Index 
Elfogadott szövegek
2020. október 23., Péntek - Brüsszel
A nemek közötti egyenlőség az EU kül- és biztonságpolitikájában
 Közös agrárpolitika – a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez nyújtott, az EMGA és az EMVA által finanszírozott támogatás ***I
 Közös agrárpolitika: finanszírozás, irányítás és monitoring ***I
 Közös agrárpolitika – a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének és más rendeleteknek a módosítása ***I

A nemek közötti egyenlőség az EU kül- és biztonságpolitikájában
PDF 202kWORD 67k
Az Európai Parlament 2020. október 23-i állásfoglalása a nemek közötti egyenlőségről az EU kül- és biztonságpolitikájában (2019/2167(INI))
P9_TA(2020)0286A9-0145/2020

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az ENSZ fenntartható fejlődési céljaira, és különösen az 5. és 16. számú célra,

–  tekintettel a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményre (CEDAW),

–  tekintettel, az EU és az ENSZ közötti stratégiai partnerség 2019–2021-re meghatározott prioritásaira, amelyeket a Tanács 2018. szeptember 18-án hagyott jóvá, és amelyek fő elemét a nők, a béke és a biztonság képezi,

–  tekintettel a Nők Negyedik Világkonferenciáján 1995-ben elfogadott Pekingi Nyilatkozatra és Cselekvési Platformra, és az ezek felülvizsgálatáról rendezett konferenciák eredményeire,

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 2000. október 31-i 1325. sz. határozatára és az azt követő 2008. június 19-i 1820. sz. határozatára; 2009. szeptember 30-i 1888. sz. határozatára; 2009. október 5-i 1889. sz. határozatára; 2010. december 16-i 1960. sz. határozatára; 2013. június 24-i 2106. sz. határozatára; 2013. október 18-i 2122. sz. határozatára; 2015. október 13-i 2242. sz. határozatára; 2019. április 23-i 2467. sz. határozatára és 2019. október 29-i 2493. sz. határozatára,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáján (COP21) Párizsban, 2015. december 12-én elfogadott megállapodásra (Párizsi Megállapodás),

–   tekintettel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2017 decemberében, Buenos Airesben megrendezett miniszteri konferenciáján elfogadott, a kereskedelemről és a nők gazdasági szerepvállalásának erősítéséről szóló közös nyilatkozatra,

–  tekintettel az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1), valamint a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményre és az azt kiegészítő jegyzőkönyvekre, elsősorban az emberkereskedelem, különösen a nőkkel és gyermekekkel való kereskedelem megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az EU–ENSZ Reflektorfény kezdeményezésre,

–  tekintettel a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 2018. december 10-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó új uniós stratégiai megközelítésre és a 2019–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel az Európai Unió Tanácsának 2013. június 24-i ülésén elfogadott, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek emberi jogai maradéktalan érvényesítésének elősegítését és védelmét szolgáló iránymutatásokra,

–  tekintettel az LMBTI-személyekkel kapcsolatos intézkedések 2015 decemberében a Bizottság által közzétett listájára,

–  tekintettel a Tanács által 2015. október 26-án elfogadott, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó, a 2016–2020 közötti időszakra szóló II. uniós cselekvési tervre (II. cselekvési terv) és az arról szóló éves végrehajtási jelentésekre,

–  tekintettel „A nemek közötti egyenlőség és a nők társadalmi szerepvállalásának növelése: az EU külkapcsolati politikájának hozzájárulása a nők és a lányok életének átalakulásához (2016–2020)” című együttes szolgálati munkadokumentum (SWD(2015)0182) végrehajtásáról szóló, 2018. május 31-i(3), valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló 1325 (2000) sz. határozatának 10. évfordulójáról szóló, 2010. november 25-i(4) állásfoglalására,

–  tekintettel a fejlesztési politikáról szóló, 2017. május 19-i európai konszenzusra,

–  tekintettel az EU nemi esélyegyenlőségi stratégiájáról szóló, 2020. március 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0152),

–  tekintettel az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) polgári műveleti parancsnoka által 2018. október 8-án kiadott, „A missziók vezetői és személyi állománya számára a nemek közötti egyenlőség elvének általános érvényesítéséről” című operatív iránymutatásokra,

–  tekintettel a Tanács által 2012. március 22-én elfogadott, „A nőkről, a békéről és a biztonságról szóló ENSZ BT-határozatok végrehajtása a KBVP-missziók és -műveletek összefüggésében” című dokumentumra,

–  tekintettel a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó, 2018. január 22-i felülvizsgált általános magatartási normákra,

–  tekintettel az EKSZ nemek közötti egyenlőségre és esélyegyenlőségre vonatkozó, 2017. novemberi stratégiájára (2018–2023),

–  tekintettel az emberi jogoknak és a nemek közötti egyenlőségnek az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikájában való érvényesítéséről szóló, 2016. november 10-i EKSZ-jelentésre,

–  tekintettel az EKSZ 2016 júniusában közzétett, kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiájára,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkére, 3. cikkének (5) bekezdésére és 21. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentésére (A9-0145/2020),

A.  mivel a férfiak és a nők közötti egyenlőség elve az Európai Unió egyik alapértéke, amelyet a Szerződések és az Európai Unió Alapjogi Chartája rögzít; mivel ezért a nemek közötti egyenlőség érvényesítését horizontális elvként valamennyi uniós tevékenységben és politikában végre kell hajtani és azokba be kell építeni; mivel az EU-nak hozzá kell járulnia egy olyan világ megteremtéséhez, amelyben nemre, fajra, színre, etnikai vagy társadalmi származásra, genetikai tulajdonságra, nyelvre, vallásra vagy meggyőződésre, politikai vagy más véleményre, nemzeti kisebbséghez tartozásra, vagyoni helyzetre, születésre, fogyatékosságra, korra, szexuális irányultságra vagy nemi identitásra való tekintet nélkül minden ember békésen élhet, egyenlő jogokat élvez, és azonos lehetőségeket kap a benne rejlő potenciál kiaknázására;

B.  mivel az ötödik fenntartható fejlesztési cél a nemek közötti egyenlőség elérése és valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelése világszerte; mivel egyetlen fejlesztési stratégia sem lehet eredményes mindaddig, amíg a nők és a lányok nem kapnak bennük központi szerepet, és mivel az ötödik fenntartható fejlődési célt átfogó módon be kell építeni az EU intézkedési hatáskörébe tartozó különböző szakpolitikai területekbe;

C.  mivel több ország – például Svédország, Dánia, Svájc és Norvégia – a nemek közötti egyenlőségre összpontosító külpolitika irányába történő előrelépést szolgáló kereteket fogadott el, és mivel többek között Franciaország, Spanyolország, Luxemburg, Írország, Ciprus és Németország bejelentette, hogy a nemek közötti egyenlőséget külpolitikája egyik prioritásává kívánja tenni; mivel egy ilyen típusú politikának a nemi sztereotípiák ellen ható szemléletet is elő kell mozdítania a külpolitikában, amely védi és előmozdítja a nők és más, hagyományosan marginalizált csoportok emberi jogait, biztosítja a szociális, gazdasági és politikai erőforrásokhoz való méltányos hozzáférésüket és minden szinten való részvételüket, megfelelő forrásokat különít el e jövőkép megvalósítására, és figyelembe veszi az emberi jogok női védelmezőinek és a civil társadalomnak a véleményét; mivel minden jövőbeli uniós kül- és biztonságpolitikának e célok elérésére kell törekednie;

D.  mivel a nőket és lányokat különösen érinti a fizikai, pszichológiai és nemi erőszak, a szegénység, a fegyveres konfliktusok és az éghajlati és egészségügyi, illetve egyéb vészhelyzetek hatása, és szerepvállalásuk fokozása elengedhetetlen e problémák leküzdéséhez; mivel visszaesés tapasztalható a nők és az LMBTIQ+-személyek jogainak érvényesítése terén; mivel a biztonsági igényekre vonatkozó minden értelmezésben az emberi jogoknak kiemelt helyet kell kapniuk a békéhez vezető fellépések előmozdítása érdekében; mivel a Tanácsnak az LMBTI-személyekre vonatkozó iránymutatásai hatékony eszközt jelentenek annak előmozdítására, hogy az LMBTI-személyek teljes mértékben élhessenek emberi jogaikkal, valamint jó alapot képeznek az LMBTI-személyek egyenlőségére vonatkozó, hamarosan elkészülő ambiciózus stratégia számára;

E.  mivel az olyan kül- és biztonságpolitika, amely nem képviseli a nők, lányok és LMBTI+-személyek jogait, és nem kezeli a jelenleg fennálló igazságtalanságokat, tovább erősíti az egyensúlyhiányokat; mivel bárkinek, aki véget kíván vetni ezeknek az igazságtalanságoknak, el kell ismernie a nemek közötti egyenlőtlen erőviszonyokat;

F.  mivel a közbeszéd a nőket és lányokat gyakran hozza összefüggésbe az áldozattá válással, ami miatt nem tekintik őket képesnek önálló döntéshozatalra és pozitív változások előidézésére; mivel egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a nők és lányok konfliktusmegelőzésben és -megoldásban, békeépítésben és a konfliktust követő újjáépítésben való érdemi részvétele növeli a béke fenntarthatóságát, minőségét és tartósságát, valamint a helyi közösségek ellenálló képességét, és segít megelőzni a nemi alapú erőszak minden formáját; mivel annak ellenére, hogy a nőknek ennyire meghatározó szerepük van a tartós béke kialakítása szempontjából, az 1992 és 2018 közötti időszak legfőbb békefolyamataiban részt vevő tárgyalók mindössze 13%-a, az aláírók csak 4%-a és a közvetítők csupán 3%-a volt nő;

G.  mivel a nők és lányok a hátrányos megkülönböztetés több formájával is szembesülhetnek; mivel a nemi alapú erőszak, beleértve a korai és kényszerházasságot, és a női nemi szervek megcsonkítását, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a tiszta vízhez, a megfelelő higiénés körülményekhez és a táplálkozáshoz való nem megfelelő hozzáférés, a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint a politikai döntéshozatalban, illetve a köz- és magánintézményekben való egyenlőtlen részvétel hozzájárul a megkülönböztetéshez és a marginalizálódáshoz; mivel a lányok erőszak és hátrányos megkülönböztetés elleni védelme, különös tekintettel az oktatásra, a tájékoztatásra és az egészségügyi szolgáltatásokra, ideértve a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat, különösen fontos annak biztosításához, hogy a lányok maradéktalanul érvényesíthessék emberi jogaikat; mivel a menekült és migráns lányok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak;

H.  mivel a mai lányok lesznek azok, akiknek a jövőben meg kell majd küzdeniük a konfliktusok és vészhelyzetek következményeivel, és elhúzódó konfliktusok esetén pedig ők lesznek azok, akik hosszú távú hatással járó, káros körülmények között fognak felnőni; mivel a lányoknak egyedi szükségleteik vannak, és olyan egyedi kihívásokkal néznek szembe, amelyek különböznek a felnőtt nőkétől, és amelyeket a „gyermekek” és a „nők” tágabb kategóriáiban gyakran nem ismernek fel;

I.  mivel a 2020-as év a nők jogaival és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos keretrendszerek, többek között az 1995-ben elfogadott Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló, 2000-ben elfogadott 1325. sz. határozata létrejöttének fontos évfordulója;

J.  mivel a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós stratégiai megközelítés jelentős előrelépést jelent a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrendben való uniós szerepvállalás tekintetében; mivel e megközelítés hangsúlyozza, hogy a tartós béke és biztonság elérése érdekében konkrét kötelezettségvállalásokra és fellépésekre, továbbá a nők és lányok bevonására, védelmére és támogatására van szükség; mivel e stratégiai megközelítés végrehajtása érdekében 2019-ben elfogadták a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós cselekvési tervet, ám a szakpolitikai kötelezettségvállalásnak a gyakorlatba történő átültetése továbbra is kihívást jelent; mivel rendkívül fontos, hogy az uniós alkalmazottak fokozzák arra irányuló erőfeszítéseiket, hogy a nők, a béke és a biztonság szempontjait beépítsék munkájukba nemcsak a missziók eredményességének javítása céljából, hanem azért is, hogy önmagukban a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség biztosítva legyen;

K.  mivel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. cselekvési terv (GAP II) a Parlament azon ajánlásainak eredményeként jött létre, amelyek az EU intézményi kultúrájának a székhelyen és a küldöttségek szintjén történő megváltoztatására helyezték a hangsúlyt annak érdekében, hogy rendszerszinten változtassák meg a nemek közötti egyenlőség elvének EU általi megközelítését, illetve amelyek a nők és lányok életének a négy fő területen hozott intézkedések révén történő átalakítására koncentráltak; mivel a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és előmozdítása az EU kül- és biztonságpolitikájában nagyban függ a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó II. cselekvési terv sikeres végrehajtásától és értékelésétől, amely értékelés célja, hogy javaslatokat tegyen a továbbfejlesztett jövőbeli GAP-keretrendszerre (a 2020-ban elfogadásra kerülő, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervre) vonatkozó intézkedésekre;

L.  mivel az I. cselekvési terv (GAP I) hozott ugyan némi előrelépést, számos hiányossága is volt: szűk hatály, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés hiánya, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó keret megértésének hiánya az uniós küldöttségek részéről, az uniós vezetők elkötelezettségének hiánya, valamint az intézményi struktúra, és a személyzet motiválására és megfelelő támogatására irányuló ösztönzők hiánya; mivel a II. cselekvési terv (GAP II) fontos előrelépést jelentett a nemek közötti egyenlőség előmozdítása terén az EU külkapcsolataiban, számos pozitív tendenciával, ám az EU és a tagállamok részéről teljes mértékű tudatosságot és szilárd elköteleződést igényel ahhoz, hogy megelőzzék a helyzet romlását és felgyorsítsák az előrelépést; mivel a II. cselekvési terv még mindig számos hiányosságot mutat a fő prioritások és a nemek közötti egyenlőséghez kapcsolódó fenntartható fejlesztési célok végrehajtása, az összes célkitűzés terén elért haladásról és a minőségi adatokról szóló pontos jelentéstétellel kapcsolatos kihívások, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontjainak a szakpolitikai párbeszédekben való érvényesítése tekintetében; mivel továbbra is szükség van hatályának további bővítésére, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés megfelelő végrehajtására, valamint a programozási és a költségvetési ciklusok időkereteinek összehangolására; mivel az uniós vezetők nagyobb elkötelezettsége, valamint az intézményi struktúra és a személyzet motiválását és megfelelő támogatását és képzését célzó ösztönzők életbe léptetése létfontosságú ahhoz, hogy világszerte kézzelfogható eredményeket lehessen elérni a nemek közötti egyenlőség terén;

M.  mivel a II. cselekvési terv azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig az összes új uniós kezdeményezés 85%-ában érvényesítsék a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos intézkedéseket; mivel az előrelépés ellenére 2018-ban az új programok mindössze 55–68%-a foglalta magában a nemek közötti egyenlőséget;

N.  mivel az uniós küldöttségek és missziók a II. cselekvési terv közvetlen végrehajtásán dolgoznak a partnerországokban, a küldetések és missziók vezetőinek és személyi állományának vezető szerepe és tudása pedig jelentős szerepet játszik a II. cselekvési terv sikeres végrehajtásának biztosításában; mivel az ajánlások szerint több nő számára kell lehetővé tenni az uniós küldöttségek vezetői és irányítói pozícióinak betöltését;

O.  mivel a nők továbbra is jórészt alulreprezentáltak és alulértékeltek a politikában és a döntéshozatali folyamatokban, többek között a külpolitika és a nemzetközi biztonság területén az EU-ban és világszerte; mivel az EU-ban 6 nő tölt be védelmi miniszter tisztségét, és a 27 külügyminiszterből csak 3 nő; a nemek szempontjából kiegyensúlyozott kinevezések magas szintű hozzáadott értéket képviselnek a döntéshozatali folyamatokban;

P.  mivel a 2020–2024 közötti időszakra vonatkozó nemi esélyegyenlőségi stratégia célul tűzte ki, hogy 2024 végére a Bizottság vezető pozícióinak 50%-át nők töltsék be;

Q.  mivel az EKSZ-ben a középvezetői álláshelyek 75%-át és a felsővezetői álláshelyek 87%-át férfiak töltik be; mivel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) elkötelezte magát azon cél elérése mellett, hogy megbízatásának végéig a vezető pozíciók 40%-át nők töltsék be; mivel az általa végrehajtott legutóbbi kinevezések olyan struktúrát eredményeztek, amelyben kizárólag férfi főtitkárhelyettesek vannak;

R.  mivel az uniós szakpolitikák hajlamosak a nőket a szexuális és nemi alapú erőszak áldozataiként bemutatni, és védelmükkel elsősorban a szexuális és nemi alapú erőszak megtörténte után foglalkozni; mivel ezen a területen javítani lehetne az uniós szakpolitikákat azáltal, hogy a szakpolitika és a működés tekintetében nagyobb hangsúlyt helyeznek az emberi jogok olyan jellegű megsértésének a megelőzésére, amely a nemek közötti egyenlőtlen erőviszonyokból ered;

S.  mivel világszerte előrelépés történt a szexuális és reprodukciós egészség és jogok megvalósítása terén, de továbbra is komoly hiányosságok mutatkoznak a szexuális és reprodukciós egészség és jogok biztosítása és az ezekhez való hozzáférés tekintetében, és fennáll a regresszió veszélye; mivel világszerte megfigyelhetők a nők és az LMBTIQ+ személyek jogai ellen irányuló olyan aggasztó támadások, amelyekkel korlátozzák a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat, és betiltják a szexuális felvilágosítást és a társadalmi nemek kutatását; mivel 2018-ban csökkent a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos uniós fellépések száma, és a Bizottság szolgálatai által a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatosan végrehajtott globális fellépések közül a legkevesebb a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos területen valósult meg; mivel határozottan szükséges megerősíteni az EU elkötelezettségét az egyének azok jogának elősegítése, védelme és érvényesülése iránt, hogy megkülönböztetéstől és erőszaktól mentesen teljes ellenőrzést gyakorolhassanak a szexuális és reprodukciós egészségükkel és jogaikkal kapcsolatos ügyeik felett;

T.  mivel a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadók és kapcsolattartó pontok munkája egyrészt központi szerepet játszik abban, hogy a nemek közötti egyenlőségre és a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós politikákat elemzésbe, tervezésbe, megvalósításba és értékelésbe lehessen átültetni, másrészt elősegíti a nemek közötti egyenlőség szempontjának a mindennapi feladatokba és műveletekbe való integrálását; mivel a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadók és kapcsolattartó pontok fontos szerepet játszanak a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák horizontális integrálásában; mivel az uniós küldöttségeken nagyobb hangsúlyt kell helyezni a nemek közötti egyenlőség prioritásként való kezelésére, elegendő időt kell biztosítani a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére és biztosítani kell, hogy a projektirányítók a munkájuk során kellően figyelembe vegyék a nemek közötti egyenlőséget annak biztosítása érdekében, hogy a kapcsolattartó pontok megfelelően fejleszthessék feladataikat; mivel további intézkedésekre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartó pontok munkaköri leírása tükrözze a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséért és a nemek közötti egyenlőség előmozdításáért felelős feladataikat;

U.  mivel az uniós küldöttségek csupán egyharmada foglalkozik az LMBTIQ+ személyek jogaival; mivel az LMBTIQ+ személyekre vonatkozó uniós iránymutatásokat nem egységesen alkalmazzák, és végrehajtásuk erősen függ az egyes küldöttségek vezetésének tudásától és érdeklődésétől, ahelyett hogy strukturális megközelítést alkalmaznának;

V.  mivel a női civil társadalmi csoportoknak és aktivistáknak döntő szerepük van a békére és biztonságra vonatkozó menetrend előmozdításában, és a részvételük elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőség érvényesítése szempontjából; mivel a civil társadalom mozgástere számos területen csökken, többek között a nőszervezetek és a női emberijog-védők, a szexuális és reprodukciós egészség és jogok, valamint az LGBTIQ+ személyek jogai tekintetében; mivel a női emberijog-védők gyakran interszekcionális és berögzült nemi sztereotípiák által formált kockázatok és akadályok több fajtájával szembesülnek; mivel biztosítani kell a női szervezetekkel és a női emberijog-védőkkel való következetes együttműködést a III. cselekvési terv (GAP III) teljes tervezési, végrehajtási, ellenőrzési és értékelési ciklusa során; mivel ambiciózusabb belső és külső intézkedések megtételére van szükség a visszalépés bármely formájának aktív kezeléséhez és a nemek szempontjából egyenlő társadalmak irányába történő előrelépés folytatása érdekében;

W.  mivel a korlátozott finanszírozás és a munkaerőhiány alapvető akadálya a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós célkitűzések megvalósításának; mivel a nemek közötti egyenlőség területén hiányzik a politikai koherencia is, és még nem létezik olyan egységes rendszer, amely lehetővé tenné a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének egységes értelmezését és végrehajtását az uniós intézményekben;

X.  mivel a nemi dimenziónak az EU kül- és biztonságpolitikájába való beépítése egyben az olyan globális jelenségek, mint az éghajlatváltozás, a migráció, illetve a kereskedelem és a biztonság egyedi nemi dimenzióinak és hatásainak elismerését és leküzdését, továbbá azt is jelenti, hogy a szakpolitikai döntéshozatal során a középpontba a diszkrimináció és marginalizáció többféle és halmozott formáival szembesülő nők és csoportok tapasztalatait és igényeit kell helyezni;

1.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy folytassák a nők és lányok jogainak megerősítését, valamint mozdítsák elő olyan kül- és biztonságpolitika megvalósítását, amely a nemi sztereotípiák ellen ható szemléletet érvényesít; hangsúlyozza, hogy egy ilyen politikának a nemek közötti egyenlőség következetes érvényesítésén, nemi szempontú elemzésen – nemek szerint és életkor szerint lebontott adatokkal és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő mutatókkal –, valamint szisztematikus nemi szempontú hatásvizsgálatokon kell alapulnia a nemek közötti egyenlőség előmozdítását célzó intézkedések azonosítása, kidolgozása és nyomon követése érdekében valamennyi ágazatban, valamint hogy a nők és a különböző hátterű emberek számára érdemi és méltányos szerepet biztosítsanak a döntéshozatalban; ösztönzi az EU-t, hogy vizsgálja meg a nemek közötti összehasonlító elemzés szisztematikus módon történő megosztásának, kezelésének és naprakésszé tételének lehetőségeit;

2.  sürgeti a Bizottságot, az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy fokozzák a nemek közötti egyenlőségre irányuló támogatásukat, továbbá a nők és lányok emberi jogai maradéktalan érvényesítésének, illetve a nők és lányok szerepvállalásának világszerte történő előmozdítását, valamint töltsenek be kiemelt és jelentősebb szerepet az erőforrásoknak a fenti célok érdekében történő észszerűsítésében és kihasználásában;

3.  üdvözli a II. cselekvési terv három tematikus pillérét, nevezetesen 1) a lányok és nők testi és pszichés integritásának biztosítását, 2) a lányok és nők gazdasági és szociális jogainak és szerepvállalásának előmozdítását, valamint 3) a lányok és nők véleménynyilvánításának és társadalmi részvételének erősítését; megjegyzi, hogy az előrehaladás egyenlőtlen a tematikus prioritások és a különböző uniós szereplők között; ezért felszólítja a Bizottságot, az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy teljes körűen hajtsák végre a cselekvési tervet, és teljesítsék a teljesítmény tekintetében abban meghatározott előírásokat; sajnálja, hogy 2018-ban a II. cselekvési terv keretében bejelentett intézkedések közül a legkevesebb a nőkkel és lányokkal a kizsákmányolás bármely formája céljából folytatott kereskedelem felszámolása területén valósult meg, és hogy ez volt az egyetlen olyan célkitűzés, amelynek esetében a bejelentett intézkedések száma csökkent a 2017-es évhez képest;

4.  üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy 2020-ban végezzenek felülvizsgálatot és terjesszenek elő egy új, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó cselekvési tervet (GAP III); hangsúlyozza, hogy a III. cselekvési tervnek a jelenlegi, a II. által kijelölt úton kell haladnia és azt tovább kell fejlesztenie, továbbá figyelembe kell vennie a jelenlegi végrehajtásából levont következtetéseket; hangsúlyozza, hogy ennek a dokumentumnak hivatalos közlemény formáját kell öltenie annak biztosítása érdekében, hogy azt hatékonyan végre lehessen hajtani; emlékeztet rá, hogy a közös kül- és biztonságpolitika egyedi szabályok és eljárások hatálya alá tartozik, és az uniós és a tagállami fejlesztési együttműködési politikáknak ki kell egészíteniük és erősíteniük kell egymást, teljes mértékben tiszteletben tartva az uniós elveket és szerződéseket, többek között az EUSZ 2., 3. és 5. cikkét; üdvözli a Bizottság tagállamok számára megfogalmazott ajánlásait azzal kapcsolatban, hogy miként közelítsék meg a nemek közötti egyenlőség kérdését külső fellépéseken keresztül annak érdekében, hogy a saját hatáskörükbe tartozó területeken a politikai célkitűzéseket a cselekvési tervvel összhangban vigyék véghez;

5.  üdvözli a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós cselekvési tervet, és felszólít annak határozott végrehajtására; üdvözli a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrend beépítését az EU–NATO-együttműködésről szóló 2018. évi együttes nyilatkozatba; üdvözli az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv megújításáról szóló határozatot, és kéri, hogy a cselekvési tervbe foglaljanak bele a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, valamint a nemek közötti egyenlőségre és a nők jogaira, többek között a szexuális és reprodukciós egészségre és jogokra irányuló célzott intézkedéseket; üdvözli továbbá az emberkereskedelem felszámolására irányuló, 2021-re tervezett új uniós stratégiát;

6.  további szakpolitikai koherenciára és koordinációra szólít fel az EU külső fellépéseiben szereplő, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtása terén; hangsúlyozza, hogy az EU stratégiai megközelítését össze kell kapcsolni és össze kell hangolni a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó új, III. cselekvési tervvel, és kéri, hogy a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó 2019. évi uniós cselekvési tervet külön fejezetként foglalják bele a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési tervbe; hangsúlyozza a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrendre vonatkozó jelenlegi normatív keretrendszer fontosságát; hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós és nemzetközi szintű fellépésnek ebből a keretrendszerből kell kiindulnia, és határozottan vissza kell utasítani a meglévő kötelezettségvállalásoktól való visszalépésre vagy azok visszavonására irányuló bármilyen kísérletet;

7.  felhívja a tagállamokat egy olyan feminista kül- és biztonságpolitika elfogadására, amely felszámolja a nők előtt álló azon akadályokat, amelyek miatt nemcsak a nagyköveti és a nemzetközi béketárgyalások során betöltött közvetítő pozíciókhoz hasonló magas szintű vezetői posztokat, hanem a kezdő álláshelyeket sem tölthetik be; emlékeztet arra, hogy a nőket a részvételtől esetlegesen visszatartó tényezők, mint például a munka és a magánélet közötti jó egyensúly megteremtésére irányló szakpolitikák hiánya és a családi kötelezettségek egyenlőtlen megosztása, illetve az arra irányuló elvárás, miszerint a nők töltik majd be az elsődleges gondozó szerepét, gyakran arra késztetik a nőket, hogy szüneteltessék karrierjüket vagy részmunkaidős állást vállaljanak, továbbá hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a női vezetők globális szintű társadalmi megítélését; hangsúlyozza továbbá, hogy a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrendben a női vezetőkre vonatkozóan meghatározott célkitűzések végrehajtása tekintetében az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás az EU egyik alapelve, amelyet az EU-n belül és kívül egyaránt érvényre kell juttatni a nők gazdasági és szociális jogainak előmozdítása során; hangsúlyozza, hogy az azonos vagy egyenértékű munkáért járó azonos javadalmazás valamennyi szempontja és feltétele tekintetében a tagállamok kötelesek felszámolni a nemi alapú megkülönböztetést;

A nemek közötti egyenlőség mint az EU külső tevékenységének vezérelve

8.  felhívja az EKSZ-t, a Bizottság illetékes szolgálatait, az EU határain kívül dolgozó európai ügynökségeket és a tagállamokat, hogy szisztematikusan építsék be a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését az EU kül- és biztonságpolitikájába és bővítési politikájába, többek között multilaterális fórumokon és a szakpolitikák kialakításában, politikai és stratégiai párbeszédekben, nyilvános nyilatkozatokban, globális emberi jogi jelentéstételekben és nyomonkövetési, értékelési és jelentéstételi folyamatokban; kitart amellett, hogy az EU külső tevékenységeinek központi értéke a nemek közötti egyenlőség kell, hogy legyen;

9.  hangsúlyozza, hogy további elemzéseket kell végezni az EU-s szakpolitikákban és gyakorlatokban, valamint a jelenlegi programozási ciklusban megfigyelhető hatalmi dinamikákról a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos vonatkozásaik elemzése és kezelése érdekében;

10.  emlékeztet, hogy az EU valamennyi külső tevékenységébe fontos beépíteni egy interszekcionális szempontot,és hogy az EU fellépéseiben figyelembe kell venni a különböző háttérrel rendelkező nők tapasztalatait, különös tekintettel azokra a nőkre, akik az életkoruk, nemük, fajuk, vallásuk, társadalmi-gazdasági és jogi státuszuk, képességük, szexuális irányultságuk és nemi identitásuk miatt a hátrányos megkülönböztetés és a marginalizáció halmozott formájával szembesülnek; emlékeztet arra, hogy a nők nem alkotnak homogén csoportot, és nem képviselnek egységes álláspontot;

11.  hangsúlyozza, hogy a legmagasabb politikai szinteken töretlen elkötelezettséget kell biztosítani a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv végrehajtása iránt; kéri, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv határozza meg, hogy a hivatalos fejlesztési támogatás (ODA) 85%-át olyan programokra kell fordítani, amelyek jelentős vagy fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség, és felszólít, hogy e szélesebb körű kötelezettségvállaláson belül az ODA jelentős mennyiségét olyan programokra fordítsák, amelyek fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség, beleértve a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat; további célzott fellépésekre szólít fel a nemek közötti egyenlőség megvalósítása érdekében; kéri továbbá, hogy az új cselekvési terv minőségi elemzések használatával erősítse meg a megalapozott bizonyítékokon alapuló, a II. cselekvési terv által alkalmazott megközelítést, ezáltal felmérve az ilyen programoknak a nemek közötti egyenlőség előmozdítására gyakorolt tényleges hatását; kéri, hogy javítsák a partnerországokban a III. cselekvési terv keretében a nemek közötti egyenlőséghez kiutalt és folyósított uniós finanszírozásról való beszámolást;

12.  ajánlja, hogy a rövid, közép- és hosszú távú változások nyomon követése érdekében a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési tervet a siker egyértelmű, mérhető és időhöz kötött mutatói, a felelősség különböző szereplőkhöz való hozzárendelése, valamint az egyes partnerországok számára egyértelmű célkitűzések kísérjék, amelyeket a szóban forgó partnerországgal szoros együttműködésben, valamint a helyi civil társadalmi szervezetek, az egyéb érintett civil társadalmi szereplők, illetve a helyi kis- és középvállalkozások aktív bevonásával dolgoztak ki; felhívja az EKSZ-t, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az új cselekvési terv keretében ismételten kötelezzék el magukat a nemek közötti egyenlőség valamennyi ágazatban történő általános érvényesítése mellett; felhívja az EKSZ-t, a Bizottság illetékes szolgálatait és az uniós tagállamokat, hogy tegyenek javaslatot a nemek közötti egyenlőségre irányuló további célzott intézkedésekre;

13.  szorgalmazza, hogy a III. cselekvési terv a nők és lányok oktatáshoz, információhoz és szexuális és reprodukciós egészséghez való hozzáférésének megerősítése révén küzdjön a nők jogait érő támadások ellen, és biztosítsa a kényszerítéssel, erőszakkal, hátrányos megkülönböztetéssel és bántalmazással szembeni védelmüket; úgyszintén hangsúlyozza, hogy a III. cselekvési tervnek kifejezetten ki kell terjednie a nők jogainak bármilyen körülmények közötti – ideértve az instabil államokat és a konfliktusokkal kapcsolatos helyzeteket is – védelmére és előmozdítására, valamint a nők részvételére;

14.  meggyőződése, hogy az oktatás kulcsfontosságú a nemek közötti egyenlőség megvalósításához és a nők és lányok helyzetének megerősítéséhez; felhívja ezért az EU-t, hogy a soron következő, III. cselekvési tervben vállaljon nagyobb elkötelezettséget a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nemi sztereotípiák elleni küzdelem iránt az oktatási rendszerekben és azokon keresztül; e tekintetben szorgalmazza a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területe által nyújtott lehetőségek mérlegelését;

15.  üdvözli a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó, 2019-ben elfogadott uniós stratégiai megközelítést és a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós cselekvési tervet, és felszólít azok határozott végrehajtására; ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy e politikai kötelezettségvállalás gyakorlatba való átültetése a világos célkitűzések és mutatók ellenére továbbra is kihívást jelent és folyamatos erőfeszítést igényel; hangsúlyozza a nemzeti cselekvési tervek fontosságát a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrend végrehajtásában; üdvözli, hogy év végére csaknem minden uniós tagállam elfogadja majd az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. sz. határozatára vonatkozó nemzeti cselekvési tervét; sajnálja azonban, hogy közülük csak egy tagállam rendelkezik a végrehajtásra elkülönített költségvetéssel; felhívja a tagállamokat, hogy különítsenek el erre szolgáló költségvetést, és dolgozzanak ki nemzeti parlamenti felügyeleti mechanizmusokat, valamint vezessenek be kvótákat a nők ellenőrzési, értékelési és felügyeleti mechanizmusokban való részvételére vonatkozóan; sajnálja, hogy az EU személyzetének sok tagja nem építette be munkájába a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrendet, és ezt olyan menetrendnek tekinti, amelyet mérlegelése alapján alkalmazhat a missziók eredményességének javítása céljából, nem pedig önmagában a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek a biztosítására szolgáló módszernek;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő strukturált megközelítés végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, hogy pontosan nyomon tudja követni az összes kapcsolódó kiadást, többek között a külső tevékenységek területére kiterjedően, valamint hogy szervezze meg az EU által finanszírozott különböző programok előzetes és utólagos, nemi szempontú hatásvizsgálatát, és erről készítsen jelentést az Európai Parlamentnek; hangsúlyozza, hogy ennek az értékelésnek nemek és életkor szerint lebontott adatokon kell alapulnia, és eredményeit be kell építeni a programozási ciklusba; hangsúlyozza, hogy javítani kell a nemek közötti egyenlőség elemzésének megbízhatóságát azáltal, hogy összehasonlíthatóságuk céljából összehangolják az uniós küldöttségek által összegyűjtött adatokat; szorgalmazza ezenkívül, hogy a nemek közötti összehasonlító elemzés is szerepet kapjon a tagállamok stratégiai célkitűzéseinek, programjainak, projektjeinek és párbeszédeinek meghatározása során;

17.  kéri, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközről (NDICI) szóló javasolt rendelet keretében támogassák, hogy a célzott finanszírozás 85%-át olyan programokra irányozzák elő, amelyek jelentős vagy fő célkitűzése a nemek közötti egyenlőség, valamint hogy a helyi és kis civil társadalmi szervezetek finanszírozáshoz való hozzáférésének lehetővé tétele érdekében csökkentsék az adminisztratív korlátokat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az NDICI-rendelet keretében a nemek közötti egyenlőség további érvényesítését és a célzott fellépéseket világos célkitűzésekké tegyék, és biztosítsák, hogy a partnerek elegendő politikai és pénzügyi támogatásra számíthassanak annak végrehajtásához; szorgalmazza, hogy az EU minden olyan kül- és biztonságpolitikai tevékenységének projektkiválasztási, nyomonkövetési és értékelési szakaszában alkalmazzanak nemi szempontú mutatókat, amelyek az EU költségvetéséből finanszírozásban részesülnek; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés révén fokozni kell a jelenlegi és jövőbeli uniós források hatékony felhasználását, különösen olyan kihívások idején, mint a következő többéves pénzügyi keret, a költségvetési korlátok és a Covid19 utáni válság következményei;

18.  felszólítja a Bizottságot, az EKSZ-t és az uniós küldöttségeket, hogy a lányokat és fiatal nőket a változások előmozdítóiként ismerjék el, és támogassák a civil és közéletben való biztonságos, érdemi és inkluzív részvételüket többek között azáltal, hogy figyelembe veszik a fiatalok által vezetett szervezetek visszajelzéseit és kapacitásépítés révén támogatják ezeket a szervezeteket; hangsúlyozza, hogy a lányok, fiatal nők és nők pozitív szerepet játszanak a fenntartható béke és a társadalmi kohézió elérése szempontjából, ideértve a nők és lányok által vezetett helyi kezdeményezések szerepét a konfliktusmegelőzés és a békeépítés területén; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő költségvetést a vészhelyzetekben történő oktatásra annak biztosítása érdekében, hogy a konfliktusok és természeti katasztrófák okozta körülmények ellenére minden lány sikert érhessen el;

19.  elismeri, hogy a humanitárius válságok fokozzák a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos kihívásokat, és emlékeztet arra, hogy a válságövezetekben, különösen a kiszolgáltatott csoportok, mint a menekültek és a migránsok körében, a nők és a lányok különösen ki vannak téve a nemi erőszaknak, a szexuális úton terjedő betegségeknek, a szexuális kizsákmányolásnak, a nemi erőszak háborús fegyverként történő alkalmazásának és a nem kívánt terhességeknek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a humanitárius segítségnyújtás során kezeljék kiemeltként a nemek közötti egyenlőséget, illetve a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat, valamint a szexuális és reprodukciós jogok megsértése tekintetében az elszámoltathatóságot, illetve az igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz való jogot, többek között a humanitárius szereplők képzése, valamint a jelenlegi és jövőbeli finanszírozás vonatkozásában; kiemeli a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás terén a szexuális kizsákmányolás, a visszaélések és a zaklatás felszámolásáról szóló OECD/DAC-ajánlás jelentőségét; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás terén aktív érdekelt felek figyelmet fordítanak a konfliktushelyzetekben a visszaélések és zaklatások elleni küzdelemre; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a női jogvédő szervezetek, a nők által vezetett szervezetek, valamint a női emberijog-védők bevonását a humanitárius koordinációs és döntéshozatali rendszerekbe;

20.  felszólít az EU belső és külső programjai közötti szinergiák vizsgálatára a szakpolitikák koherens és folyamatos megközelítésének biztosítása érdekében az EU-n belül és kívül egyaránt, mint például a női nemi szervek megcsonkítása gyakorlatának esetében;

21.  felszólítja a Bizottságot, hogy valósítson meg olyan értékalapú kereskedelempolitikát, amely biztosítja a munkaügyi és környezeti jogok magas szintű védelmét, valamint az alapvető szabadságok és az emberi jogok, többek között a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartását; emlékeztet, hogy valamennyi uniós kereskedelmi és beruházási megállapodásnak általánosan érvényesítenie kell a nemek közötti egyenlőséget, és tartalmaznia kell egy ambiciózus és érvényesíthető fejezetet a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről; emlékeztet arra, hogy a kereskedelmi megállapodásokra irányuló tárgyalások fontos eszközt jelenthetnek a nemek közötti egyenlőségnek és a nők szerepvállalásának a harmadik országokban történő előmozdításához, és kéri, hogy gyűjtsenek nemi szempontok alapján lebontott adatokat a kereskedelem hatásáról; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy az előzetes és utólagos hatásvizsgálatokba foglalják bele az uniós kereskedelempolitika és megállapodások nemek közötti egyenlőségre gyakorolt országspecifikus és ágazatspecifikus hatását; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontjából elkészített elemzést figyelembe kell venni a kereskedelmi tárgyalások során – mérlegelve a tárgyalástól a végrehajtásig tartó teljes folyamat során mind a pozitív, mind a negatív hatást –, és azt a lehetséges negatív hatások megelőzésére vagy kompenzálására irányuló intézkedéseknek kell kísérniük; üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy első alkalommal biztosítja az EU számára, hogy a Chile és az EU közötti korszerűsített társulási megállapodásba belefoglaljon egy, a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó külön fejezetet, és felszólít e fejezetek valamennyi további uniós kereskedelmi és beruházási megállapodásba való belefoglalásának előmozdítására és támogatására, a meglévő nemzetközi példákra építve és az elvégzett értékeléseket követő hozzáadott értékük alapján;

22.  felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben tartsák be a fegyverexporttal kapcsolatos közös álláspontot; külön felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe annak az exportált anyagok nemi alapú erőszakhoz vagy a nők és gyermekek elleni erőszakhoz való felhasználásának kockázatát, illetve annak kockázatát, hogy ezek az anyagok elősegíthetik az említett erőszakot; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő megközelítés emberközpontú megközelítést jelent, amelynek célja a nők biztonságának – többek között gazdasági, szociális és egészségügyi biztonságának – javítása;

A nemek közötti egyenlőség és a sokféleség középpontba helyezése az EU intézményi kultúrájában a székhelyeken és a küldöttségekben

23.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó hivatalos munkacsoportot; felhív egy olyan új hivatalos tanácsi formáció felállítására, amely egybegyűjti a nemek közötti egyenlőségért felelős uniós minisztereket és államtitkárokat, hogy elősegíthessék a nemek közötti egyenlőséget valamennyi uniós szakpolitikában, többek között a kül- és biztonságpolitikában;

24.  üdvözli a társadalmi nemek kérdéséért felelős EKSZ-főtanácsadó által és a nőkkel, a békével és a biztonsággal foglalkozó informális uniós munkacsoport által eddig végzett munkát, többek között annak biztosításával, hogy az érintett civil társadalmi szervezetek részt vegyenek a megbeszélésein; sajnálja azonban, hogy a társadalmi nemek kérdéséért felelős főtanácsadó pozíciójához rendelt személyzet és erőforrások korlátozottak, és felszólítja ennek felelősét, hogy közvetlenül az alelnöknek/főképviselőnek számoljon be; hangsúlyozza, hogy az e pozícióhoz rendelt erőforrások hatékonyabb felhasználására van szükség; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy folytassa a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló erőfeszítéseit, nevezzen ki minden EKSZ-igazgatóságon a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó, teljes munkaidős tanácsadót, aki közvetlenül a főtanácsadónak tesz jelentést, továbbá felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy ösztönözze a személyzetét, hogy szorosan működjön együtt a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetével; hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények és ügynökségek közötti tudásmegosztás lényeges és rendkívül hatékony eszköz a magas adminisztratív költségek, és a bürokrácia szükségtelen növelésének elkerüléséhez;

25.  üdvözli az EKSZ nemek közötti egyenlőségre és esélyegyenlőségre vonatkozó, 2018–2023 közötti stratégiáját, és felszólít annak aktualizálására, hogy az konkrét, mérhető és kötelező erejű politikai kötelezettségvállalásokat tartalmazzon a nők vezetői pozíciókban való jelenlétére vonatkozóan; sürgeti a nők vezetői, többek között küldöttségvezetői és a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) misszióinak és műveleteinek vezetői pozíciójára vonatkozó 50%-os célkitűzés elérését; üdvözli a Bizottság által e tekintetben elért előrehaladást, nevezetesen azt, hogy a nők által valamennyi szinten betöltött vezetői pozíciók aránya eléri a 41%-ot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ távol áll e cél eléréstől, ahol az EU nyolc különleges képviselője közül csak kettő nő, és ahol a középvezetői beosztások 31,3%-át és a felsővezetői beosztások 26%-át töltik be nők; felhívja a jelenlegi alelnököt/főképviselőt, hogy tegye meg a helyzet orvoslásához szükséges lépéseket, és felhívja a tagállamokat, hogy több nőt jelöljenek a felsővezetői pozíciókra;

26.  hangsúlyozza a megkülönböztetésmentesség és a sokszínűség elvének fontosságát az uniós intézményekben, amint azt az Európai Unió Alapjogi Chartájának 21. cikke is rögzíti; kiemeli, hogy az EKSZ-nek ki kell igazítania munkaerő-toborzási és -felvételi folyamatait annak érdekében, hogy több figyelmet fordíthasson a sokszínűségre és a befogadásra; hangsúlyozza, hogy a nemi szempontokat figyelembe vevő munkaerő-felvételi eljárásokra van szükség, többek között az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal részéről is; felszólít arra, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő vezetés legyen része a közép- és felsővezetői munkaköri leírásoknak;

27.  felhívja az alelnököt/főképviselőt annak biztosítására, hogy a külföldi uniós küldöttségek vezetői hivatalos felelősséggel rendelkezzenek annak biztosításáért, hogy a nemek közötti egyenlőség a küldöttség munkájának valamennyi aspektusában érvényesüljön, és hogy erről készítsenek jelentést; felhívja az alelnököt/főképviselőt annak biztosítására, hogy az uniós küldöttségeken a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó külön kapcsolattartó pontok álljanak rendelkezésre a zökkenőmentes munkafolyamatok biztosítása és a bürokrácia lehető legalacsonyabb szinten tartása érdekében; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartó pontoknak elegendő erőforrással és idővel kell rendelkezniük feladataik ellátásához, a felelősségi körüket részletesen meghatározó munkaköri leírással együtt; hangsúlyozza, hogy a kapcsolattartóknak közvetlenül a vezetőknek/osztályvezetőknek kell beszámolási kötelezettséggel tartozniuk, hozzá kell férniük a feladataik ellátásához szükséges valamennyi dokumentumhoz, és adott esetben vezetői felelősségi körökkel kell rendelkezniük; szorgalmazza, hogy valamennyi uniós küldöttség számára dolgozzanak ki iránymutatásokat a nemek közötti egyenlőségről, és e tekintetben felszólít az online jelentéstétel fejlesztésére, egyértelmű sablonok kidolgozására, és útmutató kiadására a küldöttségek munkájának megkönnyítése érdekében;

28.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség elérése nem lehetséges a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő vezetés nélkül; e tekintetben felszólít a nemek közötti egyenlőségről és a nemek közötti egyenlőség érvényesítéséről szóló kötelező és egyénre szabott képzésre az EKSZ valamennyi vezetője, az uniós diplomáciai szolgálatok személyzete, valamint a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) misszióinak és műveleteinek vezetői vagy parancsnokai számára; kiemeli, hogy az uniós küldöttségek új vezetői megbízóleveleinek és munkaköri leírásainak konkrét hivatkozásokat kell tartalmazniuk a nemek közötti egyenlőségre; hangsúlyozza, hogy a vezetői értékeléseknek tartalmazniuk kell a nemek közötti egyenlőség érvényesítése érdekében végzett munkára vonatkozó egyedi kritériumokat; hangsúlyozza, hogy a nők jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek az EU valamennyi különleges képviselője számára horizontális prioritást kell képeznie, és megbízatásuk vezérelvét kell képeznie, különösen az EU emberi jogokért felelős különleges képviselője számára;

29.  kiemeli, hogy a nők KBVP-missziókban való részvétele hozzájárul a missziók sikeréhez, és megalapozza az EU hitelességét a férfiak és nők közötti egyenjogúság támogatójaként világszerte; üdvözli, hogy mostantól minden polgári KBVP-misszióban részt vesz egy, a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadó, és felszólítja a katonai KBVP-missziókat, hogy tegyék ugyanezt; ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy állítsanak női jelölteket a jelenlegi álláshelyekre; kéri, hogy az EU által alkalmazott összes katonai és polgári munkatárs kellő képzést kapjon a nemek közötti egyenlőség és a nők, a béke és a biztonság témakörét illetően, különösen azzal kapcsolatban, hogy hogyan integrálhatják a nemi dimenziót feladataikba; sajnálja, hogy a KBVP-missziókban és különösen a katonai műveletekben dolgozó nők száma továbbra is rendkívül alacsony; sürgeti az EKSZ-t, hogy támogasson olyan konkrét célkitűzést és politikai kötelezettségvállalást, amely az EU válságkezelési misszióiban és műveleteiben részt vevő nők számának növelésére irányul; sürgeti a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a munkaerő-toborzási és -megtartási politikák megerősítésének módjait, támogassák a nők békeépítési és békefenntartó missziókban való részvételét;

30.  hangsúlyozza, hogy csak néhány uniós KBVP-misszió nyújt képzést a szexuális és nemi alapú zaklatással kapcsolatban, és felszólítja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy nyújtsanak kötelező képzést az ilyen zaklatás elleni fellépésre vonatkozóan valamennyi misszió és művelet során, és gondoskodjanak az áldozatok és a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelméről; felszólít a KBVP-missziókra és -műveletekre vonatkozó, felülvizsgált általános magatartási normák naprakésszé tételére annak érdekében, hogy azok tartalmazzák a szexuális és nemi alapú erőszak tekintetében az EU vezetői és irányítói részéről a fellépés elmaradására vonatkozó „zéró tolerancia” elvét;

31.  sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy a KBVP-vel kapcsolatos tanácsi határozatokba és a missziókra vonatkozó megbízatásokba foglaljanak bele az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1325. sz. határozatára és az azt követő határozatokra történő hivatkozásokat, és gondoskodjanak arról, hogy valamennyi KBVP-misszió és -művelet rendelkezzen éves cselekvési tervvel arra vonatkozóan, hogy miként kell végrehajtani a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jövőbeli III. cselekvési terv, illetve a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós cselekvési terv célkitűzéseit; kéri, hogy a KVBP új eszközeibe, köztük az Európai Védelmi Alapba és a javasolt Európai Békekeretbe építsenek be nemek közötti összehasonlító elemzést;

32.  üdvözli a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó kapcsolattartók egyre bővülő hálózatát, amely vezetői támogatással és képzéshez való hozzáféréssel rendelkezik; megjegyzi e tekintetben, hogy egy regionális találkozót szerveztek a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó nyugat-balkáni és törökországi kapcsolattartók számára azzal a céllal, hogy erősítsék a nemek közötti egyenlőségre és a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló munkát; üdvözli a G7 partnerségi kezdeményezés keretében a Nyugat-Balkánnal folytatott jobb együttműködést, amelynek részeként az EU vállalta, hogy partnerségre lép Bosznia-Hercegovinával a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó menetrend előmozdítása érdekében;

33.  hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség – többek között a Parlament harmadik országokkal fenntartott kapcsolatai révén való – előmozdításának fontosságát az EU külpolitikájában; üdvözli e tekintetben a Parlament küldöttségeinek azt a határozatát, amely szerint minden küldöttségben ki kell nevezni egy-egy képviselőt a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések kezelésére; hangsúlyozza, hogy a küldöttségek valamennyi tevékenysége során elő kell mozdítani az egyenlőséget és a sokszínűséget, többek között a harmadik országokkal tartott hivatalos parlamenti találkozók alatt is;

A nők és lányok jogai és részvétele védelmének és előmozdításának előtérbe helyezése

34.  felhívja az EU-t és a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a nemek közötti egyenlőség globális menetrendjével kapcsolatos valamennyi nemzetközi kötelezettségvállalásnak; felszólítja továbbá őket, hogy ösztönözzék és támogassák a partnerállamokat, hogy helyezzék hatályon kívül a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezménnyel (CEDAW) kapcsolatos fenntartásaikat, és többek között jogszabályok révén hajtsák végre az ENSZ 1995-ben Pekingben megrendezett Nők Negyedik Világkonferenciáján elfogadott nyilatkozatot és cselekvési tervet;

35.  emlékeztet a nők békeépítésben betöltött központi szerepére, és kiemeli, hogy a nők fontos szerepet játszanak a párbeszéd előmozdításában, a békeépítésben, valamint a béke és a biztonság jelentésére vonatkozó különböző nézőpontok bemutatásában; kiemeli, hogy a nők érdemi és méltányos részvételének biztosítása az EU külpolitikai tárgyalásaiban, valamint biztonsági és békefolyamataiban összefügg a nagyobb mértékű gazdasági növekedéssel, az emberi jogok megsértése eseteinek csökkenésével, valamint a globális biztonság, a demokrácia és a fenntartható béke előmozdításával; megjegyzi, hogy a nők jogainak előmozdítása a válság vagy konfliktus sújtotta országokban elősegíti a közösségek megerősítését és ellenállóképesebbé tételét; felhívja az alelnököt/főképviselőt, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy védelmezzék a lányok és nők jogait, és az EU konfliktusmegelőzési és közvetítési tevékenységeivel összefüggésben biztosítsák teljes körű és érdemi részvételüket a konfliktusciklus különböző szakaszaiban;

36.  kiemeli, hogy elengedhetetlen a szexuális és nemi alapú erőszak – ezen belül a kapcsolati erőszak, az online erőszak, az olyan káros gyakorlatok, mint a női nemi szervek megcsonkítása, a gyermek-, a korai és a kényszerházasság, a becsület nevében elkövetett erőszak, továbbá a konfliktushelyzetben elkövetett szexuális, illetve nemi alapú erőszak, az emberkereskedelem, a szexuális kizsákmányolás, a bántalmazás és zaklatás – minden formájának megelőzése, az ellenük való küzdelem és az elkövetők büntetőeljárás alá vonása iránti kötelezettségvállalás; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy az erőszak túlélőinek segítséget kell nyújtani; kiemeli, hogy külön figyelmet kell fordítani azokra a nőkre és lányokra, akik a diszkrimináció többféle és halmozott formájával kénytelenek szembesülni; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy ratifikálják az Isztambuli Egyezményt, amely az első olyan, jogilag kötelező érvényű nemzetközi jogi eszköz, amelynek célja a nők elleni erőszak megelőzése és az ellene való küzdelem, és ezzel világszerte példaként szolgál, és biztosítja az ilyen jellegű erőszak felszámolására irányuló kötelezettségvállalásaik hitelességét az EU külkapcsolataiban; felszólít a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatások felülvizsgálatára és aktualizálására;

37.  hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség elérése nem lehetséges a férfiak és fiúk bevonása nélkül; úgy véli, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdításának folyamatában a férfiakat és fiúkat fel kell kérni, hogy vegyenek részt és a változás szereplőiként aktívan járuljanak hozzá, ezáltal kezelve a nemi sztereotípiákat; emlékeztet különösen a férfiak és fiúk szerepére és felelősségére a szexuális és nemi alapú erőszak elleni küzdelemben;

38.  felhívja az alelnököt/főképviselőt, az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy biztosítsák az emberi jogok védelmezőiről szóló uniós iránymutatások teljes körű végrehajtását, és fogadjanak el mellékletet, amelynek célja olyan további stratégiák és eszközök elismerése és kidolgozása, amelyek a nők emberi jogainak védelmezőit, köztük az aktivista lányokat és fiatal nőket érintő konkrét helyzetek, fenyegetések és kockázati tényezők megelőzésére irányuló jobb és hatékonyabb reagálást biztosítanak; szorgalmazza a nemi dimenziónak és a női emberijog-védők támogatására irányuló konkrét intézkedéseknek az emberijog-védők védelmét célzó valamennyi programba és eszközbe történő haladéktalan alkalmazását;

39.  hangsúlyozza, hogy a világ számos részén a nők és lányok emberi jogai nem biztosítottak teljes mértékben, és a civil társadalmi szervezetek – köztük a nő- és lányjogi szervezetek – egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe a világszerte zsugorodó demokratikus térben; emlékeztet a civil társadalmi szervezetek által a béke fenntartása, valamint a nők békefolyamatokban, politikában, kormányzásban, intézményfejlesztésben, jogállamiságban és a biztonsági ágazatban történő szerepvállalásának előmozdítása érdekében folytatott elengedhetetlen helyszíni munkára; felhívja az uniós küldöttségeket, hogy kövessék nyomon a nemek közötti egyenlőség és a szexuális és reprodukciós egészség és jogok területén tapasztalható visszaesést, valamint a civil társadalom mozgásterének szűkülésére irányuló tendenciát, és tegyenek konkrét lépéseket a civil társadalommal szembeni fenyegetésekkel, zaklatással, erőszakkal és gyűlöletbeszéddel szembeni védelem érdekében; sürgeti a Bizottságot, az EKSZ-t, a tagállamokat és az uniós küldöttségek vezetőit, hogy a kapacitásépítés megfelelő szintjének előmozdítása révén biztosítsanak támogatást a helyi civil társadalmi szervezetek számára, beleértve a nőszervezeteket és az emberi jogi jogvédőket, valamint hogy a velük folytatott együttműködést és konzultációt tegyék munkájuk standard elemévé; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az olyan kezdeményezéseket, amelyek célja a negatív nemi normák és sztereotípiák minden tekintetben történő felszámolása és átalakítása;

40.  felkéri a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy szisztematikusan támogassák a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat, ami hozzájárul az egészséggel kapcsolatos valamennyi fenntartható fejlődési cél eléréséhez, mint például a terhesgondozásra, valamint a magas kockázatot jelentő szülések elkerülésére és a csecsemő- és gyermekhalálozás csökkentésére irányuló intézkedések; rámutat, hogy szisztematikusan támogatni kell a családtervezéshez és az anyáknak járó egészségügyi szolgáltatásokhoz, az átfogó, életkornak megfelelő szexuális felvilágosításhoz, a fogamzásgátláshoz, a családtervezési szolgáltatásokhoz, a biztonságos és törvényes terhességmegszakítással kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és tiszteletben kell tartani a nők saját testük felett való rendelkezésének jogát, továbbá ebben a tekintetben a hátrányos megkülönböztetéssel, a kényszerítéssel, illetve az erőszakkal szembeni védelemhez való jogát; felszólítja a Bizottságot, hogy ellensúlyozza az „általános tilalmi szabály” hatását azáltal, hogy az EU külső dimenziójában rendelkezésre álló finanszírozási eszközökön keresztül jelentősen támogatja a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos finanszírozást;

41.  emlékeztet arra, hogy a nőket és lányokat a nemek közötti kulturális és strukturális egyenlőtlenségek miatt aránytalan mértékben érinti a klímaváltozás; elismeri, hogy a nemek közötti egyenlőség alapvető fontosságú a béke, a biztonság, a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozással kapcsolatos kihívások hatékony kezelése szempontjából, és egy méltányos és igazságos, a „senki se maradjon ki” elvét követő átmenet biztosítása érdekében interszekcionális dimenziót kell alkalmazni; rámutat, hogy az éghajlat-politikai tárgyalók mindössze 30%-a nő, és emlékeztet rá, hogy a nőknek a döntéshozatali szervekben való érdemi és egyenlő részvétele az uniós, nemzeti és helyi szintű éghajlat-politikai fellépések területén elengedhetetlen a hosszú távú éghajlat-politikai célok eléréséhez; kifejezetten ajánlja, hogy a III. cselekvési terv alakítson ki világos kapcsolatokat a Párizsi Megállapodással, és kéri az EU-t és tagállamait annak biztosítására, hogy a női szervezetek hozzáférjenek a nemzetközi éghajlat-politikai forrásokhoz;

42.  sajnálja, hogy a nők és a lányok világszerte még mindig többféle formában megvalósuló, módszeres megkülönböztetésnek vannak kitéve; megjegyzi, hogy fel kell lépni a nők szegénysége ellen, biztosítva számukra a gazdasági erőforrásokhoz való egyenlő hozzáférést; emlékeztet rá, hogy nők nagyobb munkaerőpiaci részvétele, a női vállalkozók fokozottabb támogatása, a női vállalkozók tőkéhez való egyenjogú hozzáférése, a férfiak és nők esélyegyenlőségének és az egyenlő munkáért járó egyenlő bérezésének a védelme, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly elősegítése kulcsfontosságú tényezők a hosszú távon fenntartható és inkluzív gazdasági fejlődés eléréséhez, az egyenlőtlenségek felszámolásához és a nők pénzügyi függetlenségének ösztönzéséhez; e tekintetben felszóltja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy adott esetben többek között mikrohitelek révén növeljék a finanszírozás rendelkezésre állását, és működjenek együtt a partnerországokkal a nők helyzetének előmozdítása érdekében, többek között olyan területeken, mint az ingatlan- és földtulajdon-öröklési jogok, a jogálláshoz és a pénzügyi és digitális jártassághoz való hozzáférés, valamint a gyermekmunkával és a kizsákmányolás egyéb formáival szembeni védelem;

43.  hangsúlyozza, hogy az EU migrációs politikáján belül a menedékkérő és menekült nők és lányok jogait garantáló nemi dimenziót kell érvényesíteni, haladéktalanul be kell vezetni a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő menedékügyi és migrációs eljárásokat, és fel kell gyorsítani az európai befogadó állomásokon a megfelelő azonosítás biztosítása, és a potenciális erőszakkal, zaklatással, nemi erőszakkal és nőkereskedelemmel szembeni védelem biztosítására irányuló munkát;

44.  elítéli a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak minden formáját, beleértve az emberkereskedelmet is; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák együttműködésüket a harmadik országokkal az emberkereskedelem valamennyi formája elleni küzdelem érdekében, és kifejezetten a gyermekházasság, a nők és lányok szexuális kizsákmányolása és a szexturizmus felszámolása céljából fordítsanak különös figyelmet az emberkereskedelem nemi dimenziójára; felszólít arra, hogy alakítsák ki az emberkereskedelemnek a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő megközelítését az emberi jogok széles köre érvényesítésére gyakorolt hatásának átfogó kezelése révén;

45.  hangsúlyozza, hogy a háborúk alatt elkövetett nemi erőszak áldozatává vált lányoknak és nőknek hozzáférést kell biztosítani a megkülönböztetésmentes ápoláshoz, és különösen az átfogó egészségügyi ellátáshoz; ezzel összefüggésben nyomatékosítja, hogy biztosítani kell az összes nő és lány élethez és méltósághoz való jogát azáltal, hogy aktívan küzdenek a káros gyakorlatokkal szemben; kiemeli, hogy fel kell számolni a nemi erőszak háborús fegyverként és az elnyomás eszközeként történő alkalmazását, és e gyakorlat felszámolása, az erőszak elkövetőinek büntetőeljárás alá vonása, valamint az erőszak túlélőivel, az érintett nőkkel és közösségekkel a gyógyulásuk és felépülésük segítése céljából történő együttműködés érdekében az EU-nak nyomást kell gyakorolnia azon harmadik országok kormányaira és azokra az érdekelt felekre, amelyek érintettek azokban a régiókban, ahol a nemi alapú erőszak ezen formája előfordul;

46.  tudomásul veszi a folyamatos előrehaladást a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak globális szintű felszámolására irányuló, Reflektorfény EU–ENSZ-kezdeményezés terén, amelynek keretében 2018-ban 270 millió EUR állt rendelkezésre az afrikai és latin-amerikai programokra; felszólít arra, hogy az Uniónak a veszélyhelyzetekben elkövetett nemi alapú erőszakkal szembeni védelem biztosítására irányuló cselekvési felhívás terén határozott vezető szerepet kell betöltenie; emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat a humanitárius válságok során elkövetett szexuális és nemi alapú erőszak felszámolásáról szóló oslói konferencia eredményeinek fontosságára;

47.  megjegyzi, hogy az EU és az ENSZ 2018-ban az előretekintő prioritások új készletéről állapodtak meg a béketámogató műveletekkel és válságkezeléssel kapcsolatos 2019–2021-es együttműködés tekintetében; hangsúlyozza, hogy a nőkkel, a békével és a biztonsággal foglalkozó EU–ENSZ együttműködési platform létrehozását a kül- és biztonságpolitikai menetrend fontos részévé kell tenni;

48.  megjegyzi, hogy az ENSZ figyelmeztetett arra, hogy a Covid19-világjárvány mindenfajta egyenlőtlenséget napvilágra hoz és elmélyít, így a nemek közötti egyenlőtlenséget is; mélységes aggodalmának ad hangot az otthon és az állami egészségügyben végzett ápolási munka egyenlőtlen elosztása miatt – minthogy a világban az egészségügyben dolgozó munkaerő körülbelül 70%-át nők adják –, a nemi alapú erőszak aggasztó megugrása miatt, amely részben a hosszabb ideig tartó bezártságnak tudható be, valamint a reproduktív és anyai egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés korlátozottsága miatt; felszólít ezért célzott és konkrét intézkedések kidolgozására a Covid19 nőkre és lányokra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy sürgősen megfelelő finanszírozást kell rendelkezésre bocsátani azt biztosítandó, hogy a női szervezetek, az emberijog-védők és a békeépítők maradéktalanul és akadálytalanul hozzáférjenek a jó minőségű technológiához, amely ahhoz szükséges, hogy a Covid19-válság alatt érdemben részt tudjanak venni a döntéshozatali folyamatokban; hangsúlyozza, hogy az alelnöknek/főképviselőnek és a Bizottságnak el kell ismernie az emberi biztonság szükségességét, amely magában foglalja a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó uniós stratégiai megközelítés valamennyi szempontját; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az EU Covid19-re adott globális válaszának végrehajtása ne hagyja figyelmen kívül a nemi aspektust, és hogy megfelelően kezeljék a nők és más marginalizált csoportok sajátos szükségleteit, és biztosítsák részvételüket a teljes programozási ciklusban;

o
o   o

49.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 101., 2011.4.15., 1. o.
(2) HL L 335., 2011.12.17., 1. o.
(3) HL C 76., 2020.3.9., 168. o.
(4) HL C 99. E, 2012.4.3., 56. o.


Közös agrárpolitika – a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez nyújtott, az EMGA és az EMVA által finanszírozott támogatás ***I
PDF 1154kWORD 491k
Az Európai Parlament 2020. október 23-án elfogadott módosításai(1) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2018)0392 – C8-0248/2018 – 2018/0216(COD))(2)
P9_TA(2020)0287A8-0200/2019

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

A Bizottság által javasolt szöveg   Módosítás
Módosítás 776 és 847
Rendeletre irányuló javaslat
1 preambulumbekezdés
(1)  „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá kell válnia, nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra, ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára, valamint elő kell segítenie az uniós jogszabályokból adódóan a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését.
(1)  „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá és piacorientáltabbá kell válnia, nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra, ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, demográfiai, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára, valamint elő kell segítenie az uniós jogszabályokból adódóan a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését. Az új politikának egyszerűsítést is kell jelentenie a kedvezményezettek számára, akiknek méltányos jövedelemhez kell jutniuk. Annak érdekében, hogy a KAP elérje ezeket a célkitűzéseket, rendkívül fontos, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a finanszírozás szintje a 2014–2020-as időszakkal azonos szinten maradjon.
Módosítás 1
Rendeletre irányuló javaslat
1 a preambulumbekezdés (új)
(1a)   A KAP továbbra is kulcsszerepet játszik az Unió vidéki térségeinek fejlődésében. Éppen ezért egy erős, megfelelően finanszírozott KAP segítségével meg kell próbálni lassítani a mezőgazdasági tevékenység fokozatos csökkenését a vidék elnéptelenedésének mérséklése, valamint a fogyasztók környezetvédelmi, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti jellegű igényeinek folyamatos kielégítése céljából. Az uniós termelők által az új szabályozási követelményeknek való megfelelés során tapasztalt kihívások és a magasabb szintű környezetvédelmi törekvések fényében, valamint az árvolatilitás és a harmadik országokból származó behozatal szempontjából nyitottabb uniós határok miatt a KAP költségvetését legalább a 2014–2020 közötti időszak szintjén kell tartani.
Módosítás 2
Rendeletre irányuló javaslat
1 b preambulumbekezdés (új)
(1b)   A KAP globális dimenziójának és következményeinek kezelése érdekében a Bizottságnak biztosítania kell az Unió egyéb – különösen a fejlesztési együttműködéssel és a kereskedelemmel kapcsolatos – külső politikáival és eszközeivel való koherenciát és folytatólagosságot. A fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia melletti uniós elkötelezettség megkívánja a fejlesztési céloknak és elveknek a politikák kidolgozásakor történő figyelembevételét.
Módosítás 3
Rendeletre irányuló javaslat
2 preambulumbekezdés
(2)  Tekintettel arra, hogy a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó adminisztratív terheket. A teljesítményalapú jövőbeli KAP (az ún. „teljesítési modell”) értelmében az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg e célkitűzéseket és konkrét célokat. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez.
(2)  Tekintettel arra, hogy a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó, különösen a végső kedvezményezettekre háruló adminisztratív terheket. A teljesítményalapú jövőbeli KAP (az ún. „teljesítési modell”) értelmében az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg e célkitűzéseket és konkrét célokat, miközben garantálják a politika megbízhatóságát és az ágazat pénzügyi biztonságát. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez. Ugyanakkor annak elkerülése érdekében, hogy a szubszidiaritás miatt a KAP nemzeti hatáskörbe kerüljön vissza, e rendeletnek olyan szilárd uniós rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek megakadályozzák a verseny torzulását és biztosítják az uniós mezőgazdasági termelők megkülönböztetésmentes kezelését az Unió egész területén.
Módosítás 4
Rendeletre irányuló javaslat
3 preambulumbekezdés
(3)  A teljes egészükben uniós szinten megfogalmazott közös meghatározások alkalmazása bizonyos nehézségeket okozott a tagállamoknak sajátosságaik nemzeti, regionális és helyi szintű érvényesítésében. Ezért indokolt rugalmasságot biztosítani a tagállamoknak, lehetővé téve számukra, hogy bizonyos fogalmakat maguk határozzanak meg a KAP-stratégiai tervükben. Az egyenlő feltételek biztosítása érdekében azonban uniós szinten meg kell alkotni egy, a szóban forgó meghatározásokba belefoglalandó szükséges alapvető elemekből álló keretet („keretmeghatározások”).
(3)  A tagállamoknak rugalmasságot kell biztosítani, lehetővé téve számukra, hogy bizonyos fogalmakat maguk határozzanak meg a KAP-stratégiai tervükben. Az egyenlő feltételek biztosítása érdekében azonban uniós szinten meg kell alkotni egy, a szóban forgó meghatározásokba belefoglalandó szükséges közös elemekből álló keretet („keretmeghatározások”).
Módosítás 5
Rendeletre irányuló javaslat
4 preambulumbekezdés
(4)  Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és különösen, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és a kapcsolódó beavatkozástípusok továbbra is bejelenthetők legyenek „zöld dobozos” támogatásként – azaz olyan támogatásként, amelynek nincsenek a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatásai, vagy az ilyen hatásai csak minimálisak –, a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmának olyan keretmeghatározására van szükség, amely a mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági terület fenntartását egyaránt magában foglalja. A tagállamoknak a helyi körülményekhez való igazodás célját szem előtt tartva rögzíteniük kell a mezőgazdasági tevékenység tényleges meghatározását a KAP-stratégiai tervükben.
(4)  Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és különösen, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és a kapcsolódó beavatkozástípusok továbbra is bejelenthetők legyenek „zöld dobozos” támogatásként – azaz olyan támogatásként, amelynek nincsenek vagy legfeljebb minimálisak a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatásai –, a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmának olyan keretmeghatározására van szükség, amely a mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági terület fenntartását egyaránt magában foglalja. A tagállamoknak a helyi körülményekhez való igazodás célját szem előtt tartva, az uniós keretmeghatározás elemeinek tiszteletben tartásával, rögzíteniük kell a mezőgazdasági tevékenység meghatározását a KAP-stratégiai tervükben.
Módosítás 6
Rendeletre irányuló javaslat
5 preambulumbekezdés
(5)  A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóföld”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A „szántóföld” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia. Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.
(5)  A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető közös uniós elemek megőrzése és az uniós mezőgazdasági termelők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek és tradicionális gyakorlataiknak megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A „szántóterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia. Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.
Módosítás 7
Rendeletre irányuló javaslat
5 a preambulumbekezdés (új)
(5a)  A jövőben a mezőgazdaságnak a magas minőségű élelmiszerek termelésére kell összpontosítania, mivel ebben rejlik az Unió versenyelőnye. Az uniós szabványokat – amennyiben megvalósítható – fenn kell tartani és meg kell erősíteni, és intézkedésekről kell gondoskodni az élelmiszer-termelési ágazat hosszú távú termelékenységének és versenyképességének további növelésére, valamint új technológiák bevezetésére és az erőforrások hatékonyabb felhasználására, ezáltal erősítve az Unió globális vezető szerepét.
Módosítás 8
Rendeletre irányuló javaslat
8 preambulumbekezdés
(8)  A kender termelésére használt területeket illetően, a közegészség megóvása és a jogszabályi összhang biztosítása érdekében, azon kendermagfajták használatának, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem éri el a 0,%-ot, részét kell képeznie a támogatható hektár meghatározásának.
(8)  A kender termelésére használt területeket illetően, a közegészség megóvása és a jogszabályi összhang biztosítása érdekében, azon kendermagfajták használatának, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem éri el a 0,3%-ot, részét kell képeznie a támogatható hektár meghatározásának.
Módosítás 9
Rendeletre irányuló javaslat
9 preambulumbekezdés
(9)  A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. E keret, továbbá olyan szempontok, mint például a jövedelemteszt, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításai, a vállalat céljai és nyilvántartásban való szereplése alapján a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik nem tekinthetők valódi mezőgazdasági termelőknek. E meghatározás ugyanakkor nem akadályozhatja meg azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét.
(9)  A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak aktív mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak közös elemeit. Nem szabad kizárni azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét. A keretmeghatározásnak minden esetben elő kell segítenie az Unióban jelen lévő családi alapú gazdálkodási modell megőrzését.
Módosítás 10
Rendeletre irányuló javaslat
9 a preambulumbekezdés (új)
(9a)  A nemek közötti egyenlőség az Unió egyik alapelve, és a nemek közötti egyenlőség érvényesítése ezen elv KAP-ba való beépítésének fontos eszköze. Ezért különös hangsúlyt kell fektetni a nők részvételének előmozdítására a vidéki térségek társadalmi-gazdasági fejlődésében. A nők által működtetett gazdaságok mérete jellemzően kisebb, és a nőknek a gazdálkodók feleségeként végzett munkáját nem mindig ismerik el, illetve az nem mindig látható, ami hatással van gazdasági függetlenségükre. E rendeletnek elő kell segítenie annak biztosítását, hogy a nők által végzett munka láthatóbbá váljon és azt jobban értékeljék, valamint figyelembe vegyék a tagállamok által a stratégiai terveikben javaslandó konkrét célkitűzések között. A nemek közötti egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvének a KAP-beavatkozások előkészítésének, végrehajtásának és értékelésének szerves részét kell képeznie. A tagállamoknak a nemek közötti egyenlőség érvényesítése és a nemek szerint bontott adatok gyűjtése terén is meg kell erősíteniük képességeiket.
Módosítás 11
Rendeletre irányuló javaslat
10 preambulumbekezdés
(10)  A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a generációs megújulás célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve az alapvető elemeket.
(10)  A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a generációs megújulás célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve a közös elemeket.
Módosítás 12
Rendeletre irányuló javaslat
10 a preambulumbekezdés (új)
(10a)   A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő elősegítésének célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni az „új mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve a közös elemeket.
Módosítás 13
Rendeletre irányuló javaslat
11 preambulumbekezdés
(11)  Annak érdekében, hogy mélyebb tartalmat lehessen adni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak és biztosítható legyen, hogy az Unió megfelelően reagáljon a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, a tagállamoknak pedig bele kell építeniük ezeket a KAP-stratégiai tervükbe. E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb prioritásokká kell átalakítaniuk, és figyelembe kell venniük a vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az éghajlat-politikai, az energiaügyi és a környezetvédelmi rendelkezésekre.
(11)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak megvalósítása, valamint annak érdekében, hogy az Unió megfelelően reagálhasson a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, amelyeket a tagállamoknak követniük kell a KAP-stratégiai tervük kidolgozása során. E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb gazdasági, környezetvédelmi és szociális prioritásokká kell átalakítaniuk.
Módosítás 14
Rendeletre irányuló javaslat
13 preambulumbekezdés
(13)  Míg a KAP teljesítési modellje alapján az uniós célkitűzések, a beavatkozástípusok és a tagállamokra vonatkozó uniós követelmények meghatározásáért az Unió felelős, az uniós keretszabályozást a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba a kedvezményezettekre alkalmazandó konkrét támogatási intézkedések útján. Ennek kapcsán a tagállamoknak az Alapjogi Chartával és az uniós jog általános elveivel összhangban kell eljárniuk, és gondoskodniuk kell róla, hogy az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélésére alkalmazandó jogi keret a KAP-stratégiai tervükön alapuljon és összhangban legyen az e rendelet és a(z) [horizontális rendelet] alapján meghatározott elvekkel és követelményekkel.
(13)  Míg a KAP teljesítési modellje alapján az uniós célkitűzések, a beavatkozástípusok és a tagállamokra vonatkozó közös uniós követelmények meghatározásáért az Unió felelős, az uniós keretszabályozást a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba a kedvezményezettekre alkalmazandó konkrét támogatási intézkedések útján. Ennek kapcsán a tagállamoknak az Alapjogi Chartával és az uniós jog általános elveivel összhangban kell eljárniuk, és gondoskodniuk kell róla, hogy az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélésére alkalmazandó jogi keret a KAP-stratégiai tervükön alapuljon és összhangban legyen az e rendelet és a(z) [horizontális rendelet] alapján meghatározott elvekkel és követelményekkel.
Módosítás 15
Rendeletre irányuló javaslat
13 a preambulumbekezdés (új)
(13a)   A KAP-stratégiai tervek végrehajtása során be kell tartani az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében és az EUMSZ 10. cikkében meghatározott átfogó elveket, beleértve az EUSZ 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás és arányosság elvét is. A tagállamoknak és a Bizottságnak meg kell felelniük a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerinti kötelezettségeknek is, és az egyezmény 9. cikkével és a termékekkel és szolgáltatásokkal szembeni akadálymentesítési követelményeket harmonizáló uniós joggal összhangban biztosítaniuk kell az akadálymentességet. A tagállamoknak és a Bizottságnak arra kell törekedniük, hogy kiküszöböljék az egyenlőtlenségeket, előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget és a nemek közötti egyenlőség érvényesítését, valamint küzdjenek a nemen, faji vagy etnikai hovatartozáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen. Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek az elkülönítés, a megkülönböztetés vagy a kirekesztés bármely formájához járulnak hozzá. Ezen alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés szempontjából kell megvalósítani, összhangban az Aarhusi Egyezményen alapuló, a környezet minőségének megőrzésére, védelmére és javítására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozóan az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapított, az Unió által előmozdított célkitűzéssel, a „szennyező fizet” elvet alkalmazva.
Módosítás 16
Rendeletre irányuló javaslat
13 b preambulumbekezdés (új)
(13b)  A teljesítési modell nem vezethet olyan helyzethez, hogy 27 különböző nemzeti mezőgazdasági politika jöjjön létre, ami veszélyeztetné a KAP közös szellemiségét és torzulásokat idézne elő. Egy erős közös szabályozási kereten belül kell bizonyos fokú rugalmasságot hagyni a tagállamok számára.
Módosítás 17 és 779
Rendeletre irányuló javaslat
15 preambulumbekezdés
(15)  A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése, megfelelő kockázatkezelést garantáló, szilárd keretet kell kialakítani. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.
(15)  A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben vázoltaknak megfelelően – a piaci kitettség, a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokban a viszonossági klauzulák hiánya,az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának kockázatát vonhatják maguk után. Az élelmiszerláncon belüli egyenlőtlenségek – amelyek kárát elsősorban a lánc leggyengébb pontját alkotó primer szektor látja – szintén negatív hatással vannak a termelők jövedelmére. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése és mezőgazdasági üzeme rezilienciájának javítása, szilárd keretet kell kialakítani a megfelelő kockázatkezelés biztosítására. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.
Módosítás 18
Rendeletre irányuló javaslat
16 preambulumbekezdés
(16)  A környezet megóvásának és az éghajlat-politikai fellépésnek az előmozdítása, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás nagyon magas prioritást képez az uniós mezőgazdaság és erdészet jövőjében. A KAP szerkezetének éppen ezért erőteljesebb törekvéseket kell tükröznie e célkitűzésekkel kapcsolatban. A teljesíti modell alapján a környezet pusztulásával és az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelését célzó fellépésnek eredményorientáltnak kell lennie, és az EUMSZ 11. cikkét e célból eredménykötelemnek kell tekinteni.
(16)  A környezetvédelem, a mezőgazdasági rendszeren belüli biológiai sokféleség és genetikai sokféleség, továbbá az éghajlat-politikai fellépés támogatása és javítása, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás nagyon magas prioritást képez az uniós mezőgazdaság, kertészet és erdészet jövőjében. A KAP szerkezetének éppen ezért erőteljesebb törekvéseket kell tükröznie e célkitűzésekkel kapcsolatban, miközben megfelelően figyelembe kell vennie a termelőkre háruló nagyobb terhet és követelményeket. A teljesítési modell alapján a környezet pusztulásával és az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelését célzó fellépésnek eredményorientáltnak kell lennie, és az EUMSZ 11. cikkét e célból eredménykötelemnek kell tekinteni.
Mivel az Unió sok vidéki térségét érintik strukturális problémák, például a vonzó munkalehetőségek és a szakemberek hiánya, a hálózatokba, infrastruktúrákba és az alapvető szolgáltatásokba történő beruházások elhanyagolása, a fiatalok elvándorlása, alapvetően fontos e területek társadalmi-gazdasági szerkezetének a Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban történő megerősítése, különösen munkahelyteremtés és a generációs megújulás, a Bizottság növekedési és foglalkoztatási stratégiájának a vidéki térségekben való megvalósítása, a társadalmi befogadás ösztönzése és az európai vidék „intelligens falvainak” megteremtése révén. Amint azt „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény is jelzi, az új vidéki értékláncok, például a megújuló energia, a kibontakozóban lévő biogazdaság, a körkörös gazdaság és az ökoturizmus jó növekedési és munkalehetőségeket kínálnak a vidéki térségek számára. Ebben az összefüggésben a finanszírozási eszközök és az InvestEU Alapból nyújtott garanciák kiemelt szerepet játszhatnak a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításában, valamint a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások növekedési kapacitásának erősítésében. A vidéki térségek munkalehetőségeket biztosíthatnak jogszerűen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára, és ezáltal – mindenekelőtt a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében – előmozdíthatják azok társadalmi és gazdasági integrációját.
Mivel az Unió sok vidéki térségét érintik strukturális problémák, például a vonzó munkalehetőségek és a szakemberek hiánya, a széles sávú kapcsolatokba és hálózatokba, infrastruktúrákba és az alapvető szolgáltatásokba történő beruházások elégtelensége vagy a fiatalok elvándorlása, alapvetően fontos e területek társadalmi-gazdasági szerkezetének a Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban történő megerősítése, különösen a munkahelyteremtés és a generációs megújulás, a Bizottság növekedési és foglalkoztatási stratégiájának a vidéki térségekben való megvalósítása, valamint a társadalmi befogadásnak, a fiatalok támogatásának, a nők vidéki gazdaságban való nagyobb mértékű részvételének, a generációs megújulásnak és az európai vidéki „intelligens falvak” fejlesztésének előmozdítása révén. A vidéki gazdaság stabilizálása és diverzifikálása érdekében támogatni kell a nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztését, alapítását és fennmaradását. Amint azt „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény is jelzi, az új vidéki értékláncok, például a megújuló energia, a kibontakozóban lévő biogazdaság, a körforgásos gazdaság és az ökoturizmus jó növekedési és munkalehetőségeket kínálnak a vidéki térségek számára, miközben megvédik a természeti erőforrásokat. Ebben az összefüggésben a finanszírozási eszközök kiegészítő szerepet játszhatnak a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításában, valamint a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások növekedési kapacitásának erősítésében. A vidéki térségek munkalehetőségeket biztosíthatnak jogszerűen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára, és ezáltal – mindenekelőtt a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében – előmozdíthatják azok társadalmi és gazdasági integrációját.
Módosítás 19
Rendeletre irányuló javaslat
16 a preambulumbekezdés (új)
(16a)   A vidéki térségek társadalmi-gazdasági fenntarthatósága érdekében a Bizottságnak ellenőriznie kell, hogy a tagállamok biztosítják-e KAP-stratégiai terveikben a 2010/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a alkalmazása és a vidékfejlesztési alapok felhasználására vonatkozó hosszú távú megközelítés közötti koherenciát.
____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2010/41/EU irányelve (2010. július 7.) az önálló vállalkozói tevékenységet folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról és a 86/613/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 180., 2010.7.15., 1. o.).
Módosítás 853
Rendeletre irányuló javaslat
16 b preambulumbekezdés (új)
(16b)   A mezőgazdaság fontos motorja lehet a növekedés előmozdításának és a szegénység csökkentésének, az ágazat azonban számos országban alulteljesít, részben azért, mivel a vidéki gazdasághoz nagymértékben hozzájáruló nők akadályokba ütköznek. A tagállamoknak hatékony intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy támogassák a nők kulcsfontosságú szerepét a vidéki területek fejlesztésében és megőrzésében.
Módosítás 20 és 781
Rendeletre irányuló javaslat
17 preambulumbekezdés
(17)  A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és az állatjóléttel összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.
(17)  A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos, egészséges és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, a jó minőségű termeléssel és minőségi diverzifikálással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és az állatjóléttel összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező fenntartható termelést, például a nagy természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszereket, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.
Módosítás 782
Rendeletre irányuló javaslat
17 a preambulumbekezdés (új)
(17a)   A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrenddel és a Párizsi Megállapodással kapcsolatos elkötelezettségükkel, valamint a fejlesztési célú mezőgazdasági ismeretekről, tudományról és technológiáról szóló nemzetközi felmérés és az Egyesült Nemzetek Szervezetének az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadója következtetéseivel összhangban az Uniónak és a tagállamainak át kell térnie egy fenntartható európai élelmezési és mezőgazdasági rendszerre. Ezen áttérés pályájának a diverzifikált, fenntartható és reziliens mezőgazdasági gyakorlatokra kell összpontosítania, amelyek hozzájárulnak a természeti erőforrások védelméhez és javításához, az ökoszisztémák megerősítéséhez és az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, mégpedig az ökoszisztéma eltartóképességéhez igazított állattenyésztés, a nem fenntartható források – beleértve a fosszilis energiaforrások – függőségének minimálisra csökkentése, valamint a biodiverzitás és a talajminőség fokozatos javítása által.
Módosítás 21 és 783
Rendeletre irányuló javaslat
17 b preambulumbekezdés (új)
(17b)   Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdésére irányuló egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az oltást költséghatékony közegészségügyi beavatkozásnak tekinti az AMR ellen, azonban a diagnózisnak, az antimikrobiális alternatíváknak és az oltásnak a hagyományos antibiotikumokhoz képest viszonylag magas költsége akadályozza az állatok átoltottságának növelését.
Módosítás 784
Rendeletre irányuló javaslat
17 c preambulumbekezdés (új)
(17c)   Annak érdekében, hogy a KAP környezetvédelmi célkitűzései, de a nagyobb élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos társadalmi követelmények is teljesüljenek, a nagyon alacsony nehézfémtartalmú termésnövelő anyagok használatát kell támogatni.
Módosítás 1100
Rendeletre irányuló javaslat
19 a preambulumbekezdés (új)
(19a)   A mezőgazdasági termelők és családjaik jólétének biztosítása érdekében, és szem előtt tartva, hogy a mezőgazdasági balesetek egyik fő oka a stressz, a tagállamok biztosítják a politika társadalmi fenntarthatóságát azáltal, hogy minimális szinten tartják a szabályozási és adminisztratív terheket, lehetővé teszik a mezőgazdasági termelők számára a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúlyt, és biztosítják a mezőgazdasági termelés életképességét az Unióban;
Módosítás 728 és 785
Rendeletre irányuló javaslat
21 preambulumbekezdés
(21)  A kölcsönös megfeleltetés 2020-ig végrehajtandó korábbi rendszerére építve az új feltételesség rendszere a KAP-támogatás teljes összegének folyósítását a környezettel, az éghajlatváltozással, a közegészséggel, az állategészségüggyel és a növényegészségüggyel, valamint az állatjóléttel kapcsolatos alapvető előírások kedvezményezettek általi betartásához köti. Az alapvető előírások racionalizált formában egyesítik a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások jegyzékét. Ezen alapvető előírások keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokra, valamint a KAP új környezetvédelmi struktúrájára annak érdekében, hogy megvalósíthatók legyenek a Bizottság által „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményében és a többéves pénzügyi keretre (TPK) vonatkozó javaslatban bejelentett ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések. A feltételesség célja a fenntartható mezőgazdaság megteremtése, méghozzá annak elérése révén, hogy a kedvezményezettek nagyobb mértékben legyenek tudatában annak, hogy az említett alapvető előírásokat be kell tartani. Emellett további célja, hogy a környezetre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó célkitűzésekkel való nagyobb fokú összhang kialakítása révén a KAP jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. A feltételességnek mint az ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalások viszonyítási alapjának szerves részét kell képeznie a KAP környezetvédelmi struktúrájának, és az Unió egész területén teljeskörűen kell alkalmazni. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy azokat a mezőgazdasági termelőket, akik nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek, arányos, eredményes és visszatartó erejű szankciók sújtsák [a horizontális rendeletnek] megfelelően.
(21)  A kölcsönös megfeleltetés 2020-ig végrehajtandó korábbi rendszerére építve az új feltételesség rendszere a KAP-támogatás teljes összegének folyósítását a környezettel, az éghajlatváltozással, a közegészséggel, az alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételekkel, az állategészségüggyel és a növényegészségüggyel, valamint az állatjóléttel kapcsolatos alapvető előírások kedvezményezettek általi betartásához köti. Az alapvető előírások racionalizált formában egyesítik a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások jegyzékét. Ezen alapvető előírások keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokra, valamint a KAP új környezetvédelmi struktúrájára annak érdekében, hogy megvalósíthatók legyenek a Bizottság által „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményében és a többéves pénzügyi keretre (TPK) vonatkozó javaslatban bejelentett ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések. Ezen túlmenően különösen fontos, hogy a tagállamok megfelelő intézkedéseket hozzanak annak biztosítása érdekében, hogy a munkáltatók közvetlen kifizetésekhez való hozzáférése az alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételeknek és/vagy azoknak a munkáltatói kötelezettségeknek való megfeleléstől függjön, amelyek nemzeti és uniós szinten valamennyi vonatkozó kollektív szerződésből, valamint szociális és munkajogból erednek, többek között az alábbiak vonatkozásában: foglalkoztatási feltételek, a javadalmazás, a munkaidő, az egészség és biztonság, a lakhatás, a nemek közötti egyenlőség, a munkavállalók szabad mozgása, az egyenlő bánásmód, a munkavállalók kiküldetése, a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási feltételei, a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzés, a szociális védelem és szociális biztonság területén a tagállamok közötti összehangolás.
A feltételesség célja a fenntartható mezőgazdaság megteremtése, méghozzá annak elérése révén, hogy a kedvezményezettek nagyobb mértékben legyenek tudatában annak, hogy az említett alapvető előírásokat be kell tartani. A kedvezményezettek számára megfelelő kompenzációt kell nyújtani ezen előírások teljesítésére tekintettel. Emellett további célja, hogy a környezetre, a munkaügyi normákra, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó célkitűzésekkel való nagyobb fokú összhang kialakítása révén a KAP jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. A feltételességnek mint az ambiciózusabb környezetvédelmi, szociális és éghajlat-politikai kötelezettségvállalások viszonyítási alapjának szerves részét kell képeznie a KAP környezetvédelmi és szociális struktúrájának, és az Unió egész területén teljeskörűen kell alkalmazni. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy azokat a mezőgazdasági termelőket, akik nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek, arányos, eredményes és visszatartó erejű szankciók sújtsák [a horizontális rendeletnek] megfelelően.
Módosítás 22
Rendeletre irányuló javaslat
22 preambulumbekezdés
(22)  A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre és különösen a tápanyag-gazdálkodásra. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a földhasználatot, a vetésforgót, a művelési gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét. Ezenkívül a tagállamok egyéb nemzeti előírásokat is meghatározhatnak a III. mellékletben megállapított főbb célkitűzésekhez kapcsolódóan a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményének javítása érdekében. A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret részeként, a mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni a tagállamok által az egyéni mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő, speciálisan erre a célra kidolgozott elektronikus eszköz segítségével. Az eszköz a várakozások szerint segítséget nyújt majd a mezőgazdasági üzemeken belüli döntéshozatalhoz, egészen a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos minimumfunciók szintjétől kezdve. Ezenkívül a széles körű átjárhatóság és a modulrendszerű felépítés révén várhatóan lehetőség nyílik majd arra, hogy az eszköz további, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható elektronikus és e-kormányzási alkalmazásokkal egészüljön ki. Annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők között és az EU-n belül, a Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.
(22)  A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a különböző termelési módok mezőgazdasági sajátosságait, az egynyári növények, az állandó kultúrák és egyéb meghatározott termelés megkülönböztetését, a földhasználatot, a vetésforgót, a helyi és hagyományos gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét. Ezenkívül a tagállamok olyan egyenértékű gyakorlatokat vagy tanúsítási rendszereket is meghatározhatnak, amelyek olyan kedvező hatást gyakorolnak az éghajlatra és a környezetre, amely hasonló vagy jobb, mint egy vagy több jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó gyakorlat hatása.
Módosítás 1127
Rendeletre irányuló javaslat
22 a preambulumbekezdés (új)
(22a)  A biológiai sokféleség uniószerte tapasztalható csökkenésének kezelése érdekében minden tagállamban biztosítani kell a nem termelési célt szolgáló területek és jellemzők minimális szintjét a feltételesség és az ökorendszerek keretében. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak stratégiai terveikben arra kell törekedniük, hogy a terület legalább 10%-át a biológiai sokféleség szempontjából előnyös tájképi elemek tegyék ki. Ilyenek többek között a védősávok, a vetésforgóban vagy nem vetésforgóban parlagon hagyott területek, a sövények, a nem termelési célú fák, a teraszfalak és a tavak, amelyek mindegyike hozzájárul a szén-dioxid-megkötés fokozásához, a talajerózió és a talaj kimerülésének megelőzéséhez, a levegő és a víz szűréséhez, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítéséhez.
Módosítás 23
Rendeletre irányuló javaslat
23 preambulumbekezdés
(23)  A tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, hogy azok a gazdaságok szintjén működőképesek legyenek, valamint hogy biztosított legyen a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód. A szakpolitika fenntarthatóságát erősítő feltételességi szabályok összhangja érdekében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek ki kell terjedniük a környezetvédelemre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó főbb uniós jogszabályokra, amelyek nemzeti szintű végrehajtása pontosan meghatározott kötelezettségeket ró az egyéni mezőgazdasági termelőkre, ideértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv11 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv12, illetve a 91/676/EGK tanácsi irányelv13 alapján fennálló kötelezettségeket is. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez14 mellékelt együttes nyilatkozatában foglaltak nyomon követése érdekében a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv16 vonatkozó rendelkezései – jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekként – a feltételesség hatálya alá kerülnek, és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások jegyzéke ennek megfelelően módosul.
(23)  A tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, hogy azok a gazdaságok szintjén működőképesek legyenek, valamint hogy biztosított legyen a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód. A szakpolitika fenntarthatóságát erősítő feltételességi szabályok összhangja érdekében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek ki kell terjedniük a környezetvédelemre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó főbb uniós jogszabályokra, amelyek nemzeti szintű végrehajtása pontosan meghatározott kötelezettségeket ró az egyéni mezőgazdasági termelőkre, ideértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv11 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv12, illetve a 91/676/EGK tanácsi irányelv13 alapján fennálló kötelezettségeket is. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez14 mellékelt együttes nyilatkozatában foglaltak nyomon követése érdekében a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv15 (a víz-keretirányelv) és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv16 vonatkozó rendelkezései – jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekként – a feltételesség hatálya alá kerülnek, és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások jegyzéke ennek megfelelően módosul.
____________________
____________________
11. A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
11. A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
12. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).
13. A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
13. A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., 1991.12.31., 1. o.).
14. Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
14. Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 549. o.).
15. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
15. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).
16. Az Európai Parlament és a Tanács 2009/128/EK irányelve (2009. október 21.) a peszticidek fenntartható használatának elérését célzó közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 309., 2009.11.24., 71. o.).
Módosítás 24
Rendeletre irányuló javaslat
24 preambulumbekezdés
(24)  A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell létrehozniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak.
(24)  A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező, jó minőségű mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak. A tanácsadási szolgáltatásokkal és innovációs rendszerekkel kapcsolatos uniós kezdeményezéseknek lehetőség szerint a tagállami szinten már meglévő szolgáltatásokra és rendszerekre kell épülniük.
Módosítás 25
Rendeletre irányuló javaslat
26 preambulumbekezdés
(26)  Az uniós jogszabályokban elő kell írni, hogy a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben állapítsanak meg követelményeket azon minimális területnagyságra vonatkozóan, amely után termeléstől független kifizetés folyósítható. E követelmények megállapításakor szem előtt kell tartani annak szükségességét, hogy elkerülhető legyen a nagy számú kis összegű kifizetés kezeléséből eredő túlzott adminisztratív teher, továbbá, hogy a támogatások eredményesen járuljanak hozzá azon KAP-célkitűzések teljesítéséhez, amelyek tekintetében a támogatástól független közvetlen kifizetések folyósítására sor kerül. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás minimális szintje valamennyi valódi mezőgazdasági termelő számára garantálható legyen, és teljesüljön a Szerződés azon célkitűzése, amely szerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, éves, területalapú, termeléstől független kifizetést kell előirányozni „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás” elnevezésű beavatkozástípus keretében. A szóban forgó támogatás még célirányosabbá tétele érdekében a kifizetés összegei területcsoportonként, társadalmi-gazdasági és/vagy agronómiai feltételek alapján differenciálhatók. A mezőgazdasági termelők jövedelmét hátrányosan befolyásoló hatások elkerülése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják. Ebben az esetben a támogatási jogosultságok bármilyen további közelítés előtti értékének arányosnak kell lennie az 1307/2013/EU rendelet szerinti alaptámogatási rendszerek keretében meghatározott értékkel, figyelembe véve az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásokat is. A tagállamoknak emellett törekedniük kell vonatkozó értékeik további közelítésére abból a célból, hogy folytatódjon a múltbeli értékektől való fokozatos eltávolodás.
(26)  Az uniós jogszabályokban elő kell írni, hogy a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben állapítsanak meg követelményeket azon minimális területnagyságra vonatkozóan, amely után termeléstől független kifizetés folyósítható. E követelmények megállapításakor szem előtt kell tartani annak szükségességét, hogy elkerülhető legyen a nagy számú kis összegű kifizetés kezeléséből eredő túlzott adminisztratív teher, továbbá, hogy a támogatások eredményesen járuljanak hozzá azon KAP-célkitűzések teljesítéséhez, amelyek tekintetében a termeléstől független közvetlen kifizetések folyósítására sor kerül. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás minimális szintje valamennyi aktív mezőgazdasági termelő számára garantálható legyen, és teljesüljön a Szerződés azon célkitűzése, amely szerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, éves, területalapú, termeléstől független kifizetést kell előirányozni „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás” elnevezésű beavatkozástípus keretében. A szóban forgó támogatás még célirányosabbá tétele érdekében a kifizetés összegei területcsoportonként, társadalmi-gazdasági, környezeti és/vagy agronómiai feltételek alapján differenciálhatók. A mezőgazdasági termelők jövedelmét hátrányosan befolyásoló hatások elkerülése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják. Ebben az esetben a támogatási jogosultságok bármilyen további közelítés előtti értékének arányosnak kell lennie az 1307/2013/EU rendelet szerinti alaptámogatási rendszerek keretében meghatározott értékkel, figyelembe véve az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásokat is. A tagállamoknak emellett törekedniük kell vonatkozó értékeik közelítésére abból a célból, hogy 2026-ig teljes konvergencia valósuljon meg.
Módosítás 26
Rendeletre irányuló javaslat
26 a preambulumbekezdés (új)
(26a)   A KAP keretében nyújtott jövedelemtámogatás Európa-szerte jelentősen hozzájárul számos kisméretű és családi gazdaság stabilitásához és fenntarthatóságához, és a mezőgazdasági termelőkkel szembeni elvárások ugyan nőttek, a pénzbeli juttatások azonban nem. A KAP uniós költségvetésből való általános részesedése csökken, az ágazatban végbement piaci válságok és az aktív mezőgazdasági termelők csökkenő száma pedig továbbra is veszélyeztetik az ágazat túlélését. A családi gazdaságok modelljét a KAP általános célkitűzéseként és a tagállami stratégiai tervek révén védeni kell, és megfelelő hely biztosításával el kell ismerni e modell létfontosságú szerepét, amely hozzájárul a vidéki élet társadalmi szövetéhez, és sok vidéki lakos számára megélhetést biztosít. A családi gazdaságok hozzájárulnak a fenntartható élelmiszer-termeléshez, a természeti erőforrások megőrzéséhez, a diverzifikációs szükségletekhez és az élelmezésbiztonság biztosításához. A kis családi gazdaságok modelljét követő mezőgazdasági termelők lesznek azok, akik elsőként megérzik majd a globalizáció rendkívüli mértékű nyomását. Ha ilyen helyzet merülne fel, az a KAP célkitűzéseinek egyértelmű kudarca lenne, és aláásná a KAP jövőbeli támogatása mellett szóló érveket. A KAP-stratégiai terveknek ezért konkrét célkitűzéseik révén e gazdálkodási modell védelmének fenntartására kell törekedniük.
Módosítás 27
Rendeletre irányuló javaslat
28 preambulumbekezdés
(28)  A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy az egyéb közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek.
(28)  A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy a közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek. Az adminisztratív terhek további csökkentése érdekében azonban fel kell hatalmazni a tagállamokat, hogy bizonyos mezőgazdasági termelőket elsőre automatikusan az egyszerűsített rendszerbe vegyenek fel, biztosítva nekik a lehetőséget arra, hogy egy adott időszak elteltével ebből kilépjenek. Az arányosság elvének betartása érdekében a tagállamoknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az egyszerűsített rendszerben részt vevő mezőgazdasági kistermelők esetében csökkentett feltételességi ellenőrzést vezessenek be.
Módosítás 28 és 791
Rendeletre irányuló javaslat
30 a preambulumbekezdés (új)
(30a)   Az ökológiai gazdálkodás számos tagállamban fejlődik, és bizonyítottan közjavakat szolgáltat, ökoszisztéma-szolgáltatásokat és természeti erőforrásokat őriz meg, csökkenti az inputfelhasználást, vonzó a fiatal mezőgazdasági termelők és különösen a nők számára, munkahelyeket teremt, új üzleti modellekkel kísérletezik, társadalmi igényeket elégít ki és új élettel tölti meg a vidéki területeket. A biotermékek iránti kereslet növekedése azonban továbbra is meghaladja a termelés bővülésének ütemét. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy KAP-stratégiai terveik tartalmazzanak az ökológiai gazdálkodás alatt álló mezőgazdasági terület arányának növelésére vonatkozó célkitűzéseket annak érdekében, hogy ki lehessen elégíteni a biotermékek iránti növekvő keresletet, és hogy a teljes ökológiai ellátási lánc fejlődjön. A tagállamok az ökológiai gazdálkodásra történő átállást és annak fenntartását vagy vidékfejlesztési intézkedésekkel, vagy ökorendszerekkel, vagy e kettő kombinációjával támogathatják, és gondoskodniuk kell arról, hogy a kiutalt költségvetések arányban legyenek az ökológiai termelés elvárt növekedésével.
Módosítás 29 és 792
Rendeletre irányuló javaslat
31 preambulumbekezdés
(31)  A KAP-nak biztosítania kell, hogy a tagállamok a helyi szükségleteknek és a mezőgazdasági termelők tényleges körülményeinek figyelembevételével javítsák környezeti teljesítményüket. A tagállamoknak a KAP-stratégiai tervükben szereplő közvetlen kifizetések keretében önkéntes ökorendszereket kell létrehozniuk a mezőgazdasági termelők számára; e rendszereket teljes mértékben össze kell hangolni az egyéb releváns beavatkozásokkal. A tagállamoknak az ökorendszereket olyan támogatások formájában kell meghatározniuk, amelyek a közjavaknak a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával történő előállítására való ösztönzés és az ilyen javak előállításának ellentételezése céljából, illetve az említett gyakorlatok bevezetésére ítélhetők oda. Mindkét esetben a KAP környezeti és éghajlati teljesítményének javítására kell törekedniük, következésképpen túl kell mutatniuk a feltételesség rendszerében már előírt követelményeken. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ökorendszereket hoznak létre olyan mezőgazdasági gyakorlatok vonatkozásában, mint az állandó legelőkkel és a tájképi jellegzetességekkel való hatékonyabb gazdálkodás, valamint az ökológiai gazdálkodás. E rendszerek magukban foglalhatnak kezdő szintű programokat is, ami előfeltétele lehet az ambiciózusabb vidékfejlesztési kötelezettségvállalásoknak.
(31)  A KAP-nak biztosítania kell, hogy a tagállamok a helyi szükségleteknek és a mezőgazdasági termelők tényleges körülményeinek figyelembevételével javítsák környezeti teljesítményüket. A tagállamoknak a KAP-stratégiai tervükben szereplő közvetlen kifizetések keretében – az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok Bizottság által megállapított listája alapján – önkéntes ökorendszereket kell létrehozniuk a mezőgazdasági termelők számára; e rendszereket teljes mértékben össze kell hangolni az egyéb releváns beavatkozásokkal. A tagállamoknak az ökorendszereket olyan támogatások formájában kell meghatározniuk, amelyek célja a közjavaknak a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával történő biztosítására való ösztönzés és annak ellentételezése; e támogatásoknak a KAP környezeti és éghajlati teljesítményének javítását kell célozniuk, következésképpen túl kell mutatniuk a feltételesség rendszerében már előírt követelményeken. A tagállamoknak a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló forrásaik bizonyos százalékát el kell különíteniük az ökorendszerek számára. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy olyan ökorendszereket hoznak létre, amelyek támogatják a környezetvédelmi szempontból előnyös termelési modelleket – például a külterjes állattartást –, illetve előmozdítanak mindenfajta olyan mezőgazdasági gyakorlatot, mint például az állandó legelőkkel és tájképi jellegzetességekkel való hatékonyabb gazdálkodás, valamint környezetvédelmi tanúsítási rendszereket hoznak létre, mint például az ökológiai gazdálkodás, az integrált termelés és a talajvédő művelés. E rendszerek magukban foglalhatnak a vidékfejlesztési célú környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos kötelezettségvállalásoktól eltérő típusú intézkedéseket vagy hasonló jellegű, „kezdő szintű programnak” minősülő intézkedéseket is, ami előfeltétele lehet az ambiciózusabb vidékfejlesztési kötelezettségvállalásoknak.
Módosítás 30
Rendeletre irányuló javaslat
33 preambulumbekezdés
(33)   Gondoskodni kell róla, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás összhangban álljon az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ide tartoznak különösen az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás17 követelményei az olajos magvakra vonatkozó külön uniós bázisterületnek az EU összetételének megváltozása miatti módosításai nyomán alkalmazandó változatukban. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.
törölve
_________________
17 Az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött egyetértési megállapodás az olajos magvakról (HL L 147., 1993.6.18.).
Módosítás 31
Rendeletre irányuló javaslat
35 preambulumbekezdés
(35)  Szükség van olyan ágazati beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. A teljesítési modellel összhangban az ilyen ágazati beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimális követelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. A tagállamoknak meg kell indokolniuk az egyes beavatkozástípusoknak a KAP-stratégiai tervükben való szerepeltetését, és biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. Célszerű úgy rendelkezni, hogy az uniós szinten megállapítandó átfogó beavatkozástípusok alkalmazása kiterjedjen a zöldség- és gyümölcságazatra, a borágazatra, a méhészetre, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, a komlóágazatra és az egyéb olyan, a későbbiekben meghatározandó termékekre, amelyek esetében az ágazati programok létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP e rendeletben megjelölt általános és konkrét célkitűzéseinek vagy azok egy részének teljesítésére.
(35)  Szükség van olyan ágazati beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. A teljesítési modellel összhangban az ilyen ágazati beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimális követelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. A tagállamoknak meg kell indokolniuk az egyes beavatkozástípusoknak a KAP-stratégiai tervükben való szerepeltetését, és biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. Célszerű úgy rendelkezni, hogy az uniós szinten megállapítandó átfogó beavatkozástípusok alkalmazása kiterjedjen a zöldség- és gyümölcságazatra, a borágazatra, a méhészetre, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, a komlóágazatra és az egyéb olyan, a 39. cikkben meghatározott termékekre, amelyek esetében az ágazati programok létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP e rendeletben megjelölt általános és konkrét célkitűzéseinek vagy azok egy részének teljesítésére.
Módosítás 32
Rendeletre irányuló javaslat
35 a preambulumbekezdés (új)
(35a)   A biológiai sokféleség megőrzésében és az élelmiszer-termelésben játszott fontos szerepének elismeréseként a méhészeti ágazatnak szánt juttatások előreláthatóan növekedni fognak; ennek fényében indokolt az uniós társfinanszírozás felső határának növelése, illetve az ágazat fejlődését elősegítő, új támogatható tevékenységek bevezetése is.
Módosítás 33
Rendeletre irányuló javaslat
37 preambulumbekezdés
(37)  A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások alapelveinek meghatározása uniós szinten történik, különös tekintettel a kiválasztási kritériumok tagállamok általi alkalmazására vonatkozó alapkövetelményekre. Ugyanakkor a tagállamoknak tág mérlegelési jogkört kell kapniuk a szükségleteiknek megfelelő egyedi feltételek meghatározásához. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai magukban foglalják az azon környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, amelyeket a tagállamoknak – egyedi nemzeti, regionális vagy helyi szükségleteikkel összhangban – a területük egészén támogatniuk kell. Indokolt, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak azoknak a mezőgazdasági termelőknek és egyéb gazdálkodóknak, akik önkéntes alapon olyan gazdálkodási kötelezettségeket vállalnak, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához, ideértve a víz minőségével és mennyiségével, a levegő minőségével, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – köztük a Natura 2000 területekkel és a genetikai sokféleséggel – kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat is. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések keretében nyújtott támogatás helyi irányítású, integrált vagy együttműködésen alapuló megközelítések és eredményalapú beavatkozások formáját is öltheti.
(37)  A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások alapelveinek meghatározása uniós szinten történik, különös tekintettel a kiválasztási kritériumok tagállamok általi alkalmazására vonatkozó alapkövetelményekre. Ugyanakkor a tagállamoknak tág mérlegelési jogkört kell kapniuk a szükségleteiknek megfelelő egyedi feltételek meghatározásához. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai magukban foglalják az azon környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, amelyeket a tagállamoknak – egyedi nemzeti, regionális vagy helyi szükségleteikkel összhangban – a területük egészén támogatniuk kell. A tagállamoknak támogatást kell nyújtaniuk azoknak a mezőgazdasági termelőknek, termelők csoportjainak és egyéb gazdálkodóknak, akik önkéntes alapon olyan gazdálkodási kötelezettségeket vállalnak, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához, ideértve a víz minőségével és mennyiségével, a levegő minőségével, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – köztük a Natura 2000 területekkel, nagy természeti értéket képviselő területekkel és a genetikai sokféleséggel – kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat is. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések keretében nyújtott támogatás helyi irányítású, integrált, kollektív vagy együttműködésen alapuló megközelítések és eredményalapú beavatkozások formáját is öltheti.
Módosítás 729
Rendeletre irányuló javaslat
37 a preambulumbekezdés (új)
(37a)  Az uniós ökoszisztémák ellenálló képességének biztosítása és a biológiai sokféleség előmozdítása érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy támogatást nyújtsanak a fenntartható agrár-környezetvédelmi gyakorlatokhoz, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a genetikai erőforrások védelméhez és javításához, különösen a hagyományos nemesítési módszerek révén.
Módosítás 34, 749 és 856
Rendeletre irányuló javaslat
38 preambulumbekezdés
(38)  A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket foglalhatják magukban: az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatások; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgoztatnak e beavatkozástípus keretében. Ez a kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat. A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.
(38)  A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatásoknak magukban kell foglalniuk az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását szolgáló támogatásokat és magukban foglalhatnak az ökológiai gazdálkodásba bevont területekfenntartását szolgáló támogatásokat is; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást, az agroökológiát és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; a hagyományos mezőgazdasági tájak védelme, állatjólét és állategészségügy; a genetikai erőforrások és a biodiverzitás megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgozhatnak e beavatkozástípus keretében, és megerősíthetik a kifejezetten a méhészeti ágazatra irányuló agrár-környezetvédelmi intézkedéseket, amelyek az Unió egyes régióiban már léteznek, valamint további intézkedéseket dolgozhatnak ki. Ez a kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek, pénzügyi ösztönzők és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat. A tagállamoknak pénzügyi ösztönzőket is kell nyújtaniuk a kedvezményezetteknek. A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.
Módosítás 35 és 795
Rendeletre irányuló javaslat
39 preambulumbekezdés
(39)  Az erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtásához, és a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdőprogramjain vagy azokkal egyenértékű eszközökön kell alapulniuk, amelyeknek viszont a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről szóló rendeletből [LULUCF-rendelet] eredő és az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencián tett kötelezettségvállalásokra kell épülniük. A beavatkozásoknak az erdőgazdálkodási tervekre vagy azokkal egyenértékű eszközökre kell alapulniuk, és a következőket foglalhatják magukban: az erdőterületek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a földterületek erdősítését és az agrárerdészeti rendszerek létrehozását és megújítását is; az erdészeti erőforrások védelme, helyreállítása és minőségének javítása, figyelembe véve az alkalmazkodási igényeket is; az erdők védelmének és rezilienciájának biztosítását és fokozását szolgáló beruházások, valamint az erdei ökoszisztémákkal és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása; továbbá a megújuló energiák használatának és a biogazdaságnak a támogatására irányuló intézkedések és beruházások.
(39)  Az erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az agrárerdészeti rendszerek használatának kiszélesítéséhez és az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtásához, és a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdőprogramjain vagy azokkal egyenértékű eszközökön kell alapulniuk, amelyeknek viszont az (EU) 2018/841 európai parlamenti és tanácsi rendeletből1a származó, illetve az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencián tett kötelezettségvállalásokra kell épülniük. A beavatkozásoknak fenntartható erdőgazdálkodási tervekre vagy azokkal egyenértékű eszközökre kell alapulniuk, amelyek megvalósítják a légköri szén-dioxid hatékony megkötését és egyúttal növelik a biológiai sokféleséget, és amelyek a következőket foglalhatják magukban: az erdőterületek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a földterületek erdősítését, a tüzek megelőzését és az agrárerdészeti rendszerek létrehozását és megújítását is; az erdészeti erőforrások védelme, helyreállítása és minőségének javítása, figyelembe véve az alkalmazkodási igényeket is; az erdők védelmének és rezilienciájának biztosítását és fokozását szolgáló beruházások, valamint az erdei ökoszisztémákkal és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása; továbbá a megújuló energiák használatának és a biogazdaságnak a támogatására irányuló intézkedések és beruházások.
_____________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/841 rendelete (2018. május 30.) a földhasználathoz, a földhasználat-változtatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az 525/2013/EU rendelet és az 529/2013/EU határozat módosításáról (HL L 156., 2018.6.19., 1. o.).
Módosítás 36
Rendeletre irányuló javaslat
40 preambulumbekezdés
(40)  Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy ellentételezést biztosítson a kedvezményezettek számára a Natura 2000 irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő hátrányok tekintetében. Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.
(40)  Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken, köztük a hegyvidéki területeken és szigeti régiókban tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy ellentételezést biztosítson a kedvezményezettek számára a 92/43/EGK tanácsi irányelv1a által létrehozott Natura 2000 és a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő hátrányok tekintetében. Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt, ugyanakkor elegendő rugalmasságot kell lehetővé tenniük a stratégiai tervekben a különböző beavatkozások közötti kiegészítő jelleg hatékonyabb megteremtése érdekében. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai terveik általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.
____________________
A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
Módosítás 37
Rendeletre irányuló javaslat
41 preambulumbekezdés
(41)  A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő, mezőgazdasági üzemeken belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell. Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját.
(41)  A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő beruházások támogatása révén egyaránt törekedni kell, amelyek célja a mezőgazdasági üzemek rezilienciájának erősítése. Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági és erdőterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a meliorációhoz, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját.
Módosítás 38
Rendeletre irányuló javaslat
42 preambulumbekezdés
(42)  Tekintettel arra, hogy meg kell szüntetni az uniós mezőgazdaság beruházási hiányát, és javítani kell a kiemelt fontosságú csoportok, nevezetesen a magasabb kockázati profilú fiatal mezőgazdasági termelők és új belépők finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, elő kell mozdítani az InvestEU Alap garanciáinak és a támogatások és a finanszírozási eszközök kombinációjának igénybevételét. Mivel a finanszírozási eszközök alkalmazásában jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamokban a finanszírozáshoz való hozzáférés, a bankszektor fejlettsége, a kockázati tőke jelenléte, a közigazgatás működésének ismerete és a kedvezményezettek lehetséges köre tekintetében fennálló különbségek miatt, a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk a megfelelő célokat, a kedvezményezetteket, a preferenciális feltételeket és a támogathatósággal kapcsolatos egyéb lehetséges szabályokat.
(42)  Tekintettel arra, hogy meg kell szüntetni az uniós mezőgazdaság beruházási hiányát és javítani kell a kiemelt fontosságú csoportok, nevezetesen a magasabb kockázati profilú fiatal mezőgazdasági termelők és új belépők finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, ösztönözni kell a támogatások finanszírozási eszközökkel való ötvözését. Mivel a finanszírozási eszközök alkalmazásában jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamokban a finanszírozáshoz való hozzáférés, a bankszektor fejlettsége, a kockázati tőke jelenléte, a közigazgatás működésének ismerete és a kedvezményezettek lehetséges köre tekintetében fennálló különbségek miatt, a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk a megfelelő célokat, a kedvezményezetteket, a preferenciális feltételeket és a támogathatósággal kapcsolatos egyéb lehetséges szabályokat.
Módosítás 39
Rendeletre irányuló javaslat
43 preambulumbekezdés
(43)  A fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek a földterületekhez való hozzáférés, a magas árak és a hitelhez való hozzáférés kapcsán. Vállalkozásaikat nagyobb mértékben veszélyezteti az árak ingadozása (az inputok és a termények esetében is), és nagy szükségük van a vállalkozói és kockázatkezelési készségek tárgyában tartott képzésekre. Ezért alapvetően fontos, hogy folytatódjék az új vállalkozások és mezőgazdasági üzemek létesítésének támogatása. A tagállamoknak stratégiai megközelítést, valamint egyértelmű és koherens beavatkozásokat kell kidolgozniuk a generációs megújulás érdekében az e kérdéshez rendelt konkrét célkitűzéseknek megfelelően. E cél megvalósítása érdekében a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy KAP-stratégiai terveikben preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők által igénybe vehető finanszírozási eszközök tekintetében, és a szóban forgó stratégiai tervekben rendelkezniük kell a közvetlen kifizetések keretösszegének legalább 2 %-át kitevő összeg elkülönítéséről. A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a vidéki induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás maximális összegét, amely finanszírozási eszközökön keresztül vagy azokkal kombinálva is elérhető, indokolt felemelni 100 000 EUR-ra.
(43)  A fiatal mezőgazdasági termelők és az új mezőgazdasági termelők továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek a földterületekhez való hozzáférés, a magas árak és a hitelhez való hozzáférés kapcsán. Vállalkozásaikat nagyobb mértékben veszélyezteti az árak ingadozása (az inputok és a termények esetében is), és nagy szükségük van a vállalkozói, kockázatmegelőzési és vezetői készségek tárgyában tartott képzésekre. Ezért alapvetően fontos, hogy folytatódjék az új vállalkozások és mezőgazdasági üzemek létesítésének támogatása. A tagállamoknak stratégiai megközelítést, valamint egyértelmű és koherens beavatkozásokat kell kidolgozniuk a generációs megújulás érdekében az e kérdéshez rendelt konkrét célkitűzésnek megfelelően. E cél megvalósítása érdekében a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy KAP-stratégiai terveikben preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők által igénybe vehető finanszírozási eszközök tekintetében, és a szóban forgó stratégiai tervekben rendelkezniük kell az első pillérben a közvetlen kifizetések éves keretösszegének legalább 2%-át kitevő összeg elkülönítéséről. A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a vidéki induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás maximális összegét, amely finanszírozási eszközökön keresztül vagy azokkal kombinálva is elérhető, indokolt felemelni 100 000 EUR-ra.
Módosítás 40
Rendeletre irányuló javaslat
44 preambulumbekezdés
(44)  Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat, amelyeket az EMVA-ból kell finanszírozni. A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket.
(44)  Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat, amelyeket az EMVA-ból kell finanszírozni. A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket. A kockázatkezelési eszközöknek a mezőgazdasági termelők előtt álló kihívásokhoz – köztük az éghajlatváltozáshoz – való hozzáigazítása érdekében a KAP eszköztárának magában kell foglalnia a mezőgazdasági termelőknél az állat- és növénybetegségek leküzdése érdekében hozott intézkedések kapcsán felmerülő költségek és veszteségek, valamint a biogazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági termelőknél a felelősségükön kívül eső külső szennyezés miatt felmerülő veszteségek kompenzálását. Az EMVA által finanszírozott beavatkozások nemzeti kockázatkezelési rendszerekkel való összeegyeztethetőségét azonban biztosítani kell.
Módosítás 41 és 796
Rendeletre irányuló javaslat
45 preambulumbekezdés
(45)  A támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy legalább két jogalany együttműködést alakítson ki és folytasson a KAP célkitűzéseinek teljesítése céljából. A támogatás az ilyen együttműködés valamennyi szempontjához kapcsolódhat, például a következőkhöz: minőségrendszerek létrehozása; kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések; a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatása; kísérleti projektek; a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség operatív csoportjainak projektjei, helyi fejlesztési projektek, intelligens falvak, vásárlói klubbok és közös géphasználat céljából létrejövő termelői körök; mezőgazdasági társulások; erdőgazdálkodási tervek; hálózatok és klaszterek; szociális mezőgazdaság; közösségi támogatású mezőgazdaság; a LEADER hatálya alá tartozó fellépések; továbbá termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása, valamint az együttműködés egyéb olyan formáinak kialakítása, amelyek a KAP konkrét célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek bizonyulnak.
(45)  A támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy legalább két jogalany együttműködést alakítson ki és folytasson a KAP célkitűzéseinek teljesítése céljából. A támogatás az ilyen együttműködés valamennyi szempontjához kapcsolódhat, például a következőkhöz: minőségrendszerek létrehozása, tanúsítási költségei, népszerűsítése és fenntartása; kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések; a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatása; kísérleti projektek; a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség operatív csoportjainak projektjei, helyi fejlesztési projektek, intelligens falvak, vásárlói klubok és közös géphasználat céljából létrejövő termelői körök; mezőgazdasági társulások; erdőgazdálkodási tervek, ideértve az agrárerdészetet; hálózatok és klaszterek; szociális mezőgazdaság; közösségi támogatású mezőgazdaság; a LEADER hatálya alá tartozó fellépések; továbbá termelői csoportok és termelői szervezetek – többek között az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a alapján elismert termelői csoportok – létrehozása, valamint az együttműködés egyéb olyan formáinak kialakítása, amelyek a KAP konkrét célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek bizonyulnak. A generációs megújulás előmozdításának egyik módjaként mérlegelni kell külön támogatás nyújtását azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a törvényben előírt nyugdíjkorhatár elérése előtt abba kívánják hagyni a gazdálkodást, és egy együttműködő fiatalabb mezőgazdasági termelőnek kívánják átadni gazdaságukat.
__________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).
Módosítás 42
Rendeletre irányuló javaslat
47 preambulumbekezdés
(47)  Az EMGA-nak továbbra is a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló és az ágazati beavatkozástípusokat kell finanszíroznia, míg a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások költségeit ezentúl is az EMVA-ból kell fedezni, az e rendeletben foglaltak szerint. A KAP pénzgazdálkodásának szabályait a két alapra és az általuk támogatott tevékenységekre vonatkozóan külön-külön kell rögzíteni, figyelembe véve, hogy az új teljesítési modell nagyobb mértékű rugalmasságot és szubszidiaritást biztosít a tagállamoknak célkitűzéseik teljesítéséhez. Az e rendeletben előírt beavatkozástípusokat a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.
(47)  Az EMGA-nak továbbra is a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló és az ágazati beavatkozástípusokat kell finanszíroznia, míg a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások költségeit ezentúl is az EMVA-ból kell fedezni, az e rendeletben foglaltak szerint. A KAP pénzgazdálkodásának szabályait a két alapra és az általuk támogatott tevékenységekre vonatkozóan külön-külön kell rögzíteni, figyelembe véve, hogy az új teljesítési modell nagyobb mértékű rugalmasságot és szubszidiaritást biztosít a tagállamoknak célkitűzéseik teljesítéséhez. Az e rendeletben előírt beavatkozástípusokat a 2022. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.
Módosítás 43
Rendeletre irányuló javaslat
48 preambulumbekezdés
(48)  A közvetlen kifizetésekhez a KAP-stratégia terv alapján nyújtott támogatások az e rendeletben rögzítendő nemzeti előirányzatokon belül ítélhetők oda. E nemzeti előirányzatoknak tükrözniük kell azt a folyamatos változást, amelynek eredményeként azon tagállamok esetében, amelyek hektáronkénti támogatási szintje a legalacsonyabb, az előirányzatokat fokozatosan növelni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség 50 %-kal csökkenjen. A kifizetéscsökkentési mechanizmus és az annak eredményeként elérhetővé váló összeg figyelembevétele érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok KAP-stratégiai tervében szereplő indikatív pénzügyi előirányzatok teljes éves összege meghaladja a nemzeti előirányzatot.
(48)  Az EMGA nem támogathat olyan tevékenységeket, amelyek káros hatással vannak a környezetre, vagy nem egyeztethetők össze az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel a fenntartható mezőgazdálkodási elvekkel összhangban. A közvetlen kifizetésekhez a KAP-stratégiai tervek alapján nyújtott támogatások az e rendeletben rögzítendő nemzeti előirányzatokon belül ítélhetők oda. E nemzeti előirányzatoknak tükrözniük kell azt a folyamatos változást, amelynek eredményeként azon tagállamok esetében, amelyek hektáronkénti támogatási szintje a legalacsonyabb, az előirányzatokat fokozatosan növelni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90%-a közötti különbség 50%-kal csökkenjen. A kifizetéscsökkentési mechanizmus és az annak eredményeként felszabaduló összeg tagállami felhasználásának figyelembevétele érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok KAP-stratégiai tervében szereplő indikatív pénzügyi előirányzatok teljes éves összege meghaladja a nemzeti előirányzatot.
Módosítás 44
Rendeletre irányuló javaslat
49 preambulumbekezdés
(49)  Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében egységes, a tagállami közkiadásokhoz viszonyított hozzájárulási arányt kell megállapítani az EMVA-ból nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Sajátos jelentőségük vagy jellegük figyelembevétele érdekében egyes művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási arányokat kell megállapítani. A fejlettségi szintből, a távoli fekvésből és az elszigeteltségből fakadó sajátos hátrányok enyhítése érdekében indokolt az EMVA-ból biztosított hozzájárulás arányát megfelelő szinten megállapítani a kevésbé fejlett régiók, az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében.
(49)  Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében meg kell állapítani egy, a tagállami közkiadásokhoz viszonyított általános hozzájárulási arányt az EMVA-ból nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Sajátos jelentőségük vagy jellegük figyelembevétele érdekében egyes művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási arányokat kell megállapítani. Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigetek fejlettségi szintjéből, távoli fekvéséből és elszigeteltségéből fakadó sajátos hátrányok enyhítése érdekében magasabb EMVA-hozzájárulást kell megállapítani ezen régiók esetében.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 229/2013/EU rendelete (2013. március 13.) egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról és az 1405/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 78., 2013.3.20., 41. o.).
Módosítás 45
Rendeletre irányuló javaslat
49 a preambulumbekezdés (új)
(49a)  A régiók és térségek uniós szintű kategorizálásához objektív kritériumokat kell meghatározni az EMVA-ból nyújtott támogatások tekintetében. Ebből a célból indokolt, hogy a régiók és térségek uniós szinten történő meghatározása a régiók közös osztályozási rendszerén alapuljon, amelyet az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet1a állapított meg. A megfelelő – különösen a lemaradó régiók felzárkóztatására és a tagállamokon belüli régióközi egyenlőtlenségek kezelésére irányuló – támogatás biztosítása érdekében a legfrissebb osztályozásokat és adatokat kell felhasználni.
_________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
Módosítás 46 és 797
Rendeletre irányuló javaslat
50 preambulumbekezdés
(50)  Elő kell írni, hogy ne lehessen támogatást nyújtani az EMVA-ból olyan beruházásokhoz, amelyek károsak lennének a környezetre nézve. Ezért e rendeletnek tartalmaznia kell egy sor kizárási szabályt, valamint biztosítania kell annak lehetőségét, hogy további, a szóban forgó célt szolgáló garanciák kerüljenek meghatározásra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. Gondoskodni kell különösen arról, hogy az EMVA-ból ne lehessen finanszírozni olyan öntözési beruházásokat, amelyek nem járulnak hozzá az érintett víztest vagy víztestek jó állapotának eléréséhez vagy megőrzéséhez, sem olyan erdőtelepítési beruházásokat, amelyek nincsenek összhangban a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően meghatározott éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel.
(50)  Az EMVA-nak kiemelt támogatást kell nyújtania a gazdasági és környezeti hasznokat egyaránt termelő beruházásoknak, ugyanakkor nem szabad támogatnia az olyan beruházásokat, amelyek károsak lennének a környezetre nézve, vagy amelyek nincsenek összhangban az éghajlati, környezetvédelmi, állatjóléti és a biológiai sokféleségre vonatkozó célkitűzésekkel. Azokat a beruházásokat kell hangsúlyozni, amelyek gazdasági és környezeti előnyökkel is járnak. Ezért e rendeletnek tartalmaznia kell egy sor pontosabban meghatározott kizárási szabályt, valamint biztosítania kell annak lehetőségét, hogy további, a szóban forgó célt szolgáló garanciák kerüljenek meghatározásra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. Gondoskodni kell különösen arról, hogy az EMVA-ból ne lehessen finanszírozni olyan erdőtelepítési beruházásokat, amelyek nincsenek összhangban a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően meghatározott éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel. Az EMVA továbbá nem fedezhet olyan öntözési beruházásokat, amelyek nem járulnak hozzá az érintett víztest vagy víztestek jó állapotának eléréséhez vagy megőrzéséhez. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a hatóságok minden erdőtelepítési és újraerdősítési tevékenység során aktívan fellépjenek az ökológiai szempontokat és az erdőtüzek kezelését illetően, és erősítsék meg a puha megelőző intézkedések és a földhasználat szerepét.
Módosítás 47
Rendeletre irányuló javaslat
51 a preambulumbekezdés (új)
(51a)   Annak érdekében, hogy az Unió függetlenné válhasson a fehérjenövény-behozataltól, a KAP arra törekszik, hogy a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel1a (megújulóenergia-irányelv) összhangban ösztönözze a fehérjenövények olajos melléktermékeiből származó bio-tüzelőanyagok felhasználását.
____________
1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK irányelve (2009. április 23.) a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről (HL L 140., 2009.6.5., 16. o.).
Módosítás 858
Rendeletre irányuló javaslat
51 b preambulumbekezdés (új)
(51b)   Az EMGA és az EMVA keretében nem nyújtható támogatás azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek tevékenysége bikaviadalokra szánt bikák tenyésztését is magában foglalja. Az ilyen jellegű finanszírozás egyértelműen sérti a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezményt.
Módosítás 798
Rendeletre irányuló javaslat
52 preambulumbekezdés
(52)  E program – kifejezésre juttatva annak fontosságát, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban fellépjen az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben – továbbra is hozzá fog járulni az éghajlat-politikai szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az EU költségvetési kiadásainak 25 %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését szolgálja. A KAP keretében végrehajtandó fellépések a tervek szerint a KAP pénzügyi keretének 40 %-ával járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez. A releváns fellépések meghatározására a program kidolgozása és végrehajtása folyamán kerül sor, majd e fellépéseket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni.
(52)  E program – kifejezésre juttatva annak fontosságát, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban fellépjen az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben – továbbra is hozzá fog járulni az éghajlat-politikai szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez és a környezeti szempontból káros támogatások fokozatos kivezetéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az EU költségvetési kiadásainak legalább 30 %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését szolgálja. A KAP keretében végrehajtandó fellépéseknek a KAP pénzügyi keretének legalább 40 %-ával kell hozzájárulniuk az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez. A releváns fellépések meghatározására a program kidolgozása és végrehajtása folyamán kerül sor, majd e fellépéseket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni.
Módosítás 48
Rendeletre irányuló javaslat
54 preambulumbekezdés
(54)  Az uniós hozzáadott érték növelése, a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése és a fenti általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne egymástól elszigetelten hozzák meg az e rendelet szerinti döntéseket, hanem a KAP-stratégiai tervben rögzítendő strukturált folyamat keretében. A KAP Unió-szerte megvalósítandó konkrét célkitűzéseit, a beavatkozások fő típusait, a teljesítménykeretet és az irányítási struktúrát uniós szintű, felülről építkező szabályozásban kell megállapítani. A feladatok ily módon történő felosztásának célja az, hogy teljes mértékben megfeleljenek egymásnak a befektetett pénzügyi források és az elért eredmények.
(54)  Az uniós hozzáadott érték növelése, a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése és a fenti általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne egymástól elszigetelten hozzák meg az e rendelet szerinti döntéseket, hanem a KAP-stratégiai tervben rögzítendő strukturált folyamat keretében. A KAP Unió-szerte megvalósítandó konkrét célkitűzéseit, a beavatkozások fő típusait, a teljesítménykeretet és az irányítási struktúrát uniós szintű, felülről építkező szabályozásban kell megállapítani. A feladatok ily módon történő felosztásának célja az, hogy teljes mértékben megfeleljenek egymásnak a befektetett pénzügyi források és az elért eredmények.
Módosítás 49
Rendeletre irányuló javaslat
55 preambulumbekezdés
(55)  A KAP-stratégiai tervek egyértelműen stratégiai jellegének biztosítása, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és különösen az uniós jogszabályokból vagy nemzetközi megállapodásokból eredő, egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz, az erdőkhöz, a biológiai sokféleséghez és a vízhez kapcsolódó, rögzített hosszú távú nemzeti célokkal való összekapcsolás előmozdítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy tagállamonként egyetlen ilyen stratégiai terv kerüljön kidolgozásra.
(55)  A KAP-stratégiai tervek egyértelműen stratégiai jellegének biztosítása, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és különösen az uniós jogszabályokból vagy nemzetközi megállapodásokból eredő, egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz, az erdőkhöz, a biológiai sokféleséghez és a vízhez kapcsolódó, rögzített hosszú távú nemzeti célokkal való összekapcsolás előmozdítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy tagállamonként egyetlen ilyen stratégiai terv kerüljön kidolgozásra. A tagállamok közigazgatási szerkezetének megfelelő figyelembevételével a stratégiai tervnek – adott esetben – regionális vidékfejlesztési intézkedéseket is tartalmaznia kell.
Módosítás 50
Rendeletre irányuló javaslat
55 a preambulumbekezdés (új)
(55a)   Elengedhetetlen, hogy a KAP-stratégiai tervek egyértelmű, egyszerű és félreérthetetlen kerettel rendelkezzenek a szakpolitikák nemzeti, regionális vagy helyi szintű túlszabályozásának elkerülése érdekében.
Módosítás 51
Rendeletre irányuló javaslat
55 b preambulumbekezdés (új)
(55b)   Az új teljesítési modell nem kérdőjelezheti meg a belső piac integritását vagy a KAP hagyományosan európai jellegét, amelynek olyan valódi közösségi szakpolitikának kell maradnia, amely uniós megközelítést és egyenlő versenyfeltételeket biztosít.
Módosítás 730
Rendeletre irányuló javaslat
55 c preambulumbekezdés (új)
(55c)  Az EUMSZ 208. cikkével összhangban az Unió és a tagállamok biztosítják, hogy a fejlesztési együttműködési célkitűzéseket valamennyi KAP-beavatkozásban figyelembe vegyék, és azok tiszteletben tartsák az élelemhez való jogot és a fejlődéshez való jogot. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a KAP stratégiai tervek a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben és a Párizsi Megállapodásban meghatározott célok, valamint az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek, az Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalásainak és az Európai Parlament és a Tanács által „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia alapján elfogadott alkalmazandó jogszabályoknak az időben történő teljesítéséhez.
Módosítás 52
Rendeletre irányuló javaslat
56 preambulumbekezdés
(56)  KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.
(56)  KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó reális célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, ugyanakkor biztonságot nyújtanak a végső kedvezményezettek számára, és egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében. Annak érdekében, hogy a célok tagállamok általi meghatározása és a beavatkozások megtervezése megfelelő legyen és maximalizálja a KAP célkitűzéseihez való hozzájárulást, biztosítva ugyanakkor a politika közös jellegét is, a KAP-stratégiai tervek stratégiáját a helyi körülmények előzetes elemzésére és a szükségleteknek a KAP célkitűzéseivel összefüggésben történő felmérésére kell alapozni. A KAP-stratégiai tervekkel kapcsolatos eljárások során biztosítani kell a mezőgazdasági termelők és azok szervezeteinek minden szakaszba történő bevonását.
Módosítás 53
Rendeletre irányuló javaslat
57 preambulumbekezdés
(57)  Annak érdekében, hogy a célok tagállamok általi meghatározása és a beavatkozások megtervezése megfelelő legyen és maximalizálja a KAP célkitűzéseihez való hozzájárulást, a KAP-stratégiai tervek stratégiáját a helyi körülmények előzetes elemzésére és a szükségleteknek a KAP célkitűzéseivel összefüggésben történő felmérésére kell alapozni.
(57)  Azt is fontos biztosítani továbbá, hogy a KAP-stratégiai tervek megfelelően tudják tükrözni a tagállamok feltételeinek, (mind belső, mind külső) struktúráinak és piaci helyzetének változásait, valamint hogy idővel igazíthatók legyenek ezekhez.
Módosítás 54
Rendeletre irányuló javaslat
58 preambulumbekezdés
(58)  A KAP-stratégiai terveknek – tekintve, hogy közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, ágazati beavatkozások és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusait egyaránt magukban kell foglalniuk – fokozniuk kell a KAP különféle eszközei közötti összhangot. Ezenkívül biztosítaniuk és igazolniuk kell, hogy a tagállamok által kiválasztott beavatkozások összhangban vannak az uniós prioritásokkal és célkitűzésekkel, és megfelelnek azoknak. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tervek tartalmazzanak egy, a KAP konkrét célkitűzései köré szerveződő, eredményorientált beavatkozási stratégiát, beleértve az említett célkitűzésekhez kapcsolódó, számszerűsített célokat is. Az éves alapon történő nyomon követés lehetővé tétele érdekében helyénvaló előírni, hogy e céloknak eredménymutatókon kell alapulniuk.
(58)  A KAP-stratégiai terveknek – tekintve, hogy közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, ágazati beavatkozások és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusait egyaránt magukban kell foglalniuk – fokozniuk kell a KAP különféle eszközei közötti összhangot. Ezenkívül biztosítaniuk és igazolniuk kell, hogy a tagállamok által kiválasztott beavatkozások összhangban vannak az uniós prioritásokkal és célkitűzésekkel, és megfelelnek azoknak. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tervek tartalmazzanak egy, a KAP konkrét célkitűzései köré szerveződő, eredményorientált beavatkozási stratégiát, beleértve az említett célkitűzésekhez kapcsolódó, számszerűsített célokat is. A nyomon követés lehetővé tétele érdekében helyénvaló előírni, hogy e céloknak eredménymutatókon kell alapulniuk.
Módosítás 800
Rendeletre irányuló javaslat
58 a preambulumbekezdés (új)
(58a)   Az elérhető információk mennyisége és minősége tekintetében jelentős eltérések vannak az e rendelet 6. cikkében meghatározott konkrét célkitűzések nyomon követésére szolgáló jelenlegi tudásalap terén. Néhány konkrét célkitűzés, különösen a biológiai sokféleség nyomon követése tekintetében a jelenlegi tudásalap gyenge, vagy nem alkalmazkodik megfelelően ahhoz a célhoz, hogy megbízható hatásmutatókat kell kialakítani, például a beporzókra és a növényfajták biológiai sokféleségére. A 6. cikkben, illetve az I. mellékletben az Unió egészére meghatározott konkrét célkitűzéseknek és mutatóknak közös vagy összehasonlítható tudásalapon és módszertanon kell alapulniuk valamennyi tagállamban. A Bizottságnak azonosítania kell azokat a területeket, ahol tudásbeli hiányosságok vannak, illetve ahol a tudásalapot nem igazították hozzá megfelelően a KAP hatásának nyomon követéséhez. A Bizottságnak fel kell használnia az uniós költségvetést arra, hogy közös választ adjon a tudással és a nyomon követéssel kapcsolatos akadályokra a 6. cikkben említett összes konkrét célkitűzés és mutató tekintetében. Jelentést kell készítenie erről a kérdésről, megállapításait pedig nyilvánosságra kell hoznia.
Módosítás 801
Rendeletre irányuló javaslat
59 preambulumbekezdés
(59)  A stratégiának ki kell emelnie továbbá a KAP eszközeinek egymást és az egyéb uniós szakpolitikákat kiegészítő jellegét. A KAP-stratégiai terveknek adott esetben figyelembe kell venniük különösen a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai jogszabályokat, és az e jogszabályok nyomán született nemzeti terveket a jelenlegi helyzet elemzésének (GYELV elemzés) keretében ismertetni kell. Célszerű felsorolni azokat a jogalkotási eszközöket, amelyekre a KAP-stratégiai tervben kifejezetten hivatkozni kell.
(59)  A stratégiának ki kell emelnie továbbá a KAP eszközeinek egymást és az egyéb uniós szakpolitikákat, köztük a kohéziós politikát kiegészítő jellegét. A KAP-stratégiai terveknek figyelembe kell venniük különösen a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai jogszabályokat, az Uniónak a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciára vonatkozó kötelezettségvállalásait, és az e jogszabályok nyomán született nemzeti terveket a jelenlegi helyzet elemzésének (GYELV elemzés) keretében ismertetni kell. Célszerű felsorolni azokat a jogalkotási eszközöket, amelyekre a KAP-stratégiai tervben kifejezetten hivatkozni kell.
Módosítás 55
Rendeletre irányuló javaslat
59 a preambulumbekezdés (új)
(59a)   Mivel a jövedelemtámogatási rendszer fontos szerepet játszik a mezőgazdasági üzemek gazdasági életképességének garantálásában, célszerű figyelembe venni azokat a társadalmi hatásokat, amelyeket a KAP a vidéki térségekben való munkahelyteremtésre gyakorol. A tagállamoknak ezért a stratégiai tervük kidolgozása során figyelembe kell venniük a foglalkoztatási hatást is, amelyet egy létesítmény kifejt egy bizonyos területen. A vonatkozó szakpolitikai eszközök tervezése és végrehajtása során kiemelten kell kezelni azokat az intézkedéseket és tevékenységeket, amelyek több munkahelyet teremtenek.
Módosítás 56
Rendeletre irányuló javaslat
60 preambulumbekezdés
(60)  Tekintve, hogy a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy a KAP-stratégiai terv végrehajtásának egy részét nemzeti keretszabályozás alapján regionális szintre delegálják-e, a nemzeti szintű kihívások kezelése céljából a régiók között folytatandó koordináció megkönnyítése érdekében helyénvaló előírni, hogy a KAP-stratégiai tervek mutassák be a nemzeti és a regionális beavatkozások egymáshoz való viszonyát.
(60)  Tekintve, hogy a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy a KAP-stratégiai terv kidolgozásának és végrehajtásának egy részét a nemzeti keretszabályozásnak megfelelően, vidékfejlesztési beavatkozási programok révén regionális szintre delegálják-e, a nemzeti szintű kihívások kezelése során a régiók között folytatandó koordináció megkönnyítése érdekében helyénvaló előírni, hogy a KAP-stratégiai tervek mutassák be a nemzeti és a regionális beavatkozások egymáshoz való viszonyát.
Módosítás 802
Rendeletre irányuló javaslat
68 a preambulumbekezdés (új)
(68a)   A víz elengedhetetlen termelési tényező a mezőgazdaság számára. A vízgazdálkodás ezért alapvető kérdés, és jobb vízgazdálkodási formákra van szükség. Emellett az éghajlatváltozás jelentős hatást gyakorol a vízforrásokra, és gyakoribb és intenzívebb aszályos időszakokkal, valamint heves esőzésekkel jár együtt. Az egyik kézenfekvő megoldás a víz eltárolása az őszi és téli időszakokban. Emellett a víztestek hozzájárulnak a gazdag biodiverzitásnak kedvező környezet megteremtéséhez. Lehetővé teszik az élő talajok megőrzését és a folyókban az elégséges vízáramlást, ösztönözve ezzel a vízi élővilágot.
Módosítás 57
Rendeletre irányuló javaslat
69 preambulumbekezdés
(69)  Minden egyes KAP-stratégiai terv esetében ki kell jelölni egy irányító hatóságot, amely felelős a terv irányításáért és végrehajtásáért. A hatóság feladatait meg kell határozni e rendeletben. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóság – az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősségének fenntartása mellett – átruházza feladatai egy részét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a KAP-stratégiai tervek irányítása és végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei az [(EU, Euratom) X] európai parlamenti rendeletnek [az új költségvetési rendelet] és az (EU) X európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [az új horizontális rendelet] megfelelően védelemben részesüljenek.
(69)  Minden egyes KAP-stratégiai terv esetében ki kell jelölni egy irányító hatóságot, amely felelős a terv irányításáért és végrehajtásáért. Ugyanakkor a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó elemek regionális kezelése esetén a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy regionális irányító hatóságokat hozzanak létre. Ezek feladatait meg kell határozni e rendeletben. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóságok az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősségük fenntartása mellett átruházzák feladataik egy részét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a KAP-stratégiai tervek irányítása és végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei az [(EU, Euratom) X] európai parlamenti rendeletnek [az új költségvetési rendelet] és az (EU) X európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [az új horizontális rendelet] megfelelően védelemben részesüljenek.
Módosítás 58
Rendeletre irányuló javaslat
70 preambulumbekezdés
(70)  A megosztott irányítás elvével összhangban a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottságok segítik a KAP végrehajtásában. A rendszer és a tagállamok helyzetének egyszerűsítése érdekében e rendelet végrehajtásához csak egy monitoringbizottság létrehozására kerül sor a 2014–2020-as programozási időszakban felállított Vidékfejlesztési Bizottság és az ugyanabban az időszakban létrehozott, közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság összevonásával. Az irányító hatóság és a monitoringbizottság közös feladata, hogy támogassák a tagállamokat a KAP-stratégiai terv végrehajtásában. A Bizottság munkáját segítenie kell a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak is az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően.
(70)  A megosztott irányítás elvével összhangban a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottságok segítik a KAP végrehajtásában. A rendszer és a tagállamok helyzetének egyszerűsítése érdekében e rendelet végrehajtásához csak egy monitoringbizottság létrehozására kerül sor a 2014–2020-as programozási időszakban felállított Vidékfejlesztési Bizottság és az ugyanabban az időszakban létrehozott, közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság összevonásával. Az irányító hatóság és a monitoringbizottság közös feladata, hogy támogassák a tagállamokat a KAP-stratégiai terv végrehajtásában. Ugyanakkor a vidékfejlesztési politikához kapcsolódó elemek regionális kezelése esetén a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy regionális monitoringbizottságokat hozzanak létre. A Bizottság munkáját segítenie kell a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak is az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően.
Módosítás 59
Rendeletre irányuló javaslat
71 preambulumbekezdés
(71)  Az EMVA-nak a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtás révén támogatnia kell [a horizontális rendelet 7. cikkében] említett feladatok ellátásával kapcsolatos fellépéseket. Ezenkívül a tagállamok kezdeményezésére technikai segítség nyújtható a KAP-stratégiai tervvel összefüggő támogatások eredményes igazgatásához és végrehajtásához szükséges feladatok ellátásához. A technikai segítségnyújtás mértékének tagállami kezdeményezésre történő emelésére csak Málta esetében van lehetőség.
(71)  Az EMVA-nak a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtás révén támogatnia kell [a horizontális rendelet 7. cikkében] említett feladatok ellátásával kapcsolatos fellépéseket. Ezenkívül a tagállamok kezdeményezésére technikai segítség nyújtható a KAP-stratégiai tervvel összefüggő támogatások eredményes igazgatásához és végrehajtásához szükséges feladatok ellátásához. A technikai segítségnyújtás mértékének tagállami kezdeményezésre történő emelésére csak Luxemburg és Málta esetében van lehetőség.
Módosítás 60 és 803
Rendeletre irányuló javaslat
74 preambulumbekezdés
(74)  A teljesítési modellből fakadó eredményorientáltsághoz szilárd teljesítménykeretre van szükség, különösen mivel a KAP-stratégiai tervnek egyéb megosztott irányítású szakpolitikák általános célkitűzéseihez is hozzá kell járulnia. A teljesítményalapú szakpolitika megvalósításának részeként éves és többéves értékeléseket kell végrehajtani a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretben meghatározott, kiválasztott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján. E célból – korlátozott számban – célirányos mutatókat kell kiválasztani, oly módon, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen alkotni arról, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a kitűzött célok eléréséhez. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatók uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokat foglalhatnak magukban.
(74)  A teljesítési modellből fakadó eredményorientáltsághoz szilárd teljesítménykeretre van szükség, különösen mivel a KAP-stratégiai tervnek egyéb megosztott irányítású szakpolitikák általános célkitűzéseihez is hozzá kell járulnia. A teljesítményalapú szakpolitika megvalósításának részeként értékeléseket kell végrehajtani a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretben meghatározott, kiválasztott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján. E célból – korlátozott számban – célirányos mutatókat kell kiválasztani, oly módon, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen alkotni arról, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a kitűzött célok eléréséhez. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre, például a vízminőségre és a víz mennyiségére vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatóknak uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokat kell magukban foglalniuk.
Módosítás 61
Rendeletre irányuló javaslat
75 preambulumbekezdés
(75)  A teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó feladatok részeként a tagállamoknak nyomon kell követniük az elért haladást, és arról évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak. A tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodva a Bizottságnak jelentést kell tennie a konkrét célkitűzések teljesítése terén elért előrehaladásról a teljes programozási időszakra vonatkozóan, és e célra bázismutatókat kell használnia.
(75)  A teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó feladatok részeként a tagállamoknak nyomon kell követniük az elért haladást, és arról jelentést kell tenniük. A tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodva a Bizottságnak jelentést kell tennie a konkrét célkitűzések teljesítése terén elért előrehaladásról a teljes programozási időszakra vonatkozóan, és e célra bázismutatókat kell használnia.
Módosítás 62
Rendeletre irányuló javaslat
76 preambulumbekezdés
(76)  Megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy amennyiben a KAP-stratégiai terv végrehajtásának eredményei jelentős mértékben eltérnek a kitűzött céloktól, fel lehessen lépni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy a Bizottság cselekvési terv benyújtására szólíthassa fel a tagállamokat jelentős és indokolatlan alulteljesítés esetén. Ez az uniós finanszírozás felfüggesztéséhez, végeredményben pedig – amennyiben a tervezett eredmények nem valósulnak meg – csökkentéséhez vezethet. Ezenkívül az ösztönző mechanizmus részeként általános teljesítménybónusz kerül bevezetésre, amely a jó környezetvédelmi és éghajlati teljesítmény nyújtására való ösztönzés céljából ítélhető oda.
(76)  Megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy amennyiben a KAP-stratégiai terv végrehajtásának eredményei jelentős mértékben eltérnek a kitűzött céloktól, fel lehessen lépni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. A tagállamokat ezért jelentős és indokolatlan alulteljesítés esetén cselekvési terv benyújtására szólíthatják fel. Ez az uniós finanszírozás felfüggesztéséhez, végeredményben pedig – amennyiben a tervezett eredmények nem valósulnak meg – csökkentéséhez vezethet.
Módosítás 1144
Rendeletre irányuló javaslat
78 a preambulumbekezdés (új)
(78a)   A 106. cikkben leírt értékelést „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia számszerűsített célkitűzései alapján kell elvégezni.
Módosítás 63
Rendeletre irányuló javaslat
80 a preambulumbekezdés (új)
(80a)   A harmadik országokkal aláírt, a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó kereskedelmi megállapodásoknak olyan mechanizmusokat és védzáradékokat kell tartalmazniuk, amelyek egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak az uniós és nem uniós mezőgazdasági termelők között, valamint védik a fogyasztókat.
Módosítás 64
Rendeletre irányuló javaslat
81 preambulumbekezdés
(81)  Az e rendelet bármely rendelkezésének alkalmazása céljából gyűjtött személyes adatokat a szóban forgó célnak megfelelően kell feldolgozni. Ezenkívül anonimizálni és – nyomon követés vagy értékelés céljára történő feldolgozás esetén – összesíteni kell őket, továbbá gondoskodni kell a védelmükről az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19 és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek20 megfelelően. Az érintetteket tájékoztatni kell a személyes adataik feldolgozásáról és az adatvédelemmel kapcsolatos jogaikról.
(81)  Az e rendelet bármely rendelkezésének alkalmazása céljából gyűjtött személyes adatokat a szóban forgó célnak megfelelően kell feldolgozni. Ezenkívül anonimizálni és – nyomon követés vagy értékelés céljára történő feldolgozás esetén – összesíteni kell őket, továbbá gondoskodni kell a védelmükről az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek19 és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek20 megfelelően. Az érintetteket tájékoztatni kell a személyes adataik feldolgozásáról és az adatvédelemmel kapcsolatos jogaikról.
_________________
_________________
19 Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).
19 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
20 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
20 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
Módosítás 65
Rendeletre irányuló javaslat
83 preambulumbekezdés
(83)  A jogbiztonság garantálása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok zökkenőmentes, egységes és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok; a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra és egyes kapcsolódó elemekre a támogathatósági feltételekkel összefüggésben alkalmazandó szabályok; a támogatási jogosultságok bejelentésének tartalmára vonatkozó szabályok és a támogatási jogosultságok aktiválásával kapcsolatos követelmények; az ökorendszerekre vonatkozó további szabályok; intézkedések annak elkerülésére, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit az adott ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse, ideértve az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen támogatás kifizetése 2027-ig azon termelési egységek alapján folytatódhasson, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották; a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek, valamint a szóban forgó támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket megállapító szabályok.
(83)  A jogbiztonság garantálása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok zökkenőmentes, egységes és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok; a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra és egyes kapcsolódó elemekre a támogathatósági feltételekkel összefüggésben alkalmazandó szabályok; az egyenértékű intézkedések meghatározására szolgáló kritériumok, valamint a nemzeti vagy regionális tanúsítási rendszerekre alkalmazandó megfelelő követelmények megállapítása; az éghajlat, a környezet és az állatjólét szempontjából kedvező hatású mezőgazdasági gyakorlatok példáit tartalmazó jegyzék összeállítása; intézkedések annak elkerülésére, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit az adott ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse, ideértve az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen támogatás kifizetése 2027-ig azon termelési egységek alapján folytatódhasson, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották; a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek, valamint a szóban forgó támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket megállapító szabályok.
Módosítás 66
Rendeletre irányuló javaslat
84 preambulumbekezdés
(84)  Annak érdekében, hogy az ágazati beavatkozástípusok hozzájáruljanak a KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez és megerősítsék a KAP egyéb eszközeivel létrejött szinergiákat, valamint hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen vagy tisztességtelen verseny, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok és az azokra a helyzetekre vonatkozó szabályok, amikor az elismert ágazatközi szervezet nem tesz eleget a szóban forgó, termelőkre vonatkozó kritériumoknak és kötelezettségeknek; az ágazati beavatkozástípusok megfelelő működésére, az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapjára – ezen belül a referencia-időszakokra és a forgalmazott termékek értékének kiszámítására –, valamint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintjére vonatkozó szabályok; a szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai; és a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, valamint az e kötelezettség alól annak érdekében biztosítható mentességek szabályai, hogy elkerülhetők legyenek a további adminisztratív terhek, továbbá a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok. Az uniós forrásoknak a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások céljára történő eredményes és hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a bejelentési kötelezettségre vonatkozó további követelmények és a szóban forgó beavatkozástípusok végrehajtásának költségeihez biztosítandó minimális uniós hozzájárulás tekintetében.
(84)  Annak érdekében, hogy az ágazati beavatkozástípusok hozzájáruljanak a KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez és megerősítsék a KAP egyéb eszközeivel létrejött szinergiákat, valamint hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen vagy tisztességtelen verseny, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok és az azokra a helyzetekre vonatkozó szabályok, amikor az elismert ágazatközi szervezet nem tesz eleget a szóban forgó, termelőkre vonatkozó kritériumoknak és kötelezettségeknek; az ágazati beavatkozástípusok megfelelő működésére, az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapjára – ezen belül a referencia-időszakokra és a forgalmazott termékek értékének kiszámítására –, valamint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintjére vonatkozó szabályok; a szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai; a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, az e kötelezettség alól a járulékos adminisztratív terhek elkerülése érdekében biztosítható mentességek szabályai, a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok, valamint a teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó szabályok. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a feltételességi szabályoktól való ideiglenes eltérésre vonatkozóan olyan, rendkívül kedvezőtlen körülmények esetén, mint például a katasztrófaesemények vagy járványok. A Bizottságot arra is fel kell hatalmazni, hogy a mezőgazdasági és környezetvédelmi gyakorlatok, valamint a nemzeti vagy regionális környezetvédelmi tanúsítási rendszerek tekintetében egyenértékű gyakorlatokat határozzon meg. Az uniós forrásoknak a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások céljára történő eredményes és hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a bejelentési kötelezettségre vonatkozó további követelmények és a szóban forgó beavatkozástípusok végrehajtásának költségeihez biztosítandó minimális uniós hozzájárulás tekintetében. A KAP-stratégiai tervek kidolgozása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el egy, a tagállamok és az illetékes regionális és helyi hatóságok, valamint más partnerek közötti partnerség megszervezésére vonatkozó magatartási kódex meghatározása céljából.
Módosítás 67
Rendeletre irányuló javaslat
85 preambulumbekezdés
(85)  Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot és azt, hogy a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások elérjék céljukat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos aktusokat fogadjon el a gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz, a beruházásokhoz és az együttműködéshez nyújtott támogatások tekintetében.
(85)  Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot és azt, hogy a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások elérjék céljukat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el az egyes beavatkozástípusok minimális és maximális támogatási összegeinek kiegészítése tekintetében.
Módosítás 68
Rendeletre irányuló javaslat
86 preambulumbekezdés
(86)  E rendelet egyes, nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami előirányzatok és a KAP-stratégiai terv tartalma tekintetében.
(86)  E rendelet egyes, nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami előirányzatok tekintetében.
Módosítás 69
Rendeletre irányuló javaslat
87 preambulumbekezdés
(87)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az olajos magvakra vonatkozó támogatáshoz kapcsolódó referenciaterületek meghatározása, a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó értesítések, a csökkentés kiszámításának módja arra az esetre, ha a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja a bázisterületet, a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás, a vidékfejlesztési célokat szolgáló beavatkozások különböző típusaira nyújtott uniós támogatások teljes összegének tagállamok szerinti éves bontása, a KAP-stratégiai tervbe belefoglalandó elemek bemutatására vonatkozó szabályok, a KAP-stratégiai tervek jóváhagyásának eljárásai és időkeretei, valamint a KAP-stratégiai tervek módosítása iránti kérelmek jóváhagyásával kapcsolatos szabályok, a KAP-stratégiai tervek által kínált lehetőségekhez kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények alkalmazására vonatkozó egységes feltételek, a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretre vonatkozó szabályok, az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályok, a Bizottság által elvégzendő teljesítményértékeléshez benyújtandó tagállami információkra vonatkozó szabályok, az adatigényekre és a potenciális adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályok, valamint a teljesítménybónuszok tagállamok számára történő kiosztását meghatározó következetes megközelítés biztosítására irányuló rendelkezések. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek22 megfelelően kell gyakorolni.
(87)  E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az olajos magvakra vonatkozó támogatáshoz kapcsolódó referenciaterületek meghatározása, a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó értesítések, a csökkentés kiszámításának módja arra az esetre, ha a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja a bázisterületet, a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás, a vidékfejlesztési célokat szolgáló beavatkozások különböző típusaira nyújtott uniós támogatások teljes összegének tagállamok szerinti éves bontása, a KAP-stratégiai tervek szabványos formája, a KAP-stratégiai tervek jóváhagyásának eljárásai és időkeretei, valamint a KAP-stratégiai tervek módosítása iránti kérelmek benyújtásával és jóváhagyásával kapcsolatos szabályok, a KAP-stratégiai tervek által kínált lehetőségekhez kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények alkalmazására vonatkozó egységes feltételek, az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályok. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek22 megfelelően kell gyakorolni.
_________________
_________________
22 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
22 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
Módosítás 70
Rendeletre irányuló javaslat
92 a preambulumbekezdés (új)
(92a)   Az Unió szigeti régiói sajátos nehézségekkel küzdenek a mezőgazdasági tevékenységek és a vidékfejlesztés területén. Ezekben a régiókban el kell végezni a KAP hatásvizsgálatát, és fel kell térképezni annak lehetőségét, hogy a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott intézkedéseket az Unió valamennyi szigeti régióra kiterjesszék.
Módosítás 71
Rendeletre irányuló javaslat
93 preambulumbekezdés
(93)  A jogbiztonság és a folytonosság biztosítása érdekében a Horvátországra vonatkozó, a közvetlen kifizetések és a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésére irányuló mechanizmussal kapcsolatos egyedi rendelkezéseket 2021. január 1-jéig továbbra is alkalmazni kell,
(93)  A jogbiztonság és a folytonosság biztosítása érdekében a Horvátországra vonatkozó, a közvetlen kifizetések és a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésére irányuló mechanizmussal kapcsolatos egyedi rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell. Horvátország 2022-ben a csatlakozási szerződés szerint meghatározott összegre jogosult, beleértve a horvátországi aknamentesített földterületekre elkülönített nemzeti tartalékhoz nyújtott kiegészítő keretösszeget is, és ezt a jogot a 2022-re szóló nemzeti keret kiszámításában is szerepeltetni kell.
Módosítás 72
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják, valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;
b)  azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják az egyenlő feltételek biztosítása révén, valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;
Módosítás 73
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a tagállamok által elkészítendő KAP-stratégiai tervek, amelyek a konkrét célkitűzésekkel és az azonosított szükségletekkel összhangban célokat jelölnek ki, beavatkozásokat határoznak meg és rendelkeznek a pénzügyi források elosztásáról
c)  a tagállamok által – és adott esetben a régióikkal együttműködve – elkészítendő KAP-stratégiai tervek, amelyek a konkrét célkitűzésekkel és az azonosított szükségletekkel, illetve a belső piaccal összhangban célokat jelölnek ki, beavatkozásokat határoznak meg és rendelkeznek a pénzügyi források elosztásáról;
Módosítás 74
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ez a rendelet a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott, a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra szóló KAP-stratégiai tervben szereplő beavatkozásokhoz az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott uniós támogatásokra alkalmazandó.
(2)  Ez a rendelet a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott, a 2022. január 1-jétől kezdődő időszakra szóló KAP-stratégiai tervben szereplő beavatkozásokhoz az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott uniós támogatásokra alkalmazandó.
Módosítás 75
Rendeletre irányuló javaslat
2 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az e rendelet alapján nyújtott, az EMVA-ból finanszírozott támogatásokra az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] európai parlamenti és tanácsi rendelet26 II. címének III. fejezete, III. címének II. fejezete, valamint 41. és 43. cikke és alkalmazandó.
(2)  Az európai strukturális és beruházási alapok és a KAP-stratégiai tervek közötti koherencia biztosítása céljából az e rendelet alapján nyújtott, az EMVA-ból finanszírozott támogatásokra az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] európai parlamenti és tanácsi rendelet26 II. címének III. fejezete, III. címének II. fejezete, valamint 41. és 43. cikke és alkalmazandó.
__________________
__________________
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […/…] rendelete [dátum] [teljes cím], (HL L ...).
26 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) […/…] rendelete [dátum] [teljes cím], (HL L ...).
Módosítás 76
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  „mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a vonatkozó tagállami fogalommeghatározás értelmében vett mezőgazdasági tevékenységet folytat;
a)  „mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a vonatkozó tagállami fogalommeghatározás értelmében vett, a helyes mezőgazdasági gyakorlattal összhangban lévő mezőgazdasági tevékenységet folytat;
Módosítás 77
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)   „közjavak”: olyan, a piacon meg nem fizetett áruk vagy szolgáltatások, amelyek környezetvédelmi és társadalmi eredményei meghaladják a környezetvédelmi, éghajlatügyi és állatjóléti jogszabályok által előírt kötelező szintet.
Módosítás 78
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
bb)   „európai közjavak”: olyan közjavak vagy -szolgáltatások, amelyek hatékonyan csak uniós szinten biztosíthatók olyan beavatkozások révén, amelyek célja a tagállamok közötti koordináció, valamint az uniós mezőgazdasági piacon az egyenlő feltételek biztosítása. Az európai közjavak közé tartozik különösen a vízvédelem, a biológiai sokféleség védelme, a talajtermékenység védelme, a beporzók védelme és az állatjólét;
Módosítás 79
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  „kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti joggal összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik gazdasági veszteségeket szenvedtek el;
e)  „kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagállam által a nemzeti joggal összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők kockázatokkal szembeni védelemben, gazdasági veszteség vagy jövedelemcsökkenés esetén pedig kompenzációs kifizetésben részesülnek;
Módosítás 80
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f pont – i alpont
i.  az érintett programok keretében kiválasztott projekt, szerződés, fellépés vagy projektcsoport;
i.  az érintett stratégiai terv keretében kiválasztott projekt, szerződés, fellépés vagy projektcsoport;
Módosítás 81
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – f pont – ii alpont
ii.  a finanszírozási eszközök összefüggésében egy program pénzügyi hozzájárulása valamely finanszírozási eszközhöz és az e finanszírozási eszköz által később a végső kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi támogatás;
ii.  a finanszírozási eszközök összefüggésében egy stratégiai terv hozzájárulása valamely finanszírozási eszközhöz és az e finanszírozási eszköz által később a végső kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi támogatás;
Módosítás 82
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – i alpont
i.  olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet vagy természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős;
i.  olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet vagy természetes személy, illetve természetes vagy jogi személyek egy csoportja, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős;
Módosítás 83
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – h pont – ii alpont
ii.  az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a szervezet, amelyik a támogatást kapja;
ii.  az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a jogalany, amely a támogatást kapja;
Módosítás 84
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  „cél”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatókra vonatkozóan előzetesen elfogadott, az időszak végére elérendő érték;
i)  „cél”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatók tekintetében előzetesen elfogadott, a KAP-stratégiai terv időszakának végére elérendő érték;
Módosítás 85
Rendeletre irányuló javaslat
3 cikk – 1 bekezdés – j pont
j)  „mérföldkő”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított mutatók tekintetében a KAP-stratégiai terv végrehajtásának időszaka alatt egy meghatározott időpontban elérendő közbenső cél.
j)  „mérföldkő”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatók tekintetében a KAP-stratégiai terv időszaka alatt egy meghatározott időpontig a tagállamok által – az időarányos előrehaladás biztosítása érdekében – elérendő közbenső cél.
Módosítás 86 és 1148 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben meghatározzák a mezőgazdasági tevékenység, a mezőgazdasági terület, a támogatható hektár, a valódi mezőgazdasági termelő és a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát:
(1)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben meghatározzák a mezőgazdasági tevékenység, a mezőgazdasági terület, a támogatható hektár, az aktív mezőgazdasági termelő, a fiatal mezőgazdasági termelő és az új mezőgazdasági termelő fogalmát:
Módosítás 866 és 1185
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre;
a)  a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket, valamint a vizenyős területek művelését is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre, többek között az agrárerdészetben;
Módosítás 87 és 1148 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – bevezető rész
b)  a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:
b)  a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket, valamint az agrárerdészeti rendszereket. A tájjellegnek a mezőgazdasági terület elemeihez kell tartoznia. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák”, az „állandó gyepterület” és az „agrárerdészeti rendszerek” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:
Módosítás 1148 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – i alpont
i.  „szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet28 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet29 39. cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének vagy az e rendelet 65. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet;
i.  „szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, akár termények és fák és/vagy cserjék együttese révén erdő-szántó agrárerdészeti rendszert képező formában is, továbbá beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet28 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet29 39. cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének vagy az e rendelet 65. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet
__________________
__________________
28 A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).
28 A Tanács 1257/1999/EK rendelete (1999. május 17.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.).
29 A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).
29 A Tanács 1698/2005/EK rendelete (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról (HL L 277., 2005.10.21., 1. o.).
Módosítás 1148 cp4
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – cím
ii.  „állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;
ii.  „állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat – beleértve a műanyaggal bélelt ültetőkben levőket is (ha a tagállam erről rendelkezik) – és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;
Módosítás 1148 cp5, 1148 cp6, 1148 cp7, 89 cp2 és 804 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – iii alpont
iii.  „állandó gyepterület és állandó legelő” (együttesen: „állandó gyepterület”): a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő, gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt földterület. Ide tartozhatnak az egyéb, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak otthont adó területek is;
iii.  „állandó gyepterület és állandó legelő” (a továbbiakban együttesen: „állandó gyepterület”): gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt, a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő földterület, illetve, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, olyan földterület, amelyet legalább öt éve nem szántottak fel; e földterület otthont adhat egyéb legeltetés céljára alkalmas fajoknak is, például cserjéknek és/vagy fáknak, továbbá, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, egyéb, takarmányként szolgáló fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak, feltéve hogy a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények túlsúlyban maradnak. Ha a tagállamok úgy döntenek, a zöldtakarmány fajának megváltoztatása is vetésforgó, amennyiben az új vetés az előző vetéstől eltérő fajkeverékből áll. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy állandó gyepterületnek tekintik:
i.  a legeltetésre alkalmas olyan földterületet, ahol a kialakult helyi gyakorlatoknak megfelelően a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken hagyományosan nincsenek túlsúlyban; és/vag
ii.  a legeltetésre alkalmas olyan földterületet, ahol a gyep és az egyéb egynyári takarmánynövények a legeltetési területeken nincsenek túlsúlyban vagy nem fordulnak elő, és amely otthont adhat cserjéknek és/vagy fáknak, valamint az állatok által fogyasztott egyéb erőforrásoknak (levelek, virágok, szárak, gyümölcsök).;
Módosítás 90 és 1148 cp8
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – -iii a alpont (új)
iiia.  „agrárerdészeti rendszerek”: olyan földhasználati rendszerek, amelyekben a gyakorlati mezőgazdasági termelés helyszínéül szolgáló földterületen fákat is nevelnek;
Módosítás 1148 cp9
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – b pont – -iii b alpont (új)
iiib.   „időszakos gyepterület”: szántóterületen (azaz vetésforgóban) legfeljebb öt éven, vagy szántás és újravetés esetében több mint öt éven át növesztett gyepek vagy egynyári fajok.
Módosítás 91 és 1148 cp10
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – bevezető rész
c)  a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beruházások típusainak alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az magában foglalja a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területét,
c)  a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az magában foglalja a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területét, ideértve a mobil vagy helyhez kötött ideiglenes technikai létesítményeket, különösen a belső mezőgazdasági utakat és vízelvezető csatornákat, valamint a silóbálákat és az elárasztással helyreállított, megművelt területeket:
Módosítás 1148 cp 11 és 1148 cp12
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – i alpont, ia (új) és ii
i.  amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, és amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll. Ha környezetvédelmi okokból az kellően indokolt, a támogatható hektárok magukban foglalhatnak bizonyos olyan területeket is, amelyeket csak minden második évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására.
i.  amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, és amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll. Ha környezetvédelmi, biológiai sokféleséggel vagy éghajlattal összefüggő okokból az kellően indokolt, a támogatható hektárok magukban foglalhatnak bizonyos olyan területeket is, amelyeket csak minden harmadik évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására;
ia.   amely, amennyiben a tagállamok úgy határoznak, otthont adhat tájképi jellegzetességeknek és elemeknek, többek között biotópoknak, például fáknak, cserjéknek, bozótfoltoknak és vizenyős területeknek is, feltéve, hogy azok az (EU).../... rendelet [horizontális rendelet] 63. cikkének (4) bekezdésében meghatározott egyes mezőgazdasági parcellák területének legfeljebb 1/3-át fedik le;
ii.  amely támogatásra jogosít e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, illetve az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében, és amely:
ii.   a mezőgazdasági üzem bármely olyan területét, amely támogatásra jogosít e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, illetve az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében, és amely:
–  a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtása következtében már nem felel meg a „támogatható hektár” vonatkozásában az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének a) pontjában megadott fogalommeghatározásnak;
–  nem minősül a tagállamok által az e pont i. és ia. alpontja alapján meghatározottak szerinti „támogatható hektárnak”;
—   a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtásának eredményeképpen:
—   az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó, környezetvédelmi és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzések megvalósításához hozzájáruló területalapú intézkedések eredményeképpen. Az ilyen területeket vizenyős területek művelésére lehet használni;
–  az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke vagy az 1305/2013/EU rendelet 22. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján erdősített terület, amelynek feltételei összhangban vannak az 1698/2005/EK rendelet 43. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkével vagy e rendelet 65. és 67. cikkével;
–  az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke vagy az 1305/2013/EU rendelet 22. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján erdősített terület, amelynek feltételei összhangban vannak az 1698/2005/EK rendelet 43. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkével vagy e rendelet 65. és 67. cikkével; a tagállamok megfelelő feltételeket határozhatnak meg azon magán- vagy nemzeti finanszírozásból folytatott erdőtelepítések beemelése céljából, amelyek hozzájárulnak a környezetvédelemmel, a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos egy vagy több konkrét célkitűzéshez.
–  az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke vagy e rendelet 65. cikke szerint pihentetett terület.
–  az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke vagy e rendelet 65. cikke szerint pihentetett terület.
Módosítás 93 és 1148 cp13
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – c pont – 2 albekezdés
A kendertermesztésre használt területek csak abban az esetben felelnek meg a támogatható hektárra vonatkozó meghatározásnak, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,%-ot;
A kendertermesztésre használt területek csak abban az esetben felelnek meg a támogatható hektárra vonatkozó meghatározásnak, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,3%-ot;
Módosítás 1148 cp14
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, amely biztosítja, hogy ne részesülhessenek támogatásban azok, akik esetében a mezőgazdasági tevékenység csupán elenyésző részét képezi gazdasági tevékenységük egészének, illetve akiknek elsődleges üzleti tevékenysége nem mezőgazdasági, ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket. A fogalommeghatározás alapján egyebek mellett a jövedelemteszttel, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításaival, a vállalat céljaival és/vagy nyilvántartásokban való szereplésével kapcsolatos szempontok figyelembevételével – megállapíthatónak kell lennie annak, hogy mely mezőgazdasági termelők nem minősülnek valódi mezőgazdasági termelőnek;
d)  az „aktív mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, amely biztosítja, hogy csak olyan természetes vagy jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportjai részesülhessenek támogatásban, akik a KAP-stratégiai terv célkitűzéseivel összhangban legalább minimális szintű r mezőgazdasági tevékenységet folytatnak és közjavakat nyújtanak, t ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket, különösen a részmunkaidős és a félig önellátó mezőgazdasági termelőket, valamint a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodást. A fogalommeghatározásnak mindenképpen meg kell őriznie az egyénileg vagy társulásban működtetett családi mezőgazdasági üzemekre épülő uniós modellt – tekintet nélkül ezek méretére –, és szükség esetén figyelembe veheti az EUMSZ 349. cikkében meghatározott regionális sajátosságokat. A tagállamok e fogalommeghatározásból kizárhatják – a mezőgazdasági termelők csoportjainak kivételével – a mezőgazdasági termékek nagy volumenű feldolgozását végző egyéneket vagy vállalkozásokat.
A fogalommeghatározás biztosítja, hogy nem részesülhetnek támogatásban olyan természetes vagy jogi személyek, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportjai, akik repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanvállalatokat, állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a felsorolást kiegészítik további hasonló, nem mezőgazdasági vállalkozásokkal vagy tevékenységekkel, illetve visszavonják az említett kiegészítéseket, és e fogalommeghatározásból kizárhatják a mezőgazdasági termékek nagyüzemi feldolgozását végző magánszemélyeket vagy társaságokat, a mezőgazdasági termelők ilyen feldolgozásban részt vevő csoportjainak kivételével.
Amennyiben a KAP-kifizetésekben részesülő mezőgazdasági üzem egy nagyobb, elsődlegesen nem mezőgazdasági jellegű struktúra része, ennek átláthatónak kell lennie.
A fogalommeghatározás megfogalmazása során a tagállamok:
i.  objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján alkalmaznak egy vagy több elemet, például a jövedelemtesztekkel, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításaival, a vállalat céljaival, a minimális mezőgazdasági tevékenység kritériumaival, a megfelelő tapasztalattal, képzéssel és/vagy készségekkel és/vagy mezőgazdasági tevékenységeik nyilvántartásokban való szereplésével kapcsolatos szempontokat;
ii.  nemzeti vagy regionális jellemzőik alapján meghatározzák a közvetlen kifizetések összegét, amely nem haladhatja meg az 5000 EUR-t, és amely szerint a legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet végző és közjavakat nyújtó mezőgazdasági termelőket minden esetben „aktív mezőgazdasági termelőnek” kell tekinteni.
Módosítás 95 és 1148 cp15
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – bevezető rész
e)  a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:
e)  a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az 40 éves felső korhatárt tartalmazzon, és magában foglalja a következőket:
Módosítás 96 és 1148 cp16
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – i alpont
i.  a felső korhatár, amely nem haladhatja meg a 40 évet;
törölve
Módosítás 97 és 1148 cp16
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – iii alpont
iii.  a megfelelő képzés és/vagy a szükséges készségek.
iii.  a megfelelő képzés és/vagy készségek.
Módosítás 98 és 1148 cp16
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e pont – 1a albekezdés (új)
A mezőgazdasági üzem vezetői pozíciójához szükséges feltételek teljesülésének vizsgálatakor a tagállamok figyelembe veszik a partnerségi megállapodások sajátosságait.
Módosítás 99 és 1148 cp16
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  az „új mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:
i.  azon feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a termelő a „mezőgazdasági üzem vezetőjének” minősüljön;
ii.  megfelelő képzettség és/vagy készségek;
iii.  40 év feletti életkor.
Az e meghatározás szerinti „új mezőgazdasági termelő” nem tekinthető az e) pontban meghatározott „fiatal mezőgazdasági termelőnek”.
Módosítás 100
Rendeletre irányuló javaslat
4 cikk – 2 bekezdés
(2)  A közegészség védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és a kenderfajtákkal kapcsolatban az (1) bekezdés c) pontjában említett tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályokkal egészítik ki e rendeletet.
(2)  A közegészség védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és a kenderfajtákkal kapcsolatban az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályokkal egészítik ki e rendeletet.
Módosítás 101 és 1149 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további előmozdítására és a következő általános célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk:
Az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzésekkel összefüggésben az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további előmozdítására és a következő, általános célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk a gazdasági, a környezetvédelmi és a szociális szférában:
Módosítás 102 és 1149 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;
a)  a hosszú távú élelmezésbiztonságot garantáló modern, versenyképes, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása a családi gazdaságokon alapuló modell megőrzésével;
Módosítás 1149 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez;
b)  a környezetvédelmi, a biológiai sokféleségre irányuló és az éghajlat-politikai fellépések támogatása és fejlesztése, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítése;
Módosítás 104 és 1149 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése.
c)  a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése a munkahelyek létrehozásához és fenntartásához való hozzájárulás érdekében a fennmaradást biztosító jövedelem mezőgazdasági termelők számára történő garantálása, a teljes mezőgazdasági népesség tisztességes életszínvonalának biztosítása és a vidék elnéptelenedésének leküzdése révén, különös hangsúlyt helyezve a ritkábban lakott és kevésbé fejlett régiókra és a kiegyensúlyozott területi fejlődésre.
Módosítás 105 és 1149 cp4
Rendeletre irányuló javaslat
5 cikk – 2 bekezdés
Az említett célkitűzéseket az ágazat korszerűsítésére irányuló, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításán keresztül megvalósítandó átfogó célkitűzés egészíti ki.
Az említett célkitűzéseket az ágazat korszerűsítésére irányuló, a mezőgazdasági termelők kutatásokhoz, képzésekhez, ismeretek megosztásához, és tudástranszfer-szolgáltatásokhoz való hozzáférésének, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításán keresztül megvalósítandó átfogó célkitűzés egészíti ki és kapcsolja össze.
Módosítás 106
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;
a)  a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és a mezőgazdasági ágazat rezilienciájának biztosítása Unió-szerte a hosszú távú élelmezésbiztonság és a mezőgazdasági sokszínűség fokozása céljából, biztonságos és jó minőségű élelmiszerek méltányos áron történő biztosítása mellett, a mezőgazdasági termelők számbeli csökkenésének visszafordítása és az Unióban zajló mezőgazdasági termelés gazdasági fenntarthatóságának biztosítása érdekében;
Módosítás 107
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;
b)  a piacorientáltság fokozása a helyi, nemzeti, uniós és nemzetközi piacokon, valamint a piac stabilizálása, a kockázat- és válságkezelés, továbbá a gazdaságok hosszú távú versenyképességének, illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának növelése, nagyobb hangsúlyt fektetve a minőségbeli megkülönböztetésre, a kutatásra, az innovációra, a technológiára, a tudástranszferre, az ismeretátadásra és a digitalizációra, továbbá elősegítve a mezőgazdasági termelők hozzáférését a körforgásos gazdasági dinamikához;
Módosítás 108
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;
c)  a mezőgazdasági termelők alkupozíciójának javítása az értékláncokban a társulási formák, termelői szervezetek és kollektív tárgyalások ösztönzése, valamint a rövid értékláncok támogatása és a piaci átláthatóság növelése révén;
Módosítás 1150 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;
d)  hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével, többek között a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazaton belül a szén-dioxid-elnyelők növelésével és a szénmegkötés- és tárolás fokozásával, valamint a fenntartható energia bevonásával, ugyanakkor a Párizsi Megállapodással összhangban biztosítva az élelmezésbiztonságot, a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdők védelmét;
Módosítás 110
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;
e)  a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása a vegyszerfüggőség csökkentésével annak érdekében, hogy a vonatkozó jogalkotási eszközökben előírt célok elérhetők legyenek, valamint azon gazdálkodási gyakorlatok és rendszerek jutalmazása érdekében, amelyek több környezetvédelmi előnyt nyújtanak, beleértve az elsivatagosodás megállítását;
Módosítás 1150 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;
f)  az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása és hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, többek között a hasznos növény- és állatfajok és a beporzó fajok védelme, a mezőgazdasági biodiverzitás, a természetvédelem és az agrárerdészet támogatása, valamint a nagyobb természetes ellenálló képesség eléréséhez való hozzájárulás, a talaj, a vizek, az élőhelyek és a tájak helyreállítása és megőrzése, továbbá a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek támogatása révén;
Módosítás 112 és 1150 cp4
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;
g)  a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal és új mezőgazdasági termelők számára és az ilyen termelők támogatása, valamint a nők mezőgazdasági ágazatban való részvételének előmozdítása, különösen a legalacsonyabb népességű, valamint a hátrányos természeti adottságú területeken; a képzések és a tapasztalatszerzés előmozdítása Unió-szerte, fenntartható vállalkozásfejlesztés és munkahelyteremtés a vidéki területeken;
Módosítás 1150 cp5
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;
h)  a társadalmi és területi kohézió előmozdítása a vidéki területeken, többek között a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházás, a társadalmi befogadás, a vidéki szegénység elleni küzdelem és a helyi fejlesztés előmozdítása révén, ideértve a vidéki közösségeknek biztosított kiváló minőségű helyi szolgáltatásokat, különös tekintettel a hátrányos természeti adottságú területekre; megfelelő élet-, munka- és gazdasági körülmények támogatása; a tevékenységek és jövedelmek diverzifikálása, ideértve az agroturizmust, a fenntartható biogazdaságot, a körforgásos gazdaságot, az erdők védelmét és a fenntartható erdőgazdálkodást, a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartása mellett; az esélyegyenlőség vidéki területeken történő előmozdítása konkrét támogatási intézkedések révén, valamint a nők mezőgazdaságban, kézművességben, turizmusban és helyi szolgáltatásokban végzett munkájának elismerése
Módosítás 1150 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 1 bekezdés – i pont
i.  az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén.
i.  az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel – köztük a biztonságos, tápláló, kiváló minőségű és fenntartható élelmiszerekkel, az alacsony erőforrás-igényű mezőgazdasági termeléssel, a biogazdálkodással, az élelmiszer-pazarlás csökkentésével, az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelemmel és az állatok egészségének jólétének javításával – kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, valamint a mezőgazdaság és a vidéki területek fontosságával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése, hozzájárulva ugyanakkor a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend végrehajtásához
Módosítás 115
Rendeletre irányuló javaslat
6 cikk – 2 bekezdés
(2)  A konkrét célkitűzések megvalósítása során a tagállamok gondoskodnak a KAP keretében biztosított támogatások egyszerűsítéséről és megfelelő teljesítményéről.
(2)  A konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében a tagállamok és a Bizottság gondoskodnak a KAP keretében biztosított támogatások megfelelő teljesítményéről és a végső kedvezményezettek számára történő egyszerűsítésről az adminisztratív terhek csökkentése révén, biztosítva ugyanakkor a kedvezményezettek közötti megkülönböztetésmentességet.
Módosítás 116
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzések teljesítését a kimenethez, az eredményhez és a hatáshoz kapcsolódó közös mutatók alapján kell értékelni. A közös mutatóknak magukban kell foglalniuk a következőket:
Az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzések teljesítését a kimenethez, az eredményhez és a hatáshoz kapcsolódó közös mutatók alapján kell értékelni, és annak hivatalos információforrásokon kell alapulnia. A közös mutatóknak magukban kell foglalniuk a következőket:
Módosítás 117
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  az érintett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervben megfogalmazott ugyanazon konkrét célkitűzések tekintetében számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához használt és a célok megvalósítása tekintetében elért haladást értékelő eredménymutatók. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó mutatók a XI. mellékletben felsorolt uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokra alkalmazhatók;
b)  az érintett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervben megfogalmazott ugyanazon konkrét célkitűzések tekintetében számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához használt és a célok megvalósítása tekintetében elért haladást értékelő eredménymutatók. A környezettel és az éghajlattal kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó mutatók a XI. mellékletben felsorolt uniós jogszabályokra visszavezethető kötelezettségvállalásokhoz hozzájáruló beavatkozásokra alkalmazhatók;
Módosítás 118
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai terv és a KAP összefüggésében alkalmazott hatásmutatók.
c)  az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervek összefüggésében alkalmazott hatásmutatók, a KAP hatókörén kívül eső tényezők figyelembevételével.
Módosítás 119
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)
A tagállamok részletesebben is lebonthatják az I. mellékletben meghatározott kimeneti és eredménymutatókat stratégiai tervük nemzeti és regionális sajátosságai vonatkozásában.
Módosítás 120
Rendeletre irányuló javaslat
7 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az I. mellékletet a közös kimeneti, eredmény- és hatásmutatóknak az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok figyelembevétele érdekében történő kiigazítása és – szükség esetén – a melléklet új mutatókkal való kiegészítése céljából módosítják.
(2)  A Bizottság a stratégiai tervek alkalmazása harmadik évének végéig elvégzi az I. mellékletben meghatározott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók hatékonyságának teljes körű értékelését.
Az értékelést követően a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az I. mellékletet módosítják a közös mutatók – szükség szerinti – kiigazítása céljából, figyelembe véve az e rendelet szakpolitikai végrehajtása során szerzett tapasztalatokat.
Módosítás 121
Rendeletre irányuló javaslat
8 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok a II. címben foglalt célkitűzéseket az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások meghatározása útján, az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően valósítják meg.
A tagállamok – és adott esetben a régióik – a II. címben foglalt célkitűzéseket az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások meghatározása útján, az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően valósítják meg.
Módosítás 122 és 1117 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban tervezik meg.
A tagállamok – adott esetben régióikkal együttműködve – a KAP-stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban tervezik meg.
Módosítás 1104
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 1 a bekezdés (új)
A KAP-stratégiai terv kidolgozásakor a tagállamok adott esetben régióikkal együttműködve figyelembe veszik az EUMSZ 39. cikkében meghatározott egyedi elveket, nevezetesen a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét; a megfelelő kiigazítások fokozatos megvalósításának szükségességét; azt a tényt, hogy a tagállamokban a mezőgazdaság a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó ágazat.
Módosítás 123 és 1117 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2 bekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy a beavatkozások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, összeegyeztethetők legyenek a belső piaccal, és ne torzítsák a versenyt.
A tagállamok – adott esetben régióikkal együttműködve – biztosítják, hogy a beavatkozások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, és ne akadályozzák a belső piac megfelelő működését.
Módosítás 1117 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 2a (új) bekezdés
Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben meghatározottak szerint alkalmazhatják az 15. cikkben említett csökkentést és a 26., 27., 29., 66., 67. és 68. cikkben említett támogatásokat e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, hogy az egyes tagokra a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező aktív mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogok és kötelezettségek vonatkozzanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.
Módosítás 124 és 1117 cp4
Rendeletre irányuló javaslat
9 cikk – 3 bekezdés
A tagállamok a KAP-stratégiai terv alapján és az e rendeletben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet.
A tagállamok – adott esetben régióikkal együttműködve – a KAP-stratégiai terv alapján és az e rendeletben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet.
Módosítás 731 és 807
Rendeletre irányuló javaslat
9 a cikk (új)
9a. cikk
Fenntartható fejlődés
A KAP stratégiai tervek célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően, valamint a környezet minőségének megóvása, védelme és minőségének javítása céljával kell megvalósítani, az EUMSZ 11. cikkében és 191. cikkének (1) bekezdésében megállapítottak szerint, figyelembe véve a szennyező fizet elvét. A tagállamok és a Bizottság biztosítják, hogy a KAP konkrét célkitűzéseinek előkészítése és végrehajtása során előmozdítják a környezet védelmére vonatkozó követelményeket, az erőforrások hatékony felhasználását, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz történő alkalmazkodást, a biológiai sokféleséget, valamint a katasztrófákkal szembeni ellenálló képességet és a kockázatok mérséklését és megelőzését. A beavatkozásokat a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának az EUMSZ 208. cikkében foglalt elvével összhangban tervezik meg és hajtják végre. E stratégiai következetességet a Bizottság ellenőrzi az V. cím III. fejezetében felvázolt eljárás szerint.
Módosítás 808
Rendeletre irányuló javaslat
9 b cikk (új)
9b. cikk
A Párizsi Megállapodásnak való megfelelés
A KAP stratégiai terveinek célkitűzéseit a Párizsi Megállapodással összhangban kell megvalósítani, a Megállapodásban meghatározott globális célkitűzések és az Unió és a tagállamok nemzetileg meghatározott hozzájárulásaiban leírt vállalások elérése érdekében.
A Bizottság a KAP stratégiai tervek jóváhagyása előtt megbizonyosodik arról, hogy az összes KAP stratégiai terv céljainak és intézkedéseinek egyesítése lehetővé teszi az e cikkben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését.
Módosítás 125
Rendeletre irányuló javaslat
9 c cikk (új)
9c. cikk
A nemi dimenzió beépítése
A tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemi dimenzió beépítését a KAP-stratégiai tervük előkészítése, végrehajtása és értékelése során abból a célból, hogy előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséget, és fellépjenek a nemi alapú megkülönböztetéssel szemben.
Módosítás 126
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – -1 bekezdés (új)
(-1)  A Bizottság biztosítja, hogy a tagállamok stratégiai tervei tiszteletben tartsák a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) kötelezettségvállalásait.
Módosítás 127
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások, valamint a 3. cikkben előírt fogalommeghatározások és a KAP-stratégiai tervben megfogalmazandó, a 4. cikkben előírt fogalommeghatározások tiszteletben tartsák a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodása 2. mellékletének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások, valamint a 3. cikkben előírt fogalommeghatározások és a KAP-stratégiai tervben megfogalmazandó, a 4. cikkben előírt fogalommeghatározások tiszteletben tartják a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodása 2. mellékletének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
Módosítás 128
Rendeletre irányuló javaslat
10 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az e cím II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatáson alapuló beavatkozások tiszteletben tartsák a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodása 6. cikkének (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
törölve
Módosítás 809
Rendeletre irányuló javaslat
10 a cikk (új)
10a. cikk
A KAP globális vetülete
1.  Az EUMSZ 208. cikkével összhangban az Unió és a tagállamok biztosítják, hogy a fejlesztési együttműködési célkitűzéseket valamennyi KAP-beavatkozásban figyelembe vegyék, és azok tiszteletben tartsák az élelemhez való jogot és a fejlődéshez való jogot.
2.  A tagállamok biztosítják, hogy a KAP stratégiai tervek a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendben foglalt célok – különösen a 2., a 10., a 12. és a 13. fenntartható fejlődési cél –, valamint a Párizsi Megállapodásban foglalt célok időben történő eléréséhez. A KAP-beavatkozásoknak ezért:
i.  hozzá kell járulniuk a sokszínű és fenntartható mezőgazdaság és az ellenállóképes agro-ökológiai gyakorlatok kifejlesztéséhez az Unióban és a partnerországokban egyaránt;
ii.  hozzá kell járulniuk a vetőmagok, a termesztett növények és a tenyésztett és a háziasított állatok, valamint a kapcsolódó vad fajok genetikai sokféleségének fenntartásához az Unióban és a partnerországokban egyaránt;
iii.  teljes mértékben integrálniuk kell az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedéseket;
3.  Rendszeresen értékelni kell a KAP megfelelését a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának , többek között a 119a. cikkben foglalt nyomonkövetési mechanizmusból származó adatok használatával. A Bizottság jelentést készít a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek az értékelés eredményeiről és az Unió szakpolitikai válaszairól.
Módosítás 1151 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy olyan feltételességi rendszert, amely alapján közigazgatási szankcióval kell sújtani azokat az e cím II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 65., 66. és 67. cikk szerinti éves támogatásban részesülő kedvezményezetteket, akik nem teljesítik a KAP-stratégiai tervben megállapított, a III. mellékletben felsorolt, az uniós jog alapján előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, illetve a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:
(1)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy olyan feltételességi rendszert, amely alapján közigazgatási szankciókat kell alkalmazni az e cím II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 65., 66. és 67. cikk szerinti éves támogatásban részesülő kedvezményezettekkel szemben, amennyiben nem teljesítik a KAP-stratégiai tervben megállapított, a III. mellékletben felsorolt, az uniós jog alapján előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, illetve a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:
Módosítás 810 cp2, 887 és 1151 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az éghajlat és a környezet;
a)  az éghajlat és a környezet, beleértve a vizet, a levegőt, a talajt, a biológiai sokféleséget és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is;
Módosítás 1151 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 bekezdés
(2)  A közigazgatási szankciókra vonatkozó, a KAP-stratégiai tervben szerepeltetendő szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címének IV. fejezetében meghatározott követelményeket.
(2)  A hatékony és arányos közigazgatási szankciók rendszerére vonatkozó, a KAP-stratégiai tervben szerepeltetendő szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címének IV. fejezetében meghatározott követelményeket.
Módosítás 132
Rendeletre irányuló javaslat
11 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek járványok, kedvezőtlen éghajlati események, katasztrófaesemények vagy természeti katasztrófák esetén alkalmazandó, a feltételességi szabályoktól eltérő ideiglenes szabályokkal egészítik ki ezt a rendeletet.
Módosítás 732
Rendeletre irányuló javaslat
11 a cikk (új)
11a. cikk
A szociális feltételrendszer elve és hatálya
(1)  A tagállamok KAP stratégiai terveikbe belefoglalnak egy olyan feltételrendszert, amelynek értelmében az e cím II. és III. fejezete alapján közvetlen kifizetésben vagy a 65., 66. és 67. cikk alapján éves támogatásban részesülő kedvezményezetteket közigazgatási szankcióval sújtják, amennyiben nem felelnek meg az alkalmazandó munka- és foglalkoztatási feltételeknek és/vagy munkáltatói kötelezettségeknek, amelyek nemzeti, uniós és nemzetközi szinten az összes vonatkozó kollektív szerződésből, valamint a szociális és munkajogból erednek.
(2)  A hatékony és arányos közigazgatási szankciók rendszerére vonatkozó, a KAP stratégiai tervben szerepeltetendő szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címének IV. fejezetében meghatározott követelményeket.
Módosítás 1128
Rendeletre irányuló javaslat
12 cikk
12. cikk
12. cikk
A földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotához kapcsolódó tagállami kötelezettségek
A földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotához kapcsolódó tagállami kötelezettségek
(1)  A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági terület – köztük a termelésből kivont földterületek – jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten minimális előírásokat határoznak meg a kedvezményezettek számára a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozóan, a szóban forgó előírásoknak a III. mellékletben említett fő célkitűzésével összhangban és az érintett területek sajátos jellemzőit – egyebek mellett a talaj- és éghajlati viszonyokat, a meglévő gazdálkodási rendszereket, a földhasználatot, a vetésforgót, a gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét – figyelembe véve.
(1)  A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági terület – köztük a termelésből kivont földterületek – jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok valamennyi érdekelt féllel konzultálva nemzeti vagy adott esetben regionális szinten minimális előírásokat határoznak meg a kedvezményezettek számára a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozóan, a szóban forgó előírásoknak a III. mellékletben említett fő célkitűzésével összhangban és az érintett területek sajátos jellemzőit – egyebek mellett a talaj- és éghajlati viszonyokat, a meglévő gazdálkodási rendszereket, a földhasználatot, a vetésforgót, a gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét – figyelembe véve, biztosítva, hogy a földterület hozzájáruljon a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott célok teljesüléséhez.
(2)  A III. mellékletben meghatározott fő célkitűzések tekintetében a tagállamok a szóban forgó mellékletben meghatározott előírásokat kiegészítő, további előírásokat állapíthatnak meg az említett fő célkitűzésekkel összefüggésben. A tagállamok azonban kizárólag a III. mellékletben megállapított fő célkitűzésekre vonatkozóan határozhatnak meg minimális előírásokat.
(2)  A KAP egységességének védelme, és az egyenlő feltételek biztosítása érdekében, valamint a III. mellékletben meghatározott fő célkitűzések tekintetében a tagállamok nem állapíthatnak meg a szóban forgó mellékletben meghatározott előírásokat kiegészítő, további előírásokat az említett fő célkitűzésekkel összefüggésben a feltételességi rendszeren keretein belül. Továbbá a tagállamok kizárólag a III. mellékletben megállapított fő célkitűzésekre vonatkozóan határozhatnak meg minimális előírásokat.
A tagállamok, adott esetben elektronikus úton, ellátják az érintett kedvezményezetteket a mezőgazdasági üzem szintjén teljesítendő követelmények és előírások jegyzékével, és az azokra vonatkozó egyértelmű és pontos információkkal.
(2a)   Azokat a mezőgazdasági termelőket, akik teljesítik az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben1a leírt, ökológiai gazdálkodásra vonatkozó követelményeket, úgy kell tekinteni, hogy ezáltal megfelelnek az e rendelet III. mellékletében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 8. számú előírásnak.
(2b)   Az EUMSZ 349. cikkében meghatározott legkülső régiók és a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigetek mentesülnek az e rendelet III. mellékletében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1., 2., 8. és 9. számú előírások alól.
(2c)   A 28. cikk szerinti, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1., 8., 9. vagy 10. számú előírással egyenértékű mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazó önkéntes éghajlati és környezetvédelmi rendszerekben részt vevő mezőgazdasági termelőket úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az e rendelet III. mellékletében meghatározott, a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó megfelelő előírásoknak, feltéve, hogy ezek a rendszerek az 1., 8., 9. vagy 10. számú előíráshoz képest nagyobb mértékű éghajlati és környezeti előnyöket biztosítanak. Az ilyen gyakorlatokat e rendelet V. címével összhangban kell értékelni.
(3)   A tagállamok egy általuk létrehozandó rendszer keretében a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a III. mellékletben említett, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszközt és az ugyanabban a mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és funkciókat, a kedvezményezettek pedig kötelesek használni az eszközt.
A Bizottság támogatást nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó szabályokkal egészítik ki, ideértve az állandó gyepterület arányát szabályozó rendszer elemeinek, a referenciaévnek és az átváltási aránynak a III. mellékletben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1. számú előírás alapján történő meghatározására, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz formátumára és további minimális elemeire és funkcióira vonatkozó szabályokat is.
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik e rendeletet az állandó gyepterület arányát szabályozó rendszer elemei, a referenciaév és a III. mellékletben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1. számú előírás szerinti átváltási arány vonatkozásában.
___________________
1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/848 rendelete (2018. május 30.) az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek jelöléséről, valamint a 834/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 150., 2018.6.14., 1. o.).
Módosítás 1129
Rendeletre irányuló javaslat
13 cikk
13. cikk
13. cikk
Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások
Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások
(1)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy, a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások többi kedvezményezettje részére a földgazdálkodással és a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások) biztosító rendszert.
(1)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy, a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások többi kedvezményezettje részére a földgazdálkodással és a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásával kapcsolatos, minőségi és független tanácsadási szolgáltatásokat (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások) biztosító rendszert, amelynek adott esetben a tagállami szinten már meglévő rendszerekre kell épülnie. A tagállamok megfelelő költségvetést biztosítanak e szolgáltatások finanszírozására és a nemzeti KAP-stratégiai tervek tartalmazzák e szolgáltatások rövid leírását.
A tagállamok az e cikkhez kapcsolódó előirányzat legalább 30%-át a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett célkitűzésekhez hozzájáruló tanácsadási szolgáltatásokra és technikai segítségnyújtásra fordítják.
(2)  A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókra egyaránt kiterjednek, és kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkat bocsátanak rendelkezésre. E szolgáltatásokat a mezőgazdasági tanácsadók, a kutatók, a mezőgazdasági termelők szervezetei és a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerét (AKIS) alkotó egyéb érdekelt felek egymással összefüggő szolgáltatásainak keretében kell egyesíteni.
(2)  A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókra egyaránt kiterjednek, és kutatás és innováció, valamint a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatok és technikák figyelembevétele útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkat bocsátanak rendelkezésre. E szolgáltatásokat a mezőgazdasági tanácsadó hálózatok, a tanácsadók, a kutatók, a mezőgazdasági termelők szervezetei, a szövetkezetek és a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerét (AKIS) alkotó egyéb érdekelt felek egymással összefüggő szolgáltatásainak keretében kell egyesíteni.
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági tanácsadás pártatlan legyen, és a tanácsadóknál ne merüljön fel összeférhetetlenség.
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági tanácsadás pártatlan és a termelés és a gazdaságok teljes köréhez hozzáigazított legyen, és a tanácsadóknál ne merüljön fel összeférhetetlenség.
(3a)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a mezőgazdasági tanácsadói szolgáltatások tanácsot tudjanak nyújtani mind a termeléssel, és mind a közjavak biztosításával kapcsolatban.
(4)  A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásnak legalább az alábbiakra ki kell terjednie:
(4)   A tagállamok által létrehozott mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásnak legalább az alábbiakra ki kell terjednie:
a)  a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP-stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, a támogatási rendszerek feltételeit, továbbá a KAP-stratégiai terv alapján létrehozott finanszírozási eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat is;
a)  a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP-stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, az ökorendszereket, a környezeti, éghajlati és a 65. cikk szerinti egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokat, a támogatási rendszerek feltételeit, továbbá a KAP-stratégiai terv alapján létrehozott finanszírozási eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat is;
b)  a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2008/50/EK irányelv, az (EU) 2016/2284 irányelv, az (EU) 2016/2031 rendelet, az (EU) 2016/429 rendelet, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet30 55. cikke és a 2009/128/EK irányelv végrehajtására vonatkozóan meghatározott követelmények;
b)  a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2008/50/EK irányelv, az (EU) 2016/2284 irányelv, az (EU) 2016/2031 rendelet, az (EU) 2016/429 rendelet, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet30 55. cikke és a 2009/128/EK irányelv végrehajtására vonatkozóan meghatározott követelmények;
c)  „Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című közleményben31 meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;
c)  „Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című közleményben31 meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;
d)   a 70. cikk szerinti kockázatkezelés;
d)   kockázatmegelőzés és -kezelés;
e)  innovációs támogatás többek között a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;
e)  innovációs támogatás többek között a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;
f)  a digitális technológiák fejlesztése a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a 102. cikk b) pontjában foglaltak szerint.
f)  a digitális technológiák fejlesztése a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a 102. cikk b) pontjában foglaltak szerint;
fa)   a termelési rendszerek gazdasági teljesítményének, a versenyképesség növelésének, a piaci irányultság, a rövid ellátási láncok és a vállalkozói szellem ösztönzésének optimalizálását szolgáló technikák;
fb)   szaktanácsadás olyan mezőgazdasági termelők számára, akik első alkalommal kezdenek gazdálkodásba;
fc)   biztonsági előírások és pszichoszociális ellátás a gazdálkodó közösségekben;
fd)   a tápanyagokkal való fenntartható gazdálkodás, beleértve a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz használatát;
fe)   az agroökológiai és agrárerdészeti gyakorlatok és technikák fejlesztése mind a mezőgazdasági, mind az erdőterületeken;
ff)   összpontosítás a termelői szervezetekre és más mezőgazdasági termelői csoportokra;
fg)   a szükséges új készségekkel és berendezésekkel kapcsolatos tanácsok révén történő segítségnyújtás azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik meg kívánják változtatni a termelést, különösen a fogyasztói kereslet változásai miatt;
fh)   termőföld-mobilitási és utánpótlás-tervezési szolgáltatások;
fi)   minden olyan mezőgazdasági gyakorlat, amely lehetővé teszi a műtrágyák és növényvédő szerek használatának csökkentését természetes módszerekkel történő talajtermékenység-javítással és kártevők elleni védekezéssel;
fj)  az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása; valamint
fk)   az állatjólét javítása.
(4a)   A nemzeti és az uniós jog egyéb, releváns rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tanácsadó szolgáltatásokért felelős személyek vagy entitások a mezőgazdasági termelőn vagy kedvezményezetten kívül – akinek a tanácsadó szolgáltatást nyújtják – nem tehetnek közzé senki számára semmilyen, a szóban forgó mezőgazdasági termelőre vagy kedvezményezettre vonatkozó személyes vagy üzleti információt vagy adatot, amelyhez tanácsadói megbízatásuk során jutottak hozzá, a nemzeti vagy uniós jog szerinti, a hatóságoknak történő kötelező jelentéstétel tárgyát képező jogsértések kivételével.
(4b)   A tagállamok megfelelő nyilvános eljárás révén azt is biztosítják, hogy a mezőgazdasági tanácsadó rendszerben dolgozó tanácsadók megfelelő képesítéssel rendelkezzenek és rendszeres képzésben részesüljenek.
__________________
__________________
30. Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
30. Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.).
31. Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében (COM(2017)0339).
31. Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében (COM(2017)0339).
Módosítás 811
Rendeletre irányuló javaslat
III. cím - 1 fejezet - 3a szakasz (új)
3a. fejezet
Biogazdálkodás
13a. cikk
Biogazdálkodás
Az (EU) 2018/848 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodás egy olyan tanúsított gazdálkodási rendszer, amely a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét KAP-célkitűzések közül többhöz is hozzájárulhat. Az ökológiai gazdálkodás előnyeire, valamint a növekvő keresletre tekintettel – amely továbbra is felülmúlja a termelés növekedését –, a tagállamoknak értékelniük kell az ökológiai tanúsítás keretében kezelt mezőgazdasági földterületek támogatásának szintjét. A tagállamok a KAP stratégiai terveikbe belefoglalják az ökológiai ágazat termelésének, várható keresletének és a KAP-célkitűzések teljesítésében vállalt potenciális szerepének elemzését, valamint célkitűzéseket határoznak meg az ökológiai gazdálkodás keretében művelt mezőgazdasági területek arányának növelése, és a teljes ökológiai beszállítói lánc fejlesztése érdekében. Ezen értékelés alapján a tagállamok a 65. cikk szerinti vidékfejlesztési intézkedések révén meghatározzák az ökológiai gazdaságra való áttérésre és az annak fenntartására irányuló támogatás megfelelő szintjét, továbbá biztosítaniuk kell, hogy az odaítélt költségvetés kielégítő az ökológiai termelés elvárt növekedéséhez.
Módosítás 160
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek.
d)  az éghajlati, környezetvédelmi és állatjóléti célokat szolgáló rendszerek; valamint
Módosítás 161
Rendeletre irányuló javaslat
14 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)   a versenyképesség növelésére szolgáló rendszerek;
Módosítás 163, 733 cp2, 765, 897, 1118 cp2, 1126 cp2 és 1207 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Az (1) bekezdés alkalmazását megelőzően a tagállamok kivonják az e fejezet értelmében bármely adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek folyósítandó közvetlen kifizetések összegéből a következőket:
Az (1) bekezdés alkalmazását megelőzően a tagállamok kivonhatják az e fejezet értelmében bármely adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek folyósítandó közvetlen kifizetések összegéből a következőket:
Módosítás 164, 733cp3, 766, 1118cp3, 1126cp3 és 1207cp3
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bevallott munkabérek, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is; és
a)  a mezőgazdasági termelő által a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bejelentett munkabérek 50%-a, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is; és
Módosítás 165, 733cp4, 899, 1118cp4, 1126cp4 és 1207cp4
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  az érintett mezőgazdasági üzemben dolgozó azon személyek által folytatott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó rendszeres és ki nem fizetett munkavégzés ezzel egyenértékű költségét, akik nem részesülnek munkabérben, vagy akik a nyújtott szolgáltatásokért általában fizetett összegnél alacsonyabb javadalmazásban részesülnek, azonban részesülnek a mezőgazdasági üzem gazdasági eredményéből.
törölve
Módosítás 166, 767, 900, 1118cp5 és 1126cp5
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba)  a 27. és 28. cikkben említett közvetlen támogatás.
Módosítás 167, 768, 1118cp6 and 1126cp6
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az a) és a b) pontban említett összegek kiszámításához a tagállamok az adott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szinten megállapított átlagos szokásos munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bevallott éves munkaerőegységek számának szorzataként kapott értékét használják.
Az első albekezdés a) pontjában említett összegek kiszámításához a tagállamok a tényleges munkabérköltségeket vagy a mezőgazdasági és azzal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szinten megállapított átlagos szokásos munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bejelentett éves munkaerőegységek számának szorzataként kapott értékét használják. A tagállamok a mezőgazdasági üzemek különböző típusaihoz kapcsolódó standard bérköltségekre vonatkozó mutatókat vagy gazdaságtípusonként a munkahelyteremtésre vonatkozó referenciaadatokat használhatnak.
Módosítás 1096 és 1126 cp
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A Bizottság információkat gyűjt a KAP első és második pilléréből kapott valamennyi támogatásról, és összesíti azt a teljes összeget, amelyet egy természetes személy közvetlenül közvetlen kifizetések révén vagy közvetve, olyan jogi személyek tényleges tulajdonosaként kap, amelyek a KAP-kifizetések (közvetlen kifizetések és vidékfejlesztésből származó kifizetések) kedvezményezettjei. A Bizottság valós időben nyomon követi a kifizetéseket, és leállítja az alábbiak összesített összegét meghaladó kifizetéseket:
a)  500 000 EUR az első pillérben a közvetlen kifizetésekre;
b)  1 000 000 EUR a második pillérbe tartozó beruházásokra; A felső határ túllépéséről értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság eseti alapon értékeli, hogy kellően indokolt esetben engedélyezhető-e kivétel. A Bizottság egyértelműen meghatározott, objektív kritériumokat dolgoz ki, amelyeket indokolatlan késedelem nélkül közzé kell tenni a tagállamok hatóságainak szóló iránymutatások formájában;
A regionális és helyi hatóságok, önkormányzatok vagy városok által végrehajtott, a lakosság egészének javát szolgáló projekteknek nyújtott kifizetéseket ki kell zárni e felső határok hatálya alól.
A Bizottság valós idejű információs és nyomonkövetési rendszert hoz létre az ARACHNE-rendszer vagy más megfelelő informatikai eszközök kiigazítása és kiterjesztése révén; a tagállamok kötelesek minden releváns adatot (például projekt, kifizetések, jogi személy, természetes személy, tényleges tulajdonosok stb.) valós időben bevinni ebbe a rendszerbe, ami a pénzeszközök e rendelet szerinti kifizetésének feltétele; a Bizottság ezt a valós idejű információs és nyomonkövetési rendszert arra használja, hogy pontos áttekintést nyújtson az uniós források kiosztásáról és méltányos felosztásáról, valamint hogy lehetőséget kapjon a kiosztott pénzügyi eszközök nyomon követésére és összesítésére.
Módosítás 168, 733cp7, 769, 1118cp7, 1126cp8 és 1207cp7
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A kifizetések csökkentésének eredményeképpen keletkező becsült összeget elsősorban a fenntarthatóságot szolgáló, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás, másodsorban pedig a termeléstől független közvetlen kifizetések közé tartozó egyéb beavatkozások finanszírozásához való hozzájárulás céljára kell felhasználni.
A kifizetések csökkentésének eredményeképpen keletkező becsült összeget elsősorban a fenntarthatóságot szolgáló, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás, másodsorban pedig a termeléstől független közvetlen kifizetések közé tartozó egyéb beavatkozások finanszírozására kell felhasználni.
Módosítás 169, 733cp8, 770, 1118cp8, 1126cp9 és 1207cp8
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok a szóban forgó összeget vagy annak egy részét az EMVA keretében megvalósuló, a IV. fejezetben meghatározott típusokhoz tartozó beavatkozások finanszírozására is felhasználhatják. Ezeknek az EMVA-ba történő átcsoportosításoknak szerepelniük kell a KAP-stratégiai terv pénzügyi táblázataiban, és 2023-ban felülvizsgálhatók a 90. cikkben foglaltaknak megfelelően. Az EMGA-ból az EMVA-ba átcsoportosítható forrásokra vonatkozó, a 90. cikkben megállapított maximális értékek ezen átcsoportosításokra nem alkalmazandók.
A tagállamok a szóban forgó összegből vagy annak egy részéből az EMVA keretében megvalósuló, a IV. fejezetben meghatározott típusokhoz tartozó beavatkozásokat is finanszírozhatják átcsoportosítás útján. Ezeknek az EMVA-ba történő átcsoportosításoknak szerepelniük kell a KAP-stratégiai terv pénzügyi táblázataiban, és 2024-ben felülvizsgálhatók a 90. cikkben foglaltaknak megfelelően.
Módosítás 170, 733cp9, 771, 1118cp9, 1126cp10 és 1207cp9
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják az (1) bekezdésben említett csökkentést e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy az egyes tagok a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogokkal éljenek és kötelezettségekkel bírjanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezetének megerősítéséhez.
Módosítás 733 cp10, 772, 1118cp10 és 1126cp11
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)   Amennyiben egy tagállam a 26. cikk értelmében a gazdálkodóknak kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást biztosít, és e célból a IV. mellékletben meghatározott közvetlen kifizetésekre vonatkozó előirányzatának legalább 12%-át felhasználja, dönthet úgy, hogy eltekint e cikk alkalmazásától.
Módosítás 172, 773, 903, 1118cp11 és 1126cp12
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c)  Nem mentesülhetnek a támogatás csökkentése alól azok a mezőgazdasági termelők, akik tekintetében megállapítást nyer, hogy mesterségesen teremtették meg az e cikk alkalmazásából eredő hatások elkerülését lehetővé tévő körülményeket.
Módosítás 173, 775, 1118cp12 és 1126cp13
Rendeletre irányuló javaslat
15 cikk – 4 bekezdés
(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kifizetéseknek az (1) bekezdés szerinti csökkentésére vonatkozó számítások harmonizált alapját létrehozó és ezáltal a források jogosult kedvezményezettek közötti helyes elosztását biztosító szabályokkal egészítik ki e rendeletet.
törölve
Módosítás 174, 1208 és 1213cp1
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e szakaszban rögzített és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételeknek megfelelően ítélhetnek oda termeléstől független közvetlen kifizetéseket.
(1)  A tagállamok az e szakaszban rögzített és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételeknek megfelelően ítélhetnek oda termeléstől független közvetlen kifizetéseket az aktív mezőgazdasági termelők számára.
Módosítás 175
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok területi küszöbértéket határoznak meg, és termeléstől független közvetlen kifizetéseket kizárólag olyan valódi mezőgazdasági termelőknek ítélnek oda, akik esetében a termeléstől független közvetlen kifizetések iránti kérelem által érintett mezőgazdasági üzem támogatható területe meghaladja a szóban forgó területi küszöbértéket.
A tagállamok meghatároznak egy területi küszöbértéket és/vagy a közvetlen kifizetések alsó határértékét, és kizárólag olyan aktív mezőgazdasági termelőknek ítélnek oda közvetlen kifizetéseket, akik esetében a közvetlen kifizetésben részesülő terület és/vagy volumen eléri vagy meghaladja az említett küszöbértéket.
Módosítás 176
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész
A területi küszöbérték meghatározásakor a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy a termeléstől független közvetlen kifizetések csak akkor legyenek odaítélhetők a valódi mezőgazdasági termelőknek, ha:
A területi küszöbérték vagy az alsó kifizetési határérték meghatározásakor a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy a közvetlen kifizetések csak akkor legyenek odaítélhetők az aktív mezőgazdasági termelőknek, ha:
Módosítás 177
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a kapcsolódó kifizetések kezelése nem okoz túlzott mértékű adminisztratív terhet, és
a)  a kapcsolódó, az adott küszöbértékkel megegyező vagy azt meghaladó kifizetések kezelése nem okoz túlzott mértékű adminisztratív terhet, és
Módosítás 178
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – b pont
b)  a kapcsolódó összegek ténylegesen előmozdítják azoknak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyekhez a termeléstől független közvetlen kifizetések hozzájárulnak.
b)  a megállapított küszöbértéken felül kapott összegek ténylegesen előmozdítják azoknak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyekhez a termeléstől független közvetlen kifizetések hozzájárulnak.
Módosítás 179
Rendeletre irányuló javaslat
16 cikk – 3 bekezdés
(3)  Az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdést nem alkalmazzák a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre.
(3)  Az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt a cikket nem alkalmazzák a legkülső régiókra, a kisebb égei-tengeri szigetekre és a Baleár-szigetek szigetcsoportjára.
Módosítás 180
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   Bizonyos helyzetekben, amikor a gazdálkodási rendszer jellegéből adódóan a mezőgazdasági termelők nem rendelkeznek földterülettel, de e rendelet hatálybalépésekor alaptámogatás formájában támogatásban részesültek, az alapszintű jövedelemtámogatást mezőgazdasági üzemenként kell megállapítani.
Módosítás 181
Rendeletre irányuló javaslat
17 cikk – 3 bekezdés
(3)  A 19–24. cikk sérelme nélkül, az alapszintű jövedelemtámogatást a valódi mezőgazdasági termelők által bevallott minden támogatható hektár után kell nyújtani.
(3)  A 19–24. cikk sérelme nélkül az alapszintű jövedelemtámogatást az aktív mezőgazdasági termelők által bejelentett minden támogatható hektár után kell nyújtani.
Módosítás 1119
Rendeletre irányuló javaslat
18 cikk – 2 és 2a bekezdés
(2)  A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronként meghatározott összegét differenciálják a hasonló társadalmi-gazdasági vagy agronómiai feltételekkel rendelkező területek különböző csoportjai között.
(2)  A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy a jövedelemtámogatás hektáronként meghatározott összegét a társadalmi-gazdasági, környezeti vagy agronómiai feltételek alapján, területcsoportok szerint differenciálják. A tagállamok úgy is határozhatnak, hogy növelik a természeti vagy területspecifikus hátrányokkal küzdő régiók és az elnéptelenedett területek, valamint az állandó gyepterületek számára nyújtott összeget. Ami a tagállamok meghatározása szerinti hagyományos külterjes alpesi legelőket illeti, az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronkénti összege a mezőgazdasági üzem jövedelmi helyzetétől függetlenül csökkenthető.
(2a)  A tagállamok bevezethetnek olyan mechanizmusokat, amelyek korlátozzák a támogatásra jogosult belföldi hektárok számát a tagállam által megállapított referenciaidőszak alapján.
Módosítás 184
Rendeletre irányuló javaslat
19 cikk – 2 bekezdés
(2)  Ha azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, úgy határoznak, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást nem a támogatási jogosultságok alapján nyújtják, az 1307/2013/EU rendelet értelmében kiosztott támogatási jogosultságok érvényessége 2020. december 31-én lejár.
(2)  Ha azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, úgy határoznak, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást nem a támogatási jogosultságok alapján nyújtják, az 1307/2013/EU rendelet értelmében kiosztott támogatási jogosultságok érvényessége 2022. december 31-én lejár. Azok a tagállamok, amelyek már befejezték a támogatási jogosultságok belső kiigazítási folyamatát, dönthetnek úgy, hogy már korábban lemondanak a támogatási jogosultságokról.
Módosítás 1120
Rendeletre irányuló javaslat
20 cikk
20. cikk
20. cikk
A támogatási jogosultságok értéke és az ilyen értékek közelítése
A támogatási jogosultságok értéke és az ilyen értékek közelítése
(1)  A tagállamok meghatározzák a támogatási jogosultságoknak az e cikk szerinti közelítés előtti egységértékét, oly módon, hogy a támogatási jogosultságok értékét arányosítva hozzáigazítják az 1307/2013/EU rendelettel összhangban a 2020-as igénylési évre vonatkozóan megállapított értékükhöz, továbbá az említett rendelet III. címének III. fejezetében előírt, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokhoz nyújtott, a 2020-as igénylési évre vonatkozóan megállapított támogatáshoz.
(1)  A tagállamok meghatározzák a támogatási jogosultságoknak az e cikk szerinti közelítés előtti egységértékét, oly módon, hogy a támogatási jogosultságok értékét arányosítva hozzáigazítják az 1307/2013/EU rendelettel összhangban a 2023-as igénylési évre vonatkozóan megállapított értékükhöz, továbbá az említett rendelet III. címének III. fejezetében előírt, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokhoz nyújtott, a 2023-as igénylési évre vonatkozóan megállapított támogatáshoz.
(2)  A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási jogosultságok értékét a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően differenciálják.
(2)  A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási jogosultságok értékét a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően differenciálják.
(3)  A tagállamok legkésőbb a 2026-os igénylési évig meghatározzák a támogatási jogosultságok értékének maximális szintjét az adott tagállamra vagy a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott minden egyes területcsoportra vonatkozóan.
(3)  A tagállamok legkésőbb a 2026-os igénylési évig meghatározzák a támogatási jogosultságok értékének maximális szintjét az adott tagállamra vagy a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott minden egyes területcsoportra vonatkozóan.
(4)  Ha a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott értéke nem egységes egy tagállamon vagy a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott területek egy csoportján belül, a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a támogatási jogosultságok értéke – legkésőbb a 2026-os igénylési évre – megközelítsen egy egységes egységértéket.
(4)  Ha a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott értéke nem egységes egy tagállamon vagy a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott területcsoporton belül, a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a támogatási jogosultságok értéke – legkésőbb a 2026-os igénylési évre – elérje az egységértékhez való teljes konvergenciát.
(5)  A (4) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy – legkésőbb a 2026-os igénylési évig – valamennyi támogatási jogosultság értéke elérje a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegének legalább 75 %-át.
(5)  A (4) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy – legkésőbb a 2024. igénylési évig – valamennyi támogatási jogosultság értéke elérje a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2024. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegének legalább 75%-át.
(5a)  A (4) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy – legkésőbb a programozási időszak utolsó igénylési évéig – valamennyi támogatási jogosultság értéke elérje a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegének 100%-át.
(6)  A tagállamok oly módon finanszírozzák a támogatási jogosultságok értékének a (4) és az (5) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges növelését, hogy felhasználnak bármely, a (3) bekezdés alkalmazásából eredő lehetséges többletösszeget, és – szükség esetén – csökkentik a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott egységértéke és a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszege közötti különbséget.
(6)  A tagállamok oly módon finanszírozzák a támogatási jogosultságok értékének a (4) és az (5) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges növelését, hogy felhasználnak bármely, a (3) bekezdés alkalmazásából eredő lehetséges többletösszeget, és – szükség esetén – csökkentik a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott egységértéke és a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszege közötti különbséget.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a csökkentést az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott, a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegét meghaladó értékű támogatási jogosultságok egésze vagy egy része tekintetében alkalmazza.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a csökkentést az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott, a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegét meghaladó értékű támogatási jogosultságok egésze vagy egy része tekintetében alkalmazza.
(7)  A (6) bekezdésben említett csökkentéseket objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell végrehajtani. Az (5) bekezdés szerinti minimumérték sérelme nélkül, e kritériumok közé tartozhat a csökkentés maximális mértékének megállapítása, mely mérték nem lehet 30 %-nál alacsonyabb.
(7)  A (6) bekezdésben említett csökkentéseket objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell végrehajtani. Az (5) bekezdés szerinti minimumérték sérelme nélkül e kritériumok közé tartozhat a csökkentés maximális mértékének megállapítása, amely mérték nem lehet évi 30%-nál alacsonyabb.
Módosítás 190
Rendeletre irányuló javaslat
21 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok a saját vagy szerződéses támogatási jogosultságokkal rendelkező valódi mezőgazdasági termelőknek alapszintű jövedelemtámogatást nyújthatnak e támogatási jogosultságok aktiválásakor. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási jogosultságok aktiválásához a valódi mezőgazdasági termelők bejelentsék a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárokat.
(1)  A tagállamok a saját vagy szerződéses támogatási jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelőknek alapszintű jövedelemtámogatást nyújtanak e támogatási jogosultságok aktiválásakor. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási jogosultságok aktiválásához az aktív mezőgazdasági termelők bejelentsék a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárokat.
Módosítás 191
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 1 bekezdés
(1)  Azok a tagállamok, amelyek, a támogatási jogosultságok alapján, alapszintű jövedelemtámogatást nyújtanak, nemzeti tartalékot képeznek.
(1)  Azok a tagállamok, amelyek úgy döntenek, hogy a támogatási jogosultságok alapján alapszintű jövedelemtámogatást nyújtanak, a VII. mellékletben meghatározott előirányzatok legfeljebb 3%-ának megfelelő nemzeti tartalékot képeznek.
Módosítás 192
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok túlléphetik az (1) bekezdésben említett arányt, amennyiben ez szükséges a (4) bekezdés a) és b) pontja, valamint az (5) bekezdés szerinti kiosztási követelmények teljesítéséhez.
Módosítás 193
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a tartalékból kizárólag a valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek támogatási jogosultságban.
(3)  A tagállamok biztosítják, hogy a tartalékból kizárólag az aktív mezőgazdasági termelők részesülhessenek támogatási jogosultságban.
Módosítás 194
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  fiatal mezőgazdasági termelők, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet;
a)  fiatal mezőgazdasági termelők, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet; vagy
Módosítás 195
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  fiatal mezőgazdasági termelők, akik – mezőgazdasági üzem vezetőjeként – először hoznak létre mezőgazdasági üzemet, és a tagállamok által a fiatal mezőgazdasági termelők tekintetében meghatározottak szerint megfelelő képzésben részesültek vagy elsajátították a szükséges készségeket.
b)  fiatal mezőgazdasági termelők, akik – mezőgazdasági üzem vezetőjeként – először hoznak létre mezőgazdasági üzemet, és megfelelő képzésben részesültek vagy elsajátították a szükséges készségeket és ismereteket;
Módosítás 196
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)
ba)  Az e bekezdés első albekezdésének a) és b) pontjában leírt esetekben a tagállamok elsőbbséget biztosíthatnak a nőknek a 6. cikk (1) bekezdésének h) pontjában említett célkitűzéshez való hozzájárulás érdekében;
Módosítás 197
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján a tagállamok egyéb területeket is meghatározhatnak, amelyek a 96. cikkben leírt igényfelmérés alapján kiszolgáltatottabb helyzetűek vagy fontosabbak a 6. cikkben rögzített konkrét célkitűzések elérése szempontjából, valamint olyan mezőgazdasági termelőket, akik az együttesen kezelt területeket újonnan veszik igénybe.
Módosítás 198
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok támogatási jogosultságot osztanak ki azon valódi termelőknek, illetve növelik azon valódi termelők meglévő támogatási jogosultságainak értékét, akik erre valamely végleges bírósági ítélet vagy az adott tagállam illetékes hatóságának végleges közigazgatási jogi aktusa értelmében jogosultak. A tagállamok biztosítják, hogy az érintett valódi mezőgazdasági termelők a tagállam által megállapítandó időpontban megkapják a szóban forgó ítéletben vagy jogi aktusban meghatározott számú és értékű támogatási jogosultságot.
(5)  A tagállamok támogatási jogosultságot osztanak ki azon aktív mezőgazdasági termelőknek, illetve növelik azon aktív mezőgazdasági termelők meglévő támogatási jogosultságainak értékét, akik erre jogerős bírósági ítélet vagy az adott tagállam illetékes hatóságának jogerős igazgatási intézkedése értelmében jogosultak. A tagállamok biztosítják, hogy az érintett aktív mezőgazdasági termelők a tagállam által megállapítandó időpontban megkapják a szóban forgó ítéletben vagy intézkedésben meghatározott számú és értékű támogatási jogosultságot.
Módosítás 199
Rendeletre irányuló javaslat
22 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A tagállamok a nemzeti tartalékot felhasználhatják az alapszintű jövedelemtámogatás általános növelése vagy a 6. cikk (1) bekezdésében megjelölt konkrét célkitűzések elérése érdekében, megkülönböztetésmentes szempontok alapján, feltéve, hogy kellő tartalék marad az e cikk (4) és (5) bekezdésében előírt támogatások fedezésére.
Módosítás 200
Rendeletre irányuló javaslat
23 cikk
23. cikk
törölve
Átruházott hatáskörök
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:
a)  a tartalék létrehozása;
b)  a tartalékhoz való hozzáférés;
c)  a támogatási jogosultságok bejelentésének tartalma és a támogatási jogosultságok aktiválásával kapcsolatos követelmények.
Módosítás 201
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 bekezdés
(1)  A támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag valódi mezőgazdasági termelők javára ruházható át.
(1)  A támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag aktív mezőgazdasági termelők javára ruházható át.
Módosítás 202
Rendeletre irányuló javaslat
24 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   A támogatási jogosultságok nem ruházhatók fel piaci értékkel.
Módosítás 203
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – cím
A mezőgazdasági kistermelők számára folyósítható kerekítettátalány-kifizetések
A mezőgazdasági kistermelők számára bevezetett egyszerűsített rendszer
Módosítás 204
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok az e szakaszban és az e fejezet 3. szakaszában előírt közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetések formájában is támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági kistermelőknek. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségeként tervezik meg KAP-stratégiai tervükben.
A tagállamok egyszerűsített rendszert vezetnek be az 1250 eurót meg nem haladó összeget kérelmező mezőgazdasági kistermelők számára. Ez a rendszer állhat az e szakaszban és az e fejezet 3. szakaszában előírt közvetlen kifizetéseket helyettesítő egyösszegű kifizetésekből, vagy egy hektáronkénti támogatásból, amely a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően területenként változhat. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségként tervezik meg KAP-stratégiai tervükben.
Módosítás 205
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az egyszerűsített rendszerben részt venni kívánó mezőgazdasági termelők kérelmet nyújtanak be a tagállam által meghatározandó határidőig, ami nem zárja ki, hogy a tagállamok automatikusan felvehessék a rendszerbe a feltételeket teljesítő mezőgazdasági termelőket, biztosítva számukra a lehetőséget, hogy egy adott határidőig abból kiléphessenek.
Módosítás 206
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  Az egyszerűsített rendszerben részt vevő mezőgazdasági termelők tekintetében a tagállamok egyszerűsített feltételességi ellenőrzést is végezhetnek az (EU) [horizontális rendelet] 84. cikkében rögzítettek alapján.
Módosítás 207
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 c bekezdés (új)
(1c)  A tagállamok az adminisztratív költségek csökkentésére irányuló szabályokat és szolgáltatásokat vezethetnek be, elősegítve ezáltal a mezőgazdasági kistermelők együttműködését.
Módosítás 208
Rendeletre irányuló javaslat
25 cikk – 1 d bekezdés (új)
(1d)  A tagállamok biztosítják, hogy azok a mezőgazdasági termelők ne részesülhessenek az e cikkben meghatározott kedvezményekből, akikről megállapítást nyer, hogy 2018. június 1. után, mesterséges módon teremtették meg a mezőgazdasági kistermelőknek nyújtható támogatáshoz szükséges feltételeket.
Módosítás 209
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok oly módon biztosítják a támogatás átcsoportosítását a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé, hogy átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást nyújtanak éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti támogatás formájában azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a 17. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.
(2)  A tagállamok oly módon biztosítják a támogatás méltányos átcsoportosítását a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé, hogy átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást nyújtanak éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti támogatás formájában azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a 17. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.
Módosítás 210
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok meghatározzák a hektáronkénti összeget vagy a különböző hektártartományokra vonatkozó különböző összegeket, továbbá a hektárok azon, mezőgazdasági termelőnként megállapítandó maximális számát, amelyre az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás folyósítható.
(3)  A tagállamok meghatározzák a hektáronkénti összegnek vagy a különböző hektártartományokra vonatkozó különböző összegeknek megfelelő kifizetést. Ezeket az összegeket a 18. cikk (2) bekezdése értelmében meghatározott területek szerint differenciálhatják.
Módosítás 1158 cp3 és 211
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az átcsoportosítással nyújtható támogatás hektáronkénti összege nem haladhatja meg a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás 65%-át, a nemzeti vagy területenkénti átlag és a támogatható hektárok számának szorzata alapján.
Módosítás 212
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  Az egy mezőgazdasági termelőre jutó támogatható hektárok száma nem haladhatja meg a mezőgazdasági üzemek méretének nemzeti vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területenkénti átlagát. A tagállamok a mezőgazdasági üzemek első támogatható hektárjától kezdve hozzáférést biztosítanak e kifizetéshez.
Módosítás 213
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c)  A 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában rögzített célkitűzés érdekében a tagállamok megkülönböztetésmentes kritériumokat állítanak fel a fenntarthatóságot elősegítő jövedelem kiegészítő újraelosztásakor nyújtandó összegek kiszámításához a KAP-stratégiai tervvel összefüggésben, és egy felső pénzügyi korlátot is meghatároznak, amelynek túllépése esetén a mezőgazdasági üzemek nem lesznek jogosultak az átcsoportosítással nyújtott támogatásokra. A tagállamok figyelembe veszik a mezőgazdasági üzemek nemzeti vagy regionális szinten megállapított átlagos jövedelemszintjét. Az elosztási kritériumok tekintetében ezenkívül figyelembe veszik azokat a természeti és egyedi korlátozó tényezőket is, amelyekkel egyes régiók – köztük a szigeti régiók – mezőgazdasági tevékenységük fejlesztése során szembesülnek.
Módosítás 214
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az adott igénylési évre előirányzott hektáronkénti összeg nem haladhatja meg a közvetlen kifizetések ugyanazon igénylési évre meghatározott hektáronkénti nemzeti átlagösszegét.
törölve
Módosítás 215
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 5 bekezdés
(5)  a közvetlen kifizetéseknek az adott igénylési évre vonatkozóan a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően megállapított nemzeti felső határa és az ugyanazon igénylési évre vonatkozó alapszintű jövedelemtámogatás hektárszámban kifejezett összes tervezett kimenete.
törölve
Módosítás 216
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják a (3) bekezdésben említett maximális hektárszámot e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy az egyes tagok a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogokkal éljenek és kötelezettségekkel bírjanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezetének megerősítéséhez.
Módosítás 217, 743, 1158cp5 és 1219
Rendeletre irányuló javaslat
26 cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy ne részesüljenek az e fejezetben meghatározott előnyökben azok a mezőgazdasági termelők, akik tekintetében megállapítást nyer, hogy mezőgazdasági üzemüket az átcsoportosítással nyújtható támogatásból való részesülés kizárólagos céljával osztották meg. Ez azokra a mezőgazdasági termelőkre is alkalmazandó, akiknek a mezőgazdasági üzeme ilyen megosztás eredményeképpen jött létre.
Módosítás 218 és 1161 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kiegészítő jövedelemtámogatást biztosíthatnak fiatal mezőgazdasági termelők számára.
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kiegészítő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a 4. cikk (1) bekezdésének d) pontjában rögzített kritériumokkal összhangban meghatározott fiatal mezőgazdasági termelők számára.
Módosítás 1159
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 2 bekezdés
(2)  Azon kötelezettségük teljesítésének keretében, miszerint hozzá kell járulniuk a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági pálya iránti érdeklődésének felkeltésére és a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítására irányuló, a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett célkitűzés megvalósításához, és a 86. cikk (4) bekezdésének megfelelően közvetlen kifizetési előirányzataik legalább %-át e célkitűzés teljesítésére kell fordítaniuk, a tagállamok kiegészítő jövedelemtámogatást nyújthatnak azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet, és a 17. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.
(2)  Azon kötelezettségük teljesítésének keretében, miszerint fel kell kelteni a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági pálya iránti érdeklődését a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett célkitűzéssel összhangban, és a 86. cikk (4) bekezdésének megfelelően közvetlen kifizetési előirányzataik legalább 4%-át e célkitűzés teljesítésére kell fordítaniuk, a tagállamok kiegészítő jövedelemtámogatást nyújthatnak azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet annak vezetőjeként, és a 17. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.
Módosítás 1161 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – cím
(3)  A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetés formájában nyújtható.
(3)  A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás a támogatás iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb 7 éves időszakra nyújtható aktív mezőgazdasági termelőnkénti egyösszegű kifizetés vagy éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetés formájában. Ez esetben a jövedelemtámogatás kiszámítható nemzeti szinten vagy a 18. cikk (2) bekezdése szerint meghatározott területek alapján.
Módosítás 221
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Azok a fiatal mezőgazdasági termelők, akik az 1307/2013/EU rendelet alkalmazásának utolsó évében az említett rendelet 50. cikkében meghatározott támogatásban részesültek, az e cikkben meghatározott támogatást az e cikk (3) bekezdésében említett maximális teljes időtartamra kaphatják meg.
Módosítás 222
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)  A támogatás a mezőgazdasági üzemek nemzeti szinten vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek szerint megállapított átlagméretét meg nem haladó hektárszámra nyújtható.
Módosítás 223
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 c bekezdés (új)
(3c)  A tagállamok külön rendelkezéseket állapíthatnak meg a mezőgazdasági termelők csoportjaihoz, termelői szervezetekhez vagy szövetkezetekhez tartozó fiatal mezőgazdasági termelők tekintetében annak érdekében, hogy azok ne veszítsék el az e cikk szerinti támogatást az említett jogalanyokhoz való csatlakozásukkor.
Módosítás 1160
Rendeletre irányuló javaslat
27 cikk – 3 d bekezdés (új)
(3d)   Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatást e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén alkalmazhatják, amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, hogy az egyes tagokra a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogok és kötelezettségek vonatkozzanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.
Módosítás 1130
Rendeletre irányuló javaslat
28 cikk
28. cikk
28. cikk
Éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek
Éghajlat- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti célokat szolgáló rendszerek
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást biztosíthatnak éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló önkéntes rendszerek (a továbbiakban: ökorendszerek) működtetéséhez.
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást hoznak létre és biztosítanak éghajlat- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti célokat szolgáló önkéntes rendszerek (a továbbiakban: ökorendszerek) működtetéséhez. Az egyik cselekvési terület ökorendszereinek összhangban kell lenniük egy másik cselekvési terület célkitűzéseivel.
A tagállamok az ökorendszerek széles skáláját kínálják annak biztosítása érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők részt tudjanak venni, és hogy jutalmazni lehessen a különböző ambíciószinteket. A tagállamok különböző rendszereket alakítanak ki, amelyek járulékos előnyökkel járnak, előmozdítják a szinergiákat és hangsúlyozzák az integrált megközelítést. A koherencia és a hatékony jutalmazás elősegítése érdekében a tagállamok pont- vagy minősítési rendszereket hoznak létre.
(2)  A tagállamok e beavatkozástípus keretében olyan valódi mezőgazdasági termelőknek nyújtanak támogatást, akik kötelezettségeket vállalnak arra, hogy támogatható hektárjaikon az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaznak.
(2)  A tagállamok e beavatkozástípus keretében azokat az aktív mezőgazdasági termelőket vagy mezőgazdasági termelők azon csoportjait támogatják, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy megőrzik és megvalósítják a kedvező gyakorlatokat, és áttérnek az éghajlat- és környezetvédelemhez, valamint az állatjóléthez nagyobb mértékben hozzájáruló olyan mezőgazdasági gyakorlatokra és technikákra és tanúsított rendszerekre, amelyeket a 28a. cikkel összhangban hoztak létre, amelyek szerepelnek a 28b. cikkben említett jegyzékekben, és amelyeket a konkrét nemzeti vagy regionális igények kielégítésére alakítottak ki.
(3)  A tagállamok összeállítják az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok jegyzékét.
(3)  Az ökorendszerekre vonatkozó támogatás hektáronkénti és/vagy mezőgazdasági üzemenkénti éves kifizetés keretében, ösztönző kifizetés formájában nyújtható, amely túlmutat a felmerült többletköltségek és elmaradt bevételek ellentételezésén, és egyösszegű kifizetést is magában foglalhat. A kifizetések szintje az egyes ökorendszerek ambíciószintjétől függően változik, megkülönböztetésmentes kritériumok alapján.
(4)  E gyakorlatokat oly módon kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában foglalt konkrét környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzések közül egynek vagy többnek.
(5)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:
a)  túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;
b)  túlmutatnak a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező követelményeken;
c)  túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;
d)  eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 65. cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor.
(6)  Az ökorendszerekre vonatkozó támogatás hektáronkénti éves kifizetés keretében, az alábbi formák valamelyikében nyújtható:
a)  az e szakasz 2. alszakasza szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy
b)  a kedvezményezettek számára a 65. cikk alapján meghatározott kötelezettségvállalások nyomán felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy részének vagy egészének ellentételezésére teljesített kifizetések.
(7)  A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 65. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.
(8)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az ökorendszerekre vonatkozó további szabályokkal egészítik ki.
Módosítás 238
Rendeletre irányuló javaslat
28 a cikk (új)
28a. cikk
A versenyképesség ösztönzését szolgáló rendszerek
(1)   A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást biztosítanak a versenyképesség ösztönzését szolgáló önkéntes rendszerek (a továbbiakban: ösztönzőrendszerek) számára.
(2)   A tagállamok e beavatkozástípus keretében olyan aktív mezőgazdasági termelőket támogatnak, akik kötelezettséget vállalnak arra, hogy a mezőgazdasági termelők versenyképességének ösztönzése szempontjából előnyös ráfordításokat eszközölnek.
(3)   A tagállamok összeállítják a mezőgazdasági termelők versenyképességének ösztönzése szempontjából előnyös, támogatható ráfordítási kategóriák jegyzékét.
(4)   E gyakorlatokat oly módon kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában megállapított konkrét gazdasági célkitűzések közül egynek vagy többnek, valamint hozzájáruljanak az 5. cikkben meghatározott horizontális célkitűzéshez.
(5)   E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalásokhoz nyújtanak támogatást, amelyek e rendelet tekintetében nem eredményeznek kettős finanszírozást.
(6)   Az ösztönzőrendszerekre vonatkozó támogatás éves kifizetés keretében, az alábbi formák valamelyikében nyújtható:
a)  az e szakasz 2. alszakasza szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő, a támogatható hektárokon alapuló kifizetések; vagy
b)  a kedvezményezetteknél felmerülő költségek egy részének vagy egészének ellentételezésére teljesített kifizetések; vagy
c)  az ilyen típusú beavatkozások szempontjából releváns eredményeken alapuló kifizetések.
(7)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 27., 28., 65., 68., 69., 70., 71. és 72. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.
(8)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az ösztönzőrendszerekre vonatkozó további szabályokkal egészítik ki.
Módosítás 1131
Rendeletre irányuló javaslat
28 b cikk (új)
28b. cikk
Az éghajlat- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti célokat szolgáló rendszerekre jogosult gyakorlatok
(1)  Az e beavatkozástípus alá tartozó mezőgazdasági gyakorlatoknak hozzá kell járulniuk a 6. cikk (1) bekezdésének d), e), f) és i) pontjában meghatározott egy vagy több konkrét célkitűzés eléréséhez, és fenn kell tartaniuk és javítaniuk kell a mezőgazdasági termelők gazdasági teljesítményét, összhangban a 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott célokkal.
(2)  Az e cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági gyakorlatok a következő legalább két éghajlat- és környezetvédelmi cselekvési területre terjednek ki:
a)  az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések, beleértve a mezőgazdaságból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését, valamint a szén-dioxid-megkötés fenntartását és/vagy fokozását;
b)  az üvegházhatású gázoktól eltérő egyéb kibocsátások csökkentésére irányuló fellépések;
c)  a mezőgazdasági területek vízminőségének védelme vagy javítása, valamint a vízkészletekre nehezedő nyomás csökkentése;
d)  a talajerózió csökkentésére, a talaj termőképességének javítására és a tápanyag-gazdálkodás javítására, valamint a talaj biótájának fenntartására és helyreállítására irányuló fellépés;
e)  a biológiai sokféleség védelme, az élőhelyek és fajok megőrzése vagy helyreállítása, a beporzók védelme és a tájképi elemek kezelése, beleértve új tájképi elemek létrehozását is;
f)  a peszticidek, különösen az emberi egészségre vagy a biológiai sokféleségre kockázatot jelentő peszticidek fenntartható és csökkentett használatát célzó fellépések;
g)  a területek nem termelési célú vagy olyan övezetekként való kijelölése, ahol nem használnak növényvédő szereket és műtrágyákat;
h)  az állatjólét javítását és az antimikrobiális rezisztencia kezelését célzó intézkedések;
i)  a ráfordítások csökkentésére és a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás javítására irányuló intézkedések, például precíziós gazdálkodás;
j)  az állatok és növények sokféleségének növelését célzó intézkedések a betegségekkel szembeni ellenálló képesség erősítése és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében.
(3)  Az e cikk (1) bekezdésében említett mezőgazdasági gyakorlatok:
a)  túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;
b)  túlmutatnak az állatjólétre és a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező követelményeken;
c)  túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;
d)  eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, vagy kiegészítik azokat, amelyek vonatkozásában a 65. cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor.
(4)  [E rendelet hatálybalépésétől számított két hónap]-ig a Bizottság a 138. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el annak érdekében, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azon gyakorlatok indikatív, nem teljes körű jegyzékével, amelyek eleget tesznek e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének.
Módosítás 1132
Rendeletre irányuló javaslat
28 c cikk (új)
28c. cikk
Az éghajlat- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti célokat szolgáló rendszerekre jogosult gyakorlatok nemzeti jegyzékei
A tagállamok a nemzeti, regionális és helyi érdekelt felekkel együttműködve összeállítják a 28. cikkben említett éghajlat- és környezetvédelmi, illetve állatjóléti rendszerekre jogosult gyakorlatok nemzeti jegyzékét, azzal a lehetőséggel, hogy a 28b. cikkben említett, indikatív, nem teljes körű jegyzékben szereplő példákból merítsenek, vagy a 28b. cikkben foglalt kritériumoknak megfelelő további gyakorlatokat hozzanak létre, figyelembe véve sajátos nemzeti vagy regionális szükségleteiket a 96. cikkel összhangban.
A nemzeti jegyzékek többfajta, a 65. cikkben említett intézkedéstípusoktól eltérő, vagy azokkal megegyező, de különböző ambíciószintű intézkedéseket tartalmaznak a 28. cikkel összhangban.
A tagállamok az ökorendszerek e jegyzékébe felveszik legalább a fenntartható tápanyagkezelésre és adott esetben a vizes élőhelyek és tőzeglápok megfelelő fenntartására szolgáló mezőgazdasági eszközök használatát.
A 92/43/EGK vagy a 2009/147/EK irányelv alapján kijelölt területek, ahol ezzel egyenértékű fellépéseket hajtanak végre, automatikusan támogathatónak minősülnek.
A nemzeti jegyzékeket a Bizottság a 106. és 107. cikkben említett eljárással összhangban fogadja el.
A Bizottság – a 113. cikkben meghatározott európai és nemzeti KAP-hálózatokkal együttműködésben – biztosítja a tagállamok számára a nemzeti jegyzékek kidolgozásához szükséges iránymutatást a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése, valamint a tudásalap javítása és a megoldások megtalálása érdekében.
A nemzeti jegyzékek értékelése során a Bizottság különösen figyelembe veszi a rendszerek kialakítását, azok valószínű hatékonyságát, elterjedését, alternatívák meglétét és a 28a. cikkben említett egyedi célkitűzésekhez való hozzájárulást.
A Bizottság kétévente értékeli a nemzeti jegyzékeket. Az értékeléseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és nem megfelelő vagy negatív értékelések esetén a tagállamoknak a 106. és 107. cikkben meghatározott eljárással összhangban javaslatot kell tenniük a nemzeti jegyzékek és rendszerek módosítására.
Módosítás 239
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a valódi mezőgazdasági termelők számára.
(1)  A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak az aktív mezőgazdasági termelők számára.
Módosítás 240 és 1162
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok beavatkozásainak hozzá kell segíteniük a 30. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdálkodási típusokat ahhoz, hogy versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén leküzdjék az őket sújtó nehézséget vagy nehézségeket.
(2)  A tagállamok beavatkozásainak hozzá kell segíteniük a 30. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdálkodási típusokat ahhoz, hogy versenyképességük, szerkezetük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén leküzdjék az őket sújtó nehézséget vagy nehézségeket. Az előző mondattól eltérve a tagállamok támogathatják a 30. cikkben felsorolt fehérjenövényeket és hüvelyeseket versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása érdekében. Továbbá ezeknek a beavatkozásoknak összhangban kell lenniük a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott, vonatkozó konkrét célkitűzésekkel
Módosítás 241
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 bekezdés
(3)  A termeléstől függő jövedelemtámogatás hektáronkénti vagy állatonkénti éves támogatás formájában nyújtandó.
(3)  A termeléstől függő támogatás olyan termelést korlátozó rendszer, amelyet rögzített területeken és terméshozamokon vagy rögzített állatlétszámon alapuló éves támogatás formájában kell megvalósítani, és amely nem lépheti túl a tagállamok által az egyes intézkedések vonatkozásában meghatározandó és a Bizottságnak bejelentett felső összeghatárokat.
Módosítás 242
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a termeléstől függő támogatást a kedvezményezettek kötelezettségvállalásával összhangban célzottan a versenyképességük, minőségük vagy az ágazat szerkezeti felépítésének javítására fordítják, illetve megemelik.
Módosítás 1163
Rendeletre irányuló javaslat
29 cikk – 3 b bekezdés (új)
(3b)   Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok a támogatást e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén alkalmazhatják, amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, hogy az egyes tagokra a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogok és kötelezettségek vonatkozzanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.
Módosítás 243
Rendeletre irányuló javaslat
30 cikk – 1 bekezdés
Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, ott, ahol ezek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból fontosak: gabonafélék, olajos magvak, fehérjenövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, diófélék, keményítőburgonya, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény és egyéb, nem élelmezési célú növények, a fák kivételével, amelyeket olyan termékek előállításához használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a fosszilis anyagok helyettesítésére.
Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható: gabonafélék, olajos magvak, fehérjenövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, diófélék, keményítőburgonya, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény.
Módosítás 244
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdéstől eltérően termeléstől függő támogatást lehet folyósítani azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik nem rendelkeznek támogatható hektárszámmal.
A termeléstől függő támogatás folyósításakor a tagállamok a következő körülményeket biztosítják:
a)  egyértelmű környezeti vagy társadalmi-gazdasági szükséglet áll fenn, vagy a támogatás ilyen előnnyel jár;
b)  a támogatás nem eredményezi a belső piac súlyos torzulását; valamint
c)  az állattenyésztés támogatásának összhangban kell lennie a 2000/60/EK irányelvvel.
Módosítás 1229 és 1353
Rendeletre irányuló javaslat
31 cikk – 1 b bekezdés (új)
(1b)  A termeléstől függő támogatásból származó jövedelem arányosan kizárja azon szarvasmarhák számát, amelyek végső rendeltetése a bikaviadalokhoz kapcsolódó tevékenységekre mind közvetlen értékesítéssel, mind közvetítőkön keresztül történő eladás.
Módosítás 245
Rendeletre irányuló javaslat
33 cikk
[...]
törölve
Módosítás 246
Rendeletre irányuló javaslat
34 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított feltételek mellett gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtanak az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő valódi mezőgazdasági termelőknek.
A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított feltételek mellett gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtanak az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő aktív mezőgazdasági termelőknek.
Módosítás 247
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 3 bekezdés – 1 franciabekezdés
–  Bulgária: 624,11 EUR,
–  Bulgária: X EUR,
Módosítás 248
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 3 bekezdés – 2 franciabekezdés
–  Görögország: 225,04 EUR,
–  Görögország: X EUR,
Módosítás 249
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 3 bekezdés – 3 franciabekezdés
–  Spanyolország: 348,03 EUR,
–  Spanyolország: X EUR,
Módosítás 250
Rendeletre irányuló javaslat
36 cikk – 3 bekezdés – 4 franciabekezdés
–  Portugália: 219,09 EUR,
–  Portugália: X EUR,
Módosítás 251 és 1042
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazat;
a)  az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazat, valamint a feldolgozásra szánt termékek;
Módosítás 252
Rendeletre irányuló javaslat
39 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a)–h), k), m), o)–t) és w) pontjában említett egyéb ágazatok.
f)  az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a)–h), k), m), o)–t) és w) pontjában említett egyéb ágazatok, valamint a fehérjenövények.
Módosítás 253
Rendeletre irányuló javaslat
40 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 39. cikk d), e) és f) pontjában említett ágazati beavatkozástípusokat.
(3)  A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 39. cikk d), e) és f) pontjában említett ágazati beavatkozástípusokat, és indokolják, hogy miért döntöttek a kiválasztott ágazatok és beavatkozástípusok mellett.
Módosítás 254
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az e fejezetben meghatározott beavatkozástípusok megfelelő működésének biztosítása;
a)  az e fejezetben meghatározott beavatkozástípusok megfelelő működésének biztosítása, különös tekintettel a belső piacon zajló verseny torzulásának elkerülése céljából;
Módosítás 255
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  támogatás nyújtása termelői szervezeteknek az e fejezet szerinti konkrét feladataik teljesítésével kapcsolatban;
Módosítás 256
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a 46. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás és az 52. cikk (3) bekezdésében említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintje;
c)  a 46. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint a forgalomból történő kivonáshoz és az 52. cikk (3) bekezdésében említett beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintje, valamint az ingyenes szétosztás céljából visszavont termékek rögzített csomagolási és szállítási díjai, illetve az e célból történő szállítás előtti feldolgozás költségei;
Módosítás 257
Rendeletre irányuló javaslat
41 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a működési alap létrehozásához és kezeléséhez, valamint a támogatás és előleg kérelmezéséhez szükséges feltételek meghatározása.
Módosítás 258
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A gyümölcs- és zöldségágazatban a következő célkitűzések megvalósítására kell törekedni:
Az 5. és 6. cikknek megfelelően a gyümölcs- és zöldségágazatban a következő célkitűzések megvalósítására kell törekedni:
Módosítás 259
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a kínálati oldal koncentrációja és a gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
b)  a kínálati oldal koncentrációja és a gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés és rövid ellátási láncok révén, valamint a szerződésekről folytatott közös tárgyalások támogatása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 260
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
c)  fenntartható termelési módszerek alkalmazása, kutatása és fejlesztése, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a piac fejlődését elősegítő innovatív gyakorlatokat; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 261
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek kifejlesztése, végrehajtása és előmozdítása, környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és egyéb természeti erőforrások védelme; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
d)  a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek kifejlesztése, végrehajtása és előmozdítása, környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és egyéb természeti erőforrások védelme; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d), e), f) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 262
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  a termékek kereskedelmi értékének növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
f)  a termékek kereskedelmi értékének és minőségének növelése, ideértve a feldolgozásra szánt termékek javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely más állami vagy magánjellegű minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 263
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  a gyümölcs- és zöldségágazat friss vagy feldolgozott termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
g)  a gyümölcs- és zöldségágazat friss vagy feldolgozott termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 264
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – i pont
i.  a zöldség- és a gyümölcspiacok válságainak elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak.
i.  a zöldség- és a gyümölcspiacok válságainak elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés, kockázatenyhítés és kockázatkezelés, beleértve a növényegészségügyi szempontokat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 265
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)
ia)  a melléktermékek és a hulladék kezelése és csökkentése;
Módosítás 266
Rendeletre irányuló javaslat
42 cikk – 1 bekezdés – i b pont (új)
ib)  a genetikai sokféleség előmozdítása.
Módosítás 267 és 819 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló és ezen belül különösen a víz- és energiamegtakarításra, a környezetkímélő csomagolásra és a hulladékmennyiség csökkentésére összpontosító beruházások;
a)  tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló, többek között a vízmegtakarításra és a vízminőségre, az energiatermelésre és -megtakarításra, a környezetkímélő csomagolásra, a hulladékmennyiség csökkentésére, a hulladékáramok nyomon követésére és a termelés ellenőrzésére összpontosító beruházások;
Módosítás 268
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a termelés tervezése és a kereslethez történő igazítása, különös tekintettel a gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek minősége és mennyisége tekintetében;
Módosítás 269
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  a termékek kereskedelmi értékének növelésére irányuló tevékenységek;
Módosítás 270
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – a c pont (új)
ac)  a termelői szervezet vagy annak tagjai által előállított termékek közös tárolása;
Módosítás 271
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  kutatás és kísérleti termelés, különös tekintettel a következő területekre: víz- és energiamegtakarítás, környezetkímélő csomagolás, a hulladékmennyiség csökkentése, a károsítókkal szembeni ellenálló képesség, a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése, a kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk megelőzése és a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gyümölcs- és zöldségfajták használatának előmozdítása;
b)  kutatás és kísérleti termelés, olyan intézkedésekre összpontosítva, mint a vízmegtakarítás és vízminőség, az energiatermelés és -megtakarítás, a környezetkímélő csomagolás, a hulladékmennyiség csökkentése, a károsítókkal szembeni ellenálló képesség, az integrált növényvédelem, a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése, a beporzók védelme, a kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk megelőzése és a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gyümölcs- és zöldségfajták alkalmazásának előmozdítása;
Módosítás 272
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a környezetvédelmi fejlesztésekre, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra irányuló fellépések;
Módosítás 273
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  integrált termelés;
d)  integrált termelés, a természeti erőforrások fenntartható felhasználásának támogatása és a növényvédő szerektől és egyéb inputoktól való függőség csökkentése;
Módosítás 274
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a talaj védelmére és a talaj széntartalmának növelésére irányuló fellépések;
e)  a talaj védelmére, a talajszerkezet helyreállítására és a talaj széntartalmának növelésére irányuló fellépések, beleértve a talajromlás elkerülését;
Módosítás 275
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló fellépések;
h)  a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítására és a károsítók által okozott károk mérséklésére irányuló fellépések, többek között az integrált növényvédelem ösztönzése révén;
Módosítás 276
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  elsősorban a biológiai és strukturális sokféleséget növelő termelési rendszerek bevezetését célzó fellépések;
Módosítás 277
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – k pont
k)  a gyümölcs- és zöldségágazati termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő fellépések;
k)  a gyümölcs- és zöldségágazati termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő és a rövid ellátási láncokat támogató fellépések;
Módosítás 279
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – n pont
n)  promóció és kommunikáció, ideértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikációját és konszolidációját, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatásának megismertetését célzó fellépéseket és tevékenységeket;
n)  promóció és kommunikáció, ideértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikációját és konszolidációját, új felvevőpiacok felkutatását, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatásának megismertetését célzó fellépéseket és tevékenységeket;
Módosítás 280
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – o pont
o)  tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;
o)  tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, többek között a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata és használatuk csökkentése, az integrált növényvédelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése, az agroökológiai gyakorlatok, a termékminőség és a forgalmazási feltételek javítása, valamint a harmadik országokba irányuló exportra vonatkozó növényegészségügyi jegyzőkönyvek megtárgyalása és alkalmazása terén;
Módosítás 281
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – p pont
p)  képzés és a bevált gyakorlatok cseréje, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás enyhítéséhez való hozzájárulás terén.
p)  képzés és a bevált gyakorlatok cseréje, többek között a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek alternatívái, a növényvédő szerek fenntartható használata, illetve használatuk csökkentése, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulás terén;
Módosítás 282
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – p a pont (új)
pa)  innováció révén a minőség javítását célzó fellépések;
Módosítás 283
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 1 bekezdés – p b pont (új)
pb)  nyomonkövethetőségi/tanúsítási rendszerek felállítása.
Módosítás 284
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését;
b)  tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését, beleértve a közös tárolást is;
Módosítás 285
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára és más rendeltetésre;
d)  forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára – beleértve a forgalomból kivont termékek ingyenes szétosztás előtti feldolgozásának költségeit – és más rendeltetésre;
Módosítás 286
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés – g pont
g)  betakarítási biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;
g)  betakarítási biztosítás – beleértve a mutatószám-alapú biztosításokat, amelyek a mérhető kockázatok előfordulását fedezik –, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;
Módosítás 287
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés – h pont
h)  személyre szabott tanácsadás az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert egyéb termelői szervezeteknek és termelői szervezetek társulásainak vagy egyéni termelőknek;
h)  szakmai eszmecserék és/vagy személyre szabott tanácsadás az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert egyéb termelői szervezeteknek és termelői szervezetek társulásainak vagy egyéni termelőknek;
Módosítás 288
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés – h a pont (új)
ha)  a termékek népszerűsítése és a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségügyi előnyeire való figyelemfelhívás a piaci válságokra reagálva;
Módosítás 289
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés – i pont
i)  harmadik országokkal kötött növényegészségügyi jegyzőkönyvek végrehajtása és kezelése az Unió területén a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében;
i)  harmadik országokkal kötött növényegészségügyi jegyzőkönyvek megtárgyalása, végrehajtása és kezelése az Unió területén a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés lehetővé tétele érdekében, a piaci tanulmányokat is beleértve;
Módosítás 290
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés – i a pont (új)
ia)  növényegészségügyi válságmegelőzés és -kezelés;
Módosítás 291
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés – k pont
k)  tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái és a növényvédő szerek fenntartható használata terén.
k)  tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, többek között a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, például az integrált növényvédelem és a növényvédő szerek fenntartható használata, illetve használatuk csökkentése terén;
Módosítás 292
Rendeletre irányuló javaslat
43 cikk – 2 bekezdés – k a pont (új)
ka)  képzések és a bevált gyakorlatok cseréje.
Módosítás 293
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az operatív programok időtartama legalább három, legfeljebb hét év. A 42. cikk d) és e) pontjában említett célkitűzések és legalább két másik, ugyanabban a cikkben említett célkitűzés teljesítésére kell irányulniuk.
(2)  Az operatív programok időtartama legalább három, legfeljebb hét év. A 42. cikk b), d) és e) pontjában említett célkitűzések és legalább két másik, ugyanabban a cikkben említett célkitűzés teljesítésére kell irányulniuk.
Módosítás 294
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai lehetnek részleges vagy teljes operatív programok. A teljes operatív programoknak a termelői szervezetek operatív programjaival azonos irányítási szabályoknak és feltételeknek kell megfelelniük.
Módosítás 295
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés
A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai nem állhatnak ugyanazon beavatkozásokból, mint a tagszervezetek operatív programjai. A tagállamok a termelői szervezetek társulásainak operatív programjait a tagszervezetek operatív programjaival együtt veszik figyelembe.
A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai nem állhatnak ugyanazon műveletekből, mint a tagszervezetek operatív programjai. A tagállamok a termelői szervezetek társulásainak operatív programjait a tagszervezetek operatív programjaival együtt veszik figyelembe. A termelői szervezetek társulásai benyújthatnak olyan részleges operatív programokat, amelyek a tagszervezetek által az operatív programjaikban azonosított, de nem végrehajtott intézkedésekből állnak.
Módosítás 296
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés – a pont
a)  a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai szerinti intézkedések finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;
a)  a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai szerinti műveletek finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;
Módosítás 298
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 7 bekezdés – a a pont (új)
aa)  az operatív programok három vagy több, a 42. cikk d) és e) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó intézkedést foglalnak magukban;
Módosítás 300
Rendeletre irányuló javaslat
44 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)  A(z) ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt jóváhagyott operatív programokat azoknak a rendeleteknek megfelelően kell szabályozni, amelyek alapján e programokat a befejezésük előtt jóváhagyták, kivéve, ha a termelői szervezet vagy a termelői szervezetekből álló társulás önként dönt arról, hogy elfogadja e rendeletet.
Módosítás 301
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)   a következők által biztosított pénzügyi hozzájárulások:
törölve
i.  a termelői szervezet tagjai és/vagy maga a termelői szervezet; vagy
ii.  termelői szervezetek társulásai e társulások tagjai révén;
Módosítás 302
Rendeletre irányuló javaslat
45 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei és/vagy azok társulásai működési alapot hozhatnak létre. Az alap a következő forrásokból finanszírozható:
(1)  A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei és/vagy azok társulásai működési alapot hozhatnak létre a tagállamok által jóváhagyott operatív programok finanszírozására. Az alapot maga a termelői szervezet vagy a termelői szervezetekből álló társulás és/vagy partnerei hozzájárulásaiból finanszírozzák, a 46. cikk alapján nyújtott pénzügyi támogatással együtt.
Módosítás 303
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  az egyes, termelői szervezeteket tömörítő társulások által forgalmazott termékek értékének 4,5 %-a;
b)  az egyes, termelői szervezeteket tömörítő társulások által forgalmazott termékek értékének 4,5%-a; valamint
Módosítás 304
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a forgalmazott termékek értékének 5%-a:
–  olyan termelői szervezet esetében, amely forgalmazott termékeinek értéke és tagjainak száma az operatív program ismertetésének évében 25%-kal magasabb, mint a forgalmazott termékek átlagértéke és a nyilvántartás szerinti átlagos taglétszám az előző operatív program során;
–  egyesülés útján létrejött termelői szervezet első operatív programjának esetében;
–  valamennyi transznacionális termelői szervezet, illetve termelői szervezetek transznacionális társulásai esetében.
Módosítás 305
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  az egyes transznacionális termelői szervezetek vagy termelői szervezeteket tömörítő transznacionális társulások által forgalmazott termékek értékének 5 %-a.
törölve
Módosítás 306
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész
Az első albekezdéstől eltérve, az uniós pénzügyi támogatás mértéke az alábbiak szerint növelhető:
Az első albekezdéstől eltérve, az a), b) és ba) pontokban megjelölt uniós pénzügyi támogatás mértéke a forgalmazott termékek értékének 0,5%-ával növelhető, amennyiben ez a százalékos arány kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra;
a)  a termelői szervezetek esetében a vonatkozó százalékos arány a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ára emelhető, feltéve, hogy a forgalmazott termékek értékének 4,1 %-át meghaladó összeg kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra;
b)  a termelői szervezetek társulásai esetében a vonatkozó százalékos arány a forgalmazott termékek értékének 5 %-ára emelhető, feltéve, hogy a forgalmazott termékek értékének 4,5 %-át meghaladó összeg kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó, a termelői szervezetek társulása által a tagjai nevében végrehajtott beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra;
c)  transznacionális termelői szervezet vagy termelői szervezetek transznacionális társulása esetében a vonatkozó százalékos arány a forgalmazott termékek értékének 5,5 %-ára emelhető, feltéve, hogy a forgalmazott termékek értékének 5 %-át meghaladó összeg kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó, a transznacionális termelői szervezet vagy a termelői szervezetek transznacionális társulása által tagjai nevében végrehajtott beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra.
Módosítás 307
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  különböző tagállamokban működő termelői szervezetek a 42. cikk b) és e) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozásokat valósítanak meg transznacionális alapon;
a)  különböző tagállamokban működő termelői szervezetek és azok társulásai valamely, a 42. cikk b) és e) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozásokat valósítanak meg transznacionális alapon;
Módosítás 308
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 3 bekezdés – d pont
d)  az operatív programot először hajtja végre valamely, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert, termelői szervezeteket tömörítő társulás;
d)  az operatív programot először hajtja végre valamely, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezet, egy adott tagállamban tevékenykedő termelői szervezeteket tömörítő társulás vagy egy több különböző tagállamban tevékenykedő termelői szervezeteket tömörítő társulás;
Módosítás 309
Rendeletre irányuló javaslat
46 cikk – 3 bekezdés – f a pont (új)
fa)  a termelői szervezetek hegyvidéki területen vagy szigeti régióban működnek;
Módosítás 310
Rendeletre irányuló javaslat
47 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok azon régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek számára a 45. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át és a bármely ilyen termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak. A nemzeti pénzügyi támogatás a működési alapot kiegészítő támogatás.
(1)  A tagállamok azon régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, valamint a szigeti régiókban és a peremterületeken a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek számára a 45. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80%-át és a bármely ilyen termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10%-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak. A nemzeti pénzügyi támogatás a működési alapot kiegészítő támogatás.
Módosítás 311
Rendeletre irányuló javaslat
48 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok a méhészeti ágazat tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzések közül legalább egynek a megvalósítására törekednek.
A tagállamok a méhészeti ágazat tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésében említett releváns konkrét célkitűzések megvalósítására törekednek.
Módosítás 312
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden egyes konkrét célkitűzés vonatkozásában kiválasztanak egyet vagy többet a következő, a méhészeti ágazatban megvalósítható beavatkozástípusok közül:
(1)  A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a következő, a méhészeti ágazatban megvalósítható beavatkozástípusok közül:
Módosítás 313
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére;
a)  technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére, beleértve a bevált gyakorlatok előmozdítását, a tájékoztatást és a népszerűsítést, valamint az alapszintű oktatást és a továbbképzést;
Módosítás 314
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroatózis – elleni védekezésre irányuló fellépések;
b)  a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroózis leküzdésére és megelőzésére, valamint a járványokkal szembeni ellenálló képesség növelésére irányuló fellépések;
Módosítás 315
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)  a méhek egészségével foglalkozó nemzeti hálózatok létrehozása és/vagy fejlesztése;
Módosítás 316
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  a méhészeti termékek elemzését végző laboratóriumok támogatására irányuló fellépések;
d)  a méhészeti termékek, a méhpusztulás, a méhek csökkenő termelékenysége, valamint a méhekre potenciálisan mérgező anyagok elemzését végző nemzeti, regionális vagy helyi laboratóriumok támogatására irányuló fellépések;
Módosítás 317
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a méhcsaládok pótlása az Unióban;
e)  a méhpopulációk jelenlegi számának fenntartását vagy növelését szolgáló fellépések;
Módosítás 318
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén;
f)  együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos kutatási és kísérleti programok alkalmazása érdekében;
Módosítás 319
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások;
Módosítás 320
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h b pont (új)
hb)  a termelés megtervezésére és a kínálatnak a kereslethez való igazítására irányuló fellépések;
Módosítás 321
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h c pont (új)
hc)  a kedvezőtlen éghajlati jelenségekkel szembeni megelőző intézkedések;
Módosítás 322
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h d pont (új)
hd)  az éghajlatváltozáshoz és a kedvezőtlen éghajlati jelenségekhez való alkalmazkodást szolgáló fellépések;
Módosítás 323
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h e pont (új)
he)  a méhészek és a mezőgazdasági termelők együttműködésének javítására irányuló intézkedések, különös tekintettel a növényvédő szerek hatásának csökkentésére;
Módosítás 324
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h f pont (új)
hf)  energiamegtakarítás, fokozott energiahatékonyság és környezetkímélő csomagolás;
Módosítás 325
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h g pont (új)
hg)  a hulladéktermelés csökkentése és a melléktermékek és hulladékok felhasználásának és kezelésének javítása;
Módosítás 326
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h h pont (új)
hh)  a mézelő méhek általi beporzásnak, valamint a mézelő méhek és a vad beporzó fajok együttélésének javítására irányuló fellépések, többek között a kedvező élőhelyek létrehozása és fenntartása révén;
Módosítás 327
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h i pont (új)
hi)  a genetikai sokféleség növelésére irányuló fellépések;
Módosítás 328
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 1 bekezdés – h j pont (új)
hj)  a fiatal vagy új méhészek támogatására irányuló intézkedések.
Módosítás 329
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (2) bekezdésben említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a kiadások legfeljebb 50 %-át fedezheti. A kiadások fennmaradó részét a tagállamok viselik.
(4)  A (2) bekezdésben említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a kiadások legfeljebb 75%-át fedezheti, a legkülső régiók kivételével, ahol a felső határ 85%. A kiadások fennmaradó részét a tagállamok viselik.
Módosítás 330
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 5 bekezdés
(5)  KAP-stratégiai tervük összeállításakor a tagállamok kikérik a méhészet területén működő szervezetek képviselőinek tanácsát.
(5)  KAP-stratégiai tervük összeállításakor a tagállamok kikérik a méhészet területén működő szervezetek és az illetékes hatóságok képviselőinek tanácsát.
Módosítás 331
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 6 bekezdés
(6)  A tagállamok évente értesítik a Bizottságot a területükön található méhcsaládok számáról.
(6)  A tagállamok évente értesítik a Bizottságot a területükön található méhcsaládok és/vagy méhkolóniák számáról.
Módosítás 332
Rendeletre irányuló javaslat
49 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  A(z) .... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt elfogadott valamennyi nemzeti program az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik e programok tervezett befejezésének napjáig.
Módosítás 333
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e szakaszban meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e szakaszban meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:
Módosítás 334
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a tagállamoknak a 49. cikk (6) bekezdésében előírt azon kötelezettsége, miszerint évente értesíteniük kell a Bizottságot a területükön található méhcsaládok számáról;
a)  a tagállamoknak a 49. cikk (6) bekezdésében előírt azon kötelezettsége, miszerint évente értesíteniük kell a Bizottságot a területükön található méhcsaládok és/vagy méhkolóniák számáról;
Módosítás 335
Rendeletre irányuló javaslat
50 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a méhcsalád fogalmának meghatározása és a méhcsaládok számának kiszámítására alkalmazandó módszerek;
b)  a méhcsalád fogalmának meghatározása és a méhcsaládok és méhkolóniák számának kiszámítására alkalmazandó módszerek;
Módosítás 336
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A tagállamok a borágazat tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:
Az 5. és 6. cikkel összhangban a tagállamok a borágazat tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:
Módosítás 337
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  az uniós bortermelők versenyképességének javítása, ideértve a fenntartható termelési rendszerek javításához és az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentéséhez való hozzájárulást is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b)–f) és h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a)  az uniós bortermelők gazdasági fenntarthatóságának és versenyképességének javítása a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban;
Módosítás 338
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  az éghajlatváltozás mérsékléséhez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és a fenntartható termelési rendszerek javításához való hozzájárulás, továbbá az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentése, többek között a bortermelők támogatásával az inputfelhasználás csökkentése és a környezeti szempontból fenntarthatóbb módszerek és művelési technikák alkalmazása során, valamint a hagyományos európai szőlőfajták sokféleségének megőrzése érdekében; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 339 és 820 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  az uniós borászati vállalkozások teljesítményének és piaci igényekhez való alkalmazkodásának javítása, valamint e vállalkozások versenyképességének fokozása a szőlőből készült termékek előállítása és értékesítése tekintetében, ideértve az energiamegtakarítást, a globális energiahatékonyságot és a fenntartható folyamatokat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
b)  az uniós borászati vállalkozások teljesítményének és piaci igényekhez való alkalmazkodásának javítása, valamint e vállalkozások hosszú távú versenyképességének fokozása a szőlőből készült termékek előállítása és értékesítése tekintetében, ideértve az energiamegtakarítást, a globális energiahatékonyságot és a fenntartható folyamatokat is; e célkitűzések a 6. cikk (1)  bekezdésének a)–e), g) és h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 340
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
ca)  a kínálat koncentrációjának javítása a gazdasági teljesítmény és az ágazat strukturálása érdekében, a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott célkitűzéssel összhangban;
Módosítás 341
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  a borkészítés melléktermékeinek ipari vagy energetikai célokra történő felhasználása, biztosítva ezáltal az uniós borok minőségét és ezzel egyidejűleg a környezet védelmét; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;
f)  a borkészítés melléktermékeinek és maradékanyagainak ipari, energetikai vagy agronómiai célokra történő felhasználása, biztosítva ezáltal az uniós borok minőségét és ezzel egyidejűleg a környezet védelmét; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;
Módosítás 342
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  a szőlőből készült uniós termékek versenyképességének javítása harmadik országokban; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és h) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódik;
h)  a szőlőből készült uniós termékek versenyképességének javítása harmadik országokban, beleértve a borpiacok megnyitását, diverzifikálását és megszilárdítását; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és h) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódik;
Módosítás 343
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)
ia)  a szőlőtermesztés gazdasági fenntarthatóságának és jövedelmezőségének biztosítása a jelentős természeti hátrányokkal küzdő, meredek lejtőkön fekvő, illetve kevésbé fejlett területeken, a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekkel összhangban;
Módosítás 820 cp7
Rendeletre irányuló javaslat
51 cikk – – 1 bekezdés – i b pont (új)
ib)   hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik.
Módosítás 344 és 1122 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, ideértve a szőlőültetvények újratelepítését, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően szükség van, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcella ugyanazon fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;
a)  a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, ideértve a szőlőültetvények újratelepítését, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és a genetikai sokféleség növelését célzó újratelepítés érdekében történő önkéntes kivágást követően van szükség, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcella ugyanazon fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;
Módosítás 345 és 1122 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
aa)  az 1308/2013/EU rendelet III. fejezetének 1. szakaszában meghatározott engedélyezési rendszer keretében odaítélt földterület szőlővel való beültetése az eltűnés által fenyegetett, hagyományos bortermelő területeken – amelyeket a tagállamoknak kell meghatározniuk – a borászat sokféleségének védelmét szolgáló intézkedésként;
Módosítás 346 és 1122 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – a b pont (új)
ab)  kutatás és kísérleti termelés, valamint további intézkedések, különösen az európai szőlőfajták fajták közötti és fajtán belüli változatosságának megőrzése, vizsgálata és javítása területén, valamint a gazdasági hasznosításuk elősegítését célzó tevékenységek;
Módosítás 347 és 1122 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – a c pont (új)
ac)  a növényvédő szerek felhasználásának csökkentésére irányuló fellépések;
Módosítás 348 és 1122 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – a d pont (új)
ad)  a kockázatvállalás csökkentését célzó fellépések olyan szőlőtermesztők számára, akik vállalják, hogy radikálisan átalakítják termelési gyakorlataikat és termelési rendszerüket a fenntarthatóbb termelés érdekében, beleértve a strukturális és biológiai sokféleség bővítését;
Módosítás 349 és 1122 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló tárgyi vagy immateriális beruházások;
b)  tárgyi vagy immateriális beruházások szőlészeti vállalkozásokba – többek között meredek lejtős és teraszos területeken, az a) pontban leírt beavatkozástípusba tartozó műveletek kivételével –, feldolgozólétesítményekbe és borászati infrastruktúrába, valamint marketingstruktúrákba és -eszközökbe; e beruházások célja lehet a szőlőültetvények éghajlati kockázatokkal szembeni védelme és a vállalkozások új uniós jogi előírásokhoz való igazodása;
Módosítás 350 és 1122 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  betakarítási biztosítás természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések következtében bekövetkező jövedelemkiesés fedezéséhez;
d)  betakarítási biztosítás természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések következtében bekövetkező jövedelemkiesés fedezéséhez, biztosítva ugyanakkor, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;
Módosítás 351 és 1122 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  innovációra irányuló tárgyi vagy immateriális beruházások, amelyek közé tartoznak a borkészítéshez kapcsolódó innovatív termékek és borkészítési melléktermékek, folyamatok és technológiák kifejlesztését célzó, továbbá egyéb, az ellátási lánc bármelyik szakaszában hozzáadott értéket teremtő beruházások, ideértve az ismeretek cseréjét is;
e)  tárgyi vagy immateriális beruházások a digitalizációba és az innovációba, ami magában foglalja az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében említett termékekkel vagy a borkészítés, a folyamatok és a technológiák melléktermékeivel kapcsolatos innovatív termékek és technológiai folyamatok fejlesztését, továbbá egyéb, az ellátási lánc bármelyik szakaszában hozzáadott értéket teremtő (többek között ismeretátadási célú) és/vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz hozzájáruló beruházásokat;
Módosítás 353 és 1122 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  az uniós borokra vonatkozó, a tagállamokban végrehajtott tájékoztató intézkedések, amelyek célja a bor felelősségteljes módon történő fogyasztására való ösztönzés, illetve az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerek előmozdítása;
g)  az uniós borokra vonatkozó, a tagállamokban végrehajtott tájékoztató intézkedések, amelyek célja a bor felelősségteljes módon történő fogyasztására való ösztönzés;
Módosítás 354 és 1122 cp4
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)
ga)  a piaccal kapcsolatos ismeretek javítását célzó fellépések, például gazdasági és szabályozói tanulmányok a meglévő piacokkal kapcsolatban, valamint az európai szőlőültetvények hírnevének fokozása érdekében a borturizmus népszerűsítésére irányuló fellépések;
Módosítás 355 és 1122 cp5
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – h pont – bevezető rész
h)  harmadik országokban folytatott promóció, amely a következő intézkedések közül egyet vagy többet foglal magában:
h)  harmadik országokban folytatott promóció és kommunikáció, amely a borágazat versenyképességének javítását, valamint piacok létrehozását, diverzifikálását vagy megszilárdítását célzó következő intézkedések közül egyet vagy többet foglal magában:
Módosítás 356 és 1122 cp5
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – h pont – iv pont
iv.  új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;
iv.  új vagy meglévő piacok felmérése a piacok bővítése és megszilárdítása érdekében;
Módosítás 357 és 1122 cp5
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – h pont – vi pont
vi.  a borászati gyakorlatokkal, a növényegészségügyi és higiéniai szabályokkal, valamint a borágazati termékek importjára alkalmazandó egyéb harmadik országbeli követelményekkel kapcsolatos műszaki dokumentációk elkészítése, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos dokumentációkat is, a harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében;
vi.  a borászati gyakorlatokkal, a növényegészségügyi és higiéniai szabályokkal, valamint a borágazati termékek importjára alkalmazandó egyéb harmadik országbeli követelményekkel kapcsolatos műszaki dokumentációk elkészítése, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos dokumentációkat is, a harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférés korlátozásának megelőzése, illetve a hozzáférés lehetővé tétele érdekében;
Módosítás 358 és 1122 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)
ia)  a vízhasználat és vízgazdálkodás javítására irányuló fellépések;
Módosítás 359 és 1122 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – i b pont (új)
ib)  ökológiai termelés;
Módosítás 360 és 1122 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – i c pont (új)
ic)  integrált termelés;
Módosítás 361 és 1122 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – i d pont (új)
id)  precíziós vagy digitalizált termelés;
Módosítás 362 és 1122 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – i e pont (új)
ie)  talajvédelem és a talaj széntartalmának növelése;
Módosítás 363 és 1122 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – i f pont (új)
if)  a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása, megóvása vagy a tájkép megóvása, többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzése;
Módosítás 364 és 1122 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – i g pont (új)
ig)  a szőlőt érintő kártevőfertőzésekkel és betegségekkel szembeni ellenálló képesség javítása;
Módosítás 365 és 1122 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – i h pont (új)
ih)  a hulladékképződés csökkentése és a hulladékgazdálkodás javítása.
Módosítás 366 és 1122 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Az első albekezdés h) pontjában említett promóciós intézkedések csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandók.
Módosítás 367
Rendeletre irányuló javaslat
52 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják választott borágazati célkitűzéseiket és beavatkozástípusaikat. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat.
(2)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják választott borágazati célkitűzéseiket és beavatkozástípusaikat. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat. A tagállamok konkrét rendelkezéseket írhatnak elő az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés ügyvezetési szervei által az összes érintett vállalkozás nevében végzett tájékoztatási és promóciós tevékenységre vonatkozóan, különös tekintettel a tevékenység maximális időtartamára.
Módosítás 368
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A szőlőültetvényeknek az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szerkezetátalakításához és átállításához nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 50 %-át, illetve a kevésbé fejlett régiókban – a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 75 %-át.
A szőlőültetvényeknek az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szerkezetátalakításához és átállításához nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőültetvények önkéntes szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 50%-át, illetve a szőlőültetvények kötelező szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 75%-át.
Módosítás 369
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;
a)  a támogatható beruházási költségek 50%-át a kevésbé fejlett régiókban, meredek hegyoldalakon található szőlőültetvényeken és a szigeti régiókban az ezen albekezdés c) és d) pontjában említettek kivételével;
Módosítás 370
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a támogatható beruházási költségek 75 %-át az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;
c)  a támogatható beruházási költségek 85%-át az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;
Módosítás 371
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  Az 52. cikk (1) bekezdésének aa), ab), ac), fa), ia), ib), ic), id), ie), if), ig), és ih) pontjában említett célkitűzésekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a közvetlen vagy támogatható költségek 50%-át;
Módosítás 372
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;
a)  a támogatható beruházási költségek 50%-át a kevésbé fejlett régiókban, meredek hegyoldalakon található szőlőültetvényeken és a szigeti régiókban, az ezen albekezdés c) és d) pontjában említettek kivételével;
Módosítás 373
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a támogatható beruházási költségek 75 %-át az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;
c)  a támogatható beruházási költségek 85%-át az EUMSZ 349. cikkének első bekezdésében említett legkülső régiókban;
Módosítás 374
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben említett maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható; az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a vonatkozó maximális mértékű támogatás.
törölve
Módosítás 375
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés
A 2003/361/EK ajánlás melléklete I. címe 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az első albekezdésben említett maximális támogatási határértékek megfeleződnek.
Az első albekezdésben említett maximális határértékek csökkenthetők az azon vállalkozások által végzett beruházások esetében, amelyek nem tartoznak a mikro-, kis- vagy középvállalkozások kategóriájába. Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozásra alkalmazhatók.
Módosítás 376
Rendeletre irányuló javaslat
53 cikk – 6 bekezdés
(6)  Az 52. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontjában említett tájékoztató tevékenységekhez és promócióhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.
(6)  Az 52. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontjában említett tájékoztató tevékenységekhez és promócióhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át. A kis- és középvállalkozások támogatásának maximalizálása érdekében a tagállamok különbséget tehetnek a vállalkozások között méretük alapján.
Módosítás 377
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 4 bekezdés
(4)  Az érintett tagállamok a KAP-stratégiai tervükben minimális százalékos arányt állapítanak meg a kiadásokra vonatkozóan a környezetvédelemre, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a termelési rendszerek és folyamatok fenntarthatóságának javítására, az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentésére, az energiamegtakarításra és a borágazat globális energiahatékonyságának javítására irányuló fellépések tekintetében.
(4)  Az érintett tagállamok a KAP-stratégiai tervükben biztosítják, hogy legalább 5%-os arányban kiadásokat irányoznak elő vagy legalább egy fellépést elfogadnak a környezetvédelemre, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a termelési rendszerek és folyamatok fenntarthatóságának javítására, az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentésére, az energiamegtakarításra és a borágazat globális energiahatékonyságának javítására irányuló fellépések tekintetében, az 51. cikk aa), b) és f) pontjában rögzített célkitűzésekkel összhangban.
Módosítás 378
Rendeletre irányuló javaslat
54 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A(z) ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt elfogadott valamennyi program az 1308/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik e programok tervezett befejezésének napjáig.
Módosítás 379
Rendeletre irányuló javaslat
55 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam a KAP-stratégiai tervében meghatároz egyet vagy többet a 60. cikkben említett beavatkozástípusok közül az (1) bekezdés szerinti célkitűzések közül kiválasztott célkitűzések megvalósítása érdekében. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározza a beavatkozásokat. A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam KAP-stratégiai tervében megindokolja, hogy miért döntött az adott célkitűzések, valamint az azok teljesítésére irányuló adott beavatkozástípusok és beavatkozások kiválasztása mellett.
(2)  A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam a KAP-stratégiai tervében meghatároz egyet vagy többet a 60. cikkben említett beavatkozástípusok közül az (1) bekezdés szerinti célkitűzések közül kiválasztott célkitűzések megvalósítása érdekében. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározza a beavatkozásokat. A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam KAP-stratégiai tervében megindokolja, hogy miért döntött az adott célkitűzések, valamint az azok teljesítésére irányuló adott beavatkozástípusok és beavatkozások kiválasztása mellett, nem köteles azonban elkészíteni a 103. cikk (1) bekezdésében említett előzetes értékelésről szóló jelentést vagy a stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV), sem a 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV elemzést.
Módosítás 380
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak csökkentése, valamint hozzájárulás az éghajlat-politikai fellépésekhez az olajbogyó-termesztés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
c)  az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak csökkentése, hozzájárulás az éghajlat-politikai fellépésekhez, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és annak mérséklése az olajbogyó-termesztés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 381
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  az olívaolaj és étkezési olajbogyó minőségének javítása; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéshez kapcsolódik;
d)  az olívaolaj és étkezési olajbogyó minőségének javítása; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;
Módosítás 382
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  válságmegelőzés és -kezelés, amelynek célja a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása, valamint az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-piacok válságainak elkerülése és kezelése; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéshez kapcsolódik.
f)  válságmegelőzés és -kezelés, amelynek célja a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása, valamint az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-piacok válságainak elkerülése és kezelése, beleértve a megelőzés és a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítását; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;
Módosítás 1241
Rendeletre irányuló javaslat
56 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)
fa)  a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások védelme és javítása, ezen belül a talaj megőrzése.
Módosítás 383
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az 56. cikkben említett célkitűzések megvalósítása érdekében a 82. cikk (4) bekezdésében megnevezett tagállamok KAP-stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a 60. cikkben említett beavatkozástípusok közül. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat.
(1)  Az 56. cikkben említett célkitűzések megvalósítása érdekében a 82. cikk (4) bekezdésében megnevezett tagállamok KAP-stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a 60. cikkben említett, tagállami szinten meghatározandó beavatkozástípusok közül. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat.
Módosítás 384
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 2 bekezdés
(2)  A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok által meghatározott beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezeteknek és/vagy termelői szervezetek társulásainak a jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani. E célból e rendelet 61. és 62. cikkét kell alkalmazni.
(2)  A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok által meghatározott beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezeteknek és/vagy termelői szervezetek társulásainak és/vagy szakmaközi szervezeteknek a jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani. E célból e rendelet 61. és 62. cikkét kell alkalmazni.
Módosítás 385
Rendeletre irányuló javaslat
57 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)   A (2) bekezdéstől eltérve a 82. cikk (4) bekezdése szerinti tagállamok az operatív programok megvalósításával megbízhatnak az 1308/2013/EU rendelet 157. cikke alapján elismert szakmaközi szervezeteket, ha e szervezeteknek az 1308/2013/EU rendelet alapján már működik hasonló programjuk.
Módosítás 386
Rendeletre irányuló javaslat
58 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  a 60. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett beavatkozástípusokkal kapcsolatban felmerülő tényleges kiadások 75 %-át, ha az operatív programot legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó termelői szervezetek hajtják végre, és a tényleges kiadások 50 %-át, ha a szóban forgó beavatkozástípus esetében ez a feltétel nem teljesül.
d)  a 60. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett beavatkozástípusokkal kapcsolatban felmerülő tényleges kiadások 85%-át, ha az operatív programot legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai hajtják végre, és a tényleges kiadások 50%-át, ha a szóban forgó beavatkozástípus esetében ez a feltétel nem teljesül.
Módosítás 387
Rendeletre irányuló javaslat
58 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)   szigeti régiók esetében az a)–d) pontban említett százalékos arányokat 10%-kal növelni kell.
Módosítás 388
Rendeletre irányuló javaslat
58 cikk – 3 bekezdés
(3)   A tagállamok az uniós pénzügyi támogatással nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-ának erejéig kiegészítő finanszírozást biztosítanak.
törölve
Módosítás 824 és 1242
Rendeletre irányuló javaslat
3 cím – 3 fejezet – 6 a szakasz (új)
6a. szakasz
A HÜVELYESNÖVÉNY-ÁGAZAT
58a. cikk
A hüvelyesnövény-ágazat célkitűzései
Az 5. és 6. cikkben említett általános célkitűzések tiszteletben tartásának sérelme nélkül a tagállamok a hüvelyesnövény-ágazat tekintetében a következő célkitűzések megvalósítására törekednek:
a)  Az I. mellékletben meghatározott célok szerint a rendszer EU-szerte fokozza a fenntartható hüvelyesnövény-termesztést és -fogyasztást az élelmiszerrel és takarmánnyal való önellátás javítása érdekében.
b)  A 15. fenntartható fejlesztési céllal, valamint az erdőirtás nullára csökkentésével kapcsolatos uniós vállalással és meglévő magánvállalati kötelezettségvállalásokkal összhangban csökkenteni kell a szóját – különösen az importált, erdőirtással megtisztított vagy átalakított földekről származó szóját – tartalmazó koncentrált takarmánykeveréktől való függőséget.
c)  Be kell zárni a tápanyag-körforgást, és azt a 2000/60/EK irányelvvel összhangban a helyi és regionális vízgyűjtőkre kell szűkíteni.
d)  Fel kell lendíteni a helyi és regionális élelmiszer- és állatitakarmány-piacokat és a helyi feltételekhez alkalmazkodó igénytelen vetőmagfajtákat.
Az ezen ágazatban finanszírozott intézkedések összhangban vannak az Unió éghajlati és környezetvédelmi kötelezettségvállalásaival és jogi előírásaival, és nem okozhatják a földhasználat közvetett vagy közvetlen megváltozását, és ténylegesen pozitív hatást gyakorolnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra a Globális Bioszféra Irányítási Modell (GLOBIOM) értelmében.
58b. cikk
Beavatkozástípusok
Az 58a. cikkben említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választanak egyet vagy többet:
a)  tárgyi eszközökre és immateriális javakba irányuló beruházások; kutatás és kísérleti termelés, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak:
i.  talajvédelem, beleértve a talaj szénkészletének tényleges és bizonyított javítását, peszticidek szisztematikus igénybevétele nélkül;
ii.  a vízhasználat és a vízgazdálkodás hatékonyságának növelése, beleértve a víztakarékosságot;
iii.  a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó fajták és gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának előmozdítása;
iv.  a növények károsítókkal szembeni ellenálló képességének javítására és a károsítókra való fogékonyság csökkentésére irányuló gazdálkodási gyakorlatok fejlesztése;
v.  a peszticidhasználat és a peszticidektől való függőség csökkentése;
vi.  a biológiai sokféleség szempontjából kedvező mezőgazdasági élőhelyek kialakítása és megóvása peszticidek alkalmazása nélkül;
b)  tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különös tekintettel az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére, beleértve a legmegfelelőbb vetésforgó mezőgazdasági termelők általi kiválasztását;
c)  képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a bevált gyakorlatok cseréjét is,
d)  ökológiai termelés és technikák;
e)  a termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő fellépések.
Módosítás 389
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A tagállamok a 39. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:
Az 5. és 6. cikkel összhangban a tagállamok a 39. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:
Módosítás 390
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  a termelés tervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
a)  a termelés tervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség, a mennyiség és a sokféleség tekintetében, a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 391
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a kínálati oldal koncentrációja és az érintett termékek forgalomba hozatala; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
b)  a kínálati oldal koncentrációja és az érintett termékek forgalomba hozatala, valamint a szerződésekről folytatott közös tárgyalások támogatása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 392
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat és termelési technikákat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
c)  fenntartható termelési módszerek alkalmazása, kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal, az állatbetegségekkel és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képesség, a genetikai sokféleség, a talajvédelem, a biológiai biztonság javítása és az antimikrobiális szerek csökkentése terén, valamint a hosszú távú gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat és termelési technikákat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), c), d), e), f) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 393
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek, állatjóléti előírások, a károsítókkal szemben ellenálló képességet növelő és környezetkímélő termesztési gyakorlatok, termelési technikák és termelési módok előmozdítása, kifejlesztése és végrehajtása, a melléktermékek és a hulladék környezetkímélő felhasználása és kezelése, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és egyéb természeti erőforrások védelme; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
d)  a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek, állatjóléti előírások, a károsítókkal szemben ellenálló képességet növelő és környezetkímélő termesztési gyakorlatok, termelési technikák és termelési módok, az állatbetegségekkel szembeni ellenálló képesség előmozdítása, kifejlesztése és végrehajtása, a melléktermékek és a hulladék környezetkímélő felhasználása és kezelése, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és egyéb természeti erőforrások védelme; kibocsátáscsökkentés és az energiahatékonyság növelése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 394
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint;
e)  hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz – beleértve a trópusi és a zoonózisos betegségek megelőzését és kezelését –, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint;
Módosítás 395
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – f pont
f)  a termékek kereskedelmi értékének növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
f)  a termékek kereskedelmi értékének növelése, ideértve a termékminőség és a piaci szegmentáció javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 396
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – g pont
g)  a 40. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
g)  a 39. cikk f)  pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 397
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  a 39. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat piacain kialakuló válságok elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak.
h)  a 39. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat piacain kialakuló válságok elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés, kockázatenyhítés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;
Módosítás 398
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  a ragadozó fajok haszonállatok elleni támadásainak megakadályozása;
Módosítás 399
Rendeletre irányuló javaslat
59 cikk – 1 bekezdés – h b pont (új)
hb)  hozzájárulás a fehérjenövények, különösen a takarmányok és hüvelyesek termesztésének ösztönzésére irányuló európai stratégiához.
Módosítás 400 és 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az 59. cikk a)–g) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:
(1)  Az 56. cikk a)–fa) pontjában és az 59. cikk a)–g) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak kettőt vagy többet:
Módosítás 401 és 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – i alpont
i.  talajvédelem és a talaj széntartalmának növelése;
i.  talajvédelem, a talaj termőképességének és szerkezetének javítása, beleértve a talajpusztulás megelőzését, valamint a talaj széntartalmának növelése és a műtrágyákban lévő szennyező anyagok csökkentése;
Módosítás 402
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii alpont
ii.  a vízhasználat és vízgazdálkodás javítása, beleértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is;
ii.  a vízhasználat javítása és hatékony vízgazdálkodás, beleértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is, hozzájárulva a vízgyűjtő területek jó állapotához;
Módosítás 403
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – iv alpont
iv.  az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése;
iv.  az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése, beleértve a megújuló energiaforrások használatát (például a mezőgazdasági maradékanyagok fenntartható felhasználását);
Módosítás 404
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – -iv a alpont (új)
iv a.  a szennyező és üvegházhatású gázok csökkentése;
Módosítás 405 és 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – v alpont
v.  ökológiai csomagolás;
v.  környezetkímélő csomagolás és a csomagolási hulladék csökkentése;
Módosítás 406 és 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – vi alpont
vi.  az állatok egészsége és jóléte;
vi.  biológiai biztonság, az állatok egészségének védelme és az állatok jóléte, beleértve a fenntartható gazdálkodást és a trópusi és az állatról emberre terjedő betegségek megelőzését;
Módosítás 826
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – – 1 bekezdés – a pont – -vii a alpont
vii.  a hulladékképződés csökkentése, valamint a melléktermékek és a hulladék hasznosításának és kezelésének javítása;
vii.  a hulladék- és gázképződés csökkentése, valamint a melléktermékek és a hulladék hasznosításának és kezelésének javítása;
Módosítás 407
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – -vii a alpont (új)
viia.  a trópusi és a zoonózisos betegségek megelőzése és kezelése;
Módosítás 408 és 826cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – viii alpont
viii.  a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása;
viii.  a növények károsítókkal szembeni ellenálló képességének javítása az integrált növényvédelem, többek között megfelelő gazdálkodási és termesztési gyakorlatok előmozdítása révén;
Módosítás 409 és 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – ix alpont
ix.  a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése;
ix.  a növényvédőszer-használat és az attól való függőség számottevő csökkentése;
Módosítás 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – ixa.(új)
ixa.   az állatbetegségekkel szembeni ellenálló képesség javítása és az antibiotikumok használatának csökkentése;
Módosítás 410
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x alpont
x.  a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása;
x.  a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása és a helyi fajták támogatása;
Módosítás 411
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x a alpont (új)
xa.  az antimikrobiális szerek használatának csökkentése;
Módosítás 412
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x b alpont (új)
xb.  a termesztés, a betakarítás és a szállítás körülményeinek javítása;
Módosítás 413
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x c alpont (új)
xc.  a piac nyomon követésével, ismeretével és felügyeletével kapcsolatos fellépések;
Módosítás 414
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – a pont – x d alpont (új)
xd.  a ragadozó fajok haszonállatok elleni támadásainak megakadályozása.
Módosítás 415 és 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;
b)  tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a termelési minőség, a biológiai sokféleség és a környezet, az éghajlatváltozás mérséklése és éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén; továbbá a károsítók és az állatbetegségek elleni küzdelem;
Módosítás 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a bevált gyakorlatok cseréjét is,
c)  képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a bevált gyakorlatok cseréjét is, különösen az ökológiai gazdálkodás, a permakultúra és a szénmegkötés növelésére szolgáló gyakorlatok terén;
Módosítás 416
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)
da)  integrált termelés;
Módosítás 417
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  a 40. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek szállítását és tárolását fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tévő fellépések;
e)  a 39. cikk f)  pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek szállítását és tárolását fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tévő fellépések;
Módosítás 418
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek végrehajtása, különösen a végső fogyasztóknak értékesített termékek minőségének nyomon követése.
h)  a teljes termelési lánc mentén nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek végrehajtása, különösen a végső fogyasztóknak értékesített termékek minőségének nyomon követése, beleértve az olajbogyó és olaj eredetének nyomonkövethetőségét a termelési lánc különböző szintjein, valamint a termelési módszerekről való tájékoztatást;
Módosítás 419
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  harmadik országok növényegészségügyi és állategészségügyi jegyzőkönyveinek végrehajtása.
Módosítás 420
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  Az 59. cikk h) pontjában említett célkitűzést illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:
(2)  Az 56. cikk f) pontjában és az 59. cikk h) pontjában említett célkitűzést illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:
Módosítás 421
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését;
b)  tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését, valamint a kereslet és kínálat hatékonyabb egymáshoz igazítását;
Módosítás 422
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  termelői szervezetek vagy termelői szervezet tagjai által előállított termékek közös tárolása;
c)  termelői szervezetek vagy termelői szervezet tagjai által előállított termékek közös tárolása, valamint a termékek kezelése a tárolás megkönnyítése érdekében;
Módosítás 423 és 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében szükség van;
d)  gyümölcsösök vagy olajfaligetek újratelepítése, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében szükség van;
Módosítás 424
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 2 bekezdés – d a pont (új)
da)  támogatási intézkedések az állatok egészsége és jóléte érdekében;
Módosítás 425
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)
db)  az állatállomány pótlása az egészségügyi okokból történő kötelező leöléseket vagy a természeti katasztrófákból eredő veszteségeket követően;
Módosítás 426
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 2 bekezdés – d c pont (új)
dc)  a genetikai források javítása;
Módosítás 427
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 2 bekezdés – d d pont (új)
dd)  az állatbetegségek miatti válsághelyzet következtében szükséges kötelező egészségügyi szünet meghosszabbítása a mezőgazdasági üzemekben;
Módosítás 826 cp
Rendeletre irányuló javaslat
60 cikk – 2 bekezdés – h pont
h)  betakarítási és termelési biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;
h)  betakarítási és termelési biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy valamennyi kedvezményezett megtegye a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket. Nem adható biztosítás, csak akkor, ha a termelők aktívan intézkedéseket tesznek, hogy minimálisra csökkentsék a kockázataikat;
Módosítás 428
Rendeletre irányuló javaslat
61 cikk – 7 bekezdés
(7)  A tagállamok biztosítják, hogy az 59. cikk h) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások értéke ne haladja meg a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai által végrehajtott operatív programok összes kiadásának egyharmadát.
(7)  A tagállamok biztosítják, hogy az 59. cikk h) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások értéke ne haladja meg a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai által végrehajtott operatív programok összes kiadásának 50%-át.
Módosítás 429
Rendeletre irányuló javaslat
62 cikk – cím
Működési alapok
Termelői szervezetek által létrehozott működési alapok
Módosítás 430
Rendeletre irányuló javaslat
63 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az (1) bekezdésben előírt 50%-os korlátot 60%-ra növelik az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai esetén az elismerésük utáni első öt évben, illetve a kizárólag természeti hátrányokkal küzdő területeken tevékenykedő termelői szervezetek esetén.
Módosítás 431
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 1 bekezdés – a pont
a)  környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;
a)  az agrár-környezetvédelmi fenntarthatóságra, az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;
Módosítás 432
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások;
e)  fiatal és új mezőgazdasági termelők és fenntartható vidéki induló vállalkozások tevékenységének beindítása és fejlesztése;
Módosítás 433
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  vidéki térségekben élő nők;
Módosítás 434
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)   az ismeretek cseréje és tájékoztatás;
h)   az ismeretek cseréje és tájékoztatás; valamint
Módosítás 435, 1123 cp2 és 1165 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
64 cikk – 1 bekezdés – h a pont (új)
ha)  digitális technológiák üzembe helyezése.;
Módosítás 1133
Rendeletre irányuló javaslat
65. cikk
65. cikk
65. cikk
Környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások
Az agrár-környezetvédelmi fenntarthatósággal, az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések, valamint a környezet szempontjából előnyös egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások
(1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket folyósíthatnak.
(1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett az agrár-környezetvédelmi szempontból fenntartható gyakorlatokhoz, valamint az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedésekhez kapcsolódó kifizetéseket folyósíthatnak, beleértve a természeti kockázatok kezelését és az egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokat, például az erdőgazdaság, a genetikai erőforrás védelme és fejlesztése, valamint az állatok egészsége és jóléte terén.
(2)  A tagállamok agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat foglalnak bele KAP-stratégiai tervükbe.
(2)  A tagállamok agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat foglalnak bele KAP-stratégiai tervükbe.
(3)  A tagállamok az e beavatkozástípus keretében nyújtott támogatást – konkrét nemzeti, regionális, illetve helyi szükségleteik függvényében – teljes területükön elérhetővé tehetik.
(3)  A tagállamok az e beavatkozástípus keretében nyújtott támogatást – konkrét nemzeti, regionális, illetve helyi szükségleteik függvényében – teljes területükön elérhetővé teszik. A támogatás összege nem haladhatja meg a IXaa. mellékletben megállapított maximális összegeket.
(4)  A tagállamok kizárólag olyan mezőgazdasági termelőknek és egyéb kedvezményezetteknek folyósíthatnak kifizetéseket, akik önkéntes alapon vállalnak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések teljesítését elősegítő gazdálkodási kötelezettségeket.
(4)  A tagállamok kizárólag olyan mezőgazdasági termelőknek, mezőgazdasági termelői csoportoknak és egyéb gazdálkodóknak folyósíthatnak kifizetéseket, akik önkéntes alapon vállalnak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott releváns konkrét célkitűzések teljesítését elősegítő gazdálkodási kötelezettségeket, például a vizes élőhelyek és a szerves talaj megfelelő védelmét illetően. Előnyben részesíthetők azok a rendszerek, amelyek kimondottan a helyi környezeti feltételek és igények kezelését célozzák, és adott esetben hozzájárulnak a XI. mellékletben felsorolt jogszabályokban meghatározott célkitűzések megvalósításához.
(5)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:
(5)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:
a)  túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;
a)  túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;
b)  túlmutatnak a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező követelményeken;
b)  túlmutatnak a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, az állatjólétre, valamint az antimikrobiális rezisztencia megelőzésére vonatkozó releváns minimumkövetelményeken, továbbá az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb releváns kötelező követelményeken;
c)  túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;
c)  túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;
d)  eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 28. cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor.
d)  eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól vagy kiegészítik azokat, amelyek vonatkozásában a 28. cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor, biztosítva, hogy ne forduljon elő kettős finanszírozás.
(6)  A tagállamok ellentételezést nyújtanak a kedvezményezetteknek a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő költségek és elmaradt bevétel tekintetében. Szükség esetén a kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást átalányösszegű vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják. A kifizetéseket évente kell odaítélni.
(6)  A tagállamok ellentételezést nyújtanak a kedvezményezetteknek a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő költségek és elmaradt bevétel tekintetében. A tagállamok a kedvezményezettek számára pénzügyi ösztönzőket is biztosítanak, amelyek szükség esetén az ügyleti költségeket is fedezhetik. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást átalányösszegű vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják, a kötelezettségvállalás jellegétől függően a terület hektárszáma, vagy egyéb meghatározott egység alapján. A tagállamok éves támogatást nyújthatnak olyan egész mezőgazdasági üzemre vonatkozó programokhoz, amelyek a gazdálkodási rendszereknek az e bekezdésben foglalt célkitűzések elérése érdekében történő holisztikus átalakítására irányulnak. A kifizetéseket évente kell odaítélni.
(6a)  A kifizetések szintje az egyes gyakorlatok fenntarthatósági céljának szintjétől függően változik, hátrányos megkülönböztetéstől mentes kritériumok alapján, a részvétel hatékony ösztönzése céljából. A tagállamok a vállalt kötelezettségek következményeként a mezőgazdasági tevékenységeket befolyásoló korlátozások természetének figyelembevétele mellett és a gazdálkodási rendszerek függvényében is differenciálhatják a kifizetéseket.
(7)  A tagállamok elősegíthetik és támogathatják olyan kollektív rendszerek és eredményalapú támogatási rendszerek megvalósítását, amelyek arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy a környezet minőségének jelentős, nagy léptékű és mérhető javulását érjék el.
(7)  A tagállamok elősegíthetik és támogathatják olyan kollektív önkéntes rendszerek, helyi irányítású rendszerek formájában megvalósuló gazdálkodási kötelezettségvállalások és eredményalapú támogatási rendszerek – akár területi megközelítésen alapuló – megvalósítását, amelyek arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket és a mezőgazdasági termelői csoportokat, hogy a környezet minőségének jelentős, nagy léptékű és mérhető javulását érjék el. A tagállamok a saját termelői rendszerüket módosító mezőgazdasági termelők számára megfelelő intézkedésekkel biztosítanak minden szükséges tanácsadást, képzést és tudástranszfert.
(8)  A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok bizonyos várt környezeti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően. Kivételes és megfelelően indokolt esetben és a kezdeti időszakban teljesített kötelezettséget közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben.
(8)  A kötelezettségvállalások teljesítését általában öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok bizonyos várt környezeti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében – az erdőgazdálkodás hosszú távú jellegének figyelembevételével – hosszabb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően. Kivételes és megfelelően indokolt esetben és a kezdeti időszakban teljesített kötelezettséget közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben.
(9)  Ha az e beavatkozástípus szerinti támogatást agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, illetve a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására való áttérésre vagy azok fenntartására, valamint az erdőkörnyezet-védelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások céljaira nyújtják, a tagállamok hektáronkénti támogatást állapítanak meg.
(9)  Ha az e beavatkozástípus szerinti támogatást agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, köztük a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására való áttérésre vagy azok fenntartására, az integrált növényvédelemre, az agrárerdészeti rendszerek védelmére, valamint az erdőkörnyezet-védelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások céljaira nyújtják, a tagállamok a kötelezettségvállalás jellegétől függően hektáronként, a terület hektárszáma vagy egyéb meghatározott egység alapján támogatást állapítanak meg.
(10)  A tagállamok biztosítják, hogy azok, akik e beavatkozás keretében hajtanak végre műveleteket, hozzáférjenek az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges ismeretekhez és tájékoztatáshoz.
(10)  A tagállamok biztosítják, hogy azok, akik e beavatkozás keretében hajtanak végre műveleteket, az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges releváns ismeretekkel és tájékoztatással rendelkezzenek, és hogy a megfelelő képzés elérhető legyen azok számára, akiknek erre szükségük van, valamint hozzáférhető legyen a szaktudás is, hogy támogassa a saját termelői rendszerüket módosító mezőgazdasági termelőket.
(11)  A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 28. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.
(11)  A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 28. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.
Módosítás 448 és 1166 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok ellentételezésére.
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt releváns konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok – beleértve a hegyvidéki területeket és szigeti régiókat is – ellentételezésére.
Módosítás 449 és 1166 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 2 bekezdés
(2)  E támogatások valódi mezőgazdasági termelők számára ítélhetők oda az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke szerint kijelölt területek tekintetében.
(2)  E támogatások aktív mezőgazdasági termelők számára ítélhetők oda az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke szerint kijelölt területek, illetve a Horvát Köztársaság háború sújtotta területei tekintetében.
Módosítás 450 és 1166 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok alkalmazhatják a támogatást e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog lehetővé teszi, hogy az egyes tagok a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogokkal éljenek és kötelezettségekkel bírjanak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági szerkezetének megerősítéséhez.
Módosítás 451
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 3 bekezdés
(3)  A tagállamok e beavatkozástípus keretében kizárólag abból a célból nyújthatnak támogatást, hogy ellentételezést biztosítsanak a kedvezményezetteknek az érintett területen fennálló hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok miatt felmerült többletköltségek és elmaradt bevétel egésze vagy egy része tekintetében.
(3)  A tagállamok e beavatkozástípus keretében kizárólag abból a célból nyújthatnak támogatást, hogy ellentételezést biztosítsanak a kedvezményezetteknek az érintett területen fennálló hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok miatt felmerült többletköltségek és elmaradt bevétel egésze vagy egy része tekintetében. Emellett pénzügyi ösztönzőt biztosíthatnak a kedvezményezettek számára a gazdálkodás folytatásához e területeken. A támogatás összegét a mezőgazdasági tevékenységet és a mezőgazdasági rendszert érintő természeti hátrányok súlyosságának figyelembevétele érdekében korrigálhatják. A támogatások adott esetben figyelembe vehetnek társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőket is. A tagállamok biztosítják, hogy a számítások megfelelőek, pontosak, és tisztességes számítási módszerek alapján kerültek előzetesen meghatározásra.
Módosítás 1166 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (3) bekezdésben említett többletköltségeket és elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokra és egyéb területspecifikus hátrányokra vonatkozóan, a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján kell kiszámítani.
(4)  A (3) bekezdésben említett többletköltségeket és elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokra és egyéb területspecifikus hátrányokra vonatkozóan, a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján kell kiszámítani.
A támogatás összegét a különböző mezőgazdasági rendszerek mezőgazdasági tevékenységét befolyásoló hátrányok súlyosságának figyelembevétele érdekében korrigálhatják.
A tagállamok meghatározhatnak egy minimális kifizetési küszöböt, amely alatt nem folyósítanak kifizetéseket.
Az odaítélt kifizetések adott esetben társadalmi-gazdasági és környezetvédelmi kritériumokat is figyelembe vehetnek.
Módosítás 452
Rendeletre irányuló javaslat
66 cikk – 5 bekezdés
(5)  A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani.
(5)  A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani, összegét pedig a IXaa. mellékletben meghatározott minimális és maximális összeg között kell megállapítani.
Módosítás 1124
Rendeletre irányuló javaslat
67 cikk
67. cikk
67. cikk
Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok
Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggésben alkalmazandó követelményekből eredő területspecifikus hátrányok ellentételezésére.
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt releváns konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggésben alkalmazandó követelményekből eredő területspecifikus hátrányok ellentételezésére.
(2)  E támogatások mezőgazdasági termelőknek, erdőtulajdonosoknak és egyéb gazdálkodóknak ítélhetők oda az (1) bekezdésben említett hátrányokkal sújtott területekre vonatkozóan.
(2)  E támogatások mezőgazdasági termelőknek, mezőgazdasági termelői csoportoknak, erdőgazdálkodóknak és erdőgazdálkodói csoportoknak, erdőtulajdonosoknak és erdőtulajdonosi csoportoknak ítélhetők oda. Kellően indokolt esetekben egyéb gazdálkodóknak is odaítélhetők.
(2a)  Jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek csoportja esetében a tagállamok a támogatást alkalmazhatják e jogi személyek vagy csoportok tagjainak szintjén, amennyiben a nemzeti jog úgy rendelkezik, hogy az egyes tagokra a mezőgazdasági üzemek vezetői jogállásával rendelkező mezőgazdasági termelőkéhez hasonló jogok és kötelezettségek vonatkoznak, különösen ami gazdasági, társadalmi és adóügyi jogállásukat illeti, feltéve, hogy hozzájárultak az érintett jogi személyek vagy csoportok mezőgazdasági struktúráinak megerősítéséhez.
(3)  A hátrányokkal sújtott területek meghatározásakor a tagállamok a következő területeket sorolhatják e területek közé:
(3)  A hátrányokkal sújtott területek meghatározásakor a tagállamok a következő területeket sorolhatják e területek közé:
a)  a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;
a)  a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;
b)  egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdőkre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve, hogy e területek aránya nem haladja meg az egyes KAP-stratégiai tervek területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át;
b)  egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdőkre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve, hogy e területek aránya nem haladja meg az egyes KAP-stratégiai tervek területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át;
c)  a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.
c)  a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.
(4)  E beavatkozástípus értelmében a tagállamok kizárólag annak érdekében nyújthatnak támogatást, hogy kompenzálják a kedvezményezetteket a területspecifikus hátrányok miatt felmerült további költségek és bevételkiesés egészéért vagy egy részéért.
(4)  E beavatkozástípus értelmében a tagállamok kizárólag annak érdekében nyújthatnak támogatást, hogy kompenzálják a kedvezményezetteket a területspecifikus hátrányok miatt felmerült további költségek és bevételkiesés egészéért vagy egy részéért.
(5)  A (4) bekezdésben említett további költségeket és bevételkiesést a következőképpen kell kiszámítani:
(5)  A (4) bekezdésben említett további költségeket és bevételkiesést a következőképpen kell kiszámítani:
a)  a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e rendelet e címe 1. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban;
a)  a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e rendelet e címe 1. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban;
b)  a 2000/60/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím I. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott releváns jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken (a III. mellékletben említett 2. számú JFGK kivételével) és az ugyanazon szakasz értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban.
b)  a 2000/60/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím I. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott releváns jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken (a III. mellékletben említett 1. számú JFGK kivételével) és az ugyanazon szakasz értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban.
(6)  A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani.
(6)  A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani, és a IXaa. mellékletben meghatározott maximális összegekre kell korlátozni.
Módosítás 1139
Rendeletre irányuló javaslat
68 cikk
68. cikk
Beruházások
68. cikk
Beruházások
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett beruházási támogatást nyújthatnak.
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett beruházási támogatást nyújthatnak.
(1a)  Ahhoz, hogy a beruházási műveletek az EMVA keretében támogathatók legyenek, az adott beruházástípusra vonatkozó jogszabályoknak megfelelően előzetesen értékelni kell a várható környezeti hatást, amennyiben a beruházás valószínűleg kedvezőtlen hatást gyakorol a környezetre.
(2)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló beruházásokra adhatnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásnak erdőgazdálkodási terven vagy azzal egyenértékű eszközön kell alapulnia.
(2)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra – beleértve azok egyesített formáját – irányuló beruházásokra, köztük nem termelő beruházásokra adhatnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott vonatkozó konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásnak erdőgazdálkodási terven kell alapulnia, amely magában foglalja a helyi ökoszisztémákhoz igazított növényfajokra vonatkozó követelményt vagy azzal egyenértékű eszközön a tagállamok által meghatározott méretnél nagyobb gazdaságok tekintetében.
(2a)  A tagállamoknak az e cikkben hivatkozott támogatás legalább 30%-át a 6. cikk (1) bekezdése d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezeti és éghajlati célkitűzésekre irányuló beruházásokra kell fordítaniuk. A tagállamok e beruházások tekintetében prioritásokat állapítanak meg magasabb szintű támogatás, magasabb értékelési pontszám és más, hasonló hatású objektív kritériumok révén.
A tagállamok előnyben részesíthetik a fiatal mezőgazdasági termelők által végzett e cikk szerinti beruházásokat.
(3)  
(3)  
A tagállamok összeállítják a nem elszámolható beruházások és kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:
A tagállamok összeállítják a nem elszámolható beruházások és kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:
a)  mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;
a)  mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;
b)  támogatási jogosultságok megvásárlása;
b)  támogatási jogosultságok megvásárlása;
c)  földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;
c)  földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;
d)  állatok, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;
d)  állatok vásárlása, kivéve azokat, amelyeket gépek helyett a tájvédelemre és a nagy ragadozók elleni védelemre helyett használnak.
da)  egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;
e)  hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;
e)  hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;
f)   öntözésre irányuló beruházások, amelyek nem felelnek meg a víztestek jó állapotának elérésével kapcsolatban a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak, ideértve az öntözött területeknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem jó állapotúként meghatározott víztesteket érintő bővítését;
g)  beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a helyi fejlesztési stratégiáknak;
g)  beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a helyi fejlesztési stratégiáknak; A tagállamok konkrét eltéréseket is előírhatnak a széles sávú beruházásokra vonatkozóan, ha egyértelmű kritériumokat biztosítanak, amelyek biztosítják az egyéb uniós eszközök által nyújtott támogatások kiegészítő jellegét;
h)  erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.
h)  erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.
ha)  beruházások, amelyek nem állnak összhangban az állatok egészségével és kíméletével kapcsolatos jogszabályokkal vagy a 91/676/EGK irányelvvel;
hb)  bioenergia-termelésbe történő beruházások, amelyek nem férnek össze a megújuló energiáról szóló irányelv fenntarthatósági kritériumaival.
Az első albekezdés a), b) d) és g) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a támogatást finanszírozási eszközök útján nyújtják.
Az első albekezdés a), b) d) és g) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a támogatást finanszírozási eszközök útján nyújtják.
Az a)–h) ponttól eltérve a tagállamok a szigeti régiókban – beleértve a legkülső régiókat – eltéréseket írhatnak elő az elszigeteltségből és a távoli fekvésből fakadó hátrányok kezelésére.
(4)  
(4)  
A tagállamok a támogatás maximális mértékét a elszámolható költségek 75%-ában korlátozzák.
A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek IXaa. mellékletben meghatározott arányának megfelelően korlátozzák.
A legmagasabb támogatási arány növelhető a következő beruházások esetén:
A legmagasabb támogatási arány növelhető a következő beruházások esetén:
a)  a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez kapcsolódó erdőtelepítés és nem termelő beruházás;
a)  a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez kapcsolódó erdőtelepítés, agrárerdészeti rendszerek létrehozása és nem termelő beruházás, beleértve a birtokrendezést;
b)  beruházás alapszolgáltatásokba a vidéki régiókban;
b)  beruházás alapszolgáltatásokba a vidéki régiókban;
c)  beruházás a mezőgazdasági, valamint az erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállításába, beruházás megfelelő, erdőterületeken és vidéki térségekben végrehajtott megelőző intézkedésekbe.
c)  beruházás a mezőgazdasági, valamint a sérült erdészeti potenciál erdőtüzeket és egyéb természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket, beleértve a viharokat, árvizeket, kártevőket és betegségeket, valamint az erdőterületek aknamentesítés általi helyreállítását követő helyreállításába, beruházás megfelelő, erdőterületeken és vidéki térségekben végrehajtott megelőző intézkedésekbe, valamint az erdők egészségének fenntartásába;
ca)  beruházások olyan innovatív termelési módszerekbe és rendszerekbe, amelyek egyben hozzájárulnak a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjaiban rögzített célkitűzések megvalósulásához;
cb)  beruházások az állatállomány ragadozók elleni védelme érdekében;
cc)  beruházások a legkülső régiókban és természeti hátrányokkal rendelkező területeken, beleértve a hegyvidéki és szigeti régiókat is;
cd)  az állatjóléthez kapcsolódó beruházások.
Módosítás 475
Rendeletre irányuló javaslat
68 a cikk (új)
68a. cikk
Öntözéssel kapcsolatos beruházások
(1)  E rendelet 68. cikkének sérelme nélkül az új és a már meglévő öntözött és lecsapolt területeken történő öntözés esetén kizárólag azok a beruházások minősülnek támogatható kiadásnak, amelyek megfelelnek az e cikkben foglalt feltételeknek.
(2)  A 2000/60/EK irányelvben foglaltak szerint előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervről értesítették a Bizottságot a beruházással érintett teljes terület, valamint minden egyéb olyan terület vonatkozásában, ahol a beruházás hatást gyakorolhat a környezetre. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv alapján az említett irányelv 11. cikkével összhangban hatályba lépő, valamint a mezőgazdasági ágazat szempontjából releváns intézkedéseket részletesen meghatározták a vonatkozó intézkedési programban.
(3)  Rendelkezésre kell állnia egy olyan vízfogyasztás-mérő rendszernek, amely a támogatott beruházás szintjén lehetővé teszi a vízfogyasztás mérését, vagy a beruházás részeként ki kell építeni egy ilyen rendszert.
(4)  A meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházások kizárólag akkor támogathatók, ha az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva legkevesebb 5 és 25% közé tehető mértékű potenciális vízmegtakarítást eredményeznek majd.
Ha a beruházás olyan, talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztesteket érint, amelyek a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben kizárólag vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt jónál rosszabb minősítést kaptak, akkor:
a)  a beruházásnak szavatolnia kell, hogy a beruházás szintjén hatékonyan csökkenjen a vízfogyasztás mértéke, mégpedig legalább a beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás 50%-ának megfelelő mértékben;
b)  a beruházásnak – amennyiben az egyetlen mezőgazdasági üzemet érint – azt is szavatolnia kell, hogy az üzem teljes vízfogyasztása a beruházás szintjén lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50%-ának megfelelő mértékben csökkenjen. Az üzem teljes vízfogyasztásába az üzem által értékesített víz is beletartozik.
A (4) bekezdésben foglalt feltételek egyike sem alkalmazandó a meglévő öntözőberendezésekre irányuló olyan beruházásokra, amelyek csak az energiahatékonyságot érintik, sem a tározók létrehozására irányuló beruházásokra, sem pedig az újrahasznosított víz használatára irányuló olyan beruházásokra, amelyek nem érintenek talajvizet vagy felszíni víztestet.
(5)  Az öntözött területek nettó növekedését eredményező és talajvízből vagy felszíni vizekből álló víztestet érintő beruházások kizárólag abban az esetben támogathatók, ha:
a)  az érintett víztest a vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem kapott jónál rosszabb minősítést kizárólag vízmennyiséggel kapcsolatos okok miatt; valamint
b)  előzetes környezeti elemzés kimutatja, hogy a beruházás nem jár jelentős negatív környezeti hatással; ezt a környezeti hatáselemzést az illetékes hatóság végzi el vagy hagyja jóvá, és az üzemek csoportjaira is vonatkozhat.
Az öntözött terület nettó növekedésének meghatározása céljából öntözött területnek minősíthetők az olyan, aktuálisan nem öntözött területek is, amelyeken a múltban öntözőberendezés működött – ezt a programban meg kell állapítani és indokolni kell.
(6)  Az (5) bekezdés a) pontjától eltérve, az öntözött terület nettó növekedését eredményező beruházások abban az esetben is támogathatók, ha:
a)  a beruházások a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló olyan beruházásokkal párosulnak, amelyek esetében az előzetes értékelés azt állapítja meg, hogy azok a meglévő berendezés vagy rendszer műszaki paramétereiből kiindulva legkevesebb 5 és 25% közötti potenciális vízmegtakarítást eredményeznek, és
b)  a beruházás biztosítja, hogy a vízfogyasztás mértéke a beruházás egészének szintjén hatékonyan csökken, mégpedig a meglévő öntözőberendezések vagy a meglévő öntözőrendszerek részeinek fejlesztésére irányuló beruházás által lehetővé tett potenciális vízmegtakarítás legalább 50%-ának megfelelő mértékben.
(7)  A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek 75%-ában korlátozzák. A támogatás mértékének maximuma emelhető a legkülső régiókban és természeti hátrányokkal rendelkező területeken, beleértve a hegyvidéki és szigeti régiókat.
Módosítás 1168
Rendeletre irányuló javaslat
68 b cikk (új)
68b. cikk
Digitális technológiák telepítése
(1)  E rendelet 68. cikkének sérelme nélkül a tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, az 5. cikkben említett átfogó célkitűzéshez és a 6. cikkben foglalt egyedi célkitűzésekhez való hozzájárulás érdekében támogatást nyújthatnak digitális technológiák vidéki területeken történő telepítéséhez.
(2)  A tagállamok az ilyen típusú beavatkozások keretében támogatást nyújthatnak a digitális technológiák telepítésének elősegítésére, többek között a precíziós gazdálkodás, az „Intelligens falvak” vidéki vállalkozás, valamint az ikt-technológiák infrastruktúrájának a gazdaságiok szintjén történő fejlesztése érdekében;
(3)  A tagállamok a digitális technológiák telepítésére irányuló támogatás maximális mértékét a elszámolható költségek 30%-ában korlátozzák.
Módosítás 477
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – cím
A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások
Fiatal és új mezőgazdasági termelők és fenntartható vidéki induló vállalkozások tevékenységének beindítása és fejlesztése
Módosítás 478
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítése érdekében támogatást nyújthatnak fiatal mezőgazdasági termelőknek és induló vállalkozásoknak tevékenységük megkezdéséhez.
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítése érdekében támogatást nyújthatnak fiatal mezőgazdasági termelőknek tevékenységük megkezdéséhez vagy meglévő gazdasági vállalkozásba történő csatlakozásukhoz, új mezőgazdasági termelőknek tevékenységük megkezdéséhez, valamint vidéki vállalkozások elindításához és fejlesztéséhez, beleértve a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálását. Az e cikk szerinti támogatás feltétele egy üzleti terv bemutatása.
Módosítás 479
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
(2)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag a következők előmozdításához nyújthatnak támogatást:
(2)  E cikk alapján a tagállamok kizárólag a következők előmozdításához nyújthatnak támogatást:
Módosítás 480
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése.
Módosítás 481
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 2 bekezdés – b pont
b)  a vidéki induló vállalkozások mezőgazdasághoz, erdőgazdasághoz vagy agrárjövedelem-diverzifikációhoz kapcsolódó tevékenységének megkezdése;
b)  a vidéki induló vállalkozások mezőgazdasághoz, erdőgazdasághoz, biogazdasághoz, körforgásos gazdasághoz és agrárturizmushoz vagy jövedelem-diverzifikációhoz kapcsolódó tevékenységének megkezdése és fejlesztése;
Módosítás 482
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  nem mezőgazdasági tevékenységet folytató üzleti vállalkozások beindítása a vidéki térségekben, a helyi fejlesztési stratégiák részeként.
c)  a tevékenységeiket diverzifikáló mezőgazdasági termelők, valamint a vidéki térségekben található mikrovállalkozások és természetes személyek nem mezőgazdasági tevékenységet folytató üzleti vállalkozásainak beindítása a vidéki térségekben, a helyi fejlesztési stratégiák részeként.
Módosítás 483
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok különleges rendelkezések révén biztosíthatják, hogy azok a fiatal mezőgazdasági termelők és új mezőgazdasági termelők, akik termelői csoportokhoz, termelői szervezetekhez vagy szövetkezeti struktúrához csatlakoznak, nem veszítik el a tevékenységük megkezdéséhez nyújtott támogatást. Az ilyen rendelkezéseknek tiszteletben kell tartaniuk az arányosság elvét, továbbá meg kell határozniuk a fiatal és új mezőgazdasági termelők e struktúrákban való részvételét.
Módosítás 484
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok a támogatást egyösszegű támogatás formájában nyújtják. A támogatás, amelynek maximális összege 100 000 EUR, finanszírozási eszközökkel kombinálható.
(4)  A tagállamok a támogatást egyösszegű támogatás formájában nyújtják, amelyet objektív kritériumok alapján differenciálhatnak. A támogatás, amelynek maximális összege a IXaa. mellékletben előírt értéknek felel meg, finanszírozási eszközökkel kombinálható.
Módosítás 485
Rendeletre irányuló javaslat
69 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  Az e cikk szerinti támogatás több részletben is kifizethető.
Módosítás 486, 1152 cp1 és 1063
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kockázatkezelési eszközökhöz kapcsolódó támogatást nyújtanak.
(1)  A tagállamok – figyelembe véve szükségleteiket és GYELV elemzésüket – az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kockázatkezelési eszközökhöz kapcsolódó támogatást nyújthatnak. A tagállamok biztosítják, hogy ez a rendelkezés nem érinti hátrányosan a magán- vagy állami szinten alkalmazott kockázatkezelési eszközöket.
Módosítás 487
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok e beavatkozástípus keretében olyan kockázatkezelési eszközök alkalmazásának előmozdítása érdekében nyújtanak támogatást, amelyek segítenek a valódi mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó, befolyásukon kívül eső termelési és jövedelemkockázatok kezelésében, és hozzájárulnak a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez.
(2)  E beavatkozástípus keretében olyan kockázatkezelési eszközök alkalmazásának előmozdítása érdekében nyújtható támogatás, amelyek segítenek az aktív mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó, befolyásukon kívül eső termelési és jövedelemkockázatok kezelésében, és hozzájárulnak a 6. cikkben foglalt releváns konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az említett eszközök több kockázatra kiterjedő kockázatkezelési rendszereket is magukban foglalhatnak.
Ezenfelül támogatandók a kockázatcsökkentési stratégiák a gazdaságok természeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenálló képességének növelése és a jövedelmi instabilitásnak való kitettség csökkentése érdekében.
Módosítás 488, 1065 és 1152 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  pénzügyi hozzájárulás biztosítási rendszerek keretében fizetendő díjakhoz;
a)  pénzügyi hozzájárulás biztosítási rendszerek keretében fizetendő díjakhoz kedvezőtlen éghajlati események, természeti katasztrófák vagy katasztrófaesemények, állati vagy növényi betegségek, környezeti esemény, biogazdálkodással termesztett növények fertőződése vagy a 2000/29/EK irányelvnek megfelelően növénybetegség vagy kártevő felszámolása vagy megfékezése céljából elfogadott intézkedések által okozott károk fedezésére;
Módosítás 489, 1067 és 1152 cp4
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  pénzügyi hozzájárulás kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, ideértve az alap létrehozásának adminisztratív költségét is.
b)  pénzügyi hozzájárulás kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, ideértve az alap létrehozásának adminisztratív költségét is, a kedvezőtlen éghajlati események, természeti katasztrófák vagy katasztrófaesemények, állati vagy növényi betegségek, környezeti esemény, biogazdálkodással termesztett növények fertőződése vagy a 2000/29/EK irányelvnek megfelelően növénybetegség vagy kártevő felszámolása vagy megfékezése céljából elfogadott intézkedések által okozott károkhoz kötődő pénzügyi ellentételezés mezőgazdasági termelőknek történő kifizetése céljából;
Módosítás 490. 1068 és 1152 cp5
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)
ba)  pénzügyi hozzájárulások egy kölcsönös kockázatkezelési alap formájában működő jövedelemstabilizáló eszközhöz, amelynek célja:
i.  ellentételezés nyújtása bármely ágazatban azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek drasztikusan csökkent a jövedelme;
ii.  ellentételezés nyújtása egy konkrét ágazatban azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiknek drasztikusan csökkent a jövedelme;
Módosítás 948 és 1270
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 3 bekezdés – b b pont (új)
bb)   pénzügyi hozzájárulás a kockázatcsökkentéshez, mint például a szárazság, árvizek és tűzvészek kockázatát csökkentő tájképi elemek és termőföldek védelme.
Módosítás 491 és 1152 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 3 a bekezdés (új)
(3a)  A tagállamok a (3) bekezdés b) és ba) pontjában említett kölcsönös kockázatkezelési alapokba teljesített pénzügyi hozzájárulásokat az alábbi elemekre korlátozzák:
a)  a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásával kapcsolatos adminisztrációs költségek, legfeljebb hároméves időszakra elosztva, fokozatosan csökkentve;
b)  a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára pénzügyi ellentételezésként kifizetett összegek. Ezenkívül a pénzügyi hozzájárulás kapcsolódhat a kölcsönös kockázatkezelési alap által a mezőgazdasági termelők számára válság esetén nyújtandó pénzügyi ellentételezéshez, piaci feltételekkel felvett hitelek kamatainak fedezéséhez is;
c)  az alapba történő éves befizetések kiegészítése;
d)  a kölcsönös kockázatkezelési alap kezdő tőkeállománya.
Módosítás 492 és 1152 cp7
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  a támogatható kölcsönös kockázatkezelési alapok és biztosítások;
a)  a támogatható kölcsönös kockázatkezelési alapok és biztosítások és jövedelemstabilizáló eszközök;
Módosítás 493, 1071, 1152 cp8 és 1272
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  a veszteségek számításának módszertana és az ellentételezés szempontjából figyelembe vehető előidéző tényezők;
b)  a veszteségek számításának módszertana és az ellentételezés szempontjából figyelembe vehető előidéző tényezők, beleértve az üzem szintjén vagy helyi, regionális vagy nemzeti szinten alkalmazott biológiai, éghajlati vagy gazdasági mutatókat is;
Módosítás 1152 cp9
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 5 bekezdés
(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatás csak abban az esetben legyen odaítélhető, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem legalább 20 %-át.
(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatás csak abban az esetben legyen odaítélhető, ha: az adott mezőgazdasági termelő esetében az érintett termény terméskiesésének vagy a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves termés vagy jövedelem legalább 20 %-át. A terméskiesés esetében ez az időszak kiterjeszthető négy évre, vagy a megelőző nyolcéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett átlagára.
Módosítás 494, 1074 és 1152 cp10
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 6 bekezdés
(6)  A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek 70 %-ában korlátozzák.
(6)  A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek IXaa. mellékletben meghatározott arányának megfelelően korlátozzák.
Módosítás 1152 cp11 és 1276
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 7 bekezdés
(7)  A tagállamok biztosítják, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ennek az intézkedésnek más, állami és magán kockázatkezelési programokkal történő kombinálása következtében.
(7)  A tagállamok biztosítják kockázatcsökkentési stratégiák alkalmazását annak érdekében, hogy növeljék a gazdaságok természeti és éghajlatváltozással kapcsolatos kockázatokkal szembeni ellenállóképességét, és csökkentsék a jövedelmi instabilitásnak való kitettséget. Emellett biztosítják, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ennek az intézkedésnek más, állami és magán kockázatkezelési programokkal történő kombinálása következtében.
Módosítás 495, 1076 és 1152 cp12
Rendeletre irányuló javaslat
70 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)  Minden olyan tagállam, amely ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja] előtt nemzeti kockázatkezelési intézkedéseket vezet be vagy már rendelkezik ilyen intézkedésekkel, azokra a kockázattípusokra is kiterjesztheti az e cikkben meghatározott eszközök használatát, amelyekre ezen intézkedések nem vonatkoznak.
Módosítás 496
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételekkel együttműködéshez kapcsolódó támogatást nyújthatnak a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek, valamint az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER keretében megvalósuló projekteknek a kidolgozásához és megvalósításához, továbbá a minőségrendszerek, a termelői szervezetek, illetve a termelői csoportok működésének vagy az együttműködés egyéb formáinak az előmozdításához.
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételekkel együttműködéshez kapcsolódó támogatást nyújthatnak a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek, valamint az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER keretében megvalósuló projekteknek a kidolgozásához és megvalósításához, továbbá a minőségrendszerek, a – többek között az 1151/2012/EU rendelet hatálya alá tartozó termékeket előállító – termelői szervezetek, illetve a termelői csoportok működésének vagy az együttműködés egyéb formáinak az előmozdításához.
Módosítás 497 és 1170 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 2 bekezdés
(2)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag az együttműködés azon formáihoz biztosíthatnak támogatást, amelyek legalább két szereplő részvételével valósulnak meg, és hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez.
(2)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag az együttműködés azon formáihoz és azon, már meglévő együttműködések fenntartásához biztosíthatnak támogatást, amelyek legalább két szereplő részvételével valósulnak meg, amelyek közül legalább az egyik mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, és hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez.
Módosítás 498 és 1170 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok a (2) bekezdéstől eltérve EMVA-ból származó támogatást nyújthatnak azoknak a helyi akciócsoportoknak, amelyek a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések megvalósításához hozzájáruló helyi fejlesztési stratégiát hajtanak végre.
Módosítás 499 és 1170 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 3 bekezdés
(3)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok az együttműködéshez kapcsolódó valamennyi költséget fedezhetik.
(3)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok az együttműködéshez kapcsolódó valamennyi szükséges költséget fedezhetik, ideértve egy uniós minőségbiztosítási rendszerben való részvétellel kapcsolatos tanúsítás költségeit is.
Módosítás 500 és 1170 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
A tagállamok egyösszegű kifizetés formájában olyan támogatást nyújthatnak, amelynek célja a minőségrendszerek, a termelői szervezetek vagy a termelői csoportok vagy az együttműködés egyéb formáinak ösztönzése.
Módosítás 1170 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 7 bekezdés
(7)  A mezőgazdasági üzemek utódlása esetén a tagállamok kizárólag azoknak mezőgazdasági termelőknek nyújthatnak támogatást, akik elérték a nemzeti jogszabályokban rögzített nyugdíjkorhatárt.
(7)  A mezőgazdasági üzemek utódlása esetén és a gazdaság szintjén történő generációk közötti megújulás támogatása céljából a tagállamok kizárólag azoknak a mezőgazdasági termelőknek nyújthatnak támogatást, akik legfeljebb öt éven belül elérik a nemzeti jogszabályokban rögzített nyugdíjkorhatárt.
Módosítás 501 és 830 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 8 bekezdés
(8)  ez alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában rögzített konkrét környezeti és éghajlati célkitűzések teljesítésére irányuló kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések.
(8)  ez alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában rögzített, a környezethez és éghajlathoz kapcsolódó konkrét célkitűzések teljesítésére irányuló kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések. A tagállamok nem támogathatnak a környezetre negatív hatást gyakorló beavatkozásokat.
Módosítás 502 és 1170 cp4
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 8 a bekezdés (új)
(8a)  A helyi akciócsoportok kérhetik előleg kifizetését az illetékes kifizető ügynökségtől, amennyiben erre a stratégiai terv lehetőséget biztosít. Az előlegek összege nem haladhatja meg a működési és szervezési költségek fedezéséhez nyújtott állami támogatás 50%-át.
Módosítás 503
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 8 b bekezdés (új)
(8b)  A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszereinek támogatása – beleértve a tájékoztató és promóciós intézkedéseket, valamint a termelői csoportok és szervezetek létrehozásához nyújtott támogatást – a IXaa. mellékletben meghatározott maximális összegre korlátozódik.
Módosítás 830 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
71 cikk – 8 c bekezdés (új)
(8c)  Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER-kezdeményezés gondoskodik a gazdaságok, illetve az erdészeti birtokok aktív és elsődleges bevonásáról.
Módosítás 504
Rendeletre irányuló javaslat
71 a cikk (új)
71a. cikk
Tematikus alprogramok a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszerei számára
A tagállamok az 1151/2012/EU rendelet alapján olyan tematikus alprogramot hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek minőségrendszerei számára, amely elősegíti a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések elérését.
Módosítás 505
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági, erdőgazdasági és vidéki vállalkozási ismeretek cseréjéhez és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz.
(1)  A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett egyénileg vagy kollektív alapon támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági, erdőgazdasági és vidéki vállalkozási ismeretek cseréjéhez és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz a mezőgazdaság, az erdőgazdaság – beleértve az agrárerdészetet –, a környezetvédelem, az éghajlatvédelem, a vidéki vállalkozás, az intelligens falvak és a KAP beavatkozásait illetően.
Módosítás 506
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 2 bekezdés
(2)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok fedezhetik bármely olyan releváns fellépés költségeit, amelynek célja az innováció, a képzéshez, a tanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a tudás- és információcsere és ismeretterjesztés előmozdítása a 6. cikkben megfogalmazott célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében.
(2)  E beavatkozástípus keretében a tagállamok és az Unió fedezhetik bármely olyan releváns fellépés költségeit, amelynek célja az innováció, a képzéshez, a tanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, tervek és tanulmányok készítése, valamint a tudás- és információcsere és ismeretterjesztés előmozdítása a 6. cikkben megfogalmazott célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében.
Módosítás 507
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés
A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek 75 %-ában korlátozzák.
A tagállamok a támogatás maximális mértékét a IXaa. mellékletben meghatározott aránynak megfelelően korlátozhatják.
Módosítás 508
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
Az első albekezdéstől eltérve, mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatás létrehozása esetén, a tagállamok legfeljebb 200 000 EUR rögzített összegű támogatást nyújthatnak.
Az első albekezdéstől eltérve, mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatás létrehozása esetén, a tagállamok legfeljebb a IXaa. mellékletben megállapított maximális összegnek megfelelő támogatást nyújthatnak.
Módosítás 509
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 4 bekezdés
(4)  A (3) bekezdéstől eltérve, a legkülső régiókban és más indokolt esetben a tagállamok az említett bekezdésben megadottnál magasabb arányt vagy összeget is előírhatnak a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítése érdekében.
törölve
Módosítás 510
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 6 a bekezdés (új)
(6a)  Az e cikk keretében nyújtott támogatás nem terjed ki az olyan oktatási vagy képzési tanfolyamokra, amelyek a jogszabályban foglalt rendes középfokú vagy magasabb szintű oktatási programok vagy rendszerek részét képezik.
Módosítás 511
Rendeletre irányuló javaslat
72 cikk – 6 b bekezdés (új)
(6b)  A tudásátadási és tájékoztatási szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknek rendelkezniük kell a feladatuk ellátásához szükséges kapacitásokkal megfelelően képesített és képzett személyzet formájában.
Módosítás 512
Rendeletre irányuló javaslat
72 a cikk (új)
72a. cikk
A vidéken élő nők javát szolgáló intézkedések
(1)  A 6. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzésekhez való hozzájárulás céljából a tagállamok a nők vidéki gazdaságba történő fokozottabb bevonásának ösztönzésére összpontosító konkrét intézkedéseket fogadnak el a hatályos rendelettel összhangban lévő beavatkozások útján.
(2)  A tagállamok a KAP-stratégiai terveikben többek között a következők révén támogatást nyújthatnak a nők bevonásának előmozdításához: tudásátadási és tájékoztatási intézkedések, tanácsadási szolgáltatások, fizikai eszközökbe történő befektetés, gazdasági és vidéki vállalkozásindítás és -fejlesztés, digitális technológiák bevezetése és együttműködés.
Módosítás 513
Rendeletre irányuló javaslat
72 b cikk (új)
72b. cikk
Az „intelligens falvak” stratégia kidolgozása
(1)  A vidéki térségekben végbemenő digitalizáció és innováció, valamint a vállalkozásfejlesztés, a társadalmi befogadás és a foglalkoztatás előmozdítása érdekében a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervük részeként „intelligens falvak” stratégiát kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, figyelembe véve a 64. cikk a), b), d), e), g) és h) pontjaiban meghatározott beavatkozástípusokat és a 102. cikkben meghatározott, korszerűsítést biztosító elemeket és stratégiákat.
(2)  A tagállamoknak az (1) bekezdésben meghatározott beavatkozástípusok mellett különös gondot kell fordítaniuk a vidéki térségekben az alábbi kérdések kezelésére irányuló intézkedésekre:
a)  a vidéki gazdaság digitalizációja;
b)  precíziós mezőgazdaság;
c)  digitális platformok kialakítása;
d)  vidéki mobilitás;
e)  társadalmi innováció;
f)  intelligens energiarendszerek, -hálózatok és -tárolók helyi szintű fejlesztése, valamint energiaszövetkezetek létrehozásának támogatása;
(3)  A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a 98. cikk d) pontjának iii. alpontjában előírt, az EMVA és az egyéb európai strukturális és beruházási alapok közötti koordinációra.
(4)  A tagállamok az „intelligens falvak” stratégiájukat beilleszthetik az (EU) 2018/xxxx [új CPR] rendelet 25. cikkének c) pontja szerinti, közösségvezérelt helyi fejlesztésre vonatkozó integrált stratégiába.
Módosítás 514
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
A KAP-stratégiai terv irányító hatósága vagy más kijelölt közreműködő szervezetek a 111. cikkben említett monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározzák a következő beavatkozástípusokhoz kapcsolódó beavatkozások kiválasztási kritériumait: beruházások, fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások, együttműködés, ismeretcsere és tájékoztatás. Törekedni kell arra, hogy a kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot, a finanszírozási források megfelelőbb felhasználását és az intézkedések céljainak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban történő meghatározását.
A KAP-stratégiai terv irányító hatósága vagy adott esetben a regionális irányító hatóságok vagy más kijelölt közreműködő szervezetek a 111. cikkben említett monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározzák a következő beavatkozástípusokhoz kapcsolódó beavatkozások kiválasztási kritériumait: beruházások, fiatal és új mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások, együttműködés, ismeretcsere és tájékoztatás, a vidéken élő nők támogatása és a digitális technológiák bevezetése érdekében történő konkrét intézkedések. Törekedni kell arra, hogy a kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot, a finanszírozási források megfelelőbb felhasználását és az intézkedések céljainak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban történő meghatározását.
Módosítás 515
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a kiválasztási kritériumokat az egyértelműen környezetvédelmi célok megvalósítására irányuló beruházásokra, illetve azokra, amelyek helyreállításhoz kapcsolódnak.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a kiválasztási kritériumokat a katasztrófaeseményeket követő helyreállítási tevékenységekhez kapcsolódó beruházásokra.
Módosítás 516
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 4 bekezdés
(4)  Nem határozhatók meg kiválasztási kritériumok a Horizont 2020 vagy a Horizont Európa program szerinti kiválósági pecséttel tanúsított, illetve a Life + program keretében kiválasztott műveletekre, feltéve, hogy e műveletek összhangban állnak a KAP-stratégiai tervvel.
törölve
Módosítás 1173
Rendeletre irányuló javaslat
73 cikk – 5 bekezdés
(5)  Nem lehet támogatni azokat a műveleteket, amelyeket már konkrétan befejeztek vagy teljes mértékben végrehajtottak azt megelőzően, hogy kérelmet nyújtottak volna be a KAP-stratégiai terv alapján nyújtott finanszírozásért az irányító hatóságnak, függetlenül attól, hogy valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítettek-e már vagy sem.
(5)  Nem lehet támogatni azokat a műveleteket, amelyeket már konkrétan befejeztek vagy teljes mértékben végrehajtottak azt megelőzően, hogy kérelmet nyújtottak volna be a KAP-stratégiai terv alapján nyújtott finanszírozásért az irányító hatóságnak, függetlenül attól, hogy valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítettek-e már vagy sem.
Az első albekezdéstől eltérően, kiválaszthatók támogatásra a magról nevelt növényállományok korai gondozásával és fiatal növényállományok ökológiai, védelmi és rekreációs célt szolgáló gondozásával kapcsolatos műveletek, amennyiben ténylegesen befejeződtek a támogatási kérelem hatóságoknak történő benyújtása előtt.
Ezen műveletek esetében nem kötelező az ösztönző hatás, vagy úgy tekintendő, hogy rendelkeznek ösztönző hatással, amennyiben:
i.  a támogatási program objektív kritériumok alapján és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; a támogatás odaítélésének feltétele, hogy a támogatási program költségvetése nem merült ki;
ii.  a támogatási programot még azelőtt elfogadták, és azelőtt hatályba lépett, hogy a kedvezményezettnél elszámolható költségek merültek volna fel;
iii.  a támogatás csak olyan területekre terjed ki, ahol a nemzeti jogszabályok szerint új erdő jött létre, és annak létrejöttét jelezték az illetékes hatóság felé; valamint
iv.  a támogatás csak erdőgazdálkodási üzemterven vagy azzal egyenértékű eszközön alapuló intézkedésekre terjed ki.
Módosítás 517
Rendeletre irányuló javaslat
74 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)
Igen kedvezőtlen éghajlati körülmények és/vagy piaci válság által érintett mezőgazdasági termelők esetében az e bekezdés a) pontja szerinti kifizetéseket a működő tőke ellenében lehet garantálni.
Módosítás 518
Rendeletre irányuló javaslat
74 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  Ha az e cikk szerinti alapokat nem használják fel vagy visszatérítik a pénzügyi eszközből, akkor azokat vissza kell tartani a KAP-stratégiai terv vidékfejlesztési részében történő használatra.
Módosítás 519
Rendeletre irányuló javaslat
75 cikk
[...]
törölve
Módosítás 520
Rendeletre irányuló javaslat
78 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további, az alábbi vidékfejlesztési beavatkozásokhoz nyújtott támogatások feltételeire vonatkozó követelményekkel egészítik ki:
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek kiegészítik a IXa. mellékletet az e fejezetben meghatározott kifizetések minimális és maximális határaival.
a)  a 65. cikkben említettek szerinti kezelési kötelezettségek;
b)  a 68. cikkben említett beruházások;
c)  a 71. cikkben említett együttműködés.
Módosítás 521
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – cím
EMGA- és EMVA-kiadások
Az EMGA és az EMVA pénzügyi előirányzata
Módosítás 522
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
(1)  Az EMGA a következőkhöz kapcsolódó beavatkozástípusokat finanszírozza:
(1)  Az EMGA 2021–2027-es időszakra szánt pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 286 143 millió EUR (folyó áron 322 511 millió EUR).
E pénzügyi kereten belül és az [EU] [horizontális rendelet] II. címének I. fejezetében foglalt rendelkezések ellenére az EMGA a következőkhöz kapcsolódó beavatkozástípusokat finanszírozza:
Módosítás 523
Rendeletre irányuló javaslat
79 cikk – 2 bekezdés
(2)  Az EMVA a III. cím IV. fejezetében említett beavatkozástípusokat finanszírozza.
(2)  Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2021–2027-es időszakra szánt pénzügyi keretösszege 2018. évi árakon 96 712 millió EUR (folyó áron 109 000 millió EUR).
Az EMVA a III. cím IV. fejezetében említett beavatkozástípusokat, a tagállamok kezdeményezésére a 112. cikkben említett technikai segítségnyújtást és a Bizottság kezdeményezésére a 83. cikk (2) bekezdésében említett technikai segítségnyújtást finanszírozza.
Módosítás 524
Rendeletre irányuló javaslat
80 cikk – 1 bekezdés
(1)  A kiadások a KAP-stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyásának évét követő év január 1-jétől elszámolhatók az EMGA- és az EMVA-alapokból származó hozzájárulásból.
(1)  A kiadások a KAP-stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyásától elszámolhatók az EMGA- és az EMVA-alapokból származó hozzájárulásból.
Módosítás 525
Rendeletre irányuló javaslat
80 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés
A KAP-stratégiai terv módosításának eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások a módosítási kérelemnek a Bizottság részére történt benyújtásának időpontjától elszámolhatók az EMVA-alapból származó hozzájárulásból.
A KAP-stratégiai terv módosításának eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások a módosítási kérelemnek a Bizottság részére történt benyújtásának időpontjától elszámolhatók az EMVA- és EMGA-alapból származó hozzájárulásból.
Módosítás 526
Rendeletre irányuló javaslat
80 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
A 73. cikk (5) bekezdésétől és az első albekezdéstől eltérve, a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a tagállamok a KAP-stratégiai tervben úgy rendelkezhetnek, hogy a terv módosításaihoz kapcsolódó, az EMVA-ból finanszírozott kiadások az adott esemény bekövetkeztének időpontjától számolhatók el.
A 73. cikk (5) bekezdésétől és az első albekezdéstől eltérve, a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények, köztük tűz, aszály és árvíz vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, járványok, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a tagállamok a KAP-stratégiai tervben úgy rendelkezhetnek, hogy a terv módosításaihoz kapcsolódó, az EMVA-ból finanszírozott kiadások az adott esemény bekövetkeztének időpontjától számolhatók el.
Módosítás 527
Rendeletre irányuló javaslat
80 cikk – 3 bekezdés
(3)  A kiadásokhoz akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha a kedvezményezettnél [2029.] december 31-ig merültek fel, és azokat a kedvezményezett addig az időpontig kifizette. Ezenkívül a kiadásokhoz kizárólag akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha az érintett támogatást a kifizető ügynökség [2029.] december 31-ig ténylegesen kifizeti.
(3)  A kiadásokhoz akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha a kedvezményezettnél [2030.] december 31-ig merültek fel, és azokat a kedvezményezett addig az időpontig kifizette. Ezenkívül a kiadásokhoz kizárólag akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha az érintett támogatást a kifizető ügynökség [2030.] december 31-ig ténylegesen kifizeti.
Módosítás 528
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 3 bekezdés
(3)  A németországi komlóágazatban végrehajtott beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás 2 188 000 EUR/év.
(3)  A németországi komlóágazatban végrehajtott beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás X EUR/év.
Módosítás 529
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 4 bekezdés – a pont
a)  Görögország esetében évi 10 666 000 EUR;
a)  Görögország esetében évi X EUR;
Módosítás 530
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 4 bekezdés – b pont
b)  Franciaország esetében évi 554 000 EUR; és
b)  Franciaország esetében évi X EUR; és
Módosítás 531
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 4 bekezdés – c pont
c)  Olaszország esetében évi 34 590 000 EUR.
c)  Olaszország esetében évi X EUR.
Módosítás 532
Rendeletre irányuló javaslat
82 cikk – 7 bekezdés
(7)  A tagállamok 2023-ban a KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107. cikkben említett kérésük részeként felülvizsgálhatják az (6) bekezdésben említett döntésüket.
(7)  A stratégiai terveik alkalmazásának kezdő napjától számított két év után a tagállamok a KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107. cikkben említett kérésük részeként felülvizsgálhatják az (6) bekezdésben említett döntésüket.
Módosítás 533
Rendeletre irányuló javaslat
83 cikk – 1 bekezdés
(1)  Az e rendelet alapján megvalósítandó, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokhoz a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban nyújtható uniós támogatás teljes összege a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek38 megfelelően, folyó árakon 78 811 millió EUR.
(1)  Az e rendelet alapján megvalósítandó, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokhoz a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban nyújtható uniós támogatás teljes összege a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek38 megfelelően, folyó árakon 109 000 millió EUR.
__________________
__________________
38 Javaslat: A Tanács rendelete a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről; A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2018)0322.
38 Javaslat: A Tanács rendelete a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről; A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának, COM(2018)0322.
Módosítás 534
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 1 bekezdés
(1)  A KAP-stratégiai tervek meghatározzák az EMVA hozzájárulásának egységes, valamennyi intézkedésre alkalmazandó mértékét.
(1)  A KAP-stratégiai tervek egységes EMVA-hozzájárulást határoznak meg az 1059/2003/EK rendelettel létrehozott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája 2. szintjének (a továbbiakban: a NUTS 2. szintű régiók) megfelelő régiókban megvalósuló intézkedések támogatásához.
Módosítás 535
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)  Az EMVA-eszközöket a NUTS 2. szintű régiók alábbi három kategóriája között kell felosztani:
a)  kevésbé fejlett régiók, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az EU-27 átlagos GDP-jének 75%-át (a továbbiakban: kevésbé fejlett régiók);
b)  átmeneti régiók, ahol az egy főre jutó GDP az EU-27 átlagos GDP-jének 75%-a és 100%-a között van (a továbbiakban: átmeneti régiók);
c)  fejlettebb régiók, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az EU-27 átlagos GDP-jének 100%-át (a továbbiakban: fejlettebb régiók).
A régióknak a három régiókategória valamelyikébe történő besorolását az alapján kell meghatározni, hogy az egyes régiók vásárlóerő-egység (a továbbiakban: PPS) alapján mért és a 2014–2016 közötti időszakra vonatkozó uniós adatok alapján számolt egy főre jutó GDP-je hogyan viszonyul az EU-27-ben ugyanabban a referencia-időszakban mért átlagos GDP-hez.
Módosítás 536
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – a pont
a)  az elszámolható közkiadások 70 %-a a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken;
a)  az elszámolható közkiadások 85%-a a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken;
Módosítás 537
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  az elszámolható közkiadások 70 %-a a kevésbé fejlett régiókban;
b)  az elszámolható közkiadások 85%-a a kevésbé fejlett régiókban;
Módosítás 538
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – b a pont (új)
ba)  65% az átmeneti régiókban;
Módosítás 539
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  az elszámolható kiadások 65 %-a a 66. cikk szerinti kifizetések esetében;
c)  az elszámolható kiadások 75%-a a 66. cikk szerinti kifizetések esetében;
Módosítás 540
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – d pont
d)  az elszámolható közkiadások 43 %-a a többi régióban.
d)  az elszámolható közkiadások 53%-a a többi régióban.
Módosítás 541
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 3 bekezdés – a pont
a)  80 % az e rendelet 65. cikkében említett gazdálkodási kötelezettségvállalások, az e rendelet 67. cikke szerinti kifizetések, az e rendelet 68. cikkében említett nem termelő beruházások, az e rendelet 71. cikkében említett európai innovációs partnerség és az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER támogatása esetében;
a)  90% az e rendelet 65. cikkében említett gazdálkodási kötelezettségvállalások, az e rendelet 67. cikke szerinti kifizetések, az e rendelet 68. cikkében említett, az erdősítéshez és a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában felsorolt konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez kapcsolódó nem termelő beruházások, a 69. cikk (2) bekezdésének a) pontjában foglalt műveletek, az e rendelet 71. cikkében említett európai innovációs partnerség és az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER támogatása, a 72. cikkben említett műveletek, a finanszírozási eszközök által támogatott műveletek, az (új) 72a. cikk intézkedései és az elnéptelenedett régiók esetében.
Módosítás 542
Rendeletre irányuló javaslat
85 cikk – 3 bekezdés – b pont
b)  100 % az EMVA-ba az e rendelet 15. és 90. cikke alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközökből finanszírozott műveletek esetében.
b)  100% az EMVA-ba az e rendelet 90. cikke alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközökből finanszírozott műveletek esetében, amennyiben e műveletek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlati célkitűzésekre irányulnak.
Módosítás 1134
Rendeletre irányuló javaslat
86. cikk
86. cikk
86. cikk
Minimális és maximális pénzügyi előirányzatok
Minimális és maximális pénzügyi előirányzatok
(1)  Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 5 %-át az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER számára kell elkülöníteni.
(1)  Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 5 %-át az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER számára kell elkülöníteni.
(2)  Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 30 %-át az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni, kivéve a 66. cikken alapuló beavatkozásokat.
(2)  Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 35%-át az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e), f) és i) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozástípusok számára kell elkülöníteni.
A 66. cikknek megfelelően nyújtott kifizetések legfeljebb 40%-át lehet figyelembe venni az első albekezdésben említett teljes EMVA-hozzájárulás kiszámításakor.
Az első albekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiókra.
Az első albekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiókra.
(2a)  A KAP stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes EMVA-hozzájárulás legalább 30%-át a 68., 70., 71. és 72. cikkben meghatározott, intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítására és fejlesztésére szolgáló konkrét célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének a), b), és c) pontjának meghatározása szerint.
(3)  A KAP-stratégiai terv számára biztosított, a IX. mellékletben meghatározott teljes EMVA-hozzájárulás legfeljebb 4 %-a fordítható a 112. cikk szerinti tagállami kezdeményezésre végrehajtott, technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására.
(3)  A KAP-stratégiai terv számára biztosított, a IX. mellékletben meghatározott teljes EMVA-hozzájárulás legfeljebb 4 %-a fordítható a 112. cikk szerinti tagállami kezdeményezésre végrehajtott, technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására.
A KAP-stratégiai terv céljaira biztosított EMVA-hozzájárulás mértéke 6 %-ra emelhető, ha az uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege legfeljebb 90 millió EUR.
A KAP-stratégiai terv céljaira biztosított EMVA-hozzájárulás mértéke 6 %-ra emelhető, ha az uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege legfeljebb 90 millió EUR.
A technikai segítségnyújtást átalányfinanszírozásként kell megtéríteni az (EU/Euratom) [új költségvetési rendelet] rendelet 125. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján, az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 30. cikke szerinti időközi kifizetés keretében. Az átalányösszeg a bejelentett összes kiadásból a KAP-stratégiai tervben technikai segítségnyújtás céljára elkülönített százalékos értéket jelenti.
A technikai segítségnyújtást átalányfinanszírozásként kell megtéríteni az (EU/Euratom) [új költségvetési rendelet] rendelet 125. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján, az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 30. cikke szerinti időközi kifizetés keretében. Az átalányösszeg a bejelentett összes kiadásból a KAP-stratégiai tervben technikai segítségnyújtás céljára elkülönített százalékos értéket jelenti.
(4)  A X. mellékletben meghatározott minimális összeget minden tagállam esetében a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott konkrét célkitűzés (a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása) teljesítéséhez való hozzájárulásra kell elkülöníteni. Az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló helyzetelemzés (GYELV-elemzés), valamint a kielégítendő igények azonosítása alapján az összeget a következő beavatkozástípusok támogatására kell felhasználni:
(4)  A tagállamoknak legalább a X. mellékletben meghatározott összegeket a 27. cikkben meghatározottak szerint a fiatal mezőgazdasági termelők kiegészítő jövedelemtámogatására kell elkülöníteniük.
a)   a 27. cikkben meghatározott, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;
b)   a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése a 69. cikkben említettek szerint.
(4a)  A tagállamok a VII. mellékletben megállapított összegek legalább 60%-át a következőkre tartják fenn:
a)  a III. cím II. fejezetének 2. alszakaszában említett, fenntarthatóságot elősegítő alapszintű jövedelemtámogatás;
b)  a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 3. alszakaszában említett, átcsoportosítással nyújtható támogatás;
c)  a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatás;
d)  a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett, egyéb ágazatokban végrehajtandó beavatkozástípusok.
Ettől eltérve, amennyiben egy tagállam él a 90. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott lehetőséggel az első bekezdés szerint fenntartott összegből, csökkentheti az első albekezdés szerint meghatározott minimális összeget a megnövelt összeggel.
(4b)  A VII. mellékletben meghatározott összegek legalább 6%-át a 26. cikkben említett átcsoportosítással nyújtható támogatásra kell elkülöníteni.
(4c)  A VII. mellékletben a 2023 és 2027 közötti időszakra meghatározott összes előirányzat legalább 30%-át a 28. cikkben említett éghajlat-politikai, környezetvédelmi és állatjóléti rendszerekre kell elkülöníteni.
A tagállamok naptári évenként eltérő, a tagállam által az első mondat értelmében meghatározott százalékos arány alatti vagy feletti összegeket is fenntarthatnak, feltéve, hogy valamennyi éves mennyiség összege megfelel az említett százalékos aránynak.
Ettől eltérve, amennyiben egy tagállam él a 90. cikk (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában meghatározott lehetőséggel a 28. cikk szerint fenntartott összegből, csökkentheti az első albekezdés szerint meghatározott minimális összeget a megnövelt összeggel.
(5)  A III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 10 %-a lehet.
(5)  A III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 10 %-a lehet. A tagállamok átcsoportosíthatják egy részét a 82. cikk (6) bekezdésében meghatározott maximális előirányzat növelésére, ha ez az előirányzat nem elegendő a III. cím III. fejezete 7. szakaszában meghatározott beavatkozások finanszírozására.
Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek – az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy a VII. mellékletben meghatározott összeg 10 %-nál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő jövedelemtámogatásra. Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.
Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek – az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy a VII. mellékletben meghatározott összeg 10 %-nál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő jövedelemtámogatásra. Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.
Az első albekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 %-kal emelhető, feltéve, hogy a 10 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre nyújtott támogatásra kell előirányozni.
Az első albekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 %-kal emelhető, feltéve, hogy a 10 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre nyújtott támogatásra kell előirányozni.
Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben szereplő összeg alkalmazása kötelező.
Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben szereplő összeg alkalmazása kötelező.
(6)  Az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 15. cikkének sérelme nélkül, az a maximális összeg, amely az e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakasza 1. alszakaszának értelmében és az e rendelet 15. cikkének alkalmazása előtt egy adott tagállamban, egy adott naptári évben odaítélhető, nem haladhatja meg a KAP-stratégiai tervben a (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott összegeket.
(6)  Az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 15. cikkének sérelme nélkül, az a maximális összeg, amely az e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakasza 1. alszakaszának értelmében és az e rendelet 15. cikkének alkalmazása előtt egy adott tagállamban, egy adott naptári évben odaítélhető, nem haladhatja meg a KAP-stratégiai tervben az (5) bekezdésnek megfelelően meghatározott összegeket.
(7)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy az EMVA-előirányzat bizonyos hányadát a következőkre fordítják: támogatások mozgósítása és a [LIFE rendelet] alapján meghatározott, a természettel kapcsolatos integrált stratégiai projektek körének kibővítése, valamint transznacionális tanulási célú mobilitáshoz kapcsolódó, elsősorban fiatal mezőgazdasági termelőkre összpontosító, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén az [Erasmus rendelettel] összhangban végrehajtott fellépések finanszírozása.
(7)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy az EMVA-előirányzat bizonyos hányadát a következőkre fordítják: támogatások mozgósítása és a [LIFE rendelet] alapján meghatározott, a természettel kapcsolatos integrált stratégiai projektek körének kibővítése, amennyiben mezőgazdasági termelői közösségeket is bevonnak, valamint transznacionális tanulási célú mobilitáshoz kapcsolódó, elsősorban fiatal mezőgazdasági termelőkre és vidéken élő nőkre összpontosító, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén az [Erasmus rendelettel] összhangban végrehajtott fellépések finanszírozása.
Módosítás 1135
Rendeletre irányuló javaslat
87. cikk
87. cikk
87. cikk
Az éghajlati kérdések nyomon követése
Az éghajlati kérdések nyomon követése
(1)  A tagállamok információi alapján a Bizottság egyszerű és közös módszertan alkalmazásával értékeli, hogy mennyiben járult hozzá a szakpolitika az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések teljesítéséhez.
(1)  A tagállamok információi alapján a Bizottság nemzetközileg elismert közös módszertan alkalmazásával értékeli, hogy mennyiben járult hozzá a szakpolitika az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések teljesítéséhez.
(2)   Az előirányzott kiadáshoz való hozzájárulás becslését egyedi súlyozások alkalmazásával kell elvégezni, amelyeket annak alapján kell differenciálni, hogy a támogatás jelentősen vagy mérsékelten járul-e hozzá az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzésekhez. Ezeket a súlyozásokat a következőképpen kell elvégezni:
a)  40 % a III. cím II. fejezete II. szakaszának 2., illetve 3. alszakaszában említett, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és kiegészítő jövedelemtámogatás esetében;
b)  100 % a III. cím II. fejezete II. szakaszának 4. alszakaszában említett, éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek esetében;
c)  100 % a 86. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett beavatkozások esetében;
d)  40 % a 66. cikkben említett hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok esetében.
(2a)  A Bizottság a 139a. cikkben említett félidős felülvizsgálat részeként tudományosan megalapozott és nemzetközileg elismert közös módszertant dolgoz ki az éghajlati és környezetvédelmi célkitűzésekre, többek között a biológiai sokféleségre fordított kiadások pontosabb nyomon követésére, és értékeli a különböző beavatkozástípusok becsült hozzájárulását.
Módosítás 1175
Rendeletre irányuló javaslat
88 cikk – 1 a bekezdés (új)
(1a)   Az (1) bekezdésben említett tervezett egységnyi összegeknek a tagállamok által meghatározottaknak megfelelően egységes vagy átlagos egységnyi összegeknek kell lenniük.
Módosítás 554
Rendeletre irányuló javaslat
89 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
A százalékos arányban kifejezett varianciaérték az a százalékos érték, amennyivel a realizált átlagos vagy egységes egységnyi összeg meghaladhatja a KAP-stratégiai tervben említett tervezett átlagos vagy egységes egységnyi összeget.
A százalékos arányban kifejezett varianciaérték az a százalékos érték, amennyivel a realizált átlagos vagy egységes indikatív egységnyi összeg meghaladhatja a KAP-stratégiai tervben említett tervezett átlagos vagy egységes indikatív egységnyi összeget.
Módosítás 555
Rendeletre irányuló javaslat
89 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés
A közvetlen kifizetések formájában nyújtható beavatkozások esetében a realizált átlagos vagy egységes egységnyi összeg nem lehet alacsonyabb a tervezett egységnyi összegnél, kivéve, ha a realizált kimenet meghaladja a KAP-stratégia tervben megállapított tervezett kimenetet.
A közvetlen kifizetések formájában nyújtható beavatkozások esetében a realizált átlagos vagy indikatív egységes egységnyi összeg nem lehet alacsonyabb a tervezett indikatív egységnyi összegnél, kivéve, ha a realizált kimenet meghaladja a KAP-stratégia tervben megállapított tervezett kimenetet.
Módosítás 556
Rendeletre irányuló javaslat
89 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés
Ha eltérő egységnyi összegeket határoznak meg egy beavatkozáson belül, ez az albekezdés alkalmazandó annak a beavatkozásnak minden egységes vagy átlagos egységnyi összegére.
Ha eltérő indikatív egységnyi összegeket határoznak meg egy beavatkozáson belül, ez az albekezdés alkalmazandó annak a beavatkozásnak minden egységes vagy átlagos indikatív egységnyi összegére.
Módosítás 557
Rendeletre irányuló javaslat
89 cikk – 2 a bekezdés (új)
(2a)  A tagállamok a beavatkozástípusokon belül átcsoportosításokat végezhetnek.
Módosítás 1136
Rendeletre irányuló javaslat
90. cikk
90. cikk
90. cikk
A közvetlen kifizetésekre vonatkozó előirányzatok és az EMVA-előirányzatok közötti rugalmasság
A közvetlen kifizetésekre vonatkozó előirányzatok és az EMVA-előirányzatok közötti rugalmasság
(1)  A KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 106. cikk (1) bekezdésében említett javaslatuk részeként a tagállamok dönthetnek úgy, hogy átcsoportosítják:
(1)  A KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 106. cikk (1) bekezdésében említett javaslatuk részeként a tagállamok dönthetnek úgy, hogy átcsoportosítják:
a)  a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított tagállami előirányzatoknak a gyapotágazat támogatására előirányzott, a VI. mellékletben megállapított összegek levonása után kapott összegének legfeljebb 15 %-át a 2021–2026. naptári évekre vonatkozóan a tagállamoknak a 2022–2027. pénzügyi évekre megállapított EMVA-előirányzataihoz; vagy
a)  a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított tagállami előirányzatoknak a gyapotágazat támogatására előirányzott, a VI. mellékletben megállapított összegek levonása után kapott összegének legfeljebb 12%-át a 2023–2026. naptári évekre vonatkozóan a tagállamoknak a 2024–2027. pénzügyi évekre megállapított EMVA-előirányzataihoz, feltéve, hogy a tagállamok a 65. cikkben említett agrár-környezetvédelmi beavatkozások esetében – amelyek kedvezményezettjei mezőgazdasági termelők – ugyanilyen mértékű emelést alkalmaznak; vagy
b)  a 2022–2027. pénzügyi évekre vonatkozó tagállami EMVA-előirányzatok legfeljebb 15 %-át a IV. mellékletben meghatározott, a 2021–2026. naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami előirányzatokhoz.
b)  a 2024–2027. pénzügyi évekre vonatkozó tagállami EMVA-előirányzatok legfeljebb 5%-át a IV. mellékletben meghatározott, a 2023–2026. naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami előirányzatokhoz, feltéve, hogy az ugyanilyen mértékű emelést a 28. cikk hatálya alá tartozó műveletekre irányozzák elő.
A közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami pénzügyi előirányzatoknak az első albekezdésben említett EMVA-előirányzatokhoz történő átcsoportosítására vonatkozó százalékos arány növelhető a következők szerint:
Az első albekezdés b) pontjától eltérve azok a tagállamok, amelyek hektáronkénti átlagos nemzeti összege nem éri el az uniós átlagot, az EMVA-előirányzatok legfeljebb 12%-át átcsoportosíthatják a közvetlen kifizetésekre számukra elkülönített összeghez. Az átcsoportosítás összege azonban nem haladhatja meg azt az összeget, amely ahhoz szükséges, hogy a hektáronkénti átlagos nemzeti összeg összhangba kerüljön az uniós átlaggal. Az összeget teljes egészében a 28. cikkben említett beavatkozásokra kell fordítani.
a)   legfeljebb 15 százalékpontig, feltéve, hogy a tagállamok ugyanilyen mértékű emelést alkalmaznak a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseket megvalósító, EMVA-finanszírozású beavatkozások esetében;
b)   legfeljebb 2 százalékpontig, feltéve, hogy a tagállamok ugyanilyen mértékű emelést hajtanak végre a 86. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően.
Az e cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint átcsoportosított közvetlen kifizetési előirányzatokat le lehet vonni a 86. cikk (4) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti hozzájárulásból, vagy e kettő kombinációjából.
(2)  Az (1) bekezdésben említett döntésnek ki kell terjednie az (1) bekezdésben említett százalékos arány meghatározására, amely naptári évenként változhat.
(2)  Az (1) bekezdésben említett döntésnek ki kell terjednie az (1) bekezdésben említett százalékos arány meghatározására, amely naptári évenként változhat.
(3)  A tagállamok 2023-ban a KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107. cikkben említett kérésük részeként felülvizsgálhatják az (1) bekezdésben említett döntésüket.
(3)  A tagállamok 2024-ben a KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107. cikkben említett kérésük részeként felülvizsgálhatják az (1) bekezdésben említett döntésüket.
A tagállamok 2021. december 31-ig közlik a Bizottsággal az (1) bekezdésben említett döntéseiket, valamint a 15. és a 26. cikk alkalmazására vonatkozó döntéseiket.
Módosítás 562
Rendeletre irányuló javaslat
91 cikk – 1 bekezdés
A tagállamok KAP-stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EMGA és az EMVA által a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.
A tagállamok – adott esetben a régiókkal együttműködve – KAP-stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EMGA és az EMVA által a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.
Módosítás 563
Rendeletre irányuló javaslat
91 cikk – 2 bekezdés
A 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 96. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 97. cikkben foglaltak szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését szolgáló célokat és mérföldköveket jelölnek meg. A célokat az I. sz. mellékletben ismertetett közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.
A 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 96. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok – adott esetben a régiókkal együttműködve – a KAP-stratégiai tervükben a 97. cikkben foglaltak szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését szolgáló célokat és mérföldköveket jelölnek meg. A célokat az I. sz. mellékletben ismertetett közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.
Módosítás 564
Rendeletre irányuló javaslat
91 cikk – 4 bekezdés
Valamennyi KAP-stratégiai tervnek a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia.
Valamennyi KAP-stratégiai tervnek a 2022. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia.
Módosítás 565
Rendeletre irányuló javaslat
91 cikk – 4 a bekezdés (új)
A KAP-stratégiai terv jóváhagyása és tagállamok általi végrehajtása nem okozhat semmiféle késést a kedvezményezettek támogatáskérelmezési időszakában, sem a támogatás időben történő kifizetésében.
Módosítás 832 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
92 cikk – cím
Erőteljesebb törekvések a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai célkitűzések tekintetében
Erőteljesebb törekvések a környezetvédelmi, az éghajlat-politikai és az állatjóléti célkitűzések tekintetében
Módosítás 567
Rendeletre irányuló javaslat
92 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben és különösen a beavatkozási stratégiának a 97. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elemein keresztül arra törekednek, hogy – az 1306/2013/EU rendelet 110. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában megállapított célkitűzés teljesítéséhez a 2014–2020-as időszakban az EMGA és az EMVA keretében biztosított teljes hozzájárulással összehasonlítva – összességében nagyobb hozzájárulást biztosítsanak a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez.
(1)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben és különösen a beavatkozási stratégiának a 97. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elemein keresztül arra törekednek, hogy – az 1306/2013/EU rendelet 110. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában megállapított célkitűzés teljesítéséhez a 2014–2020-as időszakban az EMGA és az EMVA keretében előirányzott teljes költségvetéssel összehasonlítva – összességében a költségvetés nagyobb részét különítik el a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott agrár-környezetvédelmi és az éghajlattal kapcsolatos konkrét célkitűzések eléréséhez.
Módosítás 832 cp4
Rendeletre irányuló javaslat
92 cikk – 2 bekezdés
(2)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben a rendelkezésre álló információk alapján kifejtik, hogyan kívánják megvalósítani a teljes hozzájárulásnak az (1) bekezdés szerinti növelését. E kifejtésnek releváns információkon, például a 95. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában és a 95. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett elemeken kell alapulnia.
(2)  A tagállamok KAP-stratégiai tervükben a legfrissebb és a legmegbízhatóbb információk alapján kifejtik a 2021–2027-es időszak során elérni szándékozott környezetvédelmi és éghajlati hatásokat, valamint azt, hogyan kívánják megvalósítani a teljes hozzájárulásnak az (1) bekezdés szerinti növelését, beleértve azt is, hogyan tervezik annak biztosítását, hogy az I. mellékletben meghatározott hatásmutatók alapján kitűzött célok a jelenlegi helyzethez képest javulást eredményezzenek. E kifejtésnek releváns információkon, például a 95. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában és a 95. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában említett elemeken kell alapulnia.
Módosítás 1177
Rendeletre irányuló javaslat
92 a cikk (új)
92a. cikk
Kockázatkezelési megelőzések
A tagállamok KAP-stratégiai tervükben a rendelkezésre álló információk és GYELV-elemzés alapján kifejtik, hogy hogyan szándékoznak megfelelő és releváns kockázatkezelési megoldásokat biztosítani annak érdekében, hogy segítsék a mezőgazdasági termelőket az éghajlati, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel szemben. Az e cikkben említett kockázatkezelési megoldások magukban foglalhatnak a 70. cikkben felsorolt kockázatkezelési eszközöket vagy bármely már létező nemzeti kockázatkezelési megoldást.
Módosítás 569
Rendeletre irányuló javaslat
93 cikk – 1 bekezdés
Minden tagállam egyetlen KAP-stratégiai tervet készít teljes területe vonatkozásában.
Minden tagállam – adott esetben a régiókkal együttműködve – egyetlen KAP-stratégiai tervet készít teljes területe vonatkozásában.
Módosítás 570
Rendeletre irányuló javaslat
93 cikk – 2 bekezdés
Ha a KAP-stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szinten elkészített KAP-stratégiai terv elemeivel való egységességet és következetességet.
Ha a KAP-stratégiai terv elemeit regionális beavatkozási programok útján regionális szinten határozzák meg és/vagy hajtják végre, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szinten elkészített KAP-stratégiai terv elemeivel való egységességet és következetességet.
Módosítás 571 és 734 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 2 bekezdés
(2)  A KAP-stratégiai terv elkészítéséért felelős tagállami szerv gondoskodik róla, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikai ügyekben illetékes hatóságok tevőlegesen részt vegyenek a terv környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szempontjainak kidolgozásában.
(2)  A KAP-stratégiai terv elkészítéséért felelős tagállami szerv gondoskodik róla, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikai ügyekben illetékes hatóságok teljes mértékben részt vegyenek a terv környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szempontjainak kidolgozásában.
Módosítás 572 és 734 cp3
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész
Minden tagállam partnerséget létesít az illetékes regionális és helyi hatóságokkal. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:
Minden tagállam partnerséget létesít az illetékes regionális és helyi hatóságokkal és más partnerekkel. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:
Módosítás 573 és 734 cp5
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – b pont
b)  gazdasági és szociális partnerek;
b)  gazdasági és szociális partnerek, különösen a mezőgazdasági ágazat képviselői és a LEADER programok keretében a helyi akciócsoportok;
Módosítás 574 és 734 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés – c pont
c)  a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek és – adott esetben – a társadalmi befogadásnak, az alapvető jogok érvényesítésének, a nemek közötti egyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdításáért felelős szervezetek.
c)  az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi célkitűzéshez kapcsolódó, a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek és – adott esetben – a társadalmi befogadásnak, az alapvető jogok érvényesítésének, a nemek közötti egyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdításáért felelős szervezetek.
Módosítás 575 és 734 cp7
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés
A tagállamok bevonják ezeket a partnereket a KAP-stratégiai terv elkészítésébe.
A tagállamok teljes mértékben bevonják ezeket a partnereket a KAP-stratégiai terv elkészítésébe.
Módosítás 576 és 734 cp9
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 4 bekezdés
(4)  A tagállamok és a Bizottság együttműködik annak érdekében, hogy biztosítsák az eredményes koordinációt a KAP stratégia terv végrehajtásában, figyelembe véve az arányosság és a közös irányítás elvét.
(4)  A tagállamok és a Bizottság együttműködik annak érdekében, hogy biztosítsák az eredményes koordinációt a KAP stratégia terv végrehajtásában, figyelembe véve az arányosság, a közös irányítás és a belső piac zökkenőmentes működésének elvét.
Módosítás 577, 970 és 1312 cp7
Rendeletre irányuló javaslat
94 cikk – 4 a bekezdés (új)
(4a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el egy magatartási kódex megállapítása érdekében, amely a (3) bekezdésben említett partnerség megszervezésében támogatja a tagállamokat. A magatartási kódex azt a keretet határozza meg, amelyen belül a tagállamok nemzeti jogszabályaikkal és regionális hatásköreikkel összhangban folytatják a partnerség elvének végrehajtását.
Módosítás 578
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  cél- és pénzügyi tervek;
e)  cél- és pénzügyi tervek, beleértve adott esetben a regionális beavatkozási programban foglaltakat is;
Módosítás 579
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a partnerek konzultációjáról szóló III. melléklet;
c)  a partnerek konzultációjáról szóló III. melléklet, az illetékes regionális és helyi hatóságok és a 94. cikk (3) bekezdésében említett partnerek által benyújtott észrevételek összefoglalása;
Módosítás 580
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 2 bekezdés – d pont
d)  a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról szóló IV. melléklet;
d)  adott esetben a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról szóló IV. melléklet;
Módosítás 581
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 2 bekezdés – e pont
e)  a KAP-stratégiai terv hatálya alatt nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozásról szóló V. melléklet.
e)  V. melléklet a következőkről: állami támogatás a stratégiai terv számára, amely nem képez kivételt az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkei alól, a 131. cikk (4) bekezdésének megfelelően, valamint a KAP-stratégiai terv hatálya alatt minden fejlesztési beavatkozás számára nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás.
Módosítás 582
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
ea)  a 28. cikkben említett éghajlati, környezeti és állatjóléti rendszerekről szóló VI. melléklet.
Módosítás 583
Rendeletre irányuló javaslat
1 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)
eb)  a regionális beavatkozási programokról szóló VII. melléklet; és
Módosítás 584
Rendeletre irányuló javaslat
95 cikk – 2 bekezdés – e c pont (új)
ec)  a stratégiai tervek versenyképesség növeléséhez hozzájáruló elemeiről szóló VIII. melléklet.
Módosítás 585
Rendeletre irányuló javaslat
96 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó igények azonosítása a GYELV-elemzés eredményei alapján. Valamennyi igényt ismertetni kell függetlenül attól, hogy kielégíti-e őket a KAP-ra vonatkozó stratégiai terv vagy sem;
b)  a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzésekhez – köztük az állatjóléthez is – kapcsolódó igények azonosítása a GYELV-elemzés eredményei alapján; Valamennyi igényt ismertetni kell függetlenül attól, hogy kielégíti-e őket a KAP-ra vonatkozó stratégiai terv vagy sem;
Módosítás 586
Rendeletre irányuló javaslat
96 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  adott esetben a hátrányos helyzetű földrajzi területek, például a legkülső régiók igényeinek elemzése;
d)  adott esetben az elszigetelt vagy hátrányos helyzetű földrajzi területek, például a legkülső, a hegyvidéki és a szigeti régiók igényeinek elemzése;
Módosítás 587
Rendeletre irányuló javaslat
96 cikk – 1 bekezdés – e pont
e)  az igények fontossági sorrendbe helyezése és rangsorolása, ideértve a választások megfelelő indoklását és adott esetben azt, hogy miért nem vagy csak részlegesen foglalkozik bizonyos azonosított igényekkel a KAP-stratégiai terv.
e)  az igények fontossági sorrendbe helyezése és rangsorolása a választások szerint és adott esetben azon okok indoklása, hogy miért nem vagy csak részlegesen foglalkozik bizonyos azonosított igényekkel a KAP-stratégiai terv;
Módosítás 588
Rendeletre irányuló javaslat
96 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)
ea)  azon területek összegzése, ahol hiányoznak vagy hiányosak az alapadatok a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzésekkel kapcsolatos aktuális helyzet teljes körű ismertetéséhez, valamint e célkitűzések monitoringjához.
Módosítás 589
Rendeletre irányuló javaslat
96 cikk – 3 bekezdés
A tagállamok a legfrissebb és a legmegbízhatóbb adatokat használják ehhez az értékeléshez.
A tagállamok a legfrissebb és a legmegbízhatóbb adatokat használják ehhez az értékeléshez, – adott esetben – nemek szerinti bontásban.
Módosítás 590
Rendeletre irányuló javaslat
97 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)
aa)  a KAP-stratégiai terv társadalmi és gazdasági struktúrájának magyarázata, amely ismerteti a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c), g), h) és i) pontjában meghatározott, a mezőgazdaság gazdasági fejlesztéséhez és a vidéki területekhez kapcsolódó konkrét célkitűzéseket célzó különféle beavatkozások egymást kiegészítő jellegét és alapfeltételeit;
Módosítás 591
Rendeletre irányuló javaslat
97 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
ba)  adott esetben annak áttekintése, hogy a KAP-stratégiai terv hogyan kezeli a nagy természeti értékkel bíró gazdálkodási rendszerek szükségleteit, beleértve az azok társadalmi-gazdasági életképességével kapcsolatos szempontokat.
Módosítás 592
Rendeletre irányuló javaslat
97 cikk – 2 bekezdés – c pont
c)  a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett konkrét célkitűzés (a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés előmozdítása) vonatkozásában a KAP-stratégiai terv szempontjából releváns beavatkozások és konkrét feltételek – például a 22. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikkben, a 69. cikkben és a 71.cikk (7) bekezdésében meghatározottak – áttekintését be kell mutatni. A tagállamok különösen a 86. cikk (5) bekezdésére hivatkoznak a pénzügyi terv bemutatásakor a 27. és 69. cikkben említett beavatkozástípusok kapcsán. Az áttekintésnek a nemzeti eszközökkel való kölcsönhatást is be kell mutatnia azzal a céllal, hogy javítsa a területen végrehajtott uniós és nemzeti fellépések közötti egységességet;
c)  a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett célkitűzéssel (a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés előmozdítása) összhangban a KAP-stratégiai terv szempontjából releváns beavatkozások és konkrét feltételek – például a 22. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikkben, a 69. cikkben és a 71. cikk (7) bekezdésében meghatározottak – áttekintését be kell mutatni. A tagállamok különösen a 86. cikk (5) bekezdésére hivatkoznak a pénzügyi terv bemutatásakor a 27. és 69. cikkben említett beavatkozástípusok kapcsán. Az áttekintésnek a nemzeti eszközökkel való kölcsönhatást is be kell mutatnia azzal a céllal, hogy javítsa a területen végrehajtott uniós és nemzeti fellépések közötti egységességet;
Módosítás 593
Rendeletre irányuló javaslat
97 cikk – 2 bekezdés – f pont
f)   a nemzeti és a regionális beavatkozások közötti kölcsönhatás ismertetése, ideértve a pénzügyi előirányzatok beavatkozásonkénti és alaponkénti elosztását;
f)   a nemzeti és a regionális beavatkozások közötti kölcsönhatás ismertetése, ideértve a pénzügyi előirányzatok beavatkozásonkénti és alaponkénti elosztását; és
Módosítás 594
Rendeletre irányuló javaslat
97 cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)
fa)  annak ismertetése, hogy a KAP-stratégiai terv hogyan járul hozzá az állatok egészségének és jólétének javításához és az antimikrobiális rezisztencia csökkentéséhez kapcsolódó célkitűzéshez. A tagállamok különösen a 28. és a 65. cikk hatálya alá tartozó beavatkozástípusokra hivatkoznak.
Módosítás 1112
Rendeletre irányuló javaslat
97 cikk – 2 bekezdés – f b pont (új)
fb)   annak magyarázata, hogy a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott egyes konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások hogyan járulnak hozzá a végső kedvezményezettek javát szolgáló egyszerűsítéshez és az adminisztratív terhek csökkentéséhez;
Módosítás 595
Rendeletre irányuló javaslat
98 cikk – cím
Több beavatkozáshoz is tartozó közös elemek
Több beavatkozáshoz is tartozó közös elemek a stratégiai tervekben
Módosítás 1113
Rendeletre irányuló javaslat
98 cikk – 1 bekezdés – b pont – ii a pont (új)
ii a.   az egyszerűsítéshez és a végső kedvezményezettek szabályozási és adminisztratív terheinek csökkentéséhez való átfogó hozzájárulás ismertetése.
Módosítás 835
Rendeletre irányuló javaslat
98 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
ba)   annak ismertetése, hogy miként fogja a stratégia terv támogatni az ökológiai mezőgazdaságot abban, hogy a termelés az ökológiai mezőgazdasági termékek iránti növekvő kereslethez igazodjon, a 13a. cikkben előírtaknak megfelelően;
Módosítás 596
Rendeletre irányuló javaslat
98 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  a 83. cikk (2) bekezdésében, a 86. cikk (3) bekezdésében és a 112. cikkben említett technikai segítségnyújtás, valamint a 113. cikkben említett KAP-hálózatok kihasználásának ismertetése;
c)  a 83. cikk (2) bekezdésében, a 86. cikk (3) bekezdésében és a 112. cikkben említett technikai segítségnyújtás, valamint a 113. cikkben említett KAP-hálózatok kihasználásának ismertetése; és
Módosítás 597
Rendeletre irányuló javaslat
99 cikk – 1 bekezdés – c pont
c)  az adott beavatkozás azon egyedi kialakítása és követelményei, amelyek biztosítják a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzés(ek)hez való eredményes hozzájárulást. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai beavatkozásokat illetően a feltételességi követelményekhez való illeszkedésnek tükröznie kell, hogy a gyakorlatok között nincs átfedés;
c)  az adott beavatkozás azon egyedi kialakítása és követelményei, amelyek biztosítják a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét releváns célkitűzés(ek)hez való eredményes hozzájárulást. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai beavatkozásokat illetően a feltételességi követelményekhez való illeszkedésnek tükröznie kell, hogy a gyakorlatok között nincs átfedés;
Módosítás 598
Rendeletre irányuló javaslat
99 cikk – 1 bekezdés – d pont
d)  támogathatósági feltételek;
d)  támogathatósági feltételek, e rendelettel összhangban;
Módosítás 599
Rendeletre irányuló javaslat
99 cikk – 1 bekezdés – h pont
h)  a beavatkozás ebből eredő éves pénzügyi előirányzata a 88. cikkben említettek szerint. Adott esetben meg kell adni az összegeknek a vissza nem térítendő támogatások és a finanszírozási eszközök szerinti tervezett bontását;
h)  a beavatkozás ebből eredő éves pénzügyi előirányzata a 88. cikkben említettek szerint. Adott esetben meg kell adni az összegeknek a vissza nem térítendő támogatások és a finanszírozási eszközök szerinti tervezett bontását; és
Módosítás 600
Rendeletre irányuló javaslat
99 cikk – 1 bekezdés – i pont
i)  annak jelzése, hogy a beavatkozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó értékelés.
i)  annak jelzése, hogy a beavatkozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó, a Bizottság által az állami támogatásokról szóló iránymutatásban meghatározott javaslatokkal összhangban elvégzett értékelés.
Módosítás 601
Rendeletre irányuló javaslat
100 cikk – 1 bekezdés
(1)  A 95. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett céltervek összevont táblázatot tartalmaznak, amelyben a 97. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célok találhatók éves mérföldkövek szerinti bontásban.
(1)  A 95. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett céltervek összevont táblázatot tartalmaznak, amelyben a 97. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célok találhatók éves vagy adott esetben többéves mérföldkövek és szükség szerint részben régiók szerinti bontásban.
Módosítás 602
Rendeletre irányuló javaslat
100 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – e pont
e)  a III. cím III. fejezetének VII. szakaszában említett ágazati beavatkozástípusokhoz rendelt keretösszegek bontása beavatkozásonként, valamint a tervezett kimenetek és az átlagos egységösszeg megjelölésével;
e)  a III. cím III. fejezetében említett ágazati beavatkozástípusokhoz rendelt keretösszegek bontása beavatkozásonként, valamint a tervezett kimenetek és az átlagos egységösszeg megjelölésével;
Módosítás 603
Rendeletre irányuló javaslat
100 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés – f pont
f)  a vidékfejlesztéshez rendelt tagállami előirányzatok bontása – a közvetlen kifizetésekhez és a közvetlen kifizetésekből történő, a b) pontban meghatározott átcsoportosításokat követően – beavatkozástípusonként és beavatkozásonként, az időszakra vonatkozó összesített adatokat is megadva, megjelölve továbbá az alkalmazandó EMVA-hozzájárulási arányt, adott esetben a beavatkozás és a régiótípus szerinti bontásban. Közvetlen kifizetésekből történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással finanszírozott beavatkozás(oka)t vagy beavatkozásrészt meg kell határozni. Ez a táblázat tartalmazza továbbá a beavatkozásonkénti tervezett kimeneteket, az átlagos vagy az egységes egységösszegeket és – adott esetben – a támogatások tervezett összegének vagy a finanszírozási eszközök tervezett összegének bontását. A technikai segítségnyújtáshoz rendelt összegeket szintén jelezni kell;
f)  a vidékfejlesztéshez rendelt tagállami előirányzatok bontása – a közvetlen kifizetésekhez és a közvetlen kifizetésekből történő, a b) pontban meghatározott átcsoportosításokat követően – beavatkozástípusonként és beavatkozásonként, az időszakra vonatkozó összesített adatokat is megadva, megjelölve továbbá az alkalmazandó EMVA-hozzájárulási arányt, adott esetben a beavatkozás és a régiótípus szerinti bontásban. Közvetlen kifizetésekből történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással finanszírozott beavatkozás(oka)t vagy beavatkozásrészt meg kell határozni. Ez a táblázat tartalmazza továbbá a beavatkozásonkénti tervezett kimeneteket, az átlagos vagy az egységes egységösszegeket és – adott esetben – a támogatások tervezett összegének vagy a finanszírozási eszközök tervezett összegének bontását. A technikai segítségnyújtáshoz rendelt összegeket szintén jelezni kell; és
Módosítás 604
Rendeletre irányuló javaslat
100 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés
Az ebben a bekezdésben említett elemeket évenkénti bontásban kell megadni.
Az ebben a bekezdésben említett elemeket szükség esetén évenkénti bontásban kell megadni, és adott esetben tartalmazhatnak regionális táblázatokat is.
Módosítás 605
Rendeletre irányuló javaslat
100 a cikk (új)
100a. cikk
Regionális beavatkozási programok
Minden egyes vidékfejlesztésre irányuló regionális beavatkozási programnak legalább a következő szakaszokat kell magában foglalnia:
a)  a GYELV-elemzés összefoglalója; 
b)  az igényfelmérés összefoglalója; 
c)  beavatkozási stratégia; 
d)  a nemzeti stratégiai tervvel összhangban a regionális szinten irányított és végrehajtott beavatkozások operatív leírása, a 99. cikkben előírtaknak megfelelően. Konkrétabban, az e cikk c) pontja szerinti stratégiában meghatározott minden egyes beavatkozásnak a következő elemeket kell magában foglalnia:
i.  a beavatkozás ismertetése;
ii.  támogathatósági feltételek; 
iii.  támogatási mérték;
iv.  a támogatás egységnyi összegének kiszámítása;
v.  pénzügyi terv;
vi.  eredménymutatók;
vii.  célértékek;
viii.  a célértékek elérésével kapcsolatos magyarázat;
e)  többéves pénzügyi terv; valamint
f)  az irányítási és koordinációs rendszer ismertetése.
Módosítás 606
Rendeletre irányuló javaslat
102 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
Azoknak az elemeknek az ismertetése, amelyek biztosítják a KAP-nak a 95. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését, kiemeli a KAP-stratégiai terv azon elemeit, amelyek a mezőgazdaság és a KAP korszerűsítését támogatják, és különösen kitér az alábbiakra:
Azoknak az elemeknek az ismertetése, amelyek biztosítják a KAP-nak a 95. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését, kiemeli a KAP-stratégiai terv azon elemeit, amelyek a mezőgazdaság és a KAP korszerűsítését támogatják, hogy megfeleljenek az új kihívásoknak – köztük a fenntarthatóbb modellek felé történő átmenetnek –, és különösen kitér az alábbiakra:
Módosítás 607
Rendeletre irányuló javaslat
102 cikk – 1 bekezdés – a pont – bevezető rész
a)  áttekintés arról, hogy miként járul hozzá a KAP-stratégiai terv az 5. cikk második albekezdésében meghatározott, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdítására vonatkozó átfogó célkitűzés megvalósításához az alábbiak segítségével:
a)  áttekintés arról, hogy miként járul hozzá a KAP-stratégiai terv az 5. cikk második albekezdésében meghatározott, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdítására és népszerűsítésére vonatkozó átfogó célkitűzés megvalósításához az alábbiak segítségével:
Módosítás 836
Rendeletre irányuló javaslat
102 cikk – 1 bekezdés – a pont – ii a alpont (új)
ii. a)   koherencia a fenntartható fejlesztési célok és az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi megállapodások teljesítésével.
Módosítás 608
Rendeletre irányuló javaslat
102 cikk – 1 bekezdés – b pont
b)  a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányuló stratégia ismertetése.
b)  a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben, intelligens falvakban használható digitális technológiák kidolgozására és használatuk feltételeire – beleértve a mezőgazdasági termelők személyes adataik védelmével és felhasználásával kapcsolatos jogait is – vonatkozó stratégia ismertetése, a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében.
Módosítás 609
Rendeletre irányuló javaslat
103 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés – e pont
e)  adott esetben a területi szempontok elemzését, kiemelve a beavatkozásokkal kifejezetten érintett területeket;
e)  adott esetben a területi szempontok elemzését, kiemelve a beavatkozásokkal kifejezetten érintett területeket, beleértve a jelentős természeti értékű mezőgazdasági területeket;
Módosítás 610
Rendeletre irányuló javaslat
103 cikk – 2 bekezdés – 5 albekezdés
A 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában kitűzött konkrét célkitűzésnek, nevezetesen a fiatal mezőgazdasági termelők érdeklődésének felkeltése vonatkozásában a GYELV rövid elemzést tartalmaz a földhöz jutás, a földhasználati mobilitás és a földterület-átalakítás, a finanszírozáshoz és hitelekhez való hozzáférés, továbbá az ismeretekhez való hozzáférés és tanácsadási szolgáltatások elérhetősége kérdéseiről.
A 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában kitűzött konkrét célkitűzésnek, nevezetesen a fiatal mezőgazdasági termelők érdeklődésének felkeltése vonatkozásában a GYELV rövid elemzést tartalmaz a földhöz jutás, a földhasználati mobilitás és a földterület-átalakítás, a finanszírozáshoz és hitelekhez való hozzáférés, továbbá az ismeretekhez való hozzáférés és tanácsadási szolgáltatások elérhetősége, valamint a kockázatkezelési képesség kérdéseiről.
Módosítás 611
Rendeletre irányuló javaslat
103 cikk – 5 bekezdés – a pont
a)  a KAP-stratégiai terv hatályán belül nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás rövid leírása, ideértve az intézkedésenkénti összegeket és az e rendelet szerinti követelmények betartásának jelzését;
a)  a KAP-stratégiai terv hatályán belül nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás rövid leírása, ideértve a beavatkozásonkénti összegeket és az e rendelet szerinti követelmények betartásának jelzését;
Módosítás 612
Rendeletre irányuló javaslat
103 cikk – 5 a bekezdés (új)
(5a)  A KAP-stratégiai terv VI. melléklete tartalmazza a 28. cikkben említett éghajlati, környezeti és állatjóléti rendszerek leírását.
Módosítás 613
Rendeletre irányuló javaslat
103 cikk – 5 b bekezdés (új)
(5b)  A KAP-stratégiai terv VII. melléklete tartalmazza a regionális beavatkozási programok leírását.
Módosítás 615
Rendeletre irányuló javaslat
104 cikk
104 cikk
törölve
A KAP-stratégiai terv tartalmához kapcsolódó átruházott hatáskörök
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják ezt a fejezetet a KAP-stratégiai terv és annak mellékletei tartalma vonatkozásában.
Módosítás 616
Rendeletre irányuló javaslat
105 cikk – cím
A KAP-stratégiai terv tartalmához kapcsolódó végrehajtási hatáskörök
A KAP-stratégiai terv formájához kapcsolódó végrehajtási hatáskörök
Módosítás 617
Rendeletre irányuló javaslat
105 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a KAP-stratégiai tervek 96–103. cikkben leírt elemeinek ismertetésére szolgáló szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek meghatározzák a KAP-stratégiai tervek 96–103. cikkben leírt elemei ismertetésének egységes formáját és szabályait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
Módosítás 1153 cp1
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 1 bekezdés
(1)  A tagállamok a KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 95. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 2020. január 1-jéig.
(1)  A tagállamok a KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 95. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak ...-ig [egy évvel e rendelet hatálybalépése után].
A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy KAP-stratégiai tervük kidolgozása során osszák meg egymással információikat és a bevált gyakorlataikat.
Módosítás 619
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 2 bekezdés
(2)  A Bizottság értékeli a javasolt KAP-stratégiai tervet a következők alapján: a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelettel összhangban elfogadott rendelkezésekkel, a horizontális rendelettel való összhangja és egységessége, eredményes hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzésekhez, a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatás és versenytorzulás, a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre rótt adminisztratív terhek. Az értékelés különösen a következőkre tér ki: a KAP-stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a megfelelő konkrét célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseinek megvalósításához a – GYELV-elemzés és az utólagos értékelés alapján – javasolt beavatkozások segítségével.
(2)  A Bizottság értékeli a javasolt KAP-stratégiai tervet a következők alapján: a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelettel összhangban elfogadott rendelkezésekkel, a horizontális rendelettel való összhangja és egységessége, eredményes hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzésekhez, a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatás és versenytorzulás, a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre rótt adminisztratív terhek. Az értékelés különösen a következőkre tér ki: a KAP-stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a felhasznált információ minőségét is beleértve, a megfelelő konkrét célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseinek megvalósításához a – GYELV-elemzés és az utólagos értékelés alapján – javasolt beavatkozások segítségével.
Módosítás 1153 cp2
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – cím
A KAP-stratégiai tervet az érintett tagállam általi benyújtását követő nyolc hónapon belül jóvá kell hagyni.
A KAP-stratégiai tervet az érintett tagállam általi benyújtását követő hat hónapon belül jóvá kell hagyni.
Módosítás 620, 1153 cp3, és 1331
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés
A jóváhagyás nem vonatkozik a 101. cikk c) pontjában, valamint a KAP-stratégiai terv – a 95. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett – I–IV. mellékletében említett információkra.
törölve
Módosítás 1153 cp4
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – cím
Megfelelően indokolt esetben a tagállam kérheti a Bizottságtól olyan KAP-stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam jelzi a KAP-stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP-stratégiai terv egészére a 100. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket annak érdekében, hogy bizonyítsa a terv általános egységességét és következetességét. A KAP-stratégiai terv hiányzó részeit a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 107. cikknek megfelelően.
Megfelelően indokolt esetben a tagállam kérheti a Bizottságtól olyan KAP-stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam jelzi a KAP-stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP-stratégiai terv egészére a 100. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket annak érdekében, hogy bizonyítsa a terv általános egységességét és következetességét. A KAP-stratégiai terv hiányzó részeit – legfeljebb 3 hónapos időkereten belül – a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 107. cikknek megfelelően. Egységesnek kell lenniük és összhangban kell állniuk a tagállam által korábban megadott indikatív célokkal és pénzügyi tervekkel, és ezekhez képest nem tartalmazhatnak jelentős eltérést vagy ambíciócsökkenést.
Módosítás 621, 983, 1153 cp5 és 1333
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 7 a bekezdés (új)
(7a)  A Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a nemzeti KAP-stratégiai tervek összefoglaló jelentését a jóváhagyásukat követő hat hónapon belül, egyértelműen ismertetett értékelés kíséretében, hogy tájékoztatást nyújtson a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések kezelése érdekében hozott tagállami döntésekről.
Módosítás 1153 cp6
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 7 bekezdés (új)
(7b)   A Bizottság lefordítja a KAP-stratégiai terveket angol nyelvre, és az uniós szintű nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító módon online közzéteszi azokat.
Módosítás 623, 985 és 1153 cp7
Rendeletre irányuló javaslat
106 cikk – 7 c bekezdés (új)