Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Szíriáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a szíriai helyzetről szóló 2018. március 15-i(1), a Szíriára vonatkozó uniós stratégiáról szóló 2017. május 18-i(2), az emberi jogoknak a háborús bűncselekmények és az emberiesség elleni bűncselekmények, többek között a népirtás során elkövetett megsértése elleni fellépésről szóló 2017. július 4-i(3), az északkelet-szíriai török hadműveletről és annak következményeiről szóló 2019. október 24-i(4), a gyermekek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 30. évfordulója kapcsán a gyermekek jogairól szóló, 2019. november 26-i(5), valamint „a Nemzetközi Büntetőbíróságnak nyújtott uniós támogatás: a kihívásokkal való szembenézés és a nehézségek leküzdése” című 2011. november 17-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az uniós Külügyek Tanácsának 2020. március 6-i nyilatkozatára, valamint az EU Tanácsának a Szíriáról szóló legutóbbi, 2019. október 14-i, 2018. április 16-i és 2017. április 3-i következtetéseire,

–  tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének Szíriáról szóló korábbi nyilatkozataira, többek között az idlibi humanitárius hozzáférésről szóló 2020. februári, a Szíriáról szóló 2020. január 13-i és 2019. szeptember 26-i, valamint az északkelet-szíriai fejleményekről szóló 2019. október 9-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2021. január 15-i (KKPB) 2021/30 tanácsi végrehajtási határozatra(7), amely felvette az új szíriai külügyminisztert a szíriai erőszakos elnyomásért felelős személyekkel szembeni szankciók uniós jegyzékébe,

–  tekintettel a Szíriára vonatkozó, 2017. április 3-án elfogadott uniós stratégiára, továbbá az EU Szíriára és Irakra, valamint a Dáis jelentette veszélyre vonatkozó regionális stratégiájáról szóló, 2015. március 16-án elfogadott tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ és az Európai Unió által a „Szíria és a térség jövőjének támogatása” címmel 2020. június 30-án megrendezett negyedik brüsszeli konferencia társelnökeiként kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának Szíriáról szóló korábbi nyilatkozataira, többek között szóvivőjének 2020. február 1-jei és 18-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ szíriai különmegbízottjának, Geir O. Pedersennek az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsához (ENSZ BT) intézett legutóbbi, 2021. január 22-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az ENSZ BT által 2011 óta Szíriára vonatkozóan hozott határozatokra, különösen a szíriai békefolyamat ütemtervét jóváhagyó 2254 (2015) sz. ENSZ BT-határozatra, az Iraki és Szíriai Iszlám Államról szóló 2249 (2015) sz. ENSZ BT-határozatra, valamint az ENSZ BT 2533 (2020) sz. határozatára, amely humanitárius segítségnyújtás céljából 2021. július 10-ig megújítja a Bab al-Hawa határátkelőhelyet,

–  tekintettel a Szíriai Arab Köztársasággal foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottság által az Emberi Jogi Tanácsnak 2021. március 1-jén benyújtott jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a Szíriában 2011 márciusa óta elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozást és büntetőeljárás alá vonásukat segítő nemzetközi, pártatlan és független mechanizmus létrehozásáról szóló, 2016. december 21-i 71/248 sz. határozatára,

–  tekintettel az al-Hol táborban és Szíria északkeleti részén élő valamennyi gyermek biztonságos visszailleszkedéséről és hazaszállításáról szóló, 2021. február 28-i Unicef-nyilatkozatra, valamint az Unicef „Whole of Syria Humanitarian Situation” (A Szíria egészére vonatkozó humanitárius helyzet) című, 2021. február 2-i jelentésére,

–  tekintettel arra, hogy 2011-ben létrehozták a népirtás elleni uniós hálózatnak az Eurojuston belül működő, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával foglalkozó titkárságát,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2003. június 16-i 2003/444/KKBP tanácsi közös álláspontra(8), a Nemzetközi Büntetőbíróságra (NBB) vonatkozó, az egyetemes megerősítést és végrehajtást célzó 2004. évi cselekvési tervre, valamint a 2011. évi felülvizsgált uniós cselekvési tervre,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–  tekintettel az ENSZ Alapokmányára és azon ENSZ-egyezményekre, amelyeknek Szíria részes fele, többek között a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezményre,

–  tekintettel az ENSZ által támogatott 2012. évi és 2014. évi genfi közleményre,

–  tekintettel az 1949. évi genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire,

–  tekintettel az ENSZ vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezményére,

–  tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló, 1948. december 9-i ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel a szíriai rezsim 2011. február végén Darában szíriai gyerekeket tartóztatott le, tartott őrizetben és kínzott meg azért, mert Bassár el-Aszad elnököt kritizáló graffitiket festettek a városbeli falakra; mivel 2011. március 15-én Darában és Damaszkuszban szíriaiak ezrei, addig soha nem látott tömegek vonultak utcára demokratikus reformokat, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a kínzások beszüntetését, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását, szabad és tisztességes választások megtartását, valamint a korrupció felszámolását követelve; mivel e lakossági tiltakozások több éve terjednek és az ország egészét átfogják, jelen vannak a nagyvárosokban – például Homszban, Hamában, Idlibben, valamint Aleppó és Damaszkusz lakónegyedeiben – és a kisebb városokban – így például az északkeleti El-Haszakában és az északnyugati Kafr Nablban – is;

B.  mivel a 2011-es szíriai felkelés, amelyben az ország valamennyi etnikai és vallási csoportjának, valamint összes tartományának vezetője részt vett, Szíria etnikai és vallási sokszínűségének megnyilvánulása volt;

C.  mivel a szíriai rezsim a nép legitim demokratikus törekvéseire a szíriai biztonsági erőket és az irányítása alatt álló szövetséges milíciákat bevetve puszta brutalitással reagált; mivel több mint 500 000 ember veszítette életét, és több mint egymillióan sérültek meg; mivel a Szíriai Hálózat az Emberi Jogokért szervezet szerint 2011 márciusa óta több mint 230 000 polgári személyt gyilkoltak meg, akiknek 88%-át a szíriai rezsim, 3%-át az orosz erők, 2%-át a Dáis, 2%-át pedig a fegyveres ellenzéki csoportok ölték meg; mivel több mint 15 000 polgári személyt kínoztak halálra, 99%-ukat a rezsim börtöneiben; mivel azóta több mint 150 000 polgári személyt tüntettek el erőszakosan és tartanak fogva: ezen esetek 88%-áért a szíriai rezsim, 6%-áért a Dáis, 3%-áért pedig a fegyveres ellenzéki csoportok felelősek; mivel azóta több mint 3400 egyészségügyi dolgozót tüntettek el erőszakosan és tartottak fogva, és ezen esetek 98%-áért a szíriai rezsimet terheli a felelősség;

D.  mivel a konfliktusban részt vevő felek – többek között a kormányerők és szövetségeseik, a kormányellenes fegyveres csoportok és az ENSZ által jegyzékbe vett terrorista szervezetek, például a Dáis – különböző mértékben súlyosan megsértették az emberi jogokat, többek között háborús és az emberiesség elleni bűncselekményeket követtek el; mivel mind a brutális rezsim, mind a dzsihádisták által alkalmazott taktikák a mérsékelt és demokráciapárti erők megsemmisítésére irányultak; mivel az e bűncselekményekért felelős személyeket felelősségre kell vonni;

E.  mivel a szíriai rezsim vegyi fegyvereket, scud-rakétákat, hagyományos tüzérségi fegyvereket és légibombákat, valamint hordóbombákat, kazettás bombákat és gyújtóbombákat vetett be civilek által sűrűn lakott negyedekben, így például Homszban, Hamában és Kelet-Aleppóban; mivel a békés tüntetőktől, akiket a szíriai biztonsági erők éles lövedékei megsebesítettek, országszerte megtagadták az egészségügyi ellátást, valamint halálra kínozták őket a katonai kórházakban és fogdákban, amint azt a Franciaország által az ENSZ BT-nek 2014 májusában benyújtott Caesar-jelentés is bizonyítja; mivel a családokat következetesen megakadályozták abban, hogy halottaikat temetőkben temessék el; mivel egész városok álltak ostrom alatt és voltak szándékosan kiéheztetve; mivel a vidéki városokban – például 2012 májusában Hula városában – kollektív büntetésekre, törvénytelen kivégzésekre és több száz férfi, nő és gyermek meggyilkolására került sor; mivel az ENSZ Szíriával foglalkozó vizsgálóbizottsága arról számolt be, hogy a szíriai rezsim erői és milíciái rendszeresen alkalmazzák a nemi erőszakot és a szexuális erőszak más formáit háborús fegyverként;

F.  mivel különmegbízottjainak mandátumát felhasználva az ENSZ számos kezdeményezést indított annak érdekében, hogy létrejöjjön az összes félre kiterjedő tűzszünet, szabadon bocsássák a fogvatartottakat, biztosított legyen a humanitárius segítség eljutása az ország minden részébe, védelemben részesüljenek az újságírók és a nem kormányzati szervezetek, valamint hogy inkluzív párbeszédet folytassanak a 2011 után kirobbant konfliktus politikai megoldására; mivel ez a folyamat és az ENSZ által megbízott szíriai alkotmánybizottság továbbra is holtponton áll;

G.  mivel a szíriai alkotmánybizottságot 2019 októberében hozták létre azzal a megbízatással, hogy az ENSZ szíriai különmegbízottjának égisze alatt és a 2254(2015) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban politikai megoldást találjon a szíriai konfliktusra; mivel a strukturális hiányosságok és Aszadnak a szíriai alkotmánybizottságon belüli konstruktív együttműködéssel szembeni folyamatos ellenállása ellenére az továbbra is kulcsfontosságú eszköz a konfliktus békés politikai rendezéséhez;

H.  mivel Oroszország Kína támogatásával 2011 óta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 16 határozatát – többek között a Szíria Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) elé utalására és a szélesebb körű humanitárius hozzáférésre vonatkozó ENSZ BT-határozatokat is – megvétózta; mivel Irán és a Hezbollah közvetlenül támogatja a szíriai rezsimet a polgári lakosság elnyomásában; mivel Oroszország 2015 óta logisztikai, diplomáciai és pénzügyi erőforrásokat fordít arra, hogy az orosz légierő nagyszabású katonai beavatkozásokat hajtson végre a szíriai rezsim támogatása érdekében;

I.  mivel Törökország 2016 óta közvetlen beavatkozásokat hajt végre Szíriában azzal a céllal, hogy az ország északi, túlnyomórészt szíriai kurd enklávékból álló részeit megszállja, megsértve ezzel a nemzetközi jogot, többek között 2019 októberében a Szíriai Demokratikus Erők által ellenőrzött területek megszállásával; mivel Törökország ezen intézkedéseire válaszul számos uniós tagállam hivatalosan felfüggesztette a Törökországba irányuló fegyverértékesítéseket;

J.  mivel az EBESZ minszki csoportjának társelnökei szerint Törökország szíriai zsoldosokat helyezett át Hegyi-Karabahba;

K.  mivel a nemzetközi koalíció Irakban, Szíriában és világszerte folytatja a Dáis törekvéseinek, valamint alegységei és hálózatai tevékenységeinek meghiúsítására irányuló erőfeszítéseit;

L.  mivel az Unió és tagállamai 2012-ben felfüggesztették a szíriai rezsimmel fennálló diplomáciai kapcsolataikat; mivel a tagállami követségek 2012 eleji bezárását követően az Unió 2012 decemberében bezárta a Damaszkuszban működő uniós küldöttségét;

M.  mivel a Tanács szankciókat fogadott el a polgári lakosság elnyomásában részt vevő természetes személyekkel és szervezetekkel szemben, amely szankciókat 2011-es elfogadásuk óta kiterjesztettek a helyzet tárgyalások útján történő politikai rendezése érdekében; mivel e szankciók humanitárius mentességeket is magukban foglalnak;

N.  mivel a szíriai rezsim felkelésre adott válaszlépése Szíria gazdasági és társadalmi struktúrájának megsemmisítéséhez vezetett; mivel a libanoni gazdaság 2019-es évvel kezdődő bedőlése, valamint a Covid19-világjárvánnyal összefüggő, 2020 márciusától jelentkező globális gazdasági hatások tovább súlyosbították a szíriai font összeomlását; mivel az alapvető fogyasztási cikkek ára 2019 óta több mint 100%-kal nőtt;

O.  mivel Szíria komoly nemzetközi nyomásra 2013 októberében aláírta és megerősítette a vegyifegyver-tilalmi egyezményt, miután Kelet-Gútában, a Damaszkusztól keletre fekvő, civilek lakta negyed ellen végrehajtotta eddigi legnagyobb vegyi támadását; mivel a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) vizsgálati és azonosítási csoportja megállapította, hogy azóta több alakommal is bevetettek vegyi fegyvereket civilek ellen, és ezért a szíriai rezsimet terheli a felelősség; mivel 2020 júliusában az OPCW Végrehajtó Tanácsa újfent felkérte hivatalosan a szíriai rezsimet, hogy adjon számot vegyifegyver-létesítményeiről;

P.  mivel a konfliktus azzal járt, hogy a menekültek száma elérte a közel 7 millió főt, Szíriában több mint 13 millió személy függ a humanitárius segítségnyújtástól, köztük 6 millió nő és gyermek, 6,8 millióan váltak belső menekültté, és 3 millióan élnek nehezen megközelíthető, ostrom alatt álló területeken; mivel csak az elmúlt évben egyötödével nőtt a humanitárius szükségletek mértéke, és további 4,5 millió szíriai szenved az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától, és a szíriaiak 90%-a él a szegénységi küszöb alatt; mivel továbbra is létfontosságú, hogy a humanitárius segítség eljusson a lakosság valamennyi rászoruló részéhez, és mivel a szíriai lakosság 40%-a olyan területeken él, amelyek nem a kormányzat ellenőrzése alatt állnak; mivel a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a lakosság általános egészségügyi ellátása mellett továbbra is milyen komoly jelentőséggel bír az, hogy Északnyugat- és Északkelet-Szíriába be lehessen jutni a határokon keresztül; mivel a tél és az azt követő áradások, amelyek mintegy 121 000 embert sújtottak a belső menekültek Északnyugat-Szíriában található 304 táborában, ami további szenvedést okozott a már amúgy is rendkívül kiszolgáltatott lakosságnak; mivel a szíriai kormány továbbra is szigorú korlátozásokat alkalmaz a humanitárius segélyek célba juttatásával kapcsolatban Szíria kormány által ellenőrzött területein és az ország más részein;

Q.  mivel mintegy 12 000 külföldi állampolgárt tartanak fogva Északkelet-Szíriában a Szíriai Demokratikus Erők által üzemeltetett hét börtönben, akiket főként azzal gyanúsítanak, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak a Dáissal; mivel közülük 9000 főt tartanak fogva az al-Hol táborban, Szíria legnagyobb táborában, amely összesen 64 000 embernek ad otthont, főként a Dáissal kapcsolatban álló családoknak, akiknek 94%-a nő és gyermek, és uniós polgárok is vannak köztük; mivel a jelenlegi körülmények rendkívül riasztóak, különösen az év eleje óta nyilvántartásba vett legutóbbi gyilkosságokat követően;

R.  mivel a konfliktus különösen súlyosan érintette a gyermekek életét és emberi jogait Szíriában; mivel több mint 29 500 gyermeket gyilkoltak meg, akiknek 78%-át a Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint a szíriai rezsim és az iráni milíciák, 7%-át az orosz erők, 3%-át pedig az ISIL/Dáis ölte meg; mivel több mint 2,6 millió lány és fiú kényszerült belső menekültként otthona elhagyására, és mivel számos szíriai gyermek mentális egészségét súlyosan érinti és fogja érinteni a konfliktus brutalitása; mivel az a tény, hogy Szíriában nem adnak a gyermekeknek születési anyakönyvi kivonatot és személyazonosító okmányokat, a hontalanság kockázatának teszi ki őket; mivel több millió gyermek több iskolaévet kihagyott, és mivel jelenleg 2,8 millió gyermek nem jár iskolába Szíriában;

S.  mivel az egészségügyi létesítmények elleni folyamatos támadások megtizedelték Szíria egészségügyi rendszerét, és így a szíriaiak számára immár komoly nehézséget jelent, hogy megbirkózzanak a Covid19-válság okozta kihívásokkal; mivel jelenleg Szíriában a korházaknak kevesebb mint 64%-a, az egyészségügyi alapellátást nyújtó intézményeknek pedig 52%-a működik; mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az egészségügyi dolgozók 70%-a elmenekült az országból;

T.  mivel az egészségügyi létesítmények elleni rendszeres – a nemzetközi humanitárius jog nyilvánvaló megsértésének minősülő – támadások már a kezdetektől fogva a szíriai konfliktus sajátos ismertetőjegyei voltak, és a 2020. évi világjárvány során is rendre megismétlődtek; mivel az elmúlt évtizedben nemzetközi szinten egyre inkább felismerték, hogy Szíriában szisztematikus jelleggel követnek el támadásokat az egészségügyi ellátás ellen, de azt, hogy az egyértelmű felelősség kit terhel, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2139 (2014) és 2286 (2016) sz. határozata ellenére is nehéznek bizonyult megállapítani; mivel az ENSZ főtitkára létrehozott egy belső vizsgálóbizottságot az ENSZ keretein belül, amely 2019 szeptembere és 2020 áprilisa között megvizsgálta az északnyugat-szíriai incidensek egy szűk körét;

U.  mivel a humanitárius aktivisták és gyakorló szakemberek az ország számos területén uralkodó körülmények és a szíriai kormány politikai megbékéléssel kapcsolatos megközelítésével kapcsolatos kérdések fényében továbbra is aggodalmukat fejezik ki a visszatérők és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek biztonságával és védelmével kapcsolatban;

V.  mivel 2011 óta az EU és tagállamai 20 milliárd euró értékben mozgósítottak humanitárius, stabilizációs és rezilienciajavítási támogatást az országon belüli és a szomszédos országokban található szíriaiak számára; mivel az EU a négy egymást követő évben (2017–2020) Brüsszelben megrendezett, Szíriát támogató adományozói konferenciák, valamint a 2021. március 29–30-án megrendezésre kerülő ötödik brüsszeli konferencia fő hajtóereje;

W.  mivel az ENSZ BT 2533 (2020) számú, a határokon átnyúló segítségnyújtásról szóló 2020. július 11-i határozata csak a Bab al-Hawa határátkelő használatát hosszabbította meg egy évvel, 2021. július 10-ig, és a Bab al-Salam, az al-Jarubiyah és az al-Ramthai határátkelőhelyeket lezárta;

X.  mivel 2011 óta szíriaiak millióit fosztották meg tulajdonjoguktól a katonai szolgálatot elkerülőkkel vagy az országból előzetes engedély nélkül elmenekülőkkel szemben hozott új szíriai tulajdonjogi törvények alapján;

Y.  mivel a Golán-fennsík szíriai terület, amelyet 1967 óta Izrael Állam megszállás alatt tart;

Z.  mivel a konfliktus során a szembenálló felek számos támadást hajtottak végre a kulturális örökség ellen, így például az ISIL/Dáis régészeti lelőhelyeket rombolt le és fosztott ki, a Szíriai Nemzeti Hadsereg pedig régészeti lelőhelyeket és jezidita kegyhelyeket dózerolt le, fosztott ki és rombolt le Afrínban;

AA.  mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság valamennyi tagállam által aláírt és ratifikált Római Statútuma rögzíti, hogy a nemzetközi közösség egésze számára legfenyegetőbb bűntettek – különösen a népirtás, az emberiesség elleni és a háborús bűncselekmények – nem maradhatnak büntetlenül;

AB.  mivel 2009 óta valamennyi uniós tagállam megerősítette a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát; mivel 2011-ben a Tanács létrehozta a népirtás elleni uniós hálózatnak az Eurojuston belül működő, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények kivizsgálásával és büntetőeljárás alá vonásával foglalkozó titkárságát, mivel a Szíriára vonatkozó uniós stratégia felhívja az Uniót, hogy a nemzeti megbékélési folyamathoz és az átmeneti igazságszolgáltatáshoz szükséges háttér megteremtése érekében mozdítsa elő az elszámoltathatóságot a Szíriában elkövetett háborús bűncselekmények tekintetében;

AC.  mivel 2018-ban létrehozták az első, franciaországbeli és németországbeli bűnüldöző és igazságügyi hatóságok vezette közös nyomozócsoportot a szíriai háborús bűnösök letartóztatásának és büntetőeljárás alá vonásának előmozdítása érdekében, miután közzétételre került a Caesar-jelentés, amely arról számolt be, hogy 2011 óta a szíriai fogdákban módszeresen több tízezer nőt és férfit éheztettek és kínoztak meg;

1.  támogatását fejezi ki a tíz évvel ezelőtt, 2011. március 15-én Darában, Damaszkuszban és az ország többi részén a demokratikus reformokért békésen tüntető szíriai emberek demokratikus törekvései iránt; megemlékezik arról az 500 000 emberről, akik a szíriai elnyomás és konfliktus áldozatául estek azóta, hogy a népfelkelés kezdetét vette; úgy véli, hogy Szíria jövőjét maguknak a szíriaiaknak kell meghatározniuk; támogatásáról biztosítja a szíriai állam és nép egységét, szuverenitását és területi integritását;

2.  mély aggodalmának ad hangot a továbbra is fennálló politikai holtpont miatt, és elismerését fejezi ki az ENSZ különmegbízottjának, Geir O. Pedersennek a konfliktus politikai megoldására irányuló erőfeszítéseiért; osztja a különmegbízott azzal kapcsolatos aggályait, hogy semmiféle előrelépés nem történt; megerősíti, hogy a szíriai konfliktust katonailag nem lehet fenntartható módon megoldani; ugyanígy aggodalommal tölti el a Szíriát sújtó gazdasági összeomlás és katasztrofális humanitárius válság;

3.  kijelenti, hogy támogatja a szíriai vezetésű alkotmányos reformfolyamat létrehozásáról szóló 2015. évi 2254. sz. ENSZ BT-határozatot; mélységes sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy bár a szíriai ellenzéki képviselők többször is elkötelezték magukat amellett, hogy tárgyalásokat folytassanak a szíriai rezsimmel Szíria új alkotmányának kidolgozása keretében, valamint többször is jelezték, hogy készen állnak e tárgyalásokra, a szíriai rezsim erre nem mutatott fogadókészséget; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az ENSZ vezetésével létre kell hozni egy, a tűzszünet nyomon követésére, ellenőrzésére és jelentéstételre szolgáló mechanizmust;

4.  ellenzi a szíriai rezsimmel fennálló diplomáciai kapcsolatok normalizálását mindaddig, amíg Szíriában nem történik olyan érdemi előrelépés a gyakorlatban, amely az inkluzív politikai folyamatban való egyértelmű, tartós és hiteles részvétellel jár együtt; úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben a 2021-ben esedékes szíriai elnökválasztás semmilyen szempontból sem hiteles a nemzetközi közösség szemszögéből nézve; határozottan elítéli az európai parlamenti képviselők szíriai látogatásait, és hangsúlyozza, hogy ezek az európai parlamenti képviselők nem képviselik az Európai Parlamentet;

5.  sajnálja, hogy egyes szereplők a genfi folyamat során további megosztottságot idéztek elő a már amúgy sem egységes szíriai ellenzék soraiban;

6.  határozottan elítél minden atrocitást, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog megsértését, különösen az Aszad-rezsim, valamint az orosz, az iráni és a török szereplők részéről, és felszólítja Oroszországot, Iránt és a Hezbollah-t, hogy vonják vissza az irányításuk alatt álló összes saját és támogatott haderőt, kivéve azokat, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának megbízásából a nemzetközi békefenntartó vagy stabilizációs erőkben vesznek részt; elítéli Oroszországnak és Iránnak a civil lakosság szíriai rezsim általi totális elnyomásának támogatásában betöltött szerepét, valamint hogy a két ország ellenőrzést gyakorol Szíria politikai folyamata és gazdasági erőforrásai felett;

7.  felhívja Törökországot, hogy vonja ki csapatait Észak-Szíriából, amely területet Törökország illegálisan – bármilyen jellegű ENSZ-mandátum nélkül – tart megszállás alatt; elítéli, hogy Törökország a genfi egyezmények alapján fennálló nemzetközi kötelezettségeit megsértve kurd szíriaiakat szállít át jogellenesen a megszállt Észak-Szíriából Törökországba azzal a céllal, hogy ott fogva tartsa és büntetőeljárás alá vonja őket; sürgeti, hogy haladéktalanul szállítsanak haza a megszállt szíriai területekre minden olyan szíriai fogvatartottat, akit Törökországba szállítottak; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Törökország által végzett, jelenleg is zajló áttelepítések a szíriai kurd lakosság elleni etnikai tisztogatáshoz vezethetnek; hangsúlyozza, hogy a Törökország általi jogellenes invázió és megszállás veszélybe sodorta a békét Szíriában, a Közel-Keleten és a Földközi-tenger keleti térségében; határozottan elítéli, hogy Törökország a nemzetközi jogot megsértve szíriai zsoldosokat alkalmaz a líbiai és a hegyi-karabahi konfliktusokban;

8.  szilárdan hisz Szíria vallási és etnikai sokszínűségében; elítéli a szíriai rezsim régóta fennálló diszkriminatív fellépéseit a szíriai kurdokkal szemben; elítéli a szíriai rezsim által a kritikus hangok, például az Európai Parlament Szaharov-díjasa, Ali Farzat ellen az Aszad elnökkel szembeni bírálata miatt elkövetett célzott támadásokat, valamint a szíriai rezsim támadásait 124 keresztény templom ellen, amelyeket a Szíriai Emberi Jogi Hálózat dokumentált; határozottan elítéli a vallási kisebbségekhez tartozók ISIL/Dáis általi meggyilkolását, és különösen a jeziditák, valamint a síita muzulmán és keresztény hitű emberek ellen 2014 és 2018 között elkövetett népirtást; mélységesen elítéli a kisebbségek fegyveres ellenzéki csoportok általi üldözését;

9.  emlékezteti a nemzetközi közösséget a konfliktusban részt vevő különböző felek által Szíriában elkövetett emberi jogi jogsértések súlyosságára és kiterjedésére; rámutat, hogy a szíriai rezsim teljes felelősséggel tartozik azon döntéséért, hogy a békés tüntetéseket elmondhatatlan eszközökkel fojtotta el; emlékeztet a Caesar-jelentés fontosságára, valamint arra, hogy Franciaország 2014-ben megerősítette az ENSZ BT-nek azon 11 000 azonosított fogoly fényképeinek hitelességét, akiket 2011 és 2013 között a Damaszkusz körüli idegenrendészeti fogdákban és katonai kórházakban őriztek és halálra kínoztak; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy támogassák a vizsgálóbizottság arra vonatkozó 2021. márciusi ajánlását, hogy elősegítsék egy olyan független mechanizmus létrehozását, amely nemzetközi megbízatással és az áldozatok által irányított megközelítéssel rendelkezik az eltűntek vagy azok maradványainak felkutatására, beleértve a tömegsírokban találtakat is;

10.  határozottan elítéli, hogy a szíriai rezsim 550 nemzetközi és szíriai újságírót meggyilkolt, az ISIL/Dáis és más fegyveres csoportok pedig több tucatot; felszólítja a szíriai rezsimet, hogy haladéktalanul engedje szabadon a börtönből azt a 400 újságírót, akiket a Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint fogva tart;

11.  a leghatározottabban elítéli a nemi erőszak nők elleni háborús fegyverként való alkalmazását, legyen szó akár a szíriai rezsimről és milíciáiról, ahogyan azt az ENSZ független nemzetközi bizottsága is dokumentálta, akár az ISIL/Dáis által elkövetett erőszakról a jezidita és síita nők ellen; emlékeztet a nők szerepére a 2011-es felkelésben, valamint annak alapvető fontosságára, hogy a nőket bevonják a szíriai politikai, gazdasági és igazságszolgáltatási struktúrák valamennyi szintjébe, beleértve az átmeneti igazságszolgáltatást is; ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nőket és a fiatalokat bevonják a konfliktusrendezési folyamatba;

12.  a leghatározottabban elítéli, hogy a független médiaközpontokat, kórházakat, humanitárius infrastruktúrát – többek között a Szíriai Emberi Jogi Hálózat szerint több mint 207 orvosi létesítményt – és szíriai polgári védelmi egységeket, például a White Helmets humanitárius szervezet tagjait célzó, kazettás lőszerekkel, vákuumbombákkal és nagy hatótávolságú rakétákkal végrehajtott orosz légicsapásokban összesen több mint 6900 polgári személy, köztük 2000 gyermek vesztette életét; elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy a közösségi médiában folytatott agresszív és folyamatos félretájékoztatási kampány révén rontsa a White Helmets-ről a nyugati médiában kialakult képet; a leghatározottabban elítéli az orosz harci repülőgépek részvételét a szíriai rezsim vegyi fegyverekkel elkövetett támadásaiban, például a 2017. áprilisi Kan Sejkun elleni támadás során, amelyet követően orosz harci repülők azonnal lebombázták az egyetlen kórházat, ahol az áldozatokat kezelték;

13.  felszólítja a szíriai rezsimet, hogy haladéktalanul engedje szabadon az igazságtalanul fogva tartott 130 000 politikai foglyot, köztük a szíriai biztonsági erők által erőszakkal elhurcolt nőket, férfiakat és gyermekeket; határozottan elítéli a kínzás, az embertelen bánásmód és a szexuális erőszak szisztematikus alkalmazását és a szörnyű körülményeket, amelyek között fogva tartják őket, anélkül hogy polgári bírósághoz, ügyvédhez, orvosi ellátáshoz vagy családjukhoz fordulhatnának; hangsúlyozza, hogy megtagadják tőlük a tisztességes eljáráshoz való alapvető jogaikat, beleértve a letartóztatásukra és vonatkozó információk visszatartását és kínzásukat is hamis vallomások kicsikarása érdekében; sürgeti a szíriai hatóságokat, hogy biztosítsák az elismert nemzetközi humanitárius nem kormányzati szervezetek és ellenőrző szervezetek előzetes értesítés nélküli azonnali és akadálytalan bejutását a fogva tartási létesítményekbe;

14.  hangsúlyozza, hogy az ISIL/Dáis még mindig aktív a régióban, és eddig nem sikerült legyőzni; aggodalmát fejezi ki az ISIL/Dáis által elkövetett bűncselekmények bizonyítékainak megőrzése és az azokhoz való hozzáférés nehézségei, valamint az elrabolt személyek sorsának alakulása miatt; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák az e bűncselekmények dokumentálására és bizonyítékainak megőrzésére irányuló helyszíni erőfeszítéseket; üdvözli az ISIL/Dáishoz csatlakozott uniós és nem uniós állampolgárok büntetőeljárás alá vonását;

15.  aggodalmának ad hangot az ISIL/Dáis újbóli felbukkanása miatt Szíria észak-keleti részén; támogatja az ISIL/Dáis elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseit; hangsúlyozza az USA folyamatos, hosszú távú szerepvállalásának fontosságát a koalícióban; megerősíti, hogy támogatja az ISI/Dáis elleni nemzetközi koalíció erőfeszítéseit, és hangsúlyozza, hogy a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szövetségesként jelentős mértékben hozzájárultak az ISI/Dáis elleni küzdelemhez;

16.  aggodalmának ad hangot feszültség fokozódása miatt az iraki Kurdisztánban, ahol az elmúlt években Szíriához képest nagyobb volt a stabilitás, és biztonságos menedéket biztosított a szíriai menekültek számára;

17.  újólag megerősíti, hogy az alapvető nemzetközi bűncselekmények elkövetéséért felelős személyeket – egyéb nemzetközi vagy nemzeti átmeneti igazságszolgáltatási eljárások hiányában – többek között az uniós tagállamoknak is büntetőeljárás alá kell vonniuk; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a konfliktusban részt vevő valamennyi fél által fogva tartott és elhurcolt személyek problémáját a béke elérésére irányuló átmeneti folyamat alapvető részeként oldják meg;

18.  emlékeztet, hogy a népirtással, az emberiesség elleni bűncselekményekkel, a háborús bűncselekményekkel és az agressziós bűncselekményekkel kapcsolatos nemzetközi igazságszolgáltatás tekintetében továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróságnak kell az elsődleges joghatóságnak lennie; úgy véli, hogy a felelősségre vonás elmaradása további atrocitásokhoz biztosít táptalajt, és súlyosbítja az áldozatok szenvedését; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy valamennyi elkövetőt felelősségre kell vonni, többek között az egyetemes joghatóság elvének alkalmazása révén, az áldozatok számára pedig kártérítést kell biztosítani; hangsúlyozza, hogy a helyreállító igazságszolgáltatási intézkedések bevezetése nem várhat a konfliktus befejezéséig, és sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a szíriaiak reprezentatív csoportjai által irányított folyamatok támogatását; határozottan elítéli, hogy Oroszország Kína támogatásával 16-szor vétózta meg ENSZ BT-ben, hogy Szíriát a Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítsák;

19.  üdvözli, hogy 2021. február 24-én a németországi Koblenz bíróságán emberiesség elleni bűncselekményekben való bűnrészesség miatt első alkalommal elítélték a szíriai rezsim egy biztonsági tisztjét;

20.  üdvözli az uniós tagállamok által 2019 óta annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy széles körű nemzetközi támogatást biztosítsanak ahhoz, hogy az ENSZ általános költségvetésén belül hosszú távon garantálják az ENSZ nemzetközi, pártatlan és független mechanizmusának finanszírozását, amely a 2011 márciusa óta Szíriában elkövetett, a nemzetközi jog hatálya alá tartozó legsúlyosabb bűncselekmények elkövetéséért felelős személyek elleni nyomozás és büntetőeljárás alá vonásuk támogatására szolgál (IIIM);

21.  üdvözli a francia-német közös nyomozócsoportot (JIT), amely támogatja a Caesar-jelentésben dokumentált emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálását; üdvözli a két ország által 2018-ban kiadott, három magas rangú biztonsági tiszt letartóztatására vonatkozó nemzetközi elfogatóparancsokat; elismerését fejezi ki a helyi szíriai nem kormányzati szervezetek által az emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűncselekmények ellenőrzésében, dokumentálásában, valamint bizonyítékainak összegyűjtésében és védelmében játszott szerepért, valamint a nem kormányzati szervezetek, például a Nemzetközi Elszámoltathatóság és Igazságszolgáltatási Bizottság kiegészítő szerepét az európai bűnüldöző és igazságügyi hatóságok támogatásában az uniós tagállamok területén tartózkodó háborús bűnösök hatékony büntetőeljárás alá vonásában; felszólítja az EU-t, hogy biztosítson több jogi képzést a szíriaiak számára, hogy szerepet játszhassanak a büntetlenség elleni küzdelemben;

22.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő uniós cselekvési tervet a büntetlenségről, külön fejezetet szentelve benne Szíriának; hangsúlyozza, hogy e cselekvési tervnek a háborús bűnösök EU-n belüli büntetőeljárás alá vonására irányuló tagállami források és erőfeszítések jobb koordinálására és összehangolására kell törekednie; úgy véli, hogy az átmeneti igazságszolgáltatás alapvető szerepet játszik a béke hosszú távú biztosításában; felszólítja az EU-t, hogy hozzon létre egy külön európai alapot a Szíriában elkövetett emberiesség elleni bűncselekmények áldozatai számára;

23.  támogatja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy közös joghatóságok kialakítása révén javítsák az igazságszolgáltatási, rendőrségi és bevándorlási erőforrások koordinációját az igazságszolgáltatási hatásköreik kölcsönös megosztása és a büntetőeljárások megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a felkészültebb tagállamoknak meg kell osztaniuk szakértőiket és tolmácsaikat a hatékony és eredményes nyomozások elősegítése érdekében, miközben az igazságügyi koordinációs erőfeszítések felgyorsítása érdekében minden tagállamnak ki kellene jelölnie egy ügyészt ezekre a bűncselekményekre;

24.  felszólítja a tagállamokat, hogy a genfi egyezmény 1. cikkének f) pontja értelmében uniós szinten automatikusan osszák meg a háborús bűnökkel gyanúsított személyekre vonatkozó információkat; úgy véli, hogy nemzeti szinten szorosabb együttműködésre van szükség a bevándorlási hatóságok és az ügyészek között a feltételezett háborús bűnösökkel kapcsolatban;

25.  minden uniós tagállamot kivétel nélkül arra ösztönöz, hogy teljes mértékben működjenek együtt a büntetlenség elleni küzdelemben; mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamok nem működnek együtt a szíriai háborús bűnösök büntetőeljárás alá vonása terén;

26.  teljes mértékben támogatja a Hollandia vezetésével 2020 szeptembere óta tett, arra irányuló európai erőfeszítéseket, hogy Szíriával szemben jogi eljárást indítsanak a Nemzetközi Bíróságon az ENSZ kínzás elleni egyezményének megsértése miatt;

27.  felszólítja a tagállamokat, hogy az OPCW soron következő 2021. tavaszi konferenciáján kérjék Szíria OPCW-tagságának felfüggesztését, amiért meghamisított vegyi fegyverek használatára vonatkozó bizonyítékokat; ismételten megdöbbenését fejezi ki és elítéli a szíriai rezsim által a polgári lakosság ellen klórgázzal, szarinnal és mustárgázzal elkövetett 336 dokumentált támadást;

28.  határozottan elítéli a humanitárius dolgozók ellen valamennyi fél, különösen a szíriai rezsim és az ISIL/Dáis által elkövetett támadásokat; rámutat, hogy a szíriai rezsimet külön felelősség terheli a humanitárius dolgozók ellen 2011 óta elkövetett célzott merényletekért; kiemeli, hogy Oroszországot kiemelt felelősség terheli a humanitárius dolgozók elleni támadásokért, különösen a Médecins Sans Frontières (MSF) által működtetett 21 tábori kórház ellen 2015 októberében végrehajtott bombatámadásokért;

29.  mély aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a szíriai nép tíz évvel a konfliktus kezdete után is folyamatosan szenved; különösen aggódik amiatt, hogy Szíriában csak az elmúlt évben egyötöddel nőtt a humanitárius szükségletek mértéke, és hogy újabb 4,5 millió szíriai szenved az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától, és 90%-uk a szegénységi küszöb alatt él; úgy véli, hogy a humanitárius segítség célba juttatásának továbbra is központi prioritásnak kell maradnia az EU számára Szíriában, és hogy a megnövekedett szükségletek erősebb pénzügyi és politikai választ igényelnek az EU részéről; megjegyzi, hogy az ENSZ BT Báb al-Hava-i határátkelőhelyről szóló 2533. sz. határozata 2021 júliusában megújításra kerül; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Oroszország és Kína az utolsó szavazás során tartózkodott ahelyett, hogy a határozat mellett szavazott volna; úgy véli, hogy a jelenleg határokon átnyúló segélyszállítmányokra szoruló emberek ellátása tekintetében nem lehet a humanitárius szállítmányok frontvonalakon át történő célba juttatására támaszkodni; emlékeztet, hogy 2,4 millió szíriai túlélése függ e határátkelőtől, és hogy súlyos és életeket veszélyeztető következményekkel járna, ha az átkelőhely használhatóságát nem biztosítanák legalább még 12 hónapig; elítéli az ENSZ BT azon tagjainak fellépését, amelyek politikai érdekből igyekeztek akadályozni a humanitárius segítség célba juttatását; sürgeti az ENSZ BT valamennyi tagját, hogy támogassák a határátkelőről szóló határozat megújítását a súlyosbodó humanitárius válság elkerülése, valamint a humanitárius elvekkel összhangban végrehajtott, határokon átnyúló beavatkozások kiterjesztése és támogatása érdekében; kiemeli annak fontosságát, hogy az ENSZ Közgyűlésének 74/169. sz. határozatával összhangban biztosítsák a Báb esz-Szalám és a Dzsarubija határátkelőhelyek azonnali újbóli engedélyezését annak biztosítása érdekében, hogy a segélyek a legközvetlenebb útvonalakon keresztül elérjék a rászoruló lakosságot az északnyugati és északkeleti területeken egyaránt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a humanitárius segítségnyújtás kizárólag azokra irányuljon, akik leginkább rászorulnak;

30.  felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy sürgősen gondoskodjon a szíriai nép rekordszintű humanitárius szükségleteinek fedezéséről Szírián belül és kívül egyaránt; ösztönzi az EU-t, hogy az ötödik brüsszeli szíriai adományozói konferencia összehívójaként társuljon más nemzetközi adományozókkal a szíriai humanitárius reagálási terv (HRP) egészségügyi ágazatának nyújtott támogatás növelése érdekében, megnövelt, rugalmas, többéves finanszírozás révén, amely hosszú távon fedezi a lakosság szükségleteit; felhívja a nemzetközi adományozókat, hogy fektessenek be kifejezetten olyan programokba, amelyek kijavítják, helyreállítják és megerősítik a megrongálódott vagy megsemmisült egészségügyi létesítményeket és a kárt szenvedett egyéb polgári infrastruktúrákat;

31.  sürgeti az ENSZ BT-t, hogy a soron következő ENSZ-határozatokba és hivatalos megbeszélésekbe foglalja bele az egészségügyi dolgozók védelmére irányuló kifejezett felhívásokat; e tekintetben felhívja az uniós tagállamokat, hogy nyújtsanak politikai és operatív támogatást az ENSZ által vezetett elszámoltathatósági kezdeményezésekhez és vizsgálatokhoz a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása érdekében;

32.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 2021. március 29–30-i ötödik brüsszeli adományozói konferencián ne csak fenntartsák a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó kötelezettségvállalásokat, hanem növeljék azokat a szíriaiak, a belső menekültek és a menekültek, valamint a régióban a válság által érintett közösségek támogatása érdekében; rámutat, hogy az EU és tagállamai a legnagyobb humanitárius donorok a szíriai humanitárius válság vonatkozásában, és hogy 2011 óta adományaik összege elérte a 20 milliárd eurót; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Királyság kormánya állítólag jelentősen csökkenteni kívánja a segélyekhez való hozzájárulását, Szíria esetében 67%-os, Libanon esetében pedig 88%-os csökkentést tervezve;

33.  elismeri a szomszédos államok szerepét, amelyek szolidaritást mutatnak és segítséget nyújtanak a Libanonban, Jordániában, Törökországban és Irakban tartózkodó szíriai menekülteknek; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy továbbra is finanszírozzanak humanitárius segítségnyújtási programokat a menekülteknek otthont adó országokban és Szíriában is a belső menekültek támogatására; sürgeti az uniós tagállamokat, hogy adjanak meg minden szükséges finanszírozást és támogatást annak biztosítása érdekében, hogy a befogadó országokban élő szíriai menekült gyermekek ne csak az alapfokú, hanem a középfokú oktatáshoz is hozzáférjenek; sürgeti a fogadó országokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést ennek elérése érdekében, és számoljanak fel minden adminisztratív és jogi akadályt; ösztönzi a befogadó országokat, hogy összpontosítsanak a foglalkoztatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és az oktatáshoz való hozzáférésre, valamint az állampolgári okmányokra, amelyek elősegítik a menekültek önellátóvá válását;

34.  megjegyzi, hogy az Unió által a szíriai válság kezelésére létrehozott Madad vagyonkezelői alap 2021 végén lejár; felszólítja a Bizottságot, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz keretében biztosítson pénzügyi eszközöket a szíriai válságra adott uniós humanitárius válaszintézkedésekhez, és biztosítsa projektjei akadálytalan működését;

35.  felhívja a tagállamokat, hogy a szíriai rezsimmel fenntartott kapcsolatok normalizálása nélkül támogassák az elveken alapuló humanitárius segítségnyújtást; óva int attól, hogy az EU pénzügyi eszközeit közvetlenül vagy közvetve Szíria általános újjáépítésébe fektessék be, amennyiben a szíriai rezsim nem hajt végre hiteles politikai folyamatot; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy a szíriai fellépésre vonatkozó hosszú távú tervezés részeként dolgozzon ki szilárd emberi jogi átvilágítási politikát a jövőbeli újjáépítési intézkedések tekintetében, szoros együttműködésben a szíriai civil társadalommal, beleértve az emberi jogi normákra vonatkozó célzott mutatókat tartalmazó nyomonkövetési keretet; elítéli a Szíria tönkretételéből hasznot húzni igyekvő orosz, iráni, kínai és török üzleti terveket;

36.  felszólítja a tagállamokat, hogy tartsák fenn a szíriai elnyomásban részt vevő személyekkel és szervezetekkel szembeni szankciókat; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az elvi alapokon nyugvó humanitárius fellépésekre vonatkozó humanitárius mentességek révén elkerüljük a szankciók nem szándékos negatív következményeit, valamint hogy az Egyesült Államokkal közösen kell kezelni a túlzott banki megfeleléssel kapcsolatos kihívásokat;

37.  sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy újítsák meg és bővítsék ki az EU új globális emberi jogi szankciórendszere alapján célzott szankciók hatálya alá tartozó személyek, köztük azon szíriai, orosz és iráni polgári és katonai parancsnokok listáját, akikről hitelt érdemlően bebizonyosodott, hogy részt vettek háborús bűnök végrehajtásában;

38.  vállalja olyan vállalati átvilágításra vonatkozó hatékony uniós jogszabályok elfogadását, amelyek emberi jogi átvilágítási kötelezettségeket írnak elő az uniós vállalatok, valamint az egységes piacon működő vállalatok számára;

39.  emlékeztet minden tagállamot, hogy Szíria nem biztonságos ország a visszatéréshez; úgy véli, hogy minden visszatérésnek biztonságosnak, önkéntesnek, méltóságteljesnek és tájékozottnak kell lennie, összhangban az EU kinyilvánított álláspontjával; felszólítja az összes uniós tagállamot, hogy tartózkodjanak attól, hogy nemzeti politikáik keretében megfosszák szíriaiak bizonyos kategóriáit védett státuszuktól, és fordítsák meg ezt a tendenciát, ha már alkalmaztak ilyen politikákat; sürgeti Libanont, Törökországot és a régió valamennyi országát, hogy függesszék fel a szíriaiak Szíriába való, akaratuk ellenére történő visszatoloncolását;

40.  elítéli az Aszad-rezsim által alkalmazott „felperzselt föld” taktika által kulturális helyszíneken okozott helyrehozhatatlan károkat, valamint a műtárgyak dzsihádisták általi ellopását és csempészését, akik az ebből származó bevételt a konfliktusokban játszott szerepük finanszírozására használják fel;

41.  mély aggodalommal tölti el az északkelet-szíriai táborokban, különösen a továbbra is a radikalizálódás táptalaját jelentő al-Hol és a Roj táborban tapasztalható romló humanitárius, egészségügyi és biztonsági helyzet; úgy véli, hogy az e táborokban fogva tartott, feltételezhetően terrorista szervezetekhez tartozó uniós állampolgárokat bíróság elé kell állítani; megdöbbenését fejezi ki egy, az al-Hol táborban dolgozó MSF-alkalmazott 2021. február 24-i meggyilkolása kapcsán, ami újabb bizonyíték a táborban tapasztalható erőszak és a nem biztonságos életkörülmények által okozott emberi szenvedésre;

42.  felszólítja a tagállamokat, hogy védjék meg azokat a fiatalkorú állampolgárokat, akiket esetleg biztonsági vonatkozású bűncselekmények vagy fegyveres csoportokkal való kapcsolat miatt vesznek őrizetbe;

43.  felszólítja a tagállamokat, hogy minden európai gyermeket telepítsenek haza, figyelembe véve sajátos családi helyzetüket és elsődleges szempontként a gyermek mindenek felett álló érdekét, és biztosítsák a szükséges támogatást rehabilitációjukhoz és visszailleszkedésükhöz, a nemzetközi joggal teljes összhangban;

44.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Külügyi Szolgálatnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az iraki kormánynak és képviselőtanácsnak, a kurdisztáni regionális kormánynak, valamint az Oroszországi Föderáció kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 162., 2019.5.10., 119. o. (2) HL C 307., 2018.8.30., 117. o. (3) HL C 334., 2018.9.19., 69. o. (4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0049. (5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0066. (6) HL C 153. E, 2013.5.31., 115. o. (7) HL L 12. I, 2021.1.15., 3. o. (8) HL L 150., 2003.6.18., 67. o.