(Különleges jogalkotási eljárás – egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi rendelet tervezetére (09970/2020),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 312. cikkével, valamint az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0409/2020),

–  tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című, 2018. november 14-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” című, 2019. október 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel eljárási szabályzata 92. cikkére, 105. cikkének (1) bekezdésére és (4) bekezdésére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és az Alkotmányügyi Bizottság levelére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság ajánlására (A9-0260/2020),

1.  egyetért a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, ezen állásfoglaláshoz csatolt tanácsi rendelettervezettel;

2.  jóváhagyja a Parlament, a Tanács és a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt együttes nyilatkozatát;

3.  jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

4.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatait;

5.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével és a Bizottság elnökével együtt írja alá az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozatát az uniós költségvetésre potenciálisan jelentős hatást gyakorló, az EUMSZ 122. cikkén alapuló új javaslatok költségvetési vizsgálatáról;

6.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 363., 2020.10.28., 179. o. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0032 (3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0206.

A TANÁCS (EU, Euratom) 2020/… RENDELETE

(...)

a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 312. cikkére,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 106a. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére(1),

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

különleges jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  Figyelembe véve azt, hogy a középtávú beruházások előkészítéséhez és megvalósításához megfelelő szintű kiszámíthatóság szükséges, a többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: MFF) időtartamát 2021. január 1-jével kezdődően hét évre kell megállapítani.

(2)  A Covid19-válság gazdasági hatása miatt az Uniónak olyan hosszú távú pénzügyi keretet kell biztosítania, amely előkészíti a zöld és digitális jövőre való méltányos és inkluzív átállást, támogatja az Unió hosszú távú stratégiai autonómiáját, és ellenállóvá teszi az Uniót a jövőbeli sokkhatásokkal szemben.

(3)  A kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozóan kiadási kategóriánként e rendeletben megállapított, valamint a kifizetési előirányzatokra vonatkozóan e rendeletben megállapított éves felső határoknak tiszteletben kell tartaniuk a kötelezettségvállalások és a saját források alkalmazandó felső határait, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 311. cikke harmadik bekezdésének megfelelően elfogadott, az Unió saját forrásainak rendszeréről szóló hatályos tanácsi határozattal (a továbbiakban: a saját forrásokról szóló határozat) összhangban kerülnek meghatározásra.

(4)  Amennyiben szükséges az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) 220. cikke (1) bekezdésével összhangban engedélyezett, a tagállamoknak nyújtott pénzügyi támogatásra vonatkozóan az Unió általános költségvetése keretében adott biztosítékok felszabadítása, a szükséges összeget az MFF kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határokat meghaladóan, a saját források felső határának egyidejű tiszteletben tartása mellett kell biztosítani.

(5)  Az MFF-ben nem kell figyelembe venni a költségvetési rendelet szerinti címzett bevételből finanszírozandó költségvetési tételeket.

(6)  Az MFF-et 2018-as árakon kell megállapítani. Meg kell állapítani azokat a szabályokat is, amelyek az MFF-nek a rendelkezésre álló felső határok és mozgásterek újraszámítása esetén szükséges éves technikai kiigazítására vonatkoznak.

(7)  Szabályokat kell meghatározni más olyan helyzetekre is, amelyek az MFF kiigazítását tehetik szükségessé. Ezek a kiigazítások eredhetnek az új szabályok vagy megosztott irányítással végrehajtott programok késedelmes elfogadásából, a gondos gazdasági kormányzáshoz kapcsolódó intézkedésekből vagy az uniós költségvetés védelmét célzó általános feltételrendszerről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott intézkedésekből. Szabályokat kell továbbá megállapítani a programspecifikus kiigazítások mechanizmusára vonatkozóan is.

(8)  Konkrét és a lehető legnagyobb mértékű rugalmasságot kell megvalósítani annak lehetővé tétele érdekében, hogy az EUMSZ 323. cikkének megfelelően teljesíthesse kötelezettségeit.

(9)  A következő tematikus speciális eszközök szükségesek ahhoz, hogy az Unió meghatározott, előre nem látható helyzetekre vagy következményekre reagálni tudjon és ezáltal lehetővé váljon a költségvetési eljárás zavartalan lefolytatása: az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék, valamint a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék. A szolidaritási és sürgősségisegély-tartaléknak nem az a célja, hogy a mezőgazdasági termelést vagy értékesítést érintő piaci válsághelyzetek következményeit kezelje.

(10)  A következő nem tematikus speciális eszközök a rugalmasság további növeléséhez szükségesek: az egységes tartalékeszköz és a Rugalmassági Eszköz. Az egységes tartalékeszköznek lehetővé kell tennie a kötelezettségvállalási, illetve kifizetési előirányzatok felső korlátja alatt rendelkezésre álló mozgástérnek a pénzügyi évek közötti, valamint a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében az MFF fejezetei közötti átcsoportosítását, az MFF teljes időszakára vonatkozó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok MFF szerinti felső korlátai teljes összegének túllépése nélkül. A Rugalmassági Eszköznek előre nem látható konkrét kiadások finanszírozását kell lehetővé tennie egy adott költségvetési évben.

(11)  Külön rendelkezéseket kell bevezetni arra vonatkozóan, hogy amennyiben szükség van a speciális eszközök alkalmazására, a költségvetésbe az MFF-ben megállapított felső határokat meghaladóan is be lehessen állítani a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat.

(12)  Rendelkezni szükséges az MFF felülvizsgálatáról arra az esetre, ha sor kerülne a Szerződések – költségvetési vonzatokkal járó – felülvizsgálatára, Ciprus újraegyesítésére vagy az Unió bővítésére, valamint a költségvetés végrehajtásának fényében is.

(13)  E rendelet felülvizsgálatára olyan előre nem látható eseményekkel kapcsolatban is szükség lehet, amelyek az MFF-ben meghatározott korlátokon belül nem kezelhetők. Ezért rendelkezni kell az MFF ilyen esetekben történő felülvizsgálatáról.

(14)  Külön szabályokat kell meghatározni az MFF időtartamát jelentősen meghaladó nagyprojektek kezelésére vonatkozóan is. Meg kell állapítani az Unió általános költségvetéséből ezekre a projektekre fordítandó hozzájárulás maximális összegét, biztosítva ezáltal, hogy azok ne befolyásolják az említett költségvetésből finanszírozott egyéb projekteket.

(15)  Meg kell határozni a költségvetési eljárás során történő intézményközi együttműködés általános szabályait tiszteletben tartva eközben az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak (a továbbiakban: az intézmények) a Szerződésekben lefektetett költségvetési hatásköreit és az átláthatósági követelményeket.

(16)  A Bizottságnak 2025. július 1-je előtt elő kell terjesztenie az új többéves pénzügyi keretre irányuló javaslatot annak érdekében, hogy az intézmények a következő többéves pénzügyi keret kezdetét megelőzően kellő időben elfogadhassák azt. Az EUMSZ 312. cikke (4) bekezdésének megfelelően, ha az MFF e rendeletben meghatározott időtartamának végéig nem kerül elfogadásra új többéves pénzügyi keret, akkor az e rendeletben meghatározott, az MFF utolsó évének megfelelő felső határok alkalmazása meghosszabbodik,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. fejezet

Általános rendelkezések

1. cikk

Többéves pénzügyi keret

Ez a rendelet megállapítja a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet (a továbbiakban: MFF).

2. cikk

Az MFF felső határainak tiszteletben tartása

(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: az intézmények) minden egyes költségvetési eljárás, valamint az adott évre vonatkozó költségvetés végrehajtása során tiszteletben tartja az I. mellékletben rögzített éves kiadási felső határokat (a továbbiakban: az MFF felső határai).

A 3. fejezeten belüli, az I. mellékletben meghatározott részleges felső határ a közös agrárpolitika (KAP) két pillére közötti rugalmasság sérelme nélkül kerül megállapításra. A KAP I. pillérére alkalmazandó, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a közvetlen kifizetések közötti átcsoportosításokat követően kiigazított felső határt a vonatkozó jogi aktusban kell meghatározni, az MFF-et pedig ennek megfelelően ki kell igazítani, az e rendelet 4. cikkében meghatározott technikai kiigazítások keretében.

(2)  Amennyiben szükségessé válik a 8., a 9., a 10. és a 12. cikkben meghatározott speciális eszközök forrásainak igénybevétele, a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat az MFF vonatkozó felső határait meghaladóan kell beállítani a költségvetésbe.

Amennyiben szükségessé válik a 11. cikkben meghatározott egységes tartalékeszköz forrásainak igénybevétele, a kötelezettségvállalási előirányzatokat és a megfelelő kifizetési előirányzatokat az MFF adott évre vonatkozó felső határait meghaladóan kell beállítani a költségvetésbe.

(3)  Amennyiben fel kell szabadítani a költségvetési rendelet 220. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedélyezett, tagállamoknak való pénzügyi támogatásnyújtásra szolgáló biztosítékokat, a szükséges összeget az MFF-ben rögzített felső határokat meghaladóan kell biztosítani.

3. cikk

A saját források felső határának tiszteletben tartása

(1)  A szükséges kifizetési előirányzatok teljes összege az éves kiigazítást és minden egyéb kiigazítás és felülvizsgálat figyelembevételét, valamint a 2. cikk (2) és (3) bekezdésének alkalmazását követően az MFF egyetlen évében sem eredményezheti a saját források olyan lehívási mértékét, amely meghaladja az EUMSZ 311. cikke harmadik bekezdésével összhangban elfogadott, az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló hatályos tanácsi határozatban (a továbbiakban: a sajátforrás-határozat) megállapított, saját forrásokra vonatkozó felső határt.

(2)  Szükség esetén az MFF-ben rögzített felső határokat csökkenteni kell a saját forrásokról szóló határozatban megállapított felső határnak való megfelelés biztosítása érdekében.

2. fejezet

Az MFF kiigazításai

4. cikk

Technikai kiigazítások

(1)  A Bizottság minden évben, az n+1. év költségvetési eljárását megelőzően, az alábbi technikai kiigazításokat hajtja végre az MFF-ben:

a)  n+1. évi árakon újraértékeli a kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok felső határait és teljes összegét;

b)  kiszámítja a saját forrásokra vonatkozóan a saját forrásokról szóló határozatban rögzített felső határ alatt rendelkezésre álló mozgásteret;

c)  kiszámítja az egységes tartalékeszköz keretében a 11. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említettek szerint rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok összegét, valamint a 11. cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett teljes maximális összeget;

d)  kiszámítja az egységes tartalékeszköz keretében a 11. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említettek szerint rendelkezésre álló kifizetési előirányzatok felső határának kiigazítását, valamint a 11. cikk (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett teljes maximális összeget;

e)  kiszámítja az 5. cikk (1) bekezdésében említett, egyedi programokra vonatkozó kiegészítő allokációkat, valamint az 5. cikk (2) bekezdésében említett éves kiigazítás eredményét.

(2)  Az (1) bekezdésben említett technikai kiigazításokat a Bizottság rögzített, évi 2 %-os deflátor alkalmazásával hajtja végre.

(3)  A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdésben említett technikai kiigazítások eredményéről, valamint az azok alapjául szolgáló gazdasági előrejelzésekről.

(4)  A 6. és a 7. cikk sérelme nélkül, az érintett évre vonatkozóan nem végezhető további technikai kiigazítás sem az év során, sem utólagos kiigazításként a következő években.

5. cikk

Programspecifikus kiigazítások

(1)  Az uniós intézmények által az 1/2003/EK(3) és a 139/2004/EK(4) tanácsi rendelet alapján kiszabott bírságokból származó bevétel összegével egyenlő összeget – amelyet a költségvetési rendelet 107. cikkével összhangban, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás(5) 141. cikkének (1) bekezdésében említett, az n-1. évre vonatkozó összeg levonását követően be kell állítani az n-1. év költségvetésébe – rendelkezésre kell bocsátani a következőkre vonatkozó kiegészítő allokációként:

a)  a II. mellékletben felsorolt programokra vonatkozó, az n+1. évre szóló kötelezettségvállalási előirányzatok a 2022. évtől kezdődően a 2027. évvel bezárólag, a II. melléklet táblázatának „Elosztási kulcs” elnevezésű oszlopában az említett programok tekintetében meghatározott százalékarányoknak megfelelően, valamint

b)  az n+1. évre vonatkozó kifizetési előirányzatok a 2022. évtől kezdődően a 2027. évvel bezárólag.

A 2022–2027-es időszakra szóló kiegészítő allokációk teljes összege mind a kötelezettségvállalási, mind pedig a kifizetési előirányzatok tekintetében 11 000 millió EUR (2018-as árakon). A 2022 és 2026 közötti évek mindegyikére vonatkozóan a kiegészítő allokációk éves összege mind a kötelezettségvállalási, mind pedig a kifizetési előirányzatok tekintetében legalább 1 500 millió EUR (2018-as árakon) és legfeljebb 2 000 millió EUR (2018-as árakon).

A programokhoz tartozó kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó, a 2022–2027-es időszakra szóló kiegészítő allokációk teljes összegét a II. melléklet táblázatának „Az 5. cikk szerinti, a kötelezettségvállalási előirányzatokra vonatkozó kiegészítő allokáció teljes összege” elnevezésű oszlopa tartalmazza.

(2)  A 2022. évtől kezdődően a 2027. évvel bezárólag az n+1. évi megfelelő költségvetési fejezetek kötelezettségvállalási előirányzatainak felső határait az (1) bekezdésben meghatározott kiegészítő allokációknak megfelelő összegekkel növelve ki kell igazítani, a II. melléklet táblázatának „Elosztási kulcs” elnevezésű oszlopában az adott fejezetek tekintetében meghatározott százalékarányoknak megfelelően. A 2022. évtől kezdődően a 2027. évvel bezárólag az n+1. évi kifizetési előirányzatok felső határait az (1) bekezdésben meghatározott kiegészítő allokációknak megfelelő összegekkel növelve automatikusan ki kell igazítani.

6. cikk

A gondos gazdasági kormányzáshoz vagy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerhez kapcsolódó intézkedésekkel összefüggő kiigazítások

(1)  Abban az esetben, ha a vonatkozó alap-jogiaktussal összhangban megszüntetik az uniós forrásokat érintő költségvetési kötelezettségvállalásoknak a gondos gazdasági kormányzáshoz kapcsolódó intézkedésekkel vagy az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján elfogadott intézkedésekkel összefüggésben történő felfüggesztését, a felfüggesztett kötelezettségvállalásoknak megfelelő összeget át kell vinni a következő évekre és az MFF vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani.

(2)  A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés szerinti esetleges kiigazítások eredményéről.

(3)  Az n. év felfüggesztett kötelezettségvállalásai nem állíthatók be az n+2. évnél későbbi általános uniós költségvetésbe.

7. cikk

Az új szabályokat vagy megosztott irányítás alá tartozó programokat követő kiigazítások

(1)  Amennyiben a strukturális alapok, a Kohéziós Alap, a Méltányos Átállást Támogató Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap, a Menekültügyi és Migrációs Alap, a Belső Biztonsági Alap, valamint az Integrált Határigazgatási Alap Határigazgatási és Vízumeszköze új szabályainak vagy megosztott irányítással végrehajtott programjainak elfogadására 2021. január 1-je után kerül sor, a 2021-ben fel nem használt allokált forrásoknak megfelelő összegeket egyenlő arányban át kell vinni a 2022 és 2025 közötti évek mindegyikére, és az MFF vonatkozó felső határait ennek megfelelően ki kell igazítani.

(2)  A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1) bekezdés szerinti esetleges kiigazítások eredményéről.

3. fejezet

Speciális eszközök

1. Szakasz

Tematikus speciális eszközök

8. cikk

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

(1)  Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap – amelynek célkitűzéseit és hatályát az (EU Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet állapítja meg – éves maximális összege (2018-as árakon számítva) nem haladhatja meg a 186 millió EUR-t.

(2)  Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapra vonatkozó előirányzatokat céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe.

9. cikk

Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék

(1)  A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék az alábbiak finanszírozására használható fel:

a)  támogatás jelentős súlyos katasztrófákból eredő vészhelyzetekre való reagálás céljára az Európai Unió Szolidaritási Alapjának hatályán belüli esetekben, mely alap célkitűzéseit és hatályát a 2012/2002/EK tanácsi rendelet(6) határozza meg; valamint

b)  gyors reagálás az Unión belül vagy harmadik országokban olyan események nyomán felmerülő konkrét sürgősségi igényekre, amelyek a költségvetés megállapításakor nem voltak előreláthatóak, mindenekelőtt szükséghelyzeti reagálási és támogatási műveletekre az a) pont hatályán kívüli természeti katasztrófákat, ember által okozott katasztrófákat, humanitárius válsághelyzeteket, komoly köz-, állat- és növényegészségügyi veszélyeket követően, valamint az Unió külső határain keletkező migrációs áramlásokból adódó jelentős nyomásnak való kitettség helyzeteiben – amennyiben a körülmények ezt megkívánják.

(2)  A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék éves összege nem haladhatja meg a (2018-as árakon számított) 1 200 millió EUR-t. Az éves összegnek az n. évben fel nem használt bármely része legkésőbb az n+1. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évből megmaradt részét kell először lehívni. Az n. évi éves összeg bármely azon része, amelyet az n+1. évben nem használnak fel, megszűnik.

(3)  A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékra vonatkozó előirányzatokat céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe.

(4)  Minden év október 1-jén a (2) bekezdésben említett éves összeg legalább egynegyedének rendelkezésre kell állnia az adott év végéig felmerülő igények fedezésére.

Az első albekezdés sérelme nélkül, az évente szeptember 1-jéig rendelkezésre álló teljes összegnek legfeljebb az alábbi százalékai vehetők igénybe:

–  50 % az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatásra; az így kiszámított összeget csökkenteni kell az előző évben az (5) bekezdés alkalmazásában igénybe vett összegekkel;

–  35 % az (1) bekezdés b) pontja szerint harmadik országoknak nyújtott támogatásra;

–  15 % az (1) bekezdés b) pontja szerint az Unión belül nyújtott támogatásra.

Az első albekezdés sérelme nélkül, az évente szeptember 1-jéig rendelkezésre álló összeg fennmaradó része felhasználható a második albekezdésben említett támogatások céljára az adott év végéig felmerülő igények fedezésére.

(5)  Kivételes esetekben, ha a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékban fennmaradó, rendelkezésre álló pénzügyi erőforrások nem elegendők a segítségnyújtáshoz szükséges összegeknek az (1) bekezdés a) pontjában említett katasztrófa bekövetkezésének az évében való fedezéséhez, a Bizottság javaslatot tehet a különbözetnek a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékban a következő évre rendelkezésre álló éves összegből való finanszírozására legfeljebb (2018-as árakon számított) 400 millió EUR összegig.

10. cikk

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék

(1)  Azoknak az előre nem látott, negatív következményeknek a kezelése céljára, amelyek a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből való kilépése által legsúlyosabban érintett tagállamokban, valamint ágazatokban keletkeznek, a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék nyújt segítséget, a vonatkozó eszközben meghatározott feltételektől függően, valamint azokkal összhangban.

(2)  A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék összege nem haladhatja meg a (2018-as árakon számított) 5 000 millió EUR-t.

(3)  A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékra vonatkozó előirányzatokat céltartalékként kell beállítani az Unió általános költségvetésébe.

2. Szakasz

Nem tematikus speciális eszközök

11. cikk

Egységes tartalékeszköz

(1)  Az egységes tartalékeszköz tartalmazza:

a)  2022-től az MFF 2022–2027-es időszakra megállapított felső határain túl kötelezettségvállalási előirányzatokra rendelkezésre bocsátandó, az MFF n-1. évi felső határán belül még fennmaradó mozgástérnek megfelelő összegeket;

b)  2022-től a teljesített kifizetések és az MFF n-1. évi felső kifizetési határa közötti különbözetnek megfelelő összegeket, a 2022–2027-es időszakban az egyes évek felső kifizetési határának a felfelé történő kiigazítása céljából; valamint

c)  az adott évben az MFF felső határán túl kötelezettségvállalási vagy kifizetési előirányzatokra – vagy adott esetben mindkettőre – rendelkezésre bocsátandó pótlólagos összegeket, melyek akkor bocsáthatók rendelkezésre, ha teljes mértékben ellentételezi őket a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében a folyó vagy későbbi pénzügyi évekre vonatkozó egy vagy több MFF-fejezeten belüli mozgástér, kifizetési előirányzatok esetében pedig a későbbi pénzügyi évekre vonatkozó felső kifizetési határon belüli mozgástér.

Az első albekezdés c) pontjában említett összegek csak akkor vehetők igénybe, ha az említett albekezdés a) vagy – adott esetben – b) pontja szerinti összegek nem elegendők, és kizárólag legvégső esetben vehetők igénybe előre nem látható körülményekre való reagálás céljából.

Az első albekezdése c) pontjának igénybevétele nem járhat az MFF folyó pénzügyi évek és a későbbi pénzügyi évek kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzataira vonatkozó felső határai teljes összegének a túllépésével. Az említett pont szerinti ellentételező összegek tehát a továbbiakban már nem vehetők igénybe az MFF-ből.

(2)  Az egységes tartalékeszköznek az (1) bekezdés első albekezdésének a) és c) pontja szerinti igénybevétele egyik évben sem haladhatja meg összesítetten a következőket:

a)  az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 0,04 %-át kötelezettségvállalási előirányzatokban, az MFF 4. cikkben említett éves technikai kiigazítása keretében alkalmazott számítás szerint;

b)  az Unió bruttó nemzeti jövedelmének 0,03 %-át kifizetési előirányzatokban, az MFF 4. cikkben említett éves technikai kiigazítása keretében alkalmazott számítás szerint.

Az egységes tartalékeszköz adott évi igénybevételének mindig összhangban kell lennie a saját forrásoknak a saját forrásokról szóló határozatban meghatározott felső határaival.

(3)  A 2025–2027-es időszakban az (1) bekezdés első albekezdésének b) pontjában említett éves kiigazítások legfeljebb a következő (2018-as árakon számított) összegekkel haladhatják meg az adott évekre megállapított eredeti felső kifizetési határokat:

–  2025 – 8 000 millió EUR;

–  2026 – 13 000 millió EUR;

–  2027 – 15 000 millió EUR.

Az 5. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett összegek hozzáadódnak az e bekezdés első albekezdésben említett maximális összegekhez.

Minden felfelé történő kiigazítást teljes mértékben ellentételezni kell az n–1. évre vonatkozó kifizetési felső határ megfelelő csökkentésével.

(4)  Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontjában említett összegeket az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikke szerinti költségvetési eljárás keretében igénybe veheti, hogy lehetővé tegye azoknak a kiadásoknak a finanszírozását, amelyek az MFF adott évben rendelkezésre álló megfelelő felső határán belül nem voltak finanszírozhatók.

Az e cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett felfelé történő kiigazítást a Bizottság végzi el 2022-től kezdődően, a 4. cikkben említett technikai kiigazítás részeként.

12. cikk

Rugalmassági Eszköz

(1)  A Rugalmassági Eszköz az adott pénzügyi évbeli olyan konkrét, előre nem látott kiadások finanszírozására használható fel kötelezettségvállalási előirányzatok és azoknak megfelelő kifizetési előirányzatok formájában, amelyek egy vagy több más fejezet felső határán belül nem finanszírozhatók. A Rugalmassági Eszköz céljára rendelkezésre álló éves összeg felső határa (2018-as árakon) 915 millió EUR.

(2)  A Rugalmassági Eszköz éves összegének fel nem használt része legkésőbb az n+2. évben használható fel. Az éves összegnek az előző évekből megmaradt részeit kell először lehívni, időrendi sorrendben. Az n. évi éves összeg azon része, amelyet az n+2. évben nem használnak fel, megszűnik.

4. fejezet

Az MFF felülvizsgálata

13. cikk

Az MFF felülvizsgálata

(1)  A 3. cikk (2) bekezdése és a 14–17. cikk sérelme nélkül, előre nem látható körülmények bekövetkezése esetén az MFF a saját forrásoknak a sajátforrás-határozatban meghatározott felső határának tiszteletben tartása mellett felülvizsgálható.

(2)  Általános szabályként az MFF-nek az (1) bekezdéssel összhangban végzett felülvizsgálatára tett javaslatot az adott évre vagy az érintett évek közül az elsőre vonatkozó költségvetési eljárás kezdete előtt kell benyújtani és elfogadni.

(3)  Az MFF-nek az (1) bekezdéssel összhangban végzettfelülvizsgálatára tett javaslatban meg kell vizsgálni a kiadásoknak a felülvizsgálat által érintett fejezet alá tartozó programok közötti átcsoportosítási lehetőségeit, különös tekintettel az előirányzatok előreláthatólag nem teljes mértékű felhasználására.

(4)  Az MFF-nek az (1) bekezdéssel összhangban végzett felülvizsgálata során mindig figyelembe kell venni annak a lehetőségét, hogy adott fejezet felső határának emelését egy másik fejezet felső határának csökkentése ellentételezze.

(5)  Az MFF-nek az (1) bekezdéssel összhangban végzett felülvizsgálata során meg kell tartani a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti megfelelő kapcsolatot.

14. cikk

A végrehajtáshoz kapcsolódó felülvizsgálat

Az MFF technikai kiigazításának eredményeiről szóló értesítéssel egyidejűleg a Bizottság adott esetben javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a kifizetési előirányzatok teljes összegének azon felülvizsgálatára vonatkozóan, amelyet a végrehajtás fényében szükségesnek tart annak érdekében, hogy biztosítsa az éves felső kifizetési határok hatékony és eredményes kezelését, és különösen azok rendezett alakulását a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz viszonyítva.

15. cikk

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata a Szerződések felülvizsgálata esetén

Amennyiben a Szerződések költségvetési hatással járó felülvizsgálatára kerül sor, az MFF-et ennek megfelelően felül kell vizsgálni.

16. cikk

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata az Unió bővítése esetén

Amennyiben az Unióhoz való csatlakozásra vagy csatlakozásokra kerül sor, az MFF-et felül kell vizsgálni a csatlakozásból fakadó kiadási igények figyelembevétele céljából.

17. cikk

A többéves pénzügyi keret felülvizsgálata Ciprus újraegyesítése esetén

Ciprus újraegyesítése esetén az MFF-et felül kell vizsgálni a ciprusi probléma átfogó rendezésének, valamint az újraegyesítést követő további finanszírozási igényeknek a figyelembevétele céljából.

5. fejezet

Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához

18. cikk

Hozzájárulás a nagyprojektek finanszírozásához

(1)  A 2021–2027-es időszakban az Unió űrprogramjának és az Európai Unió Űrprogramügynökségének a létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó nagyprojektekre (2018-as árakon számítva) legfeljebb 13 202 millió EUR áll rendelkezésre az Unió általános költségvetéséből.

(2)  A 2021–2027-es időszakban a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor projektjére (ITER) (2018-as árakon számítva) legfeljebb 5 000 millió EUR áll rendelkezésre az Unió általános költségvetéséből.

6. fejezet

Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

19. cikk

Intézményközi együttműködés a költségvetési eljárás során

(1)  Az intézmények intézkedéseket hoznak az éves költségvetési eljárás elősegítése érdekében.

(2)  Az intézmények az eljárás során jóhiszeműen együttműködnek álláspontjaik összehangolása érdekében. Az intézmények a megfelelő intézményközi kapcsolatokon keresztül az eljárás valamennyi szakaszában együttműködnek a munka előrehaladásának figyelemmel kísérése, valamint az álláspontok közötti összhang mértékének elemzése érdekében.

(3)  Az intézmények biztosítják munkamenetrendjük lehető legnagyobb mértékű összehangolását annak érdekében, hogy az eljárások lefolytatása koherens és konvergens módon történjen, és az Unió költségvetésének végleges elfogadásához vezessen.

(4)  Az eljárás bármely szakaszában és – a várható megbeszélések jellegétől függően – a képviselet különböző szintjein tartható háromoldalú egyeztetés. Mindegyik intézmény (saját eljárási szabályzatával összhangban) kijelöli résztvevőit az egyes ülésekre, meghatározza a tárgyalásokra vonatkozó mandátumát, és kellő időben tájékoztatja a többi intézményt az ülésekhez kapcsolódó gyakorlati részletekről.

20. cikk

A költségvetés egységessége

A költségvetési rendelet 7. cikkének megfelelően az Unió költségvetésének tartalmaznia kell az Unió és az Európai Atomenergia-közösség összes kiadását és bevételét, ideértve minden olyan határozatból eredő kiadást, amely határozatot a Tanács – az EUMSZ 332. cikke keretében – az Európai Parlamenttel való konzultációt követően egyhangúlag hoz.

7. fejezet

Záró rendelkezések

21. cikk

A következő többéves pénzügyi keretre való áttérés

A Bizottság 2025. július 1-jéig új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot nyújt be.

22. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

a Tanács részéről

az elnök

(1) …-i egyetértés (a Hivatalos Lapban még tették közzé) (2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.). (3) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.). (4) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.). (5) HL L 29., 2020.1.31., 7. o. (6) A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o.).

TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET (EU-27)

(millió EUR – 2018-as árakon)

PROGRAMSPECIFIKUS KIIGAZÍTÁS – A PROGRAMOK FELSOROLÁSA, ELOSZTÁSI KULCS

ÉS A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSI ELŐIRÁNYZATOKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ ALLOKÁCIÓ TELJES ÖSSZEGE

1.  A prioritásként kezelt programok keretösszegei, az NGEU költségei és a rugalmasság kérdése

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az egyedi programok megerősítéséről és az alap-jogiaktusok kiigazításáról

A jogalkotó és költségvetési hatóság hatásköreinek sérelme nélkül az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy 2018-as árakon 2,5 milliárd euróval meg kell növelni az Európai Parlament által megnevezett programoknak értelemszerűen vagy az alap-jogiaktusában, vagy a pénzügyi programozásában foglalt pénzügyi keretösszegeit. E célból az MFF felső határain belül rendelkezésre álló mozgásterek ennek megfelelő mértékű csökkentésére fog sor kerülni, a Rugalmassági Eszköz 2021-ben való igénybevételére fennálló lehetőség sérelme nélkül.

Az intézmények jogalkotási hatásköreinek sérelme nélkül az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy az MFF-rendelet II. mellékletében felsorolt programok alap-jogiaktusaiba be kell illeszteni egy rendelkezést a pénzügyi keretösszegek ott meghatározott összegekkel való megnöveléséről. A költségvetési biztosítékot létrehozó programok esetében a kiegészítő összeg hozzáadását a rendelkezésre álló garanciák szintjének megemelése fogja tükrözni.

Az Európai Parlament nyilatkozata az egyedi programoknak a lekötetlen mozgástér terhére való megerősítéséről

Az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az egyedi programok megerősítéséről és az alap-jogiaktusok kiigazításáról szóló együttes nyilatkozatában említett, 2018-as árakon számított 2,5 milliárd eurós összeg elosztására a következők szerint kerül sor:

—  Európai horizont: +0,5 milliárd EUR

—  Erasmus+: +0,5 milliárd EUR, ebből 165 millió EUR 2021-ben

—  „Az EU az egészségügyért”: +0,5 milliárd EUR, ebből 70 millió EUR 2021-ben

—  Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség: +0,5 milliárd EUR

—  Humanitárius segítségnyújtás: +0,5 milliárd EUR

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az AKCS beruházási keretből visszaáramló forrásoknak a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz javára történő felhasználásáról

A Tanács egyetért azzal, hogy az AKCS beruházási keretből a 9., a 10. és a 11. Európai Fejlesztési Alaphoz tartozó műveletekhez kapcsolódóan visszaáramló források összege (2018-as árakon) legfeljebb 1 milliárd EUR összeghatárig a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz javára kerüljön felhasználásra a 2021–2027-es időszakban. A három intézmény egyetért abban, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretében lehetséges kell, hogy legyen ezeknek a forrásoknak a fogadása.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a visszavont forrásoknak a kutatási programmal összefüggésben történő újbóli felhasználásáról

Az intézmények előjogainak sérelme nélkül, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodik abban, hogy az adott programhoz vagy annak elődprogramjához tartozó projektek megvalósításának teljes vagy részleges elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalási előirányzatok a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban a 2021–2027-es időszakban (2018-as árakon) 0,5 milliárd EUR összeghatárig újból rendelkezésre bocsáthatók a kutatási program javára.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az NGEU kamatköltségeinek és törlesztéseinek a 2021–2027-es MFF keretében történő kezeléséről

A három intézmény megállapodik abban, hogy a Next Generation EU finanszírozási költségeit fedező kiadások tekintetében arra kell törekedni, hogy ne csökkentsék az uniós programok és alapok rendelkezésére álló összeget.

A három intézmény egyetért abban, hogy az NGEU kamatköltségeinek és törlesztéseinek – melyek a hét év során a jelenlegi előrejelzés szerint 12,9 milliárd EUR-t tesznek majd ki – a 2021–2027-es MFF keretében történő kezelése nem érinti azt, hogy a jövőbeli, 2028-tól induló többéves pénzügyi keretekben e kérdés tekintetében hogyan fog eljárni az Unió.

A három intézmény megállapodik abban, hogy együttesen fognak törekedni a törlesztéshez és a kamatköltségekhez kapcsolódó várható kiadásoknak megfelelő összeget fedező mértékű új saját források bevezetésére.

2.  Saját források

A Bizottság nyilatkozata a digitális illetéken alapuló saját forrás létrehozásáról

Tekintettel a nemzetközi szinten zajló fejleményekre, a Bizottság fel fogja gyorsítani a digitális illeték Unión belüli létrehozásához szükséges javaslatok benyújtására irányuló munkáját, és a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2021. júniusig el fogja készíteni az alap-jogiaktusra vonatkozó javaslatot. Ennek alapján továbbá javaslatot fog tenni arra, hogy a digitális illetékből származó bevételek 2023. januárra saját forrássá váljanak.

A Bizottság nyilatkozata a pénzügyi tranzakciós adón alapuló saját forrás bevezetéséről

Folyamatban vannak a megerősített együttműködés keretében bevezetendő pénzügyi tranzakciós adóról szóló tárgyalások, az egyeztetés 2022 végéig történő lezárása céljával. Amennyiben megállapodás születik erről a pénzügyi tranzakciós adóról, a Bizottság javaslatot fog benyújtani a pénzügyi tranzakciós adóból befolyó bevételeknek az uniós költségvetésbe saját forrásként való beállításáról.

Amennyiben 2022 végéig nem jön létre a megállapodás, a Bizottság hatásvizsgálatok alapján egy új pénzügyi tranzakciós adón alapuló új saját forrásra fog javaslatot tenni. A Bizottság arra törekszik, hogy 2024 júniusáig benyújtsa ezeket a javaslatokat, hogy a bevezetésre 2026. január 1-jéig sor kerülhessen.

3.  A költségvetési hatóság szerepe

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata az uniós költségvetésre potenciálisan jelentős hatást gyakorló, az EUMSZ 122. cikkén alapuló új javaslatok költségvetési vizsgálatáról

mivel:

(1)  Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság (a továbbiakban: a három intézmény) elismerik, hogy az EUMSZ 122. cikke jogalapot képez konkrét válsághelyzetek kezelésére irányuló, potenciálisan olyan költségvetési vonzatokkal járó intézkedések elfogadásához, amelyek képesek befolyásolni az Unió kiadásainak a saját források határain belüli alakulását.

(2)  A Szerződések szerinti költségvetési hatásköreik fényében helyénvaló, hogy a költségvetési hatóság két ága megvitassa az ilyen tervezett jogi aktusok költségvetési vonzatait, amennyiben az említett költségvetési vonzatok potenciálisan jelentősek. E célból a Bizottságnak minden olyan releváns információt rendelkezésre kell bocsátania, amely ahhoz szükséges, hogy segítse az Európai Parlament és a Tanács tanácskozásait,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1.  Ez a nyilatkozat meghatározza a költségvetési vizsgálatra vonatkozó, az Európai Parlament és a Tanács között lefolytatott és a Bizottság által tevékenyen segített eljárás (a továbbiakban: az eljárás) szabályait.

2.  Ez az eljárás alkalmazható az EUMSZ 122. cikkén alapuló, tanácsi jogi aktusokra irányuló olyan bizottsági javaslatok esetében, amelyek jelentős hatást gyakorolhatnak az uniós költségvetésre.

3.  A Bizottság minden ilyen javaslathoz értékelést csatol majd a javasolt jogi aktus költségvetési vonzatairól, és jelzi, hogy véleménye szerint a szóban forgó jogi aktus jelentős hatást gyakorolhat-e az uniós költségvetésre. Az Európai Parlament és a Tanács ennek alapján kérheti az eljárás megindítását.

4.  Az eljárásra az Európai Parlament és a Tanács képviselőiből álló vegyes bizottság keretében kerül majd sor a megfelelő szinten. A Bizottság részt fog venni a vegyes bizottság munkájában.

5.  A Tanácsnak az EUMSZ 122. cikke szerinti hatáskörének sérelme nélkül, az Európai Parlament és a Tanács konstruktív párbeszédet folytat majd annak érdekében, hogy – az ügy sürgősségét kellően figyelembe véve – közös értelmezésre jussanak a tervezett jogi aktus költségvetési vonzatairól.

6.  Az eljárás lefolytatása legfeljebb két hónapot vehet igénybe, kivéve ha a szóban forgó jogi aktust egy meghatározott időpont előtt kell elfogadni, vagy – ha az ügy sürgőssége megköveteli – a Tanács által megállapított rövidebb határidőn belül.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság együttes nyilatkozata a külső címzett bevételekre, valamint a hitelfelvételre és -nyújtásra vonatkozó, a költségvetési rendeletben foglalt rendelkezések újraértékeléséről

Az NGEU-val összefüggésben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság megállapodnak abban, hogy a költségvetési rendelet következő felülvizsgálata keretében értékelik és adott esetben felülvizsgálják majd a következő kérdéseket:

—  a külső címzett bevételekre vonatkozó rendelkezések, különös tekintettel a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésében foglaltakra,

—  a hitelfelvételi és -nyújtási műveletekről szóló jelentéstételre vonatkozó rendelkezések.

A három intézmény elismeri, hogy az ellenőrzésekre és a mentesítési eljárásra vonatkozó meglévő szabályok alkalmazandók a címzett bevételekre.

4.  Horizontális kérdések – Éghajlat, biológiai sokféleség, a férfiak és nők közötti egyenlőség és a fenntartható fejlődési célok

A Bizottság nyilatkozata az éghajlati kiadáskövetés módszeréről, valamint az Európai Parlament és a Tanács bevonásáról

A Bizottság biztosítani fogja, hogy az éghajlati kiadáskövetés módszere hozzáférhető és átlátható legyen és nyilvánosan rendelkezésre álljon. A Bizottság véleménycserét fog folytatni az éghajlati kiadáskövetés módszeréről az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. Az átláthatóság, valamint az éghajlat-politikai célok teljesítése terén elért eredményekről a Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott információcsere az éghajlati kiadáskövetés egyik alapelve lesz.

A Bizottság nyilatkozata az egyes programoknak az éghajlat-politikai célokhoz való hozzájárulásáról

Az ágazati alap-jogiaktusokkal kapcsolatos európai parlamenti és tanácsi jogalkotási hatáskörök sérelme nélkül, azzal a céllal, hogy a 2021–2027-es időszakban az éghajlat-politikai hozzájárulások összességében elérjék az uniós költségvetés és az NGEU-kiadások teljes összegének legalább 30 %-át, az egyes érintett programok és alapok hozzájárulása a következő:

A Bizottság referenciapontnak fogja tekinteni ezeket az éghajlat-politikai hozzájárulásokat, amelyhez képest méri az eltéréseket, és intézkedéseket javasol, amennyiben az eredmények nem kielégítőek.

A Bizottság nyilatkozata a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások követésének módszeréről, valamint az Európai Parlament és a Tanács bevonásáról

A Bizottság biztosítani fogja, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások követésének módszere hozzáférhető és átlátható legyen és nyilvánosan rendelkezésre álljon. A módszerrel foglalkozó, a Bizottság által nemrég indított tanulmány elkészülése után a Bizottság véleménycserét fog folytatni a módszerről az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. Az átláthatóság, valamint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célok teljesítése terén elért eredményekről a Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott információcsere alapvető fontosságú lesz a kiadások követésének szempontjából.

5.  Egyéb nyilatkozatok

A Bizottság nyilatkozata a félidős értékelésről és a módosításokról

A Bizottság 2024. január 1-jéig előtt benyújtja a többéves pénzügyi keret működésének értékelését.

Az értékeléshez adott esetben mellékelheti az MFF-rendelet módosítására vonatkozó javaslatokat, az EUMSZ-ben foglalt eljárásoknak megfelelően.