Az Európai Parlament,

–  tekintettel a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát, valamint a MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetére (D068778/01),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról szóló, 2003. szeptember 22-i 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 19. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2020. szeptember 15-i szavazására, ahol nem nyilvánítottak véleményt,

–  tekintettel a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) 11. és 13. cikkére,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által 2019. július 3-án elfogadott és 2019. augusztus 8-án közzétett véleményre(3),

–  tekintettel a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezését kifogásoló korábbi állásfoglalásaira(4),

–  tekintettel eljárási szabályzata 112. cikkének (2) és (3) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság állásfoglalásra irányuló indítványára,

A.  mivel 2016. október 28-án a Monsanto Europe S.A./N.V. az egyesült államokbeli Monsanto vállalat nevében az 1829/2003/EK rendelet 5. és 17. cikkével összhangban kérelmet nyújtott be Hollandia illetékes nemzeti hatóságához a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukoricát (a továbbiakban: több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan (a továbbiakban: a kérelem);

B.  mivel a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó vagy abból álló olyan termékek forgalomba hozatalára is kiterjed, amelyeket – a termesztés kivételével – nem élelmezési vagy takarmányozási felhasználásra szánnak;

C.  mivel emellett a kérelem a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukoricát alkotó egyszeres genetikai események 25 alkombinációját tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalára terjed ki;

D.  mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica 11 alkombinációját már engedélyezték; mivel a kukorica engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat kiterjed a maradék 14 alkombinációra;

E.  mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica öt genetikailag módosított (MON 87427, MON 87460, MON 89034, MIR162 és NK603) kukorica keresztezéséből származik, háromszoros toleranciát biztosít a glifozáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben, és három rovarirtó fehérjét (Cry1A.105, Cry2Ab2 és Vip3Aa20, ún. „Bt-” vagy „Cry-fehérjét”) állít elő, amelyek bizonyos lepidopterák (lepkék) lárváira mérgezőek(5);

F.  mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica ezenkívül Bacillus subtilis-szal módosított CspB gént expresszál, amelynek célja az aszály okozta hozamveszteség csökkentése; mivel az nptII gént, amely rezisztenciát okoz a kanamicin és a neomicin antibiotikummal szemben, a genetikai módosítás folyamatában szelekciós markerként használták(6);

G.  mivel a szóban forgó kérelemről az EFSA 2019. július 3-án kedvező véleményt fogadott el, amelyet 2019. augusztus 8-án közzétettek;

H.  mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket;

A tagállamok észrevételei és az alkombinációkra vonatkozó kísérleti adatok hiánya

I.  mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikus észrevételt nyújtottak be az EFSA-nak(7); mivel e kritikai észrevételek között szerepel az a megjegyzés, hogy a környezeti feltételekkel való lehetséges kölcsönhatásokat, amelyek hatással lehetnek a növény transzgenikus fehérjetartalmára, nem veszik figyelembe, hogy továbbra is vannak megoldatlan kérdések a biztonsággal és a lehetséges toxicitással kapcsolatban, hogy az értékelés figyelmen kívül hagyja a glifozátból származó gyomirtószer-maradványokat és metabolitokat, valamint az antimikrobiális rezisztens NPTII gén használatával kapcsolatos aggályokat;

J.  mivel a kérelem benyújtója nem bocsátott rendelkezésre kísérleti adatokat a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica jelenleg még nem engedélyezett 14 alkombinációjára vonatkozóan(8);

A gyomirtószer-maradványok és bomlástermékek értékelésének hiánya

K.  mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt(9); mivel következésképpen számítani kell arra, hogy a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica nagyobb mértékben és ismétlődően lesz kitéve glifozátnak, és hogy ezért a termésben nagyobb mennyiségű maradékanyag lehet jelen; mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica három glifozáttal szemben ellenálló fehérjét expresszál, ami miatt még jobban tűri a nagyobb adagokat és az ismételt permetezést;

L.  mivel továbbra is vannak nyitott kérdések a glifozát rákkeltő hatásával kapcsolatban; mivel az EFSA 2015 novemberében arra a következtetésre jutott, hogy nem valószínű, hogy a glifozát rákkeltő hatású, az Európai Vegyianyag-ügynökség 2017 márciusában pedig azt a következtetést vonta le, hogy a besorolás nem indokolt; mivel ezzel szemben a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség – az Egészségügyi Világszervezet rákbetegségekre szakosodott ügynöksége – 2015-ben a glifozátot az emberre valószínűleg rákkeltő hatást gyakorló anyagként sorolta be;

M.  mivel az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testülete (az EFSA GMO-testülete) 2019. július 3-i tudományos szakvéleményében megállapítja, hogy „az EFSA peszticidekkel foglalkozó osztálya megvizsgálta az e kérelem szempontjából releváns gyomirtószer-maradékok értékelését”(10); mivel azonban az EFSA peszticidekkel foglalkozó osztályának véleménye szerint az EPSPS-módosításokkal(11) rendelkező, géntechnológiával módosított kukoricán lévő glifozátmaradványokra vonatkozó adatok nem elegendőek a maradékanyag-határértékek és a kockázatértékelési értékek megállapításához(12);

N.  mivel az EFSA peszticidekkel foglalkozó osztálya szerint hiányoznak azok a toxikológiai adatok, amelyek lehetővé tennék, hogy fogyasztói kockázatértékelést végezzenek a glifozát számos, a géntechnológiával módosított, glifozáttűrő növények esetében releváns bomlásterméke tekintetében(13);

O.  mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradékanyagoknak és gyomirtószer-bomlástermékeknek, valamint ezek Bt-fehérjékkel való lehetséges kölcsönhatásának az értékelése kívül esik az EFSA GMO-testületének hatáskörén, és ezért GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként az értékelést nem végzik el; mivel mindez problémákat vet fel, tekintettel arra, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek érintett, géntechnológiával módosított növény általi lebontásának módját és a bomlástermékek összetételét és ily módon toxicitását maga a genetikai módosítás irányíthatja(14);

P.  mivel ezért nem vonható le az a következtetés, hogy a több transzgént tartalmazó kukorica vagy alkombinációinak fogyasztása biztonságos az emberi és állati egészségre nézve;

Bt-fehérjék

Q.  mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-fehérjéknek való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-fehérjék adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek(15), ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

R.  mivel az EFSA GMO-testületének egy tagja által kiadott kisebbségi vélemény egy másik, több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica és alkombinációi értékelési eljárása során azt állapította meg, hogy bár egyetlen olyan kérelem esetében sem azonosítottak nem kívánt hatásokat, amelyben Bt-fehérjék expresszálására került sor, azokat „a géntechnológiával módosított növények biztonsági értékelésére jelenleg javasolt és az EFSA-ban végzett toxikológiai vizsgálatok [...] nem állapíthatták meg, mivel e vizsgálatok nem tartalmazzák az erre a célra szolgáló megfelelő teszteket”(16);

S.  mivel egy közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a neonikotinoid alapú vetőmagcsávázás alkalmazásának gyors terjedése az Egyesült Államokban egybeesik a géntechnológiával módosított Bt-kukorica megnövekedett termesztésével(17); mivel az Unió betiltotta három neonikotinoid kültéri, többek között vetőmagbevonatként való használatát a méhekre és más beporzókra gyakorolt hatásuk miatt(18);

Az antibiotikumrezisztencia-markergén bevonása

T.  mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica olyan NPTII fehérjét termel, amely rezisztenciát okoz számos antibiotikummal, köztük a neomicinnal és a kanamicinnal szemben, amelyeket a WHO az emberi és állatgyógyászati felhasználás szempontjából kritikus fontosságúnak minősített(19); mivel az NPTII-t markerként használták az átalakított sejtek kiválasztási folyamatának megkönnyítésére;

U.  mivel a 2001/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(20) 4. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy azon GMO-kat, amelyek orvosi vagy állatorvosi kezelésre használt antibiotikumokkal szembeni rezisztenciát mutató géneket tartalmaznak, különös figyelemmel kísérjék a környezeti kockázatértékelés során, valamint hogy az általános cél az, hogy meghatározzák és fokozatosan kivonják a GMO-kban található azon antibiotikumrezisztencia-markereket, amelyek káros hatással lehetnek az emberi egészségre és a környezetre;

V.  mivel az 503/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet(21) (17) preambulumbekezdése kimondja, hogy „ma már antibiotikum-rezisztencia markergének használata nélkül is ki lehet fejleszteni GMO-kat [...], a kérelmezőnek ezért arra kell törekednie, hogy antibiotikum-rezisztencia markergének használata nélkül fejlesszen ki GMO-kat”;

W.  mivel Ausztria az antimikrobiális rezisztencia terjedését a talajban és a bélbaktériumokban megkönnyítő NPTII alkalmazása miatt hivatalosan kifogásolta a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica forgalomba hozatalát, és „az antibiotikum-rezisztencia okozta jelenlegi válság mellett”, Ausztria „nem tudja támogatni az antibiotikumokkal szemben rezisztens környezeti génállomány e termékkel történő szándékos fenntartását”; mivel Ausztria emellett kijelenti, „azzal, hogy a kérelmező – bár technikailag lehetséges [...] – nem távolítja el a forgalmazott termékből ezt a rezisztenciagént, megsérti a [503/2013/EU] bizottsági végrehajtási rendeletet »a marker gének és egyéb, a kívánt jellemző eléréséhez nem feltétlenül szükséges nukleinsav-szakaszok beépülése tekintetében« és a 2001/18/EK irányelvet az antibiotikumrezisztencia-gének fokozatos megszüntetése tekintetében”(22);

A szárazságtűrő jellemző

X.  mivel a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica Bacillus subtilis-szal módosított CspB gént expresszál, amely segít az aszály okozta terhelés miatti hozamveszteség csökkentésében; mivel azonban aszályos körülmények között nem került sor a több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica terepkísérletére; mivel azonban az olyan stresszhelyzetek, mint az aszály, valószínűleg hatással vannak a növények összetételére és biológiai jellemzőire, amelyek döntő fontosságúak az élelmiszer- és takarmánybiztonság értékelése szempontjából;

Nem demokratikus döntéshozatal

Y.  mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság 2020. szeptember 15-i szavazása során nem nyilvánítottak véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége;

Z.  mivel a Bizottság elismeri, hogy problematikus az a tény, hogy a GMO-k engedélyezéséről szóló határozatokat a Bizottság továbbra is a tagállamok minősített többségének támogatása nélkül fogadja el, ami a termékengedélyezés területének egészét tekintve kivételesnek számít, de a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezéséről szóló döntések meghozatala esetében normává vált;

AA.  mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a Parlament a 9. parlamenti ciklusban eddig nyolc kifogást fogadott el; mivel a tagállamok minősített többsége nem támogatta egyik említett GMO esetében sem az engedélyezést; mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek engedélyezését;

AB.  mivel az 182/2011/EU rendelet értelmében a Bizottság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a GMO-t, ha a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többsége(23); mivel e tekintetben nincs szükség jogszabály-módosításra;

1.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete túllépi az 1829/2003/EK rendeletben meghatározott végrehajtási hatásköröket;

2.  úgy véli, hogy a bizottsági végrehajtási határozat tervezete nem felel meg az uniós jognak, mivel nem egyeztethető össze az 1829/2003/EK rendelet célkitűzésével, azaz a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben(24) meghatározott általános alapelvekkel összhangban azzal, hogy a belső piac hatékony működésének biztosítása mellett alapul szolgáljon az emberi élet és egészség, az állatok egészségének és az állatjólét, a környezet és a géntechnológiával módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó fogyasztói érdekek magas szintű védelméhez;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy vonja vissza végrehajtási határozatának tervezetét;

4.  üdvözli, hogy a Bizottság végül a képviselőknek címzett 2020. szeptember 11-i levelében elismerte, hogy a GMO-kra vonatkozó engedélyezési határozatoknál figyelembe kell venni a fenntarthatóságot(25); ugyanakkor mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy 2020. szeptember 28-án a Bizottság egy másik, géntechnológiával módosított szójabab behozatalát engedélyezte(26) annak ellenére, hogy a Parlament ellenezte és a tagállamok többsége ellene szavazott;

5.  felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető legsürgősebben tegyen előrelépést a fenntarthatósági kritériumok kidolgozása terén, a Parlament teljes körű bevonásával; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson tájékoztatást e folyamat végrehajtásának módjáról és időkeretéről;

6.  ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az Unió nemzetközi megállapodások – például a Párizsi Megállapodás, a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai – szerinti kötelezettségeit;

7.  megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy az 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével összhangban ne engedélyezze többé a GMO-kat sem termesztés, sem élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználás céljára, amennyiben a tagállamok a fellebbviteli bizottságban nem nyilvánítanak véleményt;

8.  ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy ne adjon ki gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növényekre vonatkozó engedélyt mindaddig, amíg nem kerül sor a maradékanyagokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatok átfogó egyedi kivizsgálására, aminek teljes körű értékelést kell magában foglalnia a géntechnológiával módosított növények kiegészítő gyomirtó szerekkel történő permetezéséből visszamaradó maradékanyagok jelenlétére vonatkozóan, valamint értékelést a gyomirtó szerek bomlástermékei jelenlétére és bármely kombinált hatására vonatkozóan;

9.  újból felszólítja a Bizottságot, hogy a kiegészítő gyomirtó szerek használatának és a gyomirtó szerek maradékanyagainak kockázatértékelését teljes mértékben integrálja a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények kockázatértékelésébe, függetlenül attól, hogy a géntechnológiával módosított növényt az Unión belüli termesztésre vagy élelmiszer és takarmány célú behozatalra szánják;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy a többszörös genetikai események alkombinációit csak abban az esetben engedélyezze, ha azokat a kérelmező által benyújtott összes adat alapján az EFSA alaposan megvizsgálta;

11.  különösen úgy véli, hogy a génmódosított gabonák olyan változatainak jóváhagyása, amelyek kapcsán nem szolgáltak biztonsági adatokkal, amelyeket nem teszteltek vagy esetleg még létre sem hoztak, ellentétes az általános élelmiszerjog elveivel, amint azt a 178/2002/EK rendelet megállapítja;

12.  felhívja az EFSA-t, hogy fejlesszen tovább és módszeresen alkalmazzon olyan módszereket, amelyek lehetővé teszik a többszörös genetikai események nem kívánt hatásainak azonosítását, például a Bt-toxinok adjuváns tulajdonságaival kapcsolatban;

13.  újfent felszólítja a Bizottságot, hogy ne engedélyezze az antimikrobiális rezisztenciát okozó géneket tartalmazó, géntechnológiával módosított növények forgalomba hozatalát; megállapítja, hogy az engedélyezés sértené a 2001/18/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, amely a GMO-kban található, az emberi egészségre vagy a környezetre esetlegesen káros hatást gyakorló antibiotikumrezisztencia-markerek fokozatos megszüntetésére szólít fel;

14.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 268., 2003.10.18., 1. o. (2) HL L 55., 2011.2.28., 13. o. (3) Az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének tudományos szakvéleménye a géntechnológiával módosított MON 87427 × MON 87460 × MON 89034 × MIR162 × NK603 kukorica és alkombinációk élelmiszerként és takarmányként való felhasználás céljából történő, az 1829/2003/EK rendelet szerinti értékeléséről (EFSA-GMO-NL-2016-134. sz. kérelem), EFSA Journal, 2019., 17(8):5774., https://doi.org/10.2903/j.efsa.2019.5774 (4) –––––––– A 8. parlamenti ciklusban a Parlament 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogást emelt a GMO-k engedélyezésével szemben. Emellett a 9. parlamenti ciklus során a következő további állásfoglalásokat fogadta el:Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MZHG0JG (SYN-ØØØJG-2) kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0028).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított A2704-12 (ACS-GMØØ5-3) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0029).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. október 10.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × MON 88017 × 59122 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034, 1507, MON 88017, 59122 és DAS-40278-9 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat vagy négyet ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0030).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított LLCotton25 (ACS-GHØØ1-3) gyapotot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0054).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89788 (MON-89788-1) szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezésének megújításáról szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0055).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított MON 89034 × 1507 × NK603 × DAS-40278-9 kukoricát, valamint a MON 89034 × NK603 × DAS-40278-9, 1507 × NK603 × DAS-40278-9 és NK603 × DAS-40278-9 alkombinációt tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0056).Az Európai Parlament állásfoglalása (2019. november 14.) a géntechnológiával módosított Bt11 × MIR162 × MIR604 × 1507 × 5307 × GA21 kukoricát, valamint a Bt11, MIR162, MIR604, 1507, 5307 és GA21 egyszeres genetikai eseményekből kettőt, hármat, négyet vagy ötöt ötvöző, géntechnológiával módosított kukoricát tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0057).Az Európai Parlament állásfoglalása (2020. május 14.) a géntechnológiával módosított MON 87708 × MON 89788 × A5547-127 szójababot tartalmazó, abból álló vagy abból előállított termékek forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló bizottsági végrehajtási határozat tervezetéről (Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0069). (5) Az EFSA véleménye, 12. o. (6) Az EFSA véleménye, 12. o. (7) Tagállami észrevételek: http://registerofquestions.efsa.europa.eu/roqFrontend/questionLoader?question=EFSA-Q-2016-00686 (8) Az EFSA véleménye, 4. o. (9) Lásd például Bonny, S., ’Genetical Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds és Herbicides: Overview and Impact’, Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738 és Benbrook, C. M., ’Impacts of genetically engineeringed crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years’, Environmental Sciences Europe 24, 24 (2012) https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24, valamint Schütte, G., Eckerstorfer, M., Rastelli, V. et al.,’Herbicide resistance and biodiversity: agronomic and environmental aspects of genetically modified herbicide-resistant plants’, Environmental Sciences Europe 29, 5 (2017), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/s12302-016-0100-y (10) Az EFSA véleménye, 9. o. (11) A több transzgént tartalmazó, géntechnológiával módosított kukorica EPSPS-módosítást tartalmaz. (12) A glifozátra vonatkozó hatályos maradékanyag-határértékekről szóló, a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti EFSA-felülvizsgálat – a kihagyott adatok figyelembevételével felülvizsgált változat, EFSA Journal (2019., 17(10):5862., 4. o.), https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.2903/j.efsa.2019.5862 (13) EFSA Conclusion on the peer review of the pesticide risk assessment of the active substance glyphosate, EFSA Journal 2015; 13(11):4302, 3. o., https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/4302 (14) A glifozát esetében csakugyan ez a helyzet áll fenn, ahogyan arra a glifozátra vonatkozó hatályos maradékanyag-határértékekről szóló, a 396/2005/EK rendelet 12. cikke szerinti EFSA-felülvizsgálat is rámutat. EFSA Journal (2018., 16(5):5263., 12. o.), https://www.efsa.europa.eu/fr/efsajournal/pub/5263 (15) Az áttekintést lásd itt: Rubio Infante, N. & Moreno-Fierros, L., ‘An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals’, Journal of Applied Toxicology, 2016, 36(5): 630-648. o., http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/jat.3252/full (16) Kérelem: EFSA-GMO-DE-2010-86 (Bt11 × MIR162 × 1507 × GA21 kukorica és három alkombináció eredetüktől függetlenül). Kisebbségi vélemény, J.M. Wal, az EFSA GMO-testületének tagja, EFSA Journal 2018;16(7):5309, 34. o. https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.2903/j.efsa.2018.5309 (17) Douglas, M.R., Tooker, J.F., ‘Large-Scale Deployment of Seed Treatments Has Driven Rapid Increase in Use of Neonicotinoid Insecticides and Preemptive Pest Management in U.S. Field Crops’, Environmental Science and Technology 2015, 49, 8, 5088-5097, https://pubs.acs.org/doi/10.1021/es506141g (18) Neonikotinoidok https://ec.europa.eu/food/plant/pesticides/approval_active_substances/approval_renewal/neonicotinoids_en (19) http://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/255027/9789241512220-eng.pdf;jsessionid=11933F77EEEE4D6E7BD574889996C4E6?sequence=1, p. 21. (20) Az Európai Parlament és a Tanács 2001/18/EK irányelve (2001. március 12.) a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 106., 2001.4.17., 1. o.). (21) A Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 157., 2013.6.8., 1. o.). (22) A Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága géntechnológiával módosított élelmiszerekkel és takarmányokkal foglalkozó részlegének összefoglaló jelentése, 2020. szeptember 15., https://ec.europa.eu/food/sites/food/files/plant/docs/sc_modif-genet_20200915_sum.pdf (23) A 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ha nincs meg a tagállamok minősített többsége a fellebbviteli bizottságban, az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja”, nem pedig „köteles folytatni”. (24) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.). (25) https://tillymetz.lu/wp-content/uploads/2020/09/Co-signed-letter-MEP-Metz.pdf (26) MON 87708 × MON 89788 × A5547-127, https://webgate.ec.europa.eu/dyna/gm_register/gm_register_auth.cfm?pr_id=100