Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió és Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére való felhatalmazásról szóló tanácsi határozatra vonatkozó bizottsági ajánlásra (COM(2019)0551),

–  tekintettel az Európai Unió és Új-Zéland közötti, a személyes adatoknak a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége (Europol), valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréjéről szóló megállapodásra vonatkozó tárgyalások Új-Zélanddal történő megkezdésére való felhatalmazásról szóló, 2020. május 13-i tanácsi határozatra,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a Charta) és különösen annak 2., 6., 7., 8. és 47. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 6. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 16. és 218. cikkére,

–  tekintettel a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/794 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4),

–  tekintettel a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló, 1981. január 28-i egyezményére (108. sz. ETS), valamint a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló egyezményhez csatolt, a felügyeleti hatóságokról és a határokon átnyúló adatáramlásról szóló, 2001. november 8-i kiegészítő jegyzőkönyvre (181. sz. ETS),

–  tekintettel az európai adatvédelmi biztos 1/2020. számú, a személyes adatoknak az Europol és az új-zélandi bűnüldöző hatóságok közötti cseréjéről szóló nemzetközi megállapodás megkötésére vonatkozó tárgyalási megbízásról szóló véleményére,

–  tekintettel a terrorizmus helyzetéről és tendenciáiról szóló, az Europol által készített 2019-es jelentésre,

–  tekintettel az Új-Zéland, Franciaország, a Bizottság, technológiai vállalatok és mások által elfogadott, az online terrorista és erőszakos szélsőséges tartalmak eltávolítására irányuló Christchurchi Cselekvési Felhívásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 114. cikkének (4) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0131/2020),

A.  mivel az (EU) 2016/794 rendelet a Bizottság (EU) 2016/680 irányelv szerinti megfelelőségi határozata, az EUMSZ 218. cikke alapján kötött, a magánélet védelmére és az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmére vonatkozó megfelelő garanciákat nyújtó nemzetközi megállapodás, vagy a személyes adatok cseréjét lehetővé tevő, 2017. május 1. előtt megkötött együttműködési megállapodások alapján, valamint – kivételes esetekben – eseti alapon, az (EU) 2016/794 rendelet 25. cikkének (5) bekezdésében meghatározott szigorú feltételek mellett, és feltéve, hogy a megfelelő garanciák biztosítva vannak, lehetővé teszi a személyes adatok harmadik ország illetékes hatósága vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítását, amennyiben a továbbítás az Europol feladatainak ellátásához szükséges; hangsúlyozza, hogy a megállapodásnak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a Chartában elismert alapvető jogokat és elveket;

B.  mivel azoknak a nemzetközi megállapodásoknak, amelyek lehetővé teszik az Europol és a harmadik országok közötti együttműködést és a személyes adatok cseréjét, tiszteletben kell tartaniuk a Chartában és különösen annak 2., 6., 7., 8. és 47. cikkében, valamint az EUMSZ 16. cikkében elismert alapvető jogokat, és ezért tiszteletben kell tartaniuk a célhoz kötöttség elvét, a betekintési jogot és a helyesbítéshez való jogot; mivel ezeket a megállapodásokat a Chartában kifejezetten előírtak szerint független hatóság általi ellenőrzésnek kell alávetni, és azoknak az Europol feladatainak teljesítése szempontjából szükségesnek és arányosnak kell lenniük;

C.  mivel az Europol 2020–2022-es időszakra szóló programozási dokumentuma(6) kiemeli, hogy az Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi Fenyegetettség (EMPACT) tevékenységeinek maradéktalan és sikeres végrehajtása – különösen operatív szinten – nem lehetséges a harmadik országokkal és szervezetekkel fenntartott szoros partnerség nélkül; mivel az EU és Új-Zéland globális biztonsági kérdésekben tanúsított hozzáállása nagyon hasonló, valamint hasonló megközelítéseket alkalmaznak e tekintetben;

D.  mivel az Europol és az új-zélandi rendőrség már meghatároztak egy megerősített együttműködési keretet egy munkamegállapodás és egy egyetértési megállapodás formájában, amelyek 2019-ben kerültek aláírásra, és lehetővé teszik az új-zélandi rendőrség számára a Biztonságos Információcsere Hálózati Alkalmazás (SIENA) használatát és az Europol hágai központjában egy összekötő tisztviselő állandó kinevezését;

E.  mivel az Europol a múltban több operatív megállapodást is kötött a harmadik országokkal folytatott személyesadat-cseréről; mivel 2018-ban az Unió a közel-keleti és észak-afrikai térség nyolc országával (Törökország, Izrael, Tunézia, Marokkó, Libanon, Egyiptom, Algéria és Jordánia) kezdeményezett tárgyalásokat e kérdésben; és mivel a Parlament állásfoglalásokat fogadott el az e megállapodásokra vonatkozó tárgyalási megbízásokról(7);

F.  mivel az Europol magasnak minősítette a dzsihádista terroristák jelentette fenyegetés szintjét, és mivel 2018-ban a terrorizmus továbbra is komoly veszélyt jelentett a biztonságra a tagállamokban; mivel a letartóztatott jobboldali terroristák száma – bár viszonylag alacsony szinten maradt – harmadik éve folyamatosan növekszik; mivel a tagállamok arról számoltak be az Europolnak, hogy a bűnüldöző hatóságok 2018-ban 129 terrortámadás meghiúsítására, megakadályozására vagy kivizsgálására használtak fel adatcserére szolgáló eszközöket;

G.  mivel az európai adatvédelmi biztos 2017. május 1-je óta felügyeli az Europolt, és tanácsokkal látja el az uniós intézményeket az adatvédelemre vonatkozó szakpolitikákkal és jogszabályokkal kapcsolatban, többek között a bűnüldözési ágazatot érintő megállapodások tárgyalása során;

H.  mivel a 2019-ben két christchurchi mecset ellen elkövetett jobboldali terrortámadás fényében az operatív együttműködés, amely az Europol és Új-Zéland közötti megállapodással válik hivatalossá, a személyes adatok cseréjének lehetővé tétele révén létfontosságú lehet a jövőben az EU-n belül vagy világszerte tervezett vagy elkövetett egyéb súlyos bűncselekmények és terrortámadások megelőzése és büntetőeljárás alá vonása szempontjából;

I.   mivel a megállapodás értelmében a bűnügyi nyomozások keretében gyűjtött és az Europol által tovább kezelt személyes adatok továbbítása jelentős hatással lehet az érintett személyek életére;

1.  úgy véli, hogy az Új-Zélanddal a bűnüldözés terén folytatott együttműködés segíteni fogja az Európai Uniót biztonsági érdekeinek fokozottabb védelmezésében, különösen a terrorizmus megelőzése és az ellene való küzdelem, a szervezett bűnözés felszámolása és a kiberbűnözés elleni küzdelem területén; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a Tanács által elfogadott tárgyalási iránymutatások maradéktalan tiszteletben tartása mellett gyorsan kezdjen tárgyalásokat Új-Zélanddal a személyes adatoknak az Europol, valamint a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem terén illetékes új-zélandi hatóságok közötti cseréje tekintetében; felkéri a Bizottságot, hogy kövesse az ezen állásfoglalásban megfogalmazott további ajánlásokat;

2.  kitart amellett, hogy a megállapodásban előírt adatvédelmi szintnek lényegében egyenértékűnek kell lennie az uniós jog által előírt védelmi szinttel, mind a jogszabályokban, mind a gyakorlatban; ragaszkodik továbbá ahhoz, hogy amennyiben ilyen szintű védelem nem garantálható, akkor a megállapodás nem köthető meg; ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a Bizottság 2012-ben hivatalosan elismerte Új-Zélandot olyan országként, amely megfelelő szintű adatvédelmet biztosít; mivel azonban ez a határozat csak az (EU) 2016/679 rendelet hatálya alá tartozó kérdésekre vonatkozik, így nem alkalmazandó bűnüldözési ügyekre;

3.  úgy véli, hogy a súlyos bűnözés és a terrorizmus elleni hatékonyabb küzdelem érdekében prioritásként kell kezelni az összes érintett bűnüldöző hatóság közötti, Unión belül, illetve globális partnerekkel folytatott, határokon átnyúló információcserét;

4.  kéri, hogy a megállapodás tartalmazza a személyes adatok védelme tekintetében a tárgyalási iránymutatásokban előírt valamennyi szükséges biztosítékot és ellenőrzést; megjegyzi, hogy a különleges adatok továbbítása csak olyan kivételes esetekben engedélyezhető, amikor az feltétlenül szükséges és arányos a megállapodás hatálya alá tartozó bűncselekmények megelőzése és az azok elleni küzdelem szempontjából; hangsúlyozza, hogy az érintettre, az érintetthez kapcsolódó személyekre, valamint a bűncselekményben érintett személyekre (például szemtanúk vagy áldozatok) vonatkozóan egyértelmű biztosítékokat kell meghatározni az alapvető jogok tiszteletben tartásának biztosítása érdekében;

5.  azon a véleményen van, hogy a célhoz kötöttség elvével összhangban a jövőbeli megállapodásnak kifejezetten meg kell határoznia azon bűncselekmények listáját, amelyekkel kapcsolatban lehetőség van személyes adatok cseréjére, a bűncselekmények európai uniós meghatározásaival összhangban, amennyiben azok rendelkezésre állnak; úgy véli, hogy e listának tartalmaznia kell az ilyen bűncselekmények által lefedett tevékenységeket, valamint a személyes adatok továbbításának valószínűsíthető hatásait;

6.  hangsúlyozza, hogy a továbbított személyes adatoknak egyedi büntetőügyekhez kell kapcsolódniuk; rámutat, hogy a megállapodásba bele kell foglalni az egyedi büntetőügyek fogalmának egyértelmű meghatározását, mivel ez a fogalom szükséges az adattovábbítás szükségességének és arányosságának értékeléséhez;

7.  ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodás egyértelműen és pontosan rendelkezzen az Új-Zélandra továbbított személyes adatok megőrzési időszakáról, és előírja az adatoknak az említett időszak végén történő törlését; kéri, hogy a megfelelés biztosítása érdekében a megállapodásba foglaljanak bele eljárási intézkedéseket; e tekintetben kéri, hogy a megállapodás kifejezetten rendelkezzen arról, hogy a megőrzési időszakokat és a személyes adatok tárolására vonatkozó bármely további igényt rendszeresen felül kell vizsgálni, továbbá tartalmazzon az időkorlátok betartását biztosító egyéb megfelelő intézkedéseket; ragaszkodik ahhoz, hogy azon kivételes esetekben, amikor az adatok hosszabb ideig történő tárolása kellően indokolt, az adatmegőrzési időszak lejárta után az indokokat és a kísérő dokumentumokat továbbítsák az Europolnak és az európai adatvédelmi biztosnak;

8.  sürgeti a Tanácsot és a Bizottságot, hogy Új-Zéland kormányával együttműködve, az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata alapján és a Charta 8. cikkének (3) bekezdése értelmében határozzák meg, hogy melyik, tényleges vizsgálati és beavatkozási jogkörrel rendelkező független felügyeleti hatóság lesz felelős a nemzetközi megállapodás végrehajtásának felügyeletéért; kéri, hogy erről a hatóságról még a nemzetközi megállapodás hatálybalépése előtt állapodjanak meg és hozzák létre azt; ragaszkodik ahhoz, hogy a megállapodásban konkrétan tüntessék fel e hatóság nevét;

9.  úgy véli, hogy a nemzetközi megállapodásnak tartalmaznia kell egy olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy jogsértés esetén felfüggessze vagy felmondja a megállapodást; fontosnak tartja, hogy a független felügyeleti szerv hatáskörrel rendelkezzen arra is, hogy jogsértés esetén döntsön a személyes adatok továbbításának felfüggesztéséről vagy megszüntetéséről; úgy véli, hogy a megállapodás értelmében lehetővé kell tenni a hatóságok számára, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó, annak felfüggesztését vagy felmondását megelőzően továbbított személyes adatokat továbbra is kezeljék; úgy véli, hogy ki kell dolgozni egy mechanizmust a megállapodás nyomon követésére és időszakos értékelésére annak felmérése érdekében, hogy a partnerek betartják-e a megállapodást, és annak működése megfelel-e az Europol operatív igényeinek és az uniós adatvédelmi jogszabályoknak;

10.  úgy véli, hogy az Europoltól származó információknak az illetékes új-zélandi hatóságoktól más új-zélandi hatóságokhoz történő továbbítása – ideértve a bírósági eljárásokban történő felhasználást is – csak az Europol általi továbbítás eredeti céljára engedélyezhető, és azt az Europol előzetes engedélyéhez kell kötni; rámutat, hogy az Europoltól származó információknak az illetékes új-zélandi hatóságoktól valamely harmadik ország hatóságaihoz történő továbbítását nem szabad engedélyezni;

11.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy a megállapodás véglegesítése előtt és a tárgyalások folyamán konzultáljanak az európai adatvédelmi biztossal a megállapodástervezet rendelkezéseiről;

12.  úgy véli, hogy az Új-Zélanddal kötött nemzetközi megállapodásnak rögzítenie kell az érintettek tájékoztatáshoz, helyesbítéshez és törléshez való jogát, ahogyan azt az adatvédelemről szóló egyéb uniós jogszabályok előírják; kéri e tekintetben, hogy a megállapodás tartalmazzon egyértelmű és részletes szabályokat az érintetteknek biztosítandó információkra vonatkozóan;

13.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás megkötéséhez azzal a feltétellel járul hozzá, hogy az eljárás valamennyi szakaszába kielégítően bevonják; elvárja, hogy teljeskörűen és proaktív módon tájékoztassák a tárgyalások előrehaladásáról az EUMSZ 218. cikkének megfelelően, továbbá elvárja, hogy a dokumentumokat a Tanáccsal egy időben kapja meg annak érdekében, hogy elláthassa ellenőrző szerepét;

14.  hangsúlyozza, hogy kizárólag akkor járul hozzá a megállapodás megkötéséhez, ha a megállapodás nem jelent kockázatot sem a magánélet védelméhez és az adatvédelemhez való jogra, sem pedig egyéb, a Charta által védett alapvető jogokra és szabadságokra nézve; megjegyzi e tekintetben, hogy az EUMSZ 218. cikkének (11) bekezdése értelmében kikérheti a Bíróság véleményét a tervezett megállapodásnak a Szerződésekkel való összeegyeztethetőségéről;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és Új-Zéland kormányának.

(1) HL L 135., 2016.5.24., 53. o. (2) HL L 295., 2018.11.21., 39. o. (3) HL L 119., 2016.5.4., 1. o. (4) HL L 201., 2002.7.31., 37. o. (5) HL L 119., 2016.5.4., 89. o. (6) Az Europol 2020–2022 közötti időszakra szóló, az Europol igazgatótanácsa által 2020. március 25-én elfogadott programozási dokumentuma, EDOC# 1003783v20E. (7) HL C 118., 2020.4.8., 69–108. o.