Az Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 236. és 237. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0194/2020),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány által okozott egészségügyi válság rávilágított arra, hogy eljárási szabályzatának kidolgozottabb eljárásokat kell előírnia a Parlament különféle rendkívüli körülmények közötti korlátozásoktól mentes működésének biztosítása érdekében;

3.  hangsúlyozza az elnöke és irányító testületei által a jelenlegi egészségügyi válság során az ilyen rendkívüli körülmények kezelése érdekében a jogállamisággal összhangban elfogadott ideiglenes intézkedések fontosságát, hangsúlyozza, hogy ezen intézkedéseknek nem voltak olyan alternatívái, amelyek biztosítanák a Parlament tevékenységeinek a Szerződésekben előírt folytonosságát, és hogy lehetővé tették a Parlament számára jogalkotási, költségvetési és politikai ellenőrzési feladatainak a Szerződésekben előírt eljárásoknak megfelelő ellátását a válság idején;

4.  hangsúlyozza, hogy ezek az ideiglenes intézkedések teljes mértékben indokoltak voltak, és biztosították az alkalmazási idejük alatt hozott valamennyi szavazás érvényességét;

5.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a Parlament legjobb képességei szerint biztosítsa a fogyatékossággal élő képviselők és személyzetük számára a Parlament rendkívüli körülmények közötti működése során az észszerű alkalmazkodást;

6.  úgy véli, hogy az alábbi módosításokat az elnök és irányító testületei által elfogadott, a Covid1-világjárvány okozta egészségügyi válság idején való működést lehetővé tevő jelenlegi ideiglenes intézkedésekkel összhangban az alternatív elektronikus szavazási rendszeren keresztül kell elfogadni;

7.  úgy határoz, hogy ezek a módosítások az 2021. január 1-jén lépnek hatályba, de csak 2021. január 18-tól alkalmazandók annak érdekében, hogy az elnök és az Elnökök Értekezlete rendelkezzen az új 237a. cikk (2) bekezdésének első albekezdése szerinti határozat előzetes elfogadásához és jóváhagyásához szükséges jogalappal annak érdekében, hogy az új rendelkezéseket alkalmazásuk első napjától, azaz a 2021. évi első rendes ülés megnyitásától kezdve teljes mértékben alkalmazni lehessen;

8.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok parlamentjeinek.

Hatályos szöveg   Módosítás Módosítás 1 Az Európai Parlament eljárási szabályzata XIII a cím (új) XIIIA. CÍM RENDKÍVÜLI KÖRÜLMÉNYEK Módosítás 2 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 237 a cikk (új) 237a. cikk Rendkívüli intézkedések (1)  Ez a cikk olyan helyzetekre alkalmazandó, amelyekben a Parlament – általa nem befolyásolható, rendkívüli és előre nem látható körülmények miatt – akadályoztatva van a Szerződések szerinti feladatainak ellátásában és előjogainak gyakorlásában, és a Parlament e szabályzatban máshol meghatározott szokásos eljárásaitól való ideiglenes eltérésre van szükség olyan rendkívüli intézkedések elfogadásához, amelyek lehetővé teszik, hogy a Parlament továbbra is elláthassa feladatait és gyakorolhassa előjogait. Ilyen rendkívüli körülmények akkor állnak fenn, ha az Elnök – adott esetben a Parlament szolgálatai által megerősített, megbízható bizonyítékok alapján – arra a következtetésre jut, hogy biztonsági vagy védelmi okokból vagy a technikai eszközök hiánya miatt lehetetlen vagy veszélyes, illetve lehetetlen vagy veszélyes lesz a Parlament e szabályzatban máshol meghatározott szokásos eljárásoknak és az elfogadott naptárának megfelelő összehívása. (2)  Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, az Elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával határozhat a (3) bekezdésben említett egy vagy több intézkedés alkalmazásáról. Ha rendkívüli sürgősség miatt az Elnökök Értekezletének személyes vagy virtuális összehívása nem lehetséges, az Elnök a (3) bekezdésben meghatározott egy vagy több intézkedés alkalmazásáról határozhat. Az ilyen határozat az elfogadását követő öt nap elteltével hatályát veszti, kivéve, ha azt az Elnökök Értekezlete az említett határidőn belül jóváhagyja. Az Elnöknek az Elnökök Értekezlete által jóváhagyott határozatát követően legalább a közepes érvényességi küszöbértéket elérő számú képviselő vagy képviselőcsoport bármikor kérheti, hogy a határozat által előírt intézkedések egy részét vagy mindegyikét egyenként nyújtsák be a Parlamentnek vita nélküli elfogadásra. A plenáris ülésen történő szavazást fel kell venni a kérelem előterjesztését követő első ülésnap napirendjére. Módosítást nem lehet előterjeszteni. Ha egy intézkedés nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, az intézkedés a plenáris ülés végét követően érvényét veszti. A plenáris ülés által jóváhagyott intézkedésekről ugyanazon a plenáris ülésen nem lehet újabb szavazást tartani. (3)  A (2) bekezdésben említett határozat rendelkezhet az (1) bekezdésben említett rendkívüli körülmények kezelésére szolgáló minden megfelelő intézkedésről, és különösen a következő intézkedésekről: a)  tervezett plenáris ülés, ülésnap vagy bizottsági ülés elhalasztása egy későbbi időpontra és/vagy a parlamentközi küldöttségek és egyéb szervek üléseinek törlése vagy korlátozása; b)  plenáris ülés, ülésnap vagy bizottsági ülés áthelyezése a Parlament székhelyéről a Parlament egyik munkahelyszínére vagy egy külső helyszínre, vagy egyik munkahelyszínéről a Parlament székhelyére, a Parlament egy másik munkahelyszínére vagy egy külső helyszínre; c)  a plenáris ülés vagy az ülésnap megtartása a Parlament épületeiben, de részben vagy egészben külön üléstermekben, lehetővé téve a megfelelő fizikai távolságtartást; d)  a plenáris ülés, ülésnap vagy a Parlament szervei ülésének a 237c. cikkben meghatározott távoli részvételi rendszer keretében történő megtartása; e)  abban az esetben, ha a 209. cikk (7) bekezdésében meghatározott ad hoc helyettesítési mechanizmus nem kínál elégséges megoldást a szóban forgó rendkívüli körülményekre, a képviselők képviselőcsoportokkal történő ideiglenes helyettesítése a bizottságban, kivéve, ha az érintett képviselők ezt ellenzik; (4)  A (2) bekezdésben említett határozat hatálya időben korlátozott, és a határozatnak tartalmaznia kell az alapjául szolgáló indokokat. A határozat a Parlament honlapján való közzétételekor, vagy ha az ilyen közzétételt a körülmények akadályozzák, a rendelkezésre álló legjobb alternatív módon történő közzétételekor lép hatályba. A határozatról minden képviselőt személyesen is késedelem nélkül tájékoztatni kell. A határozatot az Elnök a (2) bekezdés szerinti eljárásnak megfelelően egy vagy több alkalommal, korlátozott időre meghosszabbíthatja. A meghosszabbításról szóló határozatnak tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat. Az Elnök visszavonja az e cikk alapján elfogadott határozatot, amint megszűnnek az (1) bekezdésben említett rendkívüli körülmények, amelyek a határozat elfogadásához vezettek. (5)  Ennek a cikknek az alkalmazására csak végső esetben kerülhet sor, és csak a szóban forgó rendkívüli körülmények kezeléséhez feltétlenül szükséges intézkedések választhatók ki és alkalmazhatók. E cikk alkalmazásakor megfelelően figyelembe kell venni különösen a képviseleti demokrácia elvét, a képviselőkkel való egyenlő bánásmód elvét, a képviselők parlamenti mandátumuk zavartalan gyakorlásához való jogát – beleértve a 167. cikkből eredő jogaikat – és a szabadon, egyénileg és személyesen történő szavazáshoz való jogukat, valamint a Szerződésekhez csatolt, az Európai Unió intézményeinek, egyes szerveinek, hivatalainak és szervezeti egységeinek székhelyéről szóló 6. jegyzőkönyvet. Módosítás 3 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 237 b cikk (új) 237b. cikk A Parlamenten belüli politikai erőviszonyok zavara (1)  Az Elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával elfogadhatja az érintett képviselők vagy képviselőcsoportok részvételének megkönnyítése érdekében szükséges intézkedéseket, ha megbízható bizonyítékok alapján arra a következtetésre jut, hogy a Parlament politikai erőviszonyai súlyosan sérülnek amiatt, hogy jelentős számú képviselő vagy valamely képviselőcsoport biztonsági vagy védelmi okokból, vagy a technikai eszközök hiánya miatt nem tud részt venni a Parlament ülésein az e szabályzatban máshol meghatározott szokásos eljárásoknak megfelelően. Az ilyen intézkedések kizárólagos célja az, hogy lehetővé tegyék az érintett képviselők távoli részvételét a 237c. cikk (1) bekezdése szerinti kiválasztott technikai eszközök vagy más, azonos célt szolgáló megfelelő eszközök alkalmazásával. (2)  Az (1) bekezdés szerinti intézkedések jelentős számú képviselő javára is elfogadhatók, ha regionális összefüggésben felmerülő, általuk nem befolyásolható, rendkívüli és előre nem látható körülmények a képviselők részvételének elmaradásához vezetnek. Az (1) bekezdés szerinti intézkedések akkor is elfogadhatók valamely képviselőcsoport tagjainak javára, ha a képviselőcsoport kérelmezte azokat, amennyiben a képviselőcsoport részvételének elmaradása a képviselőcsoport által nem befolyásolható, rendkívüli és előre nem látható körülmények eredménye. (3)  A 237a. cikk (2) bekezdésének második és harmadik albekezdését, valamint a 237a. cikk (4) és (5) bekezdésében megállapított szabályokat és elveket megfelelően alkalmazni kell. Módosítás 4 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 237 c cikk (új) 237c. cikk Távoli részvételi rendszer (1)  Amennyiben az Elnök a 237a. cikk (3) bekezdésének d) pontja alapján a távoli részvételi rendszer alkalmazása mellett határoz, a Parlament üléseit távolról is lefolytathatja, többek között azáltal, hogy valamennyi képviselő számára lehetővé teszi, hogy bizonyos parlamenti jogait elektronikus úton gyakorolja. Amennyiben az Elnök a 237b. cikkel összhangban úgy határoz, hogy a távoli részvételi rendszer keretében kiválasztott technikai eszközöket kell alkalmazni, ez a cikk csak a szükséges mértékben és kizárólag az érintett képviselőkre alkalmazandó. (2)  A távoli részvételi rendszernek biztosítania kell a következőket: –  a képviselők akadálytalanul gyakorolhatják parlamenti megbízatásukat, ideértve különösen a plenáris ülésen és a bizottságokban való felszólaláshoz, a szavazáshoz és a szövegek benyújtásához való jogukat; –  a képviselők az összes szavazatot egyénileg és személyesen adják le; –  a távszavazási rendszer lehetővé teszi a képviselők számára a rendes szavazást, a név szerinti szavazást és a titkos szavazást, valamint annak ellenőrzését, hogy szavazataikat leadott szavazatként számításba veszik-e; –  egységes szavazási rendszert alkalmaznak minden képviselőre, függetlenül attól, hogy jelen vannak-e a Parlament épületeiben vagy sem; –  a 167. cikket a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák; –  a képviselők és személyzetük rendelkezésére bocsátott információtechnológiai megoldások „technológiasemlegesek”; –  a képviselők parlamenti vitákban és szavazásokban való részvétele biztonságos elektronikus eszközök használatával történik, amelyeket a Parlament szolgálatai közvetlenül és házon belül kezelnek és felügyelnek. (3)  Az (1) bekezdésben említett határozat meghozatalakor az Elnök meghatározza, hogy ez a rendszer csak a plenáris ülésen, vagy a Parlament bizottságaiban és/vagy egyéb szerveiben is alkalmazandó-e a képviselők jogainak gyakorlására. Az Elnök határozatában azt is meghatározza, hogy a képviselők fizikai jelenléte nélkül megfelelően nem gyakorolható jogokat és gyakorlatokat hogyan kell kiigazítani a rendszer alkalmazásának időtartama alatt. Ezek a jogok és gyakorlatok többek között a következőket érintik: –  az ülésen való jelenlét elszámolásának módja; –  a határozatképesség ellenőrzésére irányuló kérelem benyújtásának feltételei; –  szövegek előterjesztése; –  a részenkénti és külön szavazásra irányuló kérelmek; –  a felszólalási idő felosztása; –  a viták ütemezése; –  a szóbeli módosítások ismertetése és az azokkal szembeni kifogás; –  a szavazás sorrendje; –  a napirend összeállítására és az eljárási indítványokra vonatkozó határidők és időkeretek. (4)  A szabályzat határozatképességre és a plenáris ülésteremben történő szavazásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában a távolról részt vevő képviselőket úgy kell tekinteni, mint akik fizikailag jelen vannak a plenáris ülésteremben. A 171. cikk (11) bekezdésétől eltérve azok a képviselők, akik nem szólaltak fel a vitában, ülésnaponként egyszer írásbeli nyilatkozatot nyújthatnak be, amelyet csatolnak a vita szó szerinti jegyzőkönyvéhez. Az Elnök szükség esetén meghatározza, hogy a képviselők milyen módon használhatják az üléstermet a távoli részvételi rendszer alkalmazása során, és különösen azt, hogy legfeljebb hány képviselő tartózkodhat fizikailag az ülésteremben. (5)  Amennyiben az Elnök a (3) bekezdés első albekezdésével összhangban úgy határoz, hogy a távoli részvételi rendszert alkalmazza a bizottságokra vagy egyéb szervekre, a (4) bekezdés első albekezdése értelemszerűen alkalmazandó. (6)  Az Elnökség a (2) bekezdésben meghatározott követelményekkel és előírásokkal összhangban intézkedéseket fogad el az e cikk értelmében használt elektronikus eszközök működésére és biztonságára vonatkozóan. Módosítás 5 Az Európai Parlament eljárási szabályzata 237 d cikk (új) 237d. cikk A plenáris ülés vagy ülésnap külön üléstermekben való megtartása Amennyiben az Elnök a 237a. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban úgy határoz, hogy lehetővé teszi, hogy a plenáris ülést vagy az ülésnapot részben vagy egészben egynél több ülésteremben tartsák, beleértve adott esetben a plenáris üléstermet is, a következő szabályokat kell alkalmazni: –  az ebben az összefüggésben használt üléstermeket úgy kell tekinteni, mint amelyek együttesen alkotják az üléstermet; –  az Elnök szükség esetén meghatározhatja az egyes üléstermek használatának módját a fizikai távolságtartási követelmények betartásának biztosítása érdekében.