Index 
Elfogadott szövegek
2020. június 17., Szerda - Brüsszel
A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozása ***II
 A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikák***II
 Gunnar Beck mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
 Guy Verhofstadt mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem

A fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozása ***II
PDF 125kWORD 42k
Az Európai Parlament 2020. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (05639/2/2020 – C9-0132/2020 – 2018/0178(COD)
P9_TA(2020)0130A9-0107/2020

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (05639/2/2020 – C9-0132/2020),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2018. október 17-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2018. december 5-i véleményére(2),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2018)0353) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(3),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottságok által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság által az eljárási szabályzat 58. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A9-0107/2020),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikkének (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogalkotási aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 62., 2019.2.15., 103. o.
(2) HL C 86., 2019.3.7., 24. o.
(3) Elfogadott szövegek, 2019.3.28., P8_TA(2019)0325.


A migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikák***II
PDF 122kWORD 42k
Az Európai Parlament 2020. június 17-i jogalkotási állásfoglalása a migrációra és a nemzetközi védelemre vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 862/2007/EK rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadása céljából első olvasatban kialakított tanácsi álláspontról (15300/1/2019 – C9-0102/2020 – 2018/0154(COD))
P9_TA(2020)0131A9-0108/2020

(Rendes jogalkotási eljárás: második olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Tanács első olvasatbeli álláspontjára (15300/1/2019 – C9-0102/2020),

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatával (COM(2018)0307) kapcsolatban az első olvasat során kialakított álláspontjára(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 67. cikkére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A9-0108/2020),

1.  egyetért a Tanács első olvasatban elfogadott álláspontjával;

2.  megállapítja, hogy a jogi aktust a Tanács álláspontjának megfelelően elfogadták;

3.  utasítja elnökét, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 297. cikke (1) bekezdésével összhangban a Tanács elnökével együtt írja alá a jogi aktust;

4.  utasítja főtitkárát, hogy miután megbizonyosodott arról, hogy minden eljárást megfelelően lefolytattak, írja alá a jogi aktust, és a Tanács főtitkárával egyetértésben gondoskodjon annak kihirdetéséről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) Elfogadott szövegek 2019. április 16., P8_TA(2019)0359.


Gunnar Beck mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
PDF 127kWORD 43k
Az Európai Parlament 2020. június 17-i határozata a Gunnar Beck mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2019/2154(IMM))
P9_TA(2020)0132A9-0036/2020

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a német szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium által 2019. október 29-én a 80 AR 137/19. sz. eljárással összefüggésben eljuttatott és a plenáris ülésen 2019. november 25-én bejelentett, Gunnar Beck mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Gunnar Becket,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. április 30-án hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel a Németországi Szövetségi Köztársaság alkotmányának 46. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0036/2020),

A.  mivel a düsseldorfi főügyész Gunnar Beck európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte a német büntető törvénykönyv 132a. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott és büntetni rendelt, címekkel való visszaélés bűncselekményének feltételezett elkövetése miatti lehetséges nyomozással összefüggésben;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően a nyomozást nem Gunnar Beck feladatainak ellátása során kifejtett véleményével vagy leadott szavazatával összefüggésben kezdeményezték;

C.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

D.  mivel a 2019. május 26-i európai parlamenti választás során a szavazólapon a képviselő nevét a következő módon tüntették fel: „Prof. Dr. Gunnar Beck, Hochschuldozent [egyetemi docens], Barrister-at-Law für EU-Recht [uniós jogi barrister], Neuss (NW)”; mivel Gunnar Beck 1996-ban a nagy-britanniai Oxfordban kapta meg a filozófia doktora címet, míg Németországban sem professzori, sem doktori címet nem szerzett; mivel az Európai Parlament alakuló ülését megelőzően a düsseldorfi ügyészség sajtójelentések és bűnügyi feljelentések alapján nyomozást indított a német büntető törvénykönyv 132a. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti címekkel való visszaélés feltételezett elkövetésével kapcsolatban; mivel Gunnar Beck Európai Parlamentbe történő megválasztása miatt a nyomozást röviddel 2019. július 5. után, valószínűleg 2019. július 9-én felfüggesztették; mivel 2019. szeptember 4-én a düsseldorfi főügyész továbbította a német szövetségi igazságügyi és fogyasztóvédelmi minisztérium Gunnar Beck mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmét a német büntető törvénykönyv 132a. cikke (1) bekezdésének 1. pontja szerinti, címmel való visszaélés gyanújával kapcsolatos nyomozás újraindítása érdekében;

E.  mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (8) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a képviselőnek tulajdonított vélemény vagy cselekmények indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a bizottság a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez;

F.  mivel az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

G.  mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

H.  mivel ebben az esetben a Parlament nem talált bizonyítékot fumus persecutionis fennállására, azaz tényszerű bizonyítékot arra, hogy a jogi eljárást esetleg azzal a mögöttes szándékkal indították volna, hogy aláássák a képviselő politikai tevékenyégét, és ezáltal az Európai Parlamentet;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Gunnar Beck mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a német hatóságoknak és Gunnar Becknek.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.


Guy Verhofstadt mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem
PDF 125kWORD 44k
Az Európai Parlament 2020. június 17-i határozata a Guy Verhofstadt mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről (2019/2149(IMM))
P9_TA(2020)0133A9-0037/2020

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Guy Verhofstadt mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, 2019. október 15-i kérelemre, amelyet a varsó-śródmieście-i kerületi bíróság V. büntető kollégiuma nyújtott be az X K 7/18. számú polgári eljárást követően folytatott büntetőeljárás keretében, és amelyet 2019. november 13-i plenáris ülésen jelentettek be,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően meghallgatta Guy Verhofstadtot,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága 2008. október 21-i, 2010. március 19-i, 2011. szeptember 6-i, 2013. január 17-i és 2019. április 30-i ítéletére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0037/2020),

A.  mivel a varsó-śródmieście-i (Lengyelország) kerületi bíróság V. büntető kollégiuma kérelmezte Guy Verhofstadt mentelmi jogának felfüggesztését a Guy Verhofstadt által a Parlament 2017. november 15-i strasbourgi plenáris vitája folyamán tett bizonyos kijelentésekkel összefüggésben; mivel a kerületi bíróság végzésének indokolása szerint „a felperesnek engedélyt kell szereznie az eljárás kezdeményezésére, jelen esetben az ügyésztől”, és „ha az ügyész nem csatlakozik a jelen eljáráshoz, és nem nyújt be a bírósághoz a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet, a polgári jogi felperest megfosztják attól a lehetőségtől, hogy jogait a parlamenti mentelmi jog által védett személyekkel szemben érvényesítse”, továbbá „a szóban forgó rendelkezés nem utal arra, hogy a bíróságnak ilyen kérelmet kell előterjesztenie, hanem csak arra, hogy azt továbbítania kell. Így a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem inkább a polgári jogi felperes kérelmének pusztán formális továbbításából áll”; mindennek fényében tudomásul véve, hogy az igazságügyi hatóság az eljárási szabályzat 9. cikke (12) bekezdésének megfelelően továbbította a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet; ugyanakkor felhívva a figyelmet arra, hogy az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése szerint a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet „egy tagállam illetékes hatóságának” kell benyújtania, és hogy a két fogalom nem azonos;

B.  mivel Guy Verhofstadtot a felperes magánszemély meghatalmazottja jelentette fel polgári eljárás keretében az említett bíróságon a felperes magánszemély gondatlanságból elkövetett megsértése miatt; mivel a lengyelországi jogállamiság és demokrácia helyzetéről szóló plenáris vita során tett és a média által közvetített beszédében Guy Verhofstadt „fasisztának, nenonácinak és a fehérek felsőbbrendűségét hirdetőnek” minősítette a 2017-ben Varsóban megrendezett függetlenségi menet résztvevőit; mivel a felperes az említett felvonulás résztvevői között volt;

C.  mivel a Guy Verhofstadt által tett ezen észrevételek állítólag nyilvánosan megsértették a felperest távollétében, és állítólag olyan vádakat fogalmaztak meg vele szemben, amelyek a nyilvánosság szemében sérelmet okoznak neki, ami a felperes szerint megfoszthatja őt attól a bizalomtól, amely valamely tisztség, szakma vagy tevékenységtípus gyakorlásához szükséges, ami kimeríti a lengyel büntető törvénykönyv 212. cikkének (2) bekezdésével és 11. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben értelmezett 216. cikkének (2) bekezdését;

D.  mivel a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

E.  mivel egyrészt a Parlamentet nem lehet bíróságként kezelni, másrészt a parlamenti képviselőt a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás keretében nem lehet „vádlottnak” tekinteni(2);

F.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem indítható velük szemben bírósági eljárás;

G.  mivel Guy Verhofstadt az Európai Parlament plenáris ülésén, a plenáris ülésteremben, európai parlamenti képviselői feladatainak ellátása keretében tette a kijelentéseit;

H.  mivel Guy Verhofstadt nyilatkozatai ezért képviselői feladatkörének ellátáshoz kapcsolódnak és az Európai Parlamentben végzett tevékenységeinek körébe tartoznak;

1.  úgy határoz, hogy nem függeszti fel Guy Verhofstadt mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az Lengyel Köztársaság illetékes hatóságának és Guy Verhofstadtnak.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.
(2) A Bíróság (nagytanács) 2019. december 19-i ítélete – Oriol Junqueras Vies, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat