Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Fülöp-szigeteki helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a 2016. szeptember 15-i(1), 2017. március 16-i(2) és 2018. április 19-i(3) állásfoglalására,

–  tekintettel a Fülöp-szigetek és az EU (akkor Európai Gazdasági Közösség, (EGK)) közötti, 1964. május 12-én felvett diplomáciai kapcsolatokra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Fülöp-szigeteki Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési keretmegállapodásra,

–  tekintettel arra, hogy a Fülöp-szigetek a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) alapító tagja,

–  tekintettel a fenntartható fejlődésre és a jó kormányzásra vonatkozó uniós különleges ösztönző előírás (GSP+) keretében a Fülöp-szigetekre vonatkozóan elvégzett, a 2018–2019-es időszakot lefedő értékelésről szóló, 2020. február 10-i közös szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0024),

–  tekintettel az EKSZ szóvivőjének Maria Ressa és Reynaldo Santos elítélésével kapcsolatban tett, 2020. június 16-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az emberi jogokról szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának az emberi jogok Fülöp-szigeteken való előmozdításáról és védelméről szóló, 2019. július 11-i határozatára,

–  tekintettel Michelle Bachelet-nak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának az emberi jogok Fülöp-szigeteki helyzetéről szóló, 2020. június 30-i jelentésére,

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az 1966-ban elfogadott Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára (ICCPR),

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–  tekintettel a Fülöp-szigeteki Köztársaság 2020. július 3-i 11479. számú törvényére, amely a terrorizmus elleni törvényként is ismert,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel a Fülöp-szigetek és az EU közötti diplomáciai, gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatok hosszú múltra tekintenek vissza; mivel a partnerségi és együttműködési megállapodás megerősítése révén az Európai Unió és a Fülöp-szigetek újólag megerősítették elkötelezettségüket a jó kormányzás elvei, a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok, a társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdítása, valamint a régió békéje és biztonsága iránt;

B.  mivel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a Fülöp-szigeteki emberi jogi helyzetről szóló, 2020. június 30-i jelentése megállapította, hogy a kormány kábítószer-ellenes kampánya során „széles körben és szisztematikusan” fordultak elő gyilkosságok, és hogy a kormány adatai szerint legalább 8663 embert öltek meg; mivel egyes becslések szerint az esetek valódi száma akár ennek háromszorosa is lehet; mivel Duterte elnök kifejezetten arra ösztönözte a rendőrséget, hogy bírósági eljárás nélküli kivégzéseket hajtson végre, és a rendőröknek mentességet ígért, miközben az ilyen cselekményekben részt vevő rendőrök előléptetésben részesültek; mivel Duterte elnök ígéretet tett a kábítószer-ellenes kampány folytatására 2022-ig, amíg elnöki ciklusa véget nem ér; mivel az áldozatok többsége szegény és marginalizált közösségekből származik;

C.  mivel a civil társadalom mozgástere egyre nagyobb mértékben csökken; mivel az emberijog-védők, az újságírók és az aktivisták rendszeresen fenyegetésekkel, zaklatással, megfélemlítéssel és erőszakkal szembesülnek, amiért megpróbálják nyilvánosságra hozni az országban végrehajtott törvénytelen kivégzésekre és más emberi jogi visszaélésekre vonatkozó állításokat; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szerint „az emberi jogok védelmezését automatikusan lázadásnak tekintik”; mivel az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala szerint 2015 januárja és 2019 decembere között legalább 208 emberijog-védőt, újságírót és szakszervezeti tagot, köztük 30 nőt öltek meg;

D.  mivel Maria Ressa Fülöp-szigeteki újságírót, a Rappler hírportál társalapítóját és vezérigazgatóját régóta támadják a kormány kábítószer elleni háborújával kapcsolatos kritikái, valamint a Rappler bírósági eljárás nélküli kivégzésekről szóló kritikus tudósításai miatt; mivel Maria Ressát és Reynaldo Santos Jr-t, a Rappler kutató munkatársát egy manilai regionális bíróság „kiberrágalmazás” vádjával 2020. június 15-én elítélte, aminek alapján akár hat év szabadságvesztésre is számíthatnak; mivel Maria Ressának és a Rapplernek legalább hat további váddal kell szembenéznie;

E.  mivel 2020. július elején a Fülöp-szigeteki Kongresszus elutasította az ország legnagyobb televíziós és rádiós hálózata, az ABS-CBN műsorszórási engedélyének megújítását; mivel a műsorszórási engedély megújításának Duterte elnök általi elutasítását sokan a kábítószer-ellenes kampányról és a súlyos emberi jogi jogsértésekről szóló médiabeszámolók miatti megtorló intézkedésnek tekintik;

F.  mivel Leila de Lima szenátort, Duterte elnök kábítószer-ellenes kampányának egyik fő ellenzőjét 2016. szeptember 19-én eltávolították a Szenátus Igazságügyi és Emberi Jogi Bizottságának elnöki posztjáról, 2017. február 24-én letartóztatták, és azóta is vizsgálati fogságban várja ügyének tárgyalását; mivel a De Lima szenátor ellen felhozott vádak vélhetően koholtak és politikai indíttatásúak;

G.  mivel a Global Witness szerint 2019-ben legalább 43 földjogi aktivistát gyilkoltak meg; mivel többségük közösségi vezető volt, és aktívan részt vett a bányászati projektek és az agráripari vállalkozások elleni kampányokban;

H.  mivel a Fülöp-szigeteken élő őslakosok a teljes lakosság 10–20%-át teszik ki; mivel 2018-ban az őslakos népek jogaival foglalkozó különleges ENSZ-előadó a Fülöp-szigeteket azon országok közé sorolta, ahol világszerte a legmagasabb az őslakos emberijog-védők elleni vádemelések és támadások száma; mivel az ENSZ figyelmeztetett arra, hogy az őslakos területek militarizálása, valamint a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozása fokozódik, és hogy ezek a fejlemények szorosan kapcsolódnak üzleti érdekekhez; mivel továbbra is komoly aggodalomra ad okot a biztonság és a gazdasági fejlődés tartós hiánya Mindanao szigetén, valamint a nemzetközi humanitárius jog megsértéséről szóló beszámolók és az átmeneti igazságszolgáltatás és a megbékélés terén való előrelépés hiánya;

I.  mivel Zara Alvarezt, a Karapatan emberi jogi csoport jogi munkatársát 2020. augusztus 17-én lelőtték; mivel Alvarez asszonyt többször is megfenyegették, emberi jogi munkája miatt zaklatás érte, és vele együtt a Karapatan csoport 2016 közepe óta már 13 tagját vesztette el hasonló körülmények között; mivel Randall „Randy” Echanis békeaktivistát, földjogi aktivistát, a Karapatan tagját 2020. augusztus 10-én halálra kínozták; mivel az OHCHR szerint mind Echanis urat, mind Alvarez asszonyt többször is „vörös listára” tették (terroristának vagy kommunistának bélyegezték), és szerepeltek azon a legalább 600 nevet tartalmazó listán, amely azokat a személyeket sorolta fel akiketa Fülöp-szigeteki Igazságügyi Minisztérium 2018-ban bírói úton kívánt terroristává nyilváníttatni;

J.  mivel az OHCHR és az ENSZ különleges előadói aggodalmukat fejezték ki a független hírforrások megfélemlítésének kirajzolódó tendenciájával kapcsolatban; mivel 2020-ban a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadságra vonatkozó, évente közzétett rangsorában a Fülöp-szigetek 180 ország közül a 136. helyre került; mivel Duterte elnök hatalomra kerülése óta 16 újságíró lett gyilkosság áldozata;

K.  mivel 2018 márciusában a Fülöp-szigetek kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, miután az megkezdte a Duterte elnök ellen a kábítószer-ellenes kampány keretében elkövetett gyilkosságok magas számával kapcsolatban benyújtott kereset „előzetes vizsgálatát”;

L.  mivel 2017-ben a Fülöp-szigeteki képviselőház jóváhagyta a halálbüntetés visszaállításáról szóló törvényjavaslatot; mivel a szenátus előzetes jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy Duterte elnök – aki aktívan a halálbüntetés visszaállítása mellett kampányol – törvénybe iktathassa azt; mivel a halálbüntetés visszaállítása egyértelműen sértené a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának második fakultatív jegyzőkönyvét, amelynek a Fülöp-szigetek részes fele;

M.  mivel a Fülöp-szigeteki hatóságok 2020. július 3-án elfogadták az új terrorizmusellenes törvényt; mivel a helyi civil társadalmi csoportok szerint a törvény riasztó mértékben gyengíti az emberi jogi biztosítékokat, kiszélesíti a terrorizmus fogalommeghatározását, és 3 napról 14 napra meghosszabbítja az elfogatóparancs nélküli fogva tartás lehetséges időtartamát, ezáltal elmosva a kritika, a bűnözés és a terrorizmus közötti lényeges különbségeket, ami jogszerűségi kérdéseket vet fel, és tovább növeli az emberi jogok megsértésének kockázatát;

N.  mivel Duterte elnök többször tett szexista és nőgyűlölő kijelentéseket, és tanúsított ilyen magatartást; mivel a helyi nem kormányzati szervezetek szerint a Duterte-adminisztráció alatt nőtt a nők – köztük az emberi jogok női védelmezői – elleni erőszak és szexuális bántalmazás eseteinek gyakorisága; mivel az emberi jogok női védelmezői megalázó és szexuális töltetű megjegyzésekkel, nemi erőszakkal való fenyegetésekkel és támadásokkal szembesülnek;

O.  mivel a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) 2020. évi jelentése szerint a Fülöp-szigetek a munkavállalók szempontjából a világ 10 legveszélyesebb országa közé tartozik; mivel a Fülöp-szigeteki szakszervezeti mozgalom panaszt tett a munkavállalói jogok elnyomása miatt, amely többek között a munkavállalók vezetőinek és szakszervezeti tagjainak „vörös listára” tétele, erőszakos eltüntetése és meggyilkolása révén valósul meg;

P.  mivel az LMBTQI-közösség folyamatos zaklatásnak van kitéve; mivel Duterte elnök többször is lejárató sértésként utalt politikai ellenfeleinek szexuális irányultságára, és 2019 májusában nyilvánosan kijelentette, hogy a homoszexualitás betegség; mivel 2020 júniusában a rendőrség lecsapott egy LMBTQI méltóság menetre, és értesülések szerint 20 embert letartóztattak;

Q.  mivel a Fülöp-szigeteken becslések szerint mintegy 60 000–100 000 gyermek prostitúciós hálózatok foglya; mivel meghatározatlan számú gyermek végez kényszermunkát kizsákmányoló munkafeltételek mellett; mivel az UNICEF komoly aggodalmának adott hangot a büntetőjogi felelősség korhatárának csökkentése miatt;

R.  mivel 2019-ben a Transparency International korrupcióra vonatkozó, évente közzétett rangsorában a Fülöp-szigetek 180 ország közül a 113. helyre került;

S.  mivel a Fülöp-szigetek 2014. december 25. óta fokozott kereskedelmi kedvezményeket élvez az EU általános vámkedvezmény-rendszere (GSP+) keretében; mivel ez a jogállás az emberi jogokkal, a munkavállalói jogokkal, a környezetvédelemmel és a jó kormányzással kapcsolatos 27 nemzetközi egyezmény ratifikálásától és végrehajtásától függ; mivel e rendszer keretében 2019-ben a Fülöp-szigetek Unióba irányuló exportjának 25%-a (közel 2 milliárd euró) részesült kedvezményes elbánásban; mivel az ország emberi jogi helyzetének jelentős visszaesése ellenére az EU eddig nem indította el azt a mechanizmust, amely e kereskedelmi kedvezmények felfüggesztéséhez vezethet;

1.  mélységes aggodalmát fejezi ki a Duterte elnök hivatali ideje alatt a Fülöp-szigeteken gyorsan romló emberi jogi helyzet miatt; tudomásul veszi az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2020. júniusi jelentésének megjelenését, és felhívja a Fülöp-szigetek kormányát, hogy fogadja el és hajtsa végre az abban felsorolt valamennyi ajánlást;

2.  határozottan elítéli az úgynevezett „kábítószer elleni háborúval” kapcsolatos, több ezer bírósági eljárás nélküli kivégzést és súlyos emberijog-sértést; felszólítja a Fülöp-szigetek kormányát, hogy azonnal vessen véget a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel gyanúsított személyek ellen irányuló erőszaknak, és oszlassa fel a privát és államilag támogatott félkatonai csoportokat; kitart amellett, hogy a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet a jogszerű eljárás maradéktalan tiszteletben tartásával, a nemzeti és nemzetközi joggal összhangban kell folytatni, hangsúlyt fektetve a közegészségügyre;

3.  elítéli az országban zajló törvénytelen kivégzésekre és egyéb emberijog-sértésekre vonatkozó állítások nyilvánosságra hozatalára törekvő személyekkel, köztük emberi jogi és környezetvédelmi aktivistákkal, szakszervezeti aktivistákkal és újságírókkal szembeni valamennyi fenyegetést, zaklatást, megfélemlítést, nemi erőszakot és erőszakot; elítéli a jogszabályok és az igazságszolgáltatási rendszerek visszaélésszerű felhasználását a kritikus hangok elhallgattatása céljából;

4.  felhívja a Fülöp-szigetek hatóságait, hogy haladéktalanul végezzék el az összes bírósági eljárás nélküli kivégzés, köztük Jory Porquia, Randall „Randy” Echanis és Zara Alvarez halála és a többi állítólagos jogsértés pártatlan, átlátható, független és érdemi kivizsgálását;

5.  riasztónak tartja a sajtószabadság romló szintjét a Fülöp-szigeteken; elítéli az újságírókkal szembeni összes fenyegetést, zaklatást, megfélemlítést, igazságtalan büntetőeljárást és erőszakot, beleértve Maria Ressa esetét is; szorgalmazza, hogy ejtsenek minden ellene és munkatársai ellen emelt politikai indíttatású vádat; emlékeztet arra, hogy a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága a demokrácia alapvető elemei; felhívja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy újítsák meg a legnagyobb audiovizuális csoport, az ABS-CBN műsorszórási engedélyét; felhívja az Unió manilai küldöttségét és az uniós tagállamok manilai képviseleteit, hogy szorosan kövessék nyomon a Maria Ressa és Reynaldo Santos Jr ellen indított ügyeket, és adjanak meg minden szükséges segítséget;

6.  ismét felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy ejtsenek minden politikai indíttatású vádat Leila de Lima szenátor ellen, helyezzék szabadlábra a bírósági tárgyalásig, hogy szabadon gyakorolhassa a választott képviselőként meglévő jogait és kötelezettségeit, valamint hogy a fogva tartás ideje alatt biztosítsanak számára megfelelő biztonsági és egészségügyi feltételeket; felhívja az Uniót, hogy továbbra is szorosan kövesse nyomon a szenátor ügyét;

7.  emlékeztet arra, hogy határozottan támogatja az összes emberijog-védőt és környezetvédőt és munkájukat a Fülöp-szigeteken; felhívja az uniós küldöttséget és a tagállami képviseleteket az országban, hogy a Fülöp-szigeteki hatóságokkal való együttműködésük során erősítsék a civil társadalomnak nyújtott támogatásukat, és használjanak fel minden rendelkezésükre álló eszközt az emberijog-védők és környezetvédők munkájának fokozott támogatására, valamint adott esetben könnyítsék meg a sürgősségi vízumok kiadását, és biztosítsanak ideiglenes menedéket az uniós tagállamokban;

8.  sürgeti, hogy a Fülöp-szigeteki hatóságok ismerjék el, hogy az emberijog-védők legitim szerepet játszanak a béke, az igazságosság és a demokrácia biztosításában; felkéri a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy minden körülmények között garantálják valamennyi emberijog-védő és újságíró testi és lelki épségét az országban, és biztosítsák, hogy munkájukat kedvező környezetben és a megtorlástól való félelem nélkül végezhessék; üdvözli, hogy a Fülöp-szigeteki parlament képviselőháza egyhangúlag elfogadta az emberijog-védők védelméről szóló törvényt, és felszólítja a szenátust és az elnököt, hogy sürgősen iktassák azt törvénybe;

9.  súlyos aggodalmának ad hangot a terrorizmus elleni törvény közelmúltbeli elfogadása miatt, és emlékeztet arra, hogy az érdekérvényesítés, a tiltakozás, az egyet nem értés, a sztrájk és a polgári és politikai jogok gyakorlásának hasonló formái semmilyen körülmények között nem tekinthetők terrorcselekménynek;

10.  sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 45. ülésszakán támogassák egy olyan határozat elfogadását, amely független nemzetközi vizsgálatot indít a Fülöp-szigeteken 2016 óta elkövetett emberijog-sértések ügyében;

11.  mély sajnálatát fejezi ki a Fülöp-szigetek kormányának azon döntése miatt, hogy felmondja a Római Statútumot; felhívja a kormányt, hogy változtassa meg ezt a döntést; arra bátorítja a Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy folytassa a „kábítószer elleni háború” során elkövetett gyilkosságokkal összefüggésben az emberiesség elleni bűncselekményekről szóló állítások kivizsgálását; felhívja a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy teljes mértékben működjön együtt a Nemzetközi Büntetőbíróság Ügyészségével a Fülöp-szigeteki helyzetre vonatkozó előzetes vizsgálat során;

12.  újból felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget a halálbüntetés visszaállítására irányuló, folyamatban lévő eljárásoknak; emlékeztet arra, hogy az Unió a halálbüntetést kegyetlen és embertelen büntetésnek tekinti, amelynek a bűnözői magatartásra nincs elrettentő hatása;

13.  sürgeti a Fülöp-szigeteket, hogy tartsa tiszteletben az őslakos népek emberi jogainak – többek között fegyveres konfliktusok során történő – védelmével kapcsolatos, nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit; felhívja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben jogaikat, erősítse meg társadalmi helyzetüket, és fogadjon el hatékony politikát életkörülményeik javítása érdekében;

14.  elítéli a nőkkel szembeni erőszak minden formáját, és emlékeztet arra, hogy az ilyen erőszak súlyosan sérti a nők és lányok emberi jogait és méltóságát; határozottan elítéli Duterte elnök ismételt nőgyűlölő kijelentéseit; felszólítja az elnököt, hogy bánjon tisztelettel a nőkkel, és tartózkodjon a nők elleni erőszakra való felbujtástól;

15.  elítéli az LMBTQI-személyekkel szembeni erőszak minden formáját, és emlékeztet arra, hogy az ilyen erőszak súlyosan sérti az emberi jogokat és az emberi méltóságot; határozottan elítéli a Duterte elnök által a magukat az LMBTQI-közösséghez tartozókként azonosító személyekkel kapcsolatban tett becsmérlő és szexista kijelentéseket;

16.  aggasztónak tartja a jelenlegi Fülöp-szigeteki közigazgatásban tapasztalható, egyre növekvő korrupciót; felszólítja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a korrupció hatékony kezelése érdekében; hangsúlyozza a demokrácia és a jogállamiság alapelvei tiszteletben tartásának fontosságát e tekintetben;

17.  emlékeztet arra, hogy a kormányok által a világjárványra válaszul elfogadott intézkedéseknek védeniük kell a polgárok emberi jogait, és nem veszélyeztethetik azokat; hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézkedéseknek szükségesnek, arányosnak és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük, meg kell felelniük a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeknek és a nemzeti jogszabályoknak, és csak addig szabad hatályban maradniuk, amíg szigorúan szükségesek, és nem használhatók fel ürügyként a demokratikus és polgári mozgástér, az alapvető szabadságok és a jogállamiság tiszteletben tartásának korlátozására;

18.  megdöbbentőnek tartja a gyermekek kereskedelmének, katonai toborzásának és az országban zajló konfliktusokba való bevonásának gyakorlatát, és sürgeti a Fülöp-szigeteki kormányt, hogy szüntesse meg ezeket gyakorlatokat; ösztönzi a kormányt, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy minden gyermeket megvédjen a bántalmazástól, és védelmezze jogaikat, beleértve az őslakos gyermekek oktatáshoz való jogát; határozottan ellenez minden olyan javaslatot, amely a büntetőjogi felelősség korhatárának további csökkentésére irányul;

19.  elutasítja az ENSZ különmegbízottjaival szembeni fenyegetéseket, megfélemlítést és személyes támadásokat; sürgeti a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy működjenek együtt az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával és az ENSZ valamennyi emberi jogi mechanizmusával, többek között azáltal, hogy megkönnyítik az országban tett látogatásokat, és tartózkodnak az ellenük irányuló megfélemlítéstől és megtorlástól;

20.  az országban elkövetett emberijog-sértések súlyosságára tekintettel felhívja az Európai Bizottságot, hogy bármiféle jelentős javulás és a Fülöp-szigeteki hatóságok együttműködési hajlandóságának hiányában haladéktalanul indítsa meg az eljárást, amely a GSP+ kedvezmények ideiglenes visszavonásához vezethet;

21.  felhívja a Fülöp-szigeteki hatóságokat, hogy támogassák az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek végrehajtását, és gondoskodjanak emberi jogokkal kapcsolatos hatékony átvilágítási eljárásokról a beruházási, fejlesztési és üzleti projektek esetében, különösen a nagyszabású agráripari beszerzések, a nyersanyag-kitermelő iparágak, az infrastrukturális projektek és a biztonsági ágazatot érintő együttműködés tekintetében; felszólítja az Unióban székhellyel rendelkező vagy ott működő vállalatokat, hogy szigorúan tartsák be az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveket, valamint a nemzetközi és nemzeti emberi jogi jogszabályokat, továbbá folytassanak alapos és átfogó átvilágítási eljárást az országon belüli valamennyi üzleti tevékenységük és kapcsolatuk tekintetében;

22.  felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy szorosan kövesse nyomon a Fülöp-szigeteken kialakult helyzetet, és rendszeresen tegyen jelentést az Európai Parlamentnek;

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak, a Fülöp-szigetek elnökének, kormányának és kongresszusának, a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) tagállamai kormányainak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, az ENSZ főtitkárának, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) főtitkárának.

(1) HL C 204., 2018.6.13., 123. o. (2) HL C 263., 2018.7.25., 113. o. (3) HL C 390., 2019.11.18., 104. o.