Az Európai Parlament,

—  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 8. cikkére és V. címére, különösen 21., 22., 36. és 37. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik részére,

—  tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásra, amely 2016. július 1-jén lépett hatályba,

—  tekintettel az EU és Grúzia közötti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló 2018. november 14-i(1), a „Grúzia megszállt területei az orosz invázió után 10 évvel” című 2018. június 14-i(2), a Grúziának nyújtandó további makroszintű pénzügyi támogatásról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2018. március 14-i(3), a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló 2016. január 21-i(4), valamint az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló 2014. december 18-i(5) korábbi állásfoglalásaira,

—  tekintettel az EU–Grúzia Társulási Tanács 2019. március 5-i ötödik ülésének eredményére,

—  tekintettel az EU–Grúzia Parlamenti Társulási Bizottság 2019. március 27–28-án tartott nyolcadik ülésén kiadott zárónyilatkozatra és ajánlásokra,

—  tekintettel a keleti partnerség csúcstalálkozóin – legutóbb 2017. november 24-én Brüsszelben – elfogadott együttes nyilatkozatokra,

—  tekintettel az EU–Grúzia civil társadalmi platform 2020. február 20-án tartott hatodik ülésén kiadott közös nyilatkozatra,

—  tekintettel a 2019. október 25-i harmadik magas szintű EU–Grúzia stratégiai biztonsági párbeszéd eredményére,

—  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a társulási menetrend Grúzia általi végrehajtásáról szóló, 2020. február 6-i közös szolgálati munkadokumentumára (SWD(2020)0030),

–  tekintettel a grúz kormány és az ellenzéki pártok által a 2020. évi parlamenti választásokról 2020. március 8-án aláírt egyetértési nyilatkozatra és közös nyilatkozatra,

–  tekintettel a Velencei Bizottság Grúzia felülvizsgált alkotmánytervezetéről szóló, 2017. június 19-i véleményére,

–  tekintettel a Velencei Bizottság Grúzia alkotmányos reformjáról szóló, 2018. március 19-i végleges véleményére,

–  tekintettel az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) választási megfigyelő küldöttségének a grúziai elnökválasztásról szóló, 2019. február 28-i végleges jelentésére,

–  tekintettel a Velencei Bizottságnak a grúziai Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztásáról és kinevezéséről szóló, 2019. április 16-i sürgős véleményére, és a grúziai Legfelsőbb Bíróság bíráinak jelöléséről és kinevezéséről szóló, 2020. január 9-i második ODIHR-jelentésre,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint eljárási szabályzata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatára,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság levelére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0136/2020),

A.  mivel Grúzia és az EU mint társult partnerek elkötelezettek az olyan közös értékeken és elveken alapuló politikai társulás és gazdasági integráció előmozdítása mellett, mint a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok, a jogállamiság és a jó kormányzás; mivel a grúz társadalom továbbra is erőteljesen támogatja az ország európai törekvéseit és az EU-hoz történő közeledését;

B.  mivel az EUSZ 49. cikke értelmében és a 2017. március 25-i Római Nyilatkozatnak megfelelően bármely európai állam kérheti felvételét az Unióba, amennyiben teljesíti a koppenhágai kritériumokat;

C.  mivel felülvizsgált alkotmányának 2018. decemberi hatálybalépése lezárta Grúzia teljes körű parlamenti rendszerre történő átállását; mivel előrelépés történt az EU és Grúzia közötti társulási megállapodás végrehajtásában, ideértve a teljesen arányos választási rendszerre 2024-től való átállást is;

D.  mivel Grúzia továbbra is elkötelezett a társulási megállapodás, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség végrehajtása mellett, és folytatja az uniós vívmányokhoz, valamint az uniós előírásokhoz való igazodást, ami egyre több előnnyel jár;

E.  mivel a Grúzia destabilizálására irányuló kísérletek folytatódnak, többek között az Orosz Föderáció és Abházia és Chinvali/Dél-Oszétia grúziai régiók között létrejött úgynevezett „szerződések” végrehajtásával, a Chinvali/Dél-Oszétia régióban a közigazgatási határvonal közelében található átkelési pontok 2019. augusztus óta végrehajtott lezárásával, a közigazgatási határvonal mentén zajló fokozódó „határkialakítással”, valamint az Abháziában 2020 márciusában megtartott úgynevezett „elnökválasztásokkal”;

F.  mivel a közelmúltban az EU és az USA által elősegített, a kormányzó és az ellenzéki pártok közötti párbeszéd alapján létrejött egy egyetértési nyilatkozat és egy együttes nyilatkozat, amelyet 2020. március 8-án az összes nagyobb párt aláírt, és amely döntő lépés Grúzia depolarizációja és politikai környezetének normalizálása felé a 2020. októberi parlamenti választások előtt;

G.  mivel az igazságügyi ágazat reformjai továbbra is szerények, és mivel a Legfelsőbb Bíróság 14 bírójának élethosszig tartó, a közelmúltban történő kinevezése nélkülözte az átláthatóságot, eltért az objektív, érdemeken alapuló kritériumoktól, és megmutatkozott a partizánpolitika befolyása; mivel a bírói kinevezésekről szóló plenáris szavazásra politikai válság, ellenzéki bojkott, az elhalasztásra vonatkozó széles körű felhívások és a szakbizottsági és a plenáris ülések súlyos megzavarásai mellett került sor;

1.  üdvözli az EU és Grúzia közötti kapcsolatok folyamatos elmélyülését és azt a határozott támogatást, amelyet a teljes politikai spektrum és a társadalom mutat a Grúzia által választott európai és euroatlanti integrációs út iránt; elismeri a Grúzia által az átfogó reformok végrehajtása területén elért eredményeket, amelyek következtében Grúzia az EU kulcsfontosságú partnerévé vált a régióban, és ismételten hangsúlyozza, hogy folytatni kell a társulási megállapodás, valamint a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség keretében elkezdett reformok végrehajtását és felülvizsgálatát; emlékeztet arra, hogy a megerősített együttműködés és az uniós segítségnyújtás a „többért többet” elvén alapul, és különösen a demokráciával és a jogállamisággal – ideértve az intézményi fékek és ellensúlyok rendszerét, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a választási reformot – kapcsolatos reformok folyamatos előrehaladásától függ;

2.  ismételten hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja Grúzia szuverenitását és területi integritását nemzetközileg elismert határain belül, és megerősíti kötelezettségvállalását az Oroszország és Grúzia közötti konfliktus békés rendezéséhez való további hozzájárulást illetően, többek között az EU Dél-Kaukázussal és a grúziai válsággal foglalkozó különleges képviselője, a genfi nemzetközi megbeszélések társelnöki tisztsége, az európai uniós megfigyelő misszió tevékenységei és az el nem ismerés és a kötelezettségvállalás politikája révén; elítéli az Abházia és Chinvali/Dél-Oszétia grúz régiók Oroszországi Föderáció általi illegális megszállását, valamint a szögesdrót kerítések és más mesterséges akadályok orosz és de facto dél-oszét biztonsági szereplők általi folyamatos illegális telepítését a közigazgatási határvonal mentén („határkialakítás”), és hangsúlyozza, hogy meg kell állítani ezeket a nemzetközi jogot sértő lépéseket; követeli, hogy Abházia és a Chinvali/Dél-Oszétia régió de facto hatóságai haladéktalanul nyissák meg újra a zárt határátkelőhelyeket, és szüntessék meg a mozgás szabadságának korlátozására tett kísérleteket ezekben a régiókban; felszólítja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, valamint a tagállamokat, hogy ítéljék el ezt a folyamatot; hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodás Grúzia teljes területét lefedi, beleértve a megszállt régióit is, és az ország teljes lakosságának javát szolgálja; felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy teljesítse az EU közvetítésével létrejött, 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás szerinti kötelezettségeit, nevezetesen vonja ki valamennyi katonai erejét Grúzia megszállt területeiről, és tegye lehetővé az európai uniós megfigyelő misszió számára az akadálytalan bejutást Grúzia egész területére; e tekintetben felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ), hogy egyértelműen tájékoztasson azokról a rendelkezésekről, amelyeket az Oroszországi Föderáció még mindig nem teljesített; kéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy valamennyi diplomáciai eszköz felhasználásával fokozzák a konfliktus békés megoldására irányuló erőfeszítéseiket, többek között az európai uniós megfigyelő misszió és az EU dél-kaukázusi és a grúziai válság ügyével megbízott különleges képviselője révén, és továbbra is támogassák a grúz parlament „Egy lépés a jobb jövőért” csomagját, valamint ösztönözzék a személyközi kapcsolatokat és a bizalomépítő intézkedéseket; üdvözli Grúzia arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa a jószomszédi kapcsolatokat és a konstruktív együttműködést a dél-kaukázusi országok között;

3.  elismerését fejezi ki a grúz nép és az állami hatóságok által a Covid19 kitörésére adott, nemzetközileg elismert reakció miatt, és hangsúlyozza az egészségügyi dolgozók és a kormányzati hatóságok által hozott hatékony megelőző intézkedéseket, amelyek hozzájárultak a grúziai egészségügyi rendszer terheinek csökkentéséhez, és enyhítették a gazdaságra háruló kedvezőtlen hatásokat; gratulál a grúz állampolgároknak azért, hogy a gazdasági és társadalmi nehézségek ellenére betartották ezeket az intézkedéseket; ösztönzi az egészségügyi ellátás minőségének javítására és az ahhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására irányuló beruházások létrehozását; üdvözli, hogy az EU több mint 183 millió EUR összegű támogatást rendelt Grúziának a Covid19-re való reagáláshoz, és 150 millió EUR-t nyújtott kölcsönökben az ország makrogazdasági stabilitásának fokozása és annak lehetővé tétele céljából, hogy a forrásokat az állampolgárok védelme, a világjárvány súlyosan negatív társadalmi-gazdasági következményeinek enyhítése, valamint az EU-val való közegyészségügyi együttműködés – ideértve a bevált tapasztalatok cseréjét és a civil társadalommal való együttműködést a járványügyi stratégiák kidolgozása terén, a legsebezhetőbb csoportokra összpontosítva – fokozása felé irányítsák;

4.  üdvözli, hogy a grúz állampolgárok 2017 márciusa óta 900 000 vízummentes látogatást tettek schengeni és schengeni társult országokba; tudomásul veszi a grúz állampolgárok által megalapozatlanul benyújtott menedékkérelmek növekvő számát, és felhívja a tagállamokat, hogy ismerjék el Grúziát biztonságos származási országként az ilyen kérelmek feldolgozásának és az emberek visszafogadásnak felgyorsítása érdekében; hangsúlyozza a vízumliberalizációs követelmények Grúzia általi folyamatos végrehajtásának, valamint a grúz igazságügyi hatóságok és végrehajtó ügynökségek, valamint a tagállamok közötti fokozott együttműködésnek a fontosságát a határokon átnyúló bűnözés, különösen az emberkereskedelem és az illegális kábítószer-kereskedelem csökkentése érdekében; üdvözli a Grúzia és az Europol közötti megerősített nemzetközi bűnüldözési együttműködést;

5.  hangsúlyozza Grúzia szerepét az Európai Unió megbízható partnereként, valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) és a NATO küldetéseinek és műveleteinek jelentős résztvevőjeként; felhívja a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy tartsa fenn kapcsolatait Grúziával a KBVP területén, különös tekintettel Grúzia ahhoz fűződő érdekére, hogy megvitassák az ország PESCO projektekben való részvételének lehetőségét, és együttműködést alakítsanak ki az érintett uniós ügynökségekkel, ha ez az EU és Grúzia kölcsönös érdekében áll;

Politikai párbeszéd és parlamenti választások

6.  elismerését fejezi ki a főbb politikai pártok mindegyikének a nemzetközi közvetítéssel létrejött 2020. március 8-i egyetértési megállapodás és együttes nyilatkozat aláírásáért, amely meghatározza a választási rendszer kulcsfontosságú jellemzőit, amely rendszer 120 arányos és 30 többségi mandátumon és a választási körzetek méltányos összetételén alapul, a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően, és amelyet a 2020. októberi parlamenti választások során alkalmazni kell; üdvözli a pártok közötti párbeszéd eredményét, amely egyértelmű jele a közös megoldás megtalálására való hajlandóságnak, és hangsúlyozza, hogy folytatni kell a politikai pártok közötti bizalom helyreállítását és a pártok közötti párbeszédet a 2020. októberi parlamenti választások előtt, ami a politikai helyzet stabilizálódásának alapjaként szolgálna; üdvözli a 2020. március 8-i megállapodás végrehajtását és Zourabichvili elnök 2020. május 15-i döntését, miszerint kegyelmet ad két bebörtönzött ellenzéki vezetőnek, ami fontos lépés a feszültségek enyhítése felé; e tekintetben felszólítja valamennyi felet, hogy a megállapodás tartalmának és szellemének megfelelően járjanak el, a megállapodás valamennyi szempontját teljes körűen hajtsák végre, és gondoskodjanak arról, hogy a választási reform minden elemét a lehető leghamarabb átültetik az alkotmányba és a jogszabályokba, továbbá teljes körűen végrehajtják, valamint hogy a politikai indíttatású bírósági eljárások valamennyi lezáratlan ügyét késedelem nélkül megoldják;

7.  üdvözli, hogy a grúz parlament a szükségállapot megszüntetését követően azonnal megkezdte a választási rendszer reformjának megvitatását, és sikeresen elfogadta az alkotmány és a választási törvény módosításait; gratulál Grúziának a reprezentatívabb parlament létrehozása és a politikai környezet depolarizációja érdekében tett lépéseihez; felszólítja az összes politikai pártot és parlamenti képviselőt a grúz demokrácia előmozdítására irányuló munka jóhiszemű folytatására;

8.  megjegyzi, hogy a közelgő parlamenti választások kulcsfontosságúak Grúzia demokratikus mandátumának megerősítésében, és ezért reményét fejezi ki, hogy a választási kampány tisztességes versenyen alapul; felhívja a grúz hatóságokat, hogy gyorsan és teljes körűen hajtsák végre az EBESZ/ODIHR által megfogalmazott ajánlásokat, és vizsgálják felül a vonatkozó jogszabályokat a feltárt hiányosságok és kihívások kezelése érdekében, többek között az állami erőforrások politikai kampánycélokra történő visszaélésszerű felhasználása, a helytelen kampányfinanszírozási módszerek, az erőszak büntetlensége, a gyűlöletbeszéd és idegengyűlölet terjesztése, a szavazatvásárlás, az ellenzék választási adminisztrációban való képviselete, valamint a választók, különösen a köztisztviselők azon lehetősége tekintetében, hogy „nyomástól és a megtorlástól való félelemtől mentesen szavazhassanak”(6); felhívja a hatóságokat, hogy védjék meg a civil társadalmi szervezetek és a választási megfigyelők munkáját annak érdekében, hogy munkájukat megfélemlítés vagy beavatkozás nélkül végezhessék;

9.  arra ösztönzi a grúz hatóságokat és Grúzia választási hivatalát, hogy gondoskodjanak biztonságos környezetről a 2020. októberi parlamenti választásokhoz olyan módon, hogy a választási személyzet számára egyéni védőfelszerelést biztosítanak, a szavazási létesítményeket úgy alakítják ki, hogy garantálják a résztvevő polgárok egészségét és biztonságát, és biztosítják a választási megfigyelők zavartalan munkáját;

10.  megerősíti Grúzia élénk civil társadalmának nyújtott támogatását, és hangsúlyozza annak a demokratikus felügyeletben, valamint a társulási megállapodás és a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség végrehajtásának demokratikus felügyeletében és nyomon követésében játszott kulcsfontosságú szerepét; felszólítja a grúz kormányt és parlamentet, hogy hozzanak létre hivatalos mechanizmusokat a civil társadalom politikai folyamatban való részvételére; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak politikai, technikai és pénzügyi támogatást a civil társadalom tevékenységeihez; felszólítja a grúz hatóságokat, hogy az EU és a nemzetközi adományozói közösség által nyújtott támogatásokon túl indítsanak nemzeti támogatási programokat a civil társadalom számára;

Jogállamiság, jó kormányzás és a tömegtájékoztatás szabadsága

11.  elismeri Grúzia előrelépését a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat erősítő reformjai terén, különös tekintettel a 2018-ban végrehajtott alkotmányos reformokra; ösztönzi a grúz kormányt, hogy szilárdítsa meg a jogállamiságot és folytassa az igazságügyi reformot, a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni küzdelmet, a közigazgatás reformját, a decentralizációt, a jó kormányzást, a megkülönböztetés elleni jogszabályok végrehajtását és a munkavállalói jogok biztosítását a Grúzia és az EU közötti további integráció fokozása érdekében;

12.  aggodalmát fejezi ki az ellenzéki politikusok ellen a közelmúltban indított bírósági ügyek miatt, amelyek aláásták a bizalmat a kormánypárt és az ellenzék között, hátrányosan érinthetik a társulási megállapodással/a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséggel kapcsolatos reformokat, és ellentétesek a társulási megállapodás betűjével és szellemével; üdvözli az elítélt ellenzéki politikusok irányába gyakorolt elnöki kegyelmet, amely megnyitja az utat a politika és a társadalom depolarizációja előtt; felhívja a grúz hatóságokat, hogy tartózkodjanak a politikai indíttatású bírósági ügyektől, és felhívja az Unió küldöttségét, hogy kövesse nyomon az összes ilyen pert; felszólítja Grúziát, hogy a jogállamiság, különösen az igazságszolgáltatás függetlensége és a tisztességes tárgyaláshoz való jog, valamint az emberi jogok tekintetében tartsa tiszteletben a társulási megállapodás szerinti legmagasabb szintű normákat;

13.  felszólítja a bírák kiválasztási eljárásainak felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a Velencei Bizottság ajánlásait minden új kinevezés előtt maradéktalanul végrehajtsák; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Legfelsőbb Bíróság bíráinak közelmúltbeli kiválasztási eljárása nem volt teljes mértékben összhangban ezekkel az ajánlásokkal, és azt kulcsfontosságú hiányosságok jellemezték; hangsúlyozza a politikai befolyástól mentes, depolitizált igazságszolgáltatás, valamint a grúz Legfelsőbb Bíróság és más igazságügyi intézmények bíráinak kinevezése során az átláthatóság, a meritokrácia és az elszámoltathatóság tiszteletben tartásának fontosságát; ösztönzi ezért a grúz kormányt, hogy folytassa és szilárdítsa meg az igazságszolgáltatási rendszer ügyészséget is felölelő reformját, miközben ösztönzi a nyílt párbeszédet valamennyi politikai szereplővel és a civil társadalommal, és biztosítja a nemzetközi normákat;

14.  hangsúlyozza a Nemzetközi Büntetőbírósággal folytatott teljes körű folyamatos együttműködés fontosságát, hogy biztosítva legyen az általa folytatott ügyek átfogó elszámoltathatósága;

15.  felszólít, hogy vizsgáljanak ki minden olyan 2019 júniusában történt eseményt, amikor a grúz bűnüldöző hatóságok túlzott erőszakot alkalmaztak a békés tüntetők és újságírók ellen; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a büntetlenséget, és biztosítani kell az elkövetők felelősségre vonását; sürgeti a grúz kormányt, hogy biztosítsa a békés gyülekezéshez és a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, a társulási megállapodásban vállalt kötelezettségekkel összhangban, többek között a tiltakozókra alkalmazott aránytalan szankciók enyhítésével;

16.  elismeri, hogy a grúziai médiakörnyezet dinamikus és sokszínű, de polarizált; hangsúlyozza a tömegtájékoztatás szabadságának fontosságát, így biztosítva a közelgő választási kampány során valamennyi politikai párt egyenlő hozzáférését a médiához, a szerkesztői függetlenséget, valamint a magán- és különösen az állami műsorszolgáltatók programjaiban a politikai nézetek plurális és megkülönböztetésmentes módon való megjelenését; hangsúlyozza, hogy egyértelmű rendelkezésekre van szükség az ingyenes és fizetett reklámok szabályozására, valamint a médiatulajdon jobb átláthatóságára a média fokozott nyomon követése révén; sürgeti a hatóságokat, hogy tartózkodjanak a média szabadságát érintő beavatkozástól, illetve a médiatulajdonosokkal vagy -képviselőkkel szembeni politikai indíttatású bírósági ügyek lefolytatásától; sürgeti a grúz kormányt, hogy tegyen lépéseket a külföldi vagy belföldi szereplők részéről az ország vagy bármely politikai párt ellen folytatott dezinformációs kampányok megelőzése érdekében; sürgeti a közösségimédia-platformokat annak biztosítására, hogy ne használják fel őket a választási folyamat integritásának aláásására;

17.  határozottan elítéli a grúz intézmények és médiaorgánumok ellen elkövetett kibertámadásokat, amelyeket széles körben orosz szereplőknek tulajdonítanak; hangsúlyozza, hogy hatékonyan kell ki vizsgálni és vissza kell szorítani a külföldi dezinformációs kampányokat és propagandát, amelyek aláássák a grúz intézményeket és előmozdítják a társadalom polarizációját; felhívja egyrészt a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy Grúzia ellenálló képességének megerősítése érdekében fokozza a kiberbiztonsági együttműködést, másrészt a Bizottságot, hogy támogassa a média- és információs műveltséget érintő reformokat, harmadrészt pedig a grúz kormányt, hogy működjön együtt az uniós intézményekkel a dezinformáció elleni legjobb gyakorlatok terén; felszólítja továbbá a grúziai politikai szereplőket, hogy tartózkodjanak attól, hogy a közösségi médiát emberek, szervezetek és intézmények megtámadására, valamint szándékos félretájékoztatás terjesztésére használják; tudomásul veszi a közösségimédia-platformok által a közelmúltban tett lépéseket olyan fiókok és oldalak ellen, amelyek összehangolt, hiteltelen viselkedést tanúsítottak és támadásokat folytattak az ellenzék, a média és a civil társadalom ellen;

Az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása

18.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Abházia és Chinvali régió/Dél-Oszétia grúz régiói tényleges ellenőrzését gyakorló Oroszországi Föderáció folyamatosan megsérti az e megszállt régiókban élő emberek alapvető jogait, akiket megfosztanak a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogtól, a tulajdonhoz való jogtól és az anyanyelvükön történő oktatáshoz való jogtól, és megismétli, hogy teljes mértékben támogatja a belső menekültek és a menekültek biztonságos és méltóságteljes hazatérését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatos és illegális „határkialakítási” folyamat különösen káros hatással van a Covid19-világjárvány elleni jelenlegi küzdelemre, mivel a mozgás szabadságának korlátozása megfosztja az embereket a szükséges orvosi szolgáltatásokhoz való hozzáféréstől, ezáltal pedig veszélyezteti az életüket; üdvözli, hogy Ergnetiben 2020. július 30-án újraindult az incidensek megelőzésére és a reagálásra szolgáló mechanizmusokban (IPRM) való részvétel, és arra bátorítja az összes felet, hogy a konfliktusok által sújtott lakosság biztonságának és humanitárius helyzetének javítása érdekében kezdjék újra az ilyen formában zajló rendszeres párbeszédet;

19.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség a fenntartható és inkluzív fejlődés kulcsfontosságú előfeltétele; elismerően nyilatkozik a grúz parlament nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsának munkájáról és arra irányuló erőfeszítéseiről, hogy a szexuális zaklatást a megkülönböztetés egyik formájaként azonosítsa és felhívja rá a figyelmet; sürgeti a grúz kormányt és a hatóságokat, hogy mozdítsa elő a nők képviseletének és az egyenlő bánásmódnak a további fejlődését a politikai és társadalmi élet minden szintjén; kéri a Bizottságot, hogy vonja be a nemek közötti egyenlőség témáját valamennyi Grúziával kapcsolatos politikájába, programjába és tevékenységébe; felszólít az Isztambuli Egyezmény teljes körű végrehajtására;

20.  üdvözli a grúz Belügyminisztérium Emberi Jogi Osztályának munkáját, és kitart amellett, hogy az emberi jogokra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó meglévő jogszabályokat alaposan és hatékonyan végre kell hajtani; további erőfeszítésekre szólít fel a szociális, munkaerőpiaci és egészségügyi területeken a nőkkel, az LBMT személyekkel, a romákkal és a vallási kisebbségekkel szemben fennálló hátrányos megkülönböztetés kezelése, valamint a valamennyi kisebbség és kiszolgáltatott csoport elleni gyűlöletbeszéd és erőszakos bűncselekmények kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának fokozása érdekében; felszólítja az összes vallási közösséget, köztük a grúz ortodox egyházat és a civil társadalmat, hogy munkálkodjanak a tolerancia légkörének megteremtésén;

21.  hangsúlyozza a gyermekvédelmi rendszer további megerősítésének fontosságát, beleértve az erőszak és a kiskorúak szexuális kizsákmányolásának megelőzését is; felszólít a digitális kockázatokkal kapcsolatos tudatosság növelésére, továbbá az oktatáshoz való hozzáférés mindenki számára való biztosítására, beleértve a fogyatékossággal élő gyermekeket is; hangsúlyozza a grúz kormány felelősségét az árvaházakban élő gyermekek helyzetének figyelemmel kísérése terén;

Intézményi rendelkezések

22.  hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az antagonizmust és a politika polarizálódását, valamint konstruktív együttműködést kell biztosítani az ország demokratikus intézményeiben, különösen a grúz parlamentben; hangsúlyozza ezért, hogy javítani kell a politikai légkört, és bizalmat kell kiépíteni minden politikai és intézményi szereplő, valamint köztük és a grúz nép között;

23.  felhívja a grúz parlamentet, hogy teljes mértékben használja ki a Grúzia mint kiemelt ország számára az Európai Parlament demokráciatámogatási tevékenységei tekintetében rendelkezésre álló lehetőségeket, és kezdjen párbeszédet szükségleteinek meghatározása érdekében;

24.  felkéri a grúz parlamentet, hogy növelje kapacitását a parlamenti ellenőrzési mechanizmusok gyakorlása céljából, különös tekintettel a biztonsági rendszer feletti ellenőrzésre; ösztönzi az ellenzék szerepének növelését a parlamenti felügyeleti eljárásban, a kormány tagjai és más elszámoltatható tisztviselők meghívására vonatkozó eljárások egyszerűsítését, valamint egy központi nyilvántartási rendszer létrehozását, amely minden érdekelt fél számára időben és teljes körű információt szolgáltat a parlamenti ellenőrzésről;

Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok

25.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EU Grúzia legnagyobb kereskedelmi partnere, és teljes kereskedelmének 27%-át teszi ki; üdvözli Grúzia kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályainak folyamatos közelítését; hangsúlyozza, hogy szükséges az EU-ba irányuló grúz export növelése és diverzifikálása a mezőgazdasági árucikkeken és nyersanyagokon túl is, és az EU beruházásainak Grúziába vonzása annak érdekében, hogy több munkahelyet teremtsenek, és javítsák Grúzia EU-val fennálló kereskedelmi egyensúlyát és annak makroszintű pénzügyi stabilitását, mindenekelőtt a jogállamiság megerősítésével a korrupció, a pénzmosás és az adócsalás elleni küzdelem, valamint az uniós előírásokhoz való közelítés támogatása által; hangsúlyozza a regionális és a kis- és középvállalkozások számára kedvező üzleti környezet támogatásának fontosságát, hogy tovább fejlesszék Grúzia innovációs képességét a különféle gazdasági ágazatokban; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a digitális gazdaság, az oktatás, a kutatás és innováció terén megnövekedett ágazati együttműködést, és hogy erősítse az IKT-ágazatot, a digitalizációt, valamint a zöld technológiákat, és ossza meg szaktudását és a bevált gyakorlatokat; hangsúlyozza az ifjúságot célzó programok fontosságát a tisztességes munkalehetőségek megteremtése érdekében;

26.  emlékeztet arra, hogy az EU–Grúzia társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség célja Grúzia fokozatos integrálása az egységes piacba; felhívja a Bizottságot, hogy lépjen fel határozottabban Grúzia egységes piachoz való hozzáférésének biztosítása érdekében, és fokozza az ágazati integráció elmélyítését célzó kezdeményezéseket az EU-val való nagyobb szakpolitikai konvergencia elérése, valamint a kétoldalú együttműködés eredményeinek mindkét fél számára láthatóbbá és kézzelfoghatóbbá tétele érdekében;

27.  hangsúlyozza az átláthatóság fontosságát, és ösztönzi a grúz hatóságokat, hogy továbbra is tájékoztassák a helyi vállalkozókat és a tömegmédiát a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség végrehajtásáról;

28.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség teljes körű végrehajtását összehangolt segítségnyújtás útján, különös tekintettel a fenntartható gazdasági fejlődésre az európai zöld megállapodással összhangban, valamint a kkv-k támogatására és a strukturális reformokra, az üzleti élettel és a civil társadalommal együttműködve, többek között a pénzmosás és az adókijátszás elleni küzdelmet célzó jelentős reformot a banki és pénzügyi ágazatban;

29.  hangsúlyozza a grúziai beruházási környezet további javítását célzó strukturális reformok fontosságát, beleértve a közvetlen külföldi befektetéseket vonzó környezet kialakítását és átláthatóságuk biztosítását; ösztönzi a grúz hatóságokat, hogy erősítsék meg a felelős intézmények kapacitásait, és növeljék a stratégiai jelentőségű infrastrukturális projektek politikai támogatását és egységessé tételét;

Ágazati együttműködés

30.  ösztönzi a grúz kormányt, hogy folytassa a munkajogi jogszabályok átfogó reformját a munkakörülmények jobb szabályozásának biztosítása érdekében, ideértve a munkaügyi ellenőrzések és a társadalmi párbeszéd folyamatos fejlesztését is; hangsúlyozza különösen a munkabiztonsági törvény módosításának szükségességét egy teljes körű ellenőrzési rendszer és megfelelő diszkriminációellenes mechanizmus felállítása érdekében, amely kifejezetten figyelemmel kíséri a munkajogok teljes körű tiszteletben tartását és szisztematikusan ellenőrzi a munkahelyi veszélyeket, beépíti a modern korrupcióellenes mechanizmust és ratifikálja az összes vonatkozó ILO-egyezményt; ösztönzi a civil társadalmi szervezetek és a szakszervezetek bevonását ezekbe a reformokba, tekintettel azok fontosságára a grúziai szociális jogok és munkavállalók szempontjából;

31.  emlékeztet, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségeknek mindig szilárd, kötelező erejű és megvalósítható fenntartható fejlődési fejezeteket kell tartalmazniuk, amelyek teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzetközi kötelezettségvállalásokat, különösen a Párizsi Megállapodást, és amelyek megfelelnek a WTO szabályainak; ösztönzi a harmadik nemzeti környezetvédelmi cselekvési program végrehajtásának felgyorsítását és a környezettel kapcsolatos grúz jogszabályoknak az uniós vívmányokhoz való közelítését, a társulási megállapodás környezetvédelmi követelményeivel összhangban; felkéri Grúziát, hogy fokozza elkötelezettségét az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő Grúzia részvételét az európai zöld megállapodásban, és gondoskodjon arról, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség ne mondjon ellent az abban meghatározott környezetvédelmi céloknak és kezdeményezéseknek;

32.  üdvözli az egységes támogatási kereten belül elért eredményeket, és ösztönzi az energiahatékonyságra, a szilárdhulladék-gazdálkodásra, valamint a vízellátásra és a megfelelő higiénés körülményekre összpontosító új támogatási programok gördülékeny és hatékony végrehajtását;

33.  üdvözli, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T) vonatkozó indikatív beruházási terv keretében a Bizottság 3,4 milliárd EUR-t különített el 18 kiemelt projektre Grúziában; felkéri Grúziát, hogy fejlessze energiaágazatát és -összeköttetését, miközben biztosítja a környezeti fenntarthatóságot, különös tekintettel a biodiverzitás és a védett területek megóvására, és figyelembe véve a helyi közösségeket a végrehajtási folyamat során;

34.  üdvözli Grúzia új oktatási programját, az oktatás és a tudomány 2017–2021 közötti átfogó stratégiájának felülvizsgálatát, az új szakképzési törvényt, valamint az oktatás minőségbiztosítási mechanizmusának a társulási megállapodással való összehangolása terén elért eredményeket; üdvözli Grúzia sikeres részvételét az Erasmus+ programban, amelynek keretében közel 7 500 diák és tudományos munkatárs vett részt a Grúzia és az EU közötti csereprogramokban, valamint a keleti partnerség Európai Iskoláját és az EU és a grúz kormány által létrehozott első Európai Iskolát;

35.  ajánlja, hogy a Bizottság folytassa arra irányuló erőfeszítéseit, hogy lehetővé tegye Grúzia részvételét az EU által támogatott, nem uniós országok számára is nyitott programokban és ügynökségekben, jogilag megfelelő státuszban;

o
o   o

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Grúzia kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0457. (2) HL C 28., 2020.1.27., 97. o. (3) HL C 162., 2019.5.10., 138. o. (4) HL C 11., 2018.1.12., 82. o. (5) HL C 294., 2016.8.12., 111. o. (6) Az ODIHR választásértékelő küldöttségének a grúziai elnökválasztással kapcsolatos 2019. február 28-i végleges jelentése, 30. o.