Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/2044(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0230/2020

Előterjesztett szövegek :

A9-0230/2020

Viták :

PV 17/12/2020 - 7
CRE 17/12/2020 - 7

Szavazatok :

PV 17/12/2020 - 9
PV 17/12/2020 - 15

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2020)0383

Elfogadott szövegek
PDF 161kWORD 56k
2020. december 17., Csütörtök - Brüsszel
A Petíciós Bizottság 2019. évi tanácskozásai
P9_TA(2020)0383A9-0230/2020

Az Európai Parlament 2020. december 17-i állásfoglalása a Petíciós Bizottság 2019. év során folytatott tanácskozásainak eredményéről (2020/2044(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak eredményéről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 227. cikkére, amelyek tükrözik a Szerződések által az európai uniós polgárok és lakosok azon jogának tulajdonított jelentőséget, hogy aggodalmaikra felhívhatják a Parlament figyelmét,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére az európai ombudsman szerepéről és feladatairól,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire és különösen 258. és 260. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére és 227. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A9-0230/2020),

A.  mivel a 2019. május 23–26-i európai választásokat és az új Parlament 2019. július 2-i megalakulását követően a Petíciós Bizottság 2019. július 10-én tartotta alakuló ülését;

B.  mivel 2019-ben a Parlamenthez 1 357 petíció érkezett be, ami a 2018-ban benyújtott 1 220 petícióhoz képest 11,23%-os növekedést jelent, és azt jelzi, hogy bár az európai választások során a parlamenti tevékenység szünetelt, az uniós polgárok és lakosok továbbra is éltek petíciós jogukkal;

C.  mivel 2019-ben a Parlament petíciós portálján egy vagy több petíciót támogató felhasználók száma 2018-hoz képest nőtt, és elérte a 28 075-öt; mivel a petíciókat támogató kattintások száma 31 679 volt;

D.  mivel a 2019-ben benyújtott petíciók közül 41 petíciót egy vagy több polgár, 8 petíciót több mint 100 polgár és 3 petíciót több mint 10 000 polgár írt alá;

E.  mivel a beérkezett petíciók száma az Európai Unió összlakosságához viszonyítva továbbra is szerény volt; mivel a beérkezett petíciók száma azt jelzi, hogy nagyobb erőfeszítésre és megfelelő intézkedésekre van szükség, hogy a polgárok tájékozottabbak legyenek a petíciós joggal kapcsolatban; mivel a petíciós jog gyakorlása során a polgárok azt várják el az uniós intézményektől, hogy problémáik megoldásakor biztosítsanak hozzáadott értéket;

F.  mivel a 2019-ben benyújtott 1 357 petícióból 938-at elfogadhatónak nyilvánítottak, 406-ot elfogadhatatlannak nyilvánítottak, 13-at pedig visszavontak; mivel 2019-ben az elfogadhatatlan petíciók viszonylag magas aránya (30%) azt mutatja, hogy továbbra sem egyértelmű az EU tevékenységi köre; mivel ezzel összefüggésben ezt a problémát az Unió hatásköreinek, valamint a petíciók Európai Parlamentnek történő benyújtására irányuló eljárás tisztázására hivatott tájékoztató kampányokkal kell kezelni;

G.  mivel a petíciók elfogadhatóságának kritériumait az EUMSZ 227. cikke és a Parlament eljárási szabályzatának 226. cikke határozza meg, amelyek előírják, hogy a petíciókat az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekben közvetlenül érintett uniós polgároknak vagy lakosoknak kell benyújtaniuk;

H.  mivel az európai polgárok alapvető jogainak egyike, hogy petíciót nyújtsanak be az Európai Parlamenthez; mivel a petíciós jog nyitott, demokratikus és átlátható mechanizmust kínál az uniós polgárok és lakosok számára választott képviselőik közvetlen megszólítására, és ezért az EU tevékenységi területein való aktív állampolgári részvétel fontos eleme;

I.  mivel az átláthatóságon, az alapvető jogok hatékony védelmén és az uniós polgárok kéréseinek az uniós politikai menetrendbe való beépítésén alapuló demokratikus kormányzásra van szükség a polgárok közvetlen részvételének növelése és az uniós döntéshozatali folyamat minőségének javítása érdekében; mivel a demokratikus és átlátható kormányzás szintén az egyik alapvető eleme a Petíciós Bizottság munkája hatékonyabbá tételének és a polgárokhoz közelebb hozásának;

J.  mivel a petíciós jognak fokoznia kell a Parlament válaszadási képességét az uniós alapvető jogok tiszteletben tartásával és az uniós jogszabályoknak való megfeleléssel kapcsolatos panaszokra és aggályokra a tagállamokban; mivel a petíciók többek között rendkívül értékes információforrást jelentenek abból a szempontból, hogy feltárják az uniós jog helytelen alkalmazását vagy megsértését; mivel a petíciók lehetővé teszik a Parlament és más uniós intézmények számára az uniós jog átültetésének és alkalmazásának, valamint az uniós polgárokra és lakosokra gyakorolt hatásának értékelését, továbbá az uniós jog hiányosságainak és következetlenségeinek észlelését, amelyek aláássák a polgárok alapvető jogai teljes körű védelmének biztosítására irányuló célkitűzést;

K.  mivel a polgárok általában a legutolsó lehetőségként fordulnak a Petíciós Bizottsághoz, amikor úgy gondolják, hogy a többi szerv és intézmény nem képes megoldást találni az aggályaikra;

L.  mivel a Parlament már régóta az élen jár a petíciós eljárás nemzetközi fejlesztésében, és Európa legnyíltabb és legátláthatóbb petíciós eljárásával rendelkezik, amely lehetővé teszi a petíciók benyújtóinak részvételét az Európai Unió tevékenységeiben;

M.  mivel a Petíciós Bizottság minden petíciót alaposan megvizsgál; mivel a petíciók minden egyes benyújtójának joga van ahhoz, hogy észszerű határidőn belül, anyanyelvén, illetve a petíció nyelvén választ, valamint tájékoztatást kapjon a Petíciós Bizottságnak a petíció elfogadhatóságáról hozott határozatáról és az azt követő lépésekről;

N.  mivel a Petíciós Bizottság tevékenységei a petíciók benyújtóitól kapott információkon és hozzászólásokon alapulnak; mivel a petíciók benyújtóitól származó információk, továbbá az Európai Bizottság, a tagállamok és más szervek szakértelme alapvető fontosságúak a Petíciós Bizottság munkája szempontjából; mivel az elfogadható petíciók gyakran értékes hozzájárulást jelentenek az egyes parlamenti bizottságok és közös munkacsoportok munkájához;

O.  mivel jelentős számú petíció megtárgyalására nyilvánosan kerül sor a Petíciós Bizottság ülésein; mivel a petíciók benyújtóit gyakran felkérik petíciójuk ismertetésére, és a vitákon való teljes körű részvételre, ezáltal aktívan hozzájárulva a bizottság munkájához; mivel 2019-ben a Petíciós Bizottság 9 rendes bizottsági ülést tartott, amelyeken 250 petíciót vitattak meg 239 petíció jelen lévő benyújtójával, míg 126 petíció benyújtója aktívan felszólalt; mivel a Petíciós Bizottság az európai polgárok bevonása révén jelentősen hozzájárul a Parlament arculatának és tekintélyének megerősítéséhez;

P.  mivel a 2019-ben benyújtott petíciókban felvetett főbb témák a környezetvédelmi kérdésekre (különösen a szennyezéssel, a védelemmel, a megőrzéssel és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdésekre), az alapvető jogokra (nevezetesen a gyermekek jogaira, a szavazati jogokra és az uniós polgárok jogaira, különösen a brexittel összefüggésben), az alkotmányügyekre (különösen az európai választásokkal és az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével kapcsolatos kérdésekre), az egészségügyre (különösen az egészségügyi ellátásra, valamint a veszélyes és mérgező anyagok kockázataira vonatkozó kérdésekre), a közlekedésre (és különösen a légi és vasúti utasok jogaira, a határokon átnyúló összeköttetésekre és az óra előre- és visszaállítására), a belső piacra (különösen a fogyasztók jogaira és a személyek szabad mozgására), a foglalkoztatásra (különösen a munkaerőpiachoz való hozzáférésre és a bizonytalan szerződésekre), valamint a kultúrára és az oktatásra (különösen a fogyatékossággal élő gyermekek oktatáshoz való hozzáférésére vagy az iskolai zaklatásra) vonatkoztak, sok más egyéb témakör mellett;

Q.  mivel a 2019-ben beérkezett petíciók 73,9%-át (1 003 petíció) a Parlament petíciós portálján keresztül nyújtották be, a 2018-ban így benyújtott 70,7%-hoz (863 petíció) képest;

R.  mivel 2019-ben a petíciós portált az Európai Parlament honlapjának (Europarl) új megjelenésével és összhatásával összhangban jobban használható webes kialakítású verzióvá fejlesztették; mivel ezért felhasználóbarátabbá és hozzáférhetőbbé vált a polgárok számára, akik ma már bármely eszközön használhatják az EN 301 549 európai szabvány használatára optimalizált portált; mivel az részben megfelel a WCAG (Web Akadálymentesítési Útmutató) 2.1. AA szabványnak is; mivel az új adatvédelmi nyilatkozatot minden nyelvi változatban feltöltötték az e-mail-sablonokba és a regisztrációs oldalra, és lehetővé tették a felhasználói fiókok regisztrációját az audio Captcha révén is; mivel a petíciós portált és az ePetitiont a szinkronizációs mechanizmusok javítása révén tovább integrálták; mivel nagyszámú egyéni segítségkérést kezeltek sikeresen;

S.  mivel meg kell jegyezni, hogy az európai választások miatt nem került sor tényfeltáró látogatásokra olyan petíciók esetében, amelyekkel kapcsolatban 2019-ben vizsgálat volt folyamatban; mivel a bizottság számos korábbi tényfeltáró látogatás nyomon követését végezte el, és két, 2018-ban megvalósult látogatásról szóló jelentést is elfogadott; mivel 2020-ra számos tényfeltáró látogatást ütemeztek be;

T.  mivel a Petíciós Bizottság véleménye szerint az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia fontos eszköze, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevőlegesen részt vegyenek az uniós politikák és jogszabályok alakításában; mivel az európai polgári kezdeményezéssel kapcsolatban nem volt elég hatékony a kommunikáció;

U.  mivel a média minden demokráciában kulcsfontosságú szerepet játszik, és átláthatóbbá teszi a Petíciós Bizottság eljárásait; mivel a minőségi sajtó az Európai Unió egészének alapvető eleme; mivel egyes európai médiaorgánumok számára nem egyértelmű a Petíciós Bizottság szerepe és hatásköre;

V.  mivel az eljárási szabályzat alapján a Petíciós Bizottság felelős az európai ombudsmannal való kapcsolattartásért, aki kivizsgálja az Európai Unió intézményeiben és szerveiben elkövetett adminisztratív visszásságokkal kapcsolatban benyújtott panaszokat; mivel 2019-ben a Petíciós Bizottság kulcsszerepet játszott az európai ombudsman megválasztásának megszervezésében azáltal, hogy az eljárási szabályzat 231. cikke értelmében nyilvános meghallgatást tartott a jelöltekkel; mivel 2019. december 18-án Emily O’Reilly-t újraválasztották európai ombudsmannak a 2019–2024-es parlamenti ciklusra;

W.  mivel a 2019. január 17-i állásfoglalásában az ombudsman OI/2/2017 számú, az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett stratégiai vizsgálatáról(1) támogatta az ombudsman vizsgálatát, és sürgette a Tanácsot, hogy a lehető leggyorsabban tegye meg az ombudsman ajánlásainak végrehajtásához szükséges lépéseket; mivel a Tanács nem válaszolt az ombudsmannak, nem reagált a Parlament állásfoglalására, és nem tett lépéseket annak végrehajtása érdekében;

X.  mivel 2019-ben tovább erősödtek a Petíciós Bizottság és az európai ombudsman közötti kapcsolatok, amint azt az ombudsman bizottsági üléseken való aktív részvétele is bizonyítja; mivel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 2019. február 12-i állásfoglalását(2) követően Emily O’Reilly részt vett a bizottság 2019. április 2-i ülésén, hogy eszmecserét folytasson javasolt új előjogairól, és a Petíciós Bizottság 2019. szeptember 4-i ülésén ismertette 2018-as éves jelentését;

Y.  mivel a Petíciós Bizottság tagja az Ombudsmanok Európai Hálózatának, amelynek az európai ombudsman, illetve a tagállamok, a tagjelölt országok és az Európai Gazdasági Térség más országainak nemzeti és regionális ombudsmanjai, valamint hasonló szervei is tagjai, és amely az európai uniós jogra és szakpolitikákra vonatkozó információk cseréjének előmozdítására és a bevált gyakorlatok megosztására törekszik;

Z.  mivel a petíciókkal foglalkozó bizottságok közötti együttműködés hatékonyabbá tételével javítani kell a petíciós hálózat tevékenységeit; mivel a petíciós hálózatnak meg kell erősítenie a Bizottsággal és a többi uniós intézménnyel folytatott párbeszédet és együttműködést annak garantálása céljából, hogy a polgárok által a petíciókban felvetett kérdéseket megfelelően kezelik és megoldják;

AA.  mivel az Európai Bizottságnak címzett, a 2019–2024 közötti időszakra vonatkozó politikai iránymutatásaiban a Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kötelezettséget vállalt aziránt, hogy az EUMSZ 225. cikke alapján jogalkotási aktussal válaszol a Parlament által elfogadott állásfoglalásokra azzal a céllal, hogy megerősítse a Parlamentnek az uniós jogszabályok kezdeményezése tekintetében betöltött szerepét; mivel a Petíciós Bizottságnak stratégiai szerepet kell vállalnia a Parlament jogalkotási kezdeményezéshez való joga és a polgárok által a petíciókon keresztül felvetett kérdések közötti közvetlen kapcsolat létrehozásában;

1.  emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottságnak – mint az egyetlen a polgárokkal közvetlenül kommunikáló bizottság – a saját hatáskörén belül meg kell erősítenie az uniós polgárok és lakosok jogainak védelmében és előmozdításában betöltött kulcsszerepét, biztosítva, hogy a petíciók benyújtóinak aggodalmait és panaszait időben kivizsgálják, és nyitott, demokratikus és teljes mértékben átlátható petíciós eljárás, valamint a többi uniós intézménnyel, illetve a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal folytatott, megerősített együttműködés és párbeszéd keretében rendezzék;

2.  sajnálatosnak tartja, hogy a petíciók benyújtói még mindig nem kapnak elegendő információt a petíciók elfogadhatatlanná nyilvánításának okairól; hangsúlyozza az Unió tevékenységi köreiről szóló folyamatos nyilvános kampány fontosságát, amelynek célja az Európai Parlamenthez történő petícióbenyújtással kapcsolatos figyelemfelkeltés, illetve az EU hatásköreivel kapcsolatos pontosabb és részletesebb információk nyújtása; hangsúlyozza a szükséges intézkedések mihamarabbi meghozatalának fontosságát az átláthatóságon, az alapvető jogok fokozott védelmén, és a polgároknak az EU döntéshozatali folyamataiba történő közvetlen bevonásán alapuló, demokratikus uniós kormányzás megvalósítása érdekében; alapvető fontosságúnak véli, hogy megtaláljuk a módját a petíciós jog további előmozdításának, erősítve eközben a polgárok e tekintetben való tudatosságát is; javasolja az európai uniós tájékoztató kampányok intenzívebbé tételét annak biztosítása érdekében, hogy az uniós polgárok több ismerettel rendelkezzenek az EU hatásköreiről, és a közvélemény számára egyértelművé váljon a Petíciós Bizottság szerepe;

3.  aktívabb sajtó- és kommunikációs szolgáltatást, valamint aktívabb jelenlétet szorgalmaz a közösségi médiában a bizottság láthatóságának megerősítése érdekében, lehetővé téve, hogy a bizottság gyorsabban reagáljon a közvélemény aggályaira és az uniós vitákra, és kiemelve azokat az ügyeket és sikereket, amelyek esetében a petíció benyújtója által felvetett aggályokra a Petíciós Bizottság támogatásával találtak megoldást;

4.  javasolja az újságírókat és a médiát célzó kampányok és tájékoztató rendezvények szervezését a pontatlan tájékoztatás elkerülése és ezáltal a Petíciós Bizottság és a média közötti kapcsolat javítása céljából; hangsúlyozza, hogy a médiának kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy az európai polgárok értesüljenek a Petíciós Bizottság mindennapi munkájáról, és tevékenysége révén hozzájárulhat az európai polgárok ismereteinek bővítéséhez a Petíciós Bizottság munkájával kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az EU feladata arra ösztönözni az európai polgárokat, hogy pontos információkat szerezzenek;

5.  rámutat, hogy a petíciók lehetőséget biztosítanak az Európai Parlament és a többi uniós intézmény számára, hogy közvetlen párbeszédet kezdeményezzenek azokkal az uniós polgárokkal és az EU-ban jogszerűen tartózkodó személyekkel, akiket érint az uniós jog helytelen alkalmazása vagy megsértése, illetve az uniós jogszabályok következetlenségei, és hogy megoldják a feltárt problémákat; üdvözli ezért, hogy a petíciók jelentik a polgárok számára a belépőt az európai intézményekbe; hangsúlyozza, hogy megerősített együttműködésre van szükség a Petíciós Bizottság és a felelős bizottságok, az uniós intézmények és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között az uniós jog végrehajtásával és betartásával kapcsolatos vizsgálatok vagy javaslatok terén;

6.  úgy véli, hogy annak biztosítása érdekében, hogy a petíciók a megfelelő és illetékes hatóságokhoz kerüljenek, javítani kell a nemzeti parlamentekkel, a tagállami kormányzatokkal, az illetékes nemzeti intézményekkel és az ombudsmanokkal folytatott együttműködést;

7.  emlékeztet arra, hogy a petíciók értékes hozzájárulást jelentenek a Bizottság Szerződések őreként betöltött szerepéhez; megismétli, hogy a Petíciós Bizottság és a Bizottság közötti jó együttműködés alapvető fontosságú, és hogy a Bizottság gyorsabb válaszai elengedhetetlenek a petíciók kezelésének folyamatában; üdvözli e tekintetben Maroš Šefčovič, a Bizottság intézményközi kapcsolatokért és a tervezésért felelős alelnöke biztosjelölti meghallgatása során tett kötelezettségvállalását a petíciók Bizottság általi kezelésének további javítására és annak biztosítására, hogy a három hónapos határidőn belül pontos válaszokat adjanak; ismételten kéri a Bizottságot, hogy gondoskodjon az átláthatóságról, valamint a dokumentumokhoz való hozzáférésről a beérkezett petíciókkal kapcsolatos EU Pilot eljárásokkal, továbbá a már lezárt EU Pilot és kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban;

8.  felszólítja a Bizottságot, hogy vállaljon aktívabb részvételt a Petíciós Bizottságban annak biztosítása érdekében, hogy a petíciókat benyújtó polgárok pontos választ kapjanak az uniós jog végrehajtásával kapcsolatos kéréseikre és panaszaikra;

9.  úgy véli, hogy a Bizottság nem háríthatja a felelősséget egyedül a petíció benyújtójára abban az esetben, ha problémát tárnak fel az uniós jog alkalmazásával vagy megsértésével kapcsolatban; úgy véli, hogy a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a nemzeti hatóságok tesznek-e lépéseket a petícióban ismertetett probléma megoldására, és készen kell állnia arra, hogy a nemzeti hatóságok intézkedéseinek eredménytelensége esetén beavatkozzon;

10.  hangsúlyozza, hogy a polgárok demokratikus jogainak lehető legmagasabb szintű védelmének biztosítása érdekében elő kell írni az összes uniós intézmény, köztük a Tanács átláthatóságát és a dokumentumaikhoz való nyilvános hozzáférést; kiemeli, hogy az 1049/2001/EK rendelet(3) hatályban lévő változata már nem tükrözi a jelenlegi helyzetet; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot a 2001-es rendelet átdolgozására annak érdekében, hogy a megfelelő ügyintézési gyakorlat előmozdításával fokozza az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot;

11.  megjegyzi, hogy a Petíciós Bizottsághoz gyakran érkeznek a jogállamiság bizonyos hatóságok általi megsértésével kapcsolatos panaszok; emlékeztet, hogy az uniós jog hatékony, egyenlő és egységes alkalmazásának biztosítása elengedhetetlen az EUSZ 2. cikkében rögzített, az Unió és tagállamai egyik alapértékét jelentő jogállamiság tiszteletben tartásához; a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben „Az Unión belüli jogállamiság megerősítése – Intézkedési terv” (COM(2019)0343) című, 2019. július 17-i közleményében tett vállalásait, amelyek célja a jogállamiság tiszteletben tartása kultúrájának előmozdítása, a nemzeti hatóságokkal való együttműködés megerősítése és az Unión belüli tényleges fenyegetésekre való hatékony közös reagálás biztosítása;

12.  sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak biztosítására, hogy az 51. cikk hatályának értelmezése a lehető legkoherensebb és legszélesebb körű legyen; emlékeztet arra, hogy a legtöbb, petíciót benyújtó polgár Chartában foglalt jogaikkal kapcsolatos várakozásai magasak, és messze meghaladják azok jelenlegi hatályát;

13.  úgy véli, hogy a petíciók átfogó kezeléséhez elengedhetetlen a többi parlamenti bizottsággal való együttműködés; megjegyzi, hogy 2019-ben 65 petíciót küldtek más bizottságoknak véleményezésre, 351 petíciót pedig tájékoztatásul, és hogy 38 véleményt és kilenc más jellegű visszajelzést kaptak arról, hogy a bizottságok munkájuk során figyelembe vették a petíciókat; megjegyzi továbbá, hogy 2018-ban 47 petíciót küldtek más bizottságoknak véleményezésre, 660 petíciót pedig tájékoztatásul, és hogy 30 véleményt és 38 más jellegű visszajelzést kaptak arról, hogy a bizottságok munkájuk során figyelembe vették a petíciókat; emlékeztet arra, hogy a petíciók benyújtóit tájékoztatják azokról a határozatokról, amelyek szerint más bizottságoktól kérnek véleményt petícióik kezeléséhez; ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy más bizottságok is hozzájáruljanak ahhoz, hogy a Parlament gyorsabban és hatékonyabban tudjon reagálni a polgárok aggályaira;

14.  meggyőződése, hogy a petíciós hálózat hasznos eszköz, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a petíciók által felvetett témákra, valamint hogy elősegítse a petíciók kezelését azokban a bizottságokban, amelyekhez azokat véleményezés vagy tájékoztatás céljából megküldték; megjegyzi, hogy biztosítani kell a petíciók megfelelő nyomon követését a parlamenti és a jogalkotási munka során; hangsúlyozza, hogy a petíciós hálózatot olyan stratégiai eszköznek is lehet tekinteni, amely előmozdítja az Európai Parlamentnek az EUMSZ 225. cikkében rögzített, jogalkotási kezdeményezéshez való jogát, amelynek révén kezeli az uniós jogszabályok petíciókban kiemelt hiányosságait és következetlenségeit a polgárok jogainak teljes körű védelme érdekében; úgy véli, hogy a petíciós hálózat rendszeres ülései a hálózat tagjai közötti információcsere, valamint a bevált gyakorlatok példáinak megosztása révén alapvető szerepet töltenek be a parlamenti bizottságok közötti együttműködés megerősítésében; hangsúlyozza, hogy a bizottságok közötti szorosabb kapcsolat emellett javíthatja a hasonló témájú meghallgatások és parlamenti tanulmányok tervezésének hatékonyságát; támogatja egy olyan mechanizmus kidolgozását, amely lehetővé tenné a Petíciós Bizottság számára a jogalkotási folyamatban való közvetlen részvételt;

15.  felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság által 2019-ben elfogadott kulcsfontosságú éves jelentésekre, nevezetesen a Petíciós Bizottság 2018. évi tevékenységéről szóló éves jelentésre(4) és az európai ombudsman 2018. évi munkájáról szóló éves jelentésre(5);

16.  megjegyzi, hogy a Petíciós Bizottság véleményt nyilvánított a petíciókban felvetett fontos kérdésekről, és ezzel hozzájárult a parlamenti és jogalkotási jelentésekhez, nevezetesen az Európai Unió Alapjogi Chartájának az EU intézményi keretében(6) történő végrehajtásáról, valamint az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás megszüntetéséről és a 2000/84/EK irányelv(7) hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslathoz;

17.  hangsúlyozza, hogy számos petíció jogalkotási vagy politikai fellépést eredményezett, akár jelentések vagy állásfoglalási indítványok, vagy akár előzetes döntéshozatal vagy kötelezettségszegési eljárások révén is;

18.  megállapítja, hogy 2019-ben a petíciók benyújtóit leginkább a környezetvédelmi kérdések foglalkoztatták; e tekintetben rámutat az eljárási szabályzat 227. cikkének (2) bekezdése szerinti, a hulladékgazdálkodásról szóló állásfoglalásra irányuló indítványra, amelyet a Petíciós Bizottság 2019. március 21-én, a Parlament plenáris ülésen pedig 2019. április 4-én fogadott el(8); hangsúlyozza, hogy a hulladékgazdálkodás az egyik legnagyobb globális társadalmi-gazdasági és környezeti kihívás, és megismétli a hulladékkeletkezés megakadályozásának, az újrafelhasználás, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrafeldolgozás maximalizálására irányuló felhívását a körforgásos gazdaság felé történő átmenet fellendítése céljából; ismételten felkéri a Bizottságot, hogy a hulladékokról szóló felülvizsgált irányelvekben meghatározott módon használja ki a korai előrejelző rendszerben rejlő összes lehetőséget; felhívja a figyelmet az olaszországi valledora-i tényfeltáró látogatásról készült, 2019. április 11-én elfogadott végső jelentésre, és felhívja az illetékes nemzeti, regionális és helyi hatóságokat, hogy biztosítsák az abban foglalt valamennyi ajánlás maradéktalan és következetes végrehajtását;

19.  felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság által a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsággal közösen 2019. március 21-én tartott, az éghajlatváltozás tagadásáról szóló meghallgatásra; úgy véli, hogy a Petíciós Bizottságnak továbbra is küzdenie kell az éghajlatváltozás tagadása ellen, többek között az uniós intézményekben lobbitevékenységet folytató olyan érdekcsoportokkal szembeni tényleges és visszatartó erejű szankciók elfogadásával, akiknek tevékenysége közvetlenül vagy közvetve összefügg az éghajlatváltozás tagadásával; hangsúlyozza, hogy kiemelkedően fontos annak biztosítása, hogy a Petíciós Bizottság jövőbeli munkája során különös hangsúlyt fektessen az éghajlatváltozásra az európai zöld megállapodás és a Párizsi Megállapodás következetes végrehajtásán munkálkodó uniós intézmények átfogó tevékenységének megerősítése érdekében;

20.  rámutat a „Határokon átnyúló nukleáris biztonság, felelősség és együttműködés az Európai Unióban" és az "Endokrin károsító anyagok: a tudományos bizonyítékoktól az emberi egészség védelméig" című, 2019. február 20-i és 2019. április 2-i ülésén bemutatott tanulmányokra, amelyeket a Petíciós Bizottság rendelt meg az e kérdésekkel kapcsolatos aggodalmakat felvető jelentős számú petíció nyomon követéseként; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy – ahogyan az számos petícióból kiderül – a tagállamok nem minden esetben hajtják végre megfelelően a környezetvédelmi szabályokat; hangsúlyozza az uniós polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásai teljesítésének fontosságát, és ezért sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt biztosítsa az e területre vonatkozó uniós jogszabályok helyes végrehajtását; meggyőződése, hogy a Bizottságnak fokozottabb erőfeszítéseket kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által az olyan infrastrukturális projektek engedélyezése céljából végzett környezeti hatásvizsgálatok, amelyekkel kapcsolatban az emberi egészséget és a környezetet érintő súlyos kockázatokra rávilágító petíciókat nyújtottak be, az uniós joggal összhangban pontos és átfogó elemzéseken alapuljanak;

21.  komoly aggodalmát fejezi ki az olyan területeken élő polgárok által elszenvedett súlyos egészségi károsodások miatt, akik olyan területeken élnek, ahol nagy mennyiségben állítanak elő rákkeltő anyagokat, illetve amiatt, hogy a legnagyobb mértékű káros hatást a gyermekek körében mutatták ki; határozottan úgy véli, hogy a Bizottságnak teljes mértékben ki kell használnia és következetesen végre kell hajtania az 1907/2006/EK rendelet (REACH-rendelet) XIV. mellékletében foglalt, a karcinogén, perzisztens és bioakkumulatív anyagként besorolt, engedélyköteles anyagokra vonatkozó rendelkezéseket, biztosítva az ilyen anyagok nem mérgező alternatív anyagokkal történő helyettesítését, többek között az ilyen célú ipari folyamatok előmozdításával;

22.  felhívja a figyelmet a 2019-ben benyújtott, a brexittel kapcsolatos petíciók nagy számára, amelyek főként az uniós polgárok jogainak a brexit előtti és utáni védelmére szólítanak fel; üdvözli a Petíciós Bizottság kiváló munkáját, amely azáltal, hogy hangot adott a petíciók benyújtói által felvetett aggályoknak, hozzájárult annak biztosításához, hogy a polgárok jogai továbbra is a Parlament egyik fő prioritását képezzék a brexitről folytatott tárgyalások során; hangsúlyozza, hogy sok olyan polgár van – az EU-ban és az Egyesült Királyságban egyaránt –, akik a megállapodás nélküli brexittel kapcsolatos bizonytalanságra tekintettel a Petíciós Bizottsághoz fordultak, mivel a megállapodás hiányából adódóan veszélyeztetve érzik a jogaikat; kiemeli, hogy a saját tagállamuktól eltérő tagállamban tartózkodó uniós polgárokat megillető jogok megőrzése érdekében hasznosnak bizonyulhat egy megfelelő jogszabály kidolgozása arra az esetre, ha egy adott tagállam megváltoztatja az EU-ban betöltött státuszát;

23.  emlékeztet a Petíciós Bizottság által az EU-n belül a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény keretében betöltött különleges védelmező szerepre; rámutat a bizottság által a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó petíciókat illetően végzett fontos, folyamatban lévő munkára; megjegyzi, hogy 2019-ben az előző évhez képest csökkent a fogyatékosság kapcsán benyújtott petíciók száma; megjegyzi azonban, hogy az akadálymentesség és a megkülönböztetés továbbra is a fogyatékossággal élő személyek előtt álló fő kihívások közé tartozik; emlékeztet arra, hogy 2019-ben a Petíciós Bizottság különös figyelmet fordított a fogyatékossággal élő gyermekek inkluzív oktatásáról szóló petíciók megvitatására; szorgalmazza az Európában központi szerepet betöltő új készségfejlesztési program és konkrét javaslatok elfogadását az inkluzivitás előmozdításáról és a készségek Európán belüli elismerésének és hordozhatóságának elősegítéséről;

24.  üdvözli, hogy a Petíciós Bizottság 2019-ben foglalkozott a polgároknak az uniós intézmények átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatos, számos petícióban felvetett aggályaival; e tekintetben emlékeztet arra, hogy 2019. április 2-i ülésén a bizottság „Összeférhetetlenség – Feddhetetlenség, elszámoltathatóság és átláthatóság az uniós intézményekben és ügynökségekben” címmel munkaértekezletet szervezett, amely az uniós intézményekben és ügynökségekben az összeférhetetlenség, a feddhetetlenség, az elszámoltathatóság, az átláthatóság, a magatartási kódexek és a forgóajtó-jelenség terén elért eredményeket vizsgálta; rámutat az európai ombudsman a vitához való jelentős hozzájárulására, aki vitaindító beszédet tartott az uniós intézmények által elért eredményekről és az előttük álló kihívásokról;

25.  szorgalmazza az olyan jogi reformok gyors elfogadását, amelyek célja, hogy megoldják az uniós döntéshozatali folyamat átláthatóságának hiányát, az összeférhetetlenségeket, valamint a polgárok által a petíciókon keresztül felvetett kérdésekkel kapcsolatos jogalkotási folyamatot érintő valamennyi uniós szintű etikai kérdést;

26.  felhívja a figyelmet arra, hogy a Parlament plenáris ülésén a többség támogatta a 2019. január 17-i állásfoglalást az ombudsman OI/2/2017 számú, az Európai Unió Tanácsa előkészítő szerveiben folytatott jogalkotási viták átláthatósága kapcsán végzett stratégiai vizsgálatáról(9); emlékeztet arra, hogy társjogalkotóként a Tanács az uniós polgárok számára elengedhetetlen intézmény; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos tanácsi megbeszélésre és ülésre még mindig zárt ajtók mögött kerül sor; felkéri a Tanácsot, hogy hajtson végre nagyobb átláthatóságot biztosító szakpolitikai intézkedéseket, hogy növelje a polgárok intézményekbe vetett bizalmát; arra ösztönzi a Tanácsot, hogy az európai polgárokkal és a nemzeti parlamentekkel való hatékonyabb kommunikáció elérése érdekében fektessen nagyobb hangsúlyt az egyes találkozók és dokumentumok terjesztésére;

27.  elismeri az USA adójogszabályok külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról szóló törvényről (FATCA) és annak az uniós polgárokra gyakorolt, területen kívüli hatásáról szóló, a Petíciós Bizottság által 2019. november 12-én tartott nyilvános meghallgatás eredményét; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság és a Tanács látszólag többre értékeli az Egyesült Államokkal fennálló nemzetközi kapcsolatokat, mint az uniós polgárok jogait és érdekeit, különös tekintettel a FATCA esetére, és felhívja ezen intézményeket, hogy vállaljanak felelősséget, és tegyenek azonnali és érdembeli gyors lépéseket az érintett polgárok támogatása érdekében, ahogy azt az USA adójogszabályok külföldi számlával rendelkező adóalanyok általi betartásáról szóló törvényének (FATCA) uniós polgárokra és különösen az „amerikainak tekinthető” személyekre gyakorolt kedvezőtlen hatásáról szóló, 2018. július 5-i európai parlamenti állásfoglalás(10) is szorgalmazta;

28.  rámutat a Petíciós Bizottság folyamatban lévő, az állatjólét Unión belüli védelmének biztosítására irányuló jelentős munkájára, amint azt a Petíciós Bizottság 2019. évi ülésein megvitatott, ezzel a témával kapcsolatos petíciók jelentős száma is mutatja; kiemelkedően fontosnak tartja egy új uniós állatjóléti stratégia elindítását az összes meglévő hiányosság áthidalására és az állatok jólétének teljes körű és tényleges biztosítására egy olyan egyértelmű és átfogó jogi keret révén, amely maradéktalanul megfelel az EUMSZ 13. cikkében foglalt követelményeknek; felhívja a figyelmet „A farkaspopuláció újraértékelése az EU-ban” című nyilvános meghallgatásra, amelyet a Petíciós Bizottság a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsággal és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsággal közösen tartott 2019. december 5-én annak érdekében, hogy hangot adjon a polgároknak a farkasok védelmére vonatkozó jogi kerettel, valamint a farkaspopuláció és egyéb nagytestű ragadozók, például a barna medvék populációi környezetre és vidéki közösségekre gyakorolt hatásával kapcsolatos aggályainak; hangsúlyozza, hogy az élőhelyvédelmi irányelv értelmében a nagytestű ragadozók a legtöbb tagállamban a védett fajok közé tartoznak; felszólítja a tagállamokat, hogy használják ki jobban a hatályos uniós jogszabályok által biztosított eszközöket a védett fajok közé tartozó nagytestű ragadozók védelmével kapcsolatos esetleges konfliktusok kezelésére; felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tegyen közzé egy naprakésszé tett uniós iránymutatást a fajvédelmi szabályokról annak érdekében, hogy az érintett területeken biztosítani lehessen az emberek és a nagytestű ragadozók megfelelő egymás mellett élését;

29.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a polgároknak lehetőségük van a jogalkotási javaslatok kezdeményezésében történő közvetlen részvételre; hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezés az aktív polgári szerepvállalás és a társadalmi részvétel alapvető eszköze; üdvözli az európai polgári kezdeményezésre vonatkozó új szabályok 2019. április 17-i elfogadását, amelyek számos strukturális és technikai javítást tartalmaznak annak érdekében, hogy ez az eszköz felhasználóbarátabbá és hozzáférhetőbbé váljon, valamint hogy megkönnyítse az uniós polgárok fokozottabb részvételét az Unió jogalkotási folyamatában; tudomásul veszi a Bizottság által 2019-ben nyilvántartásba vett új európai polgári kezdeményezések jelentős számát, ami azt mutatja, hogy a polgárok megragadják a lehetőséget a részvételi eszközök használatára, hogy beleszólhassanak a politikai döntéshozatalba és a jogalkotási folyamatokba; szorgalmazza, hogy szervezzenek több tájékoztató kampányt az európai polgári kezdeményezés szerepéről, hogy előmozdítsák ennek az erőforrásnak az európai polgárok általi használatát; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez idáig a sikeres európai polgári kezdeményezések többsége nem eredményezett a Bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot; ösztönzi a Bizottságot, hogy a lehető legnyitottabb és legfogékonyabb módon viszonyuljon az európai polgári kezdeményezéshez annak érdekében, hogy erre az eszközre a polgárok a részvételen alapuló európai demokrácia valódi sikereként tekintsenek; ezért felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Parlament által támogatott sikeres európai polgári kezdeményezések alapján kezdeményezzen jogalkotási javaslatot;

30.  emlékeztet arra, hogy az európai ombudsmannal való kapcsolattartás azok közé a feladatok közé tartozik, amelyeket az Európai Parlament eljárási szabályzata a Petíciós Bizottságra ruház; üdvözli a Parlament európai ombudsmannal folytatott gyümölcsöző együttműködését, valamint részvételét az Ombudsmanok Európai Hálózatában; kiemeli az ombudsman és a Petíciós Bizottság közötti kiváló kapcsolatokat; megjegyzi a Petíciós Bizottság kulcsfontosságú szerepét annak biztosításában, hogy az európai ombudsman 2019. évi választási eljárása keretében a jelöltek nyilvános meghallgatását átlátható és hatékony módon folytatták le;

31.  méltányolja, hogy az ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában; szilárd meggyőződése, hogy az uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek biztosítaniuk kell az ombudsman ajánlásainak következetes és hatékony nyomon követését;

32.  emlékeztet arra, hogy a petíciós portál a zökkenőmentes, hatékony és átlátható petíciós eljárás biztosításának alapvető eszköze; üdvözli e tekintetben az Európai Parlament honlapjának (Europarl) megjelenésével és összhatásával való összehangolását; emlékeztet arra, hogy 2017 végétől automatikusan töltik fel a portálra a dokumentumokat, így például az ülések napirendjét, a jegyzőkönyveket és a Petíciós Bizottság közleményeit, a portál így jobban reagál, átláthatóbb és hozzáférhetőbb a polgárok számára; hangsúlyozza, hogy továbbra is törekedni kell a portálnak a fogyatékossággal élő felhasználók számára való akadálymentesebbé tételére, ideértve az olyan fejlesztéséket, amelyek lehetővé teszik a petícióknak az EU nemzeti jelnyelvein történő benyújtását, annak biztosítása érdekében, hogy minden uniós állampolgár gyakorolni tudja az Európai Parlamenthez történő petícióbenyújtás jogát, amelyet az EUMSZ 20. és 24. cikke, és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 44. cikke rögzít; javasolja, hogy az Európai Parlament honlapján belül tegyék láthatóbbá a petíciós portált; véleménye szerint a petíció benyújtásához való jog közvetlenül kapcsolódik az intézmény tevékenységeihez, és egy látható és könnyen hozzáférhető helyet érdemel az Európai Parlament honlapján; szorgalmazza annak megvizsgálását, hogy milyen módon lehetne megelőzni az ellopott vagy hamis személyazonosságok használatát;

33.  hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az egy vagy több petícióhoz nyújtott támogatások száma 2018-hoz viszonyítva emelkedett, a Parlament online petíciós portálján néhány petíció benyújtója továbbra is a több petíció támogatása kapcsán megmutatkozó technikai nehézségekre panaszkodik;

34.  hangsúlyozza, hogy az „ePetitions” eszköz fontos adatbázis a Petíciós Bizottság működéséhez, azonban szorgalmazza a felület fejlesztését és korszerűsítését a könnyebb és akadálymentesebb használat érdekében;

35.  gratulál a Petíciós Bizottság titkárságának ahhoz, hogy a bizottság iránymutatásaival és a petícióknak az Európai Parlament igazgatásán belüli életciklusával összhangban hatékony módon és körültekintő gondossággal kezeli a petíciókat;

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tagállamok petíciós bizottságainak és nemzeti ombudsmanjainak, illetve hasonló illetékes szerveinek.

(1) HL C 411., 2020.11.27., 149. o.
(2) HL C 449., 2020.12.23., 182. o.
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).
(4) A 2019. január 22-én elfogadott jelentés.
(5) A 2019. november 12-én elfogadott jelentés.
(6) A 2019. január 21-én elfogadott vélemény.
(7) A 2019. február 20-án elfogadott vélemény.
(8) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0338.
(9) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0045.
(10) HL C 118., 2020.4.8., 141. o.

Utolsó frissítés: 2021. március 16.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat