Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (13484/2019),

–  tekintettel a Szenegáli Köztársaság és az Európai Unió között létrejött halászati partnerségi megállapodásra, amely 2014. november 20-án lépett hatályba,

–  tekintettel az Európai Unió és Szenegál közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv visszamenőleges és előretekintő értékelésére,

–  tekintettel az Európai Unió és a Szenegáli Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás végrehajtására vonatkozó jegyzőkönyvre (13483/2019),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikke (2) bekezdésével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával, valamint 218. cikke (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0178/2019),

–  tekintettel a határozattervezetről szóló, 2020. november 11-i jogalkotási állásfoglalására(1),

–  tekintettel a közös halászati politikáról szóló rendelet 31. cikkének (4) bekezdésére(2),

–  tekintettel a közös halászati politika külső dimenziójának – többek között a halászati megállapodások – alkalmazására vonatkozó közös szabályokról szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel Szenegál országstratégiai tervére (2019–2023),

–  tekintettel a zöld munkahelyek előmozdítására irányuló szenegáli nemzeti stratégiára (2015–2020),

–  tekintettel a szenegáli vizeken tevékenykedő ázsiai flotta növekedésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Fejlesztési Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A9-0182/2020),

A.  mivel a Szenegáli Köztársaság és az Európai Unió között létrejött halászati partnerségi megállapodás 2014. november 20-án hatályba lépett, mivel a megállapodás végrehajtásáról szóló jelenlegi jegyzőkönyv 2019. november 19-én hatályát vesztette, és mivel 2019. július 19-én új jegyzőkönyvet parafáltak;

B.  mivel a legutóbbi jegyzőkönyv (2014–2019) előretekintő értékelése arra a következtetésre jut, hogy a jegyzőkönyv általánosságban eredményesen járult hozzá a szenegáli halászati övezet erőforrásainak fenntartható kiaknázásához, és a felek igényeinek kielégítése érdekében javasolja a jegyzőkönyv megújítását;

C.  mivel az utolsó jegyzőkönyv hatékonysága a tonhalhalászat tekintetében kielégítő, de mivel a közösségi hajók a halászati lehetőségek egy részét nem használták fel a mélyvízi tengerfenéken élő halfajok halászatára; mivel a szenegáli vizeken ejtett fekete tőkehal mennyisége az ezen halrégióban ejtett közösségi Fogások kevesebb mint 10%-át teszik ki;

D.  mivel a szenegáli tőkehal mélyvízi tengerfenéken folytatott halászatának növekedése, valamint a szenegáli tőkehal járulékos kifogása a szenegáli halászati övezetben és a szomszédos országok halászati övezeteiben hozzájárult az ezen állományokra nehezedő halászati nyomás növekedéséhez;

E.  mivel az uniós halászhajók a nyílt tengeri halászati területekre korlátozódnak, minimálisra csökkentve a szenegáli kisüzemi halászati ágazattal való kölcsönhatásokat, nem veszélyeztetve annak megélhetését;

F.  mivel az új jegyzőkönyv ötéves időszakra szól, és évi 10 000 tonna tonhalnyi referenciamennyiséggel és évi 1 750 tonna engedélyezett fogás mennyiséggel halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajók (28 fagyasztóval felszerelt kerítőhálós tonhalhalászhajó, 10 horgászbotos halászhajó, öt horogsoros halászhajó és két vonóhálós halászhajó) számára;

G.  mivel a pénzügyi ellentételezés évi 3 050 750 EUR, amely a következőképpen oszlik meg: évi 800 000 EUR az erőforrásokhoz való hozzáférésért, évi 900 000 EUR az ágazati politika végrehajtásáért és évi 1 350 750 EUR, amely megfelel a hajótulajdonosok által fizetendő becsült díjaknak;

H.  mivel az új jegyzőkönyv a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján és az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) ajánlásait figyelembe véve halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajók számára Szenegál vizein;

I.  mivel a közös halászati politika reformja tartalmaz egy, a külső dimenzióról szóló fejezetet, amely a fenntartható halászat elveit hivatott előmozdítani; mivel a kétoldalú megállapodások stabil jogi, gazdasági és környezeti keretet hoznak létre az uniós flotta harmadik országok vizeihez való hozzáférése érdekében, valamint ágazati támogatást biztosítanak a helyi közigazgatási kapacitások erősítéséhez és a partnerország fenntartható halászati gazdálkodási normáinak javításához;

J.  mivel a közös halászati politika értelmében az európai flotta csak az engedélyezett mennyiség többletét fogja ki, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének 1982. évi Tengerjogi Egyezményének 62. cikkével;

K.  mivel Szenegál ratifikálta a nemzetközi halászati irányításra vonatkozó legtöbb nemzetközi eszközt, és az illetékes regionális halászati gazdálkodási szervezetek együttműködő fele a szenegáli hajók által kiaknázott halászatokkal kapcsolatban;

L.  mivel a Szenegállal kötött halászati partnerségi megállapodás új jegyzőkönyve az EU által az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) országok vonatkozásában folytatott külső tevékenység részét képezi, és figyelembe veszi különösen a demokratikus alapelvek és az emberi jogok tiszteletben tartására irányuló uniós célkitűzéseket;

M.  mivel e megállapodás keretében támogatni kell a nemzetközi megállapodásokkal, különösen az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival, konkrétan pedig a 14. fenntartható fejlesztési céllal kapcsolatos uniós kötelezettségvállalásokat is, és minden uniós fellépésnek – így a fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak is – hozzá kell járulnia ezekhez a célkitűzésekhez;

N.  mivel az Európai Unió és Szenegál a Cotonoui Megállapodás általános keretén belül továbbra is együttműködik, és mivel a halászatot segítő gazdasági támogatás a halászati ágazat irányításának javítását, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet célzó, a 2018–2024-es időszakban 15 millió EUR költségvetéssel rendelkező PESMERGA-programon keresztül valósul meg;

O.  mivel a jogellenes és be nem jelentett halászat (IUU) nemcsak kimeríti a természetierőforrás-alapot és csökkenti a természetes termelékenységet, de negatívan befolyásolja a halászok megélhetését és a nemzeti bevételeket is;

P.  mivel az Európai Parlamentet valamennyi szakaszban azonnal és kimerítően tájékoztatni kell a jegyzőkönyvhöz vagy annak megújításához kapcsolódó eljárásokról;

Q.  mivel a kis méretű nyílt tengeri fajok állományán az északnyugat-afrikai régió számos szomszédos országa osztozik, amelyekkel az EU az ezen állományokhoz való hozzáférést biztosító halászati partnerségi megállapodásokat kötött; mivel a Bizottságnak ösztönöznie kell a szenegáli hatóságokat, hogy tudományos szakvéleményeken alapuló, kötelező erejű közös gazdálkodási szabályokról kezdeményezzenek konzultációt a szomszédos országokkal a fenntartható halászat biztosítása érdekében, különösen a kisméretű nyílt vízi állományok tekintetében, annak ellenére, hogy az EU és Szenegál közötti megállapodás nem biztosít hozzáférést ezek halászatához;

R.  mivel a szenegáli nemzeti stratégiai tervben (2019–2023) szereplő stratégiai célkitűzések magukban foglalják a halászat fenntartható irányítását és a termelékenység fokozását, valamint a halászati ágazat piaci hozzáférésének és versenyképességének általános növelését;

S.  mivel a halászati ágazat több mint 600 000 szenegálit foglalkoztat, akik a dolgozó népesség kb. 17%-át teszik ki;

1.  megerősíti, hogy a jegyzőkönyv szoros együttműködést tesz lehetővé az Európai Unió és Szenegál között a szenegáli vizek halászati erőforrásainak felelősségteljes kiaknázása, valamint a fenntartható erőforrás-gazdálkodás kialakítására és a tengeri biológiai sokféleség védelmére irányuló szenegáli erőfeszítések támogatása érdekében;

2.  támogatja a régión belüli megállapodások hálózatának fenntartására irányuló uniós stratégiát, azzal a céllal, hogy kiegészítsék a regionális halászati szervezetek által megvalósított, az állományok fenntarthatóságát célzó fellépéseket;

3.  megjegyzi, hogy az értékelő jelentés következtetéseivel összhangban az új jegyzőkönyv a fekete tőkehal tonnatartalmának csökkentését (évi 2 000 tonnáról 1 750 tonnára), az ágazati támogatás pénzügyi hozzájárulásának növelését (150 000 EUR-val), valamint a hajótulajdonosok által fizetendő díjak becsült összegét tartalmazza;

4.  a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) tudományos szakvéleményével összhangban megállapítja, hogy az állomány pusztulás csökkentése érdekében csökkennek a fekete tőkehalra vonatkozó halászati lehetőségek;

5.  üdvözli, hogy a jegyzőkönyv figyelembe veszi a járulékos fogásként kifogott érzékeny fajokat; hangsúlyozza, hogy tovább kell fokozni a tengeri ökoszisztéma védelmére irányuló intézkedéseket; hangsúlyozza a képzett tudományos megfigyelők központi szerepét a járulékos fogások ellenőrzésében;

6.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás tartalmaz egy, a tudományos együttműködésről szóló fejezetet a szenegáli vizeken a tengeri biológiai erőforrások állapotának jobb nyomon követése érdekében; tudomásul veszi a mélytengeri tengerfenéki erőforrások kiaknázásának tudományos nyomon követése terén tapasztalt nehézségeket, és sürgeti, hogy az értékelés vegye figyelembe harmadik országbeli flották más part menti országok (Mauritánia, Marokkó, Bissau-Guinea és Gambia) vizeire gyakorolt halászati terhelését is, tekintettel arra, hogy a szenegáli vizeken viszonylag korlátozottak az uniós hajók számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek;

7.  úgy véli, hogy a szenegáli vizek halászati többletéhez való hozzáférés biztosítása érdekében ismerni kell a teljes halászati erőkifejtést – köztük a szenegáli és harmadik országbeli flották részéről is –, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy alkalmazzák az átláthatóságról szóló cikket a jelenlegi jegyzőkönyv összefüggésében, valamint az illetékes regionális halászati szervezeteken belüli tanácskozások során;

8.  tudomásul veszi a szenegáli halászati övezetekben a halászati lehetőségek felülvizsgálatának és felderítő halászati utak engedélyezésének lehetőségét; üdvözli a jegyzőkönyvben a fenntarthatósággal és a tudományos ajánlások betartásával kapcsolatos feltételeket, és felhívja a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet, amennyiben a vegyes bizottság elfogadná ezeket a módosításokat; üdvözli a Fogások elektronikus jelentéstételi rendszerén (ERS, electronic reporting system) keresztül történő nyomon követésének beépítését; és felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a rendszer a lehető leghamarabb működőképes legyen;

9.  üdvözli a védett fajok (tengeri madarak, teknősök, cápák és tengeri emlősök)járulékos fogásainak csökkentésére irányuló új technikai intézkedések elfogadását, és sürgeti a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a halászeszközök szelektivitásának a tudományos ajánlásokkal és a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által hozott jogszabályokkal összhangban történő javításához szükséges intézkedések elfogadását;

10.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás jogi keretet hoz létre a megfigyelés és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat IUU) elleni küzdelem céljából történő együttműködéshez, továbbá üdvözli, hogy Szenegál 2017-ben ratifikálta a kikötő szerinti államok intézkedéseiről szóló FAO-megállapodást, ami – tekintettel a Dakari kikötő jelentőségére a különböző harmadik országbeli zászlók alatt közlekedő hajók által a kistérség számos területén kifogott halászati termékek kirakodása szempontjából – pozitív fejleménynek tekinthető;

11.  pozitívan értékeli, hogy szenegáli tengerészeket alkalmaznak az európai uniós hajók fedélzetén, és hangsúlyozza az előző jegyzőkönyv végrehajtása során elért jó eredményeket; üdvözli, hogy Szenegál ratifikálta a halászati munkáról szóló C188. számú ILO-egyezményt, és felszólítja a szenegáli hatóságokat e rendelkezések végrehajtására; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a jegyzőkönyvben is említett vegyes bizottság ülésein rendszeresen értékelje annak hatékony végrehajtását, különös tekintettel a munkakörülményekre és -bérekre;

12.  úgy véli, hogy a tagállamok fontos szerepet játszhatnak ebben, és ezt a célt szem előtt tartva aktívan részt vehetnek a kapacitásépítési és képzési erőfeszítésekben;

13.  az 5. cikkben meghatározott ágazati támogatási célkitűzéseknek való megfelelés biztosítása érdekében és más tevékenységek sérelme nélkül az alábbi kiemelt és stratégiai intézkedéseket ajánlja:

14.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen átfogó tanulmányt az EU kétoldalú halászati megállapodásainak hatásáról, és különösen az ágazati támogatásból és az európai flotta harmadik országok vizein folytatott tevékenységéből a helyi gazdaságoknak nyújtott előnyökről (fenntartható halászat, helyi foglalkoztatás, infrastruktúra, társadalmi fejlesztések stb.), valamennyi nyugat-afrikai országgal szemben egységes és következetes megközelítést alkalmazva;

15.  aggályainak ad hangot a Nyugat-Afrika partjainál növekvő számban létesülő halliszt- és halolajüzemek miatt, amelyekbe nemcsak a szenegáli vizeken, hanem a szomszédos országok vizein külföldi (nem uniós) flották által kifogott kis méretű nyílt vízi fajokat is szállítanak; e tekintetben helyteleníti, hogy a helyi lakosság értékes fehérjeforrásokkal történő ellátása szembemegy a fenntarthatósággal;

16.  úgy véli, hogy a halászat leállítására vagy a halászati korlátozások bevezetésére tekintettel az erőforrások fenntarthatóságának biztosítása érdekében először a helyi halászati igényeket kell kielégíteni, megalapozott tudományos szakvélemények alapján;

17.  értékeli a jelenleg elérhető jegyzőkönyvek és a vegyes tudományos bizottságok szövegeinek átláthatósága terén tett uniós erőfeszítéseket; hangsúlyozza az átláthatóság és a part menti közösségi szövetségek ágazati támogatás kezelésében való részvétele fokozásának szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen készítsen nyilvános jelentéseket az ágazati támogatás felhasználásáról, és továbbítsa a Parlamentnek a vegyes bizottság üléseinek következtetéseit és éves értékeléseinek eredményeit; felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a Parlament képviselőinek megfigyelőként való részvételét a vegyes bizottság ülésein, és javítsa a szenegáli halászati szövetségek és közösségek részvételét; hangsúlyozza, hogy a szenegáli kormánynak átláthatóan kell eljárnia a többi országgal folytatott halászati partnerségek tekintetében;

18.  javasolja, hogy az érdekelt felek a helyi halászközösségek bevonása és a szenegáli joggal összhangban velük folytatott konzultáció révén vegyenek részt az operatív programok előkészítésében, végrehajtásában, nyomon követésében és értékelésében;

19.  felszólít a védett tengeri területekről szóló jelentések nagyobb egyértelműségére és harmonizációjára, valamint egy olyan elfogadott holisztikus gazdálkodási tervre, amely felosztja a szerepeket és meghatározza az irányítási tevékenységek átfogó összehangolásáért felelős szervet;

20.  megjegyzi, hogy a tengerparttal nem rendelkező országok – például Mali – a Szenegálból származó halászati kiviteltől függnek, amely behozataluk több mint 40%-át teszi ki; megállapítja, hogy a szenegáli export hozzájárul a tengerparttal nem rendelkező országok élelmezéséhez;

21.  megjegyzi, hogy a szenegáli export több mint egyötöde tengerparttal nem rendelkező országokba, nevezetesen Maliba, Burkina Fasóba és Nigerbe irányul, és hozzájárul az afrikai kontinens gazdasági integrációjához;

22.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és a Szenegáli Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0294. (2) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.). (3) HL C 58., 2018.2.15., 93. o.