Az Európai Parlament 2020. október 23-án elfogadott módosításai(1) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0392 – C8-0248/2018 – 2018/0216(COD))(2)
(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)
A Bizottság által javasolt szöveg
Módosítás
Módosítás 776 és 847 Rendeletre irányuló javaslat 1 preambulumbekezdés
(1) „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá kell válnia, nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra, ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára, valamint elő kell segítenie az uniós jogszabályokból adódóan a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését.
(1) „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá és piacorientáltabbá kell válnia, nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra, ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, demográfiai, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára, valamint elő kell segítenie az uniós jogszabályokból adódóan a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését. Az új politikának egyszerűsítést is kell jelentenie a kedvezményezettek számára, akiknek méltányos jövedelemhez kell jutniuk. Annak érdekében, hogy a KAP elérje ezeket a célkitűzéseket, rendkívül fontos, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a finanszírozás szintje a 2014–2020-as időszakkal azonos szinten maradjon.
Módosítás 1 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
(1a) A KAP továbbra is kulcsszerepet játszik az Unió vidéki térségeinek fejlődésében. Éppen ezért egy erős, megfelelően finanszírozott KAP segítségével meg kell próbálni lassítani a mezőgazdasági tevékenység fokozatos csökkenését a vidék elnéptelenedésének mérséklése, valamint a fogyasztók környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti jellegű igényeinek folyamatos kielégítése céljából. Az uniós termelők által az új szabályozási követelményeknek való megfelelés során tapasztalt kihívások és a magasabb szintű környezetvédelmi törekvések fényében, valamint az árvolatilitás és a harmadik országokból származó behozatal szempontjából nyitottabb uniós határok miatt a KAP költségvetését legalább a 2014–2020 közötti időszak szintjén kell tartani.
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új)
(1b) A KAP globális dimenziójának és következményeinek kezelése érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az Unió egyéb – különösen a fejlesztési együttműködéssel és a kereskedelemmel kapcsolatos – külső politikáival és eszközeivel való koherenciát és folytatólagosságot.A fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia melletti uniós elkötelezettség megkívánja a fejlesztési céloknak és elveknek a politikák kidolgozásakor történő figyelembevételét.
(2) Tekintettel arra, hogy a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó adminisztratív terheket. A teljesítményalapú jövőbeli KAP (az ún. „teljesítési modell”) értelmében az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg e célkitűzéseket és konkrét célokat. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez.
(2) Tekintettel arra, hogy a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó, különösen a végső kedvezményezettekre háruló adminisztratív terheket. A teljesítményalapú jövőbeli KAP (az ún. „teljesítési modell”) értelmében az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg e célkitűzéseket és konkrét célokat, miközben garantálják a politika megbízhatóságát és az ágazat pénzügyi biztonságát. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez. Ugyanakkor annak elkerülése érdekében, hogy a szubszidiaritás miatt a KAP nemzeti hatáskörbe kerüljön vissza, e rendeletnek olyan szilárd uniós rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek megakadályozzák a verseny torzulását és biztosítják az uniós mezőgazdasági termelők megkülönböztetésmentes kezelését az Unió egész területén.
(3) A teljes egészükben uniós szinten megfogalmazott közös meghatározások alkalmazása bizonyos nehézségeket okozott a tagállamoknak sajátosságaik nemzeti, regionális és helyi szintű érvényesítésében. Ezért indokolt rugalmasságot biztosítani a tagállamoknak, lehetővé téve számukra, hogy bizonyos fogalmakat maguk határozzanak meg a KAP-stratégiai tervükben. Az egyenlő feltételek biztosítása érdekében azonban uniós szinten meg kell alkotni egy, a szóban forgó meghatározásokba belefoglalandó szükséges alapvető elemekből álló keretet („keretmeghatározások”).
(3) A tagállamoknak rugalmasságot kell biztosítani, lehetővé téve számukra, hogy bizonyos fogalmakat maguk határozzanak meg a KAP-stratégiai tervükben. Az egyenlő feltételek biztosítása érdekében azonban uniós szinten meg kell alkotni egy, a szóban forgó meghatározásokba belefoglalandó szükséges közös elemekből álló keretet („keretmeghatározások”).
(4) Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és különösen, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és a kapcsolódó beavatkozástípusok továbbra is bejelenthetők legyenek „zöld dobozos” támogatásként – azaz olyan támogatásként, amelynek nincsenek a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatásai, vagy az ilyen hatásai csak minimálisak –, a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmának olyan keretmeghatározására van szükség, amely a mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági terület fenntartását egyaránt magában foglalja. A tagállamoknak a helyi körülményekhez való igazodás célját szem előtt tartva rögzíteniük kell a mezőgazdasági tevékenység tényleges meghatározását a KAP-stratégiai tervükben.
(4) Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és különösen, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és a kapcsolódó beavatkozástípusok továbbra is bejelenthetők legyenek „zöld dobozos” támogatásként – azaz olyan támogatásként, amelynek nincsenek vagy legfeljebb minimálisak a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatásai–, a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmának olyan keretmeghatározására van szükség, amely a mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági terület fenntartását egyaránt magában foglalja. A tagállamoknak a helyi körülményekhez való igazodás célját szem előtt tartva, az uniós keretmeghatározás elemeinek tiszteletben tartásával, rögzíteniük kell a mezőgazdasági tevékenység meghatározását a KAP-stratégiai tervükben.
(5) A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóföld”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A „szántóföld” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia. Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.
(5) A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető közös uniós elemek megőrzése és az uniós mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek és tradicionális gyakorlataiknak megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A „szántóterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia. Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a) A jövőben a mezőgazdaságnak a magas minőségű élelmiszerek termelésére kell összpontosítania, mivel ebben rejlik az Unió versenyelőnye. Az uniós szabványokat – amennyiben megvalósítható – fenn kell tartani és meg kell erősíteni, és intézkedésekről kell gondoskodni az élelmiszer-termelési ágazat hosszú távú termelékenységének és versenyképességének további növelésére, valamint új technológiák bevezetésére és az erőforrások hatékonyabb felhasználására, ezáltal erősítve az Unió globális vezető szerepét.
(8) A kender termelésére használt területeket illetően, a közegészség megóvása és a jogszabályi összhang biztosítása érdekében, azon kendermagfajták használatának, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem éri el a 0,2 %-ot, részét kell képeznie a támogatható hektár meghatározásának.
(8) A kender termelésére használt területeket illetően, a közegészség megóvása és a jogszabályi összhang biztosítása érdekében, azon kendermagfajták használatának, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem éri el a 0,3%-ot, részét kell képeznie a támogatható hektár meghatározásának.
(9) A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. E keret, továbbá olyan szempontok, mint például a jövedelemteszt, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításai, a vállalat céljai és nyilvántartásban való szereplése alapján a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik nem tekinthetők valódi mezőgazdasági termelőknek. E meghatározás ugyanakkor nem akadályozhatja meg azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét.
(9) A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak aktív mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak közös elemeit. Nem szabad kizárni azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét. A keretmeghatározásnak minden esetben elő kell segítenie az Unióban jelen lévő családi alapú gazdálkodási modell megőrzését.
Módosítás 10 Rendeletre irányuló javaslat 9 a preambulumbekezdés (új)
(9a) A nemek közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve, és a nemek közötti egyenlőség érvényesítése ezen elv KAP-ba való beépítésének fontos eszköze. Ezért különös hangsúlyt kell fektetni a nők részvételének előmozdítására a vidéki térségek társadalmi-gazdasági fejlődésében. A nők által működtetett gazdaságok mérete jellemzően kisebb, és a nőknek a gazdálkodók feleségeként végzett munkáját nem mindig ismerik el, illetve az nem mindig látható, ami hatással van gazdasági függetlenségükre. E rendeletnek elő kell segítenie annak biztosítását, hogy a nők által végzett munka láthatóbbá váljon és azt jobban értékeljék, valamint figyelembe vegyék a tagállamok által a stratégiai terveikben javaslandó konkrét célkitűzések között. A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének a KAP-beavatkozások előkészítésének, végrehajtásának és értékelésének szerves részét kell képeznie. A tagállamoknak a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek szerint bontott adatok gyűjtése terén is meg kell erősíteniük képességeiket.
(10) A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a generációs megújulás célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve az alapvető elemeket.
(10) A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a generációs megújulás célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve a közös elemeket.
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
(10a) A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő elősegítésének célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni az „új mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve a közös elemeket.
(11) Annak érdekében, hogy mélyebb tartalmat lehessen adni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak és biztosítható legyen, hogy az Unió megfelelően reagáljon a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, a tagállamoknak pedig bele kell építeniük ezeket a KAP-stratégiai tervükbe. E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb prioritásokká kell átalakítaniuk, és figyelembe kell venniük a vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az éghajlat-politikai, az energiaügyi és a környezetvédelmi rendelkezésekre.
(11) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak megvalósítása, valamint annak érdekében, hogy az Unió megfelelően reagálhasson a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, amelyeket a tagállamoknak követniük kell a KAP-stratégiai tervük kidolgozása során. E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb gazdasági, környezetvédelmi és szociális prioritásokká kell átalakítaniuk.
(13) Míg a KAP teljesítési modellje alapján az uniós célkitűzések, a beavatkozástípusok és a tagállamokra vonatkozó uniós követelmények meghatározásáért az Unió felelős, az uniós keretszabályozást a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba a kedvezményezettekre alkalmazandó konkrét támogatási intézkedések útján. Ennek kapcsán a tagállamoknak az Alapjogi Chartával és az uniós jog általános elveivel összhangban kell eljárniuk, és gondoskodniuk kell róla, hogy az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélésére alkalmazandó jogi keret a KAP-stratégiai tervükön alapuljon és összhangban legyen az e rendelet és a(z) [horizontális rendelet] alapján meghatározott elvekkel és követelményekkel.
(13) Míg a KAP teljesítési modellje alapján az uniós célkitűzések, a beavatkozástípusok és a tagállamokra vonatkozó közös uniós követelmények meghatározásáért az Unió felelős, az uniós keretszabályozást a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba a kedvezményezettekre alkalmazandó konkrét támogatási intézkedések útján. Ennek kapcsán a tagállamoknak az Alapjogi Chartával és az uniós jog általános elveivel összhangban kell eljárniuk, és gondoskodniuk kell róla, hogy az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélésére alkalmazandó jogi keret a KAP-stratégiai tervükön alapuljon és összhangban legyen az e rendelet és a(z) [horizontális rendelet] alapján meghatározott elvekkel és követelményekkel.
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
(13a) A KAP-stratégiai tervek végrehajtása során be kell tartani az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott átfogó elveket, beleértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is.A tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell felelniük a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségeknek is, és az egyezmény 9. cikkével és a termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni akadálymentesítési követelményeket harmonizáló uniós joggal összhangban biztosítaniuk kell az akadálymentességet.A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, valamint küzdjenek a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen.Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek az elkülönítés, a megkülönböztetés vagy a kirekesztés bármely formájához járulnak hozzá.Ezen alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés szempontjából kell megvalósítani, összhangban az Aarhusi Egyezményen alapuló, a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított, az Unió által előmozdított célkitűzéssel, a „szennyező fizet” elvet alkalmazva.
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 13 b preambulumbekezdés (új)
(13b) A teljesítési modell nem vezethet olyan helyzethez, hogy 27 különböző nemzeti mezőgazdasági politika jöjjön létre, ami veszélyeztetné a KAP közös szellemiségét és torzulásokat idézne elő. Egy erős közös szabályozási kereten belül kell bizonyos fokú rugalmasságot hagyni a tagállamok számára.
Módosítás 17 és 779 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
(15) A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése, megfelelő kockázatkezelést garantáló, szilárd keretet kell kialakítani. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.
(15) A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben –„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben vázoltaknak megfelelően– a piaci kitettség, a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban a viszonossági klauzulák hiánya,az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának kockázatát vonhatják maguk után. Az élelmiszerláncon belüli egyenlőtlenségek – amelyek kárát elsősorban a lánc leggyengébb pontját alkotó primer szektor látja – szintén negatív hatással vannak a termelők jövedelmére. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése és mezőgazdasági üzeme rezilienciájának javítása, szilárd keretet kell kialakítani a megfelelő kockázatkezelés biztosítására. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.
(16) A környezet megóvásának és az éghajlat-politikai fellépésnek az előmozdítása, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás nagyon magas prioritást képez az uniós mezőgazdaság és erdészet jövőjében. A KAP szerkezetének éppen ezért erőteljesebb törekvéseket kell tükröznie e célkitűzésekkel kapcsolatban. A teljesíti modell alapján a környezet pusztulásával és az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelését célzó fellépésnek eredményorientáltnak kell lennie, és az EUMSZ 11. cikkét e célból eredménykötelemnek kell tekinteni.
(16) A környezetvédelem, a mezőgazdasági rendszeren belüli biológiai sokféleség és genetikai sokféleség, továbbá az éghajlat-politikai fellépés támogatása és javítása, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás nagyon magas prioritást képez az uniós mezőgazdaság, kertészet és erdészet jövőjében. A KAP szerkezetének éppen ezért erőteljesebb törekvéseket kell tükröznie e célkitűzésekkel kapcsolatban, miközben megfelelően figyelembe kell vennie a termelőkre háruló nagyobb terhet és követelményeket. A teljesítési modell alapján a környezet pusztulásával és az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelését célzó fellépésnek eredményorientáltnak kell lennie, és az EUMSZ 11. cikkét e célból eredménykötelemnek kell tekinteni.
Mivel az Unió sok vidéki térségét érintik strukturális problémák, például a vonzó munkalehetőségek és a szakemberek hiánya, a hálózatokba, infrastruktúrákba és az alapvető szolgáltatásokba történő beruházások elhanyagolása, a fiatalok elvándorlása, alapvetően fontos e területek társadalmi-gazdasági szerkezetének a Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban történő megerősítése, különösen munkahelyteremtés és a generációs megújulás, a Bizottság növekedési és foglalkoztatási stratégiájának a vidéki térségekben való megvalósítása, a társadalmi befogadás ösztönzése és az európai vidék „intelligens falvainak” megteremtése révén. Amint azt „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény is jelzi, az új vidéki értékláncok, például a megújuló energia, a kibontakozóban lévő biogazdaság, a körkörös gazdaság és az ökoturizmus jó növekedési és munkalehetőségeket kínálnak a vidéki térségek számára. Ebben az összefüggésben a finanszírozási eszközök és az InvestEU Alapból nyújtott garanciák kiemelt szerepet játszhatnak a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításában, valamint a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások növekedési kapacitásának erősítésében. A vidéki térségek munkalehetőségeket biztosíthatnak jogszerűen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára, és ezáltal – mindenekelőtt a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében – előmozdíthatják azok társadalmi és gazdasági integrációját.
Mivel az Unió sok vidéki térségét érintik strukturális problémák, például a vonzó munkalehetőségek és a szakemberek hiánya, a széles sávú kapcsolatokba és hálózatokba, infrastruktúrákba és az alapvető szolgáltatásokba történő beruházások elégtelensége vagy a fiatalok elvándorlása, alapvetően fontos e területek társadalmi-gazdasági szerkezetének a Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban történő megerősítése, különösen a munkahelyteremtés és a generációs megújulás, a Bizottság növekedési és foglalkoztatási stratégiájának a vidéki térségekben való megvalósítása, valamint a társadalmi befogadásnak, a fiatalok támogatásának, a nők vidéki gazdaságban való nagyobb mértékű részvételének, a generációs megújulásnak és az európai vidéki „intelligens falvak” fejlesztésének előmozdítása révén. A vidéki gazdaság stabilizálása és diverzifikálása érdekében támogatni kell a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztését, alapítását és fennmaradását. Amint azt „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény is jelzi, az új vidéki értékláncok, például a megújuló energia, a kibontakozóban lévő biogazdaság, a körforgásos gazdaság és az ökoturizmus jó növekedési és munkalehetőségeket kínálnak a vidéki térségek számára, miközben megvédik a természeti erőforrásokat. Ebben az összefüggésben a finanszírozási eszközök kiegészítő szerepet játszhatnak a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításában, valamint a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások növekedési kapacitásának erősítésében. A vidéki térségek munkalehetőségeket biztosíthatnak jogszerűen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára, és ezáltal –mindenekelőtt a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében– előmozdíthatják azok társadalmi és gazdasági integrációját.
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
(16a) A vidéki térségek társadalmi-gazdasági fenntarthatósága érdekében a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tagállamok biztosítják-e KAP-stratégiai terveikben a 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a alkalmazása és a vidékfejlesztési alapok felhasználására vonatkozó hosszú távú megközelítés közötti koherenciát.
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).
Módosítás 853 Rendeletre irányuló javaslat 16 b preambulumbekezdés (új)
(16b) A mezőgazdaság fontos motorja lehet a növekedés előmozdításának és a szegénység csökkentésének, az ágazat azonban számos országban alulteljesít, részben azért, mivel a vidéki gazdasághoz nagymértékben hozzájáruló nők akadályokba ütköznek. A tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy támogassák a nők kulcsfontosságú szerepét a vidéki területek fejlesztésében és megőrzésében.
Módosítás 20 és 781 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
(17) A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és az állatjóléttel összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.
(17) A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos, egészséges és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, a jó minőségű termeléssel és minőségi diverzifikálással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és az állatjóléttel összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező fenntartható termelést, például a nagy természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszereket, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.
Módosítás 782 Rendeletre irányuló javaslat 17 a preambulumbekezdés (új)
(17a) A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel és a Párizsi Megállapodással kapcsolatos elkötelezettségükkel, valamint a fejlesztési célú mezőgazdasági ismeretekről, tudományról és technológiáról szóló nemzetközi felmérés és az Egyesült Nemzetek Szervezetének az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadója következtetéseivel összhangban az Uniónak és a tagállamainak át kell térnie egy fenntartható európai élelmezési és mezőgazdasági rendszerre. Ezen áttérés pályájának a diverzifikált, fenntartható és reziliens mezőgazdasági gyakorlatokra kell összpontosítania, amelyek hozzájárulnak a természeti erőforrások védelméhez és javításához, az ökoszisztémák megerősítéséhez és az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, mégpedig az ökoszisztéma eltartóképességéhez igazított állattenyésztés, a nem fenntartható források – beleértve a fosszilis energiaforrások – függőségének minimálisra csökkentése, valamint a biodiverzitás és a talajminőség fokozatos javítása által.
Módosítás 21 és 783 Rendeletre irányuló javaslat 17 b preambulumbekezdés (új)
(17b) Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdésére irányuló egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az oltást költséghatékony közegészségügyi beavatkozásnak tekinti az AMR ellen, azonban a diagnózisnak, az antimikrobiális alternatíváknak és az oltásnak a hagyományos antibiotikumokhoz képest viszonylag magas költsége akadályozza az állatok átoltottságának növelését.
Módosítás 784 Rendeletre irányuló javaslat 17 c preambulumbekezdés (új)
(17c) Annak érdekében, hogy a KAP környezetvédelmi célkitűzései, de a nagyobb élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos társadalmi követelmények is teljesüljenek, a nagyon alacsony nehézfémtartalmú termésnövelő anyagok használatát kell támogatni.
Módosítás 1100 Rendeletre irányuló javaslat 19 a preambulumbekezdés (új)
(19a) A mezőgazdasági termelők és családjaik jólétének biztosítása érdekében, és szem előtt tartva, hogy a mezőgazdasági balesetek egyik fő oka a stressz, a tagállamok biztosítják a politika társadalmi fenntarthatóságát azáltal, hogy minimális szinten tartják a szabályozási és adminisztratív terheket, lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők számára a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúlyt, és biztosítják a mezőgazdasági termelés életképességét az Unióban;
Módosítás 728 és 785 Rendeletre irányuló javaslat 21 preambulumbekezdés
(21) A kölcsönös megfeleltetés 2020-ig végrehajtandó korábbi rendszerére építve az új feltételesség rendszere a KAP-támogatás teljes összegének folyósítását a környezettel, az éghajlatváltozással, a közegészséggel, az állategészségüggyel és a növényegészségüggyel, valamint az állatjóléttel kapcsolatos alapvető előírások kedvezményezettek általi betartásához köti. Az alapvető előírások racionalizált formában egyesítik a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások jegyzékét. Ezen alapvető előírások keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokra, valamint a KAP új környezetvédelmi struktúrájára annak érdekében, hogy megvalósíthatók legyenek a Bizottság által „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményében és a többéves pénzügyi keretre (TPK) vonatkozó javaslatban bejelentett ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések. A feltételesség célja a fenntartható mezőgazdaság megteremtése, méghozzá annak elérése révén, hogy a kedvezményezettek nagyobb mértékben legyenek tudatában annak, hogy az említett alapvető előírásokat be kell tartani.Emellett további célja, hogy a környezetre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó célkitűzésekkel való nagyobb fokú összhang kialakítása révén a KAP jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. A feltételességnek mint az ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalások viszonyítási alapjának szerves részét kell képeznie a KAP környezetvédelmi struktúrájának, és az Unió egész területén teljeskörűen kell alkalmazni. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy azokat a mezőgazdasági termelőket, akik nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek, arányos, eredményes és visszatartó erejű szankciók sújtsák [a horizontális rendeletnek] megfelelően.
(21) A kölcsönös megfeleltetés 2020-ig végrehajtandó korábbi rendszerére építve az új feltételesség rendszere a KAP-támogatás teljes összegének folyósítását a környezettel, az éghajlatváltozással, a közegészséggel, az alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételekkel, az állategészségüggyel és a növényegészségüggyel, valamint az állatjóléttel kapcsolatos alapvető előírások kedvezményezettek általi betartásához köti. Az alapvető előírások racionalizált formában egyesítik a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások jegyzékét. Ezen alapvető előírások keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokra, valamint a KAP új környezetvédelmi struktúrájára annak érdekében, hogy megvalósíthatók legyenek a Bizottság által „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményében és a többéves pénzügyi keretre (TPK) vonatkozó javaslatban bejelentett ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések. Ezen túlmenően különösen fontos, hogy a tagállamok megfelelő intézkedéseket hozzanak annak biztosítása érdekében, hogy a munkáltatók közvetlen kifizetésekhez való hozzáférése az alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételeknek és/vagy azoknak a munkáltatói kötelezettségeknek való megfeleléstől függjön, amelyek nemzeti és uniós szinten valamennyi vonatkozó kollektív szerződésből, valamint szociális és munkajogból erednek, többek között az alábbiak vonatkozásában: foglalkoztatási feltételek, a javadalmazás, a munkaidő, az egészség és biztonság, a lakhatás, a nemek közötti egyenlőség, a munkavállalók szabad mozgása, az egyenlő bánásmód, a munkavállalók kiküldetése, a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási feltételei, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés, a szociális védelem és szociális biztonság területén a tagállamok közötti összehangolás.
A feltételesség célja a fenntartható mezőgazdaság megteremtése, méghozzá annak elérése révén, hogy a kedvezményezettek nagyobb mértékben legyenek tudatában annak, hogy az említett alapvető előírásokat be kell tartani. A kedvezményezettek számára megfelelő kompenzációt kell nyújtani ezen előírások teljesítésére tekintettel. Emellett további célja, hogy a környezetre, a munkaügyi normákra, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó célkitűzésekkel való nagyobb fokú összhang kialakítása révén a KAP jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. A feltételességnek mint az ambiciózusabb környezetvédelmi, szociális és éghajlat-politikai kötelezettségvállalások viszonyítási alapjának szerves részét kell képeznie a KAP környezetvédelmi és szociális struktúrájának, és az Unió egész területén teljeskörűen kell alkalmazni. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy azokat a mezőgazdasági termelőket, akik nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek, arányos, eredményes és visszatartó erejű szankciók sújtsák [a horizontális rendeletnek] megfelelően.
(22) A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre és különösen a tápanyag-gazdálkodásra. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a földhasználatot, a vetésforgót, a művelési gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét.Ezenkívül a tagállamok egyéb nemzeti előírásokat is meghatározhatnak a III. mellékletben megállapított főbb célkitűzésekhez kapcsolódóan a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményének javítása érdekében. A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret részeként, a mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni a tagállamok által az egyéni mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő, speciálisan erre a célra kidolgozott elektronikus eszköz segítségével. Az eszköz a várakozások szerint segítséget nyújt majd a mezőgazdasági üzemeken belüli döntéshozatalhoz, egészen a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos minimumfunciók szintjétől kezdve. Ezenkívül a széles körű átjárhatóság és a modulrendszerű felépítés révén várhatóan lehetőség nyílik majd arra, hogy az eszköz további, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható elektronikus és e-kormányzási alkalmazásokkal egészüljön ki. Annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők között és az EU-n belül, a Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.
(22) A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a különböző termelési módok mezőgazdasági sajátosságait, az egynyári növények, az állandó kultúrák és egyéb meghatározott termelés megkülönböztetését, a földhasználatot, a vetésforgót, a helyi és hagyományos gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét. Ezenkívül a tagállamok olyan egyenértékű gyakorlatokat vagy tanúsítási rendszereket is meghatározhatnak, amelyek olyan kedvező hatást gyakorolnak az éghajlatra és a környezetre, amely hasonló vagy jobb, mint egy vagy több jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó gyakorlat hatása.
Módosítás 1127 Rendeletre irányuló javaslat 22 a preambulumbekezdés (új)
(22a) A biológiai sokféleség uniószerte tapasztalható csökkenésének kezelése érdekében minden tagállamban biztosítani kell a nem termelési célt szolgáló területek és jellemzők minimális szintjét a feltételesség és az ökorendszerek keretében. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak stratégiai terveikben arra kell törekedniük, hogy a terület legalább 10%-át a biológiai sokféleség szempontjából előnyös tájképi elemek tegyék ki. Ilyenek többek között a védősávok, a vetésforgóban vagy nem vetésforgóban parlagon hagyott területek, a sövények, a nem termelési célú fák, a teraszfalak és a tavak, amelyek mindegyike hozzájárul a szén-dioxid-megkötés fokozásához, a talajerózió és a talaj kimerülésének megelőzéséhez, a levegő és a víz szűréséhez, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítéséhez.
(23) A tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, hogy azok a gazdaságok szintjén működőképesek legyenek, valamint hogy biztosított legyen a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód. A szakpolitika fenntarthatóságát erősítő feltételességi szabályok összhangja érdekében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek ki kell terjedniük a környezetvédelemre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó főbb uniós jogszabályokra, amelyek nemzeti szintű végrehajtása pontosan meghatározott kötelezettségeket ró az egyéni mezőgazdasági termelőkre, ideértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv11 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv12, illetve a 91/676/EGK tanácsi irányelv13 alapján fennálló kötelezettségeket is. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez14 mellékelt együttes nyilatkozatában foglaltak nyomon követése érdekében a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv16 vonatkozó rendelkezései – jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekként – a feltételesség hatálya alá kerülnek, és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások jegyzéke ennek megfelelően módosul.
(23) A tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, hogy azok a gazdaságok szintjén működőképesek legyenek, valamint hogy biztosított legyen a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód. A szakpolitika fenntarthatóságát erősítő feltételességi szabályok összhangja érdekében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek ki kell terjedniük a környezetvédelemre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó főbb uniós jogszabályokra, amelyek nemzeti szintű végrehajtása pontosan meghatározott kötelezettségeket ró az egyéni mezőgazdasági termelőkre, ideértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv11 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv12, illetve a 91/676/EGK tanácsi irányelv13 alapján fennálló kötelezettségeket is. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez14 mellékelt együttes nyilatkozatában foglaltak nyomon követése érdekében a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15(a víz-keretirányelv) és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv16 vonatkozó rendelkezései –jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekként – a feltételesség hatálya alá kerülnek, és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások jegyzéke ennek megfelelően módosul.
____________________
____________________
11. A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
11. A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
13. A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
13. A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
14. Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
14. Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
15. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
15. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).
16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).
(24) A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell létrehozniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak.
(24) A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező, jó minőségű mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak. A tanácsadási szolgáltatásokkal és innovációs rendszerekkel kapcsolatos uniós kezdeményezéseknek lehetőség szerint a tagállami szinten már meglévő szolgáltatásokra és rendszerekre kell épülniük.
(26) Az uniós jogszabályokban elő kell írni, hogy a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben állapítsanak meg követelményeket azon minimális területnagyságra vonatkozóan, amely után termeléstől független kifizetés folyósítható. E követelmények megállapításakor szem előtt kell tartani annak szükségességét, hogy elkerülhető legyen a nagy számú kis összegű kifizetés kezeléséből eredő túlzott adminisztratív teher, továbbá, hogy a támogatások eredményesen járuljanak hozzá azon KAP-célkitűzések teljesítéséhez, amelyek tekintetében a támogatástól független közvetlen kifizetések folyósítására sor kerül. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás minimális szintje valamennyi valódi mezőgazdasági termelő számára garantálható legyen, és teljesüljön a Szerződés azon célkitűzése, amely szerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, éves, területalapú, termeléstől független kifizetést kell előirányozni „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás” elnevezésű beavatkozástípus keretében. A szóban forgó támogatás még célirányosabbá tétele érdekében a kifizetés összegei területcsoportonként, társadalmi-gazdasági és/vagy agronómiai feltételek alapján differenciálhatók. A mezőgazdasági termelők jövedelmét hátrányosan befolyásoló hatások elkerülése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják. Ebben az esetben a támogatási jogosultságok bármilyen további közelítés előtti értékének arányosnak kell lennie az 1307/2013/EU rendelet szerinti alaptámogatási rendszerek keretében meghatározott értékkel, figyelembe véve az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásokat is. A tagállamoknak emellett törekedniük kell vonatkozó értékeik további közelítésére abból a célból, hogy folytatódjon a múltbeli értékektől való fokozatos eltávolodás.
(26) Az uniós jogszabályokban elő kell írni, hogy a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben állapítsanak meg követelményeket azon minimális területnagyságra vonatkozóan, amely után termeléstől független kifizetés folyósítható. E követelmények megállapításakor szem előtt kell tartani annak szükségességét, hogy elkerülhető legyen a nagy számú kis összegű kifizetés kezeléséből eredő túlzott adminisztratív teher, továbbá, hogy a támogatások eredményesen járuljanak hozzá azon KAP-célkitűzések teljesítéséhez, amelyek tekintetében a termeléstől független közvetlen kifizetések folyósítására sor kerül. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás minimális szintje valamennyi aktív mezőgazdasági termelő számára garantálható legyen, és teljesüljön a Szerződés azon célkitűzése, amely szerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, éves, területalapú, termeléstől független kifizetést kell előirányozni „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás” elnevezésű beavatkozástípus keretében. A szóban forgó támogatás még célirányosabbá tétele érdekében a kifizetés összegei területcsoportonként, társadalmi-gazdasági, környezeti és/vagy agronómiai feltételek alapján differenciálhatók. A mezőgazdasági termelők jövedelmét hátrányosan befolyásoló hatások elkerülése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják. Ebben az esetben a támogatási jogosultságok bármilyen további közelítés előtti értékének arányosnak kell lennie az 1307/2013/EU rendelet szerinti alaptámogatási rendszerek keretében meghatározott értékkel, figyelembe véve az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásokat is. A tagállamoknak emellett törekedniük kell vonatkozó értékeik közelítésére abból a célból, hogy 2026-ig teljes konvergencia valósuljon meg.
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 26 a preambulumbekezdés (új)
(26a) A KAP keretében nyújtott jövedelemtámogatás Európa-szerte jelentősen hozzájárul számos kisméretű és családi gazdaság stabilitásához és fenntarthatóságához, és a mezőgazdasági termelőkkel szembeni elvárások ugyan nőttek, a pénzbeli juttatások azonban nem.A KAP uniós költségvetésből való általános részesedése csökken, az ágazatban végbement piaci válságok és az aktív mezőgazdasági termelők csökkenő száma pedig továbbra is veszélyeztetik az ágazat túlélését.A családi gazdaságok modelljét a KAP általános célkitűzéseként és a tagállami stratégiai tervek révén védeni kell, és megfelelő hely biztosításával el kell ismerni e modell létfontosságú szerepét, amely hozzájárul a vidéki élet társadalmi szövetéhez, és sok vidéki lakos számára megélhetést biztosít.A családi gazdaságok hozzájárulnak a fenntartható élelmiszer-termeléshez, a természeti erőforrások megőrzéséhez, a diverzifikációs szükségletekhez és az élelmezésbiztonság biztosításához.A kis családi gazdaságok modelljét követő mezőgazdasági termelők lesznek azok, akik elsőként megérzik majd a globalizáció rendkívüli mértékű nyomását.Ha ilyen helyzet merülne fel, az a KAP célkitűzéseinek egyértelmű kudarca lenne, és aláásná a KAP jövőbeli támogatása mellett szóló érveket.A KAP-stratégiai terveknek ezért konkrét célkitűzéseik révén e gazdálkodási modell védelmének fenntartására kell törekedniük.
(28) A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy az egyéb közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek.
(28) A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy a közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek. Az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében azonban fel kell hatalmazni a tagállamokat, hogy bizonyos mezőgazdasági termelőket elsőre automatikusan az egyszerűsített rendszerbe vegyenek fel, biztosítva nekik a lehetőséget arra, hogy egy adott időszak elteltével ebből kilépjenek. Az arányosság elvének betartása érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az egyszerűsített rendszerben részt vevő mezőgazdasági kistermelők esetében csökkentett feltételességi ellenőrzést vezessenek be.
Módosítás 28 és 791 Rendeletre irányuló javaslat 30 a preambulumbekezdés (új)
(30a) Az ökológiai gazdálkodás számos tagállamban fejlődik, és bizonyítottan közjavakat szolgáltat, ökoszisztéma-szolgáltatásokat és természeti erőforrásokat őriz meg, csökkenti az inputfelhasználást, vonzó a fiatal mezőgazdasági termelők és különösen a nők számára, munkahelyeket teremt, új üzleti modellekkel kísérletezik, társadalmi igényeket elégít ki és új élettel tölti meg a vidéki területeket.A biotermékek iránti kereslet növekedése azonban továbbra is meghaladja a termelés bővülésének ütemét.A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy KAP-stratégiai terveik tartalmazzanak az ökológiai gazdálkodás alatt álló mezőgazdasági terület arányának növelésére vonatkozó célkitűzéseket annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a biotermékek iránti növekvő keresletet, és hogy a teljes ökológiai ellátási lánc fejlődjön.A tagállamok az ökológiai gazdálkodásra történő átállást és annak fenntartását vagy vidékfejlesztési intézkedésekkel, vagy ökorendszerekkel, vagy e kettő kombinációjával támogathatják, és gondoskodniuk kell arról, hogy a kiutalt költségvetések arányban legyenek az ökológiai termelés elvárt növekedésével.
Módosítás 29 és 792 Rendeletre irányuló javaslat 31 preambulumbekezdés
(31) A KAP-nak biztosítania kell, hogy a tagállamok a helyi szükségleteknek és a mezőgazdasági termelők tényleges körülményeinek figyelembevételével javítsák környezeti teljesítményüket. A tagállamoknak a KAP-stratégiai tervükben szereplő közvetlen kifizetések keretében önkéntes ökorendszereket kell létrehozniuk a mezőgazdasági termelők számára; e rendszereket teljes mértékben össze kell hangolni az egyéb releváns beavatkozásokkal. A tagállamoknak az ökorendszereket olyan támogatások formájában kell meghatározniuk, amelyek a közjavaknak a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával történő előállítására való ösztönzés és az ilyen javak előállításának ellentételezése céljából, illetve az említett gyakorlatok bevezetésére ítélhetők oda. Mindkét esetben a KAP környezeti és éghajlati teljesítményének javítására kell törekedniük, következésképpen túl kell mutatniuk a feltételesség rendszerében már előírt követelményeken. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ökorendszereket hoznak létre olyan mezőgazdasági gyakorlatok vonatkozásában, mint az állandó legelőkkel és a tájképi jellegzetességekkel való hatékonyabb gazdálkodás, valamint az ökológiai gazdálkodás. E rendszerek magukban foglalhatnak kezdő szintű programokat is, ami előfeltétele lehet az ambiciózusabb vidékfejlesztési kötelezettségvállalásoknak.
(31) A KAP-nak biztosítania kell, hogy a tagállamok a helyi szükségleteknek és a mezőgazdasági termelők tényleges körülményeinek figyelembevételével javítsák környezeti teljesítményüket. A tagállamoknak a KAP-stratégiai tervükben szereplő közvetlen kifizetések keretében – az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok Bizottság által megállapított listája alapján – önkéntes ökorendszereket kell létrehozniuk a mezőgazdasági termelők számára; e rendszereket teljes mértékben össze kell hangolni az egyéb releváns beavatkozásokkal. A tagállamoknak az ökorendszereket olyan támogatások formájában kell meghatározniuk, amelyek célja a közjavaknak a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával történő biztosítására való ösztönzés és annak ellentételezése; e támogatásoknak a KAP környezeti és éghajlati teljesítményének javítását kell célozniuk, következésképpen túl kell mutatniuk a feltételesség rendszerében már előírt követelményeken. A tagállamoknak a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló forrásaik bizonyos százalékát el kell különíteniük az ökorendszerek számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy olyan ökorendszereket hoznak létre, amelyek támogatják a környezetvédelmi szempontból előnyös termelési modelleket – például a külterjes állattartást –, illetve előmozdítanak mindenfajta olyan mezőgazdasági gyakorlatot, mint példáulaz állandó legelőkkel és tájképi jellegzetességekkel való hatékonyabb gazdálkodás, valamint környezetvédelmi tanúsítási rendszereket hoznak létre, mint például az ökológiai gazdálkodás, az integrált termelés és a talajvédő művelés. E rendszerek magukban foglalhatnak a vidékfejlesztési célú környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásoktól eltérő típusú intézkedéseket vagy hasonló jellegű, „kezdő szintű programnak” minősülő intézkedéseket is, ami előfeltétele lehet az ambiciózusabb vidékfejlesztési kötelezettségvállalásoknak.
(33) Gondoskodni kell róla, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás összhangban álljon az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ide tartoznak különösen az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás17 követelményei az olajos magvakra vonatkozó külön uniós bázisterületnek az EU összetételének megváltozása miatti módosításai nyomán alkalmazandó változatukban. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.
törölve
_________________
17Az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött egyetértési megállapodás az olajos magvakról (HL L 147., 1993.6.18.).
(35) Szükség van olyan ágazati beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. A teljesítési modellel összhangban az ilyen ágazati beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimális követelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. A tagállamoknak meg kell indokolniuk az egyes beavatkozástípusoknak a KAP-stratégiai tervükben való szerepeltetését, és biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. Célszerű úgy rendelkezni, hogy az uniós szinten megállapítandó átfogó beavatkozástípusok alkalmazása kiterjedjen a zöldség- és gyümölcságazatra, a borágazatra, a méhészetre, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, a komlóágazatra és az egyéb olyan, a későbbiekben meghatározandó termékekre, amelyek esetében az ágazati programok létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP e rendeletben megjelölt általános és konkrét célkitűzéseinek vagy azok egy részének teljesítésére.
(35) Szükség van olyan ágazati beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. A teljesítési modellel összhangban az ilyen ágazati beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimális követelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. A tagállamoknak meg kell indokolniuk az egyes beavatkozástípusoknak a KAP-stratégiai tervükben való szerepeltetését, és biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. Célszerű úgy rendelkezni, hogy az uniós szinten megállapítandó átfogó beavatkozástípusok alkalmazása kiterjedjen a zöldség- és gyümölcságazatra, a borágazatra, a méhészetre, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, a komlóágazatra és az egyéb olyan, a 39. cikkben meghatározott termékekre, amelyek esetében az ágazati programok létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP e rendeletben megjelölt általános és konkrét célkitűzéseinek vagy azok egy részének teljesítésére.
Módosítás 32 Rendeletre irányuló javaslat 35 a preambulumbekezdés (új)
(35a) A biológiai sokféleség megőrzésében és az élelmiszer-termelésben játszott fontos szerepének elismeréseként a méhészeti ágazatnak szánt juttatások előreláthatóan növekedni fognak; ennek fényében indokolt az uniós társfinanszírozás felső határának növelése, illetve az ágazat fejlődését elősegítő, új támogatható tevékenységek bevezetése is.
(37) A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások alapelveinek meghatározása uniós szinten történik, különös tekintettel a kiválasztási kritériumok tagállamok általi alkalmazására vonatkozó alapkövetelményekre. Ugyanakkor a tagállamoknak tág mérlegelési jogkört kell kapniuk a szükségleteiknek megfelelő egyedi feltételek meghatározásához. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai magukban foglalják az azon környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, amelyeket a tagállamoknak – egyedi nemzeti, regionális vagy helyi szükségleteikkel összhangban – a területük egészén támogatniuk kell. Indokolt, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak azoknak a mezőgazdasági termelőknek és egyéb gazdálkodóknak, akik önkéntes alapon olyan gazdálkodási kötelezettségeket vállalnak, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához, ideértve a víz minőségével és mennyiségével, a levegő minőségével, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – köztük a Natura 2000 területekkel és a genetikai sokféleséggel – kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat is. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések keretében nyújtott támogatás helyi irányítású, integrált vagy együttműködésen alapuló megközelítések és eredményalapú beavatkozások formáját is öltheti.
(37) A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások alapelveinek meghatározása uniós szinten történik, különös tekintettel a kiválasztási kritériumok tagállamok általi alkalmazására vonatkozó alapkövetelményekre. Ugyanakkor a tagállamoknak tág mérlegelési jogkört kell kapniuk a szükségleteiknek megfelelő egyedi feltételek meghatározásához. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai magukban foglalják az azon környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, amelyeket a tagállamoknak – egyedi nemzeti, regionális vagy helyi szükségleteikkel összhangban – a területük egészén támogatniuk kell. A tagállamoknak támogatást kell nyújtaniuk azoknak a mezőgazdasági termelőknek, termelők csoportjainak és egyéb gazdálkodóknak, akik önkéntes alapon olyan gazdálkodási kötelezettségeket vállalnak, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához, ideértve a víz minőségével és mennyiségével, a levegő minőségével, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal –köztük a Natura 2000 területekkel, nagy természeti értéket képviselő területekkel és a genetikai sokféleséggel– kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat is. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések keretében nyújtott támogatás helyi irányítású, integrált, kollektív vagy együttműködésen alapuló megközelítések és eredményalapú beavatkozások formáját is öltheti.
Módosítás 729 Rendeletre irányuló javaslat 37 a preambulumbekezdés (új)
(37a) Az uniós ökoszisztémák ellenálló képességének biztosítása és a biológiai sokféleség előmozdítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy támogatást nyújtsanak a fenntartható agrár-környezetvédelmi gyakorlatokhoz, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a genetikai erőforrások védelméhez és javításához, különösen a hagyományos nemesítési módszerek révén.
Módosítás 34, 749 és 856 Rendeletre irányuló javaslat 38 preambulumbekezdés
(38) A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket foglalhatják magukban: az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatások; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgoztatnak e beavatkozástípus keretében. Ez a kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat. A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.
(38) A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatásoknak magukban kell foglalniuk az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását szolgáló támogatásokat és magukban foglalhatnak az ökológiai gazdálkodásba bevont területekfenntartását szolgáló támogatásokat is; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást, az agroökológiát és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; a hagyományos mezőgazdasági tájak védelme, állatjólét és állategészségügy; a genetikai erőforrások és a biodiverzitás megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgozhatnak e beavatkozástípus keretében, és megerősíthetik a kifejezetten a méhészeti ágazatra irányuló agrár-környezetvédelmi intézkedéseket, amelyek az Unió egyes régióiban már léteznek, valamint további intézkedéseket dolgozhatnak ki. Ez a kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek, pénzügyi ösztönzők és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat. A tagállamoknak pénzügyi ösztönzőket is kell nyújtaniuk a kedvezményezetteknek. A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.
Módosítás 35 és 795 Rendeletre irányuló javaslat 39 preambulumbekezdés
(39) Az erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtásához, és a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdőprogramjain vagy azokkal egyenértékű eszközökön kell alapulniuk, amelyeknek viszont a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről szóló rendeletből [LULUCF-rendelet] eredő és az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencián tett kötelezettségvállalásokra kell épülniük. A beavatkozásoknak az erdőgazdálkodási tervekre vagy azokkal egyenértékű eszközökre kell alapulniuk, és a következőket foglalhatják magukban: az erdőterületek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a földterületek erdősítését és az agrárerdészeti rendszerek létrehozását és megújítását is; az erdészeti erőforrások védelme, helyreállítása és minőségének javítása, figyelembe véve az alkalmazkodási igényeket is; az erdők védelmének és rezilienciájának biztosítását és fokozását szolgáló beruházások, valamint az erdei ökoszisztémákkal és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása; továbbá a megújuló energiák használatának és a biogazdaságnak a támogatására irányuló intézkedések és beruházások.
(39) Az erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az agrárerdészeti rendszerek használatának kiszélesítéséhez és az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtásához, és a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdőprogramjain vagy azokkal egyenértékű eszközökön kell alapulniuk, amelyeknek viszont az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendeletből1a származó, illetve az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencián tett kötelezettségvállalásokra kell épülniük. A beavatkozásoknak fenntartható erdőgazdálkodási tervekre vagy azokkal egyenértékű eszközökre kell alapulniuk, amelyek megvalósítják a légköri szén-dioxid hatékony megkötését és egyúttal növelik a biológiai sokféleséget, és amelyek a következőket foglalhatják magukban: az erdőterületek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a földterületek erdősítését, a tüzek megelőzését és az agrárerdészeti rendszerek létrehozását és megújítását is; az erdészeti erőforrások védelme, helyreállítása és minőségének javítása, figyelembe véve az alkalmazkodási igényeket is; az erdők védelmének és rezilienciájának biztosítását és fokozását szolgáló beruházások, valamint az erdei ökoszisztémákkal és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása; továbbá a megújuló energiák használatának és a biogazdaságnak a támogatására irányuló intézkedések és beruházások.
_____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).
(40) Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy ellentételezést biztosítson a kedvezményezettek számára a Natura 2000 irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő hátrányok tekintetében. Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.
(40) Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken, köztük a hegyvidéki területeken és szigeti régiókban tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy ellentételezést biztosítson a kedvezményezettek számára a 92/43/EGK tanácsi irányelv1a által létrehozott Natura 2000 és a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő hátrányok tekintetében. Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt, ugyanakkor elegendő rugalmasságot kell lehetővé tenniük a stratégiai tervekben a különböző beavatkozások közötti kiegészítő jelleg hatékonyabb megteremtése érdekében. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai terveik általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.
____________________
A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(41) A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő, mezőgazdasági üzemeken belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell. Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját.
(41) A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő beruházások támogatása révén egyaránt törekedni kell, amelyek célja a mezőgazdasági üzemek rezilienciájának erősítése. Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági és erdőterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a meliorációhoz, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját.
(42) Tekintettel arra, hogy meg kell szüntetni az uniós mezőgazdaság beruházási hiányát, és javítani kell a kiemelt fontosságú csoportok, nevezetesen a magasabb kockázati profilú fiatal mezőgazdasági termelők és új belépők finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, elő kell mozdítani az InvestEU Alap garanciáinak és a támogatások és a finanszírozási eszközök kombinációjának igénybevételét. Mivel a finanszírozási eszközök alkalmazásában jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamokban a finanszírozáshoz való hozzáférés, a bankszektor fejlettsége, a kockázati tőke jelenléte, a közigazgatás működésének ismerete és a kedvezményezettek lehetséges köre tekintetében fennálló különbségek miatt, a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk a megfelelő célokat, a kedvezményezetteket, a preferenciális feltételeket és a támogathatósággal kapcsolatos egyéb lehetséges szabályokat.
(42) Tekintettel arra, hogy meg kell szüntetni az uniós mezőgazdaság beruházási hiányát és javítani kell a kiemelt fontosságú csoportok, nevezetesen a magasabb kockázati profilú fiatal mezőgazdasági termelők és új belépők finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, ösztönözni kell a támogatások finanszírozási eszközökkel való ötvözését. Mivel a finanszírozási eszközök alkalmazásában jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamokban a finanszírozáshoz való hozzáférés, a bankszektor fejlettsége, a kockázati tőke jelenléte, a közigazgatás működésének ismerete és a kedvezményezettek lehetséges köre tekintetében fennálló különbségek miatt, a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk a megfelelő célokat, a kedvezményezetteket, a preferenciális feltételeket és a támogathatósággal kapcsolatos egyéb lehetséges szabályokat.
(43) A fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek a földterületekhez való hozzáférés, a magas árak és a hitelhez való hozzáférés kapcsán. Vállalkozásaikat nagyobb mértékben veszélyezteti az árak ingadozása (az inputok és a termények esetében is), és nagy szükségük van a vállalkozói és kockázatkezelési készségek tárgyában tartott képzésekre. Ezért alapvetően fontos, hogy folytatódjék az új vállalkozások és mezőgazdasági üzemek létesítésének támogatása. A tagállamoknak stratégiai megközelítést, valamint egyértelmű és koherens beavatkozásokat kell kidolgozniuk a generációs megújulás érdekében az e kérdéshez rendelt konkrét célkitűzéseknek megfelelően. E cél megvalósítása érdekében a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy KAP-stratégiai terveikben preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők által igénybe vehető finanszírozási eszközök tekintetében, és a szóban forgó stratégiai tervekben rendelkezniük kell a közvetlen kifizetések keretösszegének legalább 2%-át kitevő összeg elkülönítéséről. A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a vidéki induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás maximális összegét, amely finanszírozási eszközökön keresztül vagy azokkal kombinálva is elérhető, indokolt felemelni 100 000 EUR-ra.
(43) A fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek a földterületekhez való hozzáférés, a magas árak és a hitelhez való hozzáférés kapcsán. Vállalkozásaikat nagyobb mértékben veszélyezteti az árak ingadozása (az inputok és a termények esetében is), és nagy szükségük van a vállalkozói, kockázatmegelőzési és vezetői készségek tárgyában tartott képzésekre. Ezért alapvetően fontos, hogy folytatódjék az új vállalkozások és mezőgazdasági üzemek létesítésének támogatása. A tagállamoknak stratégiai megközelítést, valamint egyértelmű és koherens beavatkozásokat kell kidolgozniuk a generációs megújulás érdekében az e kérdéshez rendelt konkrét célkitűzésnek megfelelően. E cél megvalósítása érdekében a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy KAP-stratégiai terveikben preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők által igénybe vehető finanszírozási eszközök tekintetében, és a szóban forgó stratégiai tervekben rendelkezniük kell az első pillérben a közvetlen kifizetések éves keretösszegének legalább 2%-át kitevő összeg elkülönítéséről. A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a vidéki induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás maximális összegét, amely finanszírozási eszközökön keresztül vagy azokkal kombinálva is elérhető, indokolt felemelni 100 000 EUR-ra.
(44) Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat, amelyeket az EMVA-ból kell finanszírozni. A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket.
(44) Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat, amelyeket az EMVA-ból kell finanszírozni. A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket. A kockázatkezelési eszközöknek a mezőgazdasági termelők előtt álló kihívásokhoz – köztük az éghajlatváltozáshoz – való hozzáigazítása érdekében a KAP eszköztárának magában kell foglalnia a mezőgazdasági termelőknél az állat- és növénybetegségek leküzdése érdekében hozott intézkedések kapcsán felmerülő költségek és veszteségek, valamint a biogazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági termelőknél a felelősségükön kívül eső külső szennyezés miatt felmerülő veszteségek kompenzálását. Az EMVA által finanszírozott beavatkozások nemzeti kockázatkezelési rendszerekkel való összeegyeztethetőségét azonban biztosítani kell.
Módosítás 41 és 796 Rendeletre irányuló javaslat 45 preambulumbekezdés
(45) A támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy legalább két jogalany együttműködést alakítson ki és folytasson a KAP célkitűzéseinek teljesítése céljából. A támogatás az ilyen együttműködés valamennyi szempontjához kapcsolódhat, például a következőkhöz: minőségrendszerek létrehozása; kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések; a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatása; kísérleti projektek; a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség operatív csoportjainak projektjei, helyi fejlesztési projektek, intelligens falvak, vásárlói klubbok és közös géphasználat céljából létrejövő termelői körök; mezőgazdasági társulások; erdőgazdálkodási tervek; hálózatok és klaszterek; szociális mezőgazdaság; közösségi támogatású mezőgazdaság; a LEADER hatálya alá tartozó fellépések; továbbá termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása, valamint az együttműködés egyéb olyan formáinak kialakítása, amelyek a KAP konkrét célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek bizonyulnak.
(45) A támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy legalább két jogalany együttműködést alakítson ki és folytasson a KAP célkitűzéseinek teljesítése céljából. A támogatás az ilyen együttműködés valamennyi szempontjához kapcsolódhat, például a következőkhöz: minőségrendszerek létrehozása, tanúsítási költségei, népszerűsítése és fenntartása; kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések; a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatása; kísérleti projektek; a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség operatív csoportjainak projektjei, helyi fejlesztési projektek, intelligens falvak, vásárlói klubok és közös géphasználat céljából létrejövő termelői körök; mezőgazdasági társulások; erdőgazdálkodási tervek, ideértve az agrárerdészetet; hálózatok és klaszterek; szociális mezőgazdaság; közösségi támogatású mezőgazdaság; a LEADER hatálya alá tartozó fellépések; továbbá termelői csoportok és termelői szervezetek – többek között az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a alapján elismert termelői csoportok – létrehozása, valamint az együttműködés egyéb olyan formáinak kialakítása, amelyek a KAP konkrét célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek bizonyulnak. A generációs megújulás előmozdításának egyik módjaként mérlegelni kell külön támogatás nyújtását azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a törvényben előírt nyugdíjkorhatár elérése előtt abba kívánják hagyni a gazdálkodást, és egy együttműködő fiatalabb mezőgazdasági termelőnek kívánják átadni gazdaságukat.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).
(47) Az EMGA-nak továbbra is a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló és az ágazati beavatkozástípusokat kell finanszíroznia, míg a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások költségeit ezentúl is az EMVA-ból kell fedezni, az e rendeletben foglaltak szerint. A KAP pénzgazdálkodásának szabályait a két alapra és az általuk támogatott tevékenységekre vonatkozóan külön-külön kell rögzíteni, figyelembe véve, hogy az új teljesítési modell nagyobb mértékű rugalmasságot és szubszidiaritást biztosít a tagállamoknak célkitűzéseik teljesítéséhez. Az e rendeletben előírt beavatkozástípusokat a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.
(47) Az EMGA-nak továbbra is a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló és az ágazati beavatkozástípusokat kell finanszíroznia, míg a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások költségeit ezentúl is az EMVA-ból kell fedezni, az e rendeletben foglaltak szerint. A KAP pénzgazdálkodásának szabályait a két alapra és az általuk támogatott tevékenységekre vonatkozóan külön-külön kell rögzíteni, figyelembe véve, hogy az új teljesítési modell nagyobb mértékű rugalmasságot és szubszidiaritást biztosít a tagállamoknak célkitűzéseik teljesítéséhez. Az e rendeletben előírt beavatkozástípusokat a 2022. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.
(48) A közvetlen kifizetésekhez a KAP-stratégia terv alapján nyújtott támogatások az e rendeletben rögzítendő nemzeti előirányzatokon belül ítélhetők oda. E nemzeti előirányzatoknak tükrözniük kell azt a folyamatos változást, amelynek eredményeként azon tagállamok esetében, amelyek hektáronkénti támogatási szintje a legalacsonyabb, az előirányzatokat fokozatosan növelni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90%-a közötti különbség 50%-kal csökkenjen. A kifizetéscsökkentési mechanizmus és az annak eredményeként elérhetővé váló összeg figyelembevétele érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok KAP-stratégiai tervében szereplő indikatív pénzügyi előirányzatok teljes éves összege meghaladja a nemzeti előirányzatot.
(48) Az EMGA nem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek káros hatással vannak a környezetre, vagy nem egyeztethetők össze az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel a fenntartható mezőgazdálkodási elvekkel összhangban.A közvetlen kifizetésekhez a KAP-stratégiai tervek alapján nyújtott támogatások az e rendeletben rögzítendő nemzeti előirányzatokon belül ítélhetők oda. E nemzeti előirányzatoknak tükrözniük kell azt a folyamatos változást, amelynek eredményeként azon tagállamok esetében, amelyek hektáronkénti támogatási szintje a legalacsonyabb, az előirányzatokat fokozatosan növelni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90%-a közötti különbség 50%-kal csökkenjen. A kifizetéscsökkentési mechanizmus és az annak eredményeként felszabaduló összeg tagállami felhasználásának figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok KAP-stratégiai tervében szereplő indikatív pénzügyi előirányzatok teljes éves összege meghaladja a nemzeti előirányzatot.
(49) Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében egységes, a tagállami közkiadásokhoz viszonyított hozzájárulási arányt kell megállapítani az EMVA-ból nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Sajátos jelentőségük vagy jellegük figyelembevétele érdekében egyes művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási arányokat kell megállapítani. A fejlettségi szintből, a távoli fekvésből és az elszigeteltségből fakadó sajátos hátrányok enyhítése érdekében indokolt az EMVA-ból biztosított hozzájárulás arányát megfelelő szinten megállapítani a kevésbé fejlett régiók, az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében.
(49) Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében meg kell állapítani egy, a tagállami közkiadásokhoz viszonyított általános hozzájárulási arányt az EMVA-ból nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Sajátos jelentőségük vagy jellegük figyelembevétele érdekében egyes művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási arányokat kell megállapítani. Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek fejlettségi szintjéből, távoli fekvéséből és elszigeteltségéből fakadó sajátos hátrányok enyhítése érdekében magasabb EMVA-hozzájárulást kell megállapítani ezen régiók esetében.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).
Módosítás 45 Rendeletre irányuló javaslat 49 a preambulumbekezdés (új)
(49a) A régiók és térségek uniós szintű kategorizálásához objektív kritériumokat kell meghatározni az EMVA-ból nyújtott támogatások tekintetében. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a állapított meg. A megfelelő – különösen a lemaradó régiók felzárkóztatására és a tagállamokon belüli régióközi egyenlőtlenségek kezelésére irányuló – támogatás biztosítása érdekében a legfrissebb osztályozásokat és adatokat kell felhasználni.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
Módosítás 46 és 797 Rendeletre irányuló javaslat 50 preambulumbekezdés
(50) Elő kell írni, hogy ne lehessen támogatást nyújtani az EMVA-ból olyan beruházásokhoz, amelyek károsak lennének a környezetre nézve. Ezért e rendeletnek tartalmaznia kell egy sor kizárási szabályt, valamint biztosítania kell annak lehetőségét, hogy további, a szóban forgó célt szolgáló garanciák kerüljenek meghatározásra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. Gondoskodni kell különösen arról, hogy az EMVA-ból ne lehessen finanszírozni olyan öntözési beruházásokat, amelyek nem járulnak hozzá az érintett víztest vagy víztestek jó állapotának eléréséhez vagy megőrzéséhez, sem olyan erdőtelepítési beruházásokat, amelyek nincsenek összhangban a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően meghatározott éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel.
(50) Az EMVA-nak kiemelt támogatást kell nyújtania a gazdasági és környezeti hasznokat egyaránt termelő beruházásoknak, ugyanakkor nem szabad támogatnia az olyan beruházásokat, amelyek károsak lennének a környezetre nézve, vagy amelyek nincsenek összhangban az éghajlati, környezetvédelmi, állatjóléti és a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzésekkel. Azokat a beruházásokat kell hangsúlyozni, amelyek gazdasági és környezeti előnyökkel is járnak. Ezért e rendeletnek tartalmaznia kell egy sor pontosabban meghatározott kizárási szabályt, valamint biztosítania kell annak lehetőségét, hogy további, a szóban forgó célt szolgáló garanciák kerüljenek meghatározásra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. Gondoskodni kell különösen arról, hogy az EMVA-ból ne lehessen finanszírozni olyan erdőtelepítési beruházásokat, amelyek nincsenek összhangban a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően meghatározott éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel.Az EMVA továbbá nem fedezhet olyan öntözési beruházásokat, amelyek nem járulnak hozzá az érintett víztest vagy víztestek jó állapotának eléréséhez vagy megőrzéséhez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hatóságok minden erdőtelepítési és újraerdősítési tevékenység során aktívan fellépjenek az ökológiai szempontokat és az erdőtüzek kezelését illetően, és erősítsék meg a puha megelőző intézkedések és a földhasználat szerepét.
Módosítás 47 Rendeletre irányuló javaslat 51 a preambulumbekezdés (új)
(51a) Annak érdekében, hogy az Unió függetlenné válhasson a fehérjenövény-behozataltól, a KAP arra törekszik, hogy a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel1a (megújulóenergia-irányelv) összhangban ösztönözze a fehérjenövények olajos melléktermékeiből származó bio-tüzelőanyagok felhasználását.
____________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
Módosítás 858 Rendeletre irányuló javaslat 51 b preambulumbekezdés (új)
(51b) Az EMGA és az EMVA keretében nem nyújtható támogatás azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek tevékenysége bikaviadalokra szánt bikák tenyésztését is magában foglalja. Az ilyen jellegű finanszírozás egyértelműen sérti a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményt.
(52) E program – kifejezésre juttatva annak fontosságát, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban fellépjen az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben – továbbra is hozzá fog járulni az éghajlat-politikai szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az EU költségvetési kiadásainak 25 %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését szolgálja. A KAP keretében végrehajtandó fellépések a tervek szerint a KAP pénzügyi keretének 40 %-ával járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez. A releváns fellépések meghatározására a program kidolgozása és végrehajtása folyamán kerül sor, majd e fellépéseket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni.
(52) E program – kifejezésre juttatva annak fontosságát, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban fellépjen az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben – továbbra is hozzá fog járulni az éghajlat-politikai szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez és a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos kivezetéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az EU költségvetési kiadásainak legalább 30 %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését szolgálja. A KAP keretében végrehajtandó fellépéseknek a KAP pénzügyi keretének legalább 40 %-ával kell hozzájárulniuk az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez. A releváns fellépések meghatározására a program kidolgozása és végrehajtása folyamán kerül sor, majd e fellépéseket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni.
(54) Az uniós hozzáadott érték növelése, a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése és a fenti általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne egymástól elszigetelten hozzák meg az e rendelet szerinti döntéseket, hanem a KAP-stratégiai tervben rögzítendő strukturált folyamat keretében. A KAP Unió-szerte megvalósítandó konkrét célkitűzéseit, a beavatkozások fő típusait, a teljesítménykeretet és az irányítási struktúrát uniós szintű, felülről építkező szabályozásban kell megállapítani. A feladatok ily módon történő felosztásának célja az, hogy teljes mértékben megfeleljenek egymásnak a befektetett pénzügyi források és az elért eredmények.
(54) Az uniós hozzáadott érték növelése, a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése és a fenti általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne egymástól elszigetelten hozzák meg az e rendelet szerinti döntéseket, hanem a KAP-stratégiai tervben rögzítendő strukturált folyamat keretében. A KAP Unió-szerte megvalósítandó konkrét célkitűzéseit, a beavatkozások fő típusait, a teljesítménykeretet és az irányítási struktúrát uniós szintű, felülről építkező szabályozásban kell megállapítani. A feladatok ily módon történő felosztásának célja az, hogy teljes mértékben megfeleljenek egymásnak a befektetett pénzügyi források és az elért eredmények.
(55) A KAP-stratégiai tervek egyértelműen stratégiai jellegének biztosítása, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és különösen az uniós jogszabályokból vagy nemzetközi megállapodásokból eredő, egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz, az erdőkhöz, a biológiai sokféleséghez és a vízhez kapcsolódó, rögzített hosszú távú nemzeti célokkal való összekapcsolás előmozdítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy tagállamonként egyetlen ilyen stratégiai terv kerüljön kidolgozásra.
(55) A KAP-stratégiai tervek egyértelműen stratégiai jellegének biztosítása, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és különösen az uniós jogszabályokból vagy nemzetközi megállapodásokból eredő, egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz, az erdőkhöz, a biológiai sokféleséghez és a vízhez kapcsolódó, rögzített hosszú távú nemzeti célokkal való összekapcsolás előmozdítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy tagállamonként egyetlen ilyen stratégiai terv kerüljön kidolgozásra. A tagállamok közigazgatási szerkezetének megfelelő figyelembevételével a stratégiai tervnek – adott esetben – regionális vidékfejlesztési intézkedéseket is tartalmaznia kell.
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 55 a preambulumbekezdés (új)
(55a) Elengedhetetlen, hogy a KAP-stratégiai tervek egyértelmű, egyszerű és félreérthetetlen kerettel rendelkezzenek a szakpolitikák nemzeti, regionális vagy helyi szintű túlszabályozásának elkerülése érdekében.
Módosítás 51 Rendeletre irányuló javaslat 55 b preambulumbekezdés (új)
(55b) Az új teljesítési modell nem kérdőjelezheti meg a belső piac integritását vagy a KAP hagyományosan európai jellegét, amelynek olyan valódi közösségi szakpolitikának kell maradnia, amely uniós megközelítést és egyenlő versenyfeltételeket biztosít.
Módosítás 730 Rendeletre irányuló javaslat 55 c preambulumbekezdés (új)
(55c) Az EUMSZ 208. cikkével összhangban az Unió és a tagállamok biztosítják, hogy a fejlesztési együttműködési célkitűzéseket valamennyi KAP-beavatkozásban figyelembe vegyék, és azok tiszteletben tartsák az élelemhez való jogot és a fejlődéshez való jogot. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a KAP stratégiai tervek a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben és a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok, valamint az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek, az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalásainak és az Európai Parlament és a Tanács által „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia alapján elfogadott alkalmazandó jogszabályoknak az időben történő teljesítéséhez.
(56) KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.
(56) KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó reális célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, ugyanakkor biztonságot nyújtanak a végső kedvezményezettek számára, és egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében. Annak érdekében, hogy a célok tagállamok általi meghatározása és a beavatkozások megtervezése megfelelő legyen és maximalizálja a KAP célkitűzéseihez való hozzájárulást, biztosítva ugyanakkor a politika közös jellegét is, a KAP-stratégiai tervek stratégiáját a helyi körülmények előzetes elemzésére és a szükségleteknek a KAP célkitűzéseivel összefüggésben történő felmérésére kell alapozni. A KAP-stratégiai tervekkel kapcsolatos eljárások során biztosítani kell a mezőgazdasági termelők és azok szervezeteinek minden szakaszba történő bevonását.
(57) Annak érdekében, hogy a célok tagállamok általi meghatározása és a beavatkozások megtervezése megfelelő legyen és maximalizálja a KAP célkitűzéseihez való hozzájárulást, a KAP-stratégiai tervek stratégiáját a helyi körülmények előzetes elemzésére és a szükségleteknek a KAP célkitűzéseivel összefüggésben történő felmérésére kell alapozni.
(57) Azt is fontos biztosítani továbbá, hogy a KAP-stratégiai tervek megfelelően tudják tükrözni a tagállamok feltételeinek, (mind belső, mind külső) struktúráinak és piaci helyzetének változásait, valamint hogy idővel igazíthatók legyenek ezekhez.
(58) A KAP-stratégiai terveknek – tekintve, hogy közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, ágazati beavatkozások és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusait egyaránt magukban kell foglalniuk – fokozniuk kell a KAP különféle eszközei közötti összhangot. Ezenkívül biztosítaniuk és igazolniuk kell, hogy a tagállamok által kiválasztott beavatkozások összhangban vannak az uniós prioritásokkal és célkitűzésekkel, és megfelelnek azoknak. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tervek tartalmazzanak egy, a KAP konkrét célkitűzései köré szerveződő, eredményorientált beavatkozási stratégiát, beleértve az említett célkitűzésekhez kapcsolódó, számszerűsített célokat is. Az éves alapon történő nyomon követés lehetővé tétele érdekében helyénvaló előírni, hogy e céloknak eredménymutatókon kell alapulniuk.
(58) A KAP-stratégiai terveknek – tekintve, hogy közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, ágazati beavatkozások és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusait egyaránt magukban kell foglalniuk – fokozniuk kell a KAP különféle eszközei közötti összhangot. Ezenkívül biztosítaniuk és igazolniuk kell, hogy a tagállamok által kiválasztott beavatkozások összhangban vannak az uniós prioritásokkal és célkitűzésekkel, és megfelelnek azoknak. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tervek tartalmazzanak egy, a KAP konkrét célkitűzései köré szerveződő, eredményorientált beavatkozási stratégiát, beleértve az említett célkitűzésekhez kapcsolódó, számszerűsített célokat is. A nyomon követés lehetővé tétele érdekében helyénvaló előírni, hogy e céloknak eredménymutatókon kell alapulniuk.
Módosítás 800 Rendeletre irányuló javaslat 58 a preambulumbekezdés (új)
(58a) Az elérhető információk mennyisége és minősége tekintetében jelentős eltérések vannak az e rendelet 6. cikkében meghatározott konkrét célkitűzések nyomon követésére szolgáló jelenlegi tudásalap terén. Néhány konkrét célkitűzés, különösen a biológiai sokféleség nyomon követése tekintetében a jelenlegi tudásalap gyenge, vagy nem alkalmazkodik megfelelően ahhoz a célhoz, hogy megbízható hatásmutatókat kell kialakítani, például a beporzókra és a növényfajták biológiai sokféleségére. A 6. cikkben, illetve az I. mellékletben az Unió egészére meghatározott konkrét célkitűzéseknek és mutatóknak közös vagy összehasonlítható tudásalapon és módszertanon kell alapulniuk valamennyi tagállamban. A Bizottságnak azonosítania kell azokat a területeket, ahol tudásbeli hiányosságok vannak, illetve ahol a tudásalapot nem igazították hozzá megfelelően a KAP hatásának nyomon követéséhez. A Bizottságnak fel kell használnia az uniós költségvetést arra, hogy közös választ adjon a tudással és a nyomon követéssel kapcsolatos akadályokra a 6. cikkben említett összes konkrét célkitűzés és mutató tekintetében. Jelentést kell készítenie erről a kérdésről, megállapításait pedig nyilvánosságra kell hoznia.
(59) A stratégiának ki kell emelnie továbbá a KAP eszközeinek egymást és az egyéb uniós szakpolitikákat kiegészítő jellegét. A KAP-stratégiai terveknek adott esetben figyelembe kell venniük különösen a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai jogszabályokat, és az e jogszabályok nyomán született nemzeti terveket a jelenlegi helyzet elemzésének (GYELV elemzés) keretében ismertetni kell. Célszerű felsorolni azokat a jogalkotási eszközöket, amelyekre a KAP-stratégiai tervben kifejezetten hivatkozni kell.
(59) A stratégiának ki kell emelnie továbbá a KAP eszközeinek egymást és az egyéb uniós szakpolitikákat, köztük a kohéziós politikát kiegészítő jellegét. A KAP-stratégiai terveknek figyelembe kell venniük különösen a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai jogszabályokat, az Uniónak a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciára vonatkozó kötelezettségvállalásait, és az e jogszabályok nyomán született nemzeti terveket a jelenlegi helyzet elemzésének (GYELV elemzés) keretében ismertetni kell. Célszerű felsorolni azokat a jogalkotási eszközöket, amelyekre a KAP-stratégiai tervben kifejezetten hivatkozni kell.
Módosítás 55 Rendeletre irányuló javaslat 59 a preambulumbekezdés (új)
(59a) Mivel a jövedelemtámogatási rendszer fontos szerepet játszik a mezőgazdasági üzemek gazdasági életképességének garantálásában, célszerű figyelembe venni azokat a társadalmi hatásokat, amelyeket a KAP a vidéki térségekben való munkahelyteremtésre gyakorol.A tagállamoknak ezért a stratégiai tervük kidolgozása során figyelembe kell venniük a foglalkoztatási hatást is, amelyet egy létesítmény kifejt egy bizonyos területen.A vonatkozó szakpolitikai eszközök tervezése és végrehajtása során kiemelten kell kezelni azokat az intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek több munkahelyet teremtenek.
(60) Tekintve, hogy a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy a KAP-stratégiai terv végrehajtásának egy részét nemzeti keretszabályozás alapján regionális szintre delegálják-e, a nemzeti szintű kihívások kezelése céljából a régiók között folytatandó koordináció megkönnyítése érdekében helyénvaló előírni, hogy a KAP-stratégiai tervek mutassák be a nemzeti és a regionális beavatkozások egymáshoz való viszonyát.
(60) Tekintve, hogy a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy a KAP-stratégiai terv kidolgozásának és végrehajtásának egy részét a nemzeti keretszabályozásnak megfelelően, vidékfejlesztési beavatkozási programok révén regionális szintre delegálják-e, a nemzeti szintű kihívások kezelése során a régiók között folytatandó koordináció megkönnyítése érdekében helyénvaló előírni, hogy a KAP-stratégiai tervek mutassák be a nemzeti és a regionális beavatkozások egymáshoz való viszonyát.
Módosítás 802 Rendeletre irányuló javaslat 68 a preambulumbekezdés (új)
(68a) A víz elengedhetetlen termelési tényező a mezőgazdaság számára. A vízgazdálkodás ezért alapvető kérdés, és jobb vízgazdálkodási formákra van szükség. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatást gyakorol a vízforrásokra, és gyakoribb és intenzívebb aszályos időszakokkal, valamint heves esőzésekkel jár együtt. Az egyik kézenfekvő megoldás a víz eltárolása az őszi és téli időszakokban. Emellett a víztestek hozzájárulnak a gazdag biodiverzitásnak kedvező környezet megteremtéséhez. Lehetővé teszik az élő talajok megőrzését és a folyókban az elégséges vízáramlást, ösztönözve ezzel a vízi élővilágot.
(69) Minden egyes KAP-stratégiai terv esetében ki kell jelölni egy irányító hatóságot, amely felelős a terv irányításáért és végrehajtásáért. A hatóság feladatait meg kell határozni e rendeletben. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóság – az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősségének fenntartása mellett – átruházza feladatai egy részét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a KAP-stratégiai tervek irányítása és végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei az [(EU, Euratom) X] európai parlamenti rendeletnek [az új költségvetési rendelet] és az (EU) X európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [az új horizontális rendelet] megfelelően védelemben részesüljenek.
(69) Minden egyes KAP-stratégiai terv esetében ki kell jelölni egy irányító hatóságot, amely felelős a terv irányításáért és végrehajtásáért. Ugyanakkor a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó elemek regionális kezelése esetén a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy regionális irányító hatóságokat hozzanak létre.Ezek feladatait meg kell határozni e rendeletben. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok –az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősségük fenntartása mellett– átruházzák feladataik egy részét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a KAP-stratégiai tervek irányítása és végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei az [(EU, Euratom) X] európai parlamenti rendeletnek [az új költségvetési rendelet] és az (EU) X európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [az új horizontális rendelet] megfelelően védelemben részesüljenek.
(70) A megosztott irányítás elvével összhangban a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottságok segítik a KAP végrehajtásában. A rendszer és a tagállamok helyzetének egyszerűsítése érdekében e rendelet végrehajtásához csak egy monitoringbizottság létrehozására kerül sor a 2014–2020-as programozási időszakban felállított Vidékfejlesztési Bizottság és az ugyanabban az időszakban létrehozott, közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság összevonásával. Az irányító hatóság és a monitoringbizottság közös feladata, hogy támogassák a tagállamokat a KAP-stratégiai terv végrehajtásában. A Bizottság munkáját segítenie kell a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak is az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően.
(70) A megosztott irányítás elvével összhangban a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottságok segítik a KAP végrehajtásában. A rendszer és a tagállamok helyzetének egyszerűsítése érdekében e rendelet végrehajtásához csak egy monitoringbizottság létrehozására kerül sor a 2014–2020-as programozási időszakban felállított Vidékfejlesztési Bizottság és az ugyanabban az időszakban létrehozott, közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság összevonásával. Az irányító hatóság és a monitoringbizottság közös feladata, hogy támogassák a tagállamokat a KAP-stratégiai terv végrehajtásában. Ugyanakkor a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó elemek regionális kezelése esetén a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy regionális monitoringbizottságokat hozzanak létre. A Bizottság munkáját segítenie kell a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak is az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően.
(71) Az EMVA-nak a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtás révén támogatnia kell [a horizontális rendelet 7. cikkében] említett feladatok ellátásával kapcsolatos fellépéseket. Ezenkívül a tagállamok kezdeményezésére technikai segítség nyújtható a KAP-stratégiai tervvel összefüggő támogatások eredményes igazgatásához és végrehajtásához szükséges feladatok ellátásához. A technikai segítségnyújtás mértékének tagállami kezdeményezésre történő emelésére csak Málta esetében van lehetőség.
(71) Az EMVA-nak a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtás révén támogatnia kell [a horizontális rendelet 7. cikkében] említett feladatok ellátásával kapcsolatos fellépéseket. Ezenkívül a tagállamok kezdeményezésére technikai segítség nyújtható a KAP-stratégiai tervvel összefüggő támogatások eredményes igazgatásához és végrehajtásához szükséges feladatok ellátásához. A technikai segítségnyújtás mértékének tagállami kezdeményezésre történő emelésére csak Luxemburg és Málta esetében van lehetőség.
Módosítás 60 és 803 Rendeletre irányuló javaslat 74 preambulumbekezdés
(74) A teljesítési modellből fakadó eredményorientáltsághoz szilárd teljesítménykeretre van szükség, különösen mivel a KAP-stratégiai tervnek egyéb megosztott irányítású szakpolitikák általános célkitűzéseihez is hozzá kell járulnia. A teljesítményalapú szakpolitika megvalósításának részeként éves és többéves értékeléseket kell végrehajtani a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretben meghatározott, kiválasztott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján. E célból – korlátozott számban – célirányos mutatókat kell kiválasztani, oly módon, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen alkotni arról, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a kitűzött célok eléréséhez. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatók uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokat foglalhatnak magukban.
(74) A teljesítési modellből fakadó eredményorientáltsághoz szilárd teljesítménykeretre van szükség, különösen mivel a KAP-stratégiai tervnek egyéb megosztott irányítású szakpolitikák általános célkitűzéseihez is hozzá kell járulnia. A teljesítményalapú szakpolitika megvalósításának részeként értékeléseket kell végrehajtani a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretben meghatározott, kiválasztott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján. E célból – korlátozott számban – célirányos mutatókat kell kiválasztani, oly módon, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen alkotni arról, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a kitűzött célok eléréséhez. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre, például a vízminőségre és a víz mennyiségére vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatóknak uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokat kell magukban foglalniuk.
(75) A teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó feladatok részeként a tagállamoknak nyomon kell követniük az elért haladást, és arról évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak. A tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodva a Bizottságnak jelentést kell tennie a konkrét célkitűzések teljesítése terén elért előrehaladásról a teljes programozási időszakra vonatkozóan, és e célra bázismutatókat kell használnia.
(75) A teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó feladatok részeként a tagállamoknak nyomon kell követniük az elért haladást, és arról jelentést kell tenniük. A tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodva a Bizottságnak jelentést kell tennie a konkrét célkitűzések teljesítése terén elért előrehaladásról a teljes programozási időszakra vonatkozóan, és e célra bázismutatókat kell használnia.
(76) Megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy amennyiben a KAP-stratégiai terv végrehajtásának eredményei jelentős mértékben eltérnek a kitűzött céloktól, fel lehessen lépni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy a Bizottság cselekvési terv benyújtására szólíthassa fel a tagállamokat jelentős és indokolatlan alulteljesítés esetén. Ez az uniós finanszírozás felfüggesztéséhez, végeredményben pedig – amennyiben a tervezett eredmények nem valósulnak meg – csökkentéséhez vezethet. Ezenkívül az ösztönző mechanizmus részeként általános teljesítménybónusz kerül bevezetésre, amely a jó környezetvédelmi és éghajlati teljesítmény nyújtására való ösztönzés céljából ítélhető oda.
(76) Megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy amennyiben a KAP-stratégiai terv végrehajtásának eredményei jelentős mértékben eltérnek a kitűzött céloktól, fel lehessen lépni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. A tagállamokat ezért jelentős és indokolatlan alulteljesítés esetén cselekvési terv benyújtására szólíthatják fel. Ez az uniós finanszírozás felfüggesztéséhez, végeredményben pedig – amennyiben a tervezett eredmények nem valósulnak meg – csökkentéséhez vezethet.
Módosítás 1144 Rendeletre irányuló javaslat 78 a preambulumbekezdés (új)
(78a) A 106. cikkben leírt értékelést „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia számszerűsített célkitűzései alapján kell elvégezni.
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 80 a preambulumbekezdés (új)
(80a) A harmadik országokkal aláírt, a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó kereskedelmi megállapodásoknak olyan mechanizmusokat és védzáradékokat kell tartalmazniuk, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az uniós és nem uniós mezőgazdasági termelők között, valamint védik a fogyasztókat.
(81) Az e rendelet bármely rendelkezésének alkalmazása céljából gyűjtött személyes adatokat a szóban forgó célnak megfelelően kell feldolgozni. Ezenkívül anonimizálni és – nyomon követés vagy értékelés céljára történő feldolgozás esetén – összesíteni kell őket, továbbá gondoskodni kell a védelmükről az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen a45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19 és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek20 megfelelően. Az érintetteket tájékoztatni kell a személyes adataik feldolgozásáról és az adatvédelemmel kapcsolatos jogaikról.
(81) Az e rendelet bármely rendelkezésének alkalmazása céljából gyűjtött személyes adatokat a szóban forgó célnak megfelelően kell feldolgozni. Ezenkívül anonimizálni és – nyomon követés vagy értékelés céljára történő feldolgozás esetén – összesíteni kell őket, továbbá gondoskodni kell a védelmükről az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen az (EU)2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19 és az (EU)2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek20 megfelelően. Az érintetteket tájékoztatni kell a személyes adataik feldolgozásáról és az adatvédelemmel kapcsolatos jogaikról.
_________________
_________________
19Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
19Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
20 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
20 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(83) A jogbiztonság garantálása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok zökkenőmentes, egységes és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok; a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra és egyes kapcsolódó elemekre a támogathatósági feltételekkel összefüggésben alkalmazandó szabályok; a támogatási jogosultságok bejelentésének tartalmára vonatkozó szabályok és a támogatási jogosultságok aktiválásával kapcsolatos követelmények; az ökorendszerekre vonatkozó további szabályok; intézkedések annak elkerülésére, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit az adott ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse, ideértve az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen támogatás kifizetése 2027-ig azon termelési egységek alapján folytatódhasson, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották; a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek, valamint a szóban forgó támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket megállapító szabályok.
(83) A jogbiztonság garantálása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok zökkenőmentes, egységes és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok; a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra és egyes kapcsolódó elemekre a támogathatósági feltételekkel összefüggésben alkalmazandó szabályok; az egyenértékű intézkedések meghatározására szolgáló kritériumok, valamint a nemzeti vagy regionális tanúsítási rendszerekre alkalmazandó megfelelő követelmények megállapítása; az éghajlat, a környezet és az állatjólét szempontjából kedvező hatású mezőgazdasági gyakorlatok példáit tartalmazó jegyzék összeállítása; intézkedések annak elkerülésére, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit az adott ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse, ideértve az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen támogatás kifizetése 2027-ig azon termelési egységek alapján folytatódhasson, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották; a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek, valamint a szóban forgó támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket megállapító szabályok.
(84) Annak érdekében, hogy az ágazati beavatkozástípusok hozzájáruljanak a KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez és megerősítsék a KAP egyéb eszközeivel létrejött szinergiákat, valamint hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen vagy tisztességtelen verseny, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok és az azokra a helyzetekre vonatkozó szabályok, amikor az elismert ágazatközi szervezet nem tesz eleget a szóban forgó, termelőkre vonatkozó kritériumoknak és kötelezettségeknek; az ágazati beavatkozástípusok megfelelő működésére, az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapjára – ezen belül a referencia-időszakokra és a forgalmazott termékek értékének kiszámítására –, valamint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintjére vonatkozó szabályok; a szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai; és a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, valamint az e kötelezettség alól annak érdekében biztosítható mentességek szabályai, hogy elkerülhetők legyenek a további adminisztratív terhek, továbbá a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok. Az uniós forrásoknak a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások céljára történő eredményes és hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a bejelentési kötelezettségre vonatkozó további követelmények és a szóban forgó beavatkozástípusok végrehajtásának költségeihez biztosítandó minimális uniós hozzájárulás tekintetében.
(84) Annak érdekében, hogy az ágazati beavatkozástípusok hozzájáruljanak a KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez és megerősítsék a KAP egyéb eszközeivel létrejött szinergiákat, valamint hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen vagy tisztességtelen verseny, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok és az azokra a helyzetekre vonatkozó szabályok, amikor az elismert ágazatközi szervezet nem tesz eleget a szóban forgó, termelőkre vonatkozó kritériumoknak és kötelezettségeknek; az ágazati beavatkozástípusok megfelelő működésére, az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapjára – ezen belül a referencia-időszakokra és a forgalmazott termékek értékének kiszámítására –, valamint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintjére vonatkozó szabályok; a szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai; a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, az e kötelezettség alól a járulékos adminisztratív terhek elkerülése érdekében biztosítható mentességek szabályai, a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok, valamint a teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó szabályok. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a feltételességi szabályoktól való ideiglenes eltérésre vonatkozóan olyan, rendkívül kedvezőtlen körülmények esetén, mint például a katasztrófaesemények vagy járványok. A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a mezőgazdasági és környezetvédelmi gyakorlatok, valamint a nemzeti vagy regionális környezetvédelmi tanúsítási rendszerek tekintetében egyenértékű gyakorlatokat határozzon meg. Az uniós forrásoknak a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások céljára történő eredményes és hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a bejelentési kötelezettségre vonatkozó további követelmények és a szóban forgó beavatkozástípusok végrehajtásának költségeihez biztosítandó minimális uniós hozzájárulás tekintetében. A KAP-stratégiai tervek kidolgozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el egy, a tagállamok és az illetékes regionális és helyi hatóságok, valamint más partnerek közötti partnerség megszervezésére vonatkozó magatartási kódex meghatározása céljából.
(85) Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot és azt, hogy a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások elérjék céljukat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos aktusokat fogadjon el a gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz, a beruházásokhoz és az együttműködéshez nyújtott támogatások tekintetében.
(85) Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot és azt, hogy a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások elérjék céljukat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az egyes beavatkozástípusok minimális és maximális támogatási összegeinek kiegészítése tekintetében.
(86) E rendelet egyes, nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami előirányzatok és a KAP-stratégiai terv tartalma tekintetében.
(86) E rendelet egyes, nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami előirányzatok tekintetében.
(87) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az olajos magvakra vonatkozó támogatáshoz kapcsolódó referenciaterületek meghatározása, a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó értesítések, a csökkentés kiszámításának módja arra az esetre, ha a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja a bázisterületet, a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás, a vidékfejlesztési célokat szolgáló beavatkozások különböző típusaira nyújtott uniós támogatások teljes összegének tagállamok szerinti éves bontása, a KAP-stratégiai tervbe belefoglalandó elemek bemutatására vonatkozó szabályok, a KAP-stratégiai tervek jóváhagyásának eljárásai és időkeretei, valamint a KAP-stratégiai tervek módosítása iránti kérelmek jóváhagyásával kapcsolatos szabályok, a KAP-stratégiai tervek által kínált lehetőségekhez kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények alkalmazására vonatkozó egységes feltételek, a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretre vonatkozó szabályok, az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályok, a Bizottság által elvégzendő teljesítményértékeléshez benyújtandó tagállami információkra vonatkozó szabályok, az adatigényekre és a potenciális adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályok, valamint a teljesítménybónuszok tagállamok számára történő kiosztását meghatározó következetes megközelítés biztosítására irányuló rendelkezések. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek22 megfelelően kell gyakorolni.
(87) E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az olajos magvakra vonatkozó támogatáshoz kapcsolódó referenciaterületek meghatározása, a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó értesítések, a csökkentés kiszámításának módja arra az esetre, ha a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja a bázisterületet, a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás, a vidékfejlesztési célokat szolgáló beavatkozások különböző típusaira nyújtott uniós támogatások teljes összegének tagállamok szerinti éves bontása, a KAP-stratégiai tervek szabványos formája, a KAP-stratégiai tervek jóváhagyásának eljárásai és időkeretei, valamint a KAP-stratégiai tervek módosítása iránti kérelmek benyújtásával és jóváhagyásával kapcsolatos szabályok, a KAP-stratégiai tervek által kínált lehetőségekhez kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények alkalmazására vonatkozó egységes feltételek, az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályok. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek22 megfelelően kell gyakorolni.
_________________
_________________
22 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
22 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 70 Rendeletre irányuló javaslat 92 a preambulumbekezdés (új)
(92a) Az Unió szigeti régiói sajátos nehézségekkel küzdenek a mezőgazdasági tevékenységek és a vidékfejlesztés területén.Ezekben a régiókban el kell végezni a KAP hatásvizsgálatát, és fel kell térképezni annak lehetőségét, hogy a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott intézkedéseket az Unió valamennyi szigeti régióra kiterjesszék.
(93) A jogbiztonság és a folytonosság biztosítása érdekében a Horvátországra vonatkozó, a közvetlen kifizetések és a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésére irányuló mechanizmussal kapcsolatos egyedi rendelkezéseket 2021. január 1-jéig továbbra is alkalmazni kell,
(93) A jogbiztonság és a folytonosság biztosítása érdekében a Horvátországra vonatkozó, a közvetlen kifizetések és a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésére irányuló mechanizmussal kapcsolatos egyedi rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell. Horvátország 2022-ben a csatlakozási szerződés szerint meghatározott összegre jogosult, beleértve a horvátországi aknamentesített földterületekre elkülönített nemzeti tartalékhoz nyújtott kiegészítő keretösszeget is, és ezt a jogot a 2022-re szóló nemzeti keret kiszámításában is szerepeltetni kell.
Módosítás 72 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják, valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;
b) azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják az egyenlő feltételek biztosítása révén, valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;
Módosítás 73 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a tagállamok által elkészítendő KAP-stratégiai tervek, amelyek a konkrét célkitűzésekkel és az azonosított szükségletekkel összhangban célokat jelölnek ki, beavatkozásokat határoznak meg és rendelkeznek a pénzügyi források elosztásáról
c) a tagállamok által – és adott esetben a régióikkal együttműködve – elkészítendő KAP-stratégiai tervek, amelyek a konkrét célkitűzésekkel és az azonosított szükségletekkel, illetve a belső piaccal összhangban célokat jelölnek ki, beavatkozásokat határoznak meg és rendelkeznek a pénzügyi források elosztásáról;
(2) Ez a rendelet a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott, a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra szóló KAP-stratégiai tervben szereplő beavatkozásokhoz az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott uniós támogatásokra alkalmazandó.
(2) Ez a rendelet a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott, a 2022. január 1-jétől kezdődő időszakra szóló KAP-stratégiai tervben szereplő beavatkozásokhoz az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott uniós támogatásokra alkalmazandó.
(2) Az e rendelet alapján nyújtott, az EMVA-ból finanszírozott támogatásokra az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] európai parlamenti és tanácsi rendelet26 II. címének III. fejezete, III. címének II. fejezete, valamint 41. és 43. cikke és alkalmazandó.
(2) Az európai strukturális és beruházási alapok és a KAP-stratégiai tervek közötti koherencia biztosítása céljából az e rendelet alapján nyújtott, az EMVA-ból finanszírozott támogatásokra az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] európai parlamenti és tanácsi rendelet26 II.címének III.fejezete, III.címének II.fejezete, valamint 41. és 43.cikke és alkalmazandó.
__________________
__________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […/…] rendelete [dátum] [teljes cím], (HL L ...).
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […/…] rendelete [dátum] [teljes cím], (HL L ...).
Módosítás 76 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) „mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a vonatkozó tagállami fogalommeghatározás értelmében vett mezőgazdasági tevékenységet folytat;
a) „mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355.cikkével együtt értelmezett 52.cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a vonatkozó tagállami fogalommeghatározás értelmében vett, a helyes mezőgazdasági gyakorlattal összhangban lévő mezőgazdasági tevékenységet folytat;
Módosítás 77 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba) „közjavak”: olyan, a piacon meg nem fizetett áruk vagy szolgáltatások, amelyek környezetvédelmi és társadalmi eredményei meghaladják a környezetvédelmi, éghajlatügyi és állatjóléti jogszabályok által előírt kötelező szintet.
Módosítás 78 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
bb) „európai közjavak”: olyan közjavak vagy -szolgáltatások, amelyek hatékonyan csak uniós szinten biztosíthatók olyan beavatkozások révén, amelyek célja a tagállamok közötti koordináció, valamint az uniós mezőgazdasági piacon az egyenlő feltételek biztosítása.Az európai közjavak közé tartozik különösen a vízvédelem, a biológiai sokféleség védelme, a talajtermékenység védelme, a beporzók védelme és az állatjólét;
Módosítás 79 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) „kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti joggal összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik gazdasági veszteségeket szenvedtek el;
e) „kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagállam által a nemzeti joggal összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők kockázatokkal szembeni védelemben, gazdasági veszteség vagy jövedelemcsökkenés esetén pedig kompenzációs kifizetésben részesülnek;
Módosítás 80 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – f pont – i alpont
i. az érintett programok keretében kiválasztott projekt, szerződés, fellépés vagy projektcsoport;
i. az érintett stratégiai terv keretében kiválasztott projekt, szerződés, fellépés vagy projektcsoport;
Módosítás 81 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – f pont – ii alpont
ii. a finanszírozási eszközök összefüggésében egy program pénzügyi hozzájárulása valamely finanszírozási eszközhöz és az e finanszírozási eszköz által később a végső kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi támogatás;
ii. a finanszírozási eszközök összefüggésében egy stratégiai terv hozzájárulása valamely finanszírozási eszközhöz és az e finanszírozási eszköz által később a végső kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi támogatás;
Módosítás 82 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – h pont – i alpont
i. olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet vagy természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős;
i. olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet vagy természetes személy, illetve természetes vagy jogi személyek egy csoportja, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős;
Módosítás 83 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – h pont – ii alpont
ii. az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a szervezet, amelyik a támogatást kapja;
ii. az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a jogalany, amely a támogatást kapja;
Módosítás 84 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – i pont
i) „cél”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatókra vonatkozóan előzetesen elfogadott, az időszak végére elérendő érték;
i) „cél”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatók tekintetében előzetesen elfogadott, a KAP-stratégiai terv időszakának végére elérendő érték;
j) „mérföldkő”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított mutatók tekintetében a KAP-stratégiai terv végrehajtásának időszaka alatt egy meghatározott időpontban elérendő közbenső cél.
j) „mérföldkő”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatók tekintetében a KAP-stratégiai terv időszaka alatt egy meghatározott időpontig a tagállamok által – az időarányos előrehaladás biztosítása érdekében – elérendő közbenső cél.
Módosítás 86 és 1148 cp1 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben meghatározzák a mezőgazdasági tevékenység, a mezőgazdasági terület, a támogatható hektár, a valódi mezőgazdasági termelő és a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát:
(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben meghatározzák a mezőgazdasági tevékenység, a mezőgazdasági terület, a támogatható hektár, az aktív mezőgazdasági termelő, a fiatal mezőgazdasági termelő és az új mezőgazdasági termelő fogalmát:
Módosítás 866 és 1185 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre;
a) a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket, valamint a vizenyős területek művelését is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre, többek között az agrárerdészetben;
Módosítás 87 és 1148 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont – bevezető rész
b) a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:
b) a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket, valamint az agrárerdészeti rendszereket. A tájjellegnek a mezőgazdasági terület elemeihez kell tartoznia. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák”, az „állandó gyepterület” és az „agrárerdészeti rendszerek” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:
Módosítás 1148 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont – i alpont
i. „szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet28 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet29 39. cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének vagy az e rendelet 65. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet;
i. „szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, akár termények és fák és/vagy cserjék együttese révén erdő-szántó agrárerdészeti rendszert képező formában is, továbbá beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet28 22., 23. és 24.cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet29 39.cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28.cikkének vagy az e rendelet 65.cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet
__________________
__________________
28 A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).
28 A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).
29 A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).
29 A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).
Módosítás 1148 cp4 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – cím
ii. „állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;
ii. „állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat – beleértve a műanyaggal bélelt ültetőkben levőket is (ha a tagállam erről rendelkezik) – és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;
Módosítás 1148 cp5, 1148 cp6, 1148 cp7, 89 cp2 és 804 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii alpont
iii. „állandó gyepterület és állandó legelő” (együttesen: „állandó gyepterület”): a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő, gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt földterület. Ide tartozhatnak az egyéb, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak otthont adó területek is;
iii. „állandó gyepterület és állandó legelő” (a továbbiakban együttesen: „állandó gyepterület”): gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő földterület, illetve, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, olyan földterület, amelyet legalább öt éve nem szántottak fel;e földterület otthont adhat egyéb legeltetés céljára alkalmas fajoknak is, például cserjéknek és/vagy fáknak, továbbá, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, egyéb, takarmányként szolgáló fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak, feltéve hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak. Ha a tagállamok úgy döntenek, a zöldtakarmány fajának megváltoztatása is vetésforgó, amennyiben az új vetés az előző vetéstől eltérő fajkeverékből áll. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy állandó gyepterületnek tekintik:
i. a legeltetésre alkalmas olyan földterületet, ahol a kialakult helyi gyakorlatoknak megfelelően a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban;és/vag
ii. a legeltetésre alkalmas olyan földterületet, ahol a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő, és amely otthont adhat cserjéknek és/vagy fáknak, valamint az állatok által fogyasztott egyéb erőforrásoknak (levelek, virágok, szárak, gyümölcsök).;
Módosítás 90 és 1148 cp8 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont – -iii a alpont (új)
iiia. „agrárerdészeti rendszerek”: olyan földhasználati rendszerek, amelyekben a gyakorlati mezőgazdasági termelés helyszínéül szolgáló földterületen fákat is nevelnek;
Módosítás 1148 cp9 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – b pont – -iii b alpont (új)
iiib. „időszakos gyepterület”: szántóterületen (azaz vetésforgóban) legfeljebb öt éven, vagy szántás és újravetés esetében több mint öt éven át növesztett gyepek vagy egynyári fajok.
Módosítás 91 és 1148 cp10 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont – bevezető rész
c) a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beruházások típusainak alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az magában foglalja a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területét,
c) a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az magában foglalja a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területét, ideértve a mobil vagy helyhez kötött ideiglenes technikai létesítményeket, különösen a belső mezőgazdasági utakat és vízelvezető csatornákat, valamint a silóbálákat és az elárasztással helyreállított, megművelt területeket:
Módosítás 1148 cp 11 és 1148 cp12 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont – i alpont, ia (új) és ii
i. amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, és amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll. Ha környezetvédelmi okokból az kellően indokolt, a támogatható hektárok magukban foglalhatnak bizonyos olyan területeket is, amelyeket csak minden második évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására.
i. amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, és amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll. Ha környezetvédelmi, biológiai sokféleséggel vagy éghajlattal összefüggő okokból az kellően indokolt, a támogatható hektárok magukban foglalhatnak bizonyos olyan területeket is, amelyeket csak minden harmadik évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására;
ia. amely, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, otthont adhat tájképi jellegzetességeknek és elemeknek, többek között biotópoknak, például fáknak, cserjéknek, bozótfoltoknak és vizenyős területeknek is, feltéve, hogy azok az (EU).../... rendelet [horizontális rendelet] 63. cikkének (4) bekezdésében meghatározott egyes mezőgazdasági parcellák területének legfeljebb 1/3-át fedik le;
ii. amely támogatásra jogosít e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, illetve az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében, és amely:
ii. a mezőgazdasági üzem bármely olyan területét, amely támogatásra jogosít e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, illetve az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében, és amely:
– a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtása következtében már nem felel meg a „támogatható hektár” vonatkozásában az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének a) pontjában megadott fogalommeghatározásnak;
– nem minősül a tagállamok által az e pont i. és ia. alpontja alapján meghatározottak szerinti „támogatható hektárnak”;
— a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtásának eredményeképpen:
— az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó, környezetvédelmi és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések megvalósításához hozzájáruló területalapú intézkedések eredményeképpen. Az ilyen területeket vizenyős területek művelésére lehet használni;
– az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke vagy az 1305/2013/EU rendelet 22. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján erdősített terület, amelynek feltételei összhangban vannak az 1698/2005/EK rendelet 43. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkével vagy e rendelet 65. és 67. cikkével;
– az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke vagy az 1305/2013/EU rendelet 22. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján erdősített terület, amelynek feltételei összhangban vannak az 1698/2005/EK rendelet 43. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkével vagy e rendelet 65. és 67. cikkével; a tagállamok megfelelő feltételeket határozhatnak meg azon magán- vagy nemzeti finanszírozásból folytatott erdőtelepítések beemelése céljából, amelyek hozzájárulnak a környezetvédelemmel, a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos egy vagy több konkrét célkitűzéshez.
– az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke vagy e rendelet 65. cikke szerint pihentetett terület.
– az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke vagy e rendelet 65. cikke szerint pihentetett terület.
Módosítás 93 és 1148 cp13 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 2 albekezdés
A kendertermesztésre használt területek csak abban az esetben felelnek meg a támogatható hektárra vonatkozó meghatározásnak, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,2 %-ot;
A kendertermesztésre használt területek csak abban az esetben felelnek meg a támogatható hektárra vonatkozó meghatározásnak, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,3%-ot;
Módosítás 1148 cp14 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, amely biztosítja, hogy ne részesülhessenek támogatásban azok, akik esetében a mezőgazdasági tevékenység csupán elenyésző részét képezi gazdasági tevékenységük egészének,illetve akiknek elsődleges üzleti tevékenysége nem mezőgazdasági, ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket. A fogalommeghatározás alapján – egyebek mellett a jövedelemteszttel, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításaival, a vállalat céljaival és/vagy nyilvántartásokban való szereplésével kapcsolatos szempontok figyelembevételével – megállapíthatónak kell lennie annak, hogy mely mezőgazdasági termelők nem minősülnek valódi mezőgazdasági termelőnek;
d) az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, amely biztosítja, hogy csak olyan természetes vagy jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportjai részesülhessenek támogatásban, akik a KAP-stratégiai terv célkitűzéseivel összhangban legalább minimális szintű r mezőgazdasági tevékenységet folytatnak és közjavakat nyújtanak, t ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket, különösen a részmunkaidős és a félig önellátó mezőgazdasági termelőket, valamint a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást. A fogalommeghatározásnak mindenképpen meg kell őriznie az egyénileg vagy társulásban működtetett családi mezőgazdasági üzemekre épülő uniós modellt – tekintet nélkül ezek méretére –, és szükség esetén figyelembe veheti az EUMSZ 349. cikkében meghatározott regionális sajátosságokat. A tagállamok e fogalommeghatározásból kizárhatják – a mezőgazdasági termelők csoportjainak kivételével – a mezőgazdasági termékek nagy volumenű feldolgozását végző egyéneket vagy vállalkozásokat. A fogalommeghatározás biztosítja, hogy nem részesülhetnek támogatásban olyan természetes vagy jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportjai, akik repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanvállalatokat, állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a felsorolást kiegészítik további hasonló, nem mezőgazdasági vállalkozásokkal vagy tevékenységekkel, illetve visszavonják az említett kiegészítéseket, és e fogalommeghatározásból kizárhatják a mezőgazdasági termékek nagyüzemi feldolgozását végző magánszemélyeket vagy társaságokat, a mezőgazdasági termelők ilyen feldolgozásban részt vevő csoportjainak kivételével. Amennyiben a KAP-kifizetésekben részesülő mezőgazdasági üzem egy nagyobb, elsődlegesen nem mezőgazdasági jellegű struktúra része, ennek átláthatónak kell lennie. A fogalommeghatározás megfogalmazása során a tagállamok: i. objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján alkalmaznak egy vagy több elemet, például a jövedelemtesztekkel, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításaival, a vállalat céljaival, a minimális mezőgazdasági tevékenység kritériumaival, a megfelelő tapasztalattal, képzéssel és/vagy készségekkel és/vagy mezőgazdasági tevékenységeik nyilvántartásokban való szereplésével kapcsolatos szempontokat; ii. nemzeti vagy regionális jellemzőik alapján meghatározzák a közvetlen kifizetések összegét, amely nem haladhatja meg az 5000 EUR-t, és amely szerint a legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet végző és közjavakat nyújtó mezőgazdasági termelőket minden esetben „aktív mezőgazdasági termelőnek” kell tekinteni.
Módosítás 95 és 1148 cp15 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – e pont – bevezető rész
e) a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:
e) a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az 40 éves felső korhatárt tartalmazzon, és magában foglalja a következőket:
Módosítás 96 és 1148 cp16 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – e pont – i alpont
i. a felső korhatár, amely nem haladhatja meg a 40 évet;
törölve
Módosítás 97 és 1148 cp16 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – e pont – iii alpont
iii. a megfelelő képzés és/vagy a szükséges készségek.
iii. a megfelelő képzés és/vagy készségek.
Módosítás 98 és 1148 cp16 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – e pont – 1a albekezdés (új)
A mezőgazdasági üzem vezetői pozíciójához szükséges feltételek teljesülésének vizsgálatakor a tagállamok figyelembe veszik a partnerségi megállapodások sajátosságait.
Módosítás 99 és 1148 cp16 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea) az „új mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:
i. azon feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a termelő a „mezőgazdasági üzem vezetőjének” minősüljön;
ii. megfelelő képzettség és/vagy készségek;
iii. 40 év feletti életkor.
Az e meghatározás szerinti „új mezőgazdasági termelő” nem tekinthető az e) pontban meghatározott „fiatal mezőgazdasági termelőnek”.
(2) A közegészség védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és a kenderfajtákkal kapcsolatban az (1) bekezdés c) pontjában említett tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályokkal egészítik ki e rendeletet.
(2) A közegészség védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és a kenderfajtákkal kapcsolatban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályokkal egészítik ki e rendeletet.
Módosítás 101 és 1149 cp1 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további előmozdítására és a következő általános célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk:
Az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzésekkel összefüggésben az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további előmozdítására és a következő, általános célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk a gazdasági, a környezetvédelmi és a szociális szférában:
Módosítás 102 és 1149 cp1 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;
a) a hosszú távú élelmezésbiztonságot garantáló modern, versenyképes, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása a családi gazdaságokon alapuló modell megőrzésével;
Módosítás 1149 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez;
b) a környezetvédelmi, a biológiai sokféleségre irányuló és az éghajlat-politikai fellépések támogatása és fejlesztése, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítése;
Módosítás 104 és 1149 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése.
c) a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése a munkahelyek létrehozásához és fenntartásához való hozzájárulás érdekében a fennmaradást biztosító jövedelem mezőgazdasági termelők számára történő garantálása, a teljes mezőgazdasági népesség tisztességes életszínvonalának biztosítása és a vidék elnéptelenedésének leküzdése révén, különös hangsúlyt helyezve a ritkábban lakott és kevésbé fejlett régiókra és a kiegyensúlyozott területi fejlődésre.
Az említett célkitűzéseket az ágazat korszerűsítésére irányuló, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításán keresztül megvalósítandó átfogó célkitűzés egészíti ki.
Az említett célkitűzéseket az ágazat korszerűsítésére irányuló, a mezőgazdasági termelők kutatásokhoz, képzésekhez, ismeretek megosztásához, és tudástranszfer-szolgáltatásokhoz való hozzáférésének, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításán keresztül megvalósítandó átfogó célkitűzés egészíti ki és kapcsolja össze.
Módosítás 106 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;
a) a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának biztosítása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági sokszínűség fokozása céljából, biztonságos és jó minőségű élelmiszerek méltányos áron történő biztosítása mellett, a mezőgazdasági termelők számbeli csökkenésének visszafordítása és az Unióban zajló mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása érdekében;
Módosítás 107 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;
b) a piacorientáltság fokozása a helyi, nemzeti, uniós és nemzetközi piacokon, valamint a piac stabilizálása, a kockázat- és válságkezelés, továbbá a gazdaságok hosszú távú versenyképességének, illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának növelése, nagyobb hangsúlyt fektetve a minőségbeli megkülönböztetésre, a kutatásra, az innovációra, a technológiára, a tudástranszferre, az ismeretátadásra és a digitalizációra, továbbá elősegítve a mezőgazdasági termelők hozzáférését a körforgásos gazdasági dinamikához;
Módosítás 108 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;
c) a mezőgazdasági termelők alkupozíciójának javítása az értékláncokban a társulási formák, termelői szervezetek és kollektív tárgyalások ösztönzése, valamint a rövid értékláncok támogatása és a piaci átláthatóság növelése révén;
Módosítás 1150 cp1 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;
d) hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazaton belül a szén-dioxid-elnyelők növelésével és a szénmegkötés- és tárolás fokozásával, valamint a fenntartható energia bevonásával, ugyanakkor a Párizsi Megállapodással összhangban biztosítva az élelmezésbiztonságot, a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdők védelmét;
Módosítás 110 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;
e) a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása a vegyszerfüggőség csökkentésével annak érdekében, hogy a vonatkozó jogalkotási eszközökben előírt célok elérhetők legyenek, valamint azon gazdálkodási gyakorlatok és rendszerek jutalmazása érdekében, amelyek több környezetvédelmi előnyt nyújtanak, beleértve az elsivatagosodás megállítását;
Módosítás 1150 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;
f) az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása és hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, többek között a hasznos növény- és állatfajok és a beporzó fajok védelme, a mezőgazdasági biodiverzitás, a természetvédelem és az agrárerdészet támogatása, valamint a nagyobb természetes ellenálló képesség eléréséhez való hozzájárulás, a talaj, a vizek, az élőhelyek és a tájak helyreállítása és megőrzése, továbbá a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek támogatása révén;
Módosítás 112 és 1150 cp4 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – g pont
g) a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;
g) a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal és új mezőgazdasági termelők számára és az ilyen termelők támogatása, valamint a nők mezőgazdasági ágazatban való részvételének előmozdítása, különösen a legalacsonyabb népességű, valamint a hátrányos természeti adottságú területeken;a képzések és a tapasztalatszerzés előmozdítása Unió-szerte, fenntartható vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés a vidéki területeken;
Módosítás 1150 cp5 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – h pont
h) a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;
h) a társadalmi és területi kohézió előmozdítása a vidéki területeken, többek között a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás, a társadalmi befogadás, a vidéki szegénység elleni küzdelem és a helyi fejlesztés előmozdítása révén, ideértve a vidéki közösségeknek biztosított kiváló minőségű helyi szolgáltatásokat, különös tekintettel a hátrányos természeti adottságú területekre; megfelelő élet-, munka- és gazdasági körülmények támogatása; a tevékenységek és jövedelmek diverzifikálása, ideértve az agroturizmust, a fenntartható biogazdaságot, a körforgásos gazdaságot, az erdők védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást, a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása mellett; az esélyegyenlőség vidéki területeken történő előmozdítása konkrét támogatási intézkedések révén, valamint a nők mezőgazdaságban, kézművességben, turizmusban és helyi szolgáltatásokban végzett munkájának elismerése
Módosítás 1150 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés – i pont
i. az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén.
i. az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – köztük a biztonságos, tápláló, kiváló minőségű és fenntartható élelmiszerekkel, az alacsony erőforrás-igényű mezőgazdasági termeléssel, a biogazdálkodással, az élelmiszer-pazarlás csökkentésével, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel és az állatok egészségének jólétének javításával – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, valamint a mezőgazdaság és a vidéki területek fontosságával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése, hozzájárulva ugyanakkor a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásához
(2) A konkrét célkitűzések megvalósítása során a tagállamok gondoskodnak a KAP keretében biztosított támogatások egyszerűsítéséről és megfelelő teljesítményéről.
(2) A konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében a tagállamok és a Bizottság gondoskodnak a KAP keretében biztosított támogatások megfelelő teljesítményéről és a végső kedvezményezettek számára történő egyszerűsítésről az adminisztratív terhek csökkentése révén, biztosítva ugyanakkor a kedvezményezettek közötti megkülönböztetésmentességet.
Az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzések teljesítését a kimenethez, az eredményhez és a hatáshoz kapcsolódó közös mutatók alapján kell értékelni. A közös mutatóknak magukban kell foglalniuk a következőket:
Az 5.cikkben és a 6.cikk (1)bekezdésében említett célkitűzések teljesítését a kimenethez, az eredményhez és a hatáshoz kapcsolódó közös mutatók alapján kell értékelni, és annak hivatalos információforrásokon kell alapulnia. A közös mutatóknak magukban kell foglalniuk a következőket:
Módosítás 117 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) az érintett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervben megfogalmazott ugyanazon konkrét célkitűzések tekintetében számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához használt és a célok megvalósítása tekintetében elért haladást értékelő eredménymutatók. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó mutatók a XI. mellékletben felsorolt uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokra alkalmazhatók;
b) az érintett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervben megfogalmazott ugyanazon konkrét célkitűzések tekintetében számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához használt és a célok megvalósítása tekintetében elért haladást értékelő eredménymutatók. A környezettel és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó mutatók a XI.mellékletben felsorolt uniós jogszabályokra visszavezethető kötelezettségvállalásokhoz hozzájáruló beavatkozásokra alkalmazhatók;
Módosítás 118 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai terv és a KAP összefüggésében alkalmazott hatásmutatók.
c) az 5.cikkben és a 6.cikk (1)bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervek összefüggésében alkalmazott hatásmutatók, a KAP hatókörén kívül eső tényezők figyelembevételével.
A tagállamok részletesebben is lebonthatják az I. mellékletben meghatározott kimeneti és eredménymutatókat stratégiai tervük nemzeti és regionális sajátosságai vonatkozásában.
(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az I. mellékletet a közös kimeneti, eredmény- és hatásmutatóknak az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok figyelembevétele érdekében történő kiigazítása és – szükség esetén – a melléklet új mutatókkal való kiegészítése céljából módosítják.
(2) A Bizottság a stratégiai tervek alkalmazása harmadik évének végéig elvégzi az I. mellékletben meghatározott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók hatékonyságának teljes körű értékelését.
Az értékelést követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az I. mellékletet módosítják a közös mutatók – szükség szerinti – kiigazítása céljából, figyelembe véve az e rendelet szakpolitikai végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.
A tagállamok a II. címben foglalt célkitűzéseket az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások meghatározása útján, az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően valósítják meg.
A tagállamok – és adott esetben a régióik – a II.címben foglalt célkitűzéseket az e cím II., III. és IV.fejezetében megállapított beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások meghatározása útján, az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően valósítják meg.
A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban tervezik meg.
A tagállamok – adott esetben régióikkal együttműködve – a KAP-stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban tervezik meg.
A KAP-stratégiai terv kidolgozásakor a tagállamok adott esetben régióikkal együttműködve figyelembe veszik az EUMSZ 39. cikkében meghatározott egyedi elveket, nevezetesen a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét; a megfelelő kiigazítások fokozatos megvalósításának szükségességét; azt a tényt, hogy a tagállamokban a mezőgazdaság a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazat.
A tagállamok biztosítják, hogy a beavatkozások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, összeegyeztethetők legyenek a belső piaccal, és ne torzítsák a versenyt.
A tagállamok – adott esetben régióikkal együttműködve – biztosítják, hogy a beavatkozások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, és ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.
Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben meghatározottak szerint alkalmazhatják az 15. cikkben említett csökkentést és a 26., 27., 29., 66., 67. és 68. cikkben említett támogatásokat e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, hogy az egyes tagokra a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező aktív mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogok és kötelezettségek vonatkozzanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.
A tagállamok a KAP-stratégiai terv alapján és az e rendeletben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet.
A tagállamok – adott esetben régióikkal együttműködve – a KAP-stratégiai terv alapján és az e rendeletben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet.
Módosítás 731 és 807 Rendeletre irányuló javaslat 9 a cikk (új)
9a. cikk
Fenntartható fejlődés
A KAP stratégiai tervek célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően, valamint a környezet minőségének megóvása, védelme és minőségének javítása céljával kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvét. A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a KAP konkrét célkitűzéseinek előkészítése és végrehajtása során előmozdítják a környezet védelmére vonatkozó követelményeket, az erőforrások hatékony felhasználását, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást, a biológiai sokféleséget, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet és a kockázatok mérséklését és megelőzését. A beavatkozásokat a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának az EUMSZ 208. cikkében foglalt elvével összhangban tervezik meg és hajtják végre. E stratégiai következetességet a Bizottság ellenőrzi az V. cím III. fejezetében felvázolt eljárás szerint.
Módosítás 808 Rendeletre irányuló javaslat 9 b cikk (új)
9b. cikk
A Párizsi Megállapodásnak való megfelelés
A KAP stratégiai terveinek célkitűzéseit a Párizsi Megállapodással összhangban kell megvalósítani, a Megállapodásban meghatározott globális célkitűzések és az Unió és a tagállamok nemzetileg meghatározott hozzájárulásaiban leírt vállalások elérése érdekében.
A Bizottság a KAP stratégiai tervek jóváhagyása előtt megbizonyosodik arról, hogy az összes KAP stratégiai terv céljainak és intézkedéseinek egyesítése lehetővé teszi az e cikkben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését.
Módosítás 125 Rendeletre irányuló javaslat 9 c cikk (új)
9c. cikk
A nemi dimenzió beépítése
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemi dimenzió beépítését a KAP-stratégiai tervük előkészítése, végrehajtása és értékelése során abból a célból, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, és fellépjenek a nemi alapú megkülönböztetéssel szemben.
A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások, valamint a 3. cikkben előírt fogalommeghatározások és a KAP-stratégiai tervben megfogalmazandó, a 4. cikkben előírt fogalommeghatározások tiszteletben tartsák a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodása 2. mellékletének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások, valamint a 3. cikkben előírt fogalommeghatározások és a KAP-stratégiai tervben megfogalmazandó, a 4. cikkben előírt fogalommeghatározások tiszteletben tartják a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodása 2. mellékletének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az e cím II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatáson alapuló beavatkozások tiszteletben tartsák a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodása 6. cikkének (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
törölve
Módosítás 809 Rendeletre irányuló javaslat 10 a cikk (új)
10a. cikk
A KAP globális vetülete
1. Az EUMSZ 208. cikkével összhangban az Unió és a tagállamok biztosítják, hogy a fejlesztési együttműködési célkitűzéseket valamennyi KAP-beavatkozásban figyelembe vegyék, és azok tiszteletben tartsák az élelemhez való jogot és a fejlődéshez való jogot.
2. A tagállamok biztosítják, hogy a KAP stratégiai tervek a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben foglalt célok – különösen a 2., a 10., a 12. és a 13. fenntartható fejlődési cél –, valamint a Párizsi Megállapodásban foglalt célok időben történő eléréséhez. A KAP-beavatkozásoknak ezért:
i. hozzá kell járulniuk a sokszínű és fenntartható mezőgazdaság és az ellenállóképes agro-ökológiai gyakorlatok kifejlesztéséhez az Unióban és a partnerországokban egyaránt;
ii. hozzá kell járulniuk a vetőmagok, a termesztett növények és a tenyésztett és a háziasított állatok, valamint a kapcsolódó vad fajok genetikai sokféleségének fenntartásához az Unióban és a partnerországokban egyaránt;
iii. teljes mértékben integrálniuk kell az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket;
3. Rendszeresen értékelni kell a KAP megfelelését a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának , többek között a 119a. cikkben foglalt nyomonkövetési mechanizmusból származó adatok használatával. A Bizottság jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az értékelés eredményeiről és az Unió szakpolitikai válaszairól.
(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy olyan feltételességi rendszert, amely alapján közigazgatási szankcióval kell sújtani azokat az e cím II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 65., 66. és 67. cikk szerinti éves támogatásban részesülő kedvezményezetteket, akik nem teljesítik a KAP-stratégiai tervben megállapított, a III. mellékletben felsorolt, az uniós jog alapján előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, illetve a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:
(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy olyan feltételességi rendszert, amely alapján közigazgatási szankciókat kell alkalmazni az e cím II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 65., 66. és 67. cikk szerinti éves támogatásban részesülő kedvezményezettekkel szemben, amennyiben nem teljesítik a KAP-stratégiai tervben megállapított, a III. mellékletben felsorolt, az uniós jog alapján előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, illetve a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:
Módosítás 810 cp2, 887 és 1151 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az éghajlat és a környezet;
a) az éghajlat és a környezet, beleértve a vizet, a levegőt, a talajt, a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is;
(2) A közigazgatási szankciókra vonatkozó, a KAP-stratégiai tervben szerepeltetendő szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címének IV. fejezetében meghatározott követelményeket.
(2) A hatékony és arányos közigazgatási szankciók rendszerére vonatkozó, a KAP-stratégiai tervben szerepeltetendő szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címének IV. fejezetében meghatározott követelményeket.
(2a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek járványok, kedvezőtlen éghajlati események, katasztrófaesemények vagy természeti katasztrófák esetén alkalmazandó, a feltételességi szabályoktól eltérő ideiglenes szabályokkal egészítik ki ezt a rendeletet.
Módosítás 732 Rendeletre irányuló javaslat 11 a cikk (új)
11a. cikk
A szociális feltételrendszer elve és hatálya
(1) A tagállamok KAP stratégiai terveikbe belefoglalnak egy olyan feltételrendszert, amelynek értelmében az e cím II. és III. fejezete alapján közvetlen kifizetésben vagy a 65., 66. és 67. cikk alapján éves támogatásban részesülő kedvezményezetteket közigazgatási szankcióval sújtják, amennyiben nem felelnek meg az alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételeknek és/vagy munkáltatói kötelezettségeknek, amelyek nemzeti, uniós és nemzetközi szinten az összes vonatkozó kollektív szerződésből, valamint a szociális és munkajogból erednek.
(2) A hatékony és arányos közigazgatási szankciók rendszerére vonatkozó, a KAP stratégiai tervben szerepeltetendő szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címének IV. fejezetében meghatározott követelményeket.
A földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotához kapcsolódó tagállami kötelezettségek
A földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotához kapcsolódó tagállami kötelezettségek
(1) A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági terület – köztük a termelésből kivont földterületek – jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten minimális előírásokat határoznak meg a kedvezményezettek számára a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozóan, a szóban forgó előírásoknak a III. mellékletben említett fő célkitűzésével összhangban és az érintett területek sajátos jellemzőit – egyebek mellett a talaj- és éghajlati viszonyokat, a meglévő gazdálkodási rendszereket, a földhasználatot, a vetésforgót, a gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét – figyelembe véve.
(1) A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági terület – köztük a termelésből kivont földterületek – jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok valamennyi érdekelt féllel konzultálva nemzeti vagy adott esetben regionális szinten minimális előírásokat határoznak meg a kedvezményezettek számára a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozóan, a szóban forgó előírásoknak a III. mellékletben említett fő célkitűzésével összhangban és az érintett területek sajátos jellemzőit – egyebek mellett a talaj- és éghajlati viszonyokat, a meglévő gazdálkodási rendszereket, a földhasználatot, a vetésforgót, a gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét – figyelembe véve, biztosítva, hogy a földterület hozzájáruljon a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott célok teljesüléséhez.
(2) A III. mellékletben meghatározott fő célkitűzések tekintetében a tagállamok a szóban forgó mellékletben meghatározott előírásokat kiegészítő, további előírásokat állapíthatnak meg az említett fő célkitűzésekkel összefüggésben. A tagállamok azonban kizárólag a III. mellékletben megállapított fő célkitűzésekre vonatkozóan határozhatnak meg minimális előírásokat.
(2) A KAP egységességének védelme, és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében, valamint a III. mellékletben meghatározott fő célkitűzések tekintetében a tagállamok nem állapíthatnak meg a szóban forgó mellékletben meghatározott előírásokat kiegészítő, további előírásokat az említett fő célkitűzésekkel összefüggésben a feltételességi rendszeren keretein belül. Továbbá a tagállamok kizárólag a III. mellékletben megállapított fő célkitűzésekre vonatkozóan határozhatnak meg minimális előírásokat.
A tagállamok, adott esetben elektronikus úton, ellátják az érintett kedvezményezetteket a mezőgazdasági üzem szintjén teljesítendő követelmények és előírások jegyzékével, és az azokra vonatkozó egyértelmű és pontos információkkal.
(2a) Azokat a mezőgazdasági termelőket, akik teljesítik az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben1a leírt, ökológiai gazdálkodásra vonatkozó követelményeket, úgy kell tekinteni, hogy ezáltal megfelelnek az e rendelet III. mellékletében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 8. számú előírásnak.
(2b) Az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók és a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigetek mentesülnek az e rendelet III. mellékletében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1., 2., 8. és 9. számú előírások alól.
(2c) A 28. cikk szerinti, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1., 8., 9. vagy 10. számú előírással egyenértékű mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazó önkéntes éghajlati és környezetvédelmi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelőket úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az e rendelet III. mellékletében meghatározott, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó megfelelő előírásoknak, feltéve, hogy ezek a rendszerek az 1., 8., 9. vagy 10. számú előíráshoz képest nagyobb mértékű éghajlati és környezeti előnyöket biztosítanak. Az ilyen gyakorlatokat e rendelet V. címével összhangban kell értékelni.
(3) A tagállamok egy általuk létrehozandó rendszer keretében a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a III. mellékletben említett, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszközt és az ugyanabban a mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és funkciókat, a kedvezményezettek pedig kötelesek használni az eszközt.
A Bizottság támogatást nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó szabályokkal egészítik ki, ideértve az állandó gyepterület arányát szabályozó rendszer elemeinek, a referenciaévnek és az átváltási aránynak a III. mellékletben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1. számú előírás alapján történő meghatározására, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz formátumára és további minimális elemeire és funkcióira vonatkozó szabályokat is.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az állandó gyepterület arányát szabályozó rendszer elemei, a referenciaév és a III. mellékletben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1. számú előírás szerinti átváltási arány vonatkozásában.
___________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).
(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy, a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások többi kedvezményezettje részére a földgazdálkodással és a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások) biztosító rendszert.
(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy, a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások többi kedvezményezettje részére a földgazdálkodással és a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásával kapcsolatos, minőségi és független tanácsadási szolgáltatásokat (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások) biztosító rendszert, amelynek adott esetben a tagállami szinten már meglévő rendszerekre kell épülnie. A tagállamok megfelelő költségvetést biztosítanak e szolgáltatások finanszírozására és a nemzeti KAP-stratégiai tervek tartalmazzák e szolgáltatások rövid leírását.
A tagállamok az e cikkhez kapcsolódó előirányzat legalább 30%-át a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez hozzájáruló tanácsadási szolgáltatásokra és technikai segítségnyújtásra fordítják.
(2) A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókra egyaránt kiterjednek, és kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkat bocsátanak rendelkezésre. E szolgáltatásokat a mezőgazdasági tanácsadók, a kutatók, a mezőgazdasági termelők szervezetei és a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerét (AKIS) alkotó egyéb érdekelt felek egymással összefüggő szolgáltatásainak keretében kell egyesíteni.
(2) A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókra egyaránt kiterjednek, és kutatás és innováció, valamint a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok és technikák figyelembevétele útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkat bocsátanak rendelkezésre. E szolgáltatásokat a mezőgazdasági tanácsadó hálózatok, a tanácsadók, a kutatók, a mezőgazdasági termelők szervezetei, a szövetkezetek és a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerét (AKIS) alkotó egyéb érdekelt felek egymással összefüggő szolgáltatásainak keretében kell egyesíteni.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági tanácsadás pártatlan legyen, és a tanácsadóknál ne merüljön fel összeférhetetlenség.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági tanácsadás pártatlan és a termelés és a gazdaságok teljes köréhez hozzáigazított legyen, és a tanácsadóknál ne merüljön fel összeférhetetlenség.
(3a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a mezőgazdasági tanácsadói szolgáltatások tanácsot tudjanak nyújtani mind a termeléssel, és mind a közjavak biztosításával kapcsolatban.
(4) A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásnak legalább az alábbiakra ki kell terjednie:
(4) A tagállamok által létrehozott mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásnak legalább az alábbiakra ki kell terjednie:
a) a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP-stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, a támogatási rendszerek feltételeit, továbbá a KAP-stratégiai terv alapján létrehozott finanszírozási eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat is;
a) a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP-stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, az ökorendszereket, a környezeti, éghajlati és a 65. cikk szerinti egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokat, a támogatási rendszerek feltételeit, továbbá a KAP-stratégiai terv alapján létrehozott finanszírozási eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat is;
b) a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2008/50/EK irányelv, az (EU) 2016/2284 irányelv, az (EU) 2016/2031 rendelet, az (EU) 2016/429 rendelet, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet30 55. cikke és a 2009/128/EK irányelv végrehajtására vonatkozóan meghatározott követelmények;
b) a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2008/50/EK irányelv, az (EU) 2016/2284 irányelv, az (EU) 2016/2031 rendelet, az (EU) 2016/429 rendelet, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet30 55. cikke és a 2009/128/EK irányelv végrehajtására vonatkozóan meghatározott követelmények;
c) „Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című közleményben31 meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;
c) „Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című közleményben31 meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;
d) a 70. cikk szerinti kockázatkezelés;
d) kockázatmegelőzés és -kezelés;
e) innovációs támogatás többek között a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;
e) innovációs támogatás többek között a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;
f) a digitális technológiák fejlesztése a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a 102. cikk b) pontjában foglaltak szerint.
f) a digitális technológiák fejlesztése a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a 102. cikk b) pontjában foglaltak szerint;
fa) a termelési rendszerek gazdasági teljesítményének, a versenyképesség növelésének, a piaci irányultság, a rövid ellátási láncok és a vállalkozói szellem ösztönzésének optimalizálását szolgáló technikák;
fb) szaktanácsadás olyan mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba;
fc) biztonsági előírások és pszichoszociális ellátás a gazdálkodó közösségekben;
fd) a tápanyagokkal való fenntartható gazdálkodás, beleértve a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz használatát;
fe) az agroökológiai és agrárerdészeti gyakorlatok és technikák fejlesztése mind a mezőgazdasági, mind az erdőterületeken;
ff) összpontosítás a termelői szervezetekre és más mezőgazdasági termelői csoportokra;
fg) a szükséges új készségekkel és berendezésekkel kapcsolatos tanácsok révén történő segítségnyújtás azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik meg kívánják változtatni a termelést, különösen a fogyasztói kereslet változásai miatt;
fh) termőföld-mobilitási és utánpótlás-tervezési szolgáltatások;
fi) minden olyan mezőgazdasági gyakorlat, amely lehetővé teszi a műtrágyák és növényvédő szerek használatának csökkentését természetes módszerekkel történő talajtermékenység-javítással és kártevők elleni védekezéssel;
fj) az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása; valamint
fk) az állatjólét javítása.
(4a) A nemzeti és az uniós jog egyéb, releváns rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tanácsadó szolgáltatásokért felelős személyek vagy entitások a mezőgazdasági termelőn vagy kedvezményezetten kívül – akinek a tanácsadó szolgáltatást nyújtják – nem tehetnek közzé senki számára semmilyen, a szóban forgó mezőgazdasági termelőre vagy kedvezményezettre vonatkozó személyes vagy üzleti információt vagy adatot, amelyhez tanácsadói megbízatásuk során jutottak hozzá, a nemzeti vagy uniós jog szerinti, a hatóságoknak történő kötelező jelentéstétel tárgyát képező jogsértések kivételével.
(4b) A tagállamok megfelelő nyilvános eljárás révén azt is biztosítják, hogy a mezőgazdasági tanácsadó rendszerben dolgozó tanácsadók megfelelő képesítéssel rendelkezzenek és rendszeres képzésben részesüljenek.
__________________
__________________
30. Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
30. Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
31. Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében (COM(2017)0339).
31. Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében (COM(2017)0339).
Módosítás 811 Rendeletre irányuló javaslat III. cím - 1 fejezet - 3a szakasz (új)
3a. fejezet
Biogazdálkodás
13a. cikk
Biogazdálkodás
Az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodás egy olyan tanúsított gazdálkodási rendszer, amely a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét KAP-célkitűzések közül többhöz is hozzájárulhat. Az ökológiai gazdálkodás előnyeire, valamint a növekvő keresletre tekintettel – amely továbbra is felülmúlja a termelés növekedését –, a tagállamoknak értékelniük kell az ökológiai tanúsítás keretében kezelt mezőgazdasági földterületek támogatásának szintjét. A tagállamok a KAP stratégiai terveikbe belefoglalják az ökológiai ágazat termelésének, várható keresletének és a KAP-célkitűzések teljesítésében vállalt potenciális szerepének elemzését, valamint célkitűzéseket határoznak meg az ökológiai gazdálkodás keretében művelt mezőgazdasági területek arányának növelése, és a teljes ökológiai beszállítói lánc fejlesztése érdekében. Ezen értékelés alapján a tagállamok a 65. cikk szerinti vidékfejlesztési intézkedések révén meghatározzák az ökológiai gazdaságra való áttérésre és az annak fenntartására irányuló támogatás megfelelő szintjét, továbbá biztosítaniuk kell, hogy az odaítélt költségvetés kielégítő az ökológiai termelés elvárt növekedéséhez.
Módosítás 160 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – d pont
d) az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek.
d) az éghajlati, környezetvédelmi és állatjóléti célokat szolgáló rendszerek; valamint
Módosítás 161 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da) a versenyképesség növelésére szolgáló rendszerek;
Az (1) bekezdés alkalmazását megelőzően a tagállamok kivonják az e fejezet értelmében bármely adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek folyósítandó közvetlen kifizetések összegéből a következőket:
Az (1) bekezdés alkalmazását megelőzően a tagállamok kivonhatják az e fejezet értelmében bármely adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek folyósítandó közvetlen kifizetések összegéből a következőket:
Módosítás 164, 733cp3, 766, 1118cp3, 1126cp3 és 1207cp3 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bevallott munkabérek, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is; és
a) a mezőgazdasági termelő által a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett munkabérek 50%-a, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is; és
Módosítás 165, 733cp4, 899, 1118cp4, 1126cp4 és 1207cp4 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) az érintett mezőgazdasági üzemben dolgozó azon személyek által folytatott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó rendszeres és ki nem fizetett munkavégzés ezzel egyenértékű költségét, akik nem részesülnek munkabérben, vagy akik a nyújtott szolgáltatásokért általában fizetett összegnél alacsonyabb javadalmazásban részesülnek, azonban részesülnek a mezőgazdasági üzem gazdasági eredményéből.
törölve
Módosítás 166, 767, 900, 1118cp5 és 1126cp5 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba) a 27. és 28. cikkben említett közvetlen támogatás.
Az a)és a b) pontban említett összegek kiszámításához a tagállamok az adott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szinten megállapított átlagos szokásos munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bevallott éves munkaerőegységek számának szorzataként kapott értékét használják.
Az első albekezdés a) pontjában említett összegek kiszámításához a tagállamok a tényleges munkabérköltségeket vagy a mezőgazdasági és azzal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szinten megállapított átlagos szokásos munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bejelentett éves munkaerőegységek számának szorzataként kapott értékét használják. A tagállamok a mezőgazdasági üzemek különböző típusaihoz kapcsolódó standard bérköltségekre vonatkozó mutatókat vagy gazdaságtípusonként a munkahelyteremtésre vonatkozó referenciaadatokat használhatnak.
Módosítás 1096 és 1126 cp Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a) A Bizottság információkat gyűjt a KAP első és második pilléréből kapott valamennyi támogatásról, és összesíti azt a teljes összeget, amelyet egy természetes személy közvetlenül közvetlen kifizetések révén vagy közvetve, olyan jogi személyek tényleges tulajdonosaként kap, amelyek a KAP-kifizetések (közvetlen kifizetések és vidékfejlesztésből származó kifizetések) kedvezményezettjei. A Bizottság valós időben nyomon követi a kifizetéseket, és leállítja az alábbiak összesített összegét meghaladó kifizetéseket:
a) 500 000 EUR az első pillérben a közvetlen kifizetésekre;
b) 1 000 000 EUR a második pillérbe tartozó beruházásokra; A felső határ túllépéséről értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság eseti alapon értékeli, hogy kellően indokolt esetben engedélyezhető-e kivétel. A Bizottság egyértelműen meghatározott, objektív kritériumokat dolgoz ki, amelyeket indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni a tagállamok hatóságainak szóló iránymutatások formájában;
A regionális és helyi hatóságok, önkormányzatok vagy városok által végrehajtott, a lakosság egészének javát szolgáló projekteknek nyújtott kifizetéseket ki kell zárni e felső határok hatálya alól.
A Bizottság valós idejű információs és nyomonkövetési rendszert hoz létre az ARACHNE-rendszer vagy más megfelelő informatikai eszközök kiigazítása és kiterjesztése révén; a tagállamok kötelesek minden releváns adatot (például projekt, kifizetések, jogi személy, természetes személy, tényleges tulajdonosok stb.) valós időben bevinni ebbe a rendszerbe, ami a pénzeszközök e rendelet szerinti kifizetésének feltétele; a Bizottság ezt a valós idejű információs és nyomonkövetési rendszert arra használja, hogy pontos áttekintést nyújtson az uniós források kiosztásáról és méltányos felosztásáról, valamint hogy lehetőséget kapjon a kiosztott pénzügyi eszközök nyomon követésére és összesítésére.
A kifizetések csökkentésének eredményeképpen keletkező becsült összeget elsősorban a fenntarthatóságot szolgáló, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás, másodsorban pedig a termeléstől független közvetlen kifizetések közé tartozó egyéb beavatkozások finanszírozásához való hozzájárulás céljára kell felhasználni.
A kifizetések csökkentésének eredményeképpen keletkező becsült összeget elsősorban a fenntarthatóságot szolgáló, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás, másodsorban pedig a termeléstől független közvetlen kifizetések közé tartozó egyéb beavatkozások finanszírozására kell felhasználni.
A tagállamok a szóban forgó összeget vagy annak egy részét az EMVA keretében megvalósuló, a IV. fejezetben meghatározott típusokhoz tartozó beavatkozások finanszírozására is felhasználhatják. Ezeknek az EMVA-ba történő átcsoportosításoknak szerepelniük kell a KAP-stratégiai terv pénzügyi táblázataiban, és 2023-ban felülvizsgálhatók a 90. cikkben foglaltaknak megfelelően. Az EMGA-ból az EMVA-ba átcsoportosítható forrásokra vonatkozó, a 90. cikkben megállapított maximális értékek ezen átcsoportosításokra nem alkalmazandók.
A tagállamok a szóban forgó összegből vagy annak egy részéből az EMVA keretében megvalósuló, a IV. fejezetben meghatározott típusokhoz tartozó beavatkozásokat is finanszírozhatják átcsoportosítás útján. Ezeknek az EMVA-ba történő átcsoportosításoknak szerepelniük kell a KAP-stratégiai terv pénzügyi táblázataiban, és 2024-ben felülvizsgálhatók a 90. cikkben foglaltaknak megfelelően.
Módosítás 170, 733cp9, 771, 1118cp9, 1126cp10 és 1207cp9 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják az (1) bekezdésben említett csökkentést e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy az egyes tagok a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogokkal éljenek és kötelezettségekkel bírjanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezetének megerősítéséhez.
Módosítás 733 cp10, 772, 1118cp10 és 1126cp11 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b) Amennyiben egy tagállam a 26. cikk értelmében a gazdálkodóknak kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást biztosít, és e célból a IV. mellékletben meghatározott közvetlen kifizetésekre vonatkozó előirányzatának legalább 12%-át felhasználja, dönthet úgy, hogy eltekint e cikk alkalmazásától.
Módosítás 172, 773, 903, 1118cp11 és 1126cp12 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c) Nem mentesülhetnek a támogatás csökkentése alól azok a mezőgazdasági termelők, akik tekintetében megállapítást nyer, hogy mesterségesen teremtették meg az e cikk alkalmazásából eredő hatások elkerülését lehetővé tévő körülményeket.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kifizetéseknek az (1) bekezdés szerinti csökkentésére vonatkozó számítások harmonizált alapját létrehozó és ezáltal a források jogosult kedvezményezettek közötti helyes elosztását biztosító szabályokkal egészítik ki e rendeletet.
(1) A tagállamok az e szakaszban rögzített és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételeknek megfelelően ítélhetnek oda termeléstől független közvetlen kifizetéseket.
(1) A tagállamok az e szakaszban rögzített és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételeknek megfelelően ítélhetnek oda termeléstől független közvetlen kifizetéseket az aktív mezőgazdasági termelők számára.
A tagállamok területi küszöbértéket határoznak meg, és termeléstől független közvetlen kifizetéseket kizárólag olyan valódi mezőgazdasági termelőknek ítélnek oda, akik esetében a termeléstől független közvetlen kifizetések iránti kérelem által érintett mezőgazdasági üzem támogatható területe meghaladja a szóban forgó területi küszöbértéket.
A tagállamok meghatároznak egy területi küszöbértéket és/vagy a közvetlen kifizetések alsó határértékét, és kizárólag olyan aktív mezőgazdasági termelőknek ítélnek oda közvetlen kifizetéseket, akik esetében a közvetlen kifizetésben részesülő terület és/vagy volumen eléri vagy meghaladja az említett küszöbértéket.
A területi küszöbérték meghatározásakor a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy a termeléstől független közvetlen kifizetések csak akkor legyenek odaítélhetők a valódi mezőgazdasági termelőknek, ha:
A területi küszöbérték vagy az alsó kifizetési határérték meghatározásakor a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy a közvetlen kifizetések csak akkor legyenek odaítélhetők az aktív mezőgazdasági termelőknek, ha:
Módosítás 177 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) a kapcsolódó kifizetések kezelése nem okoz túlzott mértékű adminisztratív terhet, és
a) a kapcsolódó, az adott küszöbértékkel megegyező vagy azt meghaladó kifizetések kezelése nem okoz túlzott mértékű adminisztratív terhet, és
Módosítás 178 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b) a kapcsolódó összegek ténylegesen előmozdítják azoknak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyekhez a termeléstől független közvetlen kifizetések hozzájárulnak.
b) a megállapított küszöbértéken felül kapott összegek ténylegesen előmozdítják azoknak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyekhez a termeléstől független közvetlen kifizetések hozzájárulnak.
(3) Az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdést nem alkalmazzák a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre.
(3) Az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a cikket nem alkalmazzák a legkülső régiókra, a kisebb égei-tengeri szigetekre és a Baleár-szigetek szigetcsoportjára.
(2a) Bizonyos helyzetekben, amikor a gazdálkodási rendszer jellegéből adódóan a mezőgazdasági termelők nem rendelkeznek földterülettel, de e rendelet hatálybalépésekor alaptámogatás formájában támogatásban részesültek, az alapszintű jövedelemtámogatást mezőgazdasági üzemenként kell megállapítani.
(3) A 19–24. cikk sérelme nélkül, az alapszintű jövedelemtámogatást a valódi mezőgazdasági termelők által bevallott minden támogatható hektár után kell nyújtani.
(3) A 19–24.cikk sérelme nélkül az alapszintű jövedelemtámogatást az aktív mezőgazdasági termelők által bejelentett minden támogatható hektár után kell nyújtani.
(2) A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronként meghatározott összegét differenciálják a hasonló társadalmi-gazdasági vagy agronómiai feltételekkel rendelkező területek különböző csoportjai között.
(2) A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy a jövedelemtámogatás hektáronként meghatározott összegét a társadalmi-gazdasági, környezeti vagy agronómiai feltételek alapján, területcsoportok szerint differenciálják. A tagállamok úgy is határozhatnak, hogy növelik a természeti vagy területspecifikus hátrányokkal küzdő régiók és az elnéptelenedett területek, valamint az állandó gyepterületek számára nyújtott összeget. Ami a tagállamok meghatározása szerinti hagyományos külterjes alpesi legelőket illeti, az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronkénti összege a mezőgazdasági üzem jövedelmi helyzetétől függetlenül csökkenthető.
(2a) A tagállamok bevezethetnek olyan mechanizmusokat, amelyek korlátozzák a támogatásra jogosult belföldi hektárok számát a tagállam által megállapított referenciaidőszak alapján.
(2) Ha azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, úgy határoznak, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást nem a támogatási jogosultságok alapján nyújtják, az 1307/2013/EU rendelet értelmében kiosztott támogatási jogosultságok érvényessége 2020. december 31-én lejár.
(2) Ha azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, úgy határoznak, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást nem a támogatási jogosultságok alapján nyújtják, az 1307/2013/EU rendelet értelmében kiosztott támogatási jogosultságok érvényessége 2022. december 31-én lejár. Azok a tagállamok, amelyek már befejezték a támogatási jogosultságok belső kiigazítási folyamatát, dönthetnek úgy, hogy már korábban lemondanak a támogatási jogosultságokról.
A támogatási jogosultságok értéke és az ilyen értékek közelítése
A támogatási jogosultságok értéke és az ilyen értékek közelítése
(1) A tagállamok meghatározzák a támogatási jogosultságoknak az e cikk szerinti közelítés előtti egységértékét, oly módon, hogy a támogatási jogosultságok értékét arányosítva hozzáigazítják az 1307/2013/EU rendelettel összhangban a 2020-as igénylési évre vonatkozóan megállapított értékükhöz, továbbá az említett rendelet III. címének III. fejezetében előírt, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokhoz nyújtott, a 2020-as igénylési évre vonatkozóan megállapított támogatáshoz.
(1) A tagállamok meghatározzák a támogatási jogosultságoknak az e cikk szerinti közelítés előtti egységértékét, oly módon, hogy a támogatási jogosultságok értékét arányosítva hozzáigazítják az 1307/2013/EU rendelettel összhangban a 2023-as igénylési évre vonatkozóan megállapított értékükhöz, továbbá az említett rendelet III. címének III. fejezetében előírt, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokhoz nyújtott, a 2023-as igénylési évre vonatkozóan megállapított támogatáshoz.
(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási jogosultságok értékét a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően differenciálják.
(2) A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási jogosultságok értékét a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően differenciálják.
(3) A tagállamok legkésőbb a 2026-os igénylési évig meghatározzák a támogatási jogosultságok értékének maximális szintjét az adott tagállamra vagy a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott minden egyes területcsoportra vonatkozóan.
(3) A tagállamok legkésőbb a 2026-os igénylési évig meghatározzák a támogatási jogosultságok értékének maximális szintjét az adott tagállamra vagy a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott minden egyes területcsoportra vonatkozóan.
(4) Ha a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott értéke nem egységes egy tagállamon vagy a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott területek egy csoportján belül, a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a támogatási jogosultságok értéke – legkésőbb a 2026-os igénylési évre – megközelítsen egy egységes egységértéket.
(4) Ha a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott értéke nem egységes egy tagállamon vagy a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott területcsoporton belül, a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a támogatási jogosultságok értéke – legkésőbb a 2026-os igénylési évre – elérje az egységértékhez való teljes konvergenciát.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy – legkésőbb a 2026-os igénylési évig – valamennyi támogatási jogosultság értéke elérje a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegének legalább 75 %-át.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy – legkésőbb a 2024. igénylési évig – valamennyi támogatási jogosultság értéke elérje a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2024. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegének legalább 75%-át.
(5a) A (4) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy – legkésőbb a programozási időszak utolsó igénylési évéig – valamennyi támogatási jogosultság értéke elérje a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegének 100%-át.
(6) A tagállamok oly módon finanszírozzák a támogatási jogosultságok értékének a (4) és az (5) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges növelését, hogy felhasználnak bármely, a (3) bekezdés alkalmazásából eredő lehetséges többletösszeget, és – szükség esetén – csökkentik a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott egységértéke és a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszege közötti különbséget.
(6) A tagállamok oly módon finanszírozzák a támogatási jogosultságok értékének a (4) és az (5) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges növelését, hogy felhasználnak bármely, a (3) bekezdés alkalmazásából eredő lehetséges többletösszeget, és – szükség esetén – csökkentik a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott egységértéke és a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszege közötti különbséget.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a csökkentést az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott, a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegét meghaladó értékű támogatási jogosultságok egésze vagy egy része tekintetében alkalmazza.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a csökkentést az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott, a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegét meghaladó értékű támogatási jogosultságok egésze vagy egy része tekintetében alkalmazza.
(7) A (6) bekezdésben említett csökkentéseket objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell végrehajtani. Az (5) bekezdés szerinti minimumérték sérelme nélkül, e kritériumok közé tartozhat a csökkentés maximális mértékének megállapítása, mely mérték nem lehet 30 %-nál alacsonyabb.
(7) A (6) bekezdésben említett csökkentéseket objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell végrehajtani. Az (5) bekezdés szerinti minimumérték sérelme nélkül e kritériumok közé tartozhat a csökkentés maximális mértékének megállapítása, amely mérték nem lehet évi 30%-nál alacsonyabb.
(1) A tagállamok a saját vagy szerződéses támogatási jogosultságokkal rendelkező valódi mezőgazdasági termelőknek alapszintű jövedelemtámogatást nyújthatnak e támogatási jogosultságok aktiválásakor. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási jogosultságok aktiválásához a valódi mezőgazdasági termelők bejelentsék a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárokat.
(1) A tagállamok a saját vagy szerződéses támogatási jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelőknek alapszintű jövedelemtámogatást nyújtanak e támogatási jogosultságok aktiválásakor. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási jogosultságok aktiválásához az aktív mezőgazdasági termelők bejelentsék a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárokat.
(1) Azok a tagállamok, amelyek, a támogatási jogosultságok alapján, alapszintű jövedelemtámogatást nyújtanak, nemzeti tartalékot képeznek.
(1) Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy a támogatási jogosultságok alapján alapszintű jövedelemtámogatást nyújtanak, a VII. mellékletben meghatározott előirányzatok legfeljebb 3%-ának megfelelő nemzeti tartalékot képeznek.
(2a) A tagállamok túlléphetik az (1) bekezdésben említett arányt, amennyiben ez szükséges a (4) bekezdés a) és b) pontja, valamint az (5) bekezdés szerinti kiosztási követelmények teljesítéséhez.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a tartalékból kizárólag a valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek támogatási jogosultságban.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a tartalékból kizárólag az aktív mezőgazdasági termelők részesülhessenek támogatási jogosultságban.
Módosítás 194 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 4 bekezdés – a pont
a) fiatal mezőgazdasági termelők, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet;
a) fiatal mezőgazdasági termelők, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet; vagy
Módosítás 195 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 4 bekezdés – b pont
b) fiatal mezőgazdasági termelők, akik – mezőgazdasági üzem vezetőjeként – először hoznak létre mezőgazdasági üzemet, és a tagállamok által a fiatal mezőgazdasági termelők tekintetében meghatározottak szerint megfelelő képzésben részesültek vagy elsajátították a szükséges készségeket.
b) fiatal mezőgazdasági termelők, akik – mezőgazdasági üzem vezetőjeként – először hoznak létre mezőgazdasági üzemet, és megfelelő képzésben részesültek vagy elsajátították a szükséges készségeket és ismereteket;
Módosítás 196 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)
ba) Az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában leírt esetekben a tagállamok elsőbbséget biztosíthatnak a nőknek a 6. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében;
(4a) Objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján a tagállamok egyéb területeket is meghatározhatnak, amelyek a 96. cikkben leírt igényfelmérés alapján kiszolgáltatottabb helyzetűek vagy fontosabbak a 6. cikkben rögzített konkrét célkitűzések elérése szempontjából, valamint olyan mezőgazdasági termelőket, akik az együttesen kezelt területeket újonnan veszik igénybe.
(5) A tagállamok támogatási jogosultságot osztanak ki azon valódi termelőknek, illetve növelik azon valódi termelők meglévő támogatási jogosultságainak értékét, akik erre valamely végleges bírósági ítélet vagy az adott tagállam illetékes hatóságának végleges közigazgatási jogi aktusa értelmében jogosultak. A tagállamok biztosítják, hogy az érintett valódi mezőgazdasági termelők a tagállam által megállapítandó időpontban megkapják a szóban forgó ítéletben vagy jogi aktusban meghatározott számú és értékű támogatási jogosultságot.
(5) A tagállamok támogatási jogosultságot osztanak ki azon aktív mezőgazdasági termelőknek, illetve növelik azon aktív mezőgazdasági termelők meglévő támogatási jogosultságainak értékét, akik erre jogerős bírósági ítélet vagy az adott tagállam illetékes hatóságának jogerős igazgatási intézkedése értelmében jogosultak. A tagállamok biztosítják, hogy az érintett aktív mezőgazdasági termelők a tagállam által megállapítandó időpontban megkapják a szóban forgó ítéletben vagy intézkedésben meghatározott számú és értékű támogatási jogosultságot.
(5a) A tagállamok a nemzeti tartalékot felhasználhatják az alapszintű jövedelemtámogatás általános növelése vagy a 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt konkrét célkitűzések elérése érdekében, megkülönböztetésmentes szempontok alapján, feltéve, hogy kellő tartalék marad az e cikk (4) és (5) bekezdésében előírt támogatások fedezésére.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:
a) a tartalék létrehozása;
b) a tartalékhoz való hozzáférés;
c) a támogatási jogosultságok bejelentésének tartalma és a támogatási jogosultságok aktiválásával kapcsolatos követelmények.
(1) A támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag valódi mezőgazdasági termelők javára ruházható át.
(1) A támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag aktív mezőgazdasági termelők javára ruházható át.
A tagállamok az e szakaszban és az e fejezet 3. szakaszában előírt közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetések formájában is támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági kistermelőknek. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségeként tervezik meg KAP-stratégiai tervükben.
A tagállamok egyszerűsített rendszert vezetnek be az 1250 eurót meg nem haladó összeget kérelmező mezőgazdasági kistermelők számára. Ez a rendszer állhat az e szakaszban és az e fejezet 3.szakaszában előírt közvetlen kifizetéseket helyettesítő egyösszegű kifizetésekből, vagy egy hektáronkénti támogatásból, amely a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően területenként változhat. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségként tervezik meg KAP-stratégiai tervükben.
(1a) Az egyszerűsített rendszerben részt venni kívánó mezőgazdasági termelők kérelmet nyújtanak be a tagállam által meghatározandó határidőig, ami nem zárja ki, hogy a tagállamok automatikusan felvehessék a rendszerbe a feltételeket teljesítő mezőgazdasági termelőket, biztosítva számukra a lehetőséget, hogy egy adott határidőig abból kiléphessenek.
(1b) Az egyszerűsített rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők tekintetében a tagállamok egyszerűsített feltételességi ellenőrzést is végezhetnek az (EU) [horizontális rendelet] 84. cikkében rögzítettek alapján.
(1c) A tagállamok az adminisztratív költségek csökkentésére irányuló szabályokat és szolgáltatásokat vezethetnek be, elősegítve ezáltal a mezőgazdasági kistermelők együttműködését.
(1d) A tagállamok biztosítják, hogy azok a mezőgazdasági termelők ne részesülhessenek az e cikkben meghatározott kedvezményekből, akikről megállapítást nyer, hogy 2018. június 1. után, mesterséges módon teremtették meg a mezőgazdasági kistermelőknek nyújtható támogatáshoz szükséges feltételeket.
(2) A tagállamok oly módon biztosítják a támogatás átcsoportosítását a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé, hogy átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást nyújtanak éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti támogatás formájában azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a 17. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.
(2) A tagállamok oly módon biztosítják a támogatás méltányos átcsoportosítását a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé, hogy átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást nyújtanak éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti támogatás formájában azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a 17.cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.
(3) A tagállamok meghatározzák a hektáronkénti összeget vagy a különböző hektártartományokra vonatkozó különböző összegeket, továbbá a hektárok azon, mezőgazdasági termelőnként megállapítandó maximális számát, amelyre az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás folyósítható.
(3) A tagállamok meghatározzák a hektáronkénti összegnek vagy a különböző hektártartományokra vonatkozó különböző összegeknek megfelelő kifizetést. Ezeket az összegeket a 18. cikk (2) bekezdése értelmében meghatározott területek szerint differenciálhatják.
Módosítás 1158 cp3 és 211 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a) Az átcsoportosítással nyújtható támogatás hektáronkénti összege nem haladhatja meg a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás 65%-át, a nemzeti vagy területenkénti átlag és a támogatható hektárok számának szorzata alapján.
(3b) Az egy mezőgazdasági termelőre jutó támogatható hektárok száma nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzemek méretének nemzeti vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területenkénti átlagát. A tagállamok a mezőgazdasági üzemek első támogatható hektárjától kezdve hozzáférést biztosítanak e kifizetéshez.
(3c) A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában rögzített célkitűzés érdekében a tagállamok megkülönböztetésmentes kritériumokat állítanak fel a fenntarthatóságot elősegítő jövedelem kiegészítő újraelosztásakor nyújtandó összegek kiszámításához a KAP-stratégiai tervvel összefüggésben, és egy felső pénzügyi korlátot is meghatároznak, amelynek túllépése esetén a mezőgazdasági üzemek nem lesznek jogosultak az átcsoportosítással nyújtott támogatásokra. A tagállamok figyelembe veszik a mezőgazdasági üzemek nemzeti vagy regionális szinten megállapított átlagos jövedelemszintjét. Az elosztási kritériumok tekintetében ezenkívül figyelembe veszik azokat a természeti és egyedi korlátozó tényezőket is, amelyekkel egyes régiók – köztük a szigeti régiók – mezőgazdasági tevékenységük fejlesztése során szembesülnek.
(4) Az adott igénylési évre előirányzott hektáronkénti összeg nem haladhatja meg a közvetlen kifizetések ugyanazon igénylési évre meghatározott hektáronkénti nemzeti átlagösszegét.
(5) a közvetlen kifizetéseknek az adott igénylési évre vonatkozóan a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően megállapított nemzeti felső határa és az ugyanazon igénylési évre vonatkozó alapszintű jövedelemtámogatás hektárszámban kifejezett összes tervezett kimenete.
(5a) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják a (3) bekezdésben említett maximális hektárszámot e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy az egyes tagok a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogokkal éljenek és kötelezettségekkel bírjanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezetének megerősítéséhez.
Módosítás 217, 743, 1158cp5 és 1219 Rendeletre irányuló javaslat 26 cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne részesüljenek az e fejezetben meghatározott előnyökben azok a mezőgazdasági termelők, akik tekintetében megállapítást nyer, hogy mezőgazdasági üzemüket az átcsoportosítással nyújtható támogatásból való részesülés kizárólagos céljával osztották meg. Ez azokra a mezőgazdasági termelőkre is alkalmazandó, akiknek a mezőgazdasági üzeme ilyen megosztás eredményeképpen jött létre.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kiegészítő jövedelemtámogatást biztosíthatnak fiatal mezőgazdasági termelők számára.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kiegészítő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában rögzített kritériumokkal összhangban meghatározott fiatal mezőgazdasági termelők számára.
(2) Azon kötelezettségük teljesítésének keretében, miszerint hozzá kell járulniuk a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági pálya iránti érdeklődésének felkeltésére és a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítására irányuló, a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett célkitűzés megvalósításához, és a 86. cikk (4) bekezdésének megfelelően közvetlen kifizetési előirányzataik legalább 2 %-át e célkitűzés teljesítésére kell fordítaniuk, a tagállamok kiegészítő jövedelemtámogatást nyújthatnak azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet, és a 17. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.
(2) Azon kötelezettségük teljesítésének keretében, miszerint fel kell kelteni a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági pálya iránti érdeklődését a 6.cikk (1)bekezdésének g)pontjában említett célkitűzéssel összhangban, és a 86.cikk (4)bekezdésének megfelelően közvetlen kifizetési előirányzataik legalább 4%-át e célkitűzés teljesítésére kell fordítaniuk, a tagállamok kiegészítő jövedelemtámogatást nyújthatnak azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet annak vezetőjeként, és a 17.cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.
Módosítás 1161 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 27 cikk – cím
(3) A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetés formájában nyújtható.
(3) A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás a támogatás iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb 7 éves időszakra nyújtható aktív mezőgazdasági termelőnkénti egyösszegű kifizetés vagy éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetés formájában.Ez esetben a jövedelemtámogatás kiszámítható nemzeti szinten vagy a 18. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott területek alapján.
(3a) Azok a fiatal mezőgazdasági termelők, akik az 1307/2013/EU rendelet alkalmazásának utolsó évében az említett rendelet 50. cikkében meghatározott támogatásban részesültek, az e cikkben meghatározott támogatást az e cikk (3) bekezdésében említett maximális teljes időtartamra kaphatják meg.
(3b) A támogatás a mezőgazdasági üzemek nemzeti szinten vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek szerint megállapított átlagméretét meg nem haladó hektárszámra nyújtható.
(3c) A tagállamok külön rendelkezéseket állapíthatnak meg a mezőgazdasági termelők csoportjaihoz, termelői szervezetekhez vagy szövetkezetekhez tartozó fiatal mezőgazdasági termelők tekintetében annak érdekében, hogy azok ne veszítsék el az e cikk szerinti támogatást az említett jogalanyokhoz való csatlakozásukkor.
(3d) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén alkalmazhatják, amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, hogy az egyes tagokra a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogok és kötelezettségek vonatkozzanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.
Éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek
Éghajlat- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti célokat szolgáló rendszerek
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást biztosíthatnak éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló önkéntes rendszerek (a továbbiakban: ökorendszerek) működtetéséhez.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást hoznak létreés biztosítanak éghajlat- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti célokat szolgáló önkéntes rendszerek (a továbbiakban: ökorendszerek) működtetéséhez. Az egyik cselekvési terület ökorendszereinek összhangban kell lenniük egy másik cselekvési terület célkitűzéseivel.
A tagállamok az ökorendszerek széles skáláját kínálják annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők részt tudjanak venni, és hogy jutalmazni lehessen a különböző ambíciószinteket. A tagállamok különböző rendszereket alakítanak ki, amelyek járulékos előnyökkel járnak, előmozdítják a szinergiákat és hangsúlyozzák az integrált megközelítést. A koherencia és a hatékony jutalmazás elősegítése érdekében a tagállamok pont- vagy minősítési rendszereket hoznak létre.
(2) A tagállamok e beavatkozástípus keretében olyan valódi mezőgazdasági termelőknek nyújtanak támogatást, akik kötelezettségeket vállalnak arra, hogy támogatható hektárjaikon az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaznak.
(2) A tagállamok e beavatkozástípus keretében azokat az aktív mezőgazdasági termelőket vagy mezőgazdasági termelők azon csoportjait támogatják, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy megőrzik és megvalósítják a kedvező gyakorlatokat, és áttérnek az éghajlat- és környezetvédelemhez, valamint az állatjóléthez nagyobb mértékben hozzájáruló olyan mezőgazdasági gyakorlatokra és technikákra és tanúsított rendszerekre, amelyeket a 28a. cikkel összhangban hoztak létre, amelyek szerepelnek a 28b. cikkben említett jegyzékekben, és amelyeket a konkrét nemzeti vagy regionális igények kielégítésére alakítottak ki.
(3) A tagállamok összeállítják az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok jegyzékét.
(3) Az ökorendszerekre vonatkozó támogatás hektáronkénti és/vagy mezőgazdasági üzemenkénti éves kifizetés keretében, ösztönző kifizetés formájában nyújtható, amely túlmutat a felmerült többletköltségek és elmaradt bevételek ellentételezésén, és egyösszegű kifizetést is magában foglalhat. A kifizetések szintje az egyes ökorendszerek ambíciószintjétől függően változik, megkülönböztetésmentes kritériumok alapján.
(4) E gyakorlatokat oly módon kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában foglalt konkrét környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzések közül egynek vagy többnek.
(5) E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:
a) túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;
b) túlmutatnak a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező követelményeken;
c) túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;
d) eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 65. cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor.
(6) Az ökorendszerekre vonatkozó támogatás hektáronkénti éves kifizetés keretében, az alábbi formák valamelyikében nyújtható:
a) az e szakasz 2. alszakasza szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy
b) a kedvezményezettek számára a 65. cikk alapján meghatározott kötelezettségvállalások nyomán felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy részének vagy egészének ellentételezésére teljesített kifizetések.
(7) A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 65. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.
(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az ökorendszerekre vonatkozó további szabályokkal egészítik ki.
Módosítás 238 Rendeletre irányuló javaslat 28 a cikk (új)
28a. cikk
A versenyképesség ösztönzését szolgáló rendszerek
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást biztosítanak a versenyképesség ösztönzését szolgáló önkéntes rendszerek (a továbbiakban: ösztönzőrendszerek) számára.
(2) A tagállamok e beavatkozástípus keretében olyan aktív mezőgazdasági termelőket támogatnak, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy a mezőgazdasági termelők versenyképességének ösztönzése szempontjából előnyös ráfordításokat eszközölnek.
(3) A tagállamok összeállítják a mezőgazdasági termelők versenyképességének ösztönzése szempontjából előnyös, támogatható ráfordítási kategóriák jegyzékét.
(4) E gyakorlatokat oly módon kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában megállapított konkrét gazdasági célkitűzések közül egynek vagy többnek, valamint hozzájáruljanak az 5. cikkben meghatározott horizontális célkitűzéshez.
(5) E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalásokhoz nyújtanak támogatást, amelyek e rendelet tekintetében nem eredményeznek kettős finanszírozást.
(6) Az ösztönzőrendszerekre vonatkozó támogatás éves kifizetés keretében, az alábbi formák valamelyikében nyújtható:
a) az e szakasz 2. alszakasza szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő, a támogatható hektárokon alapuló kifizetések;vagy
b) a kedvezményezetteknél felmerülő költségek egy részének vagy egészének ellentételezésére teljesített kifizetések;vagy
c) az ilyen típusú beavatkozások szempontjából releváns eredményeken alapuló kifizetések.
(7) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 27., 28., 65., 68., 69., 70., 71. és 72. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.
(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az ösztönzőrendszerekre vonatkozó további szabályokkal egészítik ki.
Módosítás 1131 Rendeletre irányuló javaslat 28 b cikk (új)
28b. cikk
Az éghajlat- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti célokat szolgáló rendszerekre jogosult gyakorlatok
(1) Az e beavatkozástípus alá tartozó mezőgazdasági gyakorlatoknak hozzá kell járulniuk a 6. cikk (1) bekezdésének d), e), f) és i) pontjában meghatározott egy vagy több konkrét célkitűzés eléréséhez, és fenn kell tartaniuk és javítaniuk kell a mezőgazdasági termelők gazdasági teljesítményét, összhangban a 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott célokkal.
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági gyakorlatok a következő legalább két éghajlat- és környezetvédelmi cselekvési területre terjednek ki:
a) az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, beleértve a mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését, valamint a szén-dioxid-megkötés fenntartását és/vagy fokozását;
b) az üvegházhatású gázoktól eltérő egyéb kibocsátások csökkentésére irányuló fellépések;
c) a mezőgazdasági területek vízminőségének védelme vagy javítása, valamint a vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentése;
d) a talajerózió csökkentésére, a talaj termőképességének javítására és a tápanyag-gazdálkodás javítására, valamint a talaj biótájának fenntartására és helyreállítására irányuló fellépés;
e) a biológiai sokféleség védelme, az élőhelyek és fajok megőrzése vagy helyreállítása, a beporzók védelme és a tájképi elemek kezelése, beleértve új tájképi elemek létrehozását is;
f) a peszticidek, különösen az emberi egészségre vagy a biológiai sokféleségre kockázatot jelentő peszticidek fenntartható és csökkentett használatát célzó fellépések;
g) a területek nem termelési célú vagy olyan övezetekként való kijelölése, ahol nem használnak növényvédő szereket és műtrágyákat;
h) az állatjólét javítását és az antimikrobiális rezisztencia kezelését célzó intézkedések;
i) a ráfordítások csökkentésére és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás javítására irányuló intézkedések, például precíziós gazdálkodás;
j) az állatok és növények sokféleségének növelését célzó intézkedések a betegségekkel szembeni ellenálló képesség erősítése és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében.
(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági gyakorlatok:
a) túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;
b) túlmutatnak az állatjólétre és a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező követelményeken;
c) túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;
d) eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, vagy kiegészítik azokat, amelyek vonatkozásában a 65. cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor.
(4) [E rendelet hatálybalépésétől számított két hónap]-ig a Bizottság a 138. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azon gyakorlatok indikatív, nem teljes körű jegyzékével, amelyek eleget tesznek e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének.
Módosítás 1132 Rendeletre irányuló javaslat 28 c cikk (új)
28c. cikk
Az éghajlat- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti célokat szolgáló rendszerekre jogosult gyakorlatok nemzeti jegyzékei
A tagállamok a nemzeti, regionális és helyi érdekelt felekkel együttműködve összeállítják a 28. cikkben említett éghajlat- és környezetvédelmi, illetve állatjóléti rendszerekre jogosult gyakorlatok nemzeti jegyzékét, azzal a lehetőséggel, hogy a 28b. cikkben említett, indikatív, nem teljes körű jegyzékben szereplő példákból merítsenek, vagy a 28b. cikkben foglalt kritériumoknak megfelelő további gyakorlatokat hozzanak létre, figyelembe véve sajátos nemzeti vagy regionális szükségleteiket a 96. cikkel összhangban.
A nemzeti jegyzékek többfajta, a 65. cikkben említett intézkedéstípusoktól eltérő, vagy azokkal megegyező, de különböző ambíciószintű intézkedéseket tartalmaznak a 28. cikkel összhangban.
A tagállamok az ökorendszerek e jegyzékébe felveszik legalább a fenntartható tápanyagkezelésre és adott esetben a vizes élőhelyek és tőzeglápok megfelelő fenntartására szolgáló mezőgazdasági eszközök használatát.
A 92/43/EGK vagy a 2009/147/EK irányelv alapján kijelölt területek, ahol ezzel egyenértékű fellépéseket hajtanak végre, automatikusan támogathatónak minősülnek.
A nemzeti jegyzékeket a Bizottság a 106. és 107. cikkben említett eljárással összhangban fogadja el.
A Bizottság – a 113. cikkben meghatározott európai és nemzeti KAP-hálózatokkal együttműködésben – biztosítja a tagállamok számára a nemzeti jegyzékek kidolgozásához szükséges iránymutatást a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése, valamint a tudásalap javítása és a megoldások megtalálása érdekében.
A nemzeti jegyzékek értékelése során a Bizottság különösen figyelembe veszi a rendszerek kialakítását, azok valószínű hatékonyságát, elterjedését, alternatívák meglétét és a 28a. cikkben említett egyedi célkitűzésekhez való hozzájárulást.
A Bizottság kétévente értékeli a nemzeti jegyzékeket. Az értékeléseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és nem megfelelő vagy negatív értékelések esetén a tagállamoknak a 106. és 107. cikkben meghatározott eljárással összhangban javaslatot kell tenniük a nemzeti jegyzékek és rendszerek módosítására.
(1) A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a valódi mezőgazdasági termelők számára.
(1) A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak az aktív mezőgazdasági termelők számára.
(2) A tagállamok beavatkozásainak hozzá kell segíteniük a 30. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdálkodási típusokat ahhoz, hogy versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén leküzdjék az őket sújtó nehézséget vagy nehézségeket.
(2) A tagállamok beavatkozásainak hozzá kell segíteniük a 30.cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdálkodási típusokat ahhoz, hogy versenyképességük, szerkezetük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén leküzdjék az őket sújtó nehézséget vagy nehézségeket. Az előző mondattól eltérve a tagállamok támogathatják a 30. cikkben felsorolt fehérjenövényeket és hüvelyeseket versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása érdekében. Továbbá ezeknek a beavatkozásoknak összhangban kell lenniük a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott, vonatkozó konkrét célkitűzésekkel
(3) A termeléstől függő jövedelemtámogatás hektáronkénti vagy állatonkénti éves támogatás formájában nyújtandó.
(3) A termeléstől függő támogatás olyan termelést korlátozó rendszer, amelyet rögzített területeken és terméshozamokon vagy rögzített állatlétszámon alapuló éves támogatás formájában kell megvalósítani, és amely nem lépheti túl a tagállamok által az egyes intézkedések vonatkozásában meghatározandó és a Bizottságnak bejelentett felső összeghatárokat.
(3a) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a termeléstől függő támogatást a kedvezményezettek kötelezettségvállalásával összhangban célzottan a versenyképességük, minőségük vagy az ágazat szerkezeti felépítésének javítására fordítják, illetve megemelik.
(3b) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok a támogatást e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén alkalmazhatják, amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, hogy az egyes tagokra a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogok és kötelezettségek vonatkozzanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.
Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, ott, ahol ezek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból fontosak: gabonafélék, olajos magvak, fehérjenövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, diófélék, keményítőburgonya, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény és egyéb, nem élelmezési célú növények, a fák kivételével, amelyeket olyan termékek előállításához használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a fosszilis anyagok helyettesítésére.
Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható: gabonafélék, olajos magvak, fehérjenövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, diófélék, keményítőburgonya, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény.
(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően termeléstől függő támogatást lehet folyósítani azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik nem rendelkeznek támogatható hektárszámmal.
A termeléstől függő támogatás folyósításakor a tagállamok a következő körülményeket biztosítják:
a) egyértelmű környezeti vagy társadalmi-gazdasági szükséglet áll fenn, vagy a támogatás ilyen előnnyel jár;
b) a támogatás nem eredményezi a belső piac súlyos torzulását; valamint
c) az állattenyésztés támogatásának összhangban kell lennie a 2000/60/EK irányelvvel.
Módosítás 1229 és 1353 Rendeletre irányuló javaslat 31 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b) A termeléstől függő támogatásból származó jövedelem arányosan kizárja azon szarvasmarhák számát, amelyek végső rendeltetése a bikaviadalokhoz kapcsolódó tevékenységekre mind közvetlen értékesítéssel, mind közvetítőkön keresztül történő eladás.
A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított feltételek mellett gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtanak az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő valódi mezőgazdasági termelőknek.
A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított feltételek mellett gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtanak az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő aktív mezőgazdasági termelőknek.
(3) A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 39. cikk d), e) és f) pontjában említett ágazati beavatkozástípusokat.
(3) A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 39.cikk d), e) és f)pontjában említett ágazati beavatkozástípusokat, és indokolják, hogy miért döntöttek a kiválasztott ágazatok és beavatkozástípusok mellett.
Módosítás 254 Rendeletre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az e fejezetben meghatározott beavatkozástípusok megfelelő működésének biztosítása;
a) az e fejezetben meghatározott beavatkozástípusok megfelelő működésének biztosítása, különös tekintettel a belső piacon zajló verseny torzulásának elkerülése céljából;
Módosítás 255 Rendeletre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa) támogatás nyújtása termelői szervezeteknek az e fejezet szerinti konkrét feladataik teljesítésével kapcsolatban;
Módosítás 256 Rendeletre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a 46. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás és az 52. cikk (3) bekezdésében említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintje;
c) a 46.cikk (4)bekezdésének a)pontja szerint a forgalomból történő kivonáshoz és az 52.cikk (3)bekezdésében említett beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintje, valamint az ingyenes szétosztás céljából visszavont termékek rögzített csomagolási és szállítási díjai, illetve az e célból történő szállítás előtti feldolgozás költségei;
Módosítás 257 Rendeletre irányuló javaslat 41 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca) a működési alap létrehozásához és kezeléséhez, valamint a támogatás és előleg kérelmezéséhez szükséges feltételek meghatározása.
A gyümölcs- és zöldségágazatban a következő célkitűzések megvalósítására kell törekedni:
Az 5. és 6. cikknek megfelelően a gyümölcs- és zöldségágazatban a következő célkitűzések megvalósítására kell törekedni:
Módosítás 259 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a kínálati oldal koncentrációja és a gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
b) a kínálati oldal koncentrációja és a gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés és rövid ellátási láncok révén, valamint a szerződésekről folytatott közös tárgyalások támogatása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 260 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
c) fenntartható termelési módszerek alkalmazása, kutatása és fejlesztése, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a piac fejlődését elősegítő innovatív gyakorlatokat; e célkitűzések a 6.cikk (1)bekezdésének a), b), c) és i)pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 261 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek kifejlesztése, végrehajtása és előmozdítása, környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és egyéb természeti erőforrások védelme; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
d) a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek kifejlesztése, végrehajtása és előmozdítása, környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és egyéb természeti erőforrások védelme; e célkitűzések a 6.cikk (1)bekezdésének d), e), f) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 262 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) a termékek kereskedelmi értékének növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
f) a termékek kereskedelmi értékének és minőségének növelése, ideértve a feldolgozásra szánt termékek javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely más állami vagy magánjellegű minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 263 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – g pont
g) a gyümölcs- és zöldségágazat friss vagy feldolgozott termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
g) a gyümölcs- és zöldségágazat friss vagy feldolgozott termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6.cikk (1)bekezdésének b), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 264 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – i pont
i. a zöldség- és a gyümölcspiacok válságainak elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak.
i. a zöldség- és a gyümölcspiacok válságainak elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés, kockázatenyhítés és kockázatkezelés, beleértve a növényegészségügyi szempontokat is; e célkitűzések a 6.cikk (1)bekezdésének a), b) és c)pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 265 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)
ia) a melléktermékek és a hulladék kezelése és csökkentése;
Módosítás 266 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 1 bekezdés – i b pont (új)
ib) a genetikai sokféleség előmozdítása.
Módosítás 267 és 819 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló és ezen belül különösen a víz- és energiamegtakarításra, a környezetkímélő csomagolásra és a hulladékmennyiség csökkentésére összpontosító beruházások;
a) tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló, többek között a vízmegtakarításra és a vízminőségre, az energiatermelésre és -megtakarításra, a környezetkímélő csomagolásra, a hulladékmennyiség csökkentésére, a hulladékáramok nyomon követéséreés a termelés ellenőrzésére összpontosító beruházások;
Módosítás 268 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa) a termelés tervezése és a kereslethez történő igazítása, különös tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek minősége és mennyisége tekintetében;
Módosítás 269 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab) a termékek kereskedelmi értékének növelésére irányuló tevékenységek;
Módosítás 270 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – a c pont (új)
ac) a termelői szervezet vagy annak tagjai által előállított termékek közös tárolása;
Módosítás 271 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) kutatás és kísérleti termelés, különös tekintettel a következő területekre: víz- és energiamegtakarítás, környezetkímélő csomagolás, a hulladékmennyiség csökkentése, a károsítókkal szembeni ellenálló képesség, a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése, a kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk megelőzése és a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gyümölcs- és zöldségfajták használatának előmozdítása;
b) kutatás és kísérleti termelés, olyan intézkedésekre összpontosítva, mint a vízmegtakarítás és vízminőség, az energiatermelés és -megtakarítás, a környezetkímélő csomagolás, a hulladékmennyiség csökkentése, a károsítókkal szembeni ellenálló képesség, az integrált növényvédelem, a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése, a beporzók védelme, a kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk megelőzése és a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gyümölcs- és zöldségfajták alkalmazásának előmozdítása;
Módosítás 272 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca) a környezetvédelmi fejlesztésekre, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló fellépések;
Módosítás 273 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) integrált termelés;
d) integrált termelés, a természeti erőforrások fenntartható felhasználásának támogatása és a növényvédő szerektől és egyéb inputoktól való függőség csökkentése;
Módosítás 274 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) a talaj védelmére és a talaj széntartalmának növelésére irányuló fellépések;
e) a talaj védelmére, a talajszerkezet helyreállítására és a talaj széntartalmának növelésére irányuló fellépések, beleértve a talajromlás elkerülését;
Módosítás 275 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – h pont
h) a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló fellépések;
h) a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítására és a károsítók által okozott károk mérséklésére irányuló fellépések, többek között az integrált növényvédelem ösztönzése révén;
Módosítás 276 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha) elsősorban a biológiai és strukturális sokféleséget növelő termelési rendszerek bevezetését célzó fellépések;
Módosítás 277 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – k pont
k) a gyümölcs- és zöldségágazati termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő fellépések;
k) a gyümölcs- és zöldségágazati termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő és a rövid ellátási láncokat támogató fellépések;
Módosítás 279 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – n pont
n) promóció és kommunikáció, ideértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikációját és konszolidációját, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatásának megismertetését célzó fellépéseket és tevékenységeket;
n) promóció és kommunikáció, ideértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikációját és konszolidációját, új felvevőpiacok felkutatását, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatásának megismertetését célzó fellépéseket és tevékenységeket;
Módosítás 280 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – o pont
o) tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;
o) tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, többek között a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata és használatuk csökkentése, az integrált növényvédelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, az agroökológiai gyakorlatok, a termékminőség és a forgalmazási feltételek javítása, valamint a harmadik országokba irányuló exportra vonatkozó növényegészségügyi jegyzőkönyvek megtárgyalása és alkalmazása terén;
Módosítás 281 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – p pont
p) képzés és a bevált gyakorlatok cseréje, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás enyhítéséhez való hozzájárulás terén.
p) képzés és a bevált gyakorlatok cseréje, többek között a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek alternatívái, a növényvédő szerek fenntartható használata, illetve használatuk csökkentése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás terén;
Módosítás 282 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – p a pont (új)
pa) innováció révén a minőség javítását célzó fellépések;
Módosítás 283 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 1 bekezdés – p b pont (új)
pb) nyomonkövethetőségi/tanúsítási rendszerek felállítása.
Módosítás 284 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését;
b) tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését, beleértve a közös tárolást is;
Módosítás 285 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés – d pont
d) forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára és más rendeltetésre;
d) forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára – beleértve a forgalomból kivont termékek ingyenes szétosztás előtti feldolgozásának költségeit – és más rendeltetésre;
Módosítás 286 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés – g pont
g) betakarítási biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;
g) betakarítási biztosítás – beleértve a mutatószám-alapú biztosításokat, amelyek a mérhető kockázatok előfordulását fedezik –, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;
Módosítás 287 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés – h pont
h) személyre szabott tanácsadás az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert egyéb termelői szervezeteknek és termelői szervezetek társulásainak vagy egyéni termelőknek;
h) szakmai eszmecserék és/vagy személyre szabott tanácsadás az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert egyéb termelői szervezeteknek és termelői szervezetek társulásainak vagy egyéni termelőknek;
Módosítás 288 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új)
ha) a termékek népszerűsítése és a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségügyi előnyeire való figyelemfelhívás a piaci válságokra reagálva;
Módosítás 289 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés – i pont
i) harmadik országokkal kötött növényegészségügyi jegyzőkönyvek végrehajtása és kezelése az Unió területén a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében;
i) harmadik országokkal kötött növényegészségügyi jegyzőkönyvek megtárgyalása, végrehajtása és kezelése az Unió területén a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés lehetővé tétele érdekében, a piaci tanulmányokat is beleértve;
Módosítás 290 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés – i a pont (új)
ia) növényegészségügyi válságmegelőzés és -kezelés;
Módosítás 291 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés – k pont
k) tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái és a növényvédő szerek fenntartható használata terén.
k) tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, többek között a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, például az integrált növényvédelem és a növényvédő szerek fenntartható használata, illetve használatuk csökkentése terén;
Módosítás 292 Rendeletre irányuló javaslat 43 cikk – 2 bekezdés – k a pont (új)
(2) Az operatív programok időtartama legalább három, legfeljebb hét év. A 42. cikk d) és e) pontjában említett célkitűzések és legalább két másik, ugyanabban a cikkben említett célkitűzés teljesítésére kell irányulniuk.
(2) Az operatív programok időtartama legalább három, legfeljebb hét év. A 42.cikk b),d) és e)pontjában említett célkitűzések és legalább két másik, ugyanabban a cikkben említett célkitűzés teljesítésére kell irányulniuk.
(5a) A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai lehetnek részleges vagy teljes operatív programok. A teljes operatív programoknak a termelői szervezetek operatív programjaival azonos irányítási szabályoknak és feltételeknek kell megfelelniük.
A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai nem állhatnak ugyanazon beavatkozásokból, mint a tagszervezetek operatív programjai. A tagállamok a termelői szervezetek társulásainak operatív programjait a tagszervezetek operatív programjaival együtt veszik figyelembe.
A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai nem állhatnak ugyanazon műveletekből, mint a tagszervezetek operatív programjai. A tagállamok a termelői szervezetek társulásainak operatív programjait a tagszervezetek operatív programjaival együtt veszik figyelembe. A termelői szervezetek társulásai benyújthatnak olyan részleges operatív programokat, amelyek a tagszervezetek által az operatív programjaikban azonosított, de nem végrehajtott intézkedésekből állnak.
Módosítás 296 Rendeletre irányuló javaslat 44 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai szerinti intézkedések finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;
a) a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai szerinti műveletek finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;
Módosítás 298 Rendeletre irányuló javaslat 44 cikk – 7 bekezdés – a a pont (új)
aa) az operatív programok három vagy több, a 42. cikk d) és e) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedést foglalnak magukban;
(7a) A(z) ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt jóváhagyott operatív programokat azoknak a rendeleteknek megfelelően kell szabályozni, amelyek alapján e programokat a befejezésük előtt jóváhagyták, kivéve, ha a termelői szervezet vagy a termelői szervezetekből álló társulás önként dönt arról, hogy elfogadja e rendeletet.
Módosítás 301 Rendeletre irányuló javaslat 45 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a következők által biztosított pénzügyi hozzájárulások:
törölve
i. a termelői szervezet tagjai és/vagy maga a termelői szervezet; vagy
ii. termelői szervezetek társulásai e társulások tagjai révén;
(1) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei és/vagy azok társulásai működési alapot hozhatnak létre. Az alap a következő forrásokból finanszírozható:
(1) A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei és/vagy azok társulásai működési alapot hozhatnak létre a tagállamok által jóváhagyott operatív programok finanszírozására. Az alapot maga a termelői szervezet vagy a termelői szervezetekből álló társulás és/vagy partnerei hozzájárulásaiból finanszírozzák, a 46. cikk alapján nyújtott pénzügyi támogatással együtt.
Módosítás 303 Rendeletre irányuló javaslat 46 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) az egyes, termelői szervezeteket tömörítő társulások által forgalmazott termékek értékének 4,5%-a;
b) az egyes, termelői szervezeteket tömörítő társulások által forgalmazott termékek értékének 4,5%-a; valamint
Módosítás 304 Rendeletre irányuló javaslat 46 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba) a forgalmazott termékek értékének 5%-a:
– olyan termelői szervezet esetében, amely forgalmazott termékeinek értéke és tagjainak száma az operatív program ismertetésének évében 25%-kal magasabb, mint a forgalmazott termékek átlagértéke és a nyilvántartás szerinti átlagos taglétszám az előző operatív program során;
– egyesülés útján létrejött termelői szervezet első operatív programjának esetében;
– valamennyi transznacionális termelői szervezet, illetve termelői szervezetek transznacionális társulásai esetében.
Módosítás 305 Rendeletre irányuló javaslat 46 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) az egyes transznacionális termelői szervezetek vagy termelői szervezeteket tömörítő transznacionális társulások által forgalmazott termékek értékének 5 %-a.
Az első albekezdéstől eltérve, az uniós pénzügyi támogatás mértéke az alábbiak szerint növelhető:
Az első albekezdéstől eltérve, az a), b) és ba) pontokban megjelölt uniós pénzügyi támogatás mértéke a forgalmazott termékek értékének 0,5%-ával növelhető, amennyiben ez a százalékos arány kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra;
a) a termelői szervezetek esetében a vonatkozó százalékos arány a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ára emelhető, feltéve, hogy a forgalmazott termékek értékének 4,1 %-át meghaladó összeg kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra;
b) a termelői szervezetek társulásai esetében a vonatkozó százalékos arány a forgalmazott termékek értékének 5 %-ára emelhető, feltéve, hogy a forgalmazott termékek értékének 4,5 %-át meghaladó összeg kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó, a termelői szervezetek társulása által a tagjai nevében végrehajtott beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra;
c) transznacionális termelői szervezet vagy termelői szervezetek transznacionális társulása esetében a vonatkozó százalékos arány a forgalmazott termékek értékének 5,5 %-ára emelhető, feltéve, hogy a forgalmazott termékek értékének 5 %-át meghaladó összeg kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó, a transznacionális termelői szervezet vagy a termelői szervezetek transznacionális társulása által tagjai nevében végrehajtott beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra.
Módosítás 307 Rendeletre irányuló javaslat 46 cikk – 3 bekezdés – a pont
a) különböző tagállamokban működő termelői szervezetek a 42. cikk b) és e) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozásokat valósítanak meg transznacionális alapon;
a) különböző tagállamokban működő termelői szervezetek és azok társulásai valamely, a 42. cikk b) és e) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozásokat valósítanak meg transznacionális alapon;
Módosítás 308 Rendeletre irányuló javaslat 46 cikk – 3 bekezdés – d pont
d) az operatív programot először hajtja végre valamely, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert, termelői szervezeteket tömörítő társulás;
d) az operatív programot először hajtja végre valamely, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezet, egy adott tagállamban tevékenykedő termelői szervezeteket tömörítő társulás vagy egy több különböző tagállamban tevékenykedő termelői szervezeteket tömörítő társulás;
Módosítás 309 Rendeletre irányuló javaslat 46 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új)
fa) a termelői szervezetek hegyvidéki területen vagy szigeti régióban működnek;
(1) A tagállamok azon régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek számára a 45. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80%-át és a bármely ilyen termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10%-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak. A nemzeti pénzügyi támogatás a működési alapot kiegészítő támogatás.
(1) A tagállamok azon régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, valamint a szigeti régiókban és a peremterületeken a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek számára a 45. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80%-át és a bármely ilyen termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10%-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak. A nemzeti pénzügyi támogatás a működési alapot kiegészítő támogatás.
A tagállamok a méhészeti ágazat tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzések közül legalább egynek a megvalósítására törekednek.
A tagállamok a méhészeti ágazat tekintetében a 6.cikk (1)bekezdésében említett releváns konkrét célkitűzések megvalósítására törekednek.
(1) A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden egyes konkrét célkitűzés vonatkozásában kiválasztanak egyet vagy többet a következő, a méhészeti ágazatban megvalósítható beavatkozástípusok közül:
(1) A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a következő, a méhészeti ágazatban megvalósítható beavatkozástípusok közül:
Módosítás 313 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére;
a) technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére, beleértve a bevált gyakorlatok előmozdítását, a tájékoztatást és a népszerűsítést, valamint az alapszintű oktatást és a továbbképzést;
Módosítás 314 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroatózis – elleni védekezésre irányuló fellépések;
b) a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek –különösen a varroózis – leküzdésére és megelőzésére, valamint a járványokkal szembeni ellenálló képesség növelésére irányuló fellépések;
Módosítás 315 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba) a méhek egészségével foglalkozó nemzeti hálózatok létrehozása és/vagy fejlesztése;
Módosítás 316 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) a méhészeti termékek elemzését végző laboratóriumok támogatására irányuló fellépések;
d) a méhészeti termékek, a méhpusztulás, a méhek csökkenő termelékenysége, valamint a méhekre potenciálisan mérgező anyagok elemzését végző nemzeti, regionális vagy helyi laboratóriumok támogatására irányuló fellépések;
Módosítás 317 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) a méhcsaládok pótlása az Unióban;
e) a méhpopulációk jelenlegi számának fenntartását vagy növelését szolgáló fellépések;
Módosítás 318 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén;
f) együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos kutatási és kísérleti programok alkalmazása érdekében;
Módosítás 319 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha) tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások;
Módosítás 320 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h b pont (új)
hb) a termelés megtervezésére és a kínálatnak a kereslethez való igazítására irányuló fellépések;
Módosítás 321 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h c pont (új)
hc) a kedvezőtlen éghajlati jelenségekkel szembeni megelőző intézkedések;
Módosítás 322 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h d pont (új)
hd) az éghajlatváltozáshoz és a kedvezőtlen éghajlati jelenségekhez való alkalmazkodást szolgáló fellépések;
Módosítás 323 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h e pont (új)
he) a méhészek és a mezőgazdasági termelők együttműködésének javítására irányuló intézkedések, különös tekintettel a növényvédő szerek hatásának csökkentésére;
Módosítás 324 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h f pont (új)
hf) energiamegtakarítás, fokozott energiahatékonyság és környezetkímélő csomagolás;
Módosítás 325 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h g pont (új)
hg) a hulladéktermelés csökkentése és a melléktermékek és hulladékok felhasználásának és kezelésének javítása;
Módosítás 326 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h h pont (új)
hh) a mézelő méhek általi beporzásnak, valamint a mézelő méhek és a vad beporzó fajok együttélésének javítására irányuló fellépések, többek között a kedvező élőhelyek létrehozása és fenntartása révén;
Módosítás 327 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h i pont (új)
hi) a genetikai sokféleség növelésére irányuló fellépések;
Módosítás 328 Rendeletre irányuló javaslat 49 cikk – 1 bekezdés – h j pont (új)
hj) a fiatal vagy új méhészek támogatására irányuló intézkedések.
(4) A (2) bekezdésben említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a kiadások legfeljebb 50 %-át fedezheti. A kiadások fennmaradó részét a tagállamok viselik.
(4) A (2)bekezdésben említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a kiadások legfeljebb 75%-át fedezheti, a legkülső régiók kivételével, ahol a felső határ 85%. A kiadások fennmaradó részét a tagállamok viselik.
(5) KAP-stratégiai tervük összeállításakor a tagállamok kikérik a méhészet területén működő szervezetek képviselőinek tanácsát.
(5) KAP-stratégiai tervük összeállításakor a tagállamok kikérik a méhészet területén működő szervezetek és az illetékes hatóságok képviselőinek tanácsát.
(6a) A(z) .... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt elfogadott valamennyi nemzeti program az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik e programok tervezett befejezésének napjáig.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e szakaszban meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e szakaszban meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:
Módosítás 334 Rendeletre irányuló javaslat 50 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a tagállamoknak a 49. cikk (6) bekezdésében előírt azon kötelezettsége, miszerint évente értesíteniük kell a Bizottságot a területükön található méhcsaládok számáról;
a) a tagállamoknak a 49.cikk (6)bekezdésében előírt azon kötelezettsége, miszerint évente értesíteniük kell a Bizottságot a területükön található méhcsaládok és/vagy méhkolóniák számáról;
Módosítás 335 Rendeletre irányuló javaslat 50 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a méhcsalád fogalmának meghatározása és a méhcsaládok számának kiszámítására alkalmazandó módszerek;
b) a méhcsalád fogalmának meghatározása és a méhcsaládok és méhkolóniák számának kiszámítására alkalmazandó módszerek;
A tagállamok a borágazat tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:
Az 5. és 6. cikkel összhangban a tagállamok a borágazat tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:
Módosítás 337 Rendeletre irányuló javaslat 51 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) az uniós bortermelők versenyképességének javítása, ideértve a fenntartható termelési rendszerek javításához és az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentéséhez való hozzájárulást is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b)–f) és h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a) az uniós bortermelők gazdasági fenntarthatóságának és versenyképességének javítása a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban;
Módosítás 338 Rendeletre irányuló javaslat 51 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa) az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a fenntartható termelési rendszerek javításához való hozzájárulás, továbbá az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentése, többek között a bortermelők támogatásával az inputfelhasználás csökkentése és a környezeti szempontból fenntarthatóbb módszerek és művelési technikák alkalmazása során, valamint a hagyományos európai szőlőfajták sokféleségének megőrzése érdekében; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 339 és 820 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 51 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) az uniós borászati vállalkozások teljesítményének és piaci igényekhez való alkalmazkodásának javítása, valamint e vállalkozások versenyképességének fokozása a szőlőből készült termékek előállítása és értékesítése tekintetében, ideértve az energiamegtakarítást, a globális energiahatékonyságot és a fenntartható folyamatokat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
b) az uniós borászati vállalkozások teljesítményének és piaci igényekhez való alkalmazkodásának javítása, valamint e vállalkozások hosszú távú versenyképességének fokozása a szőlőből készült termékek előállítása és értékesítése tekintetében, ideértve az energiamegtakarítást, a globális energiahatékonyságot és a fenntartható folyamatokat is; e célkitűzések a 6.cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h)pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 340 Rendeletre irányuló javaslat 51 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca) a kínálat koncentrációjának javítása a gazdasági teljesítmény és az ágazat strukturálása érdekében, a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzéssel összhangban;
Módosítás 341 Rendeletre irányuló javaslat 51 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) a borkészítés melléktermékeinek ipari vagy energetikai célokra történő felhasználása, biztosítva ezáltal az uniós borok minőségét és ezzel egyidejűleg a környezet védelmét; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;
f) a borkészítés melléktermékeinek és maradékanyagainak ipari, energetikai vagy agronómiai célokra történő felhasználása, biztosítva ezáltal az uniós borok minőségét és ezzel egyidejűleg a környezet védelmét; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;
Módosítás 342 Rendeletre irányuló javaslat 51 cikk – 1 bekezdés – h pont
h) a szőlőből készült uniós termékek versenyképességének javítása harmadik országokban; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és h) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódik;
h) a szőlőből készült uniós termékek versenyképességének javítása harmadik országokban, beleértve a borpiacok megnyitását, diverzifikálását és megszilárdítását; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és h) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódik;
Módosítás 343 Rendeletre irányuló javaslat 51 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)
ia) a szőlőtermesztés gazdasági fenntarthatóságának és jövedelmezőségének biztosítása a jelentős természeti hátrányokkal küzdő, meredek lejtőkön fekvő, illetve kevésbé fejlett területeken, a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekkel összhangban;
Módosítás 820 cp7 Rendeletre irányuló javaslat 51 cikk – – 1 bekezdés – i b pont (új)
ib) hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik.
Módosítás 344 és 1122 cp1 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, ideértve a szőlőültetvények újratelepítését, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően szükség van, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcella ugyanazon fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;
a) a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, ideértve a szőlőültetvények újratelepítését, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a genetikai sokféleség növelését célzó újratelepítés érdekében történő önkéntes kivágást követően van szükség, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcella ugyanazon fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;
Módosítás 345 és 1122 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa) az 1308/2013/EU rendelet III. fejezetének 1. szakaszában meghatározott engedélyezési rendszer keretében odaítélt földterület szőlővel való beültetése az eltűnés által fenyegetett, hagyományos bortermelő területeken – amelyeket a tagállamoknak kell meghatározniuk – a borászat sokféleségének védelmét szolgáló intézkedésként;
Módosítás 346 és 1122 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab) kutatás és kísérleti termelés, valamint további intézkedések, különösen az európai szőlőfajták fajták közötti és fajtán belüli változatosságának megőrzése, vizsgálata és javítása területén, valamint a gazdasági hasznosításuk elősegítését célzó tevékenységek;
Módosítás 347 és 1122 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – a c pont (új)
ac) a növényvédő szerek felhasználásának csökkentésére irányuló fellépések;
Módosítás 348 és 1122 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – a d pont (új)
ad) a kockázatvállalás csökkentését célzó fellépések olyan szőlőtermesztők számára, akik vállalják, hogy radikálisan átalakítják termelési gyakorlataikat és termelési rendszerüket a fenntarthatóbb termelés érdekében, beleértve a strukturális és biológiai sokféleség bővítését;
Módosítás 349 és 1122 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló tárgyi vagy immateriális beruházások;
b) tárgyi vagy immateriális beruházások szőlészeti vállalkozásokba – többek között meredek lejtős és teraszos területeken, az a) pontban leírt beavatkozástípusba tartozó műveletek kivételével –, feldolgozólétesítményekbe és borászati infrastruktúrába, valamint marketingstruktúrákba és -eszközökbe;e beruházások célja lehet a szőlőültetvények éghajlati kockázatokkal szembeni védelme és a vállalkozások új uniós jogi előírásokhoz való igazodása;
Módosítás 350 és 1122 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) betakarítási biztosítás természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések következtében bekövetkező jövedelemkiesés fedezéséhez;
d) betakarítási biztosítás természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések következtében bekövetkező jövedelemkiesés fedezéséhez, biztosítva ugyanakkor, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;
Módosítás 351 és 1122 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) innovációra irányuló tárgyi vagy immateriális beruházások, amelyek közé tartoznak a borkészítéshez kapcsolódó innovatív termékek és borkészítési melléktermékek, folyamatok és technológiák kifejlesztését célzó, továbbá egyéb, az ellátási lánc bármelyik szakaszában hozzáadott értéket teremtő beruházások, ideértve az ismeretek cseréjét is;
e) tárgyi vagy immateriális beruházások a digitalizációba és az innovációba, ami magában foglalja az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében említett termékekkel vagy a borkészítés, a folyamatok és a technológiák melléktermékeivel kapcsolatos innovatív termékek és technológiai folyamatok fejlesztését, továbbá egyéb, az ellátási lánc bármelyik szakaszában hozzáadott értéket teremtő (többek között ismeretátadási célú) és/vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló beruházásokat;
Módosítás 353 és 1122 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – g pont
g) az uniós borokra vonatkozó, a tagállamokban végrehajtott tájékoztató intézkedések, amelyek célja a bor felelősségteljes módon történő fogyasztására való ösztönzés, illetve az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerek előmozdítása;
g) az uniós borokra vonatkozó, a tagállamokban végrehajtott tájékoztató intézkedések, amelyek célja a bor felelősségteljes módon történő fogyasztására való ösztönzés;
Módosítás 354 és 1122 cp4 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
ga) a piaccal kapcsolatos ismeretek javítását célzó fellépések, például gazdasági és szabályozói tanulmányok a meglévő piacokkal kapcsolatban, valamint az európai szőlőültetvények hírnevének fokozása érdekében a borturizmus népszerűsítésére irányuló fellépések;
Módosítás 355 és 1122 cp5 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – h pont – bevezető rész
h) harmadik országokban folytatott promóció, amely a következő intézkedések közül egyet vagy többet foglal magában:
h) harmadik országokban folytatott promóció és kommunikáció, amely a borágazat versenyképességének javítását, valamint piacok létrehozását, diverzifikálását vagy megszilárdítását célzó következő intézkedések közül egyet vagy többet foglal magában:
Módosítás 356 és 1122 cp5 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – h pont – iv pont
iv. új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;
iv. új vagy meglévő piacok felmérése a piacok bővítése és megszilárdítása érdekében;
Módosítás 357 és 1122 cp5 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – h pont – vi pont
vi. a borászati gyakorlatokkal, a növényegészségügyi és higiéniai szabályokkal, valamint a borágazati termékek importjára alkalmazandó egyéb harmadik országbeli követelményekkel kapcsolatos műszaki dokumentációk elkészítése, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos dokumentációkat is, a harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében;
vi. a borászati gyakorlatokkal, a növényegészségügyi és higiéniai szabályokkal, valamint a borágazati termékek importjára alkalmazandó egyéb harmadik országbeli követelményekkel kapcsolatos műszaki dokumentációk elkészítése, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos dokumentációkat is, a harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférés korlátozásának megelőzése, illetve a hozzáférés lehetővé tétele érdekében;
Módosítás 358 és 1122 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)
ia) a vízhasználat és vízgazdálkodás javítására irányuló fellépések;
Módosítás 359 és 1122 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – i b pont (új)
ib) ökológiai termelés;
Módosítás 360 és 1122 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – i c pont (új)
ic) integrált termelés;
Módosítás 361 és 1122 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – i d pont (új)
id) precíziós vagy digitalizált termelés;
Módosítás 362 és 1122 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – i e pont (új)
ie) talajvédelem és a talaj széntartalmának növelése;
Módosítás 363 és 1122 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – i f pont (új)
if) a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása, megóvása vagy a tájkép megóvása, többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzése;
Módosítás 364 és 1122 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – i g pont (új)
ig) a szőlőt érintő kártevőfertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség javítása;
Módosítás 365 és 1122 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – i h pont (új)
ih) a hulladékképződés csökkentése és a hulladékgazdálkodás javítása.
Módosítás 366 és 1122 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 52 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az első albekezdés h) pontjában említett promóciós intézkedések csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandók.
(2) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják választott borágazati célkitűzéseiket és beavatkozástípusaikat. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat.
(2) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják választott borágazati célkitűzéseiket és beavatkozástípusaikat. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat. A tagállamok konkrét rendelkezéseket írhatnak elő az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés ügyvezetési szervei által az összes érintett vállalkozás nevében végzett tájékoztatási és promóciós tevékenységre vonatkozóan, különös tekintettel a tevékenység maximális időtartamára.
A szőlőültetvényeknek az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szerkezetátalakításához és átállításához nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 50%-át, illetve – a kevésbé fejlett régiókban – a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 75%-át.
A szőlőültetvényeknek az 52.cikk (1)bekezdésének a)pontjában említett szerkezetátalakításához és átállításához nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőültetvények önkéntes szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 50%-át, illetve a szőlőültetvények kötelező szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 75%-át.
Módosítás 369 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) a támogatható beruházási költségek 50%-át a kevésbé fejlett régiókban;
a) a támogatható beruházási költségek 50%-át a kevésbé fejlett régiókban, meredek hegyoldalakon található szőlőültetvényeken és a szigeti régiókban az ezen albekezdés c) és d) pontjában említettek kivételével;
Módosítás 370 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) a támogatható beruházási költségek 75 %-át az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;
c) a támogatható beruházási költségek 85%-át az EUMSZ 349.cikkében említett legkülső régiókban;
(3a) Az 52. cikk (1) bekezdésének aa), ab), ac), fa), ia), ib), ic), id), ie), if), ig), és ih) pontjában említett célkitűzésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a közvetlen vagy támogatható költségek 50%-át;
Módosítás 372 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) a támogatható beruházási költségek 50%-át a kevésbé fejlett régiókban;
a) a támogatható beruházási költségek 50%-át a kevésbé fejlett régiókban, meredek hegyoldalakon található szőlőültetvényeken és a szigeti régiókban, az ezen albekezdés c) és d) pontjában említettek kivételével;
Módosítás 373 Rendeletre irányuló javaslat 53 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) a támogatható beruházási költségek 75 %-át az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;
c) a támogatható beruházási költségek 85%-át az EUMSZ 349. cikkének első bekezdésében említett legkülső régiókban;
Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben említett maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható; az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a vonatkozó maximális mértékű támogatás.
A 2003/361/EK ajánlás melléklete I. címe 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az első albekezdésben említett maximális támogatási határértékek megfeleződnek.
Az első albekezdésben említett maximális határértékek csökkenthetők az azon vállalkozások által végzett beruházások esetében, amelyek nem tartoznak a mikro-, kis- vagy középvállalkozások kategóriájába.Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozásra alkalmazhatók.
(6) Az 52. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontjában említett tájékoztató tevékenységekhez és promócióhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.
(6) Az 52. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontjában említett tájékoztató tevékenységekhez és promócióhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át. A kis- és középvállalkozások támogatásának maximalizálása érdekében a tagállamok különbséget tehetnek a vállalkozások között méretük alapján.
(4) Az érintett tagállamok a KAP-stratégiai tervükben minimális százalékos arányt állapítanak meg a kiadásokra vonatkozóan a környezetvédelemre, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a termelési rendszerek és folyamatok fenntarthatóságának javítására, az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentésére, az energiamegtakarításra és a borágazat globális energiahatékonyságának javítására irányuló fellépések tekintetében.
(4) Az érintett tagállamok a KAP-stratégiai tervükben biztosítják, hogy legalább 5%-os arányban kiadásokat irányoznak elő vagy legalább egy fellépést elfogadnak a környezetvédelemre, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a termelési rendszerek és folyamatok fenntarthatóságának javítására, az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentésére, az energiamegtakarításra és a borágazat globális energiahatékonyságának javítására irányuló fellépések tekintetében, az 51. cikk aa), b) és f) pontjában rögzített célkitűzésekkel összhangban.
(4a) A(z) ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt elfogadott valamennyi program az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik e programok tervezett befejezésének napjáig.
(2) A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam a KAP-stratégiai tervében meghatároz egyet vagy többet a 60. cikkben említett beavatkozástípusok közül az (1) bekezdés szerinti célkitűzések közül kiválasztott célkitűzések megvalósítása érdekében. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározza a beavatkozásokat. A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam KAP-stratégiai tervében megindokolja, hogy miért döntött az adott célkitűzések, valamint az azok teljesítésére irányuló adott beavatkozástípusok és beavatkozások kiválasztása mellett.
(2) A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam a KAP-stratégiai tervében meghatároz egyet vagy többet a 60. cikkben említett beavatkozástípusok közül az (1) bekezdés szerinti célkitűzések közül kiválasztott célkitűzések megvalósítása érdekében. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározza a beavatkozásokat. A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam KAP-stratégiai tervében megindokolja, hogy miért döntött az adott célkitűzések, valamint az azok teljesítésére irányuló adott beavatkozástípusok és beavatkozások kiválasztása mellett, nem köteles azonban elkészíteni a 103. cikk (1) bekezdésében említett előzetes értékelésről szóló jelentést vagy a stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV), sem a 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV elemzést.
Módosítás 380 Rendeletre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak csökkentése, valamint hozzájárulás az éghajlat-politikai fellépésekhez az olajbogyó-termesztés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
c) az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak csökkentése, hozzájárulás az éghajlat-politikai fellépésekhez, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak mérséklése az olajbogyó-termesztés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 381 Rendeletre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) az olívaolaj és étkezési olajbogyó minőségének javítása; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéshez kapcsolódik;
d) az olívaolaj és étkezési olajbogyó minőségének javítása; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;
Módosítás 382 Rendeletre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) válságmegelőzés és -kezelés, amelynek célja a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása, valamint az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-piacok válságainak elkerülése és kezelése; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéshez kapcsolódik.
f) válságmegelőzés és -kezelés, amelynek célja a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása, valamint az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-piacok válságainak elkerülése és kezelése, beleértve a megelőzés és a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítását; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;
Módosítás 1241 Rendeletre irányuló javaslat 56 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa) a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások védelme és javítása, ezen belül a talaj megőrzése.
(1) Az 56. cikkben említett célkitűzések megvalósítása érdekében a 82. cikk (4) bekezdésében megnevezett tagállamok KAP-stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a 60. cikkben említett beavatkozástípusok közül. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat.
(1) Az 56. cikkben említett célkitűzések megvalósítása érdekében a 82. cikk (4) bekezdésében megnevezett tagállamok KAP-stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a 60. cikkben említett, tagállami szinten meghatározandó beavatkozástípusok közül. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat.
(2) A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok által meghatározott beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezeteknek és/vagy termelői szervezetek társulásainak a jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani. E célból e rendelet 61. és 62. cikkét kell alkalmazni.
(2) A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok által meghatározott beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezeteknek és/vagy termelői szervezetek társulásainak és/vagy szakmaközi szervezeteknek a jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani. E célból e rendelet 61. és 62. cikkét kell alkalmazni.
(2a) A (2) bekezdéstől eltérve a 82. cikk (4) bekezdése szerinti tagállamok az operatív programok megvalósításával megbízhatnak az 1308/2013/EU rendelet 157. cikke alapján elismert szakmaközi szervezeteket, ha e szervezeteknek az 1308/2013/EU rendelet alapján már működik hasonló programjuk.
Módosítás 386 Rendeletre irányuló javaslat 58 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) a 60. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett beavatkozástípusokkal kapcsolatban felmerülő tényleges kiadások 75 %-át, ha az operatív programot legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó termelői szervezetek hajtják végre, és a tényleges kiadások 50 %-át, ha a szóban forgó beavatkozástípus esetében ez a feltétel nem teljesül.
d) a 60. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett beavatkozástípusokkal kapcsolatban felmerülő tényleges kiadások 85%-át, ha az operatív programot legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai hajtják végre, és a tényleges kiadások 50%-át, ha a szóban forgó beavatkozástípus esetében ez a feltétel nem teljesül.
Módosítás 387 Rendeletre irányuló javaslat 58 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da) szigeti régiók esetében az a)–d) pontban említett százalékos arányokat 10%-kal növelni kell.
(3) A tagállamok az uniós pénzügyi támogatással nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-ának erejéig kiegészítő finanszírozást biztosítanak.
törölve
Módosítás 824 és 1242 Rendeletre irányuló javaslat 3 cím – 3 fejezet – 6 a szakasz (új)
6a. szakasz
A HÜVELYESNÖVÉNY-ÁGAZAT
58a. cikk
A hüvelyesnövény-ágazat célkitűzései
Az 5. és 6. cikkben említett általános célkitűzések tiszteletben tartásának sérelme nélkül a tagállamok a hüvelyesnövény-ágazat tekintetében a következő célkitűzések megvalósítására törekednek:
a) Az I. mellékletben meghatározott célok szerint a rendszer EU-szerte fokozza a fenntartható hüvelyesnövény-termesztést és -fogyasztást az élelmiszerrel és takarmánnyal való önellátás javítása érdekében.
b) A 15. fenntartható fejlesztési céllal, valamint az erdőirtás nullára csökkentésével kapcsolatos uniós vállalással és meglévő magánvállalati kötelezettségvállalásokkal összhangban csökkenteni kell a szóját – különösen az importált, erdőirtással megtisztított vagy átalakított földekről származó szóját – tartalmazó koncentrált takarmánykeveréktől való függőséget.
c) Be kell zárni a tápanyag-körforgást, és azt a 2000/60/EK irányelvvel összhangban a helyi és regionális vízgyűjtőkre kell szűkíteni.
d) Fel kell lendíteni a helyi és regionális élelmiszer- és állatitakarmány-piacokat és a helyi feltételekhez alkalmazkodó igénytelen vetőmagfajtákat.
Az ezen ágazatban finanszírozott intézkedések összhangban vannak az Unió éghajlati és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaival és jogi előírásaival, és nem okozhatják a földhasználat közvetett vagy közvetlen megváltozását, és ténylegesen pozitív hatást gyakorolnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra a Globális Bioszféra Irányítási Modell (GLOBIOM) értelmében.
58b. cikk
Beavatkozástípusok
Az 58a. cikkben említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választanak egyet vagy többet:
a) tárgyi eszközökre és immateriális javakba irányuló beruházások; kutatás és kísérleti termelés, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak:
i. talajvédelem, beleértve a talaj szénkészletének tényleges és bizonyított javítását, peszticidek szisztematikus igénybevétele nélkül;
ii. a vízhasználat és a vízgazdálkodás hatékonyságának növelése, beleértve a víztakarékosságot;
iii. a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó fajták és gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának előmozdítása;
iv. a növények károsítókkal szembeni ellenálló képességének javítására és a károsítókra való fogékonyság csökkentésére irányuló gazdálkodási gyakorlatok fejlesztése;
v. a peszticidhasználat és a peszticidektől való függőség csökkentése;
vi. a biológiai sokféleség szempontjából kedvező mezőgazdasági élőhelyek kialakítása és megóvása peszticidek alkalmazása nélkül;
b) tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különös tekintettel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére, beleértve a legmegfelelőbb vetésforgó mezőgazdasági termelők általi kiválasztását;
c) képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a bevált gyakorlatok cseréjét is,
d) ökológiai termelés és technikák;
e) a termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő fellépések.
A tagállamok a 39. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:
Az 5. és 6. cikkel összhangban a tagállamok a 39.cikk f)pontjában említett egyéb ágazatok tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:
Módosítás 390 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a termelés tervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a) a termelés tervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség, a mennyiség és a sokféleség tekintetében, a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 391 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a kínálati oldal koncentrációja és az érintett termékek forgalomba hozatala; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
b) a kínálati oldal koncentrációja és az érintett termékek forgalomba hozatala, valamint a szerződésekről folytatott közös tárgyalások támogatása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 392 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat és termelési technikákat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
c) fenntartható termelési módszerek alkalmazása, kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal, az állatbetegségekkel és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség, a genetikai sokféleség, a talajvédelem, a biológiai biztonság javítása és az antimikrobiális szerek csökkentése terén, valamint a hosszú távú gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat és termelési technikákat is; e célkitűzések a 6.cikk (1)bekezdésének a), c), d), e), f) és i)pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 393 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek, állatjóléti előírások, a károsítókkal szemben ellenálló képességet növelő és környezetkímélő termesztési gyakorlatok, termelési technikák és termelési módok előmozdítása, kifejlesztése és végrehajtása, a melléktermékek és a hulladék környezetkímélő felhasználása és kezelése, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és egyéb természeti erőforrások védelme; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
d) a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek, állatjóléti előírások, a károsítókkal szemben ellenálló képességet növelő és környezetkímélő termesztési gyakorlatok, termelési technikák és termelési módok, az állatbetegségekkel szembeni ellenálló képesség előmozdítása, kifejlesztése és végrehajtása, a melléktermékek és a hulladék környezetkímélő felhasználása és kezelése, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és egyéb természeti erőforrások védelme;kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság növelése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 394 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint;
e) hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz – beleértve a trópusi és a zoonózisos betegségek megelőzését és kezelését –, a 6.cikk (1)bekezdésének d)pontjában foglaltak szerint;
Módosítás 395 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) a termékek kereskedelmi értékének növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
f) a termékek kereskedelmi értékének növelése, ideértve a termékminőség és a piaci szegmentáció javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 396 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – g pont
g) a 40. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
g) a 39.cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 397 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – h pont
h) a 39. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat piacain kialakuló válságok elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak.
h) a 39.cikk f)pontjában említett egy vagy több ágazat piacain kialakuló válságok elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés, kockázatenyhítés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 398 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha) a ragadozó fajok haszonállatok elleni támadásainak megakadályozása;
Módosítás 399 Rendeletre irányuló javaslat 59 cikk – 1 bekezdés – h b pont (új)
hb) hozzájárulás a fehérjenövények, különösen a takarmányok és hüvelyesek termesztésének ösztönzésére irányuló európai stratégiához.
Módosítás 400 és 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1) Az 59. cikk a)–g) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:
(1) Az 56. cikk a)–fa) pontjában és az 59. cikk a)–g) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak kettőt vagy többet:
Módosítás 401 és 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – i alpont
i. talajvédelem és a talaj széntartalmának növelése;
i. talajvédelem, a talaj termőképességének és szerkezetének javítása, beleértve a talajpusztulás megelőzését, valamint a talaj széntartalmának növelése és a műtrágyákban lévő szennyező anyagok csökkentése;
Módosítás 402 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii alpont
ii. a vízhasználat és vízgazdálkodás javítása, beleértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is;
ii. a vízhasználat javítása és hatékony vízgazdálkodás, beleértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is, hozzájárulva a vízgyűjtő területek jó állapotához;
Módosítás 403 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv alpont
iv. az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése;
iv. az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése, beleértve a megújuló energiaforrások használatát (például a mezőgazdasági maradékanyagok fenntartható felhasználását);
Módosítás 404 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – -iv a alpont (új)
iv a. a szennyező és üvegházhatású gázok csökkentése;
Módosítás 405 és 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – v alpont
v. ökológiai csomagolás;
v. környezetkímélő csomagolás és a csomagolási hulladék csökkentése;
Módosítás 406 és 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – vi alpont
vi. az állatok egészsége és jóléte;
vi. biológiai biztonság, az állatok egészségének védelme és az állatok jóléte, beleértve a fenntartható gazdálkodást és a trópusi és az állatról emberre terjedő betegségek megelőzését;
Módosítás 826 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – – 1 bekezdés – a pont – -vii a alpont
vii. a hulladékképződés csökkentése, valamint a melléktermékek és a hulladék hasznosításának és kezelésének javítása;
vii. a hulladék- és gázképződés csökkentése, valamint a melléktermékek és a hulladék hasznosításának és kezelésének javítása;
Módosítás 407 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – -vii a alpont (új)
viia. a trópusi és a zoonózisos betegségek megelőzése és kezelése;
Módosítás 408 és 826cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – viii alpont
viii. a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása;
viii. a növények károsítókkal szembeni ellenálló képességének javítása az integrált növényvédelem, többek között megfelelő gazdálkodási és termesztési gyakorlatok előmozdítása révén;
Módosítás 409 és 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – ix alpont
ix. a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése;
ix. a növényvédőszer-használat és az attól való függőség számottevő csökkentése;
Módosítás 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – ixa.(új)
ixa. az állatbetegségekkel szembeni ellenálló képesség javítása és az antibiotikumok használatának csökkentése;
Módosítás 410 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x alpont
x. a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása;
x. a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása és a helyi fajták támogatása;
Módosítás 411 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x a alpont (új)
xa. az antimikrobiális szerek használatának csökkentése;
Módosítás 412 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x b alpont (új)
xb. a termesztés, a betakarítás és a szállítás körülményeinek javítása;
Módosítás 413 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x c alpont (új)
xc. a piac nyomon követésével, ismeretével és felügyeletével kapcsolatos fellépések;
Módosítás 414 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x d alpont (új)
xd. a ragadozó fajok haszonállatok elleni támadásainak megakadályozása.
Módosítás 415 és 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;
b) tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a termelési minőség, a biológiai sokféleség és a környezet, az éghajlatváltozás mérséklése és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén;továbbá a károsítók és az állatbetegségek elleni küzdelem;
Módosítás 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a bevált gyakorlatok cseréjét is,
c) képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a bevált gyakorlatok cseréjét is, különösen az ökológiai gazdálkodás, a permakultúra és a szénmegkötés növelésére szolgáló gyakorlatok terén;
Módosítás 416 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da) integrált termelés;
Módosítás 417 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) a 40. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek szállítását és tárolását fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tévő fellépések;
e) a 39.cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek szállítását és tárolását fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tévő fellépések;
Módosítás 418 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – h pont
h) nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek végrehajtása, különösen a végső fogyasztóknak értékesített termékek minőségének nyomon követése.
h) a teljes termelési lánc mentén nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek végrehajtása, különösen a végső fogyasztóknak értékesített termékek minőségének nyomon követése, beleértve az olajbogyó és olaj eredetének nyomonkövethetőségét a termelési lánc különböző szintjein, valamint a termelési módszerekről való tájékoztatást;
Módosítás 419 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha) harmadik országok növényegészségügyi és állategészségügyi jegyzőkönyveinek végrehajtása.
(2) Az 59. cikk h) pontjában említett célkitűzést illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:
(2) Az 56. cikk f) pontjábanés az 59. cikk h)pontjában említett célkitűzést illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:
Módosítás 421 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését;
b) tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését, valamint a kereslet és kínálat hatékonyabb egymáshoz igazítását;
Módosítás 422 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) termelői szervezetek vagy termelői szervezet tagjai által előállított termékek közös tárolása;
c) termelői szervezetek vagy termelői szervezet tagjai által előállított termékek közös tárolása, valamint a termékek kezelése a tárolás megkönnyítése érdekében;
Módosítás 423 és 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 2 bekezdés – d pont
d) gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében szükség van;
d) gyümölcsösök vagy olajfaligetek újratelepítése, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében szükség van;
Módosítás 424 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da) támogatási intézkedések az állatok egészsége és jóléte érdekében;
Módosítás 425 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
db) az állatállomány pótlása az egészségügyi okokból történő kötelező leöléseket vagy a természeti katasztrófákból eredő veszteségeket követően;
Módosítás 426 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 2 bekezdés – d c pont (új)
dc) a genetikai források javítása;
Módosítás 427 Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 2 bekezdés – d d pont (új)
dd) az állatbetegségek miatti válsághelyzet következtében szükséges kötelező egészségügyi szünet meghosszabbítása a mezőgazdasági üzemekben;
Módosítás 826 cp Rendeletre irányuló javaslat 60 cikk – 2 bekezdés – h pont
h) betakarítási és termelési biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;
h) betakarítási és termelési biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy valamennyi kedvezményezett megtegye a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.Nem adható biztosítás, csak akkor, ha a termelők aktívan intézkedéseket tesznek, hogy minimálisra csökkentsék a kockázataikat;
(7) A tagállamok biztosítják, hogy az 59. cikk h) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások értéke ne haladja meg a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai által végrehajtott operatív programok összes kiadásának egyharmadát.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy az 59.cikk h)pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások értéke ne haladja meg a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai által végrehajtott operatív programok összes kiadásának 50%-át.
Módosítás 429 Rendeletre irányuló javaslat 62 cikk – cím
Működési alapok
Termelői szervezetek által létrehozott működési alapok
(1a) Az (1) bekezdésben előírt 50%-os korlátot 60%-ra növelik az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai esetén az elismerésük utáni első öt évben, illetve a kizárólag természeti hátrányokkal küzdő területeken tevékenykedő termelői szervezetek esetén.
Módosítás 431 Rendeletre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;
a) az agrár-környezetvédelmi fenntarthatóságra, az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;
Módosítás 432 Rendeletre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások;
e) fiatal és új mezőgazdasági termelők és fenntartható vidéki induló vállalkozások tevékenységének beindítása és fejlesztése;
Módosítás 433 Rendeletre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea) vidéki térségekben élő nők;
Módosítás 434 Rendeletre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – h pont
h) az ismeretek cseréje és tájékoztatás;
h) az ismeretek cseréje és tájékoztatás; valamint
Módosítás 435, 1123 cp2 és 1165 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
Környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások
Az agrár-környezetvédelmi fenntarthatósággal, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések, valamint a környezet szempontjából előnyös egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások
(1) A tagállamok az e cikkben meghatározott és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket folyósíthatnak.
(1) A tagállamok az e cikkben meghatározott és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett az agrár-környezetvédelmi szempontból fenntartható gyakorlatokhoz, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedésekhez kapcsolódó kifizetéseket folyósíthatnak, beleértve a természeti kockázatok kezelését és az egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokat, például az erdőgazdaság, a genetikai erőforrás védelme és fejlesztése, valamint az állatok egészsége és jóléte terén.
(2) A tagállamok agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat foglalnak bele KAP-stratégiai tervükbe.
(2) A tagállamok agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat foglalnak bele KAP-stratégiai tervükbe.
(3) A tagállamok az e beavatkozástípus keretében nyújtott támogatást – konkrét nemzeti, regionális, illetve helyi szükségleteik függvényében – teljes területükön elérhetővé tehetik.
(3) A tagállamok az e beavatkozástípus keretében nyújtott támogatást – konkrét nemzeti, regionális, illetve helyi szükségleteik függvényében – teljes területükön elérhetővé teszik.A támogatás összege nem haladhatja meg a IXaa. mellékletben megállapított maximális összegeket.
(4) A tagállamok kizárólag olyan mezőgazdasági termelőknek és egyéb kedvezményezetteknek folyósíthatnak kifizetéseket, akik önkéntes alapon vállalnak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések teljesítését elősegítő gazdálkodási kötelezettségeket.
(4) A tagállamok kizárólag olyan mezőgazdasági termelőknek, mezőgazdasági termelői csoportoknak és egyéb gazdálkodóknak folyósíthatnak kifizetéseket, akik önkéntes alapon vállalnak a 6.cikk (1)bekezdésében meghatározott releváns konkrét célkitűzések teljesítését elősegítő gazdálkodási kötelezettségeket, például a vizes élőhelyek és a szerves talaj megfelelő védelmét illetően.Előnyben részesíthetők azok a rendszerek, amelyek kimondottan a helyi környezeti feltételek és igények kezelését célozzák, és adott esetben hozzájárulnak a XI. mellékletben felsorolt jogszabályokban meghatározott célkitűzések megvalósításához.
(5) E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:
(5) E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:
a) túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;
a) túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;
b) túlmutatnak a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező követelményeken;
b) túlmutatnak a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, az állatjólétre, valamint az antimikrobiális rezisztencia megelőzésére vonatkozó releváns minimumkövetelményeken, továbbá az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb releváns kötelező követelményeken;
c) túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;
c) túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;
d) eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 28. cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor.
d) eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól vagy kiegészítik azokat, amelyek vonatkozásában a 28.cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor, biztosítva, hogy ne forduljon elő kettős finanszírozás.
(6) A tagállamok ellentételezést nyújtanak a kedvezményezetteknek a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő költségek és elmaradt bevétel tekintetében. Szükség esetén a kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást átalányösszegű vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják. A kifizetéseket évente kell odaítélni.
(6) A tagállamok ellentételezést nyújtanak a kedvezményezetteknek a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő költségek és elmaradt bevétel tekintetében. A tagállamok a kedvezményezettek számára pénzügyi ösztönzőket is biztosítanak, amelyek szükség esetén az ügyleti költségeket is fedezhetik. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást átalányösszegű vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják, a kötelezettségvállalás jellegétől függően a terület hektárszáma, vagy egyéb meghatározott egység alapján. A tagállamok éves támogatást nyújthatnak olyan egész mezőgazdasági üzemre vonatkozó programokhoz, amelyek a gazdálkodási rendszereknek az e bekezdésben foglalt célkitűzések elérése érdekében történő holisztikus átalakítására irányulnak. A kifizetéseket évente kell odaítélni.
(6a) A kifizetések szintje az egyes gyakorlatok fenntarthatósági céljának szintjétől függően változik, hátrányos megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján, a részvétel hatékony ösztönzése céljából. A tagállamok a vállalt kötelezettségek következményeként a mezőgazdasági tevékenységeket befolyásoló korlátozások természetének figyelembevétele mellett és a gazdálkodási rendszerek függvényében is differenciálhatják a kifizetéseket.
(7) A tagállamok elősegíthetik és támogathatják olyan kollektív rendszerek és eredményalapú támogatási rendszerek megvalósítását, amelyek arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy a környezet minőségének jelentős, nagy léptékű és mérhető javulását érjék el.
(7) A tagállamok elősegíthetik és támogathatják olyan kollektív önkéntes rendszerek, helyi irányítású rendszerek formájában megvalósuló gazdálkodási kötelezettségvállalások és eredményalapú támogatási rendszerek – akár területi megközelítésen alapuló – megvalósítását, amelyek arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket és a mezőgazdasági termelői csoportokat, hogy a környezet minőségének jelentős, nagy léptékű és mérhető javulását érjék el. A tagállamok a saját termelői rendszerüket módosító mezőgazdasági termelők számára megfelelő intézkedésekkel biztosítanak minden szükséges tanácsadást, képzést és tudástranszfert.
(8) A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok bizonyos várt környezeti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően. Kivételes és megfelelően indokolt esetben és a kezdeti időszakban teljesített kötelezettséget közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben.
(8) A kötelezettségvállalások teljesítését általában ötévtől hétévig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok bizonyos várt környezeti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében – az erdőgazdálkodás hosszú távú jellegének figyelembevételével – hosszabb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően. Kivételes és megfelelően indokolt esetben és a kezdeti időszakban teljesített kötelezettséget közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben.
(9) Ha az e beavatkozástípus szerinti támogatást agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, illetve a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására való áttérésre vagy azok fenntartására, valamint az erdőkörnyezet-védelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások céljaira nyújtják, a tagállamok hektáronkénti támogatást állapítanak meg.
(9) Ha az e beavatkozástípus szerinti támogatást agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, köztük a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására való áttérésre vagy azok fenntartására, az integrált növényvédelemre, az agrárerdészeti rendszerek védelmére, valamint az erdőkörnyezet-védelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások céljaira nyújtják, a tagállamok a kötelezettségvállalás jellegétől függően hektáronként, a terület hektárszáma vagy egyéb meghatározott egység alapján támogatást állapítanak meg.
(10) A tagállamok biztosítják, hogy azok, akik e beavatkozás keretében hajtanak végre műveleteket, hozzáférjenek az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges ismeretekhez és tájékoztatáshoz.
(10) A tagállamok biztosítják, hogy azok, akik e beavatkozás keretében hajtanak végre műveleteket, az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges releváns ismeretekkel és tájékoztatással rendelkezzenek, és hogy a megfelelő képzés elérhető legyen azok számára, akiknek erre szükségük van, valamint hozzáférhető legyen a szaktudás is, hogy támogassa a saját termelői rendszerüket módosító mezőgazdasági termelőket.
(11) A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 28. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.
(11) A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 28. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok ellentételezésére.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6.cikk (1)bekezdésében foglalt releváns konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok – beleértve a hegyvidéki területeket és szigeti régiókat is – ellentételezésére.
(2) E támogatások valódi mezőgazdasági termelők számára ítélhetők oda az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke szerint kijelölt területek tekintetében.
(2) E támogatások aktív mezőgazdasági termelők számára ítélhetők oda az 1305/2013/EUrendelet 32.cikke szerint kijelölt területek, illetve a Horvát Köztársaság háború sújtotta területei tekintetében.
Módosítás 450 és 1166 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 66 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják a támogatást e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy az egyes tagok a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogokkal éljenek és kötelezettségekkel bírjanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezetének megerősítéséhez.
(3) A tagállamok e beavatkozástípus keretében kizárólag abból a célból nyújthatnak támogatást, hogy ellentételezést biztosítsanak a kedvezményezetteknek az érintett területen fennálló hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok miatt felmerült többletköltségek és elmaradt bevétel egésze vagy egy része tekintetében.
(3) A tagállamok e beavatkozástípus keretében kizárólag abból a célból nyújthatnak támogatást, hogy ellentételezést biztosítsanak a kedvezményezetteknek az érintett területen fennálló hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok miatt felmerült többletköltségek és elmaradt bevétel egésze vagy egy része tekintetében. Emellett pénzügyi ösztönzőt biztosíthatnak a kedvezményezettek számára a gazdálkodás folytatásához e területeken. A támogatás összegét a mezőgazdasági tevékenységet és a mezőgazdasági rendszert érintő természeti hátrányok súlyosságának figyelembevétele érdekében korrigálhatják. A támogatások adott esetben figyelembe vehetnek társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőket is. A tagállamok biztosítják, hogy a számítások megfelelőek, pontosak, és tisztességes számítási módszerek alapján kerültek előzetesen meghatározásra.
(4) A (3) bekezdésben említett többletköltségeket és elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokra és egyéb területspecifikus hátrányokra vonatkozóan, a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján kell kiszámítani.
(4) A (3) bekezdésben említett többletköltségeket és elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokra és egyéb területspecifikus hátrányokra vonatkozóan, a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján kell kiszámítani. A támogatás összegét a különböző mezőgazdasági rendszerek mezőgazdasági tevékenységét befolyásoló hátrányok súlyosságának figyelembevétele érdekében korrigálhatják. A tagállamok meghatározhatnak egy minimális kifizetési küszöböt, amely alatt nem folyósítanak kifizetéseket. Az odaítélt kifizetések adott esetben társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi kritériumokat is figyelembe vehetnek.
(5) A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani.
(5) A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani, összegét pedig a IXaa. mellékletben meghatározott minimális és maximális összeg között kell megállapítani.
Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok
Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggésben alkalmazandó követelményekből eredő területspecifikus hátrányok ellentételezésére.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt releváns konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggésben alkalmazandó követelményekből eredő területspecifikus hátrányok ellentételezésére.
(2) E támogatások mezőgazdasági termelőknek, erdőtulajdonosoknak és egyéb gazdálkodóknak ítélhetők oda az (1) bekezdésben említett hátrányokkal sújtott területekre vonatkozóan.
(2) E támogatások mezőgazdasági termelőknek, mezőgazdasági termelői csoportoknak, erdőgazdálkodóknak és erdőgazdálkodói csoportoknak, erdőtulajdonosoknak és erdőtulajdonosi csoportoknak ítélhetők oda. Kellően indokolt esetekben egyéb gazdálkodóknak is odaítélhetők.
(2a) Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok a támogatást alkalmazhatják e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, hogy az egyes tagokra a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogok és kötelezettségek vonatkoznak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.
(3) A hátrányokkal sújtott területek meghatározásakor a tagállamok a következő területeket sorolhatják e területek közé:
(3) A hátrányokkal sújtott területek meghatározásakor a tagállamok a következő területeket sorolhatják e területek közé:
a) a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;
a) a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;
b) egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdőkre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve, hogy e területek aránya nem haladja meg az egyes KAP-stratégiai tervek területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át;
b) egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdőkre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve, hogy e területek aránya nem haladja meg az egyes KAP-stratégiai tervek területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át;
c) a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.
c) a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.
(4) E beavatkozástípus értelmében a tagállamok kizárólag annak érdekében nyújthatnak támogatást, hogy kompenzálják a kedvezményezetteket a területspecifikus hátrányok miatt felmerült további költségek és bevételkiesés egészéért vagy egy részéért.
(4) E beavatkozástípus értelmében a tagállamok kizárólag annak érdekében nyújthatnak támogatást, hogy kompenzálják a kedvezményezetteket a területspecifikus hátrányok miatt felmerült további költségek és bevételkiesés egészéért vagy egy részéért.
(5) A (4) bekezdésben említett további költségeket és bevételkiesést a következőképpen kell kiszámítani:
(5) A (4) bekezdésben említett további költségeket és bevételkiesést a következőképpen kell kiszámítani:
a) a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e rendelet e címe 1. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban;
a) a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e rendelet e címe 1. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban;
b) a 2000/60/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím I. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott releváns jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken (a III. mellékletben említett 2. számú JFGK kivételével) és az ugyanazon szakasz értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban.
b) a 2000/60/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím I. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott releváns jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken (a III. mellékletben említett 1. számú JFGK kivételével) és az ugyanazon szakasz értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban.
(6) A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani.
(6) A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani, és a IXaa. mellékletben meghatározott maximális összegekre kell korlátozni.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett beruházási támogatást nyújthatnak.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett beruházási támogatást nyújthatnak.
(1a) Ahhoz, hogy a beruházási műveletek az EMVA keretében támogathatók legyenek, az adott beruházástípusra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően előzetesen értékelni kell a várható környezeti hatást, amennyiben a beruházás valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre.
(2) E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló beruházásokra adhatnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásnak erdőgazdálkodási terven vagy azzal egyenértékű eszközön kell alapulnia.
(2) E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra – beleértve azok egyesített formáját – irányuló beruházásokra, köztük nem termelő beruházásokra adhatnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott vonatkozó konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásnak erdőgazdálkodási terven kell alapulnia, amely magában foglalja a helyi ökoszisztémákhoz igazított növényfajokra vonatkozó követelményt vagy azzal egyenértékű eszközön a tagállamok által meghatározott méretnél nagyobb gazdaságok tekintetében.
(2a) A tagállamoknak az e cikkben hivatkozott támogatás legalább 30%-át a 6. cikk (1) bekezdése d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezeti és éghajlati célkitűzésekre irányuló beruházásokra kell fordítaniuk. A tagállamok e beruházások tekintetében prioritásokat állapítanak meg magasabb szintű támogatás, magasabb értékelési pontszám és más, hasonló hatású objektív kritériumok révén.
A tagállamok előnyben részesíthetik a fiatal mezőgazdasági termelők által végzett e cikk szerinti beruházásokat.
(3)
(3)
A tagállamok összeállítják a nem elszámolható beruházások és kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:
A tagállamok összeállítják a nem elszámolható beruházások és kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:
a) mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;
a) mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;
b) támogatási jogosultságok megvásárlása;
b) támogatási jogosultságok megvásárlása;
c) földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;
c) földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;
d) állatok, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;
d) állatok vásárlása, kivéve azokat, amelyeket gépek helyett a tájvédelemre és a nagy ragadozók elleni védelemre helyett használnak.
da) egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;
e) hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;
e) hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;
f) öntözésre irányuló beruházások, amelyek nem felelnek meg a víztestek jó állapotának elérésével kapcsolatban a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak, ideértve az öntözött területeknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem jó állapotúként meghatározott víztesteket érintő bővítését;
g) beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a helyi fejlesztési stratégiáknak;
g) beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a helyi fejlesztési stratégiáknak; A tagállamok konkrét eltéréseket is előírhatnak a széles sávú beruházásokra vonatkozóan, ha egyértelmű kritériumokat biztosítanak, amelyek biztosítják az egyéb uniós eszközök által nyújtott támogatások kiegészítő jellegét;
h) erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.
h) erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.
ha) beruházások, amelyek nem állnak összhangban az állatok egészségével és kíméletével kapcsolatos jogszabályokkal vagy a 91/676/EGK irányelvvel;
hb) bioenergia-termelésbe történő beruházások, amelyek nem férnek össze a megújuló energiáról szóló irányelv fenntarthatósági kritériumaival.
Az első albekezdés a), b) d) és g) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a támogatást finanszírozási eszközök útján nyújtják.
Az első albekezdés a), b) d) és g) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a támogatást finanszírozási eszközök útján nyújtják.
Az a)–h) ponttól eltérve a tagállamok a szigeti régiókban – beleértve a legkülső régiókat – eltéréseket írhatnak elő az elszigeteltségből és a távoli fekvésből fakadó hátrányok kezelésére.
(4)
(4)
A tagállamok a támogatás maximális mértékét a elszámolható költségek 75%-ában korlátozzák.
A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek IXaa. mellékletben meghatározott arányának megfelelően korlátozzák.
A legmagasabb támogatási arány növelhető a következő beruházások esetén:
A legmagasabb támogatási arány növelhető a következő beruházások esetén:
a) a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez kapcsolódó erdőtelepítés és nem termelő beruházás;
a) a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez kapcsolódó erdőtelepítés, agrárerdészeti rendszerek létrehozása és nem termelő beruházás, beleértve a birtokrendezést;
b) beruházás alapszolgáltatásokba a vidéki régiókban;
b) beruházás alapszolgáltatásokba a vidéki régiókban;
c) beruházás a mezőgazdasági, valamint az erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállításába, beruházás megfelelő, erdőterületeken és vidéki térségekben végrehajtott megelőző intézkedésekbe.
c) beruházás a mezőgazdasági, valamint a sérült erdészeti potenciál erdőtüzeket és egyéb természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket, beleértve a viharokat, árvizeket, kártevőket és betegségeket, valamint az erdőterületek aknamentesítés általi helyreállítását követő helyreállításába, beruházás megfelelő, erdőterületeken és vidéki térségekben végrehajtott megelőző intézkedésekbe, valamint az erdők egészségének fenntartásába;
ca) beruházások olyan innovatív termelési módszerekbe és rendszerekbe, amelyek egyben hozzájárulnak a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjaiban rögzített célkitűzések megvalósulásához;
cb) beruházások az állatállomány ragadozók elleni védelme érdekében;
cc) beruházások a legkülső régiókban és természeti hátrányokkal rendelkező területeken, beleértve a hegyvidéki és szigeti régiókat is;
cd) az állatjóléthez kapcsolódó beruházások.
Módosítás 475 Rendeletre irányuló javaslat 68 a cikk (új)
68a. cikk
Öntözéssel kapcsolatos beruházások
(1) E rendelet 68. cikkének sérelme nélkül az új és a már meglévő öntözött és lecsapolt területeken történő öntözés esetén kizárólag azok a beruházások minősülnek támogatható kiadásnak, amelyek megfelelnek az e cikkben foglalt feltételeknek.
(2) A 2000/60/EK irányelvben foglaltak szerint előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervről értesítették a Bizottságot a beruházással érintett teljes terület, valamint minden egyéb olyan terület vonatkozásában, ahol a beruházás hatást gyakorolhat a környezetre. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján az említett irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, valamint a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket részletesen meghatározták a vonatkozó intézkedési programban.
(3) Rendelkezésre kell állnia egy olyan vízfogyasztás-mérő rendszernek, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a beruházás részeként ki kell építeni egy ilyen rendszert.
(4) A meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházások kizárólag akkor támogathatók, ha az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva legkevesebb 5 és 25% közé tehető mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményeznek majd.
Ha a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kizárólag vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, akkor:
a) a beruházásnak szavatolnia kell, hogy a beruházás szintjén hatékonyan csökkenjen a vízfogyasztás mértéke, mégpedig legalább a beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás 50%-ának megfelelő mértékben;
b) a beruházásnak – amennyiben az egyetlen mezőgazdasági üzemet érint – azt is szavatolnia kell, hogy az üzem teljes vízfogyasztása a beruházás szintjén lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50%-ának megfelelő mértékben csökkenjen. Az üzem teljes vízfogyasztásába az üzem által értékesített víz is beletartozik.
A (4) bekezdésben foglalt feltételek egyike sem alkalmazandó a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek talajvizet vagy felszíni víztestet.
(5) Az öntözött területek nettó növekedését eredményező és talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztestet érintő beruházások kizárólag abban az esetben támogathatók, ha:
a) az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést kizárólag vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt; valamint
b) előzetes környezeti elemzés kimutatja, hogy a beruházás nem jár jelentős negatív környezeti hatással; ezt a környezeti hatáselemzést az illetékes hatóság végzi el vagy hagyja jóvá, és az üzemek csoportjaira is vonatkozhat.
Az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából öntözött területnek minősíthetők az olyan, aktuálisan nem öntözött területek is, amelyeken a múltban öntözőberendezés működött – ezt a programban meg kell állapítani és indokolni kell.
(6) Az (5) bekezdés a) pontjától eltérve, az öntözött terület nettó növekedését eredményező beruházások abban az esetben is támogathatók, ha:
a) a beruházások a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló olyan beruházásokkal párosulnak, amelyek esetében az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva legkevesebb 5 és 25% közötti potenciális vízmegtakarítást eredményeznek, és
b) a beruházás biztosítja, hogy a vízfogyasztás mértéke a beruházás egészének szintjén hatékonyan csökken, mégpedig a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50%-ának megfelelő mértékben.
(7) A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek 75%-ában korlátozzák. A támogatás mértékének maximuma emelhető a legkülső régiókban és természeti hátrányokkal rendelkező területeken, beleértve a hegyvidéki és szigeti régiókat.
Módosítás 1168 Rendeletre irányuló javaslat 68 b cikk (új)
68b. cikk
Digitális technológiák telepítése
(1) E rendelet 68. cikkének sérelme nélkül a tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, az 5. cikkben említett átfogó célkitűzéshez és a 6. cikkben foglalt egyedi célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében támogatást nyújthatnak digitális technológiák vidéki területeken történő telepítéséhez.
(2) A tagállamok az ilyen típusú beavatkozások keretében támogatást nyújthatnak a digitális technológiák telepítésének elősegítésére, többek között a precíziós gazdálkodás, az „Intelligens falvak” vidéki vállalkozás, valamint az ikt-technológiák infrastruktúrájának a gazdaságiok szintjén történő fejlesztése érdekében;
(3) A tagállamok a digitális technológiák telepítésére irányuló támogatás maximális mértékét a elszámolható költségek 30%-ában korlátozzák.
Módosítás 477 Rendeletre irányuló javaslat 69 cikk – cím
A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások
Fiatal és új mezőgazdasági termelők és fenntartható vidéki induló vállalkozások tevékenységének beindítása és fejlesztése
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítése érdekében támogatást nyújthatnak fiatal mezőgazdasági termelőknek és induló vállalkozásoknak tevékenységük megkezdéséhez.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6.cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítése érdekében támogatást nyújthatnak fiatal mezőgazdasági termelőknek tevékenységük megkezdéséhez vagy meglévő gazdasági vállalkozásba történő csatlakozásukhoz, új mezőgazdasági termelőknek tevékenységük megkezdéséhez, valamint vidéki vállalkozások elindításához és fejlesztéséhez, beleértve a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálását. Az e cikk szerinti támogatás feltétele egy üzleti terv bemutatása.
(2) E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag a következők előmozdításához nyújthatnak támogatást:
(2) E cikk alapján a tagállamok kizárólag a következők előmozdításához nyújthatnak támogatást:
Módosítás 480 Rendeletre irányuló javaslat 69 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa) új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése.
Módosítás 481 Rendeletre irányuló javaslat 69 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) a vidéki induló vállalkozások mezőgazdasághoz, erdőgazdasághoz vagy agrárjövedelem-diverzifikációhoz kapcsolódó tevékenységének megkezdése;
b) a vidéki induló vállalkozások mezőgazdasághoz, erdőgazdasághoz, biogazdasághoz, körforgásos gazdasághoz és agrárturizmushoz vagy jövedelem-diverzifikációhoz kapcsolódó tevékenységének megkezdése és fejlesztése;
Módosítás 482 Rendeletre irányuló javaslat 69 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) nem mezőgazdasági tevékenységet folytató üzleti vállalkozások beindítása a vidéki térségekben, a helyi fejlesztési stratégiák részeként.
c) a tevékenységeiket diverzifikáló mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki térségekben található mikrovállalkozások és természetes személyek nem mezőgazdasági tevékenységet folytató üzleti vállalkozásainak beindítása a vidéki térségekben, a helyi fejlesztési stratégiák részeként.
(2a) A tagállamok különleges rendelkezések révén biztosíthatják, hogy azok a fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, akik termelői csoportokhoz, termelői szervezetekhez vagy szövetkezeti struktúrához csatlakoznak, nem veszítik el a tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatást. Az ilyen rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét, továbbá meg kell határozniuk a fiatal és új mezőgazdasági termelők e struktúrákban való részvételét.
(4) A tagállamok a támogatást egyösszegű támogatás formájában nyújtják. A támogatás, amelynek maximális összege 100000 EUR, finanszírozási eszközökkel kombinálható.
(4) A tagállamok a támogatást egyösszegű támogatás formájában nyújtják, amelyet objektív kritériumok alapján differenciálhatnak. A támogatás, amelynek maximális összege a IXaa.mellékletben előírt értéknek felel meg, finanszírozási eszközökkel kombinálható.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kockázatkezelési eszközökhöz kapcsolódó támogatást nyújtanak.
(1) A tagállamok – figyelembe véve szükségleteiket és GYELV elemzésüket – az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kockázatkezelési eszközökhöz kapcsolódó támogatást nyújthatnak.A tagállamok biztosítják, hogy ez a rendelkezés nem érinti hátrányosan a magán- vagy állami szinten alkalmazott kockázatkezelési eszközöket.
(2) A tagállamok e beavatkozástípus keretében olyan kockázatkezelési eszközök alkalmazásának előmozdítása érdekében nyújtanak támogatást, amelyek segítenek a valódi mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó, befolyásukon kívül eső termelési és jövedelemkockázatok kezelésében, és hozzájárulnak a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez.
(2) E beavatkozástípus keretében olyan kockázatkezelési eszközök alkalmazásának előmozdítása érdekében nyújtható támogatás, amelyek segítenek az aktív mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó, befolyásukon kívül eső termelési és jövedelemkockázatok kezelésében, és hozzájárulnak a 6.cikkben foglalt releváns konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az említett eszközök több kockázatra kiterjedő kockázatkezelési rendszereket is magukban foglalhatnak.
Ezenfelül támogatandók a kockázatcsökkentési stratégiák a gazdaságok természeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése és a jövedelmi instabilitásnak való kitettség csökkentése érdekében.
Módosítás 488, 1065 és 1152 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk – 3 bekezdés – a pont
a) pénzügyi hozzájárulás biztosítási rendszerek keretében fizetendő díjakhoz;
a) pénzügyi hozzájárulás biztosítási rendszerek keretében fizetendő díjakhoz kedvezőtlen éghajlati események, természeti katasztrófák vagy katasztrófaesemények, állati vagy növényi betegségek, környezeti esemény, biogazdálkodással termesztett növények fertőződése vagy a 2000/29/EK irányelvnek megfelelően növénybetegség vagy kártevő felszámolása vagy megfékezése céljából elfogadott intézkedések által okozott károk fedezésére;
Módosítás 489, 1067 és 1152 cp4 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk – 3 bekezdés – b pont
b) pénzügyi hozzájárulás kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, ideértve az alap létrehozásának adminisztratív költségét is.
b) pénzügyi hozzájárulás kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, ideértve az alap létrehozásának adminisztratív költségét is, a kedvezőtlen éghajlati események, természeti katasztrófák vagy katasztrófaesemények, állati vagy növényi betegségek, környezeti esemény, biogazdálkodással termesztett növények fertőződése vagy a 2000/29/EK irányelvnek megfelelően növénybetegség vagy kártevő felszámolása vagy megfékezése céljából elfogadott intézkedések által okozott károkhoz kötődő pénzügyi ellentételezés mezőgazdasági termelőknek történő kifizetése céljából;
Módosítás 490. 1068 és 1152 cp5 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)
ba) pénzügyi hozzájárulások egy kölcsönös kockázatkezelési alap formájában működő jövedelemstabilizáló eszközhöz, amelynek célja:
i. ellentételezés nyújtása bármely ágazatban azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek drasztikusan csökkent a jövedelme;
ii. ellentételezés nyújtása egy konkrét ágazatban azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek drasztikusan csökkent a jövedelme;
Módosítás 948 és 1270 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk – 3 bekezdés – b b pont (új)
bb) pénzügyi hozzájárulás a kockázatcsökkentéshez, mint például a szárazság, árvizek és tűzvészek kockázatát csökkentő tájképi elemek és termőföldek védelme.
Módosítás 491 és 1152 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a) A tagállamok a (3) bekezdés b) és ba) pontjában említett kölcsönös kockázatkezelési alapokba teljesített pénzügyi hozzájárulásokat az alábbi elemekre korlátozzák:
a) a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos adminisztrációs költségek, legfeljebb hároméves időszakra elosztva, fokozatosan csökkentve;
b) a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára pénzügyi ellentételezésként kifizetett összegek. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzügyi ellentételezéshez, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is;
c) az alapba történő éves befizetések kiegészítése;
d) a kölcsönös kockázatkezelési alap kezdő tőkeállománya.
Módosítás 492 és 1152 cp7 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk – 4 bekezdés – a pont
a) a támogatható kölcsönös kockázatkezelési alapok és biztosítások;
a) a támogatható kölcsönös kockázatkezelési alapok és biztosítások és jövedelemstabilizáló eszközök;
Módosítás 493, 1071, 1152 cp8 és 1272 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk – 4 bekezdés – b pont
b) a veszteségek számításának módszertana és az ellentételezés szempontjából figyelembe vehető előidéző tényezők;
b) a veszteségek számításának módszertana és az ellentételezés szempontjából figyelembe vehető előidéző tényezők, beleértve az üzem szintjén vagy helyi, regionális vagy nemzeti szinten alkalmazott biológiai, éghajlati vagy gazdasági mutatókat is;
(5) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatás csak abban az esetben legyen odaítélhető, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem legalább 20 %-át.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy a támogatás csak abban az esetben legyen odaítélhető, ha: az adott mezőgazdasági termelő esetében az érintett termény terméskiesésének vagy a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves termés vagy jövedelem legalább 20 %-át. A terméskiesés esetében ez az időszak kiterjeszthető négy évre, vagy a megelőző nyolcéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett átlagára.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ennek az intézkedésnek más, állami és magán kockázatkezelési programokkal történő kombinálása következtében.
(7) A tagállamok biztosítják kockázatcsökkentési stratégiák alkalmazását annak érdekében, hogy növeljék a gazdaságok természeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenállóképességét, és csökkentsék a jövedelmi instabilitásnak való kitettséget. Emellett biztosítják, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ennek az intézkedésnek más, állami és magán kockázatkezelési programokkal történő kombinálása következtében.
Módosítás 495, 1076 és 1152 cp12 Rendeletre irányuló javaslat 70 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a) Minden olyan tagállam, amely ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt nemzeti kockázatkezelési intézkedéseket vezet be vagy már rendelkezik ilyen intézkedésekkel, azokra a kockázattípusokra is kiterjesztheti az e cikkben meghatározott eszközök használatát, amelyekre ezen intézkedések nem vonatkoznak.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételekkel együttműködéshez kapcsolódó támogatást nyújthatnak a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek, valamint az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER keretében megvalósuló projekteknek a kidolgozásához és megvalósításához, továbbá a minőségrendszerek, a termelői szervezetek, illetve a termelői csoportok működésének vagy az együttműködés egyéb formáinak az előmozdításához.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételekkel együttműködéshez kapcsolódó támogatást nyújthatnak a 114.cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek, valamint az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 25.cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER keretében megvalósuló projekteknek a kidolgozásához és megvalósításához, továbbá a minőségrendszerek, a – többek között az 1151/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó termékeket előállító – termelői szervezetek, illetve a termelői csoportok működésének vagy az együttműködés egyéb formáinak az előmozdításához.
(2) E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag az együttműködés azon formáihoz biztosíthatnak támogatást, amelyek legalább két szereplő részvételével valósulnak meg, és hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez.
(2) E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag az együttműködés azon formáihoz és azon, már meglévő együttműködések fenntartásához biztosíthatnak támogatást, amelyek legalább két szereplő részvételével valósulnak meg, amelyek közül legalább az egyik mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, és hozzájárulnak a 6.cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez.
Módosítás 498 és 1170 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 71 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a) A tagállamok a (2) bekezdéstől eltérve EMVA-ból származó támogatást nyújthatnak azoknak a helyi akciócsoportoknak, amelyek a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához hozzájáruló helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre.
(3) E beavatkozástípus keretében a tagállamok az együttműködéshez kapcsolódó valamennyi költséget fedezhetik.
(3) E beavatkozástípus keretében a tagállamok az együttműködéshez kapcsolódó valamennyi szükséges költséget fedezhetik, ideértve egy uniós minőségbiztosítási rendszerben való részvétellel kapcsolatos tanúsítás költségeit is.
Módosítás 500 és 1170 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 71 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok egyösszegű kifizetés formájában olyan támogatást nyújthatnak, amelynek célja a minőségrendszerek, a termelői szervezetek vagy a termelői csoportok vagy az együttműködés egyéb formáinak ösztönzése.
(7) A mezőgazdasági üzemek utódlása esetén a tagállamok kizárólag azoknak mezőgazdasági termelőknek nyújthatnak támogatást, akik elérték a nemzeti jogszabályokban rögzített nyugdíjkorhatárt.
(7) A mezőgazdasági üzemek utódlása esetén és a gazdaság szintjén történő generációk közötti megújulás támogatása céljából a tagállamok kizárólag azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújthatnak támogatást, akik legfeljebb öt éven belül elérik a nemzeti jogszabályokban rögzített nyugdíjkorhatárt.
(8) ez alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában rögzített konkrét környezeti és éghajlati célkitűzések teljesítésére irányuló kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések.
(8) ez alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában rögzített, a környezethez és éghajlathoz kapcsolódó konkrét célkitűzések teljesítésére irányuló kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések. A tagállamok nem támogathatnak a környezetre negatív hatást gyakorló beavatkozásokat.
Módosítás 502 és 1170 cp4 Rendeletre irányuló javaslat 71 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a) A helyi akciócsoportok kérhetik előleg kifizetését az illetékes kifizető ügynökségtől, amennyiben erre a stratégiai terv lehetőséget biztosít. Az előlegek összege nem haladhatja meg a működési és szervezési költségek fedezéséhez nyújtott állami támogatás 50%-át.
(8b) A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereinek támogatása – beleértve a tájékoztató és promóciós intézkedéseket, valamint a termelői csoportok és szervezetek létrehozásához nyújtott támogatást – a IXaa. mellékletben meghatározott maximális összegre korlátozódik.
(8c) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER-kezdeményezés gondoskodik a gazdaságok, illetve az erdészeti birtokok aktív és elsődleges bevonásáról.
Módosítás 504 Rendeletre irányuló javaslat 71 a cikk (új)
71a. cikk
Tematikus alprogramok a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszerei számára
A tagállamok az 1151/2012/EU rendelet alapján olyan tematikus alprogramot hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszerei számára, amely elősegíti a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések elérését.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági, erdőgazdasági és vidéki vállalkozási ismeretek cseréjéhez és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz.
(1) A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett egyénileg vagy kollektív alapon támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági, erdőgazdasági és vidéki vállalkozási ismeretek cseréjéhez és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz a mezőgazdaság, az erdőgazdaság – beleértve az agrárerdészetet –, a környezetvédelem, az éghajlatvédelem, a vidéki vállalkozás, az intelligens falvak és a KAP beavatkozásait illetően.
(2) E beavatkozástípus keretében a tagállamok fedezhetik bármely olyan releváns fellépés költségeit, amelynek célja az innováció, a képzéshez, a tanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a tudás- és információcsere és ismeretterjesztés előmozdítása a 6. cikkben megfogalmazott célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében.
(2) E beavatkozástípus keretében a tagállamok és az Unió fedezhetik bármely olyan releváns fellépés költségeit, amelynek célja az innováció, a képzéshez, a tanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, tervek és tanulmányok készítése, valamint a tudás- és információcsere és ismeretterjesztés előmozdítása a 6.cikkben megfogalmazott célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében.
Az első albekezdéstől eltérve, mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatás létrehozása esetén, a tagállamok legfeljebb 200000 EUR rögzített összegű támogatást nyújthatnak.
Az elsőalbekezdéstől eltérve, mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatás létrehozása esetén, a tagállamok legfeljebb a IXaa.mellékletben megállapított maximális összegnek megfelelő támogatást nyújthatnak.
(4) A (3) bekezdéstől eltérve, a legkülső régiókban és más indokolt esetben a tagállamok az említett bekezdésben megadottnál magasabb arányt vagy összeget is előírhatnak a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítése érdekében.
(6a) Az e cikk keretében nyújtott támogatás nem terjed ki az olyan oktatási vagy képzési tanfolyamokra, amelyek a jogszabályban foglalt rendes középfokú vagy magasabb szintű oktatási programok vagy rendszerek részét képezik.
(6b) A tudásátadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek rendelkezniük kell a feladatuk ellátásához szükséges kapacitásokkal megfelelően képesített és képzett személyzet formájában.
Módosítás 512 Rendeletre irányuló javaslat 72 a cikk (új)
72a. cikk
A vidéken élő nők javát szolgáló intézkedések
(1) A 6. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzésekhez való hozzájárulás céljából a tagállamok a nők vidéki gazdaságba történő fokozottabb bevonásának ösztönzésére összpontosító konkrét intézkedéseket fogadnak el a hatályos rendelettel összhangban lévő beavatkozások útján.
(2) A tagállamok a KAP-stratégiai terveikben többek között a következők révén támogatást nyújthatnak a nők bevonásának előmozdításához: tudásátadási és tájékoztatási intézkedések, tanácsadási szolgáltatások, fizikai eszközökbe történő befektetés, gazdasági és vidéki vállalkozásindítás és -fejlesztés, digitális technológiák bevezetése és együttműködés.
Módosítás 513 Rendeletre irányuló javaslat 72 b cikk (új)
72b. cikk
Az „intelligens falvak” stratégia kidolgozása
(1) A vidéki térségekben végbemenő digitalizáció és innováció, valamint a vállalkozásfejlesztés, a társadalmi befogadás és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervük részeként „intelligens falvak” stratégiát kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, figyelembe véve a 64. cikk a), b), d), e), g) és h) pontjaiban meghatározott beavatkozástípusokat és a 102. cikkben meghatározott, korszerűsítést biztosító elemeket és stratégiákat.
(2) A tagállamoknak az (1) bekezdésben meghatározott beavatkozástípusok mellett különös gondot kell fordítaniuk a vidéki térségekben az alábbi kérdések kezelésére irányuló intézkedésekre:
a) a vidéki gazdaság digitalizációja;
b) precíziós mezőgazdaság;
c) digitális platformok kialakítása;
d) vidéki mobilitás;
e) társadalmi innováció;
f) intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolók helyi szintű fejlesztése, valamint energiaszövetkezetek létrehozásának támogatása;
(3) A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a 98. cikk d) pontjának iii. alpontjában előírt, az EMVA és az egyéb európai strukturális és beruházási alapok közötti koordinációra.
(4) A tagállamok az „intelligens falvak” stratégiájukat beilleszthetik az (EU) 2018/xxxx [új CPR] rendelet 25. cikkének c) pontja szerinti, közösségvezérelt helyi fejlesztésre vonatkozó integrált stratégiába.
A KAP-stratégiai terv irányító hatósága vagy más kijelölt közreműködő szervezetek a 111. cikkben említett monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározzák a következő beavatkozástípusokhoz kapcsolódó beavatkozások kiválasztási kritériumait: beruházások, fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások, együttműködés, ismeretcsere és tájékoztatás. Törekedni kell arra, hogy a kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot, a finanszírozási források megfelelőbb felhasználását és az intézkedések céljainak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban történő meghatározását.
A KAP-stratégiai terv irányító hatósága vagy adott esetben a regionális irányító hatóságok vagy más kijelölt közreműködő szervezetek a 111. cikkben említett monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározzák a következő beavatkozástípusokhoz kapcsolódó beavatkozások kiválasztási kritériumait: beruházások, fiatal és új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások, együttműködés, ismeretcsere és tájékoztatás, a vidéken élő nők támogatása és a digitális technológiák bevezetése érdekében történő konkrét intézkedések. Törekedni kell arra, hogy a kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot, a finanszírozási források megfelelőbb felhasználását és az intézkedések céljainak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban történő meghatározását.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a kiválasztási kritériumokat az egyértelműen környezetvédelmi célok megvalósítására irányuló beruházásokra, illetve azokra, amelyek helyreállításhoz kapcsolódnak.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a kiválasztási kritériumokat a katasztrófaeseményeket követő helyreállítási tevékenységekhez kapcsolódó beruházásokra.
(4) Nem határozhatók meg kiválasztási kritériumok a Horizont 2020 vagy a Horizont Európa program szerinti kiválósági pecséttel tanúsított, illetve a Life + program keretében kiválasztott műveletekre, feltéve, hogy e műveletek összhangban állnak a KAP-stratégiai tervvel.
(5) Nem lehet támogatni azokat a műveleteket, amelyeket már konkrétan befejeztek vagy teljes mértékben végrehajtottak azt megelőzően, hogy kérelmet nyújtottak volna be a KAP-stratégiai terv alapján nyújtott finanszírozásért az irányító hatóságnak, függetlenül attól, hogy valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítettek-e már vagy sem.
(5) Nem lehet támogatni azokat a műveleteket, amelyeket már konkrétan befejeztek vagy teljes mértékben végrehajtottak azt megelőzően, hogy kérelmet nyújtottak volna be a KAP-stratégiai terv alapján nyújtott finanszírozásért az irányító hatóságnak, függetlenül attól, hogy valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítettek-e már vagy sem.
Az első albekezdéstől eltérően, kiválaszthatók támogatásra a magról nevelt növényállományok korai gondozásával és fiatal növényállományok ökológiai, védelmi és rekreációs célt szolgáló gondozásával kapcsolatos műveletek, amennyiben ténylegesen befejeződtek a támogatási kérelem hatóságoknak történő benyújtása előtt.
Ezen műveletek esetében nem kötelező az ösztönző hatás, vagy úgy tekintendő, hogy rendelkeznek ösztönző hatással, amennyiben:
i. a támogatási program objektív kritériumok alapján és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; a támogatás odaítélésének feltétele, hogy a támogatási program költségvetése nem merült ki;
ii. a támogatási programot még azelőtt elfogadták, és azelőtt hatályba lépett, hogy a kedvezményezettnél elszámolható költségek merültek volna fel;
iii. a támogatás csak olyan területekre terjed ki, ahol a nemzeti jogszabályok szerint új erdő jött létre, és annak létrejöttét jelezték az illetékes hatóság felé; valamint
iv. a támogatás csak erdőgazdálkodási üzemterven vagy azzal egyenértékű eszközön alapuló intézkedésekre terjed ki.
Igen kedvezőtlen éghajlati körülmények és/vagy piaci válság által érintett mezőgazdasági termelők esetében az e bekezdés a) pontja szerinti kifizetéseket a működő tőke ellenében lehet garantálni.
(5a) Ha az e cikk szerinti alapokat nem használják fel vagy visszatérítik a pénzügyi eszközből, akkor azokat vissza kell tartani a KAP-stratégiai terv vidékfejlesztési részében történő használatra.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további, az alábbi vidékfejlesztési beavatkozásokhoz nyújtott támogatások feltételeire vonatkozó követelményekkel egészítik ki:
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138.cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik a IXa. mellékletet az e fejezetben meghatározott kifizetések minimális és maximális határaival.
a) a 65. cikkben említettek szerinti kezelési kötelezettségek;
b) a 68. cikkben említett beruházások;
c) a 71. cikkben említett együttműködés.
Módosítás 521 Rendeletre irányuló javaslat 79 cikk – cím
(1) Az EMGA a következőkhöz kapcsolódó beavatkozástípusokat finanszírozza:
(1) Az EMGA 2021–2027-es időszakra szánt pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 286 143 millió EUR (folyó áron 322 511 millió EUR).
E pénzügyi kereten belül és az [EU] [horizontális rendelet] II. címének I. fejezetében foglalt rendelkezések ellenére az EMGA a következőkhöz kapcsolódó beavatkozástípusokat finanszírozza:
(2) Az EMVA a III. cím IV. fejezetében említett beavatkozástípusokat finanszírozza.
(2) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2021–2027-es időszakra szánt pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 96 712 millió EUR (folyó áron 109 000 millió EUR).
Az EMVA a III. cím IV. fejezetében említett beavatkozástípusokat, a tagállamok kezdeményezésére a 112. cikkben említett technikai segítségnyújtást és a Bizottság kezdeményezésére a 83. cikk (2) bekezdésében említett technikai segítségnyújtást finanszírozza.
(1) A kiadások a KAP-stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyásának évét követő év január 1-jétől elszámolhatók az EMGA- és az EMVA-alapokból származó hozzájárulásból.
(1) A kiadások a KAP-stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyásától elszámolhatók az EMGA- és az EMVA-alapokból származó hozzájárulásból.
A KAP-stratégiai terv módosításának eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások a módosítási kérelemnek a Bizottság részére történt benyújtásának időpontjától elszámolhatók az EMVA-alapból származó hozzájárulásból.
A KAP-stratégiai terv módosításának eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások a módosítási kérelemnek a Bizottság részére történt benyújtásának időpontjától elszámolhatók az EMVA- és EMGA-alapból származó hozzájárulásból.
A 73. cikk (5) bekezdésétől és az első albekezdéstől eltérve, a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a tagállamok a KAP-stratégiai tervben úgy rendelkezhetnek, hogy a terv módosításaihoz kapcsolódó, az EMVA-ból finanszírozott kiadások az adott esemény bekövetkeztének időpontjától számolhatók el.
A 73.cikk (5)bekezdésétől és az elsőalbekezdéstől eltérve, a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények, köztük tűz, aszály és árvíz vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, járványok, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a tagállamok a KAP-stratégiai tervben úgy rendelkezhetnek, hogy a terv módosításaihoz kapcsolódó, az EMVA-ból finanszírozott kiadások az adott esemény bekövetkeztének időpontjától számolhatók el.
(3) A kiadásokhoz akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha a kedvezményezettnél [2029.] december 31-ig merültek fel, és azokat a kedvezményezett addig az időpontig kifizette. Ezenkívül a kiadásokhoz kizárólag akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha az érintett támogatást a kifizető ügynökség [2029.] december 31-ig ténylegesen kifizeti.
(3) A kiadásokhoz akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha a kedvezményezettnél [2030.] december 31-ig merültek fel, és azokat a kedvezményezett addig az időpontig kifizette. Ezenkívül a kiadásokhoz kizárólag akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha az érintett támogatást a kifizető ügynökség [2030.] december 31-ig ténylegesen kifizeti.
(7) A tagállamok 2023-ban a KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107. cikkben említett kérésük részeként felülvizsgálhatják az (6) bekezdésben említett döntésüket.
(7) A stratégiai terveik alkalmazásának kezdő napjától számított két év után a tagállamok a KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107.cikkben említett kérésük részeként felülvizsgálhatják az (6)bekezdésben említett döntésüket.
(1) Az e rendelet alapján megvalósítandó, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokhoz a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban nyújtható uniós támogatás teljes összege a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek38 megfelelően, folyó árakon 78 811 millió EUR.
(1) Az e rendelet alapján megvalósítandó, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokhoz a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban nyújtható uniós támogatás teljes összege a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek38 megfelelően, folyó árakon 109 000 millió EUR.
__________________
__________________
38 Javaslat: A Tanács rendelete a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről; A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2018)0322.
38 Javaslat: A Tanács rendelete a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről; A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2018)0322.
(1) A KAP-stratégiai tervek meghatározzák az EMVA hozzájárulásának egységes, valamennyi intézkedésre alkalmazandó mértékét.
(1) A KAP-stratégiai tervek egységes EMVA-hozzájárulást határoznak meg az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: a NUTS 2. szintű régiók) megfelelő régiókban megvalósuló intézkedések támogatásához.
(1a) Az EMVA-eszközöket a NUTS 2. szintű régiók alábbi három kategóriája között kell felosztani:
a) kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75%-át (a továbbiakban: kevésbé fejlett régiók);
b) átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-jének 75%-a és 100%-a között van (a továbbiakban: átmeneti régiók);
c) fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 100%-át (a továbbiakban: fejlettebb régiók).
A régióknak a három régiókategória valamelyikébe történő besorolását az alapján kell meghatározni, hogy az egyes régiók vásárlóerő-egység (a továbbiakban: PPS) alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó GDP-je hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GDP-hez.
Módosítás 536 Rendeletre irányuló javaslat 85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) az elszámolható közkiadások 70 %-a a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken;
a) az elszámolható közkiadások 85%-a a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken;
Módosítás 537 Rendeletre irányuló javaslat 85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) az elszámolható közkiadások 70 %-a a kevésbé fejlett régiókban;
b) az elszámolható közkiadások 85%-a a kevésbé fejlett régiókban;
Módosítás 538 Rendeletre irányuló javaslat 85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba) 65% az átmeneti régiókban;
Módosítás 539 Rendeletre irányuló javaslat 85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) az elszámolható kiadások 65 %-a a 66. cikk szerinti kifizetések esetében;
c) az elszámolható kiadások 75%-a a 66. cikk szerinti kifizetések esetében;
Módosítás 540 Rendeletre irányuló javaslat 85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d) az elszámolható közkiadások 43 %-a a többi régióban.
d) az elszámolható közkiadások 53%-a a többi régióban.
Módosítás 541 Rendeletre irányuló javaslat 85 cikk – 3 bekezdés – a pont
a) 80 % az e rendelet 65. cikkében említett gazdálkodási kötelezettségvállalások, az e rendelet 67. cikke szerinti kifizetések, az e rendelet 68. cikkében említett nem termelő beruházások, az e rendelet 71. cikkében említett európai innovációs partnerség és az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER támogatása esetében;
a) 90% az e rendelet 65.cikkében említett gazdálkodási kötelezettségvállalások, az e rendelet 67.cikke szerinti kifizetések, az e rendelet 68.cikkében említett, az erdősítéshez és a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában felsorolt konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez kapcsolódó nem termelő beruházások, a 69. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt műveletek, az e rendelet 71.cikkében említett európai innovációs partnerség és az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25.cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER támogatása, a 72. cikkben említett műveletek, a finanszírozási eszközök által támogatott műveletek, az (új) 72a. cikk intézkedései és az elnéptelenedett régiók esetében.
Módosítás 542 Rendeletre irányuló javaslat 85 cikk – 3 bekezdés – b pont
b) 100 % az EMVA-ba az e rendelet 15. és 90. cikke alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközökből finanszírozott műveletek esetében.
b) 100% az EMVA-ba az e rendelet 90.cikke alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközökből finanszírozott műveletek esetében, amennyiben e műveletek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlati célkitűzésekre irányulnak.
(1) Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 5 %-át az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER számára kell elkülöníteni.
(1) Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 5 %-át az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER számára kell elkülöníteni.
(2) Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 30 %-át az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni, kivéve a 66. cikken alapuló beavatkozásokat.
(2) Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 35%-át az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e), f) és i) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozástípusok számára kell elkülöníteni.
A 66. cikknek megfelelően nyújtott kifizetések legfeljebb 40%-át lehet figyelembe venni az első albekezdésben említett teljes EMVA-hozzájárulás kiszámításakor.
Az első albekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiókra.
Az első albekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiókra.
(2a) A KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes EMVA-hozzájárulás legalább 30%-át a 68., 70., 71. és 72. cikkben meghatározott, intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítására és fejlesztésére szolgáló konkrét célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a), b), és c) pontjának meghatározása szerint.
(3) A KAP-stratégiai terv számára biztosított, a IX. mellékletben meghatározott teljes EMVA-hozzájárulás legfeljebb 4 %-a fordítható a 112. cikk szerinti tagállami kezdeményezésre végrehajtott, technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására.
(3) A KAP-stratégiai terv számára biztosított, a IX. mellékletben meghatározott teljes EMVA-hozzájárulás legfeljebb 4 %-a fordítható a 112. cikk szerinti tagállami kezdeményezésre végrehajtott, technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására.
A KAP-stratégiai terv céljaira biztosított EMVA-hozzájárulás mértéke 6 %-ra emelhető, ha az uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege legfeljebb 90 millió EUR.
A KAP-stratégiai terv céljaira biztosított EMVA-hozzájárulás mértéke 6 %-ra emelhető, ha az uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege legfeljebb 90 millió EUR.
A technikai segítségnyújtást átalányfinanszírozásként kell megtéríteni az (EU/Euratom) [új költségvetési rendelet] rendelet 125. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján, az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 30. cikke szerinti időközi kifizetés keretében. Az átalányösszeg a bejelentett összes kiadásból a KAP-stratégiai tervben technikai segítségnyújtás céljára elkülönített százalékos értéket jelenti.
A technikai segítségnyújtást átalányfinanszírozásként kell megtéríteni az (EU/Euratom) [új költségvetési rendelet] rendelet 125. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján, az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 30. cikke szerinti időközi kifizetés keretében. Az átalányösszeg a bejelentett összes kiadásból a KAP-stratégiai tervben technikai segítségnyújtás céljára elkülönített százalékos értéket jelenti.
(4) A X. mellékletben meghatározott minimális összeget minden tagállam esetében a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott konkrét célkitűzés (a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása) teljesítéséhez való hozzájárulásra kell elkülöníteni. Az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló helyzetelemzés (GYELV-elemzés), valamint a kielégítendő igények azonosítása alapján az összeget a következő beavatkozástípusok támogatására kell felhasználni:
(4) A tagállamoknak legalább a X. mellékletben meghatározott összegeket a 27. cikkben meghatározottak szerint a fiatal mezőgazdasági termelők kiegészítő jövedelemtámogatására kell elkülöníteniük.
a) a 27. cikkben meghatározott, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;
b) a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése a 69. cikkben említettek szerint.
(4a) A tagállamok a VII. mellékletben megállapított összegek legalább 60%-át a következőkre tartják fenn:
a) a III. cím II. fejezetének 2. alszakaszában említett, fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás;
b) a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 3. alszakaszában említett, átcsoportosítással nyújtható támogatás;
c) a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatás;
d) a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett, egyéb ágazatokban végrehajtandó beavatkozástípusok.
Ettől eltérve, amennyiben egy tagállam él a 90. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott lehetőséggel az első bekezdés szerint fenntartott összegből, csökkentheti az első albekezdés szerint meghatározott minimális összeget a megnövelt összeggel.
(4b) A VII. mellékletben meghatározott összegek legalább 6%-át a 26. cikkben említett átcsoportosítással nyújtható támogatásra kell elkülöníteni.
(4c) A VII. mellékletben a 2023 és 2027 közötti időszakra meghatározott összes előirányzat legalább 30%-át a 28. cikkben említett éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti rendszerekre kell elkülöníteni.
A tagállamok naptári évenként eltérő, a tagállam által az első mondat értelmében meghatározott százalékos arány alatti vagy feletti összegeket is fenntarthatnak, feltéve, hogy valamennyi éves mennyiség összege megfelel az említett százalékos aránynak.
Ettől eltérve, amennyiben egy tagállam él a 90. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott lehetőséggel a 28. cikk szerint fenntartott összegből, csökkentheti az első albekezdés szerint meghatározott minimális összeget a megnövelt összeggel.
(5) A III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 10 %-a lehet.
(5) A III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 10 %-a lehet. A tagállamok átcsoportosíthatják egy részét a 82. cikk (6) bekezdésében meghatározott maximális előirányzat növelésére, ha ez az előirányzat nem elegendő a III. cím III. fejezete 7. szakaszában meghatározott beavatkozások finanszírozására.
Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek – az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy a VII. mellékletben meghatározott összeg 10 %-nál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő jövedelemtámogatásra. Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.
Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek – az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy a VII. mellékletben meghatározott összeg 10 %-nál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő jövedelemtámogatásra. Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.
Az első albekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 %-kal emelhető, feltéve, hogy a 10 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre nyújtott támogatásra kell előirányozni.
Az első albekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 %-kal emelhető, feltéve, hogy a 10 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre nyújtott támogatásra kell előirányozni.
Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben szereplő összeg alkalmazása kötelező.
Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben szereplő összeg alkalmazása kötelező.
(6) Az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 15. cikkének sérelme nélkül, az a maximális összeg, amely az e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakasza 1. alszakaszának értelmében és az e rendelet 15. cikkének alkalmazása előtt egy adott tagállamban, egy adott naptári évben odaítélhető, nem haladhatja meg a KAP-stratégiai tervben a (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott összegeket.
(6) Az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 15. cikkének sérelme nélkül, az a maximális összeg, amely az e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakasza 1. alszakaszának értelmében és az e rendelet 15. cikkének alkalmazása előtt egy adott tagállamban, egy adott naptári évben odaítélhető, nem haladhatja meg a KAP-stratégiai tervben az (5) bekezdésnek megfelelően meghatározott összegeket.
(7) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy az EMVA-előirányzat bizonyos hányadát a következőkre fordítják: támogatások mozgósítása és a [LIFE rendelet] alapján meghatározott, a természettel kapcsolatos integrált stratégiai projektek körének kibővítése, valamint transznacionális tanulási célú mobilitáshoz kapcsolódó, elsősorban fiatal mezőgazdasági termelőkre összpontosító, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén az [Erasmus rendelettel] összhangban végrehajtott fellépések finanszírozása.
(7) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy az EMVA-előirányzat bizonyos hányadát a következőkre fordítják: támogatások mozgósítása és a [LIFE rendelet] alapján meghatározott, a természettel kapcsolatos integrált stratégiai projektek körének kibővítése, amennyiben mezőgazdasági termelői közösségeket is bevonnak, valamint transznacionális tanulási célú mobilitáshoz kapcsolódó, elsősorban fiatal mezőgazdasági termelőkre és vidéken élő nőkre összpontosító, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén az [Erasmus rendelettel] összhangban végrehajtott fellépések finanszírozása.
(1) A tagállamok információi alapján a Bizottság egyszerű és közös módszertan alkalmazásával értékeli, hogy mennyiben járult hozzá a szakpolitika az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések teljesítéséhez.
(1) A tagállamok információi alapján a Bizottság nemzetközileg elismert közös módszertan alkalmazásával értékeli, hogy mennyiben járult hozzá a szakpolitika az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések teljesítéséhez.
(2) Az előirányzott kiadáshoz való hozzájárulás becslését egyedi súlyozások alkalmazásával kell elvégezni, amelyeket annak alapján kell differenciálni, hogy a támogatás jelentősen vagy mérsékelten járul-e hozzá az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzésekhez. Ezeket a súlyozásokat a következőképpen kell elvégezni: a) 40 % a III. cím II. fejezete II. szakaszának 2., illetve 3. alszakaszában említett, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és kiegészítő jövedelemtámogatás esetében;
b) 100 % a III. cím II. fejezete II. szakaszának 4. alszakaszában említett, éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek esetében;
c) 100 % a 86. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett beavatkozások esetében;
d) 40 % a 66. cikkben említett hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok esetében.
(2a) A Bizottság a 139a. cikkben említett félidős felülvizsgálat részeként tudományosan megalapozott és nemzetközileg elismert közös módszertant dolgoz ki az éghajlati és környezetvédelmi célkitűzésekre, többek között a biológiai sokféleségre fordított kiadások pontosabb nyomon követésére, és értékeli a különböző beavatkozástípusok becsült hozzájárulását.
(1a) Az (1) bekezdésben említett tervezett egységnyi összegeknek a tagállamok által meghatározottaknak megfelelően egységes vagy átlagos egységnyi összegeknek kell lenniük.
A százalékos arányban kifejezett varianciaérték az a százalékos érték, amennyivel a realizált átlagos vagy egységes egységnyi összeg meghaladhatja a KAP-stratégiai tervben említett tervezett átlagos vagy egységes egységnyi összeget.
A százalékos arányban kifejezett varianciaérték az a százalékos érték, amennyivel a realizált átlagos vagy egységes indikatív egységnyi összeg meghaladhatja a KAP-stratégiai tervben említett tervezett átlagos vagy egységes indikatív egységnyi összeget.
A közvetlen kifizetések formájában nyújtható beavatkozások esetében a realizált átlagos vagy egységes egységnyi összeg nem lehet alacsonyabb a tervezett egységnyi összegnél, kivéve, ha a realizált kimenet meghaladja a KAP-stratégia tervben megállapított tervezett kimenetet.
A közvetlen kifizetések formájában nyújtható beavatkozások esetében a realizált átlagos vagy indikatív egységes egységnyi összeg nem lehet alacsonyabb a tervezett indikatív egységnyi összegnél, kivéve, ha a realizált kimenet meghaladja a KAP-stratégia tervben megállapított tervezett kimenetet.
Ha eltérő egységnyi összegeket határoznak meg egy beavatkozáson belül, ez az albekezdés alkalmazandó annak a beavatkozásnak minden egységes vagy átlagos egységnyi összegére.
Ha eltérő indikatív egységnyi összegeket határoznak meg egy beavatkozáson belül, ez az albekezdés alkalmazandó annak a beavatkozásnak minden egységes vagy átlagos indikatív egységnyi összegére.
A közvetlen kifizetésekre vonatkozó előirányzatok és az EMVA-előirányzatok közötti rugalmasság
A közvetlen kifizetésekre vonatkozó előirányzatok és az EMVA-előirányzatok közötti rugalmasság
(1) A KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 106. cikk (1) bekezdésében említett javaslatuk részeként a tagállamok dönthetnek úgy, hogy átcsoportosítják:
(1) A KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 106. cikk (1) bekezdésében említett javaslatuk részeként a tagállamok dönthetnek úgy, hogy átcsoportosítják:
a) a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított tagállami előirányzatoknak a gyapotágazat támogatására előirányzott, a VI. mellékletben megállapított összegek levonása után kapott összegének legfeljebb 15 %-át a 2021–2026. naptári évekre vonatkozóan a tagállamoknak a 2022–2027. pénzügyi évekre megállapított EMVA-előirányzataihoz; vagy
a) a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a IV.mellékletben megállapított tagállami előirányzatoknak a gyapotágazat támogatására előirányzott, a VI.mellékletben megállapított összegek levonása után kapott összegének legfeljebb 12%-át a 2023–2026. naptári évekre vonatkozóan a tagállamoknak a 2024–2027. pénzügyi évekre megállapított EMVA-előirányzataihoz, feltéve, hogy a tagállamok a 65. cikkben említett agrár-környezetvédelmi beavatkozások esetében – amelyek kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők – ugyanilyen mértékű emelést alkalmaznak; vagy
b) a 2022–2027. pénzügyi évekre vonatkozó tagállami EMVA-előirányzatok legfeljebb 15 %-át a IV. mellékletben meghatározott, a 2021–2026. naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami előirányzatokhoz.
b) a 2024–2027. pénzügyi évekre vonatkozó tagállami EMVA-előirányzatok legfeljebb 5%-át a IV.mellékletben meghatározott, a 2023–2026. naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami előirányzatokhoz, feltéve, hogy az ugyanilyen mértékű emelést a 28. cikk hatálya alá tartozó műveletekre irányozzák elő.
A közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami pénzügyi előirányzatoknak az első albekezdésben említett EMVA-előirányzatokhoz történő átcsoportosítására vonatkozó százalékos arány növelhető a következők szerint:
Az első albekezdés b) pontjától eltérve azok a tagállamok, amelyek hektáronkénti átlagos nemzeti összege nem éri el az uniós átlagot, az EMVA-előirányzatok legfeljebb 12%-át átcsoportosíthatják a közvetlen kifizetésekre számukra elkülönített összeghez. Az átcsoportosítás összege azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amely ahhoz szükséges, hogy a hektáronkénti átlagos nemzeti összeg összhangba kerüljön az uniós átlaggal. Az összeget teljes egészében a 28. cikkben említett beavatkozásokra kell fordítani.
a) legfeljebb 15 százalékpontig, feltéve, hogy a tagállamok ugyanilyen mértékű emelést alkalmaznak a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseket megvalósító, EMVA-finanszírozású beavatkozások esetében;
b) legfeljebb 2 százalékpontig, feltéve, hogy a tagállamok ugyanilyen mértékű emelést hajtanak végre a 86. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően.
Az e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint átcsoportosított közvetlen kifizetési előirányzatokat le lehet vonni a 86. cikk (4) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti hozzájárulásból, vagy e kettő kombinációjából.
(2) Az (1) bekezdésben említett döntésnek ki kell terjednie az (1) bekezdésben említett százalékos arány meghatározására, amely naptári évenként változhat.
(2) Az (1) bekezdésben említett döntésnek ki kell terjednie az (1) bekezdésben említett százalékos arány meghatározására, amely naptári évenként változhat.
(3) A tagállamok 2023-ban a KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107. cikkben említett kérésük részeként felülvizsgálhatják az (1) bekezdésben említett döntésüket.
(3) A tagállamok 2024-ben a KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107. cikkben említett kérésük részeként felülvizsgálhatják az (1) bekezdésben említett döntésüket.
A tagállamok 2021. december 31-ig közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett döntéseiket, valamint a 15. és a 26. cikk alkalmazására vonatkozó döntéseiket.
A tagállamok KAP-stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EMGA és az EMVA által a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.
A tagállamok – adott esetben a régiókkal együttműködve – KAP-stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EMGA és az EMVA által a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.
A 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 96. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 97. cikkben foglaltak szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését szolgáló célokat és mérföldköveket jelölnek meg. A célokat az I. sz. mellékletben ismertetett közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.
A 103.cikk (2)bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 96.cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok – adott esetben a régiókkal együttműködve – a KAP-stratégiai tervükben a 97.cikkben foglaltak szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben a 6.cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését szolgáló célokat és mérföldköveket jelölnek meg. A célokat az I. sz. mellékletben ismertetett közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.
A KAP-stratégiai terv jóváhagyása és tagállamok általi végrehajtása nem okozhat semmiféle késést a kedvezményezettek támogatáskérelmezési időszakában, sem a támogatás időben történő kifizetésében.
Módosítás 832 cp1 Rendeletre irányuló javaslat 92 cikk – cím
Erőteljesebb törekvések a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai célkitűzések tekintetében
Erőteljesebb törekvések a környezetvédelmi, az éghajlat-politikai és az állatjóléti célkitűzések tekintetében
(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben és különösen a beavatkozási stratégiának a 97. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elemein keresztül arra törekednek, hogy – az 1306/2013/EU rendelet 110. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában megállapított célkitűzés teljesítéséhez a 2014–2020-as időszakban az EMGA és az EMVA keretében biztosított teljes hozzájárulással összehasonlítva – összességében nagyobb hozzájárulást biztosítsanak a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez.
(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben és különösen a beavatkozási stratégiának a 97.cikk (2)bekezdésének a)pontjában említett elemein keresztül arra törekednek, hogy – az 1306/2013/EUrendelet 110.cikke (2)bekezdése elsőalbekezdésének b)pontjában megállapított célkitűzés teljesítéséhez a 2014–2020-as időszakban az EMGA és az EMVA keretében előirányzott teljes költségvetéssel összehasonlítva – összességében a költségvetés nagyobb részét különítik el a 6.cikk (1)bekezdésének d), e) és f)pontjában meghatározott agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos konkrét célkitűzések eléréséhez.
(2) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben a rendelkezésre álló információk alapján kifejtik, hogyan kívánják megvalósítani a teljes hozzájárulásnak az (1) bekezdés szerinti növelését. E kifejtésnek releváns információkon, például a 95. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában és a 95. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett elemeken kell alapulnia.
(2) A tagállamok KAP-stratégiai tervükben a legfrissebb és a legmegbízhatóbb információk alapján kifejtik a 2021–2027-es időszak során elérni szándékozott környezetvédelmi és éghajlati hatásokat, valamint azt, hogyan kívánják megvalósítani a teljes hozzájárulásnak az (1) bekezdés szerinti növelését, beleértve azt is, hogyan tervezik annak biztosítását, hogy az I. mellékletben meghatározott hatásmutatók alapján kitűzött célok a jelenlegi helyzethez képest javulást eredményezzenek. E kifejtésnek releváns információkon, például a 95. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában és a 95. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett elemeken kell alapulnia.
Módosítás 1177 Rendeletre irányuló javaslat 92 a cikk (új)
92a. cikk
Kockázatkezelési megelőzések
A tagállamok KAP-stratégiai tervükben a rendelkezésre álló információk és GYELV-elemzés alapján kifejtik, hogy hogyan szándékoznak megfelelő és releváns kockázatkezelési megoldásokat biztosítani annak érdekében, hogy segítsék a mezőgazdasági termelőket az éghajlati, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel szemben. Az e cikkben említett kockázatkezelési megoldások magukban foglalhatnak a 70. cikkben felsorolt kockázatkezelési eszközöket vagy bármely már létező nemzeti kockázatkezelési megoldást.
Ha a KAP-stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szinten elkészített KAP-stratégiai terv elemeivel való egységességet és következetességet.
Ha a KAP-stratégiai terv elemeit regionális beavatkozási programok útján regionális szinten határozzák meg és/vagy hajtják végre, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szinten elkészített KAP-stratégiai terv elemeivel való egységességet és következetességet.
(2) A KAP-stratégiai terv elkészítéséért felelős tagállami szerv gondoskodik róla, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikai ügyekben illetékes hatóságok tevőlegesen részt vegyenek a terv környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szempontjainak kidolgozásában.
(2) A KAP-stratégiai terv elkészítéséért felelős tagállami szerv gondoskodik róla, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikai ügyekben illetékes hatóságok teljes mértékben részt vegyenek a terv környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szempontjainak kidolgozásában.
Módosítás 572 és 734 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 94 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Minden tagállam partnerséget létesít az illetékes regionális és helyi hatóságokkal. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:
Minden tagállam partnerséget létesít az illetékes regionális és helyi hatóságokkal és más partnerekkel. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:
Módosítás 573 és 734 cp5 Rendeletre irányuló javaslat 94 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) gazdasági és szociális partnerek;
b) gazdasági és szociális partnerek, különösen a mezőgazdasági ágazat képviselői és a LEADER programok keretében a helyi akciócsoportok;
Módosítás 574 és 734 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 94 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek és – adott esetben – a társadalmi befogadásnak, az alapvető jogok érvényesítésének, a nemek közötti egyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdításáért felelős szervezetek.
c) az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi célkitűzéshez kapcsolódó, a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek és – adott esetben – a társadalmi befogadásnak, az alapvető jogok érvényesítésének, a nemek közötti egyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdításáért felelős szervezetek.
(4) A tagállamok és a Bizottság együttműködik annak érdekében, hogy biztosítsák az eredményes koordinációt a KAP stratégia terv végrehajtásában, figyelembe véve az arányosság és a közös irányítás elvét.
(4) A tagállamok és a Bizottság együttműködik annak érdekében, hogy biztosítsák az eredményes koordinációt a KAP stratégia terv végrehajtásában, figyelembe véve az arányosság, a közös irányítás és a belső piac zökkenőmentes működésének elvét.
Módosítás 577, 970 és 1312 cp7 Rendeletre irányuló javaslat 94 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el egy magatartási kódex megállapítása érdekében, amely a (3) bekezdésben említett partnerség megszervezésében támogatja a tagállamokat. A magatartási kódex azt a keretet határozza meg, amelyen belül a tagállamok nemzeti jogszabályaikkal és regionális hatásköreikkel összhangban folytatják a partnerség elvének végrehajtását.
Módosítás 578 Rendeletre irányuló javaslat 95 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) cél- és pénzügyi tervek;
e) cél- és pénzügyi tervek, beleértve adott esetben a regionális beavatkozási programban foglaltakat is;
Módosítás 579 Rendeletre irányuló javaslat 95 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) a partnerek konzultációjáról szóló III. melléklet;
c) a partnerek konzultációjáról szóló III. melléklet, az illetékes regionális és helyi hatóságok és a 94. cikk (3) bekezdésében említett partnerek által benyújtott észrevételek összefoglalása;
Módosítás 580 Rendeletre irányuló javaslat 95 cikk – 2 bekezdés – d pont
d) a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról szóló IV. melléklet;
d) adott esetben a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról szóló IV.melléklet;
Módosítás 581 Rendeletre irányuló javaslat 95 cikk – 2 bekezdés – e pont
e) a KAP-stratégiai terv hatálya alatt nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozásról szóló V. melléklet.
e) V. melléklet a következőkről: állami támogatás a stratégiai terv számára, amely nem képez kivételt az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkei alól, a 131. cikk (4) bekezdésének megfelelően, valamint a KAP-stratégiai terv hatálya alatt minden fejlesztési beavatkozás számára nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás.
Módosítás 582 Rendeletre irányuló javaslat 95 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea) a 28. cikkben említett éghajlati, környezeti és állatjóléti rendszerekről szóló VI. melléklet.
Módosítás 583 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb) a regionális beavatkozási programokról szóló VII. melléklet; és
Módosítás 584 Rendeletre irányuló javaslat 95 cikk – 2 bekezdés – e c pont (új)
ec) a stratégiai tervek versenyképesség növeléséhez hozzájáruló elemeiről szóló VIII. melléklet.
Módosítás 585 Rendeletre irányuló javaslat 96 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó igények azonosítása a GYELV-elemzés eredményei alapján. Valamennyi igényt ismertetni kell függetlenül attól, hogy kielégíti-e őket a KAP-ra vonatkozó stratégiai terv vagy sem;
b) a 6.cikkben meghatározott konkrét célkitűzésekhez – köztük az állatjóléthez is – kapcsolódó igények azonosítása a GYELV-elemzés eredményei alapján; Valamennyi igényt ismertetni kell függetlenül attól, hogy kielégíti-e őket a KAP-ra vonatkozó stratégiai terv vagy sem;
Módosítás 586 Rendeletre irányuló javaslat 96 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) adott esetben a hátrányos helyzetű földrajzi területek, például a legkülső régiók igényeinek elemzése;
d) adott esetben az elszigetelt vagy hátrányos helyzetű földrajzi területek, például a legkülső, a hegyvidéki és a szigeti régiók igényeinek elemzése;
Módosítás 587 Rendeletre irányuló javaslat 96 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) az igények fontossági sorrendbe helyezése és rangsorolása, ideértve a választások megfelelő indoklását és adott esetben azt, hogy miért nem vagy csak részlegesen foglalkozik bizonyos azonosított igényekkel a KAP-stratégiai terv.
e) az igények fontossági sorrendbe helyezése és rangsorolása a választások szerint és adott esetben azon okok indoklása, hogy miért nem vagy csak részlegesen foglalkozik bizonyos azonosított igényekkel a KAP-stratégiai terv;
Módosítás 588 Rendeletre irányuló javaslat 96 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea) azon területek összegzése, ahol hiányoznak vagy hiányosak az alapadatok a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzésekkel kapcsolatos aktuális helyzet teljes körű ismertetéséhez, valamint e célkitűzések monitoringjához.
A tagállamok a legfrissebb és a legmegbízhatóbb adatokat használják ehhez az értékeléshez.
A tagállamok a legfrissebb és a legmegbízhatóbb adatokat használják ehhez az értékeléshez, – adott esetben – nemek szerinti bontásban.
Módosítás 590 Rendeletre irányuló javaslat 97 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa) a KAP-stratégiai terv társadalmi és gazdasági struktúrájának magyarázata, amely ismerteti a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c), g), h) és i) pontjában meghatározott, a mezőgazdaság gazdasági fejlesztéséhez és a vidéki területekhez kapcsolódó konkrét célkitűzéseket célzó különféle beavatkozások egymást kiegészítő jellegét és alapfeltételeit;
Módosítás 591 Rendeletre irányuló javaslat 97 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba) adott esetben annak áttekintése, hogy a KAP-stratégiai terv hogyan kezeli a nagy természeti értékkel bíró gazdálkodási rendszerek szükségleteit, beleértve az azok társadalmi-gazdasági életképességével kapcsolatos szempontokat.
Módosítás 592 Rendeletre irányuló javaslat 97 cikk – 2 bekezdés – c pont
c) a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett konkrét célkitűzés (a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés előmozdítása) vonatkozásában a KAP-stratégiai terv szempontjából releváns beavatkozások és konkrét feltételek – például a 22. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikkben, a 69. cikkben és a 71.cikk (7) bekezdésében meghatározottak – áttekintését be kell mutatni. A tagállamok különösen a 86. cikk (5) bekezdésére hivatkoznak a pénzügyi terv bemutatásakor a 27. és 69. cikkben említett beavatkozástípusok kapcsán. Az áttekintésnek a nemzeti eszközökkel való kölcsönhatást is be kell mutatnia azzal a céllal, hogy javítsa a területen végrehajtott uniós és nemzeti fellépések közötti egységességet;
c) a 6.cikk (1)bekezdésének g)pontjában említett célkitűzéssel (a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés előmozdítása) összhangban a KAP-stratégiai terv szempontjából releváns beavatkozások és konkrét feltételek – például a 22.cikk (4)bekezdésében, a 27.cikkben, a 69.cikkben és a 71.cikk (7)bekezdésében meghatározottak – áttekintését be kell mutatni. A tagállamok különösen a 86. cikk (5) bekezdésére hivatkoznak a pénzügyi terv bemutatásakor a 27. és 69. cikkben említett beavatkozástípusok kapcsán. Az áttekintésnek a nemzeti eszközökkel való kölcsönhatást is be kell mutatnia azzal a céllal, hogy javítsa a területen végrehajtott uniós és nemzeti fellépések közötti egységességet;
Módosítás 593 Rendeletre irányuló javaslat 97 cikk – 2 bekezdés – f pont
f) a nemzeti és a regionális beavatkozások közötti kölcsönhatás ismertetése, ideértve a pénzügyi előirányzatok beavatkozásonkénti és alaponkénti elosztását;
f) a nemzeti és a regionális beavatkozások közötti kölcsönhatás ismertetése, ideértve a pénzügyi előirányzatok beavatkozásonkénti és alaponkénti elosztását; és
Módosítás 594 Rendeletre irányuló javaslat 97 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)
fa) annak ismertetése, hogy a KAP-stratégiai terv hogyan járul hozzá az állatok egészségének és jólétének javításához és az antimikrobiális rezisztencia csökkentéséhez kapcsolódó célkitűzéshez. A tagállamok különösen a 28. és a 65. cikk hatálya alá tartozó beavatkozástípusokra hivatkoznak.
Módosítás 1112 Rendeletre irányuló javaslat 97 cikk – 2 bekezdés – f b pont (új)
fb) annak magyarázata, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyes konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások hogyan járulnak hozzá a végső kedvezményezettek javát szolgáló egyszerűsítéshez és az adminisztratív terhek csökkentéséhez;
Módosítás 595 Rendeletre irányuló javaslat 98 cikk – cím
Több beavatkozáshoz is tartozó közös elemek
Több beavatkozáshoz is tartozó közös elemek a stratégiai tervekben
Módosítás 1113 Rendeletre irányuló javaslat 98 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii a pont (új)
ii a. az egyszerűsítéshez és a végső kedvezményezettek szabályozási és adminisztratív terheinek csökkentéséhez való átfogó hozzájárulás ismertetése.
Módosítás 835 Rendeletre irányuló javaslat 98 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba) annak ismertetése, hogy miként fogja a stratégia terv támogatni az ökológiai mezőgazdaságot abban, hogy a termelés az ökológiai mezőgazdasági termékek iránti növekvő kereslethez igazodjon, a 13a. cikkben előírtaknak megfelelően;
Módosítás 596 Rendeletre irányuló javaslat 98 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a 83. cikk (2) bekezdésében, a 86. cikk (3) bekezdésében és a 112. cikkben említett technikai segítségnyújtás, valamint a 113. cikkben említett KAP-hálózatok kihasználásának ismertetése;
c) a 83. cikk (2) bekezdésében, a 86. cikk (3) bekezdésében és a 112. cikkben említett technikai segítségnyújtás, valamint a 113. cikkben említett KAP-hálózatok kihasználásának ismertetése; és
Módosítás 597 Rendeletre irányuló javaslat 99 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) az adott beavatkozás azon egyedi kialakítása és követelményei, amelyek biztosítják a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzés(ek)hez való eredményes hozzájárulást. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai beavatkozásokat illetően a feltételességi követelményekhez való illeszkedésnek tükröznie kell, hogy a gyakorlatok között nincs átfedés;
c) az adott beavatkozás azon egyedi kialakítása és követelményei, amelyek biztosítják a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét releváns célkitűzés(ek)hez való eredményes hozzájárulást. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai beavatkozásokat illetően a feltételességi követelményekhez való illeszkedésnek tükröznie kell, hogy a gyakorlatok között nincs átfedés;
Módosítás 598 Rendeletre irányuló javaslat 99 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) támogathatósági feltételek;
d) támogathatósági feltételek, e rendelettel összhangban;
Módosítás 599 Rendeletre irányuló javaslat 99 cikk – 1 bekezdés – h pont
h) a beavatkozás ebből eredő éves pénzügyi előirányzata a 88. cikkben említettek szerint. Adott esetben meg kell adni az összegeknek a vissza nem térítendő támogatások és a finanszírozási eszközök szerinti tervezett bontását;
h) a beavatkozás ebből eredő éves pénzügyi előirányzata a 88. cikkben említettek szerint. Adott esetben meg kell adni az összegeknek a vissza nem térítendő támogatások és a finanszírozási eszközök szerinti tervezett bontását; és
Módosítás 600 Rendeletre irányuló javaslat 99 cikk – 1 bekezdés – i pont
i) annak jelzése, hogy a beavatkozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó értékelés.
i) annak jelzése, hogy a beavatkozás az EUMSZ 42.cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó, a Bizottság által az állami támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott javaslatokkal összhangban elvégzett értékelés.
(1) A 95. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett céltervek összevont táblázatot tartalmaznak, amelyben a 97. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célok találhatók éves mérföldkövek szerinti bontásban.
(1) A 95.cikk (1)bekezdésének e)pontjában említett céltervek összevont táblázatot tartalmaznak, amelyben a 97.cikk (1)bekezdésének a)pontjában említett célok találhatók éves vagy adott esetben többéves mérföldkövek és szükség szerint részben régiók szerinti bontásban.
Módosítás 602 Rendeletre irányuló javaslat 100 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
e) a III. cím III. fejezetének VII. szakaszában említett ágazati beavatkozástípusokhoz rendelt keretösszegek bontása beavatkozásonként, valamint a tervezett kimenetek és az átlagos egységösszeg megjelölésével;
e) a III.cím III. fejezetében említett ágazati beavatkozástípusokhoz rendelt keretösszegek bontása beavatkozásonként, valamint a tervezett kimenetek és az átlagos egységösszeg megjelölésével;
Módosítás 603 Rendeletre irányuló javaslat 100 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – f pont
f) a vidékfejlesztéshez rendelt tagállami előirányzatok bontása – a közvetlen kifizetésekhez és a közvetlen kifizetésekből történő, a b) pontban meghatározott átcsoportosításokat követően – beavatkozástípusonként és beavatkozásonként, az időszakra vonatkozó összesített adatokat is megadva, megjelölve továbbá az alkalmazandó EMVA-hozzájárulási arányt, adott esetben a beavatkozás és a régiótípus szerinti bontásban. Közvetlen kifizetésekből történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással finanszírozott beavatkozás(oka)t vagy beavatkozásrészt meg kell határozni. Ez a táblázat tartalmazza továbbá a beavatkozásonkénti tervezett kimeneteket, az átlagos vagy az egységes egységösszegeket és – adott esetben – a támogatások tervezett összegének vagy a finanszírozási eszközök tervezett összegének bontását. A technikai segítségnyújtáshoz rendelt összegeket szintén jelezni kell;
f) a vidékfejlesztéshez rendelt tagállami előirányzatok bontása – a közvetlen kifizetésekhez és a közvetlen kifizetésekből történő, a b) pontban meghatározott átcsoportosításokat követően – beavatkozástípusonként és beavatkozásonként, az időszakra vonatkozó összesített adatokat is megadva, megjelölve továbbá az alkalmazandó EMVA-hozzájárulási arányt, adott esetben a beavatkozás és a régiótípus szerinti bontásban. Közvetlen kifizetésekből történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással finanszírozott beavatkozás(oka)t vagy beavatkozásrészt meg kell határozni. Ez a táblázat tartalmazza továbbá a beavatkozásonkénti tervezett kimeneteket, az átlagos vagy az egységes egységösszegeket és – adott esetben – a támogatások tervezett összegének vagy a finanszírozási eszközök tervezett összegének bontását. A technikai segítségnyújtáshoz rendelt összegeket szintén jelezni kell; és
Az ebben a bekezdésben említett elemeket évenkénti bontásban kell megadni.
Az ebben a bekezdésben említett elemeket szükség esetén évenkénti bontásban kell megadni, és adott esetben tartalmazhatnak regionális táblázatokat is.
Módosítás 605 Rendeletre irányuló javaslat 100 a cikk (új)
100a. cikk
Regionális beavatkozási programok
Minden egyes vidékfejlesztésre irányuló regionális beavatkozási programnak legalább a következő szakaszokat kell magában foglalnia:
a) a GYELV-elemzés összefoglalója;
b) az igényfelmérés összefoglalója;
c) beavatkozási stratégia;
d) a nemzeti stratégiai tervvel összhangban a regionális szinten irányított és végrehajtott beavatkozások operatív leírása, a 99. cikkben előírtaknak megfelelően. Konkrétabban, az e cikk c) pontja szerinti stratégiában meghatározott minden egyes beavatkozásnak a következő elemeket kell magában foglalnia:
i. a beavatkozás ismertetése;
ii. támogathatósági feltételek;
iii. támogatási mérték;
iv. a támogatás egységnyi összegének kiszámítása;
v. pénzügyi terv;
vi. eredménymutatók;
vii. célértékek;
viii. a célértékek elérésével kapcsolatos magyarázat;
e) többéves pénzügyi terv; valamint
f) az irányítási és koordinációs rendszer ismertetése.
Azoknak az elemeknek az ismertetése, amelyek biztosítják a KAP-nak a 95. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését, kiemeli a KAP-stratégiai terv azon elemeit, amelyek a mezőgazdaság és a KAP korszerűsítését támogatják, és különösen kitér az alábbiakra:
Azoknak az elemeknek az ismertetése, amelyek biztosítják a KAP-nak a 95.cikk (1)bekezdésének g)pontjában említett korszerűsítését, kiemeli a KAP-stratégiai terv azon elemeit, amelyek a mezőgazdaság és a KAP korszerűsítését támogatják, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak – köztük a fenntarthatóbb modellek felé történő átmenetnek –, és különösen kitér az alábbiakra:
Módosítás 607 Rendeletre irányuló javaslat 102 cikk – 1 bekezdés – a pont – bevezető rész
a) áttekintés arról, hogy miként járul hozzá a KAP-stratégiai terv az 5. cikk második albekezdésében meghatározott, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdítására vonatkozó átfogó célkitűzés megvalósításához az alábbiak segítségével:
a) áttekintés arról, hogy miként járul hozzá a KAP-stratégiai terv az 5.cikk másodikalbekezdésében meghatározott, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdítására és népszerűsítésére vonatkozó átfogó célkitűzés megvalósításához az alábbiak segítségével:
Módosítás 836 Rendeletre irányuló javaslat 102 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii a alpont (új)
ii. a) koherencia a fenntartható fejlesztési célok és az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodások teljesítésével.
Módosítás 608 Rendeletre irányuló javaslat 102 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányuló stratégia ismertetése.
b) a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben, intelligens falvakban használható digitális technológiák kidolgozására és használatuk feltételeire – beleértve a mezőgazdasági termelők személyes adataik védelmével és felhasználásával kapcsolatos jogait is – vonatkozó stratégia ismertetése, a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében.
Módosítás 609 Rendeletre irányuló javaslat 103 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – e pont
e) adott esetben a területi szempontok elemzését, kiemelve a beavatkozásokkal kifejezetten érintett területeket;
e) adott esetben a területi szempontok elemzését, kiemelve a beavatkozásokkal kifejezetten érintett területeket, beleértve a jelentős természeti értékű mezőgazdasági területeket;
A 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában kitűzött konkrét célkitűzésnek, nevezetesen a fiatal mezőgazdasági termelők érdeklődésének felkeltése vonatkozásában a GYELV rövid elemzést tartalmaz a földhöz jutás, a földhasználati mobilitás és a földterület-átalakítás, a finanszírozáshoz és hitelekhez való hozzáférés, továbbá az ismeretekhez való hozzáférés és tanácsadási szolgáltatások elérhetősége kérdéseiről.
A 6.cikk (1)bekezdésének g)pontjában kitűzött konkrét célkitűzésnek, nevezetesen a fiatal mezőgazdasági termelők érdeklődésének felkeltése vonatkozásában a GYELV rövid elemzést tartalmaz a földhöz jutás, a földhasználati mobilitás és a földterület-átalakítás, a finanszírozáshoz és hitelekhez való hozzáférés, továbbá az ismeretekhez való hozzáférés és tanácsadási szolgáltatások elérhetősége, valamint a kockázatkezelési képesség kérdéseiről.
Módosítás 611 Rendeletre irányuló javaslat 103 cikk – 5 bekezdés – a pont
a) a KAP-stratégiai terv hatályán belül nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás rövid leírása, ideértve az intézkedésenkénti összegeket és az e rendelet szerinti követelmények betartásának jelzését;
a) a KAP-stratégiai terv hatályán belül nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás rövid leírása, ideértve a beavatkozásonkénti összegeket és az e rendelet szerinti követelmények betartásának jelzését;
A KAP-stratégiai terv tartalmához kapcsolódó átruházott hatáskörök
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják ezt a fejezetet a KAP-stratégiai terv és annak mellékletei tartalma vonatkozásában.
Módosítás 616 Rendeletre irányuló javaslat 105 cikk – cím
A KAP-stratégiai terv tartalmához kapcsolódó végrehajtási hatáskörök
A KAP-stratégiai terv formájához kapcsolódó végrehajtási hatáskörök
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a KAP-stratégiai tervek 96–103. cikkben leírt elemeinek ismertetésére szolgáló szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák a KAP-stratégiai tervek 96–103. cikkben leírt elemei ismertetésének egységes formáját és szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(1) A tagállamok a KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 95. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 2020. január 1-jéig.
(1) A tagállamok a KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 95.cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak ...-ig [egy évvel e rendelet hatálybalépése után]. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy KAP-stratégiai tervük kidolgozása során osszák meg egymással információikat és a bevált gyakorlataikat.
(2) A Bizottság értékeli a javasolt KAP-stratégiai tervet a következők alapján: a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelettel összhangban elfogadott rendelkezésekkel, a horizontális rendelettel való összhangja és egységessége, eredményes hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzésekhez, a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatás és versenytorzulás, a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre rótt adminisztratív terhek. Az értékelés különösen a következőkre tér ki: a KAP-stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a megfelelő konkrét célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseinek megvalósításához a – GYELV-elemzés és az utólagos értékelés alapján – javasolt beavatkozások segítségével.
(2) A Bizottság értékeli a javasolt KAP-stratégiai tervet a következők alapján: a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelettel összhangban elfogadott rendelkezésekkel, a horizontális rendelettel való összhangja és egységessége, eredményes hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzésekhez, a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatás és versenytorzulás, a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre rótt adminisztratív terhek. Az értékelés különösen a következőkre tér ki: a KAP-stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a felhasznált információ minőségét is beleértve, a megfelelő konkrét célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseinek megvalósításához a – GYELV-elemzés és az utólagos értékelés alapján – javasolt beavatkozások segítségével.
Módosítás 1153 cp2 Rendeletre irányuló javaslat 106 cikk – cím
A KAP-stratégiai tervet az érintett tagállam általi benyújtását követő nyolc hónapon belül jóvá kell hagyni.
A KAP-stratégiai tervet az érintett tagállam általi benyújtását követő hat hónapon belül jóvá kell hagyni.
A jóváhagyás nem vonatkozik a 101. cikk c) pontjában, valamint a KAP-stratégiai terv – a 95. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett – I–IV. mellékletében említett információkra.
törölve
Módosítás 1153 cp4 Rendeletre irányuló javaslat 106 cikk – cím
Megfelelően indokolt esetben a tagállam kérheti a Bizottságtól olyan KAP-stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam jelzi a KAP-stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP-stratégiai terv egészére a 100. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket annak érdekében, hogy bizonyítsa a terv általános egységességét és következetességét. A KAP-stratégiai terv hiányzó részeit a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 107. cikknek megfelelően.
Megfelelően indokolt esetben a tagállam kérheti a Bizottságtól olyan KAP-stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam jelzi a KAP-stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP-stratégiai terv egészére a 100. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket annak érdekében, hogy bizonyítsa a terv általános egységességét és következetességét. A KAP-stratégiai terv hiányzó részeit – legfeljebb 3 hónapos időkereten belül – a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 107. cikknek megfelelően. Egységesnek kell lenniük és összhangban kell állniuk a tagállam által korábban megadott indikatív célokkal és pénzügyi tervekkel, és ezekhez képest nem tartalmazhatnak jelentős eltérést vagy ambíciócsökkenést.
Módosítás 621, 983, 1153 cp5 és 1333 Rendeletre irányuló javaslat 106 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a) A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti KAP-stratégiai tervek összefoglaló jelentését a jóváhagyásukat követő hat hónapon belül, egyértelműen ismertetett értékelés kíséretében, hogy tájékoztatást nyújtson a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések kezelése érdekében hozott tagállami döntésekről.
(7b) A Bizottság lefordítja a KAP-stratégiai terveket angol nyelvre, és az uniós szintű nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító módon online közzéteszi azokat.
Módosítás 623, 985 és 1153 cp7 Rendeletre irányuló javaslat 106 cikk – 7 c bekezdés (új)
(7c) A KAP-stratégiai tervek jóváhagyása és tagállamok általi végrehajtása nem okozhat semmiféle késést sem a kedvezményezettek támogatáskérelmezési időszakában, sem a támogatások időben történő kifizetésében, különösen a végrehajtás első évében.
Módosítás 735 cp1 Rendeletre irányuló javaslat
(1) A tagállamok KAP-stratégiai tervük módosítására irányuló kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz.
(1) A tagállamok a regionális irányító hatóságokkal egyetértésben KAP-stratégiai terveik módosítására irányuló kérelmeket nyújthatnak be a Bizottsághoz, adott esetben a regionális intervenciós programok módosítását is kérve.
(2) A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet megfelelően indokolni kell és különösen a tervben bekövetkezett változásoknak a 6. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzésekre gyakorolt várható hatását kell részleteznie. A kérelemhez csatolni kell a módosított tervet a frissített mellékletekkel együtt.
(2) A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelemnek tartalmaznia kell egy magyarázatot, amely különösen a tervben bekövetkezett változásoknak a 6.cikk (1)bekezdésében említett konkrét célkitűzésekre gyakorolt várható hatását részletezi. A kérelemhez csatolni kell a módosított tervet a frissített mellékletekkel együtt.
(7) A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtására naptári évenként egyszer kerülhet sor a lehetséges, a 109. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó kivételek mellett.
(7) A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtására naptári évenként egyszer kerülhet sor a lehetséges, az e rendelet által és a 109.cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó kivételek mellett.
(8) A KAP-stratégiai terv minden egyes módosítását a Bizottság hagyja jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.
(8) A KAP-stratégiai terv minden egyes módosítását a Bizottság hagyja jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül. Az Európai Parlamentet és a Tanácsot megfelelően tájékoztatni kell.
(9) A 80. cikk sérelme nélkül, a KAP-stratégiai terv módosításai kizárólag azt követően bírnak joghatással, hogy a Bizottság jóváhagyta a módosításokat.
(9) A 80.cikk sérelme nélkül, a KAP-stratégiai terv módosításai kizárólag azt követően bírnak joghatással, hogy a Bizottság jóváhagyta a módosításokat, és azokat közzé kell tenni.
Módosítás 1137 Rendeletre irányuló javaslat 107 a cikk (új)
107a. cikk
A KAP stratégiai tervek felülvizsgálata
A tagállamok 2025. december 31-ig felülvizsgálják stratégiai terveiket annak biztosítása érdekében, hogy a stratégiai tervek összhangban legyenek az alkalmazandó uniós éghajlat- és környezetvédelmi jogszabályokkal, és stratégiai tervük ennek megfelelő módosítására irányuló kérelmeket nyújtanak be a Bizottsághoz.
Ez a határidő nem foglalja magában azt az időszakot, amely az azt követő napon kezdődik, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak észrevételeit vagy a dokumentumok felülvizsgálatára vonatkozó kérését, és addig a napig tart, amíg a tagállam válaszol a Bizottságnak.
törölve
Módosítás 630 Rendeletre irányuló javaslat 109 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a KAP-stratégiai terv benyújtásának gyakorisága a programozási időszakban, ideértve a kivételes esetek meghatározását, amelyekre vonatkozóan a módosításoknak a 107. cikk (7) bekezdésben említett maximális száma nem számít.
c) a KAP-stratégiai terv módosításai benyújtásának gyakorisága a KAP-stratégiai terv alkalmazásának programozási időszakában, ideértve a kivételes esetek meghatározását, amelyekre vonatkozóan a módosításoknak a 107.cikk (7)bekezdésben említett maximális száma nem számít.
(1a) Az (1) bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti stratégiai terveik keretében az EMVA-alapból finanszírozott beavatkozások végrehajtására és irányítására regionális hatóságokat is kijelölhetnek, amennyiben az említett beavatkozások regionális hatáskörbe tartoznak. Ebben az esetben a nemzeti irányító hatóság az EMVA számára nemzeti koordinációs szervet jelöl ki, amely biztosítja az uniós jogszabályok egységes alkalmazását, valamint a 93. cikk második albekezdése értelmében a nemzeti szinten elkészített stratégiai terv elemeivel való következetességet.
(2) Az irányító hatóság feladata a KAP-stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása. Különösen azt biztosítja, hogy:
(2) Az irányító hatóság feladata a KAP-stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása, adott esetben a regionális intervenciós programok regionális irányító hatóságaival együttműködésben. Különösen azt biztosítják, hogy:
Módosítás 632 és 736 cp 3 Rendeletre irányuló javaslat 110 cikk – 2 bekezdés – g pont
g) összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó éves teljesítményjelentés készüljön, és hogy a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően azt benyújtsák a Bizottsághoz;
g) összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó monitoring teljesítményjelentés készüljön, és hogy a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően azt benyújtsák a Bizottsághoz;
Módosítás 633és 736 cp 4 Rendeletre irányuló javaslat 110 cikk – 2 bekezdés – h pont
h) a Bizottság éves teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges utánkövetési intézkedéseket;
h) a Bizottság teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges utánkövetési intézkedéseket;
(3) A tagállam vagy az irányító hatóság a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet, többek között helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.
(3) A tagállam vagy az irányító hatóság, vagy adott esetben a regionális irányító hatóságok a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet, többek között helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezt a rendeletet kiegészítse a (2) bekezdés j) és k) pontjában említett információs, tájékoztatási és láthatósági követelmények tekintetében alkalmazandó részletes szabályokkal.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
törölve
Módosítás 636 Rendeletre irányuló javaslat 110 a cikk (új)
110a. cikk
Közvetítő testület
A nemzeti közigazgatási és igazságszolgáltatási szabályok sérelme nélkül a tagállamok egy funkcionálisan független közvetítő testületet jelölnek ki, amely az illetékes hatóságok által hozott határozatok újbóli felülvizsgálatáért felelős. A kedvezményezettek kérésére e testületek az érintett felek számára elfogadható megoldások elérésére törekednek. Biztosítják a szükséges szakértelmet, valamint ellátják a hatóságok és az érdekelt felek képviseletét.
A tagállam a KAP-stratégiai terv benyújtása előtt bizottságot (a továbbiakban: monitoringbizottság) hoz létre a KAP-stratégiai terv végrehajtásának monitoringjára.
A tagállam nemzeti bizottságot (a továbbiakban: monitoringbizottság) és adott esetben regionális monitoringbizottságokat hoz létre a KAP-stratégiai terv végrehajtásának monitoringjára.
Mindegyik monitoringbizottság elfogadja eljárási szabályzatát.
Mindegyik monitoringbizottság elfogadja eljárási szabályzatát. A nemzeti monitoringbizottság a regionális monitoringbizottságokkal együttműködve fogadja el saját szabályait.
A monitoringbizottság legalább évente egyszer ülésezik és áttekinti az összes problémát, amely a KAP-stratégiai terv céljainak megvalósítását illetően hatással van a terv előrehaladására.
A monitoringbizottság legalább évente egyszer ülésezik és áttekinti az összes hatáskörébe tartozó problémát, amely a KAP-stratégiai terv céljainak megvalósítását illetően hatással van a terv előrehaladására.
A tagállam a monitoringbizottság eljárási szabályzatát, valamint a monitoringbizottsággal megosztott valamennyi adatot és információt online nyilvánosságra hozza.
A tagállam a monitoringbizottságok eljárási szabályzatait és véleményeit nyilvánosságra hozza és megküldi a Bizottságnak.
A tagállam dönt a monitoringbizottság összetételéről, valamint biztosítja az érintett állami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 94. cikk (3) bekezdésében említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.
A tagállam és adott esetben a régiók – kellő figyelmet fordítva az összeférhetetlenség elkerülésére – döntenek a monitoringbizottságok összetételéről, valamint biztosítják a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi célkitűzés végrehajtásáért felelős érintett állami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 94.cikk (3)bekezdésében említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.
(1) Minden tagállam a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén működő szervezetek és közigazgatási szervek, tanácsadók, kutatók és az innováció egyéb szereplői hálózatépítésére alkalmas, közös agrárpolitikával foglalkozó nemzeti hálózatot (nemzeti KAP-hálózat) hoz létre nemzeti szinten a KAP-stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyása után legkésőbb 12 hónappal.
(1) Minden tagállam a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén működő szervezetek, a mezőgazdasági ágazatok és közigazgatási szervek képviselői, tanácsadók, kutatók és az innováció és az ágazat egyéb szereplői hálózatépítésére alkalmas, közös agrárpolitikával foglalkozó nemzeti hálózatot (nemzeti KAP-hálózat) hoz létre nemzeti szinten a KAP-stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyása után legkésőbb 12hónappal. A nemzeti KAP-hálózat a tagállamokban már meglévő hálózati struktúrákra épít.
(2) Az EIP célja az innováció ösztönzése és az ismeretátadás javítása.
(2) Az EIP célja a fenntartható innováció ösztönzése és az ismeretátadás javítása.
Módosítás 656 Rendeletre irányuló javaslat 114 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c) az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb körben történő gyakorlati megvalósítására való ösztönzés; valamint
c) az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb körben történő gyakorlati megvalósítására való ösztönzés, beleértve a mezőgazdasági termelők közötti információcserét; valamint
Módosítás 657 Rendeletre irányuló javaslat 114 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d) a tudományos közösség tájékoztatása a gazdálkodási gyakorlathoz kapcsolódó kutatási igényekről.
d) a tudományos közösség tájékoztatása a gazdálkodási gyakorlathoz és a mezőgazdasági termelőkhöz kapcsolódó kutatási igényekről.
Az EIP operatív csoportok az EIP részét képezik. Tervet dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy az innovatív projektek kialakítása, tesztelése, adaptációja vagy végrehajtása interaktív innovációs modellen alapuljon, amelynek főbb alapelvei:
Az EIP operatív csoportokat az EIP megvalósítására hozzák létre többek között termelői és ágazatközi szervezetek, és azok különböző tagállamokból származó tagokból állhatnak. E csoportok tervet dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy az innovatív projektek kialakítása, tesztelése, adaptációja vagy végrehajtása interaktív innovációs modellen alapuljon, amelynek főbb alapelvei:
Módosítás 659 Rendeletre irányuló javaslat 114 cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók igényeire összpontosító innovatív megoldások kidolgozása, ezzel egyidejűleg a kölcsönhatások kezelése az ellátási láncban, amikor szükséges;
a) a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók igényeire összpontosító innovatív megoldások kidolgozása, ezzel egyidejűleg a kölcsönhatások kezelése az ellátási láncban, amikor szükséges, és a fogyasztók érdekeinek figyelembevétele;
Az operatív csoportok – különösen a KAP-hálózaton keresztül – terjesztik terveiket és projektjeik eredményeit.
Az operatív csoportok – különösen a KAP-hálózaton keresztül – terjesztik terveiket és projektjeik eredményeit, és egynél több tagállamból is lehetnek tagjai.
Módosítás 662 Rendeletre irányuló javaslat 115 cikk – 2 bekezdés – a pont
a) közös háttér-, kimeneti, eredmény- és hatásmutatók, a 7. cikkben említetteket is beleértve, amelyek a monitoring, az értékelés és az éves teljesítményjelentés alapjául szolgálnak;
a) a 7. cikkben említett közös háttér-, kimeneti, eredmény- és hatásmutatók, amelyek a monitoring, az értékelés és az teljesítményjelentés alapjául szolgálnak;
Módosítás 663 Rendeletre irányuló javaslat 115 cikk – 2 bekezdés – b pont
b) a releváns konkrét célkitűzéshez kapcsolódó, eredménymutatók felhasználásával meghatározott célok és éves mérföldkövek;
b) a releváns konkrét célkitűzéshez kapcsolódó, eredménymutatók felhasználásával meghatározott célok és éves vagy – szükség esetén – többéves mérföldkövek;
(3) A teljesítménykeret lefedi a KAP-stratégiai tervek tartalmát, beleértve adott esetben a regionális beavatkozási programokat.
a) a KAP-stratégiai tervek tartalma;
b) az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott piaci intézkedések és egyéb beavatkozások.
Módosítás 665 Rendeletre irányuló javaslat 116 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a KAP hatásának, eredményességének, hatékonyságának, fontosságának, egységességének és uniós hozzáadott értékének értékelése;
a) a KAP hatásának, eredményességének, hatékonyságának, fontosságának, egységességének és uniós hozzáadott értékének értékelése, valamint egyszerűsítés a kedvezményezettek számára;
Módosítás 666 Rendeletre irányuló javaslat 116 cikk – 1 bekezdés – e pont
e) a nyomon követéshez és az értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása.
e) a nyomon követéshez és az értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása azon területek figyelembevételével, ahol hiányoznak vagy nem elegendőek az alapadatok, és amelyekhez relevánsabb és pontosabb mutatókat lehet kifejleszteni.
A tagállamok elektronikus információs rendszert hoznak létre, amelyben nyilvántartják és megőrzik a KAP-stratégiai terv végrehajtására vonatkozó, monitoringhoz és értékeléshez szükséges főbb információkat, különösen a finanszírozásra kiválasztott egyes beavatkozásokra és a megvalósult beavatkozásokra vonatkozó információkat, az egyes kedvezményezettekre és a műveletekre vonatkozó információkat is ideértve.
A tagállamok elektronikus információs rendszert hoznak létre, illetve egy már létezőt használnak, amelyben nyilvántartják és megőrzik a KAP-stratégiai terv végrehajtására vonatkozó, monitoringhoz és értékeléshez szükséges főbb információkat, különösen a finanszírozásra kiválasztott egyes beavatkozásokra és a megvalósult beavatkozásokra vonatkozó információkat, az egyes kedvezményezettekre és a műveletekre vonatkozó információkat is ideértve.
A tagállamok biztosítják, hogy a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások támogatásainak kedvezményezettjei és a helyi akciócsoportok kötelesek legyenek az irányító hatóság vagy más, az irányító hatóság megbízásából és nevében eljáró szervek rendelkezésére bocsátani a KAP-stratégiai terv monitoringjához és értékeléséhez szükséges valamennyi információt.
A tagállamok biztosítják, hogy a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások támogatásainak kedvezményezettjei és a helyi akciócsoportok kötelesek legyenek az irányító hatóság vagy regionális irányító hatóságok vagy más, az irányító hatóság megbízásából és nevében eljáró szervek rendelkezésére bocsátani a KAP-stratégiai terv monitoringjához és értékeléséhez szükséges valamennyi információt.
A tagállamok biztosítják, hogy átfogó, teljes körű, megfelelő időben rendelkezésre álló és megbízható adatforrásokat hoznak létre, amelyek segítségével eredményesen tudják figyelemmel kísérni a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladást kimeneti, eredmény- és hatásmutatók használatával.
A tagállamok biztosítják, hogy átfogó, megfelelő időben rendelkezésre álló és megbízható adatforrásokat – köztük adatbázisokat – hoznak létre, amelyek segítségével eredményesen tudják figyelemmel kísérni a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladást kimeneti, eredmény- és hatásmutatók használatával.
Az irányító hatóság és a monitoringbizottság a kimeneti és eredménymutatók alapján nyomon követi a KAP-stratégiai terv végrehajtását és a KAP-stratégiai terv céljainak megvalósítása terén elért előrehaladást.
Az irányító hatóság, valamint a monitoringbizottság a kimeneti és eredménymutatók alapján nyomon követi a KAP-stratégiai terv végrehajtását és a KAP-stratégiai terv céljainak megvalósítása terén elért előrehaladást, együttműködve adott esetben a regionális irányító hatóságokkal és a regionális monitoringbizottságokkal.
Módosítás 671 Rendeletre irányuló javaslat 120 cikk – cím
A teljesítménykerethez kapcsolódó végrehajtási hatáskörök
A teljesítménykerethez kapcsolódó felhatalmazáson alapuló hatáskörök
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a teljesítménykeret tartalmára vonatkozóan. E jogi aktusok tartalmazzák a háttérmutatók jegyzékét, a szakpolitika megfelelő monitoringjához és értékeléséhez szükséges egyéb mutatókat, a mutatók kiszámításának módszereit, valamint a tagállamok által gyűjtött adatok pontosságának és megbízhatóságának biztosításához szükséges rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet teljesítménykeret tartalmának meghatározásával való kiegészítésére. E jogi aktusok tartalmazzák a háttérmutatók jegyzékét, a szakpolitika megfelelő monitoringjához és értékeléséhez szükséges egyéb mutatókat, a mutatók kiszámításának módszereit, valamint a tagállamok által gyűjtött adatok pontosságának és megbízhatóságának biztosításához szükséges rendelkezéseket. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 138. cikknek megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 673 Rendeletre irányuló javaslat 121 cikk – cím
(1) A tagállamok 2023. február 15-ig, majd 2030-cal bezárólag minden ezt követő év február 15-ig a megelőző pénzügyi évre vonatkozó éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a KAP-stratégiai terv végrehajtásáról. A 2023-ban benyújtandó jelentés a 2021-es és a 2022-es pénzügyi évekre vonatkozik. A III. cím II. fejezetében említett közvetlen kifizetések esetében a jelentés kizárólag a 2022-es pénzügyi évre vonatkozik.
(1) A tagállamok az (EU) [horizontális rendelet] 8. cikkével összhangban teljesítményjelentéseket nyújtanak be a Bizottságnak a KAP-stratégiai terv végrehajtásáról.
(3) Elfogadhatósága érdekében az éves teljesítményjelentésnek tartalmaznia kell a (4), (5) és a (6) bekezdésben előírt összes információt. A Bizottság az éves teljesítményjelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a jelentés nem elfogadható, ennek hiányában azt elfogadhatónak kell tekinteni.
(3) Elfogadhatósága érdekében a teljesítményjelentésnek tartalmaznia kell a (4), (5) és a (6)bekezdésben előírt összes információt. A Bizottság a teljesítményjelentés kézhezvételétől számított 15munkanapon belül tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a jelentés nem elfogadható, ennek hiányában azt elfogadhatónak kell tekinteni.
Az éves teljesítményjelentések meghatározzák a KAP-stratégiai terv végrehajtására vonatkozó főbb mennyiségi és minőségi mutatókat, hivatkozással a pénzügyi adatokra, a kimeneti és eredménymutatókra, továbbá a 118. cikk második bekezdésének megfelelően. Emellett tájékoztatnia kell a ténylegesen megvalósult teljesítésekről, kiadásokról és eredményekről, illetve az egyes célszámok elérésétől való távolságról.
A teljesítményjelentések meghatározzák a KAP-stratégiai terv végrehajtására vonatkozó főbb mennyiségi és minőségi mutatókat, hivatkozással a pénzügyi adatokra, a kimeneti és eredménymutatókra, továbbá a 118.cikk (2) bekezdésének megfelelően. Emellett tájékoztatnia kell a ténylegesen megvalósult teljesítésekről, kiadásokról és eredményekről, illetve az egyes célszámok elérésétől való távolságról.
Azon beavatkozástípusok vonatkozásában, amelyek nem tartoznak e rendelet 89. cikkének hatálya alá, és amelyek esetében az elért kimenet és a realizált kiadások aránya 50 %-kal eltér az éves tervezett kimeneti és kiadásaránytól, a tagállamnak indoklást kell benyújtania az eltérésről.
(5) Az átadott adatoknak a részlegesen vagy teljesen végrehajtott beavatkozások mutatói esetében a megvalósult értékeket kell tartalmazniuk. Összefoglalót tartalmaznak továbbá a KAP-stratégiai terv előző pénzügyi évi végrehajtásával elért állapotról, minden olyan problémáról, amely befolyásolja a KAP-stratégiai terv teljesítményét, különösen a mérföldkövektől való eltérésekről, amelyek kapcsán indokolással kell szolgálni és – adott esetben – be kell mutatni a megtett intézkedéseket.
(5) Az átadott adatoknak a részlegesen vagy teljesen végrehajtott beavatkozások mutatói esetében a megvalósult értékeket kell tartalmazniuk. Összefoglalót tartalmaznak továbbá a KAP-stratégiai terv végrehajtásával elért állapotról, minden olyan problémáról, amely befolyásolja a KAP-stratégiai terv teljesítményét, különösen a mérföldkövektől való eltérésekről, amelyek kapcsán indokolással kell szolgálni és – adott esetben – be kell mutatni a megtett intézkedéseket.
(7) A Bizottság az éves teljesítményjelentésekben megadott információk alapján elvégzi az (EU) [KRR rendelet] rendelet [52.] cikkében említett éves teljesítmény-felülvizsgálatot és éves teljesítményalapú záróelszámolást.
Az éves teljesítmény-felülvizsgálat során a Bizottság észrevételeket tehet az éves teljesítményjelentésekről a benyújtásukat követő egy hónapon belül. Amennyiben a Bizottság ezen határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni.
A Bizottság teljesítmény-felülvizsgálatot végez a teljesítményjelentésekben megadott információk alapján, és észrevételeket tehet a hiánytalan benyújtásukat követő legfeljebb egyhónapon belül. Amennyiben a Bizottság ezen határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni.
(9) Ha egy vagy több eredménymutató jelentett értéke több mint 25%-os eltérést mutat az adott tárgyévre megállapított mérföldkőtől, a Bizottság felkérheti a tagállamot, hogy nyújtson be cselekvési tervet az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően, és ismertesse a tervezett korrekciós intézkedéseket és a várható határidőt.
(9) Ha egy vagy több eredménymutató jelentett értéke több mint 25%-os eltérést mutat az adott tárgyévre megállapított mérföldkőtől, a tagállamok indokolást nyújtanak be erre az eltérésre vonatkozóan. Amennyiben szükséges, a Bizottság felkérheti a tagállamot, hogy nyújtson be egy, a Bizottsággal konzultálva kidolgozandó cselekvési tervet az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 39.cikke (1)bekezdésének megfelelően, és ismertesse a tervezett korrekciós intézkedéseket és a végrehajtás várható határidejét.
(11) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(11) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 685 Rendeletre irányuló javaslat 122 cikk – cím
(1) A tagállamok minden évben éves felülvizsgálati ülést szerveznek a Bizottsággal, ahol az elnöki feladatokat vagy közösen látják el, vagy a Bizottság látja el; az ülésekre legkorábban az éves teljesítményjelentés benyújtását követően két hónappal kerül sor.
(1) A tagállamok minden évben felülvizsgálati ülést szerveznek a Bizottsággal, ahol az elnöki feladatokat vagy közösen látják el, vagy a Bizottság látja el; az ülésekre legkorábban a teljesítményjelentés benyújtását követően kéthónappal kerül sor.
(2) Az éves felülvizsgálati ülés célja, hogy megvizsgálja minden egyes terv teljesítményét, ideértve a meghatározott célok megvalósítása terén elért haladást, a teljesítményt befolyásoló problémákat, továbbá a megoldásuk érdekében a múltban megtett vagy a jövőben megteendő fellépéseket.
(2) A felülvizsgálati ülés célja, hogy megvizsgálja minden egyes terv teljesítményét, ideértve a meghatározott célok megvalósítása terén elért haladást, a teljesítményt befolyásoló problémákat, továbbá a megoldásuk érdekében a múltban megtett vagy a jövőben megteendő fellépéseket. Ezeket az üléseket lehetőség szerint a hatás vizsgálatára kell felhasználni.
(1) A tagállamok 2026-ban teljesítménybónuszt kaphatnak kielégítő környezeti és éghajlati teljesítményükért, feltéve, hogy az érintett tagállam teljesíti a 124. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.
(2) A teljesítménybónusz a 2027. pénzügyi évre a IX. mellékletnek megfelelően meghatározott, tagállamonkénti összeg 5 %-a.
Az EMGA és az EMVA között a 15. cikk és a 90. cikk értelmében elvégzett forrásátcsoportosítást nem lehet figyelembe venni a teljesítménybónusz kiszámításához.
(1) A 2026-os év teljesítmény-felülvizsgálata alapján, a tagállam keretéből a 123. cikk második bekezdésének megfelelően visszatartott teljesítménybónuszt ez a tagállam kapja, ha KAP-stratégiai tervében a 6. cikk (1) bekezdése d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezeti és éghajlati célkitűzésekre alkalmazott eredménymutatók elérték a 2025-re kitűzött vonatkozó célérték legalább 90 %-át.
(2) 2026-ban a Bizottság az éves teljesítményjelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül végrehajtási jogi aktust fogad el a 139. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül, amelyben minden egyes tagállam vonatkozásában megállapítja, hogy KAP-stratégiai tervük elérte-e az e cikk (1) bekezdésében említett célértékeket.
(3) Ha az (1) bekezdésben említett célértékeket elérték, a teljesítménybónusz összegét a Bizottság odaítéli az érintett tagállamnak, és azt az összeget a 2027. pénzügyi év vonatkozásában véglegesen átadottnak kell tekinteni a (2) bekezdésben említett határozat alapján.
(4) Ha az (1) bekezdésben említett célértékeket nem érték el, a Bizottság nem ítéli oda az érintett tagállam teljesítménybónuszának összegéhez kapcsolódó, a 2027. pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalás összegét.
(5) A teljesítménybónusz odaítélésekor a Bizottság figyelembe veheti az érintett mérföldkövek elérését akadályozó vis maior eseteket és súlyos társadalmi-gazdasági válságokat.
(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek részletes szabályokat határoznak meg annak biztosítására, hogy egységes megközelítés alapján kerüljön megállapításra a teljesítménybónusz tagállamoknak történő odaítélése. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(1) A tagállamok előzetes értékeléseket végeznek annak érdekében, hogy javítsák KAP-stratégiai terveik kialakításának minőségét.
(1) A tagállamok – adott esetben a régiókkal együtt – előzetes értékeléseket végeznek annak érdekében, hogy javítsák KAP-stratégiai terveik kialakításának minőségét.
Módosítás 691 Rendeletre irányuló javaslat 125 cikk – 3 bekezdés – g pont
g) a KAP-stratégiai terv monitoringjához, valamint az értékelések elvégzéséhez szükséges adatgyűjtés esetében alkalmazott eljárások alkalmassága;
g) a KAP-stratégiai terv monitoringjához, valamint az értékelések elvégzéséhez szükséges – ezen belül adott esetben nemek szerint lebontott – adatgyűjtés esetében alkalmazott eljárások alkalmassága;
(1) A tagállamok értékelik a KAP-stratégiai terveket a tervek kialakítása és végrehajtása minőségének javítása érdekében, továbbá, hogy felmérjék a tervek eredményességét, hatékonyságát, fontosságát, egységességét, hatását és uniós hozzáadott értékét az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános és konkrét KAP-célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásuk tekintetében.
(1) A tagállamok – adott esetben a régiókkal együtt – értékelik a KAP-stratégiai terveket a tervek kialakítása és végrehajtása minőségének javítása érdekében, továbbá, hogy felmérjék a tervek eredményességét, hatékonyságát, fontosságát, egységességét, hatását és uniós hozzáadott értékét az 5.cikkben és a 6.cikk (1)bekezdésében meghatározott általános és konkrét KAP-célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásuk tekintetében.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez.
(3) A tagállamok és adott esetben a régiók biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez.
(4) A tagállamok feladata, hogy értékeljék a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak megfelelőségét a 6. cikk (1) bekezdésében rögzített konkrét célkitűzések megvalósítása szempontjából.
(4) A tagállamok és adott esetben a régiók feladata, hogy értékeljék a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak megfelelőségét a 6.cikk (1)bekezdésében rögzített konkrét célkitűzések megvalósítása szempontjából.
(5) A tagállamok értékelési tervet készítenek, amelyben jelzik a végrehajtási időszakra tervezett értékelési tevékenységeket.
(5) A tagállamok és adott esetben a régiók értékelési tervet készítenek, amelyben jelzik a végrehajtási időszakra tervezett értékelési tevékenységeket.
(6) A tagállamok a KAP-stratégiai terv elfogadásától számított egy éven belül benyújtják a monitoringbizottságnak az értékelési tervet.
(6) A tagállamok és adott esetben a régiók a KAP-stratégiai terv elfogadásától számított egy éven belül benyújtják a monitoringbizottságnak az értékelési tervet.
Módosítás 987 és 1335 Rendeletre irányuló javaslat 127 cikk – 1 a bekezdés (új)
1a. Valamennyi nemzeti KAP-stratégiai terv jóváhagyása után az Európai Bizottság megbízást ad várható összesített hatásuk független értékelésére. Amennyiben ez az elemzés megállapítja a közös erőfeszítések elégtelenségét az európai zöld megállapodás ambíciójához képest, a Bizottság megteszi a megfelelő lépéseket, amelyeknek része lehet a tagállamok felszólítása arra, hogy módosítsák KAP-stratégiai terveiket vagy a szóban forgó rendelet módosítására benyújtott javaslat is.
2. A Bizottság időközi értékelést végez annak érdekében, hogy az I. mellékletben meghatározott mutatók figyelembevételével felmérje az EMGA és az EMVA eredményességét, hatékonyságát, fontosságát, egységességét és uniós hozzáadott értékét a KAP-stratégiai tervek végrehajtásának kezdetét követő harmadik év végéig. A Bizottság felhasználja a már rendelkezésére álló információkat az [új költségvetési rendelet] [128.] cikkének megfelelően.
2. A Bizottság nyilvánosságra hozandó időközi értékelést végez annak érdekében, hogy az I. mellékletben meghatározott mutatók figyelembevételével felmérje az EMGA és az EMVA eredményességét, hatékonyságát, fontosságát, egységességét és uniós hozzáadott értékét a KAP-stratégiai tervek végrehajtásának kezdetét követő harmadik év végéig. A Bizottság felhasználja a már rendelkezésére álló információkat az [új költségvetési rendelet] [128.] cikkének megfelelően. Amennyiben az időközi értékelés megállapítja a közös erőfeszítések elégtelenségét az európai zöld megállapodás ambíciójához és az uniós környezet- és éghajlatvédelmi jogszabályokhoz képest, a Bizottság ajánlásokat tesz a tagállamok részére az európai zöld megállapodás célkitűzései és a XI. mellékletben felsorolt jogszabályok teljesülésének biztosítása érdekében. A tagállamok éves teljesítményjelentéseikben kimutatják, hogy ezeket az ajánlásokat miképpen vették figyelembe, illetve hogy milyen alapon nem hajtották őket – vagy egy részüket – végre.
(4a) A Bizottság értékelő jelentéseiben figyelembe veszi az e rendelet I. mellékletében szereplő mutatókat, valamint az elért teljesítményre hatást gyakorló, KAP-on kívül álló tényezőket.
(2) A háttér- és hatásmutatókhoz szükséges adatoknak hivatalos adatforrásokból, például a mezőgazdasági számviteli információs hálózattól és az Eurostattól kell származniuk. Ha nem elérhetők vagy nem teljes körűek az adatok ezekre a mutatókra vonatkozóan, a hiánypótlás érdekében a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai statisztikai programra40, a mezőgazdasági számviteli információs hálózatot szabályozó jogi keretre vagy más adatszolgáltatókkal, például, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a Közös Kutatóközponttal, kötött hivatalos megállapodásokra kell támaszkodni.
(2) A háttér- és hatásmutatókhoz szükséges adatoknak hivatalos adatforrásokból, például a mezőgazdasági számviteli információs hálózattól és az Eurostattól kell származniuk. Ha nem elérhetők vagy nem teljes körűek az adatok ezekre a mutatókra vonatkozóan, a Bizottság e hiányt a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel40 létrehozott európai statisztikai program, a mezőgazdasági számviteli információs hálózatot szabályozó jogi keret vagy más adatszolgáltatókkal, például az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a Közös Kutatóközponttal kötött hivatalos megállapodások keretében orvosolja.
__________________
__________________
40 Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)
40 Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.)
(2a) A tagállamok javítják az európai zöld megállapodás keretében előirányzott fő mezőgazdasági célok – amelyek megfelelnek az I.10., I.15., I.18., I.19., I.20., I.26., I.27. és C.32. hatás- és háttérmutatóknak – vonatkozó adatgyűjtés minőségét és gyakoriságát. Ezeket az adatokat nyilvánosságra kell hozni és időben a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani a KAP hatékonyságának értékelése és az uniós szintű célkitűzések megvalósítása terén elért eredmények nyomon követésének lehetővé tétele érdekében.
(3) A meglévő adminisztratív nyilvántartásokat, például az IIER-t, a MePaR-t, az állatnyilvántartásokat és a szőlőkatasztereket vezetni kell. Az IIER-t és a MePaR-t tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek a KAP statisztikai igényeinek. A statisztikai célokhoz amennyire csak lehet, az adminisztratív nyilvántartások adatait kell felhasználni, a tagállamok statisztikai hivatalaival és az Eurostattal együttműködve.
(3) A meglévő naprakész adminisztratív nyilvántartásokat, például az IIER-t, a MePaR-t, az állatnyilvántartásokat és a szőlőkatasztereket vezetni kell. Az IIER-t és a MePaR-t tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek a KAP statisztikai igényeinek. A statisztikai célokhoz amennyire csak lehet, az adminisztratív nyilvántartások adatait kell felhasználni, a tagállamok statisztikai hivatalaival és az Eurostattal együttműködve.
(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el – figyelembe véve, hogy el kell kerülni az indokolatlan adminisztratív terheket – a tagállamok által megküldendő információkra vonatkozó szabályok, valamint az adatigényekre és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályok megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Abban az esetben, amikor e rendelet III. címe alapján a vállalkozások közötti együttműködések különféle formái részesülnek támogatásban, a támogatás csak olyan együttműködési formák esetében ítélhető oda, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 206–209. cikkének értelmében alkalmazott versenyszabályoknak.
Abban az esetben, amikor e rendelet III.címe alapján a vállalkozások közötti megállapodások, határozatok és egyeztetett gyakorlatok különféle formái részesülnek támogatásban, a támogatás csak e megállapodások, határozatok és egyeztetett gyakorlatok olyan formái esetében ítélhető oda, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EUrendelet 206–209.cikkének értelmében alkalmazott versenyszabályoknak.
Módosítás 1092, 1146 és 1179 Rendeletre irányuló javaslat 132 a cikk (új)
132a. cikk
Átmeneti nemzeti támogatás
1. A tagállamok továbbra is nyújthatnak átmeneti nemzeti támogatást a Bizottság által a 73/2009/EK rendelet 132. cikkének (7) bekezdésével vagy 133a. cikkének (5) bekezdésével összhangban 2013-ban engedélyezett bármely ágazatban tevékenykedő mezőgazdasági termelőnek.
2. A mezőgazdasági termelőknek nyújtható átmeneti nemzeti támogatás teljes összege nem haladhatja meg a Bizottság által a 73/2009/EK rendelet 132. cikkének (7) bekezdésével vagy 133a. cikkének (5) bekezdésével összhangban 2013-ban engedélyezett ágazatspecifikus keretösszegek 50%-át.
3. A tagállamok objektív kritériumok alapján és a (2) bekezdésben megállapított határon belül dönthetnek az átmeneti nemzeti támogatásként nyújtandó összegekről.
4. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy kiigazítják a termeléstől független átmeneti nemzeti támogatási programokra vonatkozó referencia-időszakot. A kiigazított referencia-időszak nem lehet későbbi, mint 2018. június 1.
Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét nem kell alkalmazni azokra a nemzeti adóintézkedésekre, amelyek alapján a tagállamok úgy döntenek, hogy eltérnek az általános adózási szabályoktól oly módon, hogy lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó jövedelemadó-alapot többéves időszak alapján számítsák ki.
Annak érdekében, hogy a jövedelemingadozás hatásait mérsékelni lehessen a mezőgazdasági termelők arra való ösztönzésével, hogy a jó években tartalékoljanak forrásokat a nehéz időszakokra, az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét nem kell alkalmazni azokra a nemzeti adóintézkedésekre, amelyek alapján a tagállamok úgy döntenek, hogy eltérnek az általános adózási szabályoktól oly módon, hogy lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó jövedelemadó-alapot többéves időszak alapján számítsák ki, többek között az adóalap egy részének átvitelével, ezen belül az adóalap egy részének időbeli elhatárolásával, vagy lehetővé teszik az egy erre a célra létrehozott mezőgazdasági megtakarítási számlára helyezett összegek kizárását.
Módosítás 1097, 1125 és 1180 Rendeletre irányuló javaslat 134 a cikk (új)
134a. cikk
Panasztételi mechanizmus a mezőgazdasági termelők és a kkv-k számára
(1) A Bizottság létrehoz egy mechanizmust, amelynek keretében a mezőgazdasági termelők vagy a kkv-k közvetlenül a Bizottsághoz nyújthatnak be panaszt az alábbi esetekben:
– nagyarányú földszerzés vagy annak komoly veszélye,
– a nemzeti hatóságok súlyos kötelességszegése,
– a pályázatok vagy a támogatáselosztás szabálytalan vagy csak részleges kezelése,
– a bűnszervezetek, a szervezett bűnözés vagy az oligarchikus struktúrák által gyakorolt nyomás vagy megfélemlítés,
– az alapvető jogaik súlyos megsértése.
(2) A Bizottság kapcsolattartó pontot hoz létre a Bizottságon belül, ahová e panaszokat be lehet nyújtani.
(3) A Bizottság kidolgozza és átláthatóvá teszi a panasztételi eljárást és az értékelési kritériumokat.
(4) A Bizottság garantálja, hogy a panasz benyújtását követően a magánszemélyek vagy vállalatok megfelelő védelemben részesüljenek.
(5) A Bizottságnak kell eldöntenie, hogy az e mechanizmuson keresztül kapott információkat közvetlenül az ellenőrzései során kezeli-e, vagy közvetlenül továbbítja-e azokat az Európai Ügyészségnek vagy az OLAF-nak.
(1) Az Unió legkülső régióinak a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetének megfelelően nyújtott közvetlen kifizetéseket illetően kizárólag az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját, 4. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontját, III. címe I. fejezetének 2. szakaszát, 16. cikkét és IX. címét kell alkalmazni. A 4. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja, a III. cím I. fejezetének 2. szakasza, a 16. cikk és a IX. cím a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódó kötelezettségek nélkül alkalmazandó.
(1) Az Unió legkülső régióinak a 228/2013/EUrendelet IV.fejezetének megfelelően nyújtott közvetlen kifizetéseket illetően kizárólag az e rendelet 3. cikkének a) és b)pontját, 4.cikke (1)bekezdésének a), b) és d)pontját, III.címe I.fejezetének 2.szakaszát, 16.cikkét és IX.címét kell alkalmazni. A 4. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja, a III. cím I. fejezetének 2. szakasza, a 16. cikk és a IX. cím a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódó kötelezettségek nélkül alkalmazandó.
(2) A kisebb égei-tengeri szigeteken a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetének megfelelően nyújtott közvetlen kifizetéseket illetően kizárólag az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját, 4. cikkét, III. címe I. fejezetének 2. szakaszát, III. címe II. fejezetének 1. és 2. szakaszát és IX. címét kell alkalmazni. A 4. cikk, a III. cím I. fejezetének 2. szakasza, a III. cím II. fejezetének 1. és 2. szakasza és a IX. cím a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódó kötelezettségek nélkül alkalmazandó.
(2) A kisebb égei-tengeri szigeteken a 229/2013/EUrendelet IV.fejezetének megfelelően nyújtott közvetlen kifizetéseket illetően kizárólag az e rendelet 3. cikkének a) és b)pontját, 4.cikkét, III.címe I.fejezetének 2.szakaszát, III.címe II.fejezetének 1. és 2.szakaszát és IX.címét kell alkalmazni. A 4. cikk, a III. cím I. fejezetének 2. szakasza, a III. cím II. fejezetének 1. és 2. szakasza és a IX. cím a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódó kötelezettségek nélkül alkalmazandó.
(2) A Bizottságnak a 4., 7., 12., 15., 23., 28., 32., 35., 36., 37., 41., 50, 78., 81., 104. és 141. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól az e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(2) A Bizottságnak a 4., 7., 11., 12., 28., 32., 35., 36., 37., 41., 50., 78., 81., 83., 94., 110., 120. és 141.cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól az e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 7., 12., 15., 23., 28., 32., 35., 36., 37., 41., 50., 78., 81., 104. és 141. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 7., 11., 12., 28., 32., 35., 36., 37., 41., 50., 78., 81., 83., 94., 110., 120. és 141.cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(6) A 4., 7., 12., 15., 23., 28., 32., 35., 36., 37., 41., 50., 78., 81., 104. és 141. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
(6) A 4., 7., 11., 12., 28., 32., 35., 36., 37., 41., 50., 78., 81., 83., 94., 110., 120. és 141.cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő kéthónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.
Módosítás 1138 Rendeletre irányuló javaslat 139 a cikk (új)
139a. cikk
Félidős felülvizsgálat
(1) A Bizottság 2025. június 30-ig elvégzi a KAP félidős felülvizsgálatát, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak annak érdekében, hogy értékelje az új teljesítési modell tagállamok általi működtetését, a 87. cikk (3) bekezdésében említett új módszertannak megfelelően kiigazítsa az éghajlatváltozás nyomon követésére szolgáló súlyozást, és adott esetben jogalkotási javaslatokat nyújt be.
(2) Annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok stratégiai tervei összhangban legyenek az éghajlat-politikai és környezetvédelmi uniós jogszabályokkal, az (1) bekezdésben említett félidős felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie az akkor hatályos vonatkozó jogszabályokat.
Az 1305/2013/EU rendelet 2021. január 1-jén hatályát veszti.
Az 1305/2013/EU rendelet 2022. január 1-jén hatályát veszti.
Az e rendelet IX. és IXa. mellékletének megsértése nélkül azonban az 1305/2013/EU rendelet 2022. december 31-ig továbbra is alkalmazandó a következőkre:
a) a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programok keretében végrehajtott műveletek, és
b) az 1305/2013/EU rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2022. január 1-je előtt jóváhagyott vidékfejlesztési programok.
Az 1307/2013/EU rendelet 17. és 19. cikkét, továbbá, adott esetben Horvátország vonatkozásában, az említett rendelet I. mellékletét 2021. december 31-ig kell alkalmazni.
Az 1307/2013/EU rendelet 17. és 19. cikkét, továbbá, adott esetben Horvátország vonatkozásában, az említett rendelet I. mellékletét 2022. december 31-ig kell alkalmazni.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kedvezményezettek megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelme érdekében az 1305/2013/EU és 1307/2013/EU rendeletekben meghatározott intézkedésekről az e rendeletben foglaltakra való áttéréshez szükséges mértékben intézkedésekkel egészítik ki ezt a rendeletet. Ezek az átmeneti szabályok megállapítják különösen azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén mód nyílik a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet szerint jóváhagyott támogatásnak az e rendelet értelmében biztosított támogatásba történő integrálására, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések tekintetében.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kedvezményezettek megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelme érdekében az 1305/2013/EU, az 1307/2013/EU és az 1308/2013/EU rendeletekben meghatározott intézkedésekről az e rendeletben foglaltakra való áttéréshez szükséges mértékben intézkedésekkel egészítik ki ezt a rendeletet. Ezek az átmeneti szabályok megállapítják különösen azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén mód nyílik a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet, az 1307/2013/EU rendelet és az 1308/2013/EU rendelet szerint jóváhagyott támogatásnak az e rendelet értelmében biztosított támogatásba történő integrálására, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések tekintetében.
Módosítás 715 Rendeletre irányuló javaslat 141 a cikk (új)
141a. cikk
Jelentések
Az Európai Bizottság 2025. december 31-éig jelentést nyújt be a KAP 135. cikkben említettektől eltérő szigeti régiókra gyakorolt hatásairól. Ezt a jelentést a stratégiai tervek kiigazítására vonatkozó javaslatok kísérik annak érdekében, hogy figyelembe vegyék e területek sajátosságait, valamint javuljanak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekkel összhangban elérni kívánt eredmények.
Módosítás 1154 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg
I. MELLÉKLET
HATÁS-, EREDMÉNY- ÉS KIMENETI MUTATÓK A 7. CIKK SZERINT
A szakpolitikai teljesítmény értékelése (többéves) - HATÁS
Éves teljesítmény-felülvizsgálat – EREDMÉNY*
Éves teljesítményalapú záróelszámolás – KIMENET*
Célkitűzések és hatásmutatóik.*
Átfogó beavatkozástípusok és kimeneti mutatóik*
Uniós horizontális célkitűzés: Korszerűsítés
Mutató
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
A mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerei (AKIS)
Kimeneti mutatók
Az ismeretek, az innováció és a digitalizáció támogatása, valamint elterjedésük ösztönzése a mezőgazdaságban és a vidéki területeken
I.1 Az ismeretek megosztása és az innovációk: A KAP-költségvetés ismeretek megosztására és innovációra jutó aránya
R.1 A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén: A mezőgazdasági termelők aránya, akik – a gazdasági, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és az erőforrások hatékonyságával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében – tanácsadás igénybevételéhez, képzéshez, ismeretek cseréjéhez és operatív csoportokban való részvételhez kapnak támogatást.
Európai innovációs partnerség (EIP) a mezőgazdasági ismeretekért és innovációért**
O.1 EIP operatív csoportok száma
R.2 Tanácsadói- és tudásrendszerek összekapcsolása: Az AKIS-ba integrált tanácsadók száma (a mezőgazdasági termelők teljes számával összehasonlítva)
O.2 Az EIP operatív csoportjait létrehozó vagy azokban részt vevő tanácsadók száma
R.3 A mezőgazdaság digitalizálása: A precíziós gazdálkodási technológiához a KAP keretében nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya
Konkrét uniós célkitűzések
Hatásmutatók
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
Átfogó beavatkozástípus
Kimeneti mutatók (beavatkozásonként)
A mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása az Unióban az élelmezésbiztonság támogatása érdekében
I.2 A jövedelemkülönbségek csökkentése: A mezőgazdasági jövedelem alakulása az általános gazdasággal összehasonlítva
R.4 Az előírásoktól és a bevált gyakorlatoktól függő jövedelemtámogatás: Jövedelemtámogatás alá eső és feltételességhez kötött mezőgazdasági hasznosítású területek aránya
KAP-támogatás
O.3 A KAP-támogatásban részesülő kedvezményezettek száma
I.3 A mezőgazdasági üzemek jövedelme változékonyságának csökkentése: A mezőgazdasági jövedelem alakulása
R.5 Kockázatkezelés: KAP kockázatkezelési eszközökkel rendelkező mezőgazdasági üzemek száma
Termeléstől független közvetlen támogatás
O.4 Hektárok száma termeléstől független közvetlen támogatáshoz
I.4 A mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelem támogatása: A mezőgazdasági jövedelem alakulása ágazatonként (a mezőgazdasági átlaghoz viszonyítva)
R.6 Újraelosztás kisebb mezőgazdasági üzemek részére: Hektáronkénti további támogatás százaléka az átlagos üzemméret alatti támogatható mezőgazdasági üzemek részére (az átlaghoz viszonyítva)
O.5 A termeléstől független közvetlen kifizetések kedvezményezetteinek száma
I.5 Hozzájárulás a területi egyensúlyhoz: A mezőgazdasági jövedelem alakulása hátrányos természeti adottságú területeken (az átlaghoz viszonyítva)
R.7 Sajátos igényű területeken működő mezőgazdasági üzemeknek nyújtott támogatás növelése: További támogatás százaléka hektáronként magasabb igényű területeken (az átlaghoz viszonyítva)
O.6 Fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott magasabb jövedelemtámogatásban érintett hektárok száma
O.7 Fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott magasabb jövedelemtámogatásban érintett kedvezményezettek száma
A piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között a kutatás, a technológia és a digitalizáció fejlesztésének és terjesztésének előtérbe helyezése révén
I.6 A mezőgazdasági üzemek termelékenységének fokozása: Teljes tényezőtermelékenység
R.8 A nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő mezőgazdasági üzemek: A versenyképesség, a fenntarthatóság és a minőség javítását célzó, termeléstől függő támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők száma
Kockázatkezelési eszközök
O.8 Támogatott kockázatkezelési eszközökkel érintett mezőgazdasági termelők száma
I.7 Agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelme: Agrár-élelmiszeripari termékek importja és exportja
R.9 Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya
Termeléstől függő támogatás
O.9 Termeléstől függő támogatásban részesülő hektárok száma
A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban
I.8 A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban: Az élelmiszerláncban az őstermelők vonatkozásában jelentkező hozzáadott érték
R.10 Az ellátási lánc szervezettségének előmozdítása: A támogatásban részesülő termelői csoportokban, termelői szervezetekben, helyi piacokon, rövid ellátási láncokban és minőségrendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők aránya
O.10 Mezőgazdasági üzemek termeléstől függő támogatásban részesülő vezetőinek száma
R.11 A kínálati oldal koncentrációja: Operatív programokkal rendelkező termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének hányada
Hátrányos természeti adottságokhoz vagy egyéb régióspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó kifizetések
O.11 Hátrányos természeti adottságú területeknek juttatott kiegészítő támogatásban részesedő hektárok száma (3 kategória)
Hozzájárulás az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz
I.9 A mezőgazdasági termelő üzemek rezilienciájának erősítése: Mutató
R.12 Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület részesedése
O.12 A Natura 2000 vagy a vízkeretirányelv keretében juttatott támogatásban részesülő hektárok száma
I.10 Hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz: A mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának csökkentése
I.11 A szénmegkötés fokozása: A talaj szervesszén-tartalmának növelése
I.12 A fenntartható energia növelése a mezőgazdaságban: Megújuló energia előállítása a mezőgazdaságból és az erdészetből
R.13 Az állattenyésztési ágazat kibocsátásának csökkentése: Az ÜHG- és/vagy ammóniakibocsátás csökkentéséhez nyújtott támogatásban részesülő állategységek részesedése, ideértve a trágyagazdálkodást
R.14 Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában A kibocsátások csökkentésére, a szén-dioxid-tárolás fenntartására és/vagy növelésére tett kötelezettségvállalás által érintett mezőgazdasági földterület részaránya (állandó gyepterület, tőzeges mezőgazdasági földterület, erdők stb.)
R.15 Mezőgazdasági és erdőgazdasági zöld energia: Beruházás a megújulóenergia-termelés kapacitásbővítésébe, ideértve a bioalapú energiák termelését is (MW)
R.16 Az energiahatékonyság fokozása: Energiatakarékosság a mezőgazdaságban
Erdősített terület: Erdősítési és fásítási támogatásban részesülő területek, ideértve az agrárerdészetet.
Gazdálkodási kötelezettségvállalás támogatása (környezet-éghajlat, genetikai források, állatjólét)
O.13 A kötelező előírásokon túli, környezetvédelmi/éghajlat-politikai kötelezettségvállalások által érintett (mezőgazdasági) hektárok száma
EU Konkrét célkitűzések
Hatásmutatók
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
Átfogó beavatkozástípus
Kimeneti mutatók (beavatkozásonként)
A természeti erőforrások, például víz, talaj és levegő, fenntartható fejlesztésének és hatékony kezelésének előmozdítása
I.13 A talajerózió csökkentése: Közepes és súlyos talajerózióval érintett földterület százalékos aránya mezőgazdasági földterületen
R.18 Talajjavítás: Talajgazdálkodás számára előnyös gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya
O.14 A kötelező előírásokon túli, környezetvédelmi/éghajlat-politikai kötelezettségvállalásokkal érintett (erdőgazdasági) hektárok száma
I.14 A levegőminőség javítása: A mezőgazdaság ammóniakibocsátásának csökkentése
R.19 A levegőminőség javítása: Az ammóniakibocsátásának csökkentésére tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület részesedése
O.15 Ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatásával érintett hektárok száma
I.15 A vízminőség javítása: A mezőgazdasági földterület bruttó tápanyagegyensúlya
R.20 A vízminőség védelme: A vízminőségre tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület aránya
O.16 Az állatjóléthez, -egészséghez, illetve a fokozott biológiai biztonsági intézkedésekhez nyújtott támogatás által érintett állategységek száma
1.16 A tápanyag-elszivárgás csökkentése: A talajvíz nitráttartalma – az 50 mg/l-t meghaladó nitrátkoncentrációt kimutató talajvízi megfigyelőállomások százalékos aránya a nitrátirányelv szerint
R.21 Fenntartható tápanyag-gazdálkodás: A tápanyag-gazdálkodás javításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület aránya
O.17 A genetikai erőforrásokat támogató projektek száma
I.17 A vízforrások terhelésének csökkentése: Vízkitermelési index plusz (WEI+)
R.22 Fenntartható vízhasználat: A vízegyensúly javításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett öntözött földterület aránya
Beruházások
O.18 Támogatott, üzemen belüli termelőberuházások száma
R.23 Környezetvédelmi/éghajlat-politikai teljesítmény beruházások révén: A környezet és az éghajlat védelméhez kapcsolódó beruházások támogatásában részesülő mezőgazdasági gazdálkodók
O.19 Támogatott helyi infrastruktúrák száma
R.24 Környezetvédelmi/éghajlat-politikai teljesítmény ismeretek révén: Környezetvédelmi/éghajlat-politikai teljesítményhez kapcsolódó tanácsadáshoz/képzéshez nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya
O.20 Támogatott nem termelő beruházások száma
O.21 Támogatott gazdaságon kívüli termelő beruházások száma
Konkrét uniós célkitűzések
Hatásmutatók
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
Átfogó beavatkozástípus
Kimeneti mutatók (beavatkozásonként)
Hozzájárulás a biológiai sokféleséghez, az ökoszisztéma-szolgáltatások erősítése és az élőhelyek és tájak védelme
I.18 A mezőgazdasági területeken élő madárpopuláció növelése: A mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató
R.25 A fenntartható erdőgazdálkodás támogatása: Az erdőterületek aránya a gazdálkodási kötelezettségek keretében az erdővédelem és -gazdálkodás támogatása érdekében.
Tevékenységkezdési támogatás
O.22 Tevékenységkezdési támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők száma
I.19 A biológiai sokféleség védelmének fokozása: Stabil vagy növekvő trendekkel rendelkező mezőgazdasághoz kapcsolódó, közösségi jelentőségű élőhelytípusok vagy fajok százalékos aránya
R.26 Erdei ökoszisztémák védelme: A táj, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások vonatkozásában tett gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett erdőterület aránya
O.23 Tevékenységkezdési támogatásban részesülő vidéki vállalkozók száma
I.20 Fokozott mértékben nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások: Tájjelleggel rendelkező mezőgazdasági hasznosítású területek aránya
R.27 Élőhelyek és fajok védelme: A biológiai sokféleség védelmét vagy helyreállítását támogató gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya
Együttműködés
O.24 Támogatott termelői csoportok/szervezetek száma
O.25 Uniós minőség-ellenőrzési programokban való részvételhez nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők száma
R.28A Natura 2000 támogatása: Védelemre, fenntartásra és helyreállításra vonatkozó kötelezettségvállalással érintett területek a Natura 2000 helyeken
O.26 A generációs megújulás projektjeinek száma (fiatal/nem fiatal mezőgazdasági termelők)
R.29 Tájjelleg megőrzése: Tájjelleg-gazdálkodásra vonatkozó, a sövényekre is kiterjedő kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya
O.27 A kiválasztott helyi fejlesztési stratégiák száma (LEADER)
O.28 Más együttműködő csoportok száma (az O.1 EIP kivételével)
A mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása
1.21 Fiatal mezőgazdasági termelők érdeklődésének felkeltése: Az új mezőgazdasági termelők számának alakulása
R.30 Generációs megújulás: KAP-támogatással mezőgazdasági üzemet létrehozó fiatal mezőgazdasági termelők száma
Ismeretek cseréje és tájékoztatás
O.29 Tanácsadásban/képzésben részesült mezőgazdasági termelők száma
Konkrét uniós célkitűzések
Hatásmutatók
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
Átfogó beavatkozástípus
Kimeneti mutatók (beavatkozásonként)
A foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlődés előmozdítása a vidéki területeken, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást
I.22 Hozzájárulás a foglalkoztatáshoz a vidéki térségekben: A foglalkoztatási ráta alakulása a döntően vidéki térségekben
R.31Növekedés és foglalkoztatás a vidéki térségekben: Új munkahelyek a támogatott projektekben
O.30 Tanácsadásban/képzésben részesült nem mezőgazdasági termelők száma
I.23 Hozzájárulás a növekedéshez a vidéki térségekben: Az egy főre eső GDP alakulása a döntően vidéki térségekben
R.32 A vidéki biogazdaság fejlesztése: Támogatással kialakított biogazdaságok száma
Horizontális mutatók
O.31 Környezeti gyakorlatokkal érintett hektárok száma (feltételességgel érintett fizikai területre vonatkozó összegző mutató, ELS, AECM, erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedések, organikus mezőgazdasági termelés)
1.24 Igazságosabb közös agrárpolitika: A KAP-támogatások elosztásának javítása
R.33 A vidéki gazdaság digitalizálása: Támogatott „Intelligens falvak” stratégiával érintett vidéki lakosság
O.32 Feltételességgel érintett hektárok száma (GAEP-bontásban)
I.25 Vidéki befogadás előmozdítása: A szegénységi index alakulása a vidéki térségekben
R.34 Összeköttetés teremtése Európa vidéki térségei között: A szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához a KAP-támogatásnak köszönhetően jobb hozzáféréssel rendelkező vidéki lakosság aránya
Ágazati programok
O.33 Működési alapot/programot létrehozó termelői szervezetek száma
R.35 A társadalmi befogadás előmozdítása: A támogatásban részesülő társadalmibefogadás-projektekkel érintett kisebbségi és/vagy sérülékeny csoportokhoz tartozó személyek száma
O.34 Promóciók és információs fellépések száma és piacfelügyelet
Az uniós mezőgazdaság élelmiszerekkel és egészséggel – köztük a biztonságos, tápláló és fenntartható élelmiszerekkel és az állatok jólétével – kapcsolatos társadalmi elvárásokra adott válaszainak javítása
I.26 Az antibiotikumok használatának korlátozása a mezőgazdaságban: Az élelmiszertermelésre szánt állatok értékesítése/felhasználása
R.36 Az antibiotikumok használatának korlátozása: Az antibiotikumok használatának korlátozására irányuló, támogatott fellépésekkel érintett állategységek aránya
O.35 A méhészeti ágazat védelmére/javítására irányuló fellépések száma
I.27 A peszticidek fenntartható használata: A peszticidek jelentette kockázat és a peszticidek hatásának csökkentése**
R.37 A peszticidek fenntartható használata: Azon támogatott egyedi fellépésekkel érintett mezőgazdasági földterület aránya, amelyek célja a peszticidek fenntartható használata a peszticidek jelentette kockázat és a peszticidek hatásának csökkentése érdekében
1.28 A minőségi élelmiszerek iránti kereslet kielégítése: Uniós minőség-ellenőrzési programokkal érintett termékek értéke (ideértve az organikus termékeket)
* A hatásmutatók többségét már más csatornákon (európai statisztikák, JRC, EEA…) keresztül összegyűjtötték és beépítették egyéb uniós jogszabályokba, valamint a fenntartható fejlesztési célok közé. Az adatgyűjtésre nem mindig éves gyakorisággal kerül sor, előfordulhat 2-3 éves késés. ** A növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló irányelv
* Eredményekre vonatkozó helyettesítő mutatók. A tagállamok által évente jelentett adatok, amelyek révén nyomon követhető a KAP-tervekben kitűzött célok megvalósításában elért haladás.
Évente jelentett adatok a bejelentett kiadásaikról.
Az EIP szerinti operatív csoportoknak nyújtott támogatásra az együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Módosítás
I. MELLÉKLET
HATÁS-, EREDMÉNY- ÉS KIMENETI MUTATÓK A 7. CIKK SZERINT
A szakpolitikai teljesítmény értékelése (többéves) - HATÁS
Éves teljesítmény-felülvizsgálat – EREDMÉNY*
Éves teljesítményalapú záróelszámolás – KIMENET*
Célkitűzések és hatásmutatóik.*
Átfogó beavatkozástípusok és kimeneti mutatóik*
Uniós horizontális célkitűzés: Korszerűsítés
Mutató
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
A mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerei (AKIS)
Kimeneti mutatók
Az ágazat modernizálása azáltal, hogy a mezőgazdasági termelők számára hozzáférést biztosítanak a kutatáshoz, a képzéshez, az ismeretek megosztásához és a tudástranszfer-szolgáltatásokhoz, az innovációhoz és digitalizációhoz, valamint elterjedésük ösztönzése révén a mezőgazdaságban és a vidéki területeken.
I.1 Az ismeretek megosztása és az innovációk: A KAP-költségvetés ismeretek megosztására és innovációra jutó aránya
R.1 A teljesítmény javítása ismeretek és innováció révén: A mezőgazdasági termelők aránya, akik – a fenntartható gazdasági, környezetvédelmi, éghajlat-politikai és az erőforrások hatékonyságával kapcsolatos teljesítmény javítása érdekében – tanácsadás igénybevételéhez, képzéshez, ismeretek cseréjéhez és operatív csoportokban való részvételhez kapnak támogatást.
Európai innovációs partnerség (EIP) a mezőgazdasági ismeretekért és innovációért**
O.1 EIP operatív csoportok száma
R.2 Tanácsadói- és tudásrendszerek összekapcsolása: Az AKIS-ba integrált tanácsadók száma (a mezőgazdasági termelők teljes számával összehasonlítva)
O.2 Az EIP operatív csoportjait létrehozó vagy azokban részt vevő tanácsadók száma
R.3 A mezőgazdaság digitalizálása: Az olyan precíziós és intelligens gazdálkodási technológiához a KAP keretében nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya, amely csökkentheti az inputok használatát, fokozhatja a fenntarthatóságot és a környezeti teljesítményt
Konkrét uniós célkitűzések
Hatásmutatók
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
Átfogó beavatkozástípus
Kimeneti mutatók (beavatkozásonként)
A mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának biztosítása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági sokszínűség fokozása céljából, biztonságos és jó minőségű élelmiszerek méltányos áron történő biztosítása mellett, annak érdekében, hogy vissza lehessen fordítani a mezőgazdasági termelők számának csökkenését és Unió-szerte biztosítani lehessen a mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságát
I.2 A jövedelemkülönbségek csökkentése: A mezőgazdasági jövedelem alakulása az általános gazdasággal összehasonlítva
R.4 Az előírásoktól és a bevált gyakorlatoktól függő jövedelemtámogatás: Jövedelemtámogatás alá eső és feltételességhez kötött mezőgazdasági hasznosítású területek aránya
KAP-támogatás
O.3 A KAP-támogatásban részesülő kedvezményezettek száma, többek között a beavatkozások típusa szerinti bontásban
I.3 A mezőgazdasági üzemek jövedelme változékonyságának csökkentése: A mezőgazdasági jövedelem alakulása
R.5 Kockázatkezelés: KAP kockázatkezelési eszközökkel rendelkező mezőgazdasági üzemek száma
Termeléstől független közvetlen támogatás
O.4 Hektárok száma termeléstől független közvetlen támogatáshoz
I.4 A mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelem támogatása: A mezőgazdasági jövedelem alakulása ágazatonként (a mezőgazdasági átlaghoz viszonyítva)
R.6 Újraelosztás kisebb mezőgazdasági üzemek részére: Hektáronkénti további támogatás százaléka az átlagos üzemméret alatti támogatható mezőgazdasági üzemek részére (az átlaghoz viszonyítva)
O.5 A termeléstől független közvetlen kifizetések kedvezményezetteinek száma
O.5a Az alapszintű jövedelemtámogatásban részesülő kedvezményezettek száma
O.6 Fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott magasabb jövedelemtámogatásban érintett hektárok száma
O.7 Fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott magasabb jövedelemtámogatásban érintett kedvezményezettek száma
O.7b Ökorendszerekhez támogatásban részesülő kedvezményezettek száma
I.4a A mezőgazdasági termelők létszámcsökkenésének elkerülése: a mezőgazdasági termelők és alkalmazottak létszámának alakulása ágazatonként (a stratégiai tervek alkalmazását megelőző utolsó évvel összehasonlítva)
I.5 Hozzájárulás a területi egyensúlyhoz: A mezőgazdasági jövedelem alakulása hátrányos természeti adottságú területeken (az átlaghoz viszonyítva)
R.7 Sajátos igényű területeken működő mezőgazdasági üzemeknek nyújtott támogatás növelése: További támogatás százaléka hektáronként magasabb igényű területeken (az átlaghoz viszonyítva)
A piacorientáltság fokozása a helyi, nemzeti, uniós, valamint nemzetközi piacokon, illetve a piac stabilizálása, kockázat- és válságkezelés, és a gazdaságok hosszú távú versenyképességének, valamint mezőgazdasági termékeik tekintetében feldolgozási és forgalmazási képességeik növelése, nagyobb hangsúlyt fektetve a minőség alapján történő megkülönböztetésre, a kutatásra, az innovációra, a technológiára, a tudástranszferre, az ismeretek cseréjére, a digitalizációra és a mezőgazdasági termelőknek a körkörös gazdasági dinamikához való hozzáférésének elősegítésére
I.6 A mezőgazdasági üzemek termelékenységének fokozása: Teljes tényezőtermelékenység
R.8 A nehéz helyzetben lévő ágazatokban működő mezőgazdasági üzemek:
A versenyképesség, a fenntarthatóság és a minőség javítását célzó, termeléstől függő támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők száma
Kockázatkezelési eszközök
O.8 Támogatott kockázatkezelési eszközökkel érintett mezőgazdasági termelők száma
I.7 Agrár-élelmiszeripari termékek kereskedelme: Agrár-élelmiszeripari termékek importja és exportja
R.9 Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya
Termeléstől függő támogatás
O.9 Termeléstől függő támogatásban részesülő hektárok száma
A mezőgazdasági termelők alkupozíciójának javítása az értékláncban a társulási formák, a termelői szervezetek és a kollektív tárgyalások ösztönzése, valamint a rövid ellátási láncok előmozdítása révén
I.8 A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban: Az élelmiszerláncban az őstermelők vonatkozásában jelentkező hozzáadott érték
R.10 Az ellátási lánc szervezettségének előmozdítása: A támogatásban részesülő termelői csoportokban, termelői szervezetekben, helyi piacokon, rövid ellátási láncokban és minőségrendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők aránya
O.10 Mezőgazdasági üzemek termeléstől függő támogatásban részesülő vezetőinek száma
O.10a A hüvelyesek termesztésével kapcsolatban tett kötelezettségvállalások által érintett hektárok száma
R.11 A kínálati oldal koncentrációja: Operatív programokkal rendelkező termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének hányada
Hátrányos természeti adottságokhoz vagy egyéb régióspecifikus hátrányokhoz kapcsolódó kifizetések
O.11 Hátrányos természeti adottságú területeknek juttatott kiegészítő támogatásban részesedő hektárok száma (3 kategória)
Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazaton belül a szén-dioxid-elnyelők növelésével és a szénmegkötés- és tárolás fokozásával, valamint a fenntartható energia beépítésével, ugyanakkor a Párizsi Megállapodással összhangban biztosítva az élelmezésbiztonságot, a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdők védelmét
I.9 A mezőgazdasági termelő üzemek rezilienciájának erősítése: Mutató
R.12Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület részesedése
R.12a A reziliencia javítása a genetikai sokféleség fokozásával: az olyan mezőgazdasági földterület aránya, ahol a genetikai sokféleség számára kedvező gyakorlatokat és döntéseket alkalmaznak
O.12 A Natura 2000 vagy a vízkeretirányelv keretében juttatott támogatásban részesülő hektárok száma
I.10 Hozzájárulás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz: A mezőgazdaság ÜHG-kibocsátásának csökkentése
I.11 A szénmegkötés fokozása: A talaj szervesszén-tartalmának növelése
I.12 A fenntartható energia előállításának és használatának biztosítása a mezőgazdaságban: A mezőgazdaságból és az erdőgazdaságból származó megújuló energia termelése és használata, nettó szén-dioxid-elnyelést és nettó üvegházhatásúgáz-megtakarítást eredményezve a földhasználat változása nélkül
R.13 Az állattenyésztési ágazat kibocsátásának csökkentése: Az ÜHG- és/vagy ammóniakibocsátás csökkentéséhez nyújtott támogatásban részesülő állategységek részesedése, ideértve a tápanyag-gazdálkodást
R.14 Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában A kibocsátások csökkentésére, a szén-dioxid-tárolás fenntartására és/vagy növelésére tett kötelezettségvállalás által érintett földterület részaránya (állandó gyepterület, állandó kultúrák növénytakaróval,ártéri és tőzeges mezőgazdasági földterület, erdők stb.)
R.15 Mezőgazdasági és erdőgazdasági megújuló energia: Beruházás a megújulóenergia-termelés kapacitásbővítésébe, ideértve a bioalapú energiák termelését is (MW)
R.16 Az energiahatékonyság fokozása: Energiatakarékosság a mezőgazdaságban
R 17 Erdősített terület: Erdősítés-helyreállítási és állandó fásítási támogatásban részesülő területek, ideértve az agrárerdészetet.
Gazdálkodási kötelezettségvállalás támogatása (környezet-éghajlat, genetikai források, állatjólét)
O.13 A kötelező előírásokon túli, környezetvédelmi/éghajlat-politikai kötelezettségvállalások – többek között az ökorendszerek – által érintett (mezőgazdasági) hektárok, illetve egyéb egységek száma
O.13a A nagy természeti értékű földterületekkel kapcsolatos kötelezettségvállalások által érintett hektárok száma
Konkrét uniós célkitűzések
Hatásmutatók
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
Átfogó beavatkozástípus
Kimeneti mutatók (beavatkozásonként)
A fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás támogatása, valamint a víz, a talaj és a levegő minőségének védelméhez és javításához való hozzájárulás, többek között a növényvédő szerek, műtrágyák és antibiotikumok fenntartható és csökkentett használata révén
I.13 A talajerózió csökkentése és a szélsőséges időjárási körülményekkel szembeni ellenálló képesség növelése: Közepes és súlyos talajerózióval érintett földterület százalékos aránya mezőgazdasági földterületen
R.18 Talajjavítás és -védelem és a talaj ellenálló képességének növelése: A talajminőség javításával és a talaj élővilágának védelmével kapcsolatban tett, a talajgazdálkodás számára előnyös gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya
O.14 A kötelező előírásokon túli, környezetvédelmi/éghajlat-politikai kötelezettségvállalásokkal érintett (erdőgazdasági) hektárok száma
Az integrált növényvédelem támogatásával kapcsolatban tett kötelezettségvállalások által érintett hektárok száma
I.13a Termőtalajréteg létrehozása, és a talaj víz- és tápanyagmegkötő képességének növelése: a termőtalajban lévő megfelelő szerves anyag százalékos aránya
R.18a Az ökológiai gazdálkodás fejlesztése: a mezőgazdasági földterület arányának és a támogatásban részesülő gazdaságok számának növelése a) az ökológiai mezőgazdasági gyakorlatokra való áttérés, vagy b) azok fenntartása céljából*a
––––––––––––––––––––––––––
*aAz a) és b) pont tekintetében külön adatokat kell szolgáltatni.
I.14 A levegőminőség javítása: A mezőgazdaság ammóniakibocsátásának csökkentése
R.19 A levegőminőség javítása: A XI. MELLÉKLETBEN említett uniós jogszabályokkal összhangban az ammóniakibocsátásának csökkentésére tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület részesedése
I.15 A vízminőség javítása: A mezőgazdasági földterület bruttó tápanyagegyensúlya
R.20 A vízminőség védelme: A vízminőséget és a víztestek állapotának javítását célzó kötelezettségvállalások által érintett mezőgazdasági földterület aránya
O.15 Ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott támogatásával érintett hektárok száma
R.21 Fenntartható tápanyag-gazdálkodás: A tápanyag-gazdálkodás javításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett mezőgazdasági földterület aránya
O.16 Az állatjóléthez, -egészséghez, illetve a fokozott biológiai biztonsági intézkedésekhez nyújtott támogatás által érintett állategységek száma
1.16 A tápanyag-elszivárgás csökkentése: A talajvíz nitráttartalma – az 50 mg/l-t meghaladó nitrátkoncentrációt kimutató talajvízi megfigyelőállomások százalékos aránya a nitrátirányelv szerint
R.22 Fenntartható vízhasználat: A vízegyensúly javításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokkal érintett öntözött földterület aránya, ideértve a talajerózió csökkentésére, a vízmérésre és a talaj vízmegtartó képességének fokozására irányuló, a 2000/60/EK irányelvben előírt intézkedéseket
O.17 A genetikai erőforrásokat és a genetikai sokféleséget támogató projektek és mezőgazdasági termelők száma, többek között ágazatok szerinti bontásban
I.17 A vízforrások terhelésének csökkentése: Vízkitermelési index plusz (WEI+)
R.23 Környezetvédelmi/éghajlat-politikai teljesítmény beruházások révén: A környezet és az éghajlat védelméhez kapcsolódó termelő és nem termelő beruházások támogatásában részesülő mezőgazdasági gazdálkodók
Beruházások
O.18 Támogatott, üzemen belüli termelőberuházások száma
17a A növényvédő szerek talajvízbe és felszíni vizekbe való szivárgásának csökkentése: a rossz állapotú felszíni víztestek százalékos aránya és azon felszíni víztestek százalékos aránya, amelyekben a 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a megállapított vagy a mezőgazdaságban felhasznált, elsőbbségi anyagként felsorolt növényvédő szerek tekintetében a tagállamok által meghatározott környezetminőségi előírásokat túllépik
–––––––––––––––––––––
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról (HL L 348., 2008.12.24., 84. o.).
O.19 Támogatott helyi infrastruktúrák száma
O.20 Támogatott nem termelő beruházások száma
O.21 Támogatott gazdaságon kívüli termelő beruházások száma
R.24 Környezetvédelmi/éghajlat-politikai teljesítmény a természetes kártevők elleni védekezéssel kapcsolatos ismeretek és tanácsadás révén: Környezetvédelmi/éghajlat-politikai teljesítményhez kapcsolódó tanácsadáshoz/képzéshez nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya, beleértve a tanúsítvánnyal rendelkező oktatóktól származó független tanácsadást az integrált növényvédelemről, az alacsony ráfordítású rendszerekről és a vegyi anyagok helyett alkalmazott alternatív technikákról, valamint ezek alkalmazását
R.24a A növényvédő szerek szivárgásának csökkentése: Azon támogatott egyedi fellépésekkel érintett mezőgazdasági földterület aránya, amelyek célja a peszticidek talajvízbe vagy felszíni vizekbe való szivárgásának csökkentése
R.24b Talajvédelem vetésforgó alkalmazásával: a vetésforgó támogatására tett kötelezettségvállalásokkal érintett szántóterület aránya, beleértve a hüvelyesekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat is
Konkrét uniós célkitűzések
Hatásmutatók
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
Átfogó beavatkozástípus
Kimeneti mutatók (beavatkozásonként)
az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása és hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, többek között a hasznos növény- és állatfajok és a beporzó fajok védelme, a mezőgazdasági biodiverzitás, a természetvédelem és az agrárerdészet támogatása, valamint a nagyobb természetes ellenálló képesség eléréséhez való hozzájárulás, a talaj, a víztestek, az élőhelyek és a tájak helyreállítása és megőrzése, továbbá a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek támogatása révén
I.18 A mezőgazdasági területeken élő madárpopuláció növelése: A mezőgazdasági területek madárpopulációira vonatkozó mutató
R.25 A fenntartható erdőgazdálkodás támogatása: Az erdőterületek aránya a gazdálkodási kötelezettségek keretében az erdővédelem és -gazdálkodás támogatása érdekében.
Tevékenységkezdési támogatás
O.22 Tevékenységkezdési támogatásban részesülő fiatal mezőgazdasági termelők száma
O.22a Tevékenységkezdési támogatásban részesülő fiatal mezőgazdasági termelők száma
O.23 Tevékenységkezdési támogatásban részesülő vidéki vállalkozók száma
I.19 A biológiai sokféleség védelmének fokozása: Stabil vagy növekvő trendekkel rendelkező mezőgazdasághoz kapcsolódó, közösségi jelentőségű élőhelytípusok vagy fajok százalékos aránya
R.26 Erdei ökoszisztémák védelme: A táj, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások vonatkozásában tett gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett erdőterület aránya
I.19a A beporzók száma csökkenésének megfordítása: A beporzó fajokra vonatkozó mutató*a
I.20 Fokozott mértékben nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások: Tájjelleggel rendelkező mezőgazdasági hasznosítású területek aránya
R.27 Élőhelyek és fajok védelme: A biológiai sokféleség védelmét vagy helyreállítását támogató gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya, a jelentős természeti értéket képviselő mezőgazdasági földterületeket beleértve
Együttműködés
O.24 Támogatott termelői csoportok/szervezetek száma
O.25 Uniós minőség-ellenőrzési programokban való részvételhez nyújtott támogatásban részesülő mezőgazdasági termelők száma
I.20a A gazdálkodási termelő rendszer fokozott mezőgazdasági biodiverzitása: a termények sokfélesége
O.26 A generációs megújulás projektjeinek száma (fiatal/nem fiatal mezőgazdasági termelők)
R.28 A Natura 2000 támogatása: Védelemre, fenntartásra és helyreállításra vonatkozó kötelezettségvállalással érintett területek a Natura 2000 helyeken
O.27 A kiválasztott helyi fejlesztési stratégiák száma (LEADER)
R.28a. A mezőgazdasági biodiverzitás javítása: A mezőgazdasági biodiverzitás szempontjából előnyös kötelezettségvállalások által érintett földterületek aránya, a beavatkozások típusa szerinti bontásban
O.28 Más együttműködő csoportok száma (az O.1 EIP kivételével)
R.29 Tájjelleg megőrzése: Tájjelleg-gazdálkodásra vonatkozó, a sövényekre, fákra és más féltermészetes növényzetre is kiterjedő kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya
R.29a A méhcsaládok megőrzése: Méhészeti támogatásban részesülő kedvezményezettek száma
R.29b Jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodás: A jelentős természeti érték céljából megművelt, gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági terület aránya
A mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal és új mezőgazdasági termelők számára és az ilyen termelők támogatása, valamint a nők mezőgazdasági ágazatban való részvételének előmozdítása, különösen a legalacsonyabb népességű, valamint a természetes korlátokkal rendelkező területeken; képzések és tapasztalatszerzés előmozdítása Unió-szerte, fenntartható vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés a vidéki területeken
1.21 Fiatal és új mezőgazdasági termelők érdeklődésének felkeltése és a vállalkozások fejlesztésének támogatása:A fiatal és az új mezőgazdasági termelők számának alakulása, többek között nemek közötti lebontás és kkv-k a vidéki területeken
R.30 Generációs megújulás: KAP-támogatással mezőgazdasági üzemet létrehozó fiatal és új mezőgazdasági termelők száma, többek között nemek szerinti bontásban
Ismeretek cseréje és tájékoztatás
O.29 Tanácsadásban/képzésben részesült mezőgazdasági termelők száma
Konkrét uniós célkitűzések
Hatásmutatók
Eredménymutatók
(kizárólag a KAP által támogatott beavatkozások alapján)
Átfogó beavatkozástípus
Kimeneti mutatók (beavatkozásonként)
A társadalmi és területi kohézió előmozdítása a vidéki térségekben, többek között a foglalkoztatás létrehozása, a növekedés, a beruházás, a társadalmi befogadás, a vidéki szegénység elleni küzdelem és a helyi fejlődés révén, ideértve a vidéki közösségeknek biztosított kiváló minőségű helyi szolgáltatásokat, különös tekintettel a természeti korlátokkal rendelkező területekre; a megfelelő élet-, munka és gazdasági körülmények támogatása; a tevékenységek és jövedelmek diverzifikálása, ideértve az agroturizmust, a fenntartható biogazdaságot, a körforgásos gazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást a nemek közti egyenlőség biztosítása mellett; az esélyegyenlőség vidéki környezetben történő előmozdítása konkrét támogatási intézkedések révén, valamint a nők mezőgazdaságban, kézművességben, turizmusban és helyi szolgáltatásokban végzett munkájának elismerése
I.22 Hozzájárulás a foglalkoztatáshoz a vidéki térségekben: A foglalkoztatási ráta alakulása a döntően vidéki térségekben, többek között nemek szerinti bontásban
R.31 Növekedés és foglalkoztatás a vidéki térségekben: Új munkahelyek a támogatott projektekben, többek között nemek szerinti bontásban
O.30 Tanácsadásban/képzésben részesült nem mezőgazdasági termelők száma
I.23 Hozzájárulás a növekedéshez a vidéki térségekben: Az egy főre eső GDP alakulása a döntően vidéki térségekben
R.32 A vidéki biogazdaság fejlesztése: Támogatással kialakított biogazdaságok száma
Horizontális mutatók
O.31 Környezeti gyakorlatokkal érintett hektárok száma (feltételességgel érintett fizikai területre vonatkozó összegző mutató, ELS, AECM, erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedések, organikus mezőgazdasági termelés)
I.24 Igazságosabb közös agrárpolitika: A KAP-támogatások elosztásának javítása
R.33 A vidéki gazdaság digitalizálása: A mezőgazdasági termelés támogatott digitalizációja által érintett vidéki lakosság aránya, valamint az „Intelligens falvak” támogatott stratégiája által érintett vidéki térségek aránya
O.32 Feltételességgel érintett hektárok száma (GAEP-bontásban)
I.25 Vidéki befogadás előmozdítása: A szegénységi index alakulása a vidéki térségekben, beleértve a nemek szerinti bontást
R.34 Összeköttetés teremtése Európa vidéki térségei között: A szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához a KAP-támogatásnak köszönhetően jobb hozzáféréssel rendelkező vidéki lakosság aránya
Ágazati programok
O.33 Működési alapot/programot létrehozó termelői szervezetek száma
R.35 A társadalmi befogadás előmozdítása: A támogatásban részesülő társadalmibefogadás-projektekkel érintett kisebbségi és/vagy sérülékeny csoportokhoz tartozó személyek száma
O.34 Promóciók és információs fellépések száma és piacfelügyelet
Az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – köztük a biztonságos, tápláló, kiváló minőségű és fenntartható élelmiszerekkel, a biogazdasággal, az élelmiszer-pazarlással és a környezeti fenntarthatósággal, az antimikrobiális rezisztenciával, valamint az állatok egészségének és jólétének javításával – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, valamint a mezőgazdaság és a vidéki területek fontosságával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése, hozzájárulva ugyanakkor a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend végrehajtásához
I.26 Az antibiotikumok használatának korlátozása és az állatgyógyászati készítmények megfelelő használata a mezőgazdaságban: Az élelmiszertermelésre szánt állatok értékesítése/felhasználása
R.36 Az antibiotikumok használatának korlátozása: Az antibiotikumok használatának korlátozására irányuló, támogatott fellépésekkel érintett állategységek aránya
O.35 A méhészeti ágazat védelmére/javítására irányuló fellépések száma
I.27 A peszticidek fenntartható és csökkentett használata: A peszticidek jelentette kockázatnak és a peszticidek használatának és hatásának csökkentése**
R.37 A peszticidek fenntartható és csökkentett használata: Azon támogatott egyedi fellépésekkel érintett mezőgazdasági földterület aránya, amelyek célja a peszticidek fenntartható és csökkentett használata a peszticidek jelentette kockázat és a peszticidek hatásának csökkentése érdekében
I.28 A minőségi élelmiszerek iránti kereslet kielégítése: Uniós minőség-ellenőrzési programokkal érintett termékek értéke (ideértve az organikus termékeket)
R.38 Az állatjólét javítása: Az állatjólét javítását célzó, támogatott fellépésekkel érintett állategységek részesedése
* A hatásmutatók többségét már más csatornákon (európai statisztikák, JRC, EEA…) keresztül összegyűjtötték és beépítették egyéb uniós jogszabályokba, valamint a fenntartható fejlesztési célok közé. Az adatgyűjtésre nem mindig éves gyakorisággal kerül sor, előfordulhat 2-3 éves késés. *aA beporzókra vonatkozó mutatót azután hajtják végre, hogy módszertanukat a növényvédő szerek fenntartható használatáról szóló bizottsági irányelv** meghatározza
* Eredményekre vonatkozó helyettesítő mutatók. A tagállamok által évente jelentett adatok, amelyek révén nyomon követhető a KAP-tervekben kitűzött célok megvalósításában elért haladás.
Évente jelentett adatok a bejelentett kiadásaikról.
Az EIP szerinti operatív csoportoknak nyújtott támogatásra az együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Módosítás 1141 Rendeletre irányuló javaslat III melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg
III. MELLÉKLET
A FELTÉTELESSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A 11. CIKK ALAPJÁN
JFGK: jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (Statutory Management Requirement)
GAEC: a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások (Standards for good agricultural and environmental condition of land)
Területek
Fő téma
Követelmények és előírások
Az előírás fő célkitűzése
Éghajlat és környezet
Éghajlatváltozás
(enyhítés és alkalmazkodás)
1. sz. GAEC
Az állandó gyepterület fenntartása az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján
Általános garancia más mezőgazdasági felhasználásra való átváltás ellen a szénkészletek megóvása érdekében
2. sz. GAEC
A vizes élőhelyek és a tőzegláp megfelelő védelme
Kötöttszén-készletekkel rendelkező talajok védelme
3. sz. GAEC
A tarlóégetés tilalma, kivéve növényegészségügyi okokból
A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása
Víz
1. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról:
a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontja és a 11. cikk (3) bekezdésének h) pontja a foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzésére vonatkozó kötelező követelmények tekintetében
2. sz. JFGK
A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
A vízszennyezés elleni védelem, a vízkészletek kimerülésének megelőzése
5. sz. GAEC
A mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz használata(4)
Tápanyagok fenntartható kezelése
Talaj
(védelem és minőség)
6. sz. GAEC
A talajromlás kockázatát csökkentő talajművelés, ideértve a lejtőkre vonatkozó megfontolásokat is
Termőhely-specifikus minimális földgazdálkodás az erózió korlátozására
7. sz. GAEC
A legtöbb érzékeny időszakban nincs fedetlen talaj
Talajvédelem télen
8. sz. GAEC
Vetésforgó
A talajpotenciál megőrzése
Biológiai sokféleség és táj
(védelem és minőség)
3. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.):
3. cikk (1) bekezdés, 3. cikk (2) bekezdés b) pont, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdés
4. sz. JFGK
A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.):
6. cikk, (1) és (2) bekezdés
9. sz. GAEC
— Nem termelési célú tájképi jellegzetességek vagy mezőgazdasági területek minimális aránya
— A táj jellegének megőrzése
— A sövények és a fák kivágásának tilalma a madarak költési és fiókanevelési időszakában;
— Esetleg az invazív növényfajok megjelenésének megakadályozását szolgáló intézkedések megtétele.
Nem termelési célú tájképi jellegzetességek vagy területek fenntartása a mezőgazdasági üzemen belüli biológiai sokféleség javítása érdekében
10. sz. GAEC
Állandó gyepterület átalakításának és felszántásának tilalma a Natura 2000 területeken.
Élőhelyek és fajok védelme
Közegészségügy, állat- és növényegészségügy
Élelmiszer-biztonság
5. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.):
A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.):
3. cikk a), b), d) és e) pont, 4., 5. és 7. cikk
Az állatok azonosítása és nyilvántartása
7. sz. JFGK
A Tanács 2008/71/EK irányelve (2008. július 15.) a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról (HL L 213., 2008.8.8., 31. o.):
a 3., 4. és 5. cikk;
8. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.):
a 4. és 7. cikk;
9. sz. JFGK
A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).
a 3., 4. és 5. cikk
Állatbetegségek
10. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.):
7., 11. 12., 13. és 15. cikk
11. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).
18. cikk (1) bekezdése a ragadós száj- és körömfájásra, a sertések hólyagos betegségére és a kéknyelv-betegségre korlátozva.
Növényvédő szerek
12. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
55. cikk, első és második mondat
13. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).
5. cikk, (2) bekezdés és 8. cikk, (1)–(5) bekezdés
12. cikk a peszticideknek a vízügyi irányelv és a Natura 2000 hálózatra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott védett területeken való felhasználására vonatkozó korlátozások tekintetében.
a 13. cikk (1) és (3) bekezdése a peszticidek kezeléséről és tárolásáról, valamint csomagolásuk és maradékaik kezeléséről.
Állatjólét
Állatjólét
14. sz. JFGK
A Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 10., 2009.1.15., 7. o.).
3. cikk és 4. cikk
15. sz. JFGK
A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 47., 2009.2.18., 5. o.).
3. cikk és 4. cikk
16. sz. JFGK
A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.).
4. cikk
Módosítás
III. MELLÉKLET
A FELTÉTELESSÉGRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A 11. CIKK ALAPJÁN
JFGK: jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény (Statutory Management Requirement)
GAEC: a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások (Standards for good agricultural and environmental condition of land)
Területek
Fő téma
Követelmények és előírások
Az előírás fő célkitűzése
Éghajlat és környezet
Éghajlatváltozás
(enyhítés és alkalmazkodás)
1. sz. GAEC
Az állandó gyepterület fenntartása regionális vagy nemzeti szinten az állandó gyepterületnek a mezőgazdasági területhez viszonyított aránya alapján a 2018. évi referenciaévvel összehasonlítva.
A referenciaévhez képest legfeljebb 5 %-os mértékű relatív szórás.(6)
Általános garancia más mezőgazdasági felhasználásra való átváltás ellen a szénkészletek megóvása érdekében
2. sz. GAEC
A vizes élőhelyek hatékony védelme és a tőzegláp megfelelő fenntartása
Kötöttszén-készletekkel rendelkező talajok védelme
3. sz. GAEC
A tarlóégetés tilalma, kivéve növényegészségügyi okokból
A talaj szervesanyag-tartalmának fenntartása
Víz
1. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról:
a 11. cikk (3) bekezdésének e) pontja és a 11. cikk (3) bekezdésének h) pontja a foszfátok diffúz szennyezőforrásainak ellenőrzésére vonatkozó kötelező követelmények tekintetében
2. sz. JFGK
A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
4. és 5. cikk:
4. sz. GAEC
A vízfolyások mentén legalább 3 méter széles védelmi sávok kialakítása, növényvédőszerek és műtrágyák használata nélkül(7)
A folyóvizek, a vízforrások és a vízi ökoszisztémák vízszennyezés elleni védelme, a vízkészletek kimerülésének megelőzése
Talaj
(védelem és minőség)
6. sz. GAEC
A talajromlás és -vesztés kockázatát csökkentő, megfelelő talajművelés, ideértve a lejtőkre vonatkozó megfontolásokat is
Termőhely-specifikus minimális földgazdálkodás az erózió korlátozására
7. sz. GAEC
A legtöbb érzékeny időszakban nincs fedetlen talaj, kivéve, ha éppen dolgoznak rajta
Fizikai talajvédelem az erózióval szemben, a talaj élővilágának fenntartása
8. sz. GAEC
Vetésforgó a szántóterületeken, beleértve egy hüvelyes növényt, kivéve a víz alatt fekvő növényeket
A talajpotenciál megőrzése
Biológiai sokféleség és táj
(védelem és minőség)
3. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.):
3. cikk (1) bekezdés, 3. cikk (2) bekezdés b) pont, 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdés
4. sz. JFGK
A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.):
6. cikk, (1) és (2) bekezdés
9. sz. GAEC
— Nem termelési célú tájképi jellegzetességek vagy mezőgazdasági területek minimális aránya 5 %, ahol nem használnak peszticideket és műtrágyákat(8)
— A táj jellegének megőrzése
— A sövények és a fák kivágásának tilalma a madarak költési és fiókanevelési időszakában;
— Esetleg az invazív növényfajok megjelenésének megakadályozását szolgáló intézkedések megtétele.
Nem termelési célú tájképi jellegzetességek vagy területek fenntartása a mezőgazdasági üzemen belüli biológiai sokféleség javítása érdekében
10. sz. GAEC
Állandó gyepterület megfelelő védelme a Natura 2000 területeken, a helyspecifikus gazdálkodási terveknek megfelelően.
Élőhelyek és fajok védelme, szén-dioxid-elnyelés
Közegészségügy, állat- és növényegészségügy
Élelmiszer-biztonság
5. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendelete az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.):
A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról, valamint a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.):
3. cikk a), b), d) és e) pont, 4., 5. és 7. cikk
Az állatok azonosítása és nyilvántartása
7. sz. JFGK
A Tanács 2008/71/EK irányelve (2008. július 15.) a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról (HL L 213., 2008.8.8., 31. o.):
3. cikk
8. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.):
7. cikk
9. sz. JFGK
A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).
3. cikk és 5. cikk
Állatbetegségek
10. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.):
7., 11. 12., 13. és 15. cikk
11. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).
18. cikk (1) bekezdése a ragadós száj- és körömfájásra, a sertések hólyagos betegségére és a kéknyelv-betegségre korlátozva.
Növényvédő szerek
12. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
55. cikk, első és második mondat
13. sz. JFGK
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).
5. cikk, (2) bekezdés és 8. cikk, (1)–(5) bekezdés
12. cikk a peszticideknek a vízügyi irányelv és a Natura 2000 hálózatra vonatkozó jogszabályok alapján meghatározott védett területeken való felhasználására vonatkozó korlátozások tekintetében.
a 13. cikk (1) és (3) bekezdése a peszticidek kezeléséről és tárolásáról, valamint csomagolásuk és maradékaik kezeléséről.
Állatjólét
Állatjólét
14. sz. JFGK
A Tanács 2008/119/EK irányelve (2008. december 18.) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 10., 2009.1.15., 7. o.).
3. cikk és 4. cikk
15. sz. JFGK
A Tanács 2008/120/EK irányelve (2008. december 18.) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (HL L 47., 2009.2.18., 5. o.).
3. cikk és 4. cikk
16. sz. JFGK
A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről (HL L 221., 1998.8.8., 23. o.).
4. cikk
Módosítás 718 Rendeletre irányuló javaslat IV melléklet – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg
A 81. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK ELSŐ ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELŐIRÁNYZATOK
(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027 és az azt követő évek
Belgium
485 603 954
485 603 954
485 603 954
485 603 954
485 603 954
485 603 954
485 603 954
Bulgária
776 281 570
784 748 620
793 215 670
801 682 719
810 149 769
818 616 819
818 616 819
Cseh Köztársaság
838 844 295
838 844 295
838 844 295
838 844 295
838 844 295
838 844 295
838 844 295
Dánia
846 124 520
846 124 520
846 124 520
846 124 520
846 124 520
846 124 520
846 124 520
Németország
4 823 107 939
4 823 107 939
4 823 107 939
4 823 107 939
4 823 107939
4 823 107 939
4 823 107 939
Észtország
167 721 513
172 667 776
177 614 039
182 560 302
187 506 565
192 452 828
192 452 828
Írország
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
Görögország
2 036 560 894
2 036 560 894
2 036 560 894
2 036 560 894
2 036 560 894
2 036 560 894
2 036 560 894
Spanyolország
4 768 736 743
4 775 898 870
4 783 060 997
4 790 223 124
4 797 385 252
4 804 547 379
4 804 547 379
Franciaország
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
Horvátország
344 340 000
367 711 409
367 711 409
367 711 409
367 711 409
367 711 409
367 711 409
Olaszország
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
Ciprus
46 750 094
46 750 094
46 750 094
46 750 094
46 750 094
46 750 094
46 750 094
Lettország
299 633 591
308 294 625
316 955 660
325 616 694
334 277 729
342 938 763
342 938 763
Litvánia
510 820 241
524 732 238
538 644 234
552 556 230
566 468 227
580 380 223
580 380 223
Luxemburg
32 131 019
32 131 019
32 131 019
32 131 019
32 131 019
32 131 019
32 131 019
Magyarország
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
Málta
4 507 492
4 507 492
4 507 492
4 507 492
4 507 492
4 507 492
4 507 492
Hollandia
703 870 373
703 870 373
703 870 373
703 870 373
703 870 373
703 870 373
703 870 373
Ausztria
664 819 537
664 819 537
664 819 537
664 819 537
664 819 537
664 819 537
664 819 537
Lengyelország
2 972 977 807
3 003 574 280
3 034 170 753
3 064 767 227
3 095 363 700
3 125 960 174
3 125 960 174
Portugália
584 824 383
593 442 972
602 061 562
610 680 152
619 298 742
627 917 332
627 917 332
Románia
1 856 172 601
1 883 211 603
1 910 250 604
1 937 289 605
1 964 328 606
1 991 367 607
1 991 367 607
Szlovénia
129 052 673
129 052 673
129 052 673
129 052 673
129 052 673
129 052 673
129 052 673
Szlovákia
383 806 378
388 574 951
393 343 524
398 112 097
402 880 670
407 649 243
407 649 243
Finnország
505 999 667
507 783 955
509 568 242
511 352 530
513 136 817
514 921 104
514 921 104
Svédország
672 760 909
672 984 762
673 208 615
673 432 468
673 656 321
673 880 175
673 880 175
Módosítás
A 81. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK ELSŐ ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELŐIRÁNYZATOK
(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027 és az azt követő évek
Belgium
X
X
X
X
X
X
X
Bulgária
X
X
X
X
X
X
X
Cseh Köztársaság
X
X
X
X
X
X
X
Dánia
X
X
X
X
X
X
X
Németország
X
X
X
X
X
X
X
Észtország
X
X
X
X
X
X
X
Írország
X
X
X
X
X
X
X
Görögország
X
X
X
X
X
X
X
Spanyolország
X
X
X
X
X
X
X
Franciaország
X
X
X
X
X
X
X
Horvátország
X
X
X
X
X
X
X
Olaszország
X
X
X
X
X
X
X
Ciprus
X
X
X
X
X
X
X
Lettország
X
X
X
X
X
X
X
Litvánia
X
X
X
X
X
X
X
Luxemburg
X
X
X
X
X
X
X
Magyarország
X
X
X
X
X
X
X
Málta
X
X
X
X
X
X
X
Hollandia
X
X
X
X
X
X
X
Ausztria
X
X
X
X
X
X
X
Lengyelország
X
X
X
X
X
X
X
Portugália
X
X
X
X
X
X
X
Románia
X
X
X
X
X
X
X
Szlovénia
X
X
X
X
X
X
X
Szlovákia
X
X
X
X
X
X
X
Finnország
X
X
X
X
X
X
X
Svédország
X
X
X
X
X
X
X
Módosítás 719 Rendeletre irányuló javaslat V melléklet – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg
A 82. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A BORÁGAZATI BEAVATKOZÁSTÍPUSOKRA VONATKOZÓ ÉVES TAGÁLLAMI ELŐIRÁNYZATOK
EUR (folyó árak)
Bulgária
25 721 000
Cseh Köztársaság
4 954 000
Németország
37 381 000
Görögország
23 030 000
Spanyolország
202 147 000
Franciaország
269 628 000
Horvátország
10 410 000
Olaszország
323 883 000
Ciprus
4 465 000
Litvánia
43 000
Magyarország
27 970 000
Ausztria
13 155 000
Portugália
62 670 000
Románia
45 844 000
Szlovénia
4 849 000
Szlovákia
4 887 000
Módosítás
A 82. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, A BORÁGAZATI BEAVATKOZÁSTÍPUSOKRA VONATKOZÓ ÉVES TAGÁLLAMI ELŐIRÁNYZATOK
EUR (folyó árak)
Bulgária
X
Cseh Köztársaság
X
Németország
X
Görögország
X
Spanyolország
X
Franciaország
X
Horvátország
X
Olaszország
X
Ciprus
X
Litvánia
X
Magyarország
X
Ausztria
X
Portugália
X
Románia
X
Szlovénia
X
Szlovákia
X
Módosítás 720 Rendeletre irányuló javaslat VI melléklet – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg
A 81. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, GYAPOTRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELŐIRÁNYZATOK
(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027 és az azt követő évek
Bulgária
2 509 615
2 509 615
2 509 615
2 509 615
2 509 615
2 509 615
2 509 615
Görögország
180 532 000
180 532 000
180 532 000
180 532 000
180 532 000
180 532 000
180 532 000
Spanyolország
58 565 040
58 565 040
58 565 040
58 565 040
58 565 040
58 565 040
58 565 040
Portugália
174 239
174 239
174 239
174 239
174 239
174 239
174 239
Módosítás
A 81. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK MÁSODIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, GYAPOTRA VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELŐIRÁNYZATOK
(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027 és az azt követő évek
Bulgária
X
X
X
X
X
X
X
Görögország
X
X
X
X
X
X
X
Spanyolország
X
X
X
X
X
X
X
Portugália
X
X
X
X
X
X
X
Módosítás 721 Rendeletre irányuló javaslat VII melléklet – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg
A 81. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK HARMADIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELŐIRÁNYZATOK A GYAPOTÁGAZATI ÖSSZEGEK NÉLKÜL ÉS A FELSŐ HATÁR ALKALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTCSOPORTOSÍTÁS ELŐTT
(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027 és az azt követő évek
Belgium
485 603 954
485 603 954
485 603 954
485 603 954
485 603 954
485 603 954
485 603 954
Bulgária
773 771 955
782 239 005
790 706 055
799 173 104
807 640 154
816 107 204
816 107 204
Cseh Köztársaság
838 844 295
838 844 295
838 844 295
838 844 295
838 844 295
838 844 295
838 844 295
Dánia
846 124 520
846 124 520
846 124 520
846 124 520
846 124 520
846 124 520
846 124 520
Németország
4 823 107 939
4 823 107 939
4 823 107 939
4 823 107 939
4 823 107 939
4 823 107 939
4 823 107 939
Észtország
167 721 513
172 667 776
177 614 039
182 560 302
187 506 565
192 452 828
192 452 828
Írország
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
1 163 938 279
Görögország
1 856 028 894
1 856 028 894
1 856 028 894
1 856 028 894
1 856 028 894
1 856 028 894
1 856 028 894
Spanyolország
4 710 171 703
4 717 333 830
4 724 495 957
4 731 658 084
4 738 820 212
4 745 982 339
4 745 982 339
Franciaország
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
7 147 786 964
Horvátország
344 340 000
367 711 409
367 711 409
367 711 409
367 711 409
367 711 409
367 711 409
Olaszország
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
3 560 185 516
Ciprus
46 750 094
46 750 094
46 750 094
46 750 094
46 750 094
46 750 094
46 750 094
Lettország
299 633 591
308 294 625
316 955 660
325 616 694
334 277 729
342 938 763
342 938 763
Litvánia
510 820 241
524 732 238
538 644 234
552 556 230
566 468 227
580 380 223
580 380 223
Luxemburg
32 131 019
32 131 019
32 131 019
32 131 019
32 131 019
32 131 019
32 131 019
Magyarország
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
1 219 769 672
Málta
4 507 492
4 507 492
4 507 492
4 507 492
4 507 492
4 507 492
4 507 492
Hollandia
703 870 373
703 870 373
703 870 373
703 870 373
703 870 373
703 870 373
703 870 373
Ausztria
664 819 537
664 819 537
664 819 537
664 819 537
664 819 537
664 819 537
664 819 537
Lengyelország
2 972 977 807
3 003 574 280
3 034 170 753
3 064 767 227
3 095 363 700
3 125 960 174
3 125 960 174
Portugália
584 650 144
593 268 733
601 887 323
610 505 913
619 124 503
627 743 093
627 743 093
Románia
1 856 172 601
1 883 211 603
1 910 250 604
1 937 289 605
1 964 328 606
1 991 367 607
1 991 367 607
Szlovénia
129 052 673
129 052 673
129 052 673
129 052 673
129 052 673
129 052 673
129 052 673
Szlovákia
383 806 378
388 574 951
393 343 524
398 112 097
402 880 670
407 649 243
407 649 243
Finnország
505 999 667
507 783 955
509 568 242
511 352 530
513 136 817
514 921 104
514 921 104
Svédország
672 760 909
672 984 762
673 208 615
673 432 468
673 656 321
673 880 175
673 880 175
Módosítás
A 81. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK HARMADIK ALBEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, KÖZVETLEN KIFIZETÉSEKRE VONATKOZÓ TAGÁLLAMI ELŐIRÁNYZATOK A GYAPOTÁGAZATI ÖSSZEGEK NÉLKÜL ÉS A FELSŐ HATÁR ALKALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTCSOPORTOSÍTÁS ELŐTT
(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027 és az azt követő évek
Belgium
X
X
X
X
X
X
X
Bulgária
X
X
X
X
X
X
X
Cseh Köztársaság
X
X
X
X
X
X
X
Dánia
X
X
X
X
X
X
X
Németország
X
X
X
X
X
X
X
Észtország
X
X
X
X
X
X
X
Írország
X
X
X
X
X
X
X
Görögország
X
X
X
X
X
X
X
Spanyolország
X
X
X
X
X
X
X
Franciaország
X
X
X
X
X
X
X
Horvátország
X
X
X
X
X
X
X
Olaszország
X
X
X
X
X
X
X
Ciprus
X
X
X
X
X
X
X
Lettország
X
X
X
X
X
X
X
Litvánia
X
X
X
X
X
X
X
Luxemburg
X
X
X
X
X
X
X
Magyarország
X
X
X
X
X
X
X
Málta
X
X
X
X
X
X
X
Hollandia
X
X
X
X
X
X
X
Ausztria
X
X
X
X
X
X
X
Lengyelország
X
X
X
X
X
X
X
Portugália
X
X
X
X
X
X
X
Románia
X
X
X
X
X
X
X
Szlovénia
X
X
X
X
X
X
X
Szlovákia
X
X
X
X
X
X
X
Finnország
X
X
X
X
X
X
X
Svédország
X
X
X
X
X
X
X
Módosítás 722 Rendeletre irányuló javaslat IX melléklet – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg
A 83. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT VIDÉKFEJLESZTÉSI BEAVATKOZÁSTÍPUSOKHOZ NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁS (2021–2027) BONTÁSA
(folyó árak EUR-ban)
Év
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027
ÖSSZESEN 2021–2027
Belgium
67 178 046
67 178 046
67 178 046
67 178 046
67 178 046
67 178 046
67 178 046
470 246 322
Bulgária
281 711 396
281 711 396
281 711 396
281 711 396
281 711 396
281 711 396
281 711 396
1 971 979 772
Cseh Köztársaság
258 773 203
258 773 203
258 773 203
258 773 203
258 773 203
258 773 203
258 773 203
1 811 412 421
Dánia
75 812 623
75 812 623
75 812 623
75 812 623
75 812 623
75 812 623
75 812 623
530 688 361
Németország
989 924 996
989 924 996
989 924 996
989 924 996
989 924 996
989 924 996
989 924 996
6 929 474 972
Észtország
87 875 887
87 875 887
87 875 887
87 875 887
87 875 887
87 875 887
87 875 887
615 131 209
Írország
264 670 951
264 670 951
264 670 951
264 670 951
264 670 951
264 670 951
264 670 951
1 852 696 657
Görögország
509 591 606
509 591 606
509 591 606
509 591 606
509 591 606
509 591 606
509 591 606
3 567 141 242
Spanyolország
1 001 202 880
1 001 202 880
1 001 202 880
1 001 202 880
1 001 202 880
1 001 202 880
1 001 202 880
7 008 420 160
Franciaország
1 209 259 199
1 209 259 199
1 209 259 199
1 209 259 199
1 209 259 199
1 209 259 199
1 209 259 199
8 464 814 393
Horvátország
281 341 503
281 341 503
281 341 503
281 341 503
281 341 503
281 341 503
281 341 503
1 969 390 521
Olaszország
1 270 310 371
1 270 310 371
1 270 310 371
1 270 310 371
1 270 310 371
1 270 310 371
1 270 310 371
8 892 172 597
Ciprus
15 987 284
15 987 284
15 987 284
15 987 284
15 987 284
15 987 284
15 987 284
111 910 988
Lettország
117 307 269
117 307 269
117 307 269
117 307 269
117 307 269
117 307 269
117 307 269
821 150 883
Litvánia
195 182 517
195 182 517
195 182 517
195 182 517
195 182 517
195 182 517
195 182 517
1 366 277 619
Luxemburg
12 290 956
12 290 956
12 290 956
12 290 956
12 290 956
12 290 956
12 290 956
86 036 692
Magyarország
416 202 472
416 202 472
416 202 472
416 202 472
416 202 472
416 202 472
416 202 472
2 913 417 304
Málta
12 207 322
12 207 322
12 207 322
12 207 322
12 207 322
12 207 322
12 207 322
85 451 254
Hollandia
73 151 195
73 151 195
73 151 195
73 151 195
73 151 195
73 151 195
73 151 195
512 058 365
Ausztria
480 467 031
480 467 031
480 467 031
480 467 031
480 467 031
480 467 031
480 467 031
3 363 269 217
Lengyelország
1 317 890 530
1 317 890 530
1 317 890 530
1 317 890 530
1 317 890 530
1 317 890 530
1 317 890 530
9 225 233 710
Portugália
493 214 858
493 214 858
493 214 858
493 214 858
493 214 858
493 214 858
493 214 858
3 452 504 006
Románia
965 503 339
965 503 339
965 503 339
965 503 339
965 503 339
965 503 339
965 503 339
6 758 523 373
Szlovénia
102 248 788
102 248 788
102 248 788
102 248 788
102 248 788
102 248 788
102 248 788
715 741 516
Szlovákia
227 682 721
227 682 721
227 682 721
227 682 721
227 682 721
227 682 721
227 682 721
1 593 779 047
Finnország
292 021 227
292 021 227
292 021 227
292 021 227
292 021 227
292 021 227
292 021 227
2 044 148 589
Svédország
211 550 876
211 550 876
211 550 876
211 550 876
211 550 876
211 550 876
211 550 876
1 480 856 132
EU-27 összesen:
11 230 561 046
11 230 561 046
11 230 561 046
11 230 561 046
11 230 561 046
11 230 561 046
11 230 561 046
78 613 927 322
Technikai segítségnyújtás (0,25 %)
28 146 770
28 146 770
28 146 770
28 146 770
28 146 770
28 146 770
28 146 770
197 027 390
Összesen
11 258 707 816
11 258 707 816
11 258 707 816
11 258 707 816
11 258 707 816
11 258 707 816
11 258 707 816
78 810 954 712
Módosítás
A 83. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT VIDÉKFEJLESZTÉSI BEAVATKOZÁSTÍPUSOKHOZ NYÚJTOTT UNIÓS TÁMOGATÁS (2021–2027) BONTÁSA
A VIDÉKFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSOK EGYES TÍPUSAIHOZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS ÖSSZEGEI
Cikk
Tárgy
Minimális/maximális összegek (EUR-ban) vagy értékek
65. cikk
Az agrár-környezetvédelmi fenntarthatóságot, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedésekkel, valamint egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban nyújtott támogatás
600(*)
Hektáronkénti és évenkénti maximum az egynyári növények esetében
900(*)
Hektáronkénti és évenkénti maximum a specializált évelő növények esetében
450(*)
Hektáronkénti és évenkénti maximum az egyéb földhasználati módok esetében
200(*)
Számosállat-egységenkénti és évenkénti maximum a tenyésztésből való kivonás veszélye által fenyegetett helyi fajták esetében
500
Maximális összeg számosállat-egységenként az állatjólétet támogató intézkedések esetében
200(*)
Maximális összeg hektáronként és évenként az erdő-, környezet- és éghajlatvédelmi szolgáltatásokat magukban foglaló intézkedések és az erdővédelem esetében
66. cikk
Hátrányos természeti adottsággal és egyéb területspecifikus hátrányokkal kapcsolatban nyújtott támogatás
25
Hektáronkénti és évenkénti minimum a támogatásban részesülő kedvezményezett mezőgazdasági területének átlaga alapján
250(*)
Hektáronkénti és évenkénti maximum
450(*)
Hektáronkénti és évenkénti maximum a 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott hegyvidéki területek esetében.
67. cikk
Bizonyos kötelező követelményekből adódó területspecifikus hátrányokkal kapcsolatos támogatás
500(*)
Hektáronkénti és évenkénti maximum a legfeljebb öt évig tartó kezdeti időszakban
200(*)
Hektáronkénti és évenkénti maximum
50(**)
Hektáronkénti és évenkénti maximum a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések esetében
68. cikk
Beruházáshoz nyújtott támogatás
55%
A támogatható költségek összegének maximális aránya. Ez az arány a 68. cikk (4) bekezdésének megfelelően túlléphető.
68a. cikk
Öntözési beruházásokhoz nyújtott támogatás
75%
A támogatható költségek összegének maximális aránya
69. cikk
Fiatal és új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez, valamint vidéki vállalkozások indulásához és fejlesztéséhez nyújtott támogatás
100 000
Kedvezményezettenkénti maximum
69a. cikk
Digitális technológiák bevezetéséhez nyújtott támogatás
70%
A támogatható költségek összegének maximális aránya
70. cikk
Kockázatkezelési eszközökhöz nyújtott támogatás
70%
A támogatható költségek összegének maximális aránya.
71. cikk
Együttműködés: A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereihez nyújtott támogatás;
3 000
Gazdaságonkénti és évenkénti maximum
70%
A tájékoztatási és promóciós tevékenységek támogatható költségeinek aránya
Együttműködés: Termelői csoportok és szervezetek létrehozásához nyújtott támogatás
10 %
Az értékesített termelés százalékában az elismerést követő első öt év során. A támogatásnak folyamatosan csökkennie kell.
100 000
Évenkénti maximális összeg valamennyi esetben
72. cikk
Tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás
1 500
Maximális összeg tanácsadásonként
200 000
Háromévenkénti maximális összeg a tanácsadók képzésére
Egyéb tudáscsere- és tájékoztatási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás
100%
A támogatható költségek összegének maximális aránya
(*) Ezek az összegek kellően indokolt esetekben növelhetők, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket.
(**) Ez az összeg kellően indokolt esetekben csökkenthető, figyelembe véve a vidékfejlesztési programokban megindokolandó egyedi körülményeket.
Módosítás 724 Rendeletre irányuló javaslat X melléklet – táblázat
A Bizottság által javasolt szöveg
A 86. CIKK (5) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT, „A MEZŐGAZDASÁGI PÁLYA VONZÓVÁ TÉTELE A FIATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK SZÁMÁRA, VALAMINT A VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS VIDÉKI TÉRSÉGEKBEN TÖRTÉNŐ ELŐMOZDÍTÁSA” CÉLKITŰZÉSRE ELKÜLÖNÍTETT MINIMÁLIS ÖSSZEGEK
(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027 és az azt követő évek
Belgium
9 712 079
9 712 079
9 712 079
9 712 079
9 712 079
9 712 079
9 712 079
Bulgária
15 475 439
15 644 780
15 814 121
15 983 462
16 152 803
16 322 144
16 322 144
Cseh Köztársaság
16 776 886
16 776 886
16 776 886
16 776 886
16 776 886
16 776 886
16 776 886
Dánia
16 922 490
16 922 490
16 922 490
16 922 490
16 922 490
16 922 490
16 922 490
Németország
96 462 159
96 462 159
96 462 159
96 462 159
96 462 159
96 462 159
96 462 159
Észtország
3 354 430
3 453 356
3 552 281
3 651 206
3 750 131
3 849 057
3 849 057
Írország
23 278 766
23 278 766
23 278 766
23 278 766
23 278 766
23 278 766
23 278 766
Görögország
37 120 578
37 120 578
37 120 578
37 120 578
37 120 578
37 120 578
37 120 578
Spanyolország
94 203 434
94 346 677
94 489 919
94 633 162
94 776 404
94 919 647
94 919 647
Franciaország
142 955 739
142 955 739
142 955 739
142 955 739
142 955 739
142 955 739
142 955 739
Horvátország
6 886 800
7 354 228
7 354 228
7 354 228
7 354 228
7 354 228
7 354 228
Olaszország
71 203 710
71 203 710
71 203 710
71 203 710
71 203 710
71 203 710
71 203 710
Ciprus
935 002
935 002
935 002
935 002
935 002
935 002
935 002
Lettország
5 992 672
6 165 893
6 339 113
6 512 334
6 685 555
6 858 775
6 858 775
Litvánia
10 216 405
10 494 645
10 772 885
11 051 125
11 329 365
11 607 604
11 607 604
Luxemburg
642 620
642 620
642 620
642 620
642 620
642 620
642 620
Magyarország
24 395 393
24 395 393
24 395 393
24 395 393
24 395 393
24 395 393
24 395 393
Málta
90 150
90 150
90 150
90 150
90 150
90 150
90 150
Hollandia
14 077 407
14 077 407
14 077 407
14 077 407
14 077 407
14 077 407
14 077 407
Ausztria
13 296 391
13 296 391
13 296 391
13 296 391
13 296 391
13 296 391
13 296 391
Lengyelország
59 459 556
60 071 486
60 683 415
61 295 345
61 907 274
62 519 203
62 519 203
Portugália
11 693 003
11 865 375
12 037 746
12 210 118
12 382 490
12 554 862
12 554 862
Románia
37 123 452
37 664 232
38 205 012
38 745 792
39 286 572
39 827 352
39 827 352
Szlovénia
2 581 053
2 581 053
2 581 053
2 581 053
2 581 053
2 581 053
2 581 053
Szlovákia
7 676 128
7 771 499
7 866 870
7 962 242
8 057 613
8 152 985
8 152 985
Finnország
10 119 993
10 155 679
10 191 365
10 227 051
10 262 736
10 298 422
10 298 422
Svédország
13 455 218
13 459 695
13 464 172
13 468 649
13 473 126
13 477 604
13 477 604
Módosítás
A 86. CIKK (4) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT FIATAL MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK SZÁMÁRA ELKÜLÖNÍTETT MINIMÁLIS ÖSSZEGEK
(folyó árakon, EUR-ban)
Naptári év
2021
2022
2023
2024
2025
2026
2027 és az azt követő évek
Belgium
X
X
X
X
X
X
X
Bulgária
X
X
X
X
X
X
X
Cseh Köztársaság
X
X
X
X
X
X
X
Dánia
X
X
X
X
X
X
X
Németország
X
X
X
X
X
X
X
Észtország
X
X
X
X
X
X
X
Írország
X
X
X
X
X
X
X
Görögország
X
X
X
X
X
X
X
Spanyolország
X
X
X
X
X
X
X
Franciaország
X
X
X
X
X
X
X
Horvátország
X
X
X
X
X
X
X
Olaszország
X
X
X
X
X
X
X
Ciprus
X
X
X
X
X
X
X
Lettország
X
X
X
X
X
X
X
Litvánia
X
X
X
X
X
X
X
Luxemburg
X
X
X
X
X
X
X
Magyarország
X
X
X
X
X
X
X
Málta
X
X
X
X
X
X
X
Hollandia
X
X
X
X
X
X
X
Ausztria
X
X
X
X
X
X
X
Lengyelország
X
X
X
X
X
X
X
Portugália
X
X
X
X
X
X
X
Románia
X
X
X
X
X
X
X
Szlovénia
X
X
X
X
X
X
X
Szlovákia
X
X
X
X
X
X
X
Finnország
X
X
X
X
X
X
X
Svédország
X
X
X
X
X
X
X
Módosítás 844 Rendeletre irányuló javaslat XI melléklet
XI. MELLÉKLET
XI. MELLÉKLET
AZOK A KÖRNYEZETET ÉS AZ ÉGHAJLATOT ÉRINTŐ UNIÓS JOGSZABÁLYOK, AMELYEK CÉLKITŰZÉSEIHEZ A TAGÁLLAMOK KAP-STRATÉGIAI TERVEINEK HOZZÁ KELL JÁRULNIUK A 96., 97. ÉS 103. CIKKEK ÉRTELMÉBEN:
AZOK A KÖRNYEZETET ÉS AZ ÉGHAJLATOT ÉRINTŐ UNIÓS JOGSZABÁLYOK, AMELYEK CÉLKITŰZÉSEIHEZ A TAGÁLLAMOK KAP-STRATÉGIAI TERVEINEK HOZZÁ KELL JÁRULNIUK A 96., 97. ÉS 103. CIKKEK ÉRTELMÉBEN:
– Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről;
– Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről;
– A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről;
– A Tanács 92/43/EGK Irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről;
– Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;
– Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;
– A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről;
– A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről;
– Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról;
– Az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve (2008. május 21.) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról;
– Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
– Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;
– [Az Európai Parlament és a Tanács XXXX rendelete a földhasználatból, a földhasználat megváltozásából és az erdőgazdálkodásból származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és eltávolításának beépítése a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keretbe, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról];
– [Az Európai Parlament és a Tanács XXXX rendelete a földhasználatból, a földhasználat megváltozásából és az erdőgazdálkodásból származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának és eltávolításának beépítése a 2030-ig szóló éghajlat- és energiapolitikai keretbe, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról];
– [Az Európai Parlament és a Tanács XXX rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2021 és 2030 közötti kötelező tagállami csökkentéséről egy rugalmasabb Energiaunió és a párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében és az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról];
– [Az Európai Parlament és a Tanács XXX rendelete az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2021 és 2030 közötti kötelező tagállami csökkentéséről egy rugalmasabb Energiaunió és a párizsi megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében és az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyomon követésére és bejelentésére, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nemzeti és uniós szintű bejelentésére szolgáló rendszerről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról];
– A 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról;
– A 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról;
– [Az Európai Parlament és a Tanács XXX irányelve az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról];
– [Az Európai Parlament és a Tanács XXX irányelve az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról];
– [Az Európai Parlament és a Tanács XXXX rendelete az Energiaunió irányításáról és a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről];
– [Az Európai Parlament és a Tanács XXXX rendelete az Energiaunió irányításáról és a 94/22/EK irányelv, a 98/70/EK irányelv, a 2009/31/EK irányelv, a 663/2009/EK rendelet, a 715/2009/EK rendelet, a 2009/73/EK irányelv, a 2009/119/EK tanácsi irányelv, a 2010/31/EU irányelv, a 2012/27/EU irányelv, a 2013/30/EU irányelv és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 525/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről];
– Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;
– Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról;
– Az Európai Parlament és a Tanács (EU) XX/XX rendelete a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről;
– Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.
Módosítás 1155 Rendeletre irányuló javaslat XII melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg
XII. MELLÉKLET
BÁZISMUTATÓKRA ÉPÜLŐ JELENTÉSTÉTEL A 128. CIKK ÉRTELMÉBEN
Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap mutatói (EMGA)
és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
Célkitűzések
Bázismutatók
A mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása az Unióban az élelmezésbiztonság támogatása érdekében
O.3 A KAP-támogatásban részesülő kedvezményezettek száma
R.6 Újraelosztás kisebb mezőgazdasági üzemek részére: Hektáronkénti további támogatás százaléka az átlagos üzemméret alatti támogatható mezőgazdasági üzemek részére (az átlaghoz viszonyítva)
A piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között a kutatás, a technológia és a digitalizáció fejlesztésének és terjesztésének előtérbe helyezése révén
R.9 Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya
A mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;
R.10 Az ellátási lánc szervezettségének előmozdítása: A támogatásban részesülő termelői csoportokban, termelői szervezetekben, helyi piacokon, rövid ellátási láncokban és minőségrendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők aránya
hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;
R.14 Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában A kibocsátások csökkentésére, a szén-dioxid-tárolás fenntartására és/vagy növelésére tett kötelezettségvállalás által érintett mezőgazdasági földterület részaránya (állandó gyepterület, tőzeges mezőgazdasági földterület, erdők stb.)
a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;
O.13 A kötelező előírásokon túli, környezetvédelmi/éghajlat-politikai kötelezettségvállalások által érintett (mezőgazdasági) hektárok száma
R.4 Az előírásoktól és a bevált gyakorlatoktól függő jövedelemtámogatás: Jövedelemtámogatás alá eső és feltételességhez kötött mezőgazdasági hasznosítású területek aránya
hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;
R.27 Élőhelyek és fajok védelme: A biológiai sokféleség védelmét vagy helyreállítását támogató gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya
Fiatal mezőgazdasági termelők érdeklődésének felkeltése és a vállalkozások fejlesztésének támogatása;
R.30 Generációs megújulás: KAP-támogatással mezőgazdasági üzemet létrehozó fiatal mezőgazdasági termelők száma
a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;
R.31 Növekedés és foglalkoztatás a vidéki térségekben: Új munkahelyek a támogatott projektekben
R.34 Összeköttetés teremtése Európa vidéki térségei között: A szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához a KAP-támogatásnak köszönhetően jobb hozzáféréssel rendelkező vidéki lakosság aránya
az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése és az állatjólét terén.
O.16 Az állatjóléthez, -egészséghez, illetve a fokozott biológiai biztonsági intézkedésekhez nyújtott támogatás által érintett állategységek száma
Módosítás
XII. MELLÉKLET
BÁZISMUTATÓKRA ÉPÜLŐ JELENTÉSTÉTEL A 128. CIKK ÉRTELMÉBEN
Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap mutatói (EMGA)
és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
Célkitűzések
Bázismutatók
A mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának biztosítása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági sokszínűség fokozása céljából, biztonságos és jó minőségű élelmiszerek méltányos áron történő biztosítása mellett, annak érdekében, hogy vissza lehessen fordítani a mezőgazdasági termelők számának csökkenését és Unió-szerte biztosítani lehessen a mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságát
O.3 A KAP-támogatásban részesülő kedvezményezettek száma, többek között a beavatkozások típusa szerinti bontásban
R.6 Újraelosztás kisebb mezőgazdasági üzemek részére: Hektáronkénti további támogatás százaléka az átlagos üzemméret alatti támogatható mezőgazdasági üzemek részére (az átlaghoz viszonyítva)
A piacorientáltság fokozása a helyi, nemzeti, uniós, valamint nemzetközi piacokon, illetve a piac stabilizálása, kockázat- és válságkezelés, és a gazdaságok hosszú távú versenyképességének, valamint mezőgazdasági termékeik tekintetében feldolgozási és forgalmazási képességeik növelése, nagyobb hangsúlyt fektetve a minőség alapján történő megkülönböztetésre, a kutatásra, az innovációra, a technológiára, a tudástranszferre, az ismeretek cseréjére, a digitalizációra és a mezőgazdasági termelőknek a körkörös gazdasági dinamikához való hozzáférésének elősegítésére
R.9 Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése: A szerkezetátalakításra és korszerűsítésre – többek között az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében – nyújtott beruházástámogatásban részesülő mezőgazdasági termelők aránya
A mezőgazdasági termelők alkupozíciójának javítása az értékláncban a társulási formák, termelői szervezetek és kollektív tárgyalások ösztönzése, valamint a rövid ellátási láncok előmozdítása révén
R.10 Az ellátási lánc szervezettségének előmozdítása: A támogatásban részesülő termelői csoportokban, termelői szervezetekben, helyi piacokon, rövid ellátási láncokban és minőségrendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelők aránya
Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazaton belül a szén-dioxid-elnyelők növelésével és a szénmegkötés- és tárolás fokozásával, valamint a fenntartható energia beépítésével, ugyanakkor a Párizsi Megállapodással összhangban biztosítva az élelmezésbiztonságot, a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdők védelmét
R.14 Szén-dioxid-tárolás talajban és biomasszában A kibocsátások csökkentésére, a szén-dioxid-tárolás fenntartására és/vagy növelésére tett kötelezettségvállalás által érintett mezőgazdasági földterület részaránya (állandó gyepterület, állandó kultúrák növénytakaróval, ártéri és tőzeges mezőgazdasági földterület, erdők stb.)
A fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás támogatása, valamint a víz, a talaj és a levegő minőségének védelméhez és javításához való hozzájárulás, többek között a növényvédő szerek, műtrágyák és antibiotikumok fenntartható és csökkentett használata révén
O.13. A kötelező előírásokon túli, környezetvédelmi/éghajlat-politikai kötelezettségvállalások – többek között az ökorendszerek – által érintett (mezőgazdasági) hektárok, illetve egyéb egységek száma
R.4 Az előírásoktól és a bevált gyakorlatoktól függő jövedelemtámogatás: Jövedelemtámogatás alá eső és feltételességhez kötött mezőgazdasági hasznosítású területek aránya
Hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazaton belül a szén-dioxid-elnyelők növelésével és a szénmegkötés- és tárolás fokozásával, valamint a fenntartható energia beépítésével, ugyanakkor a Párizsi Megállapodással összhangban biztosítva az élelmezésbiztonságot, a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdők védelmét
R.27 Élőhelyek és fajok védelme: A biológiai sokféleség védelmét vagy helyreállítását támogató gazdálkodási kötelezettségvállalással érintett mezőgazdasági földterület aránya, a jelentős természeti értéket képviselő mezőgazdasági földterületeket is beleértve
A mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal és új mezőgazdasági termelők számára és az ilyen termelők támogatása, valamint a nők mezőgazdasági ágazatban való részvételének előmozdítása, különösen a legalacsonyabb népességű, valamint a természetes korlátokkal rendelkező területeken; képzések és tapasztalatszerzés előmozdítása Unió-szerte, fenntartható vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés a vidéki területeken
R.30 Generációs megújulás: KAP-támogatással mezőgazdasági üzemet létrehozó fiatal és új mezőgazdasági termelők száma, többek között nemek szerinti bontásban
A társadalmi és területi kohézió előmozdítása a vidéki területeken, többek között a munkahelyteremtés, a növekedés, a beruházás, a társadalmi befogadás, a vidéki szegénység elleni küzdelem és a helyi fejlesztés előmozdítása révén, ideértve a vidéki közösségeknek biztosított kiváló minőségű helyi szolgáltatásokat, különös tekintettel a hátrányos természeti adottságú területekre; megfelelő élet-, munka- és gazdasági körülmények támogatása; a tevékenységek és jövedelmek diverzifikálása, ideértve az agroturizmust, a fenntartható biogazdaságot, a körforgásos gazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást, a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása mellett;az esélyegyenlőség vidéki területeken történő előmozdítása konkrét támogatási intézkedések révén, valamint a nők mezőgazdaságban, kézművességben, turizmusban és helyi szolgáltatásokban végzett munkájának elismerése
R.31 Növekedés és foglalkoztatás a vidéki térségekben: Új munkahelyek a támogatott projektekben, többek között nemek szerinti bontásban
R.34 Összeköttetés teremtése Európa vidéki térségei között: A szolgáltatásokhoz és az infrastruktúrához a KAP-támogatásnak köszönhetően jobb hozzáféréssel rendelkező vidéki lakosság aránya
Az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – köztük a biztonságos, tápláló, kiváló minőségű és fenntartható élelmiszerekkel, a biogazdasággal, az élelmiszer-pazarlással és a környezeti fenntarthatósággal, az antimikrobiális rezisztenciával, valamint az állatok jólétének javításával – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, valamint a mezőgazdaság és a vidéki területek fontosságával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése, hozzájárulva ugyanakkor a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásához
O.16 Az állatjóléthez, -egészséghez, illetve a fokozott biológiai biztonsági intézkedésekhez nyújtott támogatás által érintett állategységek száma
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0200/2019).
A jó mezőgazdasági és környezeti állapot szerinti védelmi sávoknak mind a 91/676/EGK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése alapján kijelölt érzékeny területeken, mind azokon kívül tiszteletben kell tartaniuk legalább a 91/676/EGK irányelv II. melléklete A. 4. pontjában említett, a vízfolyások közelében lévő mezőgazdasági területekre történő trágyakijuttatás feltételeire vonatkozó követelményeket, amelyeket a 91/676/EGK irányelv 5. cikkének (4) bekezdése alapján meghatározott tagállami cselekvési programokkal összhangban kell alkalmazni..
a)—————b)————— Az eszköz legalább az alábbi elemeket és funkcionalitásokat tartalmazza: ElemekMezőgazdasági üzemekre vonatkozó információk az LPIS és az IACS alapjánMegfelelő térbeli és időbeli nagyságrendű talajmintavétel-alapú információk;Gazdálkodási gyakorlatok, terméselőzmények és hozamcélok;A mezőgazdasági üzemek tápanyag-gazdálkodására vonatkozó jogszabályi korlátozások és előírások;A teljes tápanyagköltségvetésFunkciók A különféle forrásokból (LPIS és IACS, mezőgazdasági termelők adatai, talajelemzések stb.) származó adatok (a lehető legteljesebb) integrációja, lehetőség szerint elkerülve az adatok bevitelének párhuzamosságát a mezőgazdasági termelők vonatkozásábanMegengedett a kétirányú kommunikáció a kifizető ügynökségek/az irányító hatóságok és a mezőgazdasági termelők között;A modulrendszerű felépítés és lehetőség további fenntarthatósági célkitűzések (pl. kibocsátás- és vízgazdálkodás) támogatásáhozAz uniósadat-interoperabilitásra, a nyitottságra és az újrafelhasználásra vonatkozó elvek betartása; Adatbiztonság és személyes adatok védelmének garanciája a legjobb hatályos előírásoknak megfelelően.
––––– Különösen az alábbi rendelkezések révén:a 470/2009/EK rendelet 14. cikke és a 37/2010/EK rendelet melléklete;852/2004/EK rendelet: 4. cikk (1) bekezdés, valamint I. melléklet A. rész [II. (4) (g), h), j)), (5) (f), h)), (6); III. (8) (a), b), d), e)), (9) (a), c))];853/2004/EK rendelet: 3. cikk (1) bekezdés és III. melléklet IX. szakasz 1. fejezet [I. 1. b), c), d), e); I. 2. a) (i., ii., iii.), b) (i., ii.), c); I. 3.; I. 4.; I. 5.; II. A. 1., 2., 3., 4.; II. B. 1. (a), d)), 2., 4. (a), b))], III. melléklet X. szakasz 1. fejezet 1.;183/2005/EK rendelet: 5. cikk (1) bekezdés és I. melléklet A. rész (I. 4. e), g); II. 2. a), b), e)), 5. cikk (5) bekezdés és III. melléklet (az „ETETÉS” fejezet „Tárolás” című 1. pontjának első és utolsó mondata és az „Elosztás” című 2. pontjának harmadik mondata), 5. cikk (6) bekezdés; és396/2005/EK rendelet: 18. cikk.
Azok a tagállamok, amelyek jelentős víztelenítés végeznek és sok öntözőcsatornával rendelkeznek, a tagállamra jellemző helyi körülményekkel összhangban kiigazíthatják a legkisebb szélesség értékét, amennyiben ez kellően indokolt az adott terület esetében.
––––– Különösen az alábbi rendelkezések révén:a 470/2009/EK rendelet 14. cikke és a 37/2010/EK rendelet melléklete;852/2004/EK rendelet: 4. cikk (1) bekezdés, valamint I. melléklet A. rész [II. (4) (g), h), j)), (5) (f), h)), (6); III. (8) (a), b), d), e)), (9) (a), c))];853/2004/EK rendelet: 3. cikk (1) bekezdés és III. melléklet IX. szakasz 1. fejezet [I. 1. b), c), d), e); I. 2. a) (i., ii., iii.), b) (i., ii.), c); I. 3.; I. 4.; I. 5.; II. A. 1., 2., 3., 4.; II. B. 1. (a), d)), 2., 4. (a), b))], III. melléklet X. szakasz 1. fejezet 1.;183/2005/EK rendelet: 5. cikk (1) bekezdés és I. melléklet A. rész (I. 4. e), g); II. 2. a), b), e)), 5. cikk (5) bekezdés és III. melléklet (az „ETETÉS” fejezet „Tárolás” című 1. pontjának első és utolsó mondata és az „Elosztás” című 2. pontjának harmadik mondata), 5. cikk (6) bekezdés; és396/2005/EK rendelet: 18. cikk.