Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/2072(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0170/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0170/2020

Viták :

PV 05/10/2020 - 15
CRE 05/10/2020 - 15

Szavazatok :

PV 06/10/2020 - 9
PV 07/10/2020 - 11

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0251

Elfogadott szövegek
PDF 202kWORD 61k
2020. október 7., Szerda - Brüsszel
A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozása
P9_TA(2020)0251A9-0170/2020
Állásfoglalás
 Függelék

Az Európai Parlament 2020. október 7-i állásfoglalása a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról (2020/2072(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 295. cikkére,

–  tekintettel különösen az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére, 3. cikkének (1) bekezdésére, 3. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére, 4. cikkének (3) bekezdésére, valamint 5., 6., 7. és 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok Unión belüli tiszteletben tartásával, és előmozdításával és védelmével kapcsolatos cikkeire, többek között annak 70., 258., 259., 260., 263. és 265. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. számú jegyzőkönyvre és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. számú jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára,

–  tekintettel a koppenhágai kritériumokra, valamint azon uniós szabályokra, amelyeket a tagjelölt országok teljesíteni kötelesek, ha csatlakozni kívánnak az Unióhoz (vívmányok),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló ENSZ-eszközökre és az ENSZ egyetemes időszakos felülvizsgálatának keretében készített ajánlásokra és jelentésekre, valamint az ENSZ-egyezmények testületeinek joggyakorlatára és az Emberi Jogi Tanács különleges eljárásaira,

–  tekintettel az emberi jogok védelmezőiről szóló 1999. március 8-i ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala, a nemzeti kisebbségi főbiztos, a médiaszabadsággal foglalkozó képviselő és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet más szerveinek ajánlásaira és jelentéseire,

–  tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre és az Európai Szociális Chartára, az Emberi Jogok Európai Bíróságának és a Szociális Jogok Európai Bizottságának ítélkezési gyakorlatára, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, Miniszteri Bizottságának, emberi jogi biztosának, Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságának, megkülönböztetésmentességgel, sokféleséggel és befogadással foglalkozó irányító bizottságának, Velencei Bizottságának és más szerveinek egyezményeire, ajánlásaira, határozataira és jelentéseire,

–  tekintettel az Európa Tanács és az Európai Unió közötti 2007. május 23-i egyetértési megállapodásra,

–  tekintettel az ENSZ korrupció elleni egyezményére,

–  tekintettel a Korrupció Elleni Államok Csoportját létrehozó megállapodásra,

–  tekintettel a Velencei Bizottság 106. plenáris ülésén, 2016. március 18-án elfogadott, a jogállamiság kritériumait tartalmazó listára,

–  tekintettel az Európa Tanács által a tagállamai számára „A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása a Covid19 által előidézett egészségügyi válság keretében” címmel összeállított, 2020. április 7-i eszköztárra,

–  tekintettel a partnerszervezetek által az Európa Tanács újságírók védelmének és biztonságának előmozdításával foglalkozó platformja számára készített 2020. évi éves jelentésre,

–  tekintettel a Bizottság „Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv” című, 2019. július 17-i közleményére (COM(2019)0343),

–  tekintettel a Bizottság 2020. évi munkaprogramját tartalmazó 2020. január 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0037) és a Bizottság 2020. május 27-i módosított munkaprogramjára (COM(2020)0440),

–  tekintettel az Európai Bizottság által közzétett 2020-as uniós igazságügyi eredménytáblára,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az Unión belüli jogállamiság további erősítése: Az aktuális helyzet és a lehetséges további lépések” című, 2019. június 19-i véleményére, amely javaslatot tett az érdekelt felek alapjogokkal és a jogállamisággal foglalkozó éves fórumának létrehozására,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Alapvető jogok és jogállamiság” tanulmányozócsoportjának 2020. júniusi jelentésére, amely „National developments from a civil society perspective, 2018-2019” (Nemzeti fejlemények civil társadalmi nézőpontból, 2018–2019) címmel jelent meg,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének „Challenges facing civil society organisations working on human rights in the EU” (Az emberi jogokkal foglalkozó társadalmi szervezeteket érintő kihívások az Unióban) című, 2018. január 17-én közzétett jelentésére és más jelentéseire és adataira,

–  tekintettel a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete által a „Peking +25 – A Pekingi Cselekvési Platform uniós tagállamok általi végrehajtásának ötödik áttekintése” címmel 2020. március 5-én közzétett jelentésre,

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsa és a Tanácsban ülésező tagállamok által 2014. december 16-án kiadott, a jogállamiság tiszteletben tartásának biztosításáról szóló következtetésekre,

–  tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Értékek Eszköze létrehozásának szükségességéről – az olyan civil társadalmi szervezetek támogatására, amelyek az Európai Unióban helyi és nemzeti szinten előmozdítják az alapvető értékeket – szóló, 2018. április 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a „Jogok és értékek” program létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2019. április 17-i jogalkotási állásfoglalására(3),

–  tekintettel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmét szolgáló átfogó uniós mechanizmus szükségességéről szóló, 2018. november 14-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2017-ben” című, 2019. január 16-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel 2019. február 13-i állásfoglalására a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség érvényesülése terén az Európai Unióban tapasztalható visszaesésről(6),

–  tekintettel az Európai Unióban, különösen Máltán és Szlovákiában a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem helyzetéről szóló, 2019. március 28-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az LMBTI-személyekkel szembeni nyilvános megkülönböztetésről és gyűlöletbeszédről, többek között az LMBTI-mentes övezetekről szóló, 2019. december 18-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel „Az emberi jogok és a demokrácia helyzete a világban” című, 2018. évi éves jelentésről és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikájáról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatban folyamatban lévő meghallgatásokról szóló, 2020. január 16-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a civil szervezetek közös, „A tervektől a lábnyomokig. A média szabadságának és pluralizmusának megóvása az európai jogállamisági mechanizmus révén” című 2020. áprilisi ajánlásaira,

–  tekintettel a nemzeti emberi jogi intézmények európai hálózatának „A jogállamiság az Európai Unióban” című, 2020. május 11-i jelentésére,

–  tekintettel az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó hálózat uniós belső emberi jogi politikával foglalkozó munkacsoportja által az érdekelt felekkel a jogállamiságról szóló jelentés kapcsán folytatott konzultáció keretében az Európai Bizottsághoz 2020. május 4-én benyújtott dokumentumra,

–  tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. októberi jogalkotási saját kezdeményezésű jelentést kísérő uniós hozzáadottérték-felmérésre,

–  tekintettel a Parlament által a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus uniós hozzáadott értékéről készített, 2020. áprilisi előzetes értékelésre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 46., 54. és 148. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság véleményeire,

–  tekintettel az Állampolgári jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jelentésére (A9-0170/2020),

A.  mivel az Európai Unió, az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 2. cikkében rögzítettek alapján az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul; mivel ezek olyan értékek, amelyek közösek a tagállamokban, és amelyekhez valamennyi tagállam szabadon csatlakozott; mivel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok egymást kölcsönösen erősítő értékek;

B.  mivel az Unió a csatlakozási kritériumaiban kodifikálta, hogy az uniós tagság megköveteli, hogy a tagjelölt ország a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat, a kisebbségek tiszteletben tartását és védelmét garantáló, stabil intézményekkel rendelkezzen; rámutat azonban arra, hogy az Unió nem rendelkezik hatékony eszközökkel, amelyek segítségével kikényszeríthetné az e kritériumoknak való megfelelést, miután valamely ország már az Unió részévé vált;

C.  mivel az előző évtizedben több tagállamban is ádáz módon támadták az uniós értékeket; mivel a Parlament 2011 óta többször foglalkozott állásfoglalásaiban ezekkel az aggasztó fejleményekkel, többek között az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás 2018-as megindításával is; mivel a Parlament 2016 óta átfogó, megelőző és tényeken alapuló nyomon követésre szólít fel ezen a területen a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus révén;

D.  mivel az olyan kiszolgáltatott csoportok, mint a nők, a fogyatékossággal élők, a romák, az LMBTI-személyek és az idősek egyes tagállamokban továbbra is azt tapasztalják, hogy nem tartják maradéktalanul tiszteletben a jogaikat, és nem élveznek teljes körű védelmet a gyűlölettel és a megkülönböztetéssel szemben, ami sérti az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós értékeket és a megkülönböztetésmentességhez való jogot, amelyet az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke határoz meg; mivel a Covid19-világjárványra adott vészhelyzeti intézkedések még inkább korlátozták az alapvető jogokat és a demokratikus fékeket és ellensúlyokat;

E.  mivel az uniós polgárok hozzávetőlegesen 10%-a valamely nemzeti kisebbséghez tartozik; mivel a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása az EUSZ 2. cikkében meghatározott uniós értékek szerves része; mivel a kisebbségek hozzájárulnak az EU kulturális és nyelvi sokszínűségéhez; mivel jelenleg nincs uniós jogi keret ezen személyek kisebbségi jogainak garantálására és figyelemmel követésére;

F.  mivel az EUSZ 2. cikkében említett értékek megsértése, megfelelő uniós szintű válasz és következmények nélkül, gyengíti az európai projekt kohézióját, valamennyi uniós polgár jogait és a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat;

G.  mivel a korrupció komoly veszélyt jelent a demokráciára, a jogállamiságra, valamint a valamennyi polgárral szembeni tisztességes bánásmódra;

H.  mivel a független újságírás és a pluralisztikus információkhoz való hozzáférés a demokrácia kulcsfontosságú pillérei; mivel a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének az Unióban fennálló aggasztó állapotával nem foglalkoztak kellő nyomatékossággal; mivel a civil társadalom elengedhetetlen a demokrácia virágzásához; mivel a civil társadalom terének zsugorodása közrehat a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok megsértéseiben; mivel az uniós intézményeknek valamennyi szinten nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet kell fenntartaniuk az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal;

I.  mivel a nemzeti igazságügyi rendszerek függetlensége, minősége és hatékonysága elengedhetetlen a hatékony igazságszolgáltatás eléréséhez; mivel a költségmentesség rendelkezésre állása és a bírósági díjak mértéke jelentős hatást gyakorolhat az igazságszolgáltatáshoz való jogra; mivel a Charta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések; mivel az Európai Unió Bírósága iránymutatásának megfelelően a Chartát a tagállamok igazságügyi hatóságai kizárólag az uniós jogszabályok végrehajtása során alkalmazzák, azonban egy közös jogi, igazságügyi és jogállamisági kultúra előmozdításához fontos, hogy a Chartában rögzített jogokat minden esetben figyelembe vegyék;

J.  mivel a Bizottság 2020. szeptember 30-án közzétette jogállamiságról szóló éves jelentését (COM(2020)0580), amelyet a megújult Alapjogi Charta végrehajtására irányuló stratégia és az európai demokráciára vonatkozó cselekvési terv követ;

K.  mivel a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló rendelet elfogadását követően nélkülözhetetlen eszközzé válna a jogállamiság Unión belüli védelme szempontjából;

L.  mivel minden nyomonkövetési mechanizmusba szorosan be kell vonni a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelme és előmozdítása terén aktív érdekelt feleket, beleértve a civil társadalmat, az Európa Tanácsot és az ENSZ szerveit, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségét, a nemzeti emberi jogi intézményeket, a bírói karokat a független igazságszolgáltatás megvalósításában támogató érintett hatóságokat és szakmai szervezeteket; mivel ezért megfelelő uniós finanszírozás szükséges a civil társadalom számára, különösen a „Jogérvényesülés” program, valamint a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” program keretében;

M.  mivel meg kell erősíteni és egyszerűsíteni kell a meglévő mechanizmusokat, és eredményes mechanizmust kell kidolgozni annak biztosítása érdekében, hogy az egész Unióban érvényesüljenek a Szerződésekben rögzített elvek és értékek;

N.  mivel a Parlament, a Bizottság és a Tanács (a három intézmény) közös politikai felelősséggel tartozik az uniós értékek tiszteletben tartásáért, a Szerződések által rájuk ruházott hatáskörök keretein belül; mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295. cikkén alapuló intézményközi megállapodás biztosítaná a három intézmény e tekintetben való együttműködésének megkönnyítéséhez szükséges intézkedéseket; mivel az EUMSZ 295. cikke értelmében a három intézmény bármelyike javasolhat ilyen megállapodást;

1.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak sürgősen szilárd, átfogó és pozitív menetrendet kell kidolgoznia a demokrácia, a jogállamiság és a valamennyi polgárt megillető alapvető jogok védelme és megerősítése érdekében; kitart amellett, hogy az Uniónak továbbra is a szabadság és a jog bajnokának kell maradnia Európában és a világban;

2.  figyelmeztet arra, hogy az Unió alapértékeinek példátlan és egyre súlyosbodó válságával néz szembe, amely veszélyezteti hosszú távú fennmaradását mint demokratikus békeprojekt; mélységesen aggasztja az autokratikus és illiberális tendenciák erősödése és megszilárdulása, amit tovább súlyosbít a Covid19-világjárvány és a gazdasági recesszió, valamint a korrupció, a félretájékoztatás és az állam foglyul ejtése számos tagállamban; hangsúlyozza, hogy ez a tendencia veszélyt jelent az Unió jogrendjének kohéziójára, valamennyi polgára alapvető jogainak védelmére, egységes piacának működésére, közös politikáinak hatékonyságára és nemzetközi hitelességére;

3.  emlékeztet, hogy az Unió strukturálisan továbbra sem képes megbirkózni a tagállamokban a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság megsértéseivel és a visszaesésekkel; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács nem tud érdemi előrelépést tenni az uniós értékek érvényesítése terén az EUSZ 7. cikke szerinti folyamatban lévő eljárásokban; megjegyzi, hogy az EUSZ 7. cikkének hatékony alkalmazása terén a Tanács kudarca valójában lehetővé teszi az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékektől való eltérések folytatódását; aggodalommal veszi tudomásul az ezen terület uniós eszköztárának szétdarabolt jellegét és szorgalmazza az eszköztár irányvonalasítását és megfelelő végrehajtását;

4.  üdvözli a Bizottságnak a jogállamiságról szóló éves jelentéssel kapcsolatos munkáját; üdvözli, hogy a korrupció és a tömegtájékoztatás szabadsága is az éves értékelés része; megjegyzi azonban, hogy ez nem fedi le a demokrácia és az alapvető jogok területeit; különösen sajnálatosnak tartja, hogy az éves felmérésnek nem része az egyesülési szabadság és a civil társadalom zsugorodó mozgástere; aggodalommal hangsúlyozza, hogy a kiszolgáltatott csoportok, köztük a nők, a fogyatékossággal élők, a romák, az LMBTI-személyek és az idősek egyes tagállamokban továbbra is azt tapasztalják, hogy az EUSZ 2. cikkébe foglalt uniós értékek megsértéseként mások nem tartják maradéktalanul tiszteletben a jogaikat, és ők maguk nem élveznek teljes körű védelmet a gyűlölettel és a megkülönböztetéssel szemben; emlékeztet arra, hogy a Parlament ismételten kérte egy olyan nyomonkövetési mechanizmus bevezetését, amely az EUSZ 2. cikkének teljes alkalmazási körét fedi; megismétli, hogy szükség van egy olyan jogi aktusban rögzített, objektív, bizonyítékokon alapuló ellenőrzési mechanizmusra, amely a három intézményt átlátható és rendezett folyamatra kötelezi, egyértelműen meghatározott felelősségekkel, annak érdekében, hogy az uniós értékek védelme és előmozdítása az uniós menetrend állandó és látható részévé váljon;

5.  a Parlament 2016. évi javaslata és a Bizottság 2020. évi jogállamisági jelentése alapján javasolja egy, a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus (a továbbiakban: mechanizmus) létrehozását, a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett, amelyet a három intézmény közötti intézményközi megállapodás szabályozna, amely az EUSZ 2. cikkének valamennyi vonatkozását lefedő, az uniós értékek éves nyomonkövetési ciklusából áll, és amely egyenlő, objektív és méltányos módon alkalmazandó valamennyi tagállamra;

6.  hangsúlyozza, hogy az éves ellenőrzési ciklusnak világos országspecifikus ajánlásokat kell tartalmaznia, a végrehajtásra vonatkozó határidőkkel és célokkal együtt, amelyeket a következő éves vagy sürgős jelentésekben nyomon kell követni; hangsúlyozza, hogy az ajánlások végrehajtásának elmulasztását konkrét uniós végrehajtási intézkedésekhez kell kötni, többek között az EUSZ 7. cikke szerinti eljárásokhoz, kötelezettségszegési eljárásokhoz és költségvetési feltételrendszerhez, amint az hatályba lép; rámutat arra, hogy az ajánlásoknak nemcsak a jogsértések orvoslását kell célozniuk, hanem elő kell mozdítaniuk a polgárok uniós jogokhoz és értékekhez való hozzáférésére vonatkozó szakpolitikákat is;

7.  rámutat arra, hogy a mechanizmusnak meg kellene szilárdítania és a kettőződés elkerülése érdekében fel kell váltania a meglévő eszközöket, különösen a Bizottság éves jogállamisági jelentését, a Bizottság jogállamisági keretét, a Bizottság a Charta alkalmazásáról szóló éves jelentését, a Tanács jogállamisági párbeszédét, valamint az együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, ugyanakkor fokoznia kell az egyéb rendelkezésre álló eszközökkel való kiegészítő jelleget és koherenciát, ideértve az EUSZ 7. cikke szerinti eljárásokat, a kötelezettségszegési eljárásokat, a költségvetési feltételrendszert, amint hatályba lépnek; úgy véli, hogy a három intézménynek az éves ellenőrzési ciklus megállapításait fel kellene használnia az EUSZ 7. cikke alkalmazásának és a költségvetési feltételrendszernek a céljára; hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a három intézmény mindegyikének szerepköreit és előjogait;

8.  hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége szerves részét képezi az igazságügyi döntéshozatalnak, és az EUSZ 19. cikkében foglalt hatékony jogvédelem elvéből eredő követelmény; aggasztja, hogy a jogállamiság elleni legutóbbi támadások elsősorban a bíróságok függetlenségének csorbítására tettek kísérletet, és hangsúlyozza, hogy minden nemzeti bíróság egyúttal európai uniós bíróság is; sürgeti a Bizottságot, hogy a rendelkezésére álló valamennyi eszközt használja fel a tagállami kormányok által a nemzeti igazságszolgáltatási rendszerek függetlenségének veszélyeztetésére tett kísérletek ellen, illetve hogy időben tájékoztassa a Parlamentet az ilyen helyzetekről;

9.  emlékeztet arra, hogy az Uniónak az alapvető jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való csatlakozása az EUSZ 6. cikkének (2) bekezdése értelmében jogi kötelezettség; megismétli, hogy az emberi jogok védelmére vonatkozó következetes keret Európa-szerte történő biztosítása, valamint az Unióban az alapvető jogok és szabadságok védelmének további erősítése érdekében e csatlakozási folyamatot a lehető legrövidebb idő alatt véghez kell vinni; felhívja ezért a Bizottságot, hogy fokozza a Szerződések teljes körű végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, és indokolatlan késedelem nélkül zárja le a csatlakozási folyamatot;

10.  emlékeztet a civil társadalom, a nemzeti emberi jogi intézmények, az egyenlőséggel foglalkozó szervek és más érintett szereplők nélkülözhetetlen szerepére az éves ellenőrzési ciklus valamennyi szakaszában, a hozzájárulástól a végrehajtás elősegítéséig és a nyomon követésig; hangsúlyozza, hogy mind nemzeti, mind uniós szinten védelmet kell biztosítani az emberi jogi jogvédők és a jelentéstevő szereplők számára, többek között szükség esetén a bírósági fellépésekkel való visszaélésekkel szemben, valamint minden szinten megfelelő finanszírozást kell biztosítani; e tekintetben kéri a határokon átnyúló európai egyesületek és nonprofit szervezetek európai statútumának egy alapos hatásvizsgálatot követően történő létrehozását; hangsúlyozza a visszaélést bejelentő személyek hozzájárulását a jogállamiság védelméhez és a korrupció elleni küzdelemhez; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse szorosan figyelemmel az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv(12) átültetését és alkalmazását; rámutat, hogy a nemzeti emberi jogi intézmények akkreditációs státusza és a civil társadalom mozgástere értékelési mutatókként szolgálhat; biztatja a nemzeti parlamenteket, hogy tartsanak nyilvános vitákat és foglaljanak állást az ellenőrzési ciklus eredményeiről; hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatásban dolgozók képzése alapvető fontosságú az uniós jog helyes alkalmazása és végrehajtása, azaz egy Unió-szerte közös jogi kultúra erősítése érdekében; véleménye szerint az európai igazságügyi képzésre irányuló jövőbeli stratégiának még nagyobb súlyt kell helyeznie a jogállamiság és a bírói függetlenség előmozdítására, valamint ki kell terjednie a készségfejlesztésre és nem jogi kérdésekre is annak érdekében, hogy a bírák felkészültebbek legyenek a nem kívánt nyomásgyakorlás elhárítására; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat a bíróságok és a jogi szakemberek közötti párbeszéd azáltal történő további támogatására, hogy elősegítik az információk és a bevált gyakorlatok rendszeres megosztását a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogokon alapuló uniós igazságszolgáltatási térség megerősítése és fejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben megfelelő finanszírozást kell biztosítani az ágazati „Jogérvényesülés” és a „Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek” programok számára, mivel ezek célja az uniós értékek védelme és előmozdítása, illetve a jogállamiságon alapuló uniós igazságügyi terület kialakítása, valamint a civil társadalom támogatása;

11.  rámutat arra, hogy a tagállamok igazságügyi rendszereinek átfogó összehasonlítását lehetővé tevő uniós igazságügyi eredménytáblának és a mechanizmusnak ki kellene egészíteniük egymást; megjegyzi, hogy az igazságügyi eredménytábla szerint még mindig jelentős különbségek állnak fenn a tagállamok között a folyamatban lévő ügyek számát illetően, illetve, hogy a képzés terén kialakult lemaradások egyes tagállamokban gyakoribbak lettek, hogy nem minden tagállam kínál képzést az ikt-készségekről a digitalizáláshoz alkalmazkodás és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében, hogy egyes tagállamokban az évek során a költségmentesség kevésbé hozzáférhető lett, illetve, hogy a legtöbb tagállamban még nem biztosított a nemek közötti egyenlőség az igazságszolgáltatási rendszerekben;

12.  megerősíti a Parlament szerepét az EUSZ 7. cikkével összhangban az uniós értékeknek való megfelelés ellenőrzésében; megismétli arra irányuló kérését, hogy – a három intézmény előjogainak és a lojális együttműködés elvének tiszteletben tartása mellett – a Parlament benyújthassa indokolással ellátott javaslatát a Tanácsnak, és – amikor ő maga kezdeményezte az eljárást – részt vehessen a 7. cikk szerinti meghallgatásokon; felhívja a Tanácsot, hogy rendszeresen tájékoztassa és szorosan vonja be a Parlamentet, és átlátható módon működjön együtt; úgy véli, hogy az intézményközi megállapodással alátámasztott mechanizmus biztosítja a jobb koordinációhoz szükséges keretet;

13.  azon a véleményen van, hogy hosszú távon az Unió saját alkotmányos alapjainak előmozdítására és védelmére irányuló képességének megerősítéséhez feltehetően módosítani kell a Szerződést; várakozással tekint az Európa jövőjéről szóló konferencia ezzel kapcsolatos megfontolásai és következtetései elé; hangsúlyozza, hogy a 7. cikk szerinti eljárás hatékonyságát fokozni kell a fellépéshez szükséges többség felülvizsgálatával és a szankcionálási mechanizmus megerősítésével; felkéri az Európa jövőjéről szóló konferenciát, hogy fontolja meg az Európai Unió Bírósága által az Unió alapvető értékeinek védelmében betöltött szerep megerősítését; kéri, hogy alapos hatásvizsgálatot követően vizsgálják felül az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének létrehozásáról szóló, 2007. február 15-i 168/2007/EK tanácsi rendeletet(13) annak érdekében, hogy az ügynökség megbízatását megerősítsék és kiterjesszék az EUSZ 2. cikkében említett valamennyi értékre;

14.  határozottan úgy véli, hogy az uniós értékek válságának kezelése – többek között a javasolt mechanizmus révén – a tagállamok közötti kölcsönös bizalom helyreállításának előfeltétele, ami lehetővé teszi, hogy az Unió mint egész fenntartsa és továbbvigye az összes közös politikát;

15.  sajnálja, hogy az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetéseiben gyengítette a Bizottság által javasolt költségvetési feltételrendszert; ismételten kéri annak biztosítását, hogy az EUSZ 2. cikkében említett értékek módszeres megsértését tegyék összeegyeztethetetlenné az uniós finanszírozással; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében a fordított minősített többségi szavazást kell alkalmazni, amely nélkül veszélyben lenne az új költségvetési feltételrendszer mechanizmusának eredményessége; kéri, hogy a költségvetési feltételrendszer alkalmazását kísérjék az uniós finanszírozás egyes kedvezményezettjeire, köztük a civil társadalmi szervezetekre gyakorolt lehetséges hatás mérséklését célzó intézkedések; hangsúlyozza, hogy a javasolt éves ellenőrzési ciklus önmagában nem helyettesítheti a költségvetési feltételrendszer mechanizmusát; sürgeti az Európai Tanácsot, hogy tegyen eleget a 2019. május 9-i nagyszebeni nyilatkozatban a demokrácia és a jogállamiság védelme érdekében tett ígéretének;

16.  felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EUMSZ 295. cikkével összhangban haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a Parlamenttel az intézményközi megállapodásról; úgy véli, hogy a mellékletben foglalt javaslat megfelelő alapul szolgál az ilyen tárgyalásokhoz;

17.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és az ezt kísérő ajánlást a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) HL C 215., 2018.6.19., 162. o.
(2) HL C 390., 2019.11.18., 117. o.
(3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0407.
(4) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0456.
(5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0032.
(6) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0111.
(7) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0328.
(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0101.
(9) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0007.
(10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0014.
(11) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.
(12) HL L 305., 2019.11.26., 17. o.
(13) HL L 53., 2007.2.22., 1. o.


MELLÉKLET AZ ÁLLÁSFOGLALÁSHOZ

Javaslat az uniós értékek megerősítéséről szóló intézményközi megállapodásra

AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 295. cikkére,

mivel:

(1)  az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke értelmében az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul.

(2)  Az EUSZ 49. cikke értelmében az uniós értékek tiszteletben tartása és az előmozdításuk iránti elkötelezettség az uniós tagság alapvető feltétele. Az EUSZ 7. cikkével összhangban az uniós értékek valamely tagállam általi súlyos és tartós megsértése az adott tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jog felfüggesztését vonhatja maga után. Az uniós értékek tiszteletben tartása képezi a tagállamok közötti magas szintű bizalom és kölcsönös bizalom alapját.

(3)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: a három intézmény) elismeri az uniós értékek tiszteletben tartásának fontosságát. Az Unió megfelelő működéséhez és az EUSZ 3. cikkében meghatározott célkitűzéseinek eléréséhez tiszteletben kell tartani az uniós értékeket. A három intézmény a kölcsönös lojális együttműködés mellett kötelezte el magát az uniós értékek előmozdításának és tiszteletben tartásának biztosítása érdekében.

(4)  A három intézmény elismeri, hogy ésszerűsíteni kell és meg kell erősíteni az uniós értékeknek való megfelelés előmozdítását célzó meglévő eszközöket. Ezért átfogó és bizonyítékokon alapuló, a szubszidiaritás és arányosság elvét tiszteletben tartó intézményközi mechanizmust kell létrehozni a három intézmény közötti koordináció javítása és a korábbi kezdeményezések megszilárdítása érdekében. A Bel- és Igazságügyi Tanács 2013. június 6–7-i következtetéseivel összhangban egy ilyen mechanizmusnak „átlátható módon, objektíven összeállított, összehasonlított és elemzett bizonyítékok alapján, valamint a tagállamok közötti egyenlő bánásmód elve alapján” kell működnie.

(5)  A három intézmény egyetért abban, hogy az uniós értékek előmozdításának és tiszteletben tartásának megerősítése érdekében szükség van az uniós értékek éves nyomonkövetési ciklusára. Az éves ellenőrzési ciklusnak átfogónak, objektívnek, pártatlannak és bizonyítékokon alapulónak kell lennie, és azt valamennyi tagállamra egyformán és méltányosan kell alkalmazni. Az éves ellenőrzési ciklus elsődleges célja, hogy megelőzze az uniós értékek megsértését és az azoknak való meg nem felelést, hogy kiemelje a kedvező fejleményeket és megossza a bevált gyakorlatokat, ugyanakkor közös alapot biztosítson a három intézmény egyéb intézkedéseihez. A három intézmény abban is megállapodik, hogy az átfedések elkerülése és az általános hatékonyság megerősítése érdekében ezt az intézményközi megállapodást az uniós értékek előmozdításával és tiszteletben tartásával kapcsolatos meglévő eszközök és kezdeményezések – különösen a Bizottság éves jogállamisági jelentése, a Tanács éves jogállamisági párbeszéde és a Bizottság jogállamisági kerete – integrálására használják.

(6)  Az éves nyomonkövetési ciklus egy előkészítő szakaszból, egy ajánlásokat is tartalmazó, az uniós értékeknek való megfelelésről szóló, éves nyomonkövetési jelentés közzétételéből, valamint egy nyomonkövetési szakaszból áll, amely az ajánlások végrehajtását foglalja magában. Az éves ellenőrzési ciklust az átláthatóság és a nyitottság szellemében kell lefolytatni, a polgárok és a civil társadalom részvételével, és védeni kell a félretájékoztatástól.

(7)  A három intézmény osztja azt a nézetet, hogy az éves ellenőrzési ciklusnak a 2006/928/EK(1) és a 2006/929/EK(2) bizottsági határozatok helyébe kell lépnie, és teljesítenie kell többek között az említett határozatok célkitűzéseit. Ez az intézményközi megállapodás nem érinti a 2005. évi csatlakozási okmányt és különösen annak 37. és 38. cikkét.

(8)  Az éves ellenőrzési ciklusnak továbbá ki kell egészítenie az uniós értékek előmozdításával és megerősítésével kapcsolatos egyéb eszközöket, és összhangban kell állnia azokkal. A három intézmény vállalja, hogy az éves ellenőrzési jelentések megállapításait felhasználja annak értékeléséhez, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan vagy tartósan megsérti az EUSZ 7. cikke szerinti uniós értékeket. Hasonlóképpen, a Bizottságnak figyelembe kell vennie az éves monitoringjelentés megállapításait annak értékelése során, hogy kötelezettségszegési eljárást kell-e indítani, vagy az (EU) 2020/xxxx európai parlamenti és tanácsi rendelet(3) 5. cikkével összhangban vannak-e általános hiányosságok a jogállamiság tekintetében a tagállamokban. A három intézmény egyetért abban, hogy az éves ellenőrzési jelentéseknek általánosabban kell vezérelniük fellépéseiket az uniós értékek tekintetében.

(9)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295. cikkével összhangban ez az intézményközi megállapodás kizárólag az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti együttműködés megkönnyítésére szolgáló szabályokat határoz meg, és az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdésével összhangban ezek az intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörök határain belül, az ott meghatározott eljárások, feltételek és célok szerint járnak el. Ez az intézményközi megállapodás nem sérti az Európai Bíróság előjogait az uniós jog hivatalos értelmezése tekintetében,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.  CÉLKITŰZÉSEK

1.  A három intézmény megállapodik abban, hogy koordináció és együttműködés révén előmozdítják és megerősítik az Unió EUSZ 2. cikke szerinti értékeinek tiszteletben tartását.

II.  ÉVES NYOMONKÖVETÉSI CIKLUS

2.  A három intézmény megállapodik abban, hogy őszinte és kölcsönös együttműködés keretében éves nyomon követési ciklust szervez az uniós értékekről, amely az uniós értékek valamennyi területével kapcsolatos kérdésekre és bevált gyakorlatokra terjed ki. Az éves nyomonkövetési ciklus egy előkészítő szakaszból, az uniós értékekről szóló, ajánlásokat is tartalmazó éves nyomonkövetési jelentés közzétételéből, valamint egy nyomonkövetési szakaszból áll.

3.  A három intézmény megállapodik az uniós értékekkel foglalkozó állandó intézményközi munkacsoport (a továbbiakban: munkacsoport) létrehozásáról. A munkacsoport az éves ellenőrzési ciklusban elősegíti a három intézmény közötti koordinációt és együttműködést. A munkacsoport rendszeresen tájékoztatja a nyilvánosságot a munkájáról.

4.  Egy független szakértőkből álló testület tanáccsal látja el a munkacsoportot és a három intézményt. Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével együttműködve a független szakértői testület pártatlanul azonosítja az egyes tagállamokban történt főbb pozitív és negatív fejleményeket, és hozzájárul az éves jelentés módszertanának kidolgozásához. A három intézmény az éves ellenőrzési ciklus bármely szakaszában konzultálhat a testülettel.

Előkészítő szakasz

5.  A Bizottság évente célzott konzultációt szervez az érdekelt felekkel, hogy információkat gyűjtsön az éves jelentéshez. Az érdekelt felekkel folytatott konzultációra minden év első negyedévében kerül sor. A konzultációnak átláthatónak kell lennie, és a munkacsoport által elfogadott egyértelmű és szigorú módszertanon kell alapulnia. A módszertannak minden esetben megfelelő formában tartalmaznia kell a referenciaértékeket, így például a 2006/928/EK és a 2006/929/EK bizottsági határozatok mellékleteiben felsorolt referenciaértékeket.

6.  Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció lehetőséget biztosít a civil társadalmi szervezeteknek, a nemzeti emberi jogi intézményeknek és egyenlőséggel foglalkozó szerveknek, szakmai szövetségeknek és hálózatoknak, az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek szerveinek, az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek, valamint a tagállamoknak – beleértve a nemzeti parlamenteket és a helyi hatóságokat is –, hogy hozzájáruljanak az éves jelentéshez. A Bizottság az érdekelt felek által szolgáltatott információkat belefoglalja az éves jelentésbe. A Bizottság az éves jelentés közzétételét megelőzően honlapján közzéteszi a konzultáció során tett hozzászólásokat.

7.  A Bizottság az éves jelentés elkészítésekor a rendelkezésére álló valamennyi információra támaszkodik a munkacsoport által jóváhagyott metodológia alapján. E tekintetben különösen fontosak az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és más uniós szervek, az Európa Tanács – beleértve a Velencei Bizottságot és a Korrupció Elleni Államok Csoportját –, valamint a vonatkozó tanulmányokat készítő egyéb nemzetközi szervezetek jelentései és adatai. Amennyiben a Bizottság által készített éves jelentés eltér a független szakértőkből álló testület megállapításaitól, az Európai Parlament és a Tanács felkérheti a Bizottságot, hogy indokolja meg érvelését a munkacsoportnak.

8.  A három intézmény bármelyikének kijelölt képviselői számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a munkacsoporttal való egyeztetés után tényfeltáró látogatásokat tegyenek a tagállamokban annak érdekében, hogy további információkat szerezzenek és tisztázzák az uniós értékek helyzetét az érintett tagállamokban. A Bizottság a megállapításokat belefoglalja az éves jelentésbe.

9.  A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a munkacsoportot az előkészítő szakasz során elért haladásról.

Éves jelentés és ajánlások

10.  A Bizottság az éves jelentést az előkészítő szakaszban összegyűjtött információk alapján készíti el. Az éves jelentésnek ki kell terjednie az uniós értékekhez kapcsolódó pozitív és negatív fejleményekre a tagállamokban. Az éves jelentésnek pártatlannak kell lennie, objektíven összeállított bizonyítékokon kell alapulnia, és tiszteletben kell tartania a tagállamok közötti egyenlő bánásmódot. A jelentéstétel mélységének tükröznie kell a szóban forgó helyzet súlyosságát. Az éves jelentés tartalmaz egy részt, amely az uniós értékekkel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárásokkal foglalkozik.

11.  Az éves jelentés kifejezetten az egyes tagállamokra vonatkozó ajánlásokat tartalmaz az uniós értékek védelmének és előmozdításának megerősítése céljából. Az ajánlásokban meg kell határozni a végrehajtásra vonatkozó konkrét célokat és határidőket, és kellően figyelembe kell venni az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, indokolással ellátott javaslatokban kifejezett aggályokat. Az ajánlások figyelembe veszik a tagállamok politikai és jogi rendszereinek sokféleségét. Az ajánlások végrehajtását az egymást követő éves jelentésekben vagy adott esetben sürgős jelentésekben kell értékelni.

12.  Az éves jelentést, annak ajánlásaival együtt, minden év szeptemberében közzé kell tenni. A közzététel időpontját a munkacsoportban részt vevő három intézmény egymással egyeztetve dönti el. A közzétételt megelőzően a Bizottság benyújtja az éves jelentés tervezetét a munkacsoportnak.

Nyomon követés

13.  Az Európai Parlament és a Tanács legkésőbb a közzététel időpontjától számított két hónapon belül megvitatja az éves jelentés tartalmát. A jelentést nyilvánosságra kell hozni. A Parlament és a Tanács állásfoglalások és következtetések formájában elfogadja az éves jelentéssel kapcsolatos álláspontját. A nyomon követés részeként az Európai Parlament és a Tanács értékeli és mérlegeli, hogy a tagállamok milyen mértékben hajtották végre a korábbi ajánlásokat, az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítéleteinek végrehajtására is kiterjedően. A három intézmény kihasználja a Szerződések szerinti hatásköreit azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az eredményes nyomon követéshez. A három intézmény törekszik az éves jelentésről szóló vita időben történő előmozdítására a tagállamokban, különösen a nemzeti parlamentekben.

14.  Az éves jelentés megállapításai alapján a Bizottság saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére párbeszédet kezd egy vagy több tagállammal, beleértve az érintett hatóságokat is, az ajánlások végrehajtásának megkönnyítése céljából. A Bizottság a párbeszéd előrehaladásáról rendszeresen jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság különböző tevékenységeken keresztül bármikor technikai segítséget nyújthat a tagállamoknak, többek között az érintett tagállam kérésére is. Az Európai Parlament a nemzeti parlamentekkel együttműködve parlamentközi vitát szervez az éves jelentés megállapításairól.

15.  A három intézménynek a finanszírozási prioritások meghatározásakor figyelembe kell vennie az éves jelentés megállapításait. A Bizottságnak – a mind megosztott, mind a közvetlen irányítás alá tartozó – uniós források kifizetését magukban foglaló vonatkozó éves munkaprogramok meghatározásakor célzott támogatást kell szerepeltetnie az uniós értékek védelmében és előmozdításában közreműködő szereplők, így például a civil társadalmi szervezetek és sajtóorgánumok számára.

16.  A Bizottság EUMSZ 258. cikke és az (EU) 2020/xxxx rendelet 5. cikke szerinti hatásköreinek, valamint a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament és a Bizottság azon jogának sérelme nélkül, hogy az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdésével összhangban indokolással ellátott javaslatot nyújtson be a Tanácsnak, a három intézmény megállapodik abban, hogy az éves jelentéseknek iránymutatásul kell szolgálniuk az uniós értékekre vonatkozó tevékenységeikhez.

17.  Az Európai Parlament és a Tanács konkrét iránymutatások és mutatók kidolgozására kérheti a Bizottságot az éves nyomonkövetési ciklus kapcsán felmerülő lényeges horizontális problémák kezelése érdekében.

Sürgős jelentés

18.  Amennyiben egy vagy több tagállamban a helyzet az uniós értékek közvetlen és súlyos sérelmét idézi elő, a Bizottság saját kezdeményezésére vagy az Európai Parlament vagy a Tanács kérésére sürgős jelentést készíthet a helyzetről. A Bizottság a jelentést a munkacsoporttal konzultálva készíti el. A Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kérését követően haladéktalanul elkészíti és legkésőbb két hónapon belül nyilvánosságra hozza a sürgős jelentést. A sürgős jelentés megállapításait bele kell foglalni a következő éves jelentésbe. A sürgős jelentés ajánlásokat fogalmazhat meg az uniós értékeket fenyegető közvetlen veszély kezelésére.

III.  MÁS ESZKÖZÖKKEL VALÓ KIEGÉSZÍTŐ JELLEG

19.  A három intézmény elismeri az éves ellenőrzési ciklus és az uniós értékek védelmét és előmozdítását szolgáló egyéb mechanizmusok – különösen az EUSZ 7. cikkében és az (EU) 2020/xxxx rendeletben meghatározott eljárás, valamint a kötelezettségszegési eljárások – egymást kiegészítő jellegét. A három intézmény vállalja, hogy az uniós politikákban figyelembe veszi ezen intézményközi megállapodás célkitűzéseit.

20.  Amennyiben az éves jelentés egy vagy több uniós érték tekintetében rendszerszintű hiányosságokat tár fel, a három intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződések által rájuk ruházott hatáskörükön belül haladéktalanul meghozza a megfelelő intézkedéseket. A három intézmény megállapodik abban, hogy az éves jelentés megállapításai alapként szolgálnak annak eldöntéséhez, hogy meg kell-e indítani az EUSZ 7. cikkében meghatározott eljárást és kell-e kötelezettségszegési eljárást indítani az uniós értékek védelmében. A három intézmény többek között mérlegeli, hogy a magas szintű kölcsönös bizalmat igénylő uniós politikák fenntarthatók-e az éves jelentésben azonosított rendszerszintű hiányosságok fényében.

21.  Az e megállapodással létrehozott éves ellenőrzési ciklus felváltja a 2006/928/EK bizottsági határozattal létrehozott, az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén meghatározott kritériumok teljesítése terén Románia által elért haladásra vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, valamint a 2006/929/EK bizottsági határozattal létrehozott, az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén meghatározott kritériumok teljesítése terén Bulgária által elért haladásra vonatkozó együttműködési és ellenőrzési mechanizmust, és teljesíti többek között az említett határozatok célkitűzéseit. A Bizottság ezért vállalja, hogy ezeket a határozatokat megfelelő időben hatályon kívül helyezi.

Az EUSZ 7. cikkére vonatkozó közös szabályok

22.  A három intézmény vállalja, hogy az éves ellenőrzési jelentések megállapításait felhasználja annak értékeléséhez, hogy fennáll-e az egyértelmű veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan vagy tartósan megsérti az EUSZ 7. cikke szerinti uniós értékeket.

23.  Az EUSZ 7. cikkén meghatározott eljárás átláthatóságának és hatékonyságának fokozása érdekében a három intézmény megállapodik annak biztosításában, hogy az EUSZ 7. cikke szerinti javaslatot kezdeményező intézmény előterjeszthesse a javaslatot a Tanácsban, és az eljárás minden szakaszában teljes körű tájékoztatást kapjon és részt vehessen. A három intézmény megállapodik abban, hogy a munkacsoport keretében rendszeresen konzultálnak egymással az EUSZ 7. cikke alapján indított meglévő és lehetséges eljárásokról.

24.  A három intézmény megállapodik abban, hogy kidolgozza az EUSZ 7. cikkében meghatározott eljárás hatékonyságának fokozását célzó szabályokat. Ezek az új szabályok magukban foglalhatják a meghallgatások és a helyzet állásával foglalkozó ülések rendezett menetrendjét, az indokolással ellátott javaslatban megfogalmazott aggályok orvoslását célzó ajánlásokat, valamint a végrehajtás ütemezését.

A költségvetési feltételrendszerre vonatkozó közös rendelkezések

25.  Hasonlóképpen, a három intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy az (EU) 2020/xxxx rendelet 5. cikkével összhangban felhasználja az éves monitoringjelentés megállapításait annak értékelése során, hogy vannak-e általános hiányosságok a jogállamiság tekintetében a tagállamokban, valamint a meglévő vagy jövőbeli költségvetési eszközök céljából történő bármely egyéb releváns értékelés során. Amennyiben az éves jelentés megállapítja, hogy egy tagállamban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosság sérti vagy veszélyezteti a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét, a Bizottság az (EU) 2020/xxxx rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően írásbeli értesítést küld az érintett tagállamnak.

IV.  ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26.  A három intézmény megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítására, hogy rendelkezésükre álljanak az e megállapodás megfelelő végrehajtásához szükséges eszközök és források.

27.  A három intézmény közösen és rendszeres időközönként nyomon követi e megállapodás végrehajtását, mind politikai szinten éves egyeztetések révén, mind technikai szinten a munkacsoport keretében.

28.  Ez a megállapodás az aláírásának napján lép hatályba.

(1) A Bizottság 2006. december 13-i határozata a Romániában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról (HL L 354., 2006.12.14., 56. o.).
(2) A Bizottság 2006. december 13-i határozata a Bulgáriában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról (HL L 354., 2006.12.14., 58. o.).
(3) [xxxx helyett ide beillesztendő a 2018/136(COD) végleges száma (valamint a 16., 19. és 25. pontokban) és kijavítandó a HL-ra való hivatkozás a lábjegyzetben] Az Európai Parlament és a Tanács (EU).../... rendelete a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről (HL C..., ......, ... o.).

Utolsó frissítés: 2021. január 13.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat