Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

–  tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1) (az építési termékekről szóló rendelet – CPR),

–  tekintettel az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2) (a szabványosítási rendelet),

–  tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a Bizottság által 2019. október 24-én közzétett értékelésére (SWD(2019)1770),

–  tekintettel az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 34. cikkének (2) bekezdése alapján uniós finanszírozásban részesülő, a 31. cikk (4) bekezdésében meghatározott feladatok relevanciája értékelésének eredményéről szóló, 2019. október 24-i bizottsági jelentésre (COM(2019)0800),

–  tekintettel a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(5),

–  tekintettel a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott áruk kölcsönös elismeréséről és a 764/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/515 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az európai szabványosítás jövőjéről szóló, 2010. október 21-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel a „Tiszta energia minden európainak” csomagról szóló, 2016. november 30-i bizottsági közleményre (COM(2016)0860),

–  tekintettel az európai zöld megállapodásra (COM(2019)0640),

–  tekintettel „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleményre (COM(2020)0098),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint eljárási szabályzata 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatára,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0012/2021),

A.  mivel az építőipar közvetlenül 18 millió munkahelyet biztosít Európában, és a GDP 9%-át állítja elő(8);

B.  mivel az építési termékekről szóló rendelet (CPR) célja, hogy felszámolja az építési termékek kereskedelme előtt álló technikai akadályokat annak érdekében, hogy elősegítse azok szabad mozgását a belső piacon, egyúttal biztosítva azt, hogy e termékek alkalmasak legyenek a rendeltetésszerű használatra és megfeleljenek a feltüntetett teljesítményüknek, figyelembe véve a felhasználásukhoz kapcsolódó egészségügyi, biztonsági és környezetvédelmi szempontokat, függetlenül a gyártási helyüktől;

C.  mivel a műszaki szabályozás és szabványosítás európai rendszeréről bebizonyosodott, hogy a versenyképesség és az innováció motorja, egyúttal hozzájárul a fogyasztók biztonságához és a balesetek számának csökkenéséhez, világviszonylatban is mércévé téve az európai szabványokat;

D.  mivel a harmonizált szabványok elfogadásának késedelme és a rájuk való hivatkozás hiánya problémát jelent, mivel az elfogadási folyamat nem tart lépést az ágazat fejlődésével, bizonytalanságot teremtve a vállalkozások számára; mivel a harmonizált szabványok hiánya és a meglévő szabványok hiányos jellege hozzájárult az építési termékekre vonatkozó további nemzeti követelmények bevezetéséhez, amelyek akadályozzák e termékek szabad mozgását az egységes piacon; mivel ezek a követelmények károsak lehetnek a fogyasztókra és a tagállamokra nézve, amikor eleget tesznek a strukturális biztonsággal, az egészséggel, a környezetvédelemmel, az építőiparral kapcsolatos egyéb területekkel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladataiknak;

E.  mivel az építkezésekre vonatkozó tagállami szabályokat úgy kell kidolgozni és végrehajtani, hogy garantálják a munkavállalók és a fogyasztók biztonságát, és ne károsítsák a környezetet, ami hatással lehet az építési termékekre vonatkozó követelményekre is;

F.  mivel a CPR-nek való megfelelés költségei az építőipari ágazat forgalmának 0,6–1,1%-át teszik ki, amelyet főként a gyártók viselnek, és amely jelentős terhet jelenthet a kkv-k számára;

1.  üdvözli a CPR bizottsági értékelését és folyamatban lévő felülvizsgálatát, amelyek célja az építési termékek belső piacán még fennálló akadályok felszámolása, valamint az európai zöld megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseihez való hozzájárulás, a technológiai fejlődés és az innováció figyelembevétele mellett;

2.  rámutat a CPR sajátos jellegére, amely eltér az új jogszabályi keret (NLF) általános elveitől, elsősorban azért, mert nem harmonizálja az építési termékekre vonatkozó konkrét követelményeket vagy minimális biztonsági szinteket, ehelyett csupán közös, a CPR hatálya alá tartozó valamennyi építési termék esetében azonos műszaki nyelvet határoz meg az építési termékek teljesítményének az alapvető jellemzőik tekintetében történő értékeléséhez, harmonizált műszaki leírások révén;

3.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi CPR biztosítja az építési termékek Unión belüli szabad mozgását, miközben továbbra is a tagállamok hatályába tartoznak az építményekre vonatkozó szabályok; e tekintetben megjegyzi, hogy a tagállamok jogszabályai szerint az építményeket úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy azok ne veszélyeztessék a személyek, a háziállatok és a vagyon biztonságát, és ne károsítsák a környezetet; rámutat, hogy a tagállami szinten meghatározott építési szabályokat általában befolyásolja az építményekben felhasznált építési termékek teljesítménye;

Közös műszaki nyelv, beleértve a szabványokat is

4.  megjegyzi, hogy a CPR által bevezetett közös műszaki nyelvet a harmonizált európai szabványok, valamint – a harmonizált szabványok által nem, vagy nem teljes mértékben szabályozott termékekre vonatkozó – európai értékelési dokumentumok határozzák meg, a teljesítményre vonatkozó tagállami követelmények lefedése érdekében; elismeri, hogy a harmonizált szabványok elkészítése terén illetékes szervezetek az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC), míg az európai értékelési dokumentumok elkészítéséért a Műszaki Értékelést Végző Szervek Európai Szervezete (EOTA) és a műszaki értékelést végző szervek a felelősek;

5.  rámutat arra, hogy az új jogszabályi keret egyéb jogszabályaitól eltérően a CPR keretében kötelező a harmonizált szabványok használata, ami hatékony elfogadási rendszert tesz szükségessé az ipar igényeinek kielégítése, a leghatékonyabb gyakorlatainak tükrözése, az innováció elősegítése, a technológiai fejlődés követése, a jogi egyértelműség és a kkv-k számára az egyenlő feltételek biztosítása, továbbá a tagállamok szabályozási szükségleteinek kielégítése érdekében; ezért felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az ágazat és az érdekelt felek aktív részvételét annak biztosítása érdekében, hogy az új szabványok a lehető legmegfelelőbbek legyenek; megjegyzi annak fontosságát, hogy a tagállamok aktívan részt vegyenek a szabványosítási folyamatban;

6.  aggasztja, hogy az építési termékekre vonatkozó 444 meglévő harmonizált szabvány közül csak 12 új szabványt adtak ki a CPR elfogadását követően; úgy véli, hogy a szabványok kidolgozásához és az azokra való hivatkozás beillesztéséhez szükséges idő, valamint a meglévő szabványok felülvizsgálata és frissítése terén jelentkező késlekedés, a jelenlegi jogszabályi keret jogi egyértelműségének hiánya, továbbá a folyamatban jelenleg részt vevő valamennyi partner közötti eredményes párbeszéd hiánya a CPR végrehajtásával kapcsolatos legjelentősebb problémák közé tartoznak;

7.  kiemeli, hogy jelentős számú szabvány nem öleli fel teljeskörűen az építési termékek építési munkák során való felhasználáshoz szükséges alapvető termékkövetelményeket; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a harmonizáció e hiányossága részben az építési termékekre vonatkozó további nemzeti követelményekhez és kötelező nemzeti jelölésekhez vezetett, amelyek indokolatlan akadályokat teremtenek, széttöredezetté teszik és gyengítik a belső piacot, valamint jogbizonytalanságot teremtenek a vállalkozások, az építkezők, a vállalkozók, a tervezők és az építészek számára, ami potenciális biztonsági kockázatot jelent az építési munkák során;

8.  sürgősen felszólítja a Bizottságot, hogy találjon gyors és működő megoldást a szabványosítási folyamatok javítására és a nem hivatkozott szabványokkal kapcsolatos elmaradás megszüntetésére; e tekintetben támogatja egyrészt az elmaradás és a szabályozási hiányosságok kezelésére irányuló rövid távú intézkedések, másrészt a közös műszaki nyelvnek átfogó szabványok révén történő meghatározására irányuló folyamat javítását célzó hosszú távú intézkedések kombinációját;

9.  emlékeztet arra, hogy a harmonizált szabványok kidolgozása során felmerülő problémákkal az előkészítési folyamat valamennyi szakaszában foglalkozni kell; felhívja a Bizottságot, hogy ebben az előkészítő szakaszban a szabványosítási rendelettel összhangban szorosan konzultáljon minden érintett érdekelt féllel, és hangsúlyozza a kiegyensúlyozott képviselet, az átláthatóság és valamennyi érintett fél nyitottságának fontosságát a működőképes megoldások megtalálásához; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a Bizottság által kiadott szabványosítási kérelmek kiváló minőségét, továbbá hangsúlyozza, hogy egyértelmű és pragmatikus iránymutatást kell nyújtani; tovább biztatja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó és horizontális iránymutatásokat a szabványügyi testületek számára, amelyek körvonalazzák a kívánt szabványok felépítését és követelményeit; javasolja, hogy határozzanak meg egyértelműen meghatározott időkereteket a Bizottság számára a kidolgozott szabványok értékelésére, valamint egyértelmű határidőket valamennyi fél számára, hogy biztosítsák a további felülvizsgálatot abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy a szabványosítási kérelmet vagy a CPR-t nem tartották be; fontosnak tartja a szabványok hatályának pontosabb meghatározását annak érdekében, hogy a gyártók egyértelmű iránymutatással rendelkezzenek annak kijelentéséhez, hogy termékeik az irányelv hatálya alá tartoznak;

10.  úgy véli, hogy a CPR keretébe tartozó szabványok kötelező jellege és amiatt, hogy azok az uniós jogszabályok részének minősülnek, a közzétett harmonizált szabványok szövegét az Unió valamennyi nyelvén rendelkezésre kell bocsátani; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a magas színvonalú fordításhoz való költségmentes hozzáférést, és jobban be kell vonni a nemzeti szabványügyi testületeket a fordítási folyamatba; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a harmonizált szabványokkal kapcsolatos fordításokat és egyszerűsítse azok finanszírozási szabályait;

11.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy míg a harmonizált szabványok által nem vagy nem teljes mértékben lefedett termékek alternatív útvonalát belefoglalták a CPR-be annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az innovatív termékek piacra lépését, az európai értékelési dokumentumok túlnyomó többsége nem innovatív termékekre vonatkozik;

12.  következésképpen úgy véli, hogy a szabványosítási rendszer jelenlegi alulteljesítése egyike azoknak a tényezőknek, amelyek hozzájárulnak az Európai Műszaki Értékelési Szervezet (EOTA) eljárásának a szabványosítás alternatív eszközeként való egyre szélesebb körű alkalmazásához;

13.  rámutat az EOTA-útvonal hosszadalmas és költséges voltára, amely nem kkv-barát és főként csak a nagy piaci szereplők számára megfizethető; hangsúlyozza, hogy a szabványosítási folyamat általános javításának szükségessége mellett az európai értékelési dokumentumok kidolgozására irányuló jelenlegi eljárás hasznos lehet kiegészítő eljárásként az innovatív termékek fejlesztésének és a kkv-k részvételének ösztönzéséhez, ugyanakkor tekintetbe kell vennie a gyártók azon célját is, hogy az uniós termékkövetelmények tiszteletben tartása mellett a lehető leggyorsabban forgalomba hozzák az innovatív termékeket, és nem szabad a szabványosítási rendszer állandó alternatívájaként tekinteni;

14.  hangsúlyozza, hogy a közös műszaki nyelv elősegítheti a körforgásos gazdaság előmozdítását, mivel lehetővé teszi a gyártók számára, hogy azonos módon mutassák be termékeik teljesítményét; úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kell helyezni azokra a szabványokra, amelyek segíthetik a körforgásos gazdaság előmozdítását Európában;

A CE-jelölés és a teljesítménynyilatkozat

15.  megállapítja, hogy a CE-jelölés olyan eszköz, amely lehetővé teszi, hogy az egyik tagállamban jogszerűen forgalomba hozott építési termékeket bármely másik tagállam területén is forgalmazzák; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy mivel az új jogszabályi keret egyéb jogszabályaitól eltérően a CPR szerinti CE-jelölés csak a termék teljesítményére utal, és nem konkrét termékkövetelményeknek való megfelelésre, ez az új jogalkotási keret egyéb jogszabályaitól eltérő megközelítés zavart kelthet a CE-jelölést illetően, és csökkentheti annak értékét; e tekintetben rámutat a CE-jelölés és a teljesítménynyilatkozat által megkövetelt információk közötti átfedésekre; úgy véli, hogy ezek további szükségtelen adminisztratív terheket és költségeket rónak a vállalkozásokra, és e problémára megoldást kell találni, többek között a digitális megoldások fokozott használata révén;

16.  sajnálja, hogy a CPR szerinti CE-jelölést tévesen minőségi védjegyként értelmezik, miközben az nem határozza meg, hogy egy termék biztonságos-e és felhasználható-e építési munkák során; meggyőződése, hogy további megoldásokra van szükség, hogy pontos és világos információkkal lássák el a végfelhasználókat a CE-jelölésről, az építési termékek biztonságosságára és az épületekre és az építési munkákra vonatkozó nemzeti biztonsági követelményeknek való megfelelésükre vonatkozóan;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje és alaposan értékelje a CPR fokozatos megerősítésének lehetőségét azáltal, hogy az egészségügyi, biztonsági és környezeti szempontok tekintetében további tájékoztatási kötelezettségeket és termékteljesítményre vonatkozó követelményeket foglal bele egy hatásvizsgálatot és az egyes termékkategóriákra vonatkozó uniós és tagállami szabályozási igények értékelését követően; felhívja továbbá a Bizottságot annak értékelésére, hogy mely megközelítés bizonyulna hatékonynak a CPR tekintetében;

18.  megállapítja, hogy az építőipari ágazat digitalizációja még nem valósult meg, és hangsúlyozza a digitális technológiák teljes körű kiaknázásának fontosságát, ami lehetővé tenné, hogy a gazdasági szereplők és a végfelhasználók egyértelmű, átlátható és megbízható információkat kapjanak, megoldást jelenthetne a tájékoztatási követelmények átfedéseire, és lehetővé tenné a piacfelügyeleti hatóságok számára tevékenységeik hatékonyabb elvégzését; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az ilyen technológiák használatának előnyeit, és dolgozzon ki megoldásokat a meglévő adatok intelligens integrálására, amelyek így felhasználhatóvá válnak különböző információs rendszerekben;

19.  úgy véli, hogy a digitális megoldások fokozhatják az építési termékek piacának átláthatóságát, és biztosíthatják a teljesítménynyilatkozatban szereplő információk pontosságát és megbízhatóságát, valamint megkönnyíthetik az építési termékek összehasonlíthatóságát a feltüntetett teljesítményük – többek között biztonsági és környezeti teljesítményük – alapján, ezáltal lehetővé téve a gazdasági szereplők és a végfelhasználók számára az építési munkák követelményeinek a teljesítménynyilatkozatban szereplő információkkal való gyors összevetését és értékelését, így hasznosítva a gyártók által nyújtott információkat;

20.  hangsúlyozza, hogy a gazdasági szereplőkkel, különösen a kkv-kkal és a mikrovállalkozásokkal jobban meg kellene ismertetni a CE-jelölést és a teljesítménynyilatkozatot, többek között az egységes digitális kapu révén is; úgy véli, hogy egy ilyen megközelítés növelné az uniós harmonizációba és a harmonizált szabványok minőségébe vetett bizalmat, és hozzájárulna az egységes piac széttöredezettségének csökkentéséhez; kiemeli a nemzeti építőipari termékinformációs kapcsolattartó pontok (PCPC) fontos szerepét abban, hogy tájékoztassák a gazdasági szereplőket a CPR alkalmazásáról, és megbízható tájékoztatást nyújtsanak az építési munkákra vonatkozó követelményekről szóló azon tagállami rendelkezésekről, amelyek az egyes építési termékek rendeltetésével kapcsolatosak; javasolja, hogy tegyenek további erőfeszítéseket e kapcsolattartó pontok ismertségének növelése érdekében, mivel 2018-ban az érdekelt felek mindössze 57%-a tudott ezekről;

Piacfelügyelet

21.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az építési termékek piacfelügyeletét az ágazat elégtelennek és eredménytelennek tartja; hangsúlyozza, hogy ez a helyzet aláássa a jogszabályokat betartó gazdasági szereplők egyenlő versenyfeltételeit a tisztességtelen kereskedők javára, akik ezt nem teszik meg; rámutat, hogy a gyenge és következetlen piacfelügyelet a nyilatkozatban szereplő teljesítményüktől elmaradó termékek számának növekedését eredményezheti, ami veszélyezteti a végfelhasználókat;

22.  felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az (EU) 2019/1020 rendeletet, amelynek célja az uniós harmonizációs jogszabályok, köztük a CPR hatálya alá tartozó termékek piacfelügyeletének megerősítése, és keretet nyújt a gazdasági szereplőkkel való együttműködéshez; hangsúlyozza, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságoknak következetesen, harmonizáltan és egységesen végre kell hajtaniuk az új szabályokat, és e tekintetben fokozott határokon átnyúló együttműködésre van szükség az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az építőipari ágazatban, és a tisztességes verseny érdekében az uniós piacon;

23.  emlékeztet arra , hogy az (EU) 2019/1020 rendelet értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok számára a szükséges pénzügyi, emberi és műszaki erőforrásokat, többek között annak biztosítását, hogy elegendő szakértelemmel és hatáskörrel rendelkezzenek; ösztönzi a tagállamokat, hogy fokozzák a piacfelügyeleti hatóságaik közötti együttműködést, többek között határokon átnyúló szinten is, valamint javítsák az ellenőrzések számát, hatékonyságát és eredményességét annak érdekében, hogy azonosítani tudják a nyilatkozat szerinti teljesítménynek meg nem felelő építési termékeket, és meg tudják előzni azok forgalmazását az egységes piacon;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy az (EU) 2019/1020 rendelet értelmében mielőbb fogadjon el végrehajtási jogi aktusokat annak érdekében, hogy jobban egymáshoz igazítsa a piacfelügyeleti hatóságok teljesítményét azáltal, hogy meghatározza az ellenőrzések egységes feltételeit, valamint az ellenőrzések gyakoriságának és az ellenőrizendő minták mennyiségének meghatározására szolgáló kritériumokat bizonyos termékek vagy termékkategóriák tekintetében, továbbá hogy megállapítja a harmonizált termékek, köztük az építési termékek ellenőrzésére vonatkozó referenciaértékeket és technikákat, figyelembe véve az érintett ágazatok sajátosságait, valamint a felülvizsgált CPR-re gyakorolt hatást; megjegyzi, hogy az uniós termékmegfelelőségi hálózat és a közigazgatási együttműködési csoportok fontos szerepet játszanak a tagállamok végrehajtó hatóságai és a Bizottság közötti strukturált koordináció és együttműködés biztosításában, valamint a piacfelügyeleti gyakorlatok egyszerűsítésében azok hatékonyabbá tétele érdekében;

25.  rendkívül fontosnak tartja, hogy az építési termékekért felelős nemzeti piacfelügyeleti hatóságok szorosan együttműködjenek a nemzeti építésfelügyeleti hatóságokkal annak érdekében, hogy árnyalt megközelítést alkalmazzanak az építményekben felhasznált építési termékek nyilatkozatban szereplő teljesítménynek vagy rendeltetésnek való megfelelőségének értékelése során, valamint hogy biztosítsák az építési szabályoknak való megfelelést, ezáltal garantálva az építési termékeket használó munkavállalók és az építmények használóinak egészségét és biztonságát;

26.  hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak felelősséget kell vállalniuk az építési munkákra vonatkozó nemzeti rendelkezések bevezetésekor, beleértve az épületek biztonságával kapcsolatos követelményeket az építésük, karbantartásuk és bontásuk során, figyelembe véve a közérdek szempontjából fontos egyéb szempontokat, például a munkavállalók egészségét, biztonságát és védelmét, valamint a környezetvédelmet;

27.  rámutat az építőipari ágazatban az online értékesítések növekedésére; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az online értékesített építési termékek, különösen a nem uniós gazdasági szereplőktől vásárolt építési termékek hatékony piacfelügyeletét, mivel azok esetleg nem felelnek meg az uniós jogszabályoknak, és ezért befolyásolhatják az építési munkák minőségét és biztonságát, annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piacon forgalomba hozott építési termékek megfeleljenek a feltüntetett teljesítményüknek vagy rendeltetésüknek, függetlenül azok eredetétől; hangsúlyozza, hogy az online piacterek szerepet játszhatnak e tekintetben;

28.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák az építési termékek teljesítményének értékelését végző bejelentett szervezetek teljesítményének egységes szintjét annak érdekében, hogy funkcióikat azonos szinten és azonos feltételek mellett végezzék; e tekintetben rámutat az (EU) 2019/1020 rendelet által bevezetett uniós tesztelő létesítmények szerepére a tagállamok piacfelügyeleti célú laboratóriumi kapacitásának növelésében, valamint a vizsgálatok megbízhatóságának és következetességének biztosításában;

29.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell az építési termékekben található potenciálisan veszélyes anyagokra vonatkozó információk megosztását és cseréjét, és meg kell erősíteni az Európai Vegyianyag-ügynökség adatbázisaival fenntartott, a jelenlegi jogszabályok szerinti együttműködést;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a belső piacon a nemzeti szabályozási intézkedésekből eredő indokolatlan akadályok eredményes nyomon követését és kezelését; hangsúlyozza, hogy fokozott párbeszédre és együttműködésre van szükség a Bizottság és a tagállamok között az építési termékek belső piacon való szabad mozgását akadályozó gyakorlatok – például a nemzeti jelölések és az építési termékekre vonatkozó további tanúsítványok folyamatos használata – kezelése érdekében;

Az építési termékek fenntarthatósága

31.  hangsúlyozza, hogy az építési termékek beszerzése, gyártása, újrafelhasználása és újrafeldolgozása, valamint az építményekben való felhasználása során általánosságban szükség van a fenntartható és körforgásos gazdaságra való átállásra; hangsúlyozza, hogy javítani kell az építési termékek fenntarthatóságát és a másodlagos és megújuló termékek és anyagok piaci elérhetőségét;

32.  üdvözli a Bizottság azon célkitűzését, hogy fenntarthatóbbá tegye az építőipart azáltal, hogy a CPR felülvizsgálata során – a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben bejelentetteknek megfelelően – számításba veszi az építési termékek fenntarthatósági teljesítményét; támogatja a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy összehangolja és következetesebbé tegye az építési termékekre vonatkozó jogszabályokat a horizontális környezetvédelmi politikák tekintetében;

33.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a környezeti teljesítményre és a fenntarthatósági kritériumokra vonatkozó bizonyos követelményeknek a termékek teljes életciklusa során történő beépítését a CPR szerinti egyes termékkategóriákra vonatkozó harmonizált szabványokba, figyelembe véve a piaci és technológiai fejleményeket, valamint az építőipari vagy épületpolitikákra vonatkozó nemzeti szabályozási követelményeket annak érdekében, hogy a gyártók számára egységes keretet biztosítsanak a termékek értékelésére és tesztelésére, amennyiben releváns közös megfelelési követelmények merülnek fel; kiemeli, hogy az építési munkákra vonatkozóan a CPR-ben meghatározott jelenlegi alapvető követelmények már az építési termékek környezeti teljesítményére és fenntarthatóságára vonatkozó szabványosítási megbízások és harmonizált műszaki előírások kidolgozásának alapját képezhetik; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelően értékeljék azokat a termékkategóriákat, amelyekre az ilyen követelmények vonatkoznak, és hogy valamennyi érdekelt felet be kell vonni az értékelési folyamatba; kiemeli, hogy ez a beépítés nem vezethet az építési termékek árának emelkedéséhez;

34.  felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a CPR miként támogathatná az építési termékek – többek között az újrafelhasznált vagy újragyártott vagy újrafeldolgozott anyagokból előállított termékek – körforgásos jellegét; hangsúlyozza, hogy ehhez megbízható adatokra lesz szükség az építési termékek korábbi felhasználására vonatkozóan, figyelembe véve a lehetséges felmerülő költségeket; üdvözli e tekintetben a Bizottság azon célját, hogy létrehozza az intelligens körforgásos alkalmazások közös európai adatterét, amely a termékinformációkra vonatkozó adatokat tartalmaz(9);

A CPR felülvizsgálatára vonatkozó konkrét ajánlások

35.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell valamennyi érdekelt fél megfelelő bevonását a konzultációs és értékelési folyamatba; hangsúlyozza a lehetséges szabályozási döntések széles körű hatásvizsgálatának fontosságát; hangsúlyozza, hogy valamennyi vállalkozás, különösen a kkv-k számára egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani és csökkenteni kell az adminisztratív terheket az építési termékekre vonatkozó jogszabályokban, ugyanakkor figyelembe kell venni az új üzleti modelleket, valamint biztosítani kell globális szinten a tisztességes versenyt; e tekintetben felszólít a mikrovállalkozásokra vonatkozó egyszerűsített eljárások további pontosítására és javítására;

36.  hangsúlyozza a párhuzamosságok elkerülésének fontosságát, valamint hogy biztosítani kell a felülvizsgált CPR hatályos jogszabályokkal és jövőbeli jogalkotási kezdeményezésekkel való összhangját; ezért felhívja a Bizottságot, hogy tisztázza a CPR és a kapcsolódó belső piaci jogszabályok – például a környezettudatos tervezésről szóló irányelv(10), az energiacímkézéséről szóló rendelet(11), a hulladékokról szóló keretirányelv(12) és az ivóvízről szóló irányelv(13) – közötti kapcsolatot az esetleges átfedések elkerülése, valamint annak érdekében, hogy szükség esetén egyszerűsítsék a vonatkozó rendelkezéseket a vállalkozások számára a jogi egyértelműség biztosítása érdekében;

37.  hangsúlyozza, hogy a CPR bármilyen felülvizsgálatának összhangban kell lennie a szabványosítási rendelet elveivel és célkitűzéseivel a harmonizált szabványok kidolgozása tekintetében, azok átláthatóságának és minőségének biztosítása érdekében; kiemeli, hogy bármely felülvizsgálatnak biztosítania kell valamennyi érdekelt fél megfelelő bevonását és a tagállamok szabályozási szükségleteinek figyelembevételét;

38.  hangsúlyozza, hogy a joghézagok elkerülése és a meglévő rendelkezésekről az új rendelkezésekre való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében az átmeneti időszakra vonatkozóan jogi egyértelműséget kell biztosítani a CPR bármely felülvizsgálata és e rendelet vívmányainak felülvizsgálata tekintetében;

39.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a CPR felülvizsgálata és különösen a rendelet vívmányainak felülvizsgálata jelentős időt vesz igénybe, miközben a gyártóknak, az építkezőknek, a vállalkozóknak, a tervezőknek, az építészeknek és más végfelhasználóknak azonnali megoldásokra van szükségük a többek között az aktualizált harmonizált szabványok hiányából és a szabályozási hézagokból eredő jogbizonytalanság megszüntetése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a CPR várható felülvizsgálata keretében foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel, többek között dolgozzon ki megoldást a sürgős jogi és technikai kihívások kezelésére;

40.  felszólít a CPR ambiciózus felülvizsgálatára egy szilárd szabályozási keret létrehozása érdekében, amely eredményes, könnyen végrehajtható és harmonizált szabályokat tartalmaz;

o
o   o

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamoknak.

(1) HL L 88., 2011.4.4., 5. o. (2) HL L 316., 2012.11.14., 12. o. (3) HL L 169., 2019.6.25., 1. o. (4) HL L 218., 2008.8.13., 30. o. (5) HL L 218., 2008.8.13., 82. o. (6) HL L 91., 2019.3.29., 1. o. (7) HL C 70. E, 2012.3.8., 56. o. (8) Európai Bizottság, The European construction sector – A global partner („Az európai építőipar – egy globális partner”), 2016. (9) A körforgásos gazdaságról szóló cselekvési tervben megfogalmazottaknak megfelelően (10) HL L 285., 2009.10.31., 10. o. (11) HL L 198., 2017.7.28., 1. o. (12) HL L 312., 2008.11.22., 3. o. (13) HL L 330., 1998.12.5., 32. o.