Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0135(CNS)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0146/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0146/2020

Viták :

PV 14/09/2020 - 19
PV 14/09/2020 - 21
CRE 14/09/2020 - 19
CRE 14/09/2020 - 21

Szavazatok :

PV 16/09/2020 - 12

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0220

Elfogadott szövegek
PDF 204kWORD 67k
2020. szeptember 16., Szerda - Brüsszel
Az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozat tervezete*
P9_TA(2020)0220A9-0146/2020

Az Európai Parlament 2020. szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről (10025/2020 – C9-0215/2020 – 2018/0135(CNS))

(Különleges jogalkotási eljárás – konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács tervezetére (10025/2020),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikkére és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére, amelyeknek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C9-0215/2020),

–  tekintettel „A következő többéves pénzügyi keretről: a Parlament 2020 utáni időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló álláspontjának előkészítése”(1), valamint „Az Európai Unió saját forrásai rendszerének reformja”(2) című, 2018. március 14-i állásfoglalásaira,

–  tekintettel a 2021–2027. évi többéves pénzügyi keretről és saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az „Időközi jelentés a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című, 2018. november 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az „A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” című, 2019. október 10-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Bizottság és a Tanács által, „A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” tekintetében 2019. október 10-én tett nyilatkozatokra,

–  tekintettel az új többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási tervről szóló, 2020. május 15-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az „Uniós költségvetés – az európai helyreállítási terv motorja” című bizottsági közleményre (COM(2020)0442),

–  tekintettel a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport zárójelentésére és ajánlásaira, amelyeket 2016 decemberében tettek közzé, és amelyeket 2017 januárjában terjesztettek az Európai Parlament és a Tanács elé;

–  tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel eljárási szabályzata 82. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0146/2020),

1.  jóváhagyja a Tanács tervezetét annak módosított formájában;

2.  felhívja a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

3.  felkéri a Tanácsot a Parlamenttel való újbóli konzultációra, ha lényegesen módosítani kívánja saját tervezetét;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

A Tanács tervezete   Módosítás
Módosítás 1
Határozatra irányuló tervezet
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  Ez a határozat jogalapot biztosít a Bizottság számára ahhoz, hogy a tőkepiacokon hitelt vegyen fel a Next Generation EU helyreállítási csomag keretében felmerülő kiadások finanszírozása céljából. A tőke visszafizetésével és a kamatfizetéssel kapcsolatos költségeket a kibocsátott kötvények lejárata és az adósságtörlesztési stratégia függvényében előre meghatározott időkeretben újra kell finanszírozni az uniós költségvetésből. Ezek a költségek nem vezethetnek a többéves pénzügyi keret szerinti programkiadások vagy beruházási eszközök indokolatlan csökkentéséhez, és nem idézhetik elő a nemzeti hozzájárulások ugrásszerű megemelkedését sem. Ezért, valamint a Next Generation EU visszafizetési terve hitelességének és fenntarthatóságának fokozása érdekében ezeket a költségeket teljes egészében az új valódi saját forrásokból származó bevételből kell fedezni. A kapcsolódó kiadási előirányzatokat a többéves pénzügyi keret felső határai felett kell figyelembe venni, ahogyan arról a többéves pénzügyi keretről szóló új rendelet rendelkezni fog.
Módosítás 2
Határozatra irányuló tervezet
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)   Az új saját forrásoknak az adott év törlesztési kötelezettségeinek fedezését követően fennmaradó összegét általános bevételként az uniós költségvetésbe kell befizetni. A visszafizetési terv lejártát követően az említett saját forrásoknak a továbbiakban általános bevételként az Unió költségvetését kell finanszírozniuk. Az új sajátforrás-kosár bevezetésének garantálnia kell az uniós kiadások megfelelő szintű finanszírozását a többéves pénzügyi keretben, mérsékelve a GNI-alapú nemzeti hozzájárulások túlsúlyát az Unió éves költségvetésének finanszírozásában, és ezáltal csökkentenie kell az uniós költségvetés „nulla összegű játékként” való felfogását, amelyet a „méltányos megtérülés” gyakorlata jellemez. Ez egyben elősegíthetné azt, hogy uniós szinten a kiadások jobban a kiemelt területekre és a közös közjavakra összpontosuljanak, és jelentős hatékonyságnövekedést érjenek el a nemzeti kiadásokhoz képest.
Módosítás 3
Határozatra irányuló tervezet
1 c preambulumbekezdés (új)
(1c)  Annak érdekében, hogy bevételeik a kamat- és visszafizetési kötelezettségek felmerülésekor rendelkezésre álljanak, a saját források új kategóriáit 2021-től be kell vezetni. Az új saját forrásoknak az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez kell igazodniuk, és támogatniuk kell az európai zöld megállapodást és az egységes piac működését, valamint a társasági adózás hatékonyságának javítására és az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem erősítésére irányuló erőfeszítéseket. Az Európai Parlament a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2018. novemberi időközi jelentésében már jóváhagyta az ilyen jellemzőkkel rendelkező új saját források és más bevételek lehetséges kosarát; ez a kosár tovább bővíthető további lehetőségekkel.
Módosítás 4
Határozatra irányuló tervezet
5 preambulumbekezdés
(5)  A Számvevőszék, az Európai Parlament és a tagállamok többször bírálták a héaalapú saját forrás meghatározásának jelenlegi rendszerét a túlzott bonyolultsága miatt. Az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén ezért azt a következtetést fogalmazta meg, hogy helyénvaló egyszerűsíteni e saját forrás kiszámítását.
(5)  A hozzáadottérték-adón alapuló saját forrás az uniós költségvetés jól bevált bevételi forrása, és továbbra is tükröznie kell az egységes piac fogyasztói és az uniós államháztartás közötti szerves kapcsolatot. A Számvevőszék, az Európai Parlament és a tagállamok azonban többször bírálták a héaalapú saját forrás meghatározásának jelenlegi rendszerét a túlzott bonyolultsága miatt. Ezért helyénvaló egyszerűsíteni e saját forrás kiszámítását.
Módosítás 5
Határozatra irányuló tervezet
6 preambulumbekezdés
(6)  Annak érdekében, hogy az Unió finanszírozási eszközeit jobban összhangba lehessen hozni a szakpolitikai prioritásaival, és hogy jobban tükröződjék az uniós költségvetésnek az egységes piac működésében játszott szerepe, továbbá az uniós szakpolitikai célkitűzések erőteljesebb támogatása és az Unió éves költségvetéséhez való, a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló tagállami hozzájárulások csökkentése érdekében az Európai Tanács a 2020. július 1721-i ülésén úgy rendelkezett, hogy az Unió az elkövetkező években a saját források rendszerének reformjára fog törekedni és új saját forrásokat fog bevezetni.
(6)  Annak érdekében, hogy legalább az Uniós Helyreállítási Eszköz tőke- és kamattörlesztéseivel kapcsolatos kiadásokat fedezni lehessen, valamint hogy az Unió finanszírozási eszközeit jobban összhangba lehessen hozni szakpolitikai prioritásaival, hogy jobban tükröződjék az uniós költségvetésnek az egységes piac működésében játszott szerepe, továbbá az uniós szakpolitikai célkitűzések – például az európai zöld megállapodás és a digitális átalakulás – erőteljesebb támogatása és egyúttal az Unió éves költségvetéséhez való GNI-alapú tagállami hozzájárulások túlsúlyának mérséklése érdekében új saját forrásokat kell bevezetni, amelyek a közös összevont társaságiadó-alapon, az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszeréből származó tagállami bevételeken és a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájáruláson alapulnak, ösztönözve a körforgásos gazdaságot. Továbbá e célból be kell vezetni az importált áruk karbonintenzitását ellensúlyozó – a WTO szabályaival teljes mértékben összeegyeztethető – mechanizmuson, a digitális szolgáltatási adón, a pénzügyi tranzakciós adón alapuló, lehetőség szerint valamennyi tagállam egyetértésével elfogadott rendszer szerint megvalósított saját forrásokat, amint az alapul szolgáló jogszabályi feltételek adottak. A Bizottságnak minél hamarabb meg kell tennie az említett új saját forrásokhoz és egyéb olyan potenciális új saját forrásokhoz szükséges jogalkotási javaslatot, amelyek támogatják az európai zöld megállapodást és az egységes piac működését, valamint a társasági adózás hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéseket. A Bizottság által már bejelentett potenciális új saját forrásokat – például az egységes piaci illetéket – tovább kell értékelni, mielőtt azokat az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenék.
Módosítás 6
Határozatra irányuló tervezet
7 preambulumbekezdés
(7)  Első lépésként be kell vezetni a saját források egy olyan új kategóriáját, amely a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyisége alapján kiszámított nemzeti hozzájáruláson alapul. A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégiával összhangban az uniós költségvetés hozzájárulhat a műanyag csomagolási hulladék okozta szennyezés csökkentéséhez. Egy olyan saját forrás, amely az egyes tagállamokban nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségével arányos nemzeti hozzájáruláson alapul, ösztönzi az egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztásának csökkentését, az újrafeldolgozást és a körforgásos gazdaság térnyerését. Ugyanakkor a tagállamok a szubszidiaritás elvével összhangban szabadon választhatják meg a legmegfelelőbb intézkedéseket e célok eléréséhez. A nemzeti hozzájárulásokat érintő túlzottan regresszív hatás elkerülése érdekében éves egyösszegű csökkentést kell alkalmazni azon tagállamok hozzájárulásaira, amelyek egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelme 2017-ben az uniós átlag alatt maradt. A csökkentés mértéke 3,8 kg szorozva az érintett tagállamok 2017. évi népességével.
(7)  A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégiával összhangban az uniós költségvetés hozzájárulhat a műanyag csomagolási hulladék okozta szennyezés csökkentéséhez és a csomagolási hulladékok újrafeldolgozásával kapcsolatos célértékek eléréséhez. Egy olyan saját forrás, amely az egyes tagállamokban nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék mennyiségével arányos nemzeti hozzájáruláson alapul, ösztönözni fogja az egyszer használatos műanyagtermékek fogyasztásának csökkentését, az újrafeldolgozást és a körforgásos gazdaság térnyerését. A Bizottságnak egyszerűsített számítási módszert, illetve hatékony regisztrációs és ellenőrzési mechanizmusokat kell kialakítania. Ugyanakkor a tagállamok a szubszidiaritás elvével összhangban szabadon választhatják meg a legmegfelelőbb intézkedéseket e célok eléréséhez. Mivel e hozzájárulás az elképzelések szerint a „szennyező fizet” elven alapuló saját forrás, ezért nem képezheti korrekciós mechanizmus tárgyát.
Módosítás 7
Határozatra irányuló tervezet
7 a preambulumbekezdés (új)
(7a)  Az Unió prioritásnak tekinti, hogy a Párizsi Megállapodás keretében vállalt kötelezettségeinek megfelelően megvalósítsa az 1990 és 2030 közötti 40%-os kibocsátáscsökkentésre vonatkozó célkitűzést. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) az e célkitűzés megvalósítását szolgáló egyik fő eszköz, amely a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítése révén bevételt eredményez. Figyelembe véve az ETS harmonizált jellegét, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó tagállami erőfeszítések előmozdítása érdekében az Unió által nyújtott finanszírozást, helyénvaló az uniós költségvetést finanszírozó új saját forrást bevezetni ebben az összefüggésben. E saját forrásnak a tagállamok által árverésre bocsátandó kibocsátási egységeken kell alapulnia, beleértve az energiaszektor számára átmenetileg ingyenesen kiosztható kibocsátási egységeket is. A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a egyes tagállamokra vonatkozó egyedi rendelkezéseinek figyelembevétele érdekében a sajátforrás-hozzájárulás meghatározásakor nem kell figyelembe venni a szolidaritás, a növekedés és az energiahálózatok összekapcsolása céljából újraelosztott kibocsátási egységeket, valamint az Innovációs Alap és a Modernizációs Alap számára elkülönített juttatásokat. Az ETS-n alapuló saját forrást is oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az ETS-irányelv hatályának új ágazatokra vagy földrajzi régiókra való jövőbeli kiterjesztéséből származó potenciális többletbevételt, biztosítva egyúttal az Unió versenyképességét.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).
Módosítás 8
Határozatra irányuló tervezet
8 preambulumbekezdés
(8)   Az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén nyugtázta, hogy a Bizottság 2021 első félévében javaslatokat fog előterjeszteni a kiegészítő saját források alapjaként az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról és egy digitális illetékről annak érdekében, hogy legkésőbb 2023. január 1-jéig bevezessék azokat. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő módosított javaslatot a kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozóan, esetleg kiterjesztve azt a légi és a tengeri ágazatra. Az Európai Tanács ezenkívül úgy határozott, hogy az Unió a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret ideje alatt egyéb saját források bevezetésére is törekedni fog, amelyek magukban foglalhatják a pénzügyi tranzakciós adót is.
(8)   A szükséges kiegészítő saját forrásokat legkésőbb 2028-ig be kell vezetni az e határozatban foglalt, jogilag kötelező erejű ütemtervvel összhangban, amely ütemtervnek biztosítania kell, hogy az alapul szolgáló jogszabályokat időben el lehessen fogadni és működőképessé lehessen tenni annak érdekében, hogy a bevételek a költségek felmerülésekor rendelkezésre álljanak. A Bizottságnak e célból jogalkotási javaslatokat kell előterjesztenie. Az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság között létrehozandó intézményközi megállapodásnak kell részletesebben meghatároznia az említett jogilag kötelező ütemtervre vonatkozó rendelkezéseket és egyéb rendelkezéseket, például egyes új saját források hatálybalépésének vagy esetleges visszaható hatályú alkalmazásának időpontját.
Módosítás 9
Határozatra irányuló tervezet
8 a preambulumbekezdés (új)
(8a)  Első lépésként a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladékon alapuló hozzájárulás 2021 januárjától egészíti ki a meglévő saját forrásokat. Emellett az ETS-ből származó árverési bevételek 30%-a 2021-től az uniós költségvetés általános bevételének részét fogja képezni. Második lépésként a Bizottság előterjeszti a szükséges javaslatokat annak érdekében, hogy a pénzügyi tranzakciós adó 2024-től saját forrás alapjául szolgáljon. A Bizottság emellett 2021 első félévében jogalkotási javaslatokat terjeszt elő az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmuson és a digitális illetéken alapuló új saját források bevezetése céljából. A bevételek 2023-tól állnak majd rendelkezésre. Ha az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus kiegészítő importvám formájában valósul meg, akkor a hagyományos saját forrásokra vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozik, és nem lenne szükség saját forrásokról szóló külön határozatra. Ha az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus az ETS hatályának kiterjesztésével valósul meg, akkor annak teljes mértékben az ETS-alapú saját forrás hatálya alá kell tartoznia. Harmadik lépésként és a többéves pénzügyi keret 2024 első félévében esedékes félidős értékelésének/felülvizsgálatának részeként a Bizottság további új – vagy átdolgozott korábbi – javaslatokat terjeszt elő a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) saját forrás alapjává alakítása érdekében. A jogszabálynak időben hatályba kell lépnie ahhoz, hogy az ezen új saját forrásokból származó bevételek 2026-tól rendelkezésre álljanak. Az adóalapú saját forrásokat nem kell majd visszamenőlegesen alkalmazni.
Módosítás 10
Határozatra irányuló tervezet
9 preambulumbekezdés
(9)   Az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén arra a következtetésre jutott, hogy a saját forrásokról szóló szabályokat az egyszerűség, az átláthatóság és a méltányosság – többek között a tisztességes tehermegosztás – általános céljainak figyelembevételével kell megállapítani. Ezenkívül megállapította, hogy Dánia, Hollandia, Ausztria és Svédország, továbbá a helyreállítási és rezilienciaépítési támogatás keretében Németország 2021–2027-es időszakra vonatkozó GNI-alapú hozzájárulására egyösszegű korrekciót kell alkalmazni.
(9)  A visszatérítéseket és egyéb korrekciós mechanizmusokat el kell törölni.
Módosítás 11
Határozatra irányuló tervezet
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  Az Unió az elkövetkező években és 2028 előtt további új potenciális saját források bevezetésére fog törekedni. Ha az Európai Parlament vagy a Tanács új saját forrást javasol, a Bizottság elvégzi annak értékelését.
Módosítás 12
Határozatra irányuló tervezet
9 b preambulumbekezdés (új)
(9b)  Tekintettel a szerződésmódosításokkal kapcsolatos jövőbeli tanácskozásokra és az Európa jövőjéről szóló konferencia lendületét felhasználva tovább kell erősíteni a demokratikus legitimitást, az elszámoltathatóságot, az ellenálló képességet és az uniós költségvetés bevételi oldalának összehangolását a fő szakpolitikai célkitűzésekkel azáltal, hogy az Európai Parlament megerősített hatáskörökre tesz szert a jogalkotási döntéshozatalban, és aktívabb szerepet kap a saját források rendszere végrehajtásának nyomon követésében, valamint az alapul szolgáló ágazati jogszabályokban.
Módosítás 13
Határozatra irányuló tervezet
10 preambulumbekezdés
(10)  A tagállamoknak beszedési költség címén meg kell tartaniuk az általuk beszedett tradicionális saját források 25 %-át.
(10)  A tradicionális saját források céljára a tagállamok által beszedett összegek 20%-ának beszedési költség címén történő visszatartása a saját források túlságosan magas arányát teszi ki, amely összegek nem állnak az uniós költségvetés rendelkezésére. A vámügyi berendezések, személyzeti kiadások és informatikai fejlesztések céljára nyújtott pénzügyi támogatások és a tényleges költségek és igények megfelelőbb összhangját biztosítandó, a tagállamok által a tradicionális saját forrásokból visszatartott beszedési költségek arányát vissza kell állítani 20%-ról az eredeti 10%-ra. Ennek az aránynak minden tagállamra vonatkozóan azonosnak kell lennie.
Módosítás 14
Határozatra irányuló tervezet
11 preambulumbekezdés
(11)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikkének negyedik bekezdése értelmében a Tanács rendeletet fogad el az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról. Ezen intézkedések közé olyan általános és technikai jellegű rendelkezéseknek kell tartozniuk, amelyek a saját források összes kategóriájára alkalmazandók. Ezeknek az intézkedéseknek az egyenleg kiszámítására és költségvetési elszámolására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a saját források beszedésének ellenőrzéséhez és felügyeletéhez szükséges rendelkezéseket és megállapodásokat kell tartalmazniuk.
(11)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 311. cikkének negyedik bekezdésével összhangban a Tanácsnak meg kell állapítania az Unió saját forrásainak rendszerére vonatkozó végrehajtási intézkedéseket. Ezen intézkedések közé olyan általános és technikai rendelkezéseknek kell tartozniuk, amelyek a saját források összes típusára alkalmazandók, és amelyek tekintetében különösen fontos a megfelelő parlamenti felügyelet. Ezeknek az intézkedéseknek részletes szabályokat kell tartalmazniuk a 2. cikk (1) bekezdésében említett, rendelkezésre bocsátandó saját források összegének megállapítására vonatkozóan, beleértve a 2. cikk (1) bekezdésének b)–e) pontjában említett saját forrásokra alkalmazandó lehívási kulcsokat, a bruttó nemzeti jövedelemhez kapcsolódó technikai kérdéseket, a saját források beszedésének ellenőrzéséhez és felügyeletéhez szükséges rendelkezéseket és intézkedéseket, beleértve az ellenőrzésekre vonatkozó szabályokat, valamint a Bizottság által az ellenőrzések elvégzésére felhatalmazott tisztviselők és egyéb alkalmazottak hatáskörét, valamint a vonatkozó jelentéstételi követelményeket. Ezeknek az intézkedéseknek gyakorlati rendelkezéseket is magukban kell foglalniuk kell arra vonatkozóan, hogy a tagállamok és az Európai Parlament – mint a költségvetési hatóság egyik ága – rendszeres tájékoztatást kapjanak a hitelfelvétel állásáról, az adósságkezelésről és a kapcsolódó kockázatkezelési stratégiákról, valamint a visszafizetési tervről.
Módosítás 15
Határozatra irányuló tervezet
13 preambulumbekezdés
(13)  A saját források felső határai alatt elegendő mozgásteret kell az Unió számára biztosítani ahhoz, hogy fedezni tudja az adott évben esedékes valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét. Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az uniós költségvetés számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,40 %-át. Az éves kötelezettségvállalási előirányzatok teljes összege nem haladhatja meg az összes tagállam GNI-je összegének 1,46 %-át.
(13)  Annak érdekében, hogy a saját források felső határai keretében elegendő tartalék álljon az Unió rendelkezésére ahhoz, hogy fedezni tudja az adott évben esedékessé váló valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét, a saját források felső határát a kifizetési előirányzatok esetében a tagállamok piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelme összegének 1,50%-ára kell emelni.
Módosítás 16
Határozatra irányuló tervezet
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)  A kifizetési előirányzatok felső határát kizárólag a rendkívüli és ideiglenes hitelfelvételi felhatalmazásból eredő további pénzügyi kötelezettségek és függő kötelezettségek fedezése, valamint a pénzügyi fenntarthatóság – akár gazdasági visszaesés idején történő – biztosítása érdekében 0,6 százalékponttal meg kell emelni.
Módosítás 17
Határozatra irányuló tervezet
19 preambulumbekezdés
(19)  A vissza nem térítendő támogatás, a pénzügyi eszközökön keresztül visszafizetendő támogatás vagy a költségvetési garanciák feltöltése céljából felvett pénzeszközök, valamint az esedékes kamatok visszafizetését az uniós költségvetésből kell finanszírozni. A tagállamoknak kölcsönként nyújtott hitelösszegeket a kedvezményezett tagállamoktól kapott összegekből kell visszafizetni. A szükséges forrásokat el kell különíteni és az Unió rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy az EUMSZ 310. cikkének (4) bekezdésével és 323. cikkével összhangban bármely évben és minden körülmények között fedezni tudja a hitelfelvételre vonatkozó kivételes és ideiglenes felhatalmazásból eredő valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét.
(19)  A vissza nem térítendő támogatás, a pénzügyi eszközökön keresztül visszafizetendő támogatás vagy a költségvetési garanciák feltöltése céljából felvett pénzeszközök, valamint az esedékes kamatok visszafizetését az uniós költségvetésben bevezetett új saját források bevételeiből kell finanszírozni. A tagállamoknak kölcsönként nyújtott hitelösszegeket a kedvezményezett tagállamoktól kapott összegekből kell visszafizetni. A szükséges forrásokat el kell különíteni és az Unió rendelkezésére kell bocsátani annak érdekében, hogy az EUMSZ 310. cikkének (4) bekezdésével és 323. cikkével összhangban bármely évben és minden körülmények között fedezni tudja a hitelfelvételre vonatkozó kivételes és ideiglenes felhatalmazásból eredő valamennyi pénzügyi kötelezettségét és függő kötelezettségét.
Módosítás 18
Határozatra irányuló tervezet
25 preambulumbekezdés
(25)  E határozat a nemzeti szuverenitás maradéktalan tiszteletben tartása érdekében csak akkor léphet hatályba, ha saját alkotmányos követelményeinek megfelelően azt minden tagállam jóváhagyta. Az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén nyugtázta a tagállamok arra irányuló szándékát, hogy a lehető leghamarabb jóváhagyják ezt a határozatot. Mivel a Covid19-válság következményeinek kezelésére irányuló intézkedések finanszírozása céljából sürgősen lehetővé kell tenni a hitelfelvételt, e határozatnak az e határozat elfogadásához szükséges eljárások lezárultáról szóló utolsó értesítés beérkezését követő első hónap első napján hatályba kell lépnie.
(25)  A ratifikációs folyamat megkezdésének lehetővé tétele érdekében ezt a határozatot a Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően fogadja el. Az Európai Parlament kifejezte azon szándékát, hogy mielőbb kinyilvánítsa véleményét a konzultáció keretében, amelyre jogszabályi követelmény alapján szükség van a Bizottságot az Európai Helyreállítási Eszköz finanszírozására irányuló hitelfelvételi műveletek megkezdésére felhatalmazó folyamat felgyorsításához. E határozat a nemzeti szuverenitás maradéktalan tiszteletben tartása érdekében csak akkor léphet hatályba, ha saját alkotmányos követelményeinek megfelelően azt – a saját források új kategóriái tekintetében is – minden tagállam jóváhagyta. Az Európai Tanács a 2020. július 17–21-i ülésén nyugtázta a tagállamok arra irányuló szándékát, hogy a lehető leghamarabb jóváhagyják ezt a határozatot. Mivel a Covid19-válság következményeinek kezelésére irányuló intézkedések finanszírozása céljából sürgősen lehetővé kell tenni a hitelfelvételt, e határozatnak az e határozat elfogadásához szükséges eljárások lezárultáról szóló utolsó értesítés beérkezését követő első hónap első napján hatályba kell lépnie.
Módosítás 19
Határozatra irányuló tervezet
2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  egységes lehívási kulcs alkalmazása az egyes tagállamokban keletkező, nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegére. A lehívási kulcs 0,80 EUR kilogrammonként. Egyes tagállamok esetében a negyedik albekezdésben meghatározott egyösszegű csökkentést kell alkalmazni;
c)  2021. január 1-jétől egységes lehívási kulcs alkalmazása a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék tömegére; a tényleges lehívási kulcs nem lehet több, mint 2,00 EUR kilogrammonként;
Módosítás 20
Határozatra irányuló tervezet
2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c a pont (új)
ca)  2021. január 1-jétől egységes lehívási kulcs alkalmazása a 2003/87/EK irányelv 10. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett, árverés útján értékesítendő kibocsátási egységekből származó bevételeknek és az említett irányelv 10c. cikkének (3) bekezdésében meghatározott, az energiaágazat korszerűsítését szolgáló átmenetileg ingyenes kibocsátási egységek piaci értékének megfelelő összegre; a tényleges lehívási kulcs nem haladhatja meg az 50%-ot; a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályának további ágazatokra és régiókra való bármilyen jövőbeli, 2021. január 1-je utáni kiterjesztése nyomán keletkező többletbevétel egésze;
Módosítás 21
Határozatra irányuló tervezet
2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c b pont (új)
cb)  az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusból származó bevétel a Bizottság [.../...] javaslatának megfelelően 2023. január 1-jéig;
Módosítás 22
Határozatra irányuló tervezet
2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c c pont (új)
cc)  a digitális szolgáltatások adóztatásából származó bevételek, az egyes digitális szolgáltatások nyújtásából származó bevételek után fizetendő digitális szolgáltatási adó közös rendszeréről szóló tanácsi irányelv (COM(2018)0148) 2023. január 1-jéig történő elfogadásáig és végrehajtásáig; a tényleges lehívási kulcs nem haladhatja meg a 100%-ot;
Módosítás 23
Határozatra irányuló tervezet
2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c d pont (új)
cd)  2026. január 1-jétől egységes lehívási kulcs alkalmazása a közös összevont társaságiadó-alapra vonatkozó uniós szabályok alapján az egyes tagállamokhoz rendelt adóköteles nyereség arányára; a tényleges lehívási kulcs nem haladhatja meg a 6%-ot;
Módosítás 24
Határozatra irányuló tervezet
2 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c e pont (új)
ce)  2024. január 1-jétől az (EU) […/…] tanácsi irányelv értelmében kivetendő pénzügyi tranzakciós adó alkalmazása az alkalmazandó lehívási kulcsokkal , olyan hányad erejéig, amely nem haladja meg az említett irányelv 8. cikkének (3) bekezdésében megállapított minimális kulcsokat; amennyiben a pénzügyi tranzakciós adóról szóló irányelvet átmenetileg megerősített együttműködés keretében alkalmazzák, úgy ez a saját forrás nem érinti a megerősített együttműködésben részt nem vevő tagállamokat;
Módosítás 25
Határozatra irányuló tervezet
2 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 2021 és 2027 közötti időszakban Ausztria éves GNI-alapú hozzájárulását bruttó 565 millió EUR-val, Dánia éves GNI-alapú hozzájárulását bruttó 377 millió EUR-val, Németország éves GNI-alapú hozzájárulását bruttó 3 671 millió EUR-val, Hollandia éves GNI-alapú hozzájárulását bruttó 1 921 millió EUR-val, Svédország éves GNI-alapú hozzájárulását pedig bruttó 1 069 millió EUR-val kell csökkenteni. Ezeket az összegeket 2020-as árakon kell számítani, és a folyó árakhoz kell igazítani az Unióra vonatkozó legfrissebb, euróban kifejezett és a költségvetési tervezet kidolgozásakor rendelkezésre álló GDP-deflátornak az alkalmazásával, amelyet a Bizottság ad meg. A bruttó csökkentések finanszírozásában valamennyi tagállam részt vesz.
(2)  Egyetlen tagállam sem részesülhet visszatérítésben vagy korrekcióban.
Módosítás 26
Határozatra irányuló tervezet
2 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Az Európai Parlament és a Tanács a Bizottsággal szoros együttműködésben 2021. január 1-jéig intézményközi megállapodásban meghatározza az új saját források bevezetésére vonatkozó, jogilag kötelező erejű ütemterv alkalmazásához szükséges részletes szabályokat és egyéb rendelkezéseket. Az ezen új saját forrásokból származó bevételeknek elegendőnek kell lenniük legalább a 3b. cikk szerint megállapított hitelfelvételi képességből eredő hitelfelvételi költségek visszafizetésének fedezésére. Az új saját forrásoknak emellett garantálniuk kell a többéves pénzügyi keretben foglalt uniós kiadások megfelelő szintű finanszírozását is, mérsékelve egyúttal a GNI-alapú hozzájárulások túlsúlyát.
A Bizottság e célból megfelelő jogalkotási javaslatokat terjeszt elő.
Az e bekezdésben meghatározott célkitűzések megvalósítása érdekében a 2021–2027-es időszakra szóló többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatát többek között fel kell használni a jogszabályok kiigazítására és – szükség esetén – új jogszabályok elfogadására.
Módosítás 27
Határozatra irányuló tervezet
3 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,40%-át.
(1)  Az éves kifizetési előirányzatok fedezetéül az Unió számára allokált saját források teljes összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített bruttó nemzeti jövedelme összegének 1,50%-át.
Módosítás 28
Határozatra irányuló tervezet
3 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Unió költségvetésében szereplő kötelezettségvállalási előirányzatok teljes éves összege nem haladhatja meg a tagállamok összesített GNI-jének 1,46%-át.
törölve
Módosítás 29
Határozatra irányuló tervezet
3 cikk – 3 bekezdés
(3)  Megfelelő arányt kell fenntartani a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok között annak érdekében, hogy azok összeegyeztethetőek legyenek, valamint hogy lehetővé váljon az (1) bekezdés szerinti felső határ betartása a következő években.
törölve
Módosítás 30
Határozatra irányuló tervezet
3 cikk – 4 bekezdés
(4)  Amennyiben az 549/2013/EU rendelet módosítása jelentősen megváltoztatja a GNI szintjét, a Bizottság a következő képlet alapján újraszámítja az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott – a 3c. cikkel összhangban ideiglenesen megemelt – felső határokat:
törölve
GNIt-2 + GNIt-1 + GNIt ESA aktuális
x% (y %) *_________________
GNIt-2 + GNIt-1 + GNIt ESA módosított
A képletben a „t” az utolsó olyan teljes évet jelöli, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak az (EU) 2019/516 rendeletben5 meghatározott adatok, „x” a saját források felső határa a kifizetési előirányzatok tekintetében, „y” pedig a saját források felső határa a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében.
A képletben az „ESA” a nemzeti és regionális számlák európai rendszere az Unióban.
___________________
5 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/516 rendelete (2019. március 19.) a piaci áron számított bruttó nemzeti jövedelem összehangolásáról, valamint a 89/130/EGK, Euratom tanácsi irányelv és az 1287/2003/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (GNI-rendelet) (HL L 91., 2019.3.29., 19. o.).
Módosítás 31
Határozatra irányuló tervezet
3b cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
Az (1) bekezdés b) pontjában említett kiadásokra felhasznált pénzeszközök tőkeösszegének és a kapcsolódó esedékes kamatnak a visszafizetését az Unió általános költségvetéséből kell fedezni. A költségvetési kötelezettségvállalások az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet6 112. cikkének (2) bekezdésével összhangban több éven keresztül éves részletekre bonthatók.
Az (1) bekezdés b) pontjában említett kiadásokra felhasznált pénzeszközök tőkeösszegének és a kapcsolódó esedékes kamatnak a visszafizetését az Unió általános költségvetésébe bevezetett új saját források bevételeiből kell fedezni. A költségvetési kötelezettségvállalások az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 112. cikkének (2) bekezdésével összhangban több éven keresztül éves részletekre bonthatók.
_____________________
6 Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 32
Határozatra irányuló tervezet
5 cikk
5 cikk
törölve
A többlet átvitele
Az Unió költségvetésében egy adott pénzügyi év folyamán a tényleges kiadások összességét meghaladó bevételi többletet át kell vinni a következő pénzügyi évre.
Módosítás 33
Határozatra irányuló tervezet
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok beszedési költség címén megtartják a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összegek 25 %-át.
(2)  A tagállamok a beszedési költség kompenzációjaként megtartják a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összegek 10%-át.
Módosítás 34
Határozatra irányuló tervezet
7 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a versenyjogi bírságokból és a kötelezettségszegési ügyekből származó bevételek költségvetési kezelése;
Módosítás 35
Határozatra irányuló tervezet
7 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
bb)   a 2. cikk (1) bekezdésének a)–ce) pontjában említett, rendelkezésre bocsátandó saját források összegének megállapítására vonatkozó szabályok, beleértve az említett saját forrásokra vonatkozó, az említett pontokban meghatározott határokon belüli, alkalmazandó lehívási kulcsokat, valamint a bruttó nemzeti jövedelmen alapuló saját forrásra alkalmazandó kulcs kiszámítását;
Módosítás 36
Határozatra irányuló tervezet
7 cikk – 1 bekezdés – b c pont (új)
bc)   a 2. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában a referenciaként használt bruttó nemzeti jövedelem, a bruttó nemzeti jövedelem kiigazítására vonatkozó rendelkezések és a bruttó nemzeti jövedelem jelentős változásai esetén a kifizetésekre és kötelezettségvállalásokra vonatkozó felső határok újraszámítására vonatkozó rendelkezések;

(1) HL C 162., 2019.5.10., 51. o.
(2) HL C 162., 2019.5.10., 71. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0226.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0032.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0124.
(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0206.

Utolsó frissítés: 2021. január 12.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat