Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkére, amely az uniós ipar versenyképességéről szól, és – többek között – az innovációban és a technológiai fejlődésben rejlő ipari potenciál jobb kihasználását célzó intézkedésekre utal,

–  tekintettel az EUMSZ 114. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 2. és 16. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára (a továbbiakban: a Charta),

–  tekintettel a Bizottságnak címzett, a nyílt forráskódú szoftverekre irányuló stratégiáról (2020–2023) szóló, 2020. október 21-i közleményre (C(2020)7149),

–  tekintettel az „Európai adatstratégia” című, 2020. február 19-i bizottsági közleményre (COM(2020)0066) és a vállalkozások és a kormányzat közötti adatmegosztással foglalkozó magas szintű szakértői csoport „Úton a vállalkozások és a kormányzat közötti, közérdekű adatmegosztás európai stratégiája felé” című végleges jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság „Jogi keret a közös európai adatterek irányítására” című, 2020. július 2-i bevezető hatásvizsgálatára,

–  tekintettel az „Iránymutatás az adatvédelemmel összefüggésben a Covid19-világjárvány elleni küzdelmet támogató alkalmazásokról” című, 2020. április 17-i bizottsági közleményre(1),

–  tekintettel a Covid19-válság leküzdéséhez és az abból való kilábaláshoz szükséges technológia és adatok, különösen a mobilalkalmazások és az anonimizált mobilitási adatok használatára szolgáló közös uniós eszköztárról szóló, 2020. április 8-i (EU) 2020/518 bizottsági ajánlásra(2),

–  tekintettel a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3) (a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv),

–  tekintettel a Digitális Európa programnak a 2021–2027 közötti időszakra történő létrehozásáról szóló, 2018. június 6-i bizottsági javaslatra (COM(2018)0434),

–  tekintettel a Bizottság „A közös európai adattér kialakítása felé” című, 2018. április 25-i közleményére (COM(2018)0232) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0125),

–  tekintettel a tudományos információkhoz való hozzáférésről és azok megőrzéséről szóló, 2018. április 25-i (EU) 2018/790 bizottsági ajánlásra(4),

–  tekintettel a Bizottság „A digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékelése: Összekapcsolt digitális egységes piac mindenki számára” című, 2017. május 10-i közleményére (COM(2017)0228) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0155),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai adatgazdaság kiépítése” című, 2017. január 10-i közleményére (COM(2017)0009) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2017)0002),

–  tekintettel a Bizottság „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményre (COM(2016)0587) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0300),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0180) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0110),

–  tekintettel az „Európai számításifelhő-kezdeményezés – versenyképes adatközpontú és tudásalapú gazdaság kiépítése Európában” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0178) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016)0106) és SWD(2016)0107),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 rendeletre(5) (általános adatvédelmi rendelet);

–  tekintettel a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről szóló, 2018. november 14-i (EU) 2018/1807 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvre(7) (a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv),

–  tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100),

–  tekintettel a Bizottság „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i közleményére (COM(2014)0442) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2014)0214),

–  tekintettel az intelligens közlekedési rendszereknek a közúti közlekedés területén történő kiépítésére, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódására vonatkozó keretről szóló, 2010. július 7-i 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8) („ITS-irányelv”) és a kapcsolódó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra,

–  tekintettel az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9) (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv),

–  tekintettel a Covid19-járvány megfékezésére irányuló intézkedések fokozatos megszüntetését célzó, 2020. április 15-i közös európai ütemtervre,

–  tekintettel a tagállamok 2020. október 15-i együttes nyilatkozatára az uniós vállalkozások és a közszektor számára kiépítendő következő generációs felhőről,

–  tekintettel az Európa digitális jövőjének alakításáról szóló, 2020. június 9-i tanácsi következtetésekre(10),

–  tekintettel az „A nagymértékben digitalizált Európa jövőjéről 2020 után: A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió” című, 2019. június 7-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Unió Bíróságának a C-311/18. sz. ügyben 2020. július 16-án hozott ítéletére (Schrems II.),

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i európai parlamenti állásfoglalásra(11),

–  tekintettel a mesterséges intelligenciára és a robotikára vonatkozó átfogó európai iparpolitikáról szóló, 2019. február 12-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az európai ipar digitalizációjáról szóló, 2017. június 1-jei állásfoglalására(13),

–  tekintettel az „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2016. március 10-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek európai stratégiájáról szóló, 2018. március 13-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az európai közlekedésben az önvezető gépjárművekről szóló 2019. január 15-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „Az európai adatgazdaság kiépítése” című bizottsági közleményről szóló véleményére(17),

–  tekintettel a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő éves mutató 2020. június 11-i megállapításaira,

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2020. június 5-én közzétett, „Building back better: a sustainable, resilient recovery after COVID-19” (Jobban visszaépíteni: a Covid19 utáni fenntartható, reziliens helyreállítás érdekében) című jelentésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére (A9-0027/2021),

A.  mivel a digitalizáció továbbra is alakítja a gazdaságot, a társadalmat és a polgárok mindennapi életét, és mivel ennek az átalakulásnak a középpontjában a 18 havonta megkétszereződő mennyiségű adat áll; mivel a világszerte tárolt adatok mennyisége a 2018. évi 33 zettabyte-ról (ZB) 2025-re várhatóan 175 ZB-re fog nőni(18); mivel e folyamatok a jövőben egyre inkább felgyorsulnak;

B.  mivel a digitalizáció nemcsak gazdasági lehetőséget jelent, hanem az Unió biztonsága, geopolitikai rezilienciája és stratégiai autonómiája szempontjából is jelentőséggel bír;

C.  mivel az Unió interoperábilis, rugalmas, méretezhető és megbízható informatikai infrastruktúra rendelkezésre állását igényli, amely képes a leginnovatívabb alkalmazások támogatására; mivel a mesterséges intelligencia a XXI. század egyik stratégiai technológiája globálisan és Európában egyaránt(19); mivel az Unióban megfelelő infrastruktúrára, különösen alkalmazások futtatására és adattárolásra szolgáló, nagy teljesítményű hardvereszközökre is szükség van;

D.  mivel az adatok a fenntartható gazdasági fellendülés, a növekedés és a minőségi munkahelyteremtés alapvető forrásai; mivel az adatközpontú technológiák lehetőséget kínálhatnak az emberek káros és veszélyes munkakörülményeknek való kitettségének csökkentésére és a társadalmi haladás előmozdítására, és kulcsszerepet játszhatnak a zöld és klímasemleges társadalmakra való átállásban, valamint Európa és az európai vállalkozások globális versenyképességének növelésében;

E.  mivel az európai adatstratégiának összhangban kell lennie a kkv-kra és az iparra vonatkozó stratégiákkal, mivel kulcsfontosságú lesz többek között az iparpolitikai célkitűzések eléréséhez, és előnyös lesz az európai vállalkozások – köztük a kkv-k – számára, segítve őket abban, hogy sikeresen megbirkózzanak a digitális átállással; mivel a fejlett digitális technológiák terén még mindig szakadék van a nagyvállalatok és a kkv-k között; mivel az adatfelhasználás ösztönzése, valamint az adatok jobb hozzáférhetősége és rendelkezésre állása a nagyobb jogbiztonsággal együtt versenyelőnyt biztosíthat a mikrovállalkozások, kkv-k és induló innovatív vállalkozások számára, lehetővé téve számukra a digitális átállás előnyeinek kiaknázását;

F.  mivel a nemzeti és helyi szinten közigazgatási és kormányzati szervezetek által előállított adatok olyan erőforrást jelentenek, amely erőteljesen előmozdíthatja a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, emellett hasznosítható az MI- és adatelemzési rendszerek kifejlesztésében, ami hozzájárul egy erősebb, versenyképesebb és nagyobb mértékben összekapcsolt ágazat létrejöttéhez;

G.  mivel az ikt-ágazatban különböző kezdeményezések léteznek a nők részvételének és a sokszínűségének az ösztönzésére; mivel a nemek között továbbra is szakadék húzódik a digitális technológia minden területén, a legmarkánsabban pedig a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság szegmensében; mivel ez a nemek közötti szakadék konkrét hatással van az elsősorban férfiak által kialakított mesterséges intelligencia fejlesztésére, ami állandósítja és előmozdítja a sztereotípiákat és az elfogultságot;

H.  mivel az európai adatstratégiáról szóló közleményében a Bizottság megállapítja, hogy az ikt környezeti lábnyoma a becslések szerint a globális villamosenergia-felhasználás 5–9%-át és a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint 2%-át teszi ki; mivel a digitális ágazat jelentős mértékben hozzájárulhat a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez; mivel a Bizottság Közös Kutatóközpontjának a mesterséges intelligenciáról szóló 2018-as tanulmánya szerint az adatközpontok és adatátvitel tehetik ki az Unió teljes villamosenergia-fogyasztásának 3–4%-át; mivel a Bizottság várakozása szerint az adatközpontok fogyasztása 2018 és 2030 között 28%-kal növekszik majd(20); mivel a digitális szén-dioxid-kibocsátás 47%-a köthető fogyasztói berendezésekhez, például számítógépekhez, okostelefonokhoz, táblagépekhez és más összekapcsolt termékekhez; mivel szükséges a digitális technológia ökológiai lábnyomának, ezen belül különösen az elektromos és elektronikus hulladék mennyiségének a csökkentése;

I.  mivel az Uniónak sürgős lépéseket kell tennie az adatok előnyeinek kihasználása érdekében egy versenyképes, innovációbarát, etikailag fenntartható, emberközpontú, megbízható és biztonságos, az emberi jogokat, alapjogokat, munkavállalói jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot tiszteletben tartó adattársadalom és -gazdaság kialakítása révén, amelynek célja egy új, nyílt és befogadó, tudásalapú gazdaság kiépítése az oktatási rendszerrel és a kulturális vállalkozásokkal együtműködve, továbbá amely biztosítja a minőségi oktatáshoz és a vállalkozáshoz való jogot, különösen az új nemzedékek számára, valamint előmozdítja a szociális innovációt és új üzleti modelleket; mivel a számítási felhőhöz és a nagy adathalmazokhoz kapcsolódó készségekre irányuló befektetések a technológia iránt eddig kevéssé nyitott vállalkozásokat is fellendíthetik; mivel a technológia élvonalba tartozónak tekintett vállalatoknak folyamatosan meg kell ismerniük a mindenkori újításokat, hogy megtarthassák versenyelőnyüket;

J.  mivel a felhőalapú szolgáltatások piacait (azaz az infrastruktúra, a platform és a szoftver mint szolgáltatás – IaaS, PaaS és SaaS) magas szintű piaci koncentráció jellemzi, ami az induló vállalkozásokat, a kkv-kat és más európai szereplőket versenyhátrányba hozhatja az adatgazdaságban; mivel a Bizottságnak az interoperabilitás, a hordozhatóság és a nyitott infrastruktúrák révén biztosítania kell a versenyen alapuló piacokat, és továbbra is éberen kell figyelnie a domináns szereplők piaci erővel való esetleges visszaéléseire;

K.  mivel a Kopernikusz európai uniós Föld-megfigyelési rendszer példaként szolgál azokra a társadalmi-gazdasági előnyökre, amelyeket a szabadon és nyíltan hozzáférhető nagy mennyiségű adatok nyújthatnak az uniós polgárok és vállalkozások számára;

L.  mivel a személyes és vegyes ipari adatok minden felhasználásának összhangban kell állnia az általános adatvédelmi rendelettel és az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvvel; mivel az Eurobarometer szerint az európai polgárok 46% szeretné aktívabban ellenőrizni személyes adatai – köztük az egészségre, energiafogyasztásra és vásárlási szokásokra vonatkozó adatok – felhasználását;

M.  mivel a Charta 8. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 16. cikkének (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez;

N.  mivel a Charta szerint mindenkit megillet a véleménynyilvánítás szabadsága, amely magában foglalja a véleményalkotás szabadságát, valamint az információk és eszmék megismerésének és közlésének szabadságát anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna, országhatárokra való tekintet nélkül;

O.  mivel a munkavállalói adatok kezelése egyre összetettebbé válik; mivel a munkavállalók egyre több helyzetben kerülnek kapcsolatba olyan technológiákkal, alkalmazásokkal, szoftverekkel, követő eszközökkel, közösségi médiumokkal vagy fedélzeti eszközökkel, amelyek nyomon követik egészségüket, biogyógyászati adataikat, másokkal való kommunikációjukat és interakcióikat, valamint aktivitásuk és koncentrációjuk mértékét, vagy viselkedésüket; mivel a munkavállalókat és a szakszervezeteket jobban be kell vonni az ilyen adatkezelés kialakításába; mivel a foglalkoztatással csak az általános adatvédelmi rendelet 88. cikke foglalkozik;

P.  mivel a vállalkozások közötti (B2B) és a vállalkozások és a kormányzat közötti (B2G) adatmegosztási kezdeményezések hozzájárulhatnak a társadalmi és környezeti kihívások kezeléséhez; mivel az adatmegosztás ösztönzői közé tartozhat többek között a méltányos ellentételezés, a bevált gyakorlatok cseréje és a nyilvános elismerési programok;

Q.  mivel megfelelő végrehajtást kell folytatni, különös tekintettel a célhoz kötöttségre és az adattakarékosságra; mivel a magánélet védelmének továbbra is prioritásnak kell maradnia; mivel vannak olyan nem személyes adatok és közadatok, amelyek összhangban állnak a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2018/1807 rendelettel, illetve a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvvel;

R.  mivel az egészségügy a személyes adatok feldolgozása szempontjából különösen érzékeny ágazat, és mivel a beteg teljes körű és tájékozott beleegyezése nélkül semmilyen személyes információt nem szabad közölni a beteg egészségére vonatkozóan; mivel az egészségügy területén különösen fontos az egyének jogainak magas szintű védelme, valamint az adatkorlátozás és -minimalizálás elvének tiszteletben tartása;

S.  mivel a közös európai adatstratégiának az európai közlekedési és idegenforgalmi ágazat javát kell szolgálnia, és hozzá kell járulnia a biztonságos, fenntartható és hatékony közlekedési rendszerre való átálláshoz, ugyanakkor biztosítania kell a más ágazatokkal való megfelelő interoperabilitást;

T.  mivel a közlekedési ágazatban az adatmegosztás célja a közlekedésszervezés és ezáltal a személy- és áruszállítás biztonságának, fenntarthatóságának, adatminimalizálásának és hatékonyságának javítása;

U.  mivel az Unió már lépéseket tett az adatok közlekedésben való felhasználása és tárolása módjának szabályozására, többek között az elektronikus áruszállítási információkról szóló (EU) 2020/1056 rendelettel(21), a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló (EU) 2019/1936 irányelvvel(22), az európai egyablakos tengerügyi ügyintézési környezet létrehozásáról szóló (EU) 2019/1239 rendelettel(23) vagy az (EU) 2015/757, a hajó-fűtőolajfogyasztási globális adatgyűjtő rendszer megfelelő figyelembevétele érdekében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslattal (COM(2019)0038);

V.  mivel az Uniónak aktív globális szereplőnek kell lennie az értékein alapuló szabályok és standardok meghatározásában;

W.  mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz keretében nyújtott finanszírozás legalább 20%-át a digitális infrastruktúrára és kapacitásokra fordítják, ami fellendíti az Unió digitális átállását, és ezáltal támogatja az adatgazdaságot;

Általános kérdések

1.  üdvözli az európai adatstratégiáról szóló bizottsági közleményt; úgy véli, hogy a stratégia előfeltétele lesz az európai vállalkozások életképességének és globális versenyképességének, valamint az egyetemek, kutatóközpontok és kialakulóban lévő mesterséges intelligencia fejlődésének, és döntő lépést jelent egy jogokon és uniós értékeken alapuló adattársadalom kiépítése, valamint az Unió adatgazdaságban betöltött vezető szerepének meghatározása és létrehozása felé, ami jobb szolgáltatásokhoz, fenntartható növekedéshez és minőségi munkahelyekhez fog vezetni; úgy véli, hogy a digitális szolgáltatásokba és a biztonságos intelligens termékekbe vetett bizalom biztosítása alapvető fontosságú a digitális egységes piac növekedése és virágzása szempontjából, és annak mind a közpolitika, mind az üzleti modellek középpontjában kell állnia;

2.  megjegyzi, hogy a Covid19-válság rávilágított a magas színvonalú, valós idejű adatbázisok, információk és adatok megosztásának szerepére és szükségességére, valamint a tagállamokban a megoldások és az infrastruktúra interoperabilitásának hiányosságaira; hangsúlyozza a digitális átalakulásnak és a rendelkezésre álló technológiák széles skálájának az Unió gazdaságára és társadalmára gyakorolt hatását; üdvözli az ágazati adatterek létrehozására irányuló kötelezettségvállalást; alapvető fontosságúnak tartja – más kezdeményezések mellett – a közös európai egészségügyi adattér létrehozásának felgyorsítását;

3.  hangsúlyozza, hogy az adatokra vonatkozó jövőbeli jogszabályokat úgy kell kialakítani, hogy azok elősegítsék a technológiai fejlődést, az innovációt, az adatokhoz való hozzáférést, az interoperabilitást és a határokon átnyúló adathordozhatóságot; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy végezze el a meglévő jogszabályok értékelését és feltérképezését annak felmérése érdekében, hogy milyen kiigazításokra és további követelményekre van szükség az adattársadalom és a gazdaság támogatásához, valamint a tisztességes verseny és a jogi egyértelműség biztosításához valamennyi érintett szereplő számára; kéri, hogy az Unió vállaljon vezető szerepet az adatok nemzetközi keretének létrehozásában, a nemzetközi szabályok tiszteletben tartása mellett;

4.  kéri, hogy a Bizottság végezzen előzetes hatásvizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy az adatközpontú digitális gazdaság szükségessé teszi-e a szellemitulajdon-jogokkal kapcsolatos meglévő jogi keret módosítását vagy kiigazítását az innováció és az új digitális technológiák elterjedésének előmozdítása céljából; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy felülvizsgálja az adatbázisokról szóló irányelvet(24) és még jobban tisztázza az üzleti titok védelméről szóló (EU) 2016/943 irányelv(25) alkalmazását;

5.  úgy véli, hogy az alapvető elvnek továbbra is az Unión belüli szabad adatáramlásnak kell maradnia, és hangsúlyozza annak alapvető szerepét az adatgazdaságban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásában; kiemeli, hogy a rendelkezésre álló adatmennyiség – különösen az intelligens összekapcsolt termékeknek köszönhető – jelentős növekedése, valamint az adatok szélesebb körű hozzáférhetősége és felhasználása válaszlépéseket igénylő kihívásokhoz vezet az adatok minősége, torzultsága, védelme és biztonsága, valamint a tisztességtelen kereskedelmi viszonyok kapcsán; úgy véli, hogy az adatstratégia céljainak elérése nem vezethet a versenyalapú piacok elfogadhatatlan torzulásához az Unióban;

6.  emlékeztet arra, hogy a személyes adatok kezelésének, így azok továbbításának minden esetben meg kell felelnie az uniós adatvédelmi vívmányoknak, és azokat a jövőbeli ágazati vagy egyéb célzott jogszabályoknak is tiszteletben kell tartaniuk;

7.  emlékeztet, hogy minden olyan jövőbeli javaslat, amely személyes adatok kezelését érinti, az általános adatvédelmi rendelet értelmében az adatvédelmi hatóságok felügyelete alá tartozik annak biztosítása érdekében, hogy az innováció a polgárok jogaira gyakorolt hatást is figyelembe vegye; felszólít arra, hogy a jogi aktusok a meglévő jogszabályokra, különösen az általános adatvédelmi rendeletre épüljenek, és igazodjanak azokhoz;

8.  rámutat, hogy a meglévő irányelveket – így az ITS-irányelvet – nem szabad meggyengíteni rajtuk átívelő szabályozással, és hogy az elkövetkező években az EU számára kulcsfontosságú lesz az adatmegosztási környezet elősegítése; felhívja a Bizottságot, hogy az ITS-irányelv közelgő felülvizsgálatába foglalja bele az adatmegosztást, különösen a jegyértékesítési és helyfoglalási rendszerek területén;

Értékek és elvek

9.  úgy véli, hogy az Uniónak az Unió egészére kiterjedő adatkormányzásra és emberközpontú, adatközpontú társadalomra és gazdaságra kell törekednie, amely a magánélet, az átláthatóság, valamint az alapvető jogok és szabadságok tiszteletben tartásának uniós értékein alapul, lehetővé téve polgárai számára, hogy érdemi döntéseket hozzanak az általuk előállított vagy a hozzájuk kapcsolódó adatok felett;

10.  hangsúlyozza, hogy az egyéneknek teljes körű ellenőrzéssel kell rendelkezniük az adataik tekintetében, és az általuk előállított adatok kapcsán több segítséget kell kapniuk a személyes adataik és a magánéletük védelméhez fűződő jogaik érvényesítésében; kiemeli az általános adatvédelmi rendeletben előírt adathordozhatósághoz való jogot, az érintett adatokhoz való hozzáférési jogát, valamint az adatok helyesbítéséhez és törléséhez való jogát; elvárja, hogy a jövőbeli javaslatok támogassák e jogok biztosítását és érdemi gyakorlását; hangsúlyozza, hogy az általános adatvédelmi rendeletben foglalt célhoz kötöttség elvével összhangban az adatok ingyenes megosztását a nem személyes adatokra, például az ipari vagy kereskedelmi adatokra, vagy a – többek között vegyes adatállományokban található – biztonságosan, hatékonyan és visszafordíthatatlanul anonimizált személyes adatokra kell korlátozni; hangsúlyozza, hogy az adatokkal való visszaélést – többek között tömeges megfigyelés révén – ki kell zárni;

11.  megjegyzi, hogy a jól kiépített adattársadalomnak és gazdaságnak valamennyi fogyasztó, munkavállaló, vállalkozó, induló vállalkozás és kkv, valamint a kutatók és a helyi közösségek javát kell szolgálnia, tiszteletben kell tartania a munkavállalói jogokat, minőségi munkahelyeket kell teremtenie a munkakörülmények romlása nélkül, és javítania kell az uniós polgárok életminőségét, csökkentenie kell a meglévő digitális szakadékokat – anélkül, hogy újakat hozna létre –, különösen a kiszolgáltatott csoportok, valamint a képességek és a digitális eszközökhöz való hozzáférés tekintetében hátrányos helyzetű csoportok számára;

12.  felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a fogyasztók pozícióját, különös tekintettel a fogyasztók bizonyos, kiszolgáltatottnak tekintett csoportjaira; úgy véli, hogy az ipari adatok és a polgárok adatai olyan innovatív digitális és fenntartható megoldások kidolgozását segítenék elő a termékek és szolgáltatások tekintetében, amelyek az európai fogyasztók javát szolgálnák;

13.  hangsúlyozza, hogy az Unióban az iparági és nyilvános adatok növekvő mennyisége, fejlesztése, megosztása, tárolása és feldolgozása a fenntartható növekedés és az innováció olyan forrása, amelyet az uniós és tagállami jogszabályokkal, például az adatvédelemmel, a versenyjoggal és a szellemi tulajdonjogokkal összhangban ki kell aknázni; megállapítja, hogy a piac egyre nagyobb értéket tulajdonít az adatoknak; úgy véli, hogy a gazdasági növekedés biztosítható az egyenlő versenyfeltételek, valamint a versenyképes, többszereplős és tisztességes piacgazdaság biztosításával, az interoperabilitás és a különböző méretű szereplők adatokhoz való hozzáférésének biztosítása mellett, a piaci egyensúlyhiányok ellensúlyozása érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy az adatstratégiának támogatnia kell a fenntarthatóságot, a zöld megállapodást és az uniós éghajlat-politikai célkitűzéseket, beleértve a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességet, valamint az uniós gazdaság reziliens helyreállítását és a társadalmi kohéziót, és hozzá kell járulnia azokhoz; rámutat arra, hogy az IKT számos ágazatban pozitív szerepet játszhat a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében; intézkedéseket szorgalmaz az IKT-ágazat szénlábnyomának csökkentésére az energia- és erőforrás-hatékonyság biztosítása révén, nem utolsósorban az adatfeldolgozás exponenciális növekedése és környezeti hatásai miatt, emlékeztetve e tekintetben az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzésekre;

Adatkormányzás és adatterek

15.  támogatja egy adatkormányzási keret és közös európai adatterek létrehozását, amelyeknek az uniós szabályok hatálya alá kell tartozniuk, és ki kell terjedniük az adatok átláthatóságára, interoperabilitására, megosztására, hozzáférhetőségére, hordozhatóságára és biztonságára, azzal a céllal, hogy javítsák a nem személyes adatok vagy az általános adatvédelmi rendeletnek teljes mértékben megfelelő és biztonságosan anonimizált személyes adatok áramlását és újrafelhasználását mind az ipari és a nyilvános környezetben, mind az egyes ágazatokon egészében és azokon belül;

16.  ragaszkodik ahhoz, hogy az adatkormányzási modellnek – beleértve a közös európai adattereket is – decentralizált adatműködtetési környezetre kell épülnie az interoperábilis és biztonságos adat-ökoszisztémák létrehozásának és megjelenésének támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy ezeknek a tereknek ki kell használniuk a meglévő és jövőbeli adatterekben vagy adatmegosztási rendszerekben rejlő lehetőségeket, amelyek megosztott vagy centralizált módon szerveződhetnek;

17.  úgy véli, hogy az adatok tárolását, felhasználását, további felhasználását és gondozását szolgáló adatgazdálkodási szolgáltatások és adatarchitektúra az európai digitális gazdaság kritikus összetevői; elismeri, hogy az adatkezelés jelentős része a peremhálózati kezelés felé fog elmozdulni, pl. az intelligens összekapcsolt termékek felé; támogatja a decentralizált digitális technológiák – pl. a megosztott könyvelési technológiák – szélesebb körű felhasználását, amelyekkel a magánszemélyek és a szervezetek önrendelkezés alapján kezelhetik az adatáramlásokat; hangsúlyozza, hogy az adatokhoz való hozzáféréssel és az adattárolással összefüggő költségek és készségek határozzák meg a digitális infrastruktúrák és termékek elterjedésének sebességét, mélységét és terjedelmét, különösen a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások körében;

18.  kéri egy, a Bizottság által vezetett szakértői csoport létrehozását, amely képes lenne segítséget nyújtani és tanácsot adni a Bizottságnak az adatkormányzásra vonatkozó közös, uniós szintű iránymutatások kidolgozásához annak érdekében, hogy az interoperabilitás és az adatmegosztás valósággá váljon az EU-ban; felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a tagállamok, az érintett ügynökségek és más szervek, valamint az érdekelt felek, például a polgárok, a civil társadalom és a vállalkozások rendszeres bevonására a kormányzási keret javítása érdekében; hangsúlyozza az adatgazdaságban érintett szabályozó szervek koordinációjának fontosságát;

19.  hangsúlyozza, hogy a közös európai adattereknek előnyben kell részesíteniük a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat, a közszférát és más közérdekű területeket; támogatja, hogy a jövőben további ilyen adattereket hozzanak létre; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon az egységes piac széttagoltságával és a tagállamokban alkalmazott, indokolatlanul eltérő szabályokkal annak érdekében, hogy biztosítsa a közös adatterek kialakítását az EU-ban;

20.  megjegyzi, hogy a közös európai adattereknek minden kereskedelmi és nem kereskedelmi piaci szereplő számára hozzáférhetőnek kell lenniük, ideértve az induló vállalkozásokat és a kkv-kat is, és ki kell használniuk a kkv-kkal, kutatóintézetekkel, közigazgatással és a civil társadalommal való együttműködési lehetőségeket, ugyanakkor minden méretű magán- és állami szereplő számára növelniük kell az adatfelhasználási eljárások jogbiztonságát; alapvető fontosságúnak tartja a közös európai adatterekhez való jogosulatlan hozzáférés kockázatának elkerülését és az esetleges visszaélések elleni eszközök létrehozását; hangsúlyozza a kiberbiztonság fontosságát, beleértve az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) és az EU Kiberbiztonsági Kompetenciaközpontjával való együttműködést;

21.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre a közös iránymutatásokat, jogi követelményeket és adatmegosztási protokollokat követő interoperábilis ágazati adattereket a silók kialakulásának elkerülése és az ágazatközi innovációk lehetővé tétele érdekében; hangsúlyozza, hogy az ágazati adatterek kezelése során figyelembe kell venni az ágazati jogszabályokban meghatározott követelményeket és eljárásokat; ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-ban működő és az európai adatterek nyújtotta előnyöket kihasználó szereplőknek meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak;

22.  ösztönzi a Bizottságot, hogy használja a közös európai adattereket a bizalom növelése, közös szabványok és szabályozások elfogadása, valamint szilárd hitelesítési mechanizmusokkal ellátott, jól formált alkalmazásprogramozási felületek (API-k) kiépítésének ösztönzése érdekében, valamint mérlegelje előre egyeztetett, világosan meghatározott és határidőhöz kötött tesztkörnyezetek használatát az innovációk és új üzleti modellek, valamint az új adatkezelési és -feldolgozási eszközök tesztelésére, mind a köz-, mind a magánszektorban;

23.  úgy véli, hogy a jól formált alkalmazásprogramozási felületek alapvető hozzáférést biztosítanának az adatokhoz és interoperabilitást biztosítanának az adattereken belül, és lehetővé tennék a különböző szolgáltatások közötti és a közszférán belüli automatizált és valós idejű interoperabilitást; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák tovább az egyének hozzáférését az általános adatvédelmi rendelet szerinti hatékony jogorvoslathoz, garantálják a digitális szolgáltatások interoperabilitását és adathordozhatóságát, és különösen használják ki az alkalmazásprogramozási felületeket annak érdekében, hogy a felhasználók összekapcsolhassák a platformokat, továbbá növeljék a különböző típusú rendszerek és szolgáltatások választékát;

24.  megjegyzi, hogy segíteni kell a magán- és közszféra szereplőit, nevezetesen a kkv-kat és az induló vállalkozásokat az általuk előállított és birtokolt adatok azonosításában és kiaknázásában; cselekvésre szólít fel az adatterek üzemeltetésére szolgáló adatok fellelhetőségének javítása érdekében az általánosan elfogadott taxonómiák megkönnyítése, kezelése, katalogizálása és összeállítása, valamint a rutinadatok megtisztítása révén; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson iránymutatást, eszközöket és finanszírozást a meglévő programokból a metaadatok adattereken belüli fellelhetőségének javítása érdekében; kiemeli az olyan kezdeményezéseket, mint az Északi Intelligens Kormányzás program, amelynek célja, hogy a kkv-k egy decentralizált digitális ökoszisztémában önkéntes alapon és valós időben osszák meg az adatokat;

25.  emlékeztet arra, hogy az adatközvetítők kulcsfontosságú szerepet töltenek be az adatáramlás megszervezésének strukturális támogatóiként; üdvözli a Bizottságnak a közvetítők osztályozására és tanúsítására vonatkozó terveit, amelyek célja interoperábilis és megkülönböztetésmentes adat-ökoszisztémák létrehozása; felhívja a Bizottságot, hogy az adatközvetítők közötti minimális kritériumok kidolgozása révén biztosítsa az interoperabilitást; sürgeti a Bizottságot, hogy működjön együtt az európai és nemzetközi szabványügyi szervezetekkel az adatok szabványosításával kapcsolatos hiányosságok feltárása és megszüntetése érdekében;

26.  hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a fogyasztói adatokhoz való hozzáféréssel és azok ellenőrzésével kapcsolatban felmerülő konkrét kérdésekkel, különös tekintettel a kiszolgáltatottnak tekintett fogyasztói csoportokra, például a kiskorúakra, az idősekre vagy a fogyatékossággal élő személyekre; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy biztosítsa a fogyasztók jogainak mindenkori tiszteletben tartását, valamint azt, hogy minden fogyasztó számára egyformán előnyös legyen az adatok egységes piacának létrehozása; hangsúlyozza, hogy amennyiben az adatfeldolgozás vegyes adathalmazokat is magában foglal, ezeket az adathalmazokat az alkalmazandó jogszabályokkal, többek között a nem személyes adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2018/1807 rendeletre vonatkozó bizottsági iránymutatással összhangban kell kezelni;

27.  hangsúlyozza a közös európai adatterek létrehozásának szükségességét a nem személyes adatok határokon és ágazatokon átnyúló szabad áramlásának biztosítása céljából, a vállalkozások, a felsőoktatás, az érintett érdekelt felek és a közszféra közötti adatáramlás fokozása érdekében; ezzel összefüggésben felszólítja a tagállamokat, hogy maradéktalanul tartsák be az (EU) 2018/1807 rendeletet annak érdekében, hogy az adatok tárolása és feldolgozása az EU-ban ne ütközzön indokolatlan akadályokba és korlátozásokba;

28.  emlékeztet arra, hogy a személyes és a nem személyes, például az ipari adatok nem mindig különíthetők el, illetve elkülönítésük nehéz és költséges feladat lehet, mindez pedig azzal az eredménnyel jár, hogy jelenleg nagy mennyiségű adat felhasználására nem kerül sor; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az olyan adatállományokat, amelyekben a különböző típusú adatok elválaszthatatlanul összekapcsolódnak, mindig személyes adatként kezelik, beleértve azokat az eseteket is, amikor a személyes adatok az adatállománynak csak kis részét teszik ki; sürgeti a Bizottságot és az európai adatvédelmi hatóságokat, hogy az általános adatvédelmi rendelet és az (EU) 2018/1807 rendelet teljes körű tiszteletben tartása mellett nyújtsanak további iránymutatást az adatok jogszerű kezelésére és a vegyes adathalmazok ipari környezetben történő felhasználására vonatkozó gyakorlatokra vonatkozóan; úgy véli, hogy a vállalkozások jogbiztonságának növelése érdekében ösztönözni kell a magánélet védelmét szolgáló technológiák alkalmazását, többek között egyértelmű iránymutatások és a hatékony anonimizálás kritériumait tartalmazó lista révén; hangsúlyozza, hogy az ilyen adatok ellenőrzése mindig az egyén kezében van, és azt automatikusan védeni kell; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy jogi keret létrehozását, valamint a más adatterekkel együtt a horizontális és több területet érintő személyes adatterek egyértelmű meghatározását, valamint a vegyes adathalmazok jelentette kihívás további tisztázását; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a polgárokat és a vállalatokat például olyan megbízható közvetítők, mint a MyData üzemeltetői révén, amelyek megkönnyítik a tulajdonos hozzájárulásával történő adattovábbítást, és megfelelően biztosítják az engedélyek részletességét; hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni a digitális identitásokat, amelyek a megbízható, többszereplős adatgazdaság alapvető alapját képezik; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU rendeletet(26), és tegyen közzé jogalkotási javaslatot a megbízható és biztonságos európai elektronikus azonosításról; felhívja továbbá a Bizottságot annak elemzésére, hogy a szervezeteknek és dolgoknak, például az érzékelőknek szükségük van-e digitális azonosítókra a többszereplős adatgazdaság számára alapvető fontosságú bizalmi szolgáltatások határokon átnyúló használatának megkönnyítése érdekében;

29.  kiemeli, hogy a bűnüldözés színvonala javítható, és az esetleges torzulások kiküszöbölhetők megbízható adatok gyűjtésével és azoknak a nyilvánosság, a civil társadalom, valamint a független szakértők számára hozzáférhetővé tételével; emlékeztet, hogy biztosítani kell, hogy az adatterekben található nyilvános vagy magánkézben lévő személyes adatokhoz a bűnüldöző hatóságok csak az uniós és a tagállami jogszabályok alapján, szigorúan csak a szükséges és arányos mértékben, megfelelő biztosítékok mellett férhessenek hozzá; hangsúlyozza, hogy a személyes adatok hatóságok általi felhasználását csak szigorú demokratikus felügyelet és az azokkal való visszaélés elleni további biztosítékok mellett szabad megengedni;

30.  megállapítja, hogy a bel- és igazságügy területén a tagállamok közötti adatcsere fontos az uniós polgárok biztonságának megerősítése szempontjából, és hogy e tekintetben megfelelő pénzügyi forrásokat kell biztosítani; hangsúlyozza azonban, hogy erősebb biztosítékokra van szükség azzal kapcsolatban, hogy a bel- és igazságügyi ügynökségek hogyan kezelik, használják és dolgozzák fel a személyes információkat és adatokat a javasolt adatterekben;

31.  támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy előmozdítsa kilenc közös európai adattér kialakítását az ipar (gyártás), a zöld megállapodás, a mobilitás, az egészségügy, a pénzügy, az energiaügy, a mezőgazdaság, a közigazgatás és a készségek számára; felszólít ezek sürgős kialakítására; támogatja a közös európai adatterek koncepciójának más ágazatokra való kiterjesztésének lehetőségét;

32.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell szentelni bizonyos ágazatoknak, például az egészségügynek; osztja a Bizottság azon véleményét, hogy az uniós polgároknak biztonságos hozzáféréssel kell rendelkezniük az egészségügyi adataik átfogó elektronikus nyilvántartásához, és meg kell őrizniük a személyes egészségügyi adatok feletti ellenőrzést, és lehetővé kell tenni számukra, hogy azokat biztonságosan megosszák az engedéllyel rendelkező harmadik felekkel, míg az engedély nélküli hozzáférést az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően meg kell tiltani; hangsúlyozza, hogy a biztosítótársaságok vagy az e-egészségügyi alkalmazásokban tárolt információkhoz való hozzáférésre jogosult bármely más szolgáltató számára nem szabad megengedni, hogy az ilyen alkalmazásokból nyert adatokat megkülönböztetés céljából használja fel, ideértve az árak megállapítását is, mivel ez ellentétes lenne az egészséghez való hozzáférés alapvető jogával;

33.  felhívja a figyelmet arra, hogy a személyes adatok az általános adatvédelmi rendelet 9. cikke szerinti különleges kategóriáinak kezelése elvben tilos, bizonyos szigorú kivételektől eltekintve, amelyekre egyedi adatkezelési szabályok vonatkoznak, és mindig magukban foglalnak egy adatvédelmi hatásvizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettséget; kiemeli, hogy az érzékeny adatok jogellenes vagy nem biztonságos kezelésének az érintett személyre nézve katasztrofális vagy visszafordíthatatlan következményei lehetnek;

34.  üdvözli a közös európai mobilitási adattérre is kiterjedő egységes európai adatpiac létrehozására irányuló bizottsági javaslatot, és elismeri az abban rejlő hatalmas gazdasági lehetőséget;

35.  kiemeli, hogy ez az európai adattér különösen fontos lenne az európai közlekedési és logisztikai ágazat számára, mivel javíthatja a teher- és utasforgalom szervezésének és irányításának hatékonyságát, valamint a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) egészében jobban és hatékonyabban tudná használni az infrastruktúrát és az erőforrásokat;

36.  hangsúlyozza továbbá, hogy ez az európai adattér biztosítaná az ellátási lánc jobb láthatóságát, a forgalom és az áruforgalom valós idejű irányítását, az interoperabilitást és a multimodalitást, valamint az adminisztratív terhek egyszerűsítését és csökkentését a TEN-T egésze mentén, különösen a határokon átnyúló szakaszokon;

37.  hangsúlyozza, hogy az adatmegosztás javíthatja a közlekedésszervezés hatékonyságát és a közúti biztonságot valamennyi közlekedési mód tekintetében; hangsúlyozza az adatmegosztás potenciális előnyeit, például a forgalom kikerülésére vonatkozó valós idejű navigáció és a késéssel érintett tömegközlekedésre vonatkozó valós idejű értesítések, a túlórákkal való takarékoskodás, a hatékonyság javítása és a szűk keresztmetszetek elkerülése vonatkozásában;

38.  javasolja, hogy egy, a vasúti szállításban megvalósuló átjárható adatcsererendszer kifejlesztésére irányuló szabályozási keret kialakításának folyamata során a Bizottság vizsgálja felül a transzeurópai vasúti rendszer személyszállítási szolgáltatások telematikai alkalmazásai alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról szóló 454/2011/EU bizottsági rendeletet(27) és az Európai Unió vasúti rendszerének a fuvarozási szolgáltatások telematikai alkalmazásai elnevezésű alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról szóló 1305/2014/EU bizottsági rendeletet(28);

39.  üdvözli, hogy a Bizottság támogatja a közös európai mezőgazdasági adattér létrehozását; emlékeztet a mezőgazdasági adatokban és az azokhoz való széles körű hozzáférésben rejlő lehetőségekre a fenntarthatóság, a versenyképesség és az erőforrások teljes agrár-élelmiszeripari és erdészeti láncon belüli felhasználásának növelése, az innovatív és fenntartható technikák fejlesztéséhez való hozzájárulás, a fogyasztók releváns információkhoz való hozzáférésének javítása, valamint az élelmiszer-pazarlás és az ágazat ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében; sürgeti a tagállamok illetékes hatóságait, hogy fokozzák a mezőgazdasági alágazatokra, valamint többek között a mezőgazdasági termékek és termékek kivitelére és behozatalára vonatkozó adatokra vonatkozó adatgyűjtési és -feldolgozási eszközök fejlesztését, és tegyenek ezekbe irányuló beruházást;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak, valamint a kulturális örökség számára létrehozandó közös európai adatterek előnyeit és hatókörét; rámutat arra, hogy a kulturális ágazat jelentős mennyiségű újrafelhasználható adattal rendelkezik, amelyek más forrásokkal – többek között nyílt adatforrásokkal és adatelemzéssel – való kombinálás esetén segíthetik a kulturális intézményeket;

41.  kéri egy európai idegenforgalmi adattér létrehozását azzal a céllal, hogy az ágazat valamennyi szereplője, különösen a kkv-k számára nagy mennyiségű adat álljon rendelkezésre a szakpolitikák és projektek regionális és helyi szintű végrehajtásakor, elősegítve a fellendülést és ösztönözve a digitalizációt;

42.  támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az uniós adatvédelmi elvekkel – különösen a célhoz kötöttséggel, amely megköveteli, hogy az adatokat „meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból” dolgozzák fel – összhangban szigorúan meghatározott, uniós szintű megközelítést alakítson ki és egyértelmű meghatározást és szabályokat állapítson meg az adataltruizmusra vonatkozóan; támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az adataltruizmust mindig a tájékoztatáson alapuló beleegyezés feltételéhez kössék, és az bármikor visszavonható legyen; hangsúlyozza, hogy az adataltruizmus keretében adományozott adatokat közérdekű célokra kívánják feldolgozni, és azok nem használhatók fel kizárólag kereskedelmi érdekek kiszolgálására;

43.  sürgeti, hogy az adatkormányzási keret mozdítsa elő a közjó érdekét szolgáló adat elvét, ugyanakkor minden esetben védje az uniós polgárok jogait;

44.  kiemeli, hogy az egyéneket nem szabad arra kényszeríteni, hogy megosszák adataikat, és hogy a döntéseket nem szabad közvetlen előnyökhöz kötni azok számára, akik úgy döntenek, hogy engedélyezik személyes adataik felhasználását;

Adatokra vonatkozó jogszabály, hozzáférés és interoperabilitás

45.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy adatmegosztási jogszabályt, amely valamennyi ágazatban ösztönzi és lehetővé teszi az adatok B2B, B2G, G2B és G2G irányú növekvő és tisztességes áramlását;

46.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy segítse elő az adatmegosztási kultúrát és az önkéntes adatmegosztási rendszereket, például a bevált gyakorlatok alkalmazását, a tisztességes szerződési mintamegállapodásokat és a biztonsági intézkedéseket; megjegyzi, hogy az önkéntes adatmegosztást szilárd jogszabályi keretnek kell lehetővé tennie, amely garantálja a bizalom meglétét, és arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy – különösen a határokon átnyúlóan – mások rendelkezésére bocsássák az adatokat; sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza a hasznosítási jogokat, különösen a B2B és B2G piaci feltételek mellett; sürgeti a Bizottságot, hogy lehetőség szerint jutalmazási rendszer és más ösztönzők révén ösztönözze a vállalkozásokat eredeti, származtatott vagy társgenerált adataik cseréjére, úgy, hogy közben tartsák tiszteletben az üzleti titkokat, az érzékeny adatokat és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokat; ösztönzi a Bizottságot, hogy a kiszámíthatóság és a megbízhatóság javítása érdekében dolgozzon ki együttműködési megközelítéseket az adatok megosztására és a szabványosított adatmegállapodásokra vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a szerződéseknek egyértelmű kötelezettségeket és felelősségeket kell megállapítaniuk az adatokhoz való hozzáférés, azok feldolgozása, megosztása és tárolása tekintetében, az ilyen adatokkal való visszaélés korlátozása érdekében;

47.  megjegyzi, hogy a piaci egyensúlyának az információk magas koncentrációjából és az adatokkal kapcsolatos szolgáltatások nyújtásából eredő megbomlása növeli a piacra lépés akadályait, illetve csökkenti az adatokhoz való szélesebb körű hozzáférést; megjegyzi, hogy a B2B szerződéses megállapodások nem feltétlenül garantálják a kkv-k adatokhoz való megfelelő hozzáférését a tárgyalási pozíciókban vagy a szakértelemben mutatkozó aszimmetria miatt; megjegyzi, hogy vannak olyan sajátos körülmények – például a vállalkozások közötti adatértékláncok szisztematikus kiegyensúlyozatlanságai –, amelyek esetében kötelezővé kell tenni az adatokhoz való hozzáférést, például jól kialakított alkalmazásprogramozási felületeken keresztül, a különféle méretű szereplők tisztességes hozzáférésének biztosítása érdekében, vagy versenyszabályok végrehajtása útján a vállalkozások közötti tisztességtelen vagy illegális gyakorlatok leküzdése érdekében; kiemeli, hogy a szóban forgó egyensúlyhiányok különböző ágazatokban jelen vannak;

48.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg az érintettek azon jogait és kötelezettségeit, hogy hozzáférjenek azon adatokhoz, amelyek előállításában részt vettek, és javítsák tudatosságukat, különös tekintettel az adatokhoz való hozzáférésre, azok továbbítására, más felek adatfelhasználástól való eltanácsolására, az adatok helyesbítésére vagy törlésére, egyúttal pedig azonosítsák a jogosultakat és határozzák meg e jogok természetét; felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza az érintettek azon jogát, hogy részesüljenek az általuk létrehozott adatok felhasználásával betanított alkalmazások által létrehozott gazdasági értékből;

49.  úgy véli, hogy fontos garantálni a jogi és technikai támogatás megkönnyítését a vállalatok, különösen a mikrovállalkozások, a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára nemzeti és uniós szinten egyaránt, például a Digitális Európa program keretében létrehozott európai digitális innovációs központokkal összefüggésben, az adatok felhasználásának és megosztásának fokozása, valamint az általános adatvédelmi rendeletnek való megfelelés javítása érdekében; úgy véli, hogy a közösen generált adatokhoz való hozzáférést az alapvető jogok tiszteletben tartása, az egyenlő versenyfeltételek támogatása és a szociális partnerek bevonása mellett kell biztosítani, akár vállalati szinten is; hangsúlyozza, hogy az ilyen hozzáférési jogokat szabványosított interfészek révén technikailag lehetségessé kell tenni és engedélyezni kell;

50.  felszólít minden uniós intézményt és a tagállamokat, valamint a helyi és a regionális közigazgatásokat, hogy járjanak elöl jó példával, nyújtsanak valós idejű szolgáltatásokat és kövessenek valós idejű adatokon alapuló politikát; hangsúlyozza, hogy a digitalizálás lehetőséget kínál a közigazgatások számára a felesleges adminisztratív terhek csökkentésére és a közigazgatási szervek és hatóságok elszigeteltségének felszámolására a nem személyes adatok hatékonyabb kezelése érdekében, ami előnyös lesz a közszolgáltatások fejlesztése és nyújtása szempontjából;

51.  felszólít az anonimizált személyes adatok több és jobb másodlagos felhasználására, különösen a G2B/G2G cserékben, az innováció és a kutatás ösztönzése, valamint a közérdekű szolgáltatások javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy olyan eszközökre van szükség, amelyek biztosítják, hogy az ilyen másodlagos felhasználások mindig teljes mértékben megfeleljenek az adatvédelemre és a magánélet védelmére vonatkozó uniós jogszabályoknak; hangsúlyozza, hogy az adatokhoz való hozzáférés nem zárja ki az adatvédelmet;

52.  hangsúlyozza, hogy a közösségi médiából származó összesített személyes adatok kizárólag az általános adatvédelmi rendelet szabályai szerint, vagy ténylegesen és visszafordíthatatlanul anonimizált formában használhatók fel; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az anonimizálás gyakorlatában bevált technikákat, továbbá segítse elő az anonim jelleg megszüntetésével és lehetséges megelőzési módjaival kapcsolatos kutatásokat; felhívja az Európai Adatvédelmi Testületet, hogy e tekintetben frissítse iránymutatását; ugyanakkor óva int attól, hogy az anonimizálásra mint a magánélet védelmére szolgáló technikára támaszkodjunk, mivel bizonyos esetekben gyakorlatilag lehetetlen elérni a teljes anonimizálást;

53.  hangsúlyozza az állami szektor szerepét az innovatív és versenyképes adatgazdaság előmozdításában; hangsúlyozza e tekintetben, hogy a nyilvánosan gyűjtött adatok, valamint a magánszervek által gyűjtött közérdekű adatok esetében el kell kerülni a szolgáltatótól való függést vagy a technológiai bezáródást; kéri, hogy a közbeszerzési eljárások és a finanszírozási programok szerezzék meg az adatokhoz való későbbi hozzáférés jogát és az interoperabilitásra és hordozhatóságra vonatkozó követelményeket a technikai szabványok alapján; támogatja a nyílt szabványok, a nyílt forráskódú szoftverek és hardverek, a nyílt forráskódú platformok és adott esetben a nyílt, jól kidolgozott API-k használatát az interoperabilitás elérése érdekében; kiemeli, hogy védeni kell a kkv-kat és különösen az induló innovatív vállalkozásokat, illetve elő kell mozdítani a közbeszerzési folyamatokhoz való hozzáférésüket a közigazgatás digitalizálása keretében, egy dinamikus és versenyképes európai digitális szektor létrehozásának elősegítése céljából;

54.  kiemeli, hogy az adatok megosztásának fokoznia kell a versenyt, továbbá arra bátorítja a Bizottságot, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az egységes adatpiacon;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy határozza meg pontosan, hogy a B2G-adatmegosztás keretében milyen körülmények, feltételek és ösztönzők mellett kell a magánszektort arra kötelezni, hogy a közszférával adatokat osszon meg, például az adatoknak az adatvezérelt állami szolgáltatások megszervezéséhez való szükségessége miatt; hangsúlyozza, hogy a kötelező B2G adatmegosztási rendszereknek – például vis maior esetére – egyértelműen meghatározott hatókörrel és ütemtervvel kell rendelkezniük, és egyértelmű szabályokon és kötelezettségeken kell alapulniuk a tisztességtelen verseny elkerülése érdekében;

56.  felszólít a tagállamok közötti koordináció javítására annak érdekében, hogy a kormányok és az érdekelt felek közötti párbeszéd révén megkönnyítsék a G2G adatmegosztást, illetve az ágazatok közötti, határokon átnyúló adatáramlást azzal a céllal, hogy a fellelhetőség, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság elvein alapuló közös adatgyűjtési módot alakítsanak ki; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a nagyléptékű adatmegőrzés lehetőségeit;

57.  emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes körűen hajtsák végre a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelvet, javítsák végrehajtását az adatminőség és közzététel szempontjából, és tartsák tiszteletben célkitűzéseit a nagy értékű adatkészletekről szóló végrehajtási jogi aktusról folytatott tárgyalások során; kéri, hogy ezek az adathalmazok tartalmazzák többek között a cég- és vállalatnyilvántartások jegyzékét; hangsúlyozza annak társadalmi előnyeit, ha előmozdítják a közszféra adataihoz való jobb hozzáférést, oly módon, hogy azok EU-szerte javítsák a használhatóságot; felhívja a Bizottságot, hogy létesítsen szilárd összefüggést az említett nagy értékű adathalmazok és az adatokkal kapcsolatos készülő jogszabály, valamint a közös európai adatterek kialakítása között;

58.  hangsúlyozza a közszféra adatai kimerítő jellegű újrafelhasználásának a gazdaság és a társadalom szempontjából egyaránt betöltött szerepét, ennek ugyanis a lehető legnagyobb mértékben „valós idejűnek” vagy legalább naprakésznek, könnyen hozzáférhetőnek és feldolgozhatónak kell lennie a gépi olvasható és felhasználóbarát formátumok révén; ösztönzi a Bizottságot, hogy hangolja össze a tagállamokkal a közszféra által létrehozott, nem érzékeny adatsorok géppel olvasható formátumban lehetőség szerint ingyenesen, vagy költségtérítés mellett történő megosztásának megkönnyítését, és adjon útmutatást az adatok megosztásának közös modelljéről a GDPR követelményeinek megfelelően; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy terjessze ki a nyílt hozzáférésű adatokról szóló irányelv alkalmazási körét további nyilvános adathalmazokra, megőrizve közben a nagy értékű adathalmazok frissítésének rugalmasságát, és hajtsa végre a közszféra adatai implicit digitális átláthatóságának elvét, hogy arra ösztönözze ezáltal a tagállamokat, hogy a meglévő digitális nyers adatokat implicit módon valós időben tegyék közzé;

59.  rámutat, hogy a közlekedésre és az idegenforgalomra irányuló modern digitális megoldások, mint az autonóm járművek és az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) gyors kifejlesztése nem lehetséges európai szinten létrehozandó közös, egységes és strukturált, géppel olvasható adatformátumok nélkül, amelyeknek rögzítésre szolgáló nyílt szabványokon kell alapulniuk;

60.  felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg és hozzon létre egy önkéntes, nyitott és interoperábilis környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) adatnyilvántartást a vállalati fenntarthatóságról és felelősségről, amely elengedhetetlen a fenntartható beruházások biztosításához, és javítaná a vállalatok fenntarthatóságának és felelősségének átláthatóságát, lehetővé téve számukra, hogy jobban bizonyíthassák a zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében tett intézkedéseket; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy mely adatsorok nélkülözhetetlenek az ökológiai átálláshoz, és különösen támogatja a magánjellegű adatok hozzáférhetővé tételét, amennyiben ez állami kutatási célokból indokolt;

Infrastruktúra

61.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Unió technológiai szuverenitásának megerősítése érdekében segítsék elő az adatmegosztást és -elemzést elősegítő technológiákkal kapcsolatos kutatási és innovációs tevékenységeket, és fektessenek be kapacitásépítésbe és nagy hatású projektekbe, innovációba és a digitális technológiák alkalmazásába;

62.  hangsúlyozza, hogy a folyamatban lévő Covid19-válság uniós és tagállami szinten egyaránt feltárta a digitális területen tapasztalható hiányosságokat és sebezhetőségeket; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is hatékonyan kezeljék a tagállamok közötti és azokon belüli digitális szakadékot a nagy sebességű széles sávú hálózatokhoz, a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz és az IKT-szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása révén, többek között a legtöbb peremterületen és vidéki területen, előmozdítva ezáltal a kohéziót és a gazdasági és társadalmi fejlődést; rámutat a műholdas összeköttetés potenciális szerepére a legfélreesőbb távoli területeken;

63.  emlékeztet arra, hogy az uniós adat- és mesterségesintelligencia-stratégiák sikere olyan tényezőktől függ, mint a tágabb IKT-ökoszisztéma, a digitális szakadék felszámolása, valamint a technológiai fejlődés felgyorsítása, többek között a dolgok internete, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonsági technológia, az optikai szál, az 5G, a 6G, a kvantum- és pereminformatika, a robotika, a megosztott könyvelési technológiák, és köztük a blokklánc, a digitális ikermodell, a nagy teljesítményű számítástechnika, a vizuális feldolgozási technológia, valamint az intelligens peremhálózati kapcsolatok terén, például a pereminformatikát és a dolgok internetét ötvöző projektekre irányuló nagyszabású, nyílt felhívások révén; hangsúlyozza, hogy az adatfeldolgozáson és a digitális termékek és szolgáltatások összekapcsolódásán alapuló technológiai fejlődést jogilag kötelező etikai normákkal kell támogatni az adatvédelmet fenyegető veszélyek enyhítése érdekében;

64.  elismeri az európai nagy teljesítményű számítástechnika közös vállalkozás jelenlegi sikerét; úgy véli, hogy ez az információk és adatok tudósok és a kutatók, valamint tágabban a magán- és az állami szereplők közötti cseréjére szolgáló fontos eszköz; üdvözli a Bizottság javaslatát, mely továbbra is fenntartaná és előmozdítaná Európa vezető szerepét a szuperszámítógépek és a kvantumszámítás terén;

65.  hangsúlyozza, hogy a digitális ágazat jelentős mértékben hozzájárulhat a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez; mivel az ágazat a becslések szerint világszinten az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2%-áért felel; hangsúlyozza, hogy az ágazat folyamatos bővülését a környezeti hatások ellensúlyozása érdekében az energia- és erőforrás-hatékonyságra való összpontosításnak kell kísérnie; megjegyzi, hogy az új technológiai megoldások, mint például az üvegszál (a rézhez képest) és az energiahatékony programozás, sokkal kisebb szénlábnyomot eredményeznek; hangsúlyozza, hogy javítani kell a kritikus fontosságú nyersanyagok felhasználását és körforgásos jellegét, az e-hulladék csökkentése és újrafeldolgozása mellett;

66.  hangsúlyozza, hogy az adatközpontok a világ villamosenergia-fogyasztásának növekvő hányadát teszik ki, és intézkedés hiányában további növekedésre lehet számítani; tudomásul veszi a Bizottság azon célkitűzését, hogy 2030-ig magas energiahatékonyságú, fenntartható és klímasemleges adatközpontok létesüljenek; támogatja az innovatív és legjobb elérhető megoldások, a hulladékminimalizálás és a zöld adattárolási technikák előmozdítását, különös tekintettel a távfűtés és -hűtés közötti szinergiákra, valamint az adatközpontok hűtési létesítményeiben keletkező hulladékhő felhasználására, az adatközpontok környezetre, erőforrásokra és energiára gyakorolt hatásának enyhítése céljából; nagyobb átláthatóságot kér a fogyasztók számára az adattárolás és -megosztás CO2-kibocsátása tekintetében;

67.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a versenypiacokat, erősítve egyben az európai vállalkozásokat, és hogy támogassák az európai számításifelhő-kínálatok fejlesztését; üdvözli az európai felhőszövetség olyan kezdeményezéseit, mint például az Európai Ipariadat- és Számításifelhő-szövetség és a finanszírozási kezdeményezéseket, akárcsak a GAIA-X projektet, amelyek célja egy egyesített adatinfrastruktúra kialakítása és egy olyan ökoszisztéma létrehozása, amely eleve lehetőséget biztosít a méretezhetőségre, az interoperabilitásra és az adatszolgáltatók önrendelkezésére annak biztosítása érdekében, hogy a szervezetek vagy az egyének maguk dönthessenek saját adataikról; támogatja a versenyképes uniós piacokat az IaaS, a PaaS és a SaaS területén, valamint a szakosodott és réspiaci felhőalapú szolgáltatások és alkalmazások fejlesztésében; sürgeti a Bizottságot, hogy őrizze meg éberségét az uniós oligopolisztikus piaci struktúrák meghatározó szereplőinek piaci erőfölénnyel való minden esetleges visszaélése kapcsán, ami gátolhatja a versenyt vagy a fogyasztók választási lehetőségeit; hangsúlyozza, hogy a felhőalapú infrastruktúráknak a bizalom, a nyitottság, a biztonság, az interoperabilitás és a hordozhatóság elvén kell alapulniuk; hangsúlyozza, hogy az adathordozhatóság elveinek a szükséges mértékben meg kell szüntetniük az informatikai szolgáltatók infrastruktúráiban és gyakorlataiban meglévő különbségeket a felhasználók adatainak hatékony átvitelét biztosítandó; megjegyzi, hogy a felhasználók nem feltétlenül rendelkeznek pontosan ugyanazzal a konfigurációval és szolgáltatással adataik egyik szolgáltatótól a másikhoz történő átvitelekor;

68.  felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel egy olyan „felhőszabálykönyv” kidolgozását, amely meghatározná az Unióban a versenyképes felhőszolgáltatások nyújtására vonatkozó elveket, növelné a felhőszolgáltatások érthetőségét és megkönnyítené megfelelésüket, és többek között arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy felfedjék, hol dolgozzák fel és hol tárolják az adatokat, miközben kötelesen biztosítani a felhasználók szuverenitását adataik felett; megjegyzi, hogy e szabálykönyvnek lehetővé kell tennie, hogy a felhasználók interoperábilis interfészeken keresztül zökkenőmentesen átvihessék adataikat más szolgáltatókhoz; úgy véli, hogy a felhőszabálykönyvnek arra kell törekednie, hogy megakadályozza a technológiai bezáródást, különösen a közbeszerzések során; úgy véli, hogy a CEN munkaértekezleten kötött megállapodása (CSA) bizonyos területeken, például a felhőalapú szolgáltatásoknál felhasználható a harmonizált szabványok kidolgozása hatékonyságának növelésére; hangsúlyozza, hogy míg a számításifelhő-szolgáltatót a vállalkozások és a fogyasztók választják meg, az EU-ban székhellyel rendelkező vagy ott tevékenykedő valamennyi felhőszolgáltatónak követnie kell az uniós szabályokat, normákat és szabványokat, és azok betartását ellenőrizni kell; megjegyzi, hogy amennyiben egy uniós szolgáltató az EU-n kívüli országokban található felhőszolgáltatást vesz igénybe, – többek között a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó – viták esetén fontos biztosítani az uniós jogi védelemhez hasonló, magas szintű jogi védelem alkalmazását;

69.  támogatja a Bizottság munkáját, hogy arra használja ki a horizontális és vertikális versenyszabályok felülvizsgálatát, hogy új eszközöket vezessen be az adatpiacokra jellemző túlzott piaci koncentráció ellensúlyozására, ideértve többek között a veszélyeztetett piacok folyamatos nyomon követését és szükség esetén az előzetes szabályozást;

70.  hangsúlyozza a bizalom és a szilárdabb kiberbiztonsági keret fontosságát a stabil adatgazdaság szempontjából, a nagy mennyiségű adatot kezelő szervezetek biztonsági kultúráján túlmenően; hangsúlyozza a korszerű digitális infrastruktúra fontosságát, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy együttesen fektessenek be annak teljes körű kiépítése érdekében; kéri a technológia további fejlesztésének támogatását, az adatok biztonságos például többoldalú számítási és titkosítási technológián keresztül történő biztonságos megosztása érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a különböző méretű piaci szereplők – köztük a mikrovállalkozások és a kkv-k – számára megfelelő megoldásokat és kiberbiztonsági normákat; támogatja az 5G kiberbiztonságra vonatkozó uniós eszköztár és az 5G EU-ban történő biztonságos telepítése közös és összehangolt megközelítését;

71.  felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az adatmegosztási infrastruktúra kizsákmányolhatóságának, sebezhetőségének és interoperabilitásának ellenőrzését; felhívja a figyelmet a kibertámadások által okozott jelentős és gyorsan növekvő költségekre; emlékeztet arra, hogy a nagyobb összekapcsoltság növelheti a kiberfenyegetéseket és a bűnözést, valamint a kiberterrorizmust és a természeti és technológiai – például az üzleti titkokat érintő – balesetek kockázatát; e tekintetben üdvözli a Bizottságnak a hálózati és információs rendszerek biztonságáról szóló (EU) 2016/1148 irányelv(29) felülvizsgálatára és az új uniós kiberbiztonsági kompetenciaközpont létrehozására irányuló javaslatát a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képesség javítása és a kibertámadásokra való hatékonyabb reagálás érdekében;

72.  hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy a termékek, illetve a szolgáltatások biztonságosan használhatók legyenek a fogyasztóknak szánt dolgok internetével és ipari dolgok internetével összekapcsolt, adatalapú európai ökoszisztémákban, már a megtervezésük során gondot kell fordítani biztonságos és bizalmas jellegük kialakítására; eszközhasználatra ösztönöz az átláthatóság fokozása érdekében; támogatja a Bizottság azon törekvését, hogy digitális „termékútlevelet” dolgozzon ki;

73.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az illetékes piacfelügyeleti hatóságok – az (EU) 2019/1020 rendelet(30) teljes körű tiszteletben tartása mellett – fellépéseik megerősítése, valamint a termék- és adatbiztonság megfelelő ellenőrzésének biztosítása érdekében rendelkezzenek a releváns adatokhoz való hozzáféréshez szükséges hatáskörrel, amennyiben okkal feltételeznek potenciálisan jogellenes gyakorlatokat; hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell a felügyeleti hatóságok által elért adatok biztonságáról és védelméről;

74.  felszólít a közlekedésre vonatkozó jogi szabályozás – nevezetesen az (EU) 2020/1056 rendelet, az (EU) 2019/1936 irányelv és az (EU) 2019/1239 rendelet – végrehajtásának ellenőrzésére a vállalatok támogatásának biztosítása, a digitalizálás haladása és az adatmegosztás javítása érdekében a vállalatok és a közigazgatási szereplők között (B2A), az elektronikus kiskereskedelemben (B2C), a vállalatok között (B2B), az üzleti és a közszféra között (B2G) és a köz- és üzleti szféra között (G2B);

Kutatás, készségek, képességek és a mesterséges intelligencia

75.  elismeri az adatokhoz való hozzáférésben rejlő lehetőségeket a tudományos kutatás és az oktatási programok felgyorsításában; üdvözli a Bizottság arra irányuló munkáját, hogy lehetővé tegye a kutatási és oktatási célú adatmegosztást; üdvözli az európai nyílt tudományosadat-felhő létrehozását, lévén ez egy nyitott, megbízható és egyesített környezet Európában a kutatási adatok határokon átnyúló tárolására, megosztására és újrafelhasználására; támogatja a közfinanszírozású kutatási adatok előmozdítását „a lehető legnyitottabb, szükség szerint zárt” elvvel összhangban; kiemeli az kiemeli az adattudomány különböző területein folytatott együttműködés további előmozdítását célzó egyetemközi stratégiai partnerségi megállapodások értékét;

76.  hangsúlyozza, hogy magas fokú általános digitális jártasság és a nyilvánosság tudatosságát növelő tevékenységek előmozdításának fontosságát; hangsúlyozza, hogy az Unió növekedési potenciálját a lakosság és a munkaerő képességei határozzák meg; ezért felhívja a tagállamokat, hogy szenteljenek külön figyelmet a szoftvertervezésre, a tehetségeknek az IKT területére vonzására és arra, hogy mindenkinek legyen adatműveltsége, a következő generációkra és élvonalbeli technológiákra összpontosító európai know-how kiépítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a bűnüldöző és igazságügyi alkalmazottaknak is megfelelő digitális készségekkel kell rendelkezniük, mert ezek alapvető fontosságúak az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálása szempontjából a tagállamokban; megjegyzi, hogy a Bizottság a digitális oktatási cselekvési terven keresztül nagyra törő célokat javasolt a digitális készségekre vonatkozóan az EU-ban, és kiemeli, hogy szoros figyelemmel kell követni a cselekvési terv végrehajtását, alakulását és teljesítményét;

77.  hangsúlyozza, hogy a versenyképes adathozzáférés és a határokon átnyúló adatfelhasználás megkönnyítése rendkívül fontos a mesterséges intelligencia fejlesztése szempontjából, amelyhez jó minőségű és megnövelt adathozzáférésre van szükség olyan nem személyes adatkészletek létrehozása céljából, amelyek alkalmasak az algoritmusok betanítására és teljesítményük javítására;

78.  hangsúlyozza, hogy az európai adatstratégia végrehajtásának egyensúlyt kell teremtenie az adatok szélesebb körű felhasználásának és megosztásának előmozdítása, valamint a szellemi tulajdonjogok, az üzleti titkok, de egyben az alapvető jogok, többek között a magánélet védelme között; hangsúlyozza, hogy az MI-algoritmusok betanításához használt adatok olykor strukturált adatokra, például adatbázisokra, szerzői jogvédelem alatt álló művekre és egyéb, szellemitulajdon-védelem alatt álló alkotásokra támaszkodnak, amelyek rendszerint nem tekinthetők adatoknak;

79.  megjegyzi, hogy a szerzői jogi védelem alatt álló tartalom adatbeviteli célú felhasználását a jelenlegi szabályok, a „szöveg- és adatbányászat” tekintetében a szerzői jogi irányelv(31) által előírt kivétel, valamint a digitális egységes piacon bevezetett kapcsolódó jogok fényében kell értékelni; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon ki útmutatást arra vonatkozóan, miként fogják központosított módon mindenki számára nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a jogok fenntartását biztosító eszközöket;

80.  kijelenti, hogy a magánbefektetők előtt álló jelenlegi befektetési akadályok csökkentése érdekében a Bizottságnak folytatnia kell a polgári eljárásjoggal kapcsolatos, jelenlegi jogi keretet érintő változások vizsgálatát; e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy a közös polgári eljárásjogi minimumszabályokról szóló, 2017. július 4-i európai parlamenti állásfoglalás(32) nyomán haladéktalanul hozzon megfelelő intézkedéseket;

81.  kiemeli, hogy meg kell akadályozni, hogy az algoritmusokon alapuló alkalmazásokban az elfogultság bármilyen nem szándékolt formája – különösen nemi alapú elfogultság – jelenjen meg; e célból ösztönzi, hogy az algoritmusok, az MI-rendszerek és az alkalmazások tervezését tegyék átláthatóvá;

82.  emlékeztet arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet alapján a bizonytalanság és az átláthatatlanság csökkentése érdekében az uniós polgároknak joguk van ahhoz, hogy magyarázatot kapjanak az algoritmusok által hozott döntésekről és kifogásolhassák azokat, ugyanakkor különös figyelmet kell fordítani a munkahelyi jóllétre és átláthatóságra;

83.  úgy véli, hogy bár a jelenlegi felelősségi elvek és technológiasemleges felelősségi szabályok általában véve megfelelnek a digitális gazdaságnak és a legtöbb kialakulóban lévő technológiának, vannak olyan esetek – például a mesterségesintelligencia-rendszerek üzemeltetőit érintő esetek –, ahol új vagy kiegészítő felelősségi szabályokra van szükség a jogbiztonság növelése és az adatok jogellenes felhasználásának esetére az érintett személy számára megfelelő kártérítési rendszer biztosítása érdekében;

84.  sürgeti a Bizottságot, hogy az új jogalkotási javaslatok benyújtása előtt végezzen átfogó értékelést az adatokért – például a hiányos vagy pontatlan adathalmaz következtében mesterséges intelligencia által vagy nem mesterséges intelligencia által okozott károkért – való felelősséggel kapcsolatos esetleges hasonló jogi hiányosságokat illetően, és mérlegelje a jelenlegi felelősségi rendszerek esetleges kiigazításait;

85.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a legjobb gyakorlatokat a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (TTMM) terén, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre, valamint a nők technológiai területen történő szerepvállalására és foglalkoztatására;

86.  üdvözli a Digitális Európa programot, a Horizont Európa programot, az űrprogramot, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt és az európai digitális innovációs központokat, amelyek segíteni fognak az európai vállalkozásoknak abban, hogy naprakészek legyenek a digitális átállás kínálta lehetőségekkel kapcsolatban; hangsúlyozza a Horizont Európa programban a kvantumkutatásra elkülönített finanszírozás fontosságát; emlékeztet továbbá arra, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköznek szerepet kell játszania a digitális menetrendhez való hozzájárulás terén;

87.  szorgalmazza a köz- és magánfinanszírozást – különösen a mikrovállalkozások és a kkv-k számára – a digitális átállás támogatása és az adatgazdaságban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, valamint a digitális technológiák és készségek integrálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása nemcsak az adatokhoz való hozzáférést foglalja magában, hanem az ilyen információk elemzéséhez és értelmezéséhez szükséges készségek biztosítását is;

88.  felszólítja a szociális partnereket, hogy vizsgálják meg, hogyan növelheti a digitalizáció, az adatok és a mesterséges intelligencia a fenntartható termelékenységet a munkavállalói jogok tiszteletben tartása, a munkaerő jóllétének és foglalkoztathatóságának javítása és a továbbképzésbe, az átképzésbe és az alkalmazkodást segítő képzésbe, az egész életen át tartó tanulásba és a digitális jártassággal kapcsolatos rendszerekbe való beruházások egyidejű biztosítása mellett; megjegyzi, hogy az adatközpontú technológiákkal kapcsolatos figyelemfelkeltés, oktatás és átláthatóság fontos szerepet játszik abban, hogy az uniós polgárok megértsék ezeket a technológiákat, és részesei legyenek azok tisztességes alkalmazásának; hangsúlyozza, hogy a munkavállalóknak joguk van tudni, hol és hogyan gyűjtik, használják fel, tárolják vagy osztják meg adataikat; hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni az aránytalan és indokolatlan munkahelyi megfigyelést; úgy véli, hogy a nemzeti szakszervezeteket jobban be kell vonni az adatok és a magánélet munkahelyi védelmére vonatkozó ajánlások és iránymutatások kidolgozásába;

Globális szabályok

89.  úgy véli, hogy az adatok felhasználására vonatkozó globális szabályok nem megfelelőek; felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő összehasonlító elemzést a harmadik országok adatokra vonatkozó szabályozási környezetéről; megjegyzi, hogy egyes harmadik országokban az ott működő európai vállalatok egyre gyakrabban szembesülnek indokolatlan akadályokkal és digitális korlátozásokkal; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemzetközi és többoldalú fórumokon, valamint a kétoldalú és kereskedelmi egyeztetések során fokozzák a hasonlóan gondolkodó harmadik országokkal közös erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy az új technológiák, például a mesterséges intelligencia, a dolgok internete, az 5G és a 6G használatát szabályozó új nemzetközi etikai és technikai előírásokról állapodjanak meg, amelyeknek elő kell mozdítaniuk az Unió értékeit, alapvető jogait, elveit, szabályait és szabványait, és biztosítaniuk kell, hogy piaca versenyképes maradjon és nyitott maradjon a világ többi része előtt; rámutat arra, hogy olyan nemzetközi szabályokra és szabványokra van szükség, amelyek elősegítik az adatvédelem megerősítését, valamint a biztonságos és megfelelő adatátvitel kialakítását célzó globális együttműködést, teljes mértékben tiszteletben tartva ugyanakkor az uniós és tagállami jogszabályokat és előírásokat;

90.  hangsúlyozza, hogy a személyes adatok más joghatóságok részére történő továbbításának mindig meg kell felelnie az általános adatvédelmi rendelet, a bűnüldözésben érvényesítendő adatvédelemről szóló irányelv és a Charta rendelkezéseinek, figyelembe kell vennie az Európai Adatvédelmi Testület ajánlásait és iránymutatásait az adattovábbítás előtt, és arra csak akkor kerülhet sor, ha a személyes adatok megfelelő szintű védelemben részesülnek;

91.  felszólít az adatok szabad áramlásának biztosítására az Unió és harmadik országok között, azzal a feltétellel, hogy az adatvédelemhez, a magánélethez és a biztonsághoz fűződő, valamint más, egyértelműen meghatározott, megfelelően indokolt és megkülönböztetésmentes közérdekeket tiszteletben tartják, például megfelelőségi határozatok révén; úgy véli, hogy az adatgazdaságban rejlő potenciál teljes körű kiaknázásához szükséges az adatok határokon átnyúló szabad áramlása, továbbá hangsúlyozza, hogy az adatáramlás fenntartásának továbbra is az európai értékek egyik alapkövét kell képeznie; támogatja a közös európai adatterekhez való hozzáférés biztosítását azon érdekelt felek számára, akik teljes mértékben eleget tesznek valamennyi vonatkozó uniós jogszabálynak; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassanak tárgyalásokat a globális digitális gazdaságra vonatkozó új szabályokról, beleértve az adatlokalizációra vonatkozó indokolatlan követelmények tilalmát; emlékeztet annak fontosságára, hogy a Kereskedelmi Világszervezeten belül előrelépés történjen az e-kereskedelemről szóló tárgyalások terén, és kéri, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokba építsenek be a digitális kereskedelemre vonatkozó ambiciózus és átfogó fejezeteket; támogatja az Unió aktív szerepét és részvételét a digitalizációval kapcsolatos nemzetközi együttműködés egyéb nemzetközi fórumain, például az ENSZ-en, az OECD-n, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezeten és az UNESCO-n belül;

o
o   o

92.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 124. I, 2020.4.17., 1. o. (2) HL L 114., 2020.4.14., 7. o. (3) HL L 172., 2019.6.26., 56. o. (4) HL L 134., 2018.5.31., 12. o. (5) HL L 119., 2016.5.4., 1. o. (6) HL L 303., 2018.11.28., 59. o. (7) HL L 119., 2016.5.4., 89. o. (8) HL L 207., 2010.8.6., 1. o. (9) HL L 201., 2002.7.31., 37. o. (10) HL C 202. I, 2020.6.16., 1. o. (11) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054. (12) HL C 449., 2020.12.23., 37. o. (13) HL C 307., 2018.8.30., 163. o. (14) HL C 50., 2018.2.9., 50. o. (15) HL C 162., 2019.5.10., 2. o. (16) HL C 411., 2020.11.27., 2. o. (17) HL C 345., 2017.10.13., 130. o. (18) A Bizottság 2020. február 19-i közleménye az európai adatstratégiáról, 2. o. (19) A mesterséges intelligenciára és a robotikára vonatkozó átfogó európai iparpolitikáról szóló, 2019. február 12-i állásfoglalásának megfelelően. (20) A Bizottság részére az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség és a Borderstep Institute által összeállított 2020 novemberi, „Energy-efficient Cloud Computing Technologies and Policies for an Eco-friendly Cloud Market” (Energiahatékony felhőalapú informatikai technológiák és politikák a környezetbarát felhőalapú piacért) című végleges tanulmány. (21) HL L 249., 2020.7.31., 33. o. (22) HL L 305., 2019.11.26., 1. o. (23) HL L 198., 2019.7.25., 64. o. (24) HL L 77., 1996.3.27., 20. o. (25) HL L 157., 2016.6.15., 1. o. (26) HL L 257., 2014.8.28., 73. o. (27) HL L 123., 2011.5.12., 11. o. (28) HL L 356., 2014.12.12., 438. o. (29) HL L 194., 2016.7.19., 1. o. (30) HL L 169., 2019.6.25., 1. o. (31) HL L 130., 2019.5.17., 92. o. (32) HL C 334., 2018.9.19., 39. o.