Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/2882(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0389/2020

Viták :

PV 26/11/2020 - 8.3
CRE 26/11/2020 - 8.3

Szavazatok :

PV 26/11/2020 - 10
PV 26/11/2020 - 16

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0331

Elfogadott szövegek
PDF 147kWORD 52k
2020. november 26., Csütörtök - Brüsszel
Az emberi jogok folyamatos megsértése Belaruszban, különös tekintettel Raman Bandarenka meggyilkolására
P9_TA(2020)0331RC-B9-0389/2020

Az Európai Parlament 2020. november 26-i állásfoglalása az emberi jogok folyamatos megsértéséről Belaruszban, különös tekintettel Raman Bandarenka meggyilkolására (2020/2882(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a belarusz helyzetről szóló, 2020. szeptember 17-i(1), a médiaszabadság belarusz helyzetének romlásáról, nevezetesen a Charter 97 ügyről szóló 2018. október 4-i(2), a Belaruszról szóló 2018. április 19-i(3), a belarusz helyzetről szóló 2017. április 6-i(4) és a belarusz helyzetről szóló 2016. november 24-i(5) állásfoglalására,

–  tekintettel a Belarusszal fenntartott kapcsolatokról szóló, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, 2020. október 21-i ajánlására(6),

–  tekintettel az Európai Parlament gondolatszabadságért járó 2020. évi Szaharov-díjára, amelyet 2020. október 22-én a belarusz demokratikus ellenzéknek ítéltek oda,

–  tekintettel az Európai Parlament elnökének 2020. augusztus 13-i nyilatkozatára, valamint az öt képviselőcsoport vezetőinek a 2020. augusztus 9-i úgynevezett elnökválasztást követően a belarusz helyzetről tett 2020. augusztus 17-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az Európai Tanács 2020. október 1-i és 2020. október 16-i következtetéseire, valamint a Tanács 2020. október 12-i, Belaruszról szóló következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács 2020. november 6-i határozatára, amelynek értelmében a belarusz hatóságok 15 tagja – köztük Aljakszandr Lukasenka – felkerült a szankcionált személyek jegyzékébe, és így 59-re emelkedett az utazási tilalom és a vagyoni eszközök befagyasztása alá tartozó belarusz állampolgárok számát; tekintettel a Belaruszban a belső elnyomás céljára felhasználható fegyverekre és felszerelésekre vonatkozó, 2004. évi uniós embargó meghosszabbításáról szóló, 2020. február 17-i tanácsi határozatra(7),

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa 2020. augusztus 14-i rendkívüli ülésének legfőbb eredményére és az Európai Tanács Elnökének a 2020. augusztus 9-i elnökválasztást követően kialakult belarusz helyzetről szóló 2020. augusztus 19-i következtetéseire;

–  tekintettel az alelnök/főképviselő Belaruszról szóló számos közelmúltbeli nyilatkozatára és kijelentésére, különösen a 2020. augusztus 11-i és a 2020. augusztus 17-i nyilatkozatára, valamint az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) szóvivőjének a Raman Bandarenka haláláról szóló 2020. november 13-i nyilatkozatára, valamint a halálbüntetés belaruszi alkalmazásáról szóló nyilatkozataira,

–  tekintettel az alelnöknek/főképviselőnek a politikai alapon végrehajtott önkényes és indokolatlan letartóztatásokról és fogva tartásokról szóló 2020. szeptember 7-i és a főképviselő által a Koordinációs Tanács tagjai elleni erőszak és megfélemlítés fokozódásáról szóló, 2020. szeptember 11-én az Európai Unió nevében tett nyilatkozatra, tekintettel a Minszkben képviselt uniós tagállamok nevében az EU belaruszi küldöttsége, a brit nagykövetség, Svájc nagykövetsége és az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége által tett, az egyre romló belarusz emberi jogi helyzetről szóló, 2020. november 17-i közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ belarusz helyzetről szóló nyilatkozataira, különösen az ENSZ emberi jogi különleges előadóinak 2020. augusztus 13-i és 2020. november 19-i, valamint az ENSZ emberi jogi főbiztosa szóvivőjének 2020. augusztus 21-i, 2020. szeptember 11-i és 2020. november 13-i nyilatkozataira, továbbá az Emberi Jogi Tanács 45. ülésszakán az emberi jogok helyzetéről folytatott, 2020. szeptember 18-i sürgős vita során tett nyilatkozatokra,

–  tekintettel az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának 2020. július 17-i jelentésére és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2020. szeptember 17-i, a 2020-as elnökválasztást megelőző és azt követő belarusz emberi jogi helyzetről szóló határozatára,

–  tekintettel az EBESZ előadójának a 2020. augusztus 9-i belarusz elnökválasztással kapcsolatos állítólagos emberi jogi jogsértésekről szóló, a moszkvai mechanizmus keretében készült 2020. november 5-i jelentésére,

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, valamint az összes olyan emberi jogi egyezményre, amelynek Belarusz részes fele,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel Belaruszban a példa nélküli békés tiltakozások és sztrájkok több mint 100 nappal az első megmozdulások után is folytatódnak, ami mutatja a belarusz társadalom elégedetlenségét és fellépését a választási eredmények tömeges meghamisítása és az emberi jogoknak az ország autokratikus rezsimje általi megsértése ellen; mivel a folyamatos tiltakozások a hétvégeken tetőznek az „egység menetei” alkalmával, és a tiltakozások nagyságrendje Belarusz történelmében példa nélküli, a résztvevők száma pedig több százezerre tehető;

B.  mivel a belarusz hatóságok erőszakkal, elnyomással, szisztematikus megfélemlítéssel, zaklatással, az alapvető szabadságok korlátozásával és a tiltakozások során letartóztatott emberekkel, köztük emberijog-védőkkel szembeni embertelen bánásmóddal – többek között kínzással és szexuális erőszakkal – reagáltak a legitim és békés tüntetésekre; mivel az emberijog-védők több mint 500 esetben dokumentáltak kínzást és bántalmazást, miközben sokan eltűntek vagy sokakat holtan találtak, köztük Aljakszandr Tarajkouszkit, Kansztancin Sismakout, Arcjom Parukout, Aljakszandr Vihort és Henadz Sutaut; mivel Belarusz az egyetlen olyan ország Európában, amely még mindig végrehajtja a halálbüntetést;

C.  mivel becslések szerint a 2020. augusztus 9-i választások előtt és után több mint 25 000 belaruszt vettek őrizetbe a rezsim elleni tiltakozás miatt, beleértve időseket, nőket és gyermekeket is; mivel legutóbb 2020. november 8-án és 15-én több mint 1000 embert tartóztattak le a békésen zajló tüntetések során; mivel Belaruszban több mint 125 politikai fogoly van;

D.  mivel Raman Bandarenkát, egy 31 éves művészettanárt 2020. november 11-én este brutálisan bántalmazta a jelentések szerint a Lukasenka-rezsimmel szoros kapcsolatban álló, civilruhás, maszkot viselő férfiak csoportja; mivel Raman Bandarenkát fogva tartása során tovább bántalmazták, két óra elteltével fejsérülésekkel kórházba került, majd a sérülések következtében másnap meghalt; mivel a hatóságok azt állítva, hogy Raman Bandarenkát „felháborodott polgárok” bántalmazták, megpróbálják elhárítani a felelősséget, és vádat emeltek a visszaélést bejelentő két személy: egy orvos és egy újságíró ellen;

E.  mivel a belarusz hatóságok nem hozták meg a törvény által a bűncselekmény kivizsgálása érdekében előírt azonnali intézkedéseket, és az ezt követő napokban Belaruszban letartóztattak több mint 1100 embert, akik megemlékeztek Bandarenka haláláról; mivel az ortodox és a katolikus egyház képviselői értesítést kaptak a belarusz vizsgálóbizottságtól egy törvénysértésről, amelyet annak következtében követtek el, hogy az egyházak képviselői elítélték, hogy a biztonsági erők lerombolták a Raman Bandarenkának emléket állító emlékművet;

F.  mivel a hatóságok ahelyett, hogy bíróság elé állítanák a Raman Bandarenka haláláért felelős személyeket, azokat állítják bíróság elé, akik megpróbálják kideríteni az igazságot halálának körülményeiről; mivel a belarusz főügyészi hivatal 2020. november 19-én büntetőeljárást indított a belarusz büntető törvénykönyv 178. cikkének (3) bekezdése alapján („Orvosi titok súlyos következményekkel járó nyilvánosságra hozatala”); mivel Kacjarina Bariszevicset, a TUT.BY független médiaszervezet újságíróját, aki Raman Bandarenka haláláról írt, ezt követően letartóztatták;

G.  mivel a belarusz belügyminisztérium 2020. október 12-én nyilatkozatot tett közzé, amelyben bejelentette, hogy kész éles lőszert használni a tiltakozók ellen; mivel a hatóságok számos tiltakozás során villanógránátokat és paprikaspray-t használtak, gumilövedékeket lőttek ki közvetlenül az emberekre, és a levegőbe lőttek; mivel a közlekedés és a kommunikáció folyamatosan akadályokba ütközik, különösen az internethez való hozzáférést korlátozzák, ami a tiltakozások megelőzésének és szétszórásának egyik módja;

H.  mivel a belarusz hatóságok továbbra is erőszakosan lépnek fel a független belarusz riporterekkel és a polgári újságírókkal szemben, és szándékosan próbálják akadályozni az objektív tudósításokat; mivel csak 2020. november 15-én 23 újságírót tartóztattak le, akik a Raman Bandarenka emlékére különböző belarusz városokban tartott tiltakozásokról számoltak be; mivel a külföldi médiát és újságírókat nem engedik be Belaruszba;

I.  mivel a választási időszakban és azt követően összesen 390 újságíró ellen folytattak büntetőeljárást, ezek közül 77 eljárásban rövid, legfeljebb 15 napos börtönbüntetést szabtak ki közigazgatási szabálysértésért; mivel a Belarusz Újságírók Szövetsége szerint 2020. november 23-án 14 újságírót tartanak fogva közigazgatási szabálysértés vagy büntetőjogi vádak alapján;

J.  mivel az újságírók önkényes fogva tartása és letartóztatása során gyakran került sor erő alkalmazására, ami ahhoz vezetett, hogy megrongálódtak a szakma gyakorlásához szükséges felszerelések, azokat lefoglalták, valamint törölték az elkészített videoanyagokat; mivel újságírói feladataik ellátása során három női újságírót gumilövedékek sebesítettek meg;

K.  mivel a választásokról szóló tudósítások készítése céljából érkezett külföldi tudósítók akkreditációját megtagadták; mivel 2020. október 2-án a belarusz külügyminisztérium visszavonta valamennyi külföldi újságíró akkreditációját az országban, és az intézkedést az ország médiára vonatkozó szabályai és eljárásai reformjának részeként ismertette;

L.  mivel a belarusz gyermekek az elnyomás célpontjaivá váltak, mivel szüleiket azzal fenyegetik, hogy a tüntetéseken való részvétel miatt elveszítik felügyeleti jogukat;

M.  mivel az EU szankciókat vezetett be a belarusz erőszakért, elnyomásért és a választási eredmények meghamisításáért felelős 40 személlyel szemben; mivel 2020. november 6-án az Európai Tanács úgy határozott, hogy a belarusz hatóságok 15 tagját – köztük Aljakszandr Lukasenkát és fiát – felveszi a szankciók hatálya alá tartozó személyek jegyzékébe; mivel folyamatban van az egyénekre és a vállalatokra vonatkozó további szankciók előkészítése; mivel az asztraveci atomerőmű 2020. november 3-án megkezdte a villamosenergia-termelést, újabb aggályokat támasztva az atomerőmű biztonságával kapcsolatban;

N.  mivel a belarusz hatóságok eddig nem vizsgálták ki a rendőrségi brutalitásról szóló beszámolókat, és továbbra is széles körben elterjedt az a gyakorlat, hogy büntetlen marad az emberi jogok megsértése; mivel a jogállamiság hiánya csorbítja az áldozatok tisztességes eljáráshoz való jogát;

1.  a lehető leghatározottabban elítéli Raman Bandarenka meggyilkolását, és részvétét fejezi ki családjának és minden olyan családnak, melyek a Lukasenka-rezsim elnyomása következtében elvesztették szeretteiket;

2.  határozottan felszólít Raman Bandarenka halálának, valamint Aljakszandr Tarajkouszki, Aljakszandr Vihor, Arcjom Parukou, Henadz Sutau és Kansztancin Sismakou tüntetésekkel összefüggő haláleseteinek azonnali, alapos, pártatlan és független kivizsgálására;

3.  felhívja a belarusz hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon az összes politikai foglyot, köztük Dr. Arcjom Szarokint és Kacjarina Bariszevics újságírót, aki közzétette Raman Bandarenka meggyilkolásának hivatalos eltussolását;

4.  ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a belarusz tüntetőket a szabadság, a demokrácia, a méltóság és a sorsuk megválasztásához való jog iránti követeléseikben; elítéli az emberi jogok folyamatos megsértését, a békés tüntetők megfélemlítését és a velük szemben alkalmazott aránytalan erőszakot;

5.  követeli azon egészségügyi dolgozó azonnali szabadon bocsátását, aki Raman Bandarenka haláláról közérdekű tájékoztatást adott a médiának az áldozat családja jogainak megsértése nélkül;

6.  sürgeti a belarusz hatóságokat, hogy vessenek véget a belarusz állampolgárokkal és fogvatartottakkal szemben alkalmazott erőszak, bántalmazás, nemi alapú erőszak és kínzások minden formájának, tegyék lehetővé számukra az orvosi és jogi tanácsadáshoz való hozzáférést, továbbá haladéktalanul és feltételek nélkül bocsássák szabadon az összes önkényesen fogva tartott személyt, többek között azokat is, akiket a választási eredmények vagy a hatóságok által alkalmazott erőszak elleni tiltakozásokban való részvételükért, vagy azért tartanak fogva, mert támogatásukat fejezték ki a tiltakozások kapcsán;

7.  határozottan elítéli a polgárok megfélemlítését, zaklatását, önkényes letartóztatását és fogva tartását, valamint a velük szemben alkalmazott rossz bánásmódot, továbbá elítéli a belarusz állami hatóságok által vagy a megbízásukból elkövetett emberi jogi jogsértéseket; felszólít a polgárok zaklatása minden formájának, például az alkalmazottak vagy diákok sztrájkban vagy tiltakozásokban való részvétel miatti elbocsátásának, az újságírói akkreditációk visszavonásának, a közszolgáltatások – többek között a víz- vagy a fűtésszolgáltatás – megtorláskénti leállításának, a gyermekek feletti felügyelethez való jogtól történő megfosztásnak, a magánbankszámlák zárolásának, valamint az internetszolgáltatás letiltásának azonnali beszüntetésére;

8.  felszólítja a belarusz bűnüldöző szervek valamennyi alkalmazottját és mindazokat, akik a belarusz hatóságok megbízásából járnak el, hogy a polgári lakossággal szemben haladéktalanul hagyjanak fel az erőszak alkalmazásával, és tartózkodjanak a polgárokkal szembeni aránytalan erő, az erőszak, a kínzás és a rossz bánásmód alkalmazására vonatkozó bűnügyi végzések és utasítások végrehajtásától; felszólít a kínzás nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban álló fogalmának a belarusz büntető törvénykönyvbe történő bevezetésére, valamint az erőszakos eltüntetés bűncselekménnyé nyilvánítására irányuló jogszabályi változtatásokra;

9.  elítéli, hogy a hatóságok – miközben békés polgárok ellen nyomozásokat indítanak – teljes mértékben vonakodnak kivizsgálni a rossz bánásmód és kínzás azon eseteit, amelyek elkövetéséért a bűnüldöző szervek tagjai felelősek; hangsúlyozza, hogy ez az elnyomás és a büntetlenség tudatos és módszeres politikájára bizonyíték, amelyet tovább erősít az a tény, hogy a rendőrség és az érintett különleges biztonsági erők továbbra is a legmagasabb szintű elismerésben részesülnek az emberek elleni bűncselekményekben való részvételükért;

10.  elutasítja a 2020. augusztus 9-i úgynevezett elnökválasztás eredményeit, továbbá kinyilvánítja, hogy egyértelműen támogatja a belarusz népet az önkényuralmi elnyomás sürgős beszüntetésére, az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletben tartására, a demokratikus képviseletre és a politikai részvételre, valamint a szabad és tisztességes – a nemzetközi normákkal összhangban, valamint az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) választási megfigyelése mellett tartandó – új választásokra irányuló legitim követeléseikben;

11.  felszólítja a Belaruszban működő valamennyi vállalkozást, hogy az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel összhangban tanúsítsanak különös gondosságot, valamint tegyenek eleget az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségüknek;

12.  kitart amellett, hogy biztosítani kell a polgároknak a gyülekezés, az egyesülés, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, valamint a média szabadságát, és ezáltal meg kell szüntetni az e szabadságokat akadályozó valamennyi jogi és gyakorlati korlátozást;

13.  ismételten hangsúlyozza a jogállamiság megteremtésének az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletben tartása szempontjából képviselt jelentőségét, valamint az ügyvédhez, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jog biztosítása tekintetében a független, működő igazságszolgáltatás fontosságát;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a belarusz független média számára nyújtott támogatását, amelynek túlélése és működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a belarusz nyilvánosság és a nemzetközi közösség objektív képet kapjon a belarusz eseményekről;

15.  határozottan elítéli a halálbüntetés folyamatos alkalmazását, és felszólít annak azonnali és végleges eltörlésére, valamint – amíg ez nem történik meg – a halálbüntetésre vonatkozó moratórium bevezetésére és a halálbüntetés elleni fellebbezéshez való tényleges jogra;

16.  felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy hagyjanak fel az újságírók és médiamunkások megtámadásával, fogva tartásával és démonizálásával, és törekedjenek a médiaszabadság érdemi védelmére;

17.  felhívja az Uniót, hogy nyújtson támogatást a Lukasenka-rezsim által a belarusz nép ellen elkövetett bűncselekmények nemzetközi kivizsgálásához; úgy véli, hogy a vizsgálatot egy bizonyítékgyűjtő központ és egy nemzetközi jogi szakértőkből álló uniós munkacsoport létrehozásával kell támogatni, amely segítséget nyújt a jövőbeli nemzetközi nyomozásokban; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az EKSZ-t, hogy nyújtsanak teljes körű támogatást az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának és az EBESZ moszkvai mechanizmusának, valamint az emberijog-védőknek és a civil társadalomnak erőfeszítéseikhez, az emberi jogok megsértésének dokumentálását és bejelentését, valamint az ezt követő elszámoltathatóságot és az áldozatoknak nyújtott igazságszolgáltatást biztosítandó;

18.  elítéli a belarusz nemzetgyűlés azon intézkedéseit, amelyek révén politikai okokból fosztanak meg belarusz állampolgárokat állampolgárságuktól;

19.  elítéli a női emberijog-védők elleni szigorú fellépéseket, kiváltképpen Marfa Rabkovának és Marina Kosztiliancsenkának a Viasna emberi jogi központból történt letartóztatását, és felszólít a női aktivisták nemi alapú zaklatásának azonnali beszüntetésére;

20.  úgy véli, hogy a világjárvány miatt a 2020. évi, a gondolatszabadságért járó Szaharov-díj belarusz demokratikus ellenzéknek történő odaítélése egyelőre egy távünnepség formájában valósulhat meg; hangsúlyozza azonban, hogy amint azt a helyzet lehetővé teszi, meg kell szervezni a személyes részvétellel tartandó ünnepséget;

21.  kiemeli, hogy az Unió és tagállamok által a Lukasenka-rezsimmel szemben eddig tett lépések elégtelenek, és üdvözli a Tanács azon döntését, hogy kidolgoz egy harmadik, a Lukasenka-rezsimhez kötődő cégeket és oligarchákat célzó szankciócsomagot; felszólít az Unió szankciós jegyzékének hiteles bővítésére;

22.  támogatja, hogy az Európai Parlament indítson tényfeltáró missziót Vilniusba és Varsóba, valamint a belarusz ellenzékkel folytatott együttműködést a lehetséges közvetítési és demokráciatámogatási tevékenységek feltérképezése érdekében; hangsúlyozza, hogy további közvetítési és demokráciatámogatási tevékenységekre van szükség, így például egy magas szintű, a tényfeltáró missziót követő misszióra;

23.  felszólít az uniós pénzeszközök, többek között az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és más szervezetek által a jelenlegi belarusz kormánynak, valamint az állami ellenőrzés alatt álló projekteknek nyújtott kölcsönök átutalásának teljes körű befagyasztására; felhívja az EKSZ-t, hogy függessze fel az EU–Belarusz partnerségi prioritásokról szóló tárgyalásokat mindaddig, amíg sor nem kerül a szabad és tisztességes elnökválasztásra;

24.  felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a belarusz civil társadalomnak nyújtott támogatást, és fokozzák a független civil társadalmi szervezetekkel, az emberijog-védőkkel és a független újságírókkal, különösen pedig – bírósági ügyeik nyomon követése révén – a fogva tartott személyekkel kialakított uniós együttműködést, valamint a számukra nyújtott támogatást; kéri a Bizottságot, hogy sürgősen hozzon létre ösztöndíjprogramot a belarusz egyetemekről demokratikus hozzáállásuk miatt kizárt diákok és tudósok számára; felkéri a Bizottságot, hogy indítson célzott uniós segítségnyújtási programot a politikai elnyomás és a rendőri erőszak áldozatainak megsegítésére;

25.  elítéli az európai diplomaták Belaruszból való kiutasítását, és felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy fontolják meg az országgal kapcsolatos diplomáciai szerepvállalásuk gyengítését;

26.  helyteleníti a belarusz hatóságok arra irányuló kérését, hogy adják ki Szcjapan Pucilát és Roman Protasevicset, a varsói székhelyű Telegram Next és Nexta-live csatornák alapítóit, akiket a belarusz állambiztonsági bizottság (KGB) felvett a terrorista tevékenységekben részt vevő személyek listájára;

27.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hajtsák végre az EBESZ moszkvai mechanizmusának jelentéstevője által megfogalmazott ajánlásokat a genfi menekültügyi egyezmény hatálya alá tartozó üldöztetés esetén nyújtandó menedékjoggal kapcsolatban; ezzel összefüggésben arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyék még könnyebbé a belarusz politikai menekültek esetében a vízumeljárásokat, és terjesszenek ki rájuk és családtagjaikra minden szükséges támogatást és segítségnyújtást;

28.  elítéli a média elnyomását és az internethez való hozzáférés akadályozását, a dezinformációk terjesztését, valamint az újságírók és bloggerek fizikai bántalmazását, letartóztatását és megfélemlítését; hangsúlyozza, hogy a belarusz népnek joga van az információkhoz való akadálytalan hozzáféréshez; felhívja az Uniót, hogy használja fel eszközeit a rezsim által elnyomott médiaorgánumok és újságírók támogatására;

29.  kitart amellett, hogy a belarusz munkavállalók számára lehetővé kell tenni, hogy az elbocsátás, a letartóztatás vagy más jellegű megtorlás veszélye nélkül, békésen gyakorolhassák sztrájkjogukat;

30.  sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az asztraveci atomerőmű nem felel meg a legszigorúbb nemzetközi környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak; támogatja az európai szolidaritás biztosítására irányuló erőfeszítéseket az asztraveci atomerőműben termelt energia európai uniós piacra való behozatalára vonatkozó tilalom kérdésében;

31.  ismételten felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy állapítson meg átfogó, hatékony és időszerű, az egész Unióra kiterjedő korlátozó intézkedéseket, egy úgynevezett európai Magnyickij-törvényt, amely minden további késedelem nélkül lehetővé tenné az emberi jogok súlyos megsértéséért, a visszaélésekért és a korrupciós tevékenységekért felelős vagy azokban részt vevő magánszemélyek, állami és nem állami szereplők vagy egyéb szervezetek megcélzását;

32.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint a Belarusz Köztársaság hatóságainak.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0231.
(2) HL C 11., 2020.1.13., 18. o.
(3) HL C 390., 2019.11.18., 100. o.
(4) HL C 298., 2018.8.23., 60. o.
(5) HL C 224., 2018.6.27., 135. o.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0280.
(7) HL L 45., 2020.2.18., 3. o.

Utolsó frissítés: 2021. február 26.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat