Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/2913(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :

Előterjesztett szövegek :

RC-B9-0432/2020

Viták :

PV 17/12/2020 - 8.2
CRE 17/12/2020 - 8.2

Szavazatok :

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0375

Elfogadott szövegek
PDF 152kWORD 55k
2020. december 17., Csütörtök - Brüsszel
Kényszermunka és az ujgurok helyzete Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen
P9_TA(2020)0375RC-B9-0432/2020

Az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása a kényszermunkáról és az ujgurok helyzetéről a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen (2020/2913(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kínai helyzetről szóló korábbi állásfoglalásaira és jelentéseire, különösen a kínai ujgurok helyzetéről (China Cables) szóló 2019. december 19-i(1), a Kínáról, különösen a vallási és etnikai kisebbségek helyzetéről szóló 2019. április 18-i(2), az ujgurok és kazahok Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen történő tömeges, önkényes fogva tartásáról szóló 2018. október 4-i(3), az EU és Kína közötti kapcsolatok helyzetéről szóló 2018. szeptember 12-i(4), a Larung Gar Tibeti Buddhista Akadémia és Ilham Tohti ügyéről szóló 2016. december 15-i(5), a kashgari helyzetről és az ottani kulturális örökségről (Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Kína) szóló 2011. március 10-i(6), valamint a Kínáról, a kisebbségek jogairól és a halálbüntetés alkalmazásáról szóló 2009. november 26-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az uniós kereskedelempolitikai felülvizsgálatáról szóló, 2020. november 26-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel arra, hogy a 2019. évi Szaharov-díjat Ilham Tohtinak, a kínai ujgur kisebbség jogaiért békésen küzdő ujgur közgazdásznak ítélte oda,

–  tekintettel a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló, 2020. december 7-i (EU) 2020/1998 tanácsi rendeletre(9) és (KKBP) 2020/1999 tanácsi határozatra(10),

–  tekintettel Josep Borrellnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) a Külügyek Tanácsa 2020. december 7-i ülését követő észrevételeire,

–  tekintettel „Az emberi jogok és a tisztességes munka a globális ellátási láncokban” című, 2020. december 1-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel Charles Michelnek, a Tanács elnökének az EU és Kína vezetőinek 2020. szeptember 14-i találkozóját követő észrevételeire,

–  tekintettel Michel elnöknek és von der Leyen elnöknek a 2020. június 22-i 22. EU–Kína csúcstalálkozót követő, az összetett és létfontosságú partnerség keretében az uniós érdekek és értékek védelméről szóló közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ szakértőinek 2020. június 26-i felhívására, amely határozott intézkedéseket sürget az alapvető szabadságok Kínában történő védelme érdekében,

–  tekintettel a 2019. április 9-én rendezett, 21. EU–Kína csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bizottság és a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című, 2019. március 12-i közös közleményére (JOIN(2019)0005),

–  tekintettel a vallás és a meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló, a Külügyek Tanácsa által 2013. június 24-én elfogadott európai uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat szóvivőjének a hszincsiangi helyzetről szóló, 2018. október 26-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című, 2019. március 12-i közös közleményére (JOIN(2019)0005),

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, amely kimondja, hogy „senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani”, valamint hogy „senkit sem lehet kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni”,

–  tekintettel a 2012. június 25-i uniós stratégiai keretre és az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervre, amely az emberi jogok védelmét és előmozdítását helyezi az uniós politikák középpontjába,

–  tekintettel a halálbüntetésről, a kínzásról és egyéb kegyetlen bánásmódról, az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról és az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatásokra,

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyőződés szabadságához való jogot, valamint 4. cikkére, amely biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Kína 1966. december 16-án aláírt, ám még nem ratifikált,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kényszermunkáról szóló 1930. évi egyezményéhez csatolt 2014. évi jegyzőkönyvre, amelyet Kína nem írt alá,

–  tekintettel az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó, 2011-es ENSZ-irányelvekre,

–  tekintettel az Ausztrál Stratégiai Politikai Intézet (ASPI) „Eladó ujgurok – »Átnevelés«, kényszermunka és megfigyelés Hszincsiangon túl” és „A kultúra kitörlése – A hszincsiangi ujgur és iszlám terek elpusztításának nyomon követése” című, 2020-ben közzétett jelentéseire, valamint „A hszincsiangi adatgyűjtési projekt” című jelentésére,

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és tiszteletben tartása az EU és Kína között régóta fennálló kapcsolat középpontjában kell hogy maradjon, összhangban az EU-nak ezen értékek külső fellépései során való fenntartására irányuló kötelezettségvállalásával, továbbá Kína azon kifejezett szándékával, hogy érvényesítse azokat saját fejlesztési és nemzetközi együttműködésében;

B.  mivel a több mint 10 millió muzulmán ujgurnak és kazahnak otthont adó Hszincsiangban gyors ütemben romlik a helyzet, elsősorban mióta 2014-ben elindították a „Kemény kézzel az erőszakos terrorizmus ellen” kampányt, és mivel a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élő ujgurokat és más, elsősorban muzulmán etnikai kisebbségeket önkényes fogva tartják, kínozzák, vallásuk gyakorlását és kultúrájukat példátlan módon korlátozzák, és egy olyan kiterjedt digitális megfigyelési rendszert alkalmaznak rájuk, amely mindennapi életük minden mozzanatát ellenőrzi arcfelismerő kamerák, a mobiltelefonok lehallgatása, a személyes adatok széles körű jogellenes gyűjtése, összesítése és feldolgozása, valamint kiterjedt és tolakodó rendőrségi jelenlét révén; mivel a kínai rezsim általánosan erősödik, és a kisebbségekkel – különösen az ujgurokkal, tibetiekkel és mongolokkal – szembeni bánásmódja egyre durvábbá válik azzal a céllal, hogy a kínai többség életstílusát és a kommunista ideológiát rájuk erőltetve asszimilálják őket; mivel a rendőrség a gyanús személyek mindennapi, jogszerű és erőszakmentes magatartásuk alapján történő nyomon követésére széles körben használja az olyan prediktív rendőri platformokat, mint az integrált közös műveleti platform;

C.  mivel hitelt érdemlő jelentések szerint több mint egymillió embert tartanak vagy tartottak fogva az úgynevezett „politikai átképzési” központokban, ami az etnikai kisebbséghez tartozók világszerte legtöbb embert érintő, tömeges bebörtönzését jelenti; mivel a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen egyre bővül az internálótáborok rendszere, mivel 2017 óta több mint 380 feltételezett fogdát építettek vagy bővítettek ki, és 2019 júliusa és 2020 júliusa között legalább 61 fogda építésére vagy bővítésére került sor;

D.  mivel az ujgurok szenvedései a fiatalabb nemzedékre is kiterjednek; mivel beszámolók szerint gyermekeket akkor is állami árvaházakba küldenek, ha csak az egyik szülőjük került internálótáborba; mivel kutatások megállapításai szerint 2019 végéig több mint 880 000 ujgur gyermeket helyeztek el bentlakásos létesítményekben; mivel hiteles kutatások azt mutatják, hogy a kínai hatóságok az ujgurok születési arányának csökkentése érdekében az ujgur nők elleni célzott születésmegelőző intézkedések hivatalos rendszerét hajtják végre; mivel e rendszer részeként a kínai hatóságok rendszeresen kényszerabortusznak, méhen belüli injekcióknak és sterilizációnak vetik alá a szülőképes korú ujgur nőket, és a Kínában 2018-ban újonnan alkalmazott összes méhen belüli eszköz (IUD) 80%-át az ujgur területen helyezték fel, noha az Kína lakosságának mindössze 1,8%-át teszi ki; mivel ezek az ujgur népességen belüli születésmegelőző intézkedések a legsúlyosabb emberiesség elleni bűncselekmények kritériumainak is megfelelhetnek;

E.  mivel 2018 augusztuságban az ENSZ Faji Megkülönböztetés Megszüntetésének Bizottsága tiltakozott a Kínai Népköztársaság kormányánál a hszincsiangi visszaélések, többek között a tömeges önkényes fogva tartás céljából létrehozott táborok miatt; mivel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2018 szeptemberében, e minőségében elmondott első beszédében kiemelte „az ujgurok és más muszlim közösségek Hszincsiang egész területén történő, úgynevezett átnevelőtáborokban való, széles körű önkényes fogva tartásával kapcsolatos, mélységesen aggasztó állításokat”;

F.  mivel a 2018. február 1-jén hatályba lépett kínai vallásügyi rendeletek szigorúbbak a vallási csoportokkal és tevékenységekkel szemben, és még jobban rákényszerítik őket a párt politikájának követésére; mivel a vallásszabadság és a lelkiismereti szabadság a gazdasági reformok és Kína ’70-es évek végi nyitása óta újabb mélypontra jutott; mivel a világon Kína az egyik olyan ország, ahol a vallási okokból fogva tartottak száma a legnagyobb; mivel hiteles jelentések elsősorban 2017 óta mecsetek, templomok és a vallásgyakorlás egyéb helyszíneinek szándékos és rendszeres lerombolásáról számolnak be, aminek következtében azok száma a kulturális forradalom óta a legalacsonyabb szintre csökkent;

G.  mivel Kína az ILO nyolc alapvető egyezménye közül négyet még nem ratifikált, nevezetesen az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. sz. egyezményt, a szervezkedési jogról és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. sz. egyezményt, a kényszermunkáról szóló 29. sz. egyezményt és a kényszermunka felszámolásáról szóló 105. sz. egyezményt; mivel Kína ratifikálta a hátrányos megkülönböztetésről (foglalkoztatás és foglalkozás) szóló 111. sz. egyezményt és az egyenlő díjazásról szóló 100. sz. egyezményt; mivel a WTO megállapodásai lehetővé teszik a börtönmunka termékeire vonatkozó kereskedelmi intézkedések elfogadását;

H.  mivel a „Kemény kézzel az erőszakos terrorizmus ellen” kampánnyal párhuzamosan 2014 óta növekednek a munkaerő-áthelyezési programok, ami azt sejteti, hogy azok a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen a szegénység enyhítésének eszközeként a kínai kormány politikai prioritásává váltak; mivel számos hitelt érdemlő jelentés számol be a ruházati, technológiai és gépjárműipari ágazat termelési láncaiban alkalmazott ujgur kényszermunkáról, többek között az ASPI 2020. márciusi jelentése, amely kilenc kínai tartományban 27 olyan gyárat határozott meg, ahol legalább 80 000, Hszincsiangból 2017 és 2019 között áthelyezett ujgur munkaerejét használják fel; mivel e gyárak legalább 82 globális márkát szolgálnak ki, számos európai multinacionális vállalat tulajdonában lévőket is beleértve;

I.  mivel Kína a világ egyik legnagyobb gyapottermelője, és a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület a világ gyapottermelésének több mint 20%-át adja; mivel Kína a világ legnagyobb fonalgyártója és -exportőre, valamint a textil- és ruházati termékek legnagyobb gyártója és exportőre; mivel a kínai kormány azt tervezi, hogy az ujgur területen 2025-re megkétszerezi a gyártási kapacitást, és a ruházati és textiltermékek e terv kulcsfontosságú elemét képezik; mivel egyedül 2018-ban a kormány munkaügyi kényszerképzési és áthelyezési rendszere révén három ujgur régió legalább 570 000 embert mozgósított gyapotszedési műveletekre; mivel Hszincsiangban az etnikai kisebbségeket érintő, a gyapotszedésre irányuló teljes munkaerő-áthelyezés valószínűleg több százezerrel meghaladja ezt a számot, és ezáltal a kényszermunkát a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen a gyapotszedés szerves és általános jellemzőjévé teszi; mivel a kínai gyapot 84%-a a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről származik, ami azt jelenti, hogy a kínai gyapotból készült fonalak, textíliák és ruházati cikkek esetében rendkívül magas a kockázata annak, hogy kényszer- és börtönmunka tapad hozzájuk, függetlenül attól, hogy Kínában vagy a világ bármely más részén állították elő őket;

J.  mivel beszámolók szerint több mint 80, nemzetközi márkanevekkel rendelkező vállalat húz állítólag hasznot közvetlen vagy közvetett módon az ellátási láncaikban alkalmazott ujgur kényszermunkából; mivel a jelenlegi elnyomás megakadályozza, hogy független vizsgálatokat és ellenőrzéseket végezzenek az ujgur területen;

K.  mivel a vállalatok nem rendelkeznek megbízható eszközökkel annak ellenőrzésére, hogy a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen található munkahelyek mentesek-e a kényszermunkától, illetve hogy az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveknek és az emberi jogi átvilágítási standardoknak megfelelően megakadályozzák a kényszermunka alkalmazását ezekben a munkahelyeken;

L.  mivel az Unióban jelenleg érvényes (akár uniós, akár nemzeti szintű) jogszabályok értelmében a vállalatok jogilag nem kötelesek fellépni annak megakadályozása érdekében, hogy ellátási láncaikban hozzájáruljanak az emberi jogok megsértéséhez; mivel a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv jelentéstételi kötelezettséget ír elő a vállalatok számára, de nem írja elő számukra, hogy lépéseket tegyenek az ellátási láncukban keletkező károk megelőzésére, illetve nem teszi lehetővé a vállalatok elszámoltatását;

M.  mivel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságban tartott meghallgatása alkalmával Dombrovskis ügyvezető alelnök jelezte, hogy a kényszermunka elleni küzdelem az EU egyik prioritása, és hogy az uniós beruházásoknak az EU–Kína átfogó beruházási megállapodás keretében is tiszteletben kell tartaniuk a kényszermunkára vonatkozó ILO-egyezményeket;

N.  mivel Jogi Bizottsága jelenleg dolgozik a vállalati átvilágításról és a vállalati elszámoltathatóságról szóló kezdeményezésen; mivel a Tanács 2020. december 1-jén közzétette „Az emberi jogok és a tisztességes munka a globális ellátási láncokban” című következtetéseit, amelyekben felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a fenntartható vállalatirányítás uniós jogi keretére vonatkozóan, amely magában foglalja a globális ellátási láncok mentén az ágazatokon átívelő vállalati átvilágítási kötelezettségeket is; mivel a Bizottság bejelentette, hogy 2021 második negyedévében a „fenntartható vállalatirányításról” szóló jogalkotási javaslatot terjeszt elő, amely foglalkozni fog az az értékláncokon belüli emberi jogi átvilágítás szükségességével is;

O.  mivel a Tanács határozatot és rendeletet fogadott el az EU globális emberi jogi szankciórendszerének létrehozásáról, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be az emberi jogok világszerte történő súlyos megsértéséért, így a rabszolgaságért felelős, abban részt vevő vagy azzal összefüggésbe hozható célzott személyekkel, szervezetekkel és szervekkel, köztük államokkal és nem állami szereplőkkel szemben;

P.  mivel az Egyesült Államok Kongresszusa 2019-ben elfogadta az ujgurok emberi jogaival kapcsolatos politikáról szóló törvényt; mivel 2020. szeptember 22-én az Egyesült Államok Képviselőháza elfogadta az ujgurok kényszermunkájának megelőzéséről szóló törvényt, amely különböző korlátozásokat vezet be a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területtel kapcsolatban, többek között azáltal, hogy megtiltja a Hszincsiangból származó bizonyos áruk behozatalát, és szankciókat szab ki az emberi jogok ottani megsértéséért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben;

Q.  mivel Kína haladást ért el gazdasági és társadalmi téren, de sajnálatos módon nem garantálja az emberi jogok és az alapvető szabadságok alapvető nemzetközi normáit;

R.  mivel az EU az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó stratégiai keretében külső fellépései valamennyi területén kötelezettséget vállalt az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítására irányuló erőfeszítéseinek fokozására és arra, hogy az emberi jogokat helyezi a harmadik országokkal, köztük a stratégiai partnereivel fennálló kapcsolatai középpontjába;

1.  határozottan elítéli a kormány által irányított kényszermunka-rendszert, különösen az ujgurok, a kazah és kirgiz etnikum, valamint más muzulmán kisebbségi csoportok kizsákmányolását mind a hszincsiangi táborokon belüli, mind azokon kívüli gyárakban, valamint a kényszermunkások más kínai közigazgatási egységekbe való áthelyezését, valamint azt a tényt, hogy a jól ismert európai márkák és vállalatok hasznot húznak a kényszermunkából; felhívja a magánszektor érintett szereplőit, hogy értékeljék a Hszincsiangban tett kötelezettségvállalásaikat, gyakorolják vállalati felelősségüket, végezzenek független ellenőrzéseket az emberi jogoknak a teljes ellátási láncukon belüli betartására vonatkozóan, és számolják fel az üzleti kapcsolatokat, amennyiben megállapítást nyer, hogy ezek elősegítik az emberi jogok megsértését, vagy ha nem lehet megállapítani, hogy történt-e közvetlen vagy közvetett jogsértés az értéklánc részét képező valamely beszállítójuk vagy üzleti kapcsolatuk tevékenységei révén Kínában;

2.  mélységesen aggasztja az egyre nagyobb mértékű elnyomást alkalmazó rezsim, amellyel számos vallási és etnikai kisebbség, különösen az ujgurok és a kazahok szembesülnek, amely sérti emberi méltóságukat, valamint a kulturális és vallási véleménynyilvánítás szabadságához, a szólásszabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához, valamint a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jogukat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy szárazföldi Kínában és Hongkongban romlik az emberi jogi helyzet, és követeli, hogy a kínai hatóságok tartsák tiszteletben az alapvető szabadságokat;

3.  mélységesen elítéli a folyamatos üldöztetést és az emberi jogok súlyos és rendszeres megsértését, amely emberiesség elleni bűncselekménynek minősül; sürgeti a kínai hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget annak a gyakorlatnak, hogy az ujgur és más muzulmán kisebbség tagjait bűncselekmények elkövetése miatti vádemelés, büntetőeljárás vagy bírói ítélet nélkül önkényesen fogva tartják, zárják be az összes tábort és büntetés-végrehajtási központot, és azonnal és feltétel nélkül bocsássák szabadon az őrizetbe vett személyeket; felszólítja a kínai hatóságokat, hogy szüntessék be a kormány által támogatott, kényszermunkára és tömeges sterilizálásra irányuló programokat; felszólítja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület kínai hatóságait, hogy adjanak tájékoztatást arról, hogy hol és milyen egészségügyi állapotban vannak a fogva tartottak, és azonnal bocsássák őket szabadon, amennyiben nincs bizonyíték tényleges bűncselekményre;

4.  határozottan elítéli a digitális megfigyelési technológiák széles körű alkalmazását a hszincsiangi lakosság megfigyelésére és ellenőrzésére, valamint az arcfelismerő szoftverek legújabban feltárt tesztelését, amelyek „ujgur riasztásokat” küldhetnek a kormányzati hatóságoknak, amikor kamerarendszereik az ujgur kisebbség tagjait azonosítják; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Kína nem teljesíti saját kötelezettségvállalásait, amelyeket azáltal vállalt, hogy csatlakozott a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet emberközpontú mesterséges intelligenciára vonatkozó elveihez, valamint csatlakozott a G20-ak 2019. júniusi nyilatkozatához, és felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is szólítsák fel Kínát az e tekintetben tett saját kötelezettségvállalásai teljesítésére;

5.  felhívja a kínai hatóságokat, hogy a Hszi Csin-ping elnök által a 2020. szeptember 14-i EU-Kína csúcstalálkozón az ENSZ emberi jogi főbiztosához, az EU emberi jogi különleges képviselőjéhez és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa különleges eljárásainak megbízottjaihoz intézett meghívást követően biztosítsanak szabad, érdemi és akadálytalan belépést Hszincsiang tartományba, illetve akadálytalan belépést az internálótáborokba az újságírók és a nemzetközi megfigyelők számára, beleértve az uniós tisztviselőket is; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy továbbra is ragaszkodjanak az ENSZ hszincsiangi tényfeltáró missziójának létrehozásához és egy különmegbízott kinevezéséhez;

6.  kéri Kínát, hogy engedélyezze az Európai Parlament küldöttségét Hszincsiangba azzal a feltétellel, hogy szabad és korlátlan hozzáférést biztosít számára, miközben garantálja a titoktartást és a biztonságot a helyi lakosság számára;

7.  határozottan elítéli a Kínai Kommunista Párt által Hszincsiangban az ujgurok születésszámának visszafogása érdekében folytatott tömeges kampányt, és felszólítja a kínai hatóságokat, hogy haladéktalanul vessenek véget minden olyan intézkedésnek, amely az ujgur lakosság körében a születések megelőzésére irányul, beleértve a kényszersterilizációt, az abortuszt vagy a születésszabályozás megsértése elleni szankciókat;

8.  sürgeti a kínai kormányt, hogy ratifikálja és hajtsa végre a kényszermunkáról szóló 29. számú ILO-egyezményt, a kényszermunka felszámolásáról szóló 105. számú ILO-egyezményt, az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. számú ILO-egyezményt, valamint a szervezkedési jogról és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. számú ILO-egyezményt; nyomatékosan kéri Kínát, hogy ratifikálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;

9.  mélységes aggodalmának ad hangot azon beszámolók miatt, amelyek szerint a kínai hatóságok külföldön élő ujgurokat zaklatnak azzal a céllal, hogy – néha családtagjaikat fogva tartva – rábírják őket, hogy más ujgurok ellen informátorként működjenek, térjenek vissza Hszincsiangba, vagy hallgassanak az ottani helyzetről; felszólítja a Bizottságot és az EU minden tagállamát, hogy sürgősséggel vizsgálják ki ezeket a beszámolókat, biztosítsák a hszincsiangi diaszpóra tagjainak védelmét, és gyorsítsák fel az ujgurok és más türk muzulmánok által benyújtott menedékkérelmek feldolgozását; üdvözli Németország és Svédország azon döntését, hogy tekintettel az önkényes fogva tartás, a kínzás és más rossz bánásmód kockázatára felfüggesztik valamennyi ujgur, kazah vagy más türk muzulmánok Kínába való visszaküldését;

10.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjenek párbeszédet azokkal az államokkal, ahol az ujgurokat a Kínába való kitoloncolás veszélye fenyegeti, az ilyen kitoloncolások megelőzése érdekében; felhívja a Tanács tagjait, hogy függesszék fel a Kínai Népköztársasággal kötött kiadatási szerződéseiket annak érdekében, hogy megakadályozzák az Európában élő ujgurok, hongkongi állampolgárok, tibetiek vagy kínai másként gondolkodók a Kínai Népköztársaságban történő bíróság elé állítása céljából való kiadatását;

11.  felhívja az EU-t, hogy proaktívan törekedjen egy Kínáról szóló független ENSZ-vizsgálat elvégzésére az elkövetett bűncselekmények elszámoltathatóságának biztosítása érdekében;

12.  mélységes aggodalmának ad hangot a kínai állam azon intézkedései miatt, amelyek célja Hszincsiang „átfogó felügyeletének” biztosítása a Skynet elektronikus felügyeleti rendszer a főbb városi területeken, illetve a GPS-nyomkövetők valamennyi gépjárműbe történő telepítése, mesterséges intelligencián alapuló kamerarendszerekre épülő, az ujgurok és az etnikai kisebbségi csoportok más tagjainak azonosítását célzó szoftvert alkalmazó arcfelismerő szkennerek ellenőrző pontokon, valamint vonatállomásokon és benzinkutakon való használata, valamint a hszincsiangi rendőrség által Kína DNS-adatbázisának további bővítése érdekében folytatott vérgyűjtő kampány révén; mélységes aggodalmának ad hangot az Aksu prefektúrában 2016 és 2018 között fogva tartott több mint 2 000 ujgur adatait tartalmazó jegyzékkel kapcsolatban legutóbb napvilágra került információk miatt; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy Kína már jelenleg is világszerte exportál ilyen technológiákat tekintélyelvű rezsimek részére; felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon e technológiák beszerzését és fejlesztését, valamint szolgáltatóik tevékenységét, és tartózkodjanak attól, hogy hozzáférést biztosítsanak számukra a közfinanszírozásért és közbeszerzésekért felelős az uniós és nemzeti intézményekhez;

13.  kifogásolja, hogy a Parlament igazgatása és a Bizottság a Hikivisiontól szerez be hőkamerákat; ragaszkodik körültekintő beszerzési politika bevezetéséhez, amely kellően figyelembe veszi az emberi jogi aggályokat; sürgeti a Parlament igazgatását és elnökét, hogy haladéktalanul szüntessenek meg minden közvetlen vagy közvetett üzleti kapcsolatot a Hikivisionnal, és javítsák közbeszerzési tevékenységeinek átláthatóságát;

14.  felhívja a kínai hatóságokat, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül bocsássák szabadon Ilham Tohti ujgur tudóst és a 2019. évi Szaharov-díj nyertesét, és addig is biztosítsák számára, hogy rendszeresen és korlátlanul láthassa családját és találkozhasson választása szerinti ügyvédekkel, valamint hogy ne vessék alá kínzásnak vagy más rossz bánásmódnak; sürgeti, hogy folytassanak azonnali, eredményes és pártatlan vizsgálatot Ilham Tohti állítólagos megkínzása ügyében, és állítsák bíróság elé a felelősöket;

15.  üdvözli, hogy a Bizottság 2021. évi munkaprogramjában szerepel egy, az emberi jogok területén az ellátási láncban alkalmazandó, kellő gondosságra vonatkozó jogszabályra irányuló jogalkotási kezdeményezés; felhívja a Bizottságot, hogy legkésőbb 2021 második negyedévében a terveknek megfelelően fogadjon el vonatkozó jogalkotási javaslatokat, amelyek három különálló, ugyanakkor egymást kölcsönösen erősítő javaslatot tartalmaznak az igazgatók feladatairól és a fenntartható vállalatirányításról, a vállalati emberi jogokról és a környezetvédelmi átvilágításról, valamint a nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelv reformjáról; azon a véleményen van, hogy a vállalatok ellátási láncaiban a kényszermunka és az emberi jogok egyéb megsértése kérdésének hatékony kezelése érdekében e jogszabályoknak magukban kell foglalniuk az érintett áruk uniós piacon történő forgalomba hozatalának tilalmát is; e tekintetben emlékeztet a kereskedelempolitika felülvizsgálatáról szóló legutóbbi állásfoglalásában kifejtett álláspontjára, amely kiegészítő intézkedésekre szólít fel, például az emberi jogok súlyos megsértéséhez – például kényszermunkához vagy gyermekmunkához – köthető termékek behozatalának tilalmára;

16.  felszólítja tagállamokat, hogy hatásköreiknek és nemzeti körülményeiknek megfelelően fokozzák azokat az erőfeszítéseiket, amelyek az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek hatékony végrehajtására irányulnak, többek között olyan új vagy aktualizált nemzeti cselekvési tervek révén, amelyek egyaránt tartalmaznak önkéntes és kötelező intézkedéseket;

17.  azon a véleményen van, hogy a Kínával kötött átfogó beruházási megállapodásnak megfelelő kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia a kényszermunka elleni nemzetközi egyezmények tiszteletben tartása érdekében; úgy véli, hogy ezért Kínának ratifikálnia kell az ILO 29. és 105. számú egyezményét;

18.  üdvözli, hogy nemzetbiztonsági és emberi jogi megfontolások alapján a társjogalkotók a közelmúltban megállapodásra jutottak a kettős felhasználású termékekről szóló uniós rendelet reformjáról;

19.  sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy rábírják a kínai kormányt a táborok bezárására és valamennyi emberi jogi jogsértés megszüntetésére Hszincsiangban és más helyeken, így Tibetben; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy minden lehetséges alkalommal és a legmagasabb szinten újra és újra fogalmazzák meg ezt az üzenetet a kínai kormánynak; sajnálja, hogy az EU által eddig alkalmazott megközelítés és eszközök nem vezettek kézzelfogható eredményekhez, és az emberi jogi helyzet csak romlott Kínában az elmúlt évtizedben; sürgeti a Bizottságot egy holisztikus uniós stratégia kidolgozására és végrehajtására, az emberi jogokkal kapcsolatos valódi előrelépés elérése céljából Kínában; sürgeti a kínai hatóságokat, hogy folytassák a szükséges nemzeti reformok végrehajtását annak érdekében, hogy ratifikálják az 1966. évi Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelyet Kína 1998-ban írt alá, és hajtsák végre az ENSZ emberi jogi szerveinek ajánlásait;

20.  üdvözli az EU globális emberi jogi szankciórendszerének 2020. december 7-i elfogadását; felhívja a tagállamokat és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy mielőbb értékeljék az azokkal a kínai tisztviselőkkel és állami vezetésű gazdálkodó egységekkel, így a Hszincsiangi Termelő és Építő Társasággal szembeni szankciók elfogadását, akik/amelyek felelősek az ujgurok és más türk muzulmánok Hszincsiangban történő tömeges fogva tartására irányuló politika kidolgozásáért és végrehajtásáért, a kényszermunka alkalmazásáért, valamint a vallásszabadság, a szabad mozgás és más alapvető jogok súlyos megsértésének megszervezéséért a régióban és más helyeken, így Tibetben is;

21.  felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hajtsák végre a júliusban elfogadott intézkedéscsomagot, beleértve az elnyomott kínai emberek érdekében az emberi jogok és az alapvető szabadságok további romlását követően létrehozott „mentőcsónak-rendszert”;

22.  ismételten hangsúlyozza, hogy támogatja a Kínáról szóló közelgő EU-USA párbeszédet, és sürgeti, hogy annak napirendjén kiemelt helyen szerepeljenek az emberi jogok; felszólít a demokráciák közötti nagyobb koordinációra a szankciók és egyéb intézkedések végrehajtása terén a szárazföldi Kínában és Hongkongban elkövetett emberi jogi jogsértések, valamint a Kínai Népköztársaság által támasztott geopolitikai kihívások kezelése érdekében;

23.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0110.
(2) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0422.
(3) HL C 11., 2020.1.13., 25. o.
(4) HL C 433., 2019.12.23., 103. o.
(5) HL C 238., 2018.7.6., 108. o.
(6) HL C 199. E, 2012.7.7., 185. o.
(7) HL C 285. E, 2010.10.21., 80. o.
(8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0337.
(9) HL L 410. I, 2020.12.7., 1. o.
(10) HL L 410. I, 2020.12.7., 13. o.

Utolsó frissítés: 2021. március 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat