Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 14. cikkére,

–  tekintettel az Európa Tanács az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezménye kiegészítő jegyzőkönyvének 2., az oktatáshoz való jogra vonatkozó cikkére,

–  tekintettel a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1),

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság 2020. szeptember 22-i, „Az európai oktatás jövője a Covid19 fényében” című állásfoglalásra irányuló indítványára,

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az „Oktatás a digitális korszakban: kihívások, lehetőségek és tanulságok az uniós politika kidolgozásához ” című, 2018. december 11-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az oktatás Unió-beli korszerűsítéséről szóló, 2018. június 12-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az új európai készségfejlesztési programról szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló, 2020. június 9-i tanácsi következtetésekre(6),

–  tekintettel az európai tanárok és oktatók jövőjéről szóló, 2020. május 26-i tanácsi következtetésekre(7),

–  tekintettel „Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák kulcsfontosságú szerepe abban, hogy az inkluzív és fenntartható növekedés érdekében a társadalmak képesek legyenek kezelni a technológiai és a zöld átalakulást” című, 2019. november 18-i tanácsi következtetésekre(8),

–  tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásra(9),

–  tekintettel a Tanácsnak az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. május 22-i ajánlására(10),

–  tekintettel a Tanácsnak a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről szóló, 2016. május 30-i következtetéseire(11),

–  tekintettel „A kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára” című, 2016. december 19-i tanácsi ajánlásra(12),

–  tekintettel a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről szóló, 2015. május 27-i tanácsi következtetésekre(13),

–  tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra(14),

–  tekintettel a „Digitális oktatási cselekvési terv 2021–2027: Az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően” című, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0624), valamint az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0209),

–  tekintettel az európai oktatási térség 2025-ig történő megvalósításáról szóló, 2020. szeptember 30-i bizottsági közleményre (COM(2020)0625),

–  tekintettel „A fenntartható versenyképességre, a társadalmi méltányosságra és a rezilienciára vonatkozó európai készségfejlesztési program” című, 2020. július 1-jei bizottsági közleményre (COM(2020)0274),

–  tekintettel a digitális oktatási cselekvési tervről szóló, 2018. január 17-i bizottsági közleményre (COM(2018)0022),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén” című, 2017. november 14-i közleményére (COM(2017)0673),

–  tekintettel „Az iskolák és az oktatás minőségének fejlesztése a fiatalok életkezdési esélyeinek javítása érdekében” című, 2017. május 30-i bizottsági közleményre (COM(2017)0248),

–  tekintettel „Az oktatás javítása és korszerűsítése” című, 2016. december 7-i bizottsági közleményre (COM(2016)0941),

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) „Oktatási válaszok a Covid19-járványra: végrehajtási stratégiai eszköztár” című jelentésére,

–  tekintettel az OECD „A készségek jövője 2019: Virágzás a digitális világban” című jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) „Készségek az összekapcsolt világért” című jelentésére,

–  tekintettel az Európai Szakképzésfejlesztési Központ „Digitális szakadék a Covid19 során a korai iskolaelhagyás kockázatának kitett, szakképzésben részt vevő tanulók esetében Európában” című, 2020. június 4-i jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság módosítások formájában előterjesztett álláspontjára,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A9-0042/2021),

A.  mivel az inkluzív, méltányos és megfelelően finanszírozott minőségi oktatás a zöld és digitális átállás egyik fő mozgatórugója; mivel az oktatás befektetést jelent közös jövőnkbe, és hozzájárul a társadalmi kohézióhoz, a fenntartható gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez és a foglalkoztatáshoz, és ezáltal a méltányos társadalomhoz; mivel az oktatás az egyéni fejlődés és az önmegvalósítás kritikus eszköze, és fokozza a demokratikus életben való részvételt;

B.  mivel a férfiak és nők közötti egyenlőség az EU egyik központi értéke, amelyet az EUMSZ 8. és 19. cikke is rögzít;

C.  mivel a digitális technológiák átalakítják a társadalmat, és az alapvető digitális készségeket és a digitális jártasságot ma már minden polgár számára elengedhetetlenné teszik;

D.  mivel a szociális jogok európai pillérének első alapelve hangsúlyozza a készségek szinten tartásának és megszerzésének fontosságát „az esélyegyenlőség és a munkaerőpiachoz való egyenlő hozzáférés biztosítása” érdekében, továbbá kimondja, hogy „mindenkinek joga van minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy megszerezze, szinten tartsa és fejlessze azokat a készségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vegyen a társadalom életében, és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz”;

E.  mivel az alapvető transzverzális készségek (számolás, kritikai gondolkodás, szociális kommunikációs készségek) elsajátítása a digitális készségek és jártasságok megszerzésének alapvető előfeltétele; mivel ugyanakkor a jövőben egyre nagyobb szükség lesz a digitális készségekre (például a kódolásra, a logisztikára és a robotikára), amelyek nemcsak az informatikai oktatásra lesznek hatással, hanem a tanterv egészére; mivel a Lakossági Digitális Kompetenciakeret elismeri a humán készségek, többek között a kommunikáció, az együttműködés és a tartalom-létrehozás fontosságát, amelyeket gyakran a bölcsészettudományok, a művészetek és a társadalomtudományok keretében tanítanak; mivel a természettudományi, a technológiai, a műszaki tudományi, a művészeti és a matematikai (STEAM) tanulmányokra alkalmazott interdiszciplináris megközelítés segíthet a digitális megoldások jobb és emberközpontúbb kialakításában;

F.  mivel a kiberhigiéniára, a kiberbiztonságra, az adatvédelemre és a médiaműveltségre vonatkozó alapfokú oktatásnak meg kell felelnie a tanulók életkorának és a fejlődésükhöz kell igazodnia annak érdekében, hogy kritikus tanulókká, tevékeny polgárokká, internethasználókká és a demokratikus digitális társadalom formálóivá válhassanak, tájékozott döntéseket hozhassanak és tisztában legyenek az internettel kapcsolatos kockázatokkal – amilyen például az online félretájékoztatás, a zaklatás és a személyes adatok megsértése –, illetve fel is tudjanak lépni ezek ellen; mivel kiberbiztonsági oktatási programokat kell bevezetni a tantervekbe;

G.  mivel a digitális átállás formálja a munkaerőpiacot, és a Bizottság becslései szerint(15) számos munkaköri kategóriában a munkahelyek 90 %-a a jövőben várhatóan szükségessé fog tenni valamilyen digitális készségeket, továbbá az általános iskolát most elkezdő gyermekek 65 %-a várhatóan olyan állásokban fog dolgozni, amelyek most még nem léteznek;mivel a fejlett digitális készségek iránt nagy a kereslet, ami valószínűleg a STEAM-területekre való fokozott összpontosítást fogja maga után vonni;

H.  mivel az olyan új technológiák, mint például a robotika és a mesterséges intelligencia (MI) foglalkoztatási igényekre gyakorolt hatását teljeskörűen fel kell tárni; mivel már most is egyértelmű, hogy a digitális jártasság gyorsan mindenhol szükséges készséggé válik, olyan munkakörökhöz is, amelyek korábban alig vagy egyáltalán nem kapcsolódtak a digitális szférához, ideértve a kétkezi munkát is; mivel átképzésre és továbbképzésre van szükség ahhoz, hogy az emberek alkalmazkodni tudjanak az egyre inkább digitalizált munkaerőpiac változó igényeihez és realitásaihoz; mivel a Covid19 miatt bekövetkezett, távmunkára való átállás új digitális készségek iránti igényeket, kommunikációs és egyéb kihívásokat jelent; mivel a munkáltatóknak digitális képzéseket, valamint digitális felszereléseket kell biztosítaniuk az alkalmazottak számára, megfelelő figyelmet fordítva az egyedi szükségletekre, köztük az észszerű feltételek fogyatékossággal élő személyek számára történő biztosítására; mivel a szakoktatási és -képzési ágazat döntő szerepet játszik abban, hogy a jövőbeli munkavállalók rendelkezzenek azokkal a készségekkel és képesítésekkel, amelyekre szükségük van a változó munkaerőpiacon;

I.  mivel az európaiak 42%-a még mindig nem rendelkezik még alapvető digitális készségekkel sem(16), és jelentős különbségek vannak a tagállamokon belül és azok között, a társadalmi-gazdasági helyzet, az életkor, a nem, a jövedelem, az iskolázottsági szint és a foglalkoztatási szint alapján; mivel az 55 és 74 év közöttiek csupán 35%-a rendelkezik alapvető digitális készségekkel, szemben az 16–24 évesekkel, akik körében ez az arány 82%-os(17), ami az idősebbeket sebezhetőbbé teszi a digitális kirekesztődéssel szemben; mivel a készségfejlesztési program célja annak biztosítása, hogy 2025-ig a 16–74 évesek 70%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel, ami évente átlagosan 2 százalékpontos növekedést jelentene, szemben a 2015 és 2019 közötti 0,75 százalékpontos évenkénti növekedéssel; mivel a tanulók soha nem fognak tudni egyenlő feltételekkel digitális készségeket elsajátítani, amíg az alapkészségekben ilyen nagy eltérések vannak;

J.  mivel a digitális infrastruktúrához és berendezésekhez való hozzáférés terén továbbra is egyenlőtlenségek tapasztalhatók, mivel a vidéki és távoli területek és a hátrányos helyzetű városi területek gyakran rossz hálózati összeköttetéssel rendelkeznek, és az alacsonyabb jövedelmű háztartások gyakran nem rendelkeznek számítógépekkel; mivel az Unió vidéki területein a háztartások 10%-a nem rendelkezik vezetékes internet-hozzáféréssel, további 41%-ban pedig nincs széles sávú internet-lefedettség;

K.  mivel a digitális készségek terén 11%-os különbség van a nemek között(18); mivel az Eurostat szerint a STEM-diplomásoknak csupán egyharmada nő, annak ellenére, hogy a felsőoktatásban tanuló diákok 54%-a nő; mivel a STEM-tárgyakkal kapcsolatos attitűdök nem különböznek az alapfokú oktatásban részt vevő fiúk és lányok között, de úgy tűnik, hogy a lányok körében 15 éves kortól elkezd csökkenni az érdeklődés; mivel a tizenéves lányok kevesebb mint három százaléka fejezte ki érdeklődését az IKT-szakemberként végzett munka iránt;

L.  mivel az oktatás és képzés terén a nemek között megfigyelhető különbségek a munkahelyen is jelentkeznek, mivel az ikt-ágazatban a munkahelyeknek csupán 17%-át tölti be nő, és a digitális ágazatban dolgozó férfiak aránya 3,1-szer nagyobb, mint a nőké(19), továbbá a nemek közötti különbség különösen szembetűnő a mesterséges intelligenciával foglalkozó ágazatban, ahol a szakembereknek világszerte csupán 22%-a nő; mivel ezek az eltérések kihatnak a nők azon lehetőségére, hogy jól fizetett, jövőorientált ágazatokban dolgozzanak, és hasonlóképpen korlátozzák a sokszínűséget a digitális ágazatban, például a technológiatervezés tekintetében;

M.  mivel fontos megérteni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják a lányok és nők oktatását és karrierválasztását, beleértve a nemi sztereotípiákat is, és motiválni kell őket arra, hogy STEM- és IKT-tanulmányokat és karrierlehetőségeket válasszanak; mivel e tekintetben tovább kell fejleszteni a pályaorientációra vonatkozó megoldásokat;

N.  mivel a digitális technológiák jelentős lehetőségeket rejtenek magukban a tanárok, képzők, oktatók és tanulók számára a különböző oktatási ágazatokban és formákban a hozzáférhető, nyitott, szociális és személyre szabott technológiák tekintetében, amelyek inkluzívabb tanulási útvonalakat teremthetnek; mivel a digitális technológiák innovatív oktatási módszereken és a tanulók szerepvállalásának növelésén alapuló, intelligens használata felvértezheti a polgárokat az élethez szükséges alapvető kompetenciákkal, például a kreatív gondolkodással, a kíváncsisággal és a problémamegoldó készségekkel; mivel a digitális technológiák használatát soha nem szabad költségtakarékossági intézkedésnek tekinteni; mivel továbbra is az oktatási folyamat középpontjában kell maradnia annak, hogy a tanárok szabadon választhassák meg a tanítási módszerek és tartalmak legjobb kombinációját;

O.  mivel a tanárok és a diákok közötti interakció alapvető fontosságú a diákok jólléte és fejlődése szempontjából, és ezért a személyes jelenléten alapuló tanulásnak továbbra is az oktatás központi elemét kell képeznie; mivel a digitális eszközök és technológiák nem helyettesíthetik a tanár szerepét, ugyanakkor a személyes jelenléten alapuló tanulást kiegészítő előnyöket kínálnak, többek között hibrid oktatási modellek formájában; mivel a technológia és a digitális berendezések túlzott használata olyan problémákat okozhat, mint az alváshiány, a függőség és az ülő életmód; mivel különös figyelmet kell fordítani a fiatalabb gyermekekre és a sajátos nevelési igényű vagy fogyatékossággal élő tanulókra, akik számára az online tanulás különös kihívást jelent;

P.  mivel a digitális technológiákat a tanulókra összpontosítva, az életkornak megfelelően és a fejlődéshez igazodóan kellene bevezetni; mivel a digitális tanulási stratégiáknak figyelembe kell venniük azokat a kutatásokat is, amelyek a digitális technológia korai használatának a kisgyermekek fejlődésére gyakorolt hatásait vizsgálják;

Q.  mivel a digitális oktatási infrastruktúra és technológiák fejlesztéséhez jelentős állami beruházásokra van szükség, többek között az oktatási intézmények informatikai személyzetét illetően; mivel a magánberuházások is jelentősen hozzájárulnak az e-tanulási megoldások kifejlesztéséhez;

R.  mivel a digitális infrastruktúrához, többek között a nagy sebességű internethez, valamint a kiváló minőségű és az oktatási igényekhez igazított berendezésekhez és tartalmakhoz való hozzáférés a digitális tanulás előfeltétele; mivel a Covid19-világjárvány és a távoktatásra vagy online oktatásra való, hirtelen digitális átállás rávilágított a tagállamokon belüli és azok közötti hozzáférési és konnektivitási hiányosságokra, amelyek eltérő hatást gyakorolnak a különböző oktatási ágazatokra; mivel egyes tagállamokban a tanulók és diákok 32 %-a(20) nem fért hozzá az internethez és a digitális eszközökhöz a 2020 tavaszán a Covid19-járvány miatt elrendelt kijárási korlátozások idején;

S.  mivel az online tanulásra és a távoktatásra való hirtelen átállás Európa nagy részében az oktatási rendszerek készenléte, valamint a tanárok, az oktatók, a szülők és a tanulók digitális készségei, és a digitális technológiák hatékony és biztonságos használatára való képessége terén is hiányosságokra világított rá; mivel a válság előtt az Unióban a tanárok mindössze 39%-a tartotta magát jól vagy nagyon jól felkészültnek a digitális technológiák oktatásban való felhasználására, az arány pedig tagállamonként jelentősen különbözött; mivel azonban a tanárok megmutatták, hogy képesek alkalmazkodni az oktatási rendszerek mélyreható változásaihoz, ha kellő rugalmasságot és autonómiát biztosítanak számukra, és képesek a lehető legjobban kihasználni az online és távoktatás innovációs potenciálját;

T.  mivel az online és a távoktatásra való átállás súlyosbította a meglévő egyenlőtlenségeket, még rosszabb helyzetbe hozta a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott tanulókat, a sajátos nevelési igényű tanulókat, valamint a fogyatékossággal élő tanulókat, növelte az oktatási ágazatokban a lemorzsolódók arányát, és rámutatott a lelki és a szociális támogatás hiányára a digitális környezetben; mivel a koragyermekkori egyenlőtlenségek a későbbi életszakaszokban negatívan hatnak a tanulási eredményekre és a foglalkoztatási kilátásokra; mivel sürgősen javítani kell az online oktatás minőségét és inkluzivitását;

U.  mivel a Covid19-világjárvány gyökeresen megváltoztatja majd életmódunkat, és kihangsúlyozta, hogy a potenciális jövőbeli válságokra való felkészülés, az oktatási rendszerek hosszabb távú rezilienciájának fokozása és a sikeres digitális átállás alapjainak lefektetése érdekében mindenki számára biztosítani kell a teljes körű, minőségi oktatást;

V.  mivel az oktatás tartalma és az oktatási rendszerek megszervezése nemzeti hatáskörbe tartozik, az új kihívások azonban megkövetelik a hatékony koordinációt és adott esetben az Európai Unió digitális oktatási politikáit és eszközeit közép- és hosszú távon, az európai oktatási térség fontos dimenziójaként;

W.  mivel a minőségi online oktatás rendelkezésre állása gyakran nem alternatíva, hanem bizonyos csoportok, például a vidéki vagy távoli régiókban élő, teljes munkaidőben dolgozó munkavállalók és munkanélküliek, valamint a fogyatékossággal élők számára az egyetlen lehetőség;

X.  mivel az oktatás a jövőre irányuló befektetés, valamint minden egyes személy fejlődésének és önmegvalósításának fontos eszköze; mivel a digitális oktatás segíthet az olyan kihívások kezelésében, mint a félretájékoztatás, a radikalizálódás, a személyazonosság- és adatlopás, az internetes zaklatás és az online csalás; mivel az oktatás, a képzés és az egész életen át tartó tanulás kulcsszerepet játszik majd a digitális gazdaságra való méltányos átállásban;

A felülvizsgált digitális oktatási cselekvési terv: jövőkép, irányítás, finanszírozás és a teljesítmény mérése

1.  felhívja a figyelmet arra, hogy a digitális oktatás jogokon alapuló megközelítésének – a szociális jogok európai pillérével összhangban – irányadó elvnek kell lennie a digitális oktatási politikában annak biztosítása érdekében, hogy az inkluzív és minőségi oktatáshoz való jog mindenki számára valósággá váljon; hangsúlyozza, hogy a világjárványt követő helyreállítás és az oktatáspolitika megújítása elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Unió és a világ előtt álló egyéb kihívásokkal, és kiemeli, hogy a digitális oktatási politikát össze kell kapcsolni más szakpolitikai területekkel egy inkluzívabb, nemek szempontjából kiegyensúlyozottabb, innovatívabb és környezetbarátabb társadalom előmozdítása érdekében;

2.  üdvözli e tekintetben az aktualizált digitális oktatási cselekvési tervet, valamint annak kibővített hatályát és ambícióját, amely konkrét célokat tűz ki különösen a digitális készségek terén fennálló tartós hiányosságok kezelésére, a minőségi számítógépes és informatikai oktatás előmozdítására, illetve az iskolai hálózati összekapcsoltság javítására, ami újabb lépést jelent egy, a digitális készségekre és oktatásra vonatkozó átfogóbb stratégia felé; úgy véli, hogy a terv akkor lesz sikeres, ha teljesítését követően a digitális oktatás valóban az oktatáspolitika részévé válik, és Unió-szerte egyértelmű, következetes és pozitív eredményeket ér el a rendelkezésre állás, a hozzáférés, a minőség és a méltányosság tekintetében; elismeri, hogy a tagállamok eltérő kiindulópontokkal rendelkeznek ebben a folyamatban, amit figyelembe kell venni a terv végrehajtása során;

3.  üdvözli azt a döntést, hogy a tervet összehangolják a hét évre szóló többéves pénzügyi kerettel, mivel ez hosszabb távú perspektívát tesz lehetővé, és összekapcsolja a tervet a vonatkozó finanszírozási eszközökkel; hangsúlyozza a terv fontosságát az európai oktatási térség megvalósításában, valamint a terv végrehajtásában az európai oktatási térség jelentőségét, melynek a végrehajtás során biztosítania kell az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot;

4.  megjegyzi azonban, hogy a terv eredményes végrehajtása a programok széles körének összehangolásától és a tagállamok közötti koordinációtól is függ; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson hatékony szinergiákat a különböző programok között, valamint uniós szinten következetesebb és hatékonyabb koordinációt a releváns digitális oktatási szakpolitikák között a széttöredezettség csökkentése és a nemzeti és európai finanszírozási eszközök és politikák közötti átfedések elkerülése, és ezáltal a hatás növelése érdekében;

5.  rámutat az európai strukturális és beruházási alapoknak, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköznek, a Horizont Európának, az Európai Szolidaritási Testületnek, a Kreatív Európának és az Erasmus+-nak a terv különböző aspektusainak finanszírozásához való hozzájárulására; üdvözli az Erasmus+ program költségvetésének jelentős megemelését, és óva int attól, hogy azt túlterheljék új szakpolitikai ambíciókkal, mivel a fő hangsúlyt a program inkluzívabbá tételére kell helyezni;

6.  hangsúlyozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben a „Konnektivitás” és az „Átképzés és továbbképzés” beruházási prioritások fontosságát a digitális oktatási menetrend előmozdítása szempontjából; ösztönzi a tagállamokat, hogy az eszköz finanszírozásának legalább 10 %-át fordítsák az oktatásra; megismétli azon álláspontját, amelyben arra ösztönzi a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék az oktatásra fordított közkiadásokat, elismerve, hogy az oktatás kulcsszerepet játszik a növekedés megerősítésében, a munkahelyteremtésben, valamint a gazdasági és társadalmi reziliencia fokozásában; emlékeztet továbbá arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében nyújtandó források legalább 20 %-át a digitális átállásra különítették el, és sürgeti a tagállamokat, hogy használják fel az eszköz forrásait az oktatási rendszerek digitális kapacitásának megerősítésére, és fektessenek be például az iskolák, tanulók és kiszolgáltatott csoportok digitális infrastruktúrájába, különösen a kirekesztett területeken;

7.  hangsúlyozza a Parlament által kezdeményezett kísérleti projektek és előkészítő intézkedések (PPPA-k) értékét a tagállamok, régiók, valamint vidéki és városi területek közötti oktatási különbségek kezelése érdekében az egész Unióra kiterjedő együttműködés biztosításában, kiemeli például az oktatási eszközökhöz való hozzáférés javítását célzó új előkészítő intézkedést, mely az alacsony konnektivitással, illetve a technológiákhoz való rossz hozzáféréssel rendelkező területekre és közösségekre irányul; felszólít arra, hogy a sikeres PPPA-kat építsék be az uniós programokba; üdvözli e tekintetben, hogy az új Kreatív Európa programba bekerült egy médiaműveltségi intézkedés, amely a sikeres „Médiaműveltség mindenkinek” kísérleti projektre és előkészítő intézkedésre épül, és megfelelő finanszírozást kér az új fellépés eredményességének biztosításához;

8.  megjegyzi, hogy az új terv konkrét célokat határoz meg a tartós digitális oktatási hiányosságok kezelésére, például a konnektivitás, a digitális készségek és az online tanulási tartalmak tekintetében; üdvözli, hogy Bizottság beütemezte a terv félidős felülvizsgálatát és hogy fokozni kívánja az adatgyűjtést; kéri a Bizottságot, hogy minden digitális oktatási politika tekintetében alakítson ki egy átfogó nyomon követési rendszert, amelyet fel kell használni az Unión belüli bevált gyakorlatok megosztásához, továbbá be kell építeni a félidős felülvizsgálatba; megismétli, hogy egyértelmű végrehajtási menetrendre, valamint egyértelmű referenciaértékekre és mérföldkövekre van szükség, amelyeket mind a Parlament, mind a Tanács elé kell terjeszteni; továbbra is meg van győződve arról, hogy a tervnek világosabb irányítási és koordinációs struktúrára van szüksége, amelybe a Parlamentet is be kell vonni a fejlemények és a teljesítmény folyamatos nyomon követése érdekében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy hozzon létre egy, a tagállamok, a Parlament, valamint más érdekelt felek és szakértők – köztük oktatók és civil társadalmi szervezetek – közötti fórumot;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy növelje az oktatás – többek között a digitális oktatás – szerepét és láthatóságát az európai szemeszter keretében, és helyezzen annak középpontjába hivatkozásokat az oktatás gazdasági hatására, amelynek magában kell foglalnia szociális célkitűzéseket és az oktatás nyújtásának minőségét is; megjegyzi, hogy a tagállamok történelmileg magas adósságszinttel fognak kilábalni a Covid19-válságból; rámutat, hogy a nemzetgazdasági mérlegben az oktatás kiadásként való besorolása olykor az oktatási költségvetés lényeges megkurtítását eredményezte a korábbi válságok során; hangsúlyozza, hogy az oktatáson belüli digitális átállás nem lesz lehetséges jelentős beruházás nélkül;

10.  megjegyzi, hogy a Covid19-válság rávilágított arra, hogy a tagállamoknak hatékonyabban kell koordinálniuk a digitális oktatási politikákat és intézkedéseket, és meg kell osztaniuk a bevált gyakorlatokat az oktatáspolitika többszereplős megközelítése révén annak biztosítása érdekében, hogy az megfeleljen az uniós polgárok igényeinek, és a tanulókat helyezze a középpontba; üdvözli ezért a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy létrehozza az Európai Digitális Oktatási Platformot, amely az első lépést jelenti egy olyan közös alkotási folyamat és folyamatos nyomonkövetési rendszer felé, amely összekapcsolja a nemzeti és regionális digitális oktatási stratégiákat és bevonja a kulcsfontosságú érdekelt feleket és szakértőket, többek között a civil társadalmi szervezeteket, akik különböző megközelítéseket képviselnek a többségi oktatáson belül és kívül; úgy véli, hogy az új platform olyan csatornát kínál, amelyen keresztül a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk az oktatási és képzési intézmények közötti együttműködést a digitális oktatási kínálat javítása érdekében; üdvözli azt a törekvést, hogy a platformot felhasználják arra, hogy stratégiai párbeszédet alakítsanak ki a tagállamokkal a sikeres digitális oktatást lehetővé tevő kulcsfontosságú tényezőkről, egy tanácsi ajánlás elfogadása céljából; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel munkáját annak érdekében, hogy az ajánlástervezet közzétételének időpontját hozza előre 2021-re;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett felügyelje a nemzeti szintű végrehajtást, és biztosítsa a platformokon és a tanácsadási szolgáltatásokon belül, valamint az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során a tisztességes képviseletet és a függetlenséget; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben vonja be a Parlamentet az európai és nemzeti platformok és tanácsadási szolgáltatások növelésébe, valamint a releváns érdekelt felek kijelölésébe; emlékezteti a Bizottságot, hogy a tervezett európai adatcsereplatform koncepciójának kidolgozásakor kerülje el a korábban említett platform céljaival való átfedéseket és a munkafeladatok megkettőzését;

12.  hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak globális referenciapontként kell szolgálnia a színvonalas digitális oktatás tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az érintett globális és regionális intézményekkel és érdekelt felekkel annak érdekében, hogy világszerte fokozzák a színvonalas digitális oktatáshoz való hozzáférést;

13.  hangsúlyozza, hogy a kutatás döntő szerepet játszik a terv végrehajtásában és a mindenki számára elérhető, hatékony és megfelelő digitális oktatás megvalósításában, és üdvözli, hogy a Bizottság ezt elismerte; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fektessenek be többet az interdiszciplináris kutatásba a digitalizáció tanulásra és a digitális oktatási politikák hatékonyságára gyakorolt hosszú távú hatásainak felmérése érdekében, ezáltal támogatva azok jövőbeli alakítását és megvalósítását, többek között az új típusú munkahelyek és készségek előrejelzése és az oktatási tantervek ennek megfelelő kiigazítása révén; kiemeli, hogy az oktatástudományokat, a pedagógiát, a pszichológiát, a szociológiát, az idegtudományt és a számítástechnikát összekapcsoló kutatásokra van szükség a digitális technológiák oktatásra és gyermekek fejlődésére gyakorolt különféle hatásaival kapcsolatban, hogy minél mélyrehatóbban megérthessük, hogyan reagál a gyermekek – és a felnőttek – elméje a digitális környezetre, illetve milyen kihívások kapcsolódnak a digitális oktatáshoz;

A nagy teljesítményű digitális oktatási ökoszisztéma előmozdítása

14.  hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány megmutatta, hogy nincs minden tanulónak hozzáférése a táv- és digitális oktatáshoz, és így nem élvezhetik annak előnyeit; megjegyzi, hogy különbségek vannak a tagállamok között és azokon belül, ami aránytalan hatást gyakorol a hátrányos helyzetű, illetve a távoli vagy vidéki területeken élőkre; sajnálja, hogy az Unióban digitális szakadék áll fenn; sajnálja, hogy egyes tagállamokban kudarcot vallottak a minőségi digitális oktatáshoz való hozzáférés biztosítására irányuló erőfeszítések, és túl sok tanuló több hónapig nem fért hozzá az oktatáshoz; egyetért a Bizottság elemzésével, miszerint a hatékony digitális oktatás előfeltétele, hogy gyors és megbízható internet és minőségi digitális berendezések álljanak rendelkezésre az oktatási intézményekben, a nem formális környezetben és otthon; rámutat, hogy ugyanebből a szempontból egyes tagállamok messze elöl járnak a digitális infrastruktúra és berendezések biztosítása, és ezáltal a digitális oktatási megoldások megvalósítása terén; hangsúlyozza, hogy abszolút prioritásként küzdeni kell a digitális szakadék ellen, és úgy véli, hogy az oktatási intézmények igényei által vezérelt köz-magán társulások felgyorsíthatják a megoldások megvalósításának ütemét;

15.  kitart amellett, hogy a széles sávú hozzáférést közjónak kell tekinteni és infrastruktúráját megfelelően finanszírozni kell egyetemesen hozzáférhetővé és megfizethetővé tételének biztosításához, ami kritikus lépés a digitális szakadék megszüntetése érdekében; megjegyzi továbbá, hogy az 5G kiépítése lehetőségeket rejt magában, és felhívja a Bizottságot, hogy tanulmányozza az 5G digitális oktatási kezdeményezésekhez való lehetséges hozzájárulását; konkrét intézkedésekre és finanszírozási rendszerekre szólít fel valamennyi oktatási intézmény hozzáférésének javítása érdekében, különösen a távoli, vidéki és hegyvidéki területeken, ahol rossz az összeköttetés és korlátozott a hozzáférés az olyan kialakulóban lévő technológiákhoz, mint például a mesterséges intelligencia (MI), a robotika, a blokklánc-technológia, a nyílt forráskód, az új oktatási eszközök vagy a játékosítás, tekintettel azok növekvő jelentőségére és a bennük rejlő egyre több lehetőségre;

16.  üdvözli, hogy a terv az iskolai és egyetemi hálózati összekapcsoltságnak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz révén történő támogatására, valamint az uniós finanszírozási lehetőségek népszerűsítésére összpontosít; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt a tagállamokkal, a helyi hatóságokkal és az érdekelt felekkel annak biztosítása érdekében, hogy az uniós támogatás illeszkedjen a nemzeti rendszerekhez, különösen a hátrányos helyzetű csoportok támogatása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az iskolákon felül minden formális és nem formális oktatási intézményhez juttassa el a támogatást; emlékeztet, hogy az oktatási intézményekben képzett személyzetre van szükség a hálózatok és alkalmazások felügyelete, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos képzés és segítségnyújtás érdekében;

17.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió vezető szerepet töltsön be a digitális oktatásban azáltal, hogy megkönnyíti a tanárok, a tanulók és a szülők számára az innovációkhoz és a technológiákhoz való hozzáférést; e tekintetben olyan új kezdeményezésekre szólít fel az oktatás területén, amelyek teljes mértékben kihasználják az új technológiákat, például a mesterséges intelligenciát és a robotikát, ami szintén fel fogja hívni a figyelmet az oktatási környezetben rejlő lehetőségekre és kihívásokra; emlékeztet, hogy etikus és emberközpontú megközelítésről kell gondoskodni az MI és a robotika használata során; megjegyzi, hogy az MI intelligens használata enyhítheti a személyzet munkaterhét, fokozhatja az oktatási tartalmak iránti érdeklődést, számos tudományágban megkönnyítheti a tanulást és támogathatja az egyes diákok igényeihez igazított, személyre szabottabb oktatási módszereket; aggódik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felsőoktatási programok és kutatások hiánya miatt az Unióban, ami alááshatja az EU versenyelőnyét; felszólít a mesterséges intelligenciával kapcsolatos állami beruházások növelésére;

18.  ösztönzi az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy az iskolák (tanárok és diákok) számára ne csak technikai támogatást és internetkapcsolatot biztosítsanak, hanem a biztonságos és megbízható szoftverekhez szükséges támogatást is, valamint mozdítsák elő a rugalmas oktatási modelleket és a távoktatásban tanulók támogatását olyan eszközöket használva, mint az e-források, az e-anyagok, a videók, az e-mentorálás és az ingyenes online képzés; e tekintetben kiemeli, hogy a helyi kulturális és közösségi intézmények, például a könyvtárak és a múzeumok kulcsfontosságú szolgáltatói az ilyen digitális erőforrásoknak; figyelmeztet az oktatási erőforrások eladótól való függésének a pedagógiai függetlenségre gyakorolt negatív hatásaira, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy garantálják a bármely beavatkozástól vagy érdektől való függetlenséget; kitart amellett, hogy nyitott és átlátható digitális oktatási ökoszisztémára van szükség a tartalom, az eszközök és a technológiák tekintetében; hangsúlyozza, hogy a nyílt technológiák fenntartják az együttműködés érzését, és hogy a szabad és nyílt forráskódú megoldások, a nyilvános tartalmak újrafelhasználása, valamint az interoperábilis hardver- és szoftvermegoldások javítják a hozzáférést és kiegyensúlyozottabb digitális teret teremtenek;

19.  hangsúlyozza, hogy a digitális oktatási tartalom fokozott létrehozásával és terjesztésével összefüggésben el kell ismerni a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó jogi és etikai alapelveket; üdvözli és támogatja az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által irányított „Szellemi tulajdon az oktatásban” hálózatot, és ösztönzi, hogy a tanulók és a tanárok körében fejlesszék a szellemi tulajdonnal kapcsolatos készségeket; emlékeztet a szerzői jog alóli kivételre a művek és más védelem alatt álló teljesítmények digitális és határokon átnyúló oktatási tevékenységekben való felhasználása tekintetében, amelyet az (EU) 2019/790 irányelv 5. cikke határoz meg;

20.  rámutat az olyan érdekes innovatív kezdeményezésekre, amelyek biztonságossá, érdekessé és szórakoztatóvá teszik az online környezetet és a játszóteret az oktatás minden szakaszában; hangsúlyozza, hogy fontos az oktatás pedagógiai, kognitív és pszichológiai megközelítésének összekapcsolása, valamint az online és offline formátumok ennek megfelelő kiigazítása; e tekintetben tudomásul veszi a kisgyermekkori nevelésre és gondozásra vonatkozó európai stratégiában javasolt megközelítést;

21.  emlékeztet annak fontosságára, hogy a tanároknak, a diákoknak és a szülőknek sokszínű forrásokból származó, jó minőségű, hozzáférhető digitális oktatási tartalmakat kínáljanak, és ösztönzi a tagállamokat, hogy különítsenek el finanszírozást az európai innováció felhasználásával kifejlesztett professzionális és biztonságos digitális oktatási segédanyagok beszerzésére, beleértve a szakértőkkel közösen létrehozott minőségi oktatási tartalmakat is; felhívja a tagállamokat, hogy támogassák azokat a kezdeményezéseket, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások és a civil társadalmi szervezetek számára, hogy megosszák a csúcstechnológiai innovációt az oktatási közösséggel;

22.  úgy véli, hogy az Unió kulcsfontosságú szerepet játszhat a magas színvonalú oktatási tartalom kidolgozásának és elérhetővé tételének elősegítésében; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy egyre több digitális oktatási platformot (eTwinning, az európai felnőttkori tanulás elektronikus platformja (EPALE) és School Education Gateway) hoznak létre a forrásokhoz való hozzáférés és a bevált gyakorlatok megosztása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő és fokozza az ilyen sikeres kezdeményezéseket olyan releváns programokon keresztül, mint az Invest EU és az Erasmus+, és felszólítja a tagállamokat, hogy használják ki jobban a bennük rejlő lehetőségeket; úgy véli, hogy az európai csereplatform lehetőséget kínál arra, hogy európai szinten jobb együttműködést biztosítson az érdekelt felek és az oktatási szereplők között, és kéri a Bizottságot, hogy a kellő gyorsasággal készítse el a tervezett megvalósíthatósági tanulmányát;

23.  ösztönzi a tagállamokat, hogy oktatási és képzési rendszereikben intelligens, tanulóközpontú módon alkalmazzák az innovációt és a digitális technológiákat a hatékony vegyes tanulási megközelítés jövőbeli megvalósítása érdekében; emlékeztet azonban a személyes oktatás alapvető fontosságára, és hangsúlyozza, hogy digitális eszközöket kell használni az osztálytermi oktatás kiegészítésére és fejlesztésére; úgy véli, hogy fel kell mérni, hogy a képernyő előtt töltött hosszabb idő milyen negatív hatásokkal jár a tanulók jóllétére; hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány egyértelmű hiányosságokat tárt fel az oktatás terén, amelyeket az online tanulás nem tud könnyen megszüntetni, és amelyeket tovább kell kezelni, különösen az iskolai étkeztetés, a lelki támogatás és a testmozgás tekintetében;

A digitális készségek és kompetenciák fejlesztése a digitális transzformáció érdekében

24.  úgy véli, hogy a digitális technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásának és maximalizálásának együtt kell járnia a meglévő tantervek, illetve tanulási és tanítási módszerek korszerűbbé tételével; hangsúlyozza e tekintetben a tanárok számára kialakított képzések pénzügyi támogatásának fontosságát; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az elérhető tanárképzésre, mivel a tervet annak biztosítása érdekében vezetik be, hogy a tanárok és az oktatók ne csak rendelkezzenek a megfelelő digitális készségekkel, hanem ezek oktatására is képesek legyenek; e tekintetben a digitális pedagógiai készségekkel kapcsolatos, a tanároknak és a tanári ambíciókkal bíró informatikai szakembereknek egyaránt szóló szakmai tanfolyamokkal kapcsolatos beruházásokat szorgalmaz; kiemeli a mentorálás mint képzési és fejlesztési eszköz értékét; hangsúlyozza, hogy a készségek megszerzése szempontjából az Erasmus+ és a tanári mobilitás alapvető szerepet játszik; tudomásul veszi a jövőbeli tanárképző akadémiában rejlő lehetőségeket, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be egyértelmű koncepciót és költségvetést a Parlamentnek; felszólít egy páneurópai kezdeményezésre a digitális környezet új pedagógiai és értékelési módszereinek kidolgozása érdekében, elismerve az aszinkron tanuláshoz hasonló, sajátos digitális kihívásokat és a kritikus párbeszéd előmozdításának fontosságát;

25.  hangsúlyozza, hogy a szülők, a családok és a konzulensek egyre fontosabb szerepet játszanak a távoktatásban, kiemeli, hogy ehhez jó internetes, digitális és műszaki készségekre, valamint megfelelő felszerélésre van szükségük, és felszólít arra, hogy részesüljenek különleges képzési és támogatási mechanizmusokban; hangsúlyozza, hogy a távoktatáshoz való hozzáférés növelése érdekében digitális eszközökkel kell segíteni a családokat, felhívja a Bizottságot, hogy készítsen külön tanulmányt a „digitális szülőségről”(21), hogy következetes és hatékony megközelítést dolgozzon ki a szülők megsegítésére a tagállamokban;

26.  hangsúlyozza a digitális környezetben megjelenő káros és illegális tartalmak és tevékenységek jelentette kihívást, többek között a mentális egészség és jóllét tekintetében, mint például az online zaklatás, ideértve a kiberfenyegetéseket és az internetes megfélemlítést, a gyermekpornográfiát és a gyermekek elcsábítását, az adatok és a magánélet megsértésének eseteit, a veszélyes online játékokat, a félretájékoztatást; ezért határozottan üdvözli, hogy a felülvizsgált terv az oktatás és képzés keretében nagyobb hangsúlyt fektet a digitális jártasságra és az információs műveltségre; úgy véli, hogy az egészségügyi szakembereknek, az oktatási intézményeknek, a civil társadalomnak és a nem formális oktatási szolgáltatóknak – a szülőkkel együttműködve – az életkornak megfelelő tantervet kell kidolgozniuk, amely lehetővé teszi a tanulók számára, hogy tájékozott és megfelelő döntéseket hozzanak, és elkerüljék a káros viselkedést;

27.  emlékeztet, hogy elengedhetetlen, hogy az emberek rendelkezzenek a digitális környezetben megjelenő különböző fenyegetések kezeléséhez szükséges eszközökkel és készségekkel, különös tekintettel a félretájékoztatás és az álhírek felderítésére és kritikus értékelésére; e tekintetben üdvözli a médiára irányuló közelmúltbeli cselekvési terv gyors elfogadását és annak a médiaműveltségre való összpontosítását, és felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen vizsgálja felül a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet, és hozzon megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a közösségi média fellépjen az online félretájékoztatás ellen; várakozással tekint a tanárokat és az oktatási személyzetet célzó, a digitális jártasság előmozdítására és a félretájékoztatás kezelésére vonatkozó, tervezett iránymutatások elé; felhívja a Bizottságot, hogy legyen ambiciózusabb, és dolgozzon együtt a nemzeti és helyi érdekelt felekkel a digitális jártassággal kapcsolatos nagyszabású kampányok elindítása érdekében; megállapítja, hogy fontos széles körben népszerűsíteni az olyan meglévő kezdeményezéseket mint az európai programozási hét és a biztonságosabb internet napja;

28.  kiemeli, hogy a digitális oktatás terén megvalósuló minden fejlesztésnek szilárd adatvédelmi kerettel kell rendelkeznie, és el kell kerülnie a tanulók adatainak kereskedelmi célú felhasználását; hangsúlyozza, hogy a kiskorúak adatai – többek között a kutatási és oktatási célra használt adatok – tekintetében a legmagasabb szintű védintézkedéseket kell alkalmazni; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Adatvédelmi Testülettel együttműködve foglalkozzon az oktatási adatok, illetve a diákokkal és tanulókkal kapcsolatos adatok sajátos jellegével;

29.  hangsúlyozza, hogy a hagyományos, humanista és humán készségeket – például a szociális készségeket, az empátiát, a problémamegoldást és a kreativitást – továbbra is támogatni kell a digitális készségek és jártasság oktatására irányuló erőfeszítések részeként, különösen nagyszabású digitális jártassági kampányok révén; kiemeli a digitális dimenzió fontosságát az állampolgári ismeretek oktatása terén, és sajnálja, hogy az új digitális oktatási cselekvési terv kevésbé ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg a digitális polgárság előmozdítását illetően;

30.  emlékeztet, hogy fejlett digitális készségekre van szükség, és ösztönzi a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki olyan nemzeti oktatási programokat, amelyek elősegítik az informatikai területen tanulók és diplomát szerzők számának növekedését; hangsúlyozza, hogy az ilyen tanórák kidolgozására a csúcstechnológiás vállalatok és egyetemek égisze alatt kerülhetne sor;

31.  kiemeli a zöld oktatás és a környezetvédelmi oktatás jelentőségét, valamint Európa-szerte olyan különlegesen megtervezett tantervek kidolgozását szorgalmazza, amelyek figyelembe veszik a digitális oktatás környezeti hatását;

32.  hangsúlyozza, hogy az európai szociális partnerek digitalizációról szóló keretmegállapodásával összhangban az új és kialakulóban lévő technológiákat alkalmazó vállalatok felelőssége, hogy megfelelő átképzést és továbbképzést biztosítsanak valamennyi érintett munkavállaló számára, amelyek megtanítják őket a digitális eszközök használatára, a változó munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásra és foglalkoztatásuk fenntartására; hangsúlyozza a szociális partnerek szerepét a digitális készségek és továbbképzés meghatározásáról és szabályozásáról szóló kollektív szerződések révén, a készségigények azonosításában, a munkahelyi képzés fejlesztésében, valamint az oktatási és képzési tantervek naprakésszé tételében; emlékeztet a világjárvány által előidézett új munkakörülményekre, például a távmunkára, és ösztönzi az oktatási és képzési intézményeket, valamint a munkaadókat, hogy vezessenek be megfelelő képzést, amely felkészíti a munkavállalókat erre az új munkakörnyezetre;

33.  kiemeli a digitális készségek értékelésének és nyomon követésének fontosságát, és e tekintetben rámutat a meglévő eszközök, például az Európai Digitális Kompetenciakeret és a SELFIE önértékelési eszköz értékére; üdvözli a SELFIE tanárokra való kiterjesztését; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az ilyen eszközök – jelenleg korlátozott – használatát;

34.  hangsúlyozza továbbá, hogy jobb, innovatívabb elismerésre, érvényesítésre és tanúsításra – és ezáltal hordozhatóságra – van szükség a digitális készségek, képesítések és tanúsítványok tekintetében; üdvözli a digitális készségek európai tanúsítványának kidolgozására irányuló tervet, amely a Digitális Kompetenciakerettel összhangban megkönnyíti az érvényesítést és a hordozhatóságot; emlékeztet, hogy a rendszert a tagállamokkal szoros együttműködésben kell kidolgozni a párhuzamosságok és a meglévő rendszerekkel való átfedések elkerülése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a tanúsítványt építse be az Europass-ba és esetleg a jövőbeli európai diákigazolványba;

35.  üdvözli a Bizottságnak az oktatás és a képesítések digitalizálására irányuló erőfeszítéseit, beleértve az új Europass-platformot, valamint az Europass digitális tanúsítványok tervezett infrastruktúráját; ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy javítani kell az Europass-platform működőképességét az állás- és képzési ajánlatok keresése és fogadása terén, el kell végezni a platformon található, aktuális kurzusokra, képzésekre, állásajánlatokra vonatkozó információk releváns frissítéseit, valamint ki kell jelölni az e folyamatért felelős intézményeket; felhívja a tagállamokat, hogy népszerűsítsék jobban az új Europass-platformot az oktatási és képzési intézményekben, valamint alkalmazottaik és a munkáltatók körében;

36.  hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás lehetőségeinek mindenki számára való megnyitása, valamint a felsőoktatási kurzusokhoz és tananyagokhoz való teljes körű és minőségi hozzáférés lehetővé tétele érdekében uniós szinten meg kell erősíteni az erre szolgáló digitális erőforrásokat, eszközöket és mechanizmusokat; tudomásul veszi egy új, globalizált digitális környezet és piac kialakítását a felsőoktatás számára, valamint azt, hogy az európai felsőoktatási szervezeteknek továbbra is relevánsnak kell maradniuk és boldogulniuk kell ebben a környezetben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egy online európai egyetemi platform révén alakítsanak ki szinergiákat az egyetemek között a sokszínű, többnyelvű távoktatási és online oktatási tartalmakhoz és programokhoz való európai szintű hozzáférhetőség érdekében;

37.  emlékeztet, hogy a szakképzés és a felnőttoktatás létfontosságú szerepet játszik az átképzési és továbbképzési lehetőségek biztosításában az egész életen át tartó tanuláson alapuló megközelítés révén; üdvözli a fenntartható versenyképességet, a társadalmi méltányosságot és a rezilienciát célzó szakképzésről szóló tanácsi ajánlást és azon általános célját, hogy modernizálja az uniós szakképzési politikát, észszerűsítse a folyamattal kapcsolatos európai együttműködést és egyszerűsítse a szakképzés irányítását; felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon holisztikus megközelítést a szakképzés és a felnőttoktatás terén, amely magában foglalja a formális, a nem formális és az informális tanulást, és lehetővé teszi a tanulók számára, hogy a digitális és zöld átállás szempontjából fontos készségek széles skáláját szerezzék meg, amelyek hozzájárulnak a társadalmi befogadáshoz, az aktív polgári szerepvállaláshoz és a személyes fejlődéshez, és lehetővé teszik az emberek számára a változó munkaerőpiachoz való alkalmazkodást; hangsúlyozza a zöld készségek elsajátításának fontosságát;

38.  kiemeli azokat a nehézségeket, amelyekkel a gyakorlati képzésekre épülő szakképzési intézmények szembesülnek a digitális környezethez való alkalmazkodás során; megfelelő megoldásokat és finanszírozást szorgalmaz annak biztosítása érdekében, hogy a szakképzéseket eredményesen el lehessen végezni; üdvözli a „Digitális lehetőségek” gyakornoki programoknak a szakképzésben részt vevő tanulókra, valamint a tanárokra, az oktatókra és az oktató személyzetre való tervezett kiterjesztését;

39.  emlékeztet, hogy a digitális készségek elsajátítása egész életen át tartó törekvés, és hogy ezért a szakpolitikáknak valamennyi demográfiai csoportra összpontosítaniuk kell, nem csak a munkaképes korúakra; hangsúlyozza, hogy ehhez ágazatközi, holisztikus megközelítésre van szükség az oktatás terén, amely annak elismerésén alapul, hogy a tanulás a kötelező oktatáson belül és kívül történik, és gyakran nem formális és informális környezetben zajlik; ennélfogva a nem formális oktatási szolgáltatók támogatását szorgalmazza, hogy növelni tudják kapacitásukat és erőforrásaikat annak érdekében, hogy hozzáférhető és színvonalas digitális oktatást és képzést nyújthassanak; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe, hogy az oktatási ágazatok és intézmények között eltérések mutatkoznak a technológiai fejlettségi szint terén, valamint az ajánlások és útmutatók készítése során fordítson különös figyelmet a nehezebben elérhető területekre és csoportokra;

40.  figyelmeztet, hogy a koragyermekkori társadalmi és oktatási egyenlőtlenségek a későbbi életszakaszokban negatívan hatnak az oktatási eredményekre és a foglalkoztatási kilátásokra; ismételten hangsúlyozza a minőségi oktatáshoz való hozzáférés, valamint a digitális és médiakészségek koragyermekkori fejlesztésére irányuló erőfeszítések szükségességét; üdvözli az Európai Bizottság bejelentését, miszerint európai gyermekgaranciát vezet be a gyermekszegénység kezelése érdekében; sürgeti a tagállamokat, hogy az Európai Szociális Alap (ESZA+) megosztott irányítás alá tartozó forrásainak jelentős részét különítsék el az említett garancia végrehajtására, különösen olyan célzott intézkedések és strukturális reformok támogatására, amelyek hatékonyan kezelik a gyermekek szegénységnek vagy társadalmi kirekesztésnek való kitettségét; emlékeztet, hogy az alacsonyabb iskolai végzettség gyakran egyet jelent az alacsonyabb digitális jártassággal, ezért üdvözli a megerősített ifjúsági garanciával kapcsolatos ajánlást, miszerint a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő személyek esetében végezzenek digitális készségfelmérést és biztosítsanak számukra képzést; tudomásul veszi az ESZA+ program által az egész életen át tartó tanulás támogatására kínált lehetőségeket;

41.  kitart amellett, hogy meg kell szüntetni a digitális szakadékot, és emlékeztet arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a minőségi digitális oktatáshoz és tartalomhoz való hozzáférés biztosítására és a digitális jártasság javítására az alacsonyan képzett felnőttek, a fogyatékossággal élők, a kiszolgáltatott vagy marginalizált csoportokhoz tartozó személyek, az idősek és a távoli vagy vidéki területeken élők számára; rámutat, hogy 2018-ban az alacsonyan képzett felnőttek csupán 4,3%-a használta a felnőttkori tanulás valamely formáját;

42.  ezért sajnálja, hogy továbbra is hiányoznak az alacsonyan képzett felnőtt tanulókat és az időseket célzó intézkedések; hangsúlyozza, hogy ez a mulasztás aláássa a digitális oktatás egész életen át tartó tanulással kapcsolatos alapvető dimenzióját, és akadályozza az annak biztosítására irányuló erőfeszítéseket, hogy mindenki rendelkezzen alapvető életkészségekkel; felhívja ezért a Bizottságot, hogy működjön együtt a nemzeti, regionális és helyi hatóságokkal olyan további intézkedések bevezetése érdekében, amelyek ösztönzik a felnőttek digitális oktatását azáltal, hogy elérhetővé és hozzáférhetővé teszik azt, ami felkészítené a formális oktatást elvégző embereket a digitális környezetben való létre és munkavállalásra, és biztosítaná, hogy valóban részesülhessenek a digitális átállás előnyeiből és segíthessenek annak alakításában;

43.  hangsúlyozza, hogy olyan szakpolitikákat kell kidolgozni, amelyek biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyek azonos lehetőségekkel és hozzáféréssel rendelkezzenek a minőségi digitális oktatás tekintetében; ösztönzi a tagállamokat, hogy működjenek együtt a fogyatékossággal élő személyeket képviselő különböző szervezetekkel annak érdekében, hogy megvizsgálják a digitális oktatás jelentette kihívásokat és lehetőségeket, valamint hogy a hatékony digitális oktatási politikák kidolgozásakor vegyék figyelembe a fogyatékossággal élő személyek sajátos igényeit; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára kialakított és az igényeikhez igazított digitális oktatás sajátosságait, valamint hajtsanak végre ezzel kapcsolatos beruházásokat; úgy véli, hogy a digitális oktatás óriási lehetőségeket kínál a tanulási nehézségekkel küzdő diákok számára, mivel az eltérő képességeikhez igazított pedagógiai megközelítéseket tesz lehetővé; további beruházásokra szólít fel annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az e csoportok által túl gyakran hiányolt támogatást;

44.  kiemeli, hogy a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére van szükség az oktatási, a készségfejlesztési és a digitalizációs politikákban, és különösen a cselekvési tervben; úgy véli, hogy a digitális oktatás kulcsszerepet játszik a lányok és nők digitális korban való részvételének növelésében; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti digitális szakadék gazdasági, társadalmi és kulturális kérdés, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy többszintű, holisztikus politikai megközelítéssel kezeljék ezt a szakadékot; üdvözli a Bizottságnak a nők digitális szerepével kapcsolatos eredménytábláját, és hangsúlyozza, hogy nemek és életkor szerinti bontásban kell az adatokat gyűjteni a nemek közötti digitális szakadék megértéséhez;

45.  kiemeli annak szükségességét, hogy a lányokat már nagyon fiatal kortól jobban be kell vonni a digitális oktatásba; hangsúlyozza, hogy közös erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy több lányt ösztönözzenek és motiváljanak a STEM és a STEAM tantárgyak tanulására, valamint az iskolai és egyetemi kódolási, számítástechnikai és IKT-tanfolyamokon való részvételre; megismétli, hogy a nemek közötti oktatási szakadék átgyűrűzik a munkaerőpiacra, és hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell és meg kell könnyíteni a nők hozzáférését a csúcstechnológiai és digitális ágazatokhoz, ugyanakkor megfelelő stratégiákkal és finanszírozással küzdeni kell a nemek közötti bérszakadék ellen is;

46.  úgy véli, hogy alapvető fontosságú egy olyan pozitív és befogadó környezet kialakítása, amely népszerűsíti a női példaképeket annak érdekében, hogy ösztönözze a lányokat a STEM, a STEAM és az IKT-tantárgyak választására, valamint hogy felszámolja a tantárgyakkal és karrierválasztásokkal szembeni nem tudatos elfogultságot és nemi sztereotípiákat; úgy véli, hogy az oktatási és képzési intézményekkel, a nem kormányzati szervezetekkel és más civil társadalmi szervezetekkel együttműködésben a magánszektornak szerepet kell játszania hatékony kezdeményezések és kampányok kidolgozásában e területen; rámutat a Bizottság „Nők a digitalizációban” munkacsoportja és a „Digital4her” kezdeményezés fontosságára;

o
o   o

47.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 130., 2019.5.17., 92. o. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054. (3) HL C 388., 2020.11.13., 2. o. (4) HL C 28., 2020.1.27., 8. o. (5) HL C 337., 2018.9.20., 135. o. (6) HL C 202. I, 2020.6.16., 1. o. (7) HL C 193., 2020.6.9., 11. o. (8) HL C 389., 2019.11.18., 12. o. (9) HL C 189., 2018.6.4., 1. o. (10) HL C 189., 2017.6.15., 15. o. (11) HL C 212., 2016.6.14., 5. o. (12) HL C 484., 2016.12.24., 1. o. (13) HL C 172., 2015.5.27., 17. o. (14) HL C 398., 2012.12.22., 1. o. (15) https://ec.europa.eu/digital-single-market/en/news/ict-work-digital-skills-workplacehttps://futureskills.pearson.com/research/assets/pdfs/technical-report.pdf (16) A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI), 2020. évi jelentés, Európai Bizottság. (17) 2020. évi DESI-jelentés. (18) Európai Bizottság, „Nők a digitális világban” című, 2019. évi eredménytábla (19) A Bizottság 2020. március 5-i közleménye – Az egyenlőségközpontú Unió: a 2020–2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégia (COM(2020)0152). (20) https://ec.europa.eu/jrc/en/publication/eur-scientific-and-technical-research-reports/how-families-handled-emergency-remote-schooling-during-covid-19-lockdowspring-2020 (21) A digitális szülőség a gyermekek digitális környezetben végzett tevékenységeinek megértésére, támogatására és szabályozására irányuló szülői erőfeszítéseket és gyakorlatokat foglalja magában, segítve őket különösen az internet biztonságos használatában.