztrák elnöksége által 2018. szeptember 17–18-án Linzben indított hidrogén-kezdeményezésre,

–  tekintettel a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/944 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a villamos energia belső piacáról szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/943 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a megújuló forrásokból származó energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2013. április 17-i 347/2013/EU európai parlamenti és tanács rendeletre(4),

–  tekintettel az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz létrehozásáról, a 913/2010/EU rendelet módosításáról és a 680/2007/EK és 67/2010/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1316/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5), amelynek felülvizsgálata jelenleg zajlik,

–  tekintettel az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvre(6),

–  tekintettel az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és-akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7),

–  tekintettel a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–  tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre(9),

–  tekintettel a Számvevőszék által az energiatárolásra nyújtott uniós támogatásról készített, 2019. április 1-jei tájékoztató dokumentumra (04/2019. sz. értékelés),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel az éghajlati és környezeti vészhelyzetről szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az ENSZ 2019. évi madridi (Spanyolország) éghajlatváltozási konferenciájáról (COP 25) szóló, 2019. november 28-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel „Az éghajlatváltozás: európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról a Párizsi Megállapodással összhangban” című, 2019. március 14-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel „Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítése az Európai Unióban: Ideje cselekedni!” című, 2018. október 25-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításáról szóló, 2018. február 6-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az „Útban az energiapiac újratervezése felé” című, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel az Európai Unió hőtechnikai stratégiájáról szóló, 2016. szeptember 13-i állásfoglalására(17),

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A9-0130/2020),

A.  mivel a Parlament, az Európai Tanács és a Bizottság a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban támogatta azt a célkitűzést, hogy az EU-ban 2050-re nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást érjenek el;

B.  mivel a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátású gazdaságra való átállás szükségessé teszi a nagyrészt fosszilis tüzelőanyagokon alapuló rendszerről a magas energiahatékonyságú, klímasemleges és megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerre való megfizethető és költséghatékony energetikai átállást;

C.  mivel a megújuló energiaforrások, például a geotermikus energia, a vízenergia és a biomassza képesek ellátni az alapterhelést, más energiaforrások pedig, például a szél- és napenergia időszakos és ingadozó jellegűek; mivel az ingadozó megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe történő integrálása nagyobb rugalmasságot igényel a kereslet és a kínálat tekintetében annak érdekében, hogy stabilizálják a villamosenergia-hálózatot, és az energiaellátás biztonságának és az energia megfizethetőségének garantálása érdekében megelőzzék a rendkívüli áringadozásokat; mivel ez a fokozott rugalmasság nagyobb energiatárolási létesítményeket követel meg az EU-ban;

D.  mivel a szétválasztás elvét mindenkor fenn kell tartani;

E.  mivel 2017-ben az EU-28 végső energiafogyasztásának csupán 22,7%-a volt villamosenergia-alapú; mivel 2018-ban az EU-28 villamosenergia-szerkezetének több mint 60%-a még mindig nem volt megújuló; mivel további villamosítás várható; mivel a Bizottság becslése szerint ahhoz, hogy az Unió 2050-ig elérje a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, képesnek kell lennie arra, hogy a mainál hatszor több energiát tároljon;

F.  mivel az ágazati integráció döntő szerepet fog játszani az energiaágazat rugalmasságának és hatékonyságának javításában és a szénlábnyomának csökkentésében;

G.  mivel a zöld gázok, például az elektrolízissel, megújuló energiaforrásokból származó villamos energia felhasználásával előállított gázok szezonálisan nagy tárolási kapacitásokat biztosítanak;

H.  mivel a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a meglévő gázinfrastruktúra miként játszhat szerepet az energiarendszer dekarbonizációjában, különös tekintettel a zöld gázok energiatárolási kapacitására, például a szállító- és elosztóvezetékekre vagy a föld alatti tárolásra szezonális tárolóként, annak eldöntése érdekében, hogy milyen célzott infrastruktúrára vagy a meglévő kapacitások optimalizált és átalakított használatára van szükség;

I.  mivel 2018-ban a lítium-ion akkumulátorcellák globális gyártási kapacitásának csak 3%-a volt az EU-ban, 85%-a pedig az ázsiai és csendes-óceáni régióban;

J.  mivel az akkumulátorok és más decentralizált tárolási létesítmények, például a lendkerekek nem csak az energiaellátás biztonságát szolgálják, hanem gazdaságilag megvalósítható gyorstöltő infrastruktúrát is biztosítanak az elektromos járművek számára;

K.  mivel a szivattyús tárolás az EU energiatárolási kapacitásának 90%-át teszi ki; mivel a szivattyús tárolás jelenleg fontos szerepet játszik a villamosenergia-kereslet és -kínálat kiegyensúlyozásában, a nagy átalakítási hatásfokú, nagy mennyiségű tárolásban és a nagy kapacitástartományú, rövid és középtávú rugalmasságban;

L.  mivel a hőtárolási technológiák nagy lehetőségeket kínálhatnak az energiaágazat dekarbonizációjára, egyrészt azáltal, hogy lehetővé teszik a meleg vagy a hideg több hónapos tárolását, az ipari hőszivattyúkon keresztül felveszik a megújuló forrásokból származó villamos energiát, valamint felhasználják a biomasszát és biogázt, másrészt azáltal, hogy rugalmassági szolgáltatásokat nyújtanak például a megújuló energiaforrások által dominált villamosenergia-rendszer számára; mivel a jól szigetelt épületek, a távfűtési hálózatok és a dedikált tárolási létesítmények a különböző időszakokban felhasználhatók tárolóként;

M.  mivel a Bizottság által a dekarbonizációs útvonalak és a kapcsolódó szakpolitikai lehetőségek értékeléséhez használt energiamodellezés kulcsfontosságú, hiszen meghatározza a jövőbeli jogszabályokat és a piac kialakítását; mivel a jelenlegi modellezés jelentősen alábecsüli az energiatárolás pozitív hatását, és ezért javításra szorul;

1.  felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben mérjék fel energiatárolási potenciáljukat;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó stratégiát az energiatárolásra vonatkozóan annak érdekében, hogy lehetővé váljon a nagy energiahatékonyságú és megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaságra való átállás, figyelembe véve az összes rendelkezésre álló technológiát és a piachoz közeli technológiákat, továbbá fenntartva a technológiasemleges megközelítést az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az összes érintett főigazgatóság bevonásával hozzon létre munkacsoportot e stratégia kidolgozására, amely az alábbiak átfogó elemzésén alapul:

4.  kifejezetten úgy véli, hogy ennek a stratégiának azonosítania kell a határokon átnyúló összeköttetések és együttműködés javításához, a piacra lépéssel kapcsolatos, szabályozásból eredő terhek csökkentéséhez, a finanszírozáshoz való hozzáférés javításához, valamint a tárolási technológiákkal kapcsolatos készségekhez és nyersanyagokhoz szükséges intézkedéseket, hogy fellendítse az európai piac és ipar versenyképességét;

5.  megjegyzi, hogy a nagy energiahatékonyságú és megújuló energiaforrásokon alapuló energiarendszerre való költséghatékony átállás a klímasemleges gazdaság érdekében fejlett és intelligens energiahálózatot, fejlett tárolási és rugalmassági technológiákat, tartalék energiatermelést és keresletoldali válaszintézkedéseket tesz szükségessé az állandó, megfizethető és fenntartható energiaellátás biztosítása érdekében, valamint az „első az energiahatékonyság” elv alkalmazását, a megújuló energiaforrások tömeges elterjedését, fogyasztói szerepvállalást és torzulásoktól mentes árjelzéseket tesz szükségessé; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy az Európai horizont keretében továbbra is nyújtson támogatást a tárolás kutatására, beleértve az új és kialakulóban lévő alternatív technológiákat is;

6.  elismeri a digitalizáció döntő fontosságú szerepét a decentralizáltabb és integráltabb energiarendszer kialakításában és végső soron az energetikai átállás megvalósításában;

7.  hangsúlyozza, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállásnak nem szabad veszélyeztetnie az ellátás biztonságát és az energiához való hozzáférést; hangsúlyozza a tárolás szerepét, különösen az energetikai szempontból elszigetelt vagy szigeti tagállamok esetében; hangsúlyozza, hogy a megbízható energiaellátásnak, a költséghatékonyságnak és az energetikai átállásnak egyszerre kell teljesülnie; hangsúlyozza továbbá, hogy az energiahatékonyság, az intelligens energiahálózatok, a részvétel és az elosztott rugalmassági opciók, ezen belül a tárolás, erősítik az energiabiztonságot;

8.  hangsúlyozza, hogy a technológiasemlegesség elvével összhangban valamennyi energiatárolási megoldás számára egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a piaci erők a legjobb technológiai döntéseket hozhassák és ösztönözhessék az innovációt, valamint hogy a különböző technológiai megoldások fejlődését befolyásoló fő tényezőknek az energiafogyasztás, a szénlábnyom és a termelési, hasznosítási, újrafeldolgozási és leszerelési költségek mutatóinak kell lenniük;

9.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy az energetikai átállás szempontjából döntő fontosságú infrastrukturális vagy nagy tárolási projektek gyakran erős ellenállással és késedelmekkel szembesülnek helyi szinten; felkéri a tagállamokat, hogy aktívan ösztönözzék a nyilvánosság támogatását helyi szinten, például a nyilvánosság korai bevonása révén, illetve azáltal, hogy lehetővé teszik a helyi közösségek számára a szerepvállalást, a pénzügyi részvételt vagy az ellentételezést, továbbá ösztönözzék az ágazatok közötti szorosabb együttműködést is;

10.  hangsúlyozza a hagyományos hálózatbővítés alternatívájaként a tárolásban rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza az összehangolt infrastruktúra-tervezés fontosságát az energiarendszerre vonatkozó integrációs stratégia részeként a klímasemleges és versenyképes európai gazdaság megvalósítása érdekében;

11.  szorgalmazza a villamos energia piacára vonatkozó szabályokról szóló (EU) 2019/944 irányelv és a villamos energia belső piacáról szóló (EU) 2019/943 rendelet gyors végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az energiatárolás fogalmát koherensen kell meghatározni a nemzeti jogi keretekben; rámutat az energiatárolás hatókörét érintő bizonytalanságokra, különösen a villamos energiát gázzá alakító különböző technológiák figyelembevételével kapcsolatban, és ezért felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen adjon iránymutatást ebben a kérdésben;

12.  arra kéri a Bizottságot, hogy az energiarendszerre vonatkozó integrációs stratégiával összefüggésben biztosítson szilárd jogalapot a földgáz-infrastruktúra szállításirendszer- és elosztórendszer-üzemeltetői számára annak érdekében, hogy az Unió éghajlati célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodással összhangban tudjanak energiatárolási megoldásokat kínálni;

Szabályozási akadályok

13.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a koherenciát és az átfedések elkerülését az európai, nemzeti és regionális szintű jogszabályokban;

14.  rámutat, hogy a legtöbb tagállam előírja a tárolási létesítmények üzemeltetői, köztük az aktív fogyasztók számára, hogy kétszer fizessenek hálózati díjat vagy energiaadót és más díjakat; úgy véli, hogy e teher megszüntetése több energiatárolási projekt elindításához vezetne; felhívja a Bizottságot, hogy az energiaadó-irányelv felülvizsgálatára irányuló, küszöbön álló javaslatában tegyen különbséget a végső felhasználás és a tárolás vagy átalakítás között, és dolgozzon ki hatékony adóztatási rendszert, amely tiltja az energiatárolási projektekhez kapcsolódó kettős adóztatást; felhívja a tagállamokat, hogy töröljenek el az energiatárolási projektekkel kapcsolatos mindenfajta kettős adóztatást és újratervezési terhet, tükrözve a tárolás társadalmi hasznát, és felszámolva a tárolási projektek piacra jutási akadályait;

15.  hangsúlyozza, hogy a különféle energiahordozók, valamint a mérő előtt és után elhelyezkedő tárolók összehasonlítható kezelésére van szükség, hogy elkerüljék a kereszttámogatást a hálózati díjak vagy rendszerdíjak, adók és illetékek kikerülésével; megjegyzi, hogy jelenleg a villamosenergia-fogyasztók viselik a széntelenítés pénzügyi erőfeszítéseinek legnagyobb részét, ami közvetett módon hátráltatja az elektromos áram tárolását;

16.  megjegyzi, hogy a szivattyús energiatárolás kivételével az EU hálózati szabályzatai általában nem foglalkoznak az energiatároló létesítményekkel, ami eltérő bánásmódot eredményez a különböző tagállamokban, különös tekintettel a hálózati csatlakozás követelményeire; véleménye szerint ez egyenlőtlen versenyfeltételeket képez, amelyek akadályozzák az energiatároló létesítmények számára életképes üzleti tervek kialakítását; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a hálózati csatlakozásra vonatkozó közös követelmények meghatározására vonatkozó munkát, és foglalkozzon más akadályokkal, amelyek megakadályozzák a tárolás villamosenergia-piaci integrációját;

17.  sürgősen kéri a TEN-E rendelet(18) felülvizsgálatát a támogathatósági kritériumok és a villamosenergia-infrastruktúra kategóriái tekintetében annak érdekében, hogy a közös érdekű projektek következő listájának elfogadása előtt jobban lehessen foglalkozni az energiatároló létesítmények fejlesztésével; szorgalmazza a tízéves hálózatfejlesztési terv kidolgozási folyamatának megreformálását az energiahatékonyság elsődlegessége elvének az infrastruktúratervezésbe történő integrálása, valamint a rugalmasság, az ágazati integráció és a határokon átnyúló összeköttetések érdekében; kéri, hogy a közös érdekű projektek státuszának megadására vonatkozó kritériumokat hangolják össze a Párizsi Megállapodás hosszú távú hőmérsékleti céljával és az EU 2050-re vonatkozó klímasemlegességi célkitűzésével, éghajlati szempontból módszeresen értékelve a közös érdekű projektek listájára jelölt projekteket;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el az összes rugalmassági és tárolási technológia kulcsfontosságú szerepét a hatékony energetikai átállás biztosításában, valamint az ellátás biztonságának és a rendszer stabilitásának magas szintű garantálásában; kiemeli az új tárolási projektek fejlesztésével és a meglévők korszerűsítésével kapcsolatos közérdeket, amelyet egy gyors, prioritást élvező és egyszerűsített engedélyezési folyamatnak kell tükröznie a tagállamokban;

19.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a nemzeti szintű jóváhagyási eljárások jelentősen hosszabb időt vesznek igénybe, mint a közös érdekű projektek esetében a TEN-E rendeletben előírt maximális időtartam; felhívja a Bizottságot, hogy a soron következő felülvizsgálata során egy hatékony és összehangolt végrehajtási mechanizmus révén oldja meg ezt a problémát, elismerve a közös érdekű tárolási projektekhez kapcsolódó kényszerítő közérdeket;

20.  sajnálatosnak tartja, hogy a Horizont 2020 keretében nem valósul meg a kutatási projektek piaci bevezetése, nem követik szisztematikusan nyomon a lezárult projekteket, és nem terjesztik a kutatási eredményeket, ugyanakkor üdvözli, hogy az Európai horizont keretében a tervek szerint nagyobb hangsúlyt kapnak a piacközeli tevékenységek, különösen az Európai Innovációs Tanács létrehozása révén, szem előtt tartva azokat az alapvető kutatási törekvéseket is, hogy a jövőben létre kell hozni a piacközeli technológiák és projektek körét; szorgalmazza a kereskedelmi hasznosítást megelőző közbeszerzés kiterjedtebb alkalmazását; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a tiszta, fenntartható és alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiával kapcsolatos kutatást, beleértve az energiatárolással kapcsolatos kutatást is;

21.  hangsúlyozza, hogy további kutatásokra van szükség az energiatároláshoz felhasznált kémiai anyagokkal kapcsolatban, valamint alapkutatásokat kell végezni a szupravezető képességről, aminek tükröződnie kell a következő Európai horizont programban;

22.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a 2014-2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló bizottsági iránymutatás csak közvetett módon hivatkozik az energiatárolási projektekre; megjegyzi továbbá, hogy a múltban meglepően kevés állami támogatási intézkedést jelentettek be tárolási projektekre vonatkozóan;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy az állami támogatásokról szóló iránymutatás felülvizsgálata során vegye figyelembe, hogy a tárolás fontos szerepet játszik az energetikai átállásban, és ennek megfelelően kezelje azt; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az új iránymutatások vegyék figyelembe a különböző tárolási technológiák fenntarthatóságát és hatékonyságát, továbbá a hálózati stabilitáshoz és a klímasemlegesség eléréséhez való hozzájárulását; hangsúlyozza továbbá, hogy a nem kereskedelmi jellegű (pl. kutatási) projektek mentességet kaphatnak az állami támogatási szabályok alól, hogy elkerülhető legyen a nem hatékony finanszírozás és a verseny torzulása; hangsúlyozza, hogy a tárolóeszközök nem piaci szereplők általi üzemeltetése azokra az esetekre korlátozódik, amikor nincs piaci érdek, és a nemzeti szabályozó hatóság mentességet adott;

24.  Felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az új iránymutatások vegyék figyelembe a különböző tárolási technológiák hatékonyságát és a hálózati stabilitáshoz való hozzájárulását, hogy elkerülhető legyen a nem hatékony finanszírozás, és a nem piaci szereplők részvétele a villamos energia piacára vonatkozó szabályokról szóló (EU) 2019/944 irányelv 36. és 54. cikkében említett esetekre és körülményekre korlátozódjon;

Kémiai tárolás (power-to-X)

25.  hangsúlyozza a power-to-X-technológia mint az ágazati integráció és a villamosenergia- és gázágazat összekapcsolásának kulcsfontosságú előmozdítója fontos szerepét; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy a hidrogénben, és különösen a zöld hidrogénben, a szintetikus metánban és a biometánban nagy lehetőségek rejlenek a nagy volumenű szezonális energiatárolás szempontjából és az energiaigényes iparágak üzemanyagaként és energiaforrásaként, illetve több közlekedési mód fenntartható üzemanyagaként is; ezért felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a hidrogéngazdaság fejlesztésével kapcsolatos K+F-et, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a power-to-X-technológia további fejlesztését, különösen egy egy közös európai érdeket szolgáló fontos projektet (IPCEI) képező hidrogénkezdeményezés támogatása révén;

26.  megjegyzi, hogy a hidrogén energiatárolóként való felhasználása még nem versenyképes a magas termelési költségek miatt; megjegyzi továbbá a zöld és a kék hidrogén költségei közötti nagy különbséget; rámutat annak fontosságára, hogy támogassák a zöld hidrogén költségcsökkentéséhez vezető intézkedéseket annak érdekében, hogy ez életképes üzleti modell legyen;

27.  megjegyzi, hogy a hidrogén földgázzal való keverése tekintetében a tagállamok eltérő szabványokat alkalmaznak; felhívja a Bizottságot, hogy értékeljen és dolgozzon ki világos taxonómiát és szabványokat a hidrogénre vonatkozóan mind a gázhálózat, mind a végfelhasználók tekintetében; rámutat, hogy ezeket a szabványokat hozzá kell igazítani a végfelhasználók minőségi igényeihez és technológiai kapacitásaihoz, figyelembe véve az egyes országok sajátosságait;

28.  Megjegyzi, hogy a villamos energiát gázzá alakító technológiák révén termelt hidrogént más típusú gázokká is át lehet alakítani, például a metanollá vagy ammóniává, amelyek üzemanyagként felhasználhatók a tengeri és repülési ágazatban, valamint a teherszállításban;

29.  hangsúlyozza, hogy a meglévő gázinfrastruktúra nagy energiatárolási kapacitást biztosít, és hogy ezek az eszközök, valamint az új gázforrások, különösen a zöld hidrogén elhelyezésére szolgáló eszközök megkönnyítenék a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia integrációját; e tekintetben megjegyzi, hogy a szétválasztási szabályok fényében foglalkozni kell a földgázpiaci szállításirendszer-üzemeltetők új szerepének kérdésével;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen átfogó hatásvizsgálatot, költség-haszon elemzést és rendelkezésre állási elemzést a gázinfrastruktúra utólagos átalakításáról és a zöld hidrogén használatához, jelentős mennyiségben történő szállításához és a hidrogénen alapuló mobilitás elterjesztéséhez fontos új infrastruktúra kiépítéséről; elismeri a föld alatti gáztárolás, például üres barlangokban vagy pórusokban történő tárolás lehetőségeit;

31.  úgy véli, hogy az uniós politikáknak kifejezetten az innováció ösztönzésére, valamint a fenntartható energiatárolás és a zöld hidrogén fokozottabb alkalmazására kell irányulniuk; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az olyan energiaforrások használata, mint például a földgáz, csak átmeneti jellegű legyen, tekintettel arra a célkitűzésre, hogy legkésőbb 2050-ig megvalósuljon a klímasemlegesség; elismeri, hogy az EU-nak egyre több hidrogénre lesz szüksége; hangsúlyozza, hogy elegendő mennyiségű energia biztosítása és az európai ipar versenyképességének megőrzése érdekében támogatni kell a hidrogén előállítási útvonalait;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy egy átlátható módszertan alapján dolgozza ki a zöld hidrogén harmonizált fogalommeghatározását; szorgalmazza továbbá az e gázokra vonatkozó származási garanciák kölcsönös elismerésének rendszerének kialakítását, kidolgozva egy közös tanúsítási és dokumentációs rendszert az értéklánc egészében, például zöld címke kiadásával; ösztönzi a tagállamokat, hogy minimalizálják a zöld és/vagy alacsony szén-dioxid-tartalmú hidrogén tanúsításának adminisztratív akadályait; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a tisztességes és hatékony versenyt a technológiák és az energiahordozók, valamint az importált hidrogén és az EU-ban termelt hidrogén között;

33.  megjegyzi, hogy a jelenlegi belső gázpiaci szabályok szerint az uniós földgáz-infrastruktúra szállításirendszer- és elosztórendszer-üzemeltetői csak arra jogosultak, hogy szabályozott tevékenységként szállítsanak földgázt; felszólítja a Bizottságot, hogy az energiarendszerre vonatkozó integrációs stratégia keretében tegye lehetővé az üzemeltetőknek az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gázok, például a hidrogén, a biometán és a szintetikus metán szállítását;

34.  hangsúlyozza, hogy minden piaci szereplőnek hozzáférést kell biztosítani a kísérleti projektekben vagy a való világbeli laboratóriumokban létrehozott előnyökhöz és ösztönzőkhöz a megújuló energiaforrásokon alapuló hidrogéntermelés demonstrálására;

35.  emlékeztet arra, hogy a szintetikus kémiai energiahordozók előállítása csak akkor racionális, ha megújuló energiát használnak; felszólít a megújuló energiára vonatkozó, 2030-ra szóló célok jelentős, alapos hatásvizsgálatok alapján történő növelésére;

Elektrokémiai tárolás

36.  úgy véli, hogy az akkumulátortechnológiák, köztük az EU-ban már jól kialakított értékláncok is, fontos szerepet fognak játszani a stabil és rugalmas villamosenergia-ellátás biztosításában; hangsúlyozza, hogy az akkumulátortechnológiák kulcsfontosságúak az EU stratégiai autonómiájának és az energiaellátás rugalmasságának garantálása szempontjából;

37.  üdvözli a Bizottság által az európai akkumulátorokra vonatkozó szabványok létrehozása érdekében tett erőfeszítéseket;

38.  elismeri, hogy a körforgásos gazdaság elveivel összhangban már léteznek jól működő begyűjtési és újrafeldolgozási rendszerek, valamint zártláncú eljárások az akkumulátortechnológiák széles körére vonatkozóan, különösen az uniós székhelyű autóipari és ipari akkumulátor-értékláncokban, például az ólomalapú indítóakkumulátorok terén, és úgy véli, hogy ezeket a rendszereket kell mintaként követni az akkumulátorok újrahasznosítására vonatkozóan;

39.  megjegyzi, hogy a villamosenergia- és a rugalmassági piacokhoz való hozzáférés kulcsfontosságú lesz az akkumulátoros tárolásban rejlő lehetőségek kiaknázásához;

40.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU lítium-ion akkumulátorgyártási kapacitása nagyon alacsony, és korlátozottan átlátható, Európán kívüli termelésre támaszkodik; üdvözli ezért az Európai Akkumulátorszövetséget és az akkumulátorokra vonatkozó stratégiai cselekvési tervet; kéri ezek kibővítését, hogy kiterjedjenek az összes elérhető akkumulátortechnológiára; felszólít ezek folyamatos támogatására, valamint az akkumulátorokra vonatkozó stratégiai cselekvési terv végrehajtásának megerősítésére, összhangban a körforgásos gazdaság, az ipari stratégia és a vegyipari termékek kezelésének átfogó célkitűzéseivel; e tekintetben üdvözli a Bizottság azon bejelentését, hogy a stratégiai cselekvési terv és a körforgásos gazdaság támogatása érdekében az akkumulátorokra vonatkozó jogszabályt fog előterjeszteni; e tekintetben felszólít az akkumulátorok életciklus-elemzésére, a körforgásos tervezés bevezetésére, a cellák gyártása folyamán a veszélyes anyagok biztonságos kezelésére és használatára, valamint egy szénlábnyommal kapcsolatos címke bevezetésére, amely feltünteti az európai piacon forgalomba hozott valamennyi akkumulátor-értéklánc környezeti hatását; hangsúlyozza az ökoszisztémák létrehozásának fontosságát az akkumulátor-értéklánc mentén, az ipar versenyképességének és fenntarthatóságának elősegítése érdekében;

41.  felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az akkumulátorokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelményekre, hogy javítsa a tervezésből adódó újrafeldolgozhatóságot;

42.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU erősen függ az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok importjától, amelyek olyan forrásokból is származhatnak, ahol a kitermelésük környezetkárosodással, a munkajogi normák megsértésével és a természeti erőforrások feletti helyi konfliktusokkal jár együtt; sürgeti a Bizottságot, hogy a vonatkozó uniós stratégiákban foglalkozzon ezzel a függőséggel; kiemeli a nyersanyagok fenntartható beszerzésének és a hazai nyersanyagforrások potenciáljának szerepét az EU-ban; úgy véli, hogy az akkumulátorok újrafeldolgozási rendszereinek megerősítése biztosíthatja az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok jelentős részét az EU-ban;

43.  elismeri annak lehetőségét, hogy a használt elektromos járművek akkumulátorait újra felhasználják energiatárolásra magánlakásokban vagy nagyobb akkumulátoregységekben; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy akadályozhatja a használt akkumulátorok újrafelhasználását az, hogy az akkumulátorokról szóló irányelv az újrafelhasználástól függetlenül hulladékként sorolja be a használt akkumulátorokat; elismeri, hogy az újrafelhasznált akkumulátorokat nem dolgozzák fel újra és hogy a biztonsági előírásokat nem ellenőrzik, amikor az akkumulátort az eredetileg tervezettől eltérő jellemzőkkel rendelkező alkalmazásokra használják fel; felhívja a Bizottságot, hogy a gyártói felelősségét, a teljesítményre és biztonságra vonatkozó garanciákkal együtt, hárítsa át az újragyártó szereplőre, amely újra bevezeti az akkumulátort a piacra; felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza a kiterjesztett gyártói felelősség kérdését az újrahasznosított akkumulátorokkal kapcsolatban;

44.  elismeri az elektromos járművek és akkumulátoraik azon képességét, hogy intelligens töltési infrastruktúrájuk révén rugalmasságot biztosítsanak a hálózat számára az elosztható keresletoldali válaszintézkedések részeként, ezáltal csökkentve az energiaellátó rendszerben a tartaléküzemek szükségességét;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy hatásvizsgálatok elvégzését követően az akkumulátorokról szóló irányelv felülvizsgálatakor javasoljon az akkumulátorokra vonatkozó, a kritikus fémtartalmon alapuló ambiciózus összegyűjtési és újrafeldolgozási célértéket; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy tovább támogassák az újrahasznosítási folyamatok és technológiák kutatását és innovációját az Európai horizont keretében;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat és/vagy szabványokat az elektromos járművekből származó akkumulátorok újbóli elhelyezésére, ideértve a tesztelési és osztályozási eljárásokat, valamint a biztonsági iránymutatásokat;

47.  rámutat arra, hogy az uniós akkumulátorgyártás előmozdítása érdekében támogatni kell a kutatást, a know-how-t és a készségeket;

48.  elismeri a globális akkumulátor-útlevélben rejlő lehetőségeket a fenntartható akkumulátor-értéklánc kialakítása szempontjából, szem előtt tartva az emberi jogokat és a környezeti hatásokat is; az ásványi anyagok minősítését fontos eszköznek tekinti az akkumulátorok fenntartható értékláncának biztosításában;

Mechanikus energiatárolás

49.  megjegyzi, hogy a szivattyús energiatárolás döntő szerepet játszik az energiatárolásban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU nem aknázza ki teljes mértékben az energia ily módon történő, szén-dioxid-semleges és rendkívül hatékony tárolásában rejlő lehetőségeket;

50.  úgy véli, hogy a tagállamoknak további módokat kell keresniük a szivattyús tárolókapacitás növelésére, figyelembe véve a meglévő és az új tározók többcélú felhasználását; felhívja a tagállamokat, hogy szüntessenek meg minden olyan adminisztratív akadályt, amely késlelteti ezeket a projekteket, és nyújtsanak szabályozási támogatást az innovatív megközelítések számára ezen a területen; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a szükséges energetikai átállást, végezze el a vonatkozó jogszabályok átfogó felülvizsgálatát, és szükség esetén javasoljon módosításokat, minimalizálva a környezeti hatást;

51.  felhívja a figyelmet arra, hogy a környezetvédelem érdekében a meglévő létesítmények modernizálása és a kapacitás növelése jobb megoldás lehet az új projekteknél;

52.  megjegyzi, hogy a tárolási technológiák, például a sűrített levegő, a szuperkondenzátorok és a lendkerék-technológia hozzájárulnak a rugalmasság biztosításához; elismeri az európai lendkerék-technológia fontosságát az energiatárolásban és a frekvenciaszabályozásban; hangsúlyozza, hogy ez a technológia az intelligens energiahálózatok vagy a stratégiai hálózatfejlesztés egyik releváns tárolási és szabályozási eszköze;

Hőenergia-tárolás

53.  úgy véli, hogy a hőenergia-tárolás (például a nagy térfogatú kazánok) és a távfűtés a sűrűn lakott területeken az energiatárolás rendkívül hatékony eszközei, amelyek biztosítják a szükséges rugalmasságot az ingadozó megújuló energiaforrások, valamint az ipari folyamatokból és a szolgáltatási szektorból származó hulladékhő nagyobb arányú integrálásához; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a rendkívül energiahatékony távfűtési hálózatok fejlesztését; felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy a villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózatának (ENTSO-E) és a Földgázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSO-G) tízéves hálózatfejlesztési tervének kidolgozásakor vegye figyelembe a hőinfrastruktúrát és a hőtárolást;

54.  úgy véli, hogy a víztartó rétegekben történő hőtárolás, különösen a geotermikus források felhasználásával összekapcsolva, egy innovatív eszközt kínálhat a nem urbanizált és ipari térségek számára; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák e megoldások kutatás-fejlesztését, és valósítsanak meg nagy kísérleti üzemeket;

55.  Elismeri, hogy a rugalmas kapcsolt energiatermelés egy előretekintő integrált energiatárolási megoldást kínál a villamosenergia-hálózatok rugalmassága és a hőellátás hatékonysága érdekében, köszönhetően annak, hogy az energiatárolás különválasztja a villamosenergia-termelést a hőfelhasználástól; felszólítja a tagállamokat, hogy vizsgálja tovább az ágazati integrációt, az intelligens energiarendszereket és a például az adatközpontokból, ipari területekről vagy metrórendszerekből származó többlethő felhasználását; felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az innovatív hőtárolási koncepciókat, például a hő–villamosenergia-tárolást és a jégtárolást;

56.  üdvözli, hogy a távfűtési és távhűtési hálózatok az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközről szóló felülvizsgált rendelet alapján jogosultak lesznek finanszírozásra, és kéri, hogy a TEN-E rendelet keretében vegyék fel ezeket a potenciális közös érdekű projektek közé;

57.  úgy véli, hogy a technológiasemlegességgel összhangban elő kell mozdítani a hőenergia-tárolási technológiákat annak érdekében, hogy javítsák annak teljesítményét, megbízhatóságát és a meglévő energiatovábbítási rendszerekbe való integrációját; úgy véli, hogy hőtárolási technológia fejlesztése és piaci bevezetése lehetőségeket kínálhat a közös projektekre, hogy ösztönözzék az országok közötti energiaügyi partnerségeket;

58.  elismeri az energiahatékony épületek energiatárolási potenciálját, ami a hatékony energiatároló tömegnek, a hőtároló vagy masszív építőelemeknek, illetve a hideg vagy meleg víz tárolásának tudható be; felszólítja a Bizottságot, hogy a következő felújítási hullámra irányuló stratégiájában ösztönözze az energiahatékonysági felújításokat, és sürgeti a tagállamokat, hogy készítsenek hosszú távú felújítási stratégiákat, figyelembe véve az épületek energiatárolási potenciálját;

59.  felszólítja a Bizottságot, hogy az energiarendszerre vonatkozó integrációs stratégiában mérlegelje, hogy milyen szerepe lehet a hőtárolásnak és a fűtési infrastruktúrának az energiarendszer rugalmasságának megteremtésében;

60.  felszólítja a tagállamokat, hogy az integrált energiarendszerek részeként vizsgáljanak meg minden fenntartható és költséghatékony tárolási technológiát és rugalmassági opciót, beleértve a hőenergiára vonatkozókat is, amikor az energiarendszereiket rendkívül energiahatékony és megújuló energiaforrásokon alapuló gazdaságokká alakítják át nemzeti energia- és klímaterveikben;

Decentralizált tárolás – az aktív fogyasztók szerepe

61.  úgy véli, hogy a háztartási akkumulátorok, a háztartási hőtárolás, a jármű-hálózat technológia, a háztartási intelligens energiarendszerek, a keresletoldali válaszintézkedések és az ágazati integráció hozzájárulnak a fogyasztási csúcsértékek csökkentéséhez, rugalmasságot biztosítanak, és egyre fontosabb szerepet játszanak az energiahálózat hatékonyságának és integráltságának biztosításában; úgy véli, ennek megvalósításában kulcsszerepet fog játszani az új eszközök korai szabványosítása, a fogyasztók tájékoztatása, a fogyasztói adatok átláthatósága és a jól működő villamosenergia-piac; hangsúlyozza továbbá az aktív felhasználók és a polgárok energiaközösségeinek szerepét az energetikai átállás folyamatában, és úgy véli, hogy megfelelően támogatni kell őket;

62.  megjegyzi, hogy a magánfelhasználók vonakodnak a tárolási szolgáltatások rendelkezésére bocsátani a járműakkumulátoraikat, még akkor is, ha ez technológiai szempontból megvalósítható lenne; üdvözli e tekintetben a villamos energia piacára vonatkozó szabályokról szóló (EU) 2019/944 irányelv által a fogyasztóknak nyújtott rugalmassági ösztönzőket, és felszólítja a tagállamokat az idevágó rendelkezések gyors és határozott végrehajtására; hangsúlyozza, hogy a jármű-hálózat technológia széles körű piaci bevezetése nagyobb fokú átjárhatóságot követel meg, ezért egységes uniós szintű szabályozásra és szabványokra van szükség, amelyek felszámolnak számos akadályt, beleértve az adminisztratív, jogi és adózási akadályokat is;

63.  elismeri az aktív fogyasztók hozzájárulását, akik rugalmasságot biztosítanak a rendszernek például decentralizált és kisüzemi energiatárolási megoldásokon keresztül, és végső soron hozzájárulnak az éghajlati és energetikai célok eléréséhez; felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a polgárok részvételét az energiarendszerben (például az akkumulátoros tárolást támogató adóösztönzők révén), és számolják fel azokat az akadályokat, amelyek gátolják a fogyasztókat abban, hogy saját maguk termeljenek villamos energiát, azt használják, tárolják vagy a piacon értékesítsék; felszólítja a Bizottságot, hogy megfelelően kövesse nyomon a villamos energia belső piacáról szóló irányelv és a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv helyes végrehajtását az önellátó fogyasztókra és az energiaközösségekre vonatkozó szabályozási keretet létrehozó cikkek tekintetében;

64.  hangsúlyozza, hogy a decentralizált tárolás döntő eleme a keresletoldali szabályozásnak; rámutat arra, hogy az elektromos járművek akkumulátorai az intelligens töltésen, valamint a vehicle-to-x-szolgáltatásokon keresztül szerepet játszhatnak a hálózat rugalmasságában; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan támogató keretet, amely biztosítja, hogy az elektromos járművek gyártói, a töltőszoftverek és a töltőállomások lehetővé tegyék az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges funkcionalitást, és hogy az alternatív üzemanyagokról szóló felülvizsgált irányelv keretében megvalósuljon a teljes interoperabilitás;

o
o   o

65.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 158., 2019.6.14., 125. o. (2) HL L 158., 2019.6.14., 54. o. (3) HL L 328., 2018.12.21., 82. o. (4) HL L 115., 2013.4.25., 39. o. (5) HL L 348., 2013.12.20., 129. o. (6) HL L 283., 2003.10.31., 51. o. (7) HL L 266., 2006.9.26., 1. o. (8) HL L 327., 2000.12.22., 1. o. (9) HL L 206., 1992.7.22., 7. o. (10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0005. (11) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0078. (12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0079. (13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0217. (14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0438. (15) HL C 463., 2018.12.21., 10. o. (16) HL C 204., 2018.6.13., 23. o. (17) HL C 204., 2018.6.13., 35. o. (18) Az Európai Parlament és a Tanács 347/2013/EU rendelete (2013. április 17.) a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról és az 1364/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről, valamint a 713/2009/EK, a 714/2009/EK és a 715/2009/EK rendelet módosításáról (HL L 115., 2013.4.25., 39. o.)