Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2018/2070(ACI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0261/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0261/2020

Viták :

PV 16/12/2020 - 4
CRE 16/12/2020 - 4

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0358

Elfogadott szövegek
PDF 245kWORD 75k
2020. december 16., Szerda - Brüsszel
Intézményközi megállapodás a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról, többek között az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről
P9_TA(2020)0358A9-0261/2020
Határozat
 Függelék
 Függelék
 Függelék

Az Európai Parlament 2020. december 16-i határozata az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló intézményközi megállapodás megkötéséről (2018/2070(ACI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló, 2018. május 2-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0323) és a módosított javaslatra (COM(2020)0444),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló intézményközi megállapodás tervezetére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295., 310., 311., 312., 323. és 324. cikkére,

–  tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye részes feleinek 21. konferenciáján (COP21), 2015 decemberében, Párizsban elfogadott Párizsi Megállapodásra,

–  tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című, 2018. november 14-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel „A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret és a saját források: ideje megfelelni a polgárok elvárásainak” című, 2019. október 10-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az új többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és a helyreállítási tervről szóló, 2020. május 15-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Tanács 2020. július 21-én elfogadott következtetéseire,

–  tekintettel az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló, 2020. szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalására(6),

–  tekintettel eljárási szabályzata 148. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság levelére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0261/2020),

A.  mivel a többéves pénzügyi kerettel összefüggésben helyénvaló intézményközi megállapodást elfogadni, amely meghatározza a többéves pénzügyi keret végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket;

B.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság képviselői 2020. november 10-én átfogó politikai megállapodást értek el a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről, a saját forrásokról és az Európai Helyreállítási Eszközről (Next Generation EU(NGEU));

C.  mivel ez a politikai megállapodás kiterjed a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló megújított intézményközi megállapodásra („az intézményközi megállapodás”);

D.  továbbá mivel a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról 2020. november 5-én politikai megállapodás született;

E.  mivel ez az új megállapodás fel fogja váltani az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodást(7),

F.  mivel a költségvetési fegyelem végrehajtása, valamint az intézmények közötti költségvetési együttműködés és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás megköveteli, hogy a Tanács az Európai Tanácsra és a Tanácsra vonatkozó mentesítési eljárás keretében megossza a szükséges információkat a Parlamenttel annak biztosítása érdekében, hogy akár közvetlenül, akár a Bizottságon keresztül a Parlament rendelkezzen a szükséges információkkal arról, hogy a Tanács hogyan hajtja végre költségvetését;

G.  mivel az új megállapodás fontos új elemeket tartalmaz, különösen az új saját forrásoknak a következő hét évben történő bevezetésére vonatkozó ütemtervet, az NGEU kiadásainak fokozott költségvetési ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre, illetve a nemek közötti egyenlőségre és annak általános érvényesítésére fordított kiadások nyomon követését szolgáló intézkedéseket;

H.  mivel az intézményközi megállapodás első alkalommal tartalmaz az Európai Unió saját forrásaira vonatkozó rendelkezéseket, nevezetesen egy új mellékletet, amely meghatározza a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozó, az Európai Helyreállítási Eszköz (NGEU) kamatainak és törlesztési költségeinek fedezéséhez elegendő új saját források bevezetését célzó ütemtervet; mivel az ütemterv növeli a saját forrásokról szóló határozat módosításának hitelességét és fenntarthatóságát, biztosítva, hogy a saját források felső határai kellően magasak legyenek ahhoz, hogy az EUMSZ 310. cikkének (4) bekezdése szerinti költségvetési fegyelem elvével összhangban fedezni tudják az Unió felelősségét; mivel a saját forrásokból származó, a törlesztéshez szükséges összegeken felüli bevételek a globális fedezet elvének megfelelően általános bevételként továbbra is az Unió költségvetésébe kerülnek; mivel az ütemterv nem zárja ki a 2021–2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új saját forrásokra irányuló további javaslatokat;

I.  mivel az intézményközi megállapodás tartalmaz egy új részt az Európai Helyreállítási Eszköz (NGEU) tekintetében folytatott együttműködésről, amelynek célja a költségvetési hatóságnak az NGEU keretébe tartozó külső címzett bevételek irányításába való megfelelő bevonásának biztosítása; mivel ez a rész utal az EUMSZ 122. cikkén alapuló, az uniós költségvetésre nézve esetlegesen jelentős hatást gyakorló új javaslatok költségvetési ellenőrzéséről szóló új együttes nyilatkozatra;

J.  mivel a megállapodás rendelkezik a kiadások nyomon követéséről az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre, a nemek közötti egyenlőségre és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira vonatkozó uniós programokban; mivel az intézményközi megállapodás jelentős javításokat tartalmaz az uniós költségvetésből és az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó, az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásokra vonatkozó 30%-os célkitűzés nyomon követésére szolgáló módszerek kidolgozása és végrehajtása, a többéves pénzügyi keret új, a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2024-től kezdve 7,5%-os, illetve 2026-ban és 2027-ben 10%-os éves kiadási céljának kidolgozása, valamint a nemek közötti egyenlőségre szánt kiadások mérése tekintetében, ideértve a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének előmozdítását is;

K.  mivel az intézményközi megállapodás tartalmaz egy új részt a kedvezményezettekre vonatkozó adatok minőségéről és összehasonlíthatóságáról, amelynek célja az uniós finanszírozás végső kedvezményezettjeire vonatkozó információk és adatok összegyűjtésére, összehasonlítására és összesítésére szolgáló szabványosított intézkedések bevezetése;

L.  mivel az intézményközi megállapodás alkalmazása horizontálisnak tekintendő, és nem zárja ki, hogy a társjogalkotók egy konkrét rendelet keretében további intézkedésekről állapodjanak meg az adatok minőségének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében, különösen a közvetlen irányítás alatt álló programok tekintetében, vagy hogy tovább javítsák a költségvetési hatóság bevonását a külső címzett bevételek irányításába;

M.  mivel a megállapodás első alkalommal tartalmaz az intézmények közötti, a többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során folytatandó együttműködésre és párbeszédre vonatkozó rendelkezéseket, amelyek célja a Szerződés követelményeinek gyakorlati megvalósítása, amelyek szerint az intézményeknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a többéves pénzügyi keret elfogadásának megkönnyítése, valamint a költségvetési kérdésekkel kapcsolatos konzultáció és álláspontjaik egyeztetésének előmozdítása érdekében;

N.  mivel az intézményközi megállapodás meglévő rendelkezéseket rögzít és új rendelkezéseket vezet be a speciális eszközök, nevezetesen az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap, a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék, a brexit kiigazítására képzett tartalék, az egységes tartalékeszköz és a Rugalmassági Eszköz igénybevételére vonatkozóan;

O.  mivel az intézményközi megállapodás további célzott kiigazításokat ír elő a programozás és az előrejelzések átláthatósága tekintetében;

P.  mivel az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz tartalmaz egy új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt; mivel az Európai Uniós Helyreállítási Eszközzel kapcsolatban elért politikai megállapodással és a költségvetési hatóságnak az eszköz keretében a külső címzett bevételek irányításába való bevonásával összefüggésben emlékeztetni kell arra, hogy objektív, méltányos és átlátható jogi keretre van szükség a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében finanszírozandó projektek kiválasztásához, valamint ki kell emelni a regionális és helyi hatóságok szerepét a nem csupán a tagállamok, hanem a régiók között is szimmetrikus helyreállítás elősegítésében;

1.  jóváhagyja a mellékelt megállapodás megkötését;

2.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével és a Bizottság elnökével közösen írja alá a megállapodást és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

3.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot mellékletével együtt a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 363., 2020.10.28., 179. o.
(2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0032.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0124.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0206.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0220.
(7) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.


MELLÉKLET:

INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖZÖTT A KÖLTSÉGVETÉSI FEGYELEMRŐL, A KÖLTSÉGVETÉSI ÜGYEKBEN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL ÉS A HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES PÉNZGAZDÁLKODÁSRÓL, VALAMINT AZ ÚJ SAJÁT FORRÁSOKRÓL ÉS AZ ÚJ SAJÁT FORRÁSOK BEVEZETÉSÉRE IRÁNYULÓ ÜTEMTERVRŐL

AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

a továbbiakban: az intézmények,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 295. cikkére,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1.  E megállapodás célja a költségvetési fegyelem gyakorlati megvalósítása, az éves költségvetési eljárásnak és az intézmények költségvetési ügyekben való együttműködésének a javítása, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás biztosítása, továbbá együttműködés folytatása és ütemterv kidolgozása azon új saját forrásoknak a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret (a továbbiakban: MFF 2021–2027) időszaka alatt történő bevezetése céljából, amelyekből fedezhető az (EU) 2020/… tanácsi rendelettel(1)(2) (a továbbiakban: az EURI rendelet) létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz törlesztése.

2.  Az e megállapodásban említett költségvetési fegyelem minden kiadásra vonatkozik. Ameddig e megállapodás hatályban marad, kötelező érvényű az intézményekre nézve. E megállapodás mellékletei a megállapodás szerves részét képezik.

3.  E megállapodás nem érinti az intézményeknek a Szerződésekben, az (EU, Euratom) 2020/... tanácsi rendeletben(3)(4) (a továbbiakban: az MFF-rendelet), az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(5) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) és az (EU, Euratom) 2020/… tanácsi határozatban(6)(7) (a továbbiakban: a saját forrásokról szóló határozat) meghatározott költségvetési és jogalkotási hatáskörét, sem pedig a nemzeti parlamenteknek a saját források tekintetében fennálló hatáskörét.

4.  E megállapodás módosításához az intézmények közös megegyezése szükséges.

5.  E megállapodás négy részből áll:

—  az I. rész a többéves pénzügyi keretre (MFF), valamint a tematikus és a nem tematikus speciális eszközökre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz;

—  a II. rész a költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködésre vonatkozik;

—  a III. rész az uniós forrásokkal való hatékony és eredményes gazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz;

—  a IV. rész a kedvezményezettekre vonatkozó adatok minőségével és összehasonlíthatóságával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz az uniós költségvetés védelmével összefüggésben.

6.  E megállapodás …-án/-én(8) lép hatályba, és az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(9) helyébe lép.

I. RÉSZ

AZ MFF ÉS A SPECIÁLIS ESZKÖZÖK

A.  AZ MFF-RE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

7.  Az intézmények – a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében – a költségvetési eljárás során és az Unió általános költségvetésének elfogadásakor a lehető legnagyobb mértékben biztosítják, hogy elegendő mozgástér álljon rendelkezésre az MFF egyes fejezeteinek felső határai alatt, kivéve a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” alfejezet tekintetében.

A kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzések aktualizálása

8.  A Bizottság évente aktualizálja a kifizetési előirányzatokra vonatkozó előrejelzéseket legalább a 2027-ig tartó időszakra vonatkozóan. Ezen aktualizálás során figyelembe vesz minden releváns információt, ideértve a költségvetés kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatainak tényleges végrehajtását, valamint a végrehajtásra vonatkozó előrejelzéseket is. Figyelembe veszi továbbá azon szabályokat is, amelyek a kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatokhoz, valamint az Unió bruttó nemzeti jövedelmére (GNI) vonatkozó növekedési előrejelzésekhez viszonyított megfelelő alakulását hivatottak biztosítani.

B.  A TEMATIKUS ÉS A NEM TEMATIKUS SPECIÁLIS ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap

9.  Amennyiben teljesülnek az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásának a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott feltételei, a Bizottság javaslatot nyújt be annak igénybevételére . Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálására vonatkozó határozatot az Európai Parlament és a Tanács együttesen hozza meg.

A Bizottság az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap mobilizálásáról szóló határozatra vonatkozó javaslatának előterjesztésével egyidejűleg javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé az érintett költségvetési sorokba történő átcsoportosításra.

Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaphoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék

10.  Amennyiben a Bizottság véleménye szerint teljesülnek a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék mobilizálásának feltételei, a költségvetési rendelettel összhangban javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tartalékból a megfelelő költségvetési sorokba történő átcsoportosításra vonatkozóan.

Az összegeknek az MFF- rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti mobilizálásáról szóló határozatot az Európai Parlament és a Tanács a vonatkozó alap-jogiaktussal összhangban, a Bizottság javaslata alapján, együttesen hozza meg.

A szolidaritási és sürgősségisegély-tartalékból az MFF- rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatás céljára történő átcsoportosításra vonatkozó bármely javaslatot megelőzően a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az előirányzatok átcsoportosítási lehetőségeit.

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék

11.  Amennyiben teljesülnek a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalék mobilizálásának a vonatkozó eszközben meghatározott feltételei, a Bizottság javaslatot nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az érintett költségvetési sorokba történő átcsoportosításra vonatkozóan.

A brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékhoz kapcsolódó átcsoportosításokat a költségvetési rendelettel összhangban kell végrehajtani.

Egységes tartalékeszköz

12.  A Bizottság valamely költségvetési tervezettel vagy költségvetés-módosítási tervezettel kapcsolatban javasolhatja az MFF-rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) és c) pontjában említett mozgástér egészének vagy egy részének megfelelő összegek mobilizálását. Az MFF-rendelet 11. cikke (1) bekezdése első albekezdésének c) pontjában említett összegek mobilizálására a Bizottság azt követően tesz javaslatot, hogy alaposan megvizsgált minden egyéb pénzügyi lehetőséget.

Az említett összegeket az Európai Parlament és a Tanács az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében mobilizálhatja.

Rugalmassági Eszköz

13.  A Bizottság azután nyújt be javaslatot a Rugalmassági Eszköz mobilizálására vonatkozóan, hogy megvizsgálta a többletkiadást igénylő fejezeten belül az előirányzatok átcsoportosításának valamennyi lehetőségét.

A javaslatban meg kell határozni a finanszírozásra szoruló szükségleteket és az összeget. Ilyen javaslat költségvetési tervezethez vagy költségvetés-módosítási tervezethez kapcsolódóan nyújtható be.

A Rugalmassági Eszközt az Európai Parlament és a Tanács az EUMSZ 314. cikkében meghatározott költségvetési eljárás keretében mobilizálhatja.

II. RÉSZ

A KÖLTSÉGVETÉSI ÜGYEKBEN FOLYTATOTT INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS JAVÍTÁSA

A.  INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ELJÁRÁS

14.  A költségvetési eljárás során folytatott intézményközi együttműködés részleteit az I. melléklet határozza meg.

15.  Az EUMSZ 312. cikkének (5) bekezdésével összhangban az intézmények minden szükséges intézkedést megtesznek az új MFF elfogadásának és felülvizsgálatának megkönnyítése érdekében, az EUMSZ 312. cikkének (2) bekezdésében említett különleges jogalkotási eljárás keretében. Az ilyen intézkedések magukban foglalják az Európai Parlament és a Tanács közötti rendszeres üléseket és információcserét, valamint – a Bizottság kezdeményezésére – az intézmények elnökei közötti, az EUMSZ 324. cikkében említett, a konzultációknak és az intézmények által képviselt álláspontok egyeztetésének az elősegítését célzó üléseket. Amennyiben új MFF-re vagy jelentős felülvizsgálatra vonatkozó javaslat került előterjesztésre, az elfogadáshoz vezető eljárás során az intézmények végig törekednek a közöttük folytatott együttműködés és párbeszéd különös szabályainak meghatározására.

Költségvetési átláthatóság

16.  A Bizottság az Unió általános költségvetését kísérő éves jelentést készít, amelyben feltüntet minden rendelkezésre álló, nem bizalmas információt az alábbiakra vonatkozóan:

a)  az Unió eszközei és forrásai, ideértve az Unió Szerződések által rá ruházott hatáskörének megfelelően végrehajtott forrásbevonási és hitelezési műveleteiből származó eszközöket és forrásokat is;

b)  az Európai Fejlesztési Alap(10), az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz, az Európai Stabilitási Mechanizmus és más lehetséges jövőbeli mechanizmusok bevételei, kiadásai, eszközei és forrásai;

c)  a tagállamoknak a megerősített együttműködés keretében felmerült kiadásai, amennyiben azok nem szerepelnek az Unió általános költségvetésében;

d)  éghajlat-politikai kiadások az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadásoknak és azok eredményességének nyomon követésére szolgáló, a Bizottság által meghatározott hatékony módszer – és adott esetben az ágazati jogszabályok – alapján, annak az átfogó célkitűzésnek az elérése céljából, hogy az uniós költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz teljes összegéből eszközölt kiadások legalább 30 %-a éghajlat-politikai célokat támogasson, figyelembe véve az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében történő finanszírozás fokozatos kivezetésének hatásait, valamint ahol ez lehetséges, különbséget téve az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás között.

Amennyiben egy vagy több releváns program keretében nem történik elegendő mértékű előrelépés az éghajlat-politikai kiadási célérték elérése tekintetében, az intézmények –hatáskörükkel és a vonatkozó jogszabályokkal összhangban – egyeztetnek egymással arról, hogy milyen intézkedéseket célszerű hozni annak biztosítása érdekében, hogy az éghajlat-politikai célokra fordított uniós kiadások az MFF 2021–2027 teljes időtartama alatt kitegyék legalább az uniós költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz teljes összegének 30 %-át;

e)  a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához hozzájáruló kiadások – a Bizottság által az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együttműködésben meghatározott hatékony, átlátható és átfogó módszer és adott esetben az ágazati jogszabályok alapján –, melyek annak a célkitűzésnek az elérésére irányulnak, hogy az MFF keretében a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordított kiadások 2024-ben kitegyék az éves kiadások 7,5 %-át, 2026-ban és 2027-ben pedig az éves kiadások 10 - 10 %-át, figyelembe véve az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések közötti meglévő átfedéseket;

f)  a releváns programok végrehajtása és nyomon követése során a nők és a férfiak közötti egyenlőség, valamint a mindenkit megillető jogok és az esélyegyenlőség előmozdítása, továbbá ezen elveknek és a nemek közötti egyenlőségnek az általános érvényesítése, ideértve a jogalkotás minőségének javítása keretében a nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatás hangsúlyosabb értékelését a hatásvizsgálatok és értékelések során. A Bizottság meg fogja vizsgálni egy olyan módszer kidolgozásának módját, amellyel mérhetők az MFF 2021–2027 folyamán eszközölt releváns programszintű kiadások. A Bizottság alkalmazni fogja az említett módszert, amint az rendelkezésre áll. A Bizottság annak érdekében, hogy tesztelje az említett módszer megvalósíthatóságát, legkésőbb 2023. január 1-jéig alkalmazni fogja azt bizonyos központi irányítású programok tekintetében. Félidőben meg fogja vizsgálni, hogy a módszer kiterjeszthető-e más programokra az MFF 2021–2027 fennmaradó időtartamában.

g)  az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítása az MFF 2021–2027 minden releváns uniós programja keretében.

Az első bekezdés d) és e) pontjában említett hatékony módszerek lehetőség szerint hivatkozást fognak tartalmazni az uniós költségvetésből az európai zöld megállapodáshoz – többek között a „ne árts” elv összefüggésében – nyújtott hozzájárulásra.

Az első bekezdés d) pontjában említett hatékony módszer átlátható, átfogó, eredményorientált és teljesítményalapú lesz, és ki fog terjedni a Bizottság által az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal folytatott éves konzultációra, továbbá meg fogja határozni a megfelelő célértékek elérése érdekében tett előrelépés elégtelensége esetén alkalmazandó releváns intézkedéseket.

Az e pontban említett módszerek egyike sem járhat túlzott adminisztratív teherrel a projektgazdák és a kezdeményezettek számára.

17.  A Bizottság éves jelentést készít az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz végrehajtásáról. Az éves jelentésben fel kell tüntetni minden olyan nem bizalmas információt, amely az alábbiakra vonatkozóan rendelkezésre áll:

–  a saját forrásokról szóló határozat 5. cikke alapján végrehajtott forrásbevonási és hitelezési műveletekből származó eszközök és kötelezettségek;

–  az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz végrehajtásához kapcsolódó uniós programokhoz előző évben rendelt címzett bevételek aggregált összege program és költségvetési sor szerinti bontásban;

–  a felvett hitelek hozzájárulása az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz és az egyedi uniós programok célkitűzéseinek megvalósításához.

B.  PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK JOGALKOTÁSI AKTUSOKBA FOGLALÁSA

18.  Valamennyi, rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott, többéves programokkal kapcsolatos jogalkotási aktusnak tartalmaznia kell egy olyan rendelkezést, amelyben a jogalkotó meghatározza a program pénzügyi keretösszegét.

Az éves költségvetési eljárás során ez az összeg jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára az elsődleges referenciaösszeget.

Az MFF-rendelet II. mellékletében említett programok esetében az elsődleges referenciaösszeg automatikusan megemelkedik a(z MFF-)rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében említett kiegészítő előirányzatokkal.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság a költségvetési tervezet kidolgozásakor vállalja, hogy ettől az összegtől az érintett program teljes időtartama alatt legfeljebb 15 %-kal tér el, kivéve, ha új, objektív és tartós körülmények merülnek fel; ezeket a körülményeket a program végrehajtása során elért, elsősorban értékelésekben megállapított eredmények alapján kifejezetten és pontosan indokolni kell. Az ilyen eltérésből származó emelésnek – az MFF-rendeletben és az e megállapodásban említett eszközök igénybevételének sérelme nélkül – az érintett fejezet felső határa alatt kell maradnia.

A negyedik bekezdés nem alkalmazandó a harmadik bekezdésben említett kiegészítő előirányzatokra.

Ez a pont nem vonatkozik a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott, tagállamonként előzetesen felosztott olyan kohéziós előirányzatokra, amelyek tartalmazzák a program pénzügyi keretösszegét annak teljes időtartamára, sem pedig az MFF-rendelet 18. cikkében említett nagyprojektekre.

19.  Azok a többéves programokkal kapcsolatos, kötelező erejű uniós jogi aktusok, amelyeket nem rendes jogalkotási eljárás keretében fogadnak el, nem tartalmaznak „szükségesnek tekintett összeget”.

Amennyiben a Tanács pénzügyi referenciaösszeget kíván jogi aktusba foglalni, ezen összeg a jogalkotó szándéka kifejezésének tekintendő, és nem érintheti az Európai Parlament és a Tanács EUMSZ-ben meghatározott költségvetési hatáskörét. Erre vonatkozó rendelkezést az ilyen pénzügyi referenciaösszeget tartalmazó valamennyi kötelező erejű uniós jogi aktusnak tartalmaznia kell.

C.  A HALÁSZATI MEGÁLLAPODÁSOKKAL KAPCSOLATOS KIADÁSOK

20.  A halászati megállapodásokkal kapcsolatos kiadásokra az alábbi különös szabályok vonatkoznak.

A Bizottság vállalja, hogy rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet a halászati megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások előkészítéséről és menetéről, beleértve az említett megállapodások költségvetési vonzatait is.

A halászati megállapodásokra vonatkozó jogalkotási eljárás során az intézmények vállalják, hogy mindent megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy minden eljárást a lehető leggyorsabban lefolytassanak.

A költségvetésben az érintett pénzügyi év január 1. után hatályba lépő új vagy megújított halászati megállapodásokra elkülönített összegeket tartalékként kell feltüntetni.

Amennyiben a halászati megállapodásokra vonatkozó előirányzatok - beleértve a tartalékot is - elégtelennek bizonyulnak, a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére bocsátja a helyzet okaira és az elfogadott eljárások keretében meghozható lehetséges intézkedésekre vonatkozó szükséges információkat. Amennyiben szükséges, a Bizottság megfelelő intézkedéseket javasol.

A Bizottság minden negyedévben részletesen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a hatályos halászati megállapodások végrehajtásáról és az év hátralevő részére vonatkozóan pénzügyi előrejelzést nyújt be.

21.  A halászati megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokra irányadó eljárás sérelme nélkül, az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési együttműködés keretében kellő időben megállapodásra jut a halászati megállapodások megfelelő finanszírozásáról.

D.  A KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (KKBP) FINANSZÍROZÁSA

22.  A KKBP operatív kiadásainak teljes összegét egyetlen, KKBP elnevezésű költségvetési alcímben kell feltüntetni. Ezen összeg az előre jelezhető tényleges szükségletek fedezésére szolgál, amelyeket a költségvetési tervezet elkészítésének keretében határoznak meg az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (a továbbiakban: a főképviselő) által évente készített előrejelzések alapján. Az előre nem látható tevékenységek fedezésére észszerű mozgásteret kell képezni. Tartalékra nem különíthető el KKBP-forrás.

23.  Azon KKBP-kiadások tekintetében, amelyek az Európai Unióról szóló szerződés 41. cikkének megfelelően az uniós költségvetést terhelik, az intézmények az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében említett egyeztetőbizottságban minden évben arra törekednek, hogy a Bizottság által készített költségvetési tervezet alapján megállapodásra jussanak az operatív kiadások összegéről és ezen összeg felosztásáról a „KKBP” költségvetési alcím jogcímcsoportjai között. Megállapodás hiányában az Európai Parlament és a Tanács az előző évi költségvetésben szereplő összeg és a költségvetési tervezetben javasolt összeg közül az alacsonyabbat tünteti fel a költségvetésben.

A KKBP operatív kiadásainak teljes összege a KKBP költségvetési alcímnek a harmadik bekezdésben javasolt jogcímcsoportjai között kerül felosztásra. Minden jogcímcsoport a következőket fedezi: már elfogadott fellépések, tervezett, de még el nem fogadott fellépések, és olyan jövőbeli – de nem tervezett – fellépések, amelyeket a Tanács az adott pénzügyi évben fog elfogadni.

A KKBP költségvetési alcímen belül azok a jogcímcsoportok, amelyekben a KKBP-fellépéseket kell feltüntetni, például a következők lehetnek:

—  a költségvetési rendelet 52. cikke (1) bekezdésének g) pontjában említett egyes nagyobb missziók;

—  egyéb missziók (válságkezelési műveletek, konfliktusmegelőzés, konfliktusmegoldás és stabilizálás, a biztonsági és békefolyamatok megfigyelése és végrehajtása);

—  a fegyverek elterjedésének megakadályozása és leszerelés;

—  szükséghelyzeti intézkedések;

—  előkészítő és utókövetési intézkedések;

—  az Európai Unió különleges képviselői.

Mivel a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a KKBP költségvetési alcímen belül önállóan átcsoportosítson előirányzatokat egyik jogcímcsoportból a másikba, a KKBP-fellépések gyors végrehajtásához szükséges rugalmasságot ennek megfelelően biztosítani kell. Amennyiben a pénzügyi év folyamán a KKBP költségvetési alcím összege nem bizonyul elégségesnek a szükséges kiadások fedezésére, a Bizottság javaslatára az Európai Parlament és a Tanács sürgősséggel megoldást keres.

24.  A főképviselő minden évben konzultál az Európai Parlamenttel a szóban forgó év június 15-éig megküldött, a KKBP fő szempontjait és alapvető választási lehetőségeit tartalmazó előretekintő dokumentumról, amely magában foglalja az uniós költségvetés tekintetében érvényesülő pénzügyi vonzatokat, az n–1. évben megkezdett intézkedések értékelését, valamint annak értékelését, hogy a KKBP milyen mértékben összehangolt az Unió egyéb külső finanszírozási eszközeivel és milyen mértékben egészíti ki azokat. Ezenfelül a főképviselő azévente legalább öt alkalommal a KKBP-ről szóló rendes politikai párbeszéd keretében tartott – legkésőbb az adott év november 30-áig meghatározandó – közös konzultációs ülések keretében rendszeresen és folyamatosan tájékoztatja az Európai Parlamentet. Az Európai Parlament és a Tanács határozza meg, hogy ezeken az üléseken kik vehetnek részt, figyelembe véve a célkitűzést és az ülések során megosztott információk jellegét.

A Bizottság meghívást kap az említett üléseken való részvételre.

Amennyiben a Tanács olyan határozatot fogad el a KKBP területén, amely kiadásokat von maga után, a főképviselő haladéktalanul, de legkésőbb a határozat elfogadását követő öt munkanapon belül tervezetet („pénzügyi kimutatás”) küld az Európai Parlamentnek a várható költségekről, különösen az időtartamra, az alkalmazott személyi állományra, a helyiségek és más infrastruktúra használatára, a szállítási eszközökre, a képzési követelményekre és a biztonsági intézkedésekre vonatkozóan.

A Bizottság negyedévenként tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a KKBP- fellépések végrehajtásáról és a pénzügyi év hátralévő részére vonatkozó pénzügyi előrejelzésekről.

E.  AZ INTÉZMÉNYEK BEVONÁSA

A FEJLESZTÉSPOLITIKAI KÉRDÉSEK TEKINTETÉBEN

25.  A Bizottság informális párbeszédet alakít ki az Európai Parlamenttel a fejlesztéspolitikai kérdéseket illetően.

III. RÉSZ

AZ UNIÓS FORRÁSOKKAL VALÓ HATÉKONY ÉS EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS

A.  PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉS

26.  A Bizottság évente két alkalommal, először a költségvetési tervezetet kísérő dokumentumokkal együtt, másodszor pedig az Unió általános költségvetésének elfogadása után teljes körű pénzügyi ütemezést terjeszt elő az MFF 1. és 2. fejezetére (a „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” című alfejezet kivételével), 3. fejezetére (a következőkre: „Környezetvédelem és éghajlat-politika” és „Tengerpolitika és halászat”), valamint 4., 5. és 6. fejezetére vonatkozóan. Ennek a fejezetek, szakpolitikai területek és költségvetési sorok szerint felépülő ütemezésnek az alábbiakat kell meghatároznia:

a)  a hatályos jogszabályok a többéves programok és az éves intézkedések megkülönböztetésével:

i.  a többéves programok esetében a Bizottságnak fel kell tüntetnie az elfogadásuk módját (rendes vagy különleges jogalkotási eljárás), az időtartamukat, a teljes pénzügyi keretösszeget és az igazgatási kiadásokhoz rendelt részt;

ii.  az MFF-rendelet II. mellékletében említett többéves programok esetében a Bizottság átlátható módon feltünteti a(z MFF-)rendelet 5. cikke szerinti kiegészítő előirányzatokat;

iii.  az éves intézkedések (kísérleti projektekhez, előkészítő intézkedésekhez, valamint ügynökségekhez kapcsolódóan), továbbá a Bizottság előjogainak keretében finanszírozott intézkedések esetében a Bizottságnak többéves tervezeteket kell benyújtania;

b)  függőben lévő jogalkotási javaslatok: folyamatban lévő bizottsági javaslatok, a legutolsó frissítéssel.

A Bizottságnak meg kell fontolnia a pénzügyi ütemezés és a saját jogalkotási programja közötti kereszthivatkozások lehetséges módjait, hogy pontosabb és megbízhatóbb előrejelzéseket tudjon készíteni. A Bizottságnak minden egyes jogalkotási javaslatra vonatkozóan jeleznie kell, hogy az szerepelt-e a költségvetési tervezet előterjesztése idején vagy a költségvetés végleges elfogadását követően közzétett ütemezésben. A Bizottság különösen az alábbiakról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot:

a)  valamennyi már elfogadott új jogalkotási aktus, továbbá valamennyi függőben lévő előterjesztett javaslat, amelyek azonban nem szerepelnek a költségvetési tervezet idején vagy a költségvetés végleges elfogadását követően közzétett programozásban (a hozzájuk tartozó összegekkel együtt);

b)  a Bizottság éves jogalkotási munkaprogramjában szereplő jogszabályok, annak megjelölésével, hogy az intézkedéseknek várhatóan van-e pénzügyi vonzata.

A Bizottságnak szükség esetén jeleznie kell az új jogalkotási javaslatok miatt szükségessé váló átütemezést.

B.  ÜGYNÖKSÉGEK ÉS EURÓPAI ISKOLÁK

27.  Új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslat előterjesztését megelőzően a Bizottságnak olyan alapos, teljes körű és objektív hatásvizsgálatot kell készítenie, amelyben figyelembe veszi többek között a személyzet és a kompetenciák kritikus tömegét, a költség-haszon szempontokat, a szubszidiaritást és az arányosságot, a tagállami és az uniós tevékenységekre gyakorolt hatást, valamint az érintett kiadási fejezet tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatokat. Az Európai Parlament és a Tanács ezen információk alapján, az ügynökség felállítását szabályozó jogalkotási eljárások érintése nélkül a költségvetési együttműködés keretében vállalja, hogy kellő időben megállapodásra jut a javasolt ügynökség finanszírozásáról.

A következő eljárási lépések alkalmazandók:

—  először, a Bizottság az új ügynökség létrehozására vonatkozó javaslatát minden esetben a javaslatnak a Bizottság általi elfogadását követő első háromoldalú egyeztetésen terjeszti elő, amikor benyújtja az ügynökség létrehozásáról szóló jogalkotási tervezetet kísérő pénzügyi kimutatást, valamint bemutatja annak a pénzügyi ütemezés hátralévő részét érintő következményeit;

—  másodszor, a jogalkotási folyamat során a Bizottság segíti a jogalkotót annak értékelésében, hogy a javasolt módosítások milyen pénzügyi következményekkel járnak. Az említett pénzügyi következményeket figyelembe kell venni a vonatkozó háromoldalú jogalkotási egyeztetések során;

—  harmadszor, a jogalkotási folyamat lezárását megelőzően a Bizottság frissített pénzügyi kimutatást terjeszt elő, amelyben figyelembe veszi a jogalkotó általi esetleges módosításokat; az említett pénzügyi kimutatásnak szerepelnie kell a végső háromoldalú jogalkotási egyeztetés napirendjén, és azt a jogalkotónak hivatalosan jóvá kell hagynia. A kimutatásnak szerepelnie kell továbbá a soron következő (sürgős esetekben egyszerűsített formában zajló) háromoldalú költségvetési egyeztetés napirendjén is annak érdekében, hogy megállapodás szülessen a finanszírozásról;

—  negyedszer, a háromoldalú egyeztetés során elért megállapodást – a jogalkotási folyamat tartalmára vonatkozó, a Bizottság általi költségvetési értékelés figyelembevételével – együttes nyilatkozatban kell megerősíteni. E megállapodáshoz az Európai Parlament és a Tanács – mindkettő saját eljárási szabályzata szerinti – jóváhagyása szükséges.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó a valamely ügynökségre vonatkozó jogi aktus bármely olyan módosítására, amely hatással lehet a szóban forgó ügynökség erőforrásaira.

Amennyiben valamely ügynökség feladatait az annak létrehozásáról szóló jogi aktus módosítása nélkül lényegesen megváltoztatnák, a Bizottság felülvizsgált pénzügyi kimutatás révén tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy utóbbiak időben megállapodásra tudjanak jutni az ügynökség finanszírozásáról.

28.  A költségvetési eljárásban kellően figyelembe kell venni az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsának és az Európai Bizottságnak a decentralizált ügynökségekről szóló, 2012. július 19-én aláírt együttes nyilatkozatához csatolt közös megközelítés vonatkozó rendelkezéseit.

29.  Amennyiben az Igazgatótanács új európai iskola létrehozását tervezi, értelemszerűen hasonló eljárást kell lefolytatni az új iskola létrehozásának az uniós költségvetés tekintetében érvényesülő költségvetési vonzatait illetően.

IV. RÉSZ

AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME: A KEDVEZMÉNYEZETTEKRE VONATKOZÓ ADATOK MINŐSÉGE ÉS ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁGA

30.  Az Európai Parlament által megfogalmazott kéréseknek megfelelően, valamint a 2020. júliusi 17-21-i európai tanácsi következtetések 24. pontjára válaszul, továbbá az uniós költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmének erősítése érdekében az intézmények egyetértenek abban, hogy az uniós finanszírozás végső címzettjeire és kedvezményezettjeire vonatkozó információk és számadatok ellenőrzés és audit céljára való gyűjtéséhez, összehasonlításához és összesítéséhez egységesített intézkedéseket kell bevezetni.

31.  Az ellenőrzések és auditok hatékonyságának biztosításához adatokat kell gyűjteni azokról, akik a megosztott irányítás keretében nyújtott uniós finanszírozás, valamint az európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből támogatott projektek és reformok közvetlen vagy közvetett végső kedvezményezettjei, ideértve a finanszírozás címzettjeinek tényleges tulajdonosaira vonatkozó adatokat is. Az ezen adatok gyűjtésére és feldolgozására vonatkozó szabályoknak összhangban kell majd lenniük a vonatkozó adatvédelmi szabályokkal.

32.  Az uniós költségvetés védelmének erősítése érdekében a Bizottság egy integrált és interoperábilis információs és nyomonkövetési rendszert – és ennek keretében egy egyetlen adatkinyerési és kockázatpontozó eszközt – tesz majd elérhetővé a tagállamok általi általános használatra a 31. pontban említett adatokhoz való hozzáférés érdekében és elemzésükhöz. Az említett rendszer biztosítani fogja az összeférhetetlenségeknek, a szabálytalanságoknak, a kettős finanszírozás eseteinek és a pénzeszközök felhasználásával kapcsolatos bármely visszaélésnek hatékony ellenőrzését. A Bizottságnak, az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) és egyéb uniós vizsgálati és ellenőrzési szerveknek rendelkezniük kell az említett adatokhoz való szükséges hozzáféréssel azon, elsősorban a tagállamok által elvégzendő ellenőrzések és auditok feletti felügyeleti jogkörük gyakorlása érdekében, amely a szabálytalanságok észlelését és az érintett uniós finanszírozás felhasználásával kapcsolatos visszaélések ügyében lefolytatott igazgatási vizsgálatok elvégzését szolgálja, és amely révén pontos képet kapnak az érintett uniós finanszírozás elosztásáról.

33.  A Szerződések alapján az intézményeknek járó előjogokat nem érintve, a vonatkozó alap-jogiaktusokkal kapcsolatos jogalkotási eljárás folyamán az intézmények vállalják, hogy az ebben a részben leírt megközelítéssel összhangban, lojálisan együttműködnek az Európai Tanács 2020. július 17-21-i következtetéseiben foglaltaknak megfelelő intézkedések meghozatalának biztosítása érdekében.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről a Bizottság részéről

az elnök az elnök az elnök

(1) A Tanács (EU) 2020 /… rendelete (…) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L…, …. o.).
(2)+ HL: Kérjük, illesszék be az ST 9971/20 (2020/0111 (NLE)) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe, valamint a számát és dátumát a hozzá tartozó lábjegyzetbe, és egészítsék ki a HL hivatkozást.
(3) A Tanács (EU, Euratom) 2020/… rendelete (...) a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L, ... o.).
(4)+ HL: Kérjük, illesszék be az ST 9970/20 (2018/0166 (APP)) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe, valamint a számát és dátumát a hozzá tartozó lábjegyzetbe, és egészítsék ki a HL hivatkozást.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).
(6) A Tanács (EU, Euratom) 2020/… határozata (...) az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L ...).
(7)++ HL: Kérjük, illesszék be az ST 10046/20 (2018/0135 (APP)) dokumentumban szereplő rendelet számát a szövegbe, valamint a számát és dátumát a hozzá tartozó lábjegyzetbe, és egészítsék ki a HL hivatkozást.
(8)+ HL: kérjük, illesszék be e megállapodás utolsó aláírásának időpontját.
(9) HL C 373., 2013.12.20., 1. o.
(10) Az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői közötti belső megállapodásban (HL L 210., 2013.8.6., 1. o.) és az azt megelőző belső megállapodásokban meghatározottak szerint.


I. MELLÉKLET

INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁS SORÁN

A. rész A költségvetési eljárás menetrendje

1.  Az intézmények minden évben kellő idővel a költségvetési eljárás kezdete előtt a jelenlegi gyakorlatot követve megállapodnak egy megvalósítható menetrendről.

2.  Annak biztosítása érdekében, hogy az Európai Parlament és a Tanács hatékonyan élhessen költségvetési előjogaival, a költségvetési pozíciókat, az átcsoportosításokat és a határidők folyását elindító egyéb értesítéseket a működési szüneteket – amelyek időpontjairól az intézmények a megfelelő szolgálataik útján kellő időben értesítették egymást – megfelelő módon figyelembe véve kell benyújtani.

B. rész A költségvetési eljárás prioritásai

3.  A költségvetési tervezet Bizottság általi elfogadását megelőzően kellő időben az intézmények háromoldalú egyeztetést tartanak, ahol megvitatják a következő pénzügyi év költségvetésének lehetséges prioritásait, valamint – a Bizottság által a 37. ponttal összhangban nyújtott információk alapján – a folyó pénzügyi év költségvetésének végrehajtásából eredő kérdéseket.

C. rész A költségvetési tervezet elkészítése és a tervezett bevételek és kiadások aktualizálása

4.  A Bizottság kivételével az intézményeknek március vége előtt el kell fogadniuk a tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásaikat.

5.  A Bizottság minden évben költségvetési tervezetet terjeszt elő, amely ismerteti az Unió tényleges finanszírozási szükségleteit.

Ebben az alábbiakat veszi figyelembe:

a)  a tagállamok által a strukturális alapokkal kapcsolatosan adott előrejelzések;

b)  az előirányzatok felhasználására való képesség, törekedve a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti szigorú kapcsolat biztosítására;

c)  új szakpolitikák bevezetésének lehetősége kísérleti projektek, új előkészítő intézkedések vagy mindkettő révén, valamint a záráshoz közeledő többéves intézkedések folytatásának lehetősége, annak megvizsgálását követően, hogy lehetséges-e a költségvetési rendelet szerinti alap-jogiaktus (az alap-jogiaktus fogalmának meghatározása, az alap-jogiaktus végrehajtáshoz való szükségessége és a kivételek) elfogadása;

d)  annak biztosításának szükségessége, hogy a kiadásokban az előző évhez képest történt változások összhangban legyenek a költségvetési fegyelem diktálta határokkal.

6.  Az intézmények lehetőség szerint kerülik a jelentéktelen összegű operatív kiadásokat tartalmazó tételek költségvetésbe való beállítását.

7.  Az Európai Parlament és a Tanács vállalja továbbá, hogy figyelembe veszi a költségvetés végrehajtási lehetőségeinek a Bizottság általi értékelését, amelyet a Bizottság a tervezeteiben és a folyó pénzügyi év költségvetésének végrehajtásával kapcsolatban közöl.

8.  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében, valamint tekintettel arra a hatásra, amelyet a költségvetési nómenklatúra címeinek és alcímeinek jelentős változtatása gyakorol a Bizottság szolgálatainak a programirányítással kapcsolatos jelentéstételi kötelezettségeire, az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy az egyeztetés során bármilyen jelentős változtatást megvitat a Bizottsággal.

9.  A lojális , hatékony és eredményes intézményi együttműködés érdekében az Európai Parlament és a Tanács kötelezettséget vállal arra, hogy a költségvetési eljárás során mindvégig – de mindenekelőtt a teljes egyeztetési időszakban –a megállapodás elérése céljából minden szinten rendszeres és aktív kapcsolatot tart egymással tárgyalói révén. Az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy mind formális, mind informális szinten gondoskodik a releváns információk és dokumentumok folytonos, megfelelő időben történő kölcsönös cseréjéről, valamint hogy az egyeztetési időszak folyamán a Bizottsággal együttműködésben szükség szerint szakmai szintű vagy informális megbeszéléseket is tart. A Bizottság biztosítja az információkhoz és a dokumentumokhoz történő időbeli, egyenlő hozzáférést az Európai Parlament és a Tanács számára.

10.  Az egyeztetőbizottság összehívásáig a Bizottság szükség esetén az EUMSZ 314. cikkének (2) bekezdésével összhangban módosító indítványokat nyújthat be a költségvetési tervezethez, ideértve különösen a tervezett mezőgazdasági kiadásokat aktualizáló módosító indítványt. A Bizottság az említett módosításra vonatkozó információkat – amint azok rendelkezésre állnak – megküldi az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak megfontolásra. A Bizottság az Európai Parlamentet és a Tanácsot kérelmükre kellően alátámasztott magyarázattal látja el.

D. rész Költségvetési eljárás az egyeztetési eljárás előtt

11.  A tanácsi olvasat előtt kellő időben háromoldalú egyeztetést kell összehívni, hogy az intézmények véleményt tudjanak cserélni a költségvetési tervezetről.

12.  Annak érdekében, hogy a Bizottság kellő időben fel tudja mérni az Európai Parlament és a Tanács által tervezett, új előkészítő intézkedéseket vagy kísérleti projekteket létrehozó vagy azokat meghosszabbító módosítások végrehajthatóságát, az Európai Parlament és a Tanács tájékoztatja a Bizottságot ilyen irányú szándékairól, hogy ezáltal az első megvitatásra már az említett háromoldalú egyeztetésen sor kerülhessen.

13.  Az Európai Parlament plenáris ülésen tartott szavazása előtt háromoldalú egyeztetést lehet összehívni.

E. rész Egyeztetési eljárás

14.  Amennyiben az Európai Parlament a Tanács álláspontjára vonatkozóan plenáris ülés keretében módosításokat fogad el, a Tanács elnökének ugyanazon plenáris ülés alkalmával tudomásul kell vennie a két intézmény álláspontja közötti eltéréseket, és beleegyezését kell adnia ahhoz, hogy az Európai Parlament elnöke haladéktalanul összehívja az egyeztetőbizottságot. Az egyeztetőbizottságot összehívó levelet legkésőbb annak a parlamenti ülésnek a végét követő hét első munkanapján kell megküldeni, amelyen a plenáris szavazás történt, az egyeztetési időszak pedig az ezt követő napon kezdődik meg. A 21 napos egyeztetési időszakot az 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletnek(1) megfelelően kell számítani.

15.  Amennyiben a Tanács nem ért egyet az Európai Parlament által elfogadott valamennyi módosítással, álláspontját az egyeztetési időszak alatt tervezett első ülés időpontja előtt levélben kell megerősítenie. Ebben az esetben az egyeztetőbizottságnak az alábbi pontokban megállapított feltételeknek megfelelően kell eljárnia.

16.  Az egyeztetőbizottság elnökletét az Európai Parlament és a Tanács képviselői közösen látják el. Az egyeztetőbizottsági üléseken az ülésnek otthont adó intézményt képviselő társelnök elnököl. Saját eljárási szabályzatával összhangban mindkét intézmény kijelöli képviselőit az egyes ülésekre, és meghatározza tárgyalási mandátumát. Az Európai Parlament és a Tanács az egyeztetőbizottságban azon a megfelelő szinten képviselteti magát, amely mindkét küldöttség számára lehetővé teszi a saját intézménye nevében történő politikai vállalásokat, és lehetővé teszi a végső megállapodás irányába való tényleges előrelépést.

17.  Az EUMSZ 314. cikke (5) bekezdésének második albekezdésével összhangban a Bizottság részt vesz az egyeztetőbizottság eljárásaiban, és megtesz minden szükséges kezdeményezést az Európai Parlament és a Tanács álláspontjának közelítése érdekében.

18.  Az egyeztetési eljárás egésze alatt különböző képviseleti szinteken tartanak háromoldalú egyeztetéseket, amelyek célja a nyitott kérdések rendezése és az egyeztetőbizottságon belül elérendő megállapodás előkészítése.

19.  Az egyeztetőbizottság üléseire és a háromoldalú egyeztetésekre felváltva az Európai Parlament és a Tanács épületében kerül sor a létesítmények használatának – ideértve a tolmácsszolgáltatásokat is – egyenlő megosztása érdekében.

20.  Az intézmények előre megállapodnak az egyeztetőbizottsági ülések és a háromoldalú egyeztetések időpontjában.

21.  Az egyeztetőbizottság rendelkezésére kell bocsátani a költségvetési eljárás különböző lépéseit összevető, közös dokumentumokat (a továbbiakban: a kiindulási dokumentumok)(2). E dokumentumoknak tartalmazniuk kell a költségvetési sorok szerinti számadatokat, az MFF fejezetenkénti összegeit, valamint azt az egységes szerkezetbe foglalt dokumentumot, amelyben a technikailag „nyitottnak” tekintett valamennyi költségvetési sorra vonatkozó számadatok és észrevételek szerepelnek. Az egyeztetőbizottság végleges határozatának érintése nélkül külön dokumentumban kell felsorolni a technikailag lezártnak tekintett összes költségvetési sort(3). Ezeket a dokumentumokat a költségvetési nómenklatúra szerint kell szerkeszteni.

Az egyeztetőbizottságnak benyújtott kiindulási dokumentumokhoz más dokumentumokat is csatolni kell, ideértve a Tanács álláspontjának és az Európai Parlament módosításainak végrehajthatóságáról szóló bizottsági levelet, valamint a Tanács álláspontjára vagy az Európai Parlament módosításaira vonatkozóan a többi intézménytől érkező esetleges leveleket.

22.  Annak érdekében, hogy az egyeztetési időszak végére sikerüljön megállapodást elérni, a háromoldalú egyeztetések során a felek:

a)  meghatározzák, hogy a megvitatandó költségvetési kérdésekről szóló tárgyalások mire terjedjenek ki;

b)  jóváhagyják a technikailag lezártnak tekintett költségvetési sorok listáját, a pénzügyi év teljes költségvetésére vonatkozó végleges megállapodás függvényében;

c)  megvitatják az a) pont szerint azonosítottkérdéseket azzal a céllal, hogy lehetőleg olyan megállapodások szülessenek, amelyeket az egyeztetőbizottság majd jóváhagy;

d)  tematikus kérdéseket is megvitatnak, többek között az MFF fejezetei mentén.

Minden háromoldalú egyeztetés során vagy közvetlenül azt követően a felek közösen kidolgozzák a következtetések vázlatát, és ezzel egyidejűleg megállapodnak a következő ülés napirendjéről. E következtetéseket a háromoldalú egyeztetésnek otthont adó intézmény rögzíti, és azokat 24 óra elteltével – az egyeztetőbizottság végleges határozatának érintése nélkül – ideiglenesen elfogadottnak kell tekinteni.

23.  Az egyeztetőbizottság ülésein rendelkezésre kell állnia mind a háromoldalú egyeztetések következtetéseinek, mind pedig esetleges jóváhagyás céljából egy olyan dokumentumnak, amely tartalmazza azokat a költségvetési sorokat, amelyekről a háromoldalú egyeztetések alkalmával ideiglenes megállapodás született.

24.  Az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében előírt közös szövegtervezetet az Európai Parlament valamint a Tanács titkársága állítja össze, a Bizottság segítségével. E szöveget az egyeztetőbizottságban elért megállapodás időpontját tartalmazó, a két küldöttség elnökei által az Európai Parlament és a Tanács elnökének címzett kísérőlevél valamint annak mellékletei alkotják, amelyek a következőket foglalják magukban:

a)  minden költségvetési sort illetően a költségvetési sor szerinti számadatok és az MFF fejezetei szerinti összesített számadatok;

b)  egy egységes szerkezetbe foglalt dokumentum, amely tartalmazza az egyeztetési eljárás során módosított összes költségvetési sor számadatait és végleges szövegét;

c)  a költségvetési tervezethez vagy a tanácsi állásponthoz képest nem módosított költségvetési sorok jegyzéke.

Az egyeztetőbizottság következtetéseket és esetleges együttes nyilatkozatokat is jóváhagyhat a költségvetésre vonatkozóan.

25.  A közös szövegtervezetet (az Európai Parlament szolgálatai) lefordítják az Unió intézményeinek hivatalos nyelveire, és azt a közös szövegtervezetről a 24. pontban említett módon létrejött megállapodás időpontját követő 14 napon belül jóváhagyás céljából meg kell küldeni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

A költségvetés a közös szövegtervezet elfogadását követően jogász-nyelvészi lektorálás tárgyát képezi, amelynek keretében a közös szövegtervezet mellékleteit összedolgozzák az egyeztetési eljárás során nem módosított költségvetési sorokkal.

26.  Az adott ülésnek (háromoldalú egyeztetés vagy egyeztetőbizottsági ülés) otthont adó intézmény biztosítja a tolmácsolást, az egyeztetőbizottsági üléseken valamennyi nyelvre történő, a háromoldalú egyeztetéseken pedig igény szerinti tolmácsolás révén.

Az ülésnek otthont adó intézmény gondoskodik a munkadokumentumok sokszorosításáról és kiosztásáról.

Az intézmények szolgálatai együttműködnek a tárgyalások eredményeinek rögzítését illetően a közös szövegtervezet véglegesítése érdekében.

F. rész Költségvetés-módosítások

Általános elvek

27.  Szem előtt tartva, hogy a költségvetés-módosítások gyakran konkrét és időnként sürgős ügyekhez kapcsolódnak, az intézmények a következő elvekről állapodnak meg annak érdekében, hogy biztosítsák a költségvetés-módosításokra vonatkozó gyors és zökkenőmentes döntéshozatali folyamatnak megfelelő intézményközi együttműködést, lehetőség szerint elkerülve a költségvetés-módosítások esetében az egyeztetőbizottság összehívásának szükségességét.

28.  Az intézmények lehetőség szerint törekednek a költségvetés-módosítások számának korlátozására.

Menetrend

29.  A Bizottság az elfogadás végső időpontjának érintése nélkül előre tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a költségvetés-módosítási tervezetek elfogadásának lehetséges időpontjairól.

30.  Saját belső eljárási szabályzatával összhangban az Európai Parlament és a Tanács arra törekszik, hogy a Bizottság általi elfogadást követően minél hamarabb megvizsgálja a Bizottság által javasolt költségvetés-módosítási tervezetet.

31.  Az eljárás felgyorsítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács biztosítja, hogy munkamenetrendjük a lehető legnagyobb mértékben össze legyen hangolva, lehetővé téve ezzel az eljárás koherens és konvergens lefolytatását. Ezért e két intézmény igyekszik a lehető leghamarabb megállapítani a költségvetés-módosítás végleges elfogadásához vezető különböző szakaszok előirányzott menetrendjét.

Az Európai Parlament és a Tanács figyelembe veszi a költségvetés-módosítás viszonylagos sürgősségét, valamint annak szükségességét, hogy azt kellő időben jóváhagyják annak érdekében, hogy az adott pénzügyi év során hatályba lépjen.

Együttműködés az olvasatok során

32.  Az intézmények jóhiszeműen együttműködnek az eljárás egésze során annak érdekében, hogy amennyire csak lehetséges, elősegítsék a költségvetés-módosításoknak az eljárás korai szakaszában történő elfogadását.

Adott esetben és esetleges véleményeltérés esetén az Európai Parlament vagy a Tanács – a költségvetés-módosításra vonatkozó végső álláspontjának kialakítása előtt – vagy a Bizottság – bármely időpontban – javasolhatja egy külön háromoldalú egyeztetés összehívását az eltérések megvitatása és kompromisszum kialakítása érdekében.

33.  A Bizottság által javasolt és véglegesen még jóvá nem hagyott valamennyi költségvetés-módosítási tervezetet minden esetben fel kell venni az éves költségvetési eljárás keretében tervezett háromoldalú egyeztetések napirendjére. A Bizottság előterjeszti a költségvetés-módosítási tervezeteket, az Európai Parlament és a Tanács pedig lehetőség szerint a háromoldalú egyeztetést megelőzően ismerteti az azokkal kapcsolatos álláspontját.

34.  Ha a háromoldalú egyeztetés során kompromisszum születik, az Európai Parlament és a Tanács vállalja, hogy az EUMSZ-szel és saját eljárási szabályzatával összhangban figyelembe veszi a háromoldalú egyeztetés eredményét a költségvetés-módosítással kapcsolatos tanácskozásai során.

Együttműködés az olvasatokat követően

35.  Ha az Európai Parlament módosítás nélkül jóváhagyja a Tanács álláspontját, a költségvetés-módosítás az EUMSZ-nek megfelelően elfogadásra kerül.

36.  Ha az Európai Parlament a tagjainak többségével módosításokat fogad el, az EUMSZ 314. cikke (4) bekezdésének c) pontját kell alkalmazni. Az egyeztetőbizottság ülése előtt azonban háromoldalú egyeztetést kell összehívni:

a)  ha az említett háromoldalú egyeztetés során megállapodás jön létre, az egyeztetési eljárást – a háromoldalú egyeztetés eredményének az Európai Parlament és a Tanács általi jóváhagyása függvényében – az egyeztetőbizottság ülése nélkül, levélváltással kell lezárni;

b)  ha az említett háromoldalú egyeztetés során nem jön létre megállapodás, akkor az egyeztetőbizottság összeül, és a körülményeknek megfelelően úgy szervezi meg a munkáját, hogy lehetőség szerint az EUMSZ 314. cikkének (5) bekezdésében megállapított 21 napos határidőn belül lezárja a döntéshozatali folyamatot. Az egyeztetőbizottság levélváltással is befejezheti munkáját.

G. rész Költségvetés-végrehajtás, kifizetések és fel nem használt kötelezettségvállalási előirányzatok („Reste à liquider” – RAL)

37.  Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a teljes kifizetési előirányzatoknak a kötelezettségvállalási előirányzatoknak megfelelő, rendezett alakulását annak érdekében, hogy a RAL ne húzódhasson át rendellenes módon egyik évről a másikra, az intézmények megállapodnak abban, hogy szorosan figyelemmel kísérik a kifizetési előrejelzéseket és a RAL szintjét, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a kifizetési előirányzatok MFF végén jelentkező felhasználásának elmaradása nehézségeket idézzen elő az uniós programok végrehajtásában.

Annak biztosítása érdekében, hogy az egyes fejezeteken belüli kifizetések szintje és profilja kezelhető maradjon, a kötelezettségvállalások visszavonására vonatkozó szabályokat – különösen az automatikus visszavonásra vonatkozó szabályokat – minden fejezet esetében szigorúan kell alkalmazni.

Az intézményeknek rendszeres üléseket kell tartaniuk a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az aktuális helyzetet, valamint a költségvetésnek a folyó, valamint a következő pénzügyi években való végrehajtásával kapcsolatos kilátásokat. Az említett értékelésre a megfelelő szinten megtartott, kifejezetten e kérdéseknek szentelt intézményközi megbeszéléseken kerül sor, amelyeket megelőzően a Bizottság alaponkénti és tagállamonkénti bontásban részletes helyzetképpel szolgál a kifizetések teljesítéséről, az átcsoportosításokról, a beérkezett visszatérítési kérelmekről és a felülvizsgált előrejelzésekről, beleértve adott esetben a hosszú távú előrejelzéseket is. Mindenekelőtt annak biztosítása érdekében, hogy az Unió a 2021 és 2027 közötti időszakban az EUMSZ 323. cikkének megfelelően képes legyen maradéktalanul teljesíteni a meglévő és jövőbeli vállalásaiból fakadó pénzügyi kötelezettségeit, az Európai Parlament és a Tanács elemzi és megvitatja a Bizottságnak a kifizetési előirányzatok szükséges szintjére vonatkozó becsléseit.

H. rész Együttműködés az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz tekintetében(4)(5)

38.  A Bizottság – kizárólag a Covid-19-válság következményeinek kezelése céljából – felhatalmazást kap arra, hogy az Unió nevében 2018-as árakon legfeljebb 750 000 000 000 EUR összegben hitelt vegyen fel a tőkepiacokon, amelyből 2018-as árakon legfeljebb 390 000 000 000 EUR fordítható kiadásokra és 2018-as árakon legfeljebb 360 000 000 000 EUR használható fel hitelek nyújtására a saját forrásokról szólóhatározat 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban. Az EURI rendeletben foglaltaknak megfelelően a kiadások céljára felhasználandó összeg a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdése alkalmazásában külső címzett bevételnek minősül.

39.  Az intézmények egyetértenek abban, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó külső címzett bevételek viszonylatában meg kell erősíteni a költségvetési hatóságként eljáró Európai Parlament és Tanács szerepét annak érdekében, hogy megfelelő felügyeletet gyakorolhassanak és megfelelően be legyenek vonva ezeknek a bevételeknek a felhasználása tekintetében, az Európai Uniós Helyreállítási Eszközről szóló rendeletben, valamint adott esetben a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott korlátokon belül. Az intézmények egyetértenek továbbá abban, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó minden pénzeszköz tekintetében teljes körű átláthatóságot és láthatóságot kell biztosítani.

Külső címzett bevételek az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében

40.  Tekintettel arra, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszközből származó külső címzett bevételekkel kapcsolatos irányításba megfelelően be kell vonni az Európai Parlamentet és a Tanácsot, a három intézmény megállapodik a 41–46. pontban meghatározott eljárásról.

41.  A Bizottság a költségvetési eljárás keretében készülő előirányzat-tervezetei révén részletes információkkal fog szolgálni. Ezen információk részletesen tartalmazni fogják többek között a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok, valamint a jogi kötelezettségvállalások tervezett összegeit, költségvetési fejezetenkénti bontásban és az EURI rendelet keretében címzett bevételből finanszírozott programonkénti bontásban. A Bizottság rendelkezésre fog bocsátani az Európai Parlament és a Tanács által kért bármely további releváns információt. A Bizottság a költségvetési tervezethez csatolni fog egy összesítő dokumentumot, amely tartalmazni fogja az Európai Uniós Helyreállítási Eszközre vonatkozó összes releváns információt, így többek között az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretéből származóköltségvetési előirányzatokat és címzett bevételeket összegző összesítő táblázatokat. Az említett dokumentum az Unió általános költségvetésének a 44. pontban említett, külső címzett bevételekről szóló melléklete részét fogja képezni.

42.  A Bizottság a pénzügyi év folyamán rendszeresen, de legalább a 45. pontban említett témaspecifikus ülések előtt frissíteni fogja a 41. pontban említett információkat. A Bizottság kellő időben elérhetővé teszi az Európai Parlament és a Tanács számára a releváns információkat annak érdekében, hogy a kapcsolódó tervezési dokumentumokra vonatkozóan érdemi megbeszélésekre és tanácskozásokra kerülhessen sor, többek között azt megelőzően is, hogy a Bizottság meghozná a vonatkozó döntéseket.

43.  A három intézmény rendszeres üléseket fog tartani a költségvetési eljárás során, hogy közösen értékeljék az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretébe tartozó külső címzett bevételek felhasználását, különös tekintettel az aktuális helyzetre és a kilátásokra, valamint hogy megvitassák a vonatkozó költségvetési tervezetekkel együtt benyújtott éves tervezeteket és azok elosztását, kellően figyelembe véve az EURI rendeletben és adott esetben a vonatkozó ágazati jogszabályokban meghatározott korlátozásokat és feltételeket.

44.  Az Európai Parlament és a Tanács az Unió általános költségvetéséhez melléklet formájában csatolja az azon költségvetési sorokat tartalmazó dokumentumot, amelyekbe az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretébe tartozó címzett bevételek kerülnek. Ezen túlmenően az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretébe tartozó címzett bevételek kezelésére a költségvetési struktúrát használják fel, különösen a költségvetési megjegyzéseket, hogy ezáltal megfelelő ellenőrzést gyakoroljanak az említett bevételek felhasználása felett. A költségvetési rendelet 22. cikkével összhangban az Európai Parlament és a Tanács– többek között általános – megjegyzéseket fog feltüntetni a kiadási kimutatásban azzal kapcsolatban, hogy mely költségvetési sorokban szerepeltethetők az EURI rendelet alapján címzett bevételeknek minősülő megfelelő előirányzatok, és megadja a hozzájuk tartozó összegeket is. A címzett bevételek végrehajtásáért felelős szervként a Bizottság vállalja, hogy kellően figyelembe veszi ezeket a megjegyzéseket.

45.  Az intézmények megállapodnak arról, hogy megfelelő szintű intézményközi üléseket tartanak kifejezetten az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretébe tartozó külső címzett bevételekkel kapcsolatos aktuális helyzet és kilátások értékelése céljából. Az említett ülésekre pénzügyi évenként legalább háromszor, a háromoldalú költségvetési egyeztetéseket kevéssel megelőzően vagy követően kell sort keríteni. A három intézmény ezenkívül eseti megbeszéléseket is tart, amennyiben valamelyik intézmény ezt kéri és a kérését megindokolja. Az Európai Parlament és a Tanács bármikor írásbeli észrevételeket nyújthat be a külső címzett bevételek felhasználására vonatkozóan. A Bizottság vállalja, hogy kellőképpen figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács megjegyzéseit és javaslatait. Az említett megbeszéléseken – a 46. pontnak megfelelően – az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz kiadásaival kapcsolatos jelentős eltérések is megvitathatók.

46.  A Bizottság a 45. pontban említett célzott intézményközi tárgyalások előtt, valamint jelentős eltérés esetében eseti alapon részletes tájékoztatást nyújt az eredeti előrejelzéseitől való eltérésekről. Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz előre jelzett kiadásaitól való eltérés akkor minősül jelentősnek, ha a kiadás egy adott pénzügyi évben és egy adott program tekintetében 10 %-ot meghaladó mértékben eltér az előrejelzéstől. Az eredeti előrejelzésektől való jelentős eltérések esetén az Európai Parlament vagy a Tanács kérelmére az intézmények megvitatják a kérdést, amennyiben azt a jelentős eltérésről szóló értesítést követő két héten belül kérik. Az ülés megatartására vonatkozó kérés előterjesztését követő három héten belül a három intézmény megállapodásra törekedve együttesen értékeli az ügyet. A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapott észrevételeket. A Bizottság vállalja, hogy mindaddig nem hoz döntést, ameddig a tanácskozások le nem zárultak vagy a háromhetes időszak le nem járt. Ez utóbbi esetben a Bizottság megfelelően megindokolja a döntését. Sürgős esetben az intézmények megállapodhatnak a határidők egy héttel történő lerövidítéséről.

Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében nyújtott hitelek

47.  Az Európai Uniós Helyreállítási Eszközhitelkomponensével kapcsolatos teljes körű tájékoztatás, átláthatóság és láthatóság biztosítása érdekében a Bizottság részletes információkkal szolgál a tagállamoknak az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében nyújtott hitelekről és a költségvetési előirányzat-tervezetekről, különös figyelmet fordítva ugyanakkor az érzékeny, védett adatokra.

48.  Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében nyújtott hitelekre vonatkozó információkat a költségvetési rendelet 52. cikke (1) bekezdésének d) pontjában foglalt előírásoknak megfelelően kell feltüntetni a költségvetésben, és csatolni kell az említett pont iii. alpontjában említett mellékletet is.

(1) A Tanács 1182/71/EGK, Euratom rendelete (1971. június 3.) az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról (HL L 124., 1971.6.8., 1. o.).
(2) Ezek a lépések a következők: a folyó pénzügyi év költségvetése (beleértve az elfogadott költségvetés-módosításokat); az eredeti költségvetési tervezet; a Tanács álláspontja a költségvetési tervezetről; az Európai Parlament módosításai a Tanács álláspontjához és a Bizottság által benyújtott módosító indítványok (ha azokat az intézmények még nem hagyták jóvá teljes egészében).
(3) A technikailag lezártnak tekintett költségvetési sor olyan sor, amelyet illetően az Európai Parlament és a Tanács között nincs nézetkülönbség, és amelynek vonatkozásában nem nyújtottak be módosító indítványt.
(4) Azokban az esetekben, amikor a Bizottság az EUMSZ 122. cikke alapján olyan tanácsi jogi aktusra irányuló javaslatot nyújt be, amely jelentős hatást gyakorolhat a költségvetésre, az uniós költségvetésre potenciálisan jelentős hatást gyakorló, az EUMSZ 122. cikkén alapuló új javaslatok költségvetési vizsgálatáról szóló, ...-i európai parlamenti és tanácsi együttes nyilatkozat (HL L …) alkalmazandó.
(5)+ HL: Kérjük, illesszék be az SN 3633/3/20 ADD 1 dokumentumban szereplő együttes nyilatkozat dátumát a lábjegyzetbe és egészítsék ki a HL hivatkozást.


II. MELLÉKLET

AZ ÚJ SAJÁT FORRÁSOK BEVEZETÉSÉRE IRÁNYULÓ ÜTEMTERVVEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

Preambulum

A.  Az intézmények elkötelezettek az őszinte és átlátható együttműködés mellett, valamint az MFF 2021-2027 időtartama alatt az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemterv végrehajtása érdekében végzett munka mellett.

B.  Az intézmények elismerik az Európai Uniós Helyreállítási Eszközteremtette feltételek jelentőségét, amelyek mellett az új saját forrásokat be kell vezetni.

C.  A Bizottság – kizárólag a Covid-19-válság következményeinek kezelése céljából – felhatalmazást kap arra, hogy a saját forrásokról szóló határozat 5. cikkének (1) bekezdése alapján az Unió nevében 2018-as árakon legfeljebb 750 000 000 000 EUR összegű hitelt vegyen fel a tőkepiacokon, amelyből 2018-as árakon legfeljebb 390 000 000 000 EUR fordítható kiadásokra az említett határozat 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban.

D.  Az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében kiadásokra fordított felvett hitelek tőkeösszegét és annak kamatait az Unió általános költségvetéséből kell visszafizetni, beleértve a 2021 után bevezetett új saját forrásokból befolyt elegendő összeget is. Minden ebből eredő kötelezettséget a saját forrásokról szóló határozat 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében foglaltaknak megfelelően legkésőbb 2058. december 31-ig teljes egészében vissza kell fizetni. Az évente fizetendő összegek a kibocsátott kötvények lejáratától és az adósság-visszafizetési stratégiától függenek, figyelembe kell venni azonban, hogy az említett bekezdésharmadik albekezdése értelmében az említett határozat 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kiadási célú maximális összegnek legfeljebb a 7,5 %-a használható fel tőketörlesztésre.

E.  Az uniós költségvetésből az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz visszafizetésére fordított kiadások nem eredményezhetik az MFF alapján a programokra fordított kiadások vagy a beruházási eszközök összegének indokolatlan csökkentését. Kívánatos továbbá a tagállamok által befizetendő GNI-alapú saját források növekedésének visszafogása.

F.  Ennek érdekében és az Európai Uniós Helyreállítási Eszközhöz kapcsolódó visszafizetési terv hitelességének és fenntarthatóságának erősítése céljából az intézmények arra törekszenek, hogy elegendő új saját forrást vezessenek be a törlesztés miatt várható kiadások összegének fedezése céljából. A globális fedezet elvével összhangban ez azt jelentené, hogy egy adott saját forrást nem lehet egy bizonyos típusú kiadás fedezésére szánni vagy arra kijelölni.

G.  Az intézmények elismerik, hogy egy új saját forrásokból álló kosár bevezetésével kell elősegíteni az MFF keretébe tartozó uniós kiadások megfelelő finanszírozását, és egyúttal csökkenteni a GNI-alapú tagállami hozzájárulásoknak az Unió éves költségvetésének finanszírozásában betöltött arányát. A bevételi források diverzifikálása pedig elősegítheti azt, hogy az uniós szintű kiadások jobban összpontosuljanak a prioritást élvező területekre és közjavakra, ami a tagállami finanszírozáshoz képest jelentősen növelheti a hatékonyságot.

H.  Az új saját forrásokat tehát összhangba kell hozni az uniós szakpolitikák célkitűzéseivel, és olyan uniós prioritásokat kell támogatni belőlük, mint az európai zöld megállapodás és a digitális korra felkészült Európa, továbbá hozzá kell járulniuk a méltányos adózáshoz és erősíteniük kell az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelmet.

I.  Az intézmények egyetértenek abban, hogy az új saját forrásokat lehetőleg olyan módon kell kialakítani, amely lehetővé teszi „friss” pénz generálását. Ezzel párhuzamosan az intézmények további célja a társaságokra– figyelemmel különösen a kis- és középvállalkozásokra - és a polgárokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése.

J.  Az új saját forrásoknak meg kell felelniük az egyszerűség, az átláthatóság, a kiszámíthatóság és a méltányosság kritériumának. Az új saját források kiszámítása, átcsoportosítása és ellenőrzése nem jelenthet túlzott adminisztratív terhet az uniós intézmények és a tagállami közigazgatások számára.

K.  Az új saját források bevezetésével kapcsolatos jelentős eljárási követelményekre figyelemmel az intézmények egyetértenek abban, hogy a saját források rendszerének szükséges reformját a saját forrásokról szóló határozat korlátozott számú felülvizsgálatával kell végrehajtani.

L.  Az intézmények ezért megállapodnak abban, hogy a 2021–2027-es időszakban az e mellékletben foglalt elvek alapján együttműködve dolgoznak annak érdekében, hogy a B. részben meghatározott ütemtervnek és az abban megállapított határidőknek megfelelően bevezessék az új saját forrásokat.

M.  Az intézmények elismerik továbbá a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban(1) meghatározott, a jogalkotás minőségének javítását szolgáló eszközök fontosságát, különös tekintettel a hatásvizsgálatokra.

A. rész A végrehajtás elvei

1.  A Bizottság – a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó elvekkel összhangban – elkészíti az új saját forrásokról, valamint a 10. pontban említett potenciális további új saját forrásokról szóló, szükséges jogalkotási javaslatokat. Ennek során kellően figyelembe veszi az Európai Parlament és a Tanács javaslatait. Az említett jogalkotási javaslatokhoz a Bizottság mellékeli a saját forrásokra vonatkozó végrehajtási jogszabályokat is.

2.  Az intézmények az alábbi vezérlő elvekről állapodnak meg az új saját források kosarának bevezetése tekintetében:

a)  olyan összegű új saját forrás beszedése, amely elegendő a saját forrásokról szóló határozat 5. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kiadási célú hitelfelvétel tőkeösszegének és kamatainak törlesztéséből összesen várható kiadások fedezésére, a globális fedezet elvének tiszteletben tartásával. A saját forrásokból származó, a törlesztéshez szükséges összegen felüli bevételek a globális fedezet elvével összhangban továbbra is az uniós költségvetésbe kerülnek általános bevételként;

b)  az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz finanszírozási költségét fedező kiadások biztosításakor az arra való törekvés, hogy az uniós programokra és alapokra jutó kiadások ne csökkenjenek;

c)  a saját forrásoknak az olyan uniós prioritásokhoz való igazítása, mint például az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a körforgásos gazdaság vagy a digitális korra felkészült Európa, továbbá hozzájárulás a méltányos adózáshoz valamint az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem erősítéséhez;

d)  az egyszerűség, az átláthatóság és a méltányosság kritériumának tiszteletben tartása;

e)  a bevételáramlás stabilitásának és kiszámíthatóságának biztosítása;

f)  az uniós intézményekre és a tagállami közigazgatásokra nehezedő túlzott adminisztratív terhek elkerülése;

g)  lehetőség szerint további „friss ” bevételek generálása;

h)  ezzel párhuzamosan törekvés a társaságokra – figyelemmel különösen a kis- és középvállalkozásokra– és a polgárokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentésére.

3.  Az Európai Parlament és a Tanács a gyors döntéshozatal megkönnyítése érdekében, saját belső eljárásaival összhangban, indokolatlan késedelem nélkül megvizsgálja, megvitatja és feldolgozza az 1. pontban elmlített jogalkotási javaslatokat. Miután a Bizottság benyújtotta a javaslatait, az európai parlamenti képviselők és a Tanács képviselői tanácskozásaikat a Bizottság képviselőinek részvétele mellett folytatják, hogy tájékoztassák egymást az aktuális helyzetről. Az intézmények emellett rendszeres párbeszédet folytatnak annak érdekében is, hogy számba vegyék az új saját források bevezetésére irányuló ütemterv tekintetében elért eredményeket.

B. rész Az új saját források bevezetésére irányuló ütemterv

Első lépés: 2021

4.  Első lépésként egy olyan, 2021. január 1-jétől alkalmazandó új saját forrás kerül bevezetésre, amely a nem újrafeldolgozott műanyag csomagolási hulladék súlya alapján kiszámított nemzeti hozzájárulásból származó bevételek egy részéből tevődik össze, a saját forrásokról szóló határozatban foglaltaknak megfelelően. Az említett határozat a tervek szerint 2021. januárban lép hatályba, amennyiben azt a tagállamok saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően jóváhagyták.

5.  A Bizottság felgyorsítja a munkáját és a 2020-ban indított hatásvizsgálatokat követően 2021 júniusáig javaslatokat fog előterjeszteni az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról, valamint egy digitális illetékről, és mellékeli hozzájuk a rájuk épülő, új saját források bevezetéséről szóló javaslatot is annak érdekében, hogy mindezeket legkésőbb 2023. január 1-jéig be lehessen vezetni.

6.  A Bizottság 2021 tavaszán felülvizsgálja az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, és megvizsgálja a légi és a tengeri közlekedésre történő esetleges kiterjesztését is, 2021 júniusáig pedig javaslatot tesz az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren alapuló saját forrásra.

7.  Az intézmények egyetértenek abban, hogy az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer tematikusan összefügg, ezért indokolt, hogy hasonló szellemben tárgyaljanak róluk.

Második lépés: 2022 és 2023

8.  A Szerződések értelmében alkalmazandó eljárások lefolytatását követően – és amennyiben a tagállamok a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően jóváhagyják – ezeknek az új saját forrásoknak a bevezetésére a tervek szerint 2023. január 1-jéig kerül sor.

9.  A Tanács legkésőbb 2022. július 1-jéig tárgyal ezekről az új saját forrásokról annak érdekében, hogy a bevezetésükre 2023. január 1-jéig sor kerülhessen.

Harmadik lépés: 2024–2026

10.  A Bizottság hatásvizsgálatok alapján további új saját forrásokat fog javasolni, amelyek között szerepelhet egy pénzügyi tranzakciós adó, valamint a vállalati szektorhoz kapcsolódó pénzügyi hozzájárulás vagy egy új közös társaságiadó-alap. A Bizottság törekszik arra, hogy 2024 júniusáig benyújtsa ezt a javaslatot.

11.  A Szerződések értelmében alkalmazandó eljárások lefolytatását követően – és amennyiben a tagállamok a saját alkotmányos követelményeiknek megfelelően jóváhagyják – ezeknek a további új saját forrásoknak a bevezetésére a tervek szerint 2026. január 1-jéig kerül sor.

12.  A Tanács legkésőbb 2025. július 1-jéig tárgyal ezekről az új saját forrásokról annak érdekében, hogy a bevezetésükre 2026. január 1-jéig sor kerülhessen.

(1) Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (2016. április 13.) (HL L 123., 2016.5.12., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2021. március 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat