Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/2531(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0222/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0222/2020

Viták :

PV 09/07/2020 - 14
CRE 09/07/2020 - 14

Szavazatok :

PV 10/07/2020 - 4
PV 10/07/2020 - 17

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0201

Elfogadott szövegek
PDF 206kWORD 67k
2020. július 10., Péntek - Brüsszel
A vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia
P9_TA(2020)0201B9-0222/2020

Az Európai Parlament 2020. július 10-i állásfoglalása a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiáról (2020/2531(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi chartájára,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 168. és 191. cikkére,

–  tekintettel a „Jólét bolygónk felélése nélkül” című, a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról szóló, 2013. november 20-i 1386/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra (7. környezetvédelmi cselekvési program)(1) és 2050-re vonatkozó jövőképére;

–  tekintettel a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról és az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a „REACH-rendelet”)(2),

–  tekintettel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (CLP-rendelet)(3),

–  tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5),

–  tekintettel a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a veszélyes vegyi anyagok kiviteléről és behozataláról szóló 2012. július 4-i 649/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7),

–  tekintettel a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 2004. február 11-i 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–  tekintettel a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre, valamint annak későbbi módosításira(9),

–  tekintettel a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2005. február 23-i 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel a kozmetikai termékekről szóló, 2009. november 30-i 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(11) (a kozmetikai rendelet),

–  tekintettel a higanyról és az 1102/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/852 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(12),

–  tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(14), amely értékes eszköz a felszíni vizek határokon átnyúló kémiai szennyezésének nyomon követéséhez és kezeléséhez,

–  tekintettel az élelmiszerláncban alkalmazott uniós kockázatértékelés átláthatóságáról és fenntarthatóságáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1381 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(15),

–  tekintettel a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398(16), 2019. január 16-i (EU) 2019/130(17) és 2019. június 5-i (EU) 2019/983 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(18),

–  tekintettel a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről szóló, 2010. szeptember 22-i 2010/63/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(19),

–  tekintettel „Az Unió fenntartható vegyianyag-politikára vonatkozó stratégiája felé” című, 2019. június 26-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjére és a fenntartható fejlődési célokra,

–  tekintettel a „Több körforgás – Átállás a fenntartható társadalomra” című, 2019. október 4-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a Tanács „Az EU munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új stratégiai kerete: a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok végrehajtásának fokozása az EU-ban” című, 2019. december 10-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Bizottság 2019–2024 közötti időszakra szóló politikai iránymutatásaira, különösen az Európa számára kitűzött szennyezőanyag-mentességi célkitűzésre;

–  tekintettel a Bizottság „Az európai zöld megállapodás” című, 2019. december 11-i közleményére (COM(2019)0640),

–  tekintettel a Bizottság „Tiszta bolygót mindenkinek – Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról” című, 2018. november 28-i közleményére (COM(2018)0773) és a közleményt alátámasztó részletes elemzésre(20),

–  tekintettel „A Bizottság általános jelentése a REACH működéséről és bizonyos elemeinek felülvizsgálatáról – Következtetések és intézkedések” című, 2018. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2018)0116) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel az Európai Bizottság „Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó uniós keret felé” című, 2018. november 7-i közleményére (COM(2018)0734),

–  tekintettel a kozmetikai termékekről szóló 1223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az endokrin rendszert károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagok tekintetében történő felülvizsgálatáról szóló, 2018. november 7-i bizottsági közleményre (COM(2018)0739),

–  tekintettel „A legrelevánsabb vegyipari jogszabályokat (a REACH rendeletet kivéve) érintő célravezetőségi vizsgálat megállapításai, valamint az azonosított hiányosságok és kihívások” című, 2019. június 25-i bizottsági közleményre (COM(2019)0264),

–  tekintettel 2009. április 24-i állásfoglalása a nanoanyagokkal kapcsolatos szabályozási szempontokról(21),

–  tekintettel „Az erőforrás-hatékonyság: úton a körforgásos gazdaság felé” című, 2015. július 9-i állásfoglalására(22)

–  tekintettel a hetedik környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásáról szóló, 2018. április 17-i állásfoglalására(23),

–  tekintettel „A körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtása: a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” című, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására(24),

–  tekintettel a Bizottságnak „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i közleményére (COM(2020)0380),

–  tekintettel a Bizottságnak „A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i közleményére (COM(2020)0381),

–  tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményére (COM(2020)0098),

–  tekintettel a Bizottság „Új európai iparstratégia” című, 2020. március 10-i közleményére (COM(2020)0102),

–  tekintettel az Európai Bizottság által 2020 februárjában benyújtott, a rák elleni küzdelemre irányuló európai tervre,

–  tekintettel a Bizottság rák elleni küzdelemre irányuló európai tervről folytatott, folyamatban lévő nyilvános konzultációjára(25),

–  tekintettel a körforgásos gazdaságról szóló csomag végrehajtásáról szóló, 2018. január 16-i „A vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségei” című bizottsági közleményre (COM(2018)0032), és az ahhoz csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0020),

–  tekintettel a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására(26),

–  tekintettel a növényvédő szerekről szóló 1107/2009/EK rendelet végrehajtásáról szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalására(27),

–  tekintettel a peszticidek uniós engedélyezési eljárásáról szóló, 2019. január 16-i állásfoglalására(28),

–  tekintettel a peszticidek fenntartható használatáról szóló 2009/128/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2019. február 12-i állásfoglalására(29),

–  tekintettel az Európai Parlament 2019. április 18-i állásfoglalására „Az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó európai uniós keret felé" című bizottsági közleményről(30),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(31),

–  tekintettel a kozmetikai célú állatkísérletek globális tilalmáról szóló, 2018. május 3-i állásfoglalására(32),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjának a vegyi anyagokkal kapcsolatos globális perspektívákról szóló, 2019. április 29-i második jelentésére, amelynek címe: „A szennyezett területektől az innovatív megoldásokig: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtása” (Global Chemicals Outlook II - From Legacies to Innovative Solutions: Implementing the 2030 Agenda for Sustainable Development)

–  tekintettel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019. december 4-i, „Európai környezet – helyzetkép és kilátások 2020-ban” című jelentésére (SOER 2020);

–  tekintettel a Bizottság megbízásából készült, „Tanulmány a 7. környezetvédelmi cselekvési program nem toxikus környezet kialakítására vonatkozó stratégiájáról” című, 2017. augusztusi tanulmányra(33),

–  tekintettel az Európai Parlament PETI bizottságának megbízásából készült „Endokrin károsító anyagok: a tudományos bizonyítékoktól az emberi egészség védelméig” című 2019 januárjában készült, 2019 májusában frissített tanulmányra(34),

–  tekintettel a Bizottság és szervező partnere, a Dán Környezetvédelmi és Élelmiszerügyi Minisztérium által összehangolt, „Az EU 2030-ig tartó időszakra vonatkozó vegyianyag-politikája: a múltra építve, a jövő felé haladva” című, 2019. júniusi jelentésre,

–  tekintettel az Európai Számvevőszék 05/2020. sz. különjelentésére: „A növényvédelmi szerek fenntartható használata: kevés előrelépés történt a kockázatok mérése és csökkentése terén”,

–  tekintettel a vegyi anyagokra vonatkozó új fenntarthatósági stratégiáról a Bizottságnak feltett kérdésre (O-000044/2020 – B9-0013/2020),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.  mivel a Bizottság az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményében bejelentette, hogy 2020 nyaráig benyújt egy „vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiát”,

B.  mivel a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiának hozzá kell járulnia az EUMSZ 191. cikkének (2) bekezdésében meghatározott uniós környezetvédelmi politikai elvek megfelelő végrehajtásához;

C.  mivel az EU és tagállamai nem teljesítették a fenntartható fejlődési célok 12. célját, amely felszólít a vegyi anyagok és valamennyi hulladék elfogadott nemzetközi keretekkel összhangban történő, megbízható kezelésére az életciklusuk folyamán, valamint a levegőbe, vízbe és talajba való kibocsátásuk jelentős csökkentésére az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásaik minimalizálása érdekében 2020-ig; mivel jelentős további erőfeszítéseket kell tenni a fenntartható fejlődési célok 3. céljának elérése érdekében, hogy 2030-ra jelentősen csökkenjen a veszélyes vegyi anyagok okozta halálozások és megbetegedések száma, valamint a levegő, a víz és talaj szennyezése és fertőzése; mivel a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia segíthet a fenntartható fejlődési célok e célkitűzéseinek elérésében;

D.  mivel a vegyi anyagok kémiai, fizikai és toxikológiai tulajdonságai nagyban eltérnek, mivel számos vegyi anyag, amely szerves része mindennapi életünknek, nem veszélyes vagy perzisztens, néhány tartósan megmaradhat a környezetben, felhalmozódhat az élelmiszerláncban és már alacsony koncentrációban is káros lehet az emberi egészségre,

E.  mivel a szintetikus vegyi anyagok okozta szennyezés jelentős és egyre növekvő fenyegetést jelent a közegészségre és a környezetre; mivel a veszélyes vegyi anyagoknak való expozícióhoz köthető rák például a munkavégzéssel összefüggő halálesetek fő okozója; mivel az Unió területén a rákkeltő anyagoknak való expozíció következtében minden évben körülbelül 120 000 munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedés történik, amelyek körülbelül 80 000 halálesetet okoznak évente(35),

F.  mivel a szabályozás kulcsfontosságú szerepet játszik a veszélyes vegyi anyagok okozta károk megelőzésében; mivel a becslések szerint részben a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági jogszabályok végrehajtásának köszönhetően az elmúlt 20 évben mintegy 1 millió új rákos megbetegedést sikerült megelőzni; mivel egy 2017. évi tanulmány a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok összesített előnyeit az EU-ban óvatosan „évi több tízmilliárd eurónyira” becsülte(36),

G.  mivel a fenntartható vegyi anyagokra vonatkozó stratégiának ténylegesen csökkentenie kell az emberek és a környezet veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségét, és ugyanakkor növelnie kell az európai ipar versenyképességét és innovációját;

H.  mivel a vegyi szennyezés a szárazföldi és vízi ökoszisztémák csökkenését eredményezi, és az „ökoszisztémák ellenálló képességének”, vagyis azon képességének romlásához vezet, hogy ellenálljanak a károknak és képesek legyenek helyreállni, ami pedig az állatpopulációk gyors hanyatlásához vezet;

I.  mivel 2019. június 26-án a Tanács felszólította a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a perfluorozott vegyületek nem alapvető felhasználásának megszüntetésére irányuló cselekvési tervet, mivel azok rendkívül perzisztensek és fokozott egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek(37);

J.  mivel az Európai Környezetvédelmi Ügynökség „Az európai környezet – Helyzetkép és kitekintés 2020” című jelentésében a vegyi anyagoknak a környezetünk romló állapotában játszott szerepével kapcsolatos növekvő aggodalmának adott hangot, továbbá arra figyelmeztetett, hogy a vegyi anyagok előállításának és a perzisztens és veszélyes vegyi anyagok folyamatos kibocsátásának előrevetített növekedése azt jelzi, hogy az egészség és a környezet vegyi anyagokkal való terhelése nem valószínű, hogy csökkenni fog, a jelenlegi politikák pedig nem megfelelőek a nagy számú vegyi anyag kezeléséhez;

K.  mivel szükség van arra, hogy olyan vegyi anyagok előállítására álljunk át, amelyeket biztonságosra terveztek, ideértve a kevesebb veszélyes vegyi anyag használatát a termékek teljes életciklusa során, hogy csökkentsük a vegyi szennyezést és fokozzuk az európai gazdaság körforgásosságát; mivel a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervnek céljai teljesítése érdekében foglalkoznia kell a mérgező vegyi anyagokkal;

L.  mivel a tiltott vagy különös aggodalomra okot adó anyagoknak a harmadik országból származó importált termékeken keresztül történő beengedése az uniós piacra nem egyeztethető össze a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok kialakításának célkitűzésével;

M.  mivel üdvözlendő, hogy a Bizottság olyan projekteket finanszíroz, amelyek a vegyi anyagok ellátási láncon belüli nyomon követésére szolgáló innovatív digitális technológiákat mozdítanak elő (pl. blokklánc);

N.  mivel a magzatok, a csecsemők, a gyermekek, a várandós nők, az idősek és a szegények különösen érzékenyek a vegyi anyagoknak való kitettség hatásaira, mivel az alacsony jövedelmű háztartások kitettsége aránytalanul nagy lehet, mivel gyakran jelentős kibocsátások forrásai, például veszélyeshulladék-lerakóhelyek és termelőlétesítmények közelében élnek(38);

O.  mivel a Bizottság soha nem valósította meg a hetedik környezetvédelmi cselekvési terv keretében ígért, toxikus anyagoktól mentes környezetre vonatkozó stratégiáját; mivel jelenleg fontos, hogy Bizottság a fenntartható vegyi anyagokra vonatkozó olyan stratégiára tegyen javaslatot, amely ténylegesen csökkenti az emberek és a környezet veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségét, és ugyanakkor növeli az európai ipar versenyképességét és innovációját;

P.  mivel a Bizottság megbízásából (pl. a toxikus anyagoktól mentes környezetre vonatkozó stratégia kapcsán, valamint a REACH-rendelet és az egyéb, a REACH-rendelettől eltérő vegyipari jogszabályok célravezetőségi vizsgálatával összefüggésében) készített tanulmányok jelentős hiányosságokat fedeztek fel az uniós jogszabályokban a vegyi anyagok biztonságos kezelése terén az EU-ban, ideértve az ágazati jogszabályok szintjén fennálló következetlenségeket és a nem megfelelő végrehajtást, továbbá a megfontolandó intézkedések széles skáláját vázolták fel;

Q.  mivel a hiányosságok és következetlenségek jogalkotási intézkedést igényelnek az emberi egészség és a környezet vegyi anyagok jelentette kockázatokkal szembeni hatékony védelmének biztosítása érdekében;

R.  mivel a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiának a legfrissebb független tudományos ismereteken és módszereken kell alapulnia, valamint foglalkoznia kell a valós életben való kitettséggel a teljes életciklus folyamán;

S.  mivel az 1107/2009/EK rendelet szerint az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak el kell végezniük a peszticidek hatóanyagai és a peszticid-termékek „független, objektív és átlátható értékelését”, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnak pedig az élelmiszerjogról szóló 178/2002/EK rendelettel összhangban független tudományos felülvizsgálatot kell végrehajtania.

1.  üdvözli a mérgező anyagoktól mentes környezet érdekében hozott szennyezőanyag-mentességi célkitűzést; elismeri, hogy a vegyianyag-ágazat alapvető szerepet játszik a zöld megállapodás számos célkitűzésének elérésében, nevezetesen a szennyezőanyag-mentességi célkitűzés, az energetikai átalakulás, az energiahatékonyság és a körforgásos gazdaság támogatása tekintetében, azáltal, hogy innovatív termelési folyamatokat és anyagokat biztosít;

2.  úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a bolygó ökológiai korlátain belül, jól éljünk, a szennyezés minden formáját meg kell előzni vagy olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem káros az emberi egészségre és a környezetre;

3.  úgy véli, hogy annak biztosítása, hogy minden vegyi anyag, anyag és termék használatát biztonságosra, fenntarthatóra ás körforgásosra tervezik, egy alapvető felfelé mutató intézkedés nem csak az emberi egészség védelme, a mérgező anyagoktól mentes környezet (levegő, víz, talaj) elérése és a biológiai sokféleség védelme érdekében, hanem a klímasemleges, erőforrás-hatékony, körforgásos és versenyképes gazdaság elérése szempontjából is;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a vegyi anyagokra vonatkozó átfogó fenntarthatósági stratégiát, hogy elindítsa a mérgező anyagoktól mentes környezetet eredményező szennyezőanyag-mentességi ambíció megvalósításához szükséges paradigmaváltást, biztosítva az emberi egészség, az állati egészség és a környezet magas szintű védelmét, minimalizálva a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettséget, különös tekintettel az elővigyázatosság elvére és a munkavállalók hatékony védelmére, minimalizálva az állatkísérletek alkalmazását, megőrizve és helyreállítva az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, és támogatva a fenntartható vegyi anyagokhoz kapcsolódó innovációt, ami kiindulópontként szolgál az erőforrás-hatékony, körforgásos, biztonságos és fenntartható gazdaságra vonatkozó európai stratégia számára, erősítve az európai gazdaság versenyképességét és innovációs erejét, biztosítva a kínálat biztonságát és növelve a foglalkoztatást az Unióban;

5.  hangsúlyozza, hogy a küszöbön álló vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiának az anyagok forrásával is foglalkoznia kell, valamint az energiaintenzitással a vegyi anyagok előállítása során a teljes ellátási lánc mentén, továbbá a z egészségügyi, a társadalmi és környezeti előírásokkal, illetve az emberi jogokkal;

6.  hangsúlyozza, hogy az új stratégiának összhangban kell lennie a zöld megállapodás egyéb szakpolitikai célkitűzéseivel, és ki kell egészítenie azokat, különös tekintettel a klímarendelet, a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv és az új európai iparstratégia, a rák elleni küzdelemre irányuló európai terv célkitűzéseire, valamint az európai gazdaság új körülményeire a Covid19-járványt követően;

7.  hangsúlyozza, hogy az új stratégiának fel kell vázolnia, hogy a vegyipar mely ágazatokban és milyen módon tud hozzájárulni e célkitűzések eléréséhez, például a tiszta energia, a nyersanyagok, a fenntartható szállítás, a digitalizáció és a csökkent fogyasztás révén;

8.  azon a véleményen van, hogy a Bizottságnak egy olyan átfogó stratégiával kell előállnia, amelyben a fenntarthatóság kulcsfontosságú pillér, és amely hozzájárul valamennyi vonatkozó politika konszolidációjához, ideértve a vegyi anyagokra, a kereskedelemre, az adózásra, az innovációra és a versenyképességre vonatkozóakat is, továbbá biztosítja azok érvényesítését az európai beruházások bevonzása és annak érdekében, hogy piacokat teremtsen a körforgásos és karbonszegény termékek számára;

9.  hangsúlyozza, hogy a vegyipar, létfontosságú az európai gazdaság számára, és hogy ennek az iparágnak a modernizációja és dekarbonizációja alapvető fontosságú a zöld megállapodás szempontjából; elismeri, hogy a vegyipar számos karbonszegény megoldást tud biztosítani; hangsúlyozza a vegyipar fejlesztésének fontosságát az EU 2030-ra és 2050-re meghatározott éghajlati ambíciói teljesítésének támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy a lineárisról a körforgásos és fenntartható iparra való átállásban az innováció támogatása kulcsfontosságú szerepet játszik, és ennek az ágazatnak jelentős versenyelőnyt biztosítana;

10.  úgy véli, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiának koherenciát és szinergiákat kell kialakítania a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok (pl. REACH, CLP-rendelet, a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokra vonatkozó egyezmény, a higanyra, növényvédő szerekre, biocidekre vonatkozó szabályozás, a vegyszerek megengedett maradékainak határértékei, a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó jogszabályok) és a kapcsolódó uniós jogszabályok között, beleértve a termékekre (pl. játékok, kozmetikumok, élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok, építési termékek, csomagolás, gyógyszerek, csomagolások, az egyszer használatos műanyag termékekről szóló (EU) 2019/904 irányelv) vonatkozó konkrét jogszabályokat, a termékekre vonatkozó általános jogszabályokat (pl. környezettudatos tervezés, ökocímkék, jövőbeli fenntarthatótermék-politikák), a környezeti elemekre (pl. víz, talaj és levegő), valamint a szennyezési forrásokra, beleértve az ipari létesítményekre vonatkozó jogszabályokat (pl. IED, Seveso III. irányelv) és a hulladékokra vonatkozó jogszabályokat (pl. a veszélyes anyagok korlátozásáról szóló irányelv, az elhasználódott járművekről szóló irányelv);

11.  hangsúlyozza, hogy külön figyelmet kell fordítani a jogszabályi keretek közötti átfedések, valamint az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) számára kiosztott feladatok közötti átfedések csökkentésére;

12.  hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiát össze kell hangolni a kockázatkezelési intézkedések hierarchiájával, amely a kitettség megelőzését, a veszélyes anyagok kivezetését és – amennyiben lehetséges – biztonságosabb alternatívákkal való helyettesítést helyezi előtérbe a kontrollintézkedésekkel szemben;

13.  hangsúlyozza, hogy a közegészség javítására és az olyan vírusokkal szembeni ellenálló képesség megerősítésére irányuló intézkedésekkel összefüggésben, mint amilyen például a SARS-CoV-2(39), csökkenteni kell és meg kell előzni a vegyi anyagoknak, mint például az endokrin károsító anyagoknak való kitettséget, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a krónikus betegségek jelentős mértékű növekedéséhez, néhányuk pedig tönkre teheti az immunrendszert és annak gyulladásos válaszreakcióit;

14.  hangsúlyozza, hogy a stratégiának teljes mértékben tükröznie kell az elővigyázatosság elvét, valamint azokat az elveket, miszerint megelőző intézkedéseket kell hozni, a környezeti károkat elsősorban azok eredeténél kell orvosolni és a szennyezőnek kell fizetnie, továbbá a vegyi anyagokra vonatkozó európai jogszabályok alapelveit, mint például, hogy a bizonyítás terhét a gyártóknak, az importőröknek és továbbfelhasználóknak kell viselnie, továbbá, hogy a stratégiának ténylegesen alkalmaznia kell ezeket az elveket;

15.  úgy véli, hogy a kiterjesztett gyártói felelősség mechanizmusa megfelelő eszköz lenne a szennyező fizet elvének végrehajtásához, miközben az innovációt is ösztönözné;

16.  hangsúlyozza, hogy az évente vizsgált vegyi anyagok számának növelésére irányuló ambiciózus célkitűzésekre van szükség, különösen az endokrin károsító anyagok tulajdonságai tekintetében;

17.  hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiát a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiával együtt kell megvalósítani;

18.  hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó új fenntarthatósági stratégiának megbízható és naprakész tudományos bizonyítékokon kell alapulnia, figyelembe véve az endokrin károsító anyagok, az importált termékekben lévő veszélyes vegyi anyagok, a különféle vegyi anyagok együttes hatásai és a nagyon perzisztens vegyi anyagok jelentette kockázatot, és hogy az ezt követő szabályozási intézkedéseket hatásvizsgálatoknak kell kísérniük – kivéve tudományos kérdésekben (pl. kockázatok azonosítása és osztályozása)(40) –, figyelembe véve az érdekelt felek észrevételeit, a prioritások jobb tisztázása érdekében;

19.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható vegyianyag-politika számos területen egyidejű intézkedéseket igényel: a fenntartható vegyi anyagok kritériumainak meghatározása a beruházások arra való ösztönzése értekében, hogy hozzájáruljanak a szennyezés megelőzéséhez és szabályozásához, a termékekben lévő veszélyes anyagok nyomon követésének javítása és a biztonságosabb alternatívákkal való helyettesítésük támogatása, szövetségek létrehozása a kulcsfontosságú ágazatokkal (pl.: építőipar, textilipar, elektronikai ipar és gépjárműipar) a körforgásos gazdaságra irányuló kezdeményekéseken való munkálatok érdekében;

20.  úgy véli, hogy ki kell küszöbölni a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályokban meglévő valamennyi szabályozási hiányosságot és elégtelenséget, a jogszabályokat teljes körűen alkalmazni kell, és a vegyi anyagokra irányuló új fenntarthatósági stratégiának hatékonyan hozzá kell járulnia a különös aggodalomra okot adó anyagok és más veszélyes vegyi anyagok, többek között az endokrin károsító anyagok, a nagyon perzisztens vegyi anyagok, a neurotoxikus anyagok és az immuntoxikus anyagok, illetve a tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok a lehetőségekhez mért gyors helyettesítéséhez, valamint a vegyi anyagok kombinált hatásainak, az anyagok nanoformáinak és a termékekből származó veszélyes vegyi anyagoknak való kitettségnek a kezeléséhez; úgy véli, hogy a stratégiának hozzá kell járulnia az ellenőrzési intézkedések hatékonyságához,; megismétli, hogy e vegyi anyagok betiltásának a fenntarthatóság valamennyi szempontját figyelembe kell vennie;

21.  ismételten aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a vegyi anyagok termékekben – többek között az import árukban – való előfordulását megakadályozó jogszabályok elszórtak, nem szisztematikusak és nem következetesek, és csak nagyon kevés anyagra, termékre és felhasználásra vonatkoznak, gyakran számos mentességgel; felhívja a Bizottságot, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia részeként nyújtson be egy, a jelenlegi jogszabályi keretben lévő hiányosságok kiküszöbölésére irányuló cselekvési tervet, elsőbbséget adva azoknak a termékeknek, amelyekkel a fogyasztók szoros és gyakori kapcsolatba kerülnek, mint amilyenek a textilek, a bútorok, a gyermekeknek szánt termékek és a nedvszívó higiéniai termékek;

22.  emlékeztet arra, hogy 2020-ig minden különös aggodalomra okot adó releváns anyagot, így az endokrin rendszer működését megzavaró tulajdonságokkal rendelkező, azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagokat is, fel kell venni a REACH jelöltlistára; hangsúlyozza, hogy 2020 után is erőfeszítésekre lesz szükség egyrészt a különös aggodalomra okot adó további potenciális anyagok azonosítása, másrészt a regisztrálási dokumentációk teljes megfelelőségének további biztosítása céljából; felszólítja a Bizottságot, hogy a különös aggodalomra okot adó anyagokat sürgősen vonja ki;

23.  úgy véli, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó új stratégiának biztosítania kell, hogy az emberi egészségre vagy a környezetre potenciálisan negatív hatást gyakorló vegyi anyagokat ne lehessen forgalomba hozni azelőtt, hogy a hozzájuk kötődő veszélyeket és kockázatokat alaposan felmérték volna;

24.  hangsúlyozza, hogy egyértelmű kötelezettségvállalásra van szükség a tervezés által garantált biztonságon alapuló zöld vegyipar hatékonyabb és független kutatásának hosszú- és középtávú finanszírozására, a biztonságos és fenntartható alternatívák, köztük a nem vegyi anyagok jelentette alternatívák fejlesztésére, valamint a káros vegyi anyagok – amennyiben lehetséges – helyettesítésének, a toxikus anyagoktól mentes, biztonságos és fenntartható termelésnek az előmozdítására, biztosítva a biztonságos és fenntartható innováció, valamint új és biztonságos vegyszerek kidolgozásának előfeltételeit;

25.  hangsúlyozza, hogy a vegyiparnak nagymértékben részt kellene vennie egy ilyen finanszírozásban;

26.  hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatértékelés és -kezelés javítása érdekében egyértelmű kötelezettségvállalásra van szükség az emberi biomonitoringra és a vegyi anyagoknak való kitettség környezeti nyomon követésére szolgáló források biztosítására, valamint a helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű megfigyelési adatok országok, ágazatok és intézmények közötti jobb megosztására és felhasználására a vonatkozó szakpolitikai területeken (pl. víz, vegyi anyagok, levegő, biomonitoring, egészségügy); hangsúlyozza, hogy az emberi biomonitoring-vizsgálatokat a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok teljes körű tiszteletben tartása mellett kell elvégezni;

27.  úgy véli, hogy a tudományos kutatásnak az epigenetikát is figyelembe kell vennie a feltételezett toxicitás vizsgálatakor; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa ezt a célkitűzést, és fokozza a biomonitoring területére irányuló európai koordinációt és lépéseket; kiemeli, hogy szükség van a kevés figyelmet kapott kérdések, mint például az endokrin-rendszert érintő rákos megbetegedések és az endokrinzavarok társadalmi-gazdasági következményeinek kutatására;

28.  hangsúlyozza, hogy fontos a fenntartható kutatás és az innováció finanszírozása a veszélyes vegyi anyagok környezetre, egészségre, biológiai sokféleségre és az ökoszisztémák ellenálló képességére gyakorolt hatásai tudományos megértésének javítása, valamint a vegyi anyagokhoz kapcsolódó veszélyek azonosítására szolgáló fejlett módszerek kutatásának támogatása érdekében;

29.  ismételten hangsúlyozza, hogy új megközelítési módszerek és intelligens tesztelési stratégiák szélesebb körű alkalmazásával a minimálisra kell szorítani, és fokozatosan meg kell szüntetni az állatkísérleteket, ideértve az in vitro és in silico módszereket is; e célból fokozott erőfeszítésekre és források biztosítására szólít fel annak érdekében, hogy a kozmetikumokról szólók mellett valamennyi vonatkozó jogszabályba beépítsék a gyors, megbízható és szilárd, állatkísérletektől mentes biztonsági értékeléseket; sajnálja, hogy még mindig nem hárultak el az akadályok az alternatív (nem állatokon végzett) vizsgálati módszerek szabályozási célú hasznossága és elfogadása elől, ami részben olyan tényezőkhöz kapcsolódik, mint a rendelkezésre álló vizsgálati iránymutatások(41) hiányosságai, valamint a nem állatok felhasználásán alapuló módszerekkel kapcsolatos kutatás és fejlesztés elégtelen finanszírozása; intézkedéseket kér e helyzet orvoslására;

30.  Úgy véli, hogy az új megközelítési módszerek jóváhagyásakor az elavult állati modellek helyett a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteket kell referenciamutatóként használni;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a nem állatok felhasználásán alapuló vizsgálati módszerek jóváhagyásának és bevezetésének jelentős felgyorsítását;

32.  felkéri a Bizottságot, hogy tárja fel a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket a prediktív toxikológiai eszközök fejlesztésének felgyorsítása érdekében, támogatva ezáltal az innovációt;

33.  kiemeli, hogy a kozmetikai termékekről szóló rendeletben meghatározott, az állatkísérletekre vonatkozó tilalmat nem veszélyeztethetik az egyéb jogszabályok, mint például a REACH-rendelet keretében végzett kísérletek;

34.  úgy véli, hogy a stratégiának ki kell terjesztenie az általános kockázatértékelés alkalmazását az összes vonatkozó jogszabályra;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi vonatkozó jogszabály teljes mértékben és következetesen foglalkozzon a vegyi anyagok együttes hatásaival, beleértve a kitettség csökkentését, és szükség esetén az adatszolgáltatási követelmények felülvizsgálatát és az új vizsgálati módszerek kidolgozását is, lehetőleg az Uniós ügynökségek által megállapított módszertan szerint;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy az ECHA-val, az EFSA-val, a tagállamokkal és az érdekelt felekkel együttműködve dolgozzon ki olyan módszertant, amely figyelembe veszi a vegyi anyagok kombinált hatásait, beleértve a többféle vegyi anyagnak való együttes kitettséget, valamint a különböző forrásokból származó kitettséget, például egy keverék-értékelési tényezőt is, továbbá, hogy e hatások kockázatértékelésekben és kockázatkezelésekben való kezelése érdekében valamennyi releváns, vegyi anyagokra és kibocsátásra vonatkozó jogszabályban igazítsa ki a jogi követelményeket;

37.  üdvözli az „egy anyag – egy veszélyértékelés” elvének alkalmazását az uniós ügynökségek és tudományos testületek erőforrásainak jobb felhasználása, a párhuzamos erőfeszítések – többek között tesztelés – elkerülése, az értékelések eltérő eredményei kockázatának csökkentése, a vegyi anyagokra vonatkozó szabályozás felgyorsítása, illetve következetességének és átláthatóságának megteremtése, valamint a fokozott egészség- és környezetvédelem és az iparág számára az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, figyelembe véve eközben a kkv-k speciális helyzetét;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy teljes mértékben összekapcsolt és átjárható uniós vegyianyag-biztonsági adatbázist annak érdekében, hogy megkönnyítse a hatóságok közötti zökkenőmentes adatmegosztást, és biztosítson nyilvános hozzáférést a kutatók, a szabályozók, az iparág szereplői és általában az állampolgárok számára;

39.  kiemeli, hogy meg kell erősíteni az értékelést végző európai ügynökségek, az EFSA és az ECHA közötti együttműködést és koordinációt a nemzeti ügynökségekkel egyetemben azáltal, hogy nevezetesen a biocid termékek és növényvédő szerek vonatkozásában közös kockázatértékelési iránymutatásokat dolgoznak ki, amelyek a következetlenségek elkerülése érdekében figyelembe veszik a legújabb tudományos eredményeket;

40.  hangsúlyozza, hogy integráltabb megközelítésre van szükség a hasonló veszélyekkel, kockázatokkal vagy hasonló funkciókkal rendelkező vegyi anyagok csoportként történő értékelése tekintetében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy az értékelés és az azt követő szabályozási intézkedések során szélesebb körben alkalmazzon tudományos alapú csoportosítási megközelítést a sajnálatos helyettesítés elkerülése és az állatkísérletek számának csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy az „egy anyag – egy veszélyértékelés” megközelítés nem mondhat ellent, és nem akadályozhatja meg a vegyianyag-családok egészének értékelésére irányuló, csoportosításon alapuló megközelítés kialakítását;

41.  az ECHA támogatásával felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson egy fórumot a vegyi anyagok új vizsgálati rendszerének bevezetéséhez társuló előnyök, hátrányok, valamint a rendszer megvalósíthatóságának elemzéséhez, melynek révén a szabályozási eljárás keretében kijelölt tanúsított laboratóriumok/intézmények biztonsági tanulmányokat végeznének, melynek költségeit a kérelmezők fedeznék annak teljesülése érdekében, hogy a bizonyítás terhét a vállalatok viselik;

42.  úgy véli, hogy szabályozási intézkedésekre van szükség az olyan kiszolgáltatott csoportok megfelelő védelme érdekében, mint a gyermekek, a várandós nők és a szoptató anyák, valamint az idősek; felhívja a Bizottságot, hogy fogadja el a veszélyeztetett csoportok átfogó fogalommeghatározását, és adott esetben tegyen javaslatot a meglévő tudományos kockázatértékelési megközelítések ennek megfelelő kiigazítására, valamint a veszélyeztetett csoportok védelmének a legmagasabb szintű normákhoz való igazítására a vegyi anyagokra vonatkozó valamennyi jogszabályban;

43.  felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a szervezetben felhalmozódó és tartósan megmaradó vegyi anyagokra, amelyek terhesség során vagy az anyatej révén a gyermekekbe is átkerülnek, valamint azokra a vegyi anyagokra, amelyek generációkon keresztül kifejthetik hatásukat;

44.  hangsúlyozza, hogy szükség van a veszélyeztetett csoportok védelmének koordinálására szolgáló hatékony mechanizmus létrehozására, például következetes kockázatkezelési követelmények bevezetése révén az uniós jogszabályok megfelelő részeibe az aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozóan, ideértve a neurotoxinokat és az endokrin károsító anyagokat;

45.  úgy véli, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiának hozzá kell járulnia a munkavállalók káros vegyi anyagokkal szembeni magas szintű védelméhez;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki arra irányuló jogalkotási javaslatot, hogy a reprodukciót károsító anyagok bekerüljenek a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv hatálya alá annak érdekében, hogy az irányelv összhangba kerüljön a rákkeltő, mutagén és reprodukciót károsító anyagoknak a vegyi anyagokra vonatkozó egyéb uniós jogszabályokban (pl. a REACH-rendeletben, valamint a biocidokra, növényvédő szerekre és kozmetikumokra vonatkozó jogszabályokban) történő kezelésével;

47.  hangsúlyozza, hogy fontos előírni a REACH szerinti engedélyt kérelmezők számára, hogy legyenek kellőképpen pontosak az érintett anyagoknak való kitettséget illetően is, hogy megfelelően fel lehessen mérni a kockázatokat és megfelelő kockázatkezelési intézkedéseket lehessen hozni, különösen a munkavállalók számára;

48.  megjegyzi, hogy a foglalkozási eredetű rákos megbetegedéseket összevonják az összes többi rákos megbetegedéssel, és azokat általában nem tekintik foglalkozási eredetű rákos megbetegedéseknek; elítéli, hogy több elemzés szerint a munkavállalók és családjaik viselik a foglalkozási eredetű rákos megbetegedésekkel kapcsolatos szinte összes költséget; megjegyzi, hogy a foglalkozási eredetű rákos megbetegedések rendkívül magas költségekkel járnak a munkavállalók, a munkáltatók és a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek számára; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a munkával kapcsolatos rákos megbetegedések és azok okainak megfelelő nyilvántartását;

49.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kémiai veszéllyel és biztonsággal kapcsolatos átfogó információk a munkáltatók rendelkezésére álljanak, mivel a munkáltatóknak megfelelő biztonsági utasításokkal, képzéssel és védelmi felszereléssel kell védeniük és tájékoztatniuk munkavállalóikat, valamint jó felügyeleti rendszert kell bevezetniük; hatékony nemzeti munkaügyi ellenőrzésekre és szankciókra szólít fel a biztonsági követelmények megsértése esetén; ösztönzi megelőzési bizottságok felállítását;

50.  hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagokról az Uniós valamennyi nyelvén egyértelmű és érthető tájékoztatást kell biztosítani az állampolgárok, a munkavállalók és a vállalkozások számára, valamint növelni kell az átláthatóságot és a nyomon követhetőséget az ellátási lánc mentén;

51.  felszólít a stratégia keretében a REACH végrehajtásának jelentős javítására a regisztrálás, az értékelés, az engedélyezés és a korlátozás tekintetében, valamint interfészén egyértelműség biztosítására a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági és a CLP-rendelet kereteivel; ismételten hangsúlyozza az adatok hiányában a forgalomba hozatal tilalmának elvét; ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi anyag regisztrációjának a lehető leghamarabb meg kell felelnie az előírásoknak; kéri, hogy a rendelkezésre álló legújabb tudományos eredmények alapján hajtsák végre a regisztrálási dokumentációk kötelező frissítését, hogy a regisztrációk továbbra is megfeleljenek az előírásoknak; átláthatóságra szólít fel a regisztrációs kötelezettségeknek való megfelelés tekintetében, valamint arra, hogy az ECHA kapjon kifejezett felhatalmazást a regisztrációs számok visszavonására a bármilyen követelménynek való folyamatos meg nem felelés esetén; kiemeli annak fontosságát, hogy az ECHA és az iparág közötti önkéntes programokat szervezzenek a regisztrálási dokumentációk megfelelésen túlmutató javítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítson elő egy ilyen programokat ösztönző keretet;

52.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az ECHA-t, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy ez év végig valamennyi jelenleg ismert különös aggodalomra okot adó releváns anyag felkerüljön a jelöltlistára, a Bizottság korábbi alelnöke, Antonio Tajani és Potočnik volt biztos 2010. évi kötelezettségvállalásának megfelelően, amelyet a 2013. évi bizottsági ütemtervben is megismételtek(42);

53.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió Bíróságának a Svédország kontra Bizottság ügyben hozott, az ólom-kromátról szóló, 2019. március 7-i T-837/16. sz. ítéletével összhangban megfelelően alkalmazza a REACH-et;

54.  felhívja a Bizottságot, hogy tartsa be a REACH-rendeletben meghatározott határidőket, különös tekintettel az engedélyezésre vagy korlátozásra vonatkozó határozatokra;

55.  hangsúlyozza, hogy fontos előírni az engedélyt kérelmezők számára, hogy legyenek kellőképpen pontosak az érintett anyagok használatát illetően, hogy azonosítani lehessen a megfelelő alternatívákat vagy azok hiányát;

56.  kéri a korlátozási eljárás javítását az anyagok csoportosítása, a kockázatértékelésben rejlő tudományos bizonytalanságok és a hiányzó információk megszerzéséhez szükséges idő egyértelmű azonosítása és megállapítása, valamint a tétlenség költségeinek figyelembevétele révén; kéri, hogy növeljék a javasolt korlátozástól való eltérések engedélyezéséhez szükséges bizonyítékok szintjét;

57.  felhívja az ECHA-t, hogy tegye nyilvánosan elérhetővé a regisztrálók és kérelmezők által benyújtott toxikológiai és ökotoxikológiai tanulmányokat;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy a REACH-rendelet fogyasztói használatról szóló 68. cikkének (2) bekezdése keretében tegyen javaslatot a gyorsított eljárás hatályának kiterjesztésére valamennyi különös aggodalomra okot adó anyagra;

59.  úgy véli, hogy az anyagok kockázatértékelését – beleértve az értékelést és a kockázatkezelést is – általánosságban egyaránt javítani kell és fel kell gyorsítani, különös tekintettel a rákkeltő és mutagén anyagok azonosítására, tekintettel a Bizottság rák elleni küzdelem iránti elkötelezettségére;

60.  felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az endokrin károsító anyagok módozataira és végpontjaira vonatkozó vizsgálatokat; rámutat, hogy noha fontos vizsgálatok elvégzésére kerül sor (pl.: a reprodukció és a pajzsmirigyhormon-rendszerre gyakorolt hatások területén), sok ezek közül alacsony érzékenységű és időnként igen változékony, ami meglehetősen korlátozottá teszi a hatásukat;

61.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az egészségügyi és környezeti veszélyekre vonatkozó hiányos adathalmazokat tartalmazó anyagok engedélyezésétől és a termékek jóváhagyásától, vagy ha a kérelmező nem tudja bizonyítani, hogy nem léteznek megfelelő alternatívák, amennyiben ez az engedélyezés előfeltétele(43);

62.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a független szakértői vizsgálatnak alávetett szakirodalmat teljes mértékben figyelembe vegyék és azok súlya megegyezzen a helyes laboratóriumi gyakorlatok szabályozási tanulmányaiéval valamennyi vegyi anyag kockázatkezelési eljárása során; kiemeli, hogy ez egy hatékony módja a szükségtelen állatkísérletek csökkentéséhez való hozzájárulásnak;

63.  felszólít az intermediereként való felhasználásra szánt vegyi anyagok regisztrálására vonatkozó rendelkezések egyértelműsítésére a REACH-rendelet keretében, hogy csak abban az esetben legyen alkalmazandók, amikor az intermediert egy másik regisztrált anyaggá alakítják át, valamint felszólít a REACH-rendeletnek való teljes megfelelés szisztematikus ellenőrzésének biztosítására;

64.  felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a káros vegyi anyagok gyors, hatékony és átlátható szabályozási ellenőrzését, valamint dolgozzon ki és hajtson végre egy korai előrejelző rendszert az új és a jövőben felmerülő kockázatok azonosítása érdekében, a gyors szabályozási nyomon követés biztosítása érdekében uniós szinten, valamint, hogy gyorsan csökkenteni lehessen a teljes kitettséget;

65.  úgy véli, hogy az eljárások és a vegyi anyagok tulajdonságainak fokozott átláthatósága az emberi egészség és a környezet magasabb szintű védelmének egyik módja; kiemeli, hogy növelni kell a regisztrálók megfelelésének, a vegyi anyagok előállított mennyiségének, az átfogó vizsgálati összefoglalás megbízhatóságának igazolására szolgáló teljes vizsgálati jelentéseknek, valamint a különös aggodalomra okot adó anyagok előállítása és használata feltérképezésének átláthatóságát;

66.  Hangsúlyozza, hogy az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra (FCM) vonatkozó jogszabályokat a CLP-rendelettel és a REACH-rendelettel összhangban felül kell vizsgálni az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok és termékek biztonságára vonatkozó következetes, védelmen alapuló megközelítés biztosítása érdekében;

67.  hangsúlyozza különösen az összes élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyag átfogó, harmonizált szabályozásának szükségességét, amelynek az elővigyázatosság elvén, az „adatok hiányában a forgalomba hozatal tilalma” elvén, az összes releváns biztonsági és egészségvédelmi végpontra kiterjedő és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban használt valamennyi vegyi anyagra vonatkozó legújabb tudományos adatokon alapuló átfogó biztonsági értékeléseken, a hatékony végrehajtáson és a fogyasztók jobb tájékoztatásán kell alapulnia;

68.  felszólít az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban előforduló, különös aggodalomra okot adó anyagok fokozatos kivonására;

69.  javasolja, hogy mielőbb készüljön jegyzék, amely összegyűjti az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó tagállami szintű szabályozás bevált gyakorlatait, beleértve az endokrin károsító anyagoknak és a fluorozott szénhidrogéneknek való kitettség kezelésre szolgáló nemzeti intézkedéseket is;

70.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson megfelelő kapcsolatot az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról szóló rendelet felülvizsgálata, valamint a termelőtől a fogyasztóig stratégia és az európai rákellenes terv között;

71.  aggodalmát fejezi ki a perzisztens, bioakkumulatív és mérgező anyagokra, valamint a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagokra vonatkozó uniós jogszabályokban a célravezetőségi vizsgálat során feltárt számos következetlenség miatt; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egyértelmű cselekvési tervet és szükség esetén jogalkotási javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként lehet kezelni az összes perzisztens, bioakkumulatív és mérgező, nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív, valamint perzisztens és mozgékony vegyi anyagot a hatásvizsgálatok és tudományos ismeretek alapján, a létrehozott kereteken belül, figyelembe véve az összes vonatkozó jogszabályt és környezeti közeget;

72.  sürgeti a Bizottságot, hogy a perfluor-alkilezett anyagokról szóló cselekvési tervben határozzon meg szigorú határidőket a perfluor-alkilezett anyagok valamennyi nem alapvető használata fokozatos megszüntetésének felgyorsítása érdekében, valamint a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia részeként gyorsítsa fel a biztonságos és nem perzisztens alternatívák létrehozását a perfluor-alkilezett anyagok valamennyi felhasználási területén;

73.  felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg a veszélyes vegyi anyagok „nem helyettesíthető felhasználásának” fogalmát és kritériumait, az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvben szereplő, nem helyettesíthető felhasználásra vonatkozó meghatározást alapul véve annak érdekében, hogy harmonizált megközelítést biztosítson a nem alapvető felhasználásokra vonatkozó szabályozási intézkedések tekintetében;

74.  úgy véli továbbá, hogy a neurotoxikus vagy immuntoxikus anyagokat a REACH-rendelet szerinti különös aggodalomra okot adó anyagokkal azonos mértékű aggodalomra okot adó anyagoknak kell tekinteni;

75.  megerősíti 2019. április 18-i felhívását az endokrin károsító anyagokra vonatkozó átfogó európai uniós keret létrehozására, és különösen a WHO-nak a gyaníthatóan endokrin károsító anyagokra, valamint az ismert és feltételezett endokrin károsító anyagokra vonatkozó fogalommeghatározásán alapuló horizontális fogalommeghatározás elfogadására a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok CLP-rendeletben szereplő osztályozásával összhangban, az adatkövetelmények ennek megfelelő felülvizsgálatára, az emberek és a környezet endokrin károsító anyagoknak való teljes kitettsége minimalizálására, valamint arra irányuló jogalkotási javaslatokra, hogy az endokrin károsító anyagokra vonatkozó különös rendelkezéseket illesszenek be a játékokról, az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokról és a kozmetikai termékekről szóló rendeletbe annak érdekében, hogy a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokhoz hasonlóan kezeljék az endokrin károsító anyagokat, valamint hogy az endokrin károsító anyagok helyettesítése érdekében vizsgálják felül az összes vonatkozó jogszabályt, ideértve az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó jogszabályokat is;

76.  megismétli 2013. március 14-i felhívását(44), miszerint olyan vizsgálati módszereket és iránymutató dokumentumokat kell kidolgozni, amelyek jobban figyelembe veszik az endokrin károsító anyagokat, az esetlegesen alacsony dózis esetén is fellépő hatásokat, a kombinációs hatásokat és a nem monotonikus dózisválaszokat is, különös tekintettel a kritikus kitettségi időszakokra a fejlődés során; hangsúlyozza, hogy az endokrin károsító anyagokat küszöbérték nélküli anyagoknak kell tekinteni, kivéve, ha a kérelmező tudományosan igazolni tud biztonságos határértéket;

77.  felhívja a Bizottságot, hogy mielőbb hajtsa végre a vegyi anyagokra vonatkozó legfontosabb (a REACH-rendeleten kívüli) jogszabályok célravezetőségi vizsgálatának ajánlásait, és ezzel párhuzamosan vezessen be új veszélyességi osztályokat a CLP-rendeletbe és ezzel párhuzamosan a globálisan harmonizált rendszerbe (pl. az endokrin károsító anyagokra, a szárazföldi toxicitásra, a neurotoxicitásra, az immunotoxicitásra, a perzisztens bioakkumulatív és mérgező anyagokra, valamint a nagyon perzisztens és nagyon bioakkumulatív anyagokra vonatkozóan);

78.  úgy véli, hogy a perzisztens, mozgékony és mérgező, illetve nagyon perzisztens és nagyon mozgékony anyagokat fel kell venni a REACH-rendelet különös aggodalomra okot adó anyagainak listájára;

79.  felhívja a Bizottságot, hogy részesítse előnyben az aggodalomra okot adó vegyi anyagok, mint például a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok és az endokrin károsító anyagok azonosítását és szabályozását, többek között az európai rákellenes tervében, különösen a munkavállalók védelme érdekében, mivel az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) szerint az EU-ban a munkával összefüggő halálesetek 52%-áért a rák felelős(45);

80.  hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiának be kell vezetnie a polimerek regisztrálását, ki kell terjesztenie az 1 és 10 tonna közötti anyagokra vonatkozó egységes tájékoztatási követelményeket valamennyi ilyen anyagra, meg kell erősítenie a toxikológiai tulajdonságokra, a felhasználásra és az expozícióra vonatkozó tájékoztatási követelményeket, többek között az 1 és 10 tonna közötti anyagok kémiai biztonsági jelentésének előírásával, valamint javítania kell az összetett anyagok (pl. ismeretlen szerkezetű vagy változó összetételű anyagok [UVCB-k]) értékelését, különösen azáltal, hogy támogatja az ECHA-t a már meglévő megoldások – például az anyagprofilok – továbbfejlesztésében; kéri, hogy dolgozzanak ki olyan konkrét módszereket az ilyen típusú anyagok értékelésére, amelyek szilárd tudományos megközelítést tesznek lehetővé, és amelyek a gyakorlatban is alkalmazhatók;

81.  emlékeztet az Unió kötelezettségvállalására, miszerint a hetedik környezetvédelmi cselekvési programnak megfelelően biztosítja a legyártott nanoanyagok és hasonló tulajdonsággal rendelkező anyagok biztonságát, és megismétli 2009. április 24-i felkérését, nevezetesen, hogy vizsgáljanak felül minden vonatkozó jogszabályt annak érdekében, hogy gondoskodjanak a biztonságról a termékekben lévő, az életciklusuk során az egészséget, a környezetet és a biztonságot potenciálisan befolyásoló nanoanyagok valamennyi alkalmazása tekintetében, valamint a nanoanyagok életciklusuk során megmutatkozó veszélyeinek és a nekik való kitettségnek a felmérésére irányuló megfelelő vizsgálatok kialakítása érdekében;

82.  felhívja a Bizottságot, hogy egyértelműsítse azokat a feltételeket és kritériumokat, amelyek betartása mellett a biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyagok használata nem káros a környezetre és az emberi egészségre, figyelembe véve ugyanakkor valamennyi környezeti elemet, amelyekbe ezek a műanyagok bekerülhetnek, és alkalmazva az elővigyázatosság elvét;

83.  felhívja a Bizottságot, hogy fejezze be a nanoanyagok fogalommeghatározására vonatkozó ajánlás felülvizsgálatát, szükség esetén módosítsa az ajánlást, és biztosítsa, jogilag kötelező erejű fogalommeghatározás révén azonosítsa a nanoanyagokat és foglalkozzon azokkal;

84.  kéri, hogy a Bizottság rendszeresen kérje fel az ECHA-t, hogy értékelje a Nanoanyagok Európai Uniós Megfigyelőközpontja (EUON) teljesítményét és hatását;

85.  felszólít a növényvédő szerekre vonatkozó jogszabályok teljes körű végrehajtására; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen eleget a Parlament 2019. január 16-i, a peszticidek uniós engedélyezési eljárásának javítására irányuló különböző felhívásainak; felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az 1107/2009/EK rendelet 47. cikkében meghatározott alacsony kockázatú peszticidekre való európai átállást, és csökkentse a peszticidektől való függőséget – többek között az integrált növényvédelmi gyakorlatok végrehajtásának előmozdításával és támogatásával –, valósítsa meg a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelv célkitűzéseit és ültesse át az irányelv célkitűzéseit a vonatkozó jogszabályokba, javítsa a növényvédő szerekre vonatkozó statisztikákat, dolgozzon ki jobb kockázati mutatókat, a talaj kimerülésének elkerülése céljából csökkentse a műtrágyahasználatot, továbbá támogassa a mezőgazdasági termelőket e célok megvalósításában;

86.  úgy véli, hogy annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a közegészség védelmét és az egyenlő versenyfeltételeket az uniós mezőgazdasági termelők számára, tiltott hatóanyagot tartalmazó anyagoknak nem szabad importált termékek révén bekerülniük az uniós piacra;

87.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon az alacsony kockázatú növényvédő szerek fejlesztésének felgyorsítására szolgáló intézkedéseket, valamint a magas kockázatú peszticidek vonatkozásában állapítson meg egy 2030-ig tartó fokozatos kivonásra irányuló célkitűzést;

88.  felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg mind a kémiai peszticidek használatának, mind a nekik köszönhető kockázatoknak a jelentős csökkentésére irányuló konkrét célkitűzéseket;

89.  hangsúlyozza a felülvizsgálati program elkészítésének aggasztó késedelmét, valamint azt, hogy a polgárok egészségének és a környezetnek a védelme érdekében biztosítani kell a biocid hatóanyagok, formulációs segédanyagok és teljes termékek – többek között az endokrin károsító tulajdonságok – gyorsabb és átfogó biztonsági (újra)értékelését;

90.  hangsúlyozza a valóban körforgásos és klímasemleges gazdaságra való átállás, valamint a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok kialakításának fontosságát; úgy véli, hogy az új és az újrahasznosított anyagokból készített cikkeknek ugyanazoknak a vegyi anyagokra vonatkozó előírásoknak kell megfelelniük; megerősíti, hogy a hulladékokról szóló keretirányelvben(46) meghatározott hulladékhierarchiával összhangban a megelőzés elsőbbséget élvez az újrafeldolgozással szemben, és ennek megfelelően az újrafeldolgozás nem indokolhatja a veszélyes maradványanyagok használatának állandósulását;

91.  ismételten hangsúlyozza, hogy az aggodalomra okot adó maradványanyagokat tartalmazó termékek problémáját hatékony nyomon követési és ártalmatlanítási rendszer segítségével kell megoldani;

92.  megerősíti a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségeiről szóló, 2018. szeptember 13-i állásfoglalását, miszerint különösen az aggodalomra okot adó anyagoknak a REACH-rendelet 57. cikkében a különös aggodalomra okot adó anyagokra vonatkozó kritériumoknak megfelelő anyagok, a Stockholmi Egyezmény által tiltott anyagok (POP), a REACH-rendelet XVII. mellékletében felsorolt cikkekben korlátozott konkrét anyagok és egy adott, ágazati és/vagy termékre vonatkozó szabályozás által szabályozott konkrét anyagok számítanak;

93.  úgy véli, hogy a toxikus anyagoktól mentes anyagciklusok megvalósításának előfeltétele, hogy a fogyasztókat és a hulladékgazdálkodókat tájékoztassák az ellátási lánc valamennyi árucikkében található valamennyi veszélyes vegyi anyagra vonatkozó, nem bizalmas információról;

94.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre a vegyi anyagok egészségügyi és környezeti hatásaira vonatkozó átfogó mutatókat, amelyek többek között segítenek felmérni a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok hatékonyságát;

95.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az anyagokban, árucikkekben és hulladékokban jelen lévő veszélyes anyagokra vonatkozó felhasználóbarát, átlátható, kötelező és harmonizált nyilvános uniós információs rendszer mihamarabb létrejöjjön és az Unió valamennyi nyelvén rendelkezésre álljon;

96.  hangsúlyozza, hogy a stratégiának segítenie kell az ipart abban, hogy elérje a klímasemlegességet és a szennyezőanyag-mentességet a mérgező anyagoktól mentes környezet megteremtése érdekében, valamint támogatnia kell a belső piac megfelelő működését, miközben a zöld megállapodással és az új ipari stratégiával összhangban fokozza az uniós ipar versenyképességét, valamint biztonságos és fenntartható innovációját és termelését; hangsúlyozza, hogy a stratégiának el kell kerülnie a szükségtelen adminisztratív terheket;

97.  rámutat, hogy a stratégiának segítenie kell a vegyipart abban, hogy elérje a klímasemlegességet és a szennyezőanyag-mentességet, azáltal, hogy új, integrált értékláncokat hoz létre, amelyek összekapcsolják a mezőgazdasági és vegyipari ágazatot, valamint támogatnia kell a belső piac megfelelő működését, miközben fokozza az uniós ipar versenyképességét és innovációját;

98.  kéri, hogy nyújtsanak támogatást a kkv-k számára, beleértve a veszélyes anyagok biztonságosabb alternatívákkal való helyettesítéséhez nyújtott technikai támogatást is annak érdekében, hogy segítsék őket a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelésben, valamint a biztonságos és fenntartható termékek előállítása és használata felé való elmozdulásban azáltal, hogy az uniós programok, például az Európai horizont keretében előmozdítják a kutatást és fejlesztést, a fenntartható vegyi anyagokba való beruházást és a technológiai innovációt;

99.  hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályokat úgy kell kialakítani, hogy a kkv-k a szükséges védelmi szint sérelme nélkül képesek legyenek végrehajtani azokat;

100.  hangsúlyozza, hogy a szabályozási stabilitást és kiszámíthatóságot biztosító jogszabályok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy irányt adjanak a körforgásos, biztonságos és fenntartható vegyianyag-ágazatra való átálláshoz szükséges innovációhoz, beleértve a megújuló alapanyagok fenntartható használatát a biogazdaság támogatása érdekében, valamint a mérgező anyagoktól mentes környezet megteremtését célzó hosszú távú beruházásokat; támogatja e tekintetben az érdekelt felek bevonását;

101.  hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályoknak ösztönzőket kell biztosítaniuk a biztonságos és fenntartható vegyipar, anyagok (beleértve a műanyagokat is) és technológiák – beleértve a nem vegyi alternatívákat is – számára, amelyek a kialakításuknál fogva biztonságosak és nem mérgezőek;

102.  hangsúlyozza e tekintetben, hogy a stratégiának lehetőségeket kell teremtenie a tiszta technológiák bővítésére a zöld megállapodás céljainak elérése érdekében;

103.  hangsúlyozza, hogy az EU-n belül ösztönözni kell e technológiák fejlesztését és az ilyen vegyi anyagok előállítását;

104.  felhívja a Bizottságot, hogy az ECHA tudományos javaslata alapján dolgozza ki a fenntartható vegyi anyagokra vonatkozó uniós kritériumokat; úgy véli, hogy ezeket a kritériumokat termékszabványokkal (például a fenntartható termékpolitikai kerettel) kell kiegészíteni;

105.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a biztonságos és fenntartható termékeket és a tiszta termelést, valamint vezessen be és/vagy igazítson ki gazdasági eszközöket (pl. díjak, környezetvédelmi adók, kiterjesztett gyártói felelősség) a külső költségeknek a vegyi anyagok teljes életciklusa során történő internalizálása érdekében, beleértve az egészségügyi és környezeti költségeket is, függetlenül attól, hogy használatuk az Unión belül vagy kívül történik-e;

106.  emlékeztet arra, hogy az ECHA-nak a díjakból származó bevétele jelentősen csökkenni fog; kéri az ECHA finanszírozási modelljének felülvizsgálatát, valamint egy kiszámítható és fenntartható finanszírozási mechanizmus bevezetését annak érdekében, hogy biztosítsák a modell megfelelő hosszú távú működését, és felszámolják a hatékonyságbeli hiányosságokat, különösen azokat, amelyek a költségvetési tételek elkülönítéséből adódnak, biztosítva a jelenlegi munkájával kapcsolatos növekvő igények kielégítéséhez szükséges forrásokat, valamint az új többéves pénzügyi kereten belül szükséges kiegészítő forrásokat, beleértve az ECHA-n belül kizárólag az állatok védelmével foglalkozó személyzetet és a nem állatokkal kapcsolatos módszerek előmozdítását az ECHA valamennyi tevékenysége során;

107.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tartózkodjanak az ECHA erőforrásainak csökkentésétől az éves költségvetési eljárások során, és biztosítsanak további forrásokat az ECHA számára az esetlegesen szükséges egyéb feladatokhoz, például az anyagok értékelésének elvégzéséhez;

108.  kéri a megfelelő létszámszintet és költségvetést a Bizottság azon szervezeti egységeinek, amelyeket a vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégia sikeres végrehajtásának biztosításával bíztak meg; hangsúlyozza, hogy minden forrásallokációnak reagálnia kell mind az aktuális, mind a hosszú távú politikai prioritásokra, s így az európai zöld megállapodás kontextusában jelentős megerősítésre számít a humán erőforrás területén, különösen a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságán és a vonatkozó uniós ügynökségeken belül;

109.  felhív a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok teljes körű végrehajtására; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő kapacitást a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának javítására, a Bizottságot és az ECHA-t pedig arra, hogy ehhez nyújtsanak megfelelő támogatást;

110.  kéri a Bizottságot, hogy ellenőrizze a végrehajtási rendszereket a tagállamokban a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok tekintetében, továbbá fogalmazzon meg javítási ajánlásokat, erősítse a végrehajtási szervek közötti együttműködést és koordinációt, valamint tegyen javaslatot uniós végrehajtási eszközökre, ahol arra szükség van; kéri az Európai Bizottságot, hogy éljen az (EU) 2019/1020 rendelet(47) 11. cikkének (4) bekezdése által ráruházott hatáskörökkel annak biztosítása érdekében, hogy a termékeket az Unió egészében megfelelő vizsgálatnak vessék alá;

111.  úgy véli, hogy a tagállamoknak világos iránymutatást kell kapniuk arról, hogy hogyan tudják megerősíteni végrehajtási rendszereiket a vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok területén, és hogy ezen a területen meg kell erősíteni a koordinációt és az együttműködést a tagállamok végrehajtási szervei között; kéri az Európai Bizottságot, hogy a végrehajtási rendszerek ellenőrzése alapján és a REACH-fórum során szerzett tapasztalatok figyelembevételével bocsásson ki ilyen iránymutatást;

112.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a vegyi anyagoktól mentes városok és helyi közösségek európai hálózatának létrehozását az együttműködés javítása és a bevált gyakorlatok cseréje érdekében, a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez hasonlóan;

113.  kéri az Európai Bizottságot, hogy hozzon gyors jogi intézkedéseket, amikor megállapítja, hogy nem tartják be a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályokat; emlékeztet 2020. január 16-i észrevételére(48), miszerint a környezetvédelmi jogsértésekre vonatkozó eljárásoknak hatékonyabbaknak kell lenniük; kéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó belső iránymutatásait, és használja ki a minőségi jogalkotásról szóló, küszöbön álló közleményét az uniós jogszabályok gyors és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében;

114.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az importált és exportált vegyi anyagok és termékek ugyanazoknak a normáknak feleljenek meg, mint amelyek az Unióban előállított és felhasznált vegyi anyagokra és termékekre vonatkoznak, annak biztosítása érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételek vonatkozzanak az uniós és nem uniós gyártókra; úgy véli, hogy fokozni kell a meg nem felelés ellenőrzését az Unióban és annak határain, többek között a vámhatóságok közötti megerősített együttműködés és egy erre a célra szolgáló speciális digitális eszköz kidolgozása révén, figyelembe véve a REACH-fórum keretében szerzett tapasztalatokat; üdvözli az egységes piac szabályainak jobb végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó hosszú távú bizottsági cselekvési tervet(49), és kéri a Bizottságot, hogy teljeskörűen használja a küszöbön álló javaslatokat a vegyi anyagokra vonatkozó uniós jogszabályok végrehajtásának biztosítása érdekében;

115.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen mélyreható értékelést a tagállamoknak az alapvető értékláncok részét képező vegyi anyagok – így aktív gyógyszerészeti összetevők, fertőtlenítők stb. – harmadik országokból való importjától való függéséről, és az ezzel kapcsolatos esetleges biztonsági kockázatokról;

116.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan szakpolitikákat, amelyek megkönnyítik és előmozdítják a biztonságos és fenntartható vegyianyag-gyártást Európában a stratégiai értékláncokban, például a gyógyszerhatóanyagokban és a fertőtlenítőszerekben, annak érdekében, hogy visszaszerezzék e stratégiai terület ellenőrzését és csökkentsék Európa harmadik országoktól való függőségét, biztosítsák a biztonságos hozzáférést és elkerüljék a gyógyszerhiányt, anélkül, hogy aláásnák azokat az előnyöket, melyeket a nyitott gazdaságok élveznek a nemzetközi kereskedelemnek köszönhetően;

117.  kéri az Európai Bizottságot, hogy minden importban tiltsa meg az Unióban tiltott, küszöbérték alatti veszélyes anyagok maradványait, mivel nincs olyan szint, melyen biztonságos lenne az azoknak való expozíció, és az importokban előforduló egyéb anyagok vonatkozásában alkalmazza ugyanazokat a szermaradék-határértékeket (MRL), mint az Unióban gyártott anyagok esetében, annak biztosítása érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételek vonatkozzanak az uniós és nem uniós gyártókra és mezőgazdasági termelőkre;

118.  kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy politikailag és pénzügyileg támogassanak minden olyan nemzetközi struktúrát és folyamatot, amelynek célja a vegyi anyagok megbízható kezelése globális szinten;

119.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy ismerje el a kémiai szennyezést (beleértve a növényvédőszereket) mint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság egyik fő okozóját, és álljon elő jogalkotási javaslatokkal a környezetben előforduló perzisztens, akkumulatív és mozgékony vegyi anyagokkal kapcsolatos problémák és az ökoszisztémára és a biodiverzitásra gyakorolt káros hatásuk kérdésének kezelésére;

120.  hangsúlyozza, hogy a vegyi anyagok fenntarthatóságának magában kell foglalnia a vegyipar és a teljes ellátási láncban részes cégek társadalmi és környezeti felelősségét is;

121.  úgy véli, hogy a vegyi anyagokra vonatkozó uniós előírásokat nemzetközi szinten is elő kell mozdítani;

122.  felhívja az Európai Bizottságot, hogy folytassa a nemzetközi vegyianyag-kezelés stratégiai megközelítése (SAICM) utódjának kidolgozását, beleértve a különleges program reformját; felhívja az Európai bizottságot, hogy járuljon hozzá az erre vonatkozó megfelelő, kiszámítható és fenntartható finanszírozási mechanizmus kialakításáról szóló tárgyalásokhoz;

123.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 354., 2013.12.28., 171. o.
(2) HL L 396., 2006.12.30., 3. o.
(3) HL L 353., 2008.12.31., 1. o.
(4) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.
(5) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.
(6) HL L 169., 2019.6.2., 45. o.
(7) HL L 201., 2012.7.21., 60. o.
(8) HL L 50., 2004.2.20., 44. o.
(9) HL L 309., 2009.11.24., 71. o.
(10) HL L 70., 2005.3.16., 1. o.
(11) HL L 342., 2009.12.22., 59. o.
(12) HL L 137., 2017.5.24., 1. o.
(13) HL L 27., 2010.1.30., 1. o.
(14) HL L 226., 2013.8.24., 1. o.
(15) HL L 231., 2019.9.6., 1. o.
(16) HL L 345., 2017.12.27., 87. o.
(17) HL L 30., 2019.1.31., 112. o.
(18) HL L 164., 2019.6.20., 23. o.
(19) HL L 276., 2010.10.20., 33. o.
(20) https://ec.europa.eu/clima/sites/clima/files/docs/pages/com_2018_733_analysis_in_support_en_0.pdf
(21) HL C 184., 2010.7.8., 82. o.
(22) HL C 265., 2017.8.11., 65. o.
(23) HL C 390., 2019.11.18., 10. o.
(24) HL C 433., 2019.12.23., 146. o.
(25) https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say/initiatives/12154-Europe-s-Beating-Cancer-Plan/public-consultation
(26) HL C 433., 2019.12.23., 136. o.
(27) HL C 433., 2019.12.23., 183. o.
(28) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0023.
(29) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0082.
(30) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0441.
(31) Elfogadott szövegek, P8_TA(2020)0005.
(32) HL C 41., 2020.2.6., 45. o.
(33) https://op.europa.eu/s/nJFb
(34) http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2019/608866/IPOL_STU(2019)608866_EN.pdf
(35) https://osha.europa.eu/hu/themes/work-related-diseases/work-related-cancer
(36) ENSZ, II. Globális Vegyianyag-áttekintés: összefoglaló a politikai döntéshozók számára.
(37) A Tanács „Az Unió fenntartható vegyianyag-politikára vonatkozó stratégiája felé” című, 2019. június 26-án elfogadott következtetései, 14. pont,
(38) ENSZ, II. Globális Vegyianyag-áttekintés: összefoglaló a politikai döntéshozók számára.
(39) https://www.ehn.org/toxic-chemicals-coronavirus-2645713170.html
(40) Az Európai Unió Bíróságának a T‑521/14. sz. ügyben hozott 2015. december 16-i ítélete.
(41) A legrelevánsabb vegyipari jogszabályokat (a REACH rendeletet kivéve) érintő célravezetőségi vizsgálat megállapításai, valamint az azonosított hiányosságok és kihívások” (COM(2019)0264).
(42) https://register.consilium.europa.eu/doc/srv?l=HU&f=ST%205867%202013%20INIT
(43) Az Európai Unió Bíróságának a Svédország kontra Európai Bizottság ügyben hozott, az ólom-kromátról szóló, 2019. március 7-i T-837/16. sz. ítélete alapján.
(44) Az Európai Parlament állásfoglalása a közegészség endokrin rendszert károsító tényezőkkel szembeni védelméről, (HL C 36., 2016.1.29., 85. o.).
(45) https://visualisation.osha.europa.eu/osh-costs#!/
(46) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 2008/98/EK irányelve a hulladékokról (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).
(47) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1020 rendelete (2019. június 20.) a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról, (HL L 169., 2019.6.25., 1. o.).
(48) Az Európai Parlament 2020. január 16-i állásfoglalása a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes felei konferenciájának 15. üléséről (COP 15), (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0015.).
(49) 2020. március 10-i közlemény, COM(2020)0094.

Utolsó frissítés: 2020. december 9.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat