Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/2003(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0137/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0137/2020

Viták :

PV 14/09/2020 - 24
CRE 14/09/2020 - 24

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0224

Elfogadott szövegek
PDF 195kWORD 64k
2020. szeptember 17., Csütörtök - Brüsszel
Fegyverkivitel: A 2008/944/KKBP közös álláspont végrehajtása
P9_TA(2020)0224A9-0137/2020

Az Európai Parlament 2020. szeptember 17-i állásfoglalása a fegyverkivitelről: a 2008/944/KKBP közös álláspont végrehajtása (2020/2003(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikke (1) bekezdésének b) pontjában a fegyverek előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatban, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 42. cikkének (3) bekezdésében egy „európai fegyverzet- és képességpolitika” meghatározásával kapcsolatban rögzített elvekre, valamint az EUSZ 21. cikkében foglalt elvekre, nevezetesen a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására, valamint a béke megőrzésére, a konfliktusok kialakulásának megelőzésére és a nemzetközi biztonság erősítésére,

–  tekintettel a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont (a továbbiakban: a közös álláspont) módosításáról szóló, 2019. szeptember 16-i (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozatra(1), valamint a Tanács 2019. szeptember 16-i, a közös álláspont felülvizsgálatáról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a közös álláspont 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban összeállított huszadik éves jelentésre(2),

–  tekintettel a közös álláspont 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban összeállított huszonegyedik éves jelentésre(3),

–  tekintettel a fegyverkivitel hatékony ellenőrzésének előmozdításáról szóló, 2018. január 22-i (KKBP) 2018/101 tanácsi határozatra(4) és a Fegyverkereskedelmi Szerződés végrehajtásának támogatása érdekében végzett uniós tájékoztatási tevékenységekről szóló, 2017. május 29-i (KKBP) 2017/915 tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a tiltott hagyományos fegyverekre és azok lőszereire vonatkozó, az ilyen fegyverek és lőszerek illetéktelen kezekbe jutása és tiltott transzfere kockázatának csökkentését célzó globális jelentési rendszer (iTrace IV) támogatásáról szóló, 2019. december 19-i (KKBP) 2019/2191 tanácsi határozatra(6),

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsa által 2020. február 17-én elfogadott, aktualizált közös katonai listájára(7),

–  tekintettel a közös állásponthoz készített felhasználói útmutatóra,

–  tekintettel a hagyományos fegyverek, valamint a kettős felhasználású áruk és technológiák exportjának ellenőrzéséről szóló, 1996. május 12-i Wassenaari Megállapodásra, valamint ezen áruk, technológiák és lőszerek 2019 decemberében aktualizált jegyzékeire,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2013. április 2-án elfogadott és 2014. december 24-én hatályba lépett Fegyverkereskedelmi Szerződésre (ATT)(8),

–  tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9) és a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(10),

–  tekintettel a 2016. szeptember 12-i (EU) 2016/1969 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel(11) módosított, a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendeletre(12) (a továbbiakban: a kettős felhasználású termékekről szóló rendelet) és az I. mellékletében foglalt, a kettős felhasználású termékek és technológiák jegyzékére,

–  tekintettel az Unió védelmi iparának versenyképességét és innovációs képességét támogató európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) létrehozásáról szóló, 2018. július 18-i (EU) 2018/1092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(13),

–  tekintettel az Európai Védelmi Alap (EDF) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2018. június 13-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0476),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatára (HR(2018)94),

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, beleértve a fenntartható fejlődés békés és befogadó társadalmainak előmozdításáról szóló 16. célt,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Jemennel szembeni fegyverembargóról szóló 2216 (2015) sz. határozatára, valamint az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által kiadott, a jemeni emberi jogi helyzetről, többek között a 2014 szeptembere óta elkövetett jogsértésekről és visszaélésekről szóló A/HRC/39/43. sz. jelentésre,

–  tekintettel az Európai Uniónak a földközi-tengeri térségben folytatott katonai műveletéről (EUNAVFOR MED IRINI) szóló, 2020. március 31-i (KKBP) 2020/472 tanácsi határozatra(14),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 2019. június 10-én elfogadott 2473 (2019) sz. határozatra, amely meghosszabbította a Líbiával szembeni fegyverembargó végrehajtására irányuló intézkedéseket, valamint tekintettel az ENSZ líbiai támogató missziójának (UNSMIL) a líbiai fegyverembargó folyamatos megsértéséről szóló 2020. január 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a Líbiával szembeni fegyverembargót elrendelő 1970 (2011) sz. határozatára és az e témával kapcsolatos valamennyi későbbi határozatára, valamint a fegyverembargó szigorú betartásáról szóló 2292 (2016), 2357 (2017), 2420 (2018) és 2473 (2019) sz. határozataira,

–  tekintettel az ENSZ „Közös jövőnk biztosítása: leszerelési program” című, 2018. évi dokumentumára

–  tekintettel egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(15),

–  tekintettel a Törökországról szóló 2019. október 16-i európai tanácsi következtetésekre, amelyek támogatták a Külügyek Tanácsa 2019. október 14-i következtetéseit a Törökország által Észak-Szíriában és a Földközi-tenger keleti térségében folytatott jogellenes tevékenységekről,

–  tekintettel az ENSZ 16. fenntartható fejlődési céljára, amely a békés és befogadó társadalmak előmozdítását célozza a fenntartható fejlődés érdekében(16),

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatala által az Emberi Jogi Tanács számára készített, a fegyvertranszfer emberi jogokra gyakorolt hatásairól szóló jelentésre(17),

–  tekintettel a fegyverkivitelről és a közös álláspont végrehajtásáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2018. november 14-i(18), 2017. szeptember 13-i(19) és 2015. december 17-i(20)állásfoglalására,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a Tanácshoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett 2019. március 28-i ajánlására az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a Bizottság támogatásával a Tanácshoz intézett, az Európai Békekeret létrehozásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatáról(21),

–  tekintettel a jemeni humanitárius helyzetről szóló 2016. február 25-i(22), 2017. június 15-i(23) és 2017. november 30-i(24) állásfoglalására,

–  tekintettel a katonai robotrepülőgépek használatáról szóló, 2014. február 27-i állásfoglalására(25),

–  tekintettel a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság 2017. április 12-i ülésén „Az uniós fegyverkivitel-ellenőrzési rendszer végrehajtása” címmel tartott munkaértekezletre,

–  tekintettel a Biztonság- és Védelempolitikai Albizottság által megrendelt, „Ajánlások az EU-n belüli és harmadik országokba irányuló fegyverkivitelre vonatkozó átlátható és részletes jelentési rendszerre vonatkozóan” című tanulmányra,

–  tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság között 2019. január 22-én létrejött francia–német együttműködési és integrációs szerződésre (aacheni francia–német szerződés),

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa 2013. augusztus 21-i, Egyiptomról szóló következtetéseire,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0137/2020),

A.  mivel a legutóbbi SIPRI-adatok(26) azt mutatják, hogy az EU 28 tagállamából származó fegyverkivitel a 2015–2019 közötti időszakban a teljes globális fegyverkivitel több mint 26%-át tette ki, ami által az EU összesítve a világ második legnagyobb fegyverszállítója az USA (36%) után és Oroszország (21%) előtt; mivel az EUMSZ 346. cikke értelmében a fegyverek előállítása, illetve kereskedelme továbbra is tagállami hatáskör;

B.  mivel a legutóbbi SIPRI-adatok azt mutatják, hogy Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket tekintve egyaránt a 28 tagú EU a második legnagyobb fegyverexportőr; mivel az elismert nemzetközi és regionális szakértőkből álló ENSZ-csoport szerint a jemeni fegyveres konfliktus szemben álló felei a nemzetközi jogba ütköző jogsértéseket és bűncselekményeket követtek el és követnek el továbbra is;

C.  mivel a fegyverek és felszerelések kivitele javítja a védelmi ipar azon képességét, hogy hatékonyan kutasson és fejlesszen védelmi technológiákat, és ezáltal biztosítja, hogy az uniós tagállamok képesek legyenek megvédeni magukat és a polgáraikat;

D.  mivel a világban egyre erősödik egy újabb fegyverkezési verseny, és a legjelentősebb katonai hatalmak már nem támaszkodnak a fegyverzet-ellenőrzésre és a leszerelésre a nemzetközi feszültségek csökkentése és a globális biztonsági környezet javítása érdekében;

E.  figyelembe véve, hogy a Tanács 2008. december 8-i közös álláspontja az együttműködés megerősítésének és a tagállamok exportpolitikái közötti konvergencia előmozdításának alapvető eszköze;

F.  mivel a tagállamok elismerik, hogy a fennálló feszültségek és konfliktusok befolyásolása, illetve súlyosbítása tekintetében különös felelősség fakadhat a katonai technológia és felszerelések harmadik országokba történő kiviteléből;

G.  mivel a Covid19-világjárvány okozta globális válságnak jelentős geostratégiai kihatásai lehetnek, ami miatt még inkább szükségessé válik egy tényleges európai stratégiai autonómia kiépítése;

H.  mivel a Külügyek Tanácsának 2013. augusztus 21-i következtetései szerint „a tagállamok továbbá arról is megállapodtak, hogy felfüggesztik a belső elnyomásra alkalmas eszközök Egyiptomba irányuló kivitelére vonatkozó engedélyeket, áttekintik a 2008/944/KKBP közös álláspont hatálya alá tartozó eszközökre vonatkozó kiviteli engedélyeket, valamint felülvizsgálják az Egyiptom számára biztosított biztonsági segítségnyújtásukat”; mivel több, uniós tagállamban székhellyel rendelkező vállalat továbbra is fegyvert, megfigyelési technológiát és egyéb biztonsági felszerelést exportál Egyiptomba, lehetővé téve az eszközök feltörését, rosszindulatú szoftverek használatát, valamint az emberi jogi jogvédők és civil társadalmi aktivisták elleni fizikai és internetes támadások egyéb formáit; mivel ez a tevékenység az online véleménynyilvánítás szabadságának elnyomásához vezetett;

I.  mivel egy egyre instabilabbá váló többpólusú világban, ahol erősödnek a nacionalista, idegengyűlölő és antidemokratikus erők, elengedhetetlen, hogy az Európai Unió világviszonylatban befolyásos szereplővé váljon, és továbbra is élen járjon olyan globális „puha hatalomként”, amely elkötelezett a hagyományos és nukleáris fegyverek leszerelése iránt, és beruház a konfliktusok megelőzésébe, a válságkezelésbe és a katonai megoldások mérlegelését megelőző békeközvetítésbe;

J.  figyelembe véve, hogy a fegyverkivitel alapvető fontosságú az európai védelem ipari és technológiai alapjainak megerősítéséhez, valamint, hogy a védelmi ipar elsődleges feladata, hogy biztosítsa az Unió tagállamainak védelmét és biztonságát, miközben hozzájárul a KKBP végrehajtáshoz;

K.  mivel a tagállamok fegyverkivitellel kapcsolatos eltérő magatartása egyes esetekben gyengíti az EU külpolitikai céljainak elérésére való képességét, és aláássa hitelességét a nemzetközi színtéren való egységes fellépés tekintetében;

L.  mivel a globális és a regionális biztonsági környezet egyaránt drámaian megváltozott, különös tekintettel az Unió déli és keleti szomszédságára;

M.  mivel a katonai átláthatóságra irányuló intézkedések – például a fegyverkivitelről történő jelentéstétel – hozzájárulnak a határokon átnyúló bizalomépítéshez;

A huszadik és a huszonegyedik éves uniós fegyverkiviteli jelentés

1.  rámutat arra, hogy a védelmi ipar fenntartása az Unió önvédelmének része és stratégiai autonómiájának egyik eleme; megjegyzi, hogy ez csak akkor lehetséges, ha a tagállamok fegyverkezési programjaik keretében előnyben részesítik az európai termékeket; hangsúlyozza, hogy egy életképes európai piac csökkentené a harmadik országokba történő fegyverkivitelre való ráutaltságot;

2.  emlékeztet arra, hogy a közös álláspont egy átláthatósági eljárást irányoz elő, amely az Európai Unió fegyverkivitelre vonatkozó éves jelentéseinek közzététele révén valósul meg; üdvözli a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont 8. cikkének (2) bekezdése szerinti huszadik és a huszonegyedik éves uniós fegyverkiviteli jelentés közzétételét, amely jelentést a hagyományos fegyverek kivitelével foglalkozó tanácsi munkacsoport (COARM) állított össze és az Európai Unió Hivatalos Lapjában tettek közzé, még ha késve is; úgy véli, hogy a két jelentés közzététele előrelépést jelent egy fegyverkivitellel kapcsolatos közös uniós álláspont irányában a minden eddiginél több kihívást rejtő nemzetközi környezetben, amelyet az export volumenének növekedése és az átláthatóság csökkenése jellemez; véleménye szerint mindkét jelentés értékes kiegészítésként szolgál a globális és a regionális fegyverkivitel átláthatóságáról szóló ENSZ-jelentések mellett;

3.  tudomásul veszi a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy eleget tegyenek a fegyverek előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatban az EUMSZ 346. cikke (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak;

4.  megjegyzi, hogy a huszadik éves jelentéshez 19 tagállam, és a huszonegyedikhez is 19 tagállam szolgáltatott teljes körű információt; sürgeti a tagállamokat, és különösen a jelentős fegyverexportáló országokat, hogy teljes mértékben tegyenek eleget a közös álláspontban meghatározott kötelezettségeiknek a fegyverkereskedelem globális átláthatóságának csökkenése idején; rámutat arra, hogy a teljes körű információszolgáltatás a kiadott engedélyek számának és értékének, valamint a tényleges kivitel értékének benyújtását jelenti, a célországok és a katonai lista kategóriái szerinti bontásban; megállapítja, hogy a huszadik jelentés esetében 27 tagállam – Görögország kivételével – legalább részben szolgáltatott információkat, a huszonegyedik jelentés esetében pedig mind a 28 tagállam benyújtott adatokat, miközben az országok mintegy egyharmada hiányosan közölte az információkat; üdvözli azonban a kormányok által a nemzeti jelentéseken keresztül nyújtott kiegészítő információkat; ismételten kéri, hogy mindazon tagállamok, amelyek nem szolgáltattak teljes körű információt, a következő éves jelentésre tekintettel nyújtsanak további információkat a korábbi kivitelükkel kapcsolatban;

5.  aggasztónak tartja, hogy a tagállamok nagyon eltérő információkat használnak az engedélyek értékére vonatkozó adatok előállításához, ami megnehezíti, hogy hatékonyan lehessen felhasználni következetes és összehasonlítható adatokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a tényleges fegyverkivitelről – beleértve azok összértékét és mennyiségét is – globális és általános engedélyek alapján számoljanak be, a katonai lista kategóriái és a rendeltetési országok szerinti bontásban;

6.  felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a koordinációt, és határozzanak meg közös bevált gyakorlatokat az információk és az adatok összegyűjtésére és feldolgozására irányulóan, hogy ezáltal harmonizáltabb éves jelentéseket készítsenek, növelve az átláthatóságot és a jelentések felhasználhatóságát;

7.  megjegyzi, hogy az elmúlt két éves jelentés szerint továbbra is a több fegyveres konfliktus által sújtott közel-keleti és észak-afrikai országok jelentik a kivitel legfontosabb regionális célpontjait; megjegyzi, hogy ezek a régiók jelentős és folyamatos biztonsági kihívásokkal néznek szembe, és minden egyes kivitelt eseti alapon kell értékelni a közös álláspont nyolc kritériuma fényében;

8.  támogatja a Tanács kötelezettségvállalását, amelynek értelmében erősíteni kell a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzését; nyugtázza, hogy a tagállamok a KKBP keretében készek megerősíteni az együttműködést és előmozdítani a konvergenciát ezen a területen; üdvözli ezeket az erőfeszítéseket, mert összhangban állnak a közös kül- és biztonságpolitikának (KKBP) az EUSZ 21. cikkében meghatározott általános célkitűzéseivel és az EU globális stratégiájában (2016) rögzített regionális prioritásokkal; ezzel összefüggésben felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki, vezessenek be és tartsanak fenn közös normákat a katonai technológia és felszerelések transzferének kezelésére vonatkozóan;

9.  emlékeztet arra, hogy az EU számos fegyverembargóról, köztük ENSZ fegyverembargóról határozott a KKBP célkitűzéseivel összhangban olyan országokkal szemben, mint Belarusz, a Közép-afrikai Köztársaság, Kína, Irán, Mianmar, Észak-Korea, az Oroszországi Föderáció, Szomália, Dél-Szudán, Szudán, Szíria, Venezuela, Jemen és Zimbabwe; megjegyzi, hogy mivel ezek az embargók megfoszthatják az említett országokat a katonai erőforrásoktól, egyes esetekben hozzájárulnak a regionális békéhez és stabilitáshoz; megjegyzi, hogy az ilyen embargók biztosítják, hogy az EU ne járuljon hozzá humanitárius válságokhoz, emberi jogi visszaélésekhez és atrocitásokhoz; felhívja az EU-t, hogy segítsen megerősíteni a tagállamok arra irányuló kapacitásait, hogy megbízható eljárásokat hajtsanak végre annak ellenőrzésére, hogy valamennyi tagállam betartja-e az uniós fegyverembargókat, és hozza nyilvánosságra a vonatkozó megállapításokat(27);

10.  emlékeztet a jemeni helyzetről szóló, 2018. október 4-i állásfoglalására; ennek vonatkozásában nyomatékosan kéri valamennyi uniós tagállamot, tartózkodjanak attól, hogy fegyvereket és katonai felszereléseket adjanak el Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és a nemzetközi koalíció bármely tagjának, valamint a jemeni kormánynak és a konfliktusban érintett bármely félnek;

11.  üdvözli Belgium, Dánia, Finnország, Görögország, Hollandia, Németország és Olaszország kormányának azon határozatát, amelyben korlátozásokat vezet be a jemeni háborúban érintett, Szaúd-Arábia által vezetett koalícióban részt vevő országokba irányuló fegyverkivitelre; megjegyzi, hogy a nem kormányzati szervezetek jelentései szerint egyes esetekben az ezen országokba exportált fegyvereket Jemenben használták fel, ahol 22 millió embernek van szüksége humanitárius segítségnyújtásra és védelemre; emlékeztet arra, hogy az ilyen kivitel egyértelműen sérti a közös álláspontot; megjegyzi, hogy Németország 2020 végéig ismét meghosszabbította a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportra kihirdetett moratóriumot, valamint hogy több tagállam határozott teljes körű korlátozások alkalmazásáról; emlékeztet arra, hogy a Parlament 2016. február 25. és 2019. február 14. között plenáris állásfoglalások útján legalább tíz alkalommal felhívta a főképviselőt/alelnököt, hogy indítson eljárást a Szaúd-Arábiával szembeni uniós fegyverembargóra irányulóan, illetve 2018-ban a szaúdi vezetésű jemeni koalíció más tagjaival szembeni embargót is szorgalmazta; újólag megismétli ezt a kérését;

12.  felhívja a tagállamokat, hogy kövessék Németország, Finnország és Dánia példáját, amely országok Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolását követően korlátozásokat fogadtak el a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverkivitelük vonatkozásában;

13.  ismételten felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az Egyiptomról szóló, 2013. augusztus 21-i tanácsi következtetések nyomán, amelyekben a 2008/944/KKBP közös állásponttal összhangban bejelentették valamennyi olyan felszerelés kiviteli engedélyének felfüggesztését, amelyek felhasználhatók lehetnek belső elnyomásra, és elítéli, hogy uniós tagállamok folyamatosan nem tesznek eleget ezeknek a kötelezettségvállalásoknak; ezért felhívja a tagállamokat, hogy állítsák le a fegyverek, megfigyelési technológiák és az emberi jogok védelmezőivel és a civil társadalmi aktivistákkal szemben – többek között a közösségi médiában – megvalósuló támadások megkönnyítésére, valamint a belső elnyomás bármely más fajtájának gyakorlására alkalmas egyéb biztonsági berendezések exportját; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy számoljon be a tagállamok által az egyiptomi rezsimmel folytatott katonai és biztonsági együttműködés aktuális helyzetéről; felhívja az Uniót, hogy maradéktalanul hajtsa végre az Egyiptommal kapcsolatos exportellenőrzéseit az elnyomásra, kínzásra vagy halálbüntetésre felhasználható áruk tekintetében;

14.  megismétli az arra irányuló közelmúltbeli felhívásait, hogy több ország, köztük Egyiptom, Bahrein, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Vietnam vonatkozásában le kell állítani a megfigyelési technológiák és a belső elnyomás megkönnyítésére alkalmas egyéb felszerelések exportját;

15.  megjegyzi, hogy az EU missziókat hajt végre a KBVP keretében, ideértve a líbiai fegyverembargó érvényesítésére irányuló missziót, aminek célja a regionális béke és stabilitás erősítése; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy továbbra is durván megsértik a líbiai fegyverembargót, még azt követően is, hogy az érintett országok a Líbiáról szóló, 2020. január 19-én megtartott berlini nemzetközi konferencián kötelezettségvállalásokat tettek ezzel kapcsolatban; felhívja az összes tagállamot, hogy vessenek véget a fegyverek, megfigyelési és hírszerzési felszerelések és anyagok transzferének a líbiai konfliktusban érintett valamennyi felet illetően;

16.  üdvözli az IRINI művelet elindítását, amelynek célja az ENSZ-fegyverembargó szigorú végrehajtása légi, műholdas és tengeri eszközök alkalmazása révén, ellenőrizve a líbiai partoknál a nyílt tengeren az olyan hajókat, amelyek esetében fennáll a gyanú, hogy fegyvereket vagy kapcsolódó anyagokat szállíthatnak Líbiába vagy Líbiából, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2292(2016), 2357(2017), 2420(2018) és 2473(2019) számú határozatával;

17.  határozottan elítéli a Törökország és Líbia közötti két egyetértési megállapodás aláírását a tengeri övezetek körülhatárolására és az átfogó biztonsági és katonai együttműködésre vonatkozóan, amelyek kölcsönösen összefüggenek egymással, és egyértelműen sértik a nemzetközi jogot és az ENSZ Biztonsági Tanácsának líbiai fegyverembargót előíró határozatát; emlékeztet egyes tagállamok azon döntésére, hogy leállítják a Törökországba irányuló fegyverkivitel engedélyezését; emlékeztet rá, hogy a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2008/944/KKBP közös álláspont rendelkezései alapján nemzeti szinten szigorú álláspontot képviselnek a Törökországgal kapcsolatos nemzeti fegyverexport-politikájukat illetően, ami magában foglalja a regionális stabilitásra vonatkozó negyedik kritérium szigorú alkalmazását is; felkéri az alelnököt/főképviselőt, hogy mindaddig, amíg Törökország folytatja a Földközi-tenger keleti térségében folytatott jogellenes, egyoldalú, bármely uniós tagállam (különösen Görögország és Ciprus) szuverenitásával és a nemzetközi joggal ellentétes tevékenységeit, és nem folytat a nemzetközi jogon alapuló párbeszédet, kezdeményezze a Tanácsban, hogy a közös állásponttal összhangban valamennyi uniós tagállam állítsa le a Törökországba irányuló fegyverkivitel engedélyezését; felhívja a NATO-n belüli megfelelő fórumokat, és különösen a hagyományos fegyverek ellenőrzésével foglalkozó magas szintű munkacsoportot, hogy sürgősen vitassák meg a Földközi-tenger keleti térségében folytatott fegyverzetellenőrzés kérdését;

18.  felhívja a tagállamokat, hogy az exportellenőrzések tekintetében fordítsanak nagyobb figyelmet azokra az árukra, amelyek egyaránt felhasználhatók polgári és katonai célokra;

19.  megjegyzi, hogy nincs érvényben szankciós mechanizmus arra az esetre, ha valamely tagállam olyan kivitelt folytatna, amely egyértelműen nem egyeztethető össze a nyolc kritériummal;

A közös álláspont Tanács általi felülvizsgálata

20.  üdvözli a Tanács azon szándékát, hogy fokozza a konvergenciát és az átláthatóságot, ami a közös álláspont legutóbbi felülvizsgálatának fő célkitűzése, továbbá üdvözli a közös álláspont felülvizsgálatáról szóló tanácsi következtetéseket és azt a nyilatkozatot, amely szerint „az európai védelem technológiai és ipari alapjainak megerősítését […] a katonai technológia és felszerelések kivitele ellenőrzésének területén folytatott szorosabb együttműködésnek és egymáshoz való közeledésnek kell kísérnie”(28);

21.  üdvözli a tagállamok megújított elköteleződését a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozattal módosított, jogilag kötelező erejű közös álláspont iránt, és rámutat annak fontosságára, hogy az abban foglalt kritériumok alapján gondosan értékeljék a katonai technológiára és felszerelésekre vonatkozó kiviteli engedély iránti kérelmeket; felhívja a figyelmet arra, hogy a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozat és az ahhoz kapcsolódó 2019. szeptember 16-i következtetések tükrözik, hogy a tagállamok egyre inkább tudatában vannak a fegyverkivitellel kapcsolatos még nagyobb fokú nemzeti és uniós szintű átláthatóság és konvergencia szükségességének, valamint annak, hogy erősíteni kell a közfelügyeletet ezen az érzékeny nemzetbiztonsági területen; felhívja a figyelmet arra, hogy ezek a határozatok lehetővé teszik annak biztosítását, hogy a nemzeti felügyeleti szervek, a parlamentek és az uniós polgárok jobb tájékoztatást kapjanak a kormányaik által hozott stratégiai döntésekről egy olyan területen, amely közvetlenül érinti a biztonságukat, valamint azt, hogy országuk tiszteletben tartja-e az értékeket és normákat;

22.  aggodalmát fejezi ki a világban zajló, fokozódó fegyverkezési verseny miatt; emlékeztet arra, hogy az EU globális szereplőként igyekszik fellépni a béke érdekében; ezért felszólítja az EU-t, hogy játsszon aktív szerepet a nonproliferáció és a globális leszerelés terén; üdvözli, hogy a közös álláspont aktualizálása figyelembe vesz olyan releváns fejleményeket, mint a Fegyverkereskedelmi Szerződés elfogadása, amelynek valamennyi tagállam részes fele; üdvözli a Fegyverkereskedelmi Szerződés egyetemessé tételének támogatására irányuló uniós tevékenységeket, különös tekintettel a közös állásponttal összhangban álló hatékony fegyverzet-ellenőrzési rendszerek fejlesztése és bevezetése érdekében harmadik országok számára nyújtott támogatásra; felhívja a legjelentősebb fegyverexportáló országokat, köztük az USA-t, Kínát és Oroszországot, hogy írják alá és ratifikálják a Szerződést;

23.  támogatja annak a Tanács általi újbóli megerősítését, hogy a katonai felszerelések és technológia kereskedelmének felelős és elszámoltatható módon kell történnie; üdvözli, hogy a Tanács ismételten elkötelezte magát az együttműködés és a tagállami politikák közötti konvergencia további előmozdítása iránt, megelőzendő az olyan katonai technológia és felszerelések kivitelét, amelyet belső elnyomás vagy nemzetközi agresszió céljára használhatnak fel, vagy amely hozzájárulhat a térség instabilitásához;

24.  aggodalommal tapasztalja, hogy a tagállamok fegyverkiviteli politikái és gyakorlatai közötti eltérések lelassítják az e területre vonatkozó uniós szabályok konvergenciáját; megjegyzi, hogy e tekintetben új eszközöket kell bevezetni; megjegyzi, hogy az Európai Védelmi Alap által finanszírozott jövőbeli fellépések hozzájárulnak majd új katonai technológiák és felszerelések kifejlesztéséhez;

25.  elégedetten nyugtázza, hogy a Tanács elismeri a következetes exportellenőrzési politika fontosságát a védelmi vonatkozású anyagok és a kettős felhasználású áruk vonatkozásában; véleménye szerint az Uniónak világos kritériumokat és iránymutatásokat kell meghatároznia az ilyen áruk kivitelével kapcsolatban;

26.  üdvözli a tagállamok fegyverkivitelére vonatkozó pontos, koherens és időben történő jelentéstétel megkönnyítését célzó konkrét intézkedések bevezetését; különösen támogatja a Tanács azon döntését, hogy egyértelmű jelentéstételi határidőt vezet be a nemzeti jelentésekre, egyértelmű normákat a jelentés formátumára, valamint további iránymutatásokat a jelentés tartalmára és folyamatára vonatkozóan; ösztönzi a tagállamokat, hogy minél hamarabb, lehetőség szerint a jelentés tárgyévét követő májusban közöljék adataikat, hogy időben sor kerülhessen a nyilvános vitára; üdvözli az online megközelítés irányában tett lépéseket, és ösztönzi annak továbbfejlesztését; üdvözli, hogy a Tanács támogatja a fegyverkiviteli politikákkal kapcsolatos, tagállamok közötti információmegosztásra és információcserére vonatkozó egyértelmű iránymutatásokat; üdvözli a COARM online rendszere révén a digitális megközelítés irányában tett lépéseket, és ösztönzi annak további kiszélesítését;

A tagállamok közötti fokozott együttműködés a fegyvergyártás terén

27.  megjegyzi, hogy a jogilag kötelező erejű közös álláspont 2008. évi elfogadása óta a tagállamok megerősítették a fegyverkivitelükre vonatkozó keretet; megjegyzi továbbá, hogy Európában egyre több fegyverrendszer készül olyan alkatrészekből, amelyek több uniós tagállamból származnak, és technológiai, ipari és politikai okokból két- vagy többoldalú együttműködésen alapulnak; rámutat az ilyen típusú együttműködés pozitív szerepére a tekintetben, hogy előmozdítja a bizalomépítést a tagállamok és a harmadik országok között;

28.  hangsúlyozza, hogy az európai védelmi ágazat versenyképességének növelésére irányuló törekvés nem áshatja alá a közös álláspont nyolc kritériumának alkalmazását, mivel azok elsőbbséget élveznek a tagállamok bármely gazdasági, társadalmi, kereskedelmi vagy ipari érdekével szemben;

29.  megjegyzi a tudás- és technológiatranszfer növekedését, amely lehetővé teszi harmadik országok számára az európai katonai technológia engedélyezett gyártását; úgy véli, hogy e folyamatnak nem szabad korlátoznia az EU azon képességét, hogy ellenőrizze a fegyverek és a katonai felszerelések gyártását, hanem elő kell mozdítania a közfelügyelet harmonizációját és az átláthatósági normákat a védelmi ipari gyártás területén, és fel kell gyorsítania a fegyvergyártással és a fegyverkivitellel kapcsolatos, nemzetközileg elismert és tiszteletben tartott szabályok létrehozását;

30.  megjegyzi, hogy a fegyverrendszerekben egyre több polgári eredetű vagy kettős felhasználású komponens található; ezért úgy véli, hogy ezen komponensek tekintetében valamennyi tagállam között létre kell hozni egy koherens transzferellenőrzési rendszert;

31.  megjegyzi, hogy a tagállamok nem vázoltak fel olyan közös politikát, amely szabályozná a fegyveralkatrészek másik tagállamba történő transzferét, és amely biztosítaná, hogy az összeszerelés helye szerinti tagállamból harmadik országokba irányuló export összhangban legyen az alkatrészeket biztosító tagállam exportpolitikájával; megjegyzi, hogy egyes tagállamok a fegyverek és a védelmi vonatkozású termékek Unión belüli transzferét továbbra is a harmadik országokba irányuló exportműveletekhez hasonló műveleteknek tekintik; ezt különösen nagy kihívásnak tartja az engedélyezési gyakorlatok EU-n belüli növekvő eltéréseivel összefüggésben; megállapítja, hogy a Közösségen belüli transzferekről szóló 2009/43/EK irányelv a jelenlegi formájában nem alkalmas a harmadik országokba irányuló fegyverkivitel ellenőrzésére vonatkozó legmagasabb szintű közös előírások biztosítására, ugyanakkor megkönnyíti a transzfereket az európai fegyverpiacon belül;

32.  megjegyzi, hogy az Európán belüli transzferek szabályozására irányuló első kísérlet a Franciaország és Németország között létrejött Schmidt–Debré harmonizációs megállapodás volt a „de minimis” szabállyal; e tekintetben tudomásul veszi a védelmi célú exportellenőrzésekről szóló francia–német megállapodást;

33.  megállapítja, hogy az egyes tagállamok nemzeti fegyverkiviteli politikái akadályozhatják az együttműködési projekteket; megjegyzi, hogy az ilyen eltérések a fegyverrendszerekre vonatkozó kétoldalú és egyedi megállapodásokat eredményezhetnek, amelyek egyes esetekben lehetővé teszik a harmadik országokba irányuló kivitelt a legkevésbé korlátozó előírások alapján, ahelyett hogy közös, uniós szintű megközelítés érvényesülne; emlékeztet arra, hogy a fegyverkivitellel kapcsolatos tanácsi közös álláspont célja mindig is az volt és továbbra is az, hogy megelőzze az efféle eltéréseket, és koherens közös fegyverkiviteli politikát határozzon meg; összefüggést lát a kiviteli politikák eltérései, illetve az Unión belüli együttműködés nehézségei, a védelmi vonatkozású termékek belső piacának továbbra is jellemző széttagoltsága és az ipari párhuzamosságok között; felkéri ezért a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő szintű finanszírozást, amely lehetővé teszi a piac széttagoltságának csökkentését és az ipari konszolidációt, egyidejűleg biztosítva, hogy az EU és tagállamai rendelkezzenek a szükséges katonai képességekkel; felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon a 2009/81/EK irányelv és a 2009/43/EK irányelv hatékony végrehajtásáról, ideértve a beszerzéssel kapcsolatos végrehajtási intézkedéseket is;

34.  rrámutat arra, hogy a védelmi vonatkozású ipari projektekkel kapcsolatos, tagállamok közötti kétoldalú együttműködés olyan exportellenőrzési megállapodásokhoz vezet, amelyek kiindulópontként szolgálhatnak az EU egésze számára;

35.  hangsúlyozza, hogy a két- és többoldalú megállapodásoknak utat kell nyitniuk az exportpolitikák jobb uniós szintű konvergenciája és harmonizációja felé, mivel a harmadik országokba irányuló exportra vonatkozó döntések konvergenciájának és átláthatóságának hiánya negatív hatással lehet az EU azon képességére, hogy egységes álláspontot képviseljen és befolyással bírjon a nemzetközi színtéren az emberi jogok, a nemzetközi jog, valamint a regionális béke és stabilitás előmozdítása tekintetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez az eltérés piaci torzulásokat okozhat, és akadályozhatja az ipari stratégiai tervezést, a méretgazdaságosságot és az egyenlő versenyfeltételeket;

Az uniós szint növekvő jelentősége a fegyvergyártásban

36.  megjegyzi, hogy a védelmi felszerelések fejlesztésének fontos szerepe van az európai védelem ipari és technológiai alapjainak megerősítésében; megjegyzi, hogy az olyan uniós kezdeményezések, mint a védelmi célú kutatásra vonatkozó előkészítő intézkedés (PADR), az európai védelmi ipari fejlesztési program (EDIDP) és az Európai Védelmi Alap (EDF), az állandó strukturált együttműködés (PESCO), a koordinált éves védelmi szemle (CARD) és az Európai Békekeret (EPF), az olyan jogszabályok, mint a Közösségen belüli transzferekre és a védelmi beszerzésekre vonatkozó 2009. évi irányelvek, valamint az olyan igazgatási kapacitások létrehozása, mint a Bizottság Védelmi és Űripari Főigazgatósága (DG DEFIS), hozzájárulnak az európai fegyvergyártási együttműködés megerősítéséhez és az európai szintű képességfejlesztéshez; úgy véli, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázis erősítését szorosabb együttműködésnek és konvergenciának kell kísérnie a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzése terén, hogy ezáltal javuljon a KKBP és különösen a KBVP hatékonysága;

37.  felhívja a tagállamokat azon probléma leküzdésére, hogy a párhuzamosságok, a széttagoltság és a hiányzó interoperabilitás miatt nincs meg a hatékonyság a védelmi kiadások terén, valamint arra, hogy a fegyverkivitel jobb ellenőrzése révén is törekedjenek arra, hogy az EU biztonságot szolgáltasson;

38.  megjegyzi, hogy több tagállam kifejezte szándékát olyan általános fegyverrendszerek közös kifejlesztése iránt, mint a harckocsik, a vadászrepülőgépek és a fegyveres drónok;

39.  hangsúlyozza, hogy az EDF létrehozásáról szóló előzetes intézményközi megállapodás felhatalmazza a Bizottságot annak értékelésére, hogy az EDF által társfinanszírozott katonai technológia tulajdonjogának átruházása vagy kizárólagos használati engedélyének megadása ellentétes-e az EU és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel vagy az alapnak a javasolt rendelet 3. cikkében meghatározott célkitűzéseivel; megjegyzi, hogy ez az új jogszabály többek között különleges polgári felügyeleti funkciót hoz létre a Bizottság számára a katonai technológia harmadik országokba irányuló kivitelének különleges kategóriája tekintetében, ezáltal tovább fokozva az átláthatóságot és minimálisra csökkentve az uniós forrásokkal való visszaélés kockázatát, az uniós tagállamok fegyverkivitelt ellenőrző hatóságai által gyakorolt exportengedélyezési hatáskör sérelme nélkül;

40.  hangsúlyozza, hogy az európai partnerek a nemzetközi kötelezettségvállalásaik keretében közzéteszik a nemzeti ellenőrzési eszközeikre vonatkozó információkat, valamint a fegyvertranszfereikre vonatkozó adatokat; megjegyzi, hogy az Európai Békekeret keretében a tagállamok és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) katonai felszerelésekkel láthatnak el harmadik országokat, amihez uniós szintű nyomonkövetésre van szükség; hangsúlyozza, hogy az Európai Békekeret összefüggésében egy új, uniós szintű eszköz közös kockázatelemzéseket biztosíthatna, mielőtt bármiféle döntés születne arról, hogy az Európai Békekeret katonai kapacitásépítési pillére keretében fegyvereket és lőszereket adnának át harmadik országoknak, továbbá értékelhetné az egyes intézkedéseket a közös álláspont fényében, valamint biztosítékokat és lehetséges szankciókat határozhatna meg a végfelhasználó tekintetében;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan nyújtson megfelelő tájékoztatást a Parlament számára az uniós pénzeszközök drónépítéssel kapcsolatos kutatás-fejlesztési projektekhez történő felhasználása tekintetében; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy tiltsa meg a teljesen autonóm fegyverek fejlesztését, gyártását és alkalmazását, amelyek lehetővé teszik a támadások emberi közreműködés nélküli végrehajtását;

42.  rámutat arra, hogy a fegyverekkel és védelmi felszerelésekkel kapcsolatos kutatás-fejlesztés fontos ahhoz, hogy biztosítottak legyenek a tagállamok számára a szükséges eszközök önmaguk megvédéséhez, és hogy technológiai fejlődés menjen végbe a védelmi iparban;

A közös álláspont végrehajtása annak fényében, hogy az uniós szint egyre fontosabbá válik a fegyvergyártásban

43.  megállapítja a nemzeti fegyverkiviteli politikák és döntéshozatal konvergenciájának hiányát azzal összefüggésben, hogy az uniós szint egyre fontosabbá válik a fegyvergyártásban, valamint hogy a törekvések és a tervek ennek továbbfejlesztésére irányulnak; megjegyzi, hogy a nemzeti fegyverkivitelek konvergenciájának hiánya további piaci torzulásokat okozhat és akadályozhatja az érintett vállalatok és fegyveres erők stratégiai tervezését, továbbá szükségessé teszi a nemzeti fegyverkiviteli politikák és döntéshozatal fokozatos konvergenciáját; rámutat annak fontosságára, hogy a tagállamok részt vegyenek ebben a folyamatban; sajnálatosnak tartja a nemzeti fegyverkiviteli politikák és a tagállami döntéshozatali folyamatok közötti jelenlegi eltéréseket; felhívja a Tanácsot, hogy folytassa erőfeszítéseit a fegyverkiviteli politikák és döntéshozatal közelítése érdekében;

44.  javasolja, hogy az EDIDP és/vagy az Európai Védelmi Alap (EDF) keretében finanszírozott termékek kivitelét külön sorolják fel a COARM-nak benyújtott adatokon belül, biztosítva ezáltal az európai költségvetésből finanszírozott termékek szoros nyomon követését, valamint azt, hogy az EDIDP és az EDF keretében finanszírozott termékek esetében szigorúan alkalmazzák a közös álláspont kritériumait;

45.  üdvözli a KBVP keretében folytatott uniós védelmi együttműködés megerősítését; úgy véli, hogy az európai szint fegyvergyártásban játszott szerepének fontosabbá válásával párhuzamosan fokozni kell az átláthatóságot; úgy véli, hogy ezen a területen még van mit javítani, különösen a tagállamok által szolgáltatott információk minősége és egységessége tekintetében; úgy véli, hogy az EUSZ 42. cikkének (3) bekezdésében előirányzott „európai fegyverzet- és képességpolitika” meghatározásának összhangban kell állnia a 2008/944/KKBP közös állásponttal; úgy véli, hogy jobban közeledtek egymáshoz a fegyverkivitelek és technológiák átláthatóságára vonatkozó közös szabályok és előírások, ami erősíti a bizalomépítést a tagállamok és a harmadik országbeli partnerek körében; üdvözli a COARM által többek között a közös állásponthoz készített felhasználói útmutató igénybevételének köszönhetően megvalósított erőfeszítéseket, melynek kidolgozására annak érdekében került sor, hogy segítse a tagállamokat az együttműködés kapcsán a koordináció és a konvergencia megvalósításában a közös álláspont alkalmazása során; megjegyzi, hogy a COARM információcsere-rendszere és a közös álláspont végrehajtására vonatkozó útmutató hasznos mindennapos eszközként szolgál az ellenőrző hatóságok számára; emlékeztet a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseire, hogy a bevált gyakorlatok cseréjének érdekében ösztönzik a COARM munkáját; javasolja a COARM-nak, hogy:

   a) a legutóbbi, 2019. szeptemberi tanácsi következtetések végrehajtása érdekében a következő kategóriákkal egészítse ki a felülvizsgált jelentéstételi sablont, összhangban a nemzetközileg elismert előírásokkal: a fegyver pontos típusa és az exportált mennyiség, a lőszerek megnevezése, a tétel mérete és a konkrét végfelhasználó, a visszavont engedélyek, valamint a szállítás utáni szolgáltatásokra, például a képzésre és karbantartásra vonatkozó szerződések értéke és időtartama; hangolja össze a kézifegyverek uniós fogalommeghatározását az ENSZ tágabb fogalommeghatározásával;
   b) dolgozzon ki uniós és nemzetközi szinten elismert fogalommeghatározásokat, például az engedélyezett értéket és a tényleges kivitelt az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságának megkönnyítése érdekében;

46.  üdvözli azt a döntést, hogy az éves jelentést interaktív, megbízható és kereshető online adatbázissá alakítják át, és elvárja, hogy az a 2019. évi kiviteli adatok közzététele előtt elkészüljön; felhívja az EKSZ-t, hogy tájékoztassa a Parlamentet az adatbázis megnyitásának pontos időpontjáról; sürgeti a COARM-ot, hogy alkalmazzon olyan megoldást, amely felhasználóbarát és könnyen hozzáférhető az európai polgárok és a civil társadalom számára, és amely lehetővé teszi az adatok biztonságos és strukturált formában történő exportálását;

47.  felhívja a COARM-ot, hogy folytassa egy olyan fórum létrehozása érdekében tett erőfeszítéseit, amelyen keresztül a tagállamok közzétehetik és megoszthatják a nem uniós országokra vonatkozó kiviteli politikáikra, valamint a nem uniós országokba való kiviteli engedélyek iráni kérelmeket elutasító határozataikra vonatkozó információkat; felhívja továbbá a COARM-ot, hogy a közös álláspont 7. cikkébn foglaltak szerint szorgalmazza „a releváns információk – köztük az elutasításról adott értesítésekre és a fegyverkiviteli politikákra vonatkozó információk” cseréjének javítását és egyéb, „a konvergencia további erősítésére irányuló” intézkedéseket; ennek érdekében javasolja a nemzeti értékelések megosztását, valamint azt, hogy törekedjenek az országok helyzetére vagy az export potenciális kedvezményezettjeire vonatkozó értékelések uniós szintű közös elkészítésére, a KKBP keretében a közös álláspont elveinek és kritériumainak fényében és a külső érdekelt felekkel, többek között a Parlamenttel konzultálva; kéri a közös álláspontban rögzített kritériumoknak megfelelő harmadik országok listájának rendszeresen frissítését;

48.  úgy véli, hogy az uniós intézményeknek szakértői értékeléseket kellene javasolniuk annak érdekében, hogy ösztönözzék a hatóságokat az adatgyűjtéssel és -feldolgozással kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztására, elősegítsék a különböző nemzeti megközelítések jobb megértését, azonosítsák a nyolc kritérium értelmezésével kapcsolatos különbségeket, és megvitassák a harmonizáció, a következetesség és a tagállamok közötti konvergencia javításának módjait és eszközeit;

49.  határozottan úgy véli, hogy az uniós közös álláspont következetesebb végrehajtása elengedhetetlen az EU mint értékalapú globális szereplő hitelességéhez, valamint hogy a kritériumok teljes körű alkalmazása tekintetében a konvergencia magasabb szintje hatékonyabban biztosítja, hogy a fegyverkereskedelemben részt vevő valamennyi fél tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a nemzetközi jogot, hozzájárul a béke és a stabilitás előmozdításához, valamint megerősíti az EU stratégiai biztonsági érdekeit és stratégiai autonómiáját; úgy véli, hogy ez erősíteni fogja a KKBP végrehajtását;

50.  úgy véli, a továbbiakban nem adhatók ki engedélyek a harmadik országokbeli gyártásra vonatkozóan, amennyiben az lehetővé tenné a közös álláspont nyolc kritériumának vagy más uniós fegyverkiviteli irányelveknek a megkerülését;

51.  hangsúlyozza, hogy a végfelhasználás hatékony ellenőrzése felelősségteljesebb exportpolitikát eredményez és különösen csökkentheti az eltérítés kockázatát; üdvözli e tekintetben az EU által finanszírozott iTrace projektet, és támogatja annak folytatását, továbbá javasolja egy hasonló eszköz használatát az uniós tagállamokból harmadik országokba irányuló legális fegyverkivitel nyomon követésére; felhívja a Tanácsot, a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy hozzanak létre átfogó képzési és kapacitásépítési programot a nemzeti és uniós tisztviselők számára a fegyverkivitel ellenőrzésével kapcsolatban, nagy hangsúlyt fektetve a nyolc kritérium közös értelmezésének megteremtésére, a közös kockázatelemzésekre, a biztosítékok bevezetésére, valamint az engedélyezés előtti és utáni ellenőrzésre; ösztönzi a tagállami kormányokat, hogy tegyenek lépéseket a végfelhasználással kapcsolatos rendeleteknek való jobb megfelelés biztosítása érdekében, ideértve a szállítás utáni ellenőrzések alkalmazását; hangsúlyozza, hogy megfelelő uniós finanszírozást kell biztosítani arra, hogy nemzeti és uniós szinten, valamint az importáló országok küldöttségein és nagykövetségein elegendő személyzeti erőforrás álljon rendelkezésre életképes kockázatelemzések, végfelhasználási ellenőrzések és szállítás utáni ellenőrzések végrehajtása céljából; felhívja az EKSZ-t és a COARM-ot, hogy az éves jelentés részeként számoljanak be az iTrace-en az uniós eredetű termékek bármilyen azonosított eltérítéséről;

52.  úgy véli, hogy az uniós szint fegyvergyártásban betöltött szerepének fontosabbá válását, a fegyverkivitel konvergenciájáról szóló közelmúltbeli tanácsi következtetéseket és az Európai Békekeret létrehozását ki kell egészíteni egy olyan uniós szintű megfigyelési és ellenőrzési mechanizmussal, amely a nyolc kritériumnak való megfelelésen alapul; emlékeztet az „európai fegyverzet- és képességpolitika” fogalommeghatározására, amelyet az EUSZ 42. cikkének (3) bekezdése tartalmaz; úgy véli, hogy a fegyverpolitika és a beszerzési politika területén belüli „összevonás és megosztás” és fokozott együttműködés csak akkor lehetséges, ha kötelezőek a szigorú exportellenőrzések, a kölcsönös tájékoztatási megállapodások és a rendszeres parlamenti ellenőrzés, valamint ha a közös szabályoknak való meg nem felelés esetén szigorú szankciós mechanizmusokat lehet alkalmazni az uniós finanszírozású projektek esetében; továbbá kéri, hogy az Európai Parlament – a nemzeti parlamentekkel együtt – legyen képes szavatolni az EU közös biztonsági és védelempolitikája, valamint annak költségvetése feletti parlamenti ellenőrzést;

53.  felhívja a COARM-ot, hogy a kettős felhasználású áruk kivitelének engedélyezésével kapcsolatos átláthatóság kérdésével együtt vizsgálja meg a fegyverkivitel átláthatóságának kérdését, és mérlegelje egységes megközelítések alkalmazását mindkét eszköz esetében az átláthatóság vonatkozásában; úgy véli, hogy a kettős felhasználású termékek kereskedelmének a Bizottság általi, a kettős felhasználású termékekről szóló felülvizsgált uniós rendelet alkalmazásával történő fokozott ellenőrzését az elszámoltathatóság biztosítása érdekében a Parlament fokozott részvételével és felügyeleti szerepével kell ellensúlyozni;

54.  rámutat a kibertér-felügyeleti technológiák uniós vállalkozások általi ellenőrizetlen kiviteléből származó, az EU digitális infrastruktúrájának biztonságát és az emberi jogokat érintő esetleges káros hatásokra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyos kettős felhasználású kibertér-felügyeleti technológiákat egyre gyakrabban használnak fel politikusok, aktivisták és újságírók ellen; határozottan elítéli, hogy emelkedik az emberijog-védőkkel szembeni digitális fenyegetések száma, beleértve az adatsértéseket is, amelyeket az eszközök lefoglalásán, távoli megfigyelésen és adatszivárgáson keresztül hajtanak végre; ennek vonatkozásában rámutat a kettős felhasználású termékekről szóló uniós rendelet gyors, eredményes és átfogó aktualizálásának fontosságára; megismétli a Parlament álláspontját a kettős felhasználású termékekről szóló rendelet átdolgozásáról, amelynek célja a belső elnyomásra használható kiberbiztonsági berendezések kivitelének, értékesítésének, frissítésének és karbantartásának megakadályozása, ideértve az internetfelügyeletet is; ennek vonatkozásában üdvözli, hogy az uniós intézmények folyamatos erőfeszítéseket tesznek ennek érdekében a kettős felhasználású termékek kivitelének ellenőrzéséről szóló rendelet aktualizálására irányuló intézményközi tárgyalások keretében;

55.  úgy véli, az Európai Parlamenttel, a nemzeti parlamentekkel, a fegyverkivitelt ellenőrző hatóságokkal, az ágazati szervezetekkel és a civil társadalommal folytatott rendszeres konzultáció vezethet el az érdemi átláthatósághoz; felhívja a nemzeti parlamenteket, hogy osszák meg egymással a jelentéstétellel és a felügyelettel kapcsolatos bevált gyakorlatokat, hogy ezáltal erősítsék valamennyi nemzeti parlament ellenőrző szerepét a fegyverkivitel ellenőrzésével kapcsolatos döntések vonatkozásában; felhívja a COARM-ot, hogy folytassa a párbeszédet a civil társadalommal és az érintett ipari szereplőkkel, valamint a Parlamenttel és a fegyverkivitelt ellenőrző hatóságokkal folytatott konzultációt; ösztönzi a civil társadalmat és a tudományos világot, hogy erősítsék a COARM-mal fenntartott kapcsolatokat és párbeszédet, illetve továbbra is gyakoroljanak független felügyeletet a védelmi technológia és felszerelések kivitele felett; felhívja a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy támogassák az ilyen tevékenységeket, többek között nagyobb pénzügyi források révén;

56.  rámutat arra, hogy a 2019. szeptember 16-i tanácsi következtetések szellemében, az érdemi parlamenti felügyelet megvalósulása érdekében a COARM éves jelentésére évente európai parlamenti jelentéssel kell válaszolni a minimális szintű parlamenti ellenőrzés biztosítása céljából;

57.  ösztönzi a tagállamokat, hogy segítsék a harmadik országokat a közös álláspontnak megfelelő fegyverellenőrzési rendszerek létrehozásában, fejlesztésében és alkalmazásában;

o
o   o

58.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a NATO főtitkárának és az ENSZ főtitkárának.

(1) HL L 239., 2019.9.17., 16. o.
(2) HL C 453., 2018.12.14., 1. o.
(3) HL C 437., 2019.12.30., 1. o.
(4) HL L 17., 2018.1.23., 40. o.
(5) HL L 139., 2017.5.30., 38. o.
(6) HL L 330., 2019.12.20., 53. o.
(7) HL C 85., 2020.3.13., 1. o.
(8) Fegyverkereskedelmi Szerződés, ENSZ, 13-27217.
(9) HL L 146., 2009.6.10., 1. o.
(10) HL L 216., 2009.8.20., 76. o.
(11) HL L 307., 2016.11.15., 1. o.
(12) HL L 134., 2009.5.29., 1. o.
(13) HL L 200., 2018.8.7., 30. o.
(14) HL L 101., 2020.4.1., 4. o.
(15) HL L 30., 2019.1.31., 1. o.
(16) https://sustainabledevelopment.un.org/sdg16
(17) A/HRC/35/8.
(18) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0451.
(19) HL C 337., 2018.9.20., 63. o.
(20) HL C 399., 2017.11.24., 178. o.
(21) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0330.
(22) HL C 35., 2018.1.31., 142. o.
(23) HL C 331., 2018.9.18., 146. o.
(24) HL C 356., 2018.10.4., 104. o.
(25) HL C 285., 2017.8.29., 110. o.
(26) A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) 2020. márciusi tájékoztatója: „Trends in international arms transfers, 2019”.
(27) https://www.sanctionsmap.eu/#/main?checked=
(28) A Tanács következtetései a fegyverkivitel ellenőrzéséről szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspont felülvizsgálatáról, 11. következtetés, a Tanács (Általános Ügyek) által elfogadva. Az Európai Unió Tanácsa, 12195/19, COARM 154, Brüsszel, 2019. szeptember 16.

Utolsó frissítés: 2021. január 12.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat