Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2019)0316 – C9-0052/2019)(2),

–  tekintettel a Tanácsnak a 2018-ban elvégzett belső ellenőrzésekről a mentesítésért felelős hatóság számára készített éves jelentésére,

–  tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az uniós ügynökségekről szóló éves számvevőszéki jelentésre az ügynökségek válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(4),

–  tekintettel a 2018. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítésről szóló határozatot elhalasztó 2020. május 13-i határozatára(5), valamint a határozatot kísérő állásfoglalásra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(7) és különösen annak 59., 118., 260., 261. és 262. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A9-0189/2020),

1.  megtagadja a mentesítést a Tanács főtitkárától az Európai Tanács és a Tanács 2018. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, továbbá hogy gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

(1) HL L 51., 2017.2.28. (2) HL C 327., 2018.9.30., 1. o. (3) HL C 357., 2018.10.4., 1. o. (4) HL C 357., 2018.10.4., 9. o. (5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0090. (6) HL L 298., 2012.10.26., 1. o. (7) HL L 193., 2018.7.30., 1. o.

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2018. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács,

–  tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A9-0189/2020),

A.  mivel az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak uniós intézményekként az Unió valamennyi polgárával szemben demokratikusan elszámoltathatónak kell lenniük a feladataik ellátása érdekében rájuk bízott pénzeszközök tekintetében;

B.  mivel az uniós intézmények közül a Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület, és a Parlament felelős az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáért;

C.  mivel az Unió pénzügyi érdekeinek védelméhez, a csalás elleni szükséges küzdelem folytatásához, valamint az átláthatóság és az uniós polgárokkal szembeni demokratikus elszámoltathatóság biztosításához nyílt és átlátható mentesítési eljárásra van szükség, amelynek során minden uniós intézmény elszámolással tartozik az általa végrehajtott költségvetésért;

1.  hangsúlyozza, hogy a Tanács 10 egymást követő éven át nem volt hajlandó együttműködni a mentesítési eljárás során, és ezzel arra kényszerítette a Parlamentet, hogy megtagadja a mentesítés megadását; megjegyzi, hogy a 2018. évi mentesítés megadásáról szóló döntést 2020 májusában az előző évekhez hasonlóan elhalasztották;

2.  hangsúlyozza, hogy ez a helyzet egyik intézmény számára sem fenntartható: a Tanács számára azért, mert 2009 óta nem született pozitív döntés a költségvetésének végrehajtásáról, a Parlament számára pedig azért, mert ez azt mutatja, hogy a Parlament szerepét nem tartják tiszteletben mentesítésért felelős hatóságként és az uniós költségvetés átláthatóságának és demokratikus elszámoltathatóságának garantálójaként;

3.  kijelenti, hogy ez a helyzet rombolja az uniós intézmények pénzgazdálkodásába vetett közbizalmat; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása káros az Unió és intézményei elszámoltathatóságára nézve;

4.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és a költségvetési rendelet értelmében a Parlament az Unió egyetlen mentesítésért felelős hatósága, ugyanakkor teljes mértékben elismeri a Tanács mint a mentesítési eljárásra vonatkozó ajánlásokat kibocsátó intézmény szerepét; e tekintetben kéri a Tanácsot, hogy adjon mentesítési ajánlásokat a többi uniós intézmény tekintetében;

5.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ szerint az intézmények igazgatási autonómiával rendelkeznek, kiadásaik a költségvetés külön részeiben szerepelnek, és költségvetésük végrehajtásáért egyénileg felelősek;

6.  emlékeztet arra, hogy a Parlament a mentesítést az Unió valamennyi intézménye és szerve számára a technikai dokumentumok rendelkezései, valamint a parlamenti kérdésekre, illetve meghallgatások során adott válaszok alapján adja meg; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament sorozatosan nehézségekbe ütközik az együttműködés hiánya miatt, amikor választ vár a Tanácstól, ami több mint 10 éven át a mentesítés megadásának megtagadását eredményezte;

7.  emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetés végrehajtásának hatékony ellenőrzéséhez az intézmények közötti lojális együttműködésre van szükség; emlékeztet a Parlament azon kívánságára, hogy e patthelyzet végleges feloldása érdekében tárgyalásokat kezdjen a Tanáccsal egy kölcsönösen kielégítő megállapodás elérése céljából;

8.  felhívja a figyelmet a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által a Tanács főtitkára részére 2020. május 25-én küldött levélre, amelyben arról tájékoztatott, hogy a parlamenti Elnökök Értekezlete a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságát bízta meg a Tanáccsal a mentesítési eljárással kapcsolatban folytatott tárgyalások újraindításával;

9.  tájékoztat arról, hogy a Parlament tárgyalócsoportját a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke, Monika Hohlmeier asszony, a Tanács 2018. évi mentesítéséért felelős előadó, Tomáš Zdechovský úr, valamint a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának első alelnöke, Isabel García Muñoz asszony alkotja;

10.  tájékoztat arról, hogy az éves mentesítési eljárás során a Parlament és a Tanács közötti együttműködésről szóló „informális dokumentumnak” a Parlament tárgyalócsoportja által 2020. február 20-án javasolt frissített változatát mellékelték a 8. pontban említett levélhez; megjegyzi, hogy az „informális dokumentumot” a Parlament a tárgyalások kiindulópontjának tekinti;

11.  tájékoztat arról, hogy az „informális dokumentum” elismeri a két intézménynek a mentesítési eljárásban betöltött sajátos, ám eltérő szerepét, megállapítva, hogy a Parlamentnek és a Tanácsnak hasonló ténybeli alapra van szüksége ahhoz, hogy ajánlást tegyen (Tanács), illetve határozatot hozzon (Parlament);

12.  kifejti, hogy a 8. pontban említett levél felkéri a Tanácsot, hogy javasoljon alkalmas időpontot a tárgyalások megkezdésére; tájékoztat arról, hogy a folyamatban mutatkozó pozitív tendenciát megszakította a Covid19-világjárvány;

13.  rámutat, hogy amíg a felek nem folytatnak tárgyalást egymással, addig a Parlament álláspontja változatlan marad, és a felek közötti tárgyalás az ügy megoldásának előfeltétele;

14.  kitart amellett, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését különítsék el egymástól a két intézmény kiadásainak nagyobb átláthatósága, elszámoltathatósága és hatékonysága érdekében, amint azt a Parlament az utóbbi években számos mentesítési állásfoglalásában javasolta;

15.  kitart amellett, hogy a lobbisták géppel olvasható formátumban hozzáférhető, kötelező átláthatósági nyilvántartásáról szóló intézményközi megállapodás elérésére irányuló együttes erőfeszítések nélkülözhetetlenek az uniós döntéshozatali folyamat nyitottságának és az uniós intézmények elszámoltathatóságának növeléséhez; ismét mély sajnálatának ad hangot amiatt, hogy a Tanács nem csatlakozott az átláthatósági nyilvántartás rendszeréhez; felhívja a Tanácsot, hogy továbbra is vegyen részt a közös nyilvántartás kialakításával kapcsolatos egyeztetésekben a Parlamenttel – amely beleegyezett a tárgyalások 2020. márciusi újraindításába – és a Bizottsággal együtt annak érdekében, hogy a lobbisták számára de facto kötelezővé tegyék a regisztrációt, ha uniós döntéshozókkal kívánnak találkozni; ismét felszólítja az összes tagállami elnökségi csoportot, hogy jó példával járjanak elöl, elutasítva a nem regisztrált lobbistákkal való találkozókat;

16.  üdvözli a Tanács pozitív reagálását az európai ombudsmannak az Európai Unió Tanácsa elnökségének szponzorálásáról szóló, 1069/2019/MIG sz. ügyben kiadott ajánlására; tudomásul veszi a Tanács Főtitkársága által a tagállami küldöttségeknek 2020. június 29-én küldött iránymutatás-tervezetet; ismételten hangsúlyozza, hogy bármilyen valós vagy vélt összeférhetetlenség veszélyezteti a Tanács és az egész Unió hírnevét; felhívja a Tanácsot, hogy vizsgálja meg az iránymutatás nem kötelező jellegének kérdését; sürgeti a Tanácsot, hogy haladéktalanul kövesse nyomon az ügyet;

17.  hangsúlyozza, hogy fontos lehetővé tenni a polgárok számára, hogy könnyen nyomon követhessék az uniós jogalkotási folyamatot; emlékezteti a Tanácsot, hogy a Szerződésekben előírtaknak megfelelően munkamódszereit hozza összhangba a parlamenti demokrácia normáival; emlékezteti a Tanácsot, hogy szisztematikusan alkalmazza az európai ombudsmannak a Tanács jogalkotási folyamata átláthatóságával kapcsolatos, OI/2/2017/TE. számú stratégiai vizsgálatáról szóló határozatban foglalt valamennyi ajánlást; emlékeztet arra, hogy a Parlament arra ösztönözte az európai ombudsmant, hogy folytassa vizsgálatát;

18.  felhívja a Tanácsot, hogy fokozza az átláthatóságra irányuló erőfeszítéseit többek között azzal, hogy közzéteszi a tanácsi jogalkotási dokumentumokat, beleértve a munkacsoportok üléseinek jegyzőkönyveit, valamint a háromoldalú egyeztetéssel kapcsolatos és egyéb, mérföldkőnek számító munkadokumentumokat az európai ombudsman ajánlásaival összhangban; üdvözli a Tanács honlapján végzett fejlesztéseket, különösen ami az átláthatóságot és a dokumentumokhoz való hozzáférést illeti; üdvözli a jogalkotás átláthatóságáról, a tanácsi ülések napirendjéről és naptáráról, valamint a jegyzőkönyvekről és a szavazási listákról szóló egyértelmű fejezeteket; elismeri, hogy a Tanács lépéseket tett az átláthatóság kultúrájának erősítése irányába;

19.  ismét mély aggodalmának ad hangot az uniós elnökséget ellátó tagállamok vállalati szponzorálása miatt, és megismétli az európai polgárok és a képviselők ezzel kapcsolatban kifejezett aggodalmait; rendkívül aggasztónak tartja a lehetséges hírnévromlás és bizalomvesztés kockázatát, amelyet ez a gyakorlat okozhat az Unió, annak intézményei és különösen a Tanács számára az európai polgárok általi megítélésük tekintetében; továbbá határozottan javasolja, hogy a Tanács irányozza elő az elnökségek költségvetésbe történő bevonását, kéri a Tanácsot, hogy továbbítsa ezt az aggályt a tagállamoknak, különösen a jelenlegi elnökségi triónak, és felhívja a jelenlegi elnökségi triót, hogy komolyan fontolja meg az említett ajánlásokat, és jelezzen vissza a Parlamentnek;

20.  ismét mély aggodalmát fejezi ki a politikai és költségvetési döntéshozatali folyamatokban érintett számos tagállami képviselővel kapcsolatos állítólagos összeférhetetlenség miatt; kéri a Tanácsot, hogy gondoskodjon róla, hogy azok a tagállami képviselők, akik személyesen uniós támogatásokban részesülnek, ne vegyenek részt a kapcsolódó politikai vagy költségvetési vitákban és szavazásokon.