Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2019/2805(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0243/2020

Előterjesztett szövegek :

B9-0243/2020

Viták :

PV 17/09/2020 - 8
CRE 17/09/2020 - 8

Szavazatok :

PV 17/09/2020 - 12
PV 17/09/2020 - 16

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0241

Elfogadott szövegek
PDF 156kWORD 53k
2020. szeptember 17., Csütörtök - Brüsszel
A városi és zöld infrastruktúra jelentősége – 2022, a környezetbarátabb városok európai éve
P9_TA(2020)0241B9-0243/2020

Az Európai Parlament 2020. szeptember 17-i állásfoglalása a környezetbarátabb városok európai évéről (2022) (2019/2805(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló, 2007. október 23-i 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a környezetbarát infrastruktúráról – Európa természeti tőkéjének növeléséről szóló, 2013. december 12-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a 7. környezetvédelmi cselekvési programra,

–  tekintettel az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Életbiztosításunk, természeti tőkénk: a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia” című bizottsági közleményre (COM(2011)0244),

–  tekintettel a Bizottságnak „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia: Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i közleményére (COM(2020)0380),

–  tekintettel a környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó uniós stratégiára(5),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára készített, a környezetbarát infrastruktúrával kapcsolatos uniós stratégia végrehajtása terén elért előrehaladás felülvizsgálatáról szóló, 2019. május 24-i bizottsági jelentésre (COM(2019)0236),

–  tekintettel a Bizottság az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, „Környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése” című, 2013. május 6-i közleményére (COM(2013)0249),

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának „A környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése” című bizottsági közleményről szóló, 2013. október 8-i véleményére(6),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A környezetbarát infrastruktúra – Európa természeti tőkéjének növelése” című, az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett bizottsági közleményről szóló, 2013. október 16-i véleményére(7),

–  tekintettel a környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó uniós politika kialakításáról szóló, az Európai Bizottságnak 2013. szeptember 19-én feltett szóbeli kérdésre (O-000094/2013 – B7-0525/2013),

–  tekintettel a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezményre,

–  tekintettel az Európa Zöld Fővárosa díjra(8),

–  tekintettel a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségére(9),

–  tekintettel a városi és környezetbarát infrastruktúra jelentősége – 2022, a környezetbarátabb városok európai évéről szóló, a Bizottságnak feltett szóbeli kérdésre (O-000039/2020 – B9‑0014/2020),

–  tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a környezetbarát infrastruktúra a természetes és félig természetes területek, valamint egyéb környezeti jellemzők stratégiailag megtervezett hálózata, amelyet úgy terveztek és irányítanak, hogy széles körű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására legyen képes, miközben beépíti a zöld (vagy vízi ökoszisztéma esetén kék) területeket és a szárazföldi vagy tengeri – illetve part menti – területek más fizikai jellemzőit a vidéki és városi környezetbe;

B.  mivel az uniós lakosság 72%-a nagyvárosokban, városokban és elővárosokban él, és a városi népesség aránya továbbra is növekszik, így 2020-ban elérheti a 80%-ot(10); mivel ezek az adatok is jelzik, hogy mennyire fontos szerepet tölt be a városok környezetbaráttá tétele a bolygónkat érintő jelentős kihívások kezelésében, és az, hogy a globális menetrendek végrehajtása és a polgárok politikai döntéshozatalba való bevonása érdekében potenciáljukat kihasználva kulcsfontosságú csomópontként kezeljük azokat;

C.  mivel a városok az éghajlatváltozás lakosok egészségére gyakorolt hatásától a környezetvédelmi aggályokig számos kihívással néznek szembe, és mivel a környezetbarát infrastruktúra hatalmas lehetőségeket rejt magában ezen problémák olyan természetalapú ökológiai, gazdasági és társadalmi megoldásai révén, amelyek általában alacsony költséggel járnak, fenntarthatóak és munkahelyet teremtenek;

D.  mivel fontos a környezetbarát infrastruktúrával és annak az ökoszisztémákra és az általuk a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokra gyakorolt számos pozitív hatásával kapcsolatos ismeretek fejlesztése annak érdekében, hogy a területrendezésben jobban előmozdítsák a természetalapú megoldásokat, a zöldterületek kialakítását és helyreállítását, hogy a várostervezésben és a területfejlesztésben felgyorsítsák az átállást a szürkéről a környezetbarát infrastruktúrára és lehetővé tegyék a városok számára, hogy jobban alkalmazkodjanak az éghajlatváltozás káros hatásaihoz;

E.  mivel a környezetbarát infrastruktúra olyan ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt, amelyek döntő fontosságúak a jólét, a városi élelmiszerellátás, a – beszivárgást növelő és a szennyezést természetes folyamat révén csökkentő – vízkörforgás és vízmegtartás, a hőmérséklet szabályozása, a biológiai sokféleség – és a beporzás – fenntartása, a tápanyagkörforgás javítása, a lakóövezetek szebbé tétele, a helyi lakosok testedzésének megkönnyítése, valamint általános közérzete szempontjából;

F.  mivel a környezetbarát infrastruktúra hozzájárul a Natura 2000 hálózat fejlesztéséhez a városi területeken, javítja az ökológiai zöld és kék folyosók közötti összeköttetést, fokozza az ökoszisztémához nélkülözhetetlen fajok és élőhelyek védelmét, és hozzájárul a városi területeken az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásához; mivel a Natura 2000 hálózat által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások éves haszna a becslések szerint 300 milliárd EUR-t tesz ki EU-szerte, és a környezetbarát infrastruktúra előnyei ennél jóval többet érnek;

G.  mivel a városok környezetbarátabbá tétele túlmutat azokon a kezdeményezéseken, amelyek célja, hogy a városokat tiszta levegő, víz és talaj biztosításával zöldebbé tegyék, valamint hogy a zöld területek fenntarthatóságának biztosítása érdekében olyan városképet alakítsanak ki, amely előmozdítja a biológiai sokféleséget;

H.  mivel a környezetbarát infrastruktúra a biológiai sokféleséggel kapcsolatos 2020-as stratégia és a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia kulcsfontosságú részét képezi;

I.  mivel a környezetbarát infrastruktúra hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, mivel erősíti az ökoszisztémák éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét, és – különösen a tőzeglápokban, az óceánokban és az erdőkben – hozzájárul a légköri CO2-mennyiség csökkentéséhez a közvetlen szénmegkötés; mivel hozzájárul továbbá a víz- és szennyvízszivattyúzás és -kezelés, a kapcsolódó energiaigények, valamint az épületek energiafelhasználásának és a kibocsátások csökkentéséhez az olyan „intelligens épületeknek” köszönhetően, amelyek zöld elemekkel (tetők, falak) vannak ellátva, illetve erőforrás-hatékonyságot növelő új anyagokból épülnek; mivel a környezetbarát infrastruktúra az alternatív, tiszta közlekedési módok, például a kerékpározás, a gyalogos közlekedés és a tiszta tömegközlekedés – beleértve a vízi közlekedést is – elfogadásának megkönnyítésével az energiaigény és a közlekedéshez kapcsolódó szennyezés csökkentését is elősegíti;

J.  mivel a környezetbarát infrastruktúra a természeti tőke védelme, a természetes élőhelyek és fajok megőrzése, a víztestek ökológiai állapotának javítása, valamint az élelmiszer-biztonság garantálása révén hozzájárul az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz; mivel a környezetbarát infrastruktúra kiépítése az egyik leghatékonyabb formája az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak a városi területeken, mivel alkalmas az éghajlatváltozás negatív hatásainak és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási jelenségek – például a hőhullámok, erdőtüzek, súlyos esőzések, áradások és aszályok – enyhítésére, és javítja a városi területeken élő lakosok életminőségét az Unióban;

K.  mivel a kihalással fenyegetett fajok Természetvédelmi Világszövetség által vezetett vörös listája szerint az európai fajok több mint 22%-át jelenleg kihalás fenyegeti; mivel a városok környezetbarátabbá tétele hozzájárul a biológiai sokféleség előmozdításához, és fontos szerepet játszhat a biológiai sokféleséggel kapcsolatos válság enyhítésében; mivel a biológiai sokféleség városokban való előmozdítása járulékos előnyökkel járhat az ökoszisztémák ellenálló képessége és a szénmegkötési potenciál növelése révén;

L.  mivel a jó várostervezés, a telepített talaj és a vízáteresztő útburkolatok jobban segíti a vízmegtartást, kezeli az átszivárgást, megelőzi a talajeróziót és az aszfaltnál és a betonnál hatékonyabban képesek elnyelni a városi áradásokat; mivel a jó minőségű környezetbarát infrastruktúra csökkenti az áradások kockázatát;

M.  mivel a jól megtervezett környezetbarát infrastruktúra jelenti az egyik legjobb módja a zöld és kék ökológiai folyosók számának növelésének és ezáltal a biológiai sokféleség védelmének;

N.  mivel a növények az apró részecskék kiszűrésével és oxigén termelésével tisztítják a levegőt; mivel a városok levegőminősége napjainkban  z egyik legnagyobb egészségügyi kihívássá vált az Unióban; mivel a tisztább levegő javítaná a légúti betegségben, például asztmában szenvedő betegek millióinak életminőségét; mivel az EU-ban évente 430 000 ember hal meg idő előtt szennyezett levegő belélegzése miatt; mivel ezért a levegő minőségének javítását az EU-nak, a tagállamoknak, a régióknak és a településeknek prioritásként kellene kezelniük annak érdekében, hogy megvédjék az embereket és az ökoszisztémákat a levegőszennyezés hatásaitól; mivel a levegőminőség javulása jelentősen csökkentheti a korai halálesetek számát;

O.  mivel a fák és a növényzet csökkentik a zajszennyezést a városi területeken; mivel a zaj a levegőminőséget követően az egészségügyi problémák második legnagyobb környezeti oka; mivel a HOSANNA uniós finanszírozású kutatási projekt megállapította, hogy a természetes növénypajzsok jobb védelmet nyújtanak a lakosok számára a közlekedési zajtól, mint az általában használt merev falak; mivel a biológiai sokféleséget és a természetet hátrányosan érinti a zajszennyezés, és a városok környezetbarátabbá tételére irányuló erőfeszítéseknek magukban kell foglalniuk a zajszennyezés csökkentésére irányuló kezdeményezéseket is;

P.  mivel a környezetbarát infrastruktúrát elő kell mozdítani az általában vizes élőhelyek közelében elhelyezkedő part menti városokban is, a tengeri és part menti biológiai sokféleség és ökoszisztémák megőrzése, valamint a part menti gazdaság, a turizmus és a táj fenntartható fejlődésének előmozdítása érdekében, e kedvező fejlemények hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség javításához ezeken a – tengerszint emelkedése által különösen érintett – sérülékeny területeken;

Q.  mivel a kikötői területeken támogatni kell a környezetbarát infrastruktúrát, mivel ezek a part menti városok fontos részei, és általában hatalmas szárazföldi területek, amelyek a Natura 2000 hálózat részét is képezik; mivel ezáltal jobban kezelhetők az olyan környezetvédelmi problémák, mint a légszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése, és előmozdítható az olyan új infrastrukturális projektek fejlesztése, mint a kikötők villamosítása;

R.  mivel a környezetbarát infrastruktúra hozzáférést biztosít a természethez azok – például a gyermekek és az idősek, valamint a fogyatékossággal élők – számára, akik egyébként csak korlátozott mértékben élvezhetik, és ez hozzájárul a természettel és az ökológiai kihívásokkal kapcsolatos ismereteik bővítéséhez és tudatosságukhoz;

S.  mivel a környezetbarátabb városok az egészség szempontjából jelentős előnyökkel járhatnak, mivel javítják a levegő minőségét, arra ösztönzik a lakosokat, hogy többet mozogjanak és sportoljanak, segítenek megelőzni és gyógyítani a depressziót, javítják az immunrendszert, és végső soron növelik a boldogságot és a jóllétet(11);

T.  mivel a több városi park és kert, a zöldebb utcák és tetők, a növényzettel gazdagított buszmegállók és a zöldebb játszóterek növelik a lakóhelyek és városok vonzerejét és kényelmi szintjét; mivel ezek a lakosok közötti kapcsolatokat is fokozzák, előmozdítják a magatartásbeli pozitív változásokat és erősítik a közösségi érzést; mivel az állami tulajdonban lévő zöldterületek felbecsülhetetlen előnyökkel járhatnak a városok lakói számára;

U.  mivel bebizonyosodott, hogy a környezetbarátabb városrészek növelik az ott található ingatlanok értékét, mivel a vevők ezeket a környékeket keresik, és ez elengedhetetlenné teszi a dzsentrifikáció mérséklését és a zöldebb környékekhez való egyenlő hozzáférés biztosítását célzó intézkedések meghozatalát;

V.  mivel a városok környezetbaráttá tétele megkönnyítheti a fenntarthatóbb kisüzemi élelmiszer-termelést és az ellátási láncok rövidítésével csökkentheti az élelmiszerek szénlábnyomát, ami lehetővé teszi, hogy új mikrovállalkozások jöjjenek létre, és arra ösztönzi a lakosokat, hogy váljanak aktívabbá e téren és jobban megértsék az élelmiszerlánc működését, elsősorban a bio- és a környezeti szempontból fenntartható gazdálkodás tekintetében;

W.  mivel a tengerekbe került hulladék 80%-a városokból, többek között a folyók vízgyűjtő területeiről származik; mivel fontos a városi területek hulladékgazdálkodási rendszerének javítása, különösen a diffúz szennyezés, a hulladék és a nagy méretű lomok kezelése – például a szennyvíztisztító telepeken történő szűrés megerősítésével –, valamint a városok környezetbarátabbá tétele és az óceánok szennyezésének kezelése;

X.  mivel a polgárokat – a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági és technológiai jellemzőket figyelembe véve – be kell vonni, és úgy kell érezniük, hogy van beleszólásuk a várostervezésbe és a környezetbarát infrastruktúra tervezésébe;

Y.  mivel a környezetbarát infrastruktúra fejlesztése együtt jár annak fenntartható kezelésével, különös tekintettel a vízkészletekre; mivel fontos, hogy környezeti szempontból felelősségteljes módon kapcsolják össze a zöld és a kék infrastruktúrát, többek között a víz és az esővíz újrafelhasználásával, és biztosítva a hatékony vízgazdálkodást;

Z.  mivel a fák életkorának előrehaladtával fokozódik az általuk nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások hatása; mivel a városi területek egészséges és integrált kezelése és tervezése alapvető fontosságú e területek fejlődési potenciáljának maximalizálása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a polgárok teljes mértékben kihasználhassák a környezetbarát infrastruktúra nyújtotta lehetőségeket és szolgáltatásokat;

1.  tudatában van, hogy a környezetbarátabb városok hozzájárulnak a Párizsi Megállapodásban rögzített célok eléréséhez és az EU éghajlatváltozás hatásaival szembeni rezilienciájának és az ahhoz való alkalmazkodó képességének megerősítéséhez; hangsúlyozza, hogy a környezetbarátabb városok fontos szerepet játszhatnak a fenntartható fejlődési célok elérésében és az új városfejlesztési menetrendben szereplő kötelezettségvállalások végrehajtásában, különös tekintettel a vízkészletek jobb kihasználására, valamint a városi környezetben a biológiai sokféleség javítására;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan új uniós stratégiát a városok és infrastruktúrák környezetbarátabbá tételének támogatására, amely lehetővé teszi, hogy a városok is hozzájáruljanak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint javítja a városi lakosság jóllétét;

3.  felhívja a Bizottságot, hogy az európai zöld megállapodás keretében terjesszen elő olyan intézkedéseket, amelyek kifejezetten a városok szerepével foglalkoznak, és előmozdítják a környezetbarát infrastruktúrába való beruházást;

4.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az éghajlati és környezetvédelmi szempontokat hatékonyan kell érvényesíteni a helyi, regionális, nemzeti és globális várospolitikai döntéshozatalban;

5.  hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás következményeinek kitett városok számára olyan alkalmazkodási stratégiát kell elfogadni, amely a kockázatmegelőzés és -kezelés új, innovatív ökoszisztéma-alapú megközelítésén alapul, ideértve különösen azon területek azonosítását, ahová a víz vissza tud szorulni, amelyek áradáskor elnyelik a vizet, természetes védelemmel rendelkeznek, illetve – ahol nélkülözhetetlen – mesterséges védelemre szorulnak;

6.  felszólítja a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy az érdekelt felekkel – többek között a civil társadalommal – együttműködve dolgozzanak ki cselekvési terveket és aktívan vegyenek részt a városi zöldterületek kialakítására és fenntartására irányuló tevékenységekben;

7.  tudomásul veszi, hogy a zöld közterületek nagy jelentőséggel bírnak a városi lakosok fizikai és mentális jólléte szempontjából, különös tekintettel a Covid19-világjárványra; felszólítja a helyi, regionális és nemzeti hatóságokat, hogy védjék és mozdítsák elő a városi zöldterületeket, javítsák azok minőségét, és biztosítsák, hogy lakóik könnyen hozzáférjenek a környékükön található zöld közterületekhez;

8.  kitart amellett, hogy alábecsülik a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megvédése tekintetében a városokban rejlő potenciált; emlékeztet arra, hogy a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma-szolgáltatások és a városi zöld infrastruktúra városokon és városkörnyéki területeken történő erősítése az emberi egészség javulásához vezet; emlékeztet arra, hogy a biológiai sokféleség megőrzését szolgáló természetalapú megoldások kidolgozása és végrehajtása, valamint a biológiai sokféleségnek és az ökoszisztéma-funkcióknak a várostervezésbe, -politikába és -tervezésbe való beépítése és további integrálása fontos szerepet játszhat az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésében és az ezekhez való alkalmazkodásban a városokban, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő ezeket a gyakorlatokat;

9.  üdvözli, hogy a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégia az európai zöld megállapodás részeként nagy hangsúlyt fektet a városi és városkörnyéki területek környezetbarátabbá tételére és a városi területek biológiai sokféleségének növelésére; különösen üdvözli az új városzöldítési terveket, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai városok legyenek ambiciózusak e tervek kidolgozása során, és hogy azokat hatékonyan hajtsák végre; felhívja a tagállamokat, hogy a 20 000 főnél kevesebb lakosú városi területeken is mozdítsák elő a környezetbarátabbá válást;

10.  javasolja, hogy 2022 legyen a környezetbarátabb városok európai éve;

11.  javasolja, hogy a „2022, a környezetbarátabb városok európai éve” célkitűzései a következők legyenek:

   a) az épített környezet zöld tereinek előnyeire való figyelemfelhívás; kezdeményezések a – többek között a lakóövezetek közelében található – zöldterületek bővítésére;
   b) a kutatás és fejlesztés mennyiségének és minőségének növelése a különböző szakterületeken végrehajtott, környezetbarátabb hozzáadott értéket létrehozó és az városi életminőséget javító új innovációk terén; a fenntartható digitalizáció célzott támogatása az EU-ban, és ezáltal az induló vállalkozások és digitális innovációk támogatása; a környezetbarát infrastrukturális projektek számának növelése;
   c) a helyi hatóságok és a polgárok ösztönzése, hogy cselekedjenek és javítsák saját környéküket és környezetüket, közösségként lépve fel városaik ellenálló képességének növelése és jövőjének átformálása érdekében; a polgárok részvételének növelése a környezettel és általában a város életével kapcsolatos egyéb fellépésekben és döntéshozatalban;
   d) a zöld terek és a kék-zöld infrastruktúra értékelése kultúrájának kialakítása; olyan városfejlesztés ösztönzése, amely a zöld tereket a városi életminőség fontos szempontjának tekinti;
   e) az éghajlatbarát anyagok és szolgáltatások használatának előmozdítása a közbeszerzések révén;
   f) a környezetbarát infrastrukturális projektek számának növelése; a környezetbarát infrastruktúrával kapcsolatos uniós stratégia folytatása és finanszírozásának fokozása;
   g) a meglévő kezdeményezések összekapcsolása és a bevált gyakorlatok megosztása a tagállamokban, ahogyan azt számos kezdeményezés és stratégia is előirányozza többek között a várostervezés, a fenntartható városrendezés és infrastruktúra, a természetalapú megoldások, a környezetbarát építészet, a tisztább energia, a gyalogos és kerékpáros közlekedés, a hatékony vízgazdálkodás, valamint hulladékhierarchián alapuló fenntartható és körkörös hulladékgazdálkodás terén, amely a teljes hulladékmentesség célkitűzésének elérésére, illetve az újrafeldolgozás lehető legszélesebb körű alkalmazása révén a hulladéktermelés minimálisra csökkentésére törekszik;
   h) az uniós városok környezetbarátabbá tételére és a zöld terek megőrzésére vonatkozó, 2030-ig szóló menetrend kidolgozása, amely a vidéki és városi környezet közötti harmonikus kapcsolatok ösztönzésének eszközeként közvetíti a környezetbarát urbanizmus elvét, elismerve kölcsönös függőségüket és a kétirányú kapcsolat szükségességét;
   i) különböző célközönségnek szóló oktatási tevékenységek a célcsoportra szabott tartalommal, különösen a gyermekek oktatásának keretében;
   j) a városi közlekedés csökkentésére, valamint a tömegközlekedés előmozdítására és az abba való beruházásra irányuló kezdeményezések ösztönzése;
   k) a lakosság és a városi biodiverzitás védelme érdekében fokozatosan szüntessék meg a peszticidek és gyomirtó szerek használatát a városi területeken;
   l) a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervezetek lehető legszélesebb körű részvételének biztosítása a környezetvédelmi és oktatási tevékenységekben;
   m) a városi éghajlat, a levegőminőség és a szigetelés javítása érdekében a városi tetők és homlokzatok zöldítésének jelentős növelése;
   n) a városi kertészet, valamint a közösségi kertek és a városi iskolai kertészeti létesítmények védelmének és fejlesztésének támogatása az egész EU-ban, mivel ezek a gyermekek környezetvédelmi oktatásának fontos pillérei;

12.  felkéri a Bizottságot, hogy tegyen gyors lépéseket a városok levegőminőségének javítása érdekében, különösen azáltal, hogy a hatékonyabb és környezeti szempontból fenntartható tömegközlekedési lehetőségeket előnyben részesítő új városi mobilitási megoldások révén csökkenti a szennyezőanyag-kibocsátást.

13.  kiemeli annak fontosságát, hogy a tagállamok előmozdítsák és lehetővé tegyék a polgárok részvételét a városi területek környezetbaráttá tételében és karbantartásában azáltal, hogy – adott esetben – bevonják őket a fenntartható területrendezés tervezési és végrehajtási szakaszába, a fenntartható várostervezési megoldások megvalósításába, a felelősségérzet kialakításába és a polgárok számára vonzó, társadalmilag befogadó, ellenálló és alacsony kibocsátású városok megteremtésébe; fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a polgárok tudatában legyenek annak, hogy hogyan járulhatnak hozzá városaik környezetbaráttá tételéhez, a zöld területek fenntartásához és ezek egészségesebb környezetté történő átalakításához; ösztönzi a településeket és a régiókat, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassák a polgárok által indított környezetbarát kezdeményezéseket és dolgozzanak ki szponzorációs projekteket a beépítetlen területek vonatkozásában; sürgeti a településeket és a régiókat, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre ambiciózus kezdeményezéseket a városok környezetbarátabbá tétele érdekében;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa az energia- és erőforrás-hatékonyság növelésére irányuló ambiciózus intézkedések támogatását; sürgeti a Bizottságot, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson a fenntartható városfejlesztéshez és a környezetbarát infrastruktúrához, például az uniós városok közötti innovációs partnerséghez és a közös közbeszerzési rendszerekhez; sürgeti a Bizottságot, hogy segítse elő a városok ahhoz való kollektív erejének növelését, hogy gyorsan tudjanak hatékony megoldásokat alkalmazni; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a magánszektor részvételét köz- és magánszféra közötti partnerségek, az Európai Beruházási Bank ambiciózusabb programja, illetve a kkv-k ösztönzése révén, amelyek döntő szerepet játszhatnak az innovatív fenntartható megoldások kidolgozásában;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 20., 2010.1.26., 7. o.
(2) HL L 206., 1992.7.22., 7. o.
(3) HL L 288., 2007.11.6., 27. o.
(4) HL C 468., 2016.12.15., 190. o.
(5) Lásd a Bizottság környezetbarát infrastruktúrára vonatkozó uniós stratégiáját: http://ec.europa.eu/environment/nature/ecosystems/strategy/index_en.htm
(6) HL C 356., 2013.12.5., 43. o.
(7) HL C 67., 2014.3.6., 153. o.
(8) https://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/index_en.htm
(9) https://www.polgarmesterekszovetsege.eu/
(10) Európai Környezetvédelmi Ügynökség, A városi növekedés elemzése és irányítása, Európai Környezetvédelmi Ügynökség, Koppenhága, 2019, https://www.eea.europa.eu/articles/analysing-and-managing-urban-growth
(11) Európai Bizottság, Urban Green Spaces Increase Happiness (A városi zöld területek növelik a boldogságot), Európai Bizottság, Brüsszel, http://ec.europa.eu/environment/europeangreencapital/space-increase-happiness/

Utolsó frissítés: 2021. január 12.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat