(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Módosítás 9 eltérő rendelkezés hiányában

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0208/2020). (2) * Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen 53. cikkének (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A Covid19-világjárvány rendkívüli mértékben sújtja a tagállamok lakosságát, vállalkozásait, egészségügyi rendszereit és gazdaságait, valamint pénzügyi rendszereit. Az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló 2020. március 27-i, „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés – a jövő generációért” című közleményében(1) a Bizottság hangsúlyozta, hogy a likviditás és a forráshoz jutás folyamatos kihívást jelent majd a következő hónapokban. Emiatt létfontosságú, hogy a bürokráciának a meglévő pénzügyi jogszabályok korlátozott körű, célzott módosítása révén megvalósuló csökkentése támogassa a Covid19-világjárvány által okozott súlyos gazdasági sokk utáni helyreállítást. A módosításoknak ezért összességében arra kell irányulniuk, hogy felszámolják a szükségtelen bürokráciát, és a gazdasági zavarok mérséklése érdekében eredményesnek ítélt átmeneti kivételeket vezessenek be. A módosításoknak el kell kerülniük az olyan változtatásokat, amelyek több terhet rónak a szektorra, és a bonyolult jogalkotási kérdések megoldását a MIFID II. tervezett felülvizsgálatára kell hagyniuk. Az intézkedéscsomag elfogadására „tőkepiaci helyreállítási csomag” néven kerül sor.

(2)  A pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(2) elfogadására 2014-ben, a 2007–2008-ban kibontakozó pénzügyi válság nyomán került sor. Az irányelv számottevő mértékben megerősítette az Unió pénzügyi rendszerét, és az Unió egészében garantálta a befektetők fokozott védelmét. Mérlegelni lehet a szabályozás összetettségének és a befektetési vállalkozások megfelelési költségeinek csökkentésére, valamint a versenytorzulás kiküszöbölésére irányuló további erőfeszítéseket, feltéve hogy ezzel egyidejűleg megfelelően figyelembe veszik a befektetők védelmét.

(3)  A befektetők védelmét célzó követelményeket illetően a 2014/65/EU irányelv nem teljesítette maradéktalanul azt a célkitűzését, hogy az intézkedések kellő mértékben figyelembe vegyék az egyes befektető-kategóriák (lakossági ügyfelek, szakmai ügyfelek és jogosult szerződő felek) sajátosságait. Egyes követelmények nem minden esetben fokozták a befektetők védelmét, sőt időnként inkább hátráltatták a befektetési döntések végrehajtását. A befektetővédelem jobb erősítése érdekében döntő fontosságú, hogy az alkalmasság értékelése során figyelembe vegyék a lakossági befektetők adósságszintjét, különös tekintettel a fogyasztói adósságállomány Covid19-világjárvány miatt emelkedő szintjére. Emellett a 2014/65/EU irányelv bizonyos követelményeit módosítani lehetne a befektetési szolgáltatások nyújtásának megkönnyítése és a befektetési tevékenységek teljesítményének javítása érdekében, feltéve hogy a módosításra kiegyensúlyozott módon kerül sor, amely maradéktalanul védi a befektetőket.

(4)  A termékirányítási követelmények korlátozhatják a vállalati kötvények értékesítését. A kiegészítési záradékot tartalmazó vállalati kötvények általában biztonságos és egyszerű terméknek tekinthetők, amelyek a lakossági ügyfelek számára is alkalmasak. Olyan esetekben, amikor a kibocsátó a lejárat előtti visszafizetés mellett dönt, a kiegészítési záradék védelmet nyújt a befektetőknek a veszteségekkel szemben azáltal, hogy garantálja a befektetők részére azon kamatszelvények nettó jelenértékének a kifizetését, amelyekre akkor lettek volna jogosultak, ha a kötvény lejárat előtti beváltására nem kerül sor. Ezért a kiegészítési záradékot tartalmazó vállalati kötvényeket ki kell vonni a termékirányítási követelmények hatálya alól.

(5)  Az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) által a 2014/65/EU irányelv szerinti ösztönzők és a költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatási követelmények hatásával kapcsolatban közzétett véleményezési felhívás, valamint a Bizottság nyilvános konzultációja egyaránt megerősítette, hogy a szakmai ügyfelek és a jogosult szerződő felek nem igénylik a költségekre vonatkozó szabványos és kötelező tájékoztatást, mivel a szükséges információkhoz már a szolgáltatójukkal folytatott tárgyalások során is hozzájutnak. Ezek az információk az igényeikre szabottak, és gyakran részletesebbek is. Ezért a jogosult szerződő feleket és a szakmai ügyfeleket mentesíteni kell a költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatási követelmények alól, kivéve a befektetési tanácsadási és portfóliókezelési szolgáltatások tekintetében, ugyanis a befektetési tanácsadási és portfóliókezelési jogviszonyt létesítő szakmai ügyfelek e téren nem feltétlenül rendelkeznek elégséges szaktudással és ismeretekkel ahhoz, hogy mentesülhessenek a költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatási követelmények alól.

(6)  Fennálló ügyfélkapcsolat esetén a befektetési vállalkozások jelenleg kötelesek költség-haszon elemzést végezni az olyan portfóliótevékenységekre vonatkozóan, amelyek során pénzügyi eszközök közötti váltásra kerül sor. Ennélfogva a befektetési vállalkozások kötelesek beszerezni a szükséges információkat az ügyféltől, és bizonyítaniuk kell azt, hogy a váltással járó hasznok meghaladják annak költségeit. Miután az eljárás túlzottan megterheli a jellemzően gyakran váltó szakmai ügyfeleket, mentesíteni kell őket a követelmény alól, ugyanakkor fenn kell tartani számukra a választható alkalmazás lehetőségét. Szem előtt tartva, hogy a lakossági ügyfelek fokozott védelmet igényelnek, a lehetőséget a szakmai ügyfelekre kell korlátozni.

(7)  A valamely befektetési vállalkozással kapcsolatban álló ügyfelek időszakos vagy eseményhez kötött szolgáltatási beszámolót kapnak. Ezeket a beszámolókat sem a befektetési vállalkozások, sem a szakmai ügyfelek nem tartják hasznosnak. A beszámolók kifejezetten haszontalannak bizonyultak a rendkívül volatilis piacokon kereskedő szakmai ügyfelek számára, akik nagy gyakorisággal és nagy számban kapták azokat. A szakmai ügyfelek reakciója a szolgáltatási beszámolókra sok esetben az, hogy a jelentéseket nem olvassák el, vagy gyors befektetési döntéseket hoznak ahelyett, hogy továbbra is a hosszú távú befektetési stratégiájukat követnék. A jogosult szerződő felek esetében ezért be kell szüntetni a szolgáltatási beszámolók átadását, ugyanakkor a szakmai ügyfelek számára választhatóvá kell tenni azok átvételét.

(8)  A 2014/65/EU irányelv beszámolási követelményeket vezetett be arra vonatkozóan, hogy a megbízásokat milyen módon hajtják végre az ügyfél számára legkedvezőbb feltételek mellett. A technikai jelentések nagy mennyiségű részletes mennyiségi adatot tartalmaznak a végrehajtási helyszínre, a pénzügyi eszközre, az árra, a költségekre és a végrehajtás valószínűségére vonatkozóan. A befektetők ritkán olvassák a jelentéseket, amit a befektetési vállalkozások honlapján mért igen alacsony letöltésszámok igazolnak. Mivel a jelentések nem teszik lehetővé a befektetők számára, hogy a közölt adatok alapján érdemi összehasonlítást végezzenek, a jelentések közzétételét átmenetileg fel kell függeszteni.

(9)  A befektetési vállalkozások és ügyfeleik közötti kommunikáció, ezáltal pedig a befektetési folyamat megkönnyítése érdekében a befektetéssel kapcsolatos tájékoztatást a továbbiakban nem papíron, hanem alapértelmezett lehetőségként elektronikus formában kell nyújtani. A lakossági ügyfelek számára ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy a tájékoztatást továbbra is papíron kérjék.

(9a)   A Bizottságnak ezen irányelv előírásainak megfelelően jelentést kell előterjesztenie a pozíciókra szabott határértékek és a pozíciókezelés alkalmazásának az árualapú származtatott piacokon a likviditásra, a piaci visszaélésre és a szabályos árazási és kiegyenlítési feltételekre gyakorolt hatásáról. A 2009. évi pittsburghi és a 2011. évi cannes-i G20-csúcstalálkozó megállapodásaira válaszul elfogadott rendelkezések tartalmi felülvizsgálata során elengedhetetlen az árualapú származtatott termékekre vonatkozó rendszer tényeken alapuló értékelése és az érdekelt felek széles körével folytatott konzultáció annak érdekében, hogy javuljon az árualapú származtatott termékek piacának szabályozása, működése és átláthatósága, valamint hogy kezelni lehessen a túlzott áringadozást. [Mód. 2]

(10)  A 2014/65/EU irányelv értelmében azok a személyek, akik szakmai befektetőként kereskednek árualapú származtatott termékekkel, kibocsátási egységekkel és kibocsátási egységek származtatott termékeivel, mentesülhetnek a befektetési vállalkozásként való engedélyezés alól, ha kereskedési tevékenységüket a főtevékenységük kiegészítéseként folytatják. A tevékenység kiegészítő jellegének vizsgálatát kérő személyeknek évente be kell jelenteniük az illetékes hatóságnál, hogy élnek a lehetőséggel, és be kell nyújtaniuk az azt megállapító két mennyiségi vizsgálathoz szükséges elemeket, hogy kereskedési tevékenységük a fő tevékenységüket kiegészítő tevékenységnek minősül-e. Az első vizsgálat eszközosztályonként összehasonlítja a szervezet feltételezett kereskedési tevékenységének volumenét az Unióban bonyolított teljes kereskedési tevékenységgel. A második vizsgálat a feltételezett kereskedési tevékenység volumenét valamennyi eszközosztály figyelembevételével a szervezet által csoportszinten, pénzügyi eszközökben bonyolított teljes kereskedési tevékenységgel hasonlítja össze. A második vizsgálat alternatív formája a feltételezett kereskedési tevékenység során felhasznált tőke becsült összegét hasonlítja a csoportszinten a főtevékenységre fordított tényleges tőkeösszeghez. E mennyiségi vizsgálatokat kell továbbra is kiinduló szabálynak tekinteni a kiegészítő jellegű tevékenységek mentességét illetően. Alternatív lehetőségként lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok felhatalmazást kapjanak arra, hogy – egyértelműen meghatározott feltételek mellett – minőségi elemeket vegyenek alapul. Az ESMA-t fel kell hatalmazni arra, hogy iránymutatást adjon azokról a körülményekről, amelyek mellett a nemzeti hatóságok minőségi megközelítést alkalmazhatnak, továbbá hogy a minőségi kritériumokra vonatkozó szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki. A mentességre az árjegyzőket is beleértve azon személyek jogosultak, akik saját számlára kereskednek, vagy a főtevékenységük szerinti ügyfeleik vagy partnereik számára a saját számlára történő kereskedéstől eltérő befektetési szolgáltatásokat nyújtanak. A mentesség mindkét esetben – egyéni és összesített alapon – akkor vehető majd igénybe, ha a tevékenység csoportszinten kiegészítő jellegű tevékenységnek minősül. A mentességet nem veheti igénybe olyan személy, aki nagy sebességű algoritmikus kereskedési technikát alkalmaz, főtevékenységként befektetési szolgáltatást vagy banki tevékenységet végző csoporthoz tartozik, vagy árualapú származtatott termékek kapcsán árjegyzőként jár el. ▌

(11)  Az illetékes hatóságoknak jelenleg pozíciólimiteket kell megállapítaniuk és alkalmazniuk a kereskedési helyszíneken forgalmazott árualapú származtatott termékekben és a Bizottság által kijelölt, gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletekben egy adott személy által bármikor tartható nettó pozíció nagyságára vonatkozóan. Miután a pozíciólimitek rendszere kedvezőtlennek bizonyult az új árupiacok kialakulása szempontjából, a kialakulóban lévő árupiacokat ki kell vonni a pozíciólimit-rendszer alkalmazási köréből. Ehelyett a pozíciólimiteket kizárólag a jelentősnek vagy kritikusnak minősülő árualapú származtatott termékek, valamint az azokkal gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletek esetében kell alkalmazni. Jelentős vagy kritikus származtatott termék az olyan származtatott energiaügylet, amelyben egy éves időszakra vetítve legalább 300 000 tételnek megfelelő nyitott pozíció áll fenn. Figyelemmel arra, hogy a polgárok számára kritikus fontosságúak, az emberi fogyasztásra szánt alaptermékhez kapcsolódó mezőgazdasági termékek, valamint az azokkal gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli ügyletek továbbra is a jelenlegi pozíciólimit-rendszer hatálya alá tartoznak. Az ESMA-nak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozzon ki, amelyek meghatározzák az emberi fogyasztásra szánt alaptermékhez kapcsolódó, pozíciólimittel érintett mezőgazdasági árukat, valamint a pozíciólimittel érintett kritikus, illetve jelentős származtatott termékeket. A jelentős vagy kritikus származtatott termékek esetében az ESMA-nak az évi 300 000 tételszámnak megfelelő bruttó nyitott pozíciót, a piaci szereplők számát, valamint az alapterméket kell figyelembe vennie.

(12)  A 2014/65/EU irányelv a pénzügyi szervezetek számára nem biztosít fedezeti mentességet. Számos döntően kereskedelmi jellegű vállalkozáscsoport, amely kereskedési célra pénzügyi szervezetet hozott létre, olyan helyzetbe került, amelyben a fedezeti mentességre nem jogosult pénzügyi szervezet nem tudta teljeskörűen ellátni a kereskedési feladatokat a csoport nevében. Ezért szűken meghatározott fedezeti mentességet kell bevezetni. Biztosítani kell a fedezeti mentesség igénybevételét, ha egy döntően kereskedelmi jellegű vállalkozáscsoporton belül egy személyt befektetési vállalkozásként vesznek nyilvántartásba, amely a csoport nevében ügyleteket köt. Annak érdekében, hogy a fedezeti mentességet kizárólag olyan pénzügyi szervezet vehesse igénybe, amely a döntően kereskedelmi jellegű vállalkozáscsoport nem pénzügyi szervezetei nevében köt ügyletet, a mentesség csak az adott pénzügyi szervezet azon pozícióira vonatkozhat, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a vállalkozáscsoport nem pénzügyi szervezeteinek kereskedelmi tevékenységével közvetlenül összefüggő kockázatokat.

(13)  Az árupiacokon még likvid ügyleteknél is jellemzően csak korlátozott számú piaci szereplő tölt be árjegyzői szerepet. Amikor e piaci szereplőknek pozíciólimitet kell alkalmazniuk, akkor ezt helyzetüknél fogva nem tudják az árjegyzőkével megegyező eredményességgel megtenni. Ezért be kell vezetni a pozíciólimit-rendszer alóli mentességet a kötelező likviditásnyújtásra vonatkozó rendelkezések teljesítése céljából végrehajtott ügyletből származó pozícióban részes pénzügyi és nem pénzügyi szerződő felek esetében.

(13a)  A pozíciólimit-rendszert érintő módosítások célja, hogy támogassák új energiaszerződések kidolgozását, különösen a villamosenergia-piacon, és nem irányulnak a mezőgazdasági árukkal kapcsolatos szerződésekre vonatkozó rendszer lazítására.

(14)  A jelenlegi limitrendszer nem ismeri el az értékpapírosított származtatott termékek egyedi jellemzőit. Az értékpapírosított származtatott termékeket ezért ki kell vonni a pozíciólimit-rendszer hatálya alól.

(15)  A 2014/65/EU irányelv hatálybalépése óta nem azonosítottak két teljesen megegyező árualapú származtatott ügyletet. Az irányelvben alkalmazott „ugyanazon szerződés” fogalma miatt az egyéb hónapokra vonatkozó limit megállapításakor használt módszertan hátrányos a kevésbé likvid piac szempontjából olyan egymással versengő helyszínek esetében, ahol azonos alaptermékre épülő és azonos jellemzőkkel rendelkező árualapú származtatott termékeket forgalmaznak. Ezért a 2014/65/EU irányelvben az „ugyanazon szerződésre” vonatkozó hivatkozást el kell hagyni. Az illetékes hatóságok számára lehetővé kell tenni annak kölcsönös megállapítását, hogy a kereskedési helyszíneiken forgalmazott árualapú származtatott termékek azonos alaptermékre épülnek és azonos jellemzőkkel rendelkeznek, amely esetben az adott árualapú származtatott termékre vonatkozóan az egyéb hónapok tekintetében a legnagyobb likviditású piacon meghatározott alapérték felhasználható a kevésbé likvid helyszíneken forgalmazott, konkurens ügyletek egyéb hónapokra vonatkozó alapértékeként.

(16)  A pozíciók kezelésében jelentős eltérések vannak az Unióban működő kereskedési helyszínek között. Ezért ahol ez szükséges, meg kell szilárdítani a pozíciókezelési kontrollmechanizmust.

(17)  Az euróban denominált uniós árupiacok továbbfejlesztése érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a pozíciólimit hatálya alá tartozó, mezőgazdasági áru alapú származtatott termékeket, valamint kritikus vagy jelentős származtatott termékeket; rögzíti az annak megállapítására szolgáló eljárást, hogy mely személyek kérhetnek fedezeti mentességet a kötelező likviditásnyújtásra vonatkozó rendelkezések teljesítése céljából kötött ügyletből eredő pozíciók tekintetében; rögzíti az annak megállapítására szolgáló eljárást, hogy egy döntően kereskedelmi jellegű vállalkozáscsoport részeként mely pénzügyi szervezetek kérhetnek fedezeti mentességet a pénzügyi szervezet által tartott azon pozíciók tekintetében, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a csoport nem pénzügyi szervezeteinek kereskedelmi tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat; továbbá tisztázza a pozíciókezelési kontrollmechanizmus tartalmát. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten, megfelelő konzultációkat folytasson, és a konzultációkra a szabályozás javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban(3) szereplő elvekkel összhangban kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(18)  Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer az Unió kiemelt szakpolitikai intézkedése, amely az európai zöld megállapodással összhangban a gazdaság dekarbonizációjára irányul. A kibocsátási egységek, valamint az azokhoz kapcsolódó származtatott termékek forgalmazása a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet hatálya alá tartozik, és az uniós szén-dioxid-piac fontos elemének számít. A kiegészítő tevékenység 2014/65/EU irányelv szerinti mentesítése meghatározott feltételek teljesítése esetén lehetővé teszi egyes piaci szereplők számára, hogy befektetési vállalkozásként történő engedélyezés nélkül tevékenységet folyassanak a kibocsátási egységek piacain. Szem előtt tartva a rendezett, jól szabályozott és felügyelt pénzügyi piacok fontosságát, a kibocsátáskereskedelmi rendszer jelentős szerepét az Unió fenntarthatósági célkitűzéseinek elérésében, valamint a kibocsátási egységek jól működő másodlagos piacának támogató szerepét a kibocsátáskereskedelmi rendszer működésében, elengedhetetlen, hogy a kiegészítő tevékenységekre vonatkozó mentesség megfelelő kialakítása úgyszintén hozzájáruljon e célkitűzések megvalósulásához. Ez különösen olyankor lényeges, amikor a kibocsátási egységek forgalmazása harmadik országbeli kereskedési helyszíneken zajlik. Az Unió pénzügyi stabilitásának védelme, piaci integritásának megőrzése, a befektetők védelme, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer átláthatóan és megbízhatóan működve továbbra is garantálja a költséghatékony kibocsátáscsökkentést, a Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie a kibocsátási egységek és a kapcsolódó származtatott termékek uniós és harmadik országbeli forgalmazásának továbbfejlesztését, értékelnie kell a kiegészítő tevékenység mentesítésének hatását a kibocsátáskereskedelmi rendszerre, továbbá szükség esetén javaslatot kell tennie a kiegészítő tevékenység mentesítése terjedelmének és alkalmazásának megfelelő módosítására.

(19)  A 2014/65/EU irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(20)  A módosítással elérni kívánt célkitűzések célja a már meglévő uniós jogszabályok kiegészítése, ezért ezek jobban megvalósíthatók uniós szinten, mint különböző nemzeti kezdeményezések révén. A pénzügyi piacok eredendően és egyre inkább határokon átnyúló jellegűek. Az integrációból adódóan az elszigetelt tagállami beavatkozások sokkal kevésbé lennének hatékonyak és a piacok széttagoltságához vezetnének, ami szabályozási arbitrázst és versenytorzulást eredményezne.

(20a)   Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a befektetési vállalkozásokra Unió-szerte alkalmazandó egységes és megfelelő követelményeket biztosító meglévő uniós jogszabályok finomítását az egyes tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért e célok az intézkedés léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(21)  A tagállamoknak és a Bizottságnak a magyarázó dokumentumokról szóló, 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatával(4) összhangban a tagállamok vállalták, hogy az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez indokolt esetben egy vagy több olyan dokumentumot mellékelnek, amely megmagyarázza az irányelv elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó úgy ítéli meg, hogy ilyen dokumentumok átadása indokolt.

(21a)   A módosításoknak a gazdasági válság mérséklése érdekében ideiglenes kivételek bevezetésére és az egyértelműen bürokratikus akadályok megszüntetésére kell irányulniuk; a módosításoknak ezért el kell kerülniük a jogszabályok összetettebb kérdéseinek megnyitását, ami azzal a kockázattal járhat, hogy további terheket ró a szektorra. A jogszabályok jelentősebb módosításait először a MIFID II. tervezett felülvizsgálata keretében kell újraértékelni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2014/65/EU irányelv módosításai

A 2014/65/EU irányelv a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdésben a j) pont helyébe a következő szöveg lép:"

b)  a (4) bekezdést el kell hagyni; [Mód. 6]

ba)  a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:"

„(4a) E cikk (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott mentességek tekintetében minőségi kritériumokat alkalmaznak.

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki abból a célból, hogy iránymutatást nyújtson az (1) bekezdés j) pontjában meghatározott mentességek alkalmazandó voltának értékeléséhez használható minőségi kritériumokra vonatkozóan.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2021. április 1-jéig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap a második albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”.

2.  A 4. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  a bekezdés a következő 8a. ponttal egészül ki:"

„(8a) »pénzügyi eszközök közötti váltás«: egy pénzügyi eszköz eladása és egy másik pénzügyi eszköz vétele, vagy egy meglévő pénzügyi eszközt érintő módosításra vonatkozó jog gyakorlása;”;

b)  a bekezdés a következő 50a. ponttal egészül ki:"

„(50a) »kiegészítési záradékot tartalmazó vállalati kötvény«: olyan záradékot tartalmazó vállalati kötvény, amely lejárat előtti visszafizetés esetén arra kötelezi a kibocsátót, hogy a befektetőnek térítse meg a kötvény tőkeösszegét, valamint azoknak a kamatszelvényeknek a nettó jelenértékét, amelyek összegére a befektető akkor lett volna jogosult, ha a kötvény lejárat előtti beváltására nem kerül sor;”;

c)  a bekezdés a következő 62a. ponttal egészül ki:"

„(62a) »elektronikus formátum«: a papírtól eltérő bármely tartós adathordozó;”

3.  A 16. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az e bekezdés másodiktól ötödikig terjedő albekezdéseiben foglalt követelmények nem alkalmazandók a kiegészítési záradékot tartalmazó vállalati kötvényekre.”

4.  A 24. cikk a következőképpen módosul:

a)  a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Ez a bekezdés nem alkalmazandó a kiegészítési záradékot tartalmazó vállalati kötvényekre.”;

b)  a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:"

A befektetési vállalkozás felajánlja annak lehetőségét, hogy az ügyfél az ügylet megkötése előtt telefonon keresztül megkapja ezt a tájékoztatást.”;

c)  a cikk a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:"

„(5a) A befektetési vállalkozás az ebben az irányelvben előírt valamennyi információt elektronikus formátumban adja át az ügyfeleknek és a potenciális ügyfeleknek, kivéve akkor, ha az ügyfél vagy potenciális ügyfél lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél, aki papíralapú tájékoztatást kért, amely esetben az információkat papíron, díjmentesen kell átadni a részére.

A befektetési vállalkozás tájékoztatja a lakossági ügyfeleket és a potenciális lakossági ügyfeleket, hogy választásuk szerint papíron is átvehetik az információkat.

Azokat a meglévő lakossági ügyfeleket, akik korábban papíron vették át az ebben az irányelvben előírt információkat, a befektetési vállalkozás az elektronikus formában történő elküldés előtt legalább nyolc héttel tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban elektronikus formában kapják meg az információkat. A befektetési vállalkozás tájékoztatja a meglévő lakossági ügyfeleket, hogy választásuk szerint továbbra is kaphatnak papíralapú tájékoztatást, vagy áttérhetnek az elektronikus formátumú tájékoztatásra. A befektetési vállalkozás tájékoztatja továbbá a meglévő lakossági ügyfeleket, hogy ha a nyolchetes időszak során nem kérik a papíralapú tájékoztatás folytatását, akkor annak elteltét követően automatikusan elektronikus formátumban kapják meg az információkat.”; Azokat a meglévő ügyfeleket, akik már elektronikus formátumban kapják meg az ezen irányelvben előírt információkat, nem szükséges tájékoztatni.

ca)  a cikk a következő (9a) bekezdéssel egészül ki: "

E cikk alkalmazásában a befektetési kutatás az egy vagy több pénzügyi eszközhöz vagy egyéb eszközökhöz, illetőleg pénzügyi eszközök kibocsátóihoz vagy potenciális kibocsátóihoz kapcsolódó kutatási anyagokat vagy szolgáltatásokat, vagy olyan kutatást jelent, amely szorosan kapcsolódik egy meghatározott ágazathoz vagy piachoz, úgy, hogy a szóban forgó ágazathoz tartozó pénzügyi instrumentumokkal, eszközökkel vagy kibocsátókkal kapcsolatban ad tájékoztatást.

A befektetési kutatás magában foglalja az olyan anyagot vagy szolgáltatást is, amely kifejezetten vagy implicit módon befektetési stratégiát ajánl vagy javasol, és megalapozott véleményt ad az instrumentumok vagy pénzügyi eszközök jelenlegi vagy jövőbeli értékéről vagy áráról, vagy egyéb elemzést és új megállapítást tartalmaz, valamint új vagy meglévő információkon alapuló következtetéseket von le, amelyek használhatók és relevánsak a befektetési stratégiához, és hozzáadott értéket tudnak biztosítani a befektetési vállalkozások azon döntéseihez, amelyeket az adott kutatásért fizető ügyfelek nevében hoznak.

5.  A 25. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Olyan befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása esetén, amely pénzügyi eszközök közötti váltást érint, a befektetési vállalkozás elemzi a pénzügyi eszközök közötti váltás költségeit és hasznait. Befektetési tanácsadás nyújtása során a befektetési vállalkozás tájékoztatja az ügyfelet, hogy a pénzügyi eszközök közötti váltás hasznai meghaladják-e annak költségeit.”

5a.  A 25. cikk (6) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Ez a bekezdés nem alkalmazandó az ezen irányelv 25a. cikkében meghatározott veszteségjelentési küszöbértékekhez kapcsolódó kötelezettségekre.”

5b.  A 25. cikk (8) bekezdésében a bevezető rész a következőképpen módosul:"

„(8) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 89. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési vállalkozások megfeleljenek az e cikk (2)–(6) bekezdésében megállapított elveknek, amikor ügyfeleiknek befektetési vagy kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, ideértve azokat az információkat, amelyeket akkor kell beszerezni, amikor a szolgáltatásoknak és a pénzügyi eszközöknek az ügyfeleik számára való alkalmasságát vagy megfelelőségét értékelik, a nem összetett pénzügyi eszközöknek az e cikk (4) bekezdése a) pontjának vi. alpontja alkalmazásában való értékelésének kritériumait, az ügyfelek számára történő szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó nyilvántartások és megállapodások tartalmát és formáját, valamint a nyújtott szolgáltatásokról az ügyfeleknek tett rendszeres beszámolók tartalmát és formáját, kivéve a 25a. cikkben rögzített, a veszteségjelentési küszöbértékekhez kapcsolódó kötelezettségeket. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak figyelembe kell venniük:”

5c.  Az irányelv a következő 25a. cikkel egészül ki: "

„25a. cikk

6.  A 27. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az e bekezdésben előírt beszámolási követelmény azonban ... [az e módosító irányelv hatálybalépését követően 2 évig] nem alkalmazandó; az Európai Bizottság átfogóan felülvizsgálja az e bekezdésben foglalt beszámolási követelményeket, és [e módosító irányelv hatálybalépése után 1 évvel] jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”;

6a.  A 27. cikk (6) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Az Európai Bizottság átfogóan felülvizsgálja az e bekezdésben foglalt beszámolási követelményeket, és [e módosító irányelv hatálybalépése után 1 évvel] jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak;”

7.  Az irányelv a következő 29a. cikkel egészül ki:"

„29a. cikk

8.  A 30. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ügyfelek nevében a megbízások végrehajtására, a sajátszámlás kereskedésre vagy megbízások fogadására és továbbítására engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozások anélkül hozhassanak létre vagy köthessenek ügyleteket a jogosult szerződő felekkel, hogy be kellene tartaniuk az ilyen ügyletek vagy az ilyen ügyletekhez közvetlenül kötődő kiegészítő szolgáltatások tekintetében a 24. cikkben (az (5a) bekezdés kivételével), a 25. cikkben, a 27. cikkben és a 28. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.”

9.  Az 57. cikk a következőképpen módosul:

a)  az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyek meghatározzák a követendő eljárást az olyan pénzügyi szervezet számára, amely egy döntően kereskedelmi jellegű vállalkozáscsoport részeként fedezeti mentességet kérhet az általa tartott olyan pozíciókra vonatkozóan, amelyek objektíven mérhető módon csökkentik a vállalkozáscsoport nem pénzügyi szervezeteinek kereskedelmi tevékenységével közvetlenül összefüggő kockázatokat. Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki annak az eljárásnak a meghatározására, amelynek keretében a személyek fedezeti mentességet kérhetnek olyan pozíciókra vonatkozóan, amelyek egy kereskedési helyszínre vonatkozó likviditásnyújtási kötelezettség teljesítésére szolgáló ügyletből erednek.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépésétől számított 9 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”;

b)  a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(3) Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza az (1) bekezdésben említett mezőgazdasági áru alapú származtatott termékeket, valamint kritikus és jelentős árualapú származtatott termékeket, továbbá azt a számítási módszertant, amelyet az illetékes hatóságoknak alkalmazniuk kell a havi azonnali pozíciólimitek és az egyéb, természetben és készpénzben kiegyenlített, árualapú származtatott termékekre vonatkozó, az érintett származtatott termék jellemzőin alapuló havi pozíciólimitek megállapítására.

Az ESMA az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [9 hónappal ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően] benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

4.  Az illetékes hatóság pozíciólimiteket határoz meg az ESMA által a (3) bekezdés szerint elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározott, kereskedési helyszíneken forgalmazott, árualapú származtatott termékre kötött kritikus vagy jelentős ügyletekre vonatkozóan, valamint a mezőgazdasági áru alapú származtatott termékre vonatkozóan, az ESMA által a (3) bekezdés szerint elfogadott szabályozástechnikai standardokban meghatározott számítási módszertan alapján. E pozíciólimit magában foglalja a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket is.

Amennyiben a piacon jelentős változás következik be, ideértve az alapul szolgáló áruból leszállítandó mennyiségnek vagy a nyitott pozíciónak az illetékes hatóság által meghatározotthoz viszonyított jelentős változását is, az illetékes hatóság felülvizsgálja, majd az ESMA által kidolgozott számítási módszertannal összhangban visszaállítja a pozíciólimiteket.”;

c)  a (6), (7) és (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

„(6) Amennyiben azonos alaptermékhez kapcsolódó és azonos jellemzőkkel rendelkező, mezőgazdasági áru alapú származtatott termékeket, vagy kritikus, illetve jelentős árualapú származtatott termékeket több joghatóság kereskedési helyszínein jelentős nagyságrendben forgalmaznak, azon kereskedési helyszín illetékes hatósága, ahol a legnagyobb mértékű forgalom bonyolódik (a központi illetékes hatóság), egységes pozíciólimitet állapít meg, amelyet az adott származtatott termék esetében minden kereskedésre alkalmazni kell. A központi illetékes hatóság az alkalmazandó egységes pozíciólimitről és ezen egységes pozíciólimitek esetleges felülvizsgálatáról konzultációt folytat a többi olyan kereskedési helyszínnel, ahol e származtatott terméket jelentős nagyságrendben forgalmazzák. Azok az illetékes hatóságok, amelyek nem fogadják el a központi illetékes hatóság által megállapított egységes pozíciólimitet, írásban teljeskörűen és részletesen kifejtik azon indokokat, amelyek alapján úgy ítélik meg, hogy az (1) bekezdésben előírt követelmények nem teljesültek. Az illetékes hatóságok közötti véleménykülönbségből eredő vitákat az ESMA rendezi.

Azon kereskedési helyszínek illetékes hatóságai, amelyeken azonos alaptermékhez kapcsolódó és azonos jellemzőkkel rendelkező, mezőgazdasági áru alapú származtatott termékeket, illetve kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékeket forgalmaznak, valamint az adott származtatott termék pozícióbirtokosainak illetékes hatóságai a vonatkozó adatok kölcsönös átadására is kiterjedő együttműködési megállapodásokat kötnek annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az egységes pozíciólimit nyomon követését és érvényesítését.

(7)  Az ESMA évente legalább egyszer ellenőrzi, hogy az illetékes hatóságok milyen módon hajtották végre az ESMA által a (3) bekezdés szerint kidolgozott számítási módszertannal összhangban megállapított pozíciólimiteket. Ennek során az ESMA biztosítja, hogy a (6) bekezdéssel összhangban az azonos alaptermékhez kapcsolódó és azonos jellemzőkkel rendelkező, mezőgazdasági áru alapú származtatott termékek, illetve kritikus vagy jelentős árualapú származtatott termékek esetében ténylegesen egységes pozíciólimitet alkalmazzanak attól függetlenül, hogy azokkal hol kereskednek.

(8)  A tagállamok biztosítják, hogy az olyan kereskedési helyszínt működtető befektetési vállalkozások vagy piacműködtetők, amelyen árualapú származtatott ügyleteket bonyolítanak le, pozíciókezelési kontrollmechanizmust alkalmazzanak, amelynek keretében a kereskedési helyszín jogosult az alábbiakra:

Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben az érintett kereskedési helyszínek jellemzőit figyelembe véve részletesen meghatározza a pozíciókezelési kontrollmechanizmus tartalmát.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [ezen irányelv hatálybalépésétől számított 9 hónapon belül] benyújtja a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.”.

10.  Az 58. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:"

„(2) A tagállamok biztosítják, hogy az árualapú származtatott eszközökkel vagy kibocsátási egységekkel, illetve ezek származtatott eszközeivel kereskedési helyszínen kívül kereskedő befektetési vállalkozások az 57. cikk (6) bekezdésében említett központi illetékes hatóság részére legalább naponta rendelkezésre bocsássák az általuk, valamint ügyfeleik által, azok ügyfelei által – a végső ügyfél eléréséig – a kereskedési helyszínen kereskedett árualapú származtatott termékekben, kibocsátási egységekben, illetve ezek származtatott eszközeiben és a gazdaságilag egyenértékű, tőzsdén kívüli származtatott ügyletekben tartott pozíciók teljes bontását, összhangban a 600/2014/EU rendelet 26. cikkével és adott esetben az 1227/2011/EU rendelet 8. cikkével.”

11.  A 90. cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:"

„(1a) A Bizottság a kibocsátási egységek és az azokhoz kapcsolódó származtatott termékek tekintetében 2021. december 31-ig felülvizsgálja a 2. cikk (1) bekezdésének j) pontja szerinti mentesség hatását, és a felülvizsgálathoz indokolt esetben mellékeli a mentesség módosítására irányuló jogalkotási javaslatot. Ezzel összefüggésben a Bizottság értékeli az uniós kibocsátási egységek és az azokhoz kapcsolódó származtatott termékek uniós és harmadik országbeli forgalmazását, a 2. cikk (1) bekezdésének j) pontja szerinti mentesség hatását, a kibocsátási egységek és az azokhoz kapcsolódó származtatott termékek piacainak integritását és átláthatóságát, valamint azt, hogy szükséges-e intézkedést elfogadni a harmadik országbeli kereskedési helyszíneken folytatott kereskedés kapcsán.”

1a. cikk

Az (EU) 2019/878 irányelv módosításai

Az (EU) 2019/878 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése a következőképpen módosul:

1.  Az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:"

2.  A bekezdés az első albekezdés után a következő albekezdéssel egészül ki:"

„Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.”

1b. cikk

A 2013/36/EU irányelv módosításai

A 94. cikk (2) bekezdésének harmadik, negyedik és ötödik albekezdése helyébe a következő lép:"

Az EBH-nak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket 2019. december 28-ig kell benyújtania a Bizottságnak.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy ezen irányelvet az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1093/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse. Az 575/2013/EU rendelet 4. cikke 1. pontja (2) alpontjában meghatározott befektetési vállalkozásokra alkalmazandó szabályozástechnikai standardok tekintetében 2021. június 26-ig továbbra is az ezen irányelv (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított 94. cikkének (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alkalmazandó.

2. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok ... [az irányelv hatálybalépésétől számított 9 hónapon belül] elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

A rendelkezéseket [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 12 hónap elteltével] kell alkalmazni.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

2a. cikk

Felülvizsgálati záradék

Az ESMA-val folytatott konzultációt követően és a Bizottság által elegendő átfutási idővel lefolytatandó nyilvános konzultáció eredményei alapján a Bizottság legkésőbb 2021. július 31-ig javaslatot terjeszt elő a 2014/65/EU irányelv és a 600/2014/EU rendelet felülvizsgálatára. A felülvizsgálatnak átfogónak kell lennie, és figyelembe kell vennie egyebek mellett a piac szerkezetével, az adatokkal, a kereskedési és kereskedés utáni szakasszal, a kutatási szabályokkal, a tanácsadóknak nyújtott ösztönzők kifizetésére vonatkozó szabályokkal, az Európában tevékenykedő tanácsadók szakmai képesítésének szintjével, az ügyfelek kategorizálásával és a brexittel kapcsolatos kérdéseket.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

(1) COM(2020)0456 (2020.5.27.). (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.). (3) HL L 123., 2016.5.12., 1. o. (4) HL C 369., 2011.12.17., 14. o.