Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt vagy hármat ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről és az (EU) 2018/1111 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D068777/01),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2020. szeptember 15-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2019. május 22-én elfogadott és 2019. július 8-án közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.  mivel 2016. február 15-én a Monsanto Europe S.A/N.V. az egyesült államokbeli Monsanto vállalat nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát (a továbbiakban: több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: a kérelem); mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjedt, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak; mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát alkotó egyszeres genetikai események 10 alkombinációját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára terjedt ki;

B.  mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica négy genetikailag módosított (MON 87427, MON 89034, MIR162 és NK603) kukorica keresztezéséből származik, toleranciát biztosít a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben, és három rovarirtó fehérjét (Cry1A.105, Cry2Ab2 és Vip3Aa20, ún. „Bt-” vagy „Cry-fehérjét”) állít elő, amelyek bizonyos lepidopterák (lepkék) lárváira mérgezőek(5);

C.  mivel a négy egyszeres genetikai esemény és a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica már engedélyezett négy alkombinációjának korábbi értékeléseit használták fel a négy transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és a fennmaradó hat alkombináció értékelésének alapjául(6);

D.  mivel a szóban forgó kérelemről az EFSA 2019. május 22-én kedvező véleményt fogadott el, amelyet 2019. július 8-án közzétettek;

E.  mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket;

Tagállami észrevételek és további pontok

F.  mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak(7); mivel e kritikus észrevételek között szerepelnek azok az aggályok, hogy nem készült elemzés a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricán található glifozátmaradványokkal vagy glifozátmetabolitokkal kapcsolatban, hogy nem vizsgálták a Cry-fehérjék, a vegetatív inszekticid fehérje (VIP) és a gyomirtószer-maradékanyagok lehetséges szinergikus vagy antagonisztikus hatásait, hogy a géntechnológiával módosított kukorica és az abból származó élelmiszerek és takarmányok biztonságosságával kapcsolatos kérdések megválaszolatlanok maradnak, hogy az élelmiszer vagy takarmány hosszú távú reprodukciós vagy a fejlődésre gyakorolt hatásait nem értékelték, valamint hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica biztonságosságát a hiányzó információk miatt nem lehet teljes mértékben értékelni;

G.  mivel egy független tudományos elemzés megállapította többek között, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica biztonságosságát illetően nem lehet végleges következtetést levonni, hogy a toxikológiai értékelés és a környezeti kockázatértékelés elfogadhatatlan, és hogy a kockázatértékelés nem felel meg az immunrendszert érintő kockázatok értékelésére vonatkozó követelményeknek(8);

H.  mivel a kérelem benyújtója nem bocsátott rendelkezésre kísérleti adatokat a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica jelenleg még nem engedélyezett hat alkombinációjára vonatkozóan;

A gyomirtó szerek maradékanyagai, a metabolitok és a koktélhatások értékelésének hiánya

I.  mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt(9); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glifozátnak, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen; mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica három glifozáttal szemben ellenálló fehérjét expresszál, ami miatt még jobban tűri a nagyobb adagokat és az ismételt permetezést;

J.  mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy a besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be;

K.  mivel az EFSA géntechnológiával módosított szervezetek tudományos testülete (az EFSA GMO-testülete) 2019. május 22-i tudományos szakvéleményében megállapítja, hogy „az EFSA peszticidekkel foglalkozó osztálya megvizsgálta a gyomirtó szereknek a kérelem szempontjából releváns, gyomirtó szernek ellenálló kukoricanövényeken lévő maradványainak értékelését”(10); mivel azonban az EFSA peszticidekkel foglalkozó osztályának véleménye szerint az EPSPS-módosításokkal(11) rendelkező, géntechnológiával módosított kukoricán lévő glifozátmaradványokra vonatkozó adatok nem elegendőek a maradékanyag-határértékek és a kockázatértékelési értékek megállapításához(12);

L.  mivel ugyancsak az EFSA peszticidekkel foglalkozó osztálya szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlásterméke tekintetében(13);

M.  mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagoknak és gyomirtószer-bomlástermékeknek, valamint ezek Bt-fehérjékkel való lehetséges kölcsönhatásának az értékelése kívül esik az az EFSA GMO-testülete hatáskörén, és ezért nem végzik el a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként; mivel ez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek az érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek (metabolitok) összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás idézheti elő(14);

Bt-fehérjék

N.  mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek(15), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

O.  mivel az EFSA GMO-testületének egy tagja által kiadott kisebbségi vélemény egy másik, több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és alkombinációi értékelési eljárása során azt állapította meg, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére jelenleg javasolt és az EFSA-ban végzett toxikológiai vizsgálatok [...] nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket”(16);

P.  mivel nem vonható le az a következtetés, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica vagy alkombinációinak fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

Q.  mivel egy közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a neonikotinoid alapú vetőmagcsávázás alkalmazásának gyors terjedése az Egyesült Államokban a géntechnológiával módosított Bt-kukorica megnövekedett termesztéséhez társul(17); mivel az Unió betiltotta három neonikotinoid kültéri, többek között vetőmagbevonatként való használatát a méhekre és más beporzókra gyakorolt hatásuk miatt(18);

Nem demokratikus döntéshozatal

R.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2020. szeptember 15-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége;

S.  mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a GMO-k engedélyezéséről szóló határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés területének egészét tekintve kivételesnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről szóló döntések meghozatala esetében normává vált;

T.  mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a Parlament a 9. parlamenti ciklusban eddig nyolc kifogást fogadott el; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett, GMO esetében sem az engedélyezést; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

U.  mivel az 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a GMO-t, ha a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többsége(19); mivel e tekintetben nincs szükség jogszabály-módosításra;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(20) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy a belső piac hatékony működésének biztosítása mellett alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állatok egészsége és az állatjólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozata tervezetét;

4.  üdvözli, hogy a Bizottság végül a képviselőknek címzett 2020. szeptember 11-i levelében elismerte, hogy a GMO-kra vonatkozó engedélyezési határozatoknál figyelembe kell venni a fenntarthatóságot(21); ugyanakkor mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy 2020. szeptember 28-án a Bizottság a Parlament és a tagállamok többségének kifogása ellenére engedélyezte egy másik géntechnológiával módosított szójabab behozatalát(22);

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető legsürgősebben tegyen előrelépést a fenntarthatósági kritériumok kidolgozása terén, a Parlament teljes körű bevonásával; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást e folyamat végrehajtásának módjáról és időkeretéről;

6.  ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Unió nemzetközi megállapodások – például a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai – szerinti kötelezettségeit;

7.  megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy az 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban ne engedélyezze többé a GMO-kat sem termesztés, sem élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználás céljára, amennyiben a tagállamok a fellebbviteli bizottságban nem nyilvánítanak véleményt;

8.  ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy ne adjon ki gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt mindaddig, amíg nem kerül sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó egyedi kivizsgálására, aminek teljes körű értékelést kell magában foglalnia a géntechnológiával módosított növények kiegészítő gyomirtó szerekkel történő permetezéséből visszamaradó maradékanyagok jelenlétére vonatkozóan, valamint értékelést a gyomirtó szerek bomlástermékei jelenlétére és bármely kombinált hatására vonatkozóan;

9.  újból felszólítja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradékanyagainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

10.  újból felszólítja a Bizottságot, hogy a többszörös genetikai események alkombinációit csak abban az esetben engedélyezze, ha azokat a kérelmező által benyújtott összes adat alapján az EFSA alaposan megvizsgálta;

11.  különösen úgy véli, hogy olyan változatok jóváhagyása, amelyek kapcsán nem szolgáltattak a biztonságosságra vonatkozó adatokat, amelyeket nem vizsgáltak, vagy esetleg még létre sem hoztak, ellentétes az általános élelmiszerjog elveivel, amint azt a 178/2002/EK rendelet megállapítja;

12.  ismételten felszólítja az EFSA-t, hogy fejlesszen tovább és módszeresen alkalmazzon olyan módszereket, amelyek lehetővé teszik a többszörös genetikai események nem kívánt hatásainak azonosítását, mint például a Bt-toxinok adjuváns tulajdonságaival kapcsolatban;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o. (2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (3) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének tudományos szakvéleménye a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukorica és három alkombinációja élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, az 1829/2003/EK rendelet szerinti értékeléséről (EFSA-GMO-NL-2016-131. sz. kérelem), EFSA Journal, 2019., 17(7):5734., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2019.5734 (4) –––––––– A 8. parlamenti ciklusban a Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a GMO-k engedélyezésével szemben. A 9. parlamenti ciklus során továbbá a következő további állásfoglalásokat fogadta el:Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028),Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított A2704-12 szójababot (ACS-GMØØ5-3) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedély megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029),Az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030),Az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054),Az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055),Az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056),Az Európai Parlament 2019. november 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057),Az Európai Parlament 2020. május 14-i állásfoglalása a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069). (5) Az EFSA véleménye, 11. o. (6) U.a., 3. o. (7) Tagállami észrevételek: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2016-00148 (8) A TestBioTech észrevételei a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricára és alkombinációira vonatkozó EFSA-értékeléshez, 2019. augusztus, https://www.testbiotech.org/en/content/testbiotech-comment-efsa-assessment-genetically-engineered-maize-mon87427xmon89034xMIR162xNK603 (9) Lásd például Bonny, S., ’Genetical Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds and Herbicides: Overview and Impact’, Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738 és Benbrook, C. M., ’Impacts of genetically engineeringed crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years’, Environmental Sciences Europe 24, 24 (2012) https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24, valamint Schütte, G., Eckerstorfer, M., Rastelli, V. et al.,’Herbicide resistance and biodiversity: agronomic and environmental aspects of genetically modified herbicide-resistant plants’, Environmental Sciences Europe 29, 5 (2017), https://link.springer.com/article/10.1186/s12302-016-0100-y (10) Az EFSA véleménye, 9. o. (11) A több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica EPSPS-módosítást tartalmaz. (12) A glifozátra vonatkozó hatályos maradékanyag-határértékekről szóló, a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti EFSA-felülvizsgálat – a kihagyott adatok figyelembevételével felülvizsgált változat, EFSA Journal (2019., 17(10):5862., 4. o.), https://doi.org/10.2903/j.efsa.2019.5862 (13) A glifozát hatóanyagnál felmerülő kockázatok felméréséről szóló, peszticideket vizsgáló szakértői értékelésből levont következtetés (Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance carbendazim), EFSA Journal 2015; 13(11):4302, 3. o., https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4302 (14) A glifozát esetében csakugyan ez a helyzet áll fenn, ahogyan arra a glifozátra vonatkozó hatályos maradékanyag-határértékekről szóló, a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti EFSA-felülvizsgálat is rámutat. EFSA Journal (2018., 16(5):5263., 12. o.), https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/5263 (15) Az áttekintést lásd itt: Rubio Infante, N. & Moreno-Fierros, L., ‘An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals’, Journal of Applied Toxicology, 2016, 36(5): 630-648. o., http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/jat.3252/full (16) Kérelem: EFSA-GMO-DE-2010-86 (Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica és három alkombináció eredetüktől függetlenül). Kisebbségi vélemény, J.M. Wal, az EFSA GMO-testületének tagja, EFSA Journal 2018;16(7):5309, 34. o. https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2018.5309 (17) Douglas, M.R., Tooker, J.F., ‘Large-Scale Deployment of Seed Treatments Has Driven Rapid Increase in Use of Neonicotinoid Insecticides and Preemptive Pest Management in U.S. Field Crops’, Environmental Science and Technology 2015, 49, 8, 5088-5097, https://pubs.acs.org/doi/10.1021/es506141g (18) Neonikotinoidok, https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/approval_active_substances/approval_renewal/neonicotinoids_en (19) A 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ha nincs meg a tagállamok minősített többsége a fellebbviteli bizottságban, az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja”, nem pedig „köteles folytatni”. (20) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). (21) https://tillymetz.lu/wp-content/uploads/2020/09/Co-signed-letter-MEP-Metz.pdf (22) MON 87708 × MON 89788 × A5547-127, https://webgate.ec.europa.eu/dyna/gm_register/gm_register_auth.cfm?pr_id=100