Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 8. cikkére és V. címére, különösen a 21., a 22., a 36. és a 37. cikkére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) ötödik részére,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti társulási megállapodásra, amely magában foglal egy mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térséget is, és amely 2016. július 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel arra, hogy az 539/2001/EK tanácsi rendelet(1) európai parlamenti és tanácsi módosításai nyomán 2014 márciusában vízummentes rendszert vezettek be a Moldovai Köztársaság állampolgárai számára,

–  tekintettel az egyetértési megállapodás, a hitelkeret-megállapodás és a 2017–2018-as időszakra vonatkozó, 100 millió EUR értékű mikroszintű pénzügyi segítségnyújtásról szóló támogatási megállapodás 2017. novemberi aláírására,

–  tekintettel a Moldovai Köztársaság és az Európai Unió közötti társulási megállapodás 2017–2019 között történő végrehajtásáról szóló moldovai nemzeti cselekvési tervre (NAPIAA),

–  tekintettel a Moldovai Köztársasághoz fűződő korábbi állásfoglalásaira, különösen az EU és Moldova közötti társulási megállapodás végrehajtásáról szóló, 2018. november 14-i(2), a Chișinăuban tartott polgármester-választás eredményének érvénytelenítését követően kialakult politikai válságról szóló, 2018. július 5-i(3), a 2017. novemberi csúcstalálkozó előkészítéseként a keleti partnerségről szóló, 2017. november 15-i(4), a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó makroszintű pénzügyi támogatásról szóló, 2017. július 4-i(5), valamint a Grúziával, Moldovával és Ukrajnával kötött társulási megállapodásokról/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekről szóló, 2016. január 21-i állásfoglalásaira(6),

–  tekintettel a Legfelsőbb Bíróságnak a chișinăui polgármester-választásról hozott ítéletét követően a makroszintű pénzügyi támogatás első részlete kifizetésének befagyasztásáról szóló, 2018. júliusi uniós határozatra, valamint a jogállamisággal és az ország demokratikus visszaesésével kapcsolatos aggodalmakat követően a pénzügyi támogatás csökkentéséről szóló, 2018. novemberi határozatára,

–  tekintettel az EU ezt követő, 2019. júliusi határozatára a költségvetés-támogatás folyósításának újraindításáról, figyelembe véve a Moldovai Köztársaság elkötelezettségét az igazságszolgáltatási rendszer reformja mellett,

–  tekintettel az EU 2019. októberi határozatára, amely szerint 30 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatás első részletét folyósítják a demokratikus normák javítását és a jogállamiság védelmét célzó kulcsfontosságú reformok végrehajtásának eredményeként,

–  tekintettel a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a társulási menetrend Moldovai Köztársaság általi végrehajtásáról szóló, 2019. szeptember 11-i közös szolgálati dokumentumára,

–  tekintettel az EU–Moldovai Köztársaság Társulási Tanács 2019. szeptember 30-i ötödik ülésének eredményére,

–  tekintettel a keleti partnerség csúcstalálkozóin elfogadott együttes nyilatkozatokra, legutóbb a 2017. november 24-én Brüsszelben elfogadott nyilatkozatra,

–  tekintettel a Külügyek Tanácsának a Moldovai Köztársaságról szóló, 2018. február 26-i következtetéseire,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének „A demokratikus intézmények működése a Moldovai Köztársaságban” című, 2019. október 3-án elfogadott 2308. számú határozatára,

–  tekintettel a Transparency International 2019. évi korrupcióérzékelési listájára, amely a Moldovai Köztársaságot a 180 értékelt ország és terület közül a 120. helyre sorolja (az első hely jelenti a legjobb besorolást), míg a Transparency International 2018. évi korrupcióérzékelési listáján a Moldovai Köztársaság a 117. helyen szerepelt,

–  tekintettel a The Economist Intelligence Unit 2019. évi demokráciaindexére, amely a Moldovai Köztársaságot „hibrid rezsimként” sorolja be,

–  tekintettel a Freedom House 2020. évi „Freedom in the World” és „Nations in Transit” című jelentéseire, amelyek értékelése szerint a Moldovai Köztársaság „részben szabad” országnak, illetve „átmeneti vagy hibrid rezsimnek” minősül,

–  tekintettel az EU–Moldova társulási megállapodás végrehajtásáról szóló moldovai nemzeti cselekvési tervre, az emberi jogokra vonatkozó, 2018–2022-es nemzeti cselekvési tervre, valamint a nők elleni erőszak és kapcsolati erőszak megelőzésére és felszámolására vonatkozó, 2018–2023-as nemzeti cselekvési tervre, amely kifejezetten megemlíti az Isztambuli Egyezmény ratifikálását,

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kiadott elemzésekre és ajánlásokra, különös tekintettel a 2018. március 8-i „Young Moldova: Problems, Values and Aspirations” (Moldovai ifjúság: problémák, értékek és törekvések) című, és 2018. április 20-i „Youth Well-being Policy Review of Moldova” (A moldovai ifjúságjóléti szakpolitika értékelése) című jelentéseire,

–  tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és az Európa Tanács Velencei Bizottsága által kiadott véleményekre és ajánlásokra, különösen a moldovai választási reformról szóló, 2018. március 15-i, az alkotmányos helyzetről, különösen a parlament feloszlatásának lehetőségéről szóló, 2019. június 24-i, valamint a legfelsőbb bíróság és az ügyészség reformjáról szóló törvénytervezetről szóló, 2019. október 14-i véleményre és ajánlásokra,

–  tekintettel az Európai Bizottság 2020. március 18-i, „A keleti partnerségre vonatkozó szakpolitika 2020 után – A reziliencia erősítése – a mindenki számára előnyös keleti partnerség” című közös közleményére,

–  tekintettel a Tanács 2020. május 11-i, a keleti partnerségre vonatkozó, 2020 utáni szakpolitikáról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottságnak és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, 2020. április 8-i közös közleményére a Covid19-járványra való globális szintű uniós reagálásról, valamint a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a bővítési és szomszédságpolitikai partnerek számára makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásáról szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/701 európai parlamenti és tanácsi határozatra(7),

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, „A vízummentesség-felfüggesztési mechanizmus keretében készült harmadik jelentés” című, 2020. július 10-én kiadott jelentésére és az ahhoz kapcsolódó szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a keleti partnerségre vonatkozó ajánlására, a 2020. júniusi csúcstalálkozó előkészítéseként,

—  tekintettel az az EU–Moldova Parlamenti Társulási Bizottság, az Euronest Parlamenti Közgyűlés, a keleti partnerség civil társadalmi fóruma, az EU–Moldova civil társadalmi platform és a moldovai köztársasági civil társadalom más képviselőinek ajánlásaira és tevékenységeire,

–  tekintettel az EU–Moldova Parlamenti Társulási Bizottság 2019. december 18–19-én Strasbourgban tartott 7. ülésének alkalmával elfogadott nyilatkozatra és ajánlásokra,

–  tekintettel az Európai Parlamentnek az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által vezetett nemzetközi választási megfigyelő misszióban részt vevő, 2019. február 24-i moldovai köztársasági parlamenti választási megfigyelő missziójának következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság által 2020. március 29-én elfogadott gazdasági támogatási csomagra, amelynek célja többek között a Moldovai Köztársaság támogatása a Covid19-világjárvány elleni küzdelemben, és amely magában foglalta meglévő eszközök átirányítását a válság társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítése érdekében,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0166/2020),

A.  mivel a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás keretében az EU és a Moldovai Köztársaság kötelezettséget vállalt a politikai társulás előmozdítására és a gazdasági integráció elérésére, és a Moldovai Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy az uniós vívmányokat számos területen beépíti saját jogszabályaiba és gyakorlataiba; mivel ezen erőfeszítések támogatása érdekében az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy jelentős pénzügyi és költségvetési támogatást nyújt a Moldovai Köztársaságnak, amelynek feltétele az alapvető európai értékek és elvek, például a jogállamiság, illetve az emberi és demokratikus jogok tiszteletben tartása, valamint a korrupció, a szervezett bűnözés, a pénzmosás, az oligarchikus struktúrák és a nepotizmus elleni küzdelem garantálása; mivel a súlyos visszaesés esetében az együttműködés visszavonható;

B.  mivel 2017. szeptember 13-án a Parlament és a Tanács határozatot fogadott el a Moldovai Köztársaságnak nyújtandó 100 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatásról az ország gazdasági és pénzügyi reformjait támogató IMF-program keretében;

C.  mivel az EU több alkalommal aggodalmának adott hangot a jogállamisággal, a 2014-ben feltárt banki csalások felelőseinek büntetőeljárás alá vonása terén tapasztalható előrelépés hiányával, valamint az emberi jogok folyamatos megsértésével kapcsolatban;

D.  mivel a Transparency International 2018. évi korrupcióérzékelési listája és a Freedom House 2020. évi jelentései azt mutatják, hogy a Moldovai Köztársaság a közelmúltban csekély előrehaladást ért el, míg az említett mutatók, illetve a demokráciaindex alapján az az általános következtetés vonható le, hogy a Moldovai Köztársaságban a demokrácia, a korrupció, a politikai jogok és a polgári szabadságjogok helyzete hosszú távon romló tendenciát mutat;

E.  mivel a kormányban bekövetkezett változások ellenére a Moldovai Köztársaság állami intézményei továbbra is gyengék, és a Moldovai Köztársaság továbbra is küzd az állam foglyul ejtésének problémájával, mivel a hatalomnak és az összes fontos ágazat és intézmény feletti ellenőrzésnek a kormányzat legmagasabb szintjén történő koncentrálódása nem csökkent jelentős mértékben;

F.  mivel a jogállamiság és a demokratikus folyamat súlyos megsértése miatt az EU 2018-ban felfüggesztette az igazságügyi ágazat reformjára irányuló költségvetés-támogatási program utolsó két részletének folyósítását;

G.  mivel 2019. június 11-én az Emberi Jogok Európai Bírósága (az Ozdil és mások kontra Moldovai Köztársaság ügyben) megállapította, hogy a Moldovai Köztársaság megsértette a szabadsághoz, a biztonsághoz, a magánélethez és a családi élethez való jogot, amikor 2018 szeptemberében Hírszerző és Biztonsági Szolgálata (SIS) őrizetbe vett és Törökországba visszatérésre kényszerített öt, menedékjogot kérő török állampolgárt; mivel ez a rejtett kiadatás csak egy példája annak, hogy világszerte több tucat országban fordul elő rendszeresen a török állampolgárok erőszakos eltüntetése és nem önkéntes eltűnése, jogellenes fogva tartása és Törökországba történő kitoloncolása;

H.  mivel az ambiciózus reformok végrehajtása mellett elkötelezett – az igazságszolgáltatás reformjára összpontosító programmal rendelkező – kormány 2019. júniusi megalakulását követően a Bizottság kifizette a makroszintű pénzügyi támogatás első részletét, és folytatta az ágazati költségvetés-támogatási programok folyósítását, kijelentve, hogy továbbra is szigorú feltételrendszert alkalmaz; mivel 2020. július 10-én a Bizottság jóváhagyta a makroszintű pénzügyi támogatási programja keretében biztosított támogatás 30 millió EUR összegű második és utolsó részletének folyósítását;

I.  mivel azonban a Moldovai Köztársaság nem tudott hozzáférni a 2020 júliusában lejárt program keretében rendelkezésre álló pénzeszközök fennmaradó részéhez; mivel ez a támogatás továbbra is az előzetesen egyeztetett reformok, különösen a jogállamiság és a demokratikus normák megerősítését és a polgárok számára kézzelfogható eredmények elérését célzó reformok végrehajtásától függ;

J.  mivel 2019 novemberében a moldovai parlament bizalmatlansági indítványt fogadott el a 2019 júniusában megalakult kormánnyal szemben, és kisebbségi kormány, majd ezt követően új koalíciós kormány alakult; mivel az uniós intézmények képviselői aggodalmukat fejezték ki a régi kormány leváltásának módjával, valamint a Moldovai Köztársaság által a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás révén elindított reformfolyamattal kapcsolatban;

K.  mivel az új koalíciós kormány többsége a Moldovai Köztársaság parlamentjében folyamatosan csökken, mivel a képviselők távoztak a kormányzó szövetségből; mivel a Moldovai Köztársaság ősszel elnökválasztást tart, és jelenleg az akut politikai instabilitás időszakát éli; mivel Igor Dodon elnök hangsúlyozta, hogy a parlamentet fel kell oszlatni, és a lehető leghamarabb előrehozott választásokat kell tartani; mivel 2020. július 7-én a Moldovai Köztársaság Alkotmánybírósága úgy ítélkezett, hogy az előrehozott választásokat csak az elnökválasztás után lehet megtartani;

L.  mivel 2020. április 17-én az orosz és a moldovai kormány megállapodást írt alá az Oroszországi Föderáció által a Moldovai Köztársaságnak 2%-os preferenciális kamatláb mellett nyújtandó, 200 millió EUR összegű kölcsönről, amelyről a két ország elnökei folytatták le a tárgyalásokat; mivel ezt a megállapodást április 23-án ratifikálták, és a parlamenti ellenzék tagjai által benyújtott fellebbezést követően ugyanazon a napon a Moldovai Köztársaság Alkotmánybírósága felfüggesztette a hitelmegállapodás ratifikálásáról szóló törvényt mindaddig, amíg befejeződik annak vizsgálata, hogy a megállapodás összeegyeztethető-e az alkotmánnyal; mivel május 6-án az alkotmánybíróság elnöke arról számolt be, hogy a moldovai hatóságok nyomást gyakorolnak az alkotmánybíróságra, és kísérleteket tesznek a bírák hitelrontására; mivel 2020. május 7-én az alkotmánybíróság a hitelmegállapodást alkotmányellenesnek nyilvánította; mivel jelenleg az Oroszországi Föderációval kötendő új hitelmegállapodásról jelenleg is folynak a tárgyalások;

M.  mivel a Covid19-világjárvány bebizonyította, hogy egyre nagyobb szükség van az Uniót és a szomszédos országokat egyaránt érintő veszélyek kezelésének összehangolására; mivel az EU erre az igényre akként reagált, hogy egyéb eszközök mellett pénzügyi támogatást nyújtott a szomszédos országoknak;

N.  mivel a Covid19-válság során a keleti partnerség országaival vállalt szolidaritás rendkívüli jelentőséggel bír, és az Unió jelentős támogatást nyújtott a régiónak a járvány hatásának kezelésére; mivel ezzel összefüggésben a Moldovai Köztársaság 87 millió EUR-ban részesül átirányított kétoldalú támogatás formájában;

O.  mivel a makroszintű pénzügyi támogatási program keretében az EU további 100 millió EUR összegben kölcsönöket nyújt a Moldovai Köztársaságnak a makroszintű pénzügyi támogatás tíz szomszédos partnerországnak történő biztosításáról szóló határozat részeként azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a koronavírus-járvány okozta gazdasági kiesés korlátozásában; mivel a rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási csomag első részletét a lehető leghamarabb folyósítani fogják tekintve, hogy a Moldovai Köztársasággal kötött egyetértési megállapodást megerősítették; mivel a második, az egyetértési megállapodás megkötésétől számított egy éven belül folyósítandó részlet felvételéhez az országnak meg kell felelnie egy bizonyos feltételrendszernek; mivel a makroszintű pénzügyi támogatás nyújtásának előfeltétele, hogy az adott ország tiszteletben tartsa a hatékonyan működő demokratikus mechanizmusokat, többek között a többpárti parlamentáris rendszert és a jogállamiságot, valamint garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását; mivel az egyetértési megállapodás megkötése üdvözlendő, a vállalt kötelezettségek végrehajtását garantálni kell;

P.  mivel a Moldovai Köztársaság nemzetközi és nemzeti kötelezettségvállalásokat tett a nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának előmozdítása érdekében; mivel Moldova intézkedéseket fogadott el a nők politikában való részvételének előmozdítása érdekében, ideértve többek között egy olyan, kötelezően betartandó nemi kvóta bevezetését, amelynek értelmében a politikai pártok által állított jelöltek 40%-ának női jelöltnek kell lennie; mivel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, 2017–2021-es nemzeti stratégia célkitűzéseinek elérése érdekében további erőfeszítésekre van szükség, beleértve a megfelelő finanszírozás biztosítását és a hatékonyabb végrehajtási mechanizmusokat;

Q.  mivel minden gazdasági előrehaladás ellenére a pénzügyi támogatás és a reformtörekvések társadalmi hatása meglehetősen marginális; mivel a Moldovai Köztársaság továbbra is az egyik legszegényebb európai ország, amely kilátástalan társadalmi helyzettel, elhagyatott falvakkal és rendkívüli szegénységgel küzd; mivel 2018-ban a moldovai köztársasági munkavállalók 38,5%-a volt nem hivatalosan foglalkoztatott, akik a szociális védelem egyik formájához sem férnek hozzá;

R.  mivel a Moldovai Köztársaság lakossága 1989 óta csaknem harmadával csökkent; mivel demográfiai szempontból egész Európában ezek a legkedvezőtlenebb számadatok; mivel a moldovaiak a magasabb fizetések, illetve a jobb oktatás és lehetőségek reményében hagyják el az országot; mivel ennek a fejleménynek mélyreható és tartós politikai, gazdasági és társadalmi következményei vannak; mivel a Moldovai Köztársaság munkaerő- és szakemberhiánnyal, például a nővér- és orvoshiánnyal küzd; mivel az idősek, akiknek jelentős része rászorul a kivándorlók általi hazautalásokra, a Moldovai Köztársaság lakosságának legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő és az elszegényedés veszélyének leginkább kitett rétege;

S.  mivel a Moldovai Köztársaság problémáit nem lehet az országon kívülről megoldani, és az országot érintő kihívások kezelése érdekében fokozni kell a moldovai polgárok felelősségvállalását; mivel továbbra is fontos az olyan fő kihívások kezelése, mint a korrupció és az oligarchikus struktúrák elleni küzdelem, a demokratikus normákhoz való igazodás, a sokrétű társadalmi problémák megoldása, a médiapluralizmus biztosítása, valamint a szegénység és az elvándorlás elleni küzdelem;

Közös értékek és általános elvek

1.  emlékeztet arra, hogy azon közös értékek, amelyeken az Unió nyugszik – a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása, valamint a jogállamiság –, az Unió és a Moldovai Köztársaság közötti politikai társulásnak és gazdasági integrációnak is központi elemei; újólag megerősíti az Unió elkötelezettségét amellett, hogy támogassa a Moldovai Köztársaság Európa felé vezető útját a politikai társuláson, a gazdasági integráción és a vonatkozó reformokon keresztül; megjegyzi, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás továbbra is elsődleges fontosságú a Moldovai Köztársaság fejlődése szempontjából, különösen a jelenlegi rendkívüli időszakban, és elismerését fejezi ki a moldovai társadalom és hatóságok által a folyamatban való tartós részvételért; emlékeztet azonban arra, hogy további előrelépésre van szükség a megállapodás végrehajtása tekintetében, hogy teljes mértékben ki lehessen használni a benne rejlő lehetőségeket és előnyöket, különösen az állami intézmények függetlenségére, az oligarchák befolyásával szembeni ellenálló képességére, a korrupció elleni küzdelemre, az igazságosságra, a jogállamiság megszilárdítására és a polgárok életkörülményeinek javítására összpontosítva; hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás volt a legfőbb eszköze a strukturális reformok, a demokrácia és jogállamiság biztosítására irányuló folyamatok ösztönzésének és támogatásának;

2.  üdvözöl minden, az Unióval való szorosabb politikai, emberi jogi és gazdasági integráció kiépítésére irányuló szándékot, amely összhangban van a differenciálás elvével, és a Moldovai Köztársaság hatóságainak és társadalmának teljesítményén, eredményein és törekvésein alapul;

3.  tudomásul veszi az IMF 2020. márciusi, IV. cikk szerinti konzultációjának következtetéseit, valamint az IMF igazgatótanácsának kibővített hiteleszköz és egy kibővített finanszírozási eszköz keretében a Moldovai Köztársaság gazdasági teljesítményéről szóló hatodik és egyben utolsó felülvizsgálatát, különös tekintettel a moldovai bankrendszer rehabilitációjára és a pénzügyi ágazat irányításának megerősítésére;

4.  üdvözli a makroszintű uniós pénzügyi támogatás második részletének folyósítását; elismeri a Moldovai Köztársaság olyan területekre irányuló reformtörekvéseit, mint például a korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás elleni küzdelem keretrendszerének megerősítése, illetve új törvény elfogadása a nem kormányzati szervezetek tevékenységeiről, és tudomásul veszi, hogy a Moldovai Köztársaság csatlakozott az OECD korrupcióellenes értékelési programjához (Isztambuli Cselekvési Terv);

5.  véleménye szerint a 2017–2020 közötti időszakra szóló makroszintű uniós pénzügyi támogatás második részletének folyósítását követően a moldovai hatóságoknak erőfeszítéseket kell tenniük a pénzmosás elleni küzdelem keretrendszerének megerősítésével – amelynek tekintetében kézzelfogható és tartós eredményeket kell elérniük –, valamint a nemzeti bank függetlenségének megerősítésével kapcsolatos területekre vonatkozó feltételek teljesítése terén;

6.  együttműködésre szólítja fel a moldovai kormányt és a EU-t a Covid19-válság által a társadalmi és gazdasági fejlődésre gyakorolt negatív hatás leküzdése érdekében;

7.  üdvözli a Covid19-világjárvány negatív gazdasági hatásának ellensúlyozását célzó új, rendkívüli makroszintű uniós pénzügyi támogatási programról szóló egyetértési megállapodásról folyó tárgyalások eredményét;

A társulási megállapodás végrehajtásának jelentősége a politikai fejlemények és a november 1-jei elnökválasztás előkészítése szempontjából

8.  megjegyzi, hogy a Moldovai Köztársaság 2019. novemberi tevékenységi programja kevésbé ambiciózus, mint az előző kormány 2030-ig szóló átfogó menetrendje, és aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a politikai instabilitás és a gyakori kormányzati változások hatással vannak a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek végrehajtására és korlátozzák a reformok ütemét; támogatja a következő társulási menetrendnek az új NAPIAA-val való összekapcsolását, hangsúlyozza, hogy a lehető leghamarabb megállapodásra kell jutni az új menetendről mint olyan eszközről, amely a társulási megállapodás végrehajtásának felgyorsítására és prioritásainak az EU-ban és a Moldovai Köztársaságban működő civil társadalom és más érdekelt felek aktív parlamenti részvételével és hozzájárulásával történő naprakésszé tételére szolgál; ragaszkodik ahhoz, hogy az uniós politikai és pénzügyi támogatás folytatása továbbra is kézzelfogható, különösen a jogállamiságra és az igazságszolgáltatásra vonatkozó reformok végrehajtásától függjön; e tekintetben ismételten hangsúlyozza a társulási menetrendben egyeztetett valamennyi kiemelt reform végrehajtásának, továbbá a makroszintű pénzügyi támogatás második és harmadik részletének folyósítására vonatkozó feltételek teljesítésének fontosságát;

9.  üdvözli a Moldovai Köztársaság konstruktív hozzájárulását a keleti partnerségen belüli együttműködéshez, és ösztönzi a társulási megállapodásokban/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásokban részt vevő országok és a Bizottság közötti állandó és intenzív politikai párbeszédet a társulási vonatkozású reformokról; felhívja a Bizottságot, hogy a civil társadalomnak különösen a helyi szinten történő aktív bevonásával használja ki megfelelően a rendelkezésre álló mechanizmusokat a reformok konkrét végrehajtásának nyomon követésére és dolgozzon ki feltételrendszert, többek között egyértelmű referenciamutatókat; ebben az összefüggésében elengedhetetlennek tartja a civil társadalmi szervezetek pénzügyi támogatásának fokozását, mivel döntő szerepet játszanak a nyilvános vitákban való részvétel elősegítésében és a moldovai hatóságok tevékenységének, illetve az országot célzó uniós szakpolitikák hatékonyságának figyelemmel kísérésében; ezenfelül az Ukrajnát támogató csoport tapasztalatait felhasználva hozzon létre egy hasonló szervezetet a Moldovai Köztársaság számára, ezáltal növelve az uniós támogatás hatékonyságát és láthatóságát;

10.  hangsúlyozza, hogy a moldovai köztársasági helyzetet az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHR) szokásos gyakorlataival és előírásaival összhangban hosszú távon – többek között a választásokat megelőző időszakban – szorosan figyelemmel kell kísérni, különösen a jelenlegi válság idején, mivel az elkövetkező elnökválasztás egyfajta tesztje lesz annak, hogy miként érvényesül az országban a demokrácia és a jogállamiság;

11.  e tekintetben felhívja a moldovai hatóságokat, hogy biztosítsák a 2020. november 1-jén tartandó elnökválasztás szabadságát és tisztességességét, és sürgeti a moldovai hatóságokat, hogy javítsák tovább a választási jogszabályokat a szavazati jog hatékonyságának, a választási kampányok tisztességességének, a jogalkotási folyamat átláthatóságának és a demokratikus felügyeletnek a biztosítása érdekében, hogy lehetővé váljon a kormány és a parlament tevékenységének megfelelő nyilvános ellenőrzése; követeli, hogy a moldovai hatóságok tartózkodjanak a szabályok és rendeletek politikai haszonszerzés céljából történő módosításától, amely mindig a strukturális reformok iránti elkötelezettséget érintő politikai nyugtalansághoz és instabilitáshoz vezet; a jövőbeli választásokra tekintettel hangsúlyozza a kormány demokratikus legitimitásának, a koalícióépítés átláthatóságának, továbbá a szavazók akarata tiszteletben tartásának fontosságát, valamint azt, hogy a kormánytöbbségnek a polgárok szavazatait kell tükröznie;

12.  felhívja a moldovai hatóságokat, hogy erősítsék meg a demokratikus mechanizmusokat, köztük a többpárti parlamenti rendszert, és biztosítsák a média szabadságát, függetlenségét és pluralizmusát, továbbá a finanszírozáshoz és a médiához való méltányos hozzáférést; ezzel összefüggésben követeli, hogy a moldovai hatóságok erősítsék meg a hazai és külföldi szereplők általi online és offline dezinformációval és információmanipulációval szembeni ellenálló képességet, és hajtsanak végre intézkedéseket a szavazatvásárlás, a választási megfigyelők megfélemlítése, a választási megvesztegetés és más korrupt gyakorlatok, valamint az állami forrásokkal való visszaélés még sürgetőbb problémájának kezelésére, mivel ezek a gyakorlatok aláássák és tönkreteszik a Moldovai Köztársaság politikai szereplői által tett valamennyi demokratikus erőfeszítést;

13.  hangsúlyozza az elnökjelöltek közötti erőteljes és tisztességes politikai rivalizálás szükségességét, amely nem volna lehetséges a pártfinanszírozás és az elnökválasztási kampány finanszírozásának jól működő és átlátható rendszere nélkül;

14.  sürgeti a moldovai kormányt, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a Dnyeszter-melléki régióban és Moldovai Köztársaságon kívül élő moldovai polgárok inkluzív, átlátható és tisztességes módon, külföldi beavatkozástól mentesen részt vehessenek a választásokon;

Reformok és intézményi keret

15.  üdvözli azokat a reformokat, amelyek az Unióval kialakított vízummentességi rendszer bevezetését eredményezték; a programot a Moldovai Köztársaság polgárai széles körben használták, és ez rendkívül jó példája annak, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtása hatással van a polgárok életére azáltal, hogy elősegíti a többi európai polgárral való személyes kapcsolattartást; felszólítja az Uniót és a Moldovai Köztársaságot az emberek közötti személyes kapcsolattartás javítására annak érdekében, hogy a polgáraik körében kölcsönösen pozitív kép alakuljon ki a két félről;

16.  üdvözli, hogy 2014 óta több mint 2,3 millió moldovai polgár élvezte a vízummentes rendszer előnyeit, és megjegyzi, hogy a legutóbbi bizottsági jelentés szerint a Moldovai Köztársaság továbbra is megfelel a vízumliberalizációra vonatkozó követelményeknek, és a vízummentes utazás továbbra is pozitív gazdasági, társadalmi és kulturális előnyöket hoz mind az Unió, mind pedig a Moldovai Köztársaság számára; mindkét felet arra ösztönzi, hogy válsághelyzetek alatt is biztosítsák az emberek szabad mozgását;

17.  elismeri a moldovai hatóságok által a vízummentesség-felfüggesztési mechanizmusról szóló éves jelentésekben vázolt ajánlások teljesítése érdekében tett erőfeszítéseket; javasolja a vízumliberalizációs politikával kapcsolatos referenciamutatók végrehajtásának folytatását és felhívja a hatóságokat, hogy folytassák a vízumliberalizációra vonatkozó referenciamutatóknak való megfelelés érdekében tett erőfeszítéseiket, különösen a korrupció elleni küzdelem területén, erősítsék meg igazságszolgáltatási rendszert, alkalmazzák a pénzmosás elleni jogszabályokat és hozzanak konkrét intézkedéseket a menedékjog iránti megalapozatlan kérelmek száma növekedésének kezelésére; e tekintetben aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy megnőtt a Schengen+ térségben illegálisan tartózkodó moldovai állampolgárok (47%-os emelkedés) és a menedékjog iránti kérelmek száma (48%-os emelkedés); sürgeti a moldovai hatóságokat, hogy folytassák a schengeni térségre vonatkozó vízumliberalizációs rendszer keretében tett kötelezettségvállalások teljesítését a hatékony migrációkezelés területén, és adjanak menedékjogot a Moldovai Köztársaságba harmadik országokból érkező kérelmezőknek;

18.  üdvözli, hogy a Moldovai Köztársaság parlamentje számos jogalkotási aktust fogadott el az országnak a társulási megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásaival összhangban, nevezetesen a közigazgatás, az államháztartási gazdálkodás és az igazságügyi rendszer reformja területén; hangsúlyozza e jogi aktusok teljes körű végrehajtásának fontosságát, többek között másodlagos jogszabályok elfogadása révén;

19.  üdvözli az államháztartási gazdálkodás terén elért eredményeket, és felhívja a moldovai hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás jogállamiság javításán alapuló egyéb reformjainak végrehajtását;

20.  elismeri, hogy a Moldovai Köztársaság alapvető lépéseket tett a közigazgatás teljesítményének javítására; e célból felszólítja a moldovai kormányt, hogy az OECD SIGMA elnevezésű programjának közigazgatási alapelveivel összhangban biztosítsák a 2016–2020-as időszakra szóló közigazgatási reform teljes körű végrehajtását; ösztönzi továbbá a moldovai hatóságokat, hogy növeljék az átláthatóságot és küzdjenek a közigazgatásban széles körben elterjedt korrupció ellen, valamint hozzanak létre nemzeti közigazgatási iskolát;

21.  hangsúlyozza, hogy a társulási megállapodás hatékonyabb és fenntartható végrehajtásának alapja az állami intézmények és szervek pártatlan és professzionális igazgatása; ismételten aggályát fejezi ki az állami szektor javítása iránti folyamatos kötelezettségvállalás hiánya miatt, ami eltántoríthatja az arra alkalmas embereket attól, hogy a közigazgatásban építsenek karriert, és hangsúlyozza, hogy professzionális közigazgatást kell kialakítani, és ösztönözni kell a fiatalokat az állami szektorban történő karrierépítésre egy olyan, átláthatóbb közigazgatási rendszer elérése érdekében, amelyben a nepotizmus és a részrehajlás nem vezet tartós átpolitizálódáshoz;

22.  sürgeti egy átfogóbb decentralizációs reform mielőbbi elindítását, beleértve a Moldovai Köztársaság közigazgatási-területi rendszerének reformját, a regionális fejlesztést és a közigazgatási rendszer decentralizációját, a helyi adók létrehozásának lehetőségével; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a helyi hatóságok közötti mélyebb és szélesebb körű együttműködésre, a helyi közigazgatási szervek számának csökkentésére, valamint nagyobb függetlenségüket és működési költségeik csökkentését biztosító további intézkedésekre van szükség; felhívja a moldovai hatóságokat, hogy a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával összhangban ragaszkodjanak a helyi demokrácia és a helyi autonómia elveihez, a helyi önkormányzatok számára megfelelő hatáskörök és elegendő finanszírozás biztosításával, és hatékonyságuk biztosítása révén;

23.  aggodalmát fejezi ki a média- és reklámágazat nagyfokú koncentrációja és átpolitizálódása miatt, ami a nyilvánosság médiába vetett bizalmának alacsony szintjéhez vezet; felhívja a moldovai hatóságokat, hogy folytassák a médiaágazat reformját, különösen a civil társadalomnak a folyamatba való fokozottabb bevonásával, és felhívja a Moldovai Köztársaságot, hogy vizsgálja felül az audiovizuális kódexet, és a média szabadságára és pluralizmusára vonatkozó európai normákkal összhangban liberalizálja a reklámpiacot, amint azt a Bizottság és a Velencei Bizottság javasolta annak érdekében, hogy biztosítsa a média és a reklámpiac tulajdonjogának teljes átláthatóságát;

24.  véleménye szerint a média pluralizmusának és függetlenségének megerősítését az EU-nak és a Moldovai Köztársaságnak kapcsolatuk során prioritásként kell kezelniük, és ezt a pénzügyi támogatások összegének is megfelelően tükröznie kell; felhívja a Bizottságot, hogy fokozottabban támogassa a független médiát, a régiókra kiterjedően; sürgeti a moldovai hatóságokat, hogy tartózkodjanak a Covid19-világjárványnak a demokratikus szabadságjogok csökkentésére és a média azon képességének korlátozására való kihasználásától, hogy független és elfogulatlan módon, minden szempontból tudósítson a koronavírus-válság társadalomra gyakorolt hatásáról; aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus-válság során a Moldovai Köztársaságban jellemző az álhírek és a dezinformáció terjedése, és kiemeli, hogy a helyi hatóságoknak és az Uniónak is egyedi programokat kell kidolgoznia a médiatudatosság ösztönzése, a dezinformáció elleni küzdelem, valamint az ellenőrzött tényeken alapuló médiatartalom támogatása érdekében;

25.  sürgeti a moldovai hatóságokat, hogy segítsék elő a média szabadságát és függetlenségét, és biztosítsák az Audiovizuális Tanács mint független szabályozó hatóság hatékonyságát, küzdjenek az újságírók folyamatos megszégyenítése, az állami és szabályozási intézmények átpolitizálódása és átláthatóságának hiánya, továbbá az információkhoz és a minőségi médiatartalomhoz való nyilvános hozzáférés hiánya ellen, biztosítva emellett a médiatulajdon átláthatóságát;

26.  hangsúlyozza, hogy az Unió biztosítja a Moldovai Köztársaság számára a legnagyobb összegű támogatásokat; nagy aggodalommal töltik el a kormányzó politikusok Unió ellen irányuló folyamatos propagandája, dezinformációs kampányai és rágalmazó üzenetei, amelyek torz és irreális képet festenek az állami televízóban és a médiában; sajnálatát fejezi ki az Unió által nyújtott támogatás és az Unióról kialakult kép elleni nyilvános támadások miatt, mivel ezek aláássák a társulási megállapodás végrehajtását és az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kapcsolatot; felszólítja a moldovai hatóságokat, hogy vessenek véget azoknak a dezinformációs és EU-ellenes propagandakampányoknak, amelyeknek a Moldovai Köztársaság polgárai általában ki vannak téve, és fokozzák az álhírek, a hibrid hadviselés, a célzott dezinformációs kampányok és a médiaprogramok romlása elleni küzdelem támogatását; hangsúlyozza, hogy a politika tömegtájékoztatásba történő bevonása strukturálisan aláássa az alapvető szabadságokat és az információhoz való hozzáférést;

27.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi chișinăui kormány – az ország demokratikus törekvéseinek kárára – egyre távolabb kerül az európai iránytól, és sürgeti az összes Európa-barát politikai pártot, hogy párbeszéd révén találják meg a megoldást a Moldovai Köztársaság európai integrációjának folytatása és a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás által nyújtott előnyök teljes körű kiaknázása érdekében;

28.  felszólítja a moldovai hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak biztosítása érdekében, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás által nyújtott lehetőségek, valamint az uniós segítségnyújtás és programok eljussanak a helyi szintre, többek között az ország távoli részeire, különös tekintettel a vidéki területekre, hogy lehetővé váljon a lakosok számára, hogy pozitív változásokat vigyenek véghez a közösségeikben, különösen azokban, amelyek kiszolgáltatottabbak a posztszovjet érzületeknek és az orosz manipulációnak;

29.  véleménye szerint a hatóságoknak átlátható információkat kell biztosítaniuk az általuk igénybe venni kívánt külső segítségnyújtásról, és az Oroszországi Föderációtól érkező finanszírozást nyíltan meg kell vitatni a parlamentben, valamint a szakértőkkel és a civil társadalommal, ideértve a geostratégiai feltételrendszert és az ilyen típusú finanszírozásból eredő hosszú távú gazdasági hatást; úgy véli, hogy ami az uniós pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó feltételrendszert illeti, a hatóságoknak a szükséges magyarázatokat is közölniük kell a nyilvánossággal; hangsúlyozza, hogy az uniós feltételrendszerekre a szükséges reformok végrehajtásának lehetőségeiként kell tekinteni;

30.  kiemeli, hogy tényeken alapuló és hozzáférhető, minőségi információk, valamint a lakosság tájékozottságának növelésére szolgáló nyilvános kampányok segítségével küzdeni kell az oroszországi dezinformáció ellen; ösztönzi a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy törekedjenek az Unióval és tagállamaival való együttműködés elmélyítésére annak érdekében, hogy javuljon az olyan külső erők által megvalósított dezinformáció, propaganda, manipuláció és ellenséges befolyásolás elleni küzdelemre szolgáló helyes gyakorlatok és megoldások végrehajtása, amelyek célja a belső politikai folyamatok és az Unióval fennálló kapcsolatok megosztása, destabilizálása és aláásása;

31.  elismeri a nem kereskedelmi szervezetekről szóló új törvény moldovai parlament általi elfogadása terén elért eredményeket, amelyek az uniós makroszintű pénzügyi támogatás megszerzéséhez szükséges feltételrendszer részét képezik; elvárja, hogy a törvény gyors és hatékony végrehajtása előmozdítsa a civil társadalom és a nem kormányzati szervezetek jogainak és szabadságainak, valamint az egyesülési szabadságnak a teljes körű tiszteletben tartását, és felhívja a moldovai kormányt, hogy nyújtson több támogatást a civil társadalom fejlődéséhez; hangsúlyozza a nem kormányzati szervezetek által a demokratikus társadalmakban betöltött központi szerepet, és reméli, hogy az új jogszabály növeli majd az állami döntéshozatal átláthatóságát, és korszerű keretet biztosít a civil társadalom működéséhez az országban; sürgeti a moldovai hatóságokat, hogy tartózkodjanak a nem kormányzati szervezetekre és egyéb civil társadalmi szereplőkre történő nyomásgyakorlástól; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a politikai tisztviselők általában véve bizalmatlanul és ellenségesen kezelik a civil társadalmat; sürgeti a civil társadalom érdemibb és aktívabb bevonását a politikai döntéshozatalba és a végrehajtási folyamatokba, különösen az emberi jogok és az alapvető szabadságok vonatkozásában, amelyek tekintetében a nem kormányzati szervezetek ellenőrző szerepet tölthetnek be és felelősségre vonhatják az érintett állami intézményeket; ezt szem előtt tartva felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak politikai, technikai és pénzügyi támogatást a civil társadalomnak, és sürgeti az uniós intézményeket, hogy határozzanak meg egyértelmű szabályokat, amelyek segítenek elkerülni a „GONGO-k” (a kormányok által létrehozott és informális csatornákon keresztül finanszírozott nem kormányzati szervezetek) számára nyújtott támogatásokat;

32.  felhívja a moldovai hatóságokat, hogy mozdítsák elő az állami döntéshozatal átláthatóságát, és biztosítsák az érdekelt felek és a civil társadalom megfelelő mértékű bevonását és a velük folytatott konzultációt a döntéshozatal minden szakaszában, ami fokozza a végrehajtott reformok nyilvánosság általi ellenőrzését és társadalmi elfogadottságát;

33.  üdvözli a választási törvény 2019 augusztusában elfogadott módosításait, valamint a moldovai alkotmánybíróság 2020. februári határozatát a politikai pártok létrehozásának területi követelményeiről;

34.  kiemeli, hogy a Covid19-válság rámutatott arra a tényre, hogy a Moldovai Köztársaság egészségügyi rendszere fejletlen, és nehezen tud megküzdeni a közelmúltban megugrott esetszámmal; sürgeti a Bizottságot, az uniós tagállamokat és a Moldovai Köztársaságot, hogy fokozzák a közegészségügy rezilienciájával kapcsolatos együttműködést, osszák meg a bevált gyakorlatokat és működjenek együtt a civil társadalmi szervezetekkel, valamint az üzleti vállalkozások és kkv-k közösségével a társadalom legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjaira összpontosító járványügyi stratégiák kidolgozásával kapcsolatban; felhívja a moldovai kormányt, hogy erősítse meg az egészségügyi rendszert, javítsa a higiéniai normákat, különösen a kórházakban, továbbá átlátható és inkluzív módon lássa el a lakosságot a világjárvánnyal kapcsolatos minden lényeges információval;

Együttműködés a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) terén és a Dnyeszter-melléki konfliktus megoldása terén elért eredmények

35.  üdvözli a Moldovai Köztársaság részvételét a kiberbiztonsággal kapcsolatos közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókban és műveletekben és a kiberbűnözéssel kapcsolatos nyomozásokban, valamint a Moldovai Köztársaság együttműködését a NATO-val és csatlakozását az uniós KKBP-nyilatkozatokhoz; felszólítja az uniós intézményeket, hogy vonják be a Moldovai Köztársaságot a kiberbiztonsággal, hibrid fenyegetésekkel és kiberbűnözésre vonatkozó nyomozással kapcsolatos együttműködés új formáiba;

36.  elismeri a moldovai-ukrán határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EUBAM) jelentőségét az Unió határigazgatási és vámrendszerének harmonizálása, ugyanakkor a Dnyeszter-mellék kérdésének megoldása szempontjából is;

37.  elismeri a Moldovai Köztársaság egyedülálló tapasztalatát és szakértelmét, valamint azt, hogy a Moldovai Köztársaság hozzájárulhat az Unió közös biztonság- és védelempolitikájához, és ösztönzi az EU-val kapcsolatos védelmi politikák terén folytatott együttműködés elmélyítését, ideértve az állandó strukturált együttműködésben való részvételt is, amint tisztázódik a harmadik országok bevonásának kérdése;

38.  újólag megerősíti, hogy az EU támogatja a Moldovai Köztársaság szuverenitását és területi integritását, valamint az 5+2 tárgyalási folyamat keretében folytatott erőfeszítéseket, amelyek a Dnyeszter-mellék konfliktusának olyan békés, tartós, átfogó és politikai rendezésére irányulnak, amely a Moldovai Köztársaság nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapul, a Dnyeszter-mellék különleges jogállása mellett, és amely az alkotmányos hatóságok által jelenleg nem ellenőrzött területeken is biztosítaná az emberi jogok védelmét; ismételten hangsúlyozza, hogy az ENSZ Közgyűlése 2018. június 22-én elfogadott egy határozatot, amely sürgette az Oroszországi Föderációt, hogy feltétel nélkül vonja ki csapatait és fegyvereit a Moldovai Köztársaság területéről, és megerősítette a határozat azonnali végrehajtásának támogatását;

39.  ösztönzi a moldovai kormányt, hogy továbbra is támogassa a konfliktusok rendezésének kedvező környezet kialakítását, valamint a konfliktus által szétszakított közösségek közötti bizalmat és személyes emberi kapcsolatokat javító tevékenységek támogatását;

40.  elismeri, hogy a Moldovai Köztársaság és a Dnyeszter-mellék biztonsági szempontból kölcsönösen függenek egymástól, és hogy a két terület stabilitása döntő fontosságú tényező az olyan biztonsági kihívások megelőzése és kezelése szempontjából, mint a hibrid fenyegetések, a kibertámadások, a választásokba történő online beavatkozás, a dezinformációs és propagandakampányok, valamint a harmadik felek által a politikai, választási és egyéb demokratikus folyamatokba történő beavatkozás;

41.  üdvözli a moldovai kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás és a vízummentes rendszer előnyeit kiterjeszti a Dnyeszter-mellékre, amivel jelentős növekedést tett lehetővé a mobilitás és a régióval folytatott kereskedelem tekintetében, valamint üdvözöl minden olyan tevékenységet, amelyek fokozzák a gazdasági együttműködést és magasabb szintre emelik az áruk és szolgáltatások cseréjét a Moldovai Köztársaság és a Dnyeszter-mellék között;

42.  úgy véli, hogy azáltal, hogy garantálta a Dnyeszter nyugati partján nyilvántartásba vett és a moldovai hatóságok által vámellenőrzésnek alávetett Dnyeszter-melléki vállalkozások számára az uniós piacokhoz való vámmentes hozzáférést, a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás azt eredményezte, hogy a kereskedelem az Eurázsiai Gazdasági Unió helyett jelentős mértékben az Unió felé vette az irányt; ösztönzi a moldovai hatóságokat, hogy a piachoz való hozzáférés, az átláthatóság és a bevált üzleti gyakorlatok javítása, valamint az oligarcháknak a piac manipulálására és monopolizálására való képességének csökkentése érdekében tegyenek további lépéseket az uniós piacokkal való kereskedelem és kapcsolat érdekében;

43.  hangsúlyozza, hogy a Dnyeszter-mellék kérdésére adott bármilyen megoldásnak tiszteletben kell tartania a Moldovai Köztársaság azon szuverén jogát, hogy megválassza saját védelmi és külpolitikai irányultságát;

44.  sürgeti a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy a 2017–2019 közötti időszakra vonatkozó NAPIAA részeként vegye fontolóra a konfliktusmegelőzésre és válságkezelésre vonatkozó jogszabálycsomag kidolgozását és végrehajtását;

Jogállamiság és jó kormányzás

45.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jogállamiságra és a demokratikus intézményekre irányuló reformok lassan haladnak; sürgeti a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy késedelem nélkül hajtson végre igazságügyi reformokat az igazságszolgáltatás és a szakosodott korrupcióellenes intézmények függetlenségének, pártatlanságának és hatékonyságának biztosítása érdekében; ennek során felszólítja a moldovai kormányt, hogy a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, valamint az Európa Tanáccsal és az uniós szakértőkkel, a civil társadalommal és más érdekelt felekkel konzultálva biztosítsa a moldovai alkotmánynak a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsára (SCM) vonatkozó módosításai megszövegezésének átlátható folyamatát és a módosítások azt követő elfogadását, nemzetközi precedensek és bevált gyakorlatok felhasználásával; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsa tagjainak kinevezését sietve fogadták el a parlamentben; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a Magisztratúra Legfelsőbb Tanácsának függetlenségét, és felhívja a moldovai hatóságokat, hogy biztosítsák a bírák érdemeken alapuló kiválasztását és előléptetését;

46.  felszólítja a hatóságokat, hogy folytassák a tényleges egyeztetéseket az átfogó állapotfelmérésen alapuló igazságügyi reformra vonatkozó koncepciónak és cselekvési tervnek az érdekelt felek széles körű egyetértésével, valamint a moldovai Alkotmány és az európai normák szigorú betartásával történő elfogadása érdekében;

47.  aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatás feddhetetlenségébe és hatékonyságába vetett bizalom alacsony szintje miatt, illetve az igazságszolgáltatás mint az egyik hatalmi ág politikai nyomásgyakorlásra való fogékonysága miatt, ami akadályozza annak függetlenségét; felszólítja a Moldovai Köztársaság hatóságait a bírák kinevezésére irányuló eljárások átláthatóságának, valamint annak biztosítására, hogy a főügyész, annak személyzete és általában az ügyészek függetlenül dolgozzanak, és betartsák a legmagasabb szintű professzionalizmus és feddhetetlenség normáit;

48.  e tekintetben rámutat arra, hogy az erőforrások és a jó kormányzással, a jogállamisággal és az emberi jogokkal kapcsolatos ismeretek hiánya áthatja a moldovai közigazgatást és negatívan befolyásolja annak hatékony működését, és felhívja a Bizottságot, hogy növelje a rendelkezésre álló költségvetési támogatási és technikai segítségnyújtási eszközök révén nyújtott finanszírozást, amelynek célja az igazságszolgáltatás és a bűnüldöző hatóságok kapacitásának és hatékonyságának megerősítése, figyelembe véve a reformok végrehajtása terén elért eredményeket;

49.  sürgeti a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy erősítsék meg az alkotmánybíróság teljes függetlenségét, és biztosítsák, hogy az ne legyen kitéve semmilyen politikai beavatkozásnak; határozottan elítél az alkotmánybíróság bíráinak megfélemlítésére vagy nyomás alá helyezésére tett minden kísérletet, és elítéli azt a hatalmas mértékű nyomásgyakorlást, fenyegetést és zaklatást, amelyen a bíráknak keresztül kellett menniük az orosz kölcsönről szóló határozat meghozatala előtt; mély sajnálatát fejezi ki az alkotmánybíróság átpolitizálására tett kísérletek, valamint amiatt, hogy az ügyészség és a korrupcióellenes központ nem védte meg az alkotmánybíróság függetlenségét;

50.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Moldovai Köztársaságban tartósan és hosszú távon fennáll a korrupcióval kapcsolatos előrelépés hiánya, ezért sürgeti a kormányt, hogy fokozza a korrupció és az állam foglyul ejtése, valamint a pénzmosás, a csempészet és a szervezett bűnözés, többek között az emberkereskedelem ellen folytatott küzdelmet; felhívja a Moldovai Köztársaság kormányát, hogy fogadjon el konkrét intézkedéseket a Nemzeti Korrupcióellenes Központ és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségének, feddhetetlenségének és hatékonyságának megerősítése, valamint az állami korrupcióellenes intézmények és bűnüldöző hatóságok átpolitizálódásának megszüntetése érdekében; kiemeli, hogy kitartó és következetes erőfeszítéseket kell tenni a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés megelőzése és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása érdekében; véleménye szerint ez az egyetlen módja annak, hogy helyreállítsák a moldovai polgárok bizalmát, és biztosítsák a tartós reformok végrehajtását a Moldovai Köztársaságban; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson sokkal egyenletesebb támogatást a csalási és pénzmosási tevékenységeket figyelemmel kísérő civil társadalmi szervezetek számára;

51.  sürgeti a hatóságokat, hogy fokozzák a szervezett bűnözés elleni küzdelem és a bűnszervezetek felszámolása érdekében tett erőfeszítéseiket;

52.  üdvözli a pénzmosással kapcsolatos szankciókról szóló törvény 2020. május 21-i elfogadását, és szorgalmazza az új jogszabály alkalmazására vonatkozó iránymutatások, továbbá az érintett hatságoknak szóló speciális képzés gyors kidolgozását; felszólítja az összes érdekelt felet, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a csempészet és a pénzmosás elleni küzdelem, a bűnszervezetek felszámolása, valamint az oligarchák befolyásának csökkentése érdekében; szorgalmazza az Europollal, az Interpollal, a vámügyi szervezetekkel, például a Vámigazgatások Világszervezetével és az OECD korrupcióellenes hálózataival folytatott együttműködés fokozását;

53.  aggodalommal veszi tudomásul a Bizottság és az EKSZ 2019. évi, a társulási menetrend Moldva általi végrehajtásáról szóló jelentésének következtetéseit, amelyek szerint a csalás és a pénzmosás megelőzésére szolgáló eszközök és szervek létrehozása lassan halad; elvárja az új kormánytól, hogy az előző kormány által a korrupció elleni küzdelem, valamint a bűnszervezetek és pénzmosási rendszerek leleplezése érdekében a közelmúltban tett lépésekre építsen;

54.  tudomásul veszi a 2014-ben feltárt súlyos banki csalásokkal és egyéb pénzmosási ügyekkel kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatása értekében tett intézkedéseket; ismételten aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a 2014-ben feltárt banki csalásokért felelős személyek ellen továbbra sem indítottak átlátható büntetőeljárást, és hogy az ellopott vagyon visszaszerzése lassan halad; ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy eddig még lényegében nem történt vagyonvisszaszerzés, és hangsúlyozza, hogy e célból további lépéseket kell tenni; felhívja a moldovai hatóságokat, hogy gyorsítsák fel a büntetőeljárást, haladéktalanul állítsák bíróság elé a felelősöket, és szerezzék vissza a hűtlenül kezelt pénzeszközöket; felszólítja a tagállamokat, hogy kínáljanak jelentős segítséget a Moldovai Köztársaság számára az ügy kivizsgálásához, amennyiben felkérést kapnak rá;

55.  üdvözli a „befektetésért állampolgárságot” program 2020. szeptember 1-jével, a jelenlegi moratórium lejártával történő megszüntetéséről szóló új törvény 2020. június 18-i elfogadását; véleménye szerint a Moldovai Köztársaságban ez egy elengedhetetlen lépés a korrupció, az adócsalás és a pénzmosás kockázatának csökkentése érdekében; megjegyzi, hogy a program megszüntetéséig csak a már beérkezett kérelmek feldolgozására fog sor kerülni, és felszólítja a Bizottságot, hogy ennek módját szorosan kísérje figyelemmel;

56.  sürgeti a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy növeljék a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságát, és tisztességes és elfogulatlan módon vizsgáljanak ki minden szabálytalanságot; hangsúlyozza a moldovai politikai osztályon belüli korrupció elleni küzdelem szükségességét; mély aggodalmát fejezi ki a parlamenti képviselők politikai hovatartozásuk megváltoztatása céljából történő megvesztegetésével kapcsolatos közelmúltbeli állítások, valamint a megválasztott képviselők elrablásával, megfélemlítésével és nyomás alá helyezésével kapcsolatos állítások miatt; hangsúlyozza, hogy ezeket az állításokat ki kell vizsgálni, és hogy az ilyen magatartás összeegyeztethetetlen a Moldovai Köztársasággal kötött társulási megállapodás középpontjában lévő értékekkel; ezenkívül felhívja a figyelmet arra, hogy a saját hatáskörükön belül a politikai pártok felelősek a korrupció elleni küzdelemért; ezenkívül felszólítja a hatóságokat annak biztosítására, hogy a jótékonysági alapítványok pénzeszközeit ne használhassák fel választási kampányok finanszírozására; sürgeti a hatóságokat, hogy tiltsák meg az igazgatási célú pénzeszközöknek a választási kampány során a kormányzó politikai osztály javára történő felhasználását;

Emberi jogok és alapvető szabadságok

57.  elismeri az emberi jogok védelméről szóló jogszabályok javulását, ami különösen a 2018–2022-es időszakra szóló új emberi jogi cselekvési terv eredménye; felszólítja a moldovai hatóságokat, hogy jelentősen fokozzák erőfeszítéseiket és fogadjanak el végrehajtási intézkedéseket és másodlagos jogszabályokat e jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása érdekében, különösen a kisebbségek és a kiszolgáltatott csoportok, például az emberkereskedők által kihasznált nők és gyermekek, a nyelvi kisebbségek, a fogyatékossággal élő személyek, a romák és az LMBT+ személyek tekintetében, elismerve ezzel az emberi jogok tiszteletben tartását mint a demokratikus társadalom kritikus kritériumát és alapvető feltételét; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy jelentős emberi jogi problémák továbbra is megoldatlanok és büntetlenek maradnak, mint például a nyomásgyakorlás és a politikai indíttatású büntetőeljárások és fogva tartások, a kínzás, az önkényes fogva tartás, a zord és életveszélyes börtönkörülmények, a magánéletbe való önkényes vagy jogellenes beavatkozás, a kényszermunka vagy a kötelező gyermekmunka alkalmazása;

58.  mély aggodalmát fejezi ki azoknak a moldovaiaknak a helyzete miatt, akik a Covid19-válság miatt szociális védelem nélkül uniós tagállamokban ragadtak; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Covid19-cel összefüggésben a 2014/36/EU irányelvben(8) foglaltaknak megfelelően biztosítsák a harmadik országbeli idénymunkások és az uniós állampolgárok közötti egyenlő bánásmódot, emlékeztetve arra, hogy e munkavállalók az uniós polgárokkal azonos munkaügyi és szociális jogokkal rendelkeznek; felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsanak minőségi lakhatást a határt átlépő munkavállalók és az idénymunkások számára, amelyet függetleníteni kell a javadalmazásuktól, és biztosítsák a munkaügyi felügyelőségek által érvényesített tisztességes körülményeket, a bérlők magánélethez való jogát és írásbeli bérleti szerződéseket, valamint hogy e tekintetben állapítsanak meg normákat;

59.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a társulási megállapodásból eredő kötelezettségvállalások teljesítése a szociális szférában, különösen a munkaügyi ellenőrzés, a hátrányos megkülönböztetés elleni intézkedések és a társadalmi párbeszéd területén korlátozott; aggályát fejezi ki amiatt, hogy a makroszintű pénzügyi sebezhetőség kezelése terén tett előrehaladás továbbra sem elegendő az életszínvonal jelentős növeléséhez, és azt a Covid19-válság következményei is veszélyeztetik; ragaszkodik ahhoz, hogy a társulási megállapodás végrehajtásába kötelezően be kell vonni a szakszervezeteket és a civil társadalmi szervezeteket;

60.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak felelősségre kell vonnia a Moldovai Köztársaságot a társulási megállapodás társadalmi dimenziójával kapcsolatban; felszólítja a Bizottságot, hogy készítsen részletes eredményjelentéseket a társulási megállapodásban szereplő társadalmi és munkaerőpiaci kérdések kezeléséről, amely jelentések keretében nemcsak a vonatkozó uniós irányelvek és normák átültetését, hanem azok tényleges végrehajtását is elemzi; felhívja a Bizottságot, hogy fogadja el a munkaügyi szakértők javaslatait a megállapodás tárgyát képező normák megsértésének szankcionálására szolgáló mechanizmus bevezetéséről; javasolja, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás folyósítását olyan ösztönzőként vagy feltételként alkalmazzák, amelynek segítségével a Moldovai Köztársaságot rávehetik a munkavállalók munkakörülményeinek javítására;

61.  aggodalmát fejezi ki az emberi jogoknak a Dnyeszter-melléki régióban történő tiszteletben tartásával kapcsolatban, különösen a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben;

62.  felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább a társulási megállapodások által elhanyagolt területeket olyan fontos szakpolitikai területeket lefedve, mint a nemek közötti egyenlőség, az európai zöld megállapodás és az egészségügyi válságok megelőzése;

63.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség a fenntartható és inkluzív fejlődés kulcsfontosságú előfeltétele; sürgeti a moldovai kormányt és hatóságokat, hogy hajtsanak végre intézkedéseket annak érdekében, hogy a nők nagyobb arányban legyenek jelen és egyenlőbb bánásmódban részesüljenek a politikai és a társadalmi élet minden szintjén; felszólítja a Bizottságot, hogy juttassa általánosan érvényre a nemek közötti egyenlőséget a Moldovai Köztársasággal kapcsolatos minden szakpolitikájában, programjában és tevékenységében, és ösztönzi a Moldovai Köztársaság hatóságait, hogy támogassák az olyan programokat, amelyek következetesen magukban foglalják a nemek közötti egyenlőség szempontjának érvényesítését, nyújtsanak több támogatást a társadalom leghátrányosabb és legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő csoportjai számára, és dolgozzanak ki jogszabályokat a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok ellen elkövetett gyűlöletbeszéd és fizikai erőszak elleni küzdelem érdekében;

64.  sürgeti a moldovai hatóságokat, hogy ratifikálják az Isztambuli Egyezményt, amelyet a Moldovai Köztársaság 2017. február 6-án aláírt, azonban a ratifikálása annak ellenére elmaradt, hogy azt az emberi jogokra vonatkozó, 2018–2022-es nemzeti cselekvési terv, valamint a nők elleni erőszak és a kapcsolati erőszak megelőzésére és felszámolására vonatkozó, 2018–2023-as nemzeti cselekvési terv kifejezett célkitűzéseként említi; emlékeztet arra, hogy a Moldovai Köztársaságban általános a nők és a lányok elleni erőszak, és öt nőből kettő 15 éves kora óta elszenvedője fizikai és/vagy szexuális erőszaknak partner vagy nem partner részéről;

65.  további lépésekre szólít fel az emberkereskedelem megelőzését és az ellene való küzdelmet célzó nemzeti jogszabályok végrehajtása, az áldozatoknak nyújtott szolgáltatások minőségének jelentős javítása, valamint a bűncselekmények áldozatainak – különösen a gyermekeknek – a nyomozások során és a bírósági eljárást követően nyújtott védelem, segítség és támogatás fokozása érdekében; emellett több támogatást kér az áldozatok társadalomba történő visszailleszkedése során; szorgalmazza a Moldovai Köztársaság és az uniós tagállamok igazságügyi hatóságai és bűnüldöző hatóságai közötti fokozott együttműködést a határokon átnyúló bűncselekmények, különösen az ember- és kábítószerkereskedelem csökkentése érdekében;

66.  sürgeti a hatóságot, hogy garantálják a tisztességes eljáráshoz való jogot és az emberi jogok tiszteletben tartását a fogdákban és javítóintézetekben, többek között a nem megfelelő egészségügyi előírások kezelésével; ebben a tekintetben hangsúlyozza, hogy a fogvatartottak számára biztonságos környezetet kell biztosítani; felszólít továbbá a szelektív és a politikai indíttatású igazságszolgáltatás elkerülését célzó intézkedések meghatározására;

67.  ismételten kéri a moldovai hatóságokat annak biztosítására, hogy a harmadik országokból érkező kiadatási kérelmeket átlátható módon, az európai elvekkel és normákkal teljes összhangban lévő bírósági eljárásokat követve dolgozzák fel;

68.  kéri, hogy határozzanak meg konkrétabb intézkedéseket a fogvatartási körülmények javítása, valamint a fogyatékossággal élő személyek pszichiátriai intézetekbe akaratuk ellenére történő bezárásának megszüntetése érdekében; felszólít a börtönökben a bebörtönzött személyekre vagy az őrizetbe vett ellenzékiekre történő nyomásgyakorlás eszközeként alkalmazott kínzás és rossz bánásmód maradéktalan felszámolására;

69.  elismeri a kínzások megelőzése és felszámolása céljából nemzeti szinten hozott intézkedéseket, azonban hangsúlyozza, hogy a Moldovai Köztársaságot az Emberi Jogok Európai Bíróságán továbbra is gyakran ítélik el kínzás és rossz bánásmód miatt; sürgeti ezért egy teljesen független ügynökség létrehozását kifejezetten a rendőrség és más bűnüldöző szervek tagjai által állítólagosan elkövetett kínzások és egyéb, az emberi jogokat sértő cselekmények kivizsgálására;

70.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nyilvános vitákban folyamatosan jelen van a politikusoktól, valamint a vallási és közösségi vezetőktől egyaránt eredő gyűlöletbeszéd; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a gyűlöletbeszéd különösen a nők és az LMBTI+ személyek ellen irányul; felszólítja a hivatalos személyeket, hogy tartózkodjanak a gyűlöletbeszédtől, és annak minden előfordulása esetén nyilvánosan határolódjanak el tőle, továbbá felhívja a hatóságokat, hogy igazítsák ki a gyűlöletbeszéd elleni küzdelem jogi és intézményi keretét annak érdekében, hogy a jelenség ellen minden rendelkezésre álló eszközzel fel lehessen lépni;

71.  emlékeztet arra, hogy a moldovai parlamentben már előterjesztettek egy, a Magnyickij-törvényhez hasonló jogszabályról szóló tervezetet; ösztönzi a jogalkotó szervet, hogy vizsgálja meg a törvényjavaslatot, amely – elfogadása esetén – hozzájárulna az emberi jogok megsértése, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemhez;

Kereskedelmi és gazdasági együttműködés

72.  véleménye szerint az EU által a Moldovai Köztársaságnak biztosított segítségnyújtásnak továbbra is a polgárok életszínvonalának javítását kell előtérbe helyeznie, és olyan területeket kell megcéloznia, mint a kkv-k fejlesztésének elősegítése, a fiatalok támogatása, valamint az oktatási és az egészségügyi ágazatok általános reformja;

73.  üdvözli a moldovai induló innovatív vállalkozások fejlesztésére irányuló vállalkozási kezdeményezéseket; felismeri azonban, hogy az állami szektorra irányuló további reformokra és pénzügyi támogatásra van szükség olyan további foglalkoztatási lehetőségek megteremtése érdekében, amelyek a fiatalokat és a képzett munkavállalókat arra ösztönzik, hogy visszatérjenek származási országukba;

74.  felhívja a Bizottságot, hogy járuljon hozzá a moldovai köztársasági fiatalokat érintő gazdasági kihívások kezeléséhez a fiatalok vállalkozóvá válását és a szociális vállalkozásokat támogató programokba történő befektetés révén, valamint erősítse meg az oktatási rendszerekre irányuló reformok és a munkaerőpiaci igények közötti kapcsolatot; hangsúlyozza, hogy szükség van az olyan programokba történő befektetésre, amelyek a vidéki területekről származó fiatalokat célozzák meg, mivel ez a csoport az egyik legkiszolgáltatottabb, és a városi területeken élő fiatalokkal ellentétben nincsenek társadalmi-gazdasági lehetőségeik;

75.  elismeri, hogy az „agyelszívás” jelensége, amelyet gyakran az igazságszolgáltatásba vetett bizalom hiánya, a nepotizmus és a megfelelő reformok hiánya okoz az országban, komoly fenyegetést jelent Moldova jövőjére nézve, és aggodalmát fejezi ki a moldovai állampolgárok nagyarányú kivándorlása miatt, amely súlyosbítja a negatív demográfiai tendenciákat; ösztönzi a moldovai kormányt, hogy hajtson végre további intézkedéseket az ilyen jelenség megelőzése és leküzdése érdekében, különösen azáltal, hogy lehetőségeket teremt, valamint javítja a fiatal munkavállalók körülményeit és bérét hazájukban, hogy külföldi tanulmányaik vagy képzésük után hazatérhessenek, továbbá támogatja a fiatalok vállalkozói készségét; felszólítja a Bizottságot, hogy a programjaiban erre a problémára is összpontosítson;

76.  üdvözli a moldovai gazdaság diverzifikációját és a Moldovai Köztársaság és az Unió közötti kereskedelem jelentős növekedését, valamint azt, hogy az Unió a legnagyobb beruházó az országban; üdvözli, hogy 2018-ban a Moldovai Köztársaság összes exportjának 70%-a az Unióba irányult, és teljes kereskedelmi forgalmának 56%-át az Unióval bonyolította le; további előrehaladást szorgalmaz az olyan területeken, mint például a vámkódex, a szellemi tulajdonjogok, köztük a földrajzi jelzések védelme, a higiéniai és növényegészségügyi előírások javítása, a piaci feltételek javítása az energia területén, a közbeszerzés, valamint a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférése;

77.  ösztönzi a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás teljes körű végrehajtását annak érdekében, hogy tovább erősödjön az EU és a Moldovai Köztársaság közötti kétoldalú kereskedelmi és beruházási kapcsolat, többek között a kereskedelem nem vámjellegű akadályainak felszámolása, az egységes piachoz való hozzáférés megkönnyítése és az abba való integráció terén történő előrelépés révén; emlékeztet arra, hogy a Moldovai Köztársasággal kötött mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak tiszteletben kell tartania a fenntartható fejlődésről szóló fejezetekben meghatározott szabályokat, összhangban a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal, különösen a Párizsi Megállapodással és a WTO szabályaival;

78.  üdvözli, hogy a moldovai parlament elfogadta az európai LEADER-megközelítést nemzeti vidékfejlesztési politikájának alapjaként; ösztönzi a Moldovai Köztársaságot, hogy többek között a következő mezőgazdasági és vidékfejlesztési nemzeti stratégia célzott intézkedései révén használja ki teljes mértékben az EU-ba irányuló preferenciális exportlehetőségeket a mezőgazdasági földterületek hatékonyabb és fenntarthatóbb művelése, valamint a földhasználathoz való demokratikusabb hozzáférés biztosítása által, hogy olyan mezőgazdasági termékeket állíthasson elő, amelyek felerősítik a Moldovai Köztársaság viszonylagos mezőgazdasági előnyeit;

79.  üdvözli a jogszabályok uniós vívmányokhoz való közelítését, és arra ösztönzi a Bizottságot, hogy nyújtson technikai és pénzügyi segítséget e törekvéshez és a későbbi végrehajtáshoz a moldovai intézmények és közigazgatás számára; hangsúlyozza, hogy az ilyen segélyeket az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos ismeretek bővítésére kell felhasználni, és felhívja a moldovai hatóságokat, hogy haladjanak gyorsabban a társulási megállapodáshoz/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodáshoz való közelítés terén, beleértve az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági normákat is;

80.  üdvözli a „Digitális Moldova 2020” elnevezésű nemzeti stratégiát, azonban felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa és segítse a média- és információs műveltséggel kapcsolatos programokat és reformokat, hogy azok a jelenlegi digitális kort tükrözzék, továbbá mélyítse el az ágazati együttműködést a digitális gazdaságban; felhívja a Moldovai Köztársaságot megbízható digitális piacgazdaság kiépítésére, a nyílt adatok terén zajló fejlesztés iránti szükségletek bővítésére, a digitális rendszerekhez való hozzáférés kiszélesítésére, és a polgároknak nyújtott elektronikus szolgáltatások és különböző kommunikációs megoldásokhoz való hozzáférés bővítésére;

81.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az olyan ágazatokba történő beruházásokat, amelyek fejlődési, növekedési és versenyképességi potenciállal rendelkeznek az EU-ban, különösen három stratégiai jelentőségű ágazat vonatkozásában, mint a fenntartható energia és az éghajlat, a digitális egységes piac és a kiberbiztonság, valamint a közlekedés;

82.  felhívja a moldovai kormányt, hogy összpontosítson a kereskedelem és a fenntartható fejlődés szociális dimenziójára is, azáltal, hogy tiszteletben tartja és betartatja a munkaügyi normákat, ratifikálja és maradéktalanul végrehajtja az ILO-egyezményeket, és megszünteti a munkaügyi ellenőrzési rendszer még fennmaradó hiányosságait, valamint kezeli a munkaügyi felügyeleti rendszer korlátait és hiányosságait, továbbá az igazságszolgáltatási rendszer problémáit, amelyek negatív hatással vannak a munkaügyi normák végrehajtására;

83.  felszólítja a moldovai hatóságokat, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre olyan szakpolitikákat, amelyek célja a nemzetközi átláthatósági normáknak meg nem felelő joghatóságokból (offshore joghatóságokból) származó jogalanyok, vagy az ilyen vállalatok közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló vállalkozások állami hatóságokkal folytatott ügyletekben (közbeszerzésekben, privatizációban, koncesszióban, illetve a köz- és magánszféra közötti partnerségben) való részvételének szabályozása;

84.  felhívja az EU-t, hogy mérlegelje annak lehetőségét, hogy a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó országok csatlakozzanak az egységes eurófizetési térséghez (SEPA), mivel az elsősorban a polgárok javát fogja szolgálni, és új lehetőségeket kínál a kkv-k fejlődése számára;

Energia, környezetvédelem és éghajlatváltozás

85.  felszólítja a moldovai kormányt az energiaszektor további megreformálására az ágazati ellenálló képesség, költségek és szerződések átláthatóságának fokozása érdekében, továbbá növelje az energiafüggetlenséget és -hatékonyságot, az EU energiahálózataival való összekapcsoltság növelése, az energiaforrások, köztük a megújuló energia diverzifikálása, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentése révén; hangsúlyozza, hogy ezen szempontok mindegyike kiemelkedően fontos az ország energiabiztonságának növelése szempontjából;

86.  üdvözli az energiaszabályozó hatóság intézményi kapacitásának és függetlenségének megerősítésére irányuló fellépéseket, és szorgalmazza a harmadik energiacsomag végrehajtása érdekében szükséges és sürgős intézkedések meghozatalát, különösen a földgáz területén, valamint az energiaközösségi vívmányoknak való maradéktalan megfelelés biztosítását; felszólítja különösen a Moldovai Köztársaság nemzeti energiaszabályozási ügynökségét, hogy hagyja jóvá a tisztességes versenyen alapuló energiapiaci szabályokat és biztosítsa, hogy az összes piaci szereplő, köztük az állami tulajdonban lévő kereskedők betartsák azokat;

87.  hangsúlyozza az infrastruktúrák terén folytatott együttműködés elmélyítésének jelentőségét a régióban, többek között a Moldovai Köztársaság energiaforrásainak diverzifikálása és a moldovai köztársasági energiaágazat összekapcsoltságának javítása céljából, a környezeti fenntarthatóság biztosítása mellett;

88.  hangsúlyozza a Moldovai Köztársaság villamosenergia-rendszere diverzifikációjának fontosságát; sürgeti a moldovai hatóságokat, hogy a szükséges támogatás és erőforrások biztosítása révén gondoskodjanak a Moldovai Köztársaság és Románia villamosenergia-hálózatainak összekapcsolására irányuló projektek kellő időben történő végrehajtásáról;

89.  ösztönzi a moldovai hatóságokat, hogy folytassák az ország energiabiztonságának megerősítése érdekében tett erőfeszítéseiket, és üdvözli az Ungheni és Chișinău közötti gázvezeték 2020 végéig történő befejezését; ezenkívül felhívja a Bizottságot, hogy a Moldovai Köztársaságot is vonja be a belső energiapiac tekintetében elvégzett stressztesztekbe;

90.  elismerését fejezi ki a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Románia között 2019 decemberében létrejött megállapodásokért, amelyek lehetővé teszik a transzbalkáni gázvezetéken keresztül Ukrajnába és Moldovába irányuló gázszállításokat, valamint elismeri a Moldovatransgaz szállításirendszer-üzemeltető függetlenségének biztosítására irányuló 2020. februári cselekvési tervet;

91.  üdvözli a moldovai köztársasági villamosenergia-rendszernek az EU-val Románián keresztül történő aszinkron összekapcsolására tett lépéseket, mivel ez egy jelentős mérföldkő a Moldovai Köztársaság energetikai infrastruktúrájának megerősítése és diverzifikálása felé vezető úton. Felszólítja a hatóságokat, hogy teljesítsék azt a célkitűzést, hogy a Moldovai Köztársaságot az EU támogatásával 2024-ig össze kell kötni Románia energiahálózatával;

92.  üdvözli a Moldovai Köztársaság éghajlatváltozásról és a környezetről szóló 2019. februári csomagját és nemzeti szintű válaszát, mivel az összes ország közül negyedikként nyújtotta be a naprakésszé tett, nemzetileg meghatározott hozzájárulását az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) Titkársága számára, amelyben az ÜHG-kibocsátások csökkentésére vonatkozó ambíciószintet is növelték; fokozott erőfeszítésekre szólít fel a 2015. évi Párizsi Megállapodással kapcsolatos nemzeti kötelezettségvállalások tekintetében az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, továbbá szorgalmazza, hogy az éghajlati szempontokat a szakpolitikai döntéshozatal valamennyi területén érvényesítsék;

93.  felszólítja a Moldovai Köztársaságot, hogy erősítse meg az éghajlatváltozás elleni küzdelemben történő szerepvállalását, különöse tekintettel a hulladékgazdálkodásra és a Dnyeszter folyó vizével való gazdálkodásra, továbbá felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a Moldovai Köztársaság részvételét az európai zöld megállapodásban, és biztosítsa, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás ne legyen ellentétes az abban foglalt környezetvédelmi célkitűzésekkel és kezdeményezésekkel;

94.  elismeri a Moldovai Köztársaság oktatási rendszere további korszerűsítésének jelentőségét, valamint a fiataloknak az élet minden területén egyre növekvő szerepét, és felhívja az EU-t, hogy biztosítson további támogatást, különösen a szakképzés területén a munkaerőpiaci igényeknek való megfelelés érdekében; hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára lehetőséget kell biztosítani az önkénteskedésre és polgári szerepvállalásra, és nagyobb mértékben kell befektetni a fiatalokba a meglévő mobilitási programok, például az Erasmus+, a Kreatív Európa és a Horizont 2020 moldovai résztvevőinek nyújtott finanszírozás kibővítése és az e programokban való moldovai részvétel növelése révén;

95.  ösztönzi a Bizottságot, hogy hajtson végre konzultációt, készítsen elő és dolgozzon ki a polgároknak szóló egyedi programokat többek között a kedvezményezettekkel a programok keretében nyújtott finanszírozás kérelmezésére és felhasználásának jelentésére szolgáló online platform használatával történő közvetlen kapcsolattartás révén; ebben a tekintetben felszólít a zöld megállapodás céljainak és a Moldovai Köztársaság polgárai mindennapi igényeinek figyelembevételére;

Átmeneti rendelkezések

96.  hangsúlyozza, hogy amíg a politikai osztály nem kötelezi el valóban magát az ország megreformálása és az Unióval kötött társulási megállapodás tényleges végrehajtása mellett, addig valódi és tartós fejlődés nem érhető el; e tekintetben arra ösztönzi az ország összes politikai szereplőjét és politikai erőit, hogy kezdeményezzék és támogassák a Moldovai Köztársaság stratégiai céljaival kapcsolatos jóhiszemű többpárti egyeztetést és együttműködést, hogy ezáltal hozzájáruljanak a demokrácia magasabb szintre emeléséhez és a polgárok életminőségének javításához; ennek fényében ösztönzi a moldovai hatóságokat, hogy vegyék fontolóra a Jean Monnet párbeszéd alkalmazását a pártok közötti párbeszéd és a parlamenti kapacitásépítés támogatása érdekében;

97.  felhívja valamennyi uniós intézményt és a tagállamokat, hogy a Moldovai Köztársaság hatóságaival szorosan együttműködve jobban tájékoztassák a Moldovai Köztársaság polgárait a társulási megállapodás/mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás és az uniós segítségnyújtás előnyeiről;

98.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az Európai Unió moldovai köztársasági küldöttségét, erősítse meg az ellenőrzést és a chișinăui projektcsapatot annak érdekében, hogy segítse a Moldovai Köztársaságot az uniós jogszabályokhoz való közelítésének hatékony kommunikálásában, a félretájékoztatás elleni küzdelmében, és az EU-ról és Moldovai Köztársaságról alkotott pozitív kép valamennyi érintett fél előtti népszerűsítésében;

o
o   o

99.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Moldovai Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) A Tanács 539/2001/EK rendelete (2001. március 15.) a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról (HL L 81., 2001.3.21., 1. o.). (2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0458. (3) HL C 118., 2020.4.8., 109. o. (4) HL C 356., 2018.10.4., 130. o. (5) HL C 334., 2018.9.19., 199. o. (6) HL C 11., 2018.1.12., 82. o. (7) HL L 165., 2020.5.27., 31. o. (8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/36/EU irányelve ( 2014. február 26. ) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről (HL L 94., 2014.3.28., 375. o.).