Az Európai Parlament 2020. október 23-án elfogadott módosításai a közös agrárpolitika finanszírozásáról, (1)irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0393 – C8-0247/2018 – 2018/0217(COD))(2)
(1) Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i bizottsági közlemény azt a következtetést vonja le, hogy a közös agrárpolitikának (a továbbiakban: KAP) továbbra is fokozottan törekednie kell arra, hogy a foglalkoztatás, a növekedés és a beruházások fellendítése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a kutatásoknak és az innovációnak a laboratóriumokból a mezőgazdasági gyakorlatokba és a piacokra történő átültetése révén választ találjon a jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre. A KAP-nak foglalkoznia kell továbbá az állampolgároknak a fenntartható mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban megfogalmazott aggályaival.
(1) Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, 2017. november 29-i bizottsági közlemény azt a következtetést vonja le, hogy a közös agrárpolitikának (a továbbiakban: KAP) továbbra is fokozottan törekednie kell arra, hogy a foglalkoztatás és a beruházások fellendítése, a munkaügyi normák szigorítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint a kutatásoknak és az innovációnak a kiigazítása és a laboratóriumokból a mezőgazdasági és piaci körülmények közé történő átültetése révén választ találjon a jövőbeli kihívásokra és lehetőségekre. A KAP-nak foglalkoznia kell továbbá az állampolgároknak a fenntartható mezőgazdasági termeléssel és a vidékfejlesztéssel kapcsolatban megfogalmazott aggályaival.
Módosítás 2 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
(1a) Elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági ágazat ne viselje az olyan politikai döntések anyagi következményeit, mint az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése vagy az új uniós politikák finanszírozása. Figyelembe kell venni a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló, 2018. május 30-i európai parlamenti állásfoglalást (2018/2714(RSP)), amelyben az Európai Parlament sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. május 2-i bizottsági javaslat következményeként 15%-kal csökkent a közös agrárpolitika finanszírozási szintje, továbbá kijelentette, hogy az Európai Parlament különösen ellenzi azokat a radikális csökkentéseket, amelyek hátrányosan fogják érinteni e politika lényegét és céljait. Ezzel összefüggésben megkérdőjelezte az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap több mint 25%-os csökkentésére irányuló javaslatot is.
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 1 b preambulumbekezdés (új)
(1b) A KAP alapvető szerepet tölt be az Unióban a közvetlen kifizetések és a mezőgazdasági termelőknek biztosított, második pillérhez tartozó források jóvoltából, amelyek az élelmezésbiztonság mellett jelentősen hozzájárulnak a vidéki térségekben a beruházásokhoz és a foglalkoztatásokhoz is, ezért a KAP esetében tervezett súlyos csökkentés nem elfogadható. Éppen ezért a KAP-nak a fő tevékenységeire kell összpontosítania, valamint a 27 uniós tagállam számára a 2021–2027 közötti időszakra elkülönített közös agrárpolitikai finanszírozást legalább a 2014–2020-as költségvetés szintjén kell tartani, és egyúttal a költségvetésben a mezőgazdasági válságokra képzett tartalékra szánt eredeti összeget kell elkülöníteni.
Módosítás 4 Rendeletre irányuló javaslat 1 c preambulumbekezdés (új)
(1c) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkével összhangban a KAP végrehajtásának összhangban kell lennie a fejlesztési együttműködés célkitűzéseivel, ideértve többek között a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatban a Párizsi Megállapodásban vállalt uniós kötelezettségek teljesítését is.
(3) A KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető politikai paramétereket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük és felelősségre vonhatóknak kell lenniük a célkitűzések teljesüléséért. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek fokozott figyelembevétele érdekében nagyobb teret kell kapnia a szubszidiaritásnak. Az új teljesítési modell értelmében ezért a tagállamok az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguk szabják személyre a KAP-beavatkozásokat, hogy ily módon maximalizálják azok hozzájárulását az uniós KAP-célokhoz, valamint létrehozzák és kialakítsák a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és kontroll-keretszabályozást.
(3) A KAP megfelelésen alapuló teljesítési modelljét ki kell igazítani, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak az eredmények és a teljesítmény. Ennek megfelelően az Uniónak kell meghatároznia az alapvető politikai paramétereket, a beavatkozástípusokat és az alapvető uniós követelményeket, a tagállamoknak pedig nagyobb felelősséget kell viselniük és felelősségre vonhatóknak kell lenniük a célkitűzések teljesüléséért. Következésképpen a helyi körülmények és szükségletek fokozott figyelembevétele érdekében nagyobb teret kell kapnia a szubszidiaritásnak és a rugalmasságnak. Az új teljesítési modell értelmében ezért a tagállamok a sajátos igényeiknek és az alapvető uniós követelményeknek megfelelően maguk szabják személyre a KAP-beavatkozásokat, hogy ily módon maximalizálják azok hozzájárulását az uniós KAP-célokhoz. A tagállamoknak egyúttal létre kell hozniuk és ki kell alakítaniuk a kedvezményezettekre vonatkozó kontroll-keretszabályozást annak érdekében, hogy továbbra is biztosítsák a KAP-stratégiai tervekben meghatározott beavatkozások alkalmazandó uniós jognak való megfelelését.Az alapvető uniós követelmények, köztük a jó mezőgazdasági és környezeti állapot (GAEC) és a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) biztosítják az egységes megközelítés alkalmazását és a tagállamok közötti egyenlő versenyfeltételeket.
(5) Az e rendeletben meghatározott beavatkozásokra és intézkedésekre az (EU, Euratom) …/… európai parlamenti és tanácsi rendelet12 [új költségvetési rendelet] és különösen annak a tagállamokkal folytatott megosztott irányításról, az akkreditált szervek működéséről, valamint a költségvetési elvekről szóló rendelkezései alkalmazandók.
(5) Az e rendeletben meghatározott beavatkozásokra és intézkedésekre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet [új költségvetési rendelet]12 és különösen annak a tagállamokkal folytatott megosztott irányításról, az akkreditált szervek működéséről, valamint a költségvetési elvekről szóló rendelkezései alkalmazandók.
__________________
__________________
12 Az (EU, Euratom) …/… rendelet [az új költségvetési rendelet].
12 Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről.(HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
Módosítás 7 Rendeletre irányuló javaslat 5 a preambulumbekezdés (új)
(5a) E rendeletre az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet]1a rendelkezéseinek egy része alkalmazandó.
__________________
1a[A közös rendelkezésekről szóló rendelet]
Módosítás 8 Rendeletre irányuló javaslat 5 b preambulumbekezdés (új)
(5b) A tagállamoknak tartózkodniuk kell olyan további szabályok bevezetésétől, amelyek a kedvezményezett számára bonyolulttá teszik az EMGA és az EMVA igénybevételét.
(9) Rendelkezni kell a kifizető ügynökségek és koordináló szervek tagállamok általi akkreditációjáról, a vezetői nyilatkozatok és éves teljesítményjelentések megszerzésére szolgáló eljárások megállapításáról, az irányítási és kontrollrendszerek és a jelentéstételi rendszerek tanúsításáról, továbbá az éves elszámolások független szervek általi tanúsításáról. Ezenkívül a tagállami szintű ellenőrzési rendszer átláthatóságának biztosítása érdekében, különös tekintettel az engedélyezési, az érvényesítési és a kifizetési eljárásokra, a Bizottság és a minden egyes kifizető ügynökséget akkreditálni köteles tagállamok adminisztratív és auditterheinek csökkentése céljából korlátozni kell az ilyen feladatok ellátására felhatalmazott hatóságok és szervek számát az egyes tagállamok alkotmányos előírásainak betartásával.
(9) Rendelkezni kell a kifizető ügynökségek és koordináló szervek tagállamok általi akkreditációjáról, a vezetői nyilatkozatok, az éves záróelszámolási jelentések és teljesítményjelentések megszerzésére szolgáló eljárások megállapításáról, az irányítási és kontrollrendszerek és a jelentéstételi rendszerek tanúsításáról, továbbá az éves elszámolások független szervek általi tanúsításáról. Ezenkívül a tagállami szintű ellenőrzési rendszer átláthatóságának biztosítása érdekében, különös tekintettel az engedélyezési, az érvényesítési és a kifizetési eljárásokra, a Bizottság és a minden egyes kifizető ügynökséget akkreditálni köteles tagállamok adminisztratív és auditterheinek csökkentése céljából korlátozni kell az ilyen feladatok ellátására felhatalmazott hatóságok és szervek számát az egyes tagállamok alkotmányos előírásainak betartásával. A kifizető ügynökségeknek ki kell dolgozniuk a mezőgazdasági termelők melletti tanácsadói szerepüket, továbbá törekedniük kell az eljárások kedvezményezettek érdekében történő egyszerűsítésére, valamint az uniós szintű normáknak való megfelelés biztosítására.
(10) Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, ki kell jelölnie egy koordináló közjogi szervet, amely biztosítja az alapokkal való következetes gazdálkodást, kapcsolatot tart a Bizottság és a különböző akkreditált kifizető ügynökségek között, valamint biztosítja, hogy a Bizottság gyorsan megkapja a különböző kifizető ügynökségek tevékenységével kapcsolatban kért információkat. A koordináló szervnek továbbá intézkedéseket kell tennie és azokat koordinálnia kell a tagállami szinten észlelt általános jellegű hiányosságok megszüntetése céljából, valamint a Bizottságot folyamatos tájékoztatnia kell az azokkal kapcsolatos bármilyen utókövetési intézkedésről.
(10) Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, ki kell jelölnie egy koordináló közjogi szervet, amely biztosítja az alapokkal való következetes gazdálkodást, kapcsolatot tart a Bizottság és a különböző akkreditált kifizető ügynökségek között, valamint biztosítja, hogy a Bizottság gyorsan megkapja a különböző kifizető ügynökségek tevékenységével kapcsolatban kért információkat. A koordináló szervnek továbbá intézkedéseket kell tennie és azokat koordinálnia kell a tagállami vagy regionális szinten észlelt általános jellegű hiányosságok megszüntetése céljából, valamint a Bizottságot folyamatos tájékoztatnia kell az azokkal kapcsolatos bármilyen utókövetési intézkedésről.
(11) A tagállamok által akkreditált kifizető ügynökségek részvétele alapvető fontosságú az új teljesítési modell esetében ahhoz, hogy észszerű bizonyosságot lehessen szerezni arról, hogy a vonatkozó KAP-stratégiai tervekben meghatározott célkitűzések az uniós költségvetésből finanszírozott beavatkozások révén meg fognak valósulni. Ezért e rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy kizárólag az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások téríthetők vissza az uniós költségvetésből. Ezenkívül a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletben említett beavatkozások esetében az Unió által finanszírozott kiadásoknak teljesítéshez kell kapcsolódniuk és összhangban kell lenniük az alapvető uniós követelményekkel és az irányítási rendszerekkel.
(11) A tagállamok által akkreditált kifizető ügynökségek részvétele alapvető fontosságú az új teljesítési modell esetében ahhoz, hogy észszerű bizonyosságot lehessen szerezni arról, hogy a vonatkozó KAP-stratégiai tervekben meghatározott célkitűzések az uniós költségvetésből finanszírozott beavatkozások révén meg fognak valósulni. Ezért e rendeletben kifejezetten elő kell írni, hogy kizárólag az akkreditált kifizető ügynökségeknél felmerült kiadások téríthetők vissza az uniós költségvetésből. Ezenkívül a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletben említett beavatkozások esetében az Unió által finanszírozott kiadásoknak összhangban kell lenniük az alkalmazandó uniós követelményekkel és irányítási rendszerekkel, beleértve a tagállamok kötelezettségeit az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme és a teljesítményjelentés tekintetében.
(14) Annak érdekében, hogy a KAP finanszírozására szánt összegek összhangban legyenek az éves felső összeghatárokkal, a közvetlen kifizetések szintjének kiigazítására szolgáló pénzügyi fegyelmi mechanizmust fenn kell tartani. Ugyanakkor a 2000 EUR összegű küszöbértéket el kell törölni. Fenn kell tartani egy mezőgazdasági tartalékot, hogy a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő piaci fejlemények vagy súlyos válságok esetén támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára. Az (EU, Euratom) .../... rendelet [új költségvetési rendelet] 12. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a le nem kötött előirányzatok csak a következő pénzügyi évre vihetők át. Annak érdekében, hogy a végrehajtás jelentősen könnyebbé váljon a kedvezményezettek és a tagállami közigazgatási szervek számára, megújítási mechanizmust kell alkalmazni, amelynek keretében felhasználásra kerül a 2020-ban létrehozandó mezőgazdasági válságokra képzett tartalék fel nem használt összege. Ebből a célból el kell térni a 12. cikk (2) bekezdésének d) pontjától és lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdasági tartalék le nem kötött előirányzatai időbeli korlátozás nélkül átvihetők legyenek a következő pénzügyi év(ek) mezőgazdasági tartalékának finanszírozására. Ezenkívül a 2020-as pénzügyi év tekintetében egy további eltérésre is szükség van, mivel a tartalék 2020 végén fennálló, fel nem használt teljes összegét át kell vinni a 2021-es évre az új mezőgazdasági tartalék megfelelő sorába, anélkül, hogy az összeg visszakerülne a KAP-stratégiai terv szerinti, közvetlen kifizetésekhez tartozó beavatkozásokat lefedő költségvetési sorokba.
(14) Annak érdekében, hogy a KAP finanszírozására szánt összegek összhangban legyenek az éves felső összeghatárokkal, a közvetlen kifizetések szintjének kiigazítására szolgáló pénzügyi fegyelmi mechanizmust fenn kell tartani.
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 14 a preambulumbekezdés (új)
(14a) A jelenlegi válságtartalékot felül kell vizsgálni és meg kell erősíteni, hogy támogatni lehessen egy uniós mezőgazdasági válságtartalék létrehozását, amely hatékonyabb és rugalmasabb eszközként szolgálna ahhoz, hogy piaci fejlemények esetén kiegészítő támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági ágazat számára, illetve az Unió jobb választ tudjon adni a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságokra. E célból, valamint annak érdekében, hogy olyan megbízható keretrendszert lehessen kialakítani, amely lehetővé teszi a mezőgazdasági termelők számára a kockázatok megfelelő kezelését, az uniós mezőgazdasági válságtartalékból előirányzatokat kell mozgósítani az 1308/2013/EU rendeletben említett piaci stabilizációs intézkedések és kivételes intézkedések, valamint azon intézkedések finanszírozására, amelyek lehetővé teszik a tagállamok által az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 70. cikke alapján bevezetett jövedelemstabilizáló eszközök helyettesítését, amelyeket abban az esetben bocsátanak a mezőgazdasági termelők rendelkezésére, ha a mezőgazdasági jövedelem jelentősen a Bizottság által ágazatonként előzetesen meghatározott küszöbérték alá csökken, amely tekintetében a Bizottság felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 14 b preambulumbekezdés (új)
(14b) Az uniós mezőgazdasági válságtartalékot a KAP-költségvetés keretében kell létrehozni, és annak kezdeti összegét 2021-ben az EMGA és az EMVA költségvetésén felül kell meghatározni. Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében a le nem kötött előirányzatok csak a következő pénzügyi évre vihetők át. Ebből a célból el kell térni e ponttól, és lehetővé kell tenni, hogy a mezőgazdasági tartalék le nem kötött előirányzatai időbeli korlátozás nélkül átvihetők legyenek a következő pénzügyi év(ek) mezőgazdasági tartalékának finanszírozására, amelynek köszönhetően az uniós mezőgazdasági válságtartalék előirányzatai egyik évről a másikra felhalmozódhatnak a programozási időszak egésze során.
(15) A tagállami közigazgatási szervek és a mezőgazdasági termelők túlzott adminisztratív terheinek elkerülése céljából elő kell írni, hogy a pénzügyi fegyelem alkalmazása nyomán az előző pénzügyi évről áthozott összegek nem téríthetők vissza abban az esetben, ha a pénzügyi fegyelem alkalmazására két egymást követő év során már másodszor kerül sor (N+1 év), vagy ha a le nem kötött előirányzatok összege nem éri el az EMGA-kiadások éves felső összeghatárának 0,2 %-át.
(15) A tagállami közigazgatási szervek és a mezőgazdasági termelők túlzott adminisztratív terheinek elkerülése, az eljárások lehető legnagyobb mértékben történő egyszerűsítése és a kifizetési formák bonyolultságának mérséklése céljából elő kell írni, hogy a pénzügyi fegyelem alkalmazása nyomán az előző pénzügyi évről áthozott összegek nem téríthetők vissza abban az esetben, ha a pénzügyi fegyelem alkalmazására két egymást követő év során már másodszor kerül sor (N+1 év), vagy ha a le nem kötött előirányzatok összege nem éri el az EMGA-kiadások éves felső összeghatárának 0,2 %-át.
Módosítás 16 Rendeletre irányuló javaslat 16 a preambulumbekezdés (új)
(16a) Annak érdekében, hogy biztosítva legyen az esélyegyenlőség a belső piacon, alapvető fontosságú a közvetlen kifizetések szintjének tagállamok közötti kiegyenlítése. Sürgős szükség van a közvetlen kifizetések tagállamok közötti igazságos elosztására.
(21) Annak érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen különösen a mezőgazdasági piacok irányításához, a mezőgazdasági kiadások nyomon követésének megkönnyítéséhez, valamint a mezőgazdasági erőforrások közép- és hosszú távon történő nyomon követéséhez szükséges eszközökkel, rendelkezni kell az agrometeorológiai rendszer használatáról, valamint a műholdas felvételek beszerzéséről és tökéletesítéséről.
(21) Annak érdekében, hogy a Bizottság rendelkezzen különösen a mezőgazdasági piacok irányításához, a mezőgazdasági kiadások nyomon követésének megkönnyítéséhez, a természeti katasztrófák bekövetkezésekor a helyzet értékeléséhez és a kellő időben történő segítségnyújtáshoz, valamint a termeléshez szükséges mezőgazdasági erőforrások közép- és hosszú távon történő nyomon követéséhez szükséges eszközökkel, rendelkezni kell az agrometeorológiai rendszer használatáról, valamint a műholdas felvételek beszerzéséről és tökéletesítéséről.
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 21 a preambulumbekezdés (új)
(21a) A Bizottság mezőgazdasági piacok ellenőrzésében betöltött szerepét ki kell terjeszteni a fejlődő országok felől érkező és ezek felé irányuló külső kereskedelmi forgalomra is azokban az ágazatokban, amelyeket a partnerország kormánya érzékeny területként jelölt meg, biztosítandó hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat KAP-pal összefüggő kereskedelmi eredményei összhangban legyenek az Unió azon kötelezettségvállalásával, hogy biztosítja a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát.
(25) Az új KAP teljesítési modelljének struktúrájával és fő jellemzőivel összhangban a tagállamok által teljesített kifizetések uniós finanszírozásra való jogosultsága ezentúl nem az egyes kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések jogszerűségétől és szabályszerűségétől kell, hogy függjön. Az (EU) .../... rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozás-típusok tekintetében a tagállami kifizetések jogosultságát attól kell függővé tenni, hogy megfelelő teljesítések kapcsolódnak-e hozzájuk az alkalmazandó alapvető uniós követelményekkel összhangban.
(25) A KAP teljesítési modelljének struktúrájával és fő jellemzőivel összhangban a tagállamok által teljesített kifizetések uniós finanszírozásra való jogosultsága az egyes kedvezményezetteknek nyújtott kifizetések jogszerűségétől és szabályszerűségétől kell, hogy függjön. Azonban az (EU) .../... rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozás-típusok tekintetében a tagállami kifizetések jogosultságát attól kell függővé tenni, hogy megfelelnek-e az alkalmazandó uniós követelményeknek, és teljesülnek-e az alkalmazandó irányítási rendszerekre vonatkozó szabályok, beleértve a tagállamok teljesítményjelentési kötelezettségeit is.A KAP új, eredményorientált teljesítési modellje nem szüntetheti meg a tagállamok arra irányuló kötelezettségeit, hogy az Unió pénzügyi érdekei védelmének biztosítása érdekében ellenőrizzék a kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét.
(28) A tagállamoknak az N+1. év február 15-ig éves elszámolásokat és a KAP-stratégiai terv megvalósításáról készített éves teljesítményjelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak. Amennyiben ezek a dokumentumok nem kerülnek megküldésre, és emiatt a Bizottság az érintett kifizető ügynökség esetében nem tudja elvégezni a számlák elszámolását, illetve nem tudja ellenőrizni a kiadások támogathatóságát a bejelentett teljesítések függvényében, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felfüggessze a havi kifizetéseket és megszakítsa a negyedéves visszatérítéseket mindaddig, amíg nem kapja meg a hiányzó dokumentumokat.
(28) A tagállamoknak minden év február 15-ig be kel nyújtaniuk a Bizottságnak az éves elszámolásokat, az ellenőrzési összefoglalót és a vezetői nyilatkozatot. Ami a KAP-stratégiai terv megvalósításáról készített teljesítményjelentést illeti, a tagállamoknak az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő második naptári évben kell először benyújtaniuk teljesítményjelentésüket, majd ezt követően évente. Az éves teljesítménymonitoring és a többéves teljesítmény-felülvizsgálat céljából a teljesítményjelentésnek tükröznie kell a végrehajtott műveleteket és a nemzeti KAP-stratégiai tervben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, továbbá minden évben tartalmaznia kell a megvalósult eredményekre és kiadásokra vonatkozó információkat, a megvalósult eredményekre és az egyes céloktól való távolságra vonatkozó információkat kétévente, valamint lehetőség szerint jelentést kell tennie a hatásokról az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 129. cikkében említett adatok felhasználásával. Amennyiben ezek a dokumentumok nem kerülnek megküldésre, és emiatt a Bizottság az érintett kifizető ügynökség esetében nem tudja elvégezni a számlák elszámolását, illetve nem tudja ellenőrizni a kiadások támogathatóságát, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy felfüggessze a havi kifizetéseket és megszakítsa a negyedéves visszatérítéseket mindaddig, amíg nem kapja meg a hiányzó dokumentumokat.
(29) Be kell vezetni a kifizetések felfüggesztésének új formáját arra az esetre, amikor kirívóan alacsony a teljesítések szintje. Abban az esetben, amikor a bejelentett teljesítések szintje a bejelentett kiadásokhoz képest kirívóan alacsony, és a tagállamok nem tudják ezt a helyzetet megfelelő és érthető okokkal megindokolni, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az N–1. pénzügyi évre vonatkozó kiadások csökkentésén túl jövőbeli kiadások visszatérítését is felfüggessze azokkal a beavatkozásokkal összefüggésben, amelyek esetében kirívóan alacsony volt a teljesítések szintje. A szóban forgó felfüggesztést az éves teljesítményalapú záróelszámolási határozatnak meg kell erősítenie.
(29) Be kell vezetni az éves teljesítménymonitoringot arra az esetre, amikor kirívóan alacsony a teljesítések szintje. Abban az esetben, amikor a bejelentett teljesítések szintje a bejelentett kiadásokhoz képest kirívóan alacsony, és a tagállamok nem tudják ezt a helyzetet megfelelő és érthető okokkal megindokolni, a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy az érintett tagállamtól kérje a KAP-stratégiai terv végrehajtását akadályozó problémák értékelését, valamint a következő pénzügyi évre vonatkozóan további korrekciós intézkedések kidolgozását és végrehajtását azokkal a beavatkozásokkal összefüggésben, amelyek esetében kirívóan alacsony volt a teljesítések szintje.
(30) A többéves teljesítménymonitoring tekintetében is fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy felfüggessze a kifizetéseket. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott célok megvalósítása tekintetében elért késedelmes vagy nem elégséges előrelépés esetében végrehajtási jogi aktusok útján felszólítsa az érintett tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára a Bizottsággal folytatott konzultáció során kidolgozott és egyértelmű előrehaladási mutatókat tartalmazó cselekvési tervnek megfelelően. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben a tagállam nem nyújt be vagy nem hajtja végre a cselekvési tervet vagy a cselekvési terv nyilvánvalóan alkalmatlan a helyzet orvoslására, végrehajtási jogi aktusok útján felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket.
(30) Az eredméynorientált teljesítési modellre való szükséges átállás miatt a megvalósult eredményekre és az adott céloktól való távolságra vonatkozó teljesítményjelentést első alkalommal e rendelet hatálybalépését követő második év április 15-én kell benyújtani, a többéves teljesítmény-felülvizsgálatot pedig a Bizottságnak kétévente kell elvégeznie. Ennek megfelelően a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott célok megvalósítása tekintetében elért késedelmes vagy nem elégséges előrelépés esetében, és amennyiben a tagállam nem tud megfelelő indokolással szolgálni, felszólítsa az érintett tagállamot a Bizottsággal folytatott konzultáció során kidolgozott cselekvési terv benyújtására. A cselekvési tervben meg kell határozni a szükséges korrekciós intézkedéseket és azok végrehajtásának várható időkeretét. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben a tagállam nem nyújt be vagy nem hajtja végre a cselekvési tervet, vagy amennyiben egyértelművé válik, hogy a cselekvési terv nyilvánvalóan alkalmatlan a helyzet orvoslására, végrehajtási jogi aktusok útján felfüggessze a havi vagy az időközi kifizetéseket.
Módosítás 270 Rendeletre irányuló javaslat 30 a preambulumbekezdés (új)
(30a) Amennyiben a többéves teljesítmény-felülvizsgálat keretében a kifizetések felfüggesztéséről hozott bizottsági határozatot követő hatodik hónap végéig nem orvosolják a helyzetet, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy véglegesen csökkentse az érintett tagállam tekintetében felfüggesztett összeget. A véglegesen csökkentett összegeket újra elosztják annak érdekében, hogy jutalmazzák az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében említett egyedi célkitűzések tekintetében kielégítő teljesítményt nyújtó tagállamokat.
(39) Az akkreditált kifizető ügynökségek és az uniós költségvetés közötti pénzügyi kapcsolat kialakítása érdekében a Bizottságnak minden évben, az éves pénzügyi záróelszámolás keretében el kell végeznie a kifizető ügynökségek számláinak elszámolását. A záróelszámolási határozatnak az elszámolás teljességére, pontosságára és valódiságára kell korlátozódnia és nem terjedhet ki a kiadások uniós jogszabályoknak való megfelelőségére.
(39) Az akkreditált kifizető ügynökségek és az uniós költségvetés közötti pénzügyi kapcsolat kialakítása érdekében a Bizottságnak minden évben, az éves záróelszámolás keretében el kell végeznie a kifizető ügynökségek számláinak elszámolását. A záróelszámolási határozatnak az elszámolás teljességére, pontosságára és valódiságára kell korlátozódnia és nem terjedhet ki a kiadások uniós jogszabályoknak való megfelelőségére.
(40) Az új teljesítési modellnek megfelelően éves teljesítményalapú záróelszámolást kell készíteni annak ellenőrzése céljából, hogy a kiadások a bejelentett eredmények függvényében támogathatók-e. Az olyan helyzetek kezelése érdekében, amikor a bejelentett kiadásokhoz nem társulnak megfelelő bejelentett eredmények és a tagállam nem tudja megindokolni az eltérést, kifizetéscsökkentési mechanizmust kell bevezetni.
(42) Az uniós költségvetés pénzügyi érdekeinek védelme céljából a tagállamoknak megfelelő rendszereket kell bevezetniük annak érdekében, hogy meggyőződhessenek arról, hogy az alapokból finanszírozott műveletek ténylegesen megvalósulnak, és végrehajtásuk megfelelő módon történik, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás jelenlegi stabil keretének fenntartása mellett. A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel15, a 2988/95/Euratom, EK tanácsi rendelettel16, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel17 és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel18 összhangban, az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok és a csalás megelőzését, feltárását, korrekcióját és kivizsgálását, az eltűnt, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált pénzeszközök visszafizettetését és adott esetben közigazgatási szankciók alkalmazását. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 883/2013/EU, Euratom rendelettel és a 2185/96/Euratom, EK rendelettel összhangban vizsgálatokat – többek között helyszíni ellenőrzéseket és szemléket – végezhet annak megállapítása céljából, hogy történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit. Az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban az Európai Ügyészség kinyomozhatja és büntetőeljárás alá vonhatja az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv19 szerinti, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalásokat és más jogellenes tevékenységeket. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, amely uniós finanszírozásban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, az Európai Ügyészség és az Európai Számvevőszék számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. A tagállamoknak gondoskodniuk kell azon rendszerek meglétéről, amelyek révén a feltárt szabálytalanságokról és a KAP-stratégiai tervben a tagállamok által meghatározott feltételek be nem tartásáról, ezen belül a csalásokról, valamint azok utánkövetéséről és az OLAF vizsgálatainak nyomon követéséről jelentést tudnak tenni a Bizottságnak abból a célból, hogy az OLAF gyakorolhassa hatáskörét és hatékonyan tudja elemezni a szabálytalanságokat. Az alapokkal kapcsolatos panaszok hatékony kivizsgálása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szükséges szabályozás meglétét.
(A magyar változatot nem érinti.)
__________________
15 Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).
16 A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).
17 A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
18 A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 46 a preambulumbekezdés (új)
(46a) Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat az ellenőrzések és a szankciók vonatkozásában.
Módosítás 215 Rendeletre irányuló javaslat 46 b preambulumbekezdés (új)
(46b) Az EMVA-ból és az EMGA-ból nyújtott támogatások nagyobb mértékű elszámoltathatóságának és átláthatóságának biztosítása érdekében a tagállamoknak az integrált igazgatási és kontrollrendszeren keresztül további információkat kell gyűjteniük a tulajdonosi struktúrákról. A földkoncentráció és a tulajdonosi struktúrák nyomon követésének, valamint az esetleges összeférhetetlenségek, korrupció és csalárd magatartás kivizsgálásának megkönnyítése érdekében a kedvezményezetteknek adott esetben fel kell tüntetniük anyavállalatuk vagy leányvállalataik kilétét. A kérelmezőknek az adminisztratív terhek minimálisra csökkentése érdekében segítséget kell nyújtani, például előre kitöltött igénylőlapok és a megfelelő adatokhoz való hozzáférés révén.
(47) Az integrált rendszer meglévő elemeit, különösen a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre, a földrajzi térinformatikai és az állatállomány-alapú pályázati rendszerre, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerre, a kedvezményezettek személyazonosságának nyilvántartására szolgáló rendszerre, valamint az ellenőrzési és szankciórendszerre vonatkozó rendelkezéseket meg kell tartani. A tagállamoknak az információtechnológiákon (például Galileo és EGNOS) túlmenően továbbra is használniuk kell a Kopernikusz program által biztosított adatokat vagy információkat annak érdekében, hogy Unió-szerte átfogó és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi politikák nyomon követéséhez, valamint a Kopernikusz Sentinel műholdak és szolgáltatások által szerzett, teljes, ingyenes és nyílt hozzáférésű adatok és információk alkalmazásának ösztönzéséhez. Ebből a célból az integrált rendszernek tartalmaznia kell egy területmegfigyelő rendszert is.
(47) Az integrált rendszer, ezen belül is a korai előrejelző rendszer meglévő elemeit, különösen a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerre, a földrajzi térinformatikai és az állatállomány-alapú pályázati rendszerre, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszerre, a kedvezményezettek személyazonosságának nyilvántartására szolgáló rendszerre, valamint az ellenőrzési és szankciórendszerre vonatkozó rendelkezéseket megfelelő szinten fenn kell tartani, ugyanakkor kellően figyelembe kell venni az arányosságot és annak szükségességét, hogy ne rójanak indokolatlan adminisztratív terheket a mezőgazdasági termelőkre és a közigazgatási szervekre. A tagállamoknak az információtechnológiákon (például Galileo és EGNOS) túlmenően továbbra is használniuk kell a Kopernikusz program által biztosított adatokat vagy információkat annak érdekében, hogy Unió-szerte átfogó és összehasonlítható adatok álljanak rendelkezésre az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó agrár-környezetvédelmi politikák nyomon követéséhez, valamint a Kopernikusz Sentinel műholdak és szolgáltatások által szerzett, teljes, ingyenes és nyílt hozzáférésű adatok és információk alkalmazásának ösztönzéséhez. Ebből a célból az integrált rendszernek tartalmaznia kell egy területmegfigyelő rendszert is, amely korlátozhatja azon esetek számát, amikor a mezőgazdasági üzemek ellenőrzésére van szükség, valamint csökkentheti a mezőgazdasági termelőkre rótt adminisztratív terheket.
(48) A KAP végrehajtása céljából bevezetendő irányítási rendszerek részét képező integrált rendszernek biztosítania kell, hogy az éves teljesítményjelentésekben szolgáltatott összesített adatok megbízhatók és ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel a megfelelően működő integrált rendszer fontosságára, minőségi követelményeket kell meghatározni. A tagállamoknak évente minőségértékelésnek kell alávetniük a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert, a földrajzi térinformatikai pályázati rendszert, valamint a területmegfigyelő rendszert. A tagállamoknak kezelniük kell a hiányosságokat és a Bizottság kérésére cselekvési tervet kell kidolgozniuk.
(48) A KAP végrehajtása céljából bevezetendő irányítási rendszerek részét képező integrált rendszernek biztosítania kell, hogy a jelentésekben szolgáltatott összesített adatok megbízhatók és ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel a megfelelően működő integrált rendszer fontosságára, minőségi követelményeket kell meghatározni. A tagállamoknak évente minőségértékelésnek kell alávetniük a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszert, a földrajzi térinformatikai pályázati rendszert, valamint a területmegfigyelő rendszert. A tagállamoknak kezelniük kell a hiányosságokat és a Bizottság kérésére cselekvési tervet kell kidolgozniuk.
(49) „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény szerint a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések ösztönzése, valamint a környezetvédelmi és éghajlatváltozásra vonatkozó uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás képezi a jövőbeli KAP stratégiai céljait. Ezért szükségessé vált a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer adatainak és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer egyéb adatainak környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célból történő, nemzeti és uniós szintű megosztása. Ezért rendelkezni kell az integrált rendszeren keresztül összegyűjtött, környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célból lényeges adatoknak a tagállami közigazgatási szervek közötti, valamint az uniós intézményekkel és szervekkel történő megosztásáról. Az európai statisztikák elkészítéséhez a különböző közigazgatási szervek rendelkezésére álló adatok hatékonyabb felhasználása érdekében rendelkezni kell arról is, hogy az integrált rendszerből származó adatokat statisztikai célból az európai statisztikai rendszer részét képező szervek rendelkezésére kell bocsátani.
(49) „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője”, „Az európai zöld megállapodás”, „A „termelőtől a fogyasztóig” stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” és „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia” című bizottsági közlemények szerint a környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések ösztönzése, valamint a környezetvédelmi és éghajlatváltozásra vonatkozó uniós célkitűzések és célértékek eléréséhez való hozzájárulás képezi a jövőbeli KAP stratégiai céljait. Ezért szükségessé vált a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer adatainak és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer egyéb adatainak környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célból történő, nemzeti és uniós szintű megosztása. Ezért rendelkezni kell az integrált rendszeren keresztül összegyűjtött, környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célból lényeges adatoknak a tagállami közigazgatási szervek közötti, valamint az uniós intézményekkel és szervekkel történő megosztásáról. Az európai statisztikák elkészítéséhez a különböző közigazgatási szervek rendelkezésére álló adatok hatékonyabb felhasználása érdekében rendelkezni kell arról is, hogy az integrált rendszerből származó adatokat statisztikai célból az európai statisztikai rendszer részét képező szervek rendelkezésére kell bocsátani.
Módosítás 209 és 285 Rendeletre irányuló javaslat 49 a preambulumbekezdés (új)
(49a) „A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért” című, 2020. május 20-i bizottsági közlemény felhívja a figyelmet a szociális jogok európai pillérében foglalt alapelvek tiszteletben tartásának fontosságára. A munkavállalók szociális védelmével, munka- és lakhatási körülményeivel, valamint az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos megfontolások fontos szerepet fognak játszani a méltányos, erős és fenntartható élelmiszerrendszerek kialakításában. A KAP-nak az egyik olyan eszköznek kell lennie, amely előmozdítja a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseit.
(53) A mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi szerkezetére tekintettel és a belső piac működése érdekében szükség van a tagállamok közötti együttműködés megszervezésére. Emellett szükség van a harmadik országban székhellyel rendelkező, kifizetésekben részesülő vagy kifizetéseket teljesítő vállalkozások uniós szintű központosított dokumentációs rendszerének létrehozására.
(53) A mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi szerkezetére tekintettel, valamint a belső piac működése és a fejlesztési szempontú uniós szakpolitikai koherencia tiszteletben tartása érdekében szükség van a tagállamok közötti, illetve a tagállamok és a harmadik országok közötti együttműködés megszervezésére. Emellett szükség van a harmadik országban székhellyel rendelkező, kifizetésekben részesülő vagy kifizetéseket teljesítő vállalkozások uniós szintű központosított dokumentációs rendszerének létrehozására. Ennek a rendszernek hozzá kell járulnia a KAP végrehajtása és az Unió külső politikáinak célkitűzései közötti következetlenségek feltárásához is.A rendszer hozzájárul továbbá a [.../...] rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletben] vázolt KAP-célkitűzések elérésének nyomon követéséhez, mivel lehetővé teszi a fent említett, harmadik országbeli kötelezettségvállalások által a fenntartható fejlesztésre vonatkozó 2030-as menetrendre és az Unió fejlesztési célkitűzéseire kifejtett hatás értékelését, az EUMSZ 208. cikkében foglaltak szerint.
Módosítás 210 és 286 Rendeletre irányuló javaslat 55 preambulumbekezdés
(55) A feltételesség a KAP fontos eleme, különös tekintettel annak környezetvédelmi és éghajlat-politikai vonatkozására, valamint a közegészségüggyel és az állatokkal kapcsolatos kérdésekre. Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és adott esetben szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára egyenlő versenyfeltételeket lehessen teremteni, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség ellenőrzése és a szankciók vonatkozásában.
(55) A feltételesség a KAP fontos eleme, amely szavatolja, hogy a kifizetések nagymértékben fenntarthatók legyenek, továbbá egyenlő versenyfeltételeket biztosít a mezőgazdasági termelők számára a tagállamokon belül és a tagállamok között, különös tekintettel a KAP szociális, környezetvédelmi és éghajlat-politikai vonatkozására, valamint a közegészségügyre és az állatjólétre is. Ebből kifolyólag ellenőrzéseket kell végezni és adott esetben szankciókat kell alkalmazni a feltételességi rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében. Ahhoz, hogy a különböző tagállamok kedvezményezettjei számára biztosítani lehessen az említett egyenlő versenyfeltételeket, uniós szinten be kell vezetni bizonyos általános szabályokat a feltételesség, az ellenőrzések és a nem megfeleléssel összefüggő szankciók vonatkozásában.
(57) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy részletesen meghatározzák a szankciókat, ugyanakkor ezeknek a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, valamint nem sérthetik az uniós vagy nemzeti jog egyéb rendelkezéseiben megállapított más szankciókat. Annak biztosítására, hogy a tagállamok hatékony és koherens megközelítést alkalmazzanak, rendelkezni kell egy uniós szintű minimális szankciómértékről a hanyagság miatt első alkalommal történő nem teljesítés esetére; újabb előfordulás esetén magasabb mértékű szankciót kell alkalmazni, a szándékosság pedig a támogatásból való teljes kizárást vonhatja maga után. A szankciók arányosságának biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a csekély mértékű, első alkalommal előforduló meg nem felelések esetére korai előrejelző rendszert vezessenek be.
(57) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy részletesen meghatározzák a szankciókat, ugyanakkor ezeknek a szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, valamint nem sérthetik az uniós vagy nemzeti jog egyéb rendelkezéseiben megállapított más szankciókat. Annak biztosítására, hogy a tagállamok hatékony és koherens megközelítést alkalmazzanak, rendelkezni kell az uniós szintű minimális szankció mértékekről. E szankció mértékek a hanyagság miatt első alkalommal történő nem teljesítés eseteire alkalmazandók, újabb előfordulás esetén azonban magasabb mértékű szankciót kell alkalmazni, a szándékosság pedig akár a támogatásból való teljes kizárást vonja maga után. A szankciók arányosságának biztosítása érdekében a tagállamoknak a csekély mértékű, első alkalommal előforduló meg nem felelések esetére korai előrejelző rendszert kell bevezetniük, amely figyelmezteti a kedvezményezetteket a korrekciós intézkedés meghozatalára irányuló kötelezettségükre és lehetővé teszi számukra a meg nem felelés orvoslását.Nem szabható ki adminisztratív szankció abban az esetben, ha a meg nem felelés oka vis maiornak, puszta hanyagságnak vagy az illetékes hatóság vagy más hatóság által elismert nyilvánvaló hibának tudható be.
Módosítás 216 Rendeletre irányuló javaslat 66 a preambulumbekezdés (új)
(66a) Miután az Európai Parlament nagyobb átláthatóságot kért a mezőgazdasági földterületek elosztásával és a földtulajdon koncentrációjával kapcsolatban1a, amely hatással van a mezőgazdasági termelők földhöz jutására, valamint az európai ombudsman1b és a Számvevőszék véleménye után, miszerint fel kell deríteni a KAP kedvezményezettjeihez kapcsolódó tulajdonosi szerkezeteket az uniós forrásokkal kapcsolatos esetleges csalásokkal és visszaélésekkel összefüggésben, és tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló statisztikák1c korlátozott képet adnak a mezőgazdasági üzemek tulajdonosairól és ellenőrzéséről, és a nagyarányú földszerzések és a földtulajdon koncentrációja hatóságok általi nyomon követésének megkönnyítése, valamint az EMVA-ból és az EMGA-ból nyújtott támogatások nagyobb mértékű elszámoltathatóságának és átláthatóságának biztosítása érdekében ezért a tulajdonosi szerkezetre vonatkozó információkat is nyilvánosságra kell hozni. A KAP-alapok kedvezményezettjei a tagállamok által utólagosan közzétett listájának adott esetben lehetővé kell tennie az anyavállalatok azonosítását is. Ez jelentősen hozzájárulna a tulajdonosi struktúrák nyomon követéséhez, és megkönnyítené az esetleges összeférhetetlenségek, a korrupció és a csalárd magatartások kivizsgálását.
__________________
1a Az Európai Parlament 2017. március 30-i állásfoglalása a termőföldek koncentrációjának jelenlegi állapotáról az Unióban: a mezőgazdasági termelők földhöz jutásának megkönnyítésének mikéntje (Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0197)
1b Az európai ombudsman 1782/2019/EWM ügyben hozott határozata
1c Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1091 rendelete (2018. július 18.) az integrált mezőgazdasági statisztikákról, valamint az 1166/2008/EK és az 1337/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 200., 2018.8.7., 1. o.).
(71) Az ezeknek az információknak az e rendeletben meghatározott általános információkkal együtt történő közzététele átláthatóbbá teszi az uniós finanszírozásoknak a KAP keretében való felhasználását, és ezáltal hozzájárul a közös agrárpolitika láthatóságához és jobb megértéséhez. Ezáltal közvetlenebbé válik a polgárok részvétele a döntéshozatali eljárásban, továbbá biztosítja a polgárok irányában a közigazgatás nagyobb mértékű legitimitását, hatékonyságát és elszámoltathatóságát. A közzététel emellett felhívja a polgárok figyelmét a mezőgazdaság által biztosított „közjavakra” vonatkozó konkrét példákra, és ezáltal alátámasztja a mezőgazdasági ágazatban nyújtott állami támogatások létjogosultságát.
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 272 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk
E rendelet alkalmazásában:
E rendelet alkalmazásában:
a) „szabálytalanság”: a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti szabálytalanság;
a) „szabálytalanság”: a 2988/95/EK, Euratom rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti szabálytalanság;
b) „irányítási rendszerek”: az e rendelet II. címének II. fejezetében említett irányítási szervek és az e rendeletben, illetve az (EU) …/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] meghatározott alapvető uniós követelmények, ideértve az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett éves teljesítményjelentés céljából létrehozott jelentési rendszert is;
b) „irányítási rendszerek”: az e rendelet II. címének II. fejezetében említett irányítási szervek és az e rendeletben, illetve az (EU) …/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] meghatározott alapvető uniós követelmények, ideértve az e rendelet 57. cikkében említett, az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmével kapcsolatos tagállami kötelezettségeket, valamint az e rendelet 38a. cikkében említett éves teljesítménymonitoring és az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett többéves teljesítmény-felülvizsgálat céljából létrehozott jelentési rendszert is;
c) „alapvető uniós követelmények”: az (EU) …/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] és az e rendeletben meghatározott követelmények.
c) „alapvető uniós követelmények”: az (EU) .../... rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] és az e rendeletben, az (EU) 2018/1046 rendeletben (költségvetési rendelet) és a 2014/24/EU irányelvben (közbeszerzési irányelv) meghatározott követelmények;
ca) „uniós követelmények”: a tagállam KAP-stratégiai tervében szereplő alapvető uniós követelmények és az (EU) .../... rendeletből [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] eredő támogathatósági szabályok;
cb) „kimeneti mutató”: az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 2. cikkének 12. pontjában meghatározottak szerinti kimeneti mutató;
cc) „eredménymutató”: az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 2. cikkének 13. pontjában meghatározottak szerinti eredménymutató;
cd) „súlyos hiányosság”: az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 2. cikkének 30. pontjában meghatározottak szerinti súlyos hiányosság;
ce) „közreműködő szervezet”: az (EU) …/… rendelet [a közös rendelkezésekről szóló rendelet] 2. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerinti közreműködő szervezet;
cf) „cselekvési terv”: az e rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében és 40. cikkének (1) bekezdésében említett cselekvési terv.
Módosítás 39 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – -a pont (új)
-a) a kedvezményezett halála;
Módosítás 40 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a pont
a) a mezőgazdasági üzemet jelentős mértékben sújtó, súlyos természeti katasztrófa;
a) a mezőgazdasági üzemet jelentős mértékben sújtó természeti katasztrófa vagy meteorológiai esemény;
Módosítás 41 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa) a kedvezményezett tartós munkaképtelensége;
Módosítás 42 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab) a mezőgazdasági üzemet jelentős mértékben sújtó piaci körülmények;
Módosítás 43 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartásra szolgáló építmények véletlen megsemmisülése;
b) a mezőgazdasági üzem részét képező, állattartásra szolgáló építmények megsemmisülése;
Módosítás 44 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés – c pont
c) a kedvezményezett állat-, illetve növényállományának egy részét vagy egészét érintő járványos állatbetegség, illetve növénybetegség;
c) a kedvezményezett állat-, illetve növényállományának egy részét vagy egészét érintő járványos állatbetegség, növénybetegség, illetve kártevőfertőzés;
A tagállamok az első bekezdés a) pontját az ugyanazon természeti katasztrófa vagy meteorológiai esemény által sújtott mezőgazdasági üzemek csoportjára is alkalmazhatják.
Az EMVA végrehajtása a tagállamok és az Unió között fennálló megosztott irányítás keretében történik. Az EMVA az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címének 4. fejezetében említett, a KAP-stratégiai terv szerinti vidékfejlesztési beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást finanszírozza.
Az EMVA végrehajtása a tagállamok és az Unió között fennálló megosztott irányítás keretében történik. Az EMVA az (EU)…/…rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III.címének 4.fejezetében említett, a KAP-stratégiai terv szerinti vidékfejlesztési beavatkozásokhoz, valamint a 112. cikk szerinti intézkedésekhez nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást finanszírozza.
Az alapokból – a Bizottság kezdeményezésére vagy annak nevében – közvetlen módon finanszírozhatók a KAP végrehajtásához szükséges előkészítési, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedések, valamint értékelés, audit és ellenőrzés. Különösen az alábbiak tartoznak ide:
Az alapokból – a Bizottság kezdeményezésére vagy annak nevében – közvetlen módon finanszírozhatók a KAP végrehajtásához szükséges fokozott előkészítési, monitoring, adminisztratív és technikai segítségnyújtási intézkedések, valamint értékelés, audit és ellenőrzés.Az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 86. cikkének (3) bekezdésében említett EMVA-hozzájárulás a tagállam új irányítási és kontrollrendszerei tekintetében figyelembe veszi a fokozott adminisztratív kapacitásépítést. Különösen az alábbiak tartoznak ide:
Módosítás 48 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – f pont
f) a KAP-ról szóló tanulmányok, valamint az alapok által finanszírozott intézkedések értékelése, beleértve az értékelési módszerek tökéletesítését és a KAP-pal összefüggő gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjét, továbbá az Európai Beruházási Bankkal (EBB) közösen készített tanulmányok,
f) a KAP-ról szóló tanulmányok, valamint az alapok által finanszírozott intézkedések értékelése, beleértve az értékelési módszerek tökéletesítését és a KAP-pal összefüggő gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjét, az érintett érdekelt felekkel való konzultáció, továbbá az Európai Beruházási Bankkal (EBB) közösen készített tanulmányok,
Módosítás 49 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – h pont
h) a vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kapcsolódó, uniós szintű információterjesztésre, figyelemfelkeltésre, együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzésére irányuló intézkedésekhez való hozzájárulás, beleértve az érintett feleket összekapcsoló hálózat létrehozatalát;
h) a vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kapcsolódó, uniós szintű információterjesztésre, figyelemfelkeltésre, érintett érdekelt felekkel folytatott együttműködés és tapasztalatcsere ösztönzésére irányuló intézkedésekhez való hozzájárulás, beleértve az érintett feleket összekapcsoló hálózat létrehozatalát;
Módosítás 50 Rendeletre irányuló javaslat 7 a cikk (új)
7a. cikk
Illetékes hatóság
(1) A tagállamok kijelölnek egy miniszteri szintű hatóságot, amelynek hatáskörébe tartozik:
a) a 9. cikk (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;
b) a 10. cikkben említett koordináló szerv akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;
c) a 11. cikkben említett tanúsító szerv kijelölése és kijelölésének visszavonása;
d) az e fejezet alapján az illetékes hatóságra ruházott feladatok ellátása az arányosság elvének figyelembevétele mellett.
(2) Az illetékes hatóság Bizottság által a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadandó kritériumok vizsgálata alapján közokiratban dönt a következőkről:
a) a kifizető ügynökség és a koordináló szerv akkreditációjának megadása, illetve felülvizsgálatot követő visszavonása;
b) a tanúsító szerv kijelölése és kijelölésének visszavonása.
Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a kifizető ügynökségek, a koordináló szerv és a tanúsító szerv akkreditációjáról vagy kijelöléséről, valamint az akkreditáció vagy a kijelölés visszavonásáról.
A Bizottság előmozdítja az irányítási rendszerek működtetésével kapcsolatos bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását.
(1) A kifizető ügynökségek a tagállamok olyan szervezeti egységei vagy szervei, amelyek felelnek az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokkal való gazdálkodásért és azok kontrolljáért.
(1) A kifizető ügynökségek a tagállamok és adott esetben a régiók olyan szervezeti egységei vagy szervei, amelyek felelnek az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokkal való gazdálkodásért és azok kontrolljáért.
A kifizetések teljesítésének kivételével e feladatok végrehajtása átruházható.
A kifizetések teljesítésének kivételével e feladatok végrehajtása átruházható.
(2) A tagállamok olyan szervezeti egységeket vagy szerveket akkreditálnak kifizető ügynökségként, amelyek olyan igazgatási szervezettel és belső ellenőrzési rendszerrel rendelkeznek, amely kellő garanciát nyújt arra, hogy a kifizetések jogszerűek és szabályosak legyenek, és elszámolásuk is a szabályoknak megfelelően történjen. Ennek érdekében a kifizető ügynökségeknek teljesíteniük kell az akkreditálásnak a belső környezetre, a kontrolltevékenységekre, a tájékoztatásra és kommunikációra, valamint a monitoringra vonatkozó azon minimumfeltételeit, amelyeket a Bizottság a 10. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően állapít meg.
(2) A tagállamok olyan szervezeti egységeket vagy szerveket akkreditálnak kifizető ügynökségként, amelyek olyan igazgatási szervezettel és belső ellenőrzési rendszerrel rendelkeznek, amely kellő garanciát nyújt arra, hogy a kifizetések jogszerűek és szabályosak legyenek, és elszámolásuk is a szabályoknak megfelelően történjen. Ennek érdekében a kifizető ügynökségeknek teljesíteniük kell az akkreditálásnak a belső környezetre, a kontrolltevékenységekre, a tájékoztatásra és kommunikációra, valamint a monitoringra vonatkozó azon minimumfeltételeit, amelyeket a Bizottság a 12a. cikk (1) bekezdése a) pontjának megfelelően állapít meg.
Minden tagállam az alábbiak szerint korlátozza akkreditált kifizető ügynökségei számát:
Minden tagállam – saját alkotmányos előírásainak figyelembevételével – az alábbiak szerint korlátozza akkreditált kifizető ügynökségei számát:
a) nemzeti szinten vagy adott esetben régiónként egyetlen ügynökségre; és
a) nemzeti szinten vagy adott esetben régiónként egyetlen ügynökségre; és
b) egyetlen, az EMGA és az EMVA irányításáért egyaránt felelős ügynökségre.
b) egyetlen, az EMGA és az EMVA irányításáért egyaránt felelős ügynökségre, amennyiben csak egyetlen nemzeti szintű ügynökség létezik.
Ha azonban a kifizető ügynökségek létrehozása regionális szinten történik, a tagállamok emellett vagy nemzeti szinten is akkreditálnak egy kifizető ügynökséget a jellegüknél fogva nemzeti szinten irányítandó támogatási rendszerek számára, vagy pedig e rendszerek irányításával a regionális kifizető ügynökségeiket bízzák meg.
Ha azonban a kifizető ügynökségek létrehozása regionális szinten történik, a tagállamok emellett vagy nemzeti szinten is akkreditálnak egy kifizető ügynökséget a jellegüknél fogva nemzeti szinten irányítandó támogatási rendszerek számára, vagy pedig e rendszerek irányításával a regionális kifizető ügynökségeiket bízzák meg.
A kifizető ügynökségek 2014 és 2020 közötti időszakra szóló akkreditációját át kell vinni a 2021–2027-es programozási időszakra, feltéve, hogy értesítették az illetékes hatóságot arról, hogy teljesítik az akkreditációs kritériumokat, és amennyiben a 7a. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerint végzett felülvizsgálat nem ennek ellenkezőjéről tanúskodik.
Azon kifizető ügynökségek akkreditációját, amelyek legalább három éven keresztül nem foglalkoznak EMGA- vagy EMVA-kiadásokkal, vissza kell vonni.
Azon kifizető ügynökségek akkreditációját, amelyek legalább három éven keresztül nem foglalkoznak EMGA- vagy EMVA-kiadásokkal, vissza kell vonni.
E rendelet hatálybalépésének időpontját követően a tagállamok nem nevezhetnek ki további új kifizető ügynökségeket.
[E rendelet hatálybalépésének időpontja] követően a tagállamok további kifizető ügynökségeket nevezhetnek ki, amennyiben:
a) az akkreditált kifizető ügynökségek száma nem növekszik a 2019. december 31-i helyzet viszonylatában; vagy
b) az új kifizető ügynökségeket az érintett tagállam közigazgatási átszervezése nyomán nevezik ki.
(3) Az (EU, Euratom) …/2018 európai parlamenti és tanácsi rendelet [az új költségvetési rendelet] („költségvetési rendelet”) 63. cikkének (5) és (6) cikke alkalmazásában az akkreditált kifizető ügynökség vezetője az érintett pénzügyi évet követő év február 15-éig összeállítja és a Bizottsághoz eljuttatja a következőket:
(3) Az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet („költségvetési rendelet”) 63. cikkének (5) és (6) cikke alkalmazásában az akkreditált kifizető ügynökség vezetője az érintett pénzügyi évet követő év február 15-éig összeállítja és a Bizottsághoz eljuttatja a következőket:
a) az akkreditált kifizető ügynökségre bízott feladatok végrehajtása során felmerült kiadásokra vonatkozó éves elszámolások, a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontja szerint, továbbá az 51. cikk értelmében történő elszámoláshoz szükséges információk;
a) az akkreditált kifizető ügynökségre bízott feladatok végrehajtása során felmerült kiadásokra vonatkozó éves elszámolások, a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének a) pontja szerint, továbbá az 51. cikk értelmében történő elszámoláshoz szükséges információk;
b) az 52. cikk (1) bekezdésében említett éves teljesítményjelentés, amely tanúsítja, hogy a kiadások összhangban vannak a 35. cikkel;
b) a végleges ellenőrzési jelentések és az elvégzett ellenőrzések éves összefoglalója, beleértve azok eredményét is, valamint a rendszerekben auditok és kontrollok révén azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzése, valamint a meghozandó vagy tervbe vett korrekciós intézkedések, a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említettek szerint.
c) a költségvetési rendelet 63. cikkének (6) bekezdése szerinti vezetői nyilatkozat a következőkre vonatkozóan:
c) a költségvetési rendelet 63. cikkének (6) bekezdése szerinti vezetői nyilatkozat a következőkre vonatkozóan:
i. annak ténye, hogy az információ a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említettek szerint teljes körű, pontos és benyújtása megfelelő,
i. annak ténye, hogy az információ a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének a) pontjában említettek szerint teljes körű, pontos és benyújtása megfelelő,
ii. azon irányítási rendszerek megfelelő működése, amelyek kellő mértékű garanciát nyújtanak az éves teljesítményjelentésben jelentett eredmények tekintetében, a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontjában említettek szerint,
ii. az alapvető uniós követelményekkel összhangban bevezetett belső ellenőrzési rendszerek megfelelő működése, ami a költségvetési rendelet 63. cikke (6) bekezdésének b) és c) pontjában említettek szerint kellő mértékű garanciát nyújt arra, hogy a kiadások összhangban vannak e rendelet 35. cikkével,
iii. a rendszerekben auditok és kontrollok révén azonosított hibák és gyengeségek jellegének és mértékének elemzése, valamint a meghozandó vagy tervbe vett korrekciós intézkedések, a költségvetési rendelet 63. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említettek szerint.
A Bizottság az érintett tagállam kérésére az első albekezdésben említett február 15-i határidőt a költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerint kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.
A Bizottság az érintett tagállam kérésére az első albekezdésben említett február 15-i határidőt a költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdésének második albekezdésében foglaltak szerint kivételes esetben március 1-jéig meghosszabbíthatja.
(3a) A 38a. cikkben említett éves teljesítménymonitoring és az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett többéves teljesítmény-felülvizsgálat alkalmazásában az akkreditált kifizető ügynökség vezetője az érintett pénzügyi évet követő év február 15-éig összeállítja és a Bizottsághoz eljuttatja a teljesítményjelentést.
A jelentésnek tükröznie kell a végrehajtott műveleteket és a nemzeti KAP-stratégiai tervben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket, továbbá minden évben tartalmaznia kell a megvalósult eredményekre és kiadásokra vonatkozó információkat, a megvalósult eredményekre és az egyes céloktól való távolságra vonatkozó információkat kétévente, valamint lehetőség szerint jelentést kell tennie a hatásokról az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 129. cikkében említett adatok felhasználásával.
A teljesítményjelentést első alkalommal [az e rendelet hatálybalépésétől számított két év]-ig, majd 2030-cal bezárólag évente be kell nyújtani a Bizottságnak. Az első teljesítményjelentésnek [az e rendelet hatálybalépésének dátumát] követő első két pénzügyi évre kell kiterjednie. Az (EU) …/…rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címének II. fejezetében említett közvetlen kifizetéseket illetően a teljesítményjelentésnek csupán az [e rendelet hatálybalépésétől számított egy év]. pénzügyi évre kell kiterjednie.
(4) Amennyiben a tagállam egynél több kifizető ügynökséget akkreditál, kijelöl egy közjogi koordináló szervet, amely a következő feladatok elvégzéséért felelős:
a) a Bizottság rendelkezésére bocsátandó információk összegyűjtése és a Bizottság részére történő megküldése;
b) az 52. cikk (1) bekezdésében említett éves teljesítményjelentés eljuttatása;
c) intézkedések megtétele vagy koordinálása bármilyen általános jellegű hiányosság megszüntetése céljából, valamint a Bizottság folyamatos tájékoztatása az azokkal kapcsolatos bármilyen utókövetési intézkedésről;
d) az uniós szabályok összehangolt alkalmazásának ösztönzése és biztosítása.Az első albekezdés a) pontjában említett pénzügyi információk feldolgozása tekintetében a tagállamok a koordináló szervet egyedi akkreditálásnak vetik alá.
A koordináló szerv által eljuttatott éves teljesítményjelentés beletartozik a 11. cikk (1) bekezdésében említett vélemény hatókörébe, és elküldésekor ahhoz a jelentés egészére vonatkozó vezetői nyilatkozatot kell csatolni.
(5) Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség esetében nem teljesül vagy a továbbiakban nem teljesül egy vagy több, a (2) bekezdésben említett akkreditációs feltétel, a tagállam – saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére eljárva – visszavonja az akkreditációt, hacsak a kifizető ügynökség az illetékes hatóság által a probléma súlyossága függvényében megállapított határidőn belül meg nem teszi a szükséges változtatásokat.
(5) Amennyiben egy akkreditált kifizető ügynökség esetében nem teljesül vagy a továbbiakban nem teljesül egy vagy több, a (2) bekezdésben említett akkreditációs feltétel, a tagállam – saját kezdeményezésére vagy a Bizottság kérésére eljárva – visszavonja az akkreditációt, hacsak a kifizető ügynökség az illetékes hatóság által a probléma súlyossága függvényében megállapított határidőn belül meg nem teszi a szükséges változtatásokat.
(6) A kifizető ügynökségek irányítják a felelősségi körükbe tartozó állami intervencióhoz kapcsolódó műveleteket és biztosítják azok kontrollját, továbbá vállalják az általános felelősséget e téren.
(6) A kifizető ügynökségek irányítják a felelősségi körükbe tartozó állami intervencióhoz kapcsolódó műveleteket és biztosítják azok kontrollját, továbbá vállalják az általános felelősséget e téren.
Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által végrehajtott pénzügyi eszközök révén nyújtott támogatások esetében, amelyekben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, a kifizető ügynökség a kifizetési kérelmeket alátámasztó, az EBB vagy más nemzetközi pénzügyi szervezet által benyújtott kontrolljelentésre támaszkodik.
Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által végrehajtott pénzügyi eszközök révén nyújtott támogatások esetében, amelyekben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, a kifizető ügynökség a kifizetési kérelmeket alátámasztó, az EBB vagy más nemzetközi pénzügyi szervezet által benyújtott kontrolljelentésre támaszkodik.
Módosítás 63 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk
9. cikk
törölve
Illetékes hatóság
(1) A tagállamok kijelölnek egy miniszteri szintű hatóságot, amelynek hatáskörébe tartozik:
a) a 8. cikk (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek akkreditációjának megadása, felülvizsgálata és visszavonása;
b) a 8. cikk (4) bekezdésében említett koordináló szerv akkreditálása;
c) a 11. cikkben említett tanúsító szerv kinevezése;
d) az e fejezet címén az illetékes hatóságra ruházott tevékenységek elvégzése.
(2) Az illetékes hatóság a Bizottság által a 10. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban elfogadandó akkreditációs kritériumok teljesítésének vizsgálata alapján közokiratban dönt a kifizető ügynökség és a koordináló szerv akkreditációjának megadásáról, illetve – felülvizsgálatot követő – visszavonásáról. Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot az akkreditációk megadásáról, illetve visszavonásáról.
Módosítás 222 Rendeletre irányuló javaslat 10 a cikk (új)
10a. cikk
Koordináló szervek
(1) Amennyiben egy tagállamban egynél több kifizető ügynökséget akkreditáltak, az adott tagállam kijelöl egy közjogi koordináló szervet, amely a következő feladatok elvégzéséért felelős:
a) a Bizottság rendelkezésére bocsátandó dokumentumok, adatok és információk összegyűjtése és a Bizottság részére történő megküldése;
b) intézkedések megtétele vagy koordinálása bármilyen általános jellegű hiányosság megszüntetése céljából, valamint a Bizottság folyamatos tájékoztatása azokról és az azokkal kapcsolatos bármilyen utókövetési intézkedésről;
c) az uniós szabályok összehangolt alkalmazásának biztosítása.
Az első albekezdés a) pontjában említett, pénzügyi jellegű információk kezelése tekintetében a tagállamok a koordináló szervet egyedi akkreditációnak vetik alá.
A 8. cikk (3) és (3a) bekezdésében említett, a kifizető ügynökségek által benyújtott és a koordináló szerv által eljuttatandó dokumentumok, adatok és információk a tanúsító szerv a 11. cikk (1) bekezdésében említett véleményének hatókörébe tartoznak, és azokat a dokumentumok egészére vonatkozó vezetői nyilatkozattal együtt kell elküldeni.
(1) A tanúsító szerv a tagállam által a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül legalább hároméves időszakra kijelölt köz- vagy magánjogi auditáló szerv. Amennyiben a tanúsító szerv magánjogi auditáló szerv, és az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog azt előírja, úgy a tagállam a szervet közbeszerzési eljárással választja ki.
(1) A tanúsító szerv a tagállam által a nemzeti jogszabályok sérelme nélkül legalább hároméves időszakra kijelölt köz- vagy magánjogi auditáló szerv. Amennyiben a tanúsító szerv magánjogi auditáló szerv, és az alkalmazandó uniós vagy nemzeti jog azt előírja, úgy a tagállam a szervet közbeszerzési eljárással választja ki.
Ugyanakkor az egynél több tanúsító szervet kijelölő tagállam egy, a koordinálás végrehajtásáért felelős, nemzeti szintű állami tanúsító szervet is kijelöl.
A költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában a tanúsító szerv nemzetközileg elfogadott auditszabványoknak megfelelően elkészített véleményt ad, amelyben a következőkről nyilatkozik:
A költségvetési rendelet 63. cikke (7) bekezdése első albekezdésének alkalmazásában a tanúsító szerv nemzetközileg elfogadott auditszabványoknak megfelelően elkészített véleményt ad, amelyben a következőkről nyilatkozik:
a) az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak;
a) az elszámolások megbízható és valós képet nyújtanak;
b) arról, hogy a tagállamok irányítási rendszerei megfelelően működnek-e,
b) arról, hogy a tagállamok irányítási rendszerei megfelelően működnek-e,
c) arról, hogy az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 52. cikkében említett éves teljesítményalapú záróelszámolás céljából létrehozott, a kimeneti mutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, valamint a rendelet 115. cikkében említett többéves teljesítménymonitoringhoz kapcsolódó eredménymutatókra vonatkozó teljesítményjelentés, amelyek bizonyítják, hogy e rendelet 35. cikke teljesült, helyesek-e,
c) arról, hogy az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 38a. cikkében említett éves teljesítménymonitoring és a 121. cikkében említett többéves teljesítmény-felülvizsgálat céljára szolgáló, a végrehajtott műveleteket és a nemzeti KAP-stratégiai tervben meghatározott célkitűzések megvalósítása terén elért eredményeket tükröző teljesítményjelentés helyes-e;
d) arról, hogy az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott intézkedések azon kiadásai, amelyek tekintetében a Bizottságtól visszatérítést igényeltek, jogszerűek és szabályosak-e.
d) arról, hogy az (EU) …/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet], az 1308/2013/EU, a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódó kiadások, amelyek tekintetében a Bizottságtól visszatérítést igényeltek, jogszerűek és szabályosak-e, és bizonyítja, hogy teljesülnek e rendelet 35. cikkének követelményei.
A vélemény tartalmazza azt is, hogy a vizsgálat megkérdőjelezi-e a 8. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.
A vélemény tartalmazza azt is, hogy a vizsgálat megkérdőjelezi-e a 8. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett vezetői nyilatkozatban szereplő megállapításokat.
Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által végrehajtott pénzügyi eszközök révén nyújtott támogatások esetében, amelyekben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, a tanúsító szerv az adott szervezet külső auditorai által elkészített éves auditjelentésre támaszkodik.
Az EBB vagy más olyan nemzetközi pénzügyi szervezet által végrehajtott pénzügyi eszközök révén nyújtott támogatások esetében, amelyekben a tagállamok valamelyike részvényesi tagsággal rendelkezik, a tanúsító szerv az adott szervezet külső auditorai által elkészített éves auditjelentésre támaszkodik.
(2) A tanúsító szervnek rendelkeznie kell a szükséges technikai szakértelemmel. Működését tekintve függetlennek kell lennie az érintett kifizető ügynökségtől és koordináló szervtől, az ügynökséget akkreditáló hatóságtól, valamint a KAP végrehajtásáért és monitoringjáért felelős szervtől.
(2) A tanúsító szervnek rendelkeznie kell a szükséges technikai szakértelemmel, egyrészről a pénzügyi irányítás szempontjából, másrészről a beavatkozással elérni kívánt célok megvalósításának értékelése tekintetében is. Minden olyan adatot és információt, amely arra szolgál, hogy a tanúsító szervek megbizonyosodhassanak a célértékek eléréséről, valamint az előrejelzéseket és azok alapját átlátható módon rendelkezésre kell bocsátani. Működését tekintve függetlennek kell lennie az érintett kifizető ügynökségtől és koordináló szervtől, az ügynökséget akkreditáló hatóságtól, valamint a KAP végrehajtásáért és monitoringjáért felelős szervtől.
(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg a tanúsító szervek feladatai, többek között az elvégzendő ellenőrzések, az ellenőrzés alá vetendő szervek, valamint az e szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések, illetve az azokat kísérő dokumentumok vonatkozásában.
A végrehajtási jogi aktusoknak a következőket is tartalmazniuk kell:
a) az audit azon elvei, amelyekre a tanúsító szervek a véleményüket alapozzák, beleértve a kockázatok értékelését, a belső ellenőrzéseket, valamint az auditbizonyítékok szükséges szintjét;
b) a tanúsító szervek által a véleménynyilvánítás során – a nemzetközi auditszabványok figyelembevételével – alkalmazandó auditálási módszerek.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(3a) Amint a tagállamok illetékes hatóságai kijelölték az e cikkben említett tanúsító szervet, és erről értesítették a Bizottságot, a Bizottság első alkalommal legkésőbb ... [az e rendelet alkalmazásának időpontját] követő egy évvel, második alkalommal pedig legkésőbb ezt követően négy évvel benyújtja az Európai Parlamentnek az ilyen szervek átfogó jegyzékét.
(1) Az EMGA-kiadások éves felső összeghatárát az (EU, Euratom) .../... rendeletben [COM(2018)0322] e célra megállapított maximális összegek képezik.
(1) Az EMGA-kiadások éves felső összeghatárát az (EU, Euratom) .../... rendeletben [COM(2018)0322] e célra megállapított maximális összegek képezik, amelyek meghatározzák az egyes tagállamok határértékeit.
Módosítás 75 Rendeletre irányuló javaslat 12 a cikk (új)
12a. cikk
Bizottsági hatáskörök
(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az alábbiakra vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából:
a) a 9. cikk (2) bekezdésében említett kifizető ügynökségek, illetve a 10. cikk (4) bekezdésében említett koordináló szervek akkreditációjára vonatkozó minimumfeltételek;
b) a kifizető ügynökségek állami intervencióval kapcsolatos kötelezettségei, valamint az irányítási és kontrollfeladataik tartalmára vonatkozó szabályok;
c) a kifizető ügynökségek és a koordináló szervek akkreditációjának megadására, visszavonására és felülvizsgálatára, illetve a tanúsító szervek kijelölésére és kijelölésének visszavonására vonatkozó eljárások, valamint a kifizető ügynökségek akkreditációjának felügyeletére vonatkozó eljárások, az arányosság elvének figyelembevételével;
d) a kifizető ügynökségek 9. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett vezetői nyilatkozatának alapjául szolgáló munka és ellenőrzések;
e) a koordináló szerv működése és az információk Bizottság részére történő bejelentése a 10. cikk (4) bekezdésében említettek szerint.
(2) A Bizottság a 100. cikkel összhangban végrehajtási jogi aktusok útján e rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg a tanúsító szervek feladatai, többek között az elvégzendő ellenőrzések, az ellenőrzés alá vetendő szervek, valamint az e szervek által kiállítandó igazolások és elkészítendő jelentések, illetve az azokat kísérő dokumentumok vonatkozásában.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a következőket is tartalmazniuk kell:
a) az audit azon elvei, amelyekre a tanúsító szervek a véleményüket alapozzák, beleértve a kockázatok értékelését, a belső ellenőrzéseket, valamint az auditbizonyítékok szükséges szintjét; valamint
b) a tanúsító szervek által a véleménynyilvánítás során – a nemzetközi auditszabványok figyelembevételével – alkalmazandó auditálási módszerek, amelyek magukban foglalhatják a kifizető ügynökségek helyszíni ellenőrzései nyomon követésének lehetőségét is.
Az EMGA keretében minden év elején létre kell hozni egy olyan tartalékot, amelynek célja további támogatást nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára piacirányítási és -stabilizációs intézkedésekhez, illetve a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságok kezeléséhez („mezőgazdasági tartalék”).
A KAP költségvetésén belül létre kell hozni egy uniós mezőgazdasági válságtartalékot („a tartalék”) azzal a céllal, hogy további támogatást lehessen nyújtani a mezőgazdasági ágazat számára piacirányítási és -stabilizációs intézkedésekhez, valamint azonnal reagálni lehessen a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő súlyos válságokra.
A mezőgazdasági tartalékra vonatkozó előirányzatokat közvetlenül az uniós költségvetésbe kell beállítani.
A tartalék előirányzatait közvetlenül az uniós költségvetésbe kell beállítani, és azokat – azon pénzügyi évben vagy években, amikor kiegészítő támogatásra van szükség – a következő intézkedések finanszírozása érdekében kell felhasználni:
a) az 1308/2013/EU rendelet 8–21. cikkében előírt, mezőgazdasági piacok stabilizálását célzó intézkedések;
b) az 1308/2013/EU rendelet V. részének I. fejezetében előírt rendkívüli intézkedések;
c) az (EU) …/... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 70. cikkében említett jövedelemstabilizáló eszközök kiegészítését szolgáló intézkedések olyan piaci válság esetén, amelynek gyakorisága meghaladja az előre meghatározott ágazati küszöböt.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e cikk kiegészítése céljából, meghatározva az e cikk második albekezdésének c) pontjában említett jövedelemstabilizáló eszközök kiegészítését szolgáló intézkedések megindításához szükséges ágazatspecifikus küszöböket.
A mezőgazdasági tartalékból származó forrásokat az 1308/2013/EU rendelet 8–21., 219., 220. és 221. cikke szerinti intézkedések céljára kell rendelkezésre bocsátani azon év vagy évek vonatkozásában, amelyekre a további támogatást igénylik.
A mezőgazdasági tartalék összege a 2021–2027-es időszak minden egyes évének elején folyó árakon legalább 400 millió EUR. A Bizottság a mezőgazdasági tartalék összegét – az EMGA szerint rendelkezésre álló előirányzatok figyelembevételével – az év folyamán kiigazíthatja, amennyiben ez a piaci fejlemények vagy a folyó évet, illetve az elkövetkező évet érintő kilátások tükrében szükségesnek tűnik.
Az uniós mezőgazdasági válságtartalék összege a 2021–2027-es időszak minden egyes évének elején legalább annyi, mint a 2021-ben megállapított kezdeti összeg, és a költségvetési hatóság határozatának sérelme nélkül lehetőség van arra, hogy ezt az összeget az időszak során folyó árakon 1 500 000 000 eurós felső határig megemeljék.
Az uniós mezőgazdasági válságtartalék összegét – az EMGA-hoz rendelt, rendelkezésre álló bevételek vagy az EMGA számára meghatározott közbenső összeghatáron belül rendelkezésre álló mozgástér figyelembevételével – az éves költségvetési eljárás keretében vagy az év folyamán kiigazítják, amennyiben ez a válsággal kapcsolatos fejlemények vagy a folyó évet, illetve az elkövetkező évet érintő kilátások tükrében szükségesnek tűnik.
Módosítás 82 és 244 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Abban az esetben, ha az említett rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendőek, a második albekezdésben említett kezdeti összeg határain belül pénzügyi fegyelem alkalmazására kerülhet sor a válságtartalék feltöltése érdekében.
A költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjától eltérve a mezőgazdasági tartalék le nem kötött előirányzatai időbeli korlátozás nélkül átvihetők a következő pénzügyi évek mezőgazdasági tartalékának finanszírozására.
A költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjától eltérve a tartalék le nem kötött előirányzatai időbeli korlátozás nélkül átvihetők a következő pénzügyi évek tartalékának finanszírozására.
Továbbá a költségvetési rendelet 12. cikke (2) bekezdésének d) pontjától eltérve a mezőgazdasági tartalék 2020 végén fennálló, teljes fel nem használt összege átvitelre kerül a 2021-es évre, vagyis az nem kerül vissza az 5. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett fellépéseket fedező költségvetési sorokba, hanem abból a mezőgazdasági tartalék kerül finanszírozásra.
A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett közvetlen kifizetési beavatkozásokra, illetve az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett egyedi intézkedésekhez nyújtott, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete szerinti uniós pénzügyi támogatásra vonatkozóan kiigazítási arányt („kiigazítási arány”) határoz meg, amennyiben az adott közbenső összeghatár alá tartozó beavatkozások és intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy egy adott pénzügyi évben az alkalmazandó felső összeghatárok túllépése várható.
A Bizottság az e rendelet 5. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett közvetlen kifizetési beavatkozásokra vonatkozóan kiigazítási arányt („kiigazítási arány”) határoz meg, amennyiben az adott közbenső összeghatár alá tartozó beavatkozások és intézkedések finanszírozására vonatkozó előrejelzések azt mutatják, hogy egy adott pénzügyi évben az alkalmazandó felső összeghatárok túllépése várható.
Az e cikknek megfelelően meghatározott kiigazítási arány csak az adott naptári évben a kedvezményezetteknek nyújtandó olyan közvetlen kifizetésekre alkalmazandó, amelyek összege meghaladja a 2 000 EUR-t.
(6) A Bizottság – a 101. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül – végrehajtási jogi aktusok útján dönthet a (3) bekezdés szerinti havi kifizetéseket érintő további kifizetésekről vagy csökkentésekről.
(6) A Bizottság – a 101. cikkben említett eljárás alkalmazásával – végrehajtási jogi aktusok útján dönthet a (3) bekezdés szerinti havi kifizetéseket érintő további kifizetésekről vagy csökkentésekről.
A 7. cikk b) pontjával összhangban a Bizottság a műholdas adatokat ingyenesen a területmegfigyelő rendszer működtetéséért felelős hatóságok vagy az e hatóságok által a képviseletükre felhatalmazott szolgáltatók rendelkezésére bocsátja.
A 7. cikk b) pontjával összhangban a Bizottság a műholdas adatokat ingyenesen a területmegfigyelő és -ellenőrző rendszer működtetéséért felelős hatóságok vagy az e hatóságok által a képviseletükre felhatalmazott szolgáltatók rendelkezésére bocsátja.
A Bizottság a 64. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területmegfigyelő rendszerrel kapcsolatos, a műszaki szempontokat vagy munkamódszereket érintő feladatokkal megbízhat az adott feladatra specializálódott szervezeteket.
A Bizottság a 64. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett területmegfigyelő és -ellenőrző rendszerrel kapcsolatos, a műszaki szempontokat vagy munkamódszereket érintő feladatokkal megbízhat az adott feladatra specializálódott szervezeteket.
Módosítás 90 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a mezőgazdasági földterületek – köztük az agrár-erdészeti területek – használatának és a használat megváltozásának agroökonómiai, illetve agrár-környezetvédelmi és éghajlati szempontú megfigyelése, valamint a termés állapotának megfigyelése, és ezáltal – különösen a terméshozamra, a mezőgazdasági termelésre és a rendkívüli körülményekhez kapcsolódó mezőgazdasági hatásokra vonatkozó – becslések készítése;
b) a mezőgazdasági földterületek – köztük az agrár-erdészeti területek – használatának és a használat megváltozásának agroökonómiai, illetve agrár-környezetvédelmi és éghajlati szempontú megfigyelése, valamint a talaj, a víz, a termés és az egyéb növényzet állapotának megfigyelése, és ezáltal – különösen a terméshozamra, a mezőgazdasági termelésre és a rendkívüli körülményekhez kapcsolódó mezőgazdasági hatásokra vonatkozó – becslések készítése, értékelve a mezőgazdasági rendszerek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét és a vonatkozó fenntartható fejlesztési célok irányába tett előrehaladást;
Módosítás 91 Rendeletre irányuló javaslat 23 cikk – 1 bekezdés – d pont
d) a világpiacok átláthatóságához való hozzájárulás;
d) a világpiacok átláthatóságát fokozó egyedi intézkedésekhez való hozzájárulás, beleértve az uniós célkitűzések és kötelezettségvállalások, köztük a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia figyelembevétele melletti piacfigyelést is.
A 7. cikk c) pontja alapján a Bizottság finanszírozást nyújt a KAP végrehajtásához és monitoringjához szükséges adatok – köztük a műholdas, a földrajzi térinformatikai és a meteorológiai adatok – gyűjtésével vagy beszerzésével, téradat-infrastruktúra és honlap létrehozásával, az időjárási viszonyokhoz kapcsolódó speciális tanulmányok készítésével, a talajegészség és a földhasználat-megváltoztatás megfigyelésének elősegítésére szolgáló távérzékeléssel, valamint az agrometeorológiai és az ökonometriai modellek aktualizálásával kapcsolatos intézkedésekhez. Szükség esetén ezeket az intézkedéseket az EEA, a JRC, a tagállami laboratóriumok és szervek közreműködésével, vagy a magánszektor bevonásával kell megvalósítani.
A 7. cikk alapján a Bizottság finanszírozást nyújt a KAP végrehajtásához és monitoringjához, valamint a hatásainak nyomon követéséhez szükséges adatok – köztük a műholdas, a földrajzi térinformatikai és a meteorológiai adatok – gyűjtésével vagy beszerzésével, téradat-infrastruktúra és honlap létrehozásával, az időjárási viszonyokhoz kapcsolódó speciális tanulmányok készítésével, a talajegészség és a földhasználat-megváltoztatás megfigyelésének elősegítésére szolgáló távérzékeléssel, valamint az agrometeorológiai és az ökonometriai modellek aktualizálásával kapcsolatos intézkedésekhez. Szükség esetén ezeket az intézkedéseket az EEA, a JRC, az Eurostat, a tagállami laboratóriumok és szervek közreműködésével, vagy a magánszektor bevonásával kell megvalósítani, mindamellett lehetőség szerint biztosítani kell a pártatlanságot, az átláthatóságot és az információk elérhetőségét.
Módosítás 93 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) 2021-ben: a KAP-stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a;
a) 2021-ben: a KAP-stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1,5%-a;
Módosítás 94 Rendeletre irányuló javaslat 29 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b) 2022-ben: a KAP-stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1 %-a;
b) 2022-ben: a KAP-stratégiai terv teljes időtartamára az EMVA-ból nyújtott hozzájárulás összegének 1,5 %-a;
(3) További előfinanszírozás nem folyósítható, illetve nem fizettethető vissza, amennyiben az (EU) …/... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 90. cikkével összhangban átcsoportosítás történt az EMVA-ból vagy az EMVA-ba.
(3) További előfinanszírozás folyósítható, illetve visszafizettethető, amennyiben az (EU) …/... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 90. cikkével összhangban átcsoportosítás történt az EMVA-ból vagy az EMVA-ba.
(4) Az előfinanszírozás kamatait az adott KAP-stratégiai tervre kell fordítani, valamint azokat le kell vonni a végső kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő közkiadások összegéből.
(4) Az előfinanszírozás kamatait az adott KAP-stratégiai tervre vagy a regionális beavatkozási programra kell fordítani, valamint azokat le kell vonni a végső kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő közkiadások összegéből.
(1) Az egyes KAP-stratégiai tervekhez kapcsolódóan időközi kifizetéseket kell teljesíteni. Ezek kiszámítása az egyes intézkedések hozzájárulási mértékének az adott intézkedés címén felmerült közkiadásokra való alkalmazásával történik, az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 85. cikkében foglaltak szerint.
(1) Az egyes KAP-stratégiai tervekhez vagy adott esetben a regionális beavatkozási tervekhez kapcsolódóan időközi kifizetéseket kell teljesíteni. Ezek kiszámítása az egyes intézkedések társfinanszírozási arányának az adott intézkedés címén felmerült közkiadásokra való alkalmazásával történik, az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 85. cikkében foglaltak szerint.
Módosítás 98 Rendeletre irányuló javaslat 30 cikk – 4 bekezdés – a pont
a) az első kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő összeget már korábban ki kell fizetni a finanszírozási eszköz részére, és az az adott finanszírozási megállapodás szerint a finanszírozási eszközhöz rendelt, a KAP-stratégiai terv szerinti támogatás teljes összegének 25%-áig terjedhet;
a) az első kiadásigazoló nyilatkozatban szereplő összeget már korábban ki kell fizetni a finanszírozási eszköz részére, és az az adott finanszírozási megállapodás szerint a finanszírozási eszközhöz rendelt, a KAP-stratégiai terv szerinti társfinanszírozás teljes összegének 25%-áig terjedhet;
(1) A KAP-stratégiai terv végrehajtásában elért eredményekről szóló utolsó éves teljesítményjelentés átvételét követően a Bizottság az EMVA beavatkozástípusok szintjén hatályos pénzügyi terv, az adott KAP-stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves elszámolás és a számlaelszámolásról hozott kapcsolódó határozatok alapján – a rendelkezésére álló források függvényében – kifizeti az egyenleget. Az elszámolást az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 80. cikkének (3) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidő letelte után legkésőbb hat hónappal kell a Bizottságnak benyújtani, és annak a kifizető ügynökségnél a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőig felmerült kiadásokra kell vonatkoznia.
(1) A KAP-stratégiai terv végrehajtásában elért eredményekről szóló utolsó éves záróelszámolási jelentés átvételét követően a Bizottság az EMVA beavatkozástípusok szintjén hatályos pénzügyi terv, az adott KAP-stratégiai terv végrehajtásának utolsó évére vonatkozó éves elszámolás és a számlaelszámolásról hozott kapcsolódó határozatok alapján kifizeti az egyenleget. Az elszámolást az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 80. cikkének (3) bekezdésében a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidő letelte után legkésőbb hat hónappal kell a Bizottságnak benyújtani, és annak a kifizető ügynökségnél a kiadások támogathatóságára meghatározott végső határidőig felmerült kiadásokra kell vonatkoznia.
(3) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem kapja kézhez az elért eredményekről szóló utolsó éves teljesítményjelentést, valamint a tervvégrehajtás utolsó évéhez kapcsolódó elszámoláshoz szükséges dokumentumokat, a Bizottság a 32. cikknek megfelelően automatikusan visszavonja az egyenlegre vonatkozó kötelezettségvállalást.
(3) Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdésben meghatározott határidőig nem kapja kézhez az utolsó éves záróelszámolási jelentést, valamint a tervvégrehajtás utolsó évéhez kapcsolódó elszámoláshoz szükséges dokumentumokat, a Bizottság a 32. cikknek megfelelően automatikusan visszavonja az egyenlegre vonatkozó kötelezettségvállalást.
(1) A Bizottság egy adott KAP-stratégiai terv vidékfejlesztési beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő második év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(1) A Bizottság egy adott KAP-stratégiai terv vidékfejlesztési beavatkozásaira vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan részét automatikusan visszavonja, amely előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként nem került felhasználásra, vagy amelyre a költségvetési kötelezettségvállalást követő harmadik év december 31-ig felmerült kiadás címén egyetlen olyan kiadásigazoló nyilatkozat sem érkezik a Bizottsághoz, amely megfelel a 30. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek.
(3) Felfüggesztő hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve, hogy a tagállam az N+3. év január 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.
(3) Felfüggesztő hatályú jogi eljárások vagy közigazgatási jogorvoslati eljárások esetén – az eljárások idejére és az érintett műveletekkel kapcsolatos összeg tekintetében – megszakad a kötelezettségvállalás automatikus visszavonására vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben említett időszak, feltéve, hogy a tagállam az N+4. év január 31-ig kellően megindokolt értesítést juttat el a Bizottsághoz.
Módosítás 103 Rendeletre irányuló javaslat 32 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a) a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítését a Bizottság az N+2. év december 31-én csökkentette vagy felfüggesztette;
a) a költségvetési kötelezettségvállalás azon része, amelyről kiadásigazoló nyilatkozat került kiállításra, azonban visszatérítését a Bizottság az N+3. év december 31-én csökkentette vagy felfüggesztette;
Az EMVA keretébe tartozó műveletek abban az esetben részesülhetnek egyéb támogatásban a KAP-stratégiai tervből, az európai strukturális és beruházási alapokból vagy más uniós eszközökből, ha a különböző támogatási formákból származó támogatás teljes halmozott összege nem haladja meg az adott beavatkozás tekintetében az (EU) .../... rendelet (a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet) III. címében említett legmagasabb támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. Ilyen esetben a tagállamnak az alábbiakra vonatkozó kiadásokat nem kell bejelentenie a Bizottságnak:
Az EMVA keretébe tartozó műveletek abban az esetben részesülhetnek egyéb támogatásban a KAP-stratégiai tervből, az európai strukturális és beruházási alapokból vagy más uniós eszközökből, ha a különböző támogatási formákból származó támogatás teljes halmozott összege nem haladja meg az adott beavatkozás tekintetében az (EU) .../... rendelet (a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet) III. címében említett legmagasabb támogatási intenzitást vagy támogatási összeget. Ilyen esetben a kiadásokat a következők egyike esetén nem kell bejelenteni:
Az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadásokat az Unió csak abban az esetben finanszírozza, ha:
Az 1308/2013/EU, a 228/2013/EU, a 229/2013/EU és az 1144/2014/EU rendeletben meghatározott intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat az Unió csak abban az esetben finanszírozza, ha:
a) azok akkreditált kifizető ügynökségeknél merültek fel,
a) azok akkreditált kifizető ügynökségeknél merültek fel; és
b) azok megfeleltek az uniós jogszabályoknak, vagy
b) azok megfeleltek az uniós jogszabályoknak.
c) az (EU)…/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozástípusok esetében: i bejelentett eredmények kapcsolódnak hozzájuk, és
ii. az alkalmazandó irányítási rendszerekkel összhangban merültek fel, az egyéni kedvezményezettekre vonatkozóan a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott támogathatósági feltételeket nem számítva.
Az első bekezdés c) pontjának i. alpontja nem alkalmazandó az (EU)…/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozástípusok kedvezményezettjei részére fizetett előlegekre.
Az (EU) …/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] meghatározott intézkedésekhez kapcsolódó kiadásokat az Unió csak abban az esetben finanszírozza, ha:
a) azok akkreditált kifizető ügynökségeknél merültek fel;
b) azok megfeleltek az alkalmazandó uniós követelményeknek, és
c) azokra az alkalmazandó irányítási rendszerekkel összhangban került sor, beleértve a tagállamoknak az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmére vonatkozó, az e rendelet 57. cikkében említett kötelezettségeit, valamint az (EU).../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett teljesítményjelentés céljából létrehozott jelentéstételi rendszert.
(2) Amennyiben a Bizottság a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 88. cikkben említett információk alapján megállapítja, hogy a 36. cikkben említett fizetési határidőket nem tartották be, az érintett tagállam számára lehetőséget biztosít arra, hogy harminc napnál nem rövidebb határidőn belül megtegye észrevételeit. Amennyiben a tagállam a meghatározott határidőn belül nem tesz észrevételeket, vagy válaszát a Bizottság elégtelennek minősíti, akkor a Bizottság csökkentheti vagy felfüggesztheti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok révén, vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések keretében.
(2) Amennyiben a Bizottság a kiadásigazoló nyilatkozatok vagy a 88. cikkben említett információk alapján megállapítja, hogy a 36. cikkben említett fizetési határidőket nem tartották be, az érintett tagállam számára lehetőséget biztosít arra, hogy harminc napnál nem rövidebb határidőn belül megtegye észrevételeit. Amennyiben a tagállam a meghatározott határidőn belül nem tesz észrevételeket, vagy a Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a benyújtott észrevételek nyilvánvalóan elégtelenek, akkor a Bizottság csökkentheti vagy felfüggesztheti az érintett tagállam számára nyújtandó havi vagy időközi kifizetéseket a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok révén, vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések keretében. A Bizottság biztosítja, hogy a csökkentések nem eredményeznek a tagállamban további késedelmeket vagy problémákat a végső kedvezményezettek számára.
(1) Amennyiben egy tagállam a 8. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint nem nyújtja be határidőre a 8. cikk (3) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések teljes összegének felfüggesztéséről. A Bizottság visszatéríti a felfüggesztett összegeket, amint az érintett tagállam benyújtja a hiányzó dokumentumokat, feltéve hogy azokat a Bizottság a határidő lejártát követő hat hónapon belül kézhez kapja.
(1) Amennyiben egy tagállam a 8. cikkben, illetve adott esetben az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 129. cikkének (1) bekezdésében előírtak szerint nem nyújtja be határidőre a 8. cikkben és a 11. cikk (1) bekezdésében említett dokumentumokat és adatokat, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezik a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések teljes összegének felfüggesztéséről. A Bizottság visszatéríti a felfüggesztett összegeket, amint az érintett tagállam benyújtja a hiányzó dokumentumokat, feltéve hogy azokat a Bizottság a határidő lejártát követő hat hónapon belül kézhez kapja.
A 30. cikkben említett időközi kifizetések esetében a kiadásigazoló nyilatkozatok ugyanezen cikk (6) bekezdésével összhangban minősíthetők elfogadhatatlannak.
A 30. cikkben említett időközi kifizetések esetében a kiadásigazoló nyilatkozatok ugyanezen cikk (6) bekezdésével összhangban minősíthetők elfogadhatatlannak.
(2) Amennyiben az 52. cikkben említett éves teljesítményalapú záróelszámolás keretében a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett kiadás és az ahhoz kapcsolódóan bejelentett megfelelő eredmény összege közötti különbség meghaladja az 50 %-ot, és a tagállam nem tud kielégítő indokkal szolgálni, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések összegének felfüggesztéséről.
A felfüggesztést azon beavatkozások tekintetében kell alkalmazni az érintett kiadásra, amelyek az 52. cikk (2) bekezdésében említett csökkentés tárgyát képezték, és a felfüggesztendő összeg nem haladhatja meg az 52. cikk (2) bekezdése szerinti csökkentésnek megfelelő százalékot. A felfüggesztett összegeket a Bizottság visszatéríti a tagállamoknak vagy azok az 52. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok révén véglegesen lecsökkentésre kerülnek.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.
(3) Az e bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(3) Az e bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
E végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül megtegye észrevételeit.
E végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és lehetőséget biztosít számára arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül megtegye észrevételeit.
A 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekről vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktusok figyelembe veszik az e bekezdés értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.
A 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekről vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktusok figyelembe veszik az e bekezdés értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.
Módosítás 277 Rendeletre irányuló javaslat 38 a cikk (új)
38a. cikk
Éves teljesítménymonitoring
(1) A Bizottság nyomon követi az (EU).../... rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozások keretében végrehajtott műveleteket, és ...[két évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-tól/-től, majd azt követően évente értékeli a megvalósult eredmények és a teljesítményjelentésben szereplő realizált kiadások közötti megfelelést.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett éves teljesítménymonitoring keretében a Bizottság megállapítja, hogy a bejelentett kiadás és az ahhoz kapcsolódóan bejelentett megfelelő eredmény összege közötti különbség meghaladja a 35%-ot, a tagállamnak indokolást kell benyújtania a Bizottságnak, mielőtt sor kerülne a szóban forgó rendelet 122. cikkében említett felülvizsgálati ülésre.
Amennyiben az érintett tagállam nem tudja megfelelően megindokolni az eltérést, a Bizottság felkéri az érintett tagállamot, hogy értékelje a KAP-stratégiai terv végrehajtását érintő kérdéseket, különös tekintettel a vonatkozó mérföldkövektől való lehetséges jövőbeli eltérésekre, valamint az (EU).../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett többéves teljesítmény-felülvizsgálat keretében az eredménymutatókra vonatkozó megfelelő célok teljesítésének előrelátható nehézségeire, és hogy adott esetben írja le a már meghozott és a még meghozandó intézkedéseket.
A Bizottság szükség esetén korai figyelmeztetést adhat ki a felülvizsgálati ülésen, és felkérheti a tagállamot, hogy dolgozzon ki és hajtson végre a következő pénzügyi évre vonatkozóan további korrekciós intézkedéseket.
(3) A Bizottság legkésőbb ... [a két évvel az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követő év] március 15-ig és azt követően minden évben összefoglaló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek az előző naptári évben elvégzett éves teljesítménymonitoringról, többek között a kiadott korai figyelmeztetésekről.
Kifizetések felfüggesztése a többéves teljesítménymonitoringgal összefüggésben
Kifizetések felfüggesztése és csökkentése a többéves teljesítmény-felülvizsgálattal összefüggésben
(1) Amennyiben a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott és az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 115. és 116. cikkével összhangban nyomon követett célok felé tett haladás késedelmes vagy nem elégséges, akkor a Bizottság felkérheti az érintett tagállamot, hogy egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó, a Bizottsággal konzultálva kidolgozandó cselekvési tervnek megfelelően hajtsa végre a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.
(1) A Bizottság az (EU).../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett többéves teljesítmény-felülvizsgálatot végez [két évvel e rendelet alkalmazásának kezdőnapját követően]-tól/-től, majd azt követően kétévente, a teljesítményjelentésekben szereplő információk alapján.
Amennyiben az eredménymutatók mérföldkövei felé való haladás késedelmes vagy nem elégséges, és amennyiben a nemzeti KAP-stratégiai tervekben meghatározott és az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 115. és 116. cikkével összhangban nyomon követett egy vagy több eredménymutató jelentett értéke az érintett jelentéstételi év tekintetében több mint 25%-os eltérést mutat, akkor az érintett tagállamnak meg kell indokolnia ezt az eltérést, még a szóban forgó rendelet 122. cikkében említett felülvizsgálati ülés előtt.
Amennyiben az érintett tagállam nem tudja megindokolni az eltérést, a Bizottság az érintett tagállamot a felülvizsgálati ülés során felkérheti, hogy a Bizottsággal konzultálva dolgozzon ki egy cselekvési tervet, majd hajtsa azt végre.
Az érintett tagállam a Bizottság kérésétől számított három hónapon belül benyújtja a Bizottságnak a második albekezdésben említett cselekvési tervet, a szükséges korrekciós intézkedésekkel és a végrehajtás várható időkeretével együtt. A cselekvési tervben egyértelműen meg kell határozni azokat az eredménymutatókhoz kapcsolódó beavatkozásokat, amelyek tekintetében eltérést állapítottak meg.
A Bizottság 30 napon belül vagy írásban értesíti az érintett tagállamot a cselekvési terv elfogadásáról, vagy felkéri az érintett tagállamot annak módosítására. Az érintett tagállamnak meg kell felelnie a cselekvési tervnek, és tiszteletben kell tartania a végrehajtás Bizottság által elfogadott várható időkeretét.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további szabályokat határozhat meg a cselekvési tervek elemeivel és a cselekvési tervek kidolgozásának eljárásával kapcsolatban.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Az e bekezdésben említett cselekvési terv elkészítése céljából a Bizottság a 100. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján az e rendeletet kiegészítő további szabályokat határoz meg a cselekvési tervek elemeivel, többek között különösen az eredménymutatók meghatározásával és a cselekvési tervek kidolgozásának eljárásával kapcsolatban.
(2) Amennyiben a tagállamok nem nyújtják be vagy nem hajtják végre az (1) bekezdésben említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztéséről.
(2) Amennyiben az érintett tagállam nem nyújtja be vagy nem hajtja végre az (1) bekezdésben említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a tagállam által benyújtott cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, akkor a Bizottság az érintett tagállammal folytatott konzultációt és a tagállam számára 30 napon belüli válaszlehetőség biztosítását követően végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések felfüggesztéséről.
Amennyiben az érintett tagállam válaszol, és észrevételeit benyújtja, de a Bizottság ezeket az észrevételeket elégtelennek tartja, a Bizottság – amennyiben szükséges, de legkésőbb a végrehajtási jogi aktus elfogadásakor – megindokolja, hogy a benyújtott észrevételek miért nem elégségesek. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A Bizottság az e cikk szerinti felfüggesztési eljárás megindítása előtt figyelembe veszi a cselekvési terv végrehajtására megadott időkeretet. A Bizottság figyelembe veszi azokat a vis maior és súlyos válságeseteket is, amelyek megakadályozhatták, hogy a tagállam megfelelően végrehajtsa cselekvési tervét, többek között azt, hogy elérje a szóban forgó mérföldkövet.
A felfüggesztést az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni az adott cselekvési terv keretébe tartozó beavatkozásokhoz kapcsolódó érintett kiadásra. Amennyiben a Bizottság az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett teljesítmény-felülvizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy a célok teljesülése tekintetében kielégítő előrehaladás történt, visszafizeti a felfüggesztett összegeket.Amennyiben a helyzet a nemzeti KAP-stratégiai terv lezárásáig nem kerül orvoslásra, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az érintett tagállam tekintetében felfüggesztett összeg végleges csökkentése céljából.
A felfüggesztést az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni az adott cselekvési terv keretébe tartozó beavatkozásokhoz kapcsolódó érintett kiadásra. Amennyiben a Bizottság az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkében említett teljesítmény-felülvizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy az eredménymutatókhoz tartozó mérföldkövek felé történő előrehaladás kielégítő és az eredménymutatók jelentett értéke teljesült, visszafizeti a felfüggesztett összegeket.
E cikk alkalmazásában a „kielégítő előrehaladás” azt jelenti, hogy az érintett tagállam végrehajtotta a cselekvési tervet, és az elért mérföldkövek és az érintett eredménymutatók bejelentett értéke az érintett jelentéstételi években kevesebb mint 25%-os eltérést mutat.
Az érintett tagállam önként értesítheti a Bizottságot a cselekvési terv előrehaladásáról a költségvetési év során annak érdekében, hogy a Bizottság értékelhesse a mérföldkövek elérése terén elért előrehaladást. Ha egy tagállam bizonyítani tudja, hogy a felfüggesztéshez vezető eltérés a költségvetési év során 25% alá csökken, a felfüggesztett összegeket visszafizetik.
Amennyiben a helyzet a felfüggesztést követő hatodik hónap végéig nem kerül orvoslásra, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogadhat el az érintett tagállam tekintetében felfüggesztett összeg végleges csökkentése céljából.A véglegesen csökkentett összegeket a 39a. cikkben említett kielégítő teljesítmény jutalmazása érdekében szétosztják a tagállamok között.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére és időtartamára, valamint az összegeknek a többéves teljesítményalapú záróelszámolás tekintetében történő visszafizetésére vagy csökkentésére vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kifizetések felfüggesztésének mértékére és időtartamára, valamint az összegeknek a többéves teljesítmény-felülvizsgálat tekintetében történő visszafizetésére vagy csökkentésére vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
E végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül tegye meg észrevételeit.
E végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül tegye meg észrevételeit.
Módosítás 279 Rendeletre irányuló javaslat 39 a cikk (új)
39a. cikk
A többéves teljesítmény-felülvizsgálattal összefüggésben a kifizetések csökkentéséből eredő források szétosztása
(1) Az e rendelet 39. cikkének (3) bekezdése szerinti csökkentésekből származó forrásokat eredményességi tartalékba kell helyezni, és olyan tagállamok jutalmazására kell felhasználni, amelyek teljesítménye kielégítő volt az (EU).../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 6. cikkének (1) bekezdésében említett és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott konkrét célkitűzések tekintetében.
(2) Ezek a források a KAP-stratégiai terv végén a tagállamokhoz rendelhetők a kielégítő teljesítmény jutalmazása céljából, feltéve, hogy az érintett tagállam teljesítette az e cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételt.
(3) A források a legutóbbi többéves teljesítmény-felülvizsgálat alapján csak azoknak a tagállamoknak ítélhetők oda, amelyek az (EU) .../... rendelet 6. cikkének (1) bekezdésében (KAP-stratégiai terv) meghatározott és a KAP-stratégiai tervükben meghatározott konkrét célkitűzésekre alkalmazott eredménymutatók tekintetében a célérték legalább 90 %-át elérték.
A Bizottság az (EU).../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 121. cikkének (2) bekezdésében említett, az összes tagállam legutóbbi teljesítményjelentésének kézhezvételétől számított két hónapon belül az 101. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el annak eldöntésére, hogy az adott KAP-stratégiai terv elérte-e az e cikk (3) bekezdésében említett célértékeket.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben említett célértékek teljesülnek, a Bizottság kiszámítja és odaítéli az érintett tagállam(ok)nak az összeget, amely(ek)et az ugyanabban a bekezdésben említett határozat alapján véglegesen a KAP-stratégiai tervek lezárását követő pénzügyi évre allokáltnak kell tekinteni. A források odaítélésekor a Bizottság figyelembe veheti az érintett mérföldkövek elérését akadályozó vis maior eseteket és súlyos társadalmi-gazdasági válságokat.
(1) Az irányítási rendszerek működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén a Bizottság felkérheti az érintett tagállamot, hogy egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó, a Bizottsággal konzultálva kidolgozandó cselekvési tervnek megfelelően hajtsa végre a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.
(1) Amennyiben az irányítási rendszerek működésében súlyos hiányosságokat tárnak fel és jeleznek a kifizető ügynökség vezetői nyilatkozatában, a tanúsító szerv véleményében vagy a 47. cikk szerinti bizottsági ellenőrzések során, a Bizottság felkéri az érintett tagállamot, hogy a kérést követő két hónapon belül válaszoljon a megállapításokra, és tegye meg észrevételeit annak érdekében, hogy felmérje, szükség van-e korrekciós intézkedésekre és szükség esetén cselekvési tervre. Ezen időszak lejárta után a Bizottság szükség esetén felkéri az érintett tagállamot, hogy egyértelmű eredménymutatókat tartalmazó, a Bizottsággal konzultálva kidolgozandó cselekvési tervnek megfelelően hajtsa végre a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket.
Az érintett tagállam a Bizottság kérésétől számított három hónapon belül benyújtja a Bizottságnak az első albekezdésben említett cselekvési tervet, a szükséges korrekciós intézkedésekkel és a végrehajtás várható időkeretével együtt. A Bizottság vagy írásban értesíti az érintett tagállamot a cselekvési terv elfogadásáról, vagy felkéri az érintett tagállamot annak módosítására. Az érintett tagállamnak meg kell felelnie a cselekvési tervnek, és tiszteletben kell tartania a végrehajtás Bizottság által elfogadott várható időkeretét.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján további szabályokat határozhat meg a cselekvési tervek elemeivel és a cselekvési tervek kidolgozásának eljárásával kapcsolatban. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A Bizottság a 100. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján az e rendeletet kiegészítő további szabályokat határozhat meg a cselekvési tervek e bekezdésben említett elemeivel és a cselekvési tervek kidolgozásának eljárásával kapcsolatban.
(2) Amennyiben a tagállamok nem nyújtják be vagy nem hajtják végre az (1) bekezdésben említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések összegének felfüggesztéséről.
(2) Amennyiben a tagállamok nem nyújtják be vagy nem hajtják végre az e cikk (1) bekezdésben említett cselekvési tervet, vagy ha egyértelmű, hogy a cselekvési terv nem alkalmas a helyzet orvoslására, vagy a cselekvési tervet nem a Bizottság a szóban forgó bekezdésben említett írásos kérésének megfelelően alkalmazták, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendelkezhet a 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetések vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetések összegének felfüggesztéséről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A felfüggesztést az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni – hiányosságok fennállása esetén – a tagállamokban felmerülő vonatkozó kiadásokra, az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó, 12 hónapot meg nem haladó időszakra. Amennyiben a felfüggesztés feltételei továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekkel összesen legfeljebb 12 hónapot kitevő további időszakokkal meghosszabbíthatja ezt az időszakot. Az 53. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kel venni a felfüggesztett összegeket.
A felfüggesztést az arányosság elvével összhangban kell alkalmazni – hiányosságok fennállása esetén – a tagállamokban felmerülő vonatkozó kiadásokra, az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokban meghatározandó, 12 hónapot meg nem haladó időszakra. Amennyiben a felfüggesztés feltételei továbbra is fennállnak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekkel összesen legfeljebb 12 hónapot kitevő további időszakokkal meghosszabbíthatja ezt az időszakot. Az 53. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor figyelembe kel venni a felfüggesztett összegeket.
(3) Az e bekezdésben meghatározott végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül reagáljon.
(3) A (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság tájékoztatja szándékáról az érintett tagállamot, és felkéri arra, hogy egy harminc napnál nem rövidebb időszakon belül reagáljon. Amennyiben az érintett tagállam válaszol, és észrevételeit benyújtja, de a Bizottság ezeket az észrevételeket elégtelennek tartja, a Bizottság – amennyiben szükséges, de legkésőbb a végrehajtási jogi aktus elfogadásakor – megindokolja, hogy a benyújtott észrevételek miért nem elégségesek.
A 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekről vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktusok figyelembe veszik az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokat.
A 19. cikk (3) bekezdésében említett havi kifizetésekről vagy a 30. cikkben említett időközi kifizetésekről szóló végrehajtási jogi aktusok figyelembe veszik az (1) bekezdés harmadik albekezdése értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat.
Módosítás 121 Rendeletre irányuló javaslat 42 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) december 1-je előtt, de legkorábban október 16-án, a közvetlen kifizetések legfeljebb 50 %-ának megfelelő összegű előleget fizessenek;
a) december 1-je előtt, de legkorábban október 16-án, a közvetlen kifizetések, valamint a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében, illetve a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedések legfeljebb 50%-ának megfelelő összegű előleget fizessenek;
(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 68. és 71. cikkében említett beavatkozások esetében legfeljebb 50 %-nak megfelelő összegű előleget fizetnek.
(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (EU) .../... rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 68. és 71. cikkében és III. címének III. fejezetében, valamint az 1308/2013/EU rendelet II. fejezetének I. szakaszában említett beavatkozások esetében legfeljebb 50%-nak megfelelő összegű előleget fizetnek.
(2) Az (1) bekezdésben említett összegeket be kell fizetni az Unió költségvetésébe, és újrafelhasználás esetén azokat kizárólag EMGA- vagy EMVA-kiadások finanszírozására lehet felhasználni.
(2) Az (1) bekezdésben említett összegeket be kell fizetni az Unió költségvetésébe, és újrafelhasználás esetén azokat kizárólag EMGA-, illetve EMVA-kiadások finanszírozására lehet felhasználni, és azoknak túlnyomórészt az EMGA keretében létrehozott mezőgazdasági tartalék fedezniük a 14. cikkben meghatározott kereteken belül.
A 7. cikk e) pontjának értelmében finanszírozott tájékoztatás célja a KAP megismertetésének, végrehajtásának és továbbfejlesztésének elősegítése, a szóban forgó szakpolitika tartalmának és célkitűzéseinek a közvéleményben való tudatosítása, a fogyasztók válságot követően megcsappant bizalmának helyreállítása tájékoztatási kampányok révén, a mezőgazdasági termelők és a vidéki térségekben tevékenykedő további érintett felek tájékoztatása, valamint az európai mezőgazdasági modell támogatása, továbbá annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék azt.
A 7. cikk e) pontjának értelmében finanszírozott tájékoztatás célja a KAP megismertetésének, végrehajtásának és továbbfejlesztésének elősegítése, a szóban forgó szakpolitika tartalmának és célkitűzéseinek a közvéleményben való tudatosítása, beleértve az éghajlattal, a környezettel, az állatjóléttel és a fejlődéssel meglévő kölcsönhatást. A cél a polgárok tájékoztatása a mezőgazdaság és az élelmezés terén előttünk álló kihívásokról, a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók tájékoztatása, a fogyasztók válságot követően megcsappant bizalmának helyreállítása tájékoztatási kampányok révén, a mezőgazdasági termelők és a vidéki térségekben tevékenykedő további érintett felek tájékoztatása, valamint a fenntarthatóbb uniós mezőgazdasági modell támogatása, továbbá annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék azt.
Ezen intézkedések révén következetes, tárgyilagos és széles körű tájékoztatást kell nyújtani az Unión belül és kívül.
Ezen intézkedések révén egy kommunikációs terv keretében következetes, pártatlan, bizonyítékokon alapuló, tárgyilagos és széles körű tájékoztatást kell nyújtani az Unión belül és kívül.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek azon feltételekkel való kiegészítése céljából, amelyek fennállása mellett az alapok bizonyos kiadásai és bevételei kompenzálandók.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a kiadásigazoló nyilatkozatok részleteire vonatkozó, azon feltételekkel való kiegészítése céljából, amelyek fennállása mellett az alapok bizonyos kiadásai és bevételei kompenzálandók.
A költségvetési rendelet 127. cikkének alkalmazásában a Bizottság az e rendelet 11. cikkében említett tanúsító szervek munkájából szerez bizonyosságot, kivéve, ha tájékoztatta a tagállamot arról, hogy egy adott pénzügyi év tekintetében nem tud a tanúsító szerv munkájára támaszkodni, és ezt figyelembe veszi az érintett tagállam tekintetében szükséges bizottsági auditokra vonatkozó kockázatértékelés során.
A költségvetési rendelet 127. cikkének alkalmazásában a Bizottság az e rendelet 11. cikkében említett tanúsító szervek munkájából szerez bizonyosságot, és a kockázatértékelés során figyelembe veszi az érintett tagállam tekintetében szükséges bizottsági auditokat, kivéve, ha tájékoztatta a tagállamot arról, hogy nem tud e munkára támaszkodni.
(1) A nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek vagy a Szerződés 287. cikkének megfelelően végrehajtott tagállami ellenőrzések, továbbá a Szerződés 322. cikke vagy a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet alapján végzett bármely vizsgálat sérelme nélkül a Bizottság ellenőrzéseket tarthat a tagállamokban különösen az alábbiak ellenőrzése érdekében:
(1) A nemzeti törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek vagy a Szerződés 287. cikkének megfelelően végrehajtott tagállami ellenőrzések, illetve a Szerződés 322. cikke, a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelet vagy a költségvetési rendelet 127. cikke alapján végzett vizsgálatok sérelme nélkül a Bizottság ellenőrzéseket tarthat a tagállamokban különösen az alábbiak ellenőrzése céljából:
a) az igazgatási gyakorlat uniós szabályoknak való megfelelése;
a) az igazgatási gyakorlat uniós szabályoknak való megfelelése;
b) annak ellenőrzése, hogy az (EU)…/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozásokhoz kapcsolódó, az 5. cikk (2) bekezdésének és a 6. cikknek a hatálya alá tartozó kiadásokhoz kapcsolódóan az éves teljesítményalapú záróelszámolásban fel vannak-e tüntetve megfelelő eredmények;
b) az 5. cikk (2) bekezdésének és a 6. cikknek a hatálya alá tartozó és az (EU).../... rendeletben [a KAP stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozásoknak megfelelő műveletek az uniós követelményekkel összhangban zajlottak-e, és azokat ellenőrizték-e az említett követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében;
ba) az 5. cikk (2) bekezdésének és a 6. cikknek a hatálya alá tartozó egyéb műveleteket az uniós joggal összhangban hajtották-e végre és ellenőrizték-e;
c) annak ellenőrzése, hogy a tanúsító szerv a 11. cikkel összhangban és e fejezet 2. szakaszának alkalmazásában végezte-e munkáját;
c) annak ellenőrzése, hogy a tanúsító szerv a 11. cikkel összhangban és e fejezet 2. szakaszának alkalmazásában végezte-e munkáját;
d) annak megállapítása, hogy a kifizető ügynökség teljesíti-e a 8. cikk (2) bekezdésében megállapított akkreditációs kritériumokat, és hogy a tagállam megfelelően alkalmazza-e a 8. cikk (5) bekezdését.
d) annak megállapítása, hogy a kifizető ügynökség teljesíti-e a 8. cikk (2) bekezdésében megállapított akkreditációs kritériumokat, és hogy a tagállam megfelelően alkalmazza-e a 8. cikk (5) bekezdését.
da) annak ellenőrzése, hogy megfelelően végrehajtották-e a 39. és 40. cikkben említett cselekvési tervet.
Amennyiben a Bizottság nem támaszkodhat a 46. cikkben említett tanúsító szerv munkájára, a tagállam gazdálkodási, irányítási és kontrollrendszerében feltárt súlyos hiányosságok esetén, vagy az Unió pénzügyi érdekeinek e rendelet 57. cikke szerinti védelmének biztosítása érdekében a Bizottság kiterjesztett monitoringot, többek között helyszíni ellenőrzéseket végezhet, amennyiben az irányítási rendszer súlyos hiányosságai továbbra is fennállnak.
A Bizottság által az ellenőrzéseknek a nevében történő elvégzésére felhatalmazott személyeknek, illetve a Bizottság tisztviselőinek a részükre biztosított hatáskör keretében eljárva hozzáférési joguk van a könyvelésekhez és minden más, az EMGA vagy az EMVA által finanszírozott kiadásokra vonatkozó dokumentumhoz, beleértve az elektronikus adathordozókon készített, kapott vagy tárolt dokumentumokat és azok metaadatait.
A Bizottság által az ellenőrzéseknek a nevében történő elvégzésére felhatalmazott személyeknek, illetve a Bizottság tisztviselőinek a részükre biztosított hatáskör keretében eljárva hozzáférési joguk van a könyvelésekhez és minden más, az EMGA vagy az EMVA által finanszírozott kiadásokra vonatkozó dokumentumhoz, beleértve az elektronikus adathordozókon készített, kapott vagy tárolt dokumentumokat és azok metaadatait.
Az ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek fenntartanak bizonyos hatásköröket a nemzeti jogszabályokban kifejezetten megjelölt személyek számára. A 883/2013/EU, Euratom rendelet és a 2185/96/Euratom, EK rendelet egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság által a Bizottság nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek nem vehetnek részt többek között a személyeknek az érintett tagállam joga alapján az otthonukban történő felkeresésében vagy hivatalos kihallgatásukban. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.
Az ellenőrzések végzésére vonatkozó jogkörök nem érintik azon nemzeti rendelkezések alkalmazását, amelyek fenntartanak bizonyos hatásköröket a nemzeti jogszabályokban kifejezetten megjelölt személyek számára. A 883/2013/EU, Euratom rendelet és a 2185/96/Euratom, EK rendelet egyedi rendelkezéseinek sérelme nélkül a Bizottság által a Bizottság nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek nem vehetnek részt többek között a személyeknek az érintett tagállam joga alapján az otthonukban történő felkeresésében vagy hivatalos kihallgatásukban. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.
(2) A Bizottság az ellenőrzésekről kellő időben, előzetesen értesíti az érintett tagállamot vagy azt a tagállamot, amelynek területén az ellenőrzésre sor kerül, figyelembe véve a kifizető ügynökségeknél az ellenőrzések megszervezése során jelentkező adminisztratív következményeket. Az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.
(2) A Bizottság az ellenőrzésekről kellő időben, előzetesen értesíti az érintett tagállamot vagy azt a tagállamot, amelynek területén az ellenőrzésre sor kerül, figyelembe véve a kifizető ügynökségeknél az ellenőrzések megszervezése során jelentkező adminisztratív következményeket. Az érintett tagállam tisztviselői részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.
A Bizottság kérésére és a tagállam egyetértésével az adott tagállam illetékes hatóságai az ebben a rendeletben említett műveletekre vonatkozóan kiegészítő ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat végeznek. A Bizottság tisztviselői vagy az általa a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.
A Bizottság kérésére és a tagállam egyetértésével az adott tagállam illetékes hatóságai az ebben a rendeletben említett műveletekre vonatkozóan kiegészítő ellenőrzéseket vagy vizsgálatokat végeznek. A Bizottság tisztviselői vagy az általa a nevében történő eljárásra felhatalmazott személyek részt vehetnek ezekben az ellenőrzésekben.
Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – egyes ellenőrzések és vizsgálatok elvégzéséhez kérheti a szóban forgó tagállamok hatóságainak segítségét.
Az ellenőrzések hatékonyabbá tétele érdekében a Bizottság – az érintett tagállamok egyetértésével – egyes ellenőrzések és vizsgálatok elvégzéséhez kérheti a szóban forgó tagállamok hatóságainak segítségét.
(3) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2988/95/EU, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságokra, a KAP-stratégiai tervben meghatározott feltételek egyéb be nem tartására, és a feltételezett csalási ügyekre vonatkozó információkat, valamint a szóban forgó szabálytalanságokkal és csalási ügyekkel összefüggésben teljesített jogosulatlan kifizetéseknek az e fejezet 3. szakasza értelmében történő visszafizettetése érdekében megtett lépésekre vonatkozó információkat.
(3) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a 2988/95/EK, Euratom rendelet értelmében vett szabálytalanságokra, a KAP-stratégiai tervben meghatározott feltételek egyéb be nem tartására, és a feltételezett csalási ügyekre vonatkozó információkat, valamint a szóban forgó szabálytalanságokkal és csalási ügyekkel összefüggésben teljesített jogosulatlan kifizetéseknek az e fejezet 3. szakasza értelmében történő visszafizettetése érdekében megtett lépésekre vonatkozó információkat. A Bizottság összegzi ezeket az információkat és többéves jelentéseket tesz közzé, amelyeket az Európai Parlament tár.
(1) A Bizottság a 8. cikk (3) bekezdése a) és c) pontjának megfelelően átadott információk alapján az adott költségvetési évet követő év május 31-ig végrehajtási jogi aktusok útján határoz az akkreditált kifizető ügynökségek számláinak elszámolásáról az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások tekintetében.
(1) A Bizottság a 8. cikk (3) bekezdése a), b) és c) pontjának megfelelően átadott információk alapján az adott költségvetési évet követő év május 31-ig végrehajtási jogi aktusok útján határoz az akkreditált kifizető ügynökségek számláinak elszámolásáról az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások tekintetében.
Ezek a végrehajtási jogi aktusok kiterjednek a benyújtott éves számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, és azokat az 52. és 53. cikk értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmának sérelme nélkül kell elfogadni.
Ezek a végrehajtási jogi aktusok kiterjednek a benyújtott éves számlák teljességére, pontosságára és valódiságára, és azokat az 53. cikk értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmának sérelme nélkül kell elfogadni.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az (1) bekezdésben meghatározott záróelszámolásról, az (1) bekezdés második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása kapcsán hozandó intézkedések, és többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők vonatkozásában.
(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az (1) bekezdésben meghatározott záróelszámolásról, az (1) bekezdés második albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása és végrehajtása kapcsán hozandó intézkedések, és többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők vonatkozásában.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(1) Ha az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címében említett beavatkozásokhoz kapcsolódó, az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások tekintetében az éves teljesítményalapú záróelszámolásban nincs feltüntetve megfelelő eredmény, akkor a Bizottság az adott költségvetési évet követő év október 15-ig végrehajtási jogi aktusok útján határoz az uniós finanszírozásból levonandó összegekről. Ezek a végrehajtási jogi aktusok nem sérthetik az e rendelet 53. cikke értelmében később elfogadásra kerülő végrehajtási jogi aktusok tartalmát.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(2) A Bizottság a levonandó összegeket az egyes beavatkozások céljából bejelentett éves kiadás és az ahhoz kapcsolódóan a nemzeti KAP-stratégiai tervvel összhangban bejelentett eredménynek megfelelő összeg közötti különbség alapján állapítja meg, figyelembe véve a tagállam által benyújtott indokokat.
(3) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását megelőzően a Bizottság lehetőséget biztosít a tagállam számára észrevételei megtételére és a különbségek megindoklására.
(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az érintett tagállamok által benyújtott indokokra vonatkozó kritériumokkal, valamint a csökkentések alkalmazásának módszerével és kritériumaival kapcsolatos szabályokkal történő kiegészítése céljából.
(5)
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása és végrehajtása kapcsán hozandó intézkedések, többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők vonatkozásában.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(1) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az uniós finanszírozásból kizárandó összegeket.
(1) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében és a 6. cikkben említett kiadások nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az uniós finanszírozásból kizárandó összegeket.
Az (EU)…/… rendeletben [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] említett beavatkozástípusok esetében azonban az első albekezdés szerinti uniós finanszírozásból való kizárást csak a tagállamok irányítási rendszereinek működésében feltárt súlyos hiányosságok esetén lehet alkalmazni.
Az első albekezdés nem alkalmazandó az egyéni kedvezményezettek tekintetében a nemzeti KAP-stratégiai tervekben és a nemzeti szabályokban meghatározott jogosultsági kritériumoknak való meg nem felelés eseteire.
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni.
Az első albekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárással kell elfogadni.
(2) A Bizottság a feltárt hiányosságok súlyossága alapján állapítja meg a kizárásra kerülő összegeket.
(2) A Bizottság a meg nem felelés súlyossága alapján megállapítja a kizárásra kerülő összegeket. A Bizottság kellően figyelembe veszi a jogsértés jellegét és az Unió által elszenvedett pénzügyi veszteséget.A kizárás az azonosított és jogosulatlanul felhasznált összegeken alapul. Amennyiben észszerűen nem lehetséges kiszámítani a pontos összeget, arányos módon átalánykorrekciókat alkalmaznak.
(3) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság megállapításairól és a tagállam válaszairól írásbeli értesítést kell küldeni, és ezt követően a két félnek kísérletet kell tennie arra, hogy megállapodjon a végrehajtandó intézkedésekről. Ezt követően a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy a meg nem felelés tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésében szereplőnél.
(3) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság megállapításairól és a tagállam válaszairól írásbeli értesítést kell küldeni, és ezt követően a két félnek kísérletet kell tennie arra, hogy megállapodjon a végrehajtandó intézkedésekről. Ezt követően a tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani annak bizonyítására, hogy a meg nem felelés tényleges mértéke kisebb a Bizottság értékelésében szereplőnél.
Amennyiben nem születik megállapodás, a felek álláspontjának négy hónapon belüli egymáshoz közelítése céljából a tagállam egyeztetési eljárás indítását kérheti. A Bizottságot jelentésben tájékoztatni kell az eljárás eredményéről. A Bizottságnak a jelentés ajánlásait figyelembe kell vennie, mielőtt a finanszírozás elutasítása mellett döntene, és meg kell indokolnia, ha úgy dönt, hogy nem követi a jelentés ajánlásait.
Amennyiben nem születik megállapodás, a felek álláspontjának négy hónapon belüli egymáshoz közelítése céljából a tagállam egyeztetési eljárás indítását kérheti. A Bizottságot jelentésben tájékoztatni kell az eljárás eredményéről. A Bizottságnak a jelentés ajánlásait figyelembe kell vennie, mielőtt a finanszírozás elutasítása mellett döntene, és meg kell indokolnia, ha úgy dönt, hogy nem követi a jelentés ajánlásait.
(4) A finanszírozás elutasítása nem vonatkozhat a következőkre:
(4) A finanszírozás elutasítása nem vonatkozhat a következőkre:
a) az 5. cikk (2) bekezdésében említett olyan kiadások, amelyek több mint 24 hónappal azelőtt merültek fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól;
a) az 5. cikk (2) bekezdésében említett olyan kiadások, amelyek több mint 24 hónappal azelőtt merültek fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól;
b) az 5. cikk (2) bekezdésének hatálya alá vagy a 6. cikkben említett vidékfejlesztési beavatkozások hatálya alá tartozó többéves beavatkozásokhoz kapcsolódó olyan kiadások, amelyek esetében a kedvezményezett utolsó kötelezettsége több mint 24 hónappal azelőtt merült fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól;
b) az 5. cikk (2) bekezdésének hatálya alá vagy a 6. cikkben említett vidékfejlesztési beavatkozások hatálya alá tartozó többéves beavatkozásokhoz kapcsolódó olyan kiadások, amelyek esetében a kedvezményezett utolsó kötelezettsége több mint 24 hónappal azelőtt merült fel, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól;
c) a 6. cikkben említett vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kapcsolódó, az e bekezdés b) pontjában említettektől eltérő olyan kiadások, amelyek esetében a kifizető ügynökség a kifizetést vagy adott esetben a záró kifizetést több mint 24 hónappal azelőtt teljesítette, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól.
c) a 6. cikkben említett vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kapcsolódó, az e bekezdés b) pontjában említettektől eltérő olyan kiadások, amelyek esetében a kifizető ügynökség a kifizetést vagy adott esetben a záró kifizetést több mint 24 hónappal azelőtt teljesítette, hogy a Bizottság írásban értesítette a tagállamot a megállapításairól.
(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó a következő esetekben:
(5) A (4) bekezdés nem alkalmazandó a következő esetekben:
a) azok a tagállami támogatások, amelyekre vonatkozóan a Bizottság megindította a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárást, vagy azok a jogsértések, amelyekre vonatkozóan a Bizottság a Szerződés 258. cikkének megfelelően indokolással ellátott véleményt küldött az érintett tagállam számára;
a) azok a tagállami támogatások, amelyekre vonatkozóan a Bizottság megindította a Szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárást, vagy azok a jogsértések, amelyekre vonatkozóan a Bizottság a Szerződés 258. cikkének megfelelően indokolással ellátott véleményt küldött az érintett tagállam számára;
b) az e rendelet IV. címének III. fejezete értelmében fennálló tagállami kötelezettségek megsértésének esetei, feltéve hogy a Bizottság az érintett kiadásokra vonatkozó ellenőrzési eredményekről szóló tagállami jelentés kézhezvételét követő 12 hónapon belül írásban értesíti a tagállamot a megállapításairól.
b) az e rendelet IV. címének III. fejezete értelmében fennálló tagállami kötelezettségek megsértésének esetei, feltéve hogy a Bizottság az érintett kiadásokra vonatkozó ellenőrzési eredményekről szóló tagállami jelentés kézhezvételét követő 12 hónapon belül írásban értesíti a tagállamot a megállapításairól.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a pénzügyi korrekciók alkalmazását érintő kritériumokra és módszerekre vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.
(6) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 100. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a pénzügyi korrekciók alkalmazását érintő kritériumokra és módszerekre vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából, ideértve az e cikk (2) bekezdésében említett átalánykorrekciókat is.
(7) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapít meg az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása és végrehajtása kapcsán hozandó intézkedések, többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők, valamint a (3) bekezdésben meghatározott egyeztetési eljárás, és ahhoz kapcsolódóan az egyeztetőbizottság létrehozása, feladatai, összetétele és munkamódszere vonatkozásában.
(7) A Bizottság a 100. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján az e rendeletet kiegészítő szabályokat állapít meg az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktus elfogadása és végrehajtása kapcsán hozandó intézkedések, többek között a Bizottság és a tagállamok közötti információcsere és a betartandó határidők, valamint a (3) bekezdésben meghatározott egyeztetési eljárás, és ahhoz kapcsolódóan az egyeztetőbizottság létrehozása, feladatai, összetétele és munkamódszere vonatkozásában.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 146 Rendeletre irányuló javaslat 53 a cikk (új)
53a. cikk
Meg nem felelés miatti visszafizettetés
(1) A tagállamok a kedvezményezettek által a KAP-stratégiai tervben említett beavatkozások feltételei tekintetében elkövetett szabálytalanság vagy egyéb meg nem felelés következtében jogosulatlanul teljesített minden kifizetést visszafizettetnek a kedvezményezettel, és szükség esetén megfelelő bírósági eljárást kezdeményeznek.
(2) Amennyiben az összeget nem fizetik vissza a visszafizetésre való felhívás időpontját követő négy éven belül, illetve nyolc éven belül, amennyiben a visszafizettetés nemzeti bírósági eljárás tárgyát képezi, a visszafizettetés elmaradásának pénzügyi költségeit 50%-ban az érintett tagállam, 50%-ban pedig az Unió viseli annak a követelménynek a sérelme nélkül, hogy az érintett tagállamnak a 57. cikkel összhangban folytatnia kell a visszafizettetési eljárást.
(3) Megfelelően indokolt esetben a tagállam dönthet úgy, hogy nem hajtja végre a visszafizettetést. Ilyen irányú döntés csak az alábbi esetekben hozható:
a) ha a már felmerült és a várhatóan felmerülő költségek összege meghaladja a visszafizetendő összeget; ez a feltétel abban az esetben is teljesítettnek tekintendő, ha:
i. a kedvezményezettel a valamely beavatkozás keretében teljesített egyéni kifizetéssel összefüggésben visszafizettetendő összeg – a kamatokat nem beleszámítva – nem haladja meg a 100 EUR összeget; vagy
ii. a kedvezményezettel a valamely beavatkozás keretében teljesített egyéni kifizetéssel összefüggésben visszafizettetendő összeg – a kamatokat nem beleszámítva – 100 EUR és 250 EUR közé esik, és az érintett tagállam a nemzeti jogában a nemzeti adósságok be nem hajtására vonatkozóan a visszafizettetendő összeggel megegyező vagy annál magasabb küszöbértéket alkalmaz;
b) ha nincs lehetőség visszafizettetésre abból az okból kifolyólag, hogy a nemzeti joggal összhangban megállapították és elismerték az adós vagy a szabálytalanságért jogi felelősséggel tartozó személyek fizetésképtelenségét.
A kedvezményezettek által a KAP-stratégiai tervben említett beavatkozások feltételei tekintetében elkövetett szabálytalanság vagy egyéb meg nem felelés miatt a tagállamok által visszafizettetett összegeket, valamint azok kamatait a kifizető ügynökségek javára kell teljesíteni, amelyek azokat EMGA-hoz rendelt bevételként könyvelik el az összegek tényleges beérkezésének hónapja szerint.
A kedvezményezettek által a KAP-stratégiai tervben említett beavatkozások feltételei tekintetében elkövetett szabálytalanság vagy egyéb meg nem felelés miatt a tagállamok által visszafizettetett összegeket, valamint azoknak a fizetés esedékességének dátumát követő naptól számítandó kamatait a kifizető ügynökségek javára kell teljesíteni, amelyek azokat EMGA-hoz rendelt bevételként könyvelik el az összegek tényleges beérkezésének hónapja szerint.
A tagállamok az első bekezdés sérelme nélkül utasíthatják a kifizető ügynökséget mint az adósságok visszafizettetéséért felelős szervet, hogy a valamely kedvezményezett részéről fennálló minden kinnlevő tartozást vonják le az adott kedvezményezett részére történő jövőbeni kifizetésekből.
Ha a KAP-stratégiai tervben említett vidékfejlesztési beavatkozások feltételei tekintetében a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságra vagy egyéb meg nem felelésre derül fény, a tagállamok az érintett uniós finanszírozás teljes vagy részleges törlése révén pénzügyi kiigazításokat végeznek. A tagállamok figyelembe veszik a feltárt meg nem felelés természetét és súlyosságát, továbbá az EMVA-t ért pénzügyi veszteség szintjét.
Ha a KAP-stratégiai tervben említett vidékfejlesztési beavatkozások feltételei tekintetében a kedvezményezettek által elkövetett szabálytalanságra vagy egyéb meg nem felelésre derül fény, a tagállamok az érintett uniós finanszírozás részleges vagy kivételes esetben teljes törlése révén pénzügyi kiigazításokat végeznek. A tagállamok figyelembe veszik a feltárt meg nem felelés természetét és súlyosságát, továbbá az EMVA-t ért pénzügyi veszteség szintjét.
Az EMVA keretében nyújtott uniós finanszírozáshoz kapcsolódóan törölt vagy visszafizettetett összegeket, továbbá az azokhoz kapcsolódó kamatokat a KAP-stratégiai tervben említett egyéb vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kell hozzárendelni.A törölt vagy visszafizettetett uniós pénzösszegeket azonban a tagállamok csak a nemzeti KAP-stratégiai tervben szereplő vidékfejlesztési beavatkozásokhoz használhatják újra fel, feltéve, hogy ezeket a pénzösszegeket nem pénzügyi kiigazítás tárgyát képező vidékfejlesztési műveletekhez csoportosították át.
Az EMVA keretében nyújtott uniós finanszírozáshoz kapcsolódóan törölt vagy visszafizettetett összegeket, továbbá az azokhoz kapcsolódó, a fizetés esedékességének napját követő naptól számítandó kamatokat az ugyanazon KAP-stratégiai tervben említett egyéb vidékfejlesztési beavatkozásokhoz kell hozzárendelni.
A tagállamok a kedvezményezett által elkövetett jelentős szabálytalanság miatt jogosulatlanul kifizetett összegeket az e cikkben meghatározott feltételek szerint levonják a kifizető ügynökség által a kedvezményezett számára a jövőben kifizetendő összegekből.
A törölt vagy visszafizettetett uniós pénzösszegeket azonban a tagállamok teljes egészében csak a nemzeti KAP-stratégiai tervben szereplő vidékfejlesztési beavatkozásokhoz használhatják fel újra, feltéve, hogy ezeket a pénzösszegeket nem pénzügyi kiigazítás tárgyát képező vidékfejlesztési műveletekhez csoportosították át.
(1) A tagállamok a KAP keretében meghoznak minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést és egyéb intézkedést, amely az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges. A szóban forgó rendelkezések és intézkedések különösen az alábbiakra vonatkoznak:
(1) A tagállamok a KAP keretében, tiszteletben tartva az irányítási rendszereket, meghoznak minden olyan törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezést és egyéb intézkedést, amely az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges, ideértve a kiadások elszámolásának kritériumait rögzítő 35. cikk rendelkezéseit. A szóban forgó rendelkezések és intézkedések különösen az alábbiakra vonatkoznak:
a) az alapokból finanszírozott műveletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése;
a) az alapokból finanszírozott műveletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése, többek között a kedvezményezettek szintjén;
b) a csalások hatékony és visszatartó erejű megelőzésének biztosítása, különösen a nagyobb kockázatot jelentő területeken, a költség és haszon, valamint az intézkedések arányosságának figyelembevétele mellett;
b) a csalások hatékony és visszatartó erejű megelőzésének biztosítása, különösen a nagyobb kockázatot jelentő területeken, a költség és haszon, valamint az intézkedések arányosságának figyelembevétele mellett;
c) a szabálytalanságok és a csalások megelőzése, felderítése és orvoslása;
c) a szabálytalanságok és a csalások megelőzése, felderítése és orvoslása;
d) hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók kivetése, amelyek összhangban vannak az uniós jogszabályokkal, vagy ennek hiányában a nemzeti joggal, és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése;
d) hatékony, visszatartó erejű és arányos szankciók kivetése, amelyek összhangban vannak az uniós jogszabályokkal, vagy ennek hiányában a nemzeti joggal, és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése;
e) a jogosulatlan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetése és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése.
e) a jogosulatlan kifizetések kamatokkal együtt történő visszafizettetése és szükség esetén megfelelő bírósági eljárások kezdeményezése.
(2) A tagállamok hatékony irányítási és kontrollrendszereket hoznak létre az uniós beavatkozásokra irányadó uniós jogszabályok betartásának biztosítása érdekében.
(2) A tagállamok hatékony irányítási és kontrollrendszereket hoznak létre az uniós beavatkozásokra irányadó uniós jogszabályok betartásának biztosítása érdekében.
(3) A tagállamok megfelelő óvintézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett szankciók arányosak, és a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függő mértékűek legyenek.
(3) A tagállamok megfelelő óvintézkedéseket tesznek annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés d) pontjában említett szankciók arányosak, és a meg nem felelés súlyosságától, mértékétől, fennállásának időtartamától, illetve ismétlődő jellegétől függő mértékűek legyenek.
A tagállamok által hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell különösen, hogy ne kerüljön sor szankciók kiszabására, ha:
A tagállamok által hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell különösen, hogy ne kerüljön sor szankciók kiszabására, ha:
a) a meg nem felelés oka vis maior;
a) a meg nem felelés oka vis maior;
b) a meg nem felelés oka az illetékes hatóság vagy más hatóság hibája, és az igazgatási szankció által érintett személytől nem volt észszerűen elvárható, hogy a hibát észrevegye;
b) a meg nem felelés oka az illetékes hatóság vagy más hatóság hibája, és az igazgatási szankció által érintett személytől nem volt észszerűen elvárható, hogy a hibát észrevegye;
c) az érintett személy igazolni tudja az illetékes hatóság számára, hogy nem hibáztatható az (1) bekezdésben említett kötelezettségeknek való meg nem felelésért, illetve ha az illetékes hatóság más módon meggyőződött arról, hogy az érintett személy nem hibáztatható.
c) az érintett személy igazolni tudja az illetékes hatóság számára, hogy nem hibáztatható az (1) bekezdésben említett kötelezettségeknek való meg nem felelésért, illetve ha az illetékes hatóság más módon meggyőződött arról, hogy az érintett személy nem hibáztatható.
Ha a támogatásnyújtási feltételeknek való meg nem felelés oka vis maior, a kedvezményezett megtartja a támogatáshoz való jogát.
Ha a támogatásnyújtási feltételeknek való meg nem felelés oka vis maior, a kedvezményezett megtartja a támogatáshoz való jogát.
(4) A tagállamok intézkedéseket vezetnek be az alapokkal kapcsolatos panaszok hatékony kivizsgálása céljából, és a Bizottság kérésére megvizsgálják a Bizottsághoz beérkezett, a KAP-stratégiai tervük hatálya alá tartozó panaszokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e vizsgálatok eredményeiről.
(4) A tagállamok intézkedéseket vezetnek be az alapokkal kapcsolatos panaszok hatékony kivizsgálása céljából, és a Bizottság kérésére megvizsgálják a Bizottsághoz beérkezett, a KAP-stratégiai tervük hatálya alá tartozó panaszokat. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot e vizsgálatok eredményeiről.
Arra az esetre, ha a panaszok vizsgálatával és kezelésével kapcsolatban egy tagállamban hiányosságokat tárnak fel, a Bizottság létrehoz egy panaszkezelési mechanizmust, amelyhez a tisztességtelen vagy olyan bánásmódban részesülő kedvezményezettek, amely hátrányos helyzetbe hozza őket a közvetlen vagy megosztott irányítás alatt álló közpénzek többek között nyilvános pályázati döntésekkel kapcsolatos lekötése vagy folyósítása tekintetében, a Bizottságnak címzett közvetlen panaszt nyújthatnak be. A Bizottság biztosítja, hogy a panasz benyújtását követően a természetes vagy jogi személyek megfelelő védelemben részesüljenek.
(5) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdés szerint elfogadott rendelkezésekről és megtett intézkedésekről.
(5) A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) és a (2) bekezdés szerint elfogadott rendelkezésekről és megtett intézkedésekről.
(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:
(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az e cikk egységes alkalmazásához szükséges szabályokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:
a) az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások, határidők és információcsere;
a) az (1) és a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások, határidők és információcsere;
b) a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatban a Bizottság tagállamok általi értesítése és tájékoztatása.
b) a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségekkel kapcsolatban a Bizottság tagállamok általi értesítése és tájékoztatása.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 159 Rendeletre irányuló javaslat 57 a cikk (új)
57a. cikk
A hibák kijavítása
(1) Stratégiai tervük keretében a tagállamok nemzeti rendelkezéseket írhatnak elő, amelyek csökkentés vagy szankció alkalmazása nélkül ismerik el a kedvezményezettek számára az igazgatási nyilatkozat vagy egy korábbi támogatási kérelem módosításához vagy helyesbítéséhez való jogot, amennyiben:
a) a kedvezményezett tárgyi tévedést követett el a helyzetére vonatkozó adatok megadásakor;
b) a kedvezményezett nem ismerte a helyzetére vonatkozóan megállapított jogosultsági kritériumokat, kötelezettségvállalásokat vagy a támogatás odaítélésére vonatkozóan meghatározott feltételekkel kapcsolatos egyéb kötelezettségeket.
Ez a módosítási vagy helyesbítési jog akkor alkalmazandó, ha a hibát vagy a kihagyást jóhiszeműen követték el, és az nem csalási kísérlet következményének tűnik.
A kedvezményezett jóhiszeműségének értékelése a nemzeti hatóságok feladata.
A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzések szintje elérje a hatékony kockázatkezeléshez szükséges szintet.
A tagállamok biztosítják, hogy az ellenőrzések szintje elérje a hatékony kockázatkezeléshez szükséges szintet, amelyet a kezdeti szinthez képest csökkenthetnek, amikor az irányítási és kontrollrendszerek megfelelően működnek és a hibaarányok mértéke elfogadható.Az illetékes hatóság az ellenőrizendő mintát a kérelmezők teljes köréből választja ki, és a mintának adott esetben két részből kell állnia: egy véletlenszerűen kiválasztott részből, hogy reprezentatív hibaarányt lehessen megállapítani, valamint egy kockázatelemzés alapján kiválasztott részből, amely azon területekre összpontosít, ahol a legmagasabb az Unió pénzügyi érdekeivel kapcsolatos kockázat.
Módosítás 161 Rendeletre irányuló javaslat 58 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
e) a tagállamok által a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedések tekintetében elvégzendő ellenőrzésekre vonatkozó egyéb szabályok.
törölve
Módosítás 162 Rendeletre irányuló javaslat 62 cikk – 3 bekezdés – a pont
a) a biztosítéknyújtás során érvényesülő megkülönböztetésmentes kezelés, egyenlőség és arányosság biztosítása;
(A magyar változatot nem érinti.)
Módosítás 163 Rendeletre irányuló javaslat 63 cikk – 4 bekezdés – c pont
c) „az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer”: az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben33 meghatározott, az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer vagy a 21/2004/EK tanácsi rendeletben34 meghatározott, a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszere;
c) „az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer”: az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben33 meghatározott, az állatok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer vagy a 21/2004/EK tanácsi rendeletben34 meghatározott, a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszere, illetve adott esetben a 2008/71/EK tanácsi irányelvben34a meghatározott, a sertések azonosítási és nyilvántartási rendszere, valamint a tagállamok által az állatok tekintetében létrehozott egyéb adatbázisok;
__________________
__________________
33 Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.)
33 Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.)
34 A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).
34 A Tanács 21/2004/EK rendelete (2003. december 17.) a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról (HL L 5., 2004.1.9., 8. o.).
34aA Tanács 2008/71/EK irányelve (2008. július 15.) a sertések azonosításáról és nyilvántartásáról (HL L 213., 2008.8.8., 31. o.).
Módosítás 164 Rendeletre irányuló javaslat 63 cikk – 4 bekezdés – f pont
f) „kérelemmentes rendszer”: terület- és állatállomány-alapú beavatkozások esetében használatos olyan igénylési rendszer, amelyben legalább a támogatásra bejelentett egyedi területekre vagy állatokra vonatkozóan szükséges adatok elérhetők a tagállamok által működtetett hivatalos számítógépes adatbázisokban.
f) „kérelemmentes rendszer”: terület- és állatállomány-alapú beavatkozások esetében használatos olyan – akár előre kitöltött, akár más fajta – igénylési rendszer, amelyben legalább a támogatásra bejelentett egyedi területekre vagy állatokra vonatkozóan szükséges adatok elérhetők a tagállamok által működtetett hivatalos számítógépes adatbázisokban.
Módosítás 165 Rendeletre irányuló javaslat 64 cikk – 1 bekezdés – c pont
(2) Az integrált rendszernek elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek alapján kell működnie, és lehetővé kell tennie az adatoknak az elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek közötti cseréjét.
(2) Az integrált rendszernek elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek alapján kell működnie, és lehetővé kell tennie az adatoknak az elektronikus adatbázisok és földrajzi információs rendszerek közötti cseréjét. E célból a földrajzi információs rendszer lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági üzemekre, kataszteri vagy referenciaparcellákra vonatkozó földrajzi térinformatikai adatokat hozzárendeljék az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] XI. mellékletében felsorolt, az uniós jogszabályok alapján meghatározott körülhatárolt védett övezetekhez és kijelölt területekhez, például a Natura 2000 területekhez vagy a nitrátok szempontjából veszélyeztetett területekhez, valamint ezek tájjellemzőihez és ökológiai infrastruktúráihoz (fák, sövények, tavak, pufferzónák, part menti sávok stb.).
(3) Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami felelősségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított szervek vagy szakemberek segítségét kérheti az integrált rendszer létrehozásának, monitoringjának és működtetésének elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok illetékes hatóságait.
(3) Az integrált rendszer megvalósításával és alkalmazásával kapcsolatos tagállami felelősségek sérelme nélkül a Bizottság szakosított szervek vagy szakemberek segítségét kéri az integrált rendszer létrehozásának, monitoringjának és működtetésének elősegítésére, különösen azzal a céllal, hogy megfelelő szakmai tanácsokkal lássák el a tagállamok illetékes hatóságait.
Az érintett tagállam illetékes hatóságának digitális adatbázisán keresztül lehetővé kell tenni az első albekezdésben említett, az aktuális naptári vagy gazdasági évre, valamint az azt megelőző tíz ilyen évre vonatkozó adatokba és dokumentumokba való betekintést.
Az érintett tagállam illetékes hatóságának digitális adatbázisán keresztül lehetővé kell tenni az első albekezdésben említett, az aktuális naptári vagy gazdasági évre, valamint az azt megelőző tíz ilyen évre vonatkozó adatokba és dokumentumokba való betekintést. Összefoglalók formájában az adatbázisban szereplő megfelelő információkat is át lehet adni.
(5a) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kedvezményezettek és lehetséges kedvezményezettek hozzáférjenek minden referenciaadathoz és jellemzőre vonatkozó adathoz az általuk használt vagy használni tervezett fölterülettel kapcsolatban, hogy pontos kérelmet tudjanak benyújtani.
(1) A 63. cikk (2) bekezdésben említett, és a nemzeti KAP-stratégiai terv keretében végrehajtott területalapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok előírják, hogy a kérelmet az illetékes hatóság által a kérelem benyújtásához rendelkezésre bocsájtott földrajzi térinformatikai kérelem segítségével kell benyújtani.
(1) A 63. cikk (2) bekezdésben említett, és a nemzeti KAP-stratégiai terv keretében végrehajtott területalapú beavatkozásokhoz igényelt támogatások esetében a tagállamok előírják, hogy a földrajzi térinformatikai kérelmet az illetékes hatóság által rendelkezésre bocsájtott formanyomtatvány segítségével kell benyújtani.
Ha egy tagállam kérelemmentes rendszer használata mellett dönt, lehetővé válik a közigazgatási szervek számára, hogy a kedvezményezettek részére a támogatható kifizetéseket a hivatalos számítógépes adatbázis meglévő adatai alapján – amennyiben nem volt változás – teljesítsék, amelyet változások miatt szükséges esetben további információkkal egészítenek ki. A kedvezményezettnek meg kell erősítenie az említett adatokat és kiegészítő információkat.
(1) A tagállamok területmegfigyelő rendszert hoznak létre és működtetnek.
(1) A tagállamok területmegfigyelő és -ellenőrző rendszert hoznak létre és működtetnek. Megfelelően indokolt esetekben a Bizottság egy átmeneti időszakot engedélyezhet a területmegfigyelő és -ellenőrző rendszer létrehozását illetően azon tagállamok számára, amelyek a közelmúltban nem használtak ilyen területmegfigyelő és -ellenőrző rendszert.
A 63. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és támogatások kedvezményezettjeinek azonosító adatait nyilvántartó rendszernek biztosítania kell, hogy az ugyanazon kedvezményezett által benyújtott valamennyi kérelem, mint olyan, azonosítható legyen.
A 63. cikk (2) bekezdésében említett beavatkozások és támogatások kedvezményezettjeinek azonosító adatait nyilvántartó rendszernek biztosítania kell, hogy az ugyanazon kedvezményezett által benyújtott valamennyi kérelem, mint olyan, azonosítható legyen. Biztosítja továbbá, hogy amennyiben a kedvezményezettek a 2013/34/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 11. pontja szerinti csoport részét képezik, a csoport azonosítható legyen.
A tagállamok a támogatásokra vonatkozó ellenőrzési és szankcionálási rendszert hoznak létre a 63. cikkben foglaltak szerint.
A tagállamok a támogatásokra vonatkozó ellenőrzési és szankcionálási rendszert hoznak létre a 63. cikkben foglaltak szerint. A tagállamok – a kifizető ügynökségek vagy az általuk a nevükben történő eljárásra felhatalmazott szervek útján – végrehajtják a támogatási kérelmek adminisztratív ellenőrzését a jogosultsági feltételek teljesítésének ellenőrzése céljából. Az említett ellenőrzéseket helyszíni ellenőrzésekkel kell kiegészíteni.
A tagállamok a 63. cikk (2) bekezdésében említett minden egyes beavatkozás tekintetében biztosítják, hogy az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések kontrollmintája az összes kedvezményezett legalább 5 %-át lefedi. E százalékos értéket megfelelő mértékben meg kell emelni, amennyiben egy adott beavatkozással vagy intézkedéssel összefüggésben jelentős mértékű meg nem felelést észlelnek. Elfogadható szintű hibaarány esetén azonban a tagállamok csökkenthetik e százalékos értéket.
Az 57. cikk (1)–(5) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.
törölve
Módosítás 177 Rendeletre irányuló javaslat 73 cikk – 1 bekezdés – a pont – bevezető rész
a) a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás módja, tartalma és részletes szabályai az alábbiak esetében:
a) a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás módja és részletes szabályai az alábbiak esetében:
Módosítás 178 Rendeletre irányuló javaslat 73 cikk – 1 bekezdés – b pont
b) a 67. és 68. cikkben említett földrajzi térinformatikai kérelmek rendszerének és a területmegfigyelő rendszernek az alapvető jellemzői és szabályai.
b) a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, amelyekben meghatározza a Bizottság részére történő továbbítás, illetve rendelkezésre bocsátás tartalmának szabályait az alábbiak esetében:
i. a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer, a földrajzi térinformatikai kérelmek rendszere és a területmegfigyelő és -ellenőrző rendszer minőségére vonatkozó értékelési jelentések,
ii. a 66., 67. és 68. cikkben említett, a tagállamok által végrehajtandó korrekciós intézkedések,
iii. a 67. és 68. cikkben említett földrajzi térinformatikai kérelmek rendszerének és a területmegfigyelő és -ellenőrző rendszernek az alapvető jellemzői és szabályai.
(2) A tagállamok megküldenek a Bizottság részére egy jegyzéket, amelyben feltüntetik azokat a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásokat, amelyek esetében a szóban forgó összeg kifizetése vagy átvétele az adott tagállamban történt, illetve kellett volna történnie.
(2) A tagállamok megküldenek a Bizottság részére egy jegyzéket, amelyben feltüntetik azokat a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozásokat, amelyek esetében a szóban forgó összeg kifizetése vagy átvétele az adott tagállamban történt, illetve kellett volna történnie. Szükség esetén a Bizottság harmadik országok – köztük fejlődő országok – szakértőit kéri fel a KAP tagállami szintű végrehajtása külső hatásainak értékelésére.
(1) A tagállamok vizsgálati programokat dolgoznak ki a soron következő vizsgálati időszakban a 75. cikknek megfelelően végrehajtandó vizsgálatokhoz.
(2) A tagállamok minden évben április 15-e előtt megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett programjukat, és meghatározzák a következőket:
a) a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások száma és azok ágazatonkénti lebontása a hozzájuk kapcsolódó összegek alapján;
b) a program kidolgozására elfogadott kritériumok.
(3) Ha a Bizottság nyolc héten belül nem tette meg észrevételeit, a tagállamok végrehajtják az általuk kidolgozott és a Bizottságnak továbbított programokat.
(4) A (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a program tagállamok általi módosításaira.
(5) A Bizottság bármikor kérheti, hogy a tagállam egy adott vállalkozási kategóriával egészítse ki programját.
(6) Azokat a vállalkozásokat, amelyek bevételeinek, illetve kifizetéseinek összege 40 000 EUR-nál kisebb, az e fejezetben előírt vizsgálatnak csak akkor kell alávetni, ha annak konkrét indokai vannak, amelyeket vagy a tagállamoknak kell az (1) bekezdésben említett éves programjukban feltüntetni, vagy a Bizottságnak az említett program esetleges javasolt módosításában.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 101. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az első albekezdésben meghatározott összeghatár módosítása céljából.
Módosítás 182 Rendeletre irányuló javaslat 4 cím – 4 fejezet – cím
A feltételességgel összefüggő ellenőrzési rendszerek és szankciók
A fenntartható fejlődést szolgáló feltételességgel összefüggő ellenőrzési rendszerek és szankciók
A tagállamok olyan ellenőrzési rendszert hoznak létre, amely biztosítja, hogy az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 11. cikkében, a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetében és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetében említett intézkedések kedvezményezettjei teljesítsék az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe, 1. fejezete, 2. szakaszában említett kötelezettségeket.
A tagállamok ellenőrzési rendszerrel rendelkeznek annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy az alábbi kedvezményezettek teljesítsék az (EU) …/… rendelet [a KAP stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe, 1. fejezete, 2. szakaszában említett kötelezettségeket:
a) az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címének II. fejezete alapján közvetlen kifizetésben részesülő kedvezményezettek;
b) az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 65., 66. és 67. cikkében meghatározott, éves támogatásban részesülő kedvezményezettek;
c) a 228/2013/EU rendelet IV. fejezete és a 229/2013/EU rendelet IV. fejezete alapján támogatásban részesülő kedvezményezettek.
A vonatkozó kollektív megállapodásokból, valamint a szociális és munkajogból eredő, nemzeti, uniós és nemzetközi szinten alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételeknek való megfelelés biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják a munkaügyi ellenőrzésekért felelős illetékes nemzeti hatóságok és az első albekezdésben említett ellenőrzési rendszer közötti együttműködést. Határokon átnyúló helyzetekben biztosítani kell a koordinációt és az együttműködést az Európai Munkaügyi Hatósággal (ELA) is, amelynek működését az (EU) 2019/1149 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza.
Módosítás 184, 211 cp3 és 283 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba) „a meg nem felelés újbóli előfordulása”: ugyanannak a követelménynek vagy meghatározott előírásnak egynél több alkalommal való meg nem felelés, feltéve, hogy a kedvezményezettet tájékoztatták a korábbi meg nem felelésről, és adott esetben lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket a korábbi meg nem felelés orvoslása érdekében.
Módosítás 185, 211 cp3 és 283 cp3 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész
(3) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzési rendszereikben a tagállamok:
(3) Az (1) bekezdésben megállapított ellenőrzési kötelezettségeik teljesítése érdekében a tagállamok:
Módosítás 186, 211cp3 és 283cp3 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – c pont
c) az a) pontban említett helyszíni ellenőrzésekhez adott esetben távérzékelési alkalmazásokat vagy területmegfigyelő rendszert vehetnek igénybe;
c) az a) pontban említett helyszíni ellenőrzésekhez – adott esetben és ha kivitelezhető – távérzékelési alkalmazásokat vagy területmegfigyelő és -ellenőrző rendszert vehetnek igénybe; valamint
Módosítás 187, 211cp3 és 283cp3 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)
ca) korai előrejelző rendszert hoznak létre;
Módosítás 188, 211cp3 és 283cp3 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 bekezdés – d pont
d) az a) pontban említett, évente elvégzendő ellenőrzések tekintetében kockázatelemzés alapján kontrollmintát állapítanak meg, abba véletlenszerű komponenst is belefoglalnak, és a kontrollmintát úgy alakítják ki, hogy az az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe, 1. fejezetének 2. szakaszában említett támogatások kedvezményezettjeinek legalább 1 %-át magában foglalja.
(3a) A tagállamok az e cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett, évente elvégzendő ellenőrzések tekintetében kockázatelemzés alapján – amelynek során súlyozó tényezőket is alkalmazhatnak – kontrollmintát állapítanak meg, abba véletlenszerű komponenst is belefoglalnak, és a kontrollmintát úgy alakítják ki, hogy az az (EU)…/… rendelet [a KAP stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe 1. fejezetének 2. szakaszában említett támogatások kedvezményezettjeinek legalább 5 %-át lefedje.
Módosítás 190 és 211 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az (EU) .../... rendelet [KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 25. cikkében említett rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelőket érintő egyszerűsített ellenőrzésekre vonatkozó szabályokkal történő kiegészítése céljából.
Módosítás 191 és 211 cp6 Rendeletre irányuló javaslat 84 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az e cikkben említett ellenőrzések végrehajtására vonatkozó szabályokat fogad el, ideértve az annak biztosítását célzó szabályokat is, hogy a kockázatelemzés során figyelembe vegyék a következő tényezőket:
a) a mezőgazdasági termelők részvétele az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 13. cikkében meghatározott mezőgazdasági tanácsadási rendszerben;
b) a mezőgazdasági termelők részvétele az (EU) …/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] 12. cikkének (3a) bekezdésében meghatározott tanúsítási rendszerben, mivel a rendelet kiterjed az érintett követelményekre és normákra.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 101. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 212cp1 és 293 Rendeletre irányuló javaslat 85 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész
A rendszer keretében az első albekezdésben említett igazgatási szankciók csak akkor alkalmazandók, ha a meg nem felelés az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, és ha a következő további feltételek közül egy vagy mindkettő teljesül:
A rendszer keretében az első albekezdésben említett igazgatási szankciók csak akkor alkalmazandók, ha a meg nem felelés az érintett kedvezményezettnek közvetlenül felróható cselekmény vagy mulasztás eredménye, és ha a következő további feltételek közül egy vagy kettő, vagy valamennyi teljesül:
Módosítás 212 cp2 és 294 Rendeletre irányuló javaslat 85 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b a pont (új)
ba) a meg nem felelés hatással van a kedvezményezett által alkalmazott munkavállalók munka- és foglalkoztatási feltételeire;
(2) Az (1) bekezdésben említett szankcionálási rendszereikben a tagállamok:
(2) Az (1) bekezdésben említett szankcionálási rendszereikben a tagállamok:
a) szabályokat irányoznak elő az igazgatási szankciók azon esetekben történő alkalmazására vonatkozóan, amikor az érintett naptári évben vagy években a föld átruházásra kerül. Ezeknek a szabályoknak a meg nem felelések miatti felelősség átruházók és átvevők közötti méltányos és igazságos elosztásán kell alapulniuk.
a) szabályokat irányoznak elő az igazgatási szankciók azon esetekben történő alkalmazására vonatkozóan, amikor az érintett naptári évben vagy években a mezőgazdasági földterület, a mezőgazdasági üzem vagy annak részei átruházásra kerülnek. Ezeknek a szabályoknak a meg nem felelések miatti felelősség átruházók és átvevők közötti méltányos és igazságos elosztásán kell alapulniuk.
E pont alkalmazásában az „átruházás” olyan ügylet, amelynek révén a mezőgazdasági földterület többé nem áll az átruházó rendelkezésére.
E pont alkalmazásában az „átruházás” olyan ügylet, amelynek révén a mezőgazdasági földterület többé nem áll az átruházó rendelkezésére.
b) az (1) bekezdés ellenére dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak igazgatási szankciót, amennyiben annak összege kedvezményezettenként és naptári évenként legfeljebb 100 EUR lenne. A ténymegállapításról és az előírások megsértését orvosoló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a kedvezményezettet;
b) az (1) bekezdés ellenére dönthetnek úgy, hogy nem alkalmaznak igazgatási szankciót, amennyiben annak összege kedvezményezettenként és naptári évenként legfeljebb 100 EUR lenne. A ténymegállapításról és az előírások megsértését orvosoló intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségről értesíteni kell a kedvezményezettet;
c) rendelkeznek arról, hogy ne kerüljön sor igazgatási szankció kiszabására akkor, ha a meg nem felelés mis majornak tudható be.
c) rendelkeznek arról, hogy ne kerüljön sor igazgatási szankció kiszabására a következő esetekben:
i. a meg nem felelés oka vis maior;
ii. a meg nem felelés hatósági utasításnak tudható be; vagy
iii. a meg nem felelés az illetékes hatóság vagy más hatóság hibájának tudható be, és az igazgatási szankció által érintett kedvezményezettől nem volt észszerűen elvárható, hogy a hibát észrevegye.
(1) Az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe 1. fejezetének 2. szakaszában meghatározott igazgatási szankciók alkalmazása az érintett kedvezményezettnek a ténymegállapítás szerinti naptári évben benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó, a rendelet említett szakaszában felsorolt kifizetések teljes összegének csökkentése vagy a támogatásból való kizárása révén történik.
(1) Az igazgatási szankciók alkalmazása az érintett kedvezményezettnek a ténymegállapítás szerinti naptári évben benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelmei tekintetében nyújtott vagy nyújtandó, a 84. cikk (1) bekezdésében felsorolt kifizetések teljes összegének csökkentése vagy a támogatásból való kizárása révén történik.
A támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni a feltárt meg nem felelés súlyosságát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint szándékos voltát. A kiszabott szankcióknak visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük, és összhangban kell lenniük az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kritériumokkal.
A támogatáscsökkentésre, illetve a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó számítások során figyelembe kell venni a feltárt meg nem felelés súlyosságát, mértékét, továbbá tartós, illetve ismétlődő jellegét, valamint szándékos voltát. A kiszabott szankcióknak visszatartó erejűnek és arányosnak kell lenniük, és összhangban kell lenniük az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott kritériumokkal.
(2) Az előírások gondatlanságból eredő megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke általános szabályként az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetések 3 %-a.
(2) Az előírások gondatlanságból eredő megsértése esetén a támogatáscsökkentés mértéke általános szabályként az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetések 3 %-a. A csökkentést a meg nem felelés súlyosságának értékelése alapján, az e cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumokra támaszkodva kell meghatározni.
A tagállamok korai előrejelző rendszert hozhatnak létre a meg nem felelés olyan eseteire vonatkozóan, amelyek első alkalommal fordulnak elő, és kisebb súlyosságuk, kisebb mértékük vagy rövidebb időtartamuk miatt nem eredményeznek támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből való kizárást. Amennyiben az elkövetkező három naptári évben végzett ellenőrzés során azt állapítják meg, hogy a meg nem felelés nem került orvoslásra, visszamenőleges hatállyal alkalmazni kell az első albekezdés szerinti csökkentést.
A tagállamok létrehozzák és használják a 84. cikk (3) bekezdésében említett, a meg nem felelés olyan eseteiben alkalmazandó korai előrejelző rendszert, amelyek első alkalommal fordulnak elő, és kisebb súlyosságuk, kisebb mértékük vagy rövidebb időtartamuk miatt nem eredményeznek támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből való kizárást. Az illetékes hatóság értesíti a kedvezményezettet, hogy köteles orvosolni a helyzetet, és korrekciós intézkedéseket javasol a meg nem felelés orvoslására. Amennyiben az elkövetkező három naptári évben végzett ellenőrzés során azt állapítják meg, hogy a meg nem felelés nem került orvoslásra, visszamenőleges hatállyal alkalmazni kell az első albekezdés szerinti csökkentést.
A meg nem felelés azon esetei azonban, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a köz- vagy állategészségügy szempontjából, mindig támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből való kizárást kell, hogy maguk után vonjanak.
A meg nem felelés azon esetei azonban, amelyek közvetlen veszélyt jelentenek a köz- vagy állategészségügy szempontjából, mindig támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből való kizárást kell, hogy maguk után vonjanak.
A tagállamok az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe 1. fejezetének 3. szakaszában meghatározott mezőgazdasági tanácsadó rendszer keretében kötelező képzést biztosíthatnak a korai előrejelző rendszerben figyelmeztetést kapott kedvezményezettek részére.
A tagállamok az (EU)…/… rendelet [a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet] III. címe 1. fejezetének 3. szakaszában meghatározott mezőgazdasági tanácsadó rendszer keretében külön képzést írnak elő a feltételességről a korai előrejelző rendszerben figyelmeztetést kapott kedvezményezettek részére, és az e képzésben való részvételt kötelezővé tehetik.
(3) A meg nem felelés újbóli előfordulása esetén a támogatáscsökkentés mértéke nagyobb kell, hogy legyen, mint a gondatlanságból bekövetkezett, első alkalommal szankcionált meg nem felelésre alkalmazott mérték.
(3) A meg nem felelés újbóli előfordulása esetén a támogatáscsökkentés mértéke általános szabályként az (1) bekezdésében említett kifizetések teljes összegének 10%-a.
A meg nem felelés ezt követő újbóli előfordulásai esetén, ha a kedvezményezett nem ad megalapozott indoklást, a kedvezményezettre úgy kell tekinteni, hogy a (4) bekezdés értelmében szándékosan járt el.
(4) Szándékos meg nem felelés esetén a támogatáscsökkentés mértéke nagyobb kell, hogy legyen, mint a (3) bekezdéssel összhangban az újbóli előforduláskor alkalmazott mérték, illetve akár az érintett mezőgazdasági termelő kifizetésekből való teljes kizárását is jelentheti, és egy vagy több naptári évig is alkalmazható.
(4) Szándékos meg nem felelés esetén a támogatáscsökkentés mértéke legalább az (1) bekezdésben említett kifizetések teljes összegének 15%-a, illetve akár az érintett mezőgazdasági termelő kifizetésekből való teljes kizárását is jelentheti, és egy vagy több naptári évig is alkalmazható.
(5) A tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében, valamint azért, hogy a szankcionálási rendszer hatékony és visszatartó erejű legyen, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet a szankciók kiszámítására és alkalmazására vonatkozó további szabályokkal egészítse ki.
(5) A tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében, valamint azért, hogy a szankcionálási rendszer hatékony és visszatartó erejű legyen, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 100. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet a szankciók kiszámítására és alkalmazására vonatkozó további szabályokkal egészítse ki.
A tagállamok a 86. cikkben említett támogatáscsökkentések, illetve a támogatás köréből való kizárások alkalmazásából származó összegekből 20 %-ot tarthatnak vissza.
A tagállamok a 86. cikkben említett támogatáscsökkentések, illetve a támogatás köréből való kizárások alkalmazásából származó összegekből 25%-ot tarthatnak vissza.
(1) A [közös rendelkezésekről szóló (EU) …/… rendelet 44. cikkének (3)–(5) bekezdésével] és e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy az alapokból származó támogatások kedvezményezettjeinek adatai évente utólag közzétételre kerüljenek.
(1) A [közös rendelkezésekről szóló (EU) …/… rendelet 44. cikkének (3)–(5) bekezdésével] és e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban a tagállamok biztosítják, hogy az alapokból származó támogatások kedvezményezettjeinek adatai évente utólag közzétételre kerüljenek. Amennyiben a kedvezményezettek a 2013/34/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 11. pontja szerinti csoport részét képezik, a közzétett információknak lehetővé kell tenniük a csoport azonosítását.
Módosítás 203 Rendeletre irányuló javaslat 100 a cikk (új)
100a. cikk
Sürgősségi eljárás
(1) Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.
(2) Az Európai Parlament vagy a Tanács a 100. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.
Módosítás 204 Rendeletre irányuló javaslat 102 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a) Az 1306/2013/EU rendelet 5. cikkét, 7. cikkének (3) bekezdését, 9. cikkét, 34. cikkét, 35. cikkének (4) bekezdését, valamint 36., 37., 38., 43., 51., 52., 54., 110. és 111. cikkét, továbbá a vonatkozó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló szabályokat továbbra is alkalmazni kell az EMGA esetében a 2020-as és az azt megelőző mezőgazdasági pénzügyi év során felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre, az EMVA esetében pedig a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programok kapcsán felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre.
a) az 1306/2013/EU rendelet 5. cikkét, 7. cikkének (3) bekezdését, 9. cikkét, 26. cikkének (5) bekezdését, 34. cikkét, 35. cikkének (4) bekezdését, valamint 36., 37., 38., 43., 51., 52., 54., 110. és 111. cikkét, továbbá a vonatkozó végrehajtási és felhatalmazáson alapuló szabályokat továbbra is alkalmazni kell az EMGA esetében a 2020-as és az azt megelőző mezőgazdasági pénzügyi év során felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre, az EMVA esetében pedig a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programok kapcsán felmerült kiadásokra, illetve teljesített kifizetésekre;
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – szükség esetén – a 101. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a benne előírt szabályokat illető eltérések vagy kiegészítések tekintetében való kiegészítéséről.
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0199/2019).