Az Európai Parlament 2020. november 12-i állásfoglalása az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11072/1/2020 – C9-0314/2020 – 2020/1998(BUD))

P9_TA(2020)0302 A9-0206/2020

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló, 2014. május 26-i 2014/335/EU, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. május 28-i bizottsági módosított javaslatra (COM(2020)0443),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

–  tekintettel a „2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret – A Parlament álláspontja a megállapodás érdekében” című 2018. november 14-i időközi jelentésére(5), valamint az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalására,

–  tekintettel „A 2021. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatások, III. szakasz – Bizottság” című, 2020. június 19-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Parlament 2021. évi pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2020. május 14-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetére, amelyet a Bizottság 2020. július 27-én fogadott el (a továbbiakban: a költségvetési tervezet) (COM(2020)0300),

–  tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló, 2020. szeptember 28-án elfogadott, és az Európai Parlamentnek 2020. október 1-jén továbbított tanácsi álláspontra (11072/1/2020 – C9-0314/2020),

–  tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló tervezetről szóló, 2020. szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalására(8),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 94. cikkére,

–  tekintettel az érintett bizottságok véleményeire,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0206/2020),

III.szakasz

Általános áttekintés

1.  emlékeztet arra, hogy az új többéves pénzügyi keret első évének 2021-nek kell lennie; sajnálja, hogy a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló tárgyalások – amelyek megkezdésére a Parlament 2018 novembere óta készen áll, és amelyek nem kezdődhettek meg az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetéseinek elfogadása előtt – késedelmei, valamint a koronavírus-világjárvány (Covid19-világjárvány) miatt a 2021-es költségvetési eljárás mind ez ideig nem támaszkodhatott a többéves pénzügyi keretről kialakított szilárd és ambiciózus megállapodásra;

2.  megjegyzi, hogy a 2021-es évre szóló költségvetési tervezetet a Bizottság a többéves pénzügyi keretre vonatkozó saját, 2020 májusában aktualizált javaslatai alapján terjesztette elő, míg a Tanács – a módosító indítványra várva, amelyet a Bizottság majd a többéves pénzügyi keretről és a saját forrásokról szóló politikai megállapodás létrejöttét követően felhasznál javaslata aktualizálásához – arra szorítkozott (a 7. fejezet kivételével), hogy saját olvasatát számtanilag megfeleltesse az Európai Tanács következtetéseinek;

3.  tudomásul veszi a Tanács költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontját, többek között a Tanács által a módosító indítványnak tulajdonított jelentőséget; a módosító indítvány tekintetében egyetért a Tanáccsal, ugyanakkor egy olyan olvasatot kíván előterjeszteni, amely összehangolt módon követi a Parlament többéves pénzügyi kerettel és a saját forrásokkal, valamint a 2021. évi költségvetéssel kapcsolatos prioritásait; megjegyzi, hogy e megközelítést a módosító indítvány benyújtását követően rendelkezésre álló idő rövidsége is indokolja;

4.  emlékeztet arra, hogy a 2021. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2020. június 19-i – fent említett – állásfoglalásában a Parlament hangsúlyozta, hogy a 2021. évi költségvetésnek elsősorban a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére, valamint az európai zöld megállapodásra és a digitális átalakulásra építő helyreállítás támogatására kell összpontosítania a tisztességes, inkluzív és fenntartható növekedés, a minőségi munkahelyek létrehozásának, valamint a társadalmi-gazdasági konvergenciára irányuló hosszú távú céljának előmozdítása érdekében;

5.  üdvözli az uniós helyreállítási tervet; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy egyértelműen rögzíteni kell a költségvetési hatóság külső címzett bevételek – különösen pedig a Next Generation EU (a továbbiakban: NGEU) helyreállítási eszköz bevételeinek – engedélyezésében betöltött szerepét az éves költségvetési eljárás keretében;

6.  emlékeztet arra az álláspontjára, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret éghajlattal és biológiai sokféleséggel kapcsolatos általánosan érvényesítendő céljainak túl kell mutatniuk az időközi jelentésben meghatározott célzott kiadási arányokon; ezért célul tűzi ki a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadások esetében a legalább 10%-os, az éghajlati szempontok érvényesítésével kapcsolatos kiadások esetében pedig a legalább 30%-os szint elérését 2021-re; megismétli, hogy szükség van egy olyan, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését szolgáló koncepcióra, amely összefogja a célkitűzésekre, inputokra, outputokra, eredményekre vonatkozó nemspecifikus információkat, a nemek közötti egyenlőséget célzó finanszírozási kötelezettségvállalásokat, valamint a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kiadások nyomon követésére és az azokról való jelentéstételre szolgáló módszertant is ideértve;

7.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy egy új, szigorú és átfogó, az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kiadásokra egyaránt vonatkozó módszertanhoz határozzon meg egyértelmű jogosultsági feltételeket olyan keretrendeletek formájában, amelyek biztosítják, hogy kizárólag az (EU) 2020/852 rendelet(9) alapján kidolgozott, releváns technikai vizsgálati kritériumokat teljesítő projekteket veszik figyelembe az említett kiadási célokhoz való hozzájárulás során, adott esetben a megfelelő korrekciós intézkedésekkel, valamint az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikkében említett „jelentős károkozás elkerülését célzó elv” maradéktalan végrehajtásával együtt, az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak teljesítését biztosítandó, továbbá ismételten felszólít a fosszilis tüzelőanyagok közvetett támogatásának kivezetésére, a közvetlen támogatások esetében pedig a tilalom bevezetésére a teljes uniós költségvetésben;

8.  úgy határoz, hogy az Európai Tanács 2020. július 17–21-i rendkívüli ülésének következtetéseiről szóló, 2020. július 23-i állásfoglalásában(10) meghatározott tizenöt vezérprogram (Európai horizont, InvestEU, Erasmus+, gyermekgarancia, Méltányos Átállást Támogató Alap, Digitális Európa program, Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, LIFE, az EU az egészségügyért program, Integrált Határigazgatási Alap, Kreatív Európa, Jogok és értékek program, Európai Védelmi Alap, Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) és humanitárius segítségnyújtás, valamint az illetékes uniós ügynökségek és az Európai Ügyészség) költségvetését a többéves pénzügyi keretről szóló, 2018. november 14-i időközi jelentésben megállapított szintekre emeli; úgy határoz továbbá, hogy olvasatához a többéves pénzügyi keret azon felső határait veszi alapul, amelyeket a Bizottság a költségvetési tervezetben javasolt; úgy véli, hogy a vezérprogramokra vonatkozó minden emelést a többéves pénzügyi keret vonatkozó fejezetére megállapított felső határ megfelelő növelésének kell kísérnie; úgy határoz, hogy megerősíti a Parlament prioritásainak finanszírozását – többek között – az éghajlatváltozás, az energiaügy, a digitális és közlekedési összeköttetések, az űrágazat, a kkv-k, a turizmus, a biztonság, a migráció, az alapvető jogok és a külső tevékenység területén;

9.  elfogadja a Tanács által az 1., a 2a. és a 3. fejezetben végrehajtott emeléseket, azon költségvetési sorok kivételével, amelyek esetében magasabb előirányzat-összegről határoz; elfogadja továbbá a „Reziliencia klaszter” átvezetését az 5. fejezetből a 2b. fejezetbe;

10.  megerősíti azon korábbi kötelezettségvállalását, hogy teljes mértékben kihasználja a lehetőséget, amelyet a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése biztosít a visszavont kötelezettségvállalások kutatási célokra történő újbóli felhasználására;

11.  ragaszkodik ahhoz, hogy részletesebb költségvetési nómenklatúrára van szükség, amely lehetővé teszi a költségvetési hatóság számára, hogy teljeskörűen gyakorolhassa a döntéshozói szerepét az éves költségvetési eljárásban, valamint az ellenőrzést a költségvetés 2b., 4. és 6. fejezeten belüli végrehajtása felett;

12.  főszabályként úgy határoz, hogy a Tanács által csökkentett és az olvasatában meg nem erősített valamennyi sor esetében visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szinteket, a 7. fejezet kivételével;

13.  rámutat annak fontosságára, hogy az uniós ügynökségek számára elegendő pénzügyi erőforrást és megfelelő emberierőforrás-kapacitást kell rendelkezésre bocsátani ahhoz, hogy teljesíteni tudják megbízatásukat, el tudják látni feladataikat és optimális válaszokkal szolgálhassanak a Covid19-világjárvány következményeire; hangsúlyozza, hogy az ügynökségek között – különösen a konkrét szakpolitikai célkitűzések konvergenciája esetén – megfelelő koordinációra és szinergiákra van szükség ahhoz, hogy a közpénzek tisztességes és hatékony felhasználásának lehetővé tétele érdekében munkájuk hatékonysága javuljon; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság gondoskodjon a személyzet főigazgatóságai közötti optimális, olyan elosztásáról, amely tükrözi a Covid19-válság kezelésével és különösen az európai zöld megállapodással kapcsolatos sürgős szükségleteket és hosszú távú prioritásokat;

14.  megjegyzi, hogy a költségvetési eljárás aktualizált pragmatikus menetrendje nem teszi lehetővé, hogy időben megállapodás szülessen egy esetleges második költségvetéstervezet-javaslatról; ezért döntő fontosságúnak tartja a költségvetési egyeztetésre rendelkezésre álló egész időszak teljes körű kihasználását egy ambiciózus megállapodás elérése érdekében;

15.  a 2021. évi költségvetés előirányzatainak átfogó szintjét (valamennyi szakasz) 181 762 377 716 EUR-ban határozza meg a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében, ami a költségvetési tervezethez képest 15 016 195 740 EUR-s növekedést jelent; úgy határoz továbbá, hogy a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásokból 1 631 420 001 EUR kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát rendelkezésre; emlékeztet azonban arra, hogy e szintet a módosító indítvány közzétételét követően, valamint a tárgyalások és az egyeztetés előrehaladtával ki kell igazítani;

16.  emlékeztet arra, hogy – miként az a fent említett, 2020. szeptember 16-i jogalkotási állásfoglalásában is szerepel – a 2021. évi költségvetés finanszírozásához 2021-től be kell vezetni a saját források új kategóriáit, az új saját forrásokból származó azon összegeket pedig, amelyek az NGEU adott év törlesztési kötelezettségeinek fedezéséhez szükséges összegen felül rendelkezésre állnak, általános bevételként be kell vezetni az uniós költségvetésbe, mindenekelőtt a 15 uniós vezérprogram forrásainak 2021-től kezdődő, a többéves pénzügyi keret felső határainak megfelelő megemelésével járó kiegészítése céljából;

1.fejezet

17.  hangsúlyozza, hogy az Európai horizont rendkívül erős hozzáadott értéket teremt, valamint kiemeli a program jelentőségét az európai kutatás azon lényeges területei szempontjából, amelyek alapvető fontossággal bírnak az európai zöld megállapodás sikere, a klímasemleges gazdaságra és társadalomra történő átállás 2050-ig történő megvalósításához való hozzájárulás, továbbá az Unió jövőbeli jólétéhez nélkülözhetetlen digitális átalakulás támogatása tekintetében; kiemeli továbbá, hogy a Covid19-világjárvány rámutatott az egészségügyi kutatásba irányuló beruházás szükségességére; ezért összhangban régóta képviselt álláspontjával, amely a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben 120 milliárd EUR-s összköltségvetést szorgalmaz, javasolja az Európai horizont jelentős megerősítését; úgy véli továbbá, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret visszavont kötelezettségvállalásainak teljes összegét – a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével összhangban – rendelkezésre kell bocsátani az éghajlatvédelmi és digitális átállás, valamint az egészségügyi kutatás támogatására;

18.  meggyőződése, hogy az Uniónak prioritásként kell kezelnie a rák elleni küzdelmet, és hogy e tekintetben jelentősen fokozni kell az erőfeszítéseket; kiemeli, hogy a rákkutatás e küzdelem egyik fontos pillére; hangsúlyozza, hogy az e területen folytatott kutatási tevékenységek intenzitását haladéktalanul fokozni kell;

19.  felszólít arra, hogy a 2021. évi uniós költségvetés gondoskodjon arról, hogy az InvestEU program megfelelő finanszírozásban részesüljön, valamint teljesítse mind hosszú távú célkitűzéseit és részt vegyen a hosszú távú európai versenyképeség visszaállításában azáltal, hogy több beruházási kapacitást biztosít a fenntartható infrastruktúra, a kutatás, az innováció, a digitalizáció, a kkv-k és a szociális beruházások támogatására, mind pedig a fenntartható gazdasági helyreállítás stratégiai fenntartható beruházások révén történő támogatására irányuló új, rövid távú célkitűzését; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács elutasította a Fizetőképesség-támogatási Eszközre vonatkozó bizottsági javaslatot; támogatja a Parlament Fizetőképesség-támogatási Eszközzel kapcsolatos előkészítő munkája során tervezett költségvetési sort, amely szerint a Fizetőképesség-támogatási Eszköz tervezett előirányzatai átcsoportosításra kerülnek az InvestEU programhoz a tagállamokban letelepedett és az Unióban működő vállalkozások javára;

20.  hangsúlyozza, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz döntő szerepet játszik a nagy teljesítményű transzeurópai hálózat és a tagállamok közötti összeköttetések kialakításának előmozdításában – különösen azon tagállamok esetében, amelyek támogatják a fenntartható és a határokon átnyúló mobilitást, valamint a modális váltást – azzal a céllal, hogy 2030-ig 60%-kal csökkenjen a üvegházhatásúgáz-kibocsátás, az energia és közlekedési projektek klímasemleges, ellátásbiztonságot szavatoló gazdaság felé való elmozdulásának az európai szigeti és peremrégiók különleges helyzetét szem előtt tartó támogatásában, valamint a digitális átállás, többek között az uniós munkavállalók továbbképzése és átképzése szükségességének hangsúlyozásában; ezért jelentős emeléseket javasol;

21.  hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság bebizonyította, hogy a digitalizáció egyre nagyobb jelentőséggel bír a gazdaság napi szintű működése szempontjából; elismeri a Digitális Európa program jelentőségét a digitális átállás alakításában és támogatásában; a világjárvány nyomán nyilvánvaló vált szükségletek figyelembevétele érdekében olyan emeléseket javasol, amelyek túlmutatnak a többéves pénzügyi keretről szóló időközi álláspontján;

22.  emlékeztet az európai űrprogram képviselte alapvető értékre, különösen a Kopernikusz és a Galileo európai zöld megállapodáshoz való hozzájárulására, és ennek megfelelően célzott emeléseket kér annak biztosítása érdekében, hogy a programok támogatni tudják az Unió környezetvédelmi céljait; kiemeli az európai űripar globális versenyen belüli függetlenségének fontosságát, valamint hangsúlyozza a hozzáadott értéket, amelyet e programok a munkahelyteremtés, a versenyképesség és a kkv-k fejlődése szempontjából biztosítanak;

23.  úgy véli, hogy további fontos prioritásokat is meg kell erősíteni a fejezetben; felszólít – egyebek mellett – az uniós gazdaság sarokkövét képező, valamint a kiváló minőségű beruházások és munkahelyteremtés biztosításában valamennyi tagállam esetében meghatározó szerepet játszó kkv-kra vonatkozó célkitűzésekre elkülönített összegek jelentős növelésére, többek között a nők kkv-kban való részvételének és piacra jutásának támogatása és fokozása céljából; továbbá megerősíti a „Világűr” klaszter kulcsfontosságú programjait; emlékeztet arra, hogy az uniós ügynökségek fontos szerepet játszanak az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításának elősegítésében; ezért megfelelő, feladataikkal és felelősségi köreikkel összhangban álló finanszírozást és személyzetet kér az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA), az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA), az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA), az Európai Unió űrprogramja és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) számára;

24.  megismétli azon kérést, hogy nyújtsanak – különösen a turisztikai, a kreatív és a közlekedési ágazatokban – támogatást a kkv-k számára a Covid19-világjárvány következményeiből való kilábaláshoz szükséges kapacitásuk megerősítése érdekében; megismétli továbbá a Parlament azon, a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2018-as időközi jelentésben(11) foglaltakból adódó felhívását, hogy hozzanak létre egy új, külön költségvetési sort a turisztikai ágazat figyelembevétele érdekében, amely szektor az Unió egészében kiemelt fontossággal bír a gazdaság, a versenyképesség, a foglalkoztatás (a turizmus 23 millió munkahelyet biztosít közvetett vagy közvetlen módon, különösen a fiatalok számára) és a társadalmi fejlődés szempontjából, és amelyre különösen súlyos csapást mért a Covid19-válság, jelenleg pedig a kereslet gyors ütemű és erőteljes visszaesésével, valamint a munkahelyek felgyorsult megszűnésével szembesül, ami számos európai kkv tevékenységét veszélybe sodorja;

25.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a jelenleg fennálló helyzetet figyelembe véve nem tett javaslatot egy külön, turizmusra vonatkozó költségvetési sor létrehozására; felszólít az ágazat, különösen a kkv-k gyors közvetlen és közvetett támogatására;

26.  ezért az 1. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezetben foglaltakhoz képest 6 313 980 774 EUR-val megemeli (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 5 996 664 225 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel; emellett a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdése alapján a visszavont kötelezettségvállalásokból 1 631 420 001 EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot bocsát a fejezet rendelkezésére;

2a.fejezet

27.  úgy határoz, hogy átveszi a 2a. fejezet tanácsi olvasatát;

2b.fejezet

28.  hangsúlyozza, hogy sürgősen további forrásokat kell elkülöníteni az EU az egészségügyért program javára, különösen a Covid19-válság során azonosított jelentős strukturális szükségletek kezeléséhez való hozzájárulás, a fellépések kulcsfontosságú területeinek – például a nemzeti egészségügyi rendszerek fejlesztését és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését, a gyógyszerek és a válság szempontjából releváns egyéb termékek rendelkezésre állásának és megfizethetőségének biztosítását szolgáló cselekvési területek – azonosítása, továbbá a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos hozzáférhető és biztonságos ellátások folyamatos és időben történő biztosítása, valamint többek között a rák elleni uniós küzdelem megerősítése érdekében;

29.  hangsúlyozza az Unió kulcsfontosságú kiemelt és egyik legsikeresebb programja, az Unió és polgárai jövője szempontjából stratégiai beruházást jelentő Erasmus+ fontosságát; emlékeztet arra, hogy az Erasmus+ elégtelen finanszírozása veszélyeztetné a fiataloknak kínált új lehetőségek további megteremtését és foglalkoztathatóságuk növelését, valamint a program azon képességét, hogy elérje új célkitűzéseit, és megfeleljen az inkluzívabbá és környezetbarátabbá válás kihívásainak; ezért úgy határoz, hogy az Erasmus+ költségvetésének megháromszorozására vonatkozó álláspontjának megfelelően jelentősen növeli a program finanszírozását;

30.  emlékeztet arra, hogy a kulturális és kreatív ágazat a Covid19-világjárvány által leginkább sújtott ágazatok egyike, és felszólít arra, hogy megfelelő válaszlépésekkel és forrásokkal csökkentsék azokat a továbbra is tapasztalható súlyos veszteségeket, amelyeket a helyszíneknek a Covid19-válság alatti, előre nem látható bezárása az ágazat számára okozott; ezért javasolja a Kreatív Európa megfelelő költségvetési sorainak jelentős növelését a válság által érintett ágazatok támogatása érdekében;

31.  kitart amellett, hogy nagyobb átláthatóságra van szükség az Erasmus+ és a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program különböző komponenseihez és alprogramjaihoz tartozó források elosztása tekintetében, amihez az előbbi program esetében vissza kell állítani a korábbi nómenklatúrát, utóbbi esetében pedig létre kell hozni egy új költségvetési sort az Uniós értékek ág számára; ismételten felkéri a Bizottságot, hogy tegye átláthatóbbá a multimédia területéhez tartozó fellépésekre elkülönített költségvetés felhasználását, nevezetesen az intézkedésekkel összefüggő új költségvetési sorok létrehozása révén;

32.  úgy határoz, hogy létrehozza az új 07 06 04 „Az uniós értékek védelme és előmozdítása” költségvetési sort a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmére és előmozdítására – többek között a civil társadalmi szervezetek e területen végzett tevékenységeinek támogatására – fordított finanszírozás növelése érdekében;

33.  megismétli a Bizottság azon előrejelzését, hogy a Covid19-világjárványból való kilábalás összefüggésében a mélyszegénység elleni küzdelem és különösen a gyermekszegénység kezelése az elkövetkező években még fontosabbá válik; következésképpen kitart amellett, hogy az európai gyermekgarancia számára létre kell hozni egy külön, az ESZA+ alá tartozó költségvetési sort, amelyre 1 milliárd EUR-t kell elkülöníteni a 2021-es évre; emlékeztet a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alap megfelelő finanszírozásának fontosságára, különösen a Covid19-járvánnyal összefüggésben;

34.  emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság aránytalanul sújtja a nőket, a szisztematikus nemi alapú megkülönböztetésnek kitett csoportokat és az egyéb kiszolgáltatott csoportokat, és szorgalmazza a foglalkoztatási és szociális innováció ág megerősítését olyan programok és képzések támogatása érdekében, amelyek célja a munkaerőpiaci részvételük előmozdítása és a bizonytalan munkaerőpiaci helyzetük kezelése;

35.  hangsúlyozza, hogy a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program alapvető szerepet játszik az uniós Szerződésekben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített jogok és értékek védelme és előmozdítása terén, és kitart amellett, hogy további előirányzatok szükségesek minden egyes programág esetében, így különösen a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelmet célzó Daphné ág esetében, valamint a polgárok Unió életében való részvételének és szerepvállalásának előmozdítását szolgáló ág esetében;

36.  hangsúlyozza a Jogérvényesülés program jelentőségét a jogállamiságon, a kölcsönös elismerésen és bizalmon alapuló európai jogérvényesülés térségének további fejlesztéséhez való hozzájárulás szempontjából, és úgy határoz, hogy megerősíti az említett programot;

37.  kéri a „Kultúra, kreativitás és befogadó társadalom” klaszter előirányzatainak növelését annak érdekében, hogy jobban integrálják a nemi dimenziót az egyes programokba, valamint hogy támogassák és előmozdítsák a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tanulmányokat és kutatást az Unióban;

38.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezáltal előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

39.  rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság még mindig nem válaszolt a Parlament azon kérésére, hogy átfogóan vizsgálják felül a multimédia területéhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó költségvetési sort, különös tekintettel a Euronews-zal kötött keretszerződésre; úgy határoz, hogy költségvetését tartalékba helyezi mindaddig, amíg a Bizottság nem válaszol a Számvevőszék által felvetett aggályokra; megjegyzi azonban, hogy a Számvevőszék nem állapít meg semmilyen hiányosságot az Euronews részéről a jelenlegi keret szerinti szerződéses jelentéstételi kötelezettségei tekintetében;

40.  emlékeztet az e fejezet alá tartozó decentralizált ügynökségek fontos szerepére; kéri, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) számára biztosítsanak elegendő pénzügyi és emberi erőforrást feladatai ellátásához, figyelembe véve az ügynökség érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamata során azonosított további projekteket; kéri, hogy biztosítsanak megfelelő költségvetési forrásokat a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) és az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA) számára, figyelembe véve küldetésük relevanciáját, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság várható szerepét a tisztességes munkaerő-mobilitás biztosításában a Covid19-válsággal összefüggésben; kéri továbbá, hogy az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége (Eurojust), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kapjon elegendő finanszírozást és személyzetet további fontos prioritások számára;

41.  úgy határoz, hogy célzottan növeli az Európai Ügyészség (EPPO) költségvetését annak érdekében, hogy a szerv késedelem nélkül és a megbízatása teljesítéséhez szükséges követelményeknek megfelelően megkezdhesse munkáját; úgy véli, hogy az EPPO jellege megköveteli a függetlenség erőteljesebb szavatolását, és ezért költségvetését a 7. fejezetben kell szerepeltetni, mivel független szervezetről van szó, amely nem sorolandó az ügynökségek közé; hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség létrehozása nem vezethet az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megfelelő működési kapacitásának romlásához;

42.  elutasítja a Bizottságnak a szociálpolitikai célkitűzésekhez kapcsolódó különböző költségvetési sorok összevonására vonatkozó javaslatát; úgy véli, hogy a korábbiakhoz hasonló, külön költségvetési sorok biztosítanák a szükséges átláthatóságot és forrásokat e kulcsfontosságú területek mindegyike esetében;

43.  úgy határoz, hogy a 06 04 01. költségvetési sort (Európai Uniós Helyreállítási Eszköz – Kamatszelvény-fizetések és visszaváltás a lejáratkor) átcsoportosítja a 17. alcímbe, mivel az NGEU-hoz kapcsolódó kiadások valamennyi finanszírozási költségét a többéves pénzügyi keretben megállapított felső határokon felül kell figyelembe venni;

44.  a 2b. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezetben foglaltakon felül összesen +5 894 270 074 EUR-val növeli (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 6 041 509 293 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

3.fejezet

45.  emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács az Európai Helyreállítási Eszközről kialakított álláspontjában nem tartotta fenn a bizottsági javaslatban a Méltányos Átállást Támogató Alapra előirányzott támogatási szintet; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek a csökkentések súlyosan alá fogják ásni a helyreállítási erőfeszítéseket; újfent felhívja a figyelmet arra, hogy a Méltányos Átállást Támogató Alap az európai zöld megállapodás struktúrájának egyik alapvető és nélkülözhetetlen építőköve; e vezérprogram esetében ezért a 2021. évi kötelezettségvállalási előirányzatok 500 millió EUR-s megemelését javasolja;

46.  az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség csökkenésének megelőzése általános prioritásával összhangban jelentős, 237 millió EUR összegű növelést összpontosít a LIFE programhoz tartozó költségvetési sorok kötelezettségvállalási előirányzataira; megjegyzi, hogy az előirányzatok e növelése a fő célkitűzésekhez, például a természet és a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a körforgásos gazdasághoz és az életminőséghez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, továbbá a tiszta energiára történő átálláshoz való hozzájárulást hivatott szolgálni; elvárja, hogy a Bizottság biztosítsa az e további pénzeszközök hatékony felhasználásához szükséges felvevőképességet;

47.  emlékeztet arra, hogy a Covid19-járvány számos mezőgazdasági ágazatra súlyos csapást mért, és ezért támogatja az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) piactámogatási intézkedéseit fedező költségvetési sorok célzott, a járvány okozta válság hatásainak – különösen a biogazdaságok és a mezőgazdasági kistermelők számára történő – enyhítését szolgáló növelését; elvárja, hogy a módosító indítvány további kiigazításokat hajtson végre az EMGA-előirányzatok szintje tekintetében a 2021-ben várhatóan rendelkezésre álló címzett bevételek és a további paraméterek, így például a Covid19-világjárvány mezőgazdasági ágazatokra gyakorolt hatása alapján;

48.  úgy véli, hogy különösen a közös agrárpolitika előirányzataiból nem szabad halálos bikaviadalokon használt bikák tenyésztését vagy nevelését támogatni;

49.  kiemeli az Unió legkülső régióiban fennálló rendkívül nehéz társadalmi-gazdasági körülményeket, amelyeket tovább súlyosbít a Covid19-válság hatása; ennek alapján javasolja a POSEI program finanszírozására szolgáló költségvetési sornak a legkülső régiókbeli mezőgazdasági tevékenység fenntartását, valamint élelmiszer- és mezőgazdaságitermék-ellátást célzó kiegészítését, amelyhez megfelelő forrásokat kell rendelkezésre bocsátani; hangsúlyozza továbbá, hogy a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben és az NGEU-ban az uniós programok és alapok tervezésekor figyelembe kell venni a legkülső régiók sajátos jellemzőit és korlátait;

50.  19,6 millió EUR-val növeli az Európai Tengerügyi és Halászati Alapot; elismeri, hogy 2021 kulcsfontosságú év lesz a halászati ágazat számára, amelynek egyszerre kell szembenéznie az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való alkalmazkodás, a Covid19-válsághoz kapcsolódó kockázatok, valamint a brexit jelentette kihívásokkal;

51.  hangsúlyozza, hogy elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani a halászati ágazatban az adatok gyűjtéséhez, kezeléséhez, felhasználásához és megosztásához;

52.  további pénzügyi és emberi erőforrásokkal kívánja támogatni az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA), tekintettel arra, hogy az ügynökség várhatóan alapvető szerepet fog játszani a zöld megállapodással kapcsolatos intézkedések támogatásában azáltal, hogy nyomon követi a biológiai sokféleséggel kapcsolatos uniós stratégiát, valamint a körforgásos gazdaságra, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a szennyezőanyag-mentességre irányuló kezdeményezéseket, és ezekről jelentést tesz;

53.  a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezetben foglaltakon felül összesen 867 937 490 EUR-val növeli (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 739 100 000 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

4.fejezet

54.  növeli a Parlament migrációval és határigazgatással kapcsolatos prioritásainak, mindenekelőtt pedig az Integrált Határigazgatási Alap, valamint a Menekültügyi és Migrációs Alap finanszírozását; ezzel egyidejűleg fokozni kívánja a költségvetési átláthatóságot, mégpedig oly módon, hogy megjeleníti mindkét alap egyedi célkitűzéseit a költségvetési struktúrában azt biztosítandó, hogy a költségvetési hatóság szorosabban nyomon követhesse a kiadásokat;

55.  hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos befektetni a migráció, a menekültügy és a határigazgatás területén működő valamennyi ügynökség megfelelő finanszírozásába és személyzeti létszámába; további személyzeti erőforrásokat kér az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) számára, amelyre szükség lesz ahhoz, hogy az ügynökség megfelelően végrehajtsa helyszíni műveleteit, képzései fejlesztését, elemzési tevékenységeit és irányítási keretét, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-Lisa) számára; további pénzügyi és személyzeti forrásokat kér az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) számára;

56.  mély aggodalmát fejezi amiatt, hogy továbbra is sok menekült veszti életét a Földközi-tengeren; úgy véli, hogy a kutatási-mentési műveletek tekintetében hosszabb távú megközelítésre van szükség, mivel azokat nem lehet kizárólag nem állami szereplőkre bízni; úgy véli, hogy a Bizottságnak jogalkotási javaslatot kellene előterjesztenie egy kutatási és mentési alap létrehozására a földközi-tengeri kutatási-mentési missziók támogatása érdekében; ezért új költségvetési sor létrehozását javasolja ezen alap számára az életmentés ösztönzése és a tagállamok közötti szolidaritás kifejezése érdekében a kutatási-mentési műveletek végrehajtása során, a nemzetközi joggal és az alapvető jogokkal, többek között az élethez való joggal és a visszaküldés tilalmának elvével összhangban;

57.  összesen 710 251 000 EUR-val növeli a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezetben szereplő szinteken felül, amely összegből 500 251 000 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

5.fejezet

58.  hangsúlyozza, hogy fokozatosan ki kell alakítani a közös uniós biztonság- és védelempolitika kereteit; hangsúlyozza a védelmi ügyekben folytatott európai együttműködés megerősítésének fontosságát, mivel az nemcsak biztonságosabbá teszi Európát és növeli az uniós polgárok védelmét, hanem a költségek csökkenéséhez is vezet; felszólít az Európai Védelmi Alap finanszírozásának növelésére egy olyan innovatív és versenyképes védelmi ipari bázis teljes körű előmozdítása érdekében, amely hozzájárul az Unió olyannyira szükséges stratégiai autonómiájához;

59.  felszólít a katonai mobilitás finanszírozásának növelésére annak érdekében, hogy a tagállamok gyorsabban és hatékonyabban tudjanak fellépni; megjegyzi, hogy kellő finanszírozást kell biztosítani a közös biztonság- és védelempolitika keretébe tartozó missziók és műveletek támogatásához, többek között olyan intézkedések révén, mint a kettős felhasználású közlekedési infrastruktúra finanszírozása, valamint a diplomáciai engedélyek és a vámszabályok egyszerűsítése;

60.  emlékeztet arra, hogy a biztonság és a bűnüldözés területén működő decentralizált ügynökségek – különös tekintettel a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontjára (EMCDDA) és a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségére (Europol) – fontos szerepet játszanak a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén végzett fontos tevékenységének biztosításában, és célzott emeléseket javasol, hogy lehetővé tegyék számukra feladataik megfelelő ellátását;

61.  az 5. fejezetet összesen 372 320 760 EUR-val növeli a költségvetési tervezeten felül (a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 312 829 132 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

6.fejezet

62.  hangsúlyozza, hogy egy olyan időszakban, amikor a külső kihívások és a nemzetközi kapcsolatok szintjén felmerülő kérdések egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, és uralják a nemzetközi politikát, az uniós költségvetés külső dimenziójának megfelelő finanszírozásban kell részesülnie, és készen kell állnia arra, hogy késedelem nélkül reagáljon a jelenlegi, a kialakulóban lévő és a jövőbeli kihívásokra; megjegyzi, hogy a külső tevékenység esetében a kiadások nagy része az NDICI-re összpontosul, amellyel kapcsolatban még folynak az intézményközi jogalkotási tárgyalások;

63.  sajnálja, hogy a Bizottság által javasolt, a külső tevékenységre vonatkozó új nómenklatúra sokkal kevésbé részletes, mint az előző, ami csökkenti az átláthatóságot, a kiszámíthatóságot, az elszámoltathatóságot, gyengíti az ellenőrzést, valamint korlátozza a költségvetési hatóság azon képességét, hogy politikai prioritásokat tükröző döntéseket hozzon; ezért kitart amellett, hogy differenciáltabb, a legfontosabb kedvezményezettek, szakpolitikai területek, valamint alrégiók számára külön költségvetési sorokat biztosító költségvetési struktúrára van szükség a költségvetés egyértelműségének és olvashatóságának javítása érdekében; ezért egy felülvizsgált, az új eszközökhöz igazított, ugyanakkor részletesebb struktúrát bevezető NDICI-nómenklatúrát javasol;

64.  felszólít az NDICI keretében megvalósuló valamennyi földrajzi és tematikus program finanszírozásának növelésére, összhangban az NDICI első olvasatbeli álláspontjával; megismétli azon álláspontját, hogy az NDICI-n belüli tematikus programokat meg kell erősíteni annak érdekében, hogy az Unió megtarthassa erős szerepét ezeken a kiemelt területeken; hangsúlyozza, hogy az NDICI előirányzataival kapcsolatos álláspontja teljes mértékben összhangban van a Parlament NDICI-re vonatkozó első olvasatbeli álláspontjában meghatározott összegekkel;

65.  a líbiai konfliktus békés megoldásához való hozzájárulás érdekében „a líbiai politikai folyamat támogatása” megnevezéssel egy külön költségvetési sor létrehozását javasolja;

66.  felhívja a figyelmet az Unió keleti és déli szomszédságában tartósan fennálló kihívásokra, az ezek kezelésére elkülönített költségvetés megerősítésének szükségességére, valamint annak fontosságára, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala nagyobb pénzügyi támogatásban részesüljön megbízatásának teljesítése érdekében, tekintettel a palesztin menekültek növekvő szükségleteire és a régió stabilitásába és fejlődésébe való befektetésként; emlékeztet az Unió és Afrika közötti stabil kapcsolatok és szoros együttműködés kialakításának fontosságára, és helyénvalónak tartja, hogy kellő pénzügyi forrás kerüljön elkülönítésre az említett kontinens fejlődésére, ami többek között a kényszerű migráció kiváltó okainak enyhítéséhez is hozzájárulna;

67.  hangsúlyozza, hogy sürgősen fokozni kell az egészségüggyel, a magas színvonalú távoktatási és inkluzív oktatási programokkal, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és annak mérséklésével, valamint a biológiai sokféleséggel, a táplálkozással, a fenntartható mezőgazdasággal és az élelmezésbiztonsággal kapcsolatos fejlesztési együttműködést, mivel a Covid19-válság súlyosbítja a globális szinten egyébként is növekvő éhínséget; rámutat, hogy e tekintetben nagy jelentőséggel bír az intézményfejlesztés és az oktatás támogatása a képzett munkaerő gyarapítása érdekében; megerősíti, hogy a költségvetési tervezetben a „Globális kihívások” sorban szereplő összegnél sokkal nagyobb összegre van szükség az emberek, a bolygó, a jólét és a partnerség céljai számára;

68.  hangsúlyozza a Nyugat-Balkán érdemi finanszírozásának szükségességét a csatlakozási folyamatra, valamint arra számos kihívásra tekintettel, amelyekkel az Uniónak és a tagjelölt országoknak szembe kell nézniük; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az IPA III eszköz új nómenklatúrája külön költségvetési sorokat tartalmazzon a Nyugat-Balkán és Törökország esetében, tekintettel a Törökországnak nyújtott uniós finanszírozás rendkívül érzékeny jellegére;

69.  helyteleníti, hogy Törökország folyamatosan megsérti a nemzetközi és az uniós jogot, valamint az uniós elveket és értékeket; követeli, hogy a törökországi politikai reformokra szánt finanszírozást kizárólag a párbeszéd előmozdítására és a civil társadalom, a nem állami szereplők és az emberek közötti kapcsolatok támogatására fordítsák, mindaddig, amíg az ország nem tesz semmilyen előrelépést a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok helyzete terén; határozottan elítéli, hogy Törökország ismétlődően provokálja Görögországot és Ciprust, és megsérti ezek szuverenitását;

70.  a Covid19-cel kapcsolatos jelenlegi helyzetre tekintettel, valamint az Európai Tanácsnak az NGEU külső pillérének elhagyására irányuló sajnálatos döntése nyomán még határozottabban ragaszkodik ahhoz, hogy meg kell erősíteni a humanitárius segítségnyújtás költségvetését, és hogy biztosítékokra van szükség a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék belső vagy külső felhasználásának kizárása ellen; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az EU segítségnyújtási önkéntesei kezdeményezés folyamatos finanszírozását arra az esetre, ha az Európai Szolidaritási Testület programjáról jelenleg folyó tárgyalások esetleg holtpontra jutnának;

71.  a közelmúltbeli aggasztó belarusz fejleményeket követően kéri, hogy az Unió az Európai Külügyi Szolgálaton és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjén (főképviselő/alelnök) keresztül, valamint egy belarusz ügyekért felelős új különleges képviselői tisztség létrehozásán keresztül támogassa a békés hatalmi átmenet folyamatát az ENSZ vagy az EBESZ által vezetett, az emberi jogok védelmén és a belarusz nép akaratán alapuló párbeszéddel összhangban;

72.  a kiberbiztonsággal és az álhírek terjedésével összefüggő veszélyekre tekintettel hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek horizontális szinten azokat jobban kell kezelnie, valamint azokra jobb válaszokat kell adnia, mind az EU székhelyein, mind pedig világszerte működő küldöttségein; ezért szükségesnek tartja a külső tevékenységgel kapcsolatos stratégiai kommunikációra szánt költségvetési sorok megerősítését;

73.  az 5. fejezetet összesen 698 781 256 EUR-val megerősíti a költségvetési tervezeten felül (a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések kivételével), amely összegből 583 041 792 EUR-t a vezérprogramokhoz rendel;

7.fejezet

74.  úgy határoz, hogy ebben a szakaszban nem állítja vissza az eredeti szinteket azon csökkentések esetében, amelyeket a Tanács a 7. fejezet vonatkozásában végrehajtott;

75.  mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság még mindig nem reagált a Parlament azon kérésére, hogy teljes körű hozzáférést kapjon a 8/2020. számú költségvetés-módosítási tervezetben szereplő, a Covid19-vakcinákra vonatkozó szerződéssel kapcsolatos szerződésekhez és információkhoz; kéri, hogy a Bizottság 2020 vége előtt biztosítson hozzáférést a költségvetési hatóságnak a Covid19-oltóanyagokkal kapcsolatos szerződéshez;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

76.  emlékeztet a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések fontosságára, amelyek alapvető eszközök a politikai prioritások kialakításában és az olyan új kezdeményezések bevezetésében, amelyek állandó uniós tevékenységekké és programokká válhatnak; az összes benyújtott javaslat körültekintő elemzését követően a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések olyan kiegyensúlyozott csomagját fogadja el, amely tükrözi a Parlament politikai prioritásait; felszólítja a Bizottságot, hogy a képviselőkkel szoros együttműködésben mielőbb hajtsa végre a kísérleti projekteket és az előkészítő intézkedéseket, valamint adjon visszajelzést azok teljesítményéről és gyakorlatban elért eredményeiről;

Kifizetések

77.  hangsúlyozza, hogy a 2021. évi költségvetésben megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat kell biztosítani, amelyek figyelembe veszik a 2020 végén fennálló kötelezettségvállalások volumenét annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret kifizetetlen követeléseinek felhalmozódása, és finanszírozható legyen a Covid19-válsághoz kapcsolódó kiadások előreütemezése; rámutat, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszak késedelmes végrehajtása miatt az esedékes kifizetések nagy részének teljesítésére 2021-ben és 2022-ben kerül sor; hangsúlyozza a tagállami előrejelzések pontosságának javulását, amelyeket teljes mértékben figyelembe kell venni a 2021. évi költségvetésben; ezért hangsúlyozza, hogy a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egészére vonatkozóan hiteles kifizetési tervre van szükség, amely elegendő kifizetést ír elő annak első éveiben, lehetővé téve a fel nem használt kifizetések átvitelét a következő évekre a többéves pénzügyi keret kifizetési felső határait meghaladó speciális eszközök segítségével;

78.  emlékeztet arra, hogy 2020 során számos olyan jogalkotási intézkedést elfogadtak, amelyek a forrásfelhasználás megkönnyítését, a bürokrácia csökkentését, valamint a források több program esetében történő tényleges kifizetésének felgyorsítását hivatottak szolgálni annak érdekében, hogy súlyos gazdasági depresszió idején biztosított legyen a pénzforgalom és a likviditás; úgy véli, hogy e megközelítést komolyan és indokolatlanul veszélyeztetné, ha 2021-ben azt nem támogatnák megfelelő szintű kifizetési előirányzatok; ezért felszólít arra, hogy a megfelelő eszközök már a 2021. évi költségvetés elfogadásának időpontjától kezdve álljanak rendelkezésre; kötelezettséget vállal arra, hogy a 2021. évi végrehajtás során minden szükséges lépést megtesz a kifizetési előirányzatok kiigazítása érdekében;

79.  megismétli a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról(12) szóló, 2019. április 4-i parlamenti álláspontot; hangsúlyozza, hogy szükség van egy olyan mechanizmusra, amely megvédi az uniós költségvetést azokban az esetekben, amikor rendszerszintű veszély fenyegeti az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében rögzített értékeket, és amikor az Unió pénzügyi érdekei forognak kockán; hangsúlyozza, hogy a Parlament nem fogad el megállapodást olyan mechanizmusról, amely nem védi meg az uniós költségvetést a jogállamisággal kapcsolatos általános hiányosságok ellen;

Egyéb szakaszok

I.szakasz – Európai Parlament

80.  megdöbbenését és mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a Parlament költségvetésének csökkentését javasolja, és ezzel ismét megtöri a két intézmény közötti jó együttműködés hagyományát; visszaállítja a költségvetési javaslatban a Parlament 2021. évi igényeinek körültekintő és felelős elemzése alapján megállapított, a 2020. május 14-i plenáris ülésen a fent említett állásfoglalásában nagy többséggel elfogadott előirányzatokat; és az előirányzatok visszaállításakor ki is igazítja azokat öt új parlamenti bizottság felállítására figyelemmel; kiemeli, hogy 2021 folyamán a Covid19-válság alakulására figyelemmel szükség lehet a 2021. évi költségvetés kiigazítására;

81.  tudomásul veszi a 2021–2027-es időszakra vonatkozó új többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalásokat és az új 7. fejezet (Európai közigazgatás) finanszírozási szintjével kapcsolatos bizonytalanságot; hangsúlyozza, hogy a Parlament teljesítette a személyzet létszámának 5%-os csökkentésére vonatkozó célkitűzést, és ténylegesen összességében 6%-os létszámcsökkentést hajtott végre; kiemeli, hogy a Lisszaboni Szerződés elfogadása óta a Parlamentnek több feladat ellátásával kell megbirkóznia; megjegyzi, hogy az elmúlt jogalkotási ciklusban sikerült szinergiákat és a prioritások átszervezését megvalósítani; hangsúlyozza, hogy a Parlament működőképessége politikai, jogalkotási és adminisztratív feladatainak teljesítésétől függ, amelyhez megfelelő létszámú személyzet szükséges; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a munkateher jelentős növekedésével összeegyeztethetlen módon számos bizottság titkársága súlyos és strukturális létszámhiánnyal küzd, és felhívja az Elnökséget és a főtitkárt, hogy sürgősen szolgáljon megoldásokkal a bizottsági titkárságok személyzeti állományának megfelelő feltöltésére;

82.  emlékeztet a Parlament következő pénzügyi évre vonatkozó prioritásaira, nevezetesen arra, hogy a Parlament költségvetését fő feladataira összpontosítsa, vagyis a jogalkotásra, a költségvetési hatóság egyik ágaként vállalt szerepére, a polgárok képviseletére és a többi intézmény munkájának ellenőrzésére, valamint a polgárok bevonására, az erőforrás-megtakarítást előmozdító környezetbarát Parlamentre, a hozzáférhető Parlementre, a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdések maradéktalan tiszteletben tartására, a biztonság, kiberbiztonság és informatikai fejlesztések megerősítésére, a többéves ingatlanprojektekre irányuló kiemelt projektekhez szükséges források biztosítására;

83.  a Parlament által elfogadott javaslattal összhangban:

Egyéb szakaszok (IV–X. szakasz)

84.  megjegyzi, hogy a költségvetési tervezet lényegében a költségvetés többi szakaszába tartozó különböző intézmények tervezeteit tükrözi, ezért néhány kivételtől eltekintve teljesíti azok pénzügyi igényeit; úgy véli, hogy a Tanács által javasolt horizontális és szisztematikus csökkentések ezért káros hatással lennének az érintett intézmények működésére, és következésképpen az Unió működéséhez való alapvető hozzájárulásukra; ezért szinte minden esetben – többek között a Bíróság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az ombudsman és az EKSZ létszámterve tekintetében is – a költségvetési tervezetben meghatározott szintek visszaállítását javasolja; az informális megállapodásnak megfelelően a Tanács és az Európai Tanács vonatkozásában nem módosítja a tanácsi olvasatot;

85.  úgy véli, hogy korlátozott számú esetben, valamint figyelembe véve az intézmények tervezeteit, a költségvetési tervezethez képest növelni kell egyes költségvetési sorok előirányzatait; ezért a következőket javasolja:

o
o   o

86.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL L 168., 2014.6.7., 105. o. (2) HL L 193., 2018.7.30., 1. o. (3) HL L 347., 2013.12.20., 884. o. (4) HL C 373., 2013.12.20., 1. o. (5) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449. (6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0166. (7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0123. (8) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0220. (9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.). (10) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0206. (11) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0449. (12) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0349. (13) Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0417. (14) Elfogadott szövegek, P8_TA(2018)0331. (15) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0010.

Az Európai Parlament 2020. november 12-i nem jogalkotási állásfoglalása az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és a végrehajtási jegyzőkönyvének (2020–2026) az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről (05243/2020 – C9-0073/2020 – 2020/0002M(NLE))

P9_TA(2020)0303 A9-0184/2020

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (05243/2020),

–  tekintettel az Európai Unió és a Seychelles Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásra (05246/2020),

–  tekintettel az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyvre (2020–2026),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 43. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontjának v. alpontjával és 218. cikkének (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C9-0073/2020),

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetéről szóló, 2020. november 11-i jogalkotási állásfoglalására(1),

–   tekintettel az EUMSZ fejlesztési politikák koherenciájáról szóló 208. cikkére,

–  tekintettel a közös halászati politikáról szóló, 2013. december 11-i 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikkének (4) bekezdésére(2),

–  tekintettel a közös halászati politika külső dimenziójának – többek között a halászati megállapodások – alkalmazására vonatkozó közös szabályokról szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „Az Európai Unió és a Seychelle Köztársaság közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodás és a megállapodás végrehajtásáról szóló jegyzőkönyv előzetes és utólagos értékelő tanulmánya” című, 2019. április 29-i jelentésre,

–   tekintettel a Seychelle-szigetek kék gazdaságra vonatkozó stratégiai szakpolitikai keretére és ütemtervére: A jövő feltérképezése (2018–2030),

–  tekintettel az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) tudományos bizottság 18. ülésének 2015. novemberi jelentésére, különösen annak a sárgaúszójú tonhalra vonatkozó ajánlására,

–  tekintettel az IOTC tudományos bizottság 21. ülésének 2018. decemberi jelentésére, különösen annak az indiai-óceáni állományok értékeléséről szóló ajánlására,

–   tekintettel az IOTC trópusi tonhalfélékkel foglalkozó munkacsoportja Donostia-San Sebastianban (Spanyolország) 2019. október 21–26-án tartott 21. ülésének jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 105. cikkének (2) bekezdésére,

–   tekintettel a Fejlesztési Bizottság levelére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A9-0184/2020),

A.  mivel a Bizottság tárgyalásokat folytatott a Seychelle Köztársaság kormányával egy új, fenntartható halászati partnerségi megállapodásról (a továbbiakban: EU–Seychelle-szigetek fenntartható halászati partnerségi megállapodás), valamint annak hatéves időszakra szóló végrehajtási jegyzőkönyvéről; mivel a Seychelle-szigetekkel kötött fenntartható halászati partnerségi megállapodás a legfontosabb tonhalhalászati megállapodás az Unió számára a fogások mennyisége tekintetében, mivel az Indiai-óceáni Tonhalbizottság (IOTC) vonatkozó határozataival összhangban 40 erszényes kerítőhálós hajó, 8 felszíni horogsoros hajó és segédhajó számára biztosít hozzáférést a Seychelle-szigeteki vizekhez;

B.  mivel az EU–Seychelle-szigetek fenntartható halászati partnerségi megállapodás átfogó célja a fenntartható halászat előmozdítása és az uniós halászhajóknak a Seychelle-szigetek halászati övezetéhez való hozzáférésére vonatkozó szabályok meghatározása;

C.   mivel az új jegyzőkönyv halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajók számára a Seychelle-szigetek halászati övezetében, hozzáférést biztosítva számukra a tengeri biológiai erőforrások többletének megfelelő hányadához, a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos szakvéleményekkel és az IOTC határozataival és ajánlásaival összhangban, a rendelkezésre álló többlet korlátain belül;

D.  mivel az EU nemzetközi megállapodások szerinti kötelezettségvállalásait, nevezetesen az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait – különösen a 14. és 10. fenntartható fejlesztési célt – a fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretében összességében mindig támogatták és továbbra is támogatni kell; mivel valamennyi uniós fellépésnek, beleértve a fenntartható halászati partnerségi megállapodás megkötését is, hozzá kell járulnia ezekhez a célkitűzésekhez;

E.  mivel a fenntartható halászati partnerségi megállapodások a világ legátláthatóbb és legfenntarthatóbb halászati megállapodásai közé tartoznak, és kifinomult és szilárd jogi keretet biztosítanak, valamint előmozdítják a magas szintű szociális, környezetvédelmi és megfelelési normákat;

F.  mivel a megállapodás előmozdítja az EU és a Seychelle-szigetek közötti gazdasági, pénzügyi és tudományos együttműködés megerősítését a fenntartható halászat megvalósítása érdekében;

G.  mivel ha az EU nincs jelen egy harmadik ország kizárólagos gazdasági övezetében, a többletállományt más flották aknázzák ki, amelyek gyakran alacsonyabb társadalmi, illetve környezeti fenntarthatósági normákkal rendelkeznek, és amelyek alacsony költségű és nem fenntartható termékei az uniós piacra kerülnek;

H.  mivel azon harmadik ország vizein halászó különböző flották közötti megkülönböztetésmentesség elve, amelyekkel az EU megállapodást kötött, a fenntartható halászat egyik alapelve;

I.  mivel a fenntartható halászati partnerségi megállapodások biztosítják továbbá az összhangot a közös halászati politika irányadó elvei és az egyéb európai szakpolitikák keretében tett kötelezettségvállalások (harmadik ország erőforrásainak fenntartható kiaknázása, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem, a partnerországok világgazdaságba történő integrálása, hozzájárulás a fenntartható fejlődéshez annak valamennyi vonatkozását illetően, valamint a halászat hatékonyabb politikai és pénzügyi irányítása) között;

J.  mivel az új megállapodás és jegyzőkönyv egyúttal az Európai Unió és a Seychelle-szigetek közötti együttműködés megerősítését is célozza annak érdekében, hogy a Seychelle-szigeteki halászati övezetben és az Indiai-óceán vizein lehetővé váljon a fenntartható halászati politika fejlesztése és a halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázása, ami mindkét fél érdekét szolgálja; mivel az együttműködés emellett tisztességes munkakörülmények kialakítását is elősegíti a halászati tevékenységek területén;

K.  mivel a jegyzőkönyv megújítása növelné a megfigyelés, az ellenőrzés és a felügyelet hatékonyságát, továbbá hozzájárulna a térségben folytatott halászat megfelelőbb irányításához;

L.  mivel a Seychelle-szigetek az Indiai-óceánon folytatott tonhalhalászati tevékenységek operatív és logisztikai központja, és mivel az EU számára fontos egy olyan eszköz fenntartása, amely mélyreható ágazati együttműködést tesz lehetővé egy olyan országgal, amely – a joghatósága alá tartozó halászati terület kiterjedéséből adódóan – szubregionális szinten az óceánpolitikai irányítás meghatározó tényezője; mivel a Seychelle-szigetekkel fenntartott kapcsolat megerősítése azt a célt is szolgálja, hogy ezáltal az Unió szövetségeket építhessen ki az IOTC keretében;

M.  mivel a Seychelle-szigetek célzott ágazati támogatásban részesül, amely többéves finanszírozási lehetőségeket biztosít;

N.  mivel a halászati ágazat, beleértve a megállapodás keretében folytatott tonhalhalászatot és a megállapodás keretében működő uniós flottákat, a Seychelle-szigetek gazdaságának fontos ágazata, amely nélkülözhetetlen az ország gazdasági fejlődéséhez, a munkahelyteremtéshez és az élelmezésbiztonsághoz, és mivel a fenntartható állományok kulcsfontosságúak hosszú távú stabilitása szempontjából;

O.  mivel a fenntartható halászati partnerségi megállapodás összességében véve hozzájárul és annak továbbra is hozzá kell járulnia a Seychelle-szigetek halászati ágazatának – különösen a kisüzemi halászat – fenntartható fejlődéséhez azzal a céllal, hogy biztosítsa az ország lakosságának hosszú távú élelmezésbiztonságát és élelmiszer-önrendelkezését;

P.  mivel fontos, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodás hozzájáruljon a halászati ágazatban tapasztalható munkakörülmények javításához;

Q.  mivel az előző megállapodás keretében az általános kihasználtsági arány a felszíni horogsoros halászhajók esetében 7%, az erszényes kerítőhálós tonhalhalászhajók esetében pedig 69% volt, ami azt jelenti, hogy átlagosan 27 uniós kerítőhálós hajó kapott engedélyt, amikor akár 40 is kaphatott volna;

R.  mivel a megállapodás keretében 2014 és 2017 között tevékenységet folytató uniós tonhalhalászó hajók regionális tonhalfogásaik körülbelül 22%-át az indiai-óceáni tonhalkonzervgyárban rakodták ki (nemzetközi piaci áron);

S.  mivel a fenntartható halászat megvalósításának egyik alapvető előfeltétele a pontos és megbízható adatokhoz való hozzáférés;

T.  mivel az IOTC állományfelmérései azt mutatják, hogy a bonitót és a nagyszemű tonhalat fenntartható szinten halásszák, azonban a sárgaúszójú tonhal állományait túlhalásszák, és azok esetében túlzott halászati erőkifejtés jellemző a régióban;

U.  mivel az éghajlatváltozás várhatóan negatív hatást gyakorol majd az Indiai-óceánon élő különböző tonhalállományokra;

V.  mivel 2015-ben az IOTC tudományos bizottság a sárgaúszójú tonhal fogásának 20%-os csökkentését javasolta, azonban ezt az ajánlást nem hajtották megfelelően végre; mivel 2018-ban a tudományos bizottság megismételte a sárgaúszójú tonhal fogásainak csökkentésére vonatkozó ajánlását a biomassza fenntartható szintre történő helyreállításának lehetővé tétele érdekében;

W.  mivel a Seychelle-szigetek kék gazdaságra vonatkozó 2018–2030-as stratégiai politikai kerete kiemeli az ország élelmezésbiztonsággal, szakmai képzéssel, védett tengeri területekkel és a regionális partnerségek megerősítésével kapcsolatos prioritásait;

X.  mivel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem a fenntartható halászat megvalósításának egyik alapvető előfeltétele;

Y.  mivel a fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretében az Unió Seychelle-szigeteknek nyújtott pénzügyi hozzájárulása évi 5,3 millió EUR; beleértve 2,8 millió EUR ágazati támogatást; mivel az uniós költségvetés teljes hozzájárulása hat év alatt 31,8 millió EUR; mivel a hajótulajdonosok által a kifogott tonhal tonnája után fizetendő díj az előző jegyzőkönyv szerint 55 EUR-ról 75 EUR-ra nőtt, és mivel az új jegyzőkönyv a 2020-as tonnánkénti 80 EUR-ról hat év alatt tonnánként 85 EUR-ra történő emelkedést ír elő; mivel a hajótulajdonosok teljes hozzájárulása a jegyzőkönyv teljes időtartama alatt 26,4 millió EUR-ra becsülhető; mivel a jegyzőkönyv teljes időtartama alatt az Európai Unió pénzügyi hozzájárulása összesen 58,2 millió EUR-t, azaz évi 9,7 millió EUR-t tesz ki;

Z.  mivel 2018 óta az EU az Európai Beruházási Bankon keresztül nyújtott hitelek és támogatások formájában 17,5 millió EUR-t fektetett be Port Victoria, a Seychelle-szigetek legnagyobb kereskedelmi kikötőjének átalakításába és bővítésébe; mivel ez a beruházás jótékony hatással volt a Seychelle-szigetek gazdasági versenyképességére, a munkahelyteremtésre és a helyi gazdaság valamennyi ágazatának fenntartható növekedésére;

AA.  mivel számos, a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő hajó uniós polgárok vagy vállalatok tulajdonában van;

AB.  mivel a Parlamentet haladéktalanul és teljes körűen tájékoztatni kell valamennyi szakaszban a fenntartható halászati partnerségi megállapodáshoz, annak jegyzőkönyvéhez vagy – adott esetben – annak megújításához kapcsolódó eljárásokról;

1.  hangsúlyozza, hogy az EU–Seychelle-szigetek fenntartható halászati partnerségi megállapodás – amellett, hogy halászati lehetőségeket biztosít az uniós hajók számára és elősegíti a tudományos együttműködést – biztosítja és annak továbbra is biztosítania kell, hogy az uniós flotta halászati tevékenysége megfeleljen a fenntarthatósági és környezetvédelmi célkitűzéseknek, és ne veszélyeztesse a tengeri biológiai sokféleséget, ami azt jelenti, hogy az uniós hajók csupán a tengeri biológiai erőforrások rendelkezésre álló legmegbízhatóbb tudományos ismeretek és szakvélemények alapján kiszámított többletének megfelelő hányadát halászhatják;

2.  hangsúlyozza a tudományos együttműködés előmozdításának, valamint az élő tengeri erőforrások kezeléséhez és védelméhez szükséges biológiai védelmi és környezeti statisztikai adatok megosztásának szükségességét annak érdekében, hogy a Seychelle-szigetek vizein halászó uniós és más halászhajók a fenntarthatósági kritériumokkal összhangban működhessenek;

3.  hangsúlyozza, hogy a halászati ágazat a Seychelle-szigetek gazdaságának fontos ágazata, alapvető fontosságú az ország gazdasági fejlődése, foglalkoztatása és élelmezésbiztonsága szempontjából;

4.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak teljes mértékben összhangban kell lennie a Seychelle Köztársaságot magában foglaló regionális szervezetek, nevezetesen az IOTC által elfogadott határozatok és ajánlások alapjén bevezetett intézkedésekkel, és hozzá kell járulnia azokhoz;

5.  üdvözli, hogy a Seychelle-szigetek és az EU meg kívánja erősíteni az IOTC-n belüli együttműködését, és hozzá kíván járulni annak határozataihoz és ajánlásaihoz; ösztönzi a Bizottságot, hogy terjesszen elő közös javaslatokat a nyomon követés és az ellenőrzés megerősítésére, valamint az éghajlatváltozásnak az indiai-óceáni tonhalállományokra gyakorolt hatására vonatkozóan, többek között a tudományos együttműködés előmozdítása révén;

6.  úgy véli, hogy az EU–Seychelle-szigetek fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak továbbra is elő kell mozdítania az EU és a Seychelle-szigetek között a fenntartható halászat és a Seychelle-szigetek halászati övezetében található halászati erőforrások felelősségteljes kiaknázása terén folytatott további gazdasági, pénzügyi, műszaki és tudományos együttműködést, beleértve a halászati tevékenységek ellenőrzésének, felügyeletének és vizsgálatának támogatását;

7.  tudomásul veszi, hogy a Seychelle-szigeteki halászati ágazatot, beleértve a kisüzemi ágazatot is, nem vonták be megfelelően a tárgyalásokba; kéri, hogy – amennyire csak lehetséges – vonják be jobban a helyi közösségeket és a halászatban érdekelt feleket és javítsák a velük folytatott párbeszédet azáltal, hogy folyamatosan tájékoztatják őket és szisztematikusan bevonják őket a fenntartható halászati partnerségi megállapodás, annak jegyzőkönyve és jövőbeli megújítása végrehajtásába annak biztosítása érdekében, hogy az EU-Seychelle-szigetek fenntartható halászati partnerségi megállapodás ne veszélyeztesse a Seychelle-szigetek halászati ágazatának érdekeit és fejlődését, valamint annak elkerülése végett, hogy a kisüzemi helyi halászat tevékenységeiben fennakadások következzenek be;

8.  tudomásul veszi, hogy az EU–Seychelle-szigetek fenntartható halászati partnerségi megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv lehetővé teheti a halászati kapacitás növelését az engedélyezett erszényes kerítőhálós hajók állandó száma, illetve a horogsoros hajók számának növekedése révén, mivel – a sárgaúszójú tonhal fogásának csökkentésére irányuló tudományos ajánlások és a Seychelle-szigeteki Halászszövetségnek a halászati erőkifejtés csökkentésére irányuló felhívásai ellenére – az előző megállapodás keretében nem használták ki az összes lehetőséget;

9.  kéri az IOTC által ajánlott intézkedések végrehajtását, különös tekintettel a sárgaúszójú tonhal állományainak helyreállítására; sürgeti a Bizottságot, hogy a Seychelle-szigetek hatóságaival együtt az IOTC-vel összhangban tegyen meg minden szükséges intézkedést a sárgaúszójú tonhal uniós flotta általi túlhalászásának megállítása érdekében, beleértve a sárgaúszójú tonhalra vonatkozó fogási korlátozások bevezetését és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem fokozását; kéri a Bizottságot és a Seychelle-szigeteki hatóságokat, hogy a többi szerződő fél körében mozdítsák elő az ilyen intézkedéseknek a Seychelle-szigeteki vizeken működő valamennyi flotta általi végrehajtását;

10.  hangsúlyozza, hogy valamennyi faj, különösen az érzékeny fajok és a fiatal egyedek járulékos és nem szándékos fogásainak erőteljes csökkentése érdekében javítani kell a szelektivitást, hogy biztosítva legyen az állományok hosszú távú fenntarthatósága;

11.  üdvözli, hogy teljesült az uniós kerítőhálós tonhalhalászó hajók számára a jegyzőkönyvben előírt azon követelmény, hogy tonhalkonzerváló üzemeket és/vagy a Seychelle-szigetek helyi feldolgozóiparát lássák el;

12.  üdvözli a segédhajók számának és a halcsoportosulást előidéző eszközök használatának a fiatal egyedekre gyakorolt negatív hatás és a tengeri hulladék csökkentése érdekében történő korlátozására irányuló intézkedések bevezetését; üdvözli az olyan, biológiailag lebomló, halcsoportosulást előidéző eszközök használatára irányuló kötelezettséget, amelyek visszanyerhetők, ha már nem működnek; hangsúlyozza, hogy ezeket az intézkedéseket szorosan nyomon kell követni és értékelni kell; úgy véli azonban, hogy ezek az intézkedések nem elegendőek a halcsoportosulást előidéző eszközöknek a biológiai sokféleségre és a tengeri hulladékra gyakorolt negatív hatásának korlátozásához, és használatukat mihamarabb és radikálisan vissza kell szorítani;

13.  üdvözli, hogy a környezetvédelmi irányítás és a tengeri ökoszisztémák megfigyelése céljából a Seychelle-szigeteki hatóságok egy külön alap létrehozását tervezik, amelyhez az uniós erszényes kerítőhálós hajók tulajdonosai hozzá fognak járulni;

14.  hangsúlyozza, hogy a tengeri hulladék csökkentése érdekében meg kell erősíteni a műanyaghulladék megelőzésére és összegyűjtésére irányuló intézkedéseket;

15.  üdvözli, hogy az elmúlt években a Seychelle-szigetek védett tengeri területeket hozott létre vizein; aggodalmát fejezi ki a hatékony irányítás hiánya miatt; emlékeztet arra, hogy ezeket a környezetvédelmi célkitűzésekkel összhangban kell kezelni, és figyelmeztet azokra a negatív hatásokra, amelyeket más gazdasági tevékenységek, például az olajfeltárás és -kitermelés vagy a tengeri szállítás lehetővé tétele gyakorolhat e védett területekre; újfent felhívja a figyelmet e területek felügyeletének és nyomon követésének fontosságára az irányításukat támogató legmegbízhatóbb tudományos ismeretek biztosítása érdekében;

16.  hangsúlyozza, hogy a pontos és megbízható adatok gyűjtése, az adatok megosztása és kezelése, valamint a halászat hatékony felügyelete, nyomon követése és ellenőrzése kulcsfontosságú a fenntartható halállományok hosszú távú biztosításához, továbbá hangsúlyozza, hogy az EU–Seychelle-szigetek fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak meg kell erősítenie az együttműködést ezeken a területeken; üdvözli az uniós hajók kockázatalapú közös ellenőrzési programjainak, a nyomonkövetési, ellenőrzési és felügyeleti programoknak, valamint az elektronikus jelentéstételi rendszerre (ERS) való áttérésnek a lehetőségét, amint arról a vegyes bizottság megállapodik.

17.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EU és a Seychelle-szigetek közötti együttműködést a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem terén, többek között a Seychelle-szigetek tisztviselőinek a nyomon követés és a felügyelet terén való képzése révén;

18.  üdvözli, hogy a Seychelle-szigetek kormánya vállalja, hogy nyilvánosságra hozza és megosztja a halászati övezetében külföldi hajókat engedélyező bármely megállapodással és az abból eredő halászati erőkifejtéssel kapcsolatos információkat, különösen a kiadott halászati engedélyek számával és a bejelentett fogásokkal kapcsolatos információkat, mivel a Seychelle-szigetek vizein a külföldi flották jelenleg közzé nem tett megállapodások keretében halásznak; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Seychelle-szigeteki hatóságok csak olyan országokkal írjanak alá halászati megállapodásokat, amelyek elkötelezettek a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem mellett, valamint olyan flottákkal, amelyek szigorú halászati gazdálkodási szabályokat követnek;

19.  melegen üdvözli, hogy a Seychelle-szigeteki hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem fogadnak el a megállapodásban meghatározott feltételeknél kedvezőbb feltételeket a Seychelle-szigetek halászati övezetében halászó más külföldi flották számára, amelyek ugyanolyan jellemzőkkel rendelkeznek és ugyanolyan fajokat fognak ki, mint amelyek e megállapodás és annak végrehajtási jegyzőkönyve hatálya alá tartoznak;

20.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós hajók átlobogózása megfeleljen a külső vizeken halászó flották fenntartható kezeléséről szóló (EU) 2017/2403 rendeletnek, többek között egy olyan kötelező, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által kibocsátott hajóazonosító szám révén, amely a hajók teljes élettartamára érvényes lenne;

21.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ágazati támogatás célzottabb legyen az olyan intézkedések finanszírozása érdekében, amelyek ténylegesen támogatják a helyi halászati ágazat – különösen annak kisüzemi szegmense – fenntartható fejlődését, és amelyek hozzájárulnak a hatékony halászati gazdálkodáshoz, különös figyelmet fordítva a személyzet biztonsági képzésére, a nyomon követés, az ellenőrzés és a felügyelet javítására, valamint a nők és a fiatalok képzésére, az előző megállapodás szerinti ágazati támogatás pozitív szempontjaira építve; kéri, hogy tegyék közzé az e fenntartható halászati partnerségi megállapodás keretében nyújtott ágazati támogatásból finanszírozott projektek részletes jegyzékét, valamint javítsák a program eredményeire vonatkozó kommunikációt;

22.  üdvözli, hogy a felek vállalták, hogy előmozdítják a gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki együttműködést a halászati ágazatban és az ahhoz kapcsolódó tevékenységekben, valamint ösztönzik az emberi és intézményi kapacitásépítést a halászati ágazatban a készségfejlesztés javítása és a képzési kapacitások növelése érdekében, hogy hozzájáruljanak a Seychelle-szigeteken folytatott fenntartható halászati tevékenységekhez és a kék gazdaság fejlődéséhez;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy – a vegyes bizottság keretében is – biztosítsa az uniós hajótulajdonosok részéről a Seychelle-szigeteki hatóságok által a környezetvédelmi gazdálkodás és a vizeik tengeri ökoszisztémáinak megfigyelése céljából létrehozott alaphoz nyújtott hozzájárulás szükséges felügyeletét;

24.  kéri annak részletes értékelését, hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodás milyen hatásokkal jár a helyi gazdaságok számára a foglalkoztatás, az infrastruktúra-fejlesztés, illetve a társadalmi és munkakörülmények tekintetében;

25.  felhívja a Bizottságot, hogy küldje meg a Parlamentnek és tegye nyilvánosan hozzáférhetővé a fenntartható halászati megállapodás 12. cikkében előírt vegyes bizottság üléseinek jegyzőkönyveit és következtetéseit, valamint az éves értékelések megállapításait; felhívja a Bizottságot, hogy segítse elő a Parlament képviselőinek – többek között telekonferencia révén történő – részvételét a vegyes bizottság ülésein és ösztönözze a Seychelle-szigeteki halászközösségek és az azokhoz kapcsolódó érintett felek rendszeres részvételét;

26.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikkének (2) bekezdése és az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése értelmében saját hatáskörükön belül eljárva haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassák a Parlamentet a megállapodással és annak jegyzőkönyvével, valamint adott esetben annak megújításával kapcsolatos eljárások minden szakaszában;

27.  felhívja a Bizottság és a Tanács figyelmét arra, hogy a nemzetközi megállapodások ideiglenes alkalmazásának a Parlament egyetértését megelőzően történő ismétlődő folytatása nem egyeztethető össze a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás vezérelveivel, és hogy ez a gyakorlat az egész EU demokratikus hitelességét is rontja, és ezért felszólít az eljárás javítására;

28.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Seychelle Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0296. (2) HL L 354., 2013.12.28., 22. o. (3) HL C 58., 2018.2.15., 93. o.