Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/0218(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0198/2019

Előterjesztett szövegek :

A8-0198/2019

Viták :

PV 20/10/2020 - 5
CRE 20/10/2020 - 5
PV 23/11/2021 - 2
CRE 23/11/2021 - 2

Szavazatok :

PV 23/10/2020 - 7
PV 23/10/2020 - 11
PV 23/11/2021 - 6

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0289
P9_TA(2021)0458

Elfogadott szövegek
PDF 641kWORD 199k
2020. október 23., Péntek - Brüsszel
Közös agrárpolitika – a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének és más rendeleteknek a módosítása ***I
P9_TA(2020)0289A8-0198/2019

Az Európai Parlament 2020. október 23-án elfogadott módosításai(1) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0394 – C8-0246/2018 – 2018/0218(COD))(2)

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá kell válnia, nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra – ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára –, valamint elő kell segítenie a kedvezményezettek uniós jogszabályokból adódó adminisztratív terheinek csökkentését.
 (1)  „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá kell válnia, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrenddel és a Párizsi Megállapodással összhangban nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra – ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára (többek között az agrárerdészet szerepének növelése révén) –, mérsékelnie kell az élelmiszer-pazarlást, és népszerűsítenie kell az egészséges táplálkozási szokásokat, egészséges élelmiszert kell termelnie, valamint elő kell segítenie a kedvezményezettek uniós jogszabályokból adódó adminisztratív terheinek csökkentését. A közlemény kiemeli továbbá a KAP globális dimenzióját, és hangot ad az Unió arra irányuló kötelezettségvállalásának, hogy elősegíti a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)  A kereskedelmi megállapodások kialakítása egyfelől a mezőgazdasági termelők közötti nemzetközi verseny fokozódásához vezet, másfelől új lehetőségeket is megnyit előttük. A tisztességes verseny fenntartása és a nemzetközi kereskedelmen belüli viszonosság biztosítása érdekében az Uniónak olyan termelési szabványokat kell érvényre juttatnia, amelyek összhangban állnak a saját termelői számára előírtakkal, különös tekintettel a környezetvédelem és az egészségügy területére, fenntartva a viszonosságot.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Mivel a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó adminisztratív terheket. A jövőbeli, teljesítményalapú KAP (az ún. „teljesítési modell”) keretében az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg ezeket a konkrét célokat és célkitűzéseket. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez.
 (2)  Mivel a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó adminisztratív terheket. A jövőbeli, teljesítményalapú KAP (az ún. „teljesítési modell”) keretében – és szem előtt tartva, hogy az elsődleges cél a fenntartható jövedelem biztosítása a termelők számára – az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg ezeket a konkrét célokat és célkitűzéseket. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
2 a preambulumbekezdés (új)
(2a)  Ugyanakkor az árak növekvő volatilitása és a mezőgazdasági termelők jövedelmének csökkenése – amit a KAP fokozódó piacközpontúsága tovább súlyosbított – új állami kínálatszabályozási eszközök létrehozását teszik szükségessé, amelyek biztosítják a termelés országok és mezőgazdasági termelők közötti méltányos elosztását.
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A KAP koherenciájának biztosítása érdekében a jövőbeli KAP valamennyi beavatkozásának egy stratégiai támogatási tervbe kell illeszkednie, amely egyes olyan ágazati beavatkozásokat is magába foglal, melyekről korábban az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezett10.
 (3)  A KAP koherenciájának biztosítása érdekében a jövőbeli KAP valamennyi beavatkozásának tiszteletben kell tartania a fenntartható fejlődés, a nemek közötti egyenlőség és az alapvető jogok elveit, és egy stratégiai támogatási tervbe kell illeszkednie, amely egyes olyan ágazati beavatkozásokat is magába foglal, melyekről korábban az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet10 rendelkezett.
_________________
 _________________
10 Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).
 10 Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
3 a preambulumbekezdés (új)
(3a)  Annak érdekében, hogy mélyebb tartalmat lehessen adni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak, és biztosítható legyen, hogy az Unió megfelelően reagáljon a legújabb kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett a KAP-ra vonatkozó stratégiai tervekben rögzített egyedi célkitűzések sérelme nélkül további célkitűzéseket is meg kell határozni, amelyek kifejezetten a mezőgazdasági piacok közös szervezésére vonatkoznak.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete tartalmaz egyes, az említett rendelet hatálya alá tartozó ágazatokhoz kapcsolódó fogalommeghatározásokat. Az említett melléklet II. részének B. szakaszában szereplő, a cukorágazatra vonatkozó fogalommeghatározásokat törölni kell, mivel azok a továbbiakban nem alkalmazandók. A mellékletben említett egyéb ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározásoknak az új tudományos ismeretek és a piaci fejlemények figyelembevételével történő naprakésszé tétele érdekében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások módosítása céljából. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. Mindezek fényében az inulinszirup fogalommeghatározásának módosítása céljából a Bizottság részére az említett melléklet II. része A. szakaszának 4. pontjában adott egyedi felhatalmazást törölni kell.
 (4)  Az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete tartalmaz egyes, az említett rendelet hatálya alá tartozó ágazatokhoz kapcsolódó fogalommeghatározásokat. Az említett melléklet II. részének B. szakaszában szereplő, a cukorágazatra vonatkozó fogalommeghatározásokat törölni kell, mivel azok a továbbiakban nem alkalmazandók. A mellékletben említett egyéb ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározásoknak az új tudományos ismeretek és a piaci fejlemények figyelembevételével történő naprakésszé tétele érdekében EUMSZ 290. cikkével összhangban a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások aktualizálása céljából, új fogalommeghatározások felvétele nélkül. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról. Mindezek fényében az inulinszirup fogalommeghatározásának módosítása céljából a Bizottság részére az említett melléklet II. része A. szakaszának 4. pontjában adott egyedi felhatalmazást törölni kell.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  Tekintettel a szőlővel beültetett területek tényleges nagyságának a 2014–2017-es időszakban több tagállamban bekövetkezett csökkésére, illetve az ebből eredő esetleges termeléskiesésre, az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (1) bekezdése szerinti, új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek kiállításakor lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy válasszanak a jelenlegi számítási alap, illetve a területükön 2015. július 31-én ténylegesen szőlővel beültetett terület bizonyos százaléka között, mely utóbbit növelni kell az adott tagállamban 2016. január 1-jén engedélyekké történő átváltásra rendelkezésre álló, az 1234/2007/EK rendelet szerinti telepítési jogoknak megfelelő területtel.
 (8)  Nem vitatva, hogy az új szőlőtelepítések számának a nemzetközi kereslet várható növekedésének kielégítése érdekében történő túl gyors növelése középtávon ismét többletkapacitást eredményezhet a kínálati oldalon, az 1308/2013/EU rendelet 63. cikkének (1) bekezdése szerinti új szőlőtelepítések számára engedélyezett terület meghatározásakor figyelembe kell venni a szőlővel beültetett területek tényleges nagyságának a 2014–2017-es időszakban több tagállamban bekövetkezett csökkenését, illetve az ebből eredő esetleges termeléskiesést. Lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy válasszanak a jelenlegi számítási alap, illetve a területükön 2015. július 31-én ténylegesen szőlővel beültetett terület bizonyos százaléka között, mely utóbbit növelni kell az adott tagállamban 2016. január 1-jén engedélyekké történő átváltásra rendelkezésre álló, az 1234/2007/EK rendelet szerinti telepítési jogoknak megfelelő területtel.
Módosítás 256
Rendeletre irányuló javaslat
8a preambulumbekezdés (új)
(8 a)   A szőlészeti talajgazdálkodás javítása érdekében engedélyezni kell az újratelepítési engedélyek három évről hat évre történő meghosszabbítását, az újratelepítési jogok korábbi szabályozásához hasonlóan. Az újratelepítési engedélyek alkalmazásának késleltetése kedvező környezeti hatással járhat, mivel a talaj pihenhet, és a vegyi anyagok helyett természetes folyamatok számolhatják fel a baktériumokat és a vírusokat.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
8 b preambulumbekezdés (új)
(8b)  Annak érdekében, hogy reagálni tudjanak a szabályozás kijátszásának azon eseteire, amelyekről e rendelet nem rendelkezik, a tagállamoknak – amennyiben vonatkozó tevékenységeikre nem terjed ki eleve az e rendeletben a konkrét jogosultsági és elsőbbségi kritériumok kijátszásának megelőzésére megállapított egyedi rendelkezések hatálya – intézkedéseket kell elfogadniuk annak megakadályozására, hogy az engedélyt kérelmezők kijátsszák a jogosultsági, illetve az elsőbbségi kritériumokat.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  Módosítani kell a borszőlőfajták tagállamonkénti osztályozásának szabályait, azokba belefoglalva a korábban kizárt Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont szőlőfajtákat. Annak biztosítása érdekében, hogy az Unió bortermelése ellenállóbb legyen a betegségekkel szemben, és a változó éghajlati körülményekhez jobban alkalmazkodó szőlőfajtákat is felhasználhasson, rendelkezni kell arról, hogy a Vitis Labrusca fajhoz tartozó, illetve a Vitis vinifera, Vitis Labrusca faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött fajok is telepíthetők legyenek bortermelési céllal az Unióban.
 törölve
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  A borimportra vonatkozó megfelelőségi igazolásokra és analitikai bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseket az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (a továbbiakban: EUMSZ) összhangban megkötött nemzetközi megállapodások fényében kell alkalmazni.
 (11)  A borimportra vonatkozó megfelelőségi igazolásokra és analitikai bizonylatokra vonatkozó rendelkezéseket az EUMSZ) összhangban megkötött nemzetközi megállapodások fényében kell alkalmazni, biztosítva, hogy a nyomonkövethetőségre vonatkozó és a minőségi előírások megfeleljenek az európai normáknak.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
12 preambulumbekezdés
(12)  Az eredetmegjelölés fogalommeghatározását össze kell hangolni a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló – a 94/800/EK tanácsi határozattal13 jóváhagyott – megállapodásban12 (ún. TRIPS-megállapodás) szereplő fogalommeghatározással, különösen annak 22. cikke (1) bekezdésével, amely szerint a megnevezésnek a terméket egy meghatározott régióból vagy területről származóként kell azonosítania.
 törölve
__________________
12 A többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulója (1986–1994) – 1. melléklet – 1C. melléklet – Megállapodás a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól (WTO) (HL L 336., 1994.12.23., 214. o.).
13 A Tanács 94/800/EK határozata (1994. december 22.) a többoldalú tárgyalások uruguayi fordulóján (1986–1994) elért megállapodásoknak a Közösség nevében a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében történő megkötéséről (HL L 336., 1994.12.23., 1. o.).
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Az 1308/2013/EU rendelet 96. cikkében említett előzetes nemzeti eljárások keretében benyújtott oltalom iránti kérelmekre és az azokkal szemben emelt kifogásokra vonatkozó következetes döntéshozatal biztosítása érdekében a Bizottságot kellő időben és rendszeresen tájékoztatni kell arról, ha a nemzeti bíróságok vagy más szervek előtt eljárások indulnak a tagállam által a Bizottságnak az 1308/2013/EU rendelet 96. cikke (5) bekezdésének megfelelően bejelentett oltalom iránti kérelmekkel kapcsolatban. A Bizottságra megfelelő végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy ilyen esetekben adott esetben felfüggeszthesse a kérelem vizsgálatát mindaddig, amíg a nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv meghozza határozatát az adott kérelem előzetes nemzeti eljárás során végzett tagállami értékelésével szembeni keresettel kapcsolatban.
 (13)  Az 1308/2013/EU rendelet 96. cikkében említett előzetes nemzeti eljárások keretében benyújtott oltalom iránti kérelmekre és az azokkal szemben emelt kifogásokra vonatkozó következetes döntéshozatal biztosítása érdekében a Bizottságot kellő időben és rendszeresen tájékoztatni kell arról, ha a nemzeti bíróságok vagy más szervek előtt eljárások indulnak a tagállam által a Bizottságnak az 1308/2013/EU rendelet 96. cikke (5) bekezdésének megfelelően bejelentett oltalom iránti kérelmekkel kapcsolatban.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
14 preambulumbekezdés
(14)  A földrajzi árujelzők bejegyzését egyszerűsíteni kell és gyorsabbá kell tenni azzal, hogy szét kell választani a szellemi tulajdonhoz fűződő szabályozásnak való megfelelés értékelését a termékleírás forgalmazási előírásoknak és címkézési szabályoknak való megfelelésének értékelésétől.
 törölve
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
14 a preambulumbekezdés (új)
(14a)  A 2004 után az Unióhoz csatlakozott tagállamokat a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének elősegítésével ösztönözni kell arra, hogy indítsák meg a földrajzi árujelzők bejegyzésére irányuló eljárásokat.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
14 b preambulumbekezdés (új)
(14b)   A fejlődő országokbeli partnereknek segíteni kell abban, hogy kidolgozzák a földrajzi jelzések és címkék rendszerét. Ezeket a jelzéseket és címkéket az Uniónak és tagállamainak is el kell ismerniük.
Módosítás 17
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A tagállami illetékes hatóságok által végzett értékelés az eljárás kulcsfontosságú eleme. Ismereteik, szakértelmük, illetve a rendelkezésükre álló adatok és tények alapján a tagállamok a legalkalmasabbak annak értékelésére, hogy a kérelemben szereplő információk pontosak és valósak-e. Ezért a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy az értékelés eredménye, amelyet a termékleírás releváns elemeit összefoglaló egységes dokumentumban hitelt érdemlően rögzítenek, megbízható és pontos. Ezt követően a szubszidiaritás elvének megfelelően a Bizottságnak is meg kell vizsgálnia a kérelmeket, hogy meggyőződjön egyrészt arról, hogy nem tartalmaznak nyilvánvaló hibákat, másrészt pedig arról, hogy mind az uniós jogot, mind a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli felek érdekeit kellő mértékben figyelembe veszik.
 (15)  A tagállami illetékes hatóságok által végzett értékelés az eljárás kulcsfontosságú eleme. Ismereteik, szakértelmük, illetve a rendelkezésükre álló adatok és tények alapján a tagállamok a legalkalmasabbak annak értékelésére, hogy a kérelemben szereplő információk pontosak és valósak-e. Ezért a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy az értékelés eredménye, amelyet a termékleírás releváns elemeit összefoglaló egységes dokumentumban hitelt érdemlően rögzítenek, megbízható és pontos. Ezt követően a szubszidiaritás elvének megfelelően a Bizottságnak is meg kell vizsgálnia a kérelmeket, hogy meggyőződjön egyrészt arról, hogy nem tartalmaznak nyilvánvaló hibákat, másrészt pedig arról, hogy mind az uniós jogot, mind a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli és az Unión kívüli felek érdekeit kellő mértékben figyelembe veszik.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)  Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések védelmével összefüggésben a borágazatban szerzett tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy az uniós vagy harmadik országbeli eredetmegjelölések, illetve földrajzi jelzések bejegyzésére, módosítására, illetve törlésére irányuló jelenlegi eljárások olykor túlságosan bonyolultak, terhesek és időigényesek lehetnek. Az 1308/2013/EU rendelet joghézagokat teremtett, különösen a termékleírások módosításának kérelmezése esetén lefolytatandó eljárás tekintetében. A borágazati eredetmegjelölésekkel és földrajzi jelzésekkel kapcsolatos eljárási szabályok nincsenek összhangban az uniós jognak az élelmiszer-, a szeszesital- és az ízesítettbor-ágazatban működő minőségi rendszerekre vonatkozó szabályaival. Ez következetlenségekhez vezetett a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok e kategóriájának alkalmazása tekintetében. Ezeket a következetlenségeket a szellemi tulajdon védelméhez fűződő, az Európai Unió Alapjogi Chartája 17. cikkének (2) bekezdésében rögzített jog fényében orvosolni kell. E rendeletnek ezért egyszerűbbé és egyértelművé kell tennie a vonatkozó eljárásokat, továbbá ki kell egészítenie és össze kell hangolnia azokat. Az eljárásoknak a lehető legnagyobb mértékben követniük kell a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelmére irányuló, az 1151/2012/EU rendeletben és a végrehajtási rendeletekben meghatározott hatékony és bevált eljárások mintáját, szem előtt tartva mindeközben a borágazat sajátosságait.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)  Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések szervesen kapcsolódnak egy adott tagállam területéhez. A releváns tények tekintetében a nemzeti és a helyi hatóságok rendelkeznek a legalaposabb szakértelemmel és ismeretekkel. Ezt – tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt szubszidiaritási elvre – tükrözniük kell a vonatkozó eljárási szabályoknak.
Módosítás 20
Rendeletre irányuló javaslat
17 c preambulumbekezdés (új)
(17c)  A tagállami illetékes hatóságok által végzett értékelés az eljárás kulcsfontosságú eleme. Ismereteik, szakértelmük, illetve a rendelkezésükre álló adatok és tények alapján a tagállamok a legalkalmasabbak annak értékelésére, hogy egy eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel kapcsolatos kérelem megfelel-e az oltalom követelményeinek. Ezért a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy az értékelés eredménye, amelyet a termékleírás releváns elemeit összefoglaló egységes dokumentumban hitelt érdemlően rögzíteni kell, megbízható és pontos legyen. Ezt követően a szubszidiaritás elvének megfelelően a Bizottságnak is meg kell vizsgálnia a kérelmeket, hogy meggyőződjön egyrészt arról, hogy nem tartalmaznak nyilvánvaló hibákat, másrészt pedig arról, hogy mind az uniós jogot, mind a kérelmet benyújtó tagállamon kívüli felek érdekeit kellő mértékben figyelembe veszik.
Módosítás 21
Rendeletre irányuló javaslat
17 d preambulumbekezdés (új)
(17d)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott elnevezést viselő, szőlőből készült termékek termelőinek változó és kihívásokkal teli piacon kell helyt állniuk. Miközben az őket érintő eljárásoknak lehetővé kell tenniük, hogy gyorsan alkalmazkodni tudjanak a piaci igényekhez, ehelyett a jelenlegi módosítási eljárás hossza és összetettsége hátrányos a termelőkre nézve, és hátráltatja gyors piaci reagálási képességüket. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott elnevezést viselő, szőlőből készült termékek termelői számára módot kell teremteni arra is, hogy figyelembe vegyék a tudományos és műszaki ismeretek fejlődését és a környezeti változásokat is. Az eljárási szakaszok számának csökkentése és a szubszidiaritás elvének érvényre juttatása érdekében a termékleírás alapvető elemeit nem érintő módosításokról szóló határozatokat tagállami szinten kell jóváhagyni. A termelők számára lehetővé kell tenni, hogy a szóban forgó módosításokat a nemzeti eljárás lezárását követően haladéktalanul alkalmazhassák. Nem szükséges előírni a jóváhagyási kérelem uniós szintű újbóli vizsgálatát.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
17 e preambulumbekezdés (új)
(17e)  Mindazonáltal a szőlőből készült termékek előállításának tagállamától eltérő tagállamokban letelepedett harmadik felek érdekeinek védelme érdekében továbbra is a Bizottság hatáskörében kell maradnia azon módosítások jóváhagyásának, amelyek uniós szintű kifogásolási eljárást tesznek szükségessé. Mindezek alapján a módosítások új osztályozását kell bevezetni: egyfelől a standard módosításokat, amelyek a tagállam jóváhagyását követően azonnal alkalmazhatók, mivel nem igényelnek uniós szintű kifogásolási eljárást, és másfelől az uniós módosításokat, amelyek csak az uniós szintű kifogásolási eljárás lezárása után, a Bizottság jóváhagyását követően alkalmazhatók.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
17 f preambulumbekezdés (új)
(17f)  Be kell vezetni az „átmeneti módosítások” fogalmát annak érdekében, hogy az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott, szőlőből készült termékek továbbra is forgalmazhatók legyenek az oltalom alatt álló megnevezéssel, amennyiben természeti katasztrófák vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok, illetve egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések miatt a gazdasági szereplők átmenetileg nem tudnak eleget tenni a termékleírás előírásainak. Sürgős jellegük miatt fontos, hogy az átmeneti módosítások a tagállam jóváhagyását követően azonnal alkalmazhatók legyenek. Az átmeneti módosítások rendkívüli jellege miatt az ilyen módosításokat igazoló sürgősségi indokok jegyzékének bővítésére nincs lehetőség.
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
17 g preambulumbekezdés (új)
(17g)  Az uniós módosításoknak a változatlan hatékonyság és garanciák megőrzése érdekében követniük kell az oltalom iránti kérelmekre irányadó eljárást. A szóban forgó eljárást értelemszerűen kell alkalmazni, bizonyos eljárási szakaszok kivételével, amelyeket az adminisztratív terhek csökkentése jegyében el kell hagyni. Meg kell állapítani a standard módosításokra és az átmeneti módosításokra vonatkozó eljárást, hogy a tagállamok megfelelően elvégezhessék a kérelmek értékelését, és ennek során egységes megközelítést alkalmazzanak. A tagállami értékelésnek a pontosság és a teljesség tekintetében egyenértékűnek kell lennie az oltalom iránti kérelmekre irányadó eljárás keretében végzett értékeléssel.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
17 h preambulumbekezdés (új)
(17h)  Fontos, hogy a harmadik országok oltalom alatt álló eredetmegjelöléseit és földrajzi jelzéseit érintő standard és átmeneti módosításokra a tagállamok számára előírt eljárással összhangban kerüljön sor, és hogy a jóváhagyó határozatot az érintett harmadik országban hatályos rendszernek megfelelően hozzák meg.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
17 i preambulumbekezdés (új)
(17i)  A piaci szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében – szem előtt tartva a tisztességes verseny elvét és a fogyasztók megfelelő tájékoztatásának követelményét – szabályokat kell elfogadni az olyan, szőlőből készült termékek ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek elnevezése oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés iránti kérelem tárgyát képezte.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  Az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének gb) pontja szerinti, a bor összetevőinek a címkén történő kötelező feltüntetésére vonatkozó rendelkezés felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén történő alkalmazása esetén ezt a felsorolást nem tételenként kell benyújtani.
Módosítás 28
Rendeletre irányuló javaslat
23 a preambulumbekezdés (új)
(23a)  Az európai uniós tejtermelés fenntartható fejlődéséhez szükséges jogbiztonság biztosítása érdekében, valamint figyelembe véve az egységes piacnak az Egyesült Királyság Unióból történő kilépését követő zsugorodását, aktualizálni kell az alkalmazandó uniós mennyiségi korlátokat, lehetővé téve a tejtermelők vagy társulásaik által létrehozott termelői szervezetek számára, hogy tagjaik nyerstejtermelésének egy részére vagy egészére vonatkozóan kollektív tárgyalásokat folytassanak egy tejüzemmel a szerződéses feltételekről és azon belül az árakról.
Módosítás 29
Rendeletre irányuló javaslat
23 b preambulumbekezdés (új)
(23b)  Az (EU) 2017/2393 rendelet szerinti közelmúltbeli jogalkotási fejlemények figyelembevétele érdekében, valamint megszüntetve egyes külön szabályokat, amelyek korlátozó jellegűek voltak az általános rendszerhez képest, rögzíteni kell, hogy a tejtermelők vagy társulásaik által létrehozott termelői szervezetek az 1308/2013/EU rendelet 152. és a 161. cikke értelmében elismerhetők, valamint hogy törölni kell a tej- és tejtermékágazaton belüli elismert szakmaközi szervezetek esetében alkalmazandó, az elismerésükre és elismerésük visszavonására vonatkozó külön szabályokat.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
23 c preambulumbekezdés (új)
(23c)  Kodifikálni kell a transznacionális termelői szervezetek, a termelői szervezetek transznacionális társulásai és a transznacionális szakmaközi szervezetek elismerésére vonatkozó szabályokat, valamint az érintett tagállamok felelősségét egyértelműsítő szabályokat. A letelepedés szabadságának tiszteletben tartása érdekében, és egyidejűleg elismerve azokat a nehézségeket, amelyekkel ezeknek a szervezeteknek szembe kell nézniük ahhoz, hogy megkapják az elismerést abban a tagállamban, amelyben jelentős számú taggal rendelkeznek, vagy amelyben jelentős mennyiségben vagy értékben rendelkeznek forgalomba hozható termékekkel, vagy – szakmaközi szervezetek esetében – ahhoz, hogy a letelepedési helyük szerinti tagállam határozzon elismerésükről, helyénvaló, hogy az ilyen szervezetek és társulások elismeréséért a Bizottság legyen felelős, továbbá helyénvaló szabályokat hozni a tagállamok által egymásnak és a Bizottságnak nyújtandó szükséges adminisztratív támogatásra vonatkozóan, hogy ezáltal a Bizottság megállapíthassa, hogy egy szervezet vagy társulás teljesíti-e az elismerés feltételeit, és kezelni tudja a meg nem felelés eseteit.
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
23 d preambulumbekezdés (új)
(23d)  Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők reagálni tudjanak a mezőgazdasági ellátási értéklánc többi elemének a lánc egészében tapasztalható fokozódó koncentrációjára, lehetővé kell tenni a termelői szervezetek társulásai számára, hogy részt vegyenek termelői szervezetek társulásainak létrehozásában. Ugyanezen célok elérése érdekében a szakmaközi szervezetek számára hasonlóképpen lehetővé kell tenni szakmaközi szervezetek társulásainak felállítását.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
23 e preambulumbekezdés (új)
(23e)  Tekintettel az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (OFJ) európai mezőgazdasági termelésen belüli jelentőségére, és szem előtt tartva a kínálatszabályozási előírások bevezetésének sikerét a minőségjelzéssel ellátott sajtok és szárazon pácolt sonkák vonatkozásában, amelyek célja e termékek hozzáadott értékének szavatolása és minőségének megóvása, ezen előírások előnyeit minden minőségjelzéssel ellátott mezőgazdasági termékre ki kell terjeszteni. A tagállamokat ezért fel kell hatalmazni arra, hogy egy szakmaközi szervezet, termelői szervezet vagy az 1151/2012/EU rendeletben meghatározott csoportosulás kérésére alkalmazzák ezeket az előírásokat a valamely meghatározott földrajzi területen előállított minőségi mezőgazdasági termékek egész kínálatának szabályozása érdekében, amennyiben az adott termék termelőinek és – adott esetben – az érintett földrajzi terület mezőgazdasági termelőinek nagy többsége támogatja ezeket az előírásokat.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
23 f preambulumbekezdés (új)
(23f)  A piaci jelzések megfelelőbb közvetítésének előmozdítása, valamint a termelői árak és a hozzáadott érték közötti kapcsolatnak az ellátási lánc egészében történő erősítése érdekében a mezőgazdasági termelők – beleértve a termelői társulásokat – és első felvásárlóik közötti értékmegosztásra szolgáló mechanizmusokat ki kell terjeszteni az összes többi olyan termékcsoportra, amelyre vonatkozóan létezik uniós és nemzeti jogszabályokban elismert minőségjelzés. A mezőgazdasági termelők – beleértve a termelői társulásokat is – számára engedélyezni kell, hogy értékmegosztási záradékokban állapodjanak meg a piaci nyereségekre és veszteségekre is kiterjedően a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás különböző szakaszaiban tevékenykedő szereplőkkel.
Módosítás 34
Rendeletre irányuló javaslat
23 g preambulumbekezdés (új)
(23g)  Az értékmegosztási záradékok valamennyi típusának tényleges alkalmazását biztosítandó rögzíteni kell, hogy ezek a záradékok különösen a releváns termelési és forgalmazási költségekre és azok alakulására, a mezőgazdasági és élelmiszertermékek adott piacon vagy piacokon tapasztalt árára és az árak alakulására vonatkozó gazdasági mutatókon, valamint olyan tényezőkön alapulhatnak, mint a mennyiségek, az összetétel, a minőség, a nyomonkövethetőség, illetve adott esetben a termékleírásnak való megfelelés.
Módosítás 35
Rendeletre irányuló javaslat
27 a preambulumbekezdés (új)
(27a)  A mezőgazdasági piacok stabilitásához való hozzájárulás célkitűzésének megvalósítása érdekében erősíteni kell azokat az eszközöket, amelyek biztosítják a mezőgazdasági piacok átláthatóságát. Mivel a mezőgazdasági piacok különböző európai ágazati megfigyelőközpontjaival kapcsolatban szerzett tapasztalatok kedvezőnek bizonyultak abban a tekintetben, hogy információkkal szolgáltak a gazdasági szereplők és az állami hatóságok összességének döntéseihez, valamint megkönnyítették a piaci fejlemények megfigyelését és regisztrálását, létre kell hozni a mezőgazdasági termékpiacok európai megfigyelőközpontját, és be kell vezetni egy értesítési rendszert a megfigyelőközpont munkájához szükséges információk jelentéséhez.
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
27 b preambulumbekezdés (új)
(27b)  Annak érdekében, hogy valamennyi uniós szerv és intézmény tájékozottan tudjon dönteni, valamint nőjön a piaci zavarok megelőzését és kezelését szolgáló intézkedések hatékonysága, rendelkezni kell egy korai előrejelző mechanizmusról, amelynek keretében a mezőgazdasági piacok európai megfigyelőközpontja értesítené az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot a piaci zavarokkal fenyegető helyzetekről, és adott esetben ajánlásokat adna ki az elfogadandó intézkedésekre vonatkozóan. A Bizottságnak – az egyetlen szervnek, amely ezen a téren kezdeményezési joggal rendelkezik – 30 nap állna rendelkezésére ahhoz, hogy megfelelő intézkedéseket terjesszen az Európai Parlament és a Tanács elé a szóban forgó piaci zavarok kezeléséhez, vagy megindokolja azok hiányát.
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
29 preambulumbekezdés
(29)  Tekintettel arra, hogy az (EU) …/… rendelet (a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet) hatályon kívül helyezi az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet17, a forgalmazási előírásokkal, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozó rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe.
 (29)  Tekintettel arra, hogy az (EU) …/… rendelet (horizontális rendelet) hatályon kívül helyezi az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet, a forgalmazási előírásokkal, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos ellenőrzésekre és szankciókra vonatkozó rendelkezéseket be kell építeni az 1308/2013/EU rendeletbe, egyidejűleg – a hatékonyság érdekében – rögzítve, hogy ezek az ellenőrzések okmányellenőrzéseket, valamint helyszíni ellenőrzést foglalhatnak magukban, amelyre csak abban az esetben van szükség, ha a termékleírás olyan követelményeket tartalmaz, amelyek okmányellenőrzés révén biztos módon nem vizsgálhatók.
__________________
 __________________
17 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/1306/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről és a 352/78/EK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, a 1290/2005/EK és a 485/2008/EK rendeletek hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 20.12.2013, 549. o.).
 17 Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és nyomon követéséről és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, a 1290/2005/EK és a 485/2008/EK rendeletek hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)  Annak érdekében, hogy a cukorágazat továbbra is támogatást kapjon a kvótarendszer eltörlését követő fejlődéséhez és átalakulásához, rögzíteni kell, hogy a piaci árakkal kapcsolatos értesítések az etanolra is kiterjednek, emellett engedélyezni kell a békéltetési és közvetítési mechanizmusok alkalmazását a választottbíráskodás alternatívájaként, és kodifikálni kell az értékmegosztási záradékokat ebben a rendeletben.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
33 a preambulumbekezdés (új)
(33a)  Jogi mechanizmusokról kell gondoskodni annak biztosítása érdekében, hogy a „hegyvidéki termék” minőségre utaló választható kifejezést viselő termékek csak akkor legyenek jelen egy másik ország piacán, ha nem ütköznek az e minőségre utaló választható kifejezés adott országban történő használatára vonatkozó szabályokba, amennyiben léteznek ilyenek.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
34 a preambulumbekezdés (új)
(34a)  Az OEM-ként és OFJ-ként oltalomban részesíthető termékek listáját ki kell bővíteni olyan termékekkel, amelyek iránt egyre nagyobb a kereslet az európai fogyasztók körében, ideértve a méhviaszt, amelyet egyre szélesebb körben alkalmaznak a kozmetikai és az élelmiszeriparban.
Módosítás 41
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Aktualizálni kell a 228/2013/EU rendelet20 és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet21 keretében hozott intézkedések finanszírozására rendelkezésre álló pénzügyi források összegét.
 (35)  A 228/2013/EU rendelet20 és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet21 keretében hozott intézkedések finanszírozására rendelkezésre álló pénzügyi források összegét szinten kell tartani.
__________________
 __________________
20 Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).
 20 Az Európai Parlament és a Tanács 228/2013/EU rendelete (2013. március 13.) az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról és a 247/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 23. o.).
21 Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).
 21 Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
35 a preambulumbekezdés (új)
(35a)  Az 1308/2013/EU rendelet 157. cikke értelmében elismert szakmaközi szervezetek alapvető gazdasági szereplőknek számítanak a legkülső régiók – különösen az állattenyésztési ágazatok – diverzifikált mezőgazdasági ellátási láncainak fejlesztése szempontjából. Kis méretük és elszigeteltségük miatt a legkülső régiók helyi piacai különösen ki vannak téve az Unió más részeiről vagy harmadik országokból érkező behozatallal kapcsolatos árváltozásoknak. Ezek a szakmaközi szervezetek tömörítik a piacon bármely szakaszban tevékenységet folytató összes gazdasági szereplőt, és ekként olyan kollektív fellépéseket hajtanak végre, különösen az adatgyűjtésre és az információterjesztésre irányulóan, amelyeknek célja, hogy biztosítsák a helyi termények adott piacon belüli versenyképességének megmaradását. E célból az EUMSZ 28., 29. és 110. cikke ellenére és az 1308/2013/EU rendelet 164. és 165. cikkének sérelme nélkül a kibővített szakmaközi megállapodások összefüggésében helyénvaló engedélyezni, hogy az adott tagállam az érintett szereplőkkel folytatott konzultációt követően fizetésre kötelezzen olyan egyéni gazdasági szereplőket vagy gazdasági szereplők olyan csoportjait, akik nem tagjai a szervezetnek, és akik a helyi piacon tevékenykednek, származási helyüktől függetlenül, azokban az esetekben is, amikor az e hozzájárulásokból származó bevétel csak az adott helyi termelés javát szolgáló fellépéseket finanszíroz, illetve amikor e hozzájárulásokat más kereskedelmi szinten szedik be.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
1308/2013/EU rendelet
25 a preambulumbekezdés (új)
-1.  A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:
„(25a) Az iskolaprogram keretében a termékek elosztásához nyújtott támogatásnak lehetőség szerint a rövid ellátási láncon belüli termékek népszerűsítését kell szolgálnia.”
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
127 a preambulumbekezdés (új)
-1a.  A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:
„(127a) A tej- és tejtermékágazatban kötött olyan írásbeli szerződésekben, amelyek egyes tagállamokban kötelezők lehetnek, vagy amelyeket a termelők, a termelői szervezeteket vagy termelői szervezetek társulásai bármilyen esetben kérhetnek, többek között meg kell meghatározni a szállításért fizetendő árat, amely ideális esetben fedezi a termelési költséget, és amelynek kiszámítása könnyen hozzáférhető és érthető termelési mutatók és piaci költségek – amelyeket a tagállamok objektív kritériumokkal összhangban határozhatnak meg –, valamint a termelésről és élelmiszerláncról készült tanulmányok alapján történhet.”
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
139 a preambulumbekezdés (új)
-1b.  A szöveg a következő preambulumbekezdéssel egészül ki:
„(139a) Az írásbeli szerződésekben, amelyek egyes tagállamokban kötelezők lehetnek, vagy amelyeket a termelők, a termelői szervezeteket vagy termelői szervezetek társulásai bármilyen esetben kérhetnek, többek között meg kell meghatározni a szállításért fizetendő árat, amely ideális esetben fedezi a termelési költséget, és amelynek kiszámítása könnyen hozzáférhető és érthető termelési mutatók és piaci költségek – amelyeket a tagállamok objektív kritériumokkal összhangban határozhatnak meg –, valamint a termelésről és élelmiszerláncról készült tanulmányok alapján történhet.
Módosítás 46
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
1 cikk
-1c.  Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:
1. cikk
 „1. cikk
Hatály
 Hatály
(1)  Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését, azaz halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jogalkotási aktusokban meghatározott halászati és akvakultúra-termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt valamennyi termék, a piacának közös szervezését.
 (1)  Ez a rendelet létrehozza a mezőgazdasági termékek piacának közös szervezését, azaz halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló uniós jogalkotási aktusokban meghatározott halászati és akvakultúra-termékek kivételével a Szerződések I. mellékletében felsorolt valamennyi termék, a piacának közös szervezését. Ez a rendelet meghatározza azokat a hatósági előírásokat, piaci átláthatóságra vonatkozó szabályokat és válságkezelési eszközöket, amelyek lehetővé teszik a hatóságok – különösen a Bizottság – számára, hogy gondoskodjanak a mezőgazdasági piacok felügyeletéről, irányításáról és szabályozásáról.
(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. melléklet megfelelő részeiben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:
 (2)  Az (1) bekezdésben meghatározott mezőgazdasági termékeket az I. melléklet megfelelő részeiben felsorolt alábbi ágazatok szerint kell csoportosítani:
a)  gabonafélék, I. rész;
 a)  gabonafélék, I. rész;
b)  rizs, II. rész;
 b)  rizs, II. rész;
c)  cukor, III. rész;
 c)  cukor, cukorrépa és cukornád, III. rész;
d)  szárított takarmány, IV. rész;
 d)  szárított takarmány, IV. rész;
e)  vetőmagok, V. rész;
 e)  vetőmagok, V. rész;
f)  komló, VI. rész;
 f)  komló, VI. rész;
g)  olívaolaj és étkezési olajbogyó, VII. rész;
 g)  olívaolaj és étkezési olajbogyó, VII. rész;
h)  len és kender, VIII. rész;
 h)  len és kender, VIII. rész;
i)  gyümölcs- és zöldségfélék, IX. rész;
 i)  gyümölcs- és zöldségfélék, IX. rész;
j)  feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, X. rész;
 j)  feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, X. rész;
k)  banán, XI. rész;
 k)  banán, XI. rész;
l)  bor, XII. rész;
 l)  bor, XII. rész;
m)  élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, XIII. rész;
 m)  élő fák és egyéb növények, gumók, gyökerek és hasonlók, vágott virágok és díszítőlombozat, XIII. rész;
n)  dohány, XIV. rész;
 n)  dohány, XIV. rész;
o)  marha- és borjúhús, XV. rész;
 o)  marha- és borjúhús, XV. rész;
p)  tej és tejtermékek, XVI. rész;
 p)  tej és tejtermékek, XVI. rész;
q)  sertéshús, XVII. rész;
 q)  sertéshús, XVII. rész;
r)  juh- és kecskehús, XVIII. rész;
 r)  juh- és kecskehús, XVIII. rész;
s)  tojás, XIX. rész;
 s)  tojás, XIX. rész;
t)  baromfihús, XX. rész;
 t)  baromfihús, XX. rész;
u)  mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, XXI. rész;
 u)  mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, XXI. rész;
v)  méhészeti termékek, XXII. rész;
 v)  méhészeti termékek, XXII. rész;
w)  selyemhernyó, XXIII. rész;
 w)  selyemhernyó, XXIII. rész;
x)  egyéb termékek, XXIV. rész.
 x)  egyéb termékek, XXIV. rész. „
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 d pont (új)
1308/2013/EU rendelet
1 a cikk (új)
-1d.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„1a. cikk
Egyedi célkitűzések
Az (EU) .../... rendelet [KAP-stratégiai terv] 5. és 6. cikkében meghatározott általános és egyedi célkitűzések alkalmazásának sérelme nélkül és az EUMSZ 39. cikkével összhangban az 1. cikkben említett mezőgazdasági termékek piacának közös szervezése hozzájárul az alábbi egyedi célkitűzések megvalósításához:
a)  részvétel a mezőgazdasági piacok stabilizálásában és a mezőgazdasági piacok átláthatóságának fokozása;
b)  az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc megfelelő működésének előmozdítása, valamint méltányos jövedelem biztosítása a mezőgazdasági termelők számára;
c)  a termelők értékláncon belüli helyzetének javítása és a mezőgazdasági kínálat koncentrációjának előmozdítása;
d)  a gazdasági körülmények javulásának elősegítése a mezőgazdasági termékek termelése és forgalmazása tekintetében, valamint az európai mezőgazdasági termelés minőségének erősítése.”
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – -1 e pont (új)
1308/2013/EU rendelet
2 cikk
-1e.  A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:
2. cikk
 „2. cikk
A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések
 A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó általános rendelkezések
Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az 1306/2013/EU rendelet, valamint az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.
 Az e rendeletben meghatározott intézkedésekkel kapcsolatban az (EU) […/…] rendelet [horizontális rendelet], valamint az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont
1308/2013/EU rendelet
3 cikk – 4 bekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogalommeghatározásoknak a piaci fejlemények fényében történő naprakésszé tételéhez szükséges mértékben a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben szereplő ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából.
 A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy új fogalommeghatározások bevezetése nélkül a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a II. mellékletben szereplő ágazatokra vonatkozó fogalommeghatározások módosítása céljából azok piaci fejlemények fényében történő aktualizálása érdekében.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
1308/2013/EU rendelet
6 cikk
3.  A 6. cikket el kell hagyni;
 törölve
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
6 cikk
3a.  A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:
6. cikk
 „6. cikk
Gazdasági évek
 Gazdasági évek
A gazdasági évek a következők:
 A gazdasági évek a következők:
a)  egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;
 a)  egy adott év január 1-jétől december 31-ig a gyümölcs- és zöldség-, a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-, valamint a banánágazat esetében;
b)  április 1-jétől a következő év március 31-ig a szárított-takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat esetében;
 b)  április 1-jétől a következő év március 31-ig a szárított-takarmány-ágazat és a selyemhernyó-ágazat esetében;
c)  július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:
 c)  július 1-jétől a következő év június 30-ig az alábbi ágazatok esetében:
i.  gabonaágazat;
 i.  gabonaágazat;
ii vetőmagágazat;
 ii.  vetőmagágazat;
iii.  az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata;
 iii.  len- és kenderágazat;
iv.   len- és kenderágazat;
 iv.   tej- és tejtermékágazat;
v.   tej- és tejtermékágazat;
d)  augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;
 d)  augusztus 1-jétől a következő év július 31-ig a borágazat esetében;
e)  szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat esetében;
 e)  szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig a rizságazat és az étkezési olajbogyó ágazata esetében;
f)  október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat esetében.
 f)  október 1-jétől a következő év szeptember 30-ig a cukorágazat és az olívaolaj ágazata esetében.”
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
11 cikk
3b.  A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:
11. cikk
 „11. cikk
Az állami intervencióra jogosult termékek
 Az állami intervencióra jogosult termékek
Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározható további követelményekkel és feltételekkel összhangban állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:
 Az ebben a szakaszban meghatározott feltételekkel, valamint a Bizottság által a 19. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban és a 20. cikk értelmében elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározható további követelményekkel és feltételekkel összhangban állami intervenció a következő termékek tekintetében alkalmazandó:
a)  közönséges búza, durumbúza, árpa és kukorica;
 a)  közönséges búza, durumbúza, árpa és kukorica;
b)  hántolatlan rizs;
 b)  hántolatlan rizs;
c)  a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús;
 c)  a 0201 10 00 és a 0201 20 20 – 0201 20 50 KN-kód alá tartozó, marha- és borjúhús-ágazati friss vagy hűtött hús;
d)  jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;
 d)  jóváhagyott uniós vállalkozás által előállított vaj, amelynek minimális vajzsírtartalma 82 tömegszázalék, maximális víztartalma pedig 16 tömegszázalék, és amely közvetlenül és kizárólag olyan pasztőrözött tejszínből készült, amelyet közvetlenül és kizárólag tehéntejből nyertek;
e)  jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka.
 e)  jóváhagyott uniós vállalkozás által tehéntejből porlasztásos eljárással előállított kiváló minőségű sovány tejpor, amelynek minimális fehérjetartalma a zsírmentes szárazanyag 34,0 tömegszázaléka;
ea)  fehér cukor.
eb)  a 0104 10 30 vagy 0204 KN-kód alá tartozó juhhús,
ec)  a 0203 KN-kód alá tartozó sertéshús frissen, hűtve vagy fagyasztva;
ed)  a 0207 KN-kód alá tartozó baromfihús frissen, hűtve vagy fagyasztva.”
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
12 cikk
3c.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:
12. cikk
 „12. cikk
Állami intervenciós időszakok
 Állami intervenciós időszakok
Állami intervencióra az alábbiak szerint van lehetőség:
 Állami intervencióra a 11. cikkben felsorolt termékek tekintetében egész évben van lehetőség.”
a)  a közönséges búza, a durumbúza, az árpa és a kukorica tekintetében november 1-jétől május 31-ig;
b)  a hántolatlan rizs tekintetében április 1-jétől július 31-ig;
c)  a marha- és borjúhús tekintetében egész évben;
d)  a vaj és a sovány tejpor tekintetében március 1-jétől szeptember 30-ig.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 d pont (új)
1308/2013/EU rendelet
13 cikk
3d.  A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:
13. cikk
 „13. cikk
Az állami intervenció megnyitása és lezárása
 Az állami intervenció megnyitása és lezárása
(1)  A 12. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:
 (1)  A 12. cikkben említett időszakok során az állami intervenciót:
a)  meg kell nyitni a közönséges búza, a vaj és a sovány tejpor tekintetében;
 a)  meg kell nyitni a vaj és a sovány tejpor tekintetében;
b)  a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is) tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;
 b)  a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a közönséges búza, a durumbúza, az árpa, a kukorica és a hántolatlan rizs (beleértve a hántolatlan rizs meghatározott fajtáit és típusait is),a fehér cukor, a juhhús, a sertéshús és a baromfihús tekintetében, ha azt a piaci helyzet szükségessé teszi. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni;
c)  a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésben említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a IV. melléklet A. pontjában említett, a szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján jegyzett piaci átlagár nem éri el a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referencia-küszöbérték 85%-át.
 c)  a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésben említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott, egyéb végrehajtási jogi aktusok útján megnyithatja a marha- és borjúhúságazat tekintetében, ha a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban egy tagállamban vagy egy tagállam valamely régiójában a IV. melléklet A. pontjában említett, a szarvasmarhafélék hasított testére vonatkozó uniós osztályozási rendszer alapján jegyzett piaci átlagár nem éri el a 7. cikk (1) bekezdésének d) pontjában megállapított referencia-küszöbérték 85%-át.
(2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az állami intervenciónak a marha- és borjúhúságazat tekintetében való lezárására vonatkozóan, amennyiben a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.
 (2)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az állami intervenciónak a marha- és borjúhúságazat tekintetében való lezárására vonatkozóan, amennyiben a 20. cikk első bekezdésének c) pontja alapján meghatározott reprezentatív időszakban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott feltételek már nem teljesülnek. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 e pont (új)
1308/2013/EU rendelet
14 cikk
3e.  A 14. cikk helyébe a következő szöveg lép:
14. cikk
 „14. cikk
Felvásárlás rögzített áron vagy pályázati eljárás útján
 Felvásárlás rögzített áron vagy pályázati eljárás útján
A 13. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a 11. cikkben említett termékek felvásárlási árának megállapításáról szóló intézkedéseket, továbbá adott esetben – rögzített áron való felvásárlás esetén – a mennyiségi korlátozásokra vonatkozó intézkedéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.
 A 13. cikk (1) bekezdése alapján megnyitott állami intervenció esetében a 11. cikkben említett termékek felvásárlási árának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.”
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 f pont (új)
1308/2013/EU rendelet
15 cikk – 1 bekezdés
3f.  A 15. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)  Az állami intervenciós ár:
 „(1) Az állami intervenciós ár az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.”
a)  az az ár, amelyen a termékek állami intervenció keretében felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció rögzített áron történik; vagy
b)   az a legmagasabb ár, amelyen az állami intervencióra jogosult termékek felvásárlásra kerülnek, amennyiben az intervenció pályázati eljárás útján történik.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 g pont (új)
1308/2013/EU rendelet
15 cikk – 2 bekezdés
3g.  A 15. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2)   Az állami intervenciós ár szintjének meghatározására vonatkozó intézkedéseket, beleértve az árnövelések, illetve árcsökkentések összegét is, a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.
 „(2) Az állami intervenciós ár szintjének meghatározására vonatkozó rendelkezéseket, beleértve az árnövelések, illetve árcsökkentések összegét is, a Tanács hozza meg az EUMSZ 43. cikkének (3) bekezdésével összhangban.”
Módosítás 266
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 h pont (új)
1308/2013/EU rendelet
15 cikk – 2a bekezdés (új)
3h.   A 15. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az állami intervenciós ár szintjének meghatározásakor a Tanács objektív és átlátható kritériumokat alkalmaz, amelyeknek összhangban kell lenniük azzal a célkitűzéssel, hogy biztosítsák a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalát, az EUMSZ 39. cikkével összhangban.
Módosítás 232
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 i pont (új)
1308/2013/EU rendelet
16 cikk
3i.  a 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:
16. cikk
 „16. cikk
Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésére vonatkozó általános elvek
 Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésére vonatkozó általános elvek
(1)  Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének a következőképpen kell történnie:
 (1)  Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezésének a következőképpen kell történnie:
a)  a piac bármiféle zavarának elkerülésével;
 a)  a piac bármiféle zavarának elkerülésével;
b)  a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával; valamint
 b)  a vásárlók részére az árukhoz való egyenlő hozzáférés és azonos bánásmód biztosításával; valamint
c)  az EUMSZ értelmében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban.
 c)  az EUMSZ értelmében kötött nemzetközi megállapodásokból eredő kötelezettségekkel összhangban.
(2)  Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a vonatkozó uniós jogi aktusokban meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják. Ebben az esetben a szóban forgó termékek könyv szerinti értéke az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelő rögzített állami intervenciós ár.
 (2)  Az állami intervenció keretében felvásárolt termékek elhelyezése történhet úgy, hogy a termékeket a vonatkozó uniós jogi aktusokban meghatározott, az Unió leginkább rászoruló személyei részére történő élelmiszerosztásra irányuló program rendelkezésére bocsátják. Ebben az esetben a szóban forgó termékek könyv szerinti értéke az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett megfelelő rögzített állami intervenciós ár.
(2a)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az állami intervenciót igénybe vett vállalkozások, valamint az állami intervenciós készletek felvásárlóinak kilétéről.
(3)  A Bizottság minden évben nyilvánosságra hozza, hogy az előző év folyamán milyen feltételek mellett értékesítették az állami intervenció keretében felvásárolt termékeket.
 (3)   A Bizottság minden évben nyilvánosságra hozza, hogy az előző év folyamán az állami intervenció keretében milyen feltételek mellett vásároltak fel – adott esetben – és értékesítettek termékeket. Ezeknek az adatoknak ki kell terjedniük a vállalatok azonosságára, a vonatkozó mennyiségekre, valamint a vételi és az eladási árakra.”
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 j pont (új)
1308/2013/EU rendelet
17 cikk – 1 bekezdés – b pont
3j.  az 17. cikk első bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b)  olívaolaj;
 „b) olívaolaj és étkezési olajbogyó;”
Módosítás 60
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 3 k pont (új)
1308/2013/EU rendelet
17 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)
3k.  A 17. cikk első bekezdése a következő ponttal egészül ki:
„ia) rizs.”
Módosítás 257
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
23 cikk – 3 bekezdés
ba)   a 23. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(3)   Az (1) bekezdés szerint létrehozott támogatási rendszerben (a továbbiakban: iskolaprogram) részt venni kívánó, és a kapcsolódó uniós támogatást kérelmező tagállamok – a nemzeti körülmények figyelembevételével – kiemelt feladatként kezelik az alábbi két csoportba vagy közülük az egyikbe sorolt termékek elosztását:
 „3. Az (1) bekezdés szerint létrehozott támogatási rendszerben (a továbbiakban: iskolaprogram) részt venni kívánó, és a kapcsolódó uniós támogatást kérelmező tagállamok – a nemzeti körülmények figyelembevételével – biztosítják az alábbi két csoportba vagy közülük az egyikbe sorolt termékek elosztását:
a)  gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a banánágazat friss termékei;
 a)  gyümölcsök és zöldségek esetében:
b)   emberi fogyasztásra szánt tej, valamint annak laktózmentes változatai.
 i.  elsősorban a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a banánágazat friss termékei;
ii.  feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;
b)  tej és tejtermékek esetében:
i.   emberi fogyasztásra szánt tej, valamint annak laktózmentes változatai.
ii.  sajt, túró, joghurt és más erjesztett vagy savanyított tejtermékek, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott ízesítőszereket, gyümölcsöt, dióféléket vagy kakaót.”
Módosítás 258
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
23 cikk – 4 bekezdés
bb)   A 23. cikk (4) bekezdését el kell hagyni.
4.  A (3) bekezdéstől eltérően, egyes termékek fogyasztásának előmozdítása, és/vagy a területükön élő gyermekek sajátos táplálkozási szükségleteinek figyelembevétele érdekében azonban a tagállamok rendelkezhetnek a termékek egyik vagy mindkét alábbi csoportjának elosztásáról is:
 „”
a)  feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek, a (3) bekezdés a) pontjában említett termékeken túlmenően;
b)  sajt, túró, joghurt és más erjesztett vagy savanyított tejtermékek, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott ízesítőszereket, gyümölcsöt, dióféléket vagy kakaót, a (3) bekezdés b) pontjában említett termékeken túlmenően.
Módosítás 259
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
23 cikk – 8a bekezdés (új)
bc)   A 23. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
(8a)  Amennyiben azt az egészségügyért és táplálkozásért felelős nemzeti hatóságaik indokolják, a tagállamok nemzeti stratégiájukban előírhatják, hogy az e cikk (3) és (5) bekezdésében említett termékeket a szokásos iskolai étkezésekkel egy időben osszák szét az iskolákban.
Módosítás 260/rev
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – b d pont (új)
1308/2013/EU rendelet
23 cikk – 11 bekezdés
bd)   a 23. cikk (11) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(11)  A tagállamok az elosztandó vagy a kísérő oktatási intézkedések körébe bevonandó termékeket olyan objektív kritériumok alapján választják ki, melyek az alábbiak közül legalább egyet magukban foglalnak : egészségügyi és környezeti megfontolások, szezonális jelleg, változatosság és a helyi vagy regionális termékek elérhetősége, a lehetőségekhez mérten előnyben részesítve az Unióból származó termékeket. A tagállamok ösztönözhetik különösen a helyi vagy regionális beszerzést, a biotermékeket, a rövid ellátási láncokat vagy a környezeti előnyöket, valamint – adott esetben – az 1151/2012/EU rendelet által létrehozott minőségi programok keretei között elismert termékeket.
 „(11) A tagállamok az elosztandó vagy a kísérő oktatási intézkedések körébe bevonandó termékeket olyan objektív kritériumok alapján választják ki, melyek az alábbiak közül legalább egyet magukban foglalnak : egészségügyi és környezeti megfontolások, szezonális jelleg, változatosság és a helyi vagy regionális termékek elérhetősége, a lehetőségekhez mérten előnyben részesítve az Unióból származó termékeket. A tagállamok ösztönözhetik különösen a helyi vagy regionális beszerzést, a biotermékeket, a rövid ellátási láncokat vagy a környezeti előnyöket, többek között a fenntartható csomagolást, valamint – adott esetben – az 1151/2012/EU rendelet által létrehozott minőségi programok keretei között elismert termékeket.
A tagállamok mérlegelhetik, hogy stratégiáikban kiemelten figyelembe vesznek a fenntarthatósággal és a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos szempontokat.
 A tagállamok mérlegelhetik, hogy stratégiáikban kiemelten figyelembe vesznek a fenntarthatósággal és a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos szempontokat.”
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont – ii alpont
1308/2013/EU rendelet
23a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – utolsó mondat
ii.  a (2) bekezdés harmadik albekezdésében az utolsó mondatot el kell hagyni;
 törölve
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont – a pont – iii alpont – bevezető rész
1308/2013/EU rendelet
23a cikk – 4 bekezdés
iii.  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
 iii.  a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
61. cikk
4a.  A 61. cikk helyébe a következő szöveg lép:
61. cikk
 „61. cikk
Időtartam
 Időtartam
Az e fejezetben létrehozott, szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer 2016. január 1-jétől2030. december 31-ig alkalmazandó, és azt a Bizottság félidős felülvizsgálatnak veti alá, hogy értékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat nyújtson be.
 Az e fejezetben létrehozott, szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer 2016. január 1-jétől 2050. december 31-ig alkalmazandó, és azt a Bizottság tízévente és első ízben 2023. január 1-jén felülvizsgálatnak veti alá, hogy értékelje a rendszer működését, és adott esetben javaslatokat nyújtson be hatékonyságának javítása céljából.”
Módosítás 261
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
62 cikk – 3 bekezdés
4b.   A 62. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  Az (1) bekezdésben említett engedélyek a megadásuk időpontjától számított három évig érvényesek. Amennyiben a termelő nem használja fel a részére megadott engedélyt annak érvényességi ideje alatt, a 1306/2013/EU rendelet 89. cikkének (4) bekezdése szerinti igazgatási szankciókkal kell sújtani.
 „(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyek a megadásuk időpontjától számított három évig érvényesek. Amennyiben a termelő nem használja fel a részére megadott engedélyt annak érvényességi ideje alatt, a 1306/2013/EU rendelet 89. cikkének (4) bekezdése szerinti igazgatási szankciókkal kell sújtani. A tagállamok azonban határozhatnak úgy, hogy az e rendelet 66. cikke (1) bekezdésében említett engedélyek a megadásuk időpontjától számított hat évig érvényesek.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 4 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
62 cikk – 4 bekezdés
4c.  A 62. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(4)  Ez a fejezet nem alkalmazandó a kísérleti célokat szolgáló telepítésekre és újratelepítésekre, az oltványiskolákra, a kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor- vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló területekre, valamint a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepítendő területekre.
 „(4) Ez a fejezet nem alkalmazandó a kísérleti célokat szolgáló telepítésekre és újratelepítésekre, az oltványiskolákra, a kizárólag szőlőlé előállítására szánt szőlőtermékek termesztését szolgáló területeken végzett telepítésekre és újratelepítésekre, a kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor- vagy szőlőtermékek termesztését szolgáló területekre, valamint a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepítendő területekre.”
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
1308/2013/EU rendelet
63 cikk – 1 bekezdés
5.  a 63. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
 törölve
„(1) A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel:
a)  a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve; vagy
b)  a területükön már szőlővel betelepített terület 1%-ának, a 2015. július 31-i adatokat figyelembe véve, valamint a területükön a termelők részére az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően megadott és e rendelet 68. cikke értelmében engedélyekre átváltható, 2016. január 1-jén rendelkezésre álló telepítési jogok által lefedett területnek.; ”
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
63 cikk
5a.  A 63. cikk helyébe a következő szöveg lép:
63. cikk
 „63. cikk
Az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmus
 Az új telepítésekre vonatkozó védelmi mechanizmus
(1)  A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve.
 (1)  A tagállamok minden évben akkora területre biztosítanak engedélyt új telepítések számára, amely megfelel:
a)  a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának, az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve; vagy
b)  a területükön már szőlővel betelepített terület 1 %-ának, a 2015. július 31-i adatokat figyelembe véve, valamint a területükön a termelők részére az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően megadott és e rendelet 68. cikke értelmében engedélyekre átváltható, 2016. január 1-jén rendelkezésre álló telepítési jogok által lefedett területnek.
(2)  A tagállamok:
 (2)  A tagállamok:
a)  nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos értéket is alkalmazhatnak;
 a)  nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos értéket is alkalmazhatnak;
b)  az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását.
 b)  az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását; ezek az engedélyek az adott régiókban használandók.
(3)  A (2) bekezdésben említett korlátozásoknak hozzá kell járulniuk a szőlőtelepítések rendes növekedéséhez, meg kell haladniuk a 0%-ot, és az alábbi konkrét indokok legalább egyikén kell alapulniuk:
 (3)  A (2) bekezdésben említett korlátozásoknak hozzá kell járulniuk a szőlőtelepítések rendes növekedéséhez, meg kell haladniuk a 0%-ot, és az alábbi konkrét indokok legalább egyikén kell alapulniuk:
a)  annak szükségessége, hogy elkerüljék a bortermékek piaci kilátásokhoz viszonyított túlkínálatának kellően bizonyított kockázatát, az intézkedések ugyanakkor nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket;
 a)  annak szükségessége, hogy elkerüljék a bortermékek piaci kilátásokhoz viszonyított túlkínálatának kellően bizonyított kockázatát, az intézkedések ugyanakkor nem haladhatják meg az e cél eléréséhez szükséges mértéket;
b)  annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát.
 b)  annak szükségessége, hogy elkerüljék valamely konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedésének kellően bizonyított kockázatát;
ba)  annak szándéka, hogy hozzájáruljanak a szóban forgó termékek fejlődéséhez, azok minőségének megőrzése mellett.
(3a)  A tagállamok meghozhatják a szükséges szabályozási intézkedéseket a (2) és (3) bekezdés szerinti korlátozó intézkedések gazdasági szereplők általi kijátszásának megelőzésére.
(4)  A tagállamok közzétesznek minden olyan döntést, amelyet a (2) bekezdés értelmében hoznak, és azt kellően megindokolják. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az elfogadott döntéseikről és azok indokolásáról.
 (4)  A tagállamok közzétesznek minden olyan döntést, amelyet a (2) bekezdés értelmében hoznak, és azt kellően megindokolják. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az elfogadott döntéseikről és azok indokolásáról.
(4a)  A tagállamok az e cikkben rögzített határértékeket meghaladóan engedélyeket adhatnak ki a szőlőfajták genetikai erőforrásainak megőrzésére szánt szőlőültetvényekre.”
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
64. cikk
5b.  A 64. cikk helyébe a következő szöveg lép:
64. cikk
 „64. cikk
Az új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadása
 Az új telepítésekre vonatkozó engedélyek megadása
(1)  Ha a jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében nem haladja meg a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, minden kérelmet jóvá kell hagyni.
 (1)  Ha a jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében nem haladja meg a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, minden kérelmet jóvá kell hagyni.
A tagállamok e cikk alkalmazása során az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok közül alkalmazhatnak egyet vagy többet:
 A tagállamok e cikk alkalmazása során az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes jogosultsági kritériumok közül nemzeti vagy regionális szinten alkalmazhatnak egyet vagy többet:
a)  a kérelmezőnek az engedélykérelem tárgyát képező területtel legalább megegyező méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie;
 a)  a kérelmezőnek az engedélykérelem tárgyát képező területtel legalább megegyező méretű mezőgazdasági területtel kell rendelkeznie;
b)  a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie;
 b)  a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie;
c)  a kérelem nem hordozhatja magában konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, ami vélelmezhető, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását;
 c)  a kérelem nem hordozhatja magában konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölések jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát, ami vélelmezhető, hacsak az állami hatóságok be nem bizonyítják ilyen kockázat fennállását;
ca)  a kérelmező nem rendelkezhet az e rendelet 71. cikke szerinti engedély vagy az 1234/2007/EK rendelet 85a. és 85b. cikke szerinti telepítési jog nélkül telepített szőlővel;
 ca)  a kérelmező nem rendelkezhet az e rendelet 71. cikke szerinti engedély vagy az 1234/2007/EK rendelet 85a. és 85b. cikke szerinti telepítési jog nélkül telepített szőlővel;
d)  kellően indokolt esetben a (2) bekezdésben szereplő kritériumok közül egy vagy több, feltéve, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák őket.
 d)  kellően indokolt esetben a (2) bekezdésben szereplő kritériumok közül egy vagy több, feltéve, hogy objektív és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák őket.
(2)  Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok minden kérelmező közötti arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az engedélyek odaítélése során kérelmezőnként minimális és/vagy maximális területet lehet meghatározni, továbbá az engedélyek odaítélése részben vagy egészben történhet az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:
 (2)  Ha az (1) bekezdésben említett jogosult kérelmek által lefedett területek nagysága egy adott évben összességében meghaladja a tagállam által e célra szánt terület nagyságát, az engedélyeket az engedélykérelmek tárgyát képező területek mérete alapján, a hektárok minden kérelmező közötti arányos elosztásának megfelelően kell odaítélni. Az engedélyek odaítélése során kérelmezőnként minimális és/vagy maximális területet lehet meghatározni, továbbá az engedélyek odaítélése részben vagy egészben történhet az alábbi objektív és megkülönböztetésmentes elsőbbségi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelelően is:
a)  olyan termelők, akik első alkalommal telepítenek szőlőt, és hivatalosan a mezőgazdasági üzem vezetői (a piacra újonnan belépők);
 a)  olyan termelők, akik első alkalommal telepítenek szőlőt, és hivatalosan a mezőgazdasági üzem vezetői (a piacra újonnan belépők);
b)  olyan területek, amelyeken a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez;
 b)  olyan területek, amelyeken a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez vagy a szőlőfajták genetikai erőforrásainak megőrzéséhez;
c)  területrendezési projektek keretében újonnan telepítendő területek;
 c)  területrendezési projektek keretében újonnan telepítendő területek;
d)  hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek;
 d)  hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek;
e)  a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított fenntarthatósága;
 e)  a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított fenntarthatósága;
f)  azon újratelepítendő területek, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség mezőgazdasági üzemi és regionális szintű növeléséhez;
 f)  azon újratelepítendő területek, amelyek hozzájárulnak a mezőgazdasági üzem versenyképességének regionális, nemzeti és nemzetközi szintű növeléséhez;
g)  a földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének javítására potenciállal rendelkező projektek;
 g)  a földrajzi jelzéssel ellátott termékek minőségének javítására potenciállal rendelkező projektek;
h)  a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése keretében újratelepített területek.
 h)  a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése keretében újratelepített területek.
(2a)  Ha a tagállam úgy dönt, hogy a (2) bekezdésben említett kritériumok közül egyet vagy többet alkalmaz, kiegészítheti azt, illetve azokat azzal a további feltétellel, hogy a kérelmező természetes személy a kérelem benyújtásának évében legfeljebb 40 éves.
 (2a)  Ha a tagállam úgy dönt, hogy a (2) bekezdésben említett kritériumok közül egyet vagy többet alkalmaz, kiegészítheti azt, illetve azokat azzal a további feltétellel, hogy a kérelmező természetes személy a kérelem benyújtásának évében legfeljebb 40 éves.
(2b)  A tagállamok meghozhatják a szükséges szabályozási intézkedéseket az (1), (2) és (2a) bekezdés szerint általuk alkalmazott korlátozó jellegű kritériumok gazdasági szereplők általi kijátszásának megelőzésére.
(3)  A tagállamok közzéteszik az (1), (2) és (2a) bekezdésben említett, általuk alkalmazott kritériumokat, és azokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
 (3)  A tagállamok közzéteszik az (1), (2) és (2a) bekezdésben említett, általuk alkalmazott kritériumokat, és azokról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.
(3a)  A 63. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti, regionális szintű korlátozás fennállása esetén ezen a szinten a 64. cikkel összhangban álló elsőbbségi és jogosultsági kritériumok alkalmazhatók.”
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
65 cikk – 1 a bekezdés (új)
5c.  A 65. cikk az (1) bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:
A 63. cikk (2) bekezdésének alkalmazásakor a tagállam hivatalos előzetes eljárást vezet be, amely lehetővé teszi számára, hogy figyelembe vegye az említett tagállam jogszabályaival összhangban regionális szinten elismert, reprezentatív szakmai szervezetek véleményét.
Módosítás 233
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 d pont (új)
1308/2013/EU rendelet
68 cikk
5d.  a 68. cikk helyébe a következő szöveg lép:
68. cikk
 „68. cikk
Átmeneti rendelkezések
 Átmeneti rendelkezések
(1)  Az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően 2015. december 31. előtt a termelők részére megadott olyan telepítési jogokat, amelyeket az érintett termelők nem használtak fel és amelyek a fenti időpontban még érvényesek, 2016. január 1-jétől át lehet váltani az e fejezet szerinti engedélyekre.
 (1)  Az 1234/2007/EK rendelet 85h., 85i. és 85k. cikkének megfelelően 2015. december 31. előtt a termelők részére megadott olyan telepítési jogokat, amelyeket az érintett termelők nem használtak fel és amelyek a fenti időpontban még érvényesek, 2016. január 1-jétől át lehet váltani az e fejezet szerinti engedélyekre.
Erre az átváltásra a termelők által 2015. december 31-ét megelőzően benyújtott kérelem alapján kerül sor. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a telepítési jogok engedélyekre történő átváltásának kérvényezését 2020. december 31-ig lehetővé teszik a termelők számára.
 Erre az átváltásra a termelők által 2015. december 31-ét megelőzően benyújtott kérelem alapján kerül sor. A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a telepítési jogok engedélyekre történő átváltásának kérvényezését 2020. december 31-ig lehetővé teszik a termelők számára.
(1a)  2020. december 31-ét követően az engedélyekké át nem váltott telepítési jogok hatálya alá tartozó területek – e rendelet 66. cikkének megfelelően – a tagállamok rendelkezésére állnak, amely legkésőbb 2025. december 31-ig újra eloszthatja azokat.
(2)  Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek érvényességi idejének meg kell egyeznie az (1) bekezdésben említett telepítési jogok érvényességi idejével. Amennyiben nem kerül sor ezen engedélyek felhasználására, azok legkésőbb 2018. december 31-én, vagy amennyiben a tagállam az (1) bekezdés második albekezdésében foglaltaknak megfelelően határozott, legkésőbb 2023. december 31-én hatályukat vesztik.
 (2)  Az (1) és az (1a) bekezdés értelmében megadott engedélyek érvényességi idejének meg kell egyeznie az (1) bekezdésben említett telepítési jogok érvényességi idejével. Amennyiben nem kerül sor ezen engedélyek felhasználására, azok legkésőbb 2018. december 31-én, vagy amennyiben a tagállam az (1) bekezdés második albekezdésében foglaltaknak megfelelően határozott, legkésőbb 2028. december 31-én hatályukat vesztik.
(3)  Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek hatálya alá tartozó területek az 63. cikkben foglaltak hatályán kívül esnek.
 (3)  Az (1) bekezdés értelmében megadott engedélyek hatálya alá tartozó területek az 63. cikkben foglaltak hatályán kívül esnek.”
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5e pont (új)
1308/2013/EU rendelet
69 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
5e.  A 69. cikk a következő ponttal egészül ki:
ea)  a szőlőfajták genetikai erőforrásainak megőrzéséhez kapcsolódó kritériumok.
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 f pont (új)
1308/2013/EU rendelet
73 cikk
5f.  A 73. cikk helyébe a következő szöveg lép:
73. cikk
 „73. cikk
Hatály
 Hatály
A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növény-egészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat.
 A mezőgazdasági termékekre alkalmazandó egyéb rendelkezések, valamint az állat- és növény-egészségügyi és élelmiszer-ipari ágazat termékei esetében a higiéniai és az egészségügyi szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, illetve az állatok, a növények és az emberek egészségének védelme, valamint az uniós termelők és a harmadik országok termelői közötti tisztességes verseny biztosítása céljából elfogadott rendelkezések sérelme nélkül, e szakasz megállapítja a forgalmazási előírásokkal kapcsolatos szabályokat.”
Módosítás 234
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 g pont (új)
1308/2013/EU rendelet
75 cikk
5g.  a 75. cikk helyébe a következő szöveg lép:
75. cikk
 „75. cikk
Az előírások megállapítása és tartalma
 Az előírások megállapítása és tartalma
(1)  A forgalmazási előírások az alábbi ágazatok és termékek közül egyre vagy többre alkalmazhatók:
 (1)  A forgalmazási előírások az alábbi ágazatok és termékek közül egyre vagy többre alkalmazhatók:
a)  olívaolaj és étkezési olajbogyó;
 a)  olívaolaj és étkezési olajbogyó;
b)  gyümölcs- és zöldségfélék;
 b)  gyümölcs- és zöldségfélék;
c)  feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;
 c)  feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek;
d)  banán;
 d)  banán;
e)  élő növény;
 e)  élő növény;
f)  tojás;
 f)  tojás;
g)  baromfihús;
 g)  baromfihús;
h)  emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok;
 h)  emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok;
i)  komló.
 i)  komló;
ia)  rizs;
ib)  tej és tejtermékek;
ic)  méz és méhészeti termékek;
id)  marha- és borjúhús;
ie)  juhhús;
if)  sertéshús;
ig)  kender.
(2)  A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint az e cikk (1) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását, továbbá minőségét érintő gazdasági feltételeknek a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről, biztosítandó a folyamatosan változó piaci feltételekhez, a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a termékinnováció akadályozásának elkerülését.
 (2)  A fogyasztói elvárások figyelembevétele, valamint az e cikk (1) és (4) bekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek előállítását és forgalmazását, továbbá minőségét érintő gazdasági feltételeknek a javítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyrészt a forgalmazás valamennyi szakaszára vonatkozóan az ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokról, másrészt az előírásoktól való eltérésekről és az előírások alóli mentességekről, biztosítandó a folyamatosan változó piaci feltételekhez, a változó fogyasztói kereslethez és a vonatkozó nemzetközi előírásokban bekövetkező változásokhoz való alkalmazkodást, valamint a termékinnováció akadályozásának elkerülését.
(3)  Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet27 26. cikkének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások az egyes ágazatok jellemzői, a forgalomba hozatal szabályozásának szükségessége és az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek alapján ágazatonként vagy termékenként meghatározandó alábbi kérdések közül egyre vagy többre vonatkozhatnak:
 (3)  Az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet27 26. cikkének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett forgalmazási előírások az egyes ágazatok jellemzői, a forgalomba hozatal szabályozásának szükségessége és az e cikk (5) bekezdésében foglalt feltételek alapján ágazatonként vagy termékenként meghatározandó alábbi kérdések közül egyre vagy többre vonatkozhatnak:
a)  a 78. cikkben említettektől eltérő ágazatokra vonatkozó műszaki meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések;
 a)  a 78. cikkben említettektől eltérő ágazatokra vonatkozó műszaki meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések;
b)  osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;
 b)  osztályozási kritériumok, például osztályok, súly, méret, kor és kategória szerinti besorolás;
c)  a fajok, a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;
 c)  a fajok, a növényfajta vagy az állatfaj, illetve a kereskedelmi típus;
d)  kiszerelés, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, a 92–123. cikk sérelme nélkül;
 d)  kiszerelés, a kötelező forgalmazási előírásokhoz kapcsolódó címkézés, csomagolás, a csomagolóközpontokra alkalmazandó szabályok, jelölés, a betakarítás éve és különleges kifejezések használata, a 92–123. cikk sérelme nélkül;
e)  olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők és a víztartalom százalékos aránya;
 e)  olyan kritériumok, mint a küllem, az állag, a húsosság, a termékjellemzők és a víztartalom százalékos aránya;
f)  a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;
 f)  a termelés során használt különleges anyagok, illetve összetevők vagy alkotóelemek, ideértve ezek mennyiségét, tisztaságát és azonosítását;
g)  a gazdálkodás típusa és a termelési módszer – ideértve a borászati eljárásokat is –, valamint a fenntartható termelés fejlett rendszerei;
 g)  a gazdálkodás típusa és a termelési módszer – ideértve a borászati eljárásokat, a takarmányozási gyakorlatokat is –, valamint a fenntartható termelés fejlett rendszerei;
h)  must és bor házasítása – ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is –, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;
 h)  must és bor házasítása – ideértve a vonatkozó fogalommeghatározásokat is –, keverés és az arra vonatkozó korlátozások;
i)  a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés, tárolási módszer és hőmérséklet, tárolás és szállítás;
 i)  a begyűjtés gyakorisága, szállítás, tartósítás és kezelés, tárolási módszer és hőmérséklet, tárolás és szállítás;
j)  a termelés helye és/vagy a származási hely, a baromfihús és a kenhető zsírok kivételével;
 j)  a termelés helye és/vagy a származási hely;
k)  egyes anyagok és eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;
 k)  egyes anyagok és eljárások alkalmazására vonatkozó korlátozások;
l)  egyedi felhasználás;
 l)  egyedi felhasználás;
m)  az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak vagy a 78. cikkben említett meghatározásoknak, jelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek
 m)  az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott forgalmazási előírásoknak vagy a 78. cikkben említett meghatározásoknak, jelöléseknek és kereskedelmi megnevezéseknek meg nem felelő termékek elhelyezésére, tartására, értékesítésére és felhasználására, valamint a melléktermékek elhelyezésére vonatkozó feltételek;
ma)  állatjólét.
(4)  Az (1) bekezdés mellett forgalmazási előírások a borágazatra is alkalmazhatók. A (3) bekezdés f), g), h), k) és m) pontját a borágazatra alkalmazni kell.
 (4)  Az (1) bekezdés mellett forgalmazási előírások a borágazatra is alkalmazhatók. A (3) bekezdés f), g), h), k) és m) pontját a borágazatra alkalmazni kell.
(5)  Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat a 84–88. cikk és IX. melléklet sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kell megállapítani:
 (5)  Az e cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott, ágazatok vagy termékek szerinti forgalmazási előírásokat a 84–88. cikk és IX. melléklet sérelme nélkül, a következők figyelembevételével kell megállapítani:
a)  az érintett termék sajátosságai;
 a)  az érintett termék sajátosságai;
b)  a termékek forgalomba hozatalát megkönnyítő feltételek biztosításának szükségessége;
 b)  a termékek forgalomba hozatalát megkönnyítő feltételek biztosításának szükségessége;
c)  a termelők azon érdeke, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségekkel és adminisztratív terhekkel, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyökkel kapcsolatos értékelés elvégzését követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;
 c)  a termelők azon érdeke, hogy közöljék a termék és a termelés jellemzőit, és különösen a gazdasági szereplőket terhelő költségekkel és adminisztratív terhekkel, valamint a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyökkel kapcsolatos értékelés elvégzését követően a termékekre vonatkozó megfelelő és átlátható tájékoztatás – többek között a termelés helyének eseti alapon, a megfelelő földrajzi szinten történő meghatározása – iránti fogyasztói igény;
d)  a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározásához rendelkezésre álló módszerek;
 d)  a termékek fizikai, kémiai és érzékszervi jellemzőinek meghatározásához rendelkezésre álló módszerek;
e)  az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások;
 e)  az előírásokra vonatkozóan a megfelelő nemzetközi szervezetek által elfogadott ajánlások;
f)  annak szükségessége, hogy a termékek természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül.
 f)  annak szükségessége, hogy a termékek természetes és alapvető jellemzői megmaradjanak az érintett termék összetételének lényegi megváltoztatása nélkül.
(6)  A fogyasztói elvárások, továbbá annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint az előállításukat és forgalmazásukat érintő gazdasági feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben szereplő ágazatlista módosítása céljából a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk, és azokról a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékelnie kell különösen a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplőkre háruló költségeket és adminisztratív terheket – ideértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokat is –, továbbá a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyöket.
 (6)  A fogyasztói elvárások, továbbá annak figyelembevétele érdekében, hogy javítani kell a mezőgazdasági termékek minőségét, valamint az előállításukat és forgalmazásukat érintő gazdasági feltételeket, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdésben szereplő ágazatlista módosítása céljából a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el. Az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk, és azokról a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlament és a Tanács számára, amelyben értékelnie kell különösen a fogyasztói igényeket, a gazdasági szereplőkre háruló költségeket és adminisztratív terheket – ideértve a belső piacra és a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásokat is –, továbbá a termelők és a végfogyasztók számára kínált előnyöket.”
___________________
 ________________
27 Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22.. 18. o.).
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 h pont (új)
1308/2013/EU rendelet
78 cikk
5h.  A 78. cikk helyébe a következő szöveg lép:
78. cikk
 „78. cikk
Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések
 Egyes ágazatokra és termékekre vonatkozó meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések
(1)  Az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – a VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók a következő ágazatokra vagy termékekre:
 (1)  Az 59. cikkben említett, alkalmazandó forgalmazási előírások mellett – adott esetben – a VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések alkalmazandók a következő ágazatokra vagy termékekre:
a)  marha- és borjúhús;
 a)  marha- és borjúhús;
aa)  juh- és bárányhús;
b)  bor;
 b)  bor;
c)  emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;
 c)  emberi fogyasztásra szánt tej és tejtermékek;
d)  baromfihús;
 d)  baromfihús;
e)  tojás;
 e)  tojás;
f)  emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok; valamint
 f)  emberi fogyasztásra szánt kenhető zsírok; valamint
g)   olívaolaj és étkezési olajbogyó.
 g)  olívaolaj és étkezési olajbogyó.
(2)  A VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek.
 (2)  A VII. mellékletben szereplő meghatározások, megjelölések és kereskedelmi megnevezések csak olyan termék forgalmazására és népszerűsítésére használhatók az Unióban, amely megfelel az említett mellékletben megállapított vonatkozó követelményeknek. A VII. melléklet előírhatja azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén ezek a megjelölések vagy kereskedelmi megnevezések forgalmazásuk vagy népszerűsítésük során oltalomban részesülnek a jogellenes kereskedelmi használattal, a visszaéléssel, az utánzással vagy a jogellenes utalásokkal szemben.
(3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk.
 (3)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. mellékletben szereplő meghatározásokkal és kereskedelmi megnevezésekkel kapcsolatos módosításokra, eltérésekre vagy mentesítésekre vonatkozóan. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak szigorúan a változó fogyasztói keresletből és a műszaki fejlődésből eredő bizonyított szükségletekre, illetve a termékinnovációból eredő szükségletekre kell korlátozódniuk.
(4)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak egyaránt pontos és megfelelő ismereteik legyenek a VII. mellékletben szereplő meghatározásokról és kereskedelmi megnevezésekről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azokra vonatkozó előírások, illetve azok alkalmazása tekintetében.
 (4)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek és a tagállamoknak egyaránt pontos és megfelelő ismereteik legyenek a VII. mellékletben szereplő meghatározásokról és kereskedelmi megnevezésekről, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az azokra vonatkozó előírások, illetve azok alkalmazása tekintetében.
(5)  A fogyasztói elvárásoknak és a tejtermékpiac alakulásának a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyrészt meghatározza azokat a tejtermékeket, amelyek tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelytől a tej származik, amennyiben nem szarvasmarháról van szó, másrészt pedig megállapítja a szükséges szabályokat.
 (5)  A fogyasztói elvárásoknak és a tejtermékpiac alakulásának a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben egyrészt meghatározza azokat a tejtermékeket, amelyek tekintetében fel kell tüntetni azon állatfaj nevét, amelytől a tej származik, amennyiben nem szarvasmarháról van szó, másrészt pedig megállapítja a szükséges szabályokat.”
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 i pont (új)
1308/2013/EU rendelet
79 a cikk (új)
5i.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
79a. cikk
Az olívaolaj más növényi olajokkal való keverése
(1)  Az olívaolaj más növényi olajokkal való keverése tilos.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az e cikk (1) bekezdésének eleget nem tevő gazdasági szereplőkkel szembeni szankciók megállapítása céljából történő kiegészítésére vonatkozóan.
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 5 j pont (új)
1308/2013/EU rendelet
79 b cikk (új)
5j.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„79b. cikk
Az olajbogyó- és olívaolaj-ágazatra vonatkozó forgalmazási szabályok
Az olajbogyó- és olívaolaj-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek az étkezési olajbogyóra és az olívaolajra alkalmazandó forgalmazási szabályok harmonizálása céljából történő kiegészítésére vonatkozóan.”
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
1308/2013/EU rendelet
81 cikk – 2 bekezdés
6.  A 81. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
 törölve
„(2) A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.
A tagállamok az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:
a)  az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera vagy a Vitis Labrusca fajhoz tartozik; vagy
b)  az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera, Vitis Labrusca faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre.
Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.; ”
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
81 cikk – 2 bekezdés
6a.  A 81. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2)  A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön bortermelés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.
 „(2) A tagállamok – a (3) bekezdésre is figyelemmel – osztályba sorolják azokat a borszőlőfajtákat, amelyek a területükön borkészítés céljából telepíthetők, újratelepíthetők és olthatók.
A tagállamok kizárólag az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:
 A tagállamok az alábbi feltételeknek megfelelő borszőlőfajtákat sorolhatják osztályba:
a)  az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;
 a)  az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy az érintett szőlőfajta a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre;
b)  az érintett szőlőfajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.
 b)  az érintett szőlőfajta nem lehet az alábbiak valamelyike: Noah, Othello, Isabelle, Jacquez, Clinton és Herbemont.
A második albekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik a Vitis Labrusca vagy a második albekezdés b) pontjában említett fajták meglévő történelmi szőlőterületeken történő újratelepítését mindaddig, amíg a meglévő beültetett terület nem növekszik.
Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.
 Amennyiben valamely borszőlőfajtát törlik az első albekezdésben említett osztályozásból, az adott fajta egyedeit a törléstől számított tizenöt éven belül ki kell vágni.”
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont
1308/2013/EU rendelet
90a cikk – 2 bekezdés – a pont
a)  a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik;
 a)  a csalások felderítése érdekében az izotóp adatok analitikai adatbankjának létrehozása vagy fenntartása, amelynek alapját a tagállamok által gyűjtött minták képezik;
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
92 cikk – 1 bekezdés
8a.  A 92. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)  Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok a VII. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.
 (1)  Az e szakaszban megállapított, eredetmegjelölésekkel, földrajzi jelzésekkel és hagyományos kifejezésekkel kapcsolatos szabályok kizárólag a VII. melléklet II. részének 1., 3–6., 8., 9., 11., 15. és 16. pontjában említett termékekre alkalmazandók.
Módosítás 235/rev
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont
1308/2013/EU rendelet
93 cikk – 1 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)  „eredetmegjelölés”: a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használt megnevezés:
 a)  „eredetmegjelölés”: valamely régió, meghatározott hely vagy – kivételes és kellően indokolt esetben – ország neve, amelyet a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan termék jelölésére használnak:
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont
1308/2013/EU rendelet
93 cikk – 1 bekezdés – a pont – i pont
i.  amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és adott esetben emberi tényezőknek köszönhetők;
 i.  amelynek minősége vagy jellemzői főként vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők;
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont
1308/2013/EU rendelet
93. cikk – 1 bekezdés – a pont – ii alpont
ii.  amely egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;
 törölve
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont – a pont
1308/2013/EU rendelet
93 cikk – 1 bekezdés – a pont – v a pont (új)
va.  amely nem tartozik a VII. melléklet II. részének 18. és 19. pontja szerinti „részlegesen alkoholmentesített” vagy „alkoholmentesített” kategóriába.
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
1308/2013/EU rendelet
94 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
10.  A 94. cikk (1) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
 törölve
„A megnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket:”
Módosítás 236
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
94 cikk
10a.  a 94. cikk helyébe a következő szöveg lép:
94. cikk
 „94. cikk
Oltalom iránti kérelem
 Oltalom iránti kérelem
(1)  Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó technikai jellegű dokumentációt:
 (1)  Az elnevezések oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé vagy földrajzi jelzéssé való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket:
a)  az oltalomban részesítendő elnevezés;
 a)  az oltalomban részesítendő elnevezés;
b)  a kérelmező neve és címe;
 b)  a kérelmező neve és címe;
c)  a (2) bekezdésben említett termékleírás; valamint
 c)  a (2) bekezdésben említett termékleírás; valamint
d)  a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.
 d)  a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.
(2)  A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését. A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:
 (2)  A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését. A termékleírás legalább a következőket tartalmazza:
a)  az oltalomban részesítendő elnevezés;
 a)  az oltalomban részesítendő elnevezés;
b)  a bor vagy borok leírása:
 b)  a bor vagy borok leírása:
i.  i. az eredetmegjelölés tekintetében a főbb analitikai és érzékszervi jellemzők;
 i.  i. az eredetmegjelölés tekintetében a főbb analitikai és érzékszervi jellemzők;
ii.  a földrajzi jelzés tekintetében a főbb analitikai jellemzők, valamint az érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;
 ii.  a földrajzi jelzés tekintetében a főbb analitikai jellemzők, valamint az érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése;
c)  adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;
 c)  adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások;
d)  az érintett földrajzi terület körülhatárolása;
 d)  az érintett földrajzi terület körülhatárolása;
e)  a hektáronkénti maximális hozamok;
 e)  a hektáronkénti maximális hozamok;
f)  a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor vagy borok készülnek;
 f)  a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor vagy borok készülnek;
g)  a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot igazoló adatok;
 g)  az alábbi kapcsolatokat igazoló adatok:
i.  az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti kapcsolat és a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett földrajzi környezet természeti és emberi tényezőire vonatkozó adatok;
ii.  az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett földrajzi eredet közötti kapcsolat;
ga)  adott esetben a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulása;
h)  az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós joggal;
 h)  az uniós vagy nemzeti jogszabályokban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelmények objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós joggal;
i)  a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.
 i)  a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.
(3)  Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.
 (3)  Harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozó oltalom iránti kérelem esetén az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túl bizonyítani kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.”
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 10 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
96 cikk – 5 bekezdés – 1 a és 1b albekezdés (új)
10b.  Az 96. cikk (5) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:
Az oltalom iránti kérelemnek az első albekezdéssel összhangban a Bizottság részére történő továbbításakor a tagállam nyilatkozatot mellékel a kérelemhez, amelyben kijelenti, hogy megítélése szerint a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az oltalomra vonatkozóan e szakaszban előírt feltételeknek, továbbá igazolja, hogy a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum a termékleírás valósághű összefoglalását képezi.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a nemzeti eljárás keretében benyújtott minden elfogadható felszólalásról.
Módosítás 86
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
1308/2013/EU rendelet
96 cikk – 7 bekezdés
(7)  A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktust fogad el a 97. cikk (2) bekezdésében említett kérelem vizsgálatának felfüggesztése céljából, amíg a nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv meghozza határozatát az oltalom iránti kérelemmel szembeni keresettel kapcsolatban, amely esetében a tagállam az előzetes nemzeti eljárás keretében korábban úgy ítélte meg, hogy az (5) bekezdésnek megfelelően teljesíti az előírt követelményeket.
 törölve
E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”;
Módosítás 87
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont
1308/2013/EU rendelet
97 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A Bizottság megvizsgálja a 94. cikk és a 96. cikk (5) bekezdése alapján részére továbbított oltalom iránti kérelmeket. Ellenőrzi, hogy nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve az érintett tagállam által lefolytatott előzetes nemzeti eljárás eredményeit.
 A Bizottság megvizsgálja a 94. cikk és a 96. cikk (5) bekezdése alapján részére továbbított oltalom iránti kérelmeket. Ellenőrzi, hogy nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve az érintett tagállam által lefolytatott előzetes nemzeti eljárás eredményeit. Ez a vizsgálat különösen a 94. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumra összpontosít.
Módosítás 88
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
1308/2013/EU rendelet
103 cikk – 4 bekezdés
14.  A 103. cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
 törölve
„(4) A (2) bekezdésben említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra, valamint az Unióban elektronikus kereskedelmi eszközök útján forgalomba hozott árukra is alkalmazandó.; ”
Módosítás 263/rev
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
103 cikk
14a.   A 103. cikk helyébe a következő szöveg lép:
103. cikk
 „103. cikk
Oltalom
 Oltalom
(1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket bármely forgalmazó használhatja az olyan borok esetében, amelyek a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készültek.
 (1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket bármely forgalmazó használhatja az olyan borok esetében, amelyek a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készültek.
(2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ezek egyikével a vonatkozó termékleírásnak megfelelően ellátott borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
 (2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések, valamint az ezek egyikével a vonatkozó termékleírásnak megfelelően ellátott borok a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
a)  az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:
 a)  az oltalom alatt álló elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:
i.  olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a termékleírásának; vagy
 i.  olyan, az oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott termékhez hasonló termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a termékleírásának; vagy
ii.  amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével;
 ii.  amennyiben az ilyen használat visszaél az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés hírnevével, illetve gyengíti vagy csorbítja azt, beleértve azokat az eseteket is, ha egy bejegyzett elnevezést összetevőként használnak fel;
b)  az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy idézése, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;
 b)  az elnevezés bármilyen visszaélésszerű használata, utánzása vagy az elnevezésre való utalás, még abban az esetben is, ha a termék vagy a szolgáltatás tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását, kiejtés szerinti átiratát vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átiratát használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, ideértve azokat az eseteket is, amikor e bejegyzett elnevezéseket összetevőként használják fel;
c)  a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott borászati termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;
 c)  a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott borászati termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy félrevezető jelzés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;
d)  bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.
 d)  bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet;
da)   egy domainnév minden olyan rosszhiszemű feltüntetése, amely valamely oltalom alatt álló elnevezéshez hasonló vagy azzal teljes egészében vagy részben összetéveszthető.
(3)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem válhatnak a 101. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezésekké az Unióban.
 (3)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem válhatnak a 101. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezésekké az Unióban.
(3a)   A (2) bekezdésben említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra, valamint az Unióban elektronikus kereskedelmi eszközök útján forgalomba hozott árukra is alkalmazandó.
(3b)   Amennyiben az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott bor földrajzi területe egy másik, nagyobb földrajzi területtel rendelkező, ugyancsak oltalom alatt álló eredetmegjelölés hatálya alá tartozik, a tagállamok meghatározhatják azokat a feltételeket, amelyek mellett a szóban forgó borok e másik oltalom alatt álló eredetmegjelölés előnyeit élvezhetik. Ezeket a feltételeket bele kell foglalni az érintett borok termékleírásába.”
Módosítás 237
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
105 cikk
14b.  a 105. cikk helyébe a következő szöveg lép:
105. cikk
 „105. cikk
A termékleírás módosításai
 A termékleírás módosításai
A 95. cikkben szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 94. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület határainak újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.
 (1)  A 95. cikkben szereplő feltételeket teljesítő kérelmező kérelmezheti az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés termékleírását érintő módosítás jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 94. cikk (2) bekezdése második albekezdésének d) pontjában említett földrajzi terület határainak újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.
(1a)  A termékleírások módosításai fontosságuk szerint két kategóriába sorolhatók: uniós szintű kifogásolási eljárást igénylő módosítások (a továbbiakban: uniós módosítások), illetve tagállami vagy harmadik országbeli szinten kezelendő módosítások (a továbbiakban: standard módosítások).
A módosítás uniós módosításnak minősül, amennyiben:
a)  az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezésének megváltozását vonja magával;
b)  a szőlőből készült termékek VII. melléklet II. részében említett valamely kategóriájának megváltoztatását, törlését vagy új kategória hozzáadását vonja magával;
c)  potenciálisan érvénytelenítheti a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatot;
d)  további korlátozásokat von magával a termék forgalmazásának tekintetében.
A harmadik országok vagy harmadik országbeli termelők által benyújtott uniós módosítások iránti kérelmeknek bizonyítékot kell tartalmazniuk arról, hogy a kérelmezett módosítás megfelel az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmára vonatkozóan az említett harmadik országokban hatályos jogszabályoknak.
Minden egyéb módosítás standard módosításnak minősül.
(1b)  Az átmeneti módosítás a termékleírásnak a kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetéséből fakadó vagy az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófákhoz vagy kedvezőtlen időjárási viszonyokhoz kapcsolódó átmeneti megváltoztatására irányuló standard módosításnak minősül.
(1c)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre szánt szőlőfajták termesztési feltételeinek megváltozása esetén a meglévő szőlőfajták a termékleírásban meghatározott ideig, de legkésőbb a kivágásig továbbra is jogosultak az oltalom alatt álló eredetmegjelölésre.”
Módosítás 91
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
105 a cikk (új)
14c.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„105a. cikk
Uniós szintű módosítások
(1)  A termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelem benyújtásakor a 94. és 96–99. cikkben megállapított eljárást kell értelemszerűen követni. A termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelmek abban az esetben minősülnek elfogadhatónak, ha azokat a 105. cikkel összhangban nyújtják be, és azok hiánytalanok, kimerítőek, és megfelelően kitöltöttek. A termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelem Bizottság általi jóváhagyása csak magában a kérelemben ismertetett módosításokra vonatkozik.
(2)  Ha a Bizottság a 97. cikk (2) bekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy a 97. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az uniós módosítás iránti kérelmet. A módosítás jóváhagyásáról szóló végleges határozatot a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni, kivéve, ha elfogadható kifogást nyújtottak be azzal szemben, vagy ha a módosítási kérelem elutasításra kerül; ez utóbbi esetben a 99. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.
(3)  Ha a kérelem elfogadhatatlannak minősül, a Bizottság tájékoztatja a tagállam vagy a harmadik ország illetékes hatóságait, illetve a harmadik országban letelepedett kérelmezőt az elfogadhatatlanság indokairól.
(4)  Az uniós módosítások jóváhagyására irányuló kérelmek kizárólag uniós módosításokat tartalmazhatnak. Amennyiben az uniós módosítások iránti kérelem standard vagy átmeneti módosításokat is tartalmaz, az uniós módosításokra vonatkozó eljárás csak az uniós módosításokra alkalmazandó. A standard vagy átmeneti módosítások nem tekintendők benyújtottnak.
(5)  A módosítási kérelem vizsgálata során a Bizottság az előterjesztett módosításokra összpontosít.”
Módosítás 92
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 d pont (új)
1308/2013/EU rendelet
105 b cikk (új)
14d.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„105b. cikk
Standard módosítások
(1)  A standard módosításokat azok a tagállamok hagyják jóvá és teszik közzé, amelyekhez az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés földrajzi területe kapcsolódik.
A termékleírás standard módosításának jóváhagyására irányuló kérelmeket azon tagállam hatóságaihoz kell benyújtani, amelyhez az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés földrajzi területe kapcsolódik. A kérelmezőknek meg kell felelniük a 95. cikkben megállapított feltételeknek. Amennyiben a termékleírás standard módosításának jóváhagyása iránti kérelmet nem az a kérelmező nyújtotta be, amely a termékleírásban hivatkozott név vagy nevek oltalma iránti kérelmet benyújtotta, a tagállam – ha az eredeti kérelmező még létezik – az eredeti kérelmező számára lehetőséget biztosít, hogy a kérelemhez megjegyzéseket fűzzön.
A standard módosítás iránti kérelemnek ismertetnie kell a standard módosításokat, össze kell foglalnia a módosítások szükségességének indokait és bizonyítania kell, hogy a javasolt módosítások a 105. cikk értelmében vett standard módosításoknak minősülnek.
(2)  Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy teljesülnek a követelmények, jóváhagyhatja és közzéteheti a standard módosítást. A jóváhagyó határozatnak tartalmaznia kell az egységes szerkezetbe foglalt módosított egységes dokumentumot és adott esetben az egységes szerkezetbe foglalt módosított termékleírást.
A standard módosítás a tagállamban a közzétételének időpontjától alkalmazandó. A tagállam a standard módosításról legkésőbb a nemzeti jóváhagyó határozat közzétételét követő egy hónapon belül értesíti a Bizottságot.
(3)  A harmadik országokból származó, szőlőből készült termékekre vonatkozó standard módosításokat jóváhagyó határozatokat az érintett harmadik országban hatályos rendszerrel összhangban kell meghozni, és azokról az egyéni termelő vagy a jogos érdekkel rendelkező termelői csoport küld értesítést a Bizottságnak vagy közvetlenül, vagy pedig az adott harmadik ország hatóságain keresztül, legkésőbb egy hónappal a közzétételüket követően.
(4)  Amennyiben a földrajzi terület egynél több tagállamra terjed ki, az érintett tagállamoknak a földrajzi terület saját területükhöz tartozó részére vonatkozóan külön-külön kell kezdeményezniük a standard módosításokra vonatkozó eljárást. A standard módosítás az utolsó nemzeti jóváhagyó határozat alkalmazandóvá válását követően alkalmazandó. A standard módosítást utolsóként jóváhagyó tagállam legkésőbb a standard módosítást jóváhagyó határozatának közzétételét követő egy hónapon belül megküldi azt a Bizottságnak.
Ha egy vagy több érintett tagállam nem fogadja el az első albekezdésben említett nemzeti jóváhagyó határozatot, bármelyik érintett tagállam benyújthat kérelmet az uniós módosításokra vonatkozó eljárás keretében. Ez a szabály értelemszerűen alkalmazandó abban az esetben is, ha egy vagy több érintett ország harmadik ország.”
Módosítás 93
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 14 e pont (új)
1308/2013/EU rendelet
105 c cikk (új)
14e.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„105c. cikk
Átmeneti módosítások
(1)  Az átmeneti módosításokat azok a tagállamok hagyják jóvá és teszik közzé, amelyekhez az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés földrajzi területe kapcsolódik. A tagállam az átmeneti módosításról és az azt alátámasztó indokokról legkésőbb a nemzeti jóváhagyó határozat közzétételét követő egy hónapon belül értesíti a Bizottságot. Az átmeneti módosítás a tagállamban a közzétételének időpontjától alkalmazandó.
(2)  Amennyiben a földrajzi terület egynél több tagállamra terjed ki, az átmeneti módosításokra vonatkozó eljárás külön-külön alkalmazandó az érintett tagállamokban a földrajzi terület saját területükhöz tartozó részére vonatkozóan. Az átmeneti módosítás csak az utolsó nemzeti jóváhagyó határozat alkalmazandóvá válását követően alkalmazandó. Az átmeneti módosítást utolsóként jóváhagyó tagállam a módosításról legkésőbb a nemzeti jóváhagyó határozat közzétételét követő egy hónapon belül értesíti a Bizottságot. Ez a szabály értelemszerűen alkalmazandó abban az esetben is, ha egy vagy több érintett ország harmadik ország.
(3)  A harmadik országokból származó, szőlőből készült termékeket érintő átmeneti módosításokról az azokat alátámasztó indokokkal együtt az egyéni termelő vagy a jogos érdekkel rendelkező termelői csoport értesítést küld a Bizottságnak vagy közvetlenül, vagy pedig az adott harmadik ország hatóságain keresztül, legkésőbb egy hónappal a jóváhagyásuk időpontját követően.
(4)  A Bizottság az ilyen módosításokat a tagállam, harmadik ország vagy harmadik országbeli egyéni termelő vagy termelői csoport értesítése kézhezvételének időpontjától számított három hónapon belül közzéteszi. Az átmeneti módosítás a Bizottság által történő közzétételének időpontjától fogva alkalmazandó az Unió területén.”
Módosítás 94
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 pont
1308/2013/EU rendelet
106 cikk
15.  A 106. cikk helyébe a következő szöveg lép:
 törölve
„106. cikk
Törlés
A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében az alábbi feltételek legalább egyike fennáll:
a)  a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított;
b)  legalább hét egymást követő évben nem hoztak forgalomba az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést viselő terméket;
c)  a 95. cikkben előírt feltételeknek megfelelő kérelmező kijelenti, hogy a továbbiakban nem igényli az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának fenntartását.
E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ”
Módosítás 95
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
106 cikk
15a.  A 106. cikk helyébe a következő szöveg lép:
106. cikk
 „106. cikk
Törlés
 Törlés
A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 (1)   A Bizottság – saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik ország, illetve jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére – végrehajtási jogi aktusok útján határozhat az olyan eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések oltalmának törléséről, amelyek esetében az alábbi feltételek legalább egyike fennáll:
a)  a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított;
b)  legalább hét egymást követő évben nem hoztak forgalomba az adott eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést viselő terméket;
c)  a 95. cikkben előírt feltételeknek megfelelő kérelmező kijelenti, hogy a továbbiakban nem igényli az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmának fenntartását.
E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(1a)  Amennyiben a Bizottság elfogadhatatlannak ítéli a törlési kérelmet, tájékoztatja a tagállam vagy harmadik ország hatóságát, illetve a kérelmet benyújtó természetes vagy jogi személyt az elfogadhatatlanság megállapítását megalapozó okokról.
(1b)  A törlésre vonatkozó, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha bizonyítja, hogy valamely érdekelt fél használja a kereskedelemben a bejegyzett elnevezést. „
Módosítás 96
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
106 a cikk (új)
15b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
106a. cikk
Ideiglenes címkézés és kiszerelés
Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma iránti kérelemnek a Bizottság részére történő továbbítását követően a termelők feltüntethetik az eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést a címkén és a kiszerelésen, illetve az uniós joggal és különösen az 1169/2011/EU rendelettel összhangban nemzeti logókat és jelzéseket használhatnak.
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést jelölő uniós szimbólumok, az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” uniós jelölések, illetve az „OEM” vagy „OFJ” uniós rövidítések csak az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalmáról rendelkező határozat kihirdetését követően tüntethetők fel a címkén.
A kérelem elutasítása esetén az első albekezdésnek megfelelően címkézett, szőlőből készült termékek a készletek kimerüléséig forgalmazhatók.
Módosítás 97
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 15 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
107 a cikk (új)
15c.  A szövegbe a következő cikk kerül beillesztésre:
„107a. cikk
Termékleírás alkalmazása borpárlatokat előállító területekre
A tagállamok olyan területekre is alkalmazhatják a 94. cikk (2) bekezdése szerinti termékleírást, amelyeken a 110/2008/EK rendelet III. mellékletének megfelelően nyilvántartásba vett földrajzi jelzésekkel ellátott borpárlatok készítésére alkalmas bort termelnek.”
Módosítás 98
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont
1308/2013/EU rendelet
116a cikk – 3 bekezdés
(3)  Az Unión belül a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor készítése során, valamint kiszerelése közben vagy után a (2) bekezdésben említett illetékes hatóság, vagy az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontja szerinti, az említett rendelet II. címének III. fejezetében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több felhatalmazással rendelkező szervezet biztosítja.
 (3)  Az Unión belül a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését a bor készítése során, valamint kiszerelése közben vagy után a (2) bekezdésben említett illetékes hatóság, vagy az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontja szerinti, az említett rendelet II. címének III. fejezetében megállapított kritériumoknak megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több felhatalmazással rendelkező szervezet biztosítja, többek között abban a tagállamban is, ahol a bort előállítják.
Módosítás 99
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont
1308/2013/EU rendelet
116a cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A (3) bekezdésben említett ellenőrzések adminisztratív és helyszíni ellenőrzésekből állnak. Az ellenőrzések csak akkor korlátozódhatnak adminisztratív ellenőrzésekre, ha biztonságosak, és lehetővé teszik a termékleírásokban meghatározott követelmények és feltételek maradéktalan teljesítésének biztosítását.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 17 pont
1308/2013/EU rendelet
116a cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  A termékleírás betartásának ellenőrzése érdekében az illetékes hatóságok vagy a (3) bekezdésben említett ellenőrző szervek ellenőrizhetik a más tagállamban letelepedett gazdasági szereplőket, amennyiben azok közreműködnek a területükön bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott termék kiszerelésében. Tekintettel a korábbi ellenőrzések eredményei alapján a gazdasági szereplők és termékeik által kiérdemelt bizalomra, a (3) bekezdésben említett ellenőrző szervek a termékleírás előre meghatározott és az említett gazdasági szereplők tudomására hozott főbb ellenőrizendő pontjaira irányíthatják tevékenységeiket.
Módosítás 101
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 18 pont
1308/2013/EU rendelet
119 cikk – 1 és 4 bekezdés
18.  A 119. cikk a következőképpen módosul:
 törölve
a)  az (1) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15., 16., 18. és 19. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia: ”;
b)  a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tagállamok intézkedéseket tesznek annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett azon termékek, amelyek címkézése nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, ne kerüljenek piaci forgalomba, illetve amennyiben már forgalomba kerültek, kivonják őket a forgalomból.”
Módosítás 102
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 18 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
119 cikk
18a.  A 119. cikk helyébe a következő szöveg lép:
119. cikk
 „119. cikk
Kötelező adatok
 Kötelező adatok
(1)  Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15. és 16. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:
 (1)  Az Unióban forgalmazott vagy kivitelre szánt, a VII. melléklet II. részének 1–11., 13., 15., 16., 18. és 19. pontjában említett termékek címkézésének és kiszerelésének a következő kötelező adatokat kell tartalmaznia:
a)  a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;
 a)  a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően;
b)  az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:
 b)  az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borok esetében:
i.  az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és valamint
 i.  az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés; és
ii.  az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés neve;
 az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés neve;
c)  a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;
 c)  a tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban;
d)  a származás feltüntetése;
 d)  a származás feltüntetése;
e)  a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;
 e)  a palackozó vagy – pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében – a termelő vagy az eladó nevének feltüntetése;
f)  importbor esetében az importőr feltüntetése; valamint
 f)  importbor esetében az importőr feltüntetése;
g)  pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.
 g)  pezsgő, szén-dioxid hozzáadásával készült habzóbor, minőségi pezsgő és illatos szőlőfajtából készült minőségi pezsgő esetében a cukortartalom feltüntetése.
ga)  a tápértékjelölés, amelynek tartalma csupán az energiatartalomra is korlátozódhat; valamint
gb)  az összetevők listája.
(2)  Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.
 (2)  Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a szőlőből készült termék kategóriájára történő hivatkozás elhagyható azon borok esetében, amelyek címkéjén szerepel az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés elnevezése.
(3)  Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható a következő esetekben:
 (3)  Az (1) bekezdés b) pontjától eltérve az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” kifejezés elhagyható a következő esetekben:
a)  amennyiben a címkén szerepel egy, a 112. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés a 94. cikk (2) bekezdésében említett termékleírással összhangban;
 a)  amennyiben a címkén szerepel egy, a 112. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti hagyományos kifejezés a 94. cikk (2) bekezdésében említett termékleírással összhangban;
b)  a Bizottság által a 227. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározandó kivételes és kellően indokolt körülmények fennállása esetén, a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében.
 b)  a Bizottság által a 227. cikknek megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározandó kivételes és kellően indokolt körülmények fennállása esetén, a meglévő címkézési gyakorlatoknak való megfelelés biztosítása érdekében.
(3a)  Az (1) bekezdés ga) pontja egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az energiatartalmat
a)  számokkal és szavakkal, illetve jelekkel, és különösen az energia jelével (E) kell kifejezni;
b)  az 1169/2011/EU rendelet XIV. mellékletében felsorolt átszámítási együttható alkalmazásával kell kiszámítani;
c)  az alábbiak alapján meghatározott, kcal-ban megadott átlagértékek formájában kell kifejezni:
i.  a bortermelő által végzett vizsgálatok; vagy
ii.  általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások, amelyek jellegzetes és karakterisztikus borok átlagértékein alapulnak.
d)  100 ml-re vetítve kell megadni. Ezenkívül a fogyasztók számára könnyen felismerhető fogyasztási egységenként is meg lehet adni, feltéve, hogy a fogyasztási egység számszerűsített formáját, valamint az egy csomagban található fogyasztási egységek számát a jelölésen feltüntetik.
(3b)  Az (1) bekezdés gb) pontjától eltérve az összetevők listája a palackra vagy bármilyen más típusú tárolóedényre ragasztott címkén való feltüntetéstől eltérő módon is közölhető, feltéve, hogy a címkén egyértelműen és közvetlenül feltüntetik az elérhetőséget. Az összetevők felsorolása nem tüntethető fel a kereskedelmi vagy marketing célokra szánt egyéb információkkal együtt.
(3c)  A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy az (1) bekezdésben említett azon termékek, amelyek címkézése nem felel meg az e rendeletben foglaltaknak, ne kerüljenek piaci forgalomba, illetve amennyiben már forgalomba kerültek, kivonják őket a forgalomból.
(3d)  Azok a gazdasági szereplők, akik az e rendelet hatálybalépését megelőző valamely gazdasági évtől kezdve önkéntes alapon tájékoztatni kívánják a fogyasztókat a borászati termékek kalóriatartalmáról.”
Módosítás 103
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 19 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
120 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
19a.  A szöveg a következő ponttal egészül ki:
fa)  a szőlő genetikai erőforrásainak megőrzésére vonatkozó kifejezések;
Módosítás 104
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 20 pont
1308/2013/EU rendelet
122 cikk – 1 bekezdés – b, c és d pont
20.  A 122. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
 törölve
a)  a b) pont ii. alpontját el kell hagyni;
b)  a c) pont a következő iii. alponttal egészül ki:
„iii. az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek.; ”
c)  a d) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„i. bizonyos palackformák és záróelemek használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke; ”
Módosítás 105
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 20 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
122 cikk
20a.  A 122. cikk helyébe a következő szöveg lép:
122. cikk
 „122. cikk
Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
 Felhatalmazáson alapuló hatáskörök
(1)  A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra és korlátozásokra vonatkozóan:
 (1)  A borágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiakkal kapcsolatos szabályokra és korlátozásokra vonatkozóan:
a)  az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;
 a)  az e szakaszban előírtaktól eltérő címkézési adatok megjelenítése és használata;
b)  a kötelező adatok, és ezen belül:
 b)  a kötelező adatok, és ezen belül:
i.  a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;
 i.  a kötelező adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;
ii.   az adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;
iii.  olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;
 iii.  olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kötelező adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;
iv.  olyan rendelkezések, amelyek a 119 cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően; valamint
 iv.  olyan rendelkezések, amelyek a 119 cikk (2) bekezdésében említetteken túl további eltéréseket tesznek lehetővé a szőlőből készült termékek kategóriájára történő hivatkozás elhagyását illetően;
v.  a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések;
 v.  a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések; valamint
va.   a 119. cikk (1) bekezdésének ga) pontjára vonatkozó rendelkezések;
c)  választható adatok, és ezen belül:
 c)  választható adatok, és ezen belül:
i.  a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;
 i.  a választható adatok megszövegezéséhez használandó kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;
ii.  olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;
 ii.  olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a választható adatokkal kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;
iia.  egy adott gazdaságra utaló kifejezések és a használatukra vonatkozó feltételek;
d)  a kiszerelés, és ezen belül:
 d)  a kiszerelés, és ezen belül:
i.  bizonyos palackformák használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;
 i.  bizonyos palackformák és záróelemek használatára vonatkozó feltételek, valamint egyes egyedi palackformák jegyzéke;
ii.  a „pezsgős” típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek;
 ii.  a „pezsgős” típusú palackok és záróelemek használatára vonatkozó feltételek;
iii.  olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;
 iii.  olyan rendelkezések, amelyek lehetővé teszik a termelő tagállamok számára, hogy a kiszereléssel kapcsolatosan kiegészítő szabályokat határozzanak meg;
iv.  a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.
 iv.  a nyelvek használatára vonatkozó rendelkezések.
A Bizottság a b) pont va. alpontjában említett felhatalmazáson alapuló aktusokat ... [ezen módosító irányelv hatálybalépésének időpontja] után legkésőbb 18 hónappal elfogadja.
(2)  A gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a szükséges követelményeknek.
 (2)  A gazdasági szereplők jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azoknak az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott boroknak az ideiglenes címkézésére és kiszerelésére vonatkozóan, amelyek eredetmegjelölése vagy földrajzi jelzése megfelel a szükséges követelményeknek.
(3)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő idevágó szabályoknak megfelelően forgalomba hozott és címkézett borokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket illetően.
 (3)  Annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplőket ne érje hátrány, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2009. augusztus 1. előtt hatályban lévő idevágó szabályoknak megfelelően forgalomba hozott és címkézett borokra vonatkozó átmeneti rendelkezéseket illetően.
(4)  Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szakasztól való – a kivitelre szánt termékeket érintő – eltérésekre vonatkozóan, amennyiben azt az érintett harmadik ország joga szükségessé teszi.
 (4)  Az Unió és bizonyos harmadik országok közötti kereskedelem sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e szakasztól való – a kivitelre szánt termékeket érintő – eltérésekre vonatkozóan, amennyiben azt az érintett harmadik ország joga szükségessé teszi.”
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont – b a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
125 cikk – cím
ba)  A 125. cikk címének helyébe a következő cím lép:
A cukorágazatban létrejött megállapodások
 „A cukorrépa- és cukornád-ágazatban létrejött megállapodások”
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont – b b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
126 cikk – cím
bb)  a 126. cikk címének helyébe a következő cím lép:
Árak bejelentése a cukorpiacon
 „Árak bejelentése a piacokon”
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 21 pont – b c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
126 cikk – 1 bekezdés
bc)  A 126. cikk első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén a cukorpiaci árak jelentésére szolgáló információs rendszert hozhat létre, amely a cukorpiaci árszintek közzétételére szolgáló intézkedéseket is magában foglal. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az első albekezdésben említett rendszer alapját a fehércukrot gyártó vállalkozások vagy a cukorkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.
 „A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén egyrészt a cukorrépa- és a nádcukorpiac, másrészt a cukor- és az etanolpiac árainak jelentésére szolgáló információs rendszert hozhat létre, amely a piaci árszintek közzétételére szolgáló intézkedéseket is magában foglal. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. Az első albekezdésben említett rendszer alapját a cukrot vagy etanolt gyártó vállalkozások vagy a cukor- vagy etanolkereskedelemben érdekelt egyéb gazdasági szereplők által szolgáltatott információk képezik. Ezen információkat bizalmasan kell kezelni.”
Módosítás 269
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
148 cikk
22a.   a 148. cikk helyébe a következő szöveg lép:
148. cikk
 „148. cikk
Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban
 Szerződéses kapcsolatok a tej- és tejtermékágazatban
(1)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződéses ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlatnak meg kell felelnie a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.
 (1)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor a területén belül egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, és/vagy ha úgy dönt, hogy az első felvásárlók kötelesek a nyers tej mezőgazdasági termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződéses ajánlatot tenni, akkor e szerződésnek és/vagy szerződésre vonatkozó ajánlatnak meg kell felelnie a (2) bekezdésben megállapított feltételeknek.
Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi.
 Ha a tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy nyerstej-feldolgozónak nyers tejet szállít, arról is döntenie kell, hogy a felek között kötött ilyen szerződés a szállítás mely szakaszára vagy szakaszaira vonatkozik, ha a nyers tej szállítását egy vagy több begyűjtő végzi.
E cikk alkalmazásában a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.
 E cikk alkalmazásában a „begyűjtő” olyan vállalkozás, amely egy mezőgazdasági termelőtől vagy egy másik begyűjtőtől elszállítja a nyers tejet egy nyerstej-feldolgozóhoz vagy egy másik begyűjtőhöz, és a nyers tej tulajdonjoga minden esetben átszáll.
1a.  Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása megkövetelheti, hogy a nyers tej valamely nyerstej-feldolgozó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek, és/vagy az első felvásárlók – az e. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel – szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.
 1a.  Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása megkövetelheti, hogy a nyers tej valamely nyerstej-feldolgozó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek, és/vagy az első felvásárlók – az e. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel – szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.
Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.
 Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.
(2)  Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:
 (2)  Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:
a)  a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;
 a)  a szállítás megkezdése előtt kell elkészíteni;
b)  írásban kell rögzíteni; és
 b)  írásban kell rögzíteni; és
c)  oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:
 c)  oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:
i)  a szállított termékekért fizetendő ár, amely:
 i)  a szállított termékekért fizetendő ár, amely:
–  állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy
 –  állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy
–  kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele,
 –  kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelnek a piaci fejlemények változását tükröző, releváns és könnyen érthető indikátorok és gazdasági mutatók, valamint a végső ár kiszámításának módszere, a vonatkozó, könnyen hozzáférhető és érthető termelési és piaci költségek alapján és azokra való hivatkozással, valamint a szállított mennyiség és a szállított nyers tej minősége vagy összetétele.
E célból azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdés alkalmazása mellett döntöttek, objektív kritériumok és a termelésre és az élelmiszerláncra vonatkozó vizsgálatok alapján meghatározhatják az említett mutatókat annak érdekében, hogy bármikor megállapíthassák azokat,
ii.  a szállítható vagy szállítandó nyers tej mennyisége és e szállítások ütemezése. A havi szerződésszegések tekintetében nem lehet szankciókat tartalmazó záradékokat meghatározni,
 ii.  a szállítható vagy szállítandó nyers tej mennyisége és e szállítások ütemezése. A havi szerződésszegések tekintetében nem lehet szankciókat tartalmazó záradékokat meghatározni,
iii.  a szerződés időtartama, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradék,
 iii.  a szerződés időtartama, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradék,
iv.  a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,
 iv.  a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,
v.  a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések, valamint
 v.  a nyers tej átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések, valamint
vi.  a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.
 vi.  a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.
(3)  Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a nyers tejet szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.
 (3)  Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a nyers tejet szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (2) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatályú rendelkezéseket tartalmaznak.
(4)  A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött nyerstej-szállítási szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is – a felek szabadon tárgyalhatnak.
 (4)  A mezőgazdasági termelők, nyerstej-begyűjtők vagy -feldolgozók által kötött nyerstej-szállítási szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is – a felek szabadon tárgyalhatnak.
Az első albekezdés ellenére az alábbiak közül az egyik vagy mindkettő alkalmazandó:
a)  ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, akkor előírhatja:
i)  a feleknek arra vonatkozó kötelezettségét, hogy egy meghatározott szállítandó mennyiség és az e szállításért fizetendő ár közötti összefüggésről megállapodjanak;
ii.  azt a minimális időtartamot, amely csak a mezőgazdasági termelő és a nyers tej első felvásárlója közötti írásbeli szerződésekre alkalmazandó; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;
b)  ha egy tagállam úgy dönt, hogy a nyers tej első felvásárlója köteles az (1) bekezdés szerint írásbeli szerződésajánlatot tenni a mezőgazdasági termelőnek, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlatnak tartalmaznia kell a nemzeti jogszabályok szerint e célra meghatározott minimális időtartamot; e minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.
A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (2) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.
(5)  Azon tagállamok, amelyek az e cikkben említett lehetőségeket alkalmazzák, kötelesek értesíteni a Bizottságot azok alkalmazásának módjáról.
(6)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (2) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (3) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által az e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
149 cikk
22b.  A 149. cikk helyébe a következő szöveg lép:
149. cikk
 „149. cikk
Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban
 Szerződésre irányuló tárgyalások a tej- és tejtermékágazatban
(1)  A 161. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert, tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében közös termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 148. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.
 (1)  A 161. cikk (1) bekezdésének megfelelően elismert, tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetek tárgyalásokat folytathatnak mezőgazdasági termelő tagjaik nevében közös termelésük egy része vagy egésze tekintetében a nyers tejnek a termelő által a nyers tej feldolgozója vagy a 148. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti begyűjtője számára történő szállítására vonatkozó szerződésről.
(2)  A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:
 (2)  A termelői szervezet tárgyalásokat folytathat:
a)  függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;
 a)  függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termelők átruházzák-e a nyers tej feletti tulajdonjogot a termelői szervezetre vagy sem;
b)  függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;
 b)  függetlenül attól, hogy a tárgyalt ár azonos-e a mezőgazdasági termelő tagok egy részének vagy összességének közös termelése tekintetében;
c)  feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében valamennyi alábbi feltétel teljesül:
 c)  feltéve, hogy az adott termelői szervezet tekintetében valamennyi alábbi feltétel teljesül:
i.  az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 3,5 %-át;
 i.  az ilyen tárgyalások által érintett nyers tej mennyisége nem haladja meg a teljes uniós termelés 4,5 %-át;
ii.  az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és
 ii.  az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely adott tagállamban termelt mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át; és
iii.  az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át;
 iii.  az ilyen tárgyalások által érintett nyers tejnek bármely tagállamba szállított mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át;
d)  feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken;
 d)  feltéve, hogy az érintett mezőgazdasági termelők nem tagjai más termelői szervezetnek, amely szintén ilyen szerződésekre irányuló tárgyalásokat folytat a nevükben; a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek ettől a feltételtől, amennyiben a mezőgazdasági termelők két különálló termelői egységgel rendelkeznek különböző földrajzi területeken;
e)  feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet le kell adni; valamint
 e)  feltéve, hogy a nyers tejre nem vonatkozik egyéb, a mezőgazdasági termelő szövetkezeti tagságából származó olyan kötelezettség, hogy a szövetkezet alapszabályában lefektetett feltételeknek, vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően a tejet le kell adni; valamint
f)  feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.
 f)  feltéve, hogy a termelői szervezet értesíti a tárgyalások által érintett nyers tej mennyiségéről azon tagállam vagy tagállamok illetékes hatóságait, amelyben vagy amelyekben tevékenységet folytat.
(3)  A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett – 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított – nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45%-át.
 (3)  A termelői szervezet a (2) bekezdés c) pontja ii. és iii. alpontjában meghatározott feltételektől függetlenül tárgyalásokat folytathat az (1) bekezdés értelmében, ha az adott termelői szervezet esetében a tárgyalások által érintett – 500 000 tonnánál alacsonyabb teljes éves nyerstej-termeléssel rendelkező tagállamban termelt, vagy ilyen tagállamba szállított – nyers tej mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 45%-át.
(4)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő hivatkozás a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.
 (4)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő hivatkozás a termelői szervezetek társulásaira is vonatkozik.
(5)  A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazása során a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon és a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.
 (5)  A (2) bekezdés c) pontja és a (3) bekezdés alkalmazása során a Bizottság az általa megfelelőnek tartott módon és a legfrissebb rendelkezésre álló információk alapján közzéteszi az Unióban és a tagállamokban termelt nyers tej mennyiségét.
(6)  A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve – még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése – az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek egy adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.
 (6)  A (2) bekezdés c) pontjától és a (3) bekezdéstől eltérve – még akkor is, ha nem valósul meg az ezekben megállapított küszöbértékek túllépése – az e bekezdés második albekezdésében említett versenyhatóság eseti alapon dönthet úgy, hogy a termelői szervezetnek egy adott tárgyalást vagy újból meg kell nyitnia, vagy arra egyáltalán nem kerülhet sor, ha ezt a verseny fenntartása érdekében szükségesnek ítéli, vagy azért, hogy a tejfeldolgozást végző kis- és középvállalkozások ne kerüljenek súlyosan hátrányos helyzetbe a területén.
Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.
 Egynél több tagállamot érintő tárgyalások esetén az első albekezdésben említett határozatot a Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül hozza meg. Más esetekben e határozatot annak a tagállamnak a nemzeti versenyhatósága hozza meg, amelyre a tárgyalások vonatkoznak.
Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.
 Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.
(7)  E cikk alkalmazásában:
 (7)  E cikk alkalmazásában:
a)  „nemzeti versenyhatóság”: az 1/2003/EK tanácsi rendelet22 5. cikkében említett hatóság22;
 a)  „nemzeti versenyhatóság”: az 1/2003/EK tanácsi rendelet22 5. cikkében említett hatóság22;
b)  „kis- és középvállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás.
 b)  „kis- és középvállalkozás”: a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás.
(8)  Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontjának és a (6) bekezdésnek az alkalmazásáról.
 (8)  Az a tagállam, ahol e cikknek megfelelően tárgyalásokat folytatnak, értesíti a Bizottságot a (2) bekezdés f) pontjának és a (6) bekezdésnek az alkalmazásáról.
__________________
 __________________
22A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).
 22A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).”
Módosítás 111
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
150 cikk
22c.  A 150. cikk helyébe a következő szöveg lép:
150. cikk
 „150. cikk
Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt áll földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása
 Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt áll földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának szabályozása
(1)  A 152. cikk (3) bekezdése értelmében elismert termelői szervezet, a 157. cikk (3) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának a szabályozására.
 (1)  A 152. cikk (1) bekezdése vagy a 161. cikk (1) bekezdése értelmében elismert termelői szervezet, a 157. cikk (1) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt kínálatának a szabályozására.
(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az e cikk (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyers tej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada között kell létrejönnie.
 (2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a tejtermelők legalább kétharmada vagy az e cikk (1) bekezdésben említett sajt előállításához felhasznált nyers tej legalább kétharmadát képviselő képviselőik, és adott esetben az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen sajt termelésének legalább kétharmadát képviselő termelők legalább kétharmada vagy képviselőik között kell létrejönnie.
(3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.
 (3)  Az (1) bekezdés alkalmazásában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt vonatkozásában a nyers tej e sajt termékleírásában szereplő származási földrajzi területének meg kell egyeznie az e sajt vonatkozásában az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területtel.
(4)  Az (1) bekezdésben említett szabályok:
 (4)  Az (1) bekezdésben említett szabályok:
a)  csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása;
 a)  csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e sajt kínálatának a kereslethez történő igazítása;
b)  csak az érintett termékre érvényesek;
 b)  csak az érintett termékre érvényesek;
c)  legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;
 c)  legfeljebb öt évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;
d)  nem okozhatnak kárt az említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;
 d)  nem okozhatnak kárt az említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;
e)  nem vonatkoznak az érintett sajt első alkalommal történő forgalmazása utáni ügyletekre;
 e)  nem vonatkoznak az érintett sajt első alkalommal történő forgalmazása utáni ügyletekre;
f)  nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;
 f)  nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;
g)  nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;
 g)  nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;
h)  nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;
 h)  nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;
i)  hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy a termék fejlesztéséhez;
 i)  hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához és/vagy a termék fejlesztéséhez;
j)  a 149. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.
 j)  a 149. cikk sérelme nélkül alkalmazandók.
(5)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam egy hivatalos kiadványában.
 (5)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam egy hivatalos kiadványában.
(6)  A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.
 (6)  A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (4) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.
(7)  A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.
 (7)  A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.
(8)  A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.
 (8)  A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (4) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”
Módosítás 112
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 d pont (új)
1308/2013/EU rendelet
151 cikk
22d.  A 151. cikk helyébe a következő szöveg lép:
151. cikk
 „151. cikk
Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban
 Kötelező bejelentések a tej- és tejtermékágazatban
2015. április 1-jétől kezdődően a nyers tej első felvásárlói havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét.
 2015. április 1-jétől kezdődően a nyers tej első felvásárlói havonta bejelentik az illetékes nemzeti hatóságnak a hozzájuk szállított nyers tej mennyiségét és a fizetett átlagárat. Különbséget kell tenni az ökológiai és nem ökológiai termékek között. Ha az első felvásárló szövetkezet, akkor az átlagárat az e rendelet 6. cikke c) pontjának v. alpontjában említett gazdasági év végén kell közölni.
Az átlagárra vonatkozó információkat bizalmas adatnak kell tekinteni, és az illetékes hatóság gondoskodik arról, hogy az egyes gazdasági szereplők konkrét átlagárai vagy neve ne kerüljenek nyilvánosságra.
E cikk és a 148. cikk alkalmazásában az „első felvásárló” olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:
 E cikk és a 148. cikk alkalmazásában az „első felvásárló” olyan vállalkozás vagy csoport, amely a termelőktől az alábbi célokból tejet vásárol:
a)  begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás, többek között szerződés alapján;
 a)  begyűjtés, csomagolás, tárolás, hűtés vagy feldolgozás, többek között szerződés alapján;
b)  egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.
 b)  egy vagy több, tej vagy egyéb tejtermékek kezelésével vagy feldolgozásával foglalkozó vállalkozás részére történő értékesítés.
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett nyerstej-mennyiségről.
 A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az első albekezdésben említett nyerstej-mennyiségről és átlagárról.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ilyen bejelentések tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az ilyen bejelentések tartalmára, formájára és időzítésére vonatkozó szabályokat, valamint a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”
Módosítás 113
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 e pont (új)
1308/2013/EU rendelet
152 cikk
22e.  A 152. cikk helyébe a következő szöveg lép:
152. cikk
 „152. cikk
Termelői szervezetek
 Termelői szervezetek
(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:
 (1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a termelői szervezeteket, amelyek:
a)  az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő valamely meghatározott ágazatban működő termelőkből állnak, és e termelőknek a 153. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak;
 a)  az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő valamely meghatározott ágazatban működő termelőkből állnak, és e termelőknek a 153. cikk (2) bekezdése c) pontjával összhangban lévő ellenőrzése alatt állnak;
b)  melők kezdeményezésére jöttek létre és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:
 b)  melők kezdeményezésére jöttek létre és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:
i.  közös feldolgozás;
 i.  közös feldolgozás;
ii.  közös forgalmazás, ideértve a közös értékesítési platformokat vagy közös szállítást is;
 ii.  közös forgalmazás, ideértve a közös értékesítési platformokat vagy közös szállítást is;
iii.  közös csomagolás, címkézés vagy promóció;
 iii.  közös csomagolás, címkézés vagy promóció;
iv.  a minőség-ellenőrzés közös szervezése;
 iv.  a minőség-ellenőrzés közös szervezése;
v.  berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;
 v.  berendezések vagy raktárlétesítmények közös használata;
vi.  a termeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;
 vi.  a termeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladék közös kezelése;
vii.  az inputanyagok közös beszerzése;
 vii.  az inputanyagok közös beszerzése;
viii.  az e bekezdés c) pontjában felsorolt célok elérését célzó bármilyen más közös szolgáltatási tevékenység;
 viii.  az e bekezdés c) pontjában felsorolt célok elérését célzó bármilyen más közös szolgáltatási tevékenység;
c)  meghatározott célokkal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat:
 c)  meghatározott célokkal működnek, amelyek legalább egyike az alábbiakra vonatkozhat:
i.  a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;
 i.  a termelés megtervezésének és a kereslethez való hozzáigazításának biztosítása, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében;
ii.  a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén;
 ii.  a kínálati oldal koncentrációja és a tagok által előállított termékek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén;
iii.  a termelési költségeknek és a környezetvédelmi és állatjóléti előírások teljesítése céljából végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása és a termelői árak stabilizálása,
 iii.  a termelési költségeknek és a környezetvédelmi és állatjóléti előírások teljesítése céljából végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása és a termelői árak stabilizálása,
iv.  kutatások folytatása és kezdeményezések kidolgozása a fenntartható termelési módszerekkel, innovatív gyakorlatokkal, a gazdasági versenyképességgel és a piac alakulásával kapcsolatban;
 iv.  kutatások folytatása és kezdeményezések kidolgozása a fenntartható termelési módszerekkel, innovatív gyakorlatokkal, a gazdasági versenyképességgel és a piac alakulásával kapcsolatban;
v.  a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, illetve megfelelő állatjóléti gyakorlatok és technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához;
 v.  a környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, illetve megfelelő állatjóléti gyakorlatok és technikák használatának előmozdítása, valamint technikai segítségnyújtás az ilyen gyakorlatok és technikák alkalmazásához;
vi.  a termelési szabványok használatának előmozdítása és az ehhez biztosított technikai segítségnyújtás, a termékminőség javítása, valamint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy nemzeti minőségigazoló címkével ellátott termékek fejlesztése;
 vi.  a termelési szabványok használatának előmozdítása és az ehhez biztosított technikai segítségnyújtás, a termékminőség javítása, valamint oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel vagy nemzeti minőségigazoló címkével ellátott termékek fejlesztése;
vii.  a melléktermékek és a hulladékok kezelése, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biológiai sokféleség megőrzése vagy előmozdítása;
 vii.  a melléktermékek, maradványanyagok és a hulladékok kezelése és hasznosítása, különösen a víz, a talaj és a táj minőségvédelme tekintetében, valamint a biológiai sokféleség megőrzése vagy előmozdítása és a körforgásosság erősítése;
viii.  hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez;
 viii.  hozzájárulás a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez;
ix.  kezdeményezések kidolgozása a promóció és a forgalmazás terén;
 ix.  kezdeményezések kidolgozása a promóció és a forgalmazás terén;
x.  az e rendelet 33. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett, a gyümölcs- és zöldségágazatban működő operatív programok keretében és az 1305/2013/EU rendelet 36. cikkében említett kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelése;
 x.  a kölcsönös kockázatkezelési alapok kezelése;
xi.  a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása a határidős piacok és a biztosítási rendszerek alkalmazásához;
 xi.  a szükséges technikai segítségnyújtás biztosítása a határidős piacok és a biztosítási rendszerek alkalmazásához;
(1a)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek a tagjaik nevében, a tagok összesített termelésének egésze vagy része tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.
 (1a)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek a tagjaik nevében, a tagok összesített termelésének egésze vagy része tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.
Az első albekezdésben említett tevékenységekre a következő esetekben kerülhet sor:
 Az első albekezdésben említett tevékenységekre a következő esetekben kerülhet sor:
a)  ha az (1) bekezdés b) pontjának i–vii. alpontjában említett tevékenységek közül egyet vagy többet ténylegesen végeznek, hozzájárulva ezzel az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések teljesítéséhez;
 a)  ha az (1) bekezdés b) pontjának i–vii. alpontjában említett tevékenységek közül egyet vagy többet ténylegesen végeznek, hozzájárulva ezzel az EUMSZ 39. cikkében foglalt célkitűzések teljesítéséhez;
b)  ha a termelői szervezet koncentrálja a kínálati oldalt és forgalomba hozza a tagjai által előállított termékeket, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termékek tulajdonjoga átszáll-e a termelőkről a termelői szervezetre;
 b)  ha a termelői szervezet koncentrálja a kínálati oldalt és forgalomba hozza a tagjai által előállított termékeket, függetlenül attól, hogy a mezőgazdasági termékek tulajdonjoga átszáll-e a termelőkről a termelői szervezetre;
c)  függetlenül attól, hogy a kialkudott ár a tagok egy részének vagy mindegyikének összesített termelése tekintetében azonos-e;
 c)  függetlenül attól, hogy a kialkudott ár a tagok egy részének vagy mindegyikének összesített termelése tekintetében azonos-e;
d)  ha az érintett mezőgazdasági termelők az első albekezdésben említett tevékenységek által érintett termékek vonatkozásában nem tagjai más termelői szervezetnek;
 d)  ha az érintett mezőgazdasági termelők az első albekezdésben említett tevékenységek által érintett termékek vonatkozásában nem tagjai más termelői szervezetnek;
e)  ha a mezőgazdasági termékre nem vonatkozik olyan szállítási kötelezettség, amely a mezőgazdasági termelőnek a nem az érintett termelői szervezethez tartozó szövetkezetben lévő tagságából ered, a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az alapszabályban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően.
 e)  ha a mezőgazdasági termékre nem vonatkozik olyan szállítási kötelezettség, amely a mezőgazdasági termelőnek a nem az érintett termelői szervezethez tartozó szövetkezetben lévő tagságából ered, a szövetkezet alapszabályában meghatározott feltételeknek, vagy az alapszabályban megállapított, illetve abból eredő szabályoknak és határozatoknak megfelelően.
A tagállamok azonban kellően indokolt esetekben eltérhetnek a második albekezdés d) pontjában említett feltételtől, amennyiben a termelői szervezet tagja két különálló, különböző földrajzi helyeken található termelési egységgel rendelkezik.
 A tagállamok azonban kellően indokolt esetekben eltérhetnek a második albekezdés d) pontjában említett feltételtől, amennyiben a termelői szervezet tagja két különálló, különböző földrajzi helyeken található termelési egységgel rendelkezik.
(1b)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezeteknek a 156. cikk (1) bekezdése értelmében elismert társulásaira is vonatkozik, amennyiben e társulások teljesítik az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket.
 (1b)  E cikk alkalmazásában a termelői szervezetekre történő bármely hivatkozást úgy kell tekinteni, mint amely a termelői szervezeteknek a 156. cikk (1) bekezdése értelmében elismert társulásaira is vonatkozik, amennyiben e társulások teljesítik az e cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket.
(1c)  Az 1/2003/EK rendelet 5. cikkében említett tagállami versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy a továbbiakban az (1a) bekezdés első albekezdésében említett tevékenységek közül egyet vagy többet módosítani kell, azok végzése nem folytatható vagy azok egyáltalán nem végezhetők, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez a verseny megszűnésének megelőzése érdekében szükséges, illetve amennyiben úgy ítéli meg, hogy az EUMSZ 39. cikkében említett célkitűzések teljesítése veszélyben forog.
 (1c)  Az 1/2003/EK rendelet 5. cikkében említett tagállami versenyhatóság egyedi esetekben úgy határozhat, hogy a továbbiakban az (1a) bekezdés első albekezdésében említett tevékenységek közül egyet vagy többet módosítani kell, azok végzése nem folytatható vagy azok egyáltalán nem végezhetők, amennyiben úgy ítéli meg, hogy ez a verseny megszűnésének megelőzése érdekében szükséges, illetve amennyiben úgy ítéli meg, hogy az EUMSZ 39. cikkében említett célkitűzések teljesítése veszélyben forog.
Több tagállamot érintő tárgyalások esetén az e cikk első albekezdésében említett határozatot a Bizottság hozza meg, a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül.
 Több tagállamot érintő tárgyalások esetén az e cikk első albekezdésében említett határozatot a Bizottság hozza meg, a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül.
Amikor a tagállami versenyhatóság e cikk első albekezdése szerint jár el, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdését megelőzően vagy azt követően haladéktalanul, írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot, a határozatokról pedig azok elfogadását követően haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot.
 Amikor a tagállami versenyhatóság e cikk első albekezdése szerint jár el, az első hivatalos vizsgálati intézkedés megkezdését megelőzően vagy azt követően haladéktalanul, írásban tájékoztatnia kell a Bizottságot, a határozatokról pedig azok elfogadását követően haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot.
Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.
 Az e bekezdésben említett határozatok az érintett vállalkozások értesítésének időpontjától kezdődően alkalmazandók.
(2)  Az (1) bekezdés alapján elismert termelői szervezet továbbra is elismert szervezet maradhat, ha a Szerződések I. mellékletében említett termékektől eltérő, az ex 2208 KN-kód alá tartozó termékeket forgalmaz, feltéve, hogy az említett termékek aránya nem haladja meg a termelői szervezet által forgalmazott termékek összértékének 49 %-át, és hogy az említett termékek nem részesülnek uniós támogatásban. Ezen termékek a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek esetében nem számítanak bele a forgalmazott termékek értékének a 34. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában történő kiszámításába.
 (2)  Az (1) bekezdés alapján elismert termelői szervezet továbbra is elismert szervezet maradhat, ha a Szerződések I. mellékletében említett termékektől eltérő, az ex 2208 KN-kód alá tartozó termékeket forgalmaz, feltéve, hogy az említett termékek aránya nem haladja meg a termelői szervezet által forgalmazott termékek összértékének 49 %-át, és hogy az említett termékek nem részesülnek uniós támogatásban. Ezen termékek a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek esetében nem számítanak bele a forgalmazott termékek értékének a 34. cikk (2) bekezdésének alkalmazásában történő kiszámításába.”
Módosítás 238
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 f pont (új)
1308/2013/EU rendelet
153 cikk
22f.  a 153. cikk helyébe a következő szöveg lép:
153. cikk
 „153. cikk
A termelői szervezetek alapszabálya
 A termelői szervezetek alapszabálya
(1)  A termelői szervezet alapszabálya megköveteli a termelő tagoktól különösen a következőket:
 (1)  A termelői szervezet alapszabálya megköveteli a termelő tagoktól különösen a következőket:
a)  a termelői szervezet által a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott szabályok alkalmazása;
 a)  a termelői szervezet által a termelési jelentéstétellel, a termeléssel, a forgalmazással és a környezetvédelemmel kapcsolatban elfogadott szabályok alkalmazása;
b)  a mezőgazdasági üzem egy adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás, a tagállamok azonban kellően indokolt esetben eltérhetnek e feltételtől, amennyiben a társult mezőgazdasági termelők két különálló termelői egysége különböző földrajzi területen helyezkedik el;
 b)  a mezőgazdasági üzem egy adott terméke tekintetében egyetlen termelői szervezethez való tartozás,
c)  a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása.
 c)  a termelői szervezet által statisztikai célokra igényelt adatok biztosítása.
A tagállamok azonban az alábbi, kellően indokolt esetekben eltérhetnek az első albekezdés b) pontjától:
i.  amennyiben a termelő tagok két különálló termelőegységgel rendelkeznek, amelyek különböző földrajzi területeken helyezkednek el, vagy
ii.  ha az a 152. cikk szerint elismert termelői szervezet, amelyhez a termelők már tartoznak, a (2) bekezdés c) pontja alapján demokratikusan úgy döntött, hogy lehetővé teszi termelő tagjai számára, hogy egy második elismert termelői szervezet tagjai legyenek, a következő feltételek mellett:
–  a termelő tagok egy adott terméke különböző felhasználásokra van szánva, és az az elsődleges termelői szervezet, amelyhez a termelők már tartoznak, nem kínál piaci értékesítési lehetőségeket a termelők által a terméküknek szánt második felhasználásra; vagy
–  egy termelői szervezet termelő tagjai a múltban kötelezettséget vállaltak arra, hogy termékeik egy részét szerződések vagy szövetkezeti tagság révén több más felvásárlónak szállítják, és e felvásárlók közül legalább egy elismert termelői szervezetté válik.
(2)  A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakat is előírja:
 (2)  A termelői szervezet alapszabálya az alábbiakat is előírja:
a)  az (1) bekezdés a) pontjában említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;
 a)  az (1) bekezdés a) pontjában említett szabályok meghatározására, elfogadására és módosítására szolgáló eljárások;
b)  a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabása;
 b)  a termelői szervezet finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kiszabása;
c)  olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;
 c)  olyan szabályok, amelyek a termelő tagok számára lehetővé teszik a termelői szervezet tevékenységének és döntéseinek, valamint elszámolásainak és költségvetéseinek demokratikus módon történő, alapos vizsgálatát;
d)  az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók;
 d)  az alapszabályban meghatározott kötelezettségek megszegéséért – különösen a pénzügyi hozzájárulások be nem fizetéséért – vagy a termelői szervezet által megállapított szabályok megsértéséért kiróható szankciók;
e)  az új tagok belépésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a minimális tagsági időtartamra, amely nem lehet kevesebb egy évnél;
 e)  az új tagok belépésére vonatkozó szabályok, különös tekintettel a minimális tagsági időtartamra, amely nem lehet kevesebb egy évnél;
f)  a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályok.
 f)  a szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályok.
(2a)  A termelői szervezet alapszabálya azt is előírhatja, hogy abban az esetben, ha a termelői szervezet felel a termelő tagok termékei egy részének vagy egészének értékesítéséért, és ha a termelő tagok nem ruházzák át a termékek tulajdonjogát a termelői szervezetre, e termelő tagok kapcsolatba lépjenek a vevőkkel, kivéve az e termékek árával vagy értékesítési mennyiségével kapcsolatos kérdéseket.
(3)  Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó a tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetekre.
 (3)   Az (1), a (2) és a (2a) bekezdés nem alkalmazandó a tej- és tejtermék-ágazati termelői szervezetekre.”
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 g pont (új)
1308/2013/EU rendelet
154 cikk
22g.  A 154. cikk helyébe a következő szöveg lép:
154. cikk
 „154. cikk
A termelői szervezetek elismerése
 A termelői szervezetek elismerése
(1)  Ahhoz hogy valamely tagállam elismerjen egy termelői szervezetet, az ilyen elismerést kérelmező szervezetnek olyan jogi személynek, vagy egy olyan jogi személy egyértelműen meghatározott részének kell lennie, amely:
 (1)  Ahhoz hogy valamely tagállam elismerjen egy termelői szervezetet, az ilyen elismerést kérelmező szervezetnek olyan jogi személynek, vagy egy olyan jogi személy egyértelműen meghatározott részének kell lennie, amely:
a)  teljesíti a 152. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket;
 a)  teljesíti a 152. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában foglalt követelményeket;
b)  a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel vagy értékkel;
 b)  a működési területén rendelkezik egy, az érintett tagállam által meghatározandó minimális taglétszámmal és/vagy minimális forgalmazható termelési mennyiséggel vagy értékkel. E rendelkezések nem akadályozhatják azon termelői szervezetek elismerését, amelyek marginális szintű termesztéssel foglalkoznak;
c)  elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság, mind pedig a ténylegesen a tagok rendelkezésére bocsátott emberi, anyagi és technikai segítségnyújtási eszközök és adott esetben a kínálati oldal összefogása tekintetében;
 c)  elegendő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy megfelelően végzi tevékenységét, mind a ráfordított idő, mind a hatékonyság, mind pedig a ténylegesen a tagok rendelkezésére bocsátott emberi, anyagi és technikai segítségnyújtási eszközök és adott esetben a kínálati oldal összefogása tekintetében;
d)  alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.
 d)  alapszabálya összhangban áll e bekezdés a), b) és c) pontjával.
(1a)  A tagállamok – kérelem alapján – dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett, több ágazatban is tevékenykedő termelői szervezet számára több elismerést adnak ki, feltéve, hogy az adott termelői szervezet minden olyan ágazatban teljesíti az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeket, amelyre vonatkozóan az elismerést kezdeményezi.
 (1a)  A tagállamok – kérelem alapján – dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett, több ágazatban is tevékenykedő termelői szervezet számára több elismerést adnak ki, feltéve, hogy az adott termelői szervezet minden olyan ágazatban teljesíti az e cikk (1) bekezdésében említett feltételeket, amelyre vonatkozóan az elismerést kezdeményezi.
(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2018. január 1-jét megelőzően elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeket teljesítő termelői szervezeteket a 152. cikk alapján elismert termelői szervezetnek kell tekinteni.
 (2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2018. január 1-jét megelőzően elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeket teljesítő termelői szervezeteket a 152. cikk alapján elismert termelői szervezetnek kell tekinteni.
(3)  A 2018. január 1-jét megelőzően elismert, de az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő termelői szervezetek esetében a tagállamok legkésőbb 2020. december 31-ig visszavonják az elismerést.
 (3)  A 2018. január 1-jét megelőzően elismert, de az e cikk (1) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítő termelői szervezetek esetében a tagállamok legkésőbb 2020. december 31-ig visszavonják az elismerést.
(4)  A tagállamok:
 (4)  A tagállamok:
a)  a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;
 a)  a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a termelői szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;
b)  saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek megfelelnek-e az e fejezetben foglaltaknak;
 b)  saját maguk által meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert termelői szervezetek megfelelnek-e az e fejezetben foglaltaknak;
c)  az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy az alkalmazás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;
 c)  az e fejezetben előírt intézkedések be nem tartása vagy az alkalmazás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre és ezek társulásaira, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;
d)  minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.
 d)  minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról. ”
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 h pont (új)
1308/2013/EU rendelet
156 cikk
22h.  A 156. cikk helyébe a következő szöveg lép:
156. cikk
 „156. cikk
Termelői szervezetek társulásai
 Termelői szervezetek társulásai
(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működnek és elismert termelői szervezetek kezdeményezésére jöttek létre. A termelői szervezetek társulásai – a 173. cikk alapján elfogadott szabályok figyelembevételével – a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik.
 (1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik a termelői szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működnek és elismert termelői szervezetek és/vagy termelői szervezetek társulásai kezdeményezésére jöttek létre. A termelői szervezetek társulásai – a 173. cikk alapján elfogadott szabályok figyelembevételével – a termelői szervezetek bármely tevékenységét végezhetik, illetve szerepét betölthetik.
(2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok kérelem alapján elismerhetik a tej- és tejtermékágazatban működő elismert termelői szervezetek társulását, ha az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a társulás képes eredményesen elvégezni egy elismert termelői szervezet minden tevékenységét, és megfelel a 161. cikk (1) bekezdésben előírt feltételeknek.
 (2)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok kérelem alapján elismerhetik a tej- és tejtermékágazatban működő elismert termelői szervezetek társulását, ha az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy a társulás képes eredményesen elvégezni egy elismert termelői szervezet minden tevékenységét, és megfelel a 161. cikk (1) bekezdésben előírt feltételeknek. ”
Módosítás 239
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 i pont (új)
1308/2013/EU rendelet
157 cikk
22i.  a 157. cikk helyébe a következő szöveg lép:
157. cikk
 „157. cikk
Szakmaközi szervezetek
 Szakmaközi szervezetek
(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működő azon szakmaközi szervezeteket, amelyek:
 (1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működő azon szakmaközi szervezeteket, amelyek:
a)  a termeléshez és az élelmiszer-ellátási lánc következő szakaszainak legalább egyikéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak: egy vagy több ágazat termékeinek előállítása vagy kereskedelme, a forgalmazást is beleértve;
 a)  a termeléshez és az ellátási lánc következő szakaszainak legalább egyikéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak: egy vagy több ágazat termékeinek előállítása vagy kereskedelme, a forgalmazást is beleértve;
b)  az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;
 b)  az őket alkotó szervezetek vagy egyesületek összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;
c)  tagjaik és a fogyasztók érdekeit figyelembe véve, meghatározott céllal működnek, amelyek egyike többek között az alábbiakra vonatkozhat:
 c)  minden tagjuk és a fogyasztók érdekeit figyelembe véve, meghatározott céllal működnek, amelyek egyike többek között az alábbiakra vonatkozhat:
i.  a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött szerződések tekintetében a termelési költségekre, az árakra – adott esetben árindexekkel kiegészítve –, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó összesített statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén,
 i.  a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése az alábbiak révén:
–  a már megkötött szerződések tekintetében a termelési költségekre, az árakra – adott esetben árindexekkel kiegészítve –, a mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó összesített statisztikai adatok, valamint az ellátási lánc különböző szakaszaiban felosztott árrésekre vonatkozó adatok közzététele és/vagy megosztása;
–   a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése;
ii.  a termelési potenciál előrejelzése és a piaci ártendenciák feljegyzése;
 ii.  a termelési potenciál előrejelzése és a piaci ártendenciák feljegyzése;
iii.  a termékek forgalomba hozatala jobb koordinációjának elősegítése, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén,
 iii.  a termékek forgalomba hozatala jobb koordinációjának elősegítése, különösen piackutatás és piaci tanulmányok révén,
iv.  a potenciális exportpiacok felkutatása,
 iv.  a potenciális exportpiacok felkutatása,
v.  v. a 148. cikk és a 168. cikk sérelme nélkül az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a mezőgazdasági termékek felvásárlók számára történő eladása és/vagy a feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét,
 v.  a 148. cikk és a 168. cikk sérelme nélkül az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a mezőgazdasági termékek felvásárlók számára történő eladása és/vagy a feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét. E szabványos szerződésminták két vagy több olyan vállalkozásra is kiterjedhetnek, amelyek mindegyike a termelési, feldolgozási vagy elosztási lánc különböző szintjén tevékenykedik, valamint tartalmazhatnak releváns és könnyen érthető mutatókat és a vonatkozó termelési költségeken és azok alakulásán alapuló és azokra hivatkozó gazdasági indexeket, és a végső ár kiszámítási módját, ugyanakkor figyelembe veszik a termékkategóriákat és azok különböző felvevőpiacait, a termékértékesítési mutatókat, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piaci árait és ezek alakulását, valamint a termékleírások összeállításával, minőségével, nyomonkövethetőségével és tartalmával kapcsolatos kritériumokat is;
vi.  a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása, többek között az értékesítési piacok szintjén, valamint a gazdasági versenyképesség és az innováció megerősítésére irányuló kezdeményezések kidolgozása,
 vi.  a termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázása, többek között az értékesítési piacok szintjén, valamint a gazdasági versenyképesség és az innováció megerősítésére irányuló kezdeményezések kidolgozása,
vii.  azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés innovatívabbá, ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállítására, és adott esetben feldolgozására és forgalmazásra irányuljon, különös tekintettel a termékminőségre, és ezen belül is az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek sajátosságainak megőrzésére, valamint a környezetvédelemre,
 vii.  azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés innovatívabbá, ésszerűbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékek előállítására, és adott esetben feldolgozására és forgalmazásra irányuljon, különös tekintettel a termékminőségre, és ezen belül is az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek sajátosságainak megőrzésére, valamint a környezetvédelemre, az éghajlat-politikára, az állategészségügyre és az állatjólétre,
viii.  az állat-egészségügyi készítmények, növényvédő szerek használatának csökkentését, az egyéb adalékok jobb kezelését, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítását, az élelmiszer-biztonságnak – elsősorban a termékek nyomon követhetősége révén történő – előmozdítását, valamint az állatok egészségének és jóllétének javítását célzó lehetőségek felkutatása,
 viii.  az állat-egészségügyi készítmények, növényvédő szerek használatának csökkentését, az egyéb adalékok jobb kezelését, a termékek minőségének, valamint a talaj- és vízvédelemnek a biztosítását, az élelmiszer-biztonságnak – elsősorban a termékek nyomon követhetősége révén történő – előmozdítását, valamint az állatok egészségének és jóllétének javítását célzó lehetőségek felkutatása,
ix.  olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és adott esetben a feldolgozás és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható,
 ix.  olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és adott esetben a feldolgozás és a forgalomba hozatal összes szakaszában javítható,
x.  az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme, oltalma és előmozdítása érdekében történő bármilyen tevékenység végzése,
 x.  az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek és földrajzi árujelzők védelme, oltalma és előmozdítása érdekében történő bármilyen tevékenység végzése,
xi.  kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén,
 xi.  kutatások ösztönzése és folytatása az integrált termesztés, a fenntartható termelés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek terén,
xii.  egészséges és felelős fogyasztási minták előmozdítása a belső piacon és/vagy a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás;
 xii.  egészséges és felelős fogyasztási minták előmozdítása a belső piacon és/vagy a veszélyes fogyasztási mintákhoz kapcsolódó ártalmakról szóló tájékoztatás;
xiii.  a belső és külső piacokon a termékek fogyasztásának előmozdítása és/vagy a termékekkel kapcsolatos információk nyújtása;
 xiii.  a belső és külső piacokon a termékek fogyasztásának előmozdítása és/vagy a termékekkel kapcsolatos információk nyújtása;
xiv.  a melléktermékek kezeléséhez, valamint a hulladék csökkentéséhez és kezeléséhez való hozzájárulás.
 xiv.  a melléktermékek kezeléséhez és az azok hasznosítását célzó kezdeményezések kidolgozásához, valamint a hulladék csökkentéséhez és kezeléséhez való hozzájárulás;
xv.  a 172a. cikk szerinti, értékmegosztásra vonatkozó, piaci ártöbbletekre és árveszteségekre is kiterjedő egységes záradékok kidolgozása, amelyekben meghatározzák, hogy az érintett termékek piaci árainak változásaiból vagy az egyéb árutőzsdei fejleményekből fakadó következmények viselését a felek hogyan osztják meg egymás között;
 xv.  az ellátási lánc különböző szereplői között az értékmegosztásra vonatkozó, piaci ártöbbletekre és árveszteségekre is kiterjedő szabályok kidolgozása, amelyekben meghatározzák, hogy az érintett termékek piaci árainak változásaiból vagy az egyéb árutőzsdei fejleményekből fakadó következmények viselését hogyan osztják meg. Ezek a szabályok ölthetik az 172a. cikk szerinti, értékmegosztásra vonatkozó záradékok formáját, vagy tartalmazhatnak gazdasági mutatókat, vagy utalhatnak ilyenekre, például a vonatkozó termelési és értékesítési költségekre és azok alakulására, az érintett piac(ok)on nyilvántartott mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek áraira és azok alakulására, valamint az érintett termékek mennyiségére, összetételére, minőségére, nyomonkövethetőségére vagy tiszteletben tartására, és figyelembe kell venniük a termelési költségeket;
xva.  a mezőgazdasági termelők által a környezetre, az éghajlatra, az állategészségügyre és az állatjólétre vonatkozó, jogszabályokon kívüli követelmények teljesítése érdekében viselt költségek méltányos ellentételezésére vonatkozó szabványos záradékok meghatározása, beleértve az e költségek kiszámításának módszereit;
xvi.  az állategészségügyi, növényvédelmi és környezeti kockázatok megelőzését és kezelését szolgáló intézkedések végrehajtása.
 xvi.  az állat-egészségügyi, növényvédelmi és környezeti kockázatok megelőzését, ellenőrzését és kezelését célzó intézkedések előmozdítása és végrehajtása, beleértve kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozását és kezelését, vagy az ilyen alapokhoz való hozzájárulást azzal a céllal, hogy pénzügyi ellentételezést fizessenek a mezőgazdasági termelőknek az ilyen intézkedések ösztönzéséből és végrehajtásából eredő költségekért és gazdasági veszteségekért;
xvia.  az ellátási lánc különböző szakaszai közötti kereskedelmi kapcsolatok átláthatóságához való hozzájárulás, különösen technikai standardok ágazati gazdasági szereplők általi kidolgozása, végrehajtása és megfelelőség-ellenőrzése révén.
(1a)  A tagállamok – kérelem alapján – dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett, több ágazatban tevékenykedő szakmaközi szervezet számára több elismerést adnak ki, feltéve, hogy az adott szakmaközi szervezet minden olyan ágazatban teljesíti az (1) és adott esetben a (3) bekezdésben említett feltételeket, amelyre vonatkozóan az elismerést kezdeményezi.
 (1a)  A tagállamok – kérelem alapján – dönthetnek úgy, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett, több ágazatban tevékenykedő szakmaközi szervezet számára több elismerést adnak ki, feltéve, hogy az adott szakmaközi szervezet minden olyan ágazatban teljesíti az (1) és adott esetben a (3) bekezdésben említett feltételeket, amelyre vonatkozóan az elismerést kezdeményezi.
(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján úgy dönthetnek, hogy a 158. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel teljesül a szakmaközi szervezetek számának regionális vagy nemzeti szintű korlátozásával, amennyiben ezt a 2014. január 1-je előtt hatályban lévő nemzeti szabályok előírják, és amennyiben ez nem akadályozza a belső piac megfelelő működését.
 (2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján úgy dönthetnek, hogy a 158. cikk (1) bekezdésének c) pontjában foglalt feltétel teljesül a szakmaközi szervezetek számának regionális vagy nemzeti szintű korlátozásával, amennyiben ezt a 2014. január 1-je előtt hatályban lévő nemzeti szabályok előírják, és amennyiben ez nem akadályozza a belső piac megfelelő működését.”
(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve a tej- és tejtermékágazat vonatkozásában a tagállamok elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:
a)  hivatalosan kérték elismerésüket, és olyan gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak, melyek a nyerstej előállításához és az ellátási lánc következő elemei közül legalább az egyikhez kapcsolódnak: a tej- és tejtermékágazat termékeinek feldolgozása vagy kereskedelme, beleértve a forgalmazást;
b)  az a) pontban említett képviselők összességének vagy egy részének a kezdeményezésére jöttek létre;
c)  az adott szakmaközi szervezetek tagjai és a fogyasztók érdekeinek figyelembevételével az Unió egy vagy több régiójában az alább felsorolt tevékenységek közül egyet vagy többet folytatnak:
i.  a termelés és a piac ismeretének és átláthatóságának növelése, többek között a már megkötött nyerstej-szállítási szerződések tekintetében az árakra, mennyiségekre és a szerződéses időtartamra vonatkozó statisztikai adatok közzététele és a potenciális jövőbeli regionális, nemzeti és nemzetközi szintű piaci fejlemények elemzése révén,
ii.  hozzájárulás a tej és a tejtermékek forgalomba hozatalának jobb koordinációjához, különösen kutatás és piacelemzés révén,
iii.  a belső és külső piacokon forgalmazott tej és tejtermékek fogyasztásának előmozdítása, valamint az azokra vonatkozó információk szolgáltatása,
iv.  a potenciális exportpiacok felkutatása,
v.  v. az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása a nyers tej felvásárlók számára történő eladása vagy feldolgozott termékek nagy- és kiskereskedők számára történő szállítása tekintetében, figyelembe véve a tisztességes versenyfeltételek kialakításának és a piaci torzulások elkerülésének szükségességét,
vi.  azon információk biztosítása és kutatások elvégzése, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a termelés a piaci igényeknek, valamint a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak jobban megfelelő termékekhez igazodjon, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre,
vii.  a tejágazat termelési potenciáljának fenntartása és fejlesztése, többek között az innováció előmozdítása és az alkalmazott kutatási és fejlesztési programok támogatása révén a tej és tejtermékek kínálta lehetőségek maradéktalan kihasználása érdekében, különös tekintettel a fogyasztó számára vonzóbb, hozzáadott értéket képviselő termékek létrehozására,
viii.  az állat-egészségügyi termékek kisebb mértékű felhasználását, az egyéb inputanyagok jobb kezelését, valamint az élelmiszer-biztonság és az állategészségügy javítását lehetővé tévő módszerek felkutatása,
ix.  olyan módszerek és eszközök kidolgozása, amelyek segítségével a termék minősége a termelés és a forgalmazás összes szakaszában javítható,
x.  az ökológiai termelésben rejlő lehetőségek kiaknázása, az ilyen típusú termelés, valamint az eredetmegjelöléssel, minőségi védjegyekkel (tanúsító védjegyekkel) és földrajzi árujelzőkkel ellátott termékek termelésének védelme és előmozdítása; valamint
xi.  az integrált termelés vagy egyéb környezetbarát termelési módszerek előmozdítása.
Módosítás 240
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 j pont (új)
1308/2013/EU rendelet
158 cikk
22j.  a 158. cikk helyébe a következő szöveg lép:
158. cikk
 „158. cikk
A szakmaközi szervezetek elismerése
 A szakmaközi szervezetek elismerése
(1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:
 (1)  A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik azokat a szakmaközi szervezeteket, amelyek:
a)  megfelelnek a 157. cikkben meghatározott követelményeknek;
 a)  megfelelnek a 157. cikkben meghatározott követelményeknek;
b)  az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;
 b)  az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;
c)  a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;
 c)  a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;
ca)  a 157. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett ellátási lánc szakaszainak kiegyensúlyozott képvieletét biztosítják;
d)  a 162. cikkben meghatározott esetek kivételével saját maguk nem végeznek termelő-, feldolgozó vagy kereskedelmi tevékenységet.
 d)  a 162. cikkben meghatározott esetek kivételével saját maguk nem végeznek termelő-, feldolgozó vagy kereskedelmi tevékenységet.
(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk alapján elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.
 (2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk alapján elismert szakmaközi szervezeteknek kell tekinteni.
(3)  Azok a szakmaközi szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket.
 (3)  Azok a szakmaközi szervezetek, amelyeket 2014. január 1-jét megelőzően, a nemzeti jog alapján ismertek el, és amelyek nem felelnek meg az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, 2015. január 1-jéig a nemzeti jog szerint folytathatják tevékenységüket.
(4)  A tagállamok elismerhetik 2014. január 1. előtt már meglévő, bármely ágazatban működő – akár kérelem alapján elismert, akár jogszabály által létrehozott – szakmaközi szervezeteket abban az esetben is, ha azok nem felelnek meg a 157. cikk (1) bekezdésének b) pontjában vagy a 157. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételnek.
 (4)  A tagállamok elismerhetik 2014. január 1. előtt már meglévő, bármely ágazatban működő – akár kérelem alapján elismert, akár jogszabály által létrehozott – szakmaközi szervezeteket abban az esetben is, ha azok nem felelnek meg a 157. cikk (1) bekezdésének b) pontjában vagy a 157. cikk (3) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételnek.
(5)  Amikor valamely szakmaközi szervezetet az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelően elismerik, a tagállamok:
 (5)  Amikor valamely szakmaközi szervezetet az (1) vagy a (2) bekezdésnek megfelelően elismerik, a tagállamok:
a)  a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;
 a)  a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számított négy hónapon belül határoznak a szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;
b)  általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;
 b)  általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;
c)  az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;
 c)  az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;
d)  visszavonják az elismerést, amennyiben az elismerés tekintetében az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények már nem teljesülnek;
 d)  visszavonják az elismerést, amennyiben az elismerés tekintetében az e cikkben meghatározott feltételek és követelmények már nem teljesülnek;
e)  minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.
 e)  minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.”
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 k pont (új)
1308/2013/EU rendelet
158 a cikk (új)
22k.  A III. fejezet I. szakasza a következő cikkel egészül ki:
„158a. cikk
Szakmaközi szervezetek társulásai
A tagállamok – kérelem alapján – elismerhetik a szakmaközi szervezetek azon társulásait, amelyek az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt valamely meghatározott ágazatban működnek és elismert szakmaközi szervezetek kezdeményezésére jöttek létre.
A 173. cikknek megfelelően elfogadott szabályok szerint a szakmaközi szervezetek társulásai a szakmaközi szervezetek tevékenységeinek vagy feladatainak bármelyikét végrehajthatják.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 l pont (új)
1308/2013/EU rendelet
158 b cikk (új)
22l.  A III. fejezet I. szakasza a következő cikkel egészül ki:
158b. cikk
Több tagállamban működő termelői szervezetek és több tagállamban működő társulásaik és több tagállamban működő szakmaközi szervezetek
(1)  E rendelet alkalmazásában a termelői szervezetekre, a termelői szervezetek társulásaira és a szakmaközi szervezetekre történő hivatkozások magukban foglalják az e cikk alapján elismert, több tagállamban működő termelői szervezeteket, termelői szervezetek több tagállamban működő társulásait és több tagállamban működő szakmaközi szervezeteket.
(2)  Fogalommeghatározások e rendelet alkalmazásában:
a)  „több tagállamban működő termelői szervezet” olyan termelői szervezet, amelynek esetében a tagtermelők mezőgazdasági üzemei egynél több tagállamban találhatók;
b)  „termelői szervezetek több tagállamban működő társulása” termelői szervezetek olyan társulása, amelynek tagszervezetei egynél több tagállamban találhatók;
c)  „több tagállamban működő szakmaközi szervezet”: olyan szakmaközi szervezet, amelynek tagjai a szervezet tevékenységei által érintett termékek egynél több tagországban való termelését, feldolgozását vagy forgalmazását végzik.
(3)  A több tagállamban működő termelői szervezetek, a termelői szervezetek több tagállamban működő társulásai és a több tagállamban működő szakmaközi szervezetek elismeréséről a Bizottság határoz.
A 154, 156. és 158. cikkben említett, az elismerésre vonatkozó általános szabályokat, illetve a 161. és 163. cikkben említett, a tej- és tejtermékágazatban történő elismerésre vonatkozó egyedi szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
(4)  Az a tagállam, amelyben a több tagállamban működő termelői szervezet vagy a termelői szervezetek több tagállamban működő társulása tagjainak vagy tagszervezeteinek száma jelentős, illetve amelyben forgalmazható termékeik mennyisége vagy értéke jelentős, vagy az a tagállam, amelyben a több tagállamban működő szakmaközi szervezet székhelye található, valamint az a másik tagállam, amelyben az említett szervezet vagy társulás tagjai találhatók, benyújtja a Bizottságnak az elismerés feltételeinek való megfelelés ellenőrzését lehetővé tevő, szükséges információkat, és minden szükséges adminisztratív segítséget megad a Bizottságnak.
(5)  A Bizottság és a (4) bekezdésben említett tagállam kérésre minden vonatkozó információt annak a tagállamnak a rendelkezésére bocsát, amelyben az említett szervezet vagy társulás tagjai találhatók.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 m pont (új)
1308/2013/EU rendelet
160 cikk
22m.  A 160. cikk helyébe a következő szöveg lép:
160. cikk
 „160. cikk
A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek
 A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek
A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek a 152. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett célok közül legalább egynek a megvalósítására törekedniük kell.
 (1)   A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek a 152. cikk (1) bekezdése c) pontjának i., ii. és iii. alpontjában említett célok közül legalább egynek a megvalósítására törekedniük kell.
A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek alapszabályában elő kell írni azt, hogy a szervezet tagjainak teljes termelésüket a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozniuk.
 (1a)   A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetek alapszabályában elő kell írni azt, hogy a szervezet tagjainak teljes termelésüket a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozniuk.
Az első albekezdéstől eltérve, amennyiben a termelői szervezet ezt alapszabályában jóváhagyja, a termelő tagok:
a)  közvetlenül vagy gazdaságukon kívül a fogyasztók személyes szükségleteinek kielégítésére értékesíthetnek termékeket;
b)  akár saját maguk, akár a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek a saját szervezetük által forgalmazható megfelelő termékek mennyiségéhez vagy értékéhez képest – a mennyiséget vagy értéket tekintve – csekély jelentőségű mennyiségeket az érintett termékekből;
c)  akár saját maguk, akár egy saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesíthetnek olyan termékeket, amelyek tulajdonságaik révén vagy pedig a termelő tagok termelésének mennyiségileg vagy értékét tekintve korlátozott volta miatt rendes esetben nem tartoznak a termelői szervezet kereskedelmi tevékenységébe.
(2)  A termelő tagok által a termelői szervezeten kívül forgalmazott termelésnek az egyes termelő tagok forgalmazható termelésének mennyiségében vagy értékében kifejezett százalékos aránya nem haladhatja meg az e rendelet 173. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján meghatározott százalékos arányt.
A tagállamok azonban az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottnál alacsonyabb százalékos arányt is meghatározhatnak azon termelés tekintetében, amelyet a termelő tagok a termelői szervezeten kívül forgalmazhatnak, de ez nem lehet 10%-nál alacsonyabb.
(3)  A 834/2007/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében, vagy amennyiben a termelő tagok termelésüket a saját termelői szervezetük által kijelölt másik termelői szervezeten keresztül értékesítik, az adott termelő tagok által a termelői szervezeten kívül forgalmazott termelés első bekezdés szerinti, az egyes termelő tagok forgalmazható termelésének mennyiségében vagy értékében kifejezett százalékos aránya nem haladhatja meg az e rendelet 173. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján meghatározott százalékos arányt.
A tagállamok azonban az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározottnál alacsonyabb százalékos arányt is meghatározhatnak azon termelés tekintetében, amelyet e termelő tagok a termelői szervezeten kívül forgalmazhatnak, de ez nem lehet 10%-nál alacsonyabb.
A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetekre és a termelői szervezetek társulásaira úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben saját hatáskörükön belül.
 A gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezetekre és a termelői szervezetek társulásaira úgy kell tekinteni, mint amelyek tagjaik nevében és megbízásából járnak el gazdasági ügyekben saját hatáskörükön belül. ”
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 n pont (új)
1308/2013/EU rendelet
163 cikk
22n.  A 163. cikk helyébe a következő szöveg lép:
163. cikk
 „163. cikk
A tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek elismerése
 A tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezetek elismerése
(1)  A tagállamok tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezeteket akkor ismerhetnek el, ha az említett szervezetek:
 (1)  A tagállamok tej- és tejtermékágazatban működő szakmaközi szervezeteket akkor ismerhetnek el, ha az említett szervezetek:
a)  megfelelnek a 157. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
 a)  megfelelnek a 157. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;
b)  az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;
 b)  az érintett terület egy vagy több régiójában folytatják tevékenységeiket;
c)  a 157. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;
 c)  a 157. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett gazdasági tevékenységek jelentős részét végzik;
d)  ők maguk nem foglalkoznak tej- és tejtermékek előállításával, feldolgozásával, illetve kereskedelmével.
 d)  ők maguk nem foglalkoznak tej- és tejtermékek előállításával, feldolgozásával, illetve kereskedelmével.
(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk (3) bekezdése alapján elismerendő szakmaközi szervezetnek kell tekinteni.
 (2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a 2012. április 2-át megelőzően, a nemzeti jog alapján elismert és az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek megfelelő szakmaközi szervezeteket a 157. cikk (3) bekezdése alapján elismerendő szakmaközi szervezetnek kell tekinteni.
(3)  Amennyiben a tagállamok élnek azzal a lehetőséggel, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében elismerjenek egy szakmaközi szervezetet, a tagállamok:
 (3)  Amennyiben a tagállamok élnek azzal a lehetőséggel, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés értelmében elismerjenek egy szakmaközi szervezetet, a tagállamok:
a)  a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számítva négy hónapon belül határoznak a szakmaközi szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;
 a)  a kérelem és valamennyi vonatkozó bizonyíték benyújtásától számítva négy hónapon belül határoznak a szakmaközi szervezet elismeréséről; e kérelmet abban a tagállamban kell benyújtani, ahol a szervezet székhelye található;
b)  általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;
 b)  általuk meghatározott időközönként ellenőrzik, hogy az elismert szakmaközi szervezetek megfelelnek-e az elismerésükre vonatkozó feltételeknek;
c)  az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;
 c)  az e rendeletben előírt intézkedések be nem tartása vagy a végrehajtás során fellépő szabálytalanságok esetén az általuk meghatározott megfelelő szankciókat alkalmazzák az érintett szervezetekre, és adott esetben úgy döntenek, hogy visszavonják az elismerést;
d)  visszavonják az elismerést, amennyiben:
 d)  visszavonják az elismerést, amennyiben az elismerés tekintetében e cikkben meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek;
i.   az elismerés tekintetében e cikkben meghatározott követelmények és feltételek már nem teljesülnek,
ii.  a szakmaközi szervezet részt vesz bármely, a 210. cikk (4) bekezdésében említett megállapodásban, döntésben vagy összehangolt magatartásban; az elismerés efféle visszavonása nem érinti a nemzeti jog alapján alkalmazandó egyéb szankciókat,
iii.  a szakmaközi szervezet nem tesz eleget a 210. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett értesítési kötelezettségnek;
e)  minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról.
 e)  minden évben legkésőbb március 31-ig tájékoztatják a Bizottságot az előző naptári évben hozott, elismerés megadására, megtagadására vagy visszavonására vonatkozó valamennyi határozatukról. ”
Módosítás 241
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 o pont (új)
1308/2013/EU rendelet
163 a cikk (új)
22o.  a szöveg a következő cikkel egészül ki:
„163a. cikk
A borágazatban működő szakmaközi szervezetek elismerése
(1)  A tagállamok – kérelem alapján – a borágazati termékek tekintetében nemzeti szinten vagy a termőterület szintjén elismerhetik a szakmaközi szervezeteket, feltéve, hogy ezek a szervezetek:
a)  a termeléshez és az ellátási lánc következő szakaszainak legalább egyikéhez kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselőiből állnak: a termékek előállítása vagy kereskedelme, a forgalmazást is beleértve;
b)  teljesítik a 157. cikk b) és c) pontjában foglalt követelményeket.
Az uniós jog alapján elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében az első albekezdés a) pontjában említett gazdasági tevékenységek képviselői között szerepelhetnek a 95. cikkben említett kérelmezők.
(2)  Amennyiben a tagállamok élnek azzal a lehetőséggel, hogy az e cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében elismerjenek egy szakmaközi szervezetet, a 158. cikk értelemszerűen alkalmazandó.
Módosítás 242
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 p pont (új)
1308/2013/EU rendelet
164 cikk
22p.  A 164. cikk helyébe a következő szöveg lép:
164. cikk
 „164. cikk
A szabályok kiterjesztése
 A szabályok kiterjesztése
(1)  Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy térségeiben működő, elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé teheti a szóban forgó gazdasági térségben vagy térségekben működő egyéb, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.
 (1)  Abban az esetben, ha egy tagállam adott gazdasági térségében vagy térségeiben működő, elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet egy adott termék előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának tekintetében reprezentatívnak minősül, az érintett tagállam a szervezet kérésére – korlátozott időtartamra – kötelezővé teheti a szóban forgó gazdasági térségben vagy térségekben működő egyéb, a szervezethez nem tartozó gazdasági szereplők – egyének vagy csoportok – számára az említett szervezeten belüli egyes megállapodásokat, döntéseket vagy összehangolt magatartásokat.
(2)  E szakasz alkalmazásában „gazdasági térség” olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi övezet, amelyekben a termelési és a piaci értékesítési körülmények azonosak.
 (2)  E szakasz alkalmazásában a „gazdasági térség” olyan határos vagy szomszédos termelési régiókból álló földrajzi övezet, amelyekben a termelési és a piaci értékesítési körülmények azonosak, illetve – az uniós jog által elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében – a termékleírásban meghatározott földrajzi övezet.
(3)  Egy szervezet vagy társulás akkor minősül reprezentatívnak, ha az adott tagállam érintett gazdasági térségében vagy térségeiben:
 (3)  Egy szervezet vagy társulás akkor minősül reprezentatívnak, ha az adott tagállam érintett gazdasági térségében vagy térségeiben:
a)  az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának alábbi részét lefedi:
 a)  az érintett termék vagy termékek előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának alábbi részét lefedi:
i.  a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek esetében a 60 %-ot, illetve
 i.  a gyümölcs- és zöldségágazati termelői szervezetek esetében a 60 %-ot, illetve
ii.  más esetekben legalább kétharmadot; továbbá
 ii.  más esetekben legalább kétharmadot; továbbá
b)  a termelői szervezetek esetében az érintett termelők legalább 50 %-a a termelői szervezetek tagjai közé tartozik.
 b)  a termelői szervezetek esetében az érintett termelők legalább 50 %-a a termelői szervezetek tagjai közé tartozik.
A szakmaközi szervezetek esetében azonban – amennyiben az érintett termék vagy termékek előállítási, kereskedelmi vagy feldolgozási arányának meghatározása gyakorlati nehézségekbe ütközik –, a tagállamok nemzeti szabályokat állapíthatnak meg az első albekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett meghatározott reprezentativitási szint megállapítására.
 A szakmaközi szervezetek esetében azonban – amennyiben az érintett termék vagy termékek előállítási, kereskedelmi vagy feldolgozási arányának meghatározása gyakorlati nehézségekbe ütközik –, a tagállamok nemzeti szabályokat állapíthatnak meg az első albekezdés a) pontjának ii. alpontjában említett meghatározott reprezentativitási szint megállapítására.
Amennyiben a szervezet vagy a társulás szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több gazdasági térséget érint, a szervezetnek vagy társulásnak az összes általa összefogott ágazatban, és az érintett gazdasági térségek mindegyikében igazolnia kell a reprezentativitás első albekezdésben meghatározott minimális szintjét.
 Amennyiben a szervezet vagy a társulás szabályainak az egyéb gazdasági szereplőkre történő kiterjesztése iránti kérelem egynél több gazdasági térséget érint, a szervezetnek vagy társulásnak az összes általa összefogott ágazatban, és az érintett gazdasági térségek mindegyikében igazolnia kell a reprezentativitás első albekezdésben meghatározott minimális szintjét.
(4)  Azon szabályoknak, amelyek kiterjesztése az (1) bekezdés szerint kérhető az egyéb gazdasági szereplőkre, az alábbi célok egyikére kell irányulniuk:
 (4)  Azon szabályoknak, amelyek kiterjesztése az (1) bekezdés szerint kérhető az egyéb gazdasági szereplőkre, az alábbi célok egyikére kell irányulniuk:
a)  a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;
 a)  a termelésre és a piacra vonatkozó jelentéstétel;
b)  a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;
 b)  a termelésre vonatkozóan az uniós vagy nemzeti szabályokban meghatározottaknál szigorúbb szabályok;
c)  az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták kidolgozása;
 c)  az uniós szabályoknak megfelelő szabványos szerződésminták, valamint az értékmegosztásra és a méltányos ellentételezésre vonatkozó záradékminták kidolgozása;
ca)  a borágazatra vonatkozó szabványszerződések vagy záradékok kidolgozása, amelyek összeegyeztethetők az uniós szabályokkal, és amelyek az (EU) 2019/633 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésétől eltérve tartalmazhatnak 60 napnál hosszabb fizetési időszakokat is, hordós borok vásárlására vonatkozó, többéves írásos szerződések, vagy bortermelő vagy bor-viszonteladó és közvetlen vevője között többévessé váló szerződések részeként, feltéve, hogy az e határidőkre vonatkozó záradékokat 2021. október 31. előtt meghosszabbították;
d)  marketing;
 d)  marketing;
e)  környezetvédelem;
 e)  környezetvédelem;
f)  a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;
 f)  a termékekben rejlő lehetőségek előmozdítását és kiaknázását szolgáló intézkedések;
g)  az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, a minőségi védjegyek és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;
 g)  az ökológiai termelés, valamint az eredetmegjelölések, a minőségi védjegyek és a földrajzi jelzések védelmét szolgáló intézkedések;
h)  a termékek értékének különösen a közegészséget nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;
 h)  a termékek értékének különösen a közegészséget nem veszélyeztető új felhasználási módok által történő növelésére irányuló kutatások;
i)  a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;
 i)  a termékek minőségének javítását célzó tanulmányok;
j)  kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állat-egészségügyi készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj védelmét, valamint a környezet állapotának védelmét vagy fejlesztését;
 j)  kutatás, különösen az olyan művelési módszerek területén, amelyek lehetővé teszik a növényvédő szerek és az állat-egészségügyi készítmények használatának csökkentését, és biztosítják a talaj védelmét, valamint a környezet állapotának védelmét vagy fejlesztését;
k)  a minőségi minimumkövetelmények, valamint a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;
 k)  a csomagolásra és a kiszerelésre vonatkozó minimumszabályok meghatározása;
l)  a minősített vetőmag használata és a termékminőség ellenőrzése;
 l)  a minősített vetőmag használata az (EU) 2018/848 rendelet hatálya alá nem tartozó termékek esetében, és a termékminőség ellenőrzése;
m)  állat-egészségügyi, növény-egészségügyi és élelmiszerbiztonság;
 m)  növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer-biztonsági vagy környezeti kockázatok megelőzése és kezelése, különösen kölcsönös alapok létrehozása vagy az azokhoz való hozzájárulás révén;
n)  a melléktermékek kezelése.
 n)  a melléktermékek kezelése és hasznosítása;
na)  a termék jellemzőinek pontos értékelését lehetővé tevő műszaki szabványok kidolgozása, végrehajtása és ellenőrzése.
A szóban forgó szabályok nem okozhatnak kárt más gazdasági szereplőknek az érintett tagállamban vagy az Unióban, nem eredményezhetik a 210. cikk (4) bekezdésében felsorolt hatásokat, és nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós jogszabályokkal és nemzeti szabályokkal.
 A szóban forgó szabályok adott esetben nem sérthetik az (EU) 2018/848 rendeletet. Nem okozhatnak kárt más gazdasági szereplőknek, és nem akadályozhatják meg új szereplők belépését az érintett tagállamban vagy az Unióban, nem eredményezhetik a 210. cikk (4) bekezdésében felsorolt hatásokat, és nem lehetnek egyéb módon összeegyeztethetetlenek a hatályban lévő uniós jogszabályokkal és nemzeti szabályokkal.
(4a)  Amennyiben a Bizottság e rendelet 222. cikke alapján az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének az e rendelet 222. cikke (1) bekezdésében említett megállapodásokra és határozatokra való nem alkalmazását engedélyező végrehajtási jogi aktust fogad el, ezek a megállapodások és határozatok az e cikk feltételei szerint kiterjeszthetők.
(4b)  Amennyiben a tagállam kiterjeszti az (1) bekezdésben említett szabályokat, az érintett szervezetnek arányos intézkedésekről kell gondoskodnia, hogy biztosítsa a kiterjesztés révén kötelezővé tett ilyen megállapodásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelést.
(5)  A szabályok (1) bekezdésben említett kiterjesztését teljes terjedelmében a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.
 (5)  A szabályok (1) bekezdésben említett kiterjesztését teljes terjedelmében a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat az érintett tagállam közzéteszi valamely hivatalos kiadványában.
(6)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.
 (6)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.”
Módosítás 123
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 q pont (új)
1308/2013/EU rendelet
165 cikk
22q.  A 165. cikk helyébe a következő szöveg lép:
165. cikk
 „165. cikk
A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás
 A tagsági viszonnyal nem rendelkezők által fizetendő pénzügyi hozzájárulás
Abban az esetben, amikor egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 164. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és amennyiben az említett szabályok által érintett tevékenységek azoknak a gazdasági szereplőknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – úgy határozhat, hogy azoknak a gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás a szóban forgó tevékenységek végzésének következtében közvetlenül felmerülő költségek fedezésére szolgál.
 Abban az esetben, amikor egy elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet szabályai a 164. cikk értelmében kiterjesztésre kerülnek, és amennyiben az említett szabályok által érintett tevékenységek azoknak a gazdasági szereplőknek az általános gazdasági érdekét szolgálják, akiknek a tevékenysége az érintett termékekkel kapcsolatos, akkor az elismerést megadó tagállam – az érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően – úgy határozhat, hogy azoknak a gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak, akik vagy amelyek nem tagjai a szervezetnek, de akik vagy amelyek a gyakorlatban élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket, be kell fizetniük a szervezet számára az annak tagjai által fizetett pénzügyi hozzájárulás egészét vagy annak egy részét, amennyiben e hozzájárulás a 164. cikk (4) bekezdésében említett egy vagy több tevékenység végzésének következtében felmerülő költségek fedezésére szolgál. Az e tevékenységek végzéséhez kapcsolódó részletes költségvetést átlátható módon rendelkezésre kell bocsátani, hogy azokat valamennyi hozzájáruló gazdasági szereplő, illetve csoport megvizsgálhassa attól függetlenül, hogy a szervezet tagja-e vagy sem. ”
Módosítás 124
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 r pont (új)
1308/2013/EU rendelet
166 a cikk (új)
22r.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„166a. cikk
Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, sajttól, bortól és sonkától eltérő mezőgazdasági termékek kínálatának szabályozása
(1)  A 150., 167. és 172. cikk sérelme nélkül az e rendelet 152. cikke (1) bekezdésének értelmében elismert termelői szervezet, az e rendelet 157. cikkének (1) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezet vagy az 1151/2012/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett csoportosulás kérelme alapján a tagállamok – korlátozott időtartamra – kötelező szabályokat állapíthatnak meg az 1151/2012/EU rendelet 5. cikke (1) és (2) bekezdése szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott mezőgazdasági termékek – kivéve a sajt, bor és sonka – kínálatának a szabályozására.
(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályok előfeltétele az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás.
E megállapodás az alábbiak között jön létre:
a)  az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen előállított ilyen termék termelőinek vagy az ilyen termék előállításához felhasznált alapanyag termelőinek legalább kétharmada vagy a képviselőik; valamint
b)  adott esetben a fenti pontban említett földrajzi területen előállított ilyen mezőgazdasági termék termelésének legalább kétharmadát képviselő feldolgozók legalább kétharmada vagy a képviselőik.
Kellően indokolt esetekben, amennyiben az ezen albekezdés a) pontjában és/vagy b) pontjában említett képviseleti szintek nem érhetők el az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen, vagy amennyiben ez utóbbi meghatározása gyakorlati nehézségekbe ütközik, a tagállamok a felek közötti előzetes megállapodás érdekében nemzeti szabályokat állapíthatnak meg a megfelelő képviseleti szintek és a konzultációra vonatkozó rendelkezések meghatározása céljából.
(3)  Az (1) bekezdésben említett szabályok:
a)  csak az érintett termék kínálatának szabályozására vonatkoznak, és céljuk e termék kínálatának a kereslethez történő igazítása;
b)  csak az érintett termékre érvényesek;
c)  legfeljebb három évre tehetők kötelezővé, mely időszak után az (1) bekezdésben említett új kérelem alapján megújíthatók;
d)  nem okozhatnak kárt az említett szabályok hatálya alá tartozó termékeken kívüli egyéb termékek kereskedelmében;
e)  nem vonatkoznak az érintett termék első forgalomba hozatala utáni ügyletekre;
f)  nem tesznek lehetővé árrögzítést, ideértve az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését is;
g)  nem tarthatják vissza az érintett termék egyébként rendelkezésre álló mennyiségének túlságosan nagy részét;
h)  nem eredményezhetnek megkülönböztetést, nem állíthatnak akadályt a piacra újonnan belépők elé, illetve nem érinthetik hátrányosan a kistermelőket;
i)  hozzájárulnak az érintett termék minőségének fenntartásához (az egészségügyi szempontot is beleértve) és/vagy fejlesztéséhez.
(4)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat közzé kell tenni az érintett tagállam egy hivatalos kiadványában.
(5)  A tagállamok ellenőrzéseket folytatnak a (3) bekezdésben megállapított feltételek teljesülésének biztosítása érdekében, és ha az illetékes nemzeti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a feltételek nem teljesülnek, a tagállamok hatályon kívül helyezik az (1) bekezdésben említett szabályokat.
(6)  A tagállamok azonnal értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett, általuk elfogadott szabályokról. A Bizottság tájékoztatja a többi tagállamot az ilyen szabályokról szóló értesítésekről.
(7)  A Bizottság bármikor elfogadhat végrehajtási jogi aktusokat egy tagállam arra való kötelezésére vonatkozóan, hogy helyezze hatályon kívül az általa az (1) bekezdésnek megfelelően megállapított szabályokat, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e szabályok nem felelnek meg a (3) bekezdésben megállapított feltételeknek, a belső piac jelentős részén akadályozzák vagy torzítják a versenyt, vagy veszélyeztetik a szabad kereskedelmet vagy az EUMSZ 39. cikke célkitűzéseinek az elérését. E végrehajtási jogi aktusokat az e rendelet 229. cikkének (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.”
Módosítás 243
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 s pont (új)
1308/2013/EU rendelet
167 cikk
22s.  Az 167. cikk helyébe a következő szöveg lép:
167. cikk
 „167. cikk
A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok
 A közös borpiac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok
(1)  A közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, különösen a 157. és 158. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetek által hozott döntések révén.
 (1)  A közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, különösen a 163a. és 158. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetek által hozott döntések révén.
E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:
 E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:
a)  nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalmazása utáni ügyletekre;
 a)  nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalmazása utáni ügyletekre;
b)  nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;
 b)  nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;
c)  nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;
 c)  nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló termésmennyiség túlságosan nagy részét;
d)  nem adhatnak alapot a borok forgalomba hozatalához és forgalmazásához szükséges nemzeti és uniós igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben a forgalmazás az említett szabályoknak eleget tesz.
 d)  nem adhatnak alapot a borok forgalomba hozatalához és forgalmazásához szükséges nemzeti és uniós igazolványok kiadásának megtagadására, amennyiben a forgalmazás az említett szabályoknak eleget tesz.
(2)  Az (1) bekezdésben előírt szabályokat a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat teljes terjedelmükben közzéteszik az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.
 (2)  Az (1) bekezdésben előírt szabályokat a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat teljes terjedelmükben közzéteszik az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.
(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.
 (3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.”
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 t pont (új)
1308/2013/EU rendelet
167 a cikk (új)
22t.  A II. cím III. fejezetének 4. szakasza a következő cikkel egészül ki:
167a. cikk
A közös olajbogyó- és olívaolaj-piac jobb működését és stabilizálását szolgáló forgalmazási szabályok
(1)  A olívaolaj-ágazat közös piaca működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében.
E szabályoknak a kitűzött céllal arányosaknak kell lenniük, valamint:
a)  nem vonatkozhatnak az érintett termék első forgalmazása utáni ügyletekre;
b)  nem tehetnek lehetővé árrögzítést, még az árak tájékoztató vagy ajánlás jellegű rögzítését sem;
c)  nem tarthatják vissza az egyébként rendelkezésre álló terméshozam túlságosan nagy részét.
(2)  Az (1) bekezdésben említett szabályokat a gazdasági szereplők tudomására kell hozni oly módon, hogy azokat teljes terjedelmükben közzéteszik az érintett tagállam valamely hivatalos kiadványában.
(3)  A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján hozott határozatokról.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 u pont (új)
1308/2013/EU rendelet
168 cikk
22u.  A 168. cikk helyébe a következő szöveg lép:
168. cikk
 „168. cikk
Szerződéses kapcsolatok
 Szerződéses kapcsolatok
(1)  A tej és tejtermékek ágazatára vonatkozó 148. cikk, valamint a cukorágazatra vonatkozó 125. cikk sérelme nélkül, ha valamely tagállam az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott ágazatba tartozó mezőgazdasági termékek – a tej és tejtermékek, valamint a cukor kivételével – tekintetében úgy dönt, hogy:
 (1)  A tej és tejtermékek ágazatára vonatkozó 148. cikk, valamint a cukorágazatra vonatkozó 125. cikk sérelme nélkül, ha valamely tagállam az 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott ágazatba tartozó mezőgazdasági termékek – a tej és tejtermékek, valamint a cukor kivételével – tekintetében úgy dönt, hogy:
a)  az említett termékek valamennyi, a területén belül egy mezőgazdasági termelő által valamely feldolgozónak vagy forgalmazónak való szállítására a feleknek írásbeli szerződést kell kötniük; és/vagy
 a)  az említett termékek valamennyi, a területén belül egy mezőgazdasági termelő által valamely feldolgozónak vagy forgalmazónak való szállítására a feleknek írásbeli szerződést kell kötniük; és/vagy
b)  az első felvásárlóknak írásbeli ajánlatot kell tenniük a mezőgazdasági termékek termelő általi szállítására vonatkozó szerződésre, akkor e szerződésnek vagy ajánlatnak teljesítenie kell az e cikk (4) és (6) bekezdésében megállapított feltételeket.
 b)  az első felvásárlóknak írásbeli ajánlatot kell tenniük a mezőgazdasági termékek termelő általi szállítására vonatkozó szerződésre, akkor e szerződésnek vagy ajánlatnak teljesítenie kell az e cikk (4) és (6) bekezdésében megállapított feltételeket.
(1a)  Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása az 1. cikk (2) bekezdésében említett ágazatokba tartozó mezőgazdasági termékek tekintetében – a tej és tejtermék-, valamint a cukorágazat kivételével – megkövetelheti, hogy a termékeinek valamely feldolgozó vagy forgalmazó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek és/vagy az első felvásárlók az e cikk (4) bekezdésében és (6) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.
 (1a)  Amennyiben a tagállamok nem élnek az e cikk (1) bekezdésében foglalt lehetőségekkel, a termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása az 1. cikk (2) bekezdésében említett ágazatokba tartozó mezőgazdasági termékek tekintetében – a tej és tejtermék-, valamint a cukorágazat kivételével – megkövetelheti, hogy a termékeinek valamely feldolgozó vagy forgalmazó részére történő bármely szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek és/vagy az első felvásárlók az e cikk (4) bekezdésében és (6) bekezdésének első albekezdésében foglaltakkal megegyező feltételekkel a szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek.
Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.
 Amennyiben az első felvásárló a 2003/361/EK ajánlás szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozás, a szerződés és/vagy a szerződéses ajánlat nem kötelező, de ez nem érinti a feleknek azt a lehetőségét, hogy egy szakmaközi szervezet által kidolgozott szabványos szerződésmintát használjanak fel.
(2)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy feldolgozónak az e cikk hatálya alá tartozó termékeket szállít, a tagállamnak – ha az adott termékek szállítása egy vagy több közvetítőn keresztül történik – arról is döntenie kell, hogy az ilyen szerződés a szállítás mely szakaszaira vonatkozik.
 (2)  Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy írásbeli szerződést kell kötni minden olyan esetben, amikor egy mezőgazdasági termelő egy feldolgozónak az e cikk hatálya alá tartozó termékeket szállít, a tagállamnak – ha az adott termékek szállítása egy vagy több közvetítőn keresztül történik – arról is döntenie kell, hogy az ilyen szerződés a szállítás mely szakaszaira vonatkozik.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján elfogadott intézkedéseik ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.
 A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk alapján elfogadott intézkedéseik ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.
(3)  Az (2) bekezdésben említett esetben a tagállam közvetítő mechanizmust hozhat létre az olyan esetekre, amelyekben nincsen kölcsönös megállapodás ilyen szerződés megkötésére, biztosítva ezáltal a szerződéses kapcsolatok méltányosságát.
 (3)  Az (2) bekezdésben említett esetben a tagállam közvetítő mechanizmust hozhat létre az olyan esetekre, amelyekben nincsen kölcsönös megállapodás ilyen szerződés megkötésére, biztosítva ezáltal a szerződéses kapcsolatok méltányosságát.
(4)  Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:
 (4)  Az (1) és az (1a) bekezdésben említett szerződést és/vagy szerződéses ajánlatot:
a)  a szállítás megkezdése előtt el kell készíteni;
 a)  a szállítás megkezdése előtt el kell készíteni;
b)  írásban rögzíteni kell; és
 b)  írásban rögzíteni kell; és
c)  oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:
 c)  oly módon kell megfogalmazni, hogy tartalmazza különösen az alábbi elemeket:
i.  a szállított termékekért fizetendő ár, amely:állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző piaci mutatók, a szállított mennyiség és a szállított mezőgazdasági termékek minősége vagy összetétele,
 i.  a szállított termékekért fizetendő ár, amely:állandó és a szerződésben rögzített, és/vagy kiszámítására a szerződésben megállapított különböző tényezők összesítésével kerül sor, amelyek között szerepelhetnek a piaci fejlemények változását tükröző, könnyen hozzáférhető és érthető, objektív termelési és piaciköltség-mutatók, a szállított mennyiségek és a szállított mezőgazdasági termékek minősége vagy összetétele. E célból azok a tagállamok, amelyek az (1) bekezdés alkalmazása mellett döntöttek, objektív kritériumok és a termelésre és az élelmiszerláncra vonatkozó vizsgálatok alapján meghatározhatják az említett mutatókat annak érdekében, hogy bármikor megállapíthassák azokat,
ii.  a szállítható vagy szállítandó termékek mennyisége és minősége, valamint e szállítások ütemezése,
 ii.  a szállítható vagy szállítandó termékek mennyisége és minősége, valamint e szállítások ütemezése,
iii.  a szerződés időtartama, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradék,
 iii.  a szerződés időtartama, amely lehet határozott vagy határozatlan, és a felmondási záradék,
iv.  a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,
 iv.  a kifizetési időszakokra és eljárásokra vonatkozó részletek,
v.  a mezőgazdasági termékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések, valamint
 v.  a mezőgazdasági termékek átvételére vagy szállítására vonatkozó rendelkezések, valamint
vi.  a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.
 vi.  a vis maior esetén alkalmazandó szabályok.
(5)  Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a szóban forgó termékeket szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (4) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatású rendelkezéseket tartalmaznak.
 (5)  Az (1) és az (1a) bekezdéstől eltérve, nem írható elő szerződés és/vagy szerződéses ajánlat akkor, ha a szóban forgó termékeket szövetkezet tagja szállítja annak a szövetkezetnek, amelynek a tagja, és ha e szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (4) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló hatású rendelkezéseket tartalmaznak.
(6)  A felek szabadon tárgyalhatnak a termelők, begyűjtők, feldolgozók vagy forgalmazók által a mezőgazdasági termékek szállítására kötött szerződések valamennyi eleméről, köztük a (4) bekezdés c) pontjában említett elemekről.Az első albekezdés ellenére a következő pontok közül egyet vagy mindkettőt alkalmazni kell:
 (6)  A felek szabadon tárgyalhatnak a termelők, begyűjtők, feldolgozók vagy forgalmazók által a mezőgazdasági termékek szállítására kötött szerződések valamennyi eleméről, köztük a (4) bekezdés c) pontjában említett elemekről.Az első albekezdés ellenére a következő pontok közül egyet vagy mindkettőt alkalmazni kell:
a)  ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megszabhatja azt a minimális időtartamot, amelyet kizárólag a mezőgazdasági termékek termelője és első felvásárlója közötti szerződés esetén kell alkalmazni. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;
 a)  ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek szállítására az (1) bekezdésnek megfelelően kötelezővé teszi írásbeli szerződés megkötését, megszabhatja azt a minimális időtartamot, amelyet kizárólag a mezőgazdasági termékek termelője és első felvásárlója közötti szerződés esetén kell alkalmazni. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését;
b)  ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek első felvásárlója köteles a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésnek megfelelően szerződésre irányuló írásbeli ajánlatot tenni, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlat tartalmazza a nemzeti jogban az e célra rögzített minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.
 b)  ha valamely tagállam úgy dönt, hogy a mezőgazdasági termékek első felvásárlója köteles a mezőgazdasági termelőnek az (1) bekezdésnek megfelelően szerződésre irányuló írásbeli ajánlatot tenni, akkor úgy is rendelkezhet, hogy a szerződés vonatkozásában az ajánlat tartalmazza a nemzeti jogban az e célra rögzített minimális időtartamot. E minimális időtartamnak legalább hat hónapnak kell lennie, és nem akadályozhatja a belső piac megfelelő működését.
A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (4) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.
 A második albekezdés nem érinti a mezőgazdasági termelő arra vonatkozó jogát, hogy visszautasítsa e minimális időtartamot, feltéve, hogy azt írásban teszi. Ebben az esetben a felek szabadon tárgyalhatnak a szerződés valamennyi eleméről, ideértve a (4) bekezdés c) pontjában említett elemeket is.
(7)  Az e cikkben említett lehetőségekkel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hozott intézkedések ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy miként hajtják végre az e cikk alapján hozott intézkedéseket.
 (7)  Az e cikkben említett lehetőségekkel élő tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hozott intézkedések ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.A tagállamok értesítik a Bizottságot arról, hogy miként hajtják végre az e cikk alapján hozott intézkedéseket.
(8)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (4) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (5) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket.
 (8)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben meghatározza az e cikk (4) bekezdése a) és b) pontjának, valamint (5) bekezdésének egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket, továbbá a tagállamok által e cikknek megfelelően megküldendő értesítésekkel kapcsolatos intézkedéseket.
E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ”
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 v pont (új)
1308/2013/EU rendelet
172 cikk – 2 bekezdés
22v.  A 172. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a földrajzi terület sertéstermelőivel folytatott konzultációkat követően kell létrejönnie, egyrészt az adott sonka feldolgozóinak legalább kétharmada között – akik az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi terület sonkatermelésének legalább kétharmadát képviselik –, másrészt, amennyiben azt az adott tagállam megfelelőnek ítéli, az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen működő sertéstenyésztők legalább kétharmada között.
 „(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett szabályoknak előfeltételük az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi területen lévő felek közötti előzetes megállapodás. E megállapodásnak a földrajzi terület sertéstermelőivel folytatott konzultációkat követően kell létrejönnie, egyrészt az adott sonka feldolgozóinak legalább kétharmada vagy képviselőik között – akik az 1151/2012/EU rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi terület sonkatermelésének legalább kétharmadát képviselik –, másrészt, amennyiben azt az adott tagállam megfelelőnek ítéli, a fenti pontban említett földrajzi területen működő sertéstenyésztők legalább kétharmada között.
Módosítás 244
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 w pont (új)
1308/2013/EU rendelet
172 a cikk (új)
22w.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„172a. cikk
Értékmegosztás szakmaközi szervezetek számára
A cukorágazatra vonatkozó egyedi értékmegosztási záradékok sérelme nélkül a mezőgazdasági termelők – ideértve a mezőgazdasági termelők társulásait is – és az első felvásárlók, valamint a termelési, feldolgozási vagy elosztási lánc különböző szintjén tevékenykedő egy vagy több vállalkozás az értékmegosztásra vonatkozó, piaci ártöbbletekre és árveszteségekre is kiterjedő záradékokról állapodhatnak meg, amelyekben meghatározzák, hogy az érintett termékek piaci árainak változásaiból vagy az egyéb árutőzsdei fejleményekből fakadó következmények viselését a felek hogyan osztják meg egymás között, figyelembe véve a termelési költségeket.”
Módosítás 245
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 x pont (új)
1308/2013/EU rendelet
172 b cikk (új)
22x.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„172b. cikk
Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel termékeket érintő értékmegosztás
Az uniós jog alapján elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott termékek esetében az 157. cikk alapján elismert szakmaközi szervezetek szabályokat fogadhatnak el a termelés, illetve adott esetben a feldolgozás és a forgalmazás különböző szakaszaiban tevékenykedő gazdasági szereplők közötti értékmegosztásra vonatkozóan, amelynek meghosszabbítását az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve e rendelet 164. cikkének (1) bekezdése alapján kérhetik.
E meghosszabbított megállapodásoknak, határozatoknak vagy összehangolt magatartásoknak a kitűzött céllal arányosnak kell lenniük, valamint:
a)  nem vonhatják maguk után a fogyasztóknak értékesített végtermékek árának rögzítését;
b)  nem szüntethetik meg a kérdéses termékek jelentős része esetében a versenyt;
c)  nem idézhetnek előtúlzott egyensúlyhiányt a szóban forgó ágazat értékláncának különböző szakaszai között.”
Módosítás 130
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 y pont (új)
1308/2013/EU rendelet
173 cikk – 1 bekezdés – b pont
22y.  A 173. cikk (1) bekezdése b) pontja következőképpen módosul:
b)  e szervezetek és társulások szabályai, a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabályai, a bizonyos ágazatokban a termelői szervezetek alapszabályára alkalmazandó különös feltételek – beleértve a 160. cikk második bekezdésében említett azon kötelezettségtől való eltéréseket, mely szerint a teljes termelést a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozni –, az ilyen szervezetek és társulások szervezeti felépítése, tagsági időtartama, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az egyesüléseknek a következményei;
 „b) e szervezetek és társulások szabályai, a termelői szervezetektől eltérő szervezetek alapszabályai, a bizonyos ágazatokban a termelői szervezetek alapszabályára alkalmazandó különös feltételek – beleértve a 160. cikk (1a) bekezdésének második albekezdésében említett azon kötelezettségtől való eltérést, mely szerint a teljes termelést a termelői szervezeten keresztül kell forgalomba hozni, rögzítve az ezen cikk (2) és (3) bekezdésében említett százalékos értékeket, valamint az (1a) bekezdés szerinti azon termékkategóriákat, amelyekre ezek a százalékos értékek alkalmazandók –, az ilyen szervezetek és társulások szervezeti felépítése, tagsági időtartama, mérete, elszámoltathatósága és tevékenységei, továbbá az elismerésnek, az elismerés visszavonásának és az egyesüléseknek a következményei;ˮ
Módosítás 131
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 z pont (új)
1308/2013/EU rendelet
176 cikk – 3 bekezdés
22z.  A 176. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  Az engedélyek az Unió egész területén érvényesek.
 (3)  Az engedélyek az Unió egész területén érvényesek. A tagállamok által az engedélyek kibocsátásakor a kérelmezőkre vonatkozóan összegyűjtött összes információt havonta továbbítani kell a Bizottságnak.
Módosítás 133
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 aa pont (új)
1308/2013/EU rendelet
182 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
22aa.  A 182. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő ponttal egészül ki:
ba)  az Unió és harmadik országok közötti szabadkereskedelmi megállapodások keretében megállapított kedvezményes vámtételek mellett történő behozatal mennyisége egy adott évben egy meghatározott szintet (a továbbiakban: „kereskedelmi kitettségi mennyiség”) meghalad.
Módosítás 134
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 ab pont (új)
1308/2013/EU rendelet
182 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b b pont (új)
22ab.  A 182. cikk (1) bekezdésének első albekezdése a következő ponttal egészül ki:
bb)  a növényvédelem vagy az állatjólét terén az uniós szabályok be nem tartása harmadik országok által.
Módosítás 135
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 ac pont (új)
1308/2013/EU rendelet
182 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
22ac.  A 182. cikk (1) bekezdése második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejezhető ki.
 „A küszöbmennyiség megállapításához az adott termék piacra jutási lehetősége szolgál alapul, amely az importnak a három előző évre vonatkozóan megállapított hazai fogyasztáshoz viszonyított százalékos arányában fejezhető ki. A küszöbmennyiséget az uniós piac nagysága alakulásának figyelembevétele érdekében a rendszeresen aktualizálni kell. A küszöbárat a nemzetközi piacok és a termelési költségek alakulásának figyelembevétele érdekében rendszeresen aktualizálni kell.”
Módosítás 136
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 ad pont (új)
1308/2013/EU rendelet
182 cikk – 1 bekezdés – 3 a albekezdés (új)
22ad.  A 182. cikk (1) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:
A kereskedelmi kitettségi mennyiség megállapításához a kedvezményes vámtétellel történő behozatal szolgál alapul, amely az érintett ágazatok számára elviselhető teljes kereskedelmi kitettségi szint százalékos arányában fejezhető ki.”
Módosítás 137
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 ae pont (új)
1308/2013/EU rendelet
184 cikk – 2 bekezdés
22ae.  A 184. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(2)  A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, illetve más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:
 „(2) A vámkontingensek kezelésének az érintett gazdasági szereplők közötti megkülönböztetés nélkül, a következő módszerek valamelyikének vagy e módszerek kombinációjának, illetve más megfelelő módszernek az alkalmazásával kell történnie:
a)  a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);
 a)  a kérelmek benyújtásának időrendi sorrendjén alapuló módszer (az „érkezési sorrend” elve);
b)  a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a párhuzamos vizsgálat módszere);
 b)  a kérelmek benyújtásakor igényelt mennyiségek arányában történő elosztás módszere (a párhuzamos vizsgálat módszere);
c)  a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a hagyományos/újonnan érkező importőrök módszere).
 c)  a kialakult kereskedelmi szokások figyelembevételén alapuló módszer (a hagyományos/újonnan érkező importőrök módszere).
d)  a különféle gazdasági szereplőknek történő elosztást lehetővé tevő módszer, többek között a vonatkozó szociális és környezetvédelmi előírások figyelembevétele révén, mint például az alapvető ILO-egyezmények és többoldalú környezetvédelmi megállapodások, amelyeknek az EU részes fele.”
Módosítás 138
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 22 af pont (új)
1308/2013/EU rendelet
188 a cikk (új)
22af.  A III. fejezet a következő cikkel egészül ki:
„188a. cikk
Harmadik országokból behozott mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékek
Mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékek csak abban az esetben importálhatók harmadik országokból, ha azok teljesítik – különösen a környezet- és egészségvédelem tekintetében – az Unióban betakarított ugyanolyan termékekre vagy az azokból előállított termékekre vonatkozóan elfogadott termelési előírásokkal és kötelezettségekkel összhangban lévő előírásokat és kötelezettségeket. A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a gazdasági szereplőkre az import tekintetében alkalmazandó megfelelőségi szabályok meghatározása céljából, figyelembe véve a harmadik országokkal megkötött kölcsönösségi megállapodásokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”
Módosítás 139
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 23 pont
1308/2013/EU rendelet
189 cikk
23.  A 189. cikket el kell hagyni.
 törölve
Módosítás 140
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
206 cikk
26a.  A 206. cikk helyébe a következő szöveg lép:
206. cikk
 „206. cikk
Bizottsági iránymutatások a versenyszabályoknak a mezőgazdaságra való alkalmazásáról
 Bizottsági iránymutatások a versenyszabályoknak a mezőgazdaságra való alkalmazásáról
Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az EUMSZ 42. cikkének megfelelően az EUMSZ 101–106. cikkét, valamint az azok végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 207–210. cikkére is figyelemmel – alkalmazni az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése és 102. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a mezőgazdasági termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.
 Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, az EUMSZ 42. cikkének megfelelően az EUMSZ 101–106. cikkét, valamint az azok végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket kell – e rendelet 207–210. cikkére is figyelemmel – alkalmazni az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése és 102. cikke szerinti valamennyi olyan megállapodásra, döntésre és összehangolt magatartásra, amely a mezőgazdasági termékek előállításához vagy kereskedelméhez kapcsolódik.
A belső piac működésének és az uniós versenyszabályok egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai szoros együttműködés keretében alkalmazzák az uniós versenyszabályokat.
 „A belső piac működésének és az uniós versenyszabályok egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottság és a tagállamok versenyhatóságai szorosan együttműködnek, és amennyire lehetséges, az intézkedéseiket koordinálva alkalmazzák az uniós versenyszabályokat.”
Ezen túlmenően a Bizottság adott esetben iránymutatásokat tesz közzé a nemzeti versenyhatóságok és a vállalkozások munkájának segítése érdekében.
 Ezen túlmenően a Bizottság adott esetben iránymutatásokat tesz közzé a nemzeti versenyhatóságok és a vállalkozások munkájának segítése érdekében. ”
Módosítás 246
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
IV rész – I fejezet – 206 a cikk (új)
26b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„206a. cikk
Veszteséges viszontértékesítés
(1)  Az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok valamelyikéből származó mezőgazdasági termékek viszontértékesítése nem lehet veszteséges.
(2)  A tagállamok kellően indokolt esetekben mentességet adhatnak az (1) bekezdés alól azon esetek tekintetében, amikor élelmiszer-hulladék elkerülése céljából kerül sor a mezőgazdasági termékek viszonteladására.
Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy meghatározza az első albekezdésben említett élelmiszer-hulladékkal kapcsolatos mentességek kritériumait.
(3)  E cikk alkalmazásában:
a)  »veszteséges viszonteladás«: mezőgazdasági termékek nettó beszerzési ár alatti értékesítése, ahol a nettó beszerzési ár alatt a számlánkénti beszerzési ár értendő, hozzáadva a szállítási költségeket és az ügyletre kivetett adókat, levonva ebből a szállító által a vevőnek nyújtott összes pénzügyi előny arányos részét;
b)  »élelmiszer-hulladék« a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerint meghatározott összes olyan élelmiszer, amely hulladékká vált;”
Módosítás 141
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
207 cikk
26c.  A 207. cikk helyébe a következő szöveg lép:
207. cikk
 „207. cikk
Az érintett piac
 Az érintett piac
Az érintett piac fogalmának meghatározásával azonosítható és meghatározható az a kör, amelyen belül a vállalkozások közötti verseny működik, és két kumulatív dimenzió körül tagolódik:
 Az érintett piac fogalmának meghatározásával azonosítható és meghatározható az a kör, amelyen belül a vállalkozások közötti verseny működik, és két kumulatív dimenzió körül tagolódik:
a)  az érintett termékpiac: e fejezet alkalmazásában „termékpiac” az a piac, amely tartalmaz minden olyan terméket, amely a fogyasztó megítélése szerint a termék jellemzői, ára és tervezett felhasználása alapján egymással felcserélhető vagy helyettesíthető;
 a)  az érintett termékpiac: e fejezet alkalmazásában „termékpiac” az a piac, amely tartalmaz minden olyan terméket, amely az ügyfél és a fogyasztó megítélése szerint a termék jellemzői, ára és tervezett felhasználása alapján egymással felcserélhető vagy helyettesíthető;”
b)  az érintett földrajzi piac: e fejezet alkalmazásában „földrajzi piac” az a piac, amely magában foglalja azt a területet, ahol az érintett vállalkozások az érintett termékeket kínálják, ahol a versenyfeltételek megfelelő mértékben homogének, és amely – különösen a versenyfeltételek érzékelhetően eltérő volta miatt – megkülönböztethető a szomszédos területektől.
 b)  az érintett földrajzi piac: e fejezet alkalmazásában „földrajzi piac” az a piac, amely magában foglalja azt a területet, ahol az érintett vállalkozások az érintett termékeket kínálják, ahol a versenyfeltételek megfelelő mértékben homogének, és amely – különösen a versenyfeltételek érzékelhetően eltérő volta miatt – megkülönböztethető a szomszédos területektől. ”
Módosítás 142
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 d pont (új)
1308/2013/EU rendelet
208 cikk
26d.  A 208. cikk helyébe a következő szöveg lép:
208. cikk
 „208. cikk
Erőfölény
 Erőfölény
E fejezet alkalmazásában az „erőfölény” olyan helyzet, amelyben a vállalkozás az általa képviselt gazdasági erő következtében képes megszüntetni a tényleges versenyt az érintett piacon. azáltal hogy piaci magatartását csak viszonylag kis mértékben befolyásolja versenytársainak, vevőinek és végső soron a fogyasztóknak a magatartása,.
 E fejezet alkalmazásában az „erőfölény” olyan helyzet, amelyben a vállalkozás az általa képviselt gazdasági erő következtében képes megszüntetni a tényleges versenyt az érintett piacon, azáltal, hogy piaci magatartását csak viszonylag kis mértékben befolyásolja versenytársainak, beszállítóinak, vevőinek és végső soron a fogyasztóknak a magatartása. ”
Módosítás 143
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 e pont (új)
1308/2013/EU rendelet
210 cikk
26e.  A 210. cikk helyébe a következő szöveg lép:
210. cikk
 „210. cikk
Megállapodások és összehangolt magatartások elismert szakmaközi szervezetekben
 Megállapodások és összehangolt magatartások elismert szakmaközi szervezetekben
(1)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 157. cikke (1) bekezdésének c) pontjában és a tej- és tejtermékágazat tekintetében az e rendelet 157. cikke (3) bekezdésének c) pontjában felsorolt tevékenységeket, illetve az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata esetében az e rendelet 162. cikkében felsorolt tevékenységeket végző, az e rendelet 157. cikke szerint elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira.
 (1)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 157. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt célok, illetve az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata esetében az e rendelet 162. cikkében felsorolt célok eléréséhez szükséges, az e rendelet 157. cikke szerint elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira.
Az e bekezdés első albekezdésében említett feltételeket teljesítő megállapodások, döntések és összehangolt magatartások minden ilyen természetű előzetes döntés igénye nélkül érvényesek és alkalmazandók. Mindazonáltal, az e rendelet 157. cikke szerint elismert szakmaközi szervezetek felkérhetik a Bizottságot arra, hogy adjon ki egy véleményt az ilyen megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetőségéről az EUMSZ 39. cikkében foglalt célokkal. A Bizottság késedelem nélkül kezeli a vélemény iránti megkereséseket, és a hiánytalan kérelem átvételétől számított négy hónapon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek. A Bizottság saját hatáskörben vagy egy tagállam kérésére kezdeményezheti egy vélemény tartalmi módosítását, különösen, ha a kérelmező pontatlan információkat szolgáltatott vagy visszaélt a véleménnyel.
(2)  Az (1) bekezdés alkalmazandó, feltéve, hogy:
 (2)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az e rendelet 157. cikke (1) bekezdésének c) pontjában felsorolt céloktól, illetve az olívaolaj és az étkezési olajbogyó ágazata esetében az e rendelet 162. cikkében felsorolt céloktól eltérő tevékenységekre vonatkozó, az e rendelet 157. cikke szerint elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira, döntéseire és összehangolt magatartásaira, feltéve, hogy:
a)  az abban említett megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról a Bizottság értesítést kapott; és
 a)  az abban említett megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról a Bizottság értesítést kapott; és
b)  az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság nem állapította meg, hogy e megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal.
 b)  az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság nem állapította meg, hogy e megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal.
Amennyiben azonban a Bizottság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal, ezt a megállapítását a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell megtennie.
 Amennyiben azonban a Bizottság azt állapítja meg, hogy az (2) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal, ezt a megállapítását a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell megtennie.
(3)  Az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kéthónapos időszak lejártáig nem léptethetők hatályba.
 (3)  Az (2) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kéthónapos időszak lejártakor lépnek hatályba.
(4)  Az uniós szabályokkal mindenképpen összeegyeztethetetlennek kell minősíteni azokat a megállapodásokat, döntéseket és összehangolt magatartásokat, amelyek:
 (4)  Az uniós szabályokkal mindenképpen összeegyeztethetetlenek azok a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások, amelyek:
a)  az Unión belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;
 a)  az Unión belül a piac bármilyen formában történő felosztásához vezethetnek;
b)  befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;
 b)  befolyásolhatják a piacszervezés zavartalan működését;
c)  a verseny olyan jellegű torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett KAP-célok eléréséhez;
 c)  a verseny olyan jellegű torzulásait okozhatják, amelyek nem feltétlenül szükségesek a szakmaközi szervezet tevékenysége során követett KAP-célok eléréséhez;
d)  árak vagy kvóták rögzítését vonják maguk után;
 d)  rögzített ár vagy rögzített mennyiség alkalmazását vonják maguk után;
e)  hátrányos megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek az adott termékek jelentős részének vonatkozásában.
 e)  hátrányos megkülönböztetéshez vagy a verseny megszűnéséhez vezethetnek az adott termékek jelentős részének vonatkozásában.
(5)  Ha a Bizottság a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kéthónapos időszak lejártát követően úgy találja, hogy az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei nem teljesülnek, akkor a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
 (5)  Ha a Bizottság úgy találja, hogy nem teljesültek vagy a továbbiakban már nem teljesülnek az (1) bekezdés alkalmazásának feltételei, illetve a (2) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett kéthónapos időszak lejártát követően a (2) bekezdésben említett feltételek, akkor a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül határozatot hoz, amelyben kimondja, hogy a jövőben a szóban forgó megállapodásra, döntésre vagy összehangolt magatartásra az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése alkalmazandó.
Az említett bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet határozatról való értesítésének időpontját megelőzően, kivéve, ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) bekezdésben biztosított mentességgel.
 Az említett bizottsági határozat nem alkalmazandó az érintett szakmaközi szervezet határozatról való értesítésének időpontját megelőzően, kivéve, ha a szóban forgó szakmaközi szervezet helytelen tájékoztatást adott vagy visszaélt az (1) vagy (2) bekezdésben biztosított mentességgel.
(6)  Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire is. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.
 (6)  Több évre szóló megállapodások esetében az első évben tett értesítés érvényes a megállapodás következő éveire is. Mindemellett ebben az esetben a Bizottság saját kezdeményezésére vagy egy másik tagállam kérésére bármikor összeférhetetlenséget állapíthat meg.
(7)  A Bizottság az e cikk egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 (7)  A Bizottság az e cikk egységes alkalmazásához szükséges intézkedéseket meghatározó végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ”
Módosítás 144
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 f pont (új)
1308/2013/EU rendelet
210 a cikk (új)
26f.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„210a. cikk
Vertikális fenntarthatósági kezdeményezések
(1)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az 1. cikk (2) bekezdésében említett termékekhez kapcsolódó olyan vertikális megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amelyek célja az uniós vagy nemzeti jogszabályok által kötelezően előírtaknál szigorúbb környezetvédelmi, állategészségügyi vagy állatjóléti szabványok alkalmazása, feltéve, hogy az ezek által biztosított, a köz érdekét szolgáló előnyök felülmúlják a fogyasztókat érő hátrányokat, valamint feltéve, hogy csak a céljuk eléréséhez feltétlenül szükséges korlátozásokat írnak elő.
(2)  Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó az (1) bekezdésben említett megállapodásokra, döntésekre és összehangolt magatartásokra, amennyiben:
a)  az abban említett megállapodásokról, döntésekről és összehangolt magatartásokról a Bizottság értesítést kapott; valamint
b)  az összes kért információ kézhezvételét követő két hónapon belül a Bizottság nem állapította meg, hogy e megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal.
Amennyiben azonban a Bizottság azt állapítja meg, hogy az (1) bekezdésben említett megállapodások, döntések és összehangolt magatartások összeegyeztethetetlenek az uniós szabályokkal, ezt a megállapítását a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül kell megtennie.
Módosítás 145
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 g pont (új)
1308/2013/EU rendelet
214a cikk
26g.  A 214a. cikk helyébe a következő szöveg lép:
214a. cikk
 214a. cikk
Nemzeti kifizetések bizonyos ágazatok számára Finnországban
 Nemzeti kifizetések bizonyos ágazatok számára Finnországban
A Bizottság engedélye alapján Finnország a 2014–2020 közötti időszakban is nyújthatja a termelőknek azokat a nemzeti támogatásokat, amelyeket a 2013-as évben az 1994-es csatlakozási okmány 141. cikke alapján nyújtott számukra, amennyiben teljesülnek az alábbi feltételek:
 A Bizottság engedélye alapján Finnország a 2021–2027 közötti időszakban is nyújthatja a termelőknek a 2020-ban nyújtott nemzeti támogatásokat, feltéve, hogy:
a)  a jövedelemtámogatás összege az egész időszak alatt fokozatosan csökken és 2020-ban nem haladja meg a 2013-ban nyújtott összeg 30 %-át; valamint
 a)  a jövedelemtámogatás teljes összege az egész időszak alatt fokozatosan csökken, és
b)  ennek a lehetőségnek az igénybevétele előtt teljes mértékben kihasználták az érintett ágazatok számára a KAP keretében rendelkezésre álló támogatási rendszereket.
 b)  ennek a lehetőségnek az igénybevétele előtt teljes mértékben kihasználták az érintett ágazatok számára a KAP keretében rendelkezésre álló támogatási rendszereket.
A Bizottság engedélyének elfogadásához nem kell alkalmazni az e rendelet [229. cikkének (2), illetve (3) bekezdésében említett eljárást.
 A Bizottság engedélyének elfogadásához nem kell alkalmazni az e rendelet 229. cikkében említett eljárást. ”
Módosítás 146
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 h pont (új)
1308/2013/EU rendelet
IV rész – II a fejezet (új) – 218a cikk (új)
26h.  A IV. cím a következő fejezettel és cikkel egészül ki:
„IIa. fejezet
A mezőgazdasági termékpiacok átláthatósága
218a. cikk
A mezőgazdasági piacok uniós megfigyelőközpontja
(1)  A Bizottság az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc átláthatóságának növelése, a gazdasági szereplők és valamennyi állami hatóság lehetőségeinek megvilágítása, valamint a piaci fejlemények azonosításának és rögzítésének elősegítése érdekében létrehozza a mezőgazdasági piacok európai megfigyelőközpontját (a megfigyelőközpont).
(2)  A megfigyelőközpont legalább az 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott következő mezőgazdasági ágazatokat fedi le:
a)  gabonák;
b)  cukor, cukorrépa és cukornád;
c)  olívaolaj;
d)  zöldség és gyümölcs;
e)  bor;
f)  tej- és tejtermékek;
g)  marha- és borjúhús;
h)  sertéshús;
i)  juh- és kecskehús;
j)  baromfihús.
(3)  A megfigyelőközpont összegyűjti az elemzésekhez és tanulmányokhoz szükséges statisztikai adatokat és információkat az alábbiakkal kapcsolatban:
a)  termelés és beszállítás;
b)  árképzési mechanizmus és – a lehetőségekhez mérten – haszonkulcsok az agrár-élelmiszeripari ellátási lánc minden szintjén az Unióban és a tagállamokban;
c)  ártrendek és – a lehetőségekhez mérten – haszonkulcsok az élelmiszeripari ellátási lánc minden szintjén az Unióban és a tagállamokban, valamint az összes mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari ágazatban;
d)  rövid és középtávú piaci előrejelzések;
e)  a mezőgazdasági termékek import- és exporttrendjei, különösen az Unió területére importált mezőgazdasági termékekhez tartozó vámkontingensek kimerítése.
A megfigyelőközpont éves jelentéseket készít, amelyek tartalmazzák az első albekezdésben említett elemeket, és a jelentéseket megküldi az Európai Parlament és a Tanács részére.
(4)  A tagállamok összegyűjtik a (3) bekezdésben említett adatokat a mezőgazdasági termékeket feldolgozó vállalkozásoktól vagy a mezőgazdasági termékek kereskedelmével foglalkozó egyéb gazdasági szereplőktől, és megküldik azokat a megfigyelőközpontnak.
Ezeket az adatokat bizalmas adatnak kell tekinteni, és a megfigyelőközpont gondoskodik arról, hogy az egyes gazdasági szereplők konkrét árai vagy neve ne kerüljenek nyilvánosságra.
A Bizottság az e cikk alkalmazását szolgáló értesítési és jelentési rendszer létrehozása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
Módosítás 147
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 i pont (új)
1308/2013/EU rendelet
218 b cikk (új)
26i.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„218b. cikk
A piaci zavarok jelzésére szolgáló korai előrejelző mechanizmus és riasztási küszöbértékek
(1)  A megfigyelőközpont létrehoz egy korai előrejelző mechanizmust és meghatározza a riasztási küszöbértékeket, valamint a vonatkozó riasztási küszöbértékek túllépése esetén értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot a lehetséges piaci zavarokról, különösen azokról, amelyeket a belső vagy külső piacokon jelentkező jelentős áremelkedések vagy árcsökkenések, illetve hasonló hatású egyéb események vagy körülmények okoznak.
A riasztási küszöbértéket akkor állapítják meg,
a)  ha a súlyozott piaci átlagár a heti árak esetében [X] egymást követő héten keresztül, a havi árak esetében pedig [X] egymást követő hónapon keresztül – a legmagasabb és a legalacsonyabb referenciaértékek eltávolítását követően – alacsonyabb az átlagár [XX%]-ánál;
b)  ha a súlyozott piaci átlagár a heti árak esetében [X] egymást követő héten keresztül, a havi árak esetében pedig [X] egymást követő hónapon keresztül – a legmagasabb és a legalacsonyabb referenciaértékek eltávolítását követően – magasabb az átlagár [XX%]-ánál.
A Bizottság a legkésőbb megfigyelőközpont értesítésétől számított 30 napon belül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az érintett termék piaci helyzetéről, a piaci zavarok okairól, valamint adott esetben a lehetséges meghozandó intézkedésekről, különös tekintettel az e rendelet II. része I. címének I. fejezetében és/vagy a 219., 220., 221. és 222. cikkben előírt intézkedésekre, vagy megindokolja, hogy miért nem hozott ilyen intézkedéseket.
Módosítás 148
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 j pont (új)
1308/2013/EU rendelet
219 cikk
26j.  A 219. cikk helyébe a következő szöveg lép:
219. cikk
 „219. cikk
A piaci zavarokkal szembeni intézkedések
 A piaci zavarokkal szembeni, valamint a piaci zavarok kezelésére szolgáló intézkedések
(1)  Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés piaci zavar kialakulásának veszélyével fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűsíthetően fennmaradnak vagy tovább romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a EUMSZ-nek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával, a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghozza az adott piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket, mely utóbbi intézkedések azonban csak abban az esetben hozhatók meg, ha az e rendelet szerinti egyéb intézkedések elégtelennek bizonyulnak.
 (1)  Annak érdekében, hogy hatékonyan és eredményesen lehessen fellépni azokban az esetekben, amikor a belső vagy a külső piacokon bekövetkező jelentős áremelkedés vagy -csökkenés piaci zavar kialakulásának veszélyével fenyeget, illetve amikor egyéb, a piacot jelentősen megzavaró vagy ennek veszélyét előrevetítő események és körülmények merülnek fel, és ha ez a helyzet vagy annak a piacra gyakorolt hatásai valószínűsíthetően fennmaradnak vagy tovább romlanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a EUMSZ-nek megfelelően megkötött nemzetközi megállapodásokból származó kötelezettségvállalások tiszteletben tartásával, a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghozza az adott piaci helyzet kezeléséhez szükséges intézkedéseket.
Amennyiben piaci zavar kialakulásával fenyegető, az e bekezdés első albekezdésében említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, a 228. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.
 Amennyiben piaci zavar kialakulásával fenyegető, az e bekezdés első albekezdésében említett esetben rendkívül sürgető okok azt szükségessé teszik, a 228. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e bekezdés első albekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.
E rendkívül sürgető okok között szerepelhetnek az olyan helyzetek, amikor azonnal fel kell lépni a piaci zavar kezelése vagy megelőzése érdekében, mivel a piaci zavar kialakulásának veszélye olyan gyorsan vagy váratlanul jelentkezik, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezelése vagy annak megakadályozása érdekében, hogy a piaci zavar kialakuljon, fennmaradjon, és súlyosabb vagy elhúzódó piaci zavarrá fajuljon, illetve amikor az azonnali fellépés késleltetése a piaci zavar tényleges bekövetkezéséhez vagy súlyosbításához vezetne, illetve a későbbiekben már több intézkedést tenne szükségessé a veszély vagy zavar orvoslására, vagy pedig káros hatást gyakorolna a termelésre vagy a piaci feltételekre.
 E rendkívül sürgető okok között szerepelhetnek az olyan helyzetek, amikor azonnal fel kell lépni a piaci zavar kezelése vagy megelőzése érdekében, mivel a piaci zavar kialakulásának veszélye olyan gyorsan vagy váratlanul jelentkezik, hogy azonnali fellépésre van szükség a helyzet hatékony és eredményes kezelése vagy annak megakadályozása érdekében, hogy a piaci zavar kialakuljon, fennmaradjon, és súlyosabb vagy elhúzódó piaci zavarrá fajuljon, illetve amikor az azonnali fellépés késleltetése a piaci zavar tényleges bekövetkezéséhez vagy súlyosbításához vezetne, illetve a későbbiekben már több intézkedést tenne szükségessé a veszély vagy zavar orvoslására, vagy pedig káros hatást gyakorolna a termelésre vagy a piaci feltételekre.
Ezen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait, export-visszatérítéseket állapíthatnak meg, vagy részben vagy teljes körűen felfüggeszthetik a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében.
 Ezen intézkedések – a piaci zavarnak vagy a piaci zavar veszélyének kezeléséhez szükséges mértékben és időtartamra – kiterjeszthetik vagy módosíthatják az e rendeletben foglalt és a stratégiai tervekről szóló rendelet III. fejezetének 39–63. cikkében foglalt egyéb intézkedések hatályát, időbeli tartamát vagy más aspektusait, megerősíthetik az importellenőrzéseket, vagy részben vagy teljes körűen felfüggeszthetik vagy kiigazíthatják a behozatali vámokat, többek között bizonyos mennyiségek vagy időszakok tekintetében. Ezek az intézkedések a gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó belépési rendszer kiigazítására is vonatkozhatnak, miután konzultáltak az Unióba exportáló harmadik országokkal.
(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések nem alkalmazandók az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt termékekre.
 (2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedések nem alkalmazandók az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt termékekre.
Ugyanakkor a Bizottság a 228. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján döntést hozhat arról, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket alkalmazni kell az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt egy vagy több termékre.
 Ugyanakkor a Bizottság a 228. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján döntést hozhat arról, hogy az (1) bekezdésben említett intézkedéseket alkalmazni kell az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt egy vagy több termékre.
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések alkalmazásához szükséges eljárási szabályokat és technikai kritériumokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 (3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadhatja az e cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések alkalmazásához szükséges eljárási szabályokat és technikai kritériumokat. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ”
Módosítás 149
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 k pont (új)
1308/2013/EU rendelet
219 a cikk (új)
26k.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„219a. cikk
Mennyiségcsökkentési rendszer
(1)  Súlyos piaci egyensúlyhiány esetén, illetve amennyiben azt a termelési technikák lehetővé teszik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet azzal kapcsolatos kiegészítése céljából, hogy az 1. cikk (2) bekezdésében említett ágazatban támogatást nyújtsanak azon termelők számára, akik egy meghatározott időszakban – az előző év azonos időszakához képest – uniós szinten csökkentik a termékszállításukat.
E rendszer hatékony és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a felhatalmazáson alapuló jogi aktus meghatározza a következőket:
a)  a csökkentési rendszer keretében uniós szinten csökkentendő maximális szállítási volumen vagy mennyiség;
b)  a csökkentési időszak időtartama és szükség esetén meghosszabbítása;
c)  a csökkentett volumennek vagy mennyiségnek megfelelő támogatás összege és finanszírozási rendszere;
d)  a kérelmezők támogathatóságára és a támogatási kérelmek elfogadására vonatkozó feltételek;
e)  a program végrehajtásának speciális feltételei.
(2)  A támogatás nyújtásának alapelve, hogy a termelőknek a székhelyük szerinti tagállamokban az érintett tagállam által meghatározott módszerek alapján kell a kérelmüket benyújtani.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a csökkentési támogatás iránti kérelmeket a termelők nevében elismert szervezetek vagy a nemzeti jogszabályok alapján létrehozott szövetkezetek és/vagy egyéni termelők nyújthatják be. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a támogatás teljes összege eljusson a termékszállításukat ténylegesen csökkentő termelőkhöz.
Módosítás 150
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 l pont (új)
1308/2013/EU rendelet
219 b cikk (új)
26l.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„219b. cikk
Termelésstabilizáló intézkedések súlyos piaci zavarok idején
(1)  Amennyiben a Bizottság a 219a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadott el, abban az esetben, ha a súlyos piaci egyensúlyhiány várhatóan továbbra is fennáll vagy a helyzet tovább romlik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet annak érdekében történő kiegészítése céljából, hogy a 219a. cikk szerinti intézkedéseket kiegészítendő az 1. cikk (2) bekezdésében említett ágazatban illetéket vessenek ki minden olyan termelőre, aki az előző év azonos időszakához képest növeli a termékszállítását:
a)  kellően indokolt esetben a 219a. cikkben meghatározott ugyanazon időszakban;
b)  egy új csökkentési időszakban, ha a termelők 219a. cikk szerinti részvétele nem volt elegendő a piaci egyensúly helyreállításához.
(2)  Az (1) bekezdésben említett intézkedés elindításakor a Bizottság figyelembe veszi a termelési költségek – különösen a beszerzési költségek – alakulását.
(3)  E rendszer hatékony és megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a következők meghatározásával történő kiegészítése céljából:
a)  a csökkentési időszakban a termelésüket növelő termelőkre kivetett illeték összege, valamint az ezzel kapcsolatos feltételek;
b)  e rendszer végrehajtására és a 219a. cikkben említett termeléscsökkentési rendszerrel való kiegészítésére vonatkozó konkrét feltételek.
(4)  Ezen intézkedéseket szükség esetén az e rendelet szerinti, különösen a 222. cikkben meghatározott egyéb intézkedések is kísérhetik.
Módosítás 247
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 m pont (új)
1308/2013/EU rendelet
220 cikk
26m.  A 220. cikk helyébe a következő szöveg lép:
220. cikk
 „220. cikk
Az állatbetegségekhez, valamint a közegészségügyi, illetve állat- és növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedések
 Az állatokat és növényeket sújtó betegségekhez és a növényi kártevőkhöz valamint a közegészségügyi, illetve állat- és növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó intézkedések
(1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el a nehéz helyzetbe került piac tekintetében az alábbiak figyelembevétele érdekében:
 (1)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján rendkívüli támogatási intézkedéseket fogadhat el a nehéz helyzetbe került piac tekintetében az alábbiak figyelembevétele érdekében:
a)  az Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásai, amelyek az állatbetegségek terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából eredhetnek; továbbá
 a)  az Unión belüli és a harmadik országokkal folytatott kereskedelem azon korlátozásai, amelyek az állat- és növénybetegségek vagy növényi kártevők terjedésének megakadályozását célzó intézkedések alkalmazásából eredhetnek; továbbá
b)  azon súlyos piaci zavarok, amelyek közvetlenül a fennálló közegészségügyi, illetve állat- vagy növény-egészségügyi és növénybetegségekből eredő veszélyekből fogyasztói bizalomvesztésre vezethetők vissza.
 b)  azon súlyos piaci zavarok, amelyek közvetlenül a fennálló közegészségügyi, illetve állat- vagy növény-egészségügyi és növénybetegségekből eredő veszélyekből fogyasztói bizalomvesztésre vezethetők vissza.
E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések a következő ágazatok bármelyike esetében alkalmazandók:
 (2)  Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsorolt termékek kivételével minden más mezőgazdasági termékre alkalmazandók.
a)  marha- és borjúhús;
b)  tej és tejtermékek;
c)  sertéshús;
d)  juh- és kecskehús;
e)  tojás;
f)  baromfihús.
A közegészségügyi vagy növény-egészségügyi veszélyekből eredő fogyasztói bizalomvesztéshez kapcsolódó, az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontja szerinti intézkedések – az I. melléklet XXIV. részének 2. szakaszában felsoroltak kivételével – az összes többi mezőgazdasági termék esetében is alkalmazandók.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 228. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek révén kibővíti az e bekezdés első két albekezdésében felsorolt termékek körét.
 A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 228. cikkben említett sürgősségi eljárásnak megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek révén kibővíti az e bekezdés első albekezdésében felsorolt termékek körét.
(3)  Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az érintett tagállam kérésére kell meghozni.
 (3)  Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket az érintett tagállam kérésére kell meghozni.
(4)  Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam haladéktalanul megtette a betegség felszámolásához szükséges egészségvédelmi és állat-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely a szóban forgó piac támogatásához feltétlenül szükséges.
 (4)  Az (1) bekezdés első albekezdésének a) pontja szerinti intézkedéseket csak akkor lehet meghozni, ha az érintett tagállam haladéktalanul megtette a betegség felszámolásához, valamint a kártevők nyomon követéséhez, ellenőrzéséhez vagy kiirtásához szükséges egészségvédelmi és állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket, továbbá csak abban a mértékben és arra az időtartamra, amely a szóban forgó piac támogatásához feltétlenül szükséges.
(5)  Az Unió az (1) bekezdés szerinti intézkedésekhez a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.
 (5)  Az Unió az (1) bekezdés szerinti intézkedésekhez a tagállamok által viselt kiadások 50 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.
A marha- és borjúhúságazat, a tej- és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban az Unió a száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.
 A marha- és borjúhúságazat, a tej- és a tejtermékágazat, a sertéshúságazat, valamint a juh- és kecskehúságazat tekintetében azonban az Unió a száj- és körömfájás elleni küzdelem esetében a kiadások 60 %-ával egyenértékű társfinanszírozást nyújt.
(6)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, ez ne vezessen a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.
 (6)  A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a termelők hozzájárulnak a tagállamok által viselt kiadásokhoz, az nem vezet a különböző tagállamok termelői közti verseny torzulásához.”
Módosítás 151
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 n pont (új)
1308/2013/EU rendelet
V rész – I fejezet – 4 szakasz – cím
26n.  A 4. szakasz címének helyébe a következő szöveg lép:
Megállapodások és döntések a piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején
 A piaci zavarok megelőzését, valamint a súlyos piaci egyensúlyhiány kezelését célzó megállapodások és döntések
Módosítás 152
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 o pont (új)
1308/2013/EU rendelet
222 cikk
26o.  A 222. cikk helyébe a következő szöveg lép:
222. cikk
 222. cikk
Az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazása
 Az EUMSZ 101. cikke (1) bekezdésének alkalmazása
(1)  A piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok idején a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek értelmében az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők társulásai vagy az ilyen szervezetek által alkotott társulások, illetve az elismert termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek társulásai és az elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira és döntéseire az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett ágazatok egyikében sem, feltéve, hogy a szóban forgó megállapodások és döntések nem ássák alá a belső piac megfelelő működését, kizárólag az érintett ágazat stabilizálására irányulnak, és az alábbi kategóriák közül egynek vagy többnek a keretébe tartoznak:
 (1)  A piacon uralkodó súlyos egyensúlytalanságok megelőzése érdekében a 2019. cikkel összhangban a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek értelmében az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a mezőgazdasági termelők, a mezőgazdasági termelők társulásai vagy az ilyen szervezetek által alkotott társulások, illetve az elismert termelői szervezetek, az elismert termelői szervezetek társulásai és az elismert szakmaközi szervezetek megállapodásaira és döntéseire az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett ágazatok egyikében sem, feltéve, hogy a szóban forgó megállapodások és döntések nem ássák alá a belső piac megfelelő működését, kizárólag az érintett ágazat stabilizálására irányulnak, és az alábbi kategóriák közül egynek vagy többnek a keretébe tartoznak:”;
a)  piacról történő árukivonás vagy a termékek ingyenes szétosztása;
 a)  piacról történő árukivonás vagy a termékek ingyenes szétosztása;
b)  feldolgozás;
 b)  feldolgozás;
c)  magántárolás;
 c)  magántárolás;
d)  közös promóciós intézkedések;
 d)  közös promóciós intézkedések;
e)  minőségi követelményekkel kapcsolatos megállapodások;
 e)  minőségi követelményekkel kapcsolatos megállapodások;
f)  a növényeket és állatokat sújtó kártevők és betegségek Unión belüli terjedésének megakadályozásához vagy az Unióban bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek kezeléséhez szükséges mezőgazdasági inputanyagok közös beszerzése;
 f)  a növényeket és állatokat sújtó kártevők és betegségek Unión belüli terjedésének megakadályozásához vagy az Unióban bekövetkezett természeti katasztrófák következményeinek kezeléséhez szükséges mezőgazdasági inputanyagok közös beszerzése;
g)  a termelés ideiglenes tervezése, figyelembe véve a termelési ciklus sajátos jellegét.
 g)  a termelés ideiglenes tervezése, figyelembe véve a termelési ciklus sajátos jellegét.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban meghatározza a mentesség tárgyi és földrajzi hatályát és a (3) bekezdésre is figyelemmel a mentesség alkalmazásának időtartamát. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 A Bizottság végrehajtási jogi aktusokban meghatározza a mentesség tárgyi és földrajzi hatályát és a (3) bekezdésre is figyelemmel a mentesség alkalmazásának időtartamát. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
(1a)  Az elismert termelői szervezetek, termelői szervezetek elismert társulásai vagy elismert szakmaközi szervezetek által az (1) bekezdés tekintetében elfogadott megállapodások és döntések a 164. cikkel összhangban kiterjeszthetők a tagállam által megállapított feltételek szerint. A szabályok kiterjesztése nem lépheti túl a (3) bekezdésben említett időkeretet.
(3)  Az (1) bekezdésben említett megállapodások és döntések legfeljebb hat hónapig maradhatnak érvényben.
 (3)  Az (1) bekezdésben említett megállapodások és döntések legfeljebb hat hónapig maradhatnak érvényben.
A Bizottság ugyanakkor végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben további, legfeljebb hathónapos időszakra engedélyezi e megállapodások és döntések fenntartását. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 A Bizottság ugyanakkor végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyekben további, legfeljebb hathónapos időszakra engedélyezi e megállapodások és döntések fenntartását. E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni. ”
Módosítás 248
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 p pont (új)
1308/2013/EU rendelet
222 a cikk (új)
26p.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„222a. cikk
A piaci zavarok figyelemmel kísérésére és kezelésére vonatkozó tervek
(1)  Az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések, különösen az e rendelet 1a. cikkének b) pontjában említett egyedi piaci stabilizációs célkitűzés megvalósítása érdekében a Bizottság terveket dolgoz ki a piaci zavarok figyelemmel kísérésére és kezelésére, meghatározva az e rendelet 1. cikkében említett egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó intervenciós stratégiáját.
(2)  A Bizottság beavatkozási stratégiáját a mezőgazdasági piacok 218a. cikkben említett európai megfigyelőközpontjának munkájára alapozza, beleértve a 218b. cikkben előírt korai előrejelző mechanizmust is.
(3)  Piaci zavarok esetén a Bizottság időben és hatékonyan mozgósítja az V. rész I. fejezetében előírt rendkívüli intézkedéseket, adott esetben a II. rész I. címében előírt piaci intervenciós intézkedések mellett, azzal a céllal, hogy gyorsan helyreálljon az egyensúly az érintett piacon, miközben minden érintett ágazat tekintetében a legmegfelelőbb válaszokat adja.
(4)  A Bizottság teljesítménymérési keretet hoz létre, amely végrehajtása során lehetővé teszi a piaci zavarok figyelemmel kísérésére és kezelésére vonatkozó tervekkel kapcsolatos jelentéstételt, a tervek nyomon követését és értékelését.
(5)  A Bizottság minden év november 30-ig éves jelentést tesz közzé a piaci zavarok figyelemmel kísérésére és kezelésére vonatkozó tervek végrehajtásáról, valamint intervenciós stratégiájának javításáról.
Az éves jelentést évente kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, célja pedig a terv teljesítésének értékelése az e rendeletben előírt eszközök hatása, eredményessége, hatékonysága és koherenciája szempontjából, valamint annak értékelése, hogy a Bizottság hogyan használja fel előjogait és a költségvetést a piaci zavarok figyelemmel kísérése, megelőzése és kezelése tekintetében.”
Módosítás 249
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 26 q pont (új)
1308/2013/EU rendelet
223 cikk
26q.  A 223. cikk helyébe a következő szöveg lép:
223. cikk
 „223. cikk
Információközlési kötelezettségek
 Információközlési kötelezettségek
(1)  E rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának monitoringja, elemzése és szabályozása, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, monitoringja, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban lefektetett követelményeknek való megfelelés, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettségek teljesítése céljából a Bizottság a (2) bekezdésben említett eljárással összhangban elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a vállalkozások, tagállamok és harmadik országok által közlendő információkra vonatkozóan. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a lehetséges adatforrások között.
 (1)  E rendelet alkalmazása, a mezőgazdasági termékek piacának monitoringja, elemzése és szabályozása, a piac átláthatóságának biztosítása, a KAP keretébe tartozó intézkedések megfelelő működésének biztosítása, ellenőrzése, monitoringja, értékelése és pénzügyi ellenőrzése, valamint az EUMSZ-nek megfelelően kötött nemzetközi megállapodásokban lefektetett követelményeknek való megfelelés, és ezen belül a megállapodásokban foglalt értesítési kötelezettségek teljesítése céljából a Bizottság a (2) bekezdésben említett eljárással összhangban elfogadhatja a szükséges intézkedéseket a vállalkozások, tagállamok és harmadik országok által közlendő információkra vonatkozóan. Ennek során a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy milyen adatokra van szükség, és milyen szinergiák vannak a lehetséges adatforrások között.
A beérkezett információk nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára is eljuttathatók vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők, feltéve, hogy ennek során figyelembe veszik a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik, és ezen belül az árakra vonatkozó adataik védelméhez fűződő jogos érdekét.
 „A beérkezett információk nemzetközi szervezetek, az Európai és nemzeti értékpapírpiaci hatóságok, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára is eljuttathatók vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők, feltéve, hogy ennek során figyelembe veszik a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik, és ezen belül az árakra vonatkozó adataik védelméhez fűződő jogos érdekét.
A mezőgazdasági termékpiacok és különösen a mezőgazdasági nyersanyagok származékos piacai fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottság a közös piacszervezés révén együttműködik a pénzügyi piacokat felügyelő nemzeti hatóságokkal, amelyek az 596/2014/EU rendelettel (piaci visszaélésekről szóló rendelet) és a 2014/57/EU irányelvvel (piaci visszaélésekről szóló irányelv) összhangban felelősek a mezőgazdasági nyersanyagok származékos pénzügyi eszközeinek felügyeletéért és ellenőrzéséért annak érdekében, hogy azok megfelelően el tudják látni feladataikat.
(2)  Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek megállapítják a következőket:
 (2)  Az információs rendszerek integritásának, valamint a továbbított dokumentumok és kapcsolódó adatok hitelességének és olvashatóságának biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek megállapítják a következőket:
a)  azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;
 a)  azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;
b)  a feldolgozandó adatok kategóriái és a maximális adatmegőrzési időtartamok, valamint a feldolgozás célja, különösen amennyiben ezen adatokat közzéteszik, illetve harmadik országoknak átadják;
 b)  a feldolgozandó adatok kategóriái és a maximális adatmegőrzési időtartamok, valamint a feldolgozás célja, különösen amennyiben ezen adatokat közzéteszik, illetve harmadik országoknak átadják;
c)  az elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok;(d)az információk közzétételének feltételei;
 c)  az elérhetővé tett információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok;(d)az információk közzétételének feltételei;
d)  az információk közzétételének feltételei.
 d)  az információk közzétételének feltételei.
(2a)  A piac megfelelő szintű átláthatóságának biztosítása érdekében és a szakmai titoktartás tiszteletben tartása mellett a Bizottság a (2) bekezdésben említett eljárással összhangban intézkedéseket fogadhat el, amelyek a különösen átláthatatlanul működő piaci szereplőket arra kötelezhetik, hogy ügyleteiket egy, az információcserét elősegítő elektronikus platformon keresztül hajtsák végre.
(3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat:
 (3)  A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján elfogadja az e cikk alkalmazásához szükséges intézkedéseket, többek között az alábbiakat:
a)  az adatközlés módja;
 a)  az adatközlés módja;
b)  az azon információkra vonatkozó szabályok, amelyekről értesítést kell küldeni;
 b)  az azon információkra vonatkozó szabályok, amelyekről értesítést kell küldeni;
c)  a benyújtandó információk kezelésére, valamint az értesítések tartalmára, formájára, ütemezésére, gyakoriságára és határidőire vonatkozó rendelkezések;
 c)  a benyújtandó információk kezelésére, valamint az értesítések tartalmára, formájára, ütemezésére, gyakoriságára és határidőire vonatkozó rendelkezések;
d)  az információk és dokumentumok tagállamok, nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására, illetve közzétételére vonatkozó rendelkezések, figyelembe véve a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét.
 d)  az információk és dokumentumok tagállamok, nemzetközi szervezetek, valamint harmadik országok illetékes hatóságai számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására, illetve közzétételére vonatkozó rendelkezések, figyelembe véve a személyes adatok védelmét és a vállalkozásoknak az üzleti titkaik védelméhez fűződő jogos érdekét.
E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.
 E végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.”
Módosítás 155
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 27 pont
1308/2013/EU rendelet
225 cikk – a-d pont
27.  A 225. cikk a)–d) pontját el kell hagyni;
 törölve
Módosítás 156
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 27 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
225 cikk
27a.  A 225. cikk helyébe a következő szöveg lép:
225. cikk
 225. cikk
A Bizottság jelentéstételi kötelezettsége
 A Bizottság jelentéstételi kötelezettsége
A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:
 „A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak:
a)   háromévente, és első alkalommal 2016. december 21. a méhészeti ágazattal kapcsolatos, az 55, 56. és 57. cikkben meghatározott intézkedések végrehajtásáról, beleértve a méhkaptár-azonosítási rendszerekkel kapcsolatos legutóbbi fejleményeket is;
b)  2014. június 30-ig és 2018. december 31-ig a piaci helyzet alakulásáról a tej- és tejtermékágazatban, és különösen a 148-151. cikknek, a 152. cikk (3) bekezdésének, a 157. cikk (3) bekezdésének az alkalmazásáról, értékelve különösen a hátrányos helyzetű régiók tejtermelőire és tejtermelésére gyakorolt hatásokat a termelés e régiókban való fenntartásának általános célja tekintetében, és kitérve azokra a lehetséges intézkedésekre is, amelyek a mezőgazdasági termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönzik;
 b)  négyévente, első alkalommal 2022. június 30-ig a piaci helyzet alakulásáról a tej- és tejtermékágazatban, és különösen a 148–151., a 161. és a 157. cikk alkalmazásáról, értékelve különösen a hátrányos helyzetű régiók tejtermelőire és tejtermelésére gyakorolt hatásokat a termelés e régiókban való fenntartásának általános célja tekintetében, és kitérve azokra a lehetséges intézkedésekre is, amelyek a mezőgazdasági termelőket közös termelési megállapodások megkötésére ösztönzik;
c)  2014. december 31-ig arról, hogy az iskolagyümölcs- és iskolazöldség-programot ki lehetne-e terjeszteni az olívaolajra és az étkezési-olajbogyóra is;
d)  2017. december 31-ig a versenyszabályoknak valamennyi tagállam mezőgazdasági ágazatában való alkalmazásáról, különös tekintettel a 209. és 210. cikknek, valamint a 169., 170. és 171. cikknek az érintett ágazatokban való alkalmazásáról;
 d)  2021. december 31-ig, majd háromévente a versenyszabályoknak valamennyi tagállam mezőgazdasági ágazatában való alkalmazásáról, különös tekintettel a 209. és 210. cikk, valamint a 152. cikk alkalmazásáról;
da)  2021. június 30-ig a Bizottság arra vonatkozó stratégiájáról, hogy a rendelet rendelkezései hogyan alkalmazhatók a lehető legjobban azon válságok megelőzése és kezelése érdekében, amelyek az Egyesült Királyság Unióból való kilépését követően következhetnek be a belső mezőgazdasági piacokon;
db)  2021. december 31-ig a 218a. cikkben létrehozott piaci megfigyelőközpontokról, a Bizottság által az értesítéseire adott válaszairól, valamint a válságkezelési eszközök igénybevételéről, különösen a 219., 219a., 219b., 220., 221. és 222. cikkről;
dc)  2021. december 31-ig arról, hogy milyen lehetőségeket kínálnak az új információs és kommunikációs technológiák a Bizottság és a nemzeti hatóságok, illetve a vállalkozások közötti kapcsolatok korszerűbbé tételéhez, többek között a közbeszerzések fokozottabb átláthatóságának biztosítása érdekében;
e)  2023. július 31-ig a 23a. cikk (2) bekezdésében említett elosztási kritériumok alkalmazására vonatkozóan;
 e)  2023. július 31-ig a 23a. cikk (2) bekezdésében említett elosztási kritériumok alkalmazására vonatkozóan;
f)  2023. július 31-ig a 23a. cikk (4) bekezdésében említett átcsoportosításoknak az iskolagyümölcs és -zöldség, valamint az iskolatej kiosztásával kapcsolatban a program eredményességére gyakorolt hatásra vonatkozóan.
 f)  2023. július 31-ig a 23a. cikk (4) bekezdésében említett átcsoportosításoknak az iskolagyümölcs és -zöldség, valamint az iskolatej kiosztásával kapcsolatban a program eredményességére gyakorolt hatásra vonatkozóan. ”
Módosítás 157
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
I melléklet – IX rész – 1 táblázat – 9 a sor (új)
28a.  Az I. melléklet IX. része a táblázat „ex 07 09” sora után a következő új sorral egészül ki:
„0709 60 99
Más paprika (csípős és nem csípős paprika)”
Módosítás 250
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 28 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
I MELLÉKLET – XXXIII RÉSZ (új)
28b.  Az I. melléklet a következő résszel egészül ki:
„XXIIIa. RÉSZ
Állati genetikai termékek
01012100 – Fajtatiszta tenyészló
010221 – Fajtatiszta háziasított szarvasmarha tenyészállat
01022110 – Fajtatiszta háziasított szarvasmarha tenyészállat (üsző)
01022190 – Fajtatiszta háziasított szarvasmarha tenyészállat (kivéve a 01012110 vagy a 01012130)
01023100 – Fajtatiszta tenyészbivaly
01029020 – Élő fajtatiszta tenyészmarha (kivéve a 010221 vagy a 01023100)
01031000 – Fajtatiszta tenyészsertés
01041010 – Fajtatiszta tenyészjuh
01051111 − Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok: Nőivarú nagyszülő és szülő csibe, tojóhibrid
01051119 − Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasok: nőivarú nagyszülő és szülő csibe, kivéve a 01051111
010641 – Apis mellifera fajba tartozó, élő fajtatiszta méhanyák
04071100 – Keltetésre szánt, megtermékenyített tojás a Gallus domesticus fajba tartozó szárnyasokból
040719 – Keltetésre szánt, megtermékenyített tojás, kivéve a 04071100
04071911 – Keltetésre szánt, megtermékenyített pulyka- vagy libatojás
04071919 – Keltetésre szánt, megtermékenyített baromfitojás, kivéve a Gallus domesticus fajba tartozó baromfi tojásai, illetve a pulyka- vagy libatojás
04071990 – Keltetésre szánt, megtermékenyített tojás, kivéve a baromfitojás
05111000 – Szarvasmarhafélék spermája
05119985 – Máshol nem említett, a 05111000-tól eltérő állati termék (beleértve a nem szarvasmarhaféle emlősállatok spermáját, emlősállatok petesejtjeit és embrióit is)”
Módosítás 159
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 29 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
II melléklet – IX rész
29a.  A II. melléklet IX. része helyébe a következő szöveg lép:
IX. rész
 IX. rész
A méhészeti ágazatra vonatkozó fogalommeghatározások
 A méhészeti ágazatra vonatkozó fogalommeghatározások
(1)  Méznek 2010/110/EK tanácsi irányelv szerinti méz minősül, ideértve a méz főbb típusait is.
 1.  Méznek a 2001/110/EK tanácsi irányelv szerinti méz minősül, ideértve a méz főbb típusait is.
(2)  „Méhészeti termékek”: méz, méhviasz, méhpempő, méhszurok vagy virágpor.
 2.  „Méhészeti termékek”: méz, méhviasz, méhpempő, méhszurok vagy virágpor.
„2a. „méhviasz”: az Apis mellifera méhfajta dolgozó méhei viaszmirigyeinek váladékából előállított és a méhkas építésére használt anyag.”
2b.  „Méhpempő”: a dolgozó méhek hátsó garati és áll alatti mirigyváladékainak keveréke, adalékanyagok nélkül. Ez az anyag a lárvaállapotú és a kifejlett méhanyák tápláléka. Ez egy friss, tiszta, természetes és kezeletlen termék. Egy nyers és természetes élelmiszer, amely mindenféle feldolgozástól (kivéve a szűrést) és adalékanyagtól mentes. A méhpempő színét, ízét és kémiai összetételét a méhekben zajló felszívódási és átalakulási folyamatok határozzák meg, akik az alábbi két táplálékfajtát kapják a méhpempő-előállítás időszakában:
1. típus: pempő, kizárólag mézzel, nektárral és virágporral etetett méhektől;
2. típus: pempő, mézzel, nektárral, virágporral és egyéb tápanyagokkal (fehérjék, szénhidrátok) etetett méhektől.
2c.  „Méhszurok” (propolisz): az Apis mellifera méhfajta dolgozói által bizonyos növényekből begyűjtött, majd átalakított, kizárólag természetes és növényi eredetű szurok, amelyhez hozzáadják saját mirigyváladékaikat (elsősorban méhviaszt és nyálváladékokat). Ezt az anyagot elsősorban a méhkas védelmére használják.
2d.  „Virágpor-granulátum (pellet)”: az Apis mellifera méhfajta dolgozói által begyűjtött virágporszemekből összeállított gömbök, amelyeket hátsó lábaikkal gyúrnak össze méz és/vagy nektár és mirigyváladék segítségével. A méhkolónia fehérjeforrásaként szolgáló természetes anyag, nem tartalmaz adalékanyagokat, és a kaptár bejáratánál takarítják be.
2e.  „Méhpollen” vagy „méhkenyér”: a méhek által a méhkas lépsejtjeiben elhelyezett virágporlabdák, amelyek a jelen lévő enzimek és mikroorganizmusok hatására bizonyos természetes átalakulásokon mentek keresztül. A dajkaméhek használják a méhcsalád táplálására. A lépsejtek viaszán kívül adalékanyagokat nem tartalmazhat.
2f.  „Méhméreg”: a méh méregmirigyének váladéka, amelyet a méhek a kaptár támadói elleni védekezésre használnak. ”
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 30 pont – b pont
1308/2013/EU rendelet
III melléklet – B rész – 1 szakaszt
b)  a B. rész I. szakaszát el kell hagyni;
 törölve
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – I rész – cím
31a.  A VII. melléklet I. részének címe helyébe a következő szöveg lép:
A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák húsa
 A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák és juhok húsa
Módosítás 162
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – I rész – II szakasz
31b.  A VII. melléklet I. részének II. szakasza helyébe a következő szöveg lép:
II.  A tizenkét hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák kategóriákba sorolása a vágóhídon
 „II. A 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák és juhok kategóriákba sorolása a vágóhídon
Vágáskor a 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhákat a gazdasági szereplők az illetékes hatóság felügyelete alatt a következő kategóriák egyikébe sorolják:
 Vágáskor a 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhákat a gazdasági szereplők az illetékes hatóság felügyelete alatt a következő kategóriák egyikébe sorolják:
(A)  V. kategória: a nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák
 (A)  V. kategória: a nyolc hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák
A kategóriát azonosító betű: V;
 A kategóriát azonosító betű: V;
(B)  Z. kategória: legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák
 (B)  Z. kategória: legalább 8 hónapos, de 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarhák
A kategóriát azonosító betű: Z.
 A kategóriát azonosító betű: Z.
„Vágáskor a 12 hónaposnál fiatalabb juhokat a gazdasági szereplők az illetékes hatóság felügyelete alatt a következő kategóriák egyikébe sorolják: A. kategória: a 12 hónapnál fiatalabb juhok vágott teste,
A kategóriát azonosító betű: A.
Ezt a besorolást a szarvasmarhák kísérőokmányában, a szarvasmarha-útlevélben szereplő adatok alapján, vagy ennek hiányában az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet32 5. cikkében előírt számítógépes adatbázis adatai alapján kell elvégezni.
 Ezt a besorolást a szarvasmarhák kísérőokmányában, a szarvasmarha- és juhútlevélben szereplő adatok alapján, vagy ennek hiányában az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet32 5. cikkében előírt számítógépes adatbázis adatai alapján kell elvégezni.
Az e pontban említett feltételek nem vonatkoznak az olyan szarvasmarha-húsra, amelyre 2007. június 29. előtt az 1151/2012/EU rendeletnek megfelelően oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést jegyeztek be.
__________________
 __________________
32 Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.).
 32 Az Európai Parlament és a Tanács 1760/2000/EK rendelete (2000. július 17.) a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről (HL L 204., 2000.8.11., 1. o.). ”
Módosítás 163
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – I rész – III szakasz – 1 a pont (új)
31c.  A VII. melléklet I. részének III. szakasza a következő új bekezdéssel egészül ki:
„1a. A 12 hónaposnál fiatalabb juhok húsát a különböző tagállamokban csak a következő, valamennyi tagállam vonatkozásában meghatározott kereskedelmi megnevezéssel vagy megnevezésekkel szabad forgalmazni:
forgalmazás helye szerinti ország;
használandó kereskedelmi megnevezés: bárány.”
Módosítás 164
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 31 d pont (új)
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – I rész – III szakasz – 3 pont
31d.  A VII. melléklet I. része III. szakaszának 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:
3.  Az (1) bekezdésben szereplő táblázat A) pontjában a „V” kategória esetében felsorolt kereskedelmi megnevezések, valamint az ezekből származtatott új megnevezések kizárólag abban az esetben használhatók, ha az e mellékletben foglalt követelmények teljesülnek.
 „3. Az (1) bekezdésben szereplő táblázat A) pontjában a „V” kategória (szarvasmarha) és „A” kategória (juh) esetében felsorolt kereskedelmi megnevezések, valamint az ezekből származtatott új megnevezések kizárólag abban az esetben használhatók, ha az e mellékletben foglalt követelmények teljesülnek.
Különösen a „veau”, a „telecí”, a „Kalb”, a „μοσχάρι”, a „ternera”, a „kalv”, a „veal”, a „vitello”, a „vitella”, a „kalf”, a „vitela” és a „teletina” kifejezés nem használható 12 hónapnál idősebb szarvasmarha húsának kereskedelmi megnevezéseként, illetve nem szerepelhet ilyen hús címkéjén.
 Különösen a „veau”, a „telecí”, a „Kalb”, a „μοσχάρι”, a „ternera”, a „kalv”, a „veal”, a „vitello”, a „vitella”, a „kalf”, a „vitela” és a „teletina” kifejezés nem használható 12 hónapnál idősebb szarvasmarha húsának kereskedelmi megnevezéseként, illetve nem szerepelhet ilyen hús címkéjén.
Hasonlóképpen a „bárány” kifejezés nem használható a 12 hónaposnál idősebb juhok húsának kereskedelmi megnevezéseként, illetve nem szerepelhet ilyen hús címkéjén. ”
Módosítás 278
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 33 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – II rész – 3 pont – a alpont
(33a)  A VII. melléklet II. részének 3. pontjában az a) pont helyébe a következő szöveg lép:
„a) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 15 és legfeljebb 22 térfogatszázalék
 „a) amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 15 és legfeljebb 22 térfogatszázalék. Kivételes esetben, hosszan tartó érlelésű borok esetében bizonyos, a Bizottság által a 75. cikk (2) bekezdésével összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban felsorolt, eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel rendelkező likőrboroknál ezek a tartalmak eltérhetnek, azzal a feltétellel, hogy:
—  az érlelési folyamatba bevezetett borok eleget tesznek a likőrborok meghatározásának; és
—  az érlelt bor valós alkoholtartalma nem lehet 14 térfogatszázaléknál kevesebb;”
Módosítás 166
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 pont
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – II rész – 18 pont – bevezető rész
18.  Az 1. és a 4–9. pontban említett szőlőből készült termékek megnevezése kiegészíthető az „alkoholmentesített” kifejezéssel, amennyiben az adott termék:
 18.  Az „alkoholmentesített bor” vagy az „alkoholmentesített (a termelésére használt szőlőből készült termékkategória megnevezésével követve)” olyan terméket jelent, amely:
Módosítás 167
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 pont
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – II rész – 18 pont – b pont
b)  a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt alkoholmentesítési eljáráson ment keresztül; valamint
 b)  a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt feltételeknek megfelelő alkoholmentesítési eljáráson ment keresztül; valamint
Módosítás 168
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 pont
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – II rész – 19 pont – bevezető rész
19.  Az 1. és a 4–9. pontban említett szőlőből készült termékek megnevezése kiegészíthető a „részlegesen alkoholmentesített” kifejezéssel, amennyiben az adott termék:
 19.  A „részlegesen alkoholmentesített bor” vagy a „részlegesen alkoholmentesített (a termelésére használt szőlőből készült termékkategória megnevezésével követve)” olyan terméket jelent, amely:
Módosítás 169
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 pont
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – II rész – 19 pont – b pont
b)  a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt alkoholmentesítési eljáráson ment keresztül; valamint
 b)  a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt feltételeknek megfelelő alkoholmentesítési eljáráson ment keresztül; valamint
Módosítás 170
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 pont
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – II rész – 19 pont – c pont
c)  összes alkoholtartalma legfeljebb 0,5 térfogatszázalék, és a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt eljárások elvégzését követően összes alkoholtartalma több mint 20 térfogatszázalékkal csökkent eredeti összes alkoholtartalmához képest.”;
 c)  összes alkoholtartalma legfeljebb 8,5 térfogatszázalék és legalább 0,5 térfogatszázalék, és a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt eljárások elvégzését követően összes alkoholtartalma több mint 20 térfogatszázalékkal csökkent eredeti összes alkoholtartalmához képest.”;
Módosítás 171
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – III rész – 5 pont
32a.  A VII. melléklet III. részének 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:
5.  Az 1., 2. és 3. pontban említett megnevezések nem alkalmazhatók a hivatkozott pontokban említettektől eltérő termékekre.
 „5. Az 1., 2. és 3. pontban említett megnevezések nem alkalmazhatók a hivatkozott pontokban említettektől eltérő termékekre.
Ezeket a megnevezéseket védeni kell továbbá:
a)  a megnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi használatától:
i.  a hasonló vagy az egymás helyettesítésére alkalmas olyan termékek esetében, amelyek nem felelnek meg a vonatkozó fogalommeghatározásnak;
ii.  ha az ilyen használat visszaél a megnevezéshez kapcsolódó jó hírnévvel;
b)  bármely visszaéléstől, utánzástól vagy utalástól, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás összetételét vagy valódi jellegét, vagy a megnevezést a „jellegű”, „típusú”, „módszerrel készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat”, „ízű”, „helyettesítő”, „-szerű” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik;
c)  minden egyéb olyan kereskedelmi megjelöléstől vagy gyakorlattól, amely valószínűleg félrevezeti a fogyasztót a termék valódi jellegével vagy összetételével kapcsolatban.
Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik olyan termékek megnevezésére, amelyek pontos jellege a hagyományos felhasználásból egyértelműen kiderül, és/vagy amennyiben a megnevezést egyértelműen a termék valamely jellemző tulajdonságának leírására alkalmazzák.
 Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik olyan termékek megnevezésére, amelyek pontos jellege a hagyományos felhasználásból egyértelműen kiderül, és/vagy amennyiben a megnevezést egyértelműen a termék valamely jellemző tulajdonságának leírására alkalmazzák. ”
Módosítás 172
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – I függelék – 1 bekezdés – 2 pont – g pont
32b.  A VII. melléklet I. függeléke első bekezdése 2. pontjának g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
g)  Romániában a Podișul Transilvaniei területe;
 „g) Romániában a Podișul Transilvaniei borvidék;”
Módosítás 173
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 32 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
VII melléklet – I függelék – 1 bekezdés – 4 pont – f pont
32c.  A VII. melléklet I. függeléke első bekezdése 4. pontjának f) pontja helyébe a következő szöveg lép:
f)  Romániában a következő régiók szőlővel betelepített területei:
 „f) Romániában a következő régiók szőlővel betelepített területei:
Dealurile Buzăului, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a déli borvidék, beleértve a homokos és egyéb kedvező talajú területeket;
 Dealurile Buzăului, Munteniei és Olteniei, Dealu Mare, Severinului és Plaiurile Drâncei, Colinele Dobrogei, Terasele Dunării, a homoki borvidék és a déli országrész egyéb kedvező talajú területei; ”
Módosítás 174
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 33 a pont (új)
1308/2013/EU rendelet
X melléklet – XI pont – 1 bekezdés
33a.  A X. melléklet XI. pontja 1. bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(1)  Az e rendelet II. melléklete II. része A. szakaszának 6. pontjában említett, szakmán belüli megállapodások választottbírósági záradékokat tartalmaznak.
 „(1) Az e rendelet II. melléklete II. része A. szakaszának 6. pontjában említett, szakmán belüli megállapodások egyeztetési vagy közvetítéses vitarendezési mechanizmust vagy választottbírósági záradékokat tartalmaznak. ”
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 33 b pont (új)
1308/2013/EU rendelet
X melléklet – XI pont – 4 a pont (új)
33b.  A X. melléklet XI. pontja a következő ponttal egészül ki:
„4a. Egy cukorvállalkozás és az érintett cukorrépa-beszállítók értékmegosztási záradékokban is megállapodhatnak, beleértve a piaci nyereséget és veszteséget is, meghatározva, hogy a cukor- vagy más árupiacok releváns árainak alakulása hogyan oszlik meg közöttük.”
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 33 c pont (új)
1308/2013/EU rendelet
XI melléklet
33c.  A XI. mellékletet el kell hagyni.
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 33 d pont (új)
1308/2013/EU rendelet
XII melléklet
33d.  A XII. mellékletet el kell hagyni.
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – 33 e pont (új)
1308/2013/EU rendelet
XIII melléklet
33e.  A XIII. mellékletet el kell hagyni.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)
1151/2012/EU rendelet
1 cikk – 2 bekezdés – b pont
-1.  az 1. cikk (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:
b)  az előállításuk során alkalmazott termelési vagy feldolgozási módszereknek, illetve előállítási vagy forgalmazási helyüknek köszönhetően értéknövelő sajátosságokkal rendelkeznek.
 „b) az előállításuk során alkalmazott termelési vagy feldolgozási módszereknek, illetve előállítási vagy forgalmazási helyüknek és adott esetben a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásuknak köszönhetően értéknövelő sajátosságokkal rendelkeznek. ”
Módosítás 251
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont
(EU)1151/2012 rendelet
5 cikk
2.  Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:
5. cikk
 „5. cikk
Az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó követelmények
 Az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó követelmények
(1)  E rendelet alkalmazásában az „eredetmegjelölés” elnevezés olyan terméket jelöl:
 (1)  E rendelet alkalmazásában az „eredetmegjelölés” elnevezés olyan terméket jelöl:
a)  amely egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;
 a)  amely egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik, vagy egy konkrét helyen hagyományosan használt elnevezést;
b)  amelynek minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők; továbbá
 b)  amelynek minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti tényezőknek és emberi tényezőknek köszönhetők;
c)  amely előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.
 c)  amely előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.
(2)  E rendelet alkalmazásában a „földrajzi jelzés” elnevezés olyan terméket jelöl:
 (2)  E rendelet alkalmazásában a „földrajzi jelzés” elnevezés olyan terméket jelöl:
a)  amely egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik;
 a)  amely egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik, vagy egy konkrét helyen hagyományosan használt elnevezést;
b)  amelynek valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható; valamint
 b)  amelynek valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható; valamint
c)  amely előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.
 c)  amely előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.
(3)  Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére egyes elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az adott termékek nyersanyagai a meghatározott földrajzi területnél nagyobb vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
 (3)  Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére egyes elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az adott termékek nyersanyagai a meghatározott földrajzi területnél nagyobb vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:
a)  a nyersanyag előállítására szolgáló terület jól körülhatárolt;
 a)  a nyersanyag előállítására szolgáló terület jól körülhatárolt;
b)  a nyersanyagok előállítására speciális feltételek vonatkoznak;
 b)  a nyersanyagok előállítására speciális feltételek vonatkoznak;
c)  ellenőrzési intézkedések biztosítják a b) pontban említett feltételek betartását; továbbá
 c)  ellenőrzési intézkedések biztosítják a b) pontban említett feltételek betartását; továbbá
d)  a szóban forgó eredetmegjelöléseket a származási országban 2004. május 1-je előtt eredetmegjelölésként elismerték.
 d)  a szóban forgó eredetmegjelöléseket a származási országban 2004. május 1-je előtt eredetmegjelölésként elismerték.
E bekezdés alkalmazásában kizárólag az élő állat, a hús és a tej tekinthető nyersanyagnak.
 E bekezdés alkalmazásában kizárólag az élő állat, a hús és a tej tekinthető nyersanyagnak.
(4)  Az állati eredetű termékek előállításával kapcsolatos sajátosságok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az eredetmegjelölések esetében az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a takarmány származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan.
 (4)  Az állati eredetű termékek előállításával kapcsolatos sajátosságok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az eredetmegjelölések esetében az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a takarmány származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan.
Ezenkívül az egyes termékek vagy területek sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan.
 Ezenkívül az egyes termékek vagy területek sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan.
E korlátozásoknak és eltéréseknek objektív kritériumok alapján figyelembe kell venniük a minőséget, a felhasználást, az elismert know-how-t, valamint a természeti tényezőket.
 E korlátozásoknak és eltéréseknek objektív kritériumok alapján figyelembe kell venniük a minőséget, a felhasználást, az elismert know-how-t, valamint a természeti tényezőket.”
Módosítás 182
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)
1151/2012/EU rendelet
6 cikk – 2 bekezdés
2a.  a 6. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  Eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.
 „(2) Eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat, és összetéveszthetővé tegye a bejegyzett jelöléssel ellátott termékeket és az érintett növény- vagy állatfajtát.
Ennek vizsgálata során az alábbiakat kell figyelembe venni:
a)  a növény- vagy állatfajta nevének tényleges használata a kereskedelmi megnevezésben;
b)  a nevek bármilyen duplikációja, amely a bejegyzésből eredhet;
c)  a növény- vagy állatfajta használatának mértéke a származási területén kívül.”
Módosítás 252
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont
(EU)1151/2012 rendelet
7 cikk
3.  A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:
7. cikk
 „7. cikk
Termékleírás
 Termékleírás
(1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:
 (1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:
a)  az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék megnevezésére hagyományosan használtak vagy használnak;
 a)  az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék megnevezésére hagyományosan használtak vagy használnak;
b)  a termék leírása, beleértve – adott esetben – a nyersanyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit;
 b)  a termék leírása, beleértve – adott esetben – a nyersanyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit;
c)  az e bekezdés f) pontjának i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – az 5. cikk (3) bekezdésében szereplő követelmények teljesülését igazoló adatok;
 c)  az e bekezdés f) pontjának i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – az 5. cikk (3) bekezdésében szereplő követelmények teljesülését igazoló adatok;
d)  annak igazolása, hogy a termék az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett földrajzi területről származik;
 d)  olyan nyomonkövetési bizonyíték, amely igazolja, hogy a termék az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében említett, meghatározott földrajzi területről származik;
e)  a termék előállítási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoportosulás – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, és azt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie;
 e)  a termék előállítási módjának, valamint – adott esetben – a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának,az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoportosulás – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, és azt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie
f)  az alábbiakat tanúsító adatok:
 f)  az alábbiakat tanúsító adatok:
i.  a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolat; vagy
 i.  az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolat; vagy
ii.  az adott esettől függően a termék valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője és földrajzi eredete közötti, az 5. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolat;
 ii.  az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és az 5. cikk (2) bekezdésében említett földrajzi eredet közötti kapcsolat;
g)  a termékleírásban szereplő előírásoknak a 37. cikk szerinti betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírásokat ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak –, és e hatóságok és szervek konkrét feladatai;
 g)  a termékleírásban szereplő előírásoknak a 37. cikk szerinti betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírásokat ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak –, és e hatóságok és szervek konkrét feladatai;
h)  az érintett termékre vonatkozó bármilyen egyedi címkézési előírás.
 h)  az érintett termékre vonatkozó bármilyen egyedi címkézési előírás.
(2)  Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.
 (2)  Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
 A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”
Módosítás 185
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)
1151/2012/EU rendelet
11 cikk – 2 bekezdés
4a.  a 11. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(2)  A nyilvántartásba bejegyezhetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi jelzések is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele. Az ilyen elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az érintett megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az e rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.
 „(2) A nyilvántartásba bejegyezhetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi jelzések is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele, ha a megállapodás így rendelkezik. Az ilyen elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az érintett megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az e rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó. ”
Módosítás 186
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 4 b pont (új)
1151/2012/EU rendelet
12 cikk
4b.  A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:
12. cikk
 „12. cikk
Elnevezések, szimbólumok és megjelölések
 Elnevezések, szimbólumok és megjelölések
(1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket minden olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket forgalmaz.
 (1)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket minden olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket forgalmaz.
(2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések népszerűsítése céljából uniós szimbólumokat kell kidolgozni.
 (2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések népszerűsítése céljából uniós szimbólumokat kell kidolgozni.
(3)  Az Unióból származó, az e rendeletben megállapított eljárásoknak megfelelően bejegyzett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott termékek címkézésében meg kell jeleníteni az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumokat. Ezen túlmenően a termék bejegyzett elnevezését ugyanabban a látómezőben kell megjeleníteni. A címkézésben meg lehet jeleníteni az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölést, vagy az ezeknek megfelelő „OEM” vagy „OFJ” rövidítést.
 (3)  Az Unióból származó, az e rendeletben megállapított eljárásoknak megfelelően bejegyzett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott termékek címkézésében, reklámanyagában és az érintett termékre vonatkozó dokumentumokban meg kell jeleníteni az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumokat. Ezen túlmenően a termék elnevezését ugyanabban a látómezőben, jól látható helyen kell megjeleníteni, hogy az könnyen észrevehető, tisztán olvasható és adott esetben kitörölhetetlen legyen. Semmilyen körülmények között nem fedhető el, takarható le vagy szakítható meg más írott vagy képi elemmel, illetve bármilyen egyéb köztes dokumentummal. A címkézésben meg lehet jeleníteni az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölést, vagy az ezeknek megfelelő „OEM” vagy „OFJ” rövidítést.
(4)  Ezenkívül a címkézésben a következők is megjeleníthetők: az 5. cikkben említett származási földrajzi terület képi megjelenítése, és az azon tagállamra és/vagy régióra utaló szövegek, ábrák vagy szimbólumok, amelyben az említett származási földrajzi terület található.
 (4)  Ezenkívül a címkézésben a következők is megjeleníthetők: az 5. cikkben említett származási földrajzi terület képi megjelenítése, és az azon tagállamra és/vagy régióra utaló szövegek, ábrák vagy szimbólumok, amelyben az említett származási földrajzi terület található.
(5)  A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül, a 2008/95/EK irányelv 15. cikkében említett együttes, földrajzi nevet tartalmazó védjegyeket az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel együtt lehet feltüntetni a címkéken.
 (5)  A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül, a 2008/95/EK irányelv 15. cikkében említett együttes, földrajzi nevet tartalmazó védjegyeket az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel együtt lehet feltüntetni a címkéken.
(6)  A nyilvántartásba bejegyzett elnevezéssel forgalomba hozott, harmadik országból származó termékek címkézésében a (3) bekezdésben említett megjelölések, illetve az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumok ugyanígy megjeleníthetők.
 (6)  A nyilvántartásba bejegyzett elnevezéssel forgalomba hozott, harmadik országból származó termékek címkézésében a (3) bekezdésben említett megjelölések, illetve az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumok ugyanígy megjeleníthetők. Az Unió részvételével kötött nemzetközi megállapodások alapján oltalmat élvező harmadik országból származó és a nyilvántartásba be nem jegyzett elnevezéssel forgalomba hozott termékek címkézésében a (3) bekezdésben említett megjelölések, illetve az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumok nem jeleníthetők meg.
(7)  A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el uniós szimbólumok létrehozására vonatkozóan.
 (7)  A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el uniós szimbólumok létrehozására vonatkozóan.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az uniós szimbólumok és megjelölések technikai jellemzőit, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott termékeken történő használatukra vonatkozó szabályokat, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokat is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
 A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az uniós szimbólumok és megjelölések technikai jellemzőit, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott termékeken történő használatukra vonatkozó szabályokat, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokat is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. ”
Módosítás 253
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 5 pont
(EU)1151/2012 rendelet
13 cikk
5.  A 13. cikk helyébe a következő szöveg lép:
13. cikk
 „13. cikk
Oltalom
 Oltalom
(1)  A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
 (1)  A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben élveznek oltalmat:
a)  a bejegyzett elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó olyan termékek esetében, amelyek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékhez hasonlóak, illetve az elnevezés olyan használata, amely az oltalom alatt álló elnevezés hírnevével való visszaélésnek minősül, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;
 a)  a bejegyzett elnevezés bármilyen közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó olyan termékek esetében, amelyek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékhez hasonlóak, illetve az elnevezés olyan használata, amely az oltalom alatt álló elnevezés hírnevével való visszaélésnek, a hírnév gyengítésének vagy csorbításának minősül, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;
b)  bármilyen visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, még abban az esetben is, ha a termékek vagy szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha a bejegyzett elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „eljárással készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;
 b)  bármilyen visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, még abban az esetben is, ha a termékek vagy szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha a bejegyzett elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „eljárással készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;
c)   bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;
 c)  bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;
d)  bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.
 d)  bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet;
da)  olyan domainnév rosszhiszemű regisztrációja, amely valamely oltalom alatt álló elnevezéshez hasonló vagy azzal teljes egészében vagy részben összetéveszthető.”
Amennyiben egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés egy köznevesült terméknevet foglal magában, e köznevesült elnevezés használata nem minősül az első albekezdés a) vagy b) pontjával ellentétesnek.
 Amennyiben egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés egy köznevesült terméknevet foglal magában, e köznevesült elnevezés használata nem minősül az első albekezdés a) vagy b) pontjával ellentétesnek.
(2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem köznevesülhetnek.
 (2)  Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem köznevesülhetnek.
(3)  A tagállamok megteszik a szükséges igazgatási és jogi lépéseket az adott tagállamban előállított vagy forgalmazott termékekre vonatkozó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (1) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése és megszüntetése érdekében.
 (3)  A tagállamok megteszik a szükséges igazgatási és jogi lépéseket az adott tagállamban előállított vagy forgalmazott termékekre vonatkozó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (1) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése és megszüntetése érdekében.
(3a)  Az e cikk (1) bekezdésében említett oltalom az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott, az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikke 44. pontjának értelmében vett tranzitárukra, valamint a távközlő eszközök útján forgalomba hozott árukra is alkalmazandó.
Ennek érdekében a tagállamok az egyes tagállamok által meghatározott eljárások alapján kijelölik az ezen intézkedések meghozataláért felelős hatóságokat.
 Ennek érdekében a tagállamok az egyes tagállamok által meghatározott eljárások alapján kijelölik az ezen intézkedések meghozataláért felelős hatóságokat.
E hatóságoknak megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.
 E hatóságoknak megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.
Módosítás 189
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 pont
1151/2012/EU rendelet
15 cikk – 1 és 2 bekezdés
6.  Az 15. cikk a következőképpen módosul:
 törölve
a)  az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
„E végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.; ”
b)  a (2) bekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:
„A 14. cikk sérelme nélkül, indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak meghosszabbítása céljából, amennyiben bizonyítható, hogy:”;
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)
1151/2012/EU rendelet
15 cikk
6a.  A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:
15. cikk
 „15. cikk
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések használatára vonatkozó átmeneti időszakok
 Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések használatára vonatkozó átmeneti időszakok
(1)  A 14. cikk sérelme nélkül legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan termékek esetében, amelyek megnevezése egy, a 13. cikk (1) bekezdésével ellentétes elnevezésből áll vagy azt tartalmazza, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, azonban csak akkor, ha az 49. cikk (3) bekezdésében vagy az 51. cikkben említett, elfogadható felszólalási nyilatkozat azt bizonyítja, hogy:
 (1)  A 14. cikk sérelme nélkül legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan termékek esetében, amelyek megnevezése egy, a 13. cikk (1) bekezdésével ellentétes elnevezésből áll vagy azt tartalmazza, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, azonban csak akkor, ha az 49. cikk (3) bekezdésében vagy az 51. cikkben említett, elfogadható felszólalási nyilatkozat azt bizonyítja, hogy:
a)  az elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy egészben azonos elnevezés létét; vagy
 a)  az elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy egészben azonos elnevezés létét; vagy
b)  az adott elnevezést viselő termék az érintett területen az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott közzététel időpontját megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban volt.Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
 b)  az adott elnevezést viselő termék az érintett területen az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott közzététel időpontját megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban volt.
(2)  A 14. cikk sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak 15 évre való meghosszabbítása céljából, amennyiben bizonyítható, hogy
 (2)  A 14. cikk sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak 15 évre való meghosszabbítása céljából, amennyiben bizonyítható, hogy
a)  az e cikk (1) bekezdésében említett megnevezést a bejegyzési kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;
 a)  az e cikk (1) bekezdésében említett megnevezést a bejegyzési kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;
b)  az e cikk (1) bekezdésében említett megnevezés használata sohasem irányult a bejegyzett elnevezés hírnevének kihasználására, és bizonyítást nyert, hogy nem tévesztette, de nem is téveszthette meg a fogyasztókat a termék tényleges származását illetően.
 b)  az e cikk (1) bekezdésében említett megnevezés használata sohasem irányult a bejegyzett elnevezés hírnevének kihasználására, és bizonyítást nyert, hogy nem tévesztette, de nem is téveszthette meg a fogyasztókat a termék tényleges származását illetően.
Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
 Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(3)  Az (1) és a (2) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a címkézésben egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.
 (3)  Az (1) és a (2) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a címkézésben egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.
(4)  Az azon hosszú távú célkitűzés kapcsán felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése érdekében, amely szerint biztosítani kell, hogy az érintett területen valamennyi termelő teljesítse a termékleírásban foglaltakat, a tagállamok – a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal – akár tízéves átmeneti időszakot is biztosíthatnak, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplők a szóban forgó termékeket az érintett elnevezések használatával folyamatosan és jogszerűen forgalmazták a kérelemnek a tagállami hatóságokhoz történő benyújtását megelőző legalább öt éven keresztül, és erre a 49. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti felszólalási eljárás során hivatkoztak.
 (4)  Az azon hosszú távú célkitűzés kapcsán felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése érdekében, amely szerint biztosítani kell, hogy az érintett területen valamennyi termelő teljesítse a termékleírásban foglaltakat, a tagállamok – a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal – akár tízéves átmeneti időszakot is biztosíthatnak, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplők a szóban forgó termékeket az érintett elnevezések használatával folyamatosan és jogszerűen forgalmazták a 49. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti felszólalási eljárás megindítását megelőző legalább öt éven keresztül, és erre azon eljárás során hivatkoztak.
Az első albekezdés értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országban található földrajzi területekre utaló oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre, a felszólalási eljárás kivételével.
 Az első albekezdés értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országban található földrajzi területekre utaló oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre, a felszólalási eljárás kivételével.
A szóban forgó átmeneti időszakokat jelezni kell a 8. cikk (2) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációban.
 A szóban forgó átmeneti időszakokat jelezni kell a 8. cikk (2) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációban. ”
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 7 a pont (új)
1151/2012/EU rendelet
18 cikk – 3 bekezdés
7a.  az 18. cikkből a (3) bekezdést el kell hagyni.
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)
1151/2012/EU rendelet
23 cikk – 3 bekezdés
8a.  A 23. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(3)  Az Unióból származó, e rendeletnek megfelelően bejegyzett hagyományos különleges termékként forgalmazott termékek címkézésében – a (4) bekezdés sérelme nélkül – meg kell jeleníteni a (2) bekezdésben említett szimbólumot. Ezen túlmenően a termék elnevezését ugyanabban a látómezőben kell megjeleníteni. A címkézésben meg lehet jeleníteni a „hagyományos különleges termék” megjelölést vagy az ennek megfelelő „HKT” rövidítést is.
 „Az Unióból származó, e rendeletnek megfelelően bejegyzett hagyományos különleges termékként forgalmazott termékek címkézésében, reklámanyagában és az érintett termékre vonatkozó dokumentumokban – a (4) bekezdés sérelme nélkül – meg kell jeleníteni a (2) bekezdésben említett szimbólumot. Ezen túlmenően a termék elnevezését ugyanabban a látómezőben, jól látható helyen kell megjeleníteni, hogy az könnyen észrevehető, tisztán olvasható és adott esetben kitörölhetetlen legyen. Semmilyen körülmények között nem fedhető el, takarható le vagy szakítható meg más írott vagy képi elemmel, illetve bármilyen egyéb köztes dokumentummal. A címkézésben meg lehet jeleníteni a „hagyományos különleges termék” megjelölést vagy az ennek megfelelő „HKT” rövidítést is.”
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 pont
1151/2012/EU rendelet
24a cikk – 2 bekezdés
E végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.;
 E végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)
1151/2012/EU rendelet
33 a cikk (új)
9a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„33a. cikk
További szabályok a minőségre utaló „hegyvidéki termék” választható kifejezés vonatkozásában
A tagállamok saját hatáskörben engedélyezhetik egy termék pozicionálását a „hegyvidéki termék” minőségre utaló választható kifejezéssel, ha annak előállítása során nem sértik az adott országban a hegyvidéki termékekre megállapított előállítási és címkézési követelményeket, amennyiben léteznek ilyen követelmények.”
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
1151/2012/EU rendelet
49 cikk – 8 bekezdés
(8)  A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, amennyiben valamely nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv előtt eljárás indul a Bizottság részére a (4) bekezdésnek megfelelően továbbított kérelemmel kapcsolatban.
 (8)  A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, amennyiben valamely nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv előtt eljárás indul a Bizottság részére a (4) bekezdésnek megfelelően továbbított kérelemmel kapcsolatban az illetékes nemzeti hatóság által meghozott végső döntésre vonatkozóan.
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont
1151/2012/EU rendelet
49 cikk – 9 bekezdés
(9)  A Bizottság szükség esetén végrehajtási jogi aktust fogad el az 50. cikkben említett bejegyzés iránti kérelem vizsgálatának felfüggesztése céljából, amíg a nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv meghozza határozatát a bejegyzés iránti kérelemmel szembeni keresettel kapcsolatban, amelyről a tagállam az előzetes nemzeti eljárás keretében korábban a (4) bekezdésnek megfelelően kedvező határozatot hozott.
 törölve
E végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.;
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 11 pont
1151/2012/EU rendelet
50 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
(1)  A Bizottság megvizsgálja a 49. cikk (4) és (5) bekezdése alapján részére továbbított bejegyzés iránti kérelmeket. Ellenőrzi, hogy a kérelmek nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve az érintett tagállam által lefolytatott vizsgálati és felszólalási eljárás eredményeit.
 (1)  A Bizottság megvizsgálja a 49. cikk (4) és (5) bekezdése alapján részére továbbított bejegyzés iránti kérelmeket. Ellenőrzi, hogy az érintett tagállam által lefolytatott vizsgálati és felszólalási eljárást követően beérkezett kérelmek nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 14 pont
1151/2012/EU rendelet
53 cikk – 2 és 3 bekezdés
[...]
 törölve
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 14 a pont (új)
1151/2012/EU rendelet
53 cikk
14a.  A 53. cikk helyébe a következő szöveg lép:
53. cikk
 „53. cikk
A termékleírás módosítása
 A termékleírás módosítása
(1)  Bármely, jogos érdekkel rendelkező csoportosulás kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását.
 (1)  Bármely, jogos érdekkel rendelkező csoportosulás kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását.
A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.
 A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.
(2)   Ha a módosítás a termékleírás egy vagy több ponton történő, nem kisebb jelentőségű módosítását vonja maga után, a módosítási kérelmet a 49–52. cikkben meghatározott eljárás alapján kell elbírálni.
 (2)  A termékleírások módosításai fontosságuk szerint két kategóriába sorolandók: uniós módosítások, amelyek uniós szintű felszólalási eljárást igényelnek, illetve standard módosítások, amelyeket tagállami szinten vagy harmadik országok szintjén kell kezelni.
A módosítás uniós módosításnak minősül, amennyiben:
a)  az oltalom alatt álló eredetmegjelölés, oltalom alatt álló földrajzi jelzés vagy hagyományos különleges termék elnevezésének változásával jár;
b)  eltorzíthatja az oltalom alatt álló eredetmegjelölések esetében az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában, az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében az 5. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolatot;
c)  változásokat vezet be az előállítás módjában vagy a hagyományos különleges termékek esetében a hagyományosan használt nyersanyagok vagy összetevők felhasználásában;
d)  új korlátozásokat von magával a termék forgalmazásának tekintetében.
Minden egyéb módosítás standard módosításnak minősül. Minden olyan átmeneti módosítás, amely a termékleírás kötelező egészségügyi vagy növényegészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként történő ideiglenes megváltoztatásával függ össze, illetve amely az illetékes hatóságok által hivatalosan elismert természeti katasztrófa vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt válik szükségessé, szintén standard módosításnak minősül.
Az uniós módosításokat a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak értelemszerűen követnie kell a 49–52. cikkben meghatározott eljárást.
Amennyiben azonban a javasolt módosítások kisebb jelentőségűek, a Bizottság dönt a kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról. Olyan módosítások jóváhagyása esetén, amelyek szükségessé teszik az 50. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumok módosítását, a Bizottság e dokumentumokat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
 A standard módosításokat az a tagállam hagyja jóvá, amelynek területén az érintett termék előállítási területe található; a módosításokról értesíteni kell a Bizottságot. A harmadik országok a standard módosításokat az érintett harmadik országban alkalmazandó jognak megfelelően hagyják jóvá, és azokról értesítik a Bizottságot.
A II. címben leírt minőségrendszer esetében egy módosítás akkor tekinthető kisebb jelentőségűnek, ha az:
a)  nem érinti a termék alapvető jellemzőit;
b)  nem módosítja a 7. cikk (1) bekezdése f) pontjának i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolatot;
c)  nem módosítja a termék elnevezését vagy az elnevezés egy részét;
d)  nem érinti a meghatározott földrajzi területet; vagy
e)  nem növeli a termékre vagy a termék nyersanyagaira vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat.
A III. címben leírt minőségrendszer esetében egy módosítás akkor tekinthető kisebb jelentőségűnek, ha az:
a)  nem érinti a termék alapvető jellemzőit;
b)  nem vezet be lényeges módosításokat az előállítási mód tekintetében; vagy
c)  nem módosítja a termék elnevezését vagy az elnevezés egy részét.
A kérelem vizsgálata során a javasolt módosításra kell összpontosítani.
 A kérelem vizsgálata során a javasolt módosításra kell összpontosítani.
(2a)  A 15. cikk vonatkozik az Unió termékleíráshoz beadott módosítási kérelmeire és a standard módosításokra is.
(3)  A módosítási kérelmekkel kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azokat az eseteket is, amikor a módosítás semmilyen módon nem érinti az egységes dokumentumot, vagy ha a módosítás a kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként a termékleírás ideiglenes változtatására vonatkozik – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a módosításokra vonatkozó kérelmezési eljárás szabályainak kiegészítése céljából.
 (3)  Az uniós, illetve standard módosítási kérelmekkel kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azokat az eseteket is, amikor a módosítás semmilyen módon nem érinti az egységes dokumentumot – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a módosításokra vonatkozó kérelmezési eljárás szabályainak kiegészítése céljából.
(3a)  A Bizottság a termékleírások uniós és normál módosításainak adminisztratív kezelésével és alkalmazásával kapcsolatos közös módszertani követelményeket meghatározó iránymutatásokat fogad el a normál módosítások következetes nemzeti szintű alkalmazása érdekében. A Bizottság ...-ig [e módosító rendelet hatálybalépése után három évvel] elvégzi az unió által beadott és a normál termékleírás-módosítások adminisztratív kezelésének hatékonyságára vonatkozó kezdeti felmérést, hogy értékelje a reform nemzeti szintű alkalmazásának hatását és következetességét. A felmérés után a Bizottság a legfontosabb következtetéseiről jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a módosítási kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, valamint a kérelem formájára és előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
 A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a módosítási kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, a módosítási kérelem formájára és előterjesztésére, valamint a standard módosításokról a Bizottságnak küldendő értesítésekre vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. ”
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 1 bekezdés – 15 pont
1151/2012/EU rendelet
I melléklet – I rész – 22 a franciabekezdés (új)
–  méhviasz.
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 3 a pont (új)
251/2014/EU rendelet
3 cikk
3a.  A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:
3. cikk
 „3. cikk
Az ízesített borászati termékek fogalommeghatározása és osztályozása
 Az ízesített borászati termékek fogalommeghatározása és osztályozása
(1)  Az ízesített borászati termékek a borászati ágazatnak az 1308/2013/EU rendeletben említett termékeiből előállított olyan termék, amelyet ízesítettek. E termékek a következő kategóriákba sorolhatók:
 (1)  Az ízesített borászati termékek a borászati ágazatnak az 1308/2013/EU rendeletben említett termékeiből előállított olyan termék, amelyet ízesítettek. E termékek a következő kategóriákba sorolhatók:
a)  ízesített borok;
 a)  ízesített borok;
b)  ízesített boralapú italok;
 b)  ízesített boralapú italok;
c)  ízesített boralapú koktélok.
 c)  ízesített boralapú koktélok;
ca)  alkoholmentesített ízesített borászati termékek.
(2)  Ízesített bor az olyan ital:
 (2)  Ízesített bor az olyan ital:
a)  amelyet, a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete IV. részének 5. pontjában, valamint VII. melléklete II. részének 1. és 3–9. pontjában meghatározott egy vagy több szőlőből készült termékből állítanak elő;
 a)  amelyet, a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete IV. részének 5. pontjában, valamint VII. melléklete II. részének 1. és 3–9. pontjában meghatározott egy vagy több szőlőből készült termékből állítanak elő;
b)  amelyben az a) pontban említett szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 75 %-át teszik ki;
 b)  amelyben az a) pontban említett szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 75%-át teszik ki;
c)  amely alkohol hozzáadásával készülhet;
 c)  amely alkohol hozzáadásával készülhet;
d)  amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;
 d)  amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;
e)  amely szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy mindkettő hozzáadásával készülhet;
 e)  amely szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy mindkettő hozzáadásával készülhet;
f)  amelyet édesíthetnek;
 f)  amelyet édesíthetnek;
g)  amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma minimum 14,5 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék és térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék.
 g)  amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma minimum 14,5 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék és térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék.
(3)  Ízesített boralapú ital az olyan ital:
 (3)  Ízesített boralapú ital az olyan ital:
amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–9. pontjában] meghatározott egy vagy több, szőlőből készült termékből állítanak elő;
 a)  amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–9. pontjában meghatározott egy vagy több szőlőből készült termékből állítanak elő;
b)  amelyben az a) pontban említett, szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 50 %-át teszik ki;
 b)  amelyben az a) pontban említett, szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 50%-át teszik ki;
c)  amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek, kivéve, ha a II. melléklet eltérően nem rendelkezik;
 c)  amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek, kivéve, ha a II. melléklet eltérően nem rendelkezik;
d)  amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;
 d)  amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;
e)  amely szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy mindkettő hozzáadásával készülhet;
 e)  amely szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy mindkettő hozzáadásával készülhet;
f)  amelyet édesíthetnek;
 f)  amelyet édesíthetnek;
g)  amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma legalább 4,5 térfogatszázalék és kevesebb, mint 14,5 térfogatszázalék.
 g)  amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma legalább 4,5 térfogatszázalék és kevesebb, mint 14,5 térfogatszázalék.
(4)  Ízesített boralapú koktél az olyan ital:
 (4)  Ízesített boralapú koktél az olyan ital:
a)  amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–11. pontjában] meghatározott egy vagy több, szőlőből készült termékből állítanak elő;
 a)  amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–11. pontjában] meghatározott egy vagy több, szőlőből készült termékből állítanak elő;
b)  amelyben az a) pontban említett, szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 50 %-át teszik ki;
 b)  amelyben az a) pontban említett, szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 50%-át teszik ki;
c)  amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek;
 c)  amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek;
d)  amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;
 d)  amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;
e)  amelyet édesíthetnek;
 e)  amelyet édesíthetnek;
f)  amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma több mint 1,2 térfogatszázalék és kevesebb mint 10 térfogatszázalék.
 f)  amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma több mint 1,2 térfogatszázalék és kevesebb mint 10 térfogatszázalék.
(4a)  E rendelet alkalmazásában az „alkoholmentesített ízesített borászati termék” olyan ital:
a)  amelyet a (2), (3) és (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően állítottak elő;
b)  amely az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. részének E szakasza szerinti alkoholmentesítési eljáráson ment keresztül;
c)  amelynek tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 0,5%.
(4b)  Az ízesített borászati termékekre a 2017. augusztus 2-i 2017/1961/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel módosított 606/2009/EU bizottsági rendeletben meghatározott borászati gyakorlatok alkalmazandók. ”
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 pont
251/2014/EU rendelet
5 cikk – 4 bekezdés
4.  A 5. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
 törölve
„(4) A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni vagy fel lehet váltani valamely ízesített borászati terméknek az 1151/2012/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzőjével.”
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 a pont (új)
251/2014/EU rendelet
5. cikk
4a.  Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:
5. cikk
 „5. cikk
Kereskedelmi megnevezések
 Kereskedelmi megnevezések
(1)  Az uniós piacon forgalomba hozott ízesített borászati termékekre a II. mellékletben meghatározott kereskedelmi megnevezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy e termékek megfelelnek az említett mellékletben a megfelelő kereskedelmi megnevezés tekintetében meghatározott követelményeknek. A kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének o) pontjában meghatározott szokásos névvel.
 (1)  Az uniós piacon forgalomba hozott ízesített borászati termékekre a II. mellékletben meghatározott kereskedelmi megnevezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy e termékek megfelelnek az említett mellékletben a megfelelő kereskedelmi megnevezés tekintetében meghatározott követelményeknek. A kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének o) pontjában meghatározott szokásos névvel.
(2)  Ha az ízesített borászati termékek több kereskedelmi megnevezés követelményeinek is megfelelnek, csak egy megfelelő kereskedelmi megnevezés engedélyezett, kivéve, ha a II. melléklet eltérően nem rendelkezik.
 (2)  Ha az ízesített borászati termékek több kereskedelmi megnevezés követelményeinek is megfelelnek, csak egy megfelelő kereskedelmi megnevezés engedélyezett, kivéve, ha a II. melléklet eltérően nem rendelkezik.
(3)  Az e rendeletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő alkoholtartalmú italokat nem lehet a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” szavakkal, szófordulatokkal vagy bármely kereskedelmi megnevezéshez hasonló kifejezéssel megnevezni, kiszerelni vagy jelölni.
 (3)  Az e rendeletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő alkoholtartalmú italokat nem lehet a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” szavakkal, szófordulatokkal vagy bármely kereskedelmi megnevezéshez hasonló kifejezéssel megnevezni, kiszerelni vagy jelölni.
(4)  A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni vagy fel lehet váltani valamely, e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel.
 (4)  A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni vagy fel lehet váltani valamely ízesített borászati terméknek az 1151/2012/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzőjével.”
(5)  A 26. cikk sérelme nélkül a kereskedelmi megnevezéseket nem egészíthetik ki a borászati termékek tekintetében engedélyezett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzések.
 (5)  A 26. cikk sérelme nélkül a kereskedelmi megnevezéseket nem egészíthetik ki a borászati termékek tekintetében engedélyezett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzések.
(5a)  Az ízesített borászati termékek harmadik országokra irányuló exportja esetén a tagállamok a II. mellékletben meghatározottaktól eltérő kereskedelmi megnevezéseket is engedélyezhetnek, ha az érintett harmadik ország jogszabályai előírják az ilyen kereskedelmi megnevezések használatát. Ezek a kereskedelmi megnevezések az Unió hivatalos nyelveitől eltérő nyelven is feltüntethetők.
(5b)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet II. mellékletének a műszaki fejlődést, a tudományos és piaci fejleményeket, a fogyasztók egészségét vagy a fogyasztók tájékoztatását tekintetbe vevő kiegészítéséről.
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 b pont (új)
251/2014/EU rendelet
6 cikk – 3 a bekezdés (új)
4b.  A 6. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(3a) „A termékek címkéjén feltüntethető az évjárat, feltéve, hogy a szőlőből készült termék legalább a teljes térfogat 75%-át adja, és a szőlőből készült termék készítéséhez használt szőlőnek legalább 85%-át az adott évben szüretelték.”
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 c pont (új)
251/2014/EU rendelet
7 a cikk (új)
4c.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„7a. cikk
Tápértékjelölés
(1)  Az ízesített borászati termékek címkéjén fel kell tüntetni a termék tápanyag-összetételével kapcsolatos tájékoztatást, amely korlátozódhat az energiatartalomra is.
(2)  Az energiatartalmat
a)  számokkal és szavakkal, illetve jelekkel, és különösen az energia jelével (E) kell kifejezni;
b)  az 1169/2011/EU rendelet XIV. mellékletében felsorolt átszámítási együttható alkalmazásával kell kiszámítani;
c)  az alábbiak alapján meghatározott, kcal-ban megadott átlagértékek formájában kell kifejezni:
i.  a bortermelő által az ízesített borászati terméken végzett vizsgálatok; vagy
ii.  általánosan meghatározott és elfogadott adatokból kiinduló számítások.
d)  100 ml-re vetítve kell megadni. Ezenkívül a fogyasztók számára könnyen felismerhető fogyasztási egységenként is meg lehet adni, feltéve, hogy a fogyasztási egység számszerűsített formáját, valamint az egy csomagban található fogyasztási egységek számát a jelölésen feltüntetik. ”
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 4 d pont (új)
251/2014/EU rendelet
7 b cikk (új)
4d.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„7b. cikk
Az összetevők felsorolása
(1)  Az ízesített borászati termékek összetevőit a címkén kell felsorolni vagy a palackra vagy bármilyen más típusú tárolóedényre ragasztott címkén való felsorolástól eltérő módon kell jelölni, feltéve, hogy a címkén egyértelműen és közvetlenül feltüntetik az elérhetőséget. Az összetevők felsorolása nem tüntethető fel a kereskedelmi vagy marketing célokra szánt egyéb információkkal együtt.
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ízesített borászati termékek összetevőinek feltüntetéséről szóló részletes szabályokra vonatkozóan. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a Bizottság legkésőbb 18 hónappal ... [ezen módosító irányelv hatálybalépésének időpontja] után elfogadja.
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 7 a pont (új)
251/2014/EU rendelet
I melléklet – 1 bekezdés – a rész – iiia pont (új)
7a.  az I. melléklet A. részének első albekezdése a következő ponttal egészül ki:
„iiia. Szeszes italok (a teljes mennyiség legfeljebb 1%-a).”
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 7 b pont (új)
251/2014/EU rendelet
I melléklet – 2 bekezdés – f pont
7b.  az I. melléklet (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő szöveg lép:
f)  bármely más, természetes szénhidráttartalmú, az előzőekben említett termékekhez hasonló hatású anyag.
 „f) bármely más, természetes, az előzőekben említett termékekhez hasonló hatású anyag,”
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 7 c pont (új)
251/2014/EU rendelet
II melléklet – A rész – 3 bekezdés – 1 franciabekezdés
7c.  A II. melléklet A. része (3) bekezdése első francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
–  amelyhez alkoholt adnak, és
 „ – amelyhez alkohol adható, és”
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 7 d pont (új)
251/2014/EU rendelet
II melléklet – B rész – 8 bekezdés – 1 franciabekezdés
7d.  A II. melléklet B. része (8) bekezdése első francia bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
–  amelyet kizárólag vörös- vagy fehérborból állítanak elő,
 –  amelyet kizárólag vörös- és/vagy fehérborból állítanak elő,
Módosítás 211
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 7 e pont (új)
251/2014/EU rendelet
II melléklet – Ca rész (új)
7e.  A II. melléklet a következő résszel egészül ki:
„Ca. rész
„ALKOHOLMENTESÍTETT ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK
(1)  Alkoholmentesített ízesített borászati termék vagy alkoholmentesített ... (az előállításhoz használt ízesített borászati termék neve)
A 3. cikk (4a) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelő termékek.”
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – -1 bekezdés (új)
228/2013/EU rendelet
22 a cikk (új)
A szövegbe a következő cikk kerül beillesztésre:
22a. cikk
Szakmaközi megállapodások
(1)  Az 1308/2013/EU rendelet 164–165. cikkétől eltérően egy legkülső régióban működő, egy vagy több meghatározott termék előállítása, kereskedelme vagy feldolgozása tekintetében reprezentatívnak tekintett és az 1308/2013/EU rendelet 157. cikke szerint elismert szakmaközi szervezet kérésére az érintett tagállam egyéves, megújuló időszakra kötelezővé teheti az említett szervezet által kiadott szerződések, döntések vagy összehangolt magatartások betartását az érintett legkülső régióban működő más gazdasági szereplők részére – magánszemélyek és vállalkozások számára egyaránt –, akik nem tagjai annak a szervezetnek.
(2)  Ahol egy elismert szakmaközi szervezet szabályait az (1) bekezdés szerint kiterjesztik, és a kiterjesztett szabályok hatálya alá tartozó tevékenységek azon gazdasági szereplők általános gazdasági érdekeit érintik, akiknek a tevékenysége kizárólag ugyanannak a legkülső régiónak a helyi piacára szánt termékekhez kapcsolódik, ott a tagállam a kapcsolódó érintettekkel történt egyeztetést követően dönthet arról, hogy a szervezeten kívüli, de az érintett piacon működő egyes gazdasági szereplőknek vagy csoportoknak részben vagy teljes egészében meg kell fizetniük a szervezetnek a tagjai által fizetett hozzájárulásokat, amennyiben az ilyen hozzájárulások célja a szóban forgó tevékenységek végzésének közvetlen következményeként felmerült költségek fedezete.
(3)  A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a megállapodások jelen cikk értelmében történő minden kiterjesztéséről.”
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
228/2013/EU rendelet
30 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Minden egyes pénzügyi év tekintetében az Unió finanszírozza a III. és IV. fejezetben foglalt rendelkezéseket évente a következő felső összeghatárig:
 (2)  Minden egyes pénzügyi év tekintetében az Unió finanszírozza a III. és IV. fejezetben foglalt rendelkezéseket évente legfeljebb a következő összeggel:
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
228/2013/EU rendelet
30 cikk – 2 bekezdés – 1 franciabekezdés
—  Franciaország tengerentúli megyéi: 267 580 000 EUR
 —  Franciaország tengerentúli megyéi: 278,41 millió EUR
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
228/2013/EU rendelet
30 cikk – 2 bekezdés – 2 franciabekezdés
—  Azori-szigetek és Madeira: 102 080 000 EUR
 —  Azori-szigetek és Madeira: 106,21 millió EUR
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
228/2013/EU rendelet
30 cikk – 2 bekezdés – 3 franciabekezdés
—  Kanári-szigetek: 257 970 000 EUR
 —  Kanári-szigetek: 268,42 millió EUR
Módosítás 217
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
228/2013/EU rendelet
30 cikk – 3 bekezdés – 1 franciabekezdés
—  Franciaország tengerentúli megyéi: 25 900 000 EUR
 —  Franciaország tengerentúli megyéi: 26 900 000 EUR
Módosítás 218
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
228/2013/EU rendelet
30 cikk – 3 bekezdés – 2 franciabekezdés
—  Azori-szigetek és Madeira: 20 400 000 EUR
 —  Azori-szigetek és Madeira: 21 200 000 EUR;
Módosítás 219
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés
228/2013/EU rendelet
30 cikk – 3 bekezdés – 3 franciabekezdés
—  Kanári-szigetek: 69 900 000 EUR
 —  Kanári-szigetek: 72 700 000 EUR;
Módosítás 220
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 a bekezdés (új)
228/2013/EU rendelet
32 cikk – 4 bekezdés
A 32. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:
(4)  A Bizottság a kereskedelmi megállapodások és a közös agrárpolitika keretében végzett elemzésekbe, vizsgálatokba és értékelésekbe külön fejezetet illeszt, ha a legkülső régiók érdekeit különösen érintő kérdésről van szó.
 „(4) Az Unió minden, a legkülső régiók mezőgazdaságára esetlegesen hatással bíró kereskedelmi tárgyalás megkezdése előtt elemzéseket és hatásvizsgálatokat végez az ilyen tárgyalások lehetséges következményeiről, és tárgyalási megbízását úgy alakítja, hogy figyelembe vegye a legkülső régiók sajátos korlátait, illetve hogy elkerülje az e régiókra nézve negatív hatásokat. A Bizottság e hatásvizsgálatok céljára az ENSZ által meghatározott kritériumokat alkalmazza.”
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
229/2013/EU rendelet
18 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az Unió a III. és a IV. fejezetben előírt intézkedéseket legfeljebb évi 23 000 000 EUR erejéig finanszírozza.
 (2)  Az Unió a III. és a IV. fejezetben előírt intézkedéseket legfeljebb 23,93 millió EUR erejéig finanszírozza.
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés
229/2013/EU rendelet
18 cikk – 3 bekezdés
(3)  A III. fejezetben említett egyedi ellátási szabályok finanszírozására előirányzott összeg nem haladhatja meg a 6 830 000 EUR-t.
 (3)  A III. fejezetben említett egyedi ellátási szabályok finanszírozására előirányzott összeg nem haladhatja meg a 7,11 millió EUR-t.
Módosítás 223
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Azok a vonatkozó rendelkezések bevezetése előtt forgalomba hozott vagy felcímkézett borok, amelyek nem felelnek meg e rendelet követelményeinek, a készlet erejéig értékesíthetők.
Módosítás 224
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 a bekezdés (új)
Az e rendelet 1. cikkének 18a. pontjában említett, az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének ga) pontja és 119. cikke (3a) bekezdése ... [18 hónappal a jelen módosító rendelet hatálybalépése után] -tól alkalmazandó.
Módosítás 225
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 b bekezdés (új)
Az e rendelet 1. cikkének 18a. pontjában említett, az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdésének gb) pontja és 119. cikkének (3b) bekezdése az e rendelet 1. cikkének 20a. pontjában említett, az 1308/2013/EU rendelet 122. cikkének va) pontjában említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő második teljes gazdasági év elejétől alkalmazandó.
Módosítás 226
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 c bekezdés (új)
Az e rendelet 3. cikkének 4c. pontjában említett, a 251/2014/EU rendelet 7a. cikke ... [e rendelet hatálybalépése után 18 hónappal] -tól alkalmazandó.
Módosítás 227
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 d bekezdés (új)
Az e rendelet 3. cikkének 4d. pontjában említett, a 251/2014/EU rendelet 7b. cikke az abban a cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő második teljes gazdasági év elejétől alkalmazandó.
Módosítás 228
Rendeletre irányuló javaslat
7 a cikk (új)
7a. cikk
A Bizottság 2021. június 30-ig jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben a borászati termékek összetevőlistájára és tápanyagtartalmának feltüntetésére vonatkozó szabályokat a többi alkoholtartalmú italra is kiterjeszti.

(1) Az elfogadott módosítások fejlécében a „cp”-re történő utalás az adott módosítás megfelelő részére történő utalásként értendő.
(2) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A8-0198/2019).

Utolsó frissítés: 2021. február 3.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat