Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2016/0295(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0390/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0390/2017

Viták :

PV 16/01/2018 - 14
CRE 16/01/2018 - 14
PV 25/03/2021 - 13
PV 25/03/2021 - 15
CRE 25/03/2021 - 13
CRE 25/03/2021 - 15

Szavazatok :

PV 17/01/2018 - 10.1
CRE 17/01/2018 - 10.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0006
P9_TA(2021)0101

Elfogadott szövegek
PDF 1341kWORD 579k
2021. március 25., Csütörtök - Brüsszel
A kettős felhasználású termékek kivitele, tranzitja és transzfere, az azokkal végzett brókertevékenység és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatás ***I
P9_TA(2021)0101 A8-0390/2017
Állásfoglalás
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2021. március 25-i jogalkotási állásfoglalása a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, tranzitjára, az azokkal végzett brókertevékenységre és az azokkal kapcsolatos műszaki támogatásra vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre (átdolgozás) irányuló javaslatról (COM(2016)0616 – C8-0393/2016 – 2016/0295(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0616),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 207. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0393/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(1),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 110. cikkének (3) bekezdése értelmében a Jogi Bizottság által a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsághoz intézett, 2017. március 27-i levélre,

–  tekintettel az illetékes bizottság által az eljárási szabályzat 74. cikkének (4) bekezdése alapján jóváhagyott ideiglenes megállapodásra és a Tanács képviselőjének 2020. november 18-i írásbeli kötelezettségvállalására, amely szerint egyetért a Parlament álláspontjával, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdésével összhangban,

–  tekintettel eljárási szabályzata 110. és 59. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság véleményére (A8-0390/2017),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  tudomásul veszi a Bizottság ezen állásfoglaláshoz csatolt nyilatkozatát;

3.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát másik szöveggel váltja fel, lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


Az Európai Parlament álláspontja, amely első olvasatban 2021. március 25-én került elfogadásra a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról (átdolgozás) szóló (EU) 2021/... európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadására tekintettel
P9_TC1-COD(2016)0295

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében(1),

mivel:

(1)  A 428/2009/EK tanácsi rendeletet(2) több alkalommal jelentős mértékben módosították. Mivel további módosítások szükségesek, a rendeletet az áttekinthetőség, eredményesség és hatékonyság érdekében célszerű átdolgozni.

(2)   E rendelet célja annak biztosítása, hogy a kettős felhasználású termékek területén az Unió és tagállamai minden releváns szempontot teljes mértékben figyelembe vegyenek. A releváns szempontok közé tartoznak a nemzetközi kötelezettségek és kötelezettségvállalások, a vonatkozó szankciók szerinti kötelezettségek, a nemzeti kül- és biztonságpolitikai megfontolások, beleértve a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban (3) foglaltakat, köztük az emberi jogokat is, valamint a tervezett végfelhasználással és az eltérítés kockázatával kapcsolatos szempontok. E rendelet révén az Unió kinyilvánítja elkötelezettségét amellett, hogy szigorú jogi követelményeket tart fenn a kettős felhasználású termékekre vonatkozóan, valamint hogy megerősíti a releváns információk cseréjét és a nagyobb átláthatóságot. A kibertér-megfigyelési termékek tekintetében a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak figyelembe kell venniük különösen annak kockázatát, hogy azokat belső elnyomással vagy az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével összefüggésben használhatják fel.

(3)   E rendelet célja továbbá, hogy megerősítse a felelős gyakorlatokkal kapcsolatban az exportőröknek – különösen a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-knak) – adandó iránymutatást, anélkül azonban, hogy csorbítaná a kettős felhasználású termékek azon exportőreinek vagy más kapcsolódó ágazatoknak vagy tudományos köröknek a globális versenyképességét, akik vagy amelyek valamely tagállamban lakóhellyel vagy letelepedési hellyel rendelkeznek.

(4)  Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2004. április 28-án elfogadott 1540 (2004). sz. határozata szerint minden államnak hatékony intézkedéseket kell hoznia és érvényesítenie a nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozását célzó belföldi ellenőrzések kialakítására, többek között a kapcsolódó anyagok, berendezések és technológiák megfelelő ellenőrzésének kialakítása révén. Ellenőrzéseket kell végezni a vonatkozó nemzetközi megállapodások, mint például a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény vagy CWC) és a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: Biológiai- és Toxinfegyver-tilalmi Egyezmény vagy BTWC) szerint, valamint a többoldalú exportellenőrzési rezsimek keretében elfogadott kötelezettségvállalásokkal összhangban.

(5)  A kettős felhasználású termékek hatékony közös exportellenőrzési rendszere szükséges tehát annak biztosításához, hogy a tagállamok és az Unió eleget tegyenek nemzetközi – különösen a nonproliferációt, a regionális békét, biztonságot és stabilitást, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartását illető – kötelezettségeiknek és felelősségüknek.

(6)  A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni, 2003. december 12-i EU-stratégia (a továbbiakban: a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia) hangsúlyozza az Unió elkötelezettségét az erőteljes nemzeti, valamint nemzetközi szinten összehangolt exportellenőrzés mellett.

(7)   Döntő fontosságú, hogy az exportőrök, a brókerek, a technikai segítségnyújtást végzők vagy más érdekelt felek hozzájáruljanak a kereskedelmi ellenőrzések általános céljához. Annak érdekében, hogy e rendelettel összhangban járhassanak el, az e rendelet által érintett ügyletekkel kapcsolatos kockázatok értékelését belső megfelelési program részeként ügyletátvilágítási intézkedések révén – vagyis az átvilágítás elve alapján – kell elvégezni. E tekintetben a belső megfelelési programok kidolgozása és végrehajtása során figyelembe kell venni különösen az exportőrök méretét és szervezeti felépítését.

(8)   Annak a kockázatnak a kezelése érdekében, hogy egyes, az Unió vámterületéről exportált, fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékekkel visszaéljenek olyan személyek, akik ▌az emberi jogokat vagy a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekmények irányításában vagy végrehajtásában részt vállaltak vagy azért felelősek, indokolt az ilyen termékek exportjának ellenőrzése ▌. A kapcsolódó kockázatok különösen azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a kibertér-megfigyelési termékeket kifejezetten abból a célból tervezték, hogy lehetővé tegyék az információs és távközlési rendszerekbe való behatolást vagy az azokra vonatkozó mélyreható adatcsomag-elemzést annak érdekében, hogy az e rendszerekből származó adatok – többek között biometrikus adatok – nyomon követése, kinyerése, gyűjtése vagy elemzése révén természetes személyeket figyelhessenek meg. A kizárólag kereskedelmi célokra, például számlázással, marketinggel, minőséggel kapcsolatos szolgáltatásokkal, felhasználói elégedettséggel vagy hálózatbiztonsággal összefüggésben használt termékek általában úgy tekinthetők, hogy nem hordoznak ilyen kockázatot.

(9)   A fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékek kivitelére irányuló hatékony ellenőrzés megerősítése érdekében alapvető fontosságú a mindenre kiterjedő (catch-all) ellenőrzések alkalmazásának további harmonizálása ezen a területen. E célból a tagállamok elkötelezettek az ilyen ellenőrzések támogatása mellett, egyrészt azáltal, hogy megosztják egymással és a Bizottsággal az információkat, különösen a kibertér-megfigyelési termékek technológiai fejlesztései tekintetében, másrészt azáltal, hogy az uniós szintű információcsere előmozdítása érdekében az ilyen ellenőrzések lefolytatása során éberséget tanúsítanak.

(10)   Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Unió gyorsan reagálhasson a meglévő technológiákkal való súlyos visszaélésre vagy a kialakulóban lévő technológiákkal (emerging technologies) kapcsolatos új kockázatokra, olyan mechanizmust kell bevezetni, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy új kockázat azonosítása esetén összehangolják válaszlépéseiket. Ezt a koordinációt olyan kezdeményezéseknek kell követniük, amelyek az azonosított kockázatra adott válasz kiszélesítése érdekében többoldalú szinten egyenértékű ellenőrzéseket vezetnek be.

(11)  A kettős felhasználású szoftverek és technológiák az Unió vámterületén kívülre elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő átadását szintén ellenőrizni kell. Az exportőrökre és a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaira háruló adminisztratív teher korlátozása érdekében bizonyos továbbításokra – például a felhőbe történő feltöltésre — általános vagy globális engedélyeket vagy a rendelkezések harmonizált értelmezését kell előírni.

(12)   Tekintettel arra, hogy a vámhatóságok fontos szerepet játszanak az exportellenőrzések végrehajtásában, az e rendeletben használt fogalmaknak a lehető legnagyobb mértékben összhangban kell lenniük a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) (a továbbiakban: Uniós Vámkódex) szereplő fogalommeghatározásokkal.

(13)  ▌A kettős felhasználású termékek exportjában a személyek számos kategóriája lehet érintett, ideértve az olyan természetes személyeket, mint például a szolgáltatók, kutatók, tanácsadók, valamint a kettős felhasználású termékeket elektronikus úton továbbító személyek ▌. Alapvető fontosságú, hogy minden ilyen személynek tudomása legyen az érzékeny termékek kivitelével és az azokhoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás végzésével kapcsolatos kockázatokról. Különösképpen, a tudományos és kutatóintézetek sajátos kihívásokkal néznek szembe az exportellenőrzések terén, többek között a szabad eszmecsere iránti általános elkötelezettségük, a gyakran élvonalbeli technológiákkal összefüggő kutatási tevékenységük, szervezeti felépítésük, valamint tudományos cserekapcsolataik nemzetközi jellege miatt. A tagállamoknak és a Bizottságnak szükség esetén növelnie kell a tudatosságot a tudományos és kutatói közösségben, és testre szabott iránymutatást kell nyújtania számukra e sajátos kihívások kezeléséhez. A többoldalú exportellenőrzési rezsimekkel összhangban az ellenőrzések végrehajtásának a lehetséges mértékben közös megközelítést kell biztosítania bizonyos rendelkezések tekintetében, különösen a tudományos élet vonatkozásában az ellenőrzés alóli mentességről szóló „tudományos alapkutatás” és „nyilvánosan hozzáférhető” megjegyzések tekintetében.

(14)  A „bróker” fogalmának meghatározását felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az kiterjedjen azokra a jogi személyekre és társaságokra, amelyek egyik tagállamban sem rendelkeznek székhellyel vagy letelepedési hellyel, és amelyek az Unió vámterületéről brókertevékenységet végeznek.

(15)  A Lisszaboni Szerződés ▌egyértelművé teszi, hogy a technikai segítségnyújtás határon átnyúló mozgást magában foglaló végzése az Unió hatáskörébe tartozik. Indokolt tehát a technikai segítségnyújtás fogalommeghatározásának bevezetése, valamint az ilyen támogatás végzésére alkalmazandó ellenőrzések meghatározása. Ezenkívül a hatékonyság és következetesség érdekében a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó ellenőrzéseket harmonizálni kell ▌.

(16)  A 428/2009/EK rendelethez hasonlóan lehetővé kell tenni a tagállami hatóságok számára, hogy bizonyos körülmények között megtiltsák a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben hírszerzési vagy egyéb források alapján e hatóságok észszerűen feltételezik, hogy az említett termékeket részben vagy egészben valamely fegyverembargó hatálya alá tartozó országban katonai célú végfelhasználásra szánják vagy szánhatják, vagy tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjesztésére szánják vagy szánhatják ▌

(17)  Az engedélyezési feltételeket és követelményeket adott esetben harmonizálni kell a versenytorzulás megelőzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ellenőrzéseket az Unió vámterületén belül mindenütt következetesen és hatékonyan alkalmazzák. Ennek érdekében valamennyi ellenőrzési helyzetben egyértelműen meg kell határozni az illetékes tagállami hatóságokat. Az egyedi, globális vagy nemzeti általános exportengedélyekről, a brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyekről, ▌a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitjára vonatkozó engedélyekről, valamint a IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékeknek az Unió vámterületén belüli transzferjére vonatkozó engedélyekről szóló döntésekért a nemzeti hatóságok felelősek.

(18)  Az exportőrök közötti egyenlő versenyfeltételek megvalósításához való hozzájárulás, valamint az ellenőrzések hatékony alkalmazásának fokozása érdekében iránymutatásokat kell bevezetni a belső megfelelési programokra vonatkozóan. Ezeknek az iránymutatásoknak figyelembe kell venniük az exportőrök és leányvállalataik méretében, forrásaiban, tevékenységi köreiben és egyéb jellemzőiben és feltételeiben – például a csoporton belüli megfelelési struktúrákban és előírásokban – fennálló különbségeket, elkerülve ezáltal a „mindenki számára egységes modell” szerinti megközelítést, és segítve az egyes exportőröket abban, hogy a megfelelés és a versenyképesség tekintetében megtalálják saját megoldásaikat. A globális exportengedélyeket használó exportőröknek belső megfelelési programot kell végrehajtaniuk, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság azt az exportőr által a globális exportengedély iránt benyújtott kérelem feldolgozása során figyelembe vett egyéb körülmények miatt szükségtelennek tartja.

(19)  A vállalatokra, különösen a kkv-kra, valamint a hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében további uniós általános exportengedélyeket kell bevezetni, a releváns termékek releváns rendeltetési helyekre irányuló exportjának megfelelő szintű ellenőrzésének biztosítása mellett. A tagállamok szükség esetén iránymutatást nyújthatnak az exportőröknek az általános engedélyek alkalmazásával kapcsolatban.A tagállamok – amennyiben szükségesnek tartják – az alacsony kockázattal járó kivitelre nemzeti általános exportengedélyeket is bevezethetnek. A nagy projektekre vonatkozóan is ▌engedélyezést kell előírni, hogy az engedélyezési feltételeket hozzáigazítsák az ipar sajátos igényeihez.

(20)   Az ellenőrzések gyakorlati alkalmazásának támogatása érdekében a Bizottságnak – a tagállamokkal és érdekelt felekkel szoros együttműködésben – iránymutatásokat és/vagy a bevált gyakorlatokra vonatkozó ajánlásokat kell kidolgoznia. Az iránymutatások és/vagy ajánlások kidolgozásakor a Bizottságnak kellő figyelmet kell fordítania a kkv-k tájékoztatási igényeire.

(21)  A kettős felhasználású termékek, a rendeltetési helyek és az iránymutatások közös listái a hatékony exportellenőrzési rendszer lényeges elemeit képezik.

(22)   Azoknak a tagállamoknak, amelyek e rendelet alapján nemzeti ellenőrzési jegyzékeket hoznak létre, tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot azokról. A tagállamoknak továbbá tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot minden olyan határozatról, amellyel megtagadják valamely, a nemzeti ellenőrzési jegyzék alapján engedélyköteles kivitel engedélyezését.

(23)  Annak érdekében, hogy az Unió gyorsan reagálhasson az uniós általános exportengedélyek alapján történő kivitel érzékenységének értékelésével, valamint a technológiai és kereskedelmi fejleményekkel összefüggő, változó körülményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet I., II., valamint IV. mellékletének módosítására vonatkozóan. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek I. mellékletben szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseknek összhangban kell lenniük azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs megállapodások és többoldalú exportellenőrzési rezsimek részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok vagy az Unió elfogadtak. Amennyiben az I. melléklet módosítása a II. vagy a IV. mellékletben is felsorolt kettős felhasználású termékeket érint, ez említett mellékleteket ennek megfelelően módosítani kell. A termékek és rendeltetési helyek II. melléklet A–H. szakaszában szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseket az e rendeletben meghatározott értékelési kritériumok figyelembevételével kell meghozni. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban(5) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(24)   A Bizottságnak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tennie az I. melléklet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén aktualizált változatát.

(25)   A Bizottságnak az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzé kell tennie és naprakészen kell tartania a tagállamokban hatályban lévő nemzeti ellenőrzési jegyzékek gyűjteményét.

(26)  A kettős felhasználású termékek kivitelét érintő nemzeti rendelkezéseket és határozatokat a közös kereskedelempolitika és különösen az (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) keretein belül kell meghozni. Az Unió vámterületén végzett ellenőrzések hatékony és következetes alkalmazását a nemzeti rendelkezésekre és határozatokra vonatkozó megfelelő információcserékkel és konzultációkkal kell biztosítani.

(27)  A közös ellenőrzési rendszer elengedhetetlen feltétele a kettős felhasználású termékek szabad mozgásának az Unió vámterületén belül.

(28)  Az EUMSZ 36 . cikkével összhangban és annak korlátain belül, valamint a vállalt nemzetközi kötelezettségekkel összhangban a tagállamok a közrend vagy a közbiztonság védelme érdekében fenntartják jogukat bizonyos kettős felhasználású termékek Unió vámterületén belüli transzferjére vonatkozó ellenőrzésekre. ▌Az Unión belüli transzferek ellenőrzésének hatálya alá eső termékek IV. mellékletben szereplő listáját az alapul szolgáló nemzetközi kötelezettségek további alakulásának, valamint a transzferek érzékenységének értékelésével kapcsolatos technológiai és kereskedelmi fejleményeknek a figyelembevételével rendszeres időszakonként felül kell vizsgálni. Az exportellenőrzésnek alávetendő kettős felhasználású termékek IV. mellékletben szereplő közös listájának aktualizálására vonatkozó döntéseket az EUMSZ 36. cikkének, nevezetesen a tagállamok közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos érdekeinek figyelembevételével kell meghozni.

(29)  A tagállamok és a Bizottság 1998. szeptember 22-én aláírták a tagállamok, az Európai Atomenergia-közösség és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség között létrejött vonatkozó biztonsági megállapodásokhoz kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyveket, amelyek, egyéb intézkedések mellett, a tagállamok számára kötelezővé teszik az információszolgáltatást meghatározott berendezések és nem nukleáris anyagok transzferje tekintetében. Az Unión belüli transzferek ellenőrzésének lehetővé kell tennie az Unió és tagállamai számára, hogy teljesítsék az említett megállapodások alapján fennálló kötelezettségeiket.

(30)   Az Unió területén végzett ellenőrzések egységes és következetes alkalmazása érdekében célszerű kibővíteni a tagállamok és a Bizottság közötti konzultációk és információcserék körét, valamint olyan eszközöket bevezetni a közös uniós exportellenőrzési hálózat kialakításának támogatására, mint például az elektronikus engedélyezési eljárások, a technikai szakértői csoportok, valamint egy végrehajtási koordinációs mechanizmus felállítása. Különösen fontos annak biztosítása, hogy adott esetben a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport és a technikai szakértői csoportok konzultáljanak az exportőrökkel, a brókerekkel, a technikai segítségnyújtást végzőkkel és az e rendelet által érintett egyéb érdekelt felekkel, beleértve az iparágat és a civil társadalmi szervezeteket is.

(31)   Míg az uniós vámszabályoknak megfelelően a vámhatóságok bizonyos információkat kockázatkezelési rendszer keretében osztanak meg más vámhatóságokkal, célszerű az engedélyező hatóságok és vámhatóságok közötti szoros együttműködés biztosítása is.

(32)  Helyénvaló egyértelművé tenni, hogy amennyiben érintettek személyes adatok, az információk kezelésének és cseréjének meg kell felelnie a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozóan alkalmazandó, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679(7) és (EU) 2018/1725(8) rendeletében megállapított szabályoknak.

(33)   A tagállamoknak és a Bizottságnak – különösen az (EU, Euratom) 2015/443 (9) és az (EU, Euratom) 2015/444 (10) bizottsági határozattal és az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről létrejött megállapodással (11) összhangban – minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a bizalmas adatok védelmének biztosítására. Ez magában foglalja különösen azt a kötelezettséget, hogy a minősített adatokat a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem lehet visszaminősíteni vagy azok minősítését feloldani. A nem minősített érzékeny információkat vagy a bizalmas jelleggel rendelkezésre bocsátott információkat a hatóságoknak ekként kell kezelniük.

(34)  A magánszektor és különösen a kkv-k tájékoztatása (outreach) és az átláthatóság a hatékony exportellenőrzési rendszer elengedhetetlen eleme. Célszerű tehát rendelkezni szükség esetén az e rendelet alkalmazását támogató iránymutatások folyamatos fejlesztéséről, valamint ▌az ellenőrzések végrehajtásáról szóló éves uniós jelentés közzétételéről.

(35)   Az ellenőrzések végrehajtásáról szóló éves uniós jelentésnek releváns információkat kell tartalmaznia az e rendelet szerinti ellenőrzések engedélyezésére és végrehajtására vonatkozóan, kellő figyelmet fordítva arra, hogy biztosítani kell egyes adatok bizalmas jellegének védelmét, különösen, ha az engedélyezési adatok közzététele hatással lehet a tagállamok által felvetett nemzetbiztonsági aggályokra vagy veszélyeztetheti az üzleti titoktartást, és lehetővé teheti a nem uniós szállítók számára, hogy aláássák a tagállamok korlátozó engedélyezési döntéseit.

(36)  E rendelet helyes alkalmazása érdekében valamennyi tagállamnak intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságokat megfelelő hatáskörrel ruházza fel.

(37)   A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiával összhangban minden tagállamnak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell meghatároznia, amelyek e rendelet megsértése esetén alkalmazhatók. Helyénvaló továbbá ▌rendelkezések bevezetése az ellenőrzések hatékony végrehajtásának támogatására, többek között egy végrehajtási koordinációs mechanizmus révén.

(38)  Az ▌Uniós Vámkódex ▌egyebek között megállapítja az áruk kivitelével és újrakivitelével kapcsolatos rendelkezéseket. E rendelet semmilyen tekintetben nem korlátozza az Uniós Vámkódex és annak végrehajtási rendelkezései szerinti jogköröket.

(39)  Az exportellenőrzések hozzájárulnak a nemzetközi biztonsághoz, és hatással vannak a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre. A világszinten egyenlő versenyfeltételek elősegítése és a nemzetközi biztonság növelése érdekében helyénvaló tehát a harmadik országokkal folyatott párbeszéd és együttműködés kialakítása. Kiemelendő, hogy a tagállamoknak és a Bizottságnak fokozniuk kell a többoldalú exportellenőrzési rendszerek tevékenységeihez való hozzájárulásukat. A tagállamoknak és a Bizottságnak emellett támogatniuk kell ezeket a rendszereket olyan szilárd exportellenőrzések kidolgozásában, amelyek a nemzetközi bevált gyakorlatok globális alapjául és modelljéül, valamint a nemzetközi béke és stabilitás biztosításának fontos eszközéül szolgálnak. A többoldalú egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a hozzájárulások megtétele kötelező abban az esetben, ha a kibertér-megfigyelési termékek területén valamennyi tagállam új kockázatot azonosított.

(40)  ▌E rendelet alkalmazása nem érinti az 1104/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat(12) kiegészítéséről szóló, 2015. szeptember 15-i felhatalmazáson alapuló bizottsági határozatot, amely meghatározza a Galileo program keretében megvalósuló kormányzati ellenőrzésű szolgáltatás számára exportált termékek ellenőrzésének különös szabályait.

(41)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat és a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket ▌,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez a rendelet létrehozza a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszert.

2. cikk

E rendelet alkalmazásában:

1.  „kettős felhasználású termékek”: azok a termékek, beleértve a szoftvert és a technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók, és amelyek körébe beletartoznak azok a termékek, amelyek felhasználhatók nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek vagy hordozóeszközeik tervezésére, kifejlesztésére, gyártására vagy alkalmazására, ideértve azokat a termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításához történő, bármilyen formájú hozzájárulás céljára; ▌

2.  „kivitel”:

a)  az Uniós Vámkódex 269. cikke szerinti kiviteli eljárás;

b)  újrakivitel az Uniós Vámkódex 270. cikke szerint; újrakivitelre kerül sor akkor is, ha az e cikk 11. pontja szerinti, az Unió vámterületén keresztül történő tranzit során kilépési gyűjtő árunyilatkozatot kell benyújtani, mert a termékek végső rendeltetési helye megváltozott;

c)  passzív feldolgozási eljárás az Uniós Vámkódex 259. cikke szerint; vagy

d)  szoftver vagy technológia átadása elektronikus eszközök, így telefax, telefon, elektronikus levél vagy bármely más elektronikus eszköz útján az Unió vámterületén kívüli rendeltetési helyre; ez magában foglalja az ilyen szoftver és technológia elektronikus formában történő hozzáférhetővé tételét az Unió vámterületén kívüli természetes vagy jogi személyek vagy társaságok számára; továbbá magában foglalja a technológia szóbeli átadását is, ha a technológia leírására valamely hangátviteli eszközön keresztül kerül sor;

3.  ▌„exportőr” ▌:

a)   bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság , aki vagy amely a kiviteli nyilatkozat vagy az újrakiviteli árunyilatkozat vagy a kilépési gyűjtő árunyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult a termékek Unió vámterületén kívülre történő kiküldésének meghatározására; amennyiben nem kötöttek kiviteli szerződést, vagy a szerződő partner nem saját nevében jár el, akkor az exportőr az a személy, aki vagy amely jogosult a termékek Unió vámterületén kívülre történő kiküldésének meghatározására;

b)   bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság, aki vagy amely úgy dönt, hogy elektronikus eszközök, így telefax, telefon, elektronikus levél vagy bármely más elektronikus úton szoftvert vagy technológiát ad át ▌az Unió vámterületén kívüli rendeltetési helyre, vagy ilyen szoftvert és technológiát elektronikus formában elérhetővé tesz az Unió vámterületén kívüli természetes vagy jogi személyek vagy társaságok számára.

Amennyiben a kettős felhasználású termék feletti rendelkezési jog a kivitel alapját képező szerződés értelmében egy, az Unió vámterületén kívül lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett személyé, exportőrnek az Unió vámterületén belül lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett szerződő fél tekintendő;

c)   amennyiben az a) vagy a b) pont nem alkalmazandó, ▌ a kivitelre kerülő kettős felhasználású termékeket szállító bármely természetes személy ▌, ha e kettős felhasználású termékek a személy személyes poggyászában vannak az (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapulóbizottsági rendelet(13) 1. cikke 19. pontjának a) alpontja értelmében;

4.  „kiviteli nyilatkozat”: az az okirat, amelyben valamely természetes vagy jogi személy vagy valamely társaság az előírt formában és módon kinyilvánítja szándékát, hogy az 1. pontban meghatározott kettős felhasználású termékeket kíván kiviteli eljárás alá vonni;

5.  „újrakiviteli árunyilatkozat”: az Uniós Vámkódex 5. cikkének 13. pontja szerinti cselekmény;

6.   „kilépési gyűjtő árunyilatkozat”: az Uniós Vámkódex 5. cikkének 10. pontja szerinti cselekmény;

7.  „brókertevékenység”:

a)  olyan ügyletek tárgyalása vagy intézése, amelyek célja kettős felhasználású termékek vétele, eladása vagy szállítása egy harmadik országból bármely másik harmadik országba; vagy

b)  harmadik országokban található kettős felhasználású termékek eladása vagy vétele egy más harmadik országba történő átadásuk céljából.

E rendelet alkalmazásában e fogalommeghatározás nem terjed ki a pusztán járulékos szolgáltatások nyújtására. Járulékos szolgáltatások a fuvarozás, a pénzügyi szolgáltatások, a biztosítás vagy a viszontbiztosítás, vagy az általános hirdetés vagy reklám;

8.  „bróker”: bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság ▌, aki vagy amely brókertevékenységet végez az Unió vámterületéről valamely harmadik ország területére irányulóan;

9.  „technikai segítségnyújtás”:: bármely, javításhoz, fejlesztéshez, gyártáshoz, összeszereléshez, teszteléshez, karbantartáshoz és minden egyéb műszaki szolgáltatáshoz kapcsolódó technikai segítségnyújtás, amely lehet oktatás, tanácsadás, képzés, munkatapasztalatok vagy készségek átadása, vagy tanácsadási szolgáltatások nyújtása, ideértve az elektronikus eszközök révén, valamint a telefonon vagy egyéb szóbeli formák keretében történő támogatást is;

10.  „technikai segítségnyújtást végző”:

a)   ▌bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság ▌, aki vagy amely az Unió vámterületéről valamely harmadik ország területére irányulóan technikai segítségnyújtást végez;

b)   valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság, aki vagy amely harmadik ország területén technikai segítségnyújtást végez; vagy

c)   valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező vagy letelepedett bármely természetes vagy jogi személy vagy bármely társaság, aki vagy amely technikai segítségnyújtást végez az Unió vámterületén ideiglenesen jelen lévő, valamely harmadik országban lakóhellyel rendelkező személy számára;

11.  „tranzit”: a nem uniós kettős felhasználású termékek az Unió vámterületére belépve és keresztülhaladva az Unió vámterületén kívüli rendeltetési helyre történő szállítása, amennyiben e termékeket:

a)  külső árutovábbítási eljárás alá vonják az Uniós Vámkódex 226. cikkének megfelelően, és amelyek csak áthaladnak az Unió vámterületén;

b)  egy vámszabad területen átrakodják, vagy amelyek közvetlenül onnan kerülnek újrakivitelre;

c)  átmeneti megőrzésbe helyezik, és amelyek közvetlenül egy átmeneti megőrzési létesítményből kerülnek újrakivitelre; vagy

d)  az Unió vámterületére ugyanazon a hajón vagy légi járművön szállították, amelyen erről a területről kirakodás nélkül elszállítják;

12.  „egyedi exportengedély”: egy meghatározott exportőrnek valamely harmadik országban lévő egyetlen végfelhasználó vagy címzett tekintetében, egy vagy több kettős felhasználású termékre adott engedély;

13.  „globális exportengedély”: egy meghatározott exportőrnek a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott engedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő kivitelre és/vagy egy vagy több meghatározott harmadik országba történő kivitelre érvényes;

14.  „nagy projektekre vonatkozó engedélyek”: egy meghatározott exportőrnek a kettős felhasználású termékek valamely típusának vagy kategóriájának tekintetében adott egyedi exportengedély vagy globális exportengedély, amely egy vagy több meghatározott végfelhasználó részére történő kivitelre egy vagy több meghatározott harmadik országban lehet érvényes egy meghatározott nagy projekt céljára ▌;

15.  „uniós általános exportengedély”: bizonyos rendeltetési országokba irányuló kivitelre érvényes exportengedély, amely minden exportőr számára hozzáférhető, aki tiszteletben tartja a II. melléklet A–H. szakaszában felsorolt feltételeket és követelményeket;

16.  „nemzeti általános exportengedély”: a 12. cikk (6) bekezdésének és a III. melléklet C. szakaszának megfelelően a nemzeti jog által meghatározott exportengedély;

17.  „az Unió vámterülete”: az Uniónak az Uniós Vámkódex 4. cikke szerinti vámterülete;

18.  „nem uniós kettős felhasználású termékek”: az Uniós Vámkódex 5. cikkének 24. pontja értelmében vett nem uniós áruk vámjogi helyzetével rendelkező termékek;

19.  „fegyverszállítási embargó”: a Tanács határozata vagy közös álláspontja vagy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) döntése alapján, vagy pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező erejű határozata alapján elrendelt fegyverszállítási embargó;

20.   „kibertér-megfigyelési termékek”: olyan kettős felhasználású termékek, amelyeket kifejezetten arra terveztek, hogy lehetővé tegyék természetes személyek megfigyelését információs és telekommunikációs rendszerekből származó adatok nyomon követése, kinyerése, gyűjtése vagy elemzése révén;

21.  „belső megfelelési program”: az exportőrök által az e rendelet rendelkezéseinek és célkitűzéseinek, valamint az e rendelet alapján végrehajtott engedélyek feltételeinek való megfelelés elősegítése céljából elfogadott, folyamatban lévő, hatékony, megfelelő és arányos politikák és eljárások, ideértve többek között a termékek végfelhasználók számára történő kivitelével és végfelhasználásával kapcsolatos kockázatok értékelését szolgáló, a kellő gondosságra vonatkozó intézkedéseket is;

22.   „lényegében azonos ügylet”: olyan ügylet, amely egy másik ügyletével lényegében azonos paraméterekkel vagy műszaki jellemzőkkel rendelkező termékekre vonatkozik, és az adott másik ügyletével azonos végfelhasználót vagy címzettet érint.

II. FEJEZET

HATÁLY

3. cikk

(1)  Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek kivitele engedélyköteles.

(2)  A 4., 5., 9. cikk vagy a 10. cikk alapján az I. mellékletben nem felsorolt bizonyos kettős felhasználású termékek valamennyi vagy egyes rendeltetési helyekre történő kivitele szintén engedélyhez köthető.

4. cikk

(1)  Az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitele engedélyköteles, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság az exportőrt tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben:

a)  vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek, más nukleáris robbanószerkezetek fejlesztésével, gyártásával, kezelésével, működtetésével, karbantartásával, raktározásával, felderítésével, azonosításával vagy forgalmazásával, vagy az ilyen fegyverek célba juttatására alkalmas hordozórakéták fejlesztésével, gyártásával, karbantartásával vagy raktározásával kapcsolatos felhasználási célokra szánják vagy szánhatják;

b)  katonai végfelhasználási célra szánják vagy szánhatják, amennyiben a vásárló országra vagy a rendeltetési országra fegyverembargó van érvényben; e pont alkalmazásában „katonai végfelhasználási cél”:

i.   a tagállamok katonai listáin szereplő katonai célú termékekbe történő beépítés;

ii.   a tagállamok katonai listáin szereplő katonai célú termékek fejlesztéséhez, gyártásához vagy karbantartásához alkalmazott termelő-, ellenőrző vagy elemzőberendezéseknek és ezek alkatrészeinek felhasználása; vagy

iii.   egy termelő üzemben a tagállamok katonai listáin szereplő katonai célú termékek gyártásához bármilyen nem-késztermék felhasználása;

c)  olyan – a nemzeti katonai listán felsorolt – katonai célú termékek alkatrészeként vagy részegységeként történő felhasználásra szánják vagy szánhatják, amelyeket valamely tagállam területéről engedély nélkül vagy a tagállam engedélyezésre vonatkozó nemzeti jogszabályainak megsértésével exportáltak.

(2)  Ha az exportőrnek ▌ tudomása van arról, hogy azon, az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékekeket, amelyek kivitelét tervezi, részben vagy egészben az e cikk (1) bekezdésében említett célok valamelyikére szánják, értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot. E hatáskörrel rendelkező hatóság eldönti, hogy az érintett kivitelt engedélykötelessé teszi-e.

(3)   A tagállamok az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó engedélyezési kötelezettséget előíró nemzeti jogi szabályozást fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amennyiben az exportőr megalapozottan feltételezheti, hogy ezeket a termékeket részben vagy egészben az e cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(4)  Az a tagállam, amely az (1), (2) vagy a (3) bekezdés alapján engedélykötelezettséget ír elő, haladéktalanul tájékoztatja vámhatóságait és egyéb releváns nemzeti hatóságait, valamint a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátjaa szóban forgó engedélykötelezettségre vonatkozó információkat, különösen az érintett termékek és végfelhasználók tekintetében, kivéve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy az ügylet jellege vagy az érintett információk érzékenysége miatt ez nem helyénvaló.

(5)  A tagállamok kellő megfontolás tárgyává teszik a (4) bekezdés alapján kapott információkat, és ▌erről tájékoztatják saját vámhatóságaikat és egyéb releváns nemzeti hatóságaikat.

(6)   Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok az összes hatályos elutasítást megvizsgálhassák, az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékeket érintő esetek tekintetében a 16. cikk (1), (2) és (5)–(7) bekezdése alkalmazandó.

(7)   Az információk e cikk alapján előírt valamennyi cseréjét a személyes adatok, a bizalmas üzleti adatok vagy a védett védelmi, külpolitikai vagy nemzetbiztonsági információk védelmére vonatkozó jogi követelményekkel összhangban kell végrehajtani. Az ilyen információcseréket biztonságos elektronikus eszközökön, többek között a 23. cikk (5) bekezdésében említett rendszeren keresztül kell lefolytatni.

(8)   Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az (EU) 2015/479 rendelet 10. cikke alapján nemzeti intézkedéseket tegyenek.

5. cikk

(1)   Az I. mellékletben fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékek kivitele engedélyköteles, amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság az exportőrt tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben belső elnyomással és/vagy a nemzetközi emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésével összefüggésben lévő felhasználási célokra szánják vagy szánhatják.

(2)   Ha az exportőrnek a kellő gondosságra vonatkozó intézkedésekből fakadó ténymegállapításai szerint tudomása van arról, hogy azon, az I. mellékletben fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékeket, amelyek kivitelét tervezi, részben vagy egészben az e cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják, értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot. E hatáskörrel rendelkező hatóság eldönti, hogy az érintett kivitelt engedélykötelessé teszi-e. A Bizottság és a Tanács a 26. cikk (1) bekezdésében említettek szerint iránymutatásokkal vagy ajánlásokkal szolgál az exportőrök számára.

(3)   A tagállamok az I. mellékletben fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékek kivitelére vonatkozó engedélyezési kötelezettséget előíró nemzeti jogi szabályozást fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amennyiben az exportőr megalapozottan feltételezheti, hogy ezeket a termékeket részben vagy egészben az e cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(4)   Az a tagállam, amely az (1), (2) vagy (3) bekezdés alapján engedélykötelezettséget ír elő, haladéktalanul tájékoztatja vámhatóságait és egyéb releváns nemzeti hatóságait, valamint a többi tagállam és a Bizottság rendelkezésére bocsátja a szóban forgó engedélykötelezettségre vonatkozó információkat, különösen az érintett termékek és szervezetek tekintetében, kivéve abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy az ügylet jellege vagy az érintett információk érzékenysége miatt ez nem helyénvaló.

(5)   A tagállamok kellő megfontolás tárgyává teszik a (4) bekezdés alapján kapott információkat, és azokat 30 munkanapon belül felülvizsgálják az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján. A tagállamok tájékoztatják vámhatóságaikat és egyéb releváns nemzeti hatóságaikat. Kivételes esetekben bármely tagállam kérheti e 30 napos határidő meghosszabbítását. A meghosszabbítás időtartama azonban nem haladhatja meg a 30 munkanapot.

(6)   Amennyiben valamennyi tagállam értesíti egymást és a Bizottságot arról, hogy lényegében azonos ügyletek tekintetében engedélyezési követelményt kell előírni, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi a tagállamok által e célból bejelentett engedélyezési követelmények hatálya alá tartozó kibertér-megfigyelési termékekre és – adott esetben – rendeltetési helyekre vonatkozó információkat.

(7)   A (6) bekezdés szerint közzétett információkat a tagállamok legalább évente felülvizsgálják a Bizottság által szolgáltatott, vonatkozó információk és elemzések alapján. Amennyiben valamennyi tagállam értesíti egymást és a Bizottságot arról, hogy valamely engedélyezési követelmény közzétételét módosítani kell vagy meg kell újítani, a Bizottság haladéktalanul és ennek megfelelően módosítja vagy megújítja az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában a (6) bekezdés alapján közzétett információkat.

(8)   Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok az összes hatályos elutasítást megvizsgálhassák, az I. mellékletben fel nem sorolt kibertér-megfigyelési termékeket érintő esetekre alkalmazni kell a 16. cikk (1), (2) és (5)–(7) bekezdését.

(9)   Az információk e cikk alapján előírt valamennyi cseréjét a személyes adatok, a bizalmas üzleti adatok vagy a védett védelmi, külpolitikai vagy nemzetbiztonsági információk védelmére vonatkozó jogi követelményekkel összhangban kell végrehajtani. Az ilyen információcseréket biztonságos elektronikus eszközökön, többek között a 23. cikk (5) bekezdésében említett rendszeren keresztül kell lefolytatni.

(10)   Az ellenőrzések kiterjesztése céljából a tagállamok mérlegelik a megfelelő nemzetközi nonproliferációs rezsimeknek vagy exportellenőrzési megállapodásoknak az e cikk (6) bekezdése szerinti közzétételekben szereplő termékekre történő kiterjesztését. A Bizottság elemzéseket bocsát rendelkezésre a 23. cikk (2) bekezdése és a 26. cikk (2) bekezdése alapján gyűjtött releváns adatokról.

(11)   Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy az (EU) 2015/479 rendelet 10. cikke alapján nemzeti intézkedéseket tegyenek.

6. cikk

(1)  Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos brókertevékenységek végzése engedélyköteles akkor, ha a brókert a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(2)  Ha a bróker az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek tekintetében brókertevékenység végzését tervezi, és tudomása van arról, hogy ezeket a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják, értesítenie kell a hatáskörrel rendelkező hatóságot. E hatáskörrel rendelkező hatóság eldönti, hogy az ilyen brókertevékenységet engedélykötelessé teszi-e.

(3)   A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdés alkalmazását a fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre.

(4)   A tagállamok a kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos brókertevékenység végzésére vonatkozó engedélyezési kötelezettséget előíró nemzeti jogi szabályozást fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amennyiben a bróker megalapozottan feltételezheti, hogy ezeket a termékeket a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(5)   Az e cikk (3) és (4) bekezdésében említett nemzeti intézkedésekre a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

7. cikk

(1)  Azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelynek a területén a termékek találhatók, bármikor megtilthatja az I. mellékletben felsorolt nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitját, amennyiben ezeket a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(2)  A tranzit megtiltásáról szóló döntés előtt a hatáskörrel rendelkező hatóság eseti alapon engedélyhez kötheti az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek konkrét tranzitját, ha a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják. Ha a tranzitra több tagállam területén keresztül kerül sor, minden egyes érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megtilthatja a területén keresztül történő ilyen tranzitot.

A hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyezési kötelezettséget azon természetes vagy jogi személy vagy azon társaság számára írhatja elő, aki vagy amely a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult az Unió vámterületén keresztül haladó termékek kiküldésének meghatározására.

Ha a természetes vagy jogi személy vagy a társaság az Unió vámterületén nem rendelkezik lakóhellyel vagy nem letelepedett, a hatáskörrel rendelkező hatóság az engedélyezési kötelezettséget előírhatja a következők számára:

a)  az Uniós Vámkódex 5. cikkének 15. pontja szerinti nyilatkozattevő;

b)  az Uniós Vámkódex 5. cikkének 40. pontja szerinti fuvarozó; vagy

c)   a tranzit alatt álló kettős felhasználású termékeket szállító természetes személy, ha e kettős felhasználású termékek a szóban forgó személy személyes poggyászában vannak.

(3)   A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdés alkalmazását a fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre.

(4)   Az e cikk (3) bekezdésében említett nemzeti intézkedésekre a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

8. cikk

(1)  Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékekkel ▌kapcsolatos technikai segítségnyújtás végzése engedélyköteles akkor, ha a technikai segítségnyújtást végzőt a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(2)  Ha a technikai segítségnyújtást végző az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek tekintetében technikai segítségnyújtás végzését tervezi, és tudomása van arról, hogy ezeket a termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják, a technikai segítségnyújtást végző értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságot. E hatáskörrel rendelkező hatóság eldönti, hogy az ilyen technikai segítségnyújtást engedélykötelessé teszi-e.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben a technikai segítségnyújtás:

a)   végzésére a II. melléklet A. szakaszának 2. részében felsorolt ország területén belül vagy területére irányulóan, vagy a II. melléklet A. szakaszának 2. részében felsorolt országban lakóhellyel rendelkező személy számára kerül sor;

b)   az I. mellékletben meghatározott általános technológiai megjegyzés vagy nukleáris technológiai megjegyzés szerinti nyilvánosan hozzáférhető információ átadásának vagy tudományos alapkutatásnak a formáját ölti;

c)   biztosítására valamely tagállam hatóságai vagy ügynökségei által hivatalos feladataikkal összefüggésben kerül sor;

d)   biztosítására valamely tagállam fegyveres erői számára a rájuk bízott feladatok alapján kerül sor;

e)   a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR-technológia) IV. mellékletben szereplő termékeire vonatkozó kivételekben említett valamely célt szolgálja; vagy

f)   a szükséges minimumot képezi azon termékek telepítéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (ellenőrzéséhez) vagy javításához, amelyekre vonatkozóan kiviteli engedélyt bocsátottak ki.

(4)   A tagállamok kiterjeszthetik az (1) bekezdés alkalmazását a fel nem sorolt kettős felhasználású termékekre.

(5)   A tagállamok a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyezési kötelezettséget előíró nemzeti jogi szabályozást fogadhatnak el vagy tarthatnak fenn, amennyiben a technikai segítségnyújtást végző, aki kettős felhasználású termékek tekintetében technikai segítségnyújtás végzését tervezi, megalapozottan feltételezheti, hogy ezeket a termékeket a 4. cikk (1) bekezdésében említett felhasználási célok valamelyikére szánják vagy szánhatják.

(6)   Az e cikk (4) és (5) bekezdésében említett nemzeti intézkedésekre a 9. cikk (2), (3) és (4) bekezdése alkalmazandó.

9. cikk

(1)  Közbiztonsági okokból – a terrorcselekmények megelőzését is ideértve – vagy emberi jogi szempontok alapján a tagállamok megtilthatják vagy engedélyhez köthetik az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelét.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedésekről haladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot, pontosan megjelölve az intézkedések okait. Amennyiben az intézkedés nemzeti ellenőrzési jegyzék létrehozására vonatkozik, a tagállamok az ellenőrzött termékek megnevezéséről is tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)  A tagállamok az (1) bekezdés alapján meghozott intézkedések bármely módosításáról – többek között nemzeti ellenőrzési jegyzékeik bármely módosításárólhaladéktalanul értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(4)  A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi azokat az intézkedéseket, amelyekről a (2) és a (3) bekezdés alapján értesítést kapott. A Bizottság – haladéktalanul és az Unió valamennyi hivatalos nyelvén – külön közzéteszi a tagállamokban hatályban lévő nemzeti ellenőrzési jegyzékek gyűjteményét. A Bizottság azt követően, hogy valamely tagállam nemzeti ellenőrzési jegyzékének módosításáról értesítette, haladéktalanul és az Unió valamennyi hivatalos nyelvén közzéteszi a tagállamokban hatályban lévő nemzeti ellenőrzési jegyzékek frissített gyűjteményét.

10. cikk

(1)   Engedély szükséges az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kiviteléhez, ha valamely másik tagállam engedélykötelezettséget ír elő e termékek kivitele tekintetében az általa a 9. cikk alapján elfogadott és a Bizottság által a 9. cikk (4) bekezdése alapján közzétett nemzeti termékellenőrzési jegyzék alapján, és ha az exportőrt a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a közbiztonsággal – ideértve a terrorcselekmények megelőzését – vagy emberi jogi megfontolásokkal kapcsolatos, aggodalomra okot adó felhasználási célokra szánják vagy szánhatják.

(2)   Az a tagállam, amely megtagadja az (1) bekezdésben előírt engedély kiadását, e döntéséről a Bizottságot és a többi tagállamot is tájékoztatja.

(3)   Az a tagállam, amely az I. mellékletben fel nem sorolt kettős felhasználású termékek kivitelére e cikk (1) bekezdése alapján engedélykötelezettséget ír elő, haladéktalanul tájékoztatja vámhatóságait és egyéb releváns nemzeti hatóságait az engedélykötelezettségről, és a releváns – különösen az érintett termékekre és végfelhasználókra vonatkozó – információkat adott esetben a többi tagállamnak és a Bizottságnak is eljuttatja. A többi tagállam ezt az információt kellő megfontolás tárgyává teszi, és erről tájékoztatja saját vámhatóságait és egyéb releváns nemzeti hatóságait.

11. cikk

(1)  A ▌IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferje engedélyköteles. Az általános engedély a IV. melléklet 2. részében felsorolt kettős felhasználású termékekre nem terjed ki.

(2)  Egy tagállam egyéb kettős felhasználású termékeknek saját területéről más tagállam területére történő transzferjéhez abban az esetben írhat elő engedélykötelezettséget, amennyiben a transzfer időpontjában:

a)  a transzfert végzőnek vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságnak tudomása van arról, hogy az érintett termék végső rendeltetési helye az Unió vámterületén kívül található;

b)  az adott termékek említett végső rendeltetési helyre történő kivitele a 3., 4., 5., 9. vagy 10. cikk szerint engedélyköteles abban a tagállamban, ahonnan a termék transzferje történik, és a közvetlenül a területről történő ilyen kivitel nem engedélyezett valamely általános engedély vagy globális engedély alapján; továbbá

c)  az Uniós Vámkódex 60. cikke (2) bekezdésében szereplő meghatározás szerint a termékeken semmiféle feldolgozást vagy megmunkálást nem szabad végezni abban a tagállamban, ahová a termékek transzerje történik.

(3)   A (1) és (2) bekezdésben említett transzferengedélyt abban a tagállamban kell kérelmezni, ahonnan a kettős felhasználású termékek transzferje történik.

(4)   Abban az esetben, ha a kettős felhasználású termékek soron következő kivitelét az a tagállam, ahonnan a termékek transzferje történik, a 14. cikkben megállapított konzultációs eljárások során már elfogadta, akkor a transzferengedélyt a transzfert végző részére azonnal ki kell adni, kivéve ha a körülmények lényegesen megváltoztak.

(5)  Az a tagállam, amely a (2) bekezdésben meghatározott engedélykötelezettséget előíró jogszabályt fogad el, haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot az általa meghozott intézkedésekről. A Bizottság ezt az információt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(6)  Az (1) és (2) bekezdés szerint meghozott intézkedések alkalmazása nem foglalhatja magában az Unió vámterületén belüli belső határellenőrzések alkalmazását, hanem kizárólag az egész Unió vámterületén általános ellenőrzési eljárások részeként nem diszkriminatív módon alkalmazott ellenőrzéseket.

(7)  Az (1) és a (2) bekezdés szerint meghozott intézkedések alkalmazása semmiképpen nem eredményezheti, hogy a termékeknek az egyik tagállamból a másik tagállamba történő transzferjére szigorúbb korlátozó feltételekkel kerüljön sor, mint az ugyanazon termékek harmadik országokba történő kivitelére előírt feltételek.

(8)  Bármely tagállam nemzeti jogszabályaiban rendelkezhet úgy, hogy az I. melléklet ▌5. kategóriájának 2. részében felsorolt azon termékeknek az érintett tagállamból történő Unión belüli transzferjéhez, amelyeket a ▌IV. melléklet nem sorol fel, az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére további információkat kell szolgáltatni.

(9)  Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjére vonatkozó kereskedelmi okmányokban világosan fel kell tüntetni, hogy az érintett termékek az Unió vámterületéről történő kivitelük esetén ellenőrzés tárgyát képezik. Ezen okmányok közé tartoznak különösen az adásvételi szerződések, a rendelésigazolások, a számlák vagy a szállítási értesítők.

III. FEJEZET

EXPORTENGEDÉLY ÉS A BRÓKERTEVÉKENYSÉG ÉS A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS ENGEDÉLYEZÉSE ▌

12. cikk

(1)  E rendelet az alábbi exportengedély-típusok kiadását teszi lehetővé, illetve az alábbi exportengedély-típusokat hozza létre:

a)  egyedi exportengedélyek;

b)  globális exportengedélyek ▌;

c)  nemzeti általános exportengedélyek;

d)   bizonyos termékek bizonyos rendeltetési helyekre irányuló, a II. melléklet A–H. szakaszában meghatározott különös feltételek és követelmények szerinti kivitelére vonatkozó uniós általános exportengedélyek.

Az e rendelet szerint kiadott vagy létrehozott engedélyek az Unió vámterületének egészére érvényesek.

(2)   Az e rendelet szerinti egyedi és globális exportengedélyeket az exportőr lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki.

A 2. cikk 3. pontjának sérelme nélkül, amennyiben az exportőr az Unió vámterületénbelül nem rendelkezik lakóhellyel vagy nem letelepedett, e rendelet alapján annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága ad ki egyedi kiviteli engedélyeket, ahol a kettős felhasználású termékek találhatók.

Valamennyi egyedi vagy globális exportengedélyt lehetőség szerint elektronikus úton kell kiadni, olyan formanyomtatványokon, amelyek tartalmazzák legalább a III. melléklet A. szakaszában szereplő mintákban előírt valamennyi elemet, az ott meghatározott sorrendben.

(3)  Az egyedi exportengedélyek és globális exportengedélyek legfeljebbkét évig érvényesek, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság másként határoz.

A nagy projektekre vonatkozó engedélyek a hatáskörrel rendelkező hatóság által meghatározandó időtartamig, de legfeljebb négy évig érvényesek, kivéve a projekt időtartamán alapuló, kellően indokolt körülmények fennállása esetén.

(4)  Az exportőrök a hatáskörrel rendelkező hatóság részére kötelesek megadni az egyedi és globális exportengedélyre irányuló kérelmeikhez szükséges minden vonatkozó információt annak érdekében, hogy teljes körűen tájékoztassák azt különösen a végfelhasználóról, a rendeltetési országról és az exportált termék végfelhasználásáról.

Az egyedi exportengedélyekkiadását ▌végfelhasználási nyilatkozat bemutatásától kell függővé tenni. A hatáskörrel rendelkező hatóság egyes kérelmeket mentesíthet a végfelhasználási nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége alól. A globális exportengedélyek megadása megfelelő esetben végfelhasználási nyilatkozat bemutatásától tehető függővé.

A globális exportengedélyeket használó exportőröknek belső megfelelési programot kell végrehajtaniuk, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság azt az exportőr által a globális exportengedély iránt benyújtott kérelem feldolgozása során figyelembe vett egyéb információk miatt szükségtelennek tartja.

A globális exportengedélyek használatával kapcsolatos jelentéstételre és belső megfelelési programra vonatkozó követelményeket a tagállamok határozzák meg.

A mennyiségi korlátozásokat tartalmazó globális exportengedélyek az exportőr kérésére részletekre bontandók.

(5)  A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az egyedi és globális engedélyek iránti kérelmeket a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat által meghatározott határidőn belül dolgozzák fel. ▌

(6)  A nemzeti általános exportengedélyek:

a)   nem vonatkozhatnak a II. melléklet I. szakaszában felsorolt termékekre;

b)   meghatározására a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat által kerül sor; az engedélyeket az azokat kiállító tagállamban letelepedett vagy lakóhellyel rendelkező valamennyi exportőr használhatja, ha megfelel az e rendeletben és az azt kiegészítő nemzeti jogszabályokban megállapított követelményeknek; az engedélyeket a III. melléklet C. szakaszában szereplő iránymutatásoknak megfelelően kell kiadni;

c)   nem használhatók fel, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatta az exportőrt arról, hogy a szóban forgó termékeket részben vagy egészben a 4. cikk (1) bekezdésében említett valamely felhasználási célra szánják vagy szánhatják, vagy ha az exportőrnek tudomása van arról, hogy a termékeket ilyen célokra kívánják felhasználni.

A nemzeti általános exportengedélyek vonatkozhatnak a II. melléklet A–H. szakaszában felsorolt termékekre és rendeltetési helyekre is.

A tagállamok valamennyi nemzeti általános exportengedély kiadásáról vagy módosításáról haladéktalanul értesítik a Bizottságot. A Bizottság közzéteszi ezeket az értesítéseket az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(7)  Az exportőr lakóhelye vagyletelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságamegtilthatja az exportőr számára az uniós általános exportengedélyek használatát, amennyiben észszerűen feltételezhető, hogy az exportőr nem képes ezen engedély feltételeinek vagy a kiviteli ellenőrzéssel kapcsolatos jogszabályok valamely rendelkezésének eleget tenni.

A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai megosztják egymással az azon exportőrökkel kapcsolatos információkat, akik számára megtiltották az uniós általános exportengedély használatát, kivéve, ha az exportőr lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam megállapítja, hogy az exportőr nem fog megpróbálni kettős felhasználású termékeket más tagállamokon keresztül exportálni. Az információcserét a 23. cikk (6) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül kell végrehajtani.

13. cikk

(1)  Az e rendelet szerinti, brókertevékenység és technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyeket a bróker vagy a technikai segítségnyújtást végző lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki. Amennyiben a bróker vagy a technikai segítségnyújtást végző az Unió vámterületén belül nem rendelkezik lakóhellyel vagy ott nem letelepedett, a brókertevékenység és technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyeket azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága adja ki, amelyből a brókertevékenységet vagy a technikai segítségnyújtást végezni fogják.

(2)  A brókertevékenység végzésére vonatkozó engedélyeket konkrét termékek meghatározott mennyiségére adják ki, és azokban pontosan meg kell határozni a termékeknek a harmadik származási országban található elhelyezkedését, a végfelhasználót és a végfelhasználó pontos helyét.

A technikai segítségnyújtásra vonatkozó engedélyekben pontosan meg kell határozni a végfelhasználót és annak pontos helyét.

Az engedélyek az Unió vámterületének egészére érvényesek.

(3)  A bróker és a technikai segítségnyújtást végző a hatáskörrel rendelkező hatóság részére az engedély iránti kérelemhez e rendelet értelmében szükséges minden vonatkozó információt köteles megadni, különösen a kettős felhasználású termékek pontos helye, a termékek egyértelmű megnevezése és az érintett mennyiség, az ügyletben részt vevő harmadik felek, a rendeltetési hely szerinti ▌ ország, az ott található végfelhasználó és annak pontos helye tekintetében.

(4)  A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedély iránti kérelmeket a nemzeti jogszabályok vagy gyakorlat által meghatározott határidőn belül bírálják el.

(5)  A brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyeket lehetőség szerint elektronikus úton kell kiadni, olyan formanyomtatványokon, amelyek tartalmazzák legalább a III. melléklet B. szakaszában szereplő mintákban található valamennyi elemet, az ott meghatározott sorrendben.

14. cikk

(1)  Az egyedi exportengedély iránti kérelemben jelezni kell, ha a kérelemben szereplő kettős felhasználású termékek, amelyeket a II. melléklet A. szakaszának 2. részében fel nem sorolt rendeltetési helyre, vagy – a ▌IV. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek esetében – bármely rendeltetési helyre kívánják kivinni, nem abban a tagállamban vagy tagállamokban találhatók vagy lesznek találhatók, ahol a kérelmet benyújtották. Annak a tagállamnak a hatáskörrel rendelkező hatósága, ahol az engedély iránti kérelmet benyújtották, haladéktalanul konzultál a szóban forgó tagállam vagy tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, és megadja a releváns információkat. Az említett konzultációt végre lehet hajtani a 23. cikk (6) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül. A megkeresett tagállamoknak az engedély kiadásával kapcsolatos esetleges ellenvetéseiket, amelyek kötelező érvényűek arra a tagállamra, ahol a kérelmet benyújtották, tíz munkanapon belül közölniük kell.

Ha tíz munkanapon belül nem érkezik kifogás, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy a megkeresett tagállamoknak nincs ellenvetése.

A megkeresett tagállam kivételes esetben kérheti a tíznapos határidő meghosszabbítását. A meghosszabbítás azonban nem haladhatja meg a 30 munkanapot.

(2)  A tagállam, amennyiben a kivitel alapvető biztonsági érdekeit sérti, felkérheti a másik tagállamot, hogy az exportengedélyt ne adja ki, vagy ha már kiadta, kérheti annak érvénytelenítését, felfüggesztését, módosítását vagy visszavonását. Az a tagállam, amelyhez ilyen kérelem érkezik, a kérelmező tagállammal haladéktalanul a felekre nem kötelező érvényű konzultációt kezdhet, amelyet tíz munkanapon belül le kell zárni. Amennyiben az a tagállam, amelyhez ilyen kérelem érkezik, az engedély megadása mellett dönt, erről a 23. cikk (6) bekezdésében említett elektronikus rendszeren keresztül értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

15. cikk

(1)   Az e rendelet szerinti engedély kiállításáról vagy a tranzit megtagadásáról való határozathozatalsorán a tagállamok minden lényeges szempontot figyelembe vesznek, ideértve:

a)  az Unió és a tagállamok nemzetközi kötelezettségeit és vállalásait, különösen azokat a kötelezettségeket és vállalásokat, amelyeket a vonatkozó nemzetközi nonproliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások részeseként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével egyenként elfogadtak;

b)   a Tanács határozata vagy közös álláspontja, az EBESZ határozata vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kötelező határozata alapján elrendelt szankciókból eredő kötelezettségeket;

c)   a nemzeti kül- és biztonságpolitikai megfontolásokat, beleértve a 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban foglaltakat is;

d)   a tervezett végfelhasználással és az engedélyezett végfelhasználástól történő eltérítés kockázatával kapcsolatos megfontolásokat ▌.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott kritériumokon túlmenően a globális exportengedély iránti kérelem elbírálásakor a tagállamok figyelembe veszik a belső megfelelési program exportőr általi végrehajtását.

16. cikk

(1)  A hatáskörrel rendelkező hatóság e rendelettel összhangban eljárva elutasíthatja az exportengedély kiadását, és érvénytelenítheti, felfüggesztheti, módosíthatja vagy visszavonhatjaaz általa már kiadott exportengedélyt. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság elutasít, érvénytelenít, felfüggeszt, lényegesen korlátoz vagy visszavon egy exportengedélyt, vagy amennyiben azt állapította meg, hogy a tervezett kivitelt nem szabad engedélyezni, akkor erről értesíti a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot, és megosztja velük a vonatkozó információkat. Ha valamely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felfüggesztett egy exportengedélyt, a felfüggesztés időtartamának lejártakor a végső értékelésről tájékoztatni kell a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és a Bizottságot.

(2)  Azon engedélyek elutasítását, amelyekről az (1) bekezdés szerint értesítés történt, a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai az értesítéstől számított három éven belül felülvizsgálják, és visszavonják, módosítják vagy megújítják őket. A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a lehető legrövidebb időn belül értesítik a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot a felülvizsgálat eredményeiről. Azok az elutasítások, amelyeket nem vonnak vissza, hatályban maradnak, és azokat háromévente felül kell vizsgálni. A harmadik felülvizsgálat során az érintett tagállam köteles megindokolni az elutasítás fenntartásának indokait.

(3)  A ▌hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul értesíti a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot a kettős felhasználású termékek tranzitját tiltó, a 7. cikk alapján hozott döntéséről. Ezeknek az értesítéseknek tartalmazniuk kell minden vonatkozó információt, a termék besorolását, technikai paramétereit, a rendeltetési országot és a végfelhasználót is ideértve.

(4)  E cikk (1) és (2) bekezdését a 13. cikk szerinti, a brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyek tekintetében is alkalmazni kell.

(5)  Mielőtt a tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága ▌arról határozna, hogy megad-e egy engedélyt vagy sem, illetve hogy megtilt-e egy e rendelet szerinti tranzitot, minden hatályos elutasítást vagy az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek tranzitját tiltó, e rendelet értelmében hozott minden határozatot meg kell vizsgálnia, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az engedélyt vagy tranzitot egy másik tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai egy lényegében azonos ügylet tekintetében már elutasították-e▌. Ezután konzultálnia kell azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyek ezen elutasító vagy tranzitot tiltó határozatokat e cikk (1), (3) és (4) bekezdésének megfelelően kiadták.

A megkeresett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai 10 munkanapon belül közlik, hogy a szóban forgó ügyletet lényegében azonos ügyletnek tekintik-e. Ha 10 munkanapon belül nem érkezik válasz, úgy kell tekinteni, hogy a megkeresett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai nem tekintik a szóban forgó ügyletet lényegében azonos ügyletnek.

Amennyiben a szóban forgó ügylet helyes értékeléséhez több információra van szükség, az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai megállapodnak a 10 napos határidő meghosszabbításáról. A meghosszabbítás azonban nem haladhatja meg a 30 munkanapot.

Ha az ilyen konzultációt követően a ▌hatáskörrel rendelkező hatóság az engedély megadásáról vagy a tranzit engedélyezéséről határoz, úgy erről értesíti a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot, és döntése indokolásául megad minden szükséges információt.

(6)  Az e cikk szerint szükséges valamennyi értesítést biztonságos elektronikus eszközökön keresztül kell megtenni, ideértve a 23. cikk (6) bekezdésében említett rendszert is.

(7)  Az információk e cikk szerinti minden megosztásának összhangban kell állnia a 23. cikk ilyen információk bizalmas jellegére vonatkozó (5) bekezdésével.

IV. FEJEZET

A KETTŐS FELHASZNÁLÁSÚ TERMÉKEK JEGYZÉKEINEK MÓDOSÍTÁSA

17. cikk

(1)   A Bizottság ▌felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a kettős felhasználású termékek I. és IV. mellékletben szereplő jegyzékeinek módosítására, az alábbiak szerint:

a)  a kettős felhasználású termékek I. mellékletben szereplő jegyzékét azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal, valamint azok módosításaival összhangban kell módosítani, amelyeket a nemzetközi nonproliferációs rezsimek és export-ellenőrzési megállapodások részeseiként vagy a vonatkozó nemzetközi szerződések megerősítésével a tagállamok és adott esetben az Unió elfogadtak;

b)  amennyiben az I. melléklet módosítása a II. vagy a IV. mellékletben is felsorolt kettős felhasználású termékeket érint, az említett mellékleteket is megfelelően módosítani kell. ▌

(2)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 18. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 24. cikk alapján létrehozott, a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva, valamint a vonatkozó nonproliferációs rezsimek és exportellenőrzési megállapodások – például az ellenőrzési jegyzékek módosításai – szerinti kötelezettségeket és vállalásokat, valamint a releváns geopolitikai fejleményeket figyelembe véve a II. melléklet módosítására azáltal, hogy termékeket kivon az uniós általános exportengedélyek hatálya alól, illetve rendeltetési helyeket beilleszt vagy kizár abból. Ha rendkívüli sürgősséggel kell kizárni egyes meghatározott rendeltetési helyeket az uniós általános exportengedélyek hatályából, akkor a 19. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni az e bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

18. cikk

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak a 17. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól ... [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 17. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

19. cikk

(1)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 18. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

20. cikk

A kettős felhasználású termékek IV. mellékletben szereplő jegyzékét – amely az I. melléklet almellékletét képezi – az EUMSZ 36. cikkének, nevezetesen a tagállamok közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos érdekeinek figyelembevételével kell aktualizálni .

V. FEJEZET

VÁMELJÁRÁSOK

21. cikk

(1)  A kettős felhasználású termékek kivitelével kapcsolatos vámeljárás során a kiviteli nyilatkozatot kezelő vámhivatalnál az exportőrnek igazolnia kell, hogy a szükséges exportengedélyt beszerezte.

(2)  Az exportőrtől bekérhető a bizonyítékként szolgáltatott bármely okmánynak azon tagállam hivatalos nyelvére történő fordítása, ahol a kiviteli nyilatkozatot benyújtották.

(3)  Az Uniós Vámkódex alapján és az annak értelmében ráruházott jogkör sérelme nélkül a tagállam ezenkívül a (4) bekezdésben hivatkozott időszakokat meg nem haladó időszakra felfüggesztheti a területéről történő kivitellel kapcsolatos eljárást, vagy – szükség esetén – más módon is megakadályozhatja azt, hogy a ▌kettős felhasználású termékek – érvényes exportengedéllyel vagy anélkül – területén keresztül az Uniót elhagyják, amennyiben:

a)   alapos okkal feltételezheti, hogy

i.   az engedély megadásakor valamely vonatkozó információt nem vettek figyelembe; vagy

ii.   az engedély megadása óta a körülmények jelentős mértékben megváltoztak; vagy

b)   releváns információkkal rendelkezik a 4. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedések lehetséges alkalmazásáról.

(4)  Az e cikk (3) bekezdésében említett esetekben az említett bekezdésben említett tagállamnak haladéktalanul konzultálnia kell az exportengedélyt kiadó vagy a (4) cikk (1) bekezdése szerint intézkedésre jogosult tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával, hogy az a 4. cikk (1) bekezdése vagy a 16. cikk (1) bekezdése alapján intézkedhessen. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság úgy határoz, hogy fenntartja az engedélyt vagy nem hoz a 4. cikk (1) bekezdése szerinti intézkedést, úgy tíz munkanapon belül válaszolni köteles, mely határidő e hatóság kérésére kivételes esetekben harminc munkanapig terjedően meghosszabbítható. Ebben az esetben, vagy ha tíz, illetve – esettől függően – harminc munkanapon belül nem érkezik válasz, akkor a kettős felhasználású terméket haladéktalanul ki kell adni. Az engedélyt kiadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága tájékoztatja a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságait és a Bizottságot.

(5)  A Bizottság a tagállamokkal együttműködve iránymutatást dolgozhat ki az engedélyező és vámhatóságok szolgálatai közötti együttműködés támogatása érdekében.

22. cikk

(1)  A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a kettős felhasználású termékek kivitelére vonatkozó vámkezelést csak az arra felhatalmazott vámhivatalok végezhetik.

(2)  Azok a tagállamok, amelyek élnek az (1) bekezdésben biztosított választási lehetőséggel, tájékoztatni kötelesek a Bizottságot a megfelelően felhatalmazott vámhivatalokról. A Bizottság ezt az információt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi.

VI. FEJEZET

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS VÉGREHAJTÁS

23. cikk

(1)  A tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot az e rendelet végrehajtása érdekében elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről, beleértve:

a)  azoknak az illetékes tagállami hatóságoknak a jegyzékét, amelyek jogosultak:

–  kettős felhasználású termékek exportengedélyeinek kiadására,

–  e rendelet értelmében a brókertevékenység és a technikai segítségnyújtás végzésére vonatkozó engedélyek kiadására,

–  a nem uniós kettős felhasználású termékek tranzitjának tilalmára e rendelet értelmében;

b)  a 25. cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseket.

A Bizottság továbbítja az információkat a többi tagállamnak, és azokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzéteszi.

(2)  A tagállamok – a Bizottsággal együttműködésben – minden szükséges intézkedést megtesznek a hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti közvetlen együttműködés és információcsere kialakítása érdekében az uniós exportellenőrzési rendszer hatékonyságának növelése, valamint az Unió egész vámterületén az ellenőrzés következetes és hatékony végrehajtásának biztosítása céljából. Az ilyen információcsere az alábbiakra terjedhet ki:

a)   a vonatkozó engedélyezési adatok, minden kiadott engedély esetében (pl. az engedélyek ▌értéke és típusai, valamint a kapcsolódó rendeltetési helyek, az általános ▌engedélyek felhasználóinak száma)▌;

b)   további információ az ellenőrzések alkalmazásáról, ideérve a 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott kritériumok alkalmazására vonatkozó információkat, a belső megfelelési programmal rendelkező piaci szereplők számát és – amennyiben rendelkezésre állnak – a kettős felhasználású termékek más tagállamokban végzett kivitelére vonatkozó adatokat;

c)   a nemzeti ellenőrzési jegyzékek 9. cikk szerinti kiegészítéseit vagy tervezett kiegészítéseit alátámasztó elemzéssel kapcsolatos információk;

d)   információk az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatban, ideértve a kockázatalapú ellenőrzéseket, a nemzeti vagy uniós általános exportengedély felhasználásának jogától megfosztott exportőrök adatait, valamint,amennyiben rendelkezésre állnak, a szabálysértések, lefoglalások és egyéb alkalmazott büntetések számáról;

e)   a különös figyelmet igénylő végfelhasználókra, a gyanús beszerzési tevékenységben részt vevő szereplőkre és adott esetben a használt útvonalakra vonatkozó adatok.

(3)   Az engedélyezési adatok cseréjére legalább évente sort kell keríteni a 24. cikk alapján létrehozott, kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport által kidolgozandó iránymutatásokkal összhangban, és kellően figyelembe véve a személyes adatok, a bizalmas üzleti adatok, illetve a bizalmas védelmi, külpolitikai vagy nemzetbiztonsági információk védelmére vonatkozó jogi követelményeket.

(4)   A tagállamok és a Bizottság az e rendelet alapján benyújtott információk és ezen adatok elemzése alapján rendszeresen megvizsgálják az 15. cikk végrehajtását. Ezen információcsere valamennyi résztvevője tiszteletben tartja az egyeztetések bizalmas jellegét.

(5)   Az 515/97/EK tanácsi rendeletat (14) és különösen annak az információk bizalmasságára vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. 

(6)   A Bizottság a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között, és adott esetben az e hatóságok és a Bizottság közötti közvetlen együttműködés és információcsere elősegítése érdekében – a 24. cikk alapján létrehozott, a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva – kialakítja az információcsere biztonságos és titkosított rendszerét. A rendszert, amennyiben megoldható, a Bizottság összeköti a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságainak elektronikus engedélyezési rendszereivel, a közvetlen együttműködés és információcsere elősegítéséhez szükséges mértékben. Az Európai Parlamentet értesíteni kell a rendszer költségvetéséről, fejlesztéséről és működéséről.

(7)  A személyes adatok kezelését az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kell végezni.

24. cikk

(1)  A Bizottság valamely képviselőjének elnökletével kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoportot kell létrehozni. Minden egyes tagállam egy képviselőt nevez ki e csoportba. A koordinációs csoport az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos minden olyan kérdést megvizsgál, amelyet akár az elnök, akár egy tagállam képviselője vet fel.

(2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport ▌bármikor, amikor azt szükségesnek tartja, konzultációt folytat az e rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel, technikai segítségnyújtást végzőkkel és egyéb fontos érdekeltekkel.

(3)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport adott esetben tagállami szakértőkből technikai szakértői csoportokat hoz létre az ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos konkrét kérdések megvizsgálására, ideértve az I. mellékletben szereplő uniós ellenőrzési jegyzékek naprakésszé tételével kapcsolatos kérdéseket is. A technikai szakértői csoportok adott esetben konzultálnak az e rendelet által érintett exportőrökkel, brókerekkel, technikai segítségnyújtást végzőkkel és egyéb releváns érdekelt felekkel.

(4)   A Bizottság támogatja egy uniós engedélyezési és végrehajtási kapacitásépítési program végrehajtását, többek között azáltal, hogy – a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva – közös képzési programokat dolgoz ki a tagállamok tisztviselői számára.

25. cikk

(1)  Minden egyes tagállam megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy biztosítsa e rendelet megfelelő végrehajtását. Minden egyes tagállam megállapítja különösen az e rendelet rendelkezéseinek vagy az annak végrehajtására elfogadott rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)  A kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport végrehajtási koordinációs mechanizmust hoz létre a hatáskörrel rendelkező hatóságok és a tagállamok végrehajtó ügynökségei közötti információcsere és közvetlen együttműködés támogatása céljából (a továbbiakban: a végrehajtási koordinációs mechanizmus). A végrehajtási koordinációs mechanizmus keretében a tagállamok és a Bizottság megosztják egymással a releváns információkat, amennyiben azok rendelkezésre állnak, többek között az (1) bekezdés szerint hozott intézkedések alkalmazásáról, jellegéről és hatásairól, továbbá a bevált gyakorlatok végrehajtásáról és a kettős felhasználású termékek engedély nélküli kiviteléről és/vagy e rendelet és/vagy a vonatkozó nemzeti jogszabályok megsértéséről.

A végrehajtási koordinációs mechanizmus keretében a tagállamok és a Bizottság továbbá információkat osztanak meg egymással a nemzeti végrehajtó hatóságok bevált gyakorlatairól a kockázatalapú ellenőrzések, a kettős felhasználású termékek engedély nélküli kivitelének felderítése és büntetőeljárás alá vonása és/vagy e rendelet és/vagy a vonatkozó nemzeti jogszabályok esetleges egyéb megsértései tekintetében.

A végrehajtási koordinációs mechanizmus keretében folytatott információcserének bizalmasnak kell lennie.

VII. FEJEZET

ÁTLÁTHATÓSÁG, BEVONÁS, FIGYELEMMEL KÍSÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

26. cikk

(1)  A Bizottság és a Tanács adott esetben iránymutatásokat nyújt vagy ajánlásokat tesz a bevált gyakorlatokra az e rendeletben említett jogalanyok számára, az uniós export-ellenőrzési rendszer hatékonyságának és végrehajtása következetességének biztosítása érdekében. A bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatásoknak és/vagy ajánlásoknak az exportőrök, brókerek és technikai segítségnyújtást végzők számára történő biztosítása az említettek lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállamok felelőssége. A bevált gyakorlatokra vonatkozó ilyen ajánlásokban és/vagy iránymutatásokban figyelembe kell venni különösen a kkv-k tájékoztatás iránti igényeit.

(2)  A Bizottság a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoporttal konzultálva éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint a kettős felhasználású termékekkel foglalkozó koordinációs csoport tevékenységéről, vizsgálatairól és az általa folytatott konzultációkról .Ezt az éves jelentést nyilvánossá kell tenni.

Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia az engedélyekről (különösen azok terméktípusonkénti és rendeltetési helyek szerinti számáról és értékéről uniós és tagállami szinten), továbbá az e rendelet szerinti elutasításokról és tilalmakról. Az éves jelentésnek információkat kell tartalmaznia továbbá az igazgatásról (különösen a személyzetről, a megfelelésre vonatkozó és tájékoztatási tevékenységekről, a célzott engedélyezési vagy osztályozási eszközökről), valamint az ellenőrzések végrehajtásáról, különösen a jogsértések és a szankciók számáról.

A kibertér-megfigyelési termékek tekintetében az éves jelentésnek külön információkat kell tartalmaznia az engedélyekről, különösen a termékenként beérkezett kérelmek számáról, a kibocsátó tagállamról és az ezen kérelmek által érintett rendeltetési helyekről, valamint az ezen kérelmekről hozott határozatokról.

Az éves jelentésben foglalt információkat a (3) bekezdésben meghatározott elvekkel összhangban kell benyújtani.

A Bizottság és a Tanács iránymutatásokat bocsát rendelkezésre az éves jelentés elkészítéséhez szükséges adatgyűjtés és -kezelés módszertanára vonatkozóan, többek között a termékek típusainak meghatározására és a végrehajtási adatok rendelkezésre bocsátására vonatkozóan.

(3)   A tagállamok a jelentés elkészítéséhez szükséges valamennyi információt a Bizottság rendelkezésére bocsátják, kellő figyelmet fordítva a személyes adatok, a bizalmas üzleti adatok, illetve a bizalmas védelmi, külpolitikai vagy nemzetbiztonsági információk védelmére vonatkozó jogi követelményekre. Az e cikk alapján megosztott vagy közzétett információkra az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) alkalmazandó.

(4)   . .. [öt évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően] és ... [hét évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően] között a Bizottság értékelést végez e rendeletről, és fő megállapításairól jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A Bizottság … [három évvel e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-ig elvégzi az 5. cikk értékelését, és a főbb megállapításokról jelentést tesz az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak.

VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

27. cikk

(1)  A kettős felhasználású termékek exportőrei kiviteleikről az érintett tagállam nemzeti jogának vagy hatályos gyakorlatának megfelelő részletes nyilvántartást vagy kimutatást vezetnek. E nyilvántartásoknak vagy kimutatásoknak különösen olyan kereskedelmi okmányokat kell tartalmazniuk, mint például számlák, árunyilatkozatok, valamint fuvar- és egyéb szállítási okmányok, amelyek adattartalma lehetővé teszi az alábbiak azonosítását:

a)  a kettős felhasználású termékek megnevezése;

b)  a kettős felhasználású termékek mennyisége;

c)  az exportőr és a címzett neve és címe;

d)  amennyiben ismert, a kettős felhasználású termékek végfelhasználása és végső felhasználója.

(2)  Az érintett tagállam nemzeti jogának vagy hatályos gyakorlatának megfelelően a brókerek és technikai segítségnyújtást végzők nyilvántartást vagy kimutatást vezetnek a brókertevékenységről vagy technikai segítségnyújtásról annak érdekében, hogy kérésre bizonyítani tudják a brókertevékenység vagy technikai segítségnyújtás tárgyát képező kettős felhasználású termékek megnevezését, azt az időszakot, amelyben a termékek e tevékenységek tárgyát képezték, e termékek és tevékenységek rendeltetési helyét és a tevékenységek által érintett országokat.

(3)  Az (1) és (2) bekezdésben említett nyilvántartásokat vagy kimutatásokat annak a naptári évnek a végétől számított legalább öt évig meg kell őrizni, amelyben a kivitelre, vagy a brókertevékenység vagy a technikai segítségnyújtás végzésére sor került. Ezeket kérésre be kell mutatni a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

(4)  Az I. mellékletben felsorolt kettős felhasználású termékek Unión belüli transzferjének okmányait és nyilvántartásait attól a naptári évtől számított legalább három évig meg kell őrizni, amelyben a termékek transzferjére sor került, és ezeket az okmányokat és nyilvántartásokat kérésre be kell mutatni azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának, ahonnan ezen termékek transzferje történt.

28. cikk

E rendelet megfelelő alkalmazása érdekében az egyes tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy hatáskörrel rendelkező hatóságaik:

a)  információkat tudjanak beszerezni a kettős felhasználású termékeket magukban foglaló megrendelésekről vagy ügyletekről;

b)  meggyőződhessenek az exportellenőrző intézkedések megfelelő alkalmazásáról, amelyek különösen kiterjedhetnek arra a jogosultságukra, hogy a kiviteli ügyletben érdekelt személyek vagy az 6. cikkben említett körülmények között végzett brókertevékenységben részt vevő brókerek vagy a 8. cikkben említett körülmények közötti technikai segítségnyújtást végzők helyiségeibe beléphessenek.

IX. FEJEZET

EGYÜTTMŰKÖDÉS HARMADIK ORSZÁGOKKAL

29. cikk

(1)  A Bizottság és a tagállamok ▌adott esetben párbeszédet folytatnak harmadik országokkal, az ellenőrzések globális konvergenciájának előmozdítása érdekében.

A párbeszédek támogathatják a harmadik országokkal folytatott rendszeres és kölcsönös együttműködést, beleértve az információk és a bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a kapacitásépítést és a harmadik országokkal való kapcsolatfelvételt. A párbeszédek arra is ösztönözhetik a harmadik országokat, hogy alkalmazzák a többoldalú exportellenőrzési rendszerek által kidolgozott szigorú exportellenőrzési eljárásokat mint a nemzetközi bevált gyakorlat modelljét.

(2)  Az Unió és harmadik országok között a vámügyek terén létrejött kölcsönös közigazgatási segítségnyújtási megállapodások vagy jegyzőkönyvek rendelkezéseinek sérelme nélkül a Tanács felhatalmazhatja a Bizottságot, hogy harmadik országokkal az e rendelet hatálya alá eső kettős felhasználású termékek exportellenőrzésének kölcsönös elismeréséről szóló megállapodásokról tárgyaljon. ▌

E tárgyalásokat az EUMSZ 207. cikkének (3) bekezdésében és adott esetben az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésben megállapított eljárásokkal összhangban kell folytatni.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

E rendelet az 1104/2011/EU határozat kiegészítéséről szóló, 2015. szeptember 15-i felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat sérelme nélkül alkalmazandó.

31. cikk

A 428/2009/EK rendelet hatályát veszti.

A … [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-át/-ét megelőzően benyújtott, exportengedély iránti kérelmekre azonban továbbra is az 428/2009/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a VI. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

32. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő kilencvenedik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt …, -án/-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

I. MELLÉKLET

AZ E RENDELET 3. CIKKÉBEN EMLÍTETT KETTŐS FELHASZNÁLÁSÚ TERMÉKEK JEGYZÉKE

Az e mellékletben szereplő jegyzék a kettős felhasználású termékekre vonatkozóan többek között az Ausztrália Csoport(16), a Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR)(17), a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG)(18), a Wassenaari Megállapodás(19) és a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény (CWC)(20) által nemzetközileg elfogadott ellenőrzések végrehajtását tartalmazza.

TARTALOM

I. rész - Általános megjegyzések,

 

Mozaikszavak és Rövidítések,

 

Fogalommeghatározások

 

II. rész - 0. kategória

Nukleáris anyagok, létesítmények és berendezések

III. rész - 1. kategória

Speciális anyagok és kapcsolódó berendezések

IV. rész - 2. kategória

Anyagfeldolgozás

V. rész - 3. kategória

Elektronika

VI. rész - 4. kategória

Számítógépek

VII. rész - 5. kategória

Távközlés és „információbiztonságˮ

VIII. rész - 6. kategória

Szenzorok és lézerek

IX. rész - 7. kategória

Navigáció és repülési elektronika

X. rész - 8. kategória

Tengerészet

XI. rész - 9. kategória

Légtér és hajtórendszerek

I. RÉSZ – Általános megjegyzések, Mozaikszavak és Rövidítések, Fogalommeghatározások

ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK AZ I. MELLÉKLETHEZ

1.  A katonai célra tervezett vagy átalakított termékek ellenőrzése tekintetében lásd az egyes uniós tagállamok katonai célú termékekre vonatkozó ellenőrzéseinek jegyzéke(i)t. E mellékletnek azok a hivatkozásai, amelyek a „LÁSD A KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSEˮ megjegyzéssel vannak ellátva, ugyanezekre a jegyzékekre utalnak.

2.  Az e mellékletben szereplő ellenőrzések célja nem kerülhető meg olyan nem ellenőrzött termékek (például termelő üzemek) kivitelével, amelyek egy vagy több ellenőrzött alkatrészt tartalmaznak, ha az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek a termék alapvető elemei és ténylegesen eltávolíthatók vagy más célra felhasználhatók.

N.B. Annak eldöntése során, hogy az ellenőrzött alkatrész vagy alkatrészek lényeges elemnek minősíthetők-e, mérlegelni kell a mennyiséget, az értéket és az alkalmazott műszaki know-how-t, valamint azokat az egyéb speciális körülményeket, amelyek az ellenőrzött alkatrészt vagy alkatrészeket a beszerzendő termék alapvető elemévé teszik.

3.  Az e mellékletben megnevezett termékek lehetnek újak és használtak is.

4.  A vegyi anyagok helyenként névvel, illetőleg CAS-számmal vannak felsorolva. A lista az azonos szerkezeti képletű vegyi anyagokra vonatkozik (beleértve a hidrátokat is), függetlenül elnevezésüktől és CAS-számuktól. A CAS-számok feltüntetésének célja, hogy segítsenek az adott vegyi anyag vagy keverék azonosításában, tekintet nélkül a nómenklatúrára. A CAS-szám nem használható egyedi azonosítóként, mivel a felsorolt vegyi anyagok egyes formáinak különböző CAS-számuk van, és a felsorolt vegyi anyagot tartalmazó keverékeknek is különböző CAS-számuk lehet.

NUKLEÁRIS TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉS (NTM)

(A 0. kategória E. fejezetéhez)

A 0. kategóriában ellenőrzendő termékekhez közvetlenül kapcsolódó „technológiaˮ ellenőrzésére a 0. kategória rendelkezései vonatkoznak.

Az ellenőrzés alá eső termékek „fejlesztésére”, „előállítására” és „felhasználására” szolgáló „technológiát” akkor is ellenőrizni kell, ha az a nem ellenőrizendő termékekhez is alkalmazható.

A termékekre megadott exportengedély magában foglalja a termékek üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához és javításához szükséges minimális „technológia” ugyanazon végfelhasználó részére történő kivitelét.

A „technológiaátadás” ellenőrzése nem vonatkozik a „nyilvánosan hozzáférhető” információkra, valamint a „tudományos alapkutatásra”.

ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIAI MEGJEGYZÉS (ÁTM)

(Az 1–9. kategória E. fejezetéhez)

Az 1–9. kategória termékeinek „fejlesztéséhez”, „előállításához” és „felhasználásához” „szükséges” „technológia” kivitelét az 1–9. kategória rendelkezéseinek megfelelően kell ellenőrizni.

Az ellenőrzés alá vont termékek „fejlesztéséhez”, „előállításához” és „felhasználásához” „szükséges” „technológiát” akkor is ellenőrizni kell, ha az a nem ellenőrizendő termékekhez is alkalmazható.

Az ellenőrzés nem terjed ki a nem ellenőrzött vagy exportengedéllyel rendelkező termékek üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (teszteléséhez) vagy javításához minimálisan szükséges „technológiára”.

Megjegyzés: Ez nem vonja ki az ellenőrzés alól az 1E002.e., 1E002.f., 8E002.a. és 8E002.b. pontokban meghatározott „technológiákat”.

A „technológiaátadások” ellenőrzése nem vonatkozik a „nyilvánosan hozzáférhető” információkra, valamint a „tudományos alapkutatásra”, illetve a szabadalmi bejelentésekhez minimálisan szükséges információkra.

NUKLEÁRIS SZOFTVER MEGJEGYZÉS (NSM)

(E megjegyzés hatálytalanítja a 0. kategória D. fejezetében meghatározott ellenőrzéseket)

A lista 0. kategóriájának D része nem ellenőrzi a „szoftvert”, amely az exportra engedélyezett cikkek telepítéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (ellenőrzés) vagy javításához szükséges minimális „tárgykód”.

A termékekre megadott exportengedély magában foglalja a termékek üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, karbantartásához (ellenőrzéséhez) vagy javításához, vagy a javak javításához szükséges minimális szükséges „tárgykód” ugyanazon végfelhasználó részére történő kivitelét

Megjegyzés: N.B.: A nukleáris „szoftver” megjegyzés a. bekezdésében foglaltak nem mentesítik az ellenőrzés alól az 5. kategória 2. részében meghatározott szoftvert („információ-biztonság”).

ÁLTALÁNOS SZOFTVER MEGJEGYZÉS (ÁSZM)

(E megjegyzés hatálytalanítja az 1–9. kategória D. fejezetében meghatározott ellenőrzéseket)

E jegyzék 1–9. kategóriája nem vonja ellenőrzés alá azt a „szoftvert”, amely az alábbiak egyike:

a.  Szabadon hozzáférhető, mivel:

1.  Kiskereskedelmi forgalomban mindenféle korlátozás nélkül megvásárolható:

a.  Közvetlenül az üzletben;

b.  Postai rendelés útján;

c.  Elektronikus ügylet útján; vagy

d.  Telefonos rendelés útján; valamint

2.  úgy tervezték, hogy a felhasználó a szállító további számottevő segítsége nélkül üzembe helyezhesse;

Megjegyzés : Az általános „szoftver” megjegyzés a. bekezdésében foglaltak nem mentesítik az ellenőrzés alól az 5. kategória 2. részében meghatározott szoftvert („információbiztonság”).

b.  A „nyilvánosság számára hozzáférhető”; vagy

c.  Az exportra engedélyezett cikkek telepítéséhez, működtetéséhez, karbantartásához (ellenőrzés) vagy javításához szükséges minimális „tárgykód”.

Megjegyzés : Az általános „szoftver” megjegyzés c. bekezdésében foglaltak nem mentesítik az ellenőrzés alól az 5. kategória 2. részében meghatározott szoftvert („információbiztonság”).

ÁLTALÁNOS „INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI” MEGJEGYZÉS (ÁIM)

Az „információbiztonsági” termékeket vagy funkciókat abban az esetben is meg kell vizsgálni az 5. kategória 2. részének rendelkezései alapján, ha azok más termékek alkatrészei, „szoftverei” vagy funkciói.

SZERKESZTÉSI GYAKORLAT AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJÁBAN

Az intézményközi szerkesztési útmutatóban meghatározott szabályokkal összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett magyar nyelvű szövegekben:

–  számjegyekkel írt tizedes törtek egész és tört értékei elválasztására tizedesvessző szolgál,

–  az egész számokat hátulról számított hármas csoportok szerint tagolva, az egyes csoportok között nemtörő szóközzel kell írni.

Az e mellékletben szereplő szöveg szerkesztése a fent leírt gyakorlatot követi.

AZ E MELLÉKLETBEN HASZNÁLT MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

A definícióként használt mozaikszavakat és rövidítéseket lásd „A mellékletben szereplő kifejezések fogalommeghatározása” című részben.

MOZAIKSZAVAK ÉS RÖVIDÍTÉSEK

ABEC

ABMA

Annular Bearing Engineers Committee Gördülőcsapágy-mérnökök Bizottsága

American Gear Manufacturers” Association Amerikai Csapágygyártók Szövetsége

ADC

Analogue-to-Digital Converter analóg-digitális átalakító

AGMA

American Gear Manufacturers” Association Amerikai Fogaskerékgyártók Szövetsége

AHRS

Attitude and Heading Reference Systems helyzet- és irányrendszerek

AISI

American Iron and Steel Institute Amerikai Vas és Acél Intézet

ALE

Atomic Layer Epitaxy atomréteg-epitaxia

ALU

Arithmetic Logical Unit aritmetikai logikai egység

ANSI

American National Standards Institute Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet

APP

Adjusted Peak Performance kiigazított csúcsteljesítmény

APU

Auxiliary Power Unit segédhajtómű

ASTM

American Society for Testing and Materials Amerikai Anyagvizsgálati Társaság

ATC

Air Traffic Control légiforgalmi irányítás

BJT

Bipolar Junction Transistors bipoláris tranzisztorok

BPP

Beam Parameter Product sugárparaméter-szorzat

BSC

Base Station Controller bázisállomás-vezérlő

CAD

Computer-Aided-Design számítógéppel támogatott tervezés

CAS

Chemical Abstracts Service Vegyi Kivonatok Szolgálata

CCD

Charge Coupled Device töltéscsatolt eszköz

CDU

Control and Display Unit vezérlő és kijelző egység

CEP

Circular Error Probable szórási kör sugara

CMM

Coordinate Measuring Machine koordinált mérőgép

CMOS

Complementary Metal Oxide Semiconductor komplementer fémoxid félvezető

CNTD

Controlled Nucleation Thermal Deposition irányított gócképződésű termikus rétegleválasztás

CPLD

Complex Programmable Logic Device komplex programozható logikai eszköz

CPU

Central Processing Unit központi feldolgozó egység

CVD

Chemical Vapour Deposition gőzfázisú kémiai leválasztás

CW

Chemical Warfare vegyi hadviselés

CW (lézerek esetében)

Continuos Wave folytonos hullám

DAC

Digital-to-Analogue Converter digitális-analóg átalakító

DANL

Displayed Average Noise Level kijelzett átlagos zajszint

DBRN

Data-Base Referenced Navigation adatalapú referencianavigáció

DDS

Direct Digital Synthesizer közvetlen digitális szintetizátor

DMA

Dynamic Mechanical Analysis dinamikus mechanikai analízis

DME

Distance Measuring Equipment távolságmérő berendezés

DMOSFET

Diffused Metal Oxide Semiconductor Field Effect Transistor diffundáltatott, fém-oxid-félvezető térvezérlésű tranzisztorok

DS

Directionally Solidified irányított kristályosodású

EB

Exploding Bridge robbantó kapcsoló

EB-PVD

Electron Beam Physical Vapour Generation elektronsugaras fizikai gőzgenerálás

EBW

Exploding Bridge Wire robbantó izzószál

ECM

Electro-Chemical Machining elektrokémiai megmunkálás

EDM

Electrical Discharge Machines szikraforgácsoló gépek

EFI

Exploding Foil Initiators robbantófólia-iniciátor

EIRP

EMP

ENOB

Effective Isotropic Radiated Power tényleges izotróp kisugárzott teljesítmény

Electromagnetic Pulse elektromágneses impulzus

Effective Number of Bits effektív bitszám

ERF

Electrorheological Finishing elektroreológiai megmunkálás

ERP

ESD

Effective Isotropic Radiated Power effektív kisugárzott teljesítmény

Electrostatic Discharge Elektrosztatikus kisülés

ETO

Emitter Turn-Off Thyristor emittorral kikapcsolható tirisztor

ETT

EU

EUV

Electrical Triggering Thyristor elektromos kapcsolású tirisztor

Európai Unió

Extreme UltraViolet extrém ultraibolya

FADEC

Full Authority Digital Engine Control teljesen önálló digitális hajtóművezérlési rendszerek

FFT

Fast Fourier Transform gyors Fourier-transzformáció

FPGA

Field Programmable Gate Array felhasználó által programozható kapu tömb

FPIC

Field Programmable Interconnect felhasználó által programozható összekapcsoló

FPLA

Field Programmable Gate Array felhasználó által programozható logikai tömb

FPO

Floating Point Operation lebegőpontos művelet

FWHM

Full-Width Half-Maximum félértékszélességű

GLONASS

Global Navigation Satellite System globális műholdas navigációs rendszer

GNSS

Global Navigation Satellite System globális műholdas navigációs rendszer

GPS

Global Positioning System globális helymeghatározó rendszer

GSM

Global System for Mobile Communications globális mobil kommunikációs rendszer

GTO

Gate Turn-off Thyristor vezérlőelektródával kikapcsolható tirisztor

HBT

HDMI

Hetero-Bipolar Transistors hetero-bipoláris tranzisztorok

High-Definition Multimedia Interface nagyfelbontású multimédia-interfész

HEMT

High Electron Mobility Transistor nagy elektronmozgékonyságú tranzisztor

ICAO

Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet

IEC

Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság

IED

Improvised Explosive Device házikészítésű robbanószerkezet

IEEE

Institute of Electrical and Electronic Engineers Villamos- és Elektronikai Mérnöki Szervezet

IFOV

Instantaneous-Field-Of-View pillanatnyi látómező

IGBT

Insulated Gate Bipolar Transistor szigetelt vezérlőelektródos bipoláris tranzisztor

IGCT

Integrated Gate Commutated Thyristor integrált vezérlőelektródával szabályozott tirisztor

IHO

International Hydrographic Organization Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet

ILS

Instrument Landing System műszeres leszállító rendszer

IMU

Inertial Measurement Unit inerciális mérőegység

INS

Inertial Navigation System inerciális navigációs rendszer

IP

Internet Protocol internetprotokoll

IRS

Inertial Reference System inerciális referencia rendszer

IRU

Inertial Reference Unit inerciális referencia egység

ISA

International Standard Atmosphere nemzetközi egyezményes légkör

ISAR

Inverse Synthetic Aperture Radar inverz szintetikus apertúrájú radar

ISO

International Organisation for Standardisation Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

ITU

International Telecommunication Union Nemzetközi Távközlési Unió

JT

Joule-Thompson effektus

LIDAR

Light Detection and Ranging lézerlokátor

LIDT

Laser Induced Damage Threshold lézer indukálta roncsolási küszöb

LOA

Length Overall teljes hossz

LRU

LTT

Line Replaceable Unit gépben-cserélhető egység

Light Triggering Thyristor fénykapcsolású tirisztor

MLS

Microwave Landing System mikrohullámú leszállítórendszer

MMIC

Monolithic Microwave Integrated Circuit mikrohullámú monolit integrált áramkörök

MOCVD

Metal Organic Chemical Vapour Deposition szerves fémgőz rétegleválasztás

MOSFET

Metal-Oxide-Semiconductor Field Effect Transistor fém-oxid-félvezető térvezérlésű tranzisztor

MPM

Microwave Power Module mikrohullámú teljesítménymérő

MRF

Magnetorheological Finishing magnetoreológiai megmunkálás

MRF

Minimum Resolvable Feature size minimális felbontási méret

MRI

Magnetic Resonance Imaging mágneses rezonancia leképezés

MTBF

Mean-Time-Between-Failures átlagos hibamentes működési idő

MTTF

Mean-Time-To-Failure átlagos idő a következő meghibásodásig

NA

Numerical Aperture numerikus apertúra

NDT

Non-Destructive Test roncsolásmentes anyagvizsgálat

NEQ

NIJ

Net Explosive Quantity nettó robbanóanyag-mennyiség

Nemzeti Igazságügyi Intézet

OAM

Operations, Administration or Maintenance működés, adminisztráció vagy karbantartás

OSI

Open Systems Interconnection nyíltrendszer-összekapcsolás

PAI

Polyamide-imides poliamid-imidek

PAR

Precision Approach Radar precíziós bevezető radar

PCL

Passive Coherent Location passzív koherens helymeghatározás

PDK

Process Design Kit folyamattervezési készlet

PIN

személyi azonosító szám

PMR

Private Mobile Radio magán mobil rádiórendszer

PVD

Physical Vapour Deposition fizikai gőzfázisú leválasztás

ppm

parts per million milliomodrész

QAM

Quadrature-Amplitude-Modulation kvadratúra-amplitúdó-moduláció

QE

Quantum Efficiency kvantumhatásfok

RAP

Reactive Atom Plasmas reaktív atomplazma

RF

Radio Frequency rádiófrekvencia

rms

Root Mean Square négyzetes középérték

RNC

RNSS

Radio Network Controller rádióhálózat-vezérlő

Regional Navigation Satellite System regionális műholdas navigációs rendszer

ROIC

Read-out Integrated Circuit kiolvasáshoz használt integrált áramkör

S-FIL

Step and Flash Imprint Lithography Step and Flesh imprinting litográfia

SAR

Synthetic Aperture Radar szintetikus apertúrájú radar

SAS

Synthetic Aperture Sonar szintetikus apertúrájú szonár

SC

Single Crystal egykristály

SCR

Silicon Controlled Rectifier szilíciumvezérlésű egyenirányító

SFDR

Spurious Free Dynamic Range torzítás feletti dinamikatartomány

SHPL

Super High Powered Laser szuper nagyteljesítményű lézer

SLAR

Sidelooking Airborne Radar oldallátású fedélzeti radar

SOI

Silicon-on-Insulator szilícium-szigetelő

SQUID

Superconducting Quantum Interference Device szupravezető kvantum interferométer

SRA

Shop Replaceable Assembly műhelyben kicserélhető alkatrész

SRAM

Static Random Access Memory statikus véletlen elérésű tár

SSB

Single Sideband egy oldalsávos

SSR

Secondary Surveillance Radar másodlagos felderítő radar

SSS

Side Scan Sonar oldalirányban pásztázó szonár

TIR

Total Indicated Reading összes kijelzett érték

TVR

Transmitting Voltage Response sugárzott feszültségre adott válasz

u

Atomic Mass Unit atomtömeg-egység

UPR

Unidirectional Positioning Repeatability egyirányú pozicionálási ismételhetőség

UTS

Ultimate Tensile Strength szakítószilárdság

UV

ultraviolet ultraibolya

VJFET

Vertical Junction Field Effect Transistor záróréteges térvezérlésű vertikális tranzisztor

VOR

WHO

Very High Frequency Omni-Directional Range körsugárzó rádió irányadó

Egészségügyi Világszervezet

WLAN

Wireless Local Area Network vezeték nélküli helyi hálózat

A MELLÉKLETBEN SZEREPLŐ KIFEJEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSA

Az „egyszeres idézőjelbe” tett kifejezések fogalommeghatározása az adott termékhez tartozó műszaki megjegyzéseknél található.

A „normál idézőjelbe” tett kifejezések fogalommeghatározása a következő:

Megjegyzés A kategóriákra való hivatkozásokat a meghatározott kifejezés után zárójelben tüntetjük fel.

„Pontosság” (accuracy) (2 3 6 7 8): általában a pontatlanság mérésével jelölik, egy mért értéknek az elfogadott standardtól vagy a tényleges értéktől való maximális (pozitív vagy negatív) eltérését jelenti.

„Aktív repülésirányítási rendszerek” (active flight control systems) (7): olyan rendszerek, amelyek a különböző szenzorok jelzéseinek autonóm feldolgozása és az automatikus irányítás működésbe hozásához szükséges megelőző parancsok kiadása által a nemkívánatos „repülőgép”- és rakétamozgások és strukturális megterhelések megakadályozására szolgálnak.

„Aktív képelem” (active pixel) (6): a félvezető rendszernek az a minimális (egyetlen) eleme, amely fény (elektromágneses) sugárzás hatására fotoelektromos átvitelt hoz létre.

„Kiigazított csúcsteljesítmény” (adjusted peak performance – APP) (4): az „APP” az a kiigazított csúcssebesség, amellyel a „digitális számítógépek” a 64 bites vagy annál nagyobb lebegőpont-összeadásokat és szorzásokat végzik, és amelyet WT-ben (Weighted TeraFLOPS), azaz másodpercenként 1012 kiigazított lebegőpontos műveletnek megfelelő egységekben fejezünk ki.

N.B. Lásd: 4. kategória, műszaki megjegyzés.

„Légi jármű” (aircraft) (1, 6, 7, 9): merevszárnyas, csuklósszárnyas, forgószárnyas (helikopter), döntött rotoros vagy döntött szárnyas légi jármű.

Megjegyzés Lásd még „Polgári repülőeszköz”.

„Léghajó” (airship) (9): olyan, motorral hajtott légi jármű, amelyet a levegőnél könnyebb gáztest (általában hélium, korábban hidrogén) tart fenn.

„Összes rendelkezésre álló kompenzáció” (all compensations available) (2): a gyártó számára rendelkezésre álló összes olyan elfogadható intézkedés, amellyel egy adott szerszámgép-típusnál valamennyi szisztematikus pozícionálási hibát vagy egy adott koordináta mérőeszköznél valamennyi mérési hibát minimalizálja.

„ITU által kiosztott” (allocated by the ITU) (3, 5): frekvenciasávok kiosztása az ITU Rádió Szabályzat jelenlegi kiadása szerint elsődleges, engedélyezett és másodlagos szolgáltatások részére.

Megjegyzés Nem tartoznak ide a további és az alternatív kiosztások.

„Szögeltérés” (angular position deviation) (2): a szöghelyzet és a tényleges, nagy pontossággal mért szöghelyzet közötti maximális eltérés, miután az asztalra szerelt munkadarabot kiinduló helyzetéből elfordították.

„Véletlenszerű szögelcsúszás” (angle random walk) (7): a szögsebesség fehér zaja következtében az idő függvényében fellépő szöghiba (IEEE STD 528-2001).

„APP" (4): az „adjusted peak performance” (kiigazított csúcsteljesítmény) rövidítése.

„Aszimmetrikus algoritmus” (asymmetric algorythm) (5): olyan rejtjelző algoritmus, amely a titkosításhoz és a dekódoláshoz különböző matematikai kulcsokat használ.

Megjegyzés Az „aszimmetrikus algoritmus” kifejezést általában a rejtjelkulcsok kezelésével kapcsolatban használják.

„Hitelesítés” (authentication) (5): egy felhasználó, folyamat vagy eszköz személyazonosságának ellenőrzése, gyakran egy információs rendszerben szereplő erőforrásokhoz való hozzáférés engedélyezésének előfeltételeként. A hitelesítés magában foglalja egy üzenet vagy más információ eredetének és tartalmának ellenőrzését, valamint a hozzáférés-védelem minden olyan elemét, amelynél nincs fájl- vagy szövegtitkosítás, kivéve a közvetlen jelszóvédelmet, a személyi azonosító (PIN) vagy hasonló adatok illetéktelen hozzáférés elleni védelmét.

„Átlagos kimenőteljesítmény” (average output power) (6): a „lézer” Joule-ban kifejezett teljes kimenő energiája, osztva azon másodpercben kifejezett időtartammal, amelyen belül a lézer egymást követő impulzusok sorozatát bocsátja ki. Állandó sűrűségű impulzusok sorozatát tekintve egyenlő egy „lézer”-impulzus teljes, Joule-ban kifejezett kimenő energiájával, szorozva a „lézer” hertzben kifejezett impulzusfrekvenciájával

„Alapkapu késleltetési idő” (basic gate propagation delay time) (3): egy “monolit integrált áramkörben” alkalmazott alapkapu késleltetési idejét jelenti. A „monolit integrált áramkörök”„családjánál” a késleltetési idő meghatározható a „családon” belüli tipikus kapu késleltetési idejével, vagy az adott „családon” belüli kapunkénti tipikus késleltetési idővel.

N.B.1. „Az alapkapu késleltetési időt” nem szabad összekeverni az összetett „monolit integrált áramkör” be-/kimeneti késleltetési idejével.

N.B.2. A „családhoz” tartozik az összes olyan integrált áramkör, amelyre az adott funkcióját kivéve az összes következő azonos gyártási eljárást és előírást alkalmazták:

a.   azonos hardver és szoftver architektúra;

b.   azonos kialakítási és feldolgozási technológia; valamint

c.   azonos alapjellemzők.

„Tudományos alapkutatás” (basic scientific research) (ÁMM, NMM): kísérleti vagy elméleti munka, melynek alapvető célja új ismeretek megszerzése a jelenségek vagy a megfigyelhető tények alapelveiről, s alapvetően nem meghatározott gyakorlati cél vagy szándék elérésére irányul.

„Torzítás” (gyorsulásmérő) (bias [accelerometer]) (7): a gyorsulásmérő adott időtartam alatt, meghatározott működési feltételek fennállása mellett mért kimeneti értékének az átlaga, amely nincs kölcsönviszonyban bementi gyorsulással vagy elfordulással. A „torzítást” grammban vagy méter per négyzetmásodpercben (g vagy m/s2) fejezzük ki. (IEEE Std 528-2001) (Micro g egyenlő 1x10-6 g).

„Torzítás” (giroszkóp) (bias [gyro]) (7): a gyorsulási teljesítmény adott időtartam alatt, meghatározott működési feltételek fennállása mellett mért átlaga, amely nincs kölcsönviszonyban bemeneti elfordulással vagy gyorsulással. A „torzítást” jellemzően szögfok per órában fejezzük ki. (IEEE Std 528-2001)

A „biológiai ágensek” (1) olyan kórokozók vagy toxinok, amelyeken olyan módosítást vagy szelektálást (mint a tisztaság, szavatossági vagy lejárati idő, fertőzőképesség, terjedési jellemzők vagy az UV-sugárzással szembeni ellenálló-képesség megváltoztatása) végeznek, amelynek célja, hogy növelje az ember- vagy állatveszteséget, roncsolja a berendezéseket, vagy kárt tegyen a termésben vagy a környezetben.

„Excenter” (camming) (2): tengelyirányú elmozdulás a főtengely egy fordulata során, a tengely síktárcsára merőleges síkban, a kerület melletti ponton mérve (lásd: ISO 230-1:1986, 5.63 bekezdés).

„CEP” (CEP) (7): „Cirkuláris hibavalószínűség” (Circular Error Probable) – egy köralakú normál eloszlásban annak a körnek a sugara, amelybe az elvégzett egyedi mérések 50 %-a esik, vagy annak a körnek a sugara, amelyben 50 % az előfordulás valószínűsége.

„Vegyi lézer” (chemical laser) (6): olyan „lézer”, amelyben a gerjesztett részeket a vegyi reakció során felszabaduló energia biztosítja.

„Kémiai elegy” (chemical mixture) (1): szilárd, folyékony vagy légnemű termék, amely két vagy több olyan összetevőből áll, amelyek az elegy tárolásának körülményei között nem reagálnak egymással.

„Cirkulációvezérlésű nyomatékkiegyenlítő vagy cirkulációvezérlésű iránytartó-rendszerek” (circulation-controlled anti-torque or circulation direction control systems) (7): olyan rendszerek, amelyek aerodinamikai felületekre fúvatott levegőt alkalmaznak a felületek által keltett erők növelésére vagy szabályozására.

„Polgári légi jármű” (civil aircraft) (1, 3, 4, 7): egy vagy több uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő államok polgári repülésügyi hatóságai által közzétett, a repülésre való alkalmasságot minősítő listákban felsorolt „légi járművek”, amelyek kereskedelmi, polgári, belső és külső útvonalakon repülhetnek, vagy polgári-, magán- vagy üzleti célokra használhatók.

Megjegyzés Lásd még „Légi jármű”.

„Adatcsatorna-vezérlőegység kontroller” (communications channel controller) (4): fizikai interfész, amely a szinkron vagy aszinkron digitális adatok áramlását ellenőrzi. Olyan részegység, amely az adatokhoz történő hozzáférés biztosítása céljából a számítógépbe vagy a távközlési berendezésbe beépíthető.

„Kompenzációs rendszerek” (compensation systems) (6): elsődleges skaláris érzékelőből, egy vagy több referenciaérzékelőből (pl. vektormagnetométer), valamint a platform merev teste elfordulási zajának csökkentését lehetővé tévő szoftverből álló rendszerek.

„Kompozit” (composite) (1, 2, 6, 8, 9): egy „mátrix” és egy további fázis vagy olyan további fázisok, amelyek szemcsékből, pászmákból, rostokból vagy azok kombinációjából állnak, és amely meghatározott célra vagy célokra szolgálnak.

„III/V vegyületek” (III/V compounds) (3, 6): olyan polikristály vagy bináris vagy komplex egykristályos termékek, amelyek a Mengyelejev-féle periódusos rendszer III/A és V/A csoportjának elemeiből állnak (pl. gallium-arzenid, gallium-alumínium-arzenid, indium-foszfid).

„Kontúrvezérlés” (contouring control) (2): két vagy több „számjegyvezérlésű” mozgás olyan utasításoknak megfelelően, amelyek meghatározzák a következő szükséges helyzetet, és az e helyzet eléréséhez szükséges előtolási sebességeket. Ezek az előtolási sebességek egymáshoz viszonyítva úgy változtathatók, hogy a kívánt kontúr elérhető legyen (lásd: ISO/DIS 2806 – 1980).

„Kritikus hőmérséklet” (critical temperature) (1, 3, 5): a „szupravezető anyag” kritikus hőmérséklete (más kifejezéssel átmeneti hőmérséklete) az a hőmérséklet, amelyen az anyag az elektromos egyenárammal szemben minden ellenállását elveszíti.

„Rejtjelaktiválás” (Cryptographic activation) (5): olyan technika, amelynek segítségével a termék gyártója által alkalmazott mechanizmus révén kifejezetten aktiválható, azaz működésbe hozható egy termék rejtjelezési képessége, és ez a mechanizmus kizárólag az alábbiak valamelyikéhez kapcsolódik:

1.  Valamely termék egyetlen példányához; vagy

2.  Egy ügyfélhez, egy termék több példányához.

Műszaki megjegyzések:

1.   A „rejtjelaktiválási” technikák és mechanizmusok alkalmazása hardver, „szoftver” és „technológia” formájában egyaránt megvalósulhat.

2.   A „rejtjelaktiváláshoz” alkalmazott mechanizmusok között szerepelhetnek többek között sorozatszám-alapú termékkulcsok vagy hitelesítő eszközök, pl. digitális aláírással ellátott tanúsítványok.

„Rejtjelezés” (cryptography) (5): az adatok átalakítását szolgáló elvek, eszközök és módszerek összességét magában foglaló tudományág, melyek célja az információtartalom elrejtése, észrevétlen módosításának vagy illetéktelen felhasználásának megakadályozása. A „rejtjelezés” az információ olyan átalakítására korlátozódik, amikor egy vagy több „titkos paramétert” (pl. titkos változókat) vagy ahhoz kapcsolódó kulcsszót alkalmaznak.

Megjegyzések:

1.   A „rejtjelezés” nem tartalmazza a „rögzített” adat-tömörítési vagy kódolási technikákat.

2.   A „rejtjelezésˮ tartalmazza a dekódolást.

Műszaki megjegyzések:

1.   „Titkos paraméter” mások előtt titokban tartott, illetve csak egy csoporton belül ismert állandó vagy kulcsszó.

2.   „Rögzített” a kódolási vagy kompressziós algoritmus nem fogad külső paramétereket (pl. rejtjelezéssel vagy kulcsszóval megadott változókat) és a felhasználó által nem módosítható.

„Folytonos lézer” (CW laser) (6): 0,25 másodpercet meghaladó időtartamú, nominálisan állandó kimenő energiát létrehozó „lézer”.

„Kiberbiztonsági esemény operatív kezelése” (Cyber incident response) (4): az a folyamat, amelynek során a kiberbiztonsági eseménnyel kapcsolatban lefolytatják a szükséges információcserét a kiberbiztonsági esemény kezeléséért vagy annak koordinálásáért felelős személyekkel vagy szervezetekkel.

„Adatalapú referencia navigáció” (Data-based Referenced Navigation – "DBRN") (7): olyan rendszerek, amely különféle, előre kimért, a pontos navigációs információk biztosítása érdekében dinamikus körülmények között integrált térképadat forrást használnak. Az adatforrások között szerepelnek a batométeres térképek, a csillagászati térképek, a gravitációs térképek, a mágneses térképek vagy a háromdimenziós tereptérképek.

„Szegényített uránˮ (depleted uranium) (0): olyan urán, amely a 235 izotópot természetes előfordulásánál kisebb arányban tartalmazza.

„Fejlesztésˮ (development): (ÁMM, NMM, Összes) kapcsolódik a sorozatgyártást megelőző valamennyi fázishoz: tervezés, tervezés-kutatás, tervezés-elemzések, tervezési koncepciók, a prototípusok összeszerelése és vizsgálata, kísérleti gyártási tervek, tervezési adatok, a tervezési adatok termékké történő átalakításának folyamata, konfigurációs tervezés, integrációtervezés, tervrajzok.

„Diffúziós kötésˮ (diffusion bonding) (1, 2, 9): legalább két különböző fém szilárd állapotú összekapcsolódása, ahol a kötés erőssége a leggyengébb anyag szilárdságával egyezik meg, és a kötés alapvető mechanizmusa az atomok interdiffúziója a határfelületen.

„Digitális számítógépˮ (digital computer) (4, 5): berendezés, amely egy vagy több diszkrét változó formájában az alábbi jellemzők mindegyikét képes végrehajtani:

a.  adatok elfogadása;

b.  adatok vagy utasítások tárolása állandó vagy változtatható (írható) tárolóeszközökön;

c.  adatok feldolgozása tárolt és módosítható utasítás-sorozattal; valamint

d.  kimeneti adatok szolgáltatása.

Megjegyzés A tárolt utasítás-sorozat módosítása magában foglalja az állandó tárolóeszközök cseréjét is, de nem tartalmazza a kábelezés vagy a csatlakozások fizikai megváltoztatását.

„Digitális átviteli sebességˮ (digital transfer rate) (def): a bármilyen típusú átviteli közegen közvetlenül átvitt információ teljes bit-sebessége.

Megjegyzés Lásd még „teljes digitális átviteli sebességˮ.

„Eltérési arányˮ (drift rate) (gyro) (7): a gyorsulási teljesítménynek a bemeneti forgástól funkcionálisan független összetevője. Szögsebességben fejezzük ki. (IEEE STD 528-2001).

„Effektív grammˮ (effective gramme) (0, 1): a „különleges hasadóanyagˮ tekintetében az alábbiakat jelenti:

a.  plutónium izotópok és urán-233 esetén: az izotóp tömege grammban;

b.  az U-235 izotópban legalább 1 %-ra dúsított urán esetén: a grammokban megadott atomtömeg szorova a tizedes tört alakban megadott tömegarányként kifejezett dúsítási fok négyzetével;

c.  az U-235 izotópban 1 %-nál alacsonyabb értékre dúsított urán esetében: a 0,0001-gyel megszorzott, grammban megadott atomtömeget;

„Elektronikus részegységˮ (electronic assembly) (2, 3, 4): több elektronikus komponens (pl. „áramköri elemekˮ, „diszkrét komponensekˮ, integrált áramkörök stb.) összekapcsolása azzal a céllal, hogy egyedi funkciót (funkciókat) lássanak el, és amely "elektronikus részegységek" önálló egységként kicserélhetők és általában szétszerelhetők.

N.B.1. "Áramköri elem": az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb.

N.B.2. „Diszkrét komponens”: különálló részekből összerakott”áramköri elem” saját külső csatlakozásaival együtt.

„Energiahordozó anyagokˮ (energetic materials) (1): olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a tervezett felhasználásukhoz szükséges energia kibocsátása céljából kémiai reakcióba lépnek. A „robbanóanyagokˮ, „pirotechnikai eszközökˮ és „hajtóanyagokˮ az energiahordozó anyagok alosztályait képezik.

„Végeffektorokˮ (end-effectors) (2): végeffektorok a fogószerszámok, az „aktív szerszámegységekˮ és minden egyéb olyan szerszám, amelyet a „robotˮ manipulátorkar végén lévő alaplapra erősítenek.

Megjegyzés „Aktív szerszámegységˮ eszköz, amely a hajtóerőt, a megmunkálási energiát vagy az érzékelést átviszi a munkadarabra.

„Ekvivalens sűrűségˮ (equivalent density) (6): az optikai felület egységnyi optikai területére vetített optikai tömeg.

„Ekvivalens szabványˮ (equivalent standards) (1): egy vagy több uniós tagállam vagy a Wassenaari Megállapodásban részt vevő államok által elismert és az adott bejegyzésre alkalmazandó összehasonlítható nemzeti vagy nemzetközi szabványok.

„Robbanóanyagokˮ (explosives) (1): olyan szilárd, folyékony vagy gáz-halmazállapotú anyagok vagy anyagok keverékei, amelyek robbanófejekben elsődleges, indító- vagy főtöltetként, valamint bontások és egyéb alkalmazások során történő felhasználásukkor robbanást okoznak.

„FADEC-rendszerekˮ (FADEC Systems; full authority digital engine control systems) (9): teljesen önálló digitális hajtóművezérlési rendszerek – gázturbinás hajtóművek digitális elektromos vezérlőrendszere, amely normál körülmények között és meghibásodás esetén is képes önállóan vezérelni a hajtóművet annak beindításától a leállításáig.

„Rostos vagy szálas anyagokˮ (fibrous or filamentary materials) (0, 1, 8, 9): többek között:

a.  folytonos „monofil szálak”;

b.  folytonos „cérnákˮ és „előfonatokˮ;

c.  „szalagok”, szövetek, kusza fonatok és paszományok;

d.  vágott szálak, szálkötegek és koherens szálú végek;

e.  bármilyen hosszú, egykristályos vagy polikristályos tűkristályok;

f.  aromás poliamid pép.

„Film típusú integrált áramkörˮ (film type integrated circuit) (3)a „áramköri elemekˮ és fémcsatlakozások sorozata, amelyet egy szigetelő „alaplemezreˮ vastag vagy vékony film formájában visznek fel.

Megjegyzés „Áramköri elemˮ az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb.

„Optikai repülésvezérlő rendszer – Fly-by-light rendszer” (Fly-by-light system) (7): olyan elsődleges digitális repülésirányító rendszer, amely a „repülőgép” járat alatti ellenőrzéséhez visszacsatolást alkalmaz, és ahol a vezérlőnek/működtető egységnek optikai jelek formájában adnak parancsokat.

„Elektronikus repülésvezérlő rendszer – Fly-by-wire rendszer” (Fly-by-wire system) (7): olyan elsődleges digitális repülésirányító rendszer, amely a „repülőgép” járat alatti ellenőrzéséhez visszacsatolást alkalmaz, és ahol az effektornak/vezérlőtagnak elektromos jelek formájában adnak parancsokat.

„Fókuszsíkban levő detektorsor” (focal plane array) (6, 8): önálló detektor elemek olyan lineáris vagy kétdimenziós planáris rétege, vagy planáris rétegeinek kombinációja, kiolvasó elektronikával vagy anélkül, amely a fókuszsíkban működik.

Megjegyzés Ebbe nem értendő bele egyedi detektorelemek halmaza vagy bármely két-, három-, vagy négyelemű detektor, feltéve, hogy az elemekben időkésleltetés és integráció nem valósul meg.

„Relatív sávszélesség” (fractional bandwidth) (3, 5): a „pillanatnyi sávszélesség” és a központi frekvencia hányadosa százalékban kifejezve.

„Frekvenciaugrás” (frequency hopping) (5, 6): a „kiterjesztett spektrum” egy formája, amelyben a hírközlő csatorna átviteli frekvenciája diszkrét lépések véletlen vagy pszeudovéletlen sorozatával változtatható.

„Frekvenciakapcsolási idő” (frequency switching time) (3): egy megadott kiindulási kimeneti frekvenciáról történő elkapcsolástól számítva a jel számára ahhoz szükséges idő (azaz késleltetés), hogy elérje a megadott végső kimeneti frekvenciát vagy annak tartományát a következők szerint:

a.  kisebb mint 1 GHz megadott végső kimeneti frekvencia esetében ± 100 Hz; vagy

b.  legalább 1 GHz megadott végső kimeneti frekvencia esetében ± 0,1 ppm.

„Üzemanyagcella” (fuel cell) (8): olyan elektrokémiai eszköz, amely képes egy külső forrásból kapott üzemanyag kémiai energiáját közvetlenül egyenárammá átalakítani.

„Olvasztható” (fusible) (1): hő, sugárzás, katalizátorok stb. alkalmazásával térhálósítható vagy tovább polimerizálható (kezelhető), illetve pirolízis (szenesedés) nélkül megolvasztható.

„Erős szelektorok” (hard selectors) (5): az egyénnel kapcsolatos adatok vagy adatsorok (pl. vezetéknév, keresztnév, e-mail-cím, postai cím, telefonszám vagy csoporttagságok).

„Irányítási/vezérlő készlet” (guidance set) (7): olyan rendszer, amely járművek repülésirányító rendszerei számára, a röppálya korrigálása céljából egyesíti magában a járművek helyzet- és sebességmérésének és számításának folyamatát (azaz a navigálást) a számítás és parancskiadás folyamatával.

„Hibrid integrált áramkör” (hybrid integrated circuit) (3): olyan integrált áramkör(ök), vagy integrált áramkör és”áramköri elemek” vagy egymással összekapcsolt”diszkrét komponensek” bármely kombinációja, amelyek egyedi funkció(ka)t lát(nak) el, és rendelkezik az összes alábbi jellemzővel:

a.  legalább egy tokozás nélküli eszközt tartalmaz;

b.  szokásos IC-gyártási módszerek felhasználásával kapcsolták össze;

c.  modulként cserélhető; valamint

d.  általában nem szerelhető szét.

N.B.1. „Áramköri elem”: az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb.

N.B.2. „Diszkrét komponensˮ: különálló részekből összerakott „áramköri elemˮ saját külső csatlakozásaival együtt.

„Képminőség-javítás” (image enhancement) (4): kívülről bevitt információhordozó képek feldolgozása olyan algoritmusokkal, így például az időkompresszió, szűrés, extrahálás, kiválasztás, korreláció, konvolúció vagy az értelmezési tartományok közötti átalakítások (pl. gyors Fourier-transzformáció vagy Walsh-transzformáció). Nem tartalmazza az olyan algoritmusokat, amelyek csupán egyetlen kép lineáris vagy rotációs transzformációját végzik, ilyen pl. a fordítás, a jellemző extrahálása, a regisztráció vagy a hamis színezés.

„Immunotoxin” (immunotoxin) (1): egy sejtspecifikus monoklonális antitest és egy „toxin” vagy „toxinalegység” összekapcsolódása, amely szelektíven hat a megbetegedett sejtekre.

„Nyilvánosság számára hozzáférhető” (in the public domain) (ÁMM, NMM, ÁSM): ebben az alkalmazásban olyan „technológia” vagy „szoftver”, amelynek továbbterjesztése korlátozás nélkül lehetséges (a szerzői jogi korlátozások nem jelentik azt, hogy a „szoftver” vagy a „technológia” a nyilvánosság számára nem hozzáférhető).

„Információbiztonság” (information security) (GSN GISN 5): mindazok az eszközök és funkciók, melyek az információ vagy a közlemények hozzáférhetőségét, bizalmasságát, illetve integritását biztosítják, kivéve a zavarok elleni védelmet szolgáló eszközöket és funkciókat. Idetartozik a „rejtjelezés”, a „rejtjelaktiválás”, a „rejtjelelemzésˮ, a zavaró sugárzások elleni védelem és a számítógép biztonsága.

Műszaki megjegyzés:

„Rejtjelelemzés”: a rejtjelzési rendszernek vagy bemeneteinek és kimeneteinek elemzése a bizalmas változók vagy precíz adatok, többek között az érthető szöveg, feltárására.

„Pillanatnyi sávszélesség” (instantaneous bandwidth) (3, 5, 7): az a sávszélesség, amelyen a többi üzemi paraméter módosítása nélkül a kimenőteljesítmény 3 dB határon belül állandó marad.

„Szigetelés” (insulation) (9): a rakétahajtóműmotor komponenseire – azaz a testre, a fúvókára, a bemenetekre, a ház tömítéseire – vonatkozik, és a szigetelő vagy tűzálló réteget tartalmazó vulkanizált vagy félig vulkanizált többrétegű gumiterméket is magában foglalja. Feszültségcsökkentő karmantyúk vagy lapok formájában is beépíthető.

„Belső bélelés” (interior lining) (9): a szilárd hajtóanyag és a ház vagy a szigetelő bélés közötti összeköttetést biztosítja. Általában egy folyékony polimer alapú tűzálló vagy szigetelő anyag diszperzió, pl. szénnel töltött, hidroxil-csoportot tartalmazó poli-butadién (HTPB) vagy más polimer hozzáadott keményítőszerrel, amelyet a ház belsejére szórnak vagy simítanak.

A „közvetett AD átalakítókˮ (Interleaved Analogue-to-Digital Converter (ADC)) (3) olyan készülékek, amelyek több AD átalakító egységből állnak, amelyek egyazon analóg bemenő jelet mintavételezik különböző időpontokban, oly módon, hogy végül a kimenetek aggregálásával hatékony módon, nagyobb mintavételezési sebességgel valósul meg az analóg bemeneti jel mintavételezése és átalakítása.

„Belső mágneses gradiométer” (intrinsic magnetic gradiometer) (6): mágneses mező gradiens-érzékelő elem a hozzá tartozó elektronikával, amelynek kimenete a mágneses mező gradiensének mértéke.

Megjegyzés Lásd még: „Mágneses gradiométer”.

„Támadószoftver” (intrusion software) (4, 5): kifejezetten valamely számítógép vagy hálózati eszköz „monitoring eszközök” által történő feltárásának elkerülésére vagy a „védő ellenintézkedések” hatálytalanítására tervezett vagy módosított „szoftver”, amely az alábbiak valamelyikét látja el:

a.  Adatok vagy információk kinyerése számítógépről vagy hálózati eszközről, vagy a rendszer- vagy felhasználói adatok módosítása; vagy

b.  Egy program vagy folyamat standard végrehajtási útvonalának módosítása kívülről adott utastások végrehajtásának lehetővé tétele céljából.

Megjegyzések:

1.   A „támadószoftver” az alábbiak egyikét sem foglalja magában:

a.   Hipervizorok, hibakereső programok vagy szoftverek műszaki visszafejtésére (SRE) szolgáló eszközök;

b.   a digitális jogok kezelésére (DRM) szolgáló „szoftver”; vagy

c.   A gyártók, rendszergazdák vagy felhasználók által, eszközkövetés vagy helyreállítás céljából történő telepítésre tervezett „szoftver”.

2.   A hálózati eszközök magukban foglalják a mobil eszközöket és intelligens fogyasztásmérőket is.

Műszaki megjegyzések:

1.   „Monitoring eszközökˮ: olyan „szoftver” vagy hardver eszközök, amelyek figyelemmel kísérik a rendszerviselkedést vagy az eszközön futó folyamatokat. Ez magában foglalja az antivírus (AV) termékeket, végpontbiztonsági termékeket, személyes biztonsági termékeket (PSP), behatolásfelderítő rendszereket (IDS), behatolásvédő rendszereket (IPS) és tűzfalakat.

2.   „Védő ellenintézkedésekˮ: a programkód biztonságos végrehajtásának biztosítására tervezett technikák, mint például az adatvégrehajtás-megelőzés (DEP), véletlenszerű címterület-kiosztás (ASLR) vagy a homokozó használata.

„Izolált élő kultúrák” (isolated live cultures) (1): ezek közé tartoznak az élő kultúrák vegetatív és nyugalmi formában, és szárított preparátumokként is.

„Izosztatikus sajtók” (isostatic presses) (2): olyan berendezés, amely zárt térben különböző közegek segítségével (gáz, folyadék, szilárd részecskék stb.) túlnyomást biztosít annak érdekében, hogy a zárt térben a munkadarabra vagy az anyagra minden irányban egyforma nyomás hasson.

„Lézer” (laser) (0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9): olyan termék, amely mind térben, mind időben olyan koherens fényt biztosít, amelyet stimulált sugárzáskibocsátással erősítenek fel.

Megjegyzés Lásd még: „Vegyi lézer”

„Folytonos lézer”

„Impulzuslézer”

„Szuper nagyteljesítményű lézer”;

„Könyvtár” (1) (parametrikus műszaki adatbázis): olyan műszaki információk gyűjteményét jelenti, amelyre való hivatkozás javíthatja a vonatkozó rendszerek, berendezések vagy alkotórészek működését.

„A levegőnél könnyebb légi járművek” (lighter-than-air vehicles) (9): hőlégballonok és „léghajók”, amelyek emelkedésükhöz forró levegőt vagy a levegőnél könnyebb gázokat — például héliumot vagy hidrogént — használnak.

„Linearitás” (linearity) (2): a linearitás (amit általában a non-linearitással mérünk) az adott jellemző maximális – pozitív vagy negatív irányú – eltérése (a skálán felfelé és lefelé leolvasott értékek átlaga) a lineáristól, úgy pozícionálva, hogy kiegyenlítse és minimalizálja a maximális eltéréseket.

„Helyi hálózat” (local area network) (4, 5): adatkommunikációs rendszer, amely az alábbi összes jellemzővel rendelkezik:

a.  tetszőleges számú független „adatátviteli eszköz” számára lehetővé teszi az egymással való közvetlen összeköttetést; valamint

b.  földrajzilag kis területre korlátozódik (pl. irodaépület, üzem, egyetem vagy főiskola, áruház).

Megjegyzés „Adateszközˮ digitális információk sorozatának adására, ill. vételére alkalmas berendezés.

„Mágneses gradiométer” (magnetic gradiometers) (6): külső forrásokból a műszerre ható mágneses mezők térbeli gradiensének detektálására szolgál. Több „magnetométerből” és a kapcsolódó elektronikából áll, amelynek kimenete a mágneses mező gradiensének mértéke.

Megjegyzés Lásd még „Belső mágneses gradiométer”.

„Magnetométer” (magnetometers) (6): külső forrásokból a műszerre ható mágneses mezők érzékelésére szolgál. A mágneses mezőt érzékelő elemből és a kapcsolódó elektronikából áll, amelynek kimenete a mágneses mező mértéke.

Az „UF6-nak ellenálló anyagok” (materials resistant to corrosion by UF6) (0) lehetnek réz, rézötvözet, rozsdamentes acél, alumínium, alumínium-oxid, alumíniumötvözet, nikkel vagy legalább 60 tömegszázakékban nikkelt tartalmazó ötvözetek, illetve fluorozott szénhidrogén-polimer.

„Mátrix” (matrix) (1, 2, 8, 9): lényegében folyamatos fázis, amely kitölti a részecskék, a tűkristályok vagy a rostok közötti teret.

„Mérési bizonytalanság” (measurement uncertainty) (2): az a jellemző paraméter, amely meghatározza, hogy a mérendő változó helyes értéke, 95 %-os biztonsággal, a kimeneti érték körüli mekkora tartományba esik. Tartalmazza a nem korrigált szisztematikus eltéréseket, a nem korrigált hibákat és a véletlen eltéréseket (Lásd: ISO 10360-2).

„Mikroszámítógép mikroáramkör” (microcomputer microcircuit) (3): „monolit integrált áramkör” vagy „multichip integrált áramkör”, aritmetikai logikai egységgel (ALU), amely képes arra, hogy a belső tárolóban lévő adatokon a belső tárolóról kapott általános célú utasításokat hajtson végre.

Megjegyzés A belső tároló megnövelhető egy külső tárolóval.

„Mikroprocesszor mikroáramkör” (microprocessor microcircuit) (3): „monolit integrált áramkör” vagy „multichip integrált áramkör” aritmetikai logikai egységgel (ALU), amely képes a külső tárolóról kapott általános célú utasítások sorozatának végrehajtására.

N.B.1. A „mikroprocesszor mikroáramkör” rendszerint nem tartalmaz integrált, a felhasználó számára hozzáférhető tárolót, bár a chip tárolókapacitása felhasználható logikai funkcióinak ellátására.

N.B.2. Tartalmazza azokat a chipkészleteket, amelyeket együttes működésre terveztek, a „mikroprocesszor mikroáramkörök” funkcióinak ellátása céljából.

„Mikroorganizmusok” (microorganisms) (1, 2): természetes, megnövelt képességűvagy módosított baktériumok, vírusok, mikoplazmák, rickettsiák, klamidiák vagy gombák, akár „izolált élő kultúrák” formájában, akár ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy beszennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában.

„Rakéták” (missiles) (1, 3, 6, 7, 9): komplett rakétarendszerek és pilóta nélküli légijármű-rendszerek, melyek hatósugara legalább 300 km és legalább 500 kg hasznos teher célba juttatására képesek.

„Monofil elemi szál/rost” (monofilament) (1): a szál legkisebb egysége, rendszerint néhány mikrométernyi átmérővel.

„Monolit integrált áramkör” (monolithic integrated circuit) (3): passzív vagy aktív”áramköri elemek” vagy mindkettő kombinációja, amely:

a.  diffúz, implantációs vagy depozíciós eljárásokkal készül egyetlen félvezető anyagon vagy anyagban, egy ún. „chipen”;

b.  oszthatatlannak tekinthető; valamint

c.  áramköri funkció(ka)t lát el.

Megjegyzés „Áramköri elem” az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb.

„Monolitikus, mikrohullámú integrált áramkör” (Monolithic Microwave Integrated Circuit, „MMIC”) (3, 5): olyan „monolitikus integrált áramkör”, amely mikrohullámú vagy milliméterhullámú frekvenciákon üzemel.

„Monospektrális képérzékelők” (monospectral imaging sensors) (6): egy diszkrét spektrális sávban képadat vételére alkalmas eszközök.

„Multichip integrált áramkör” (multichip integrated circuit) (3): közös „alaplemezre” rögzített két vagy több „monolit integrált áramkör”.

„Többcsatornás AD átalakítók” (3) olyan készülékek, amelyek egynél több közvetett AD átalakítót integrálnak úgy, hogy mindegyik közvetett AD átalakítónak külön analóg bemeneti jele van.

„Multispektrális képérzékelők” (multispectral imaging sensors) (6): két vagy több diszkrét spektrális sávból képadatok egyidejű vagy sorozatos vételére alkalmas eszközök. A több mint húsz diszkrét spektrális sávval rendelkező szenzorokat hiperspektrális képszenzoroként is említik.

„Természetes urán” (natural uranium) (0): a természetben előforduló izotópok keverékeit tartalmazó urán.

„Hálózati hozzáférés-szabályozó” (network access controller) (4): fizikai interfész osztott kapcsolású hálózathoz. Közönséges közeget használ, amely végig ugyanazon a „digitális átviteli sebességen” működik, a továbbítására arbitrációt (azaz jel- vagy hordozóérzékelőt) alkalmaz. Minden mástól függetlenül választja ki a neki címzett adatcsomagokat vagy adatcsoportokat (pl. IEEE 802.). Olyan részegység, amely a kommunikációs hozzáférés biztosítása céljából a számítógépbe vagy a távközlési berendezésbe beépíthető.

„Atomreaktor” (nuclear reactor) (0): olyan teljes reaktor, amely képes a szabályozott önfenntartó hasadási láncreakció fenntartására. Az „atomreaktor” magában foglalja a reaktortartályon belüli vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó valamennyi elemet, a magban lévő teljesítményszintet szabályozó berendezést, valamint a rendszerint a reaktormag primer hűtőközegével közvetlen érintkezésbe kerülő vagy azt szabályozó alkatrészeket.

„Számjegyvezérlés” (numerical control) (2): automatikus folyamatvezérlés olyan eszközzel, amely a rendszerint a művelet közben betáplált numerikus adatokat használja fel (lásd: ISO 2382:2015).

„Tárgykód” (object code) (GSN): egy vagy több folyamat alkalmas kifejezésének („forráskód” [forrásnyelv]) a berendezés által végrehajtható formája, amelyet programrendszerrel hoztak létre.

„Működés, adminisztráció vagy karbantartás” (Operations, Administration or Maintenance, „OAM”) (5): az alábbi feladatok közül egy vagy több ellátása:

a.  az alábbiak bármelyikének létrehozása vagy irányítása:

1.  felhasználói vagy adminisztrátori fiókok vagy kiváltságok;

2.  egy termék beállításai; vagy

3.  hitelesítési adatok az a.1. vagy a.2. pontban leírt feladatokhoz.;

b.  egy termék üzemeltetési körülményének vagy teljesítményének ellenőrzése vagy irányítása; vagy

c.  naplózás vagy auditadatok kezelése az a. vagy b. pontban leírt bármely feladathoz;

Megjegyzés: Az „OAM” nem foglalja magába az alábbi feladatokat, vagy az azokhoz kapcsolódó fontosabb irányítási funkciókat:

a.   a fenti a.1. vagy a.2. pontban leírt feladatokat segítő hitelesítési adatok létrehozásához vagy kezeléséhez nem közvetlenül kapcsolódó rejtjelezési funkció ellátása vagy felfejlesztése; vagy

b.   bármilyen rejtjelezési funkció elvégzése a termék továbbítási vagy adatsíkján (forwarding/data plane).

„Optikai integrált áramkör” (optical integrated circuit) (3): „monolit integrált áramkör” vagy „hibrid integrált áramkör”, amely egy vagy több olyan részből áll, melyeket arra terveztek, hogy fotoszenzorként vagy fotoemitterként funkcionáljanak, illetve hogy optikai vagy elektro-optikai funkciót(ka)t lássanak el.

„Optikai kapcsolás” (optical switching) (5): az optikai formájú jelek irányítása vagy kapcsolása villamos jelekké történő átalakításuk nélkül.

„Teljes áramsűrűség” (overall current density) (3): az összes ampermenet száma a tekercsben (azaz a menetek száma szorozva az egyes meneteken átfolyó maximális árammennyiséggel), osztva a tekercs teljes keresztmetszetével (amely magában foglalja a szupravezető rostokat, a fémmátrixot, amelybe a szupravezető rostok vannak beágyazva, a tokozó anyagot, az esetleges hűtőcsatornákat stb.).

„Részt vevő állam” (participating state) (7, 9): a Wassenaari Megállapodásban résztvevő állam (Lásd: www.wassenaar.org)

„Csúcsteljesítmény” (peak power) (6): az „impulzus-időtartam” során elért legmagasabb teljesítmény.

„Személyi hálózat” (personal area network) (5): olyan adatkommunikációs rendszer, amely az alábbi összes jellemzővel rendelkezik:

a.  tetszőleges számú független vagy összekapcsolt „adateszköz” számára lehetővé teszi az egymással való közvetlen összeköttetést; valamint

b.  egy adott személy vagy eszközellenőrző szerkezet közvetlen fizikai közelségében (pl. egyetlen helyiség, iroda vagy gépjármű) található eszközök közötti kommunikációra korlátozódik.

Műszaki megjegyzések:

1.   „Adateszköz” digitális információk sorozatának adására, ill. vételére alkalmas berendezés.

2.   A „helyi hálózat” túlmutat a „személyi hálózat” földrajzi területén.

„Előzetesen leválasztott” (previously separated) (1): bármely olyan eljárás alkalmazása, amelynek célja az ellenőrzött izotóp koncentrációjának növelése.

„Alapvető elem” (principal element) (4): a 4. kategória alkalmazásában egy elem akkor „alapvető elem”, ha a csereértéke meghaladja az adott rendszer – amelynek az eleme – összértékének 35 %-át. Az elem értéke az az ár, amelyet a rendszer gyártója vagy a rendszer integrátora fizet az elemért. Az összérték a gyártási ponton vagy a szállítás teljesítésekor a kívülálló, pártatlan félnek kifizetett szokásos nemzetközi vételár.

„Gyártás” (ÁMM, NMM, Összes) (production (GTN NTN All)) valamennyi gyártási fázis összefoglaló jelentése, pl.: tervezés, termelés-előkészítés, gyártás, integrálás, összeszerelés, ellenőrzés, tesztelés, minőségbiztosítás.

„Gyártó berendezés” (production equipment) (1, 7, 9): olyan szerszámok, sablonok, pofák, tüskék, formázóminták, süllyesztékek, rögzítő elemek, egyengető mechanizmusok, vizsgáló berendezések, az ezekhez való egyéb gépek és komponensek, amelyeket kifejezetten a „fejlesztés” céljára, vagy a „gyártás” egy vagy több fázisához terveztek, illetve alakítottak át.

„Gyártó létesítmények” (production facilities) (7, 9): a „fejlesztés” vagy a „gyártás” egy vagy több fázisához szolgáló berendezésekhez tartozó „gyártási berendezések” és a hozzájuk tervezett szoftver.

„Program” (program) (2, 6): egy folyamat végrehajtására adott utasítások sorozata az elektronikus számítógép által végrehajtható, vagy arra átalakítható formában.

„Impulzus-kompresszió” (pulse compression) (6): a hosszú időtartamú radarjel impulzus egy rövid időtartamúra történő átkódolása és feldolgozása a nagy impulzusenergia előnyeinek megtartásával.

„Impulzus-időtartam” (pulse duration) (6): a „lézer”-impulzus-időtartama, vagyis egy impulzus belépő élén és kilépő élén mért félteljesítménypontok között eltelt idő.

„Impulzuslézer” (pulsed laser) (6): olyan „lézer”, amelynek „impulzus-időtartama” 0,25 másodperc vagy annál kevesebb.

„Kvantum-kriptográfia” (quantum cryptography) (5): olyan technikák összessége, amelyekkel egy adott fizikai rendszer kvantummechanikai tulajdonságainak mérése révén — beleértve a kifejezetten a kvantumoptika, kvantumtérelmélet vagy kvantum-elektrodinamika által meghatározott fizikai tulajdonságokat is — közös „rejtjelezési” kulcs hozható létre.

„Radarfrekvencia-agilitás” (radar frequency agility) (6): bármilyen olyan eljárástechnika, amely az impulzusrendszerű radaradó vivőfrekvenciáját az impulzusok között vagy az impulzuscsoportok között pszeudovéletlen sorrendben olyan mértékben változtatja meg, amely akkora vagy nagyobb, mint az impulzus-sávszélesség.

„Radar kiterjesztett spektrum” (radar spread spectrum) (6): bármely modulációs technika a viszonylag keskeny frekvenciasávú jelből eredő energia szélesebb frekvenciasávban történő szórására, véletlen vagy pszeudovéletlen kódolás alkalmazásával.

„Sugárérzékenység” (radiant sensitivity) (6): sugárérzékenység (mA/W) = 0,807 x (hullámhossz nm-ben) x kvantumhatásfok (Quantum Efficiency, QE).

Műszaki megjegyzés:

A kvantumhatásfokot általában százalékos arányként fejezik ki, ebben a képletben azonban egynél kisebb tizedes törtként jelenik meg, azaz pl. a 78 % megfelelője 0,78.

„Valós idejű feldolgozás” (real time processing) (6): a szükséges szintű szolgáltatást kínáló számítógép-rendszerrel a rendelkezésre álló források függvényében, garantált válaszidőn belül, külső esemény ösztönzésére, a rendszer terhelésétől függetlenül történő adatfeldolgozás.

„Ismételhetőség” (repeatability) (7): ugyanazon változó azonos működési feltételek melletti ismételt mérései közötti egyezés mértéke az egyes mérések között a feltételek változása vagy működésmentes időszakok előfordulása esetén. (Referencia: IEEE STD 528-2001 (1 szigma szórású normál eltérés))

„Szükséges” (required) (ÁMM, 3, 5, 6, 7, 9): a „technológia” tekintetében a „technológiának” kizárólag az a része, amely elsősorban felelős az ellenőrzött teljesítményszintek, jellemzők vagy funkciók elérésért vagy kiterjesztésért. Az ilyen „szükséges” „technológiából” különböző termékek egyaránt részesülhetnek.

„Tömegoszlató anyag” (riot control agent) (1): olyan anyag, amely – a tömegoszlatási célra történő tervezett felhasználása során – rövid idő alatt az emberi érzékszervek irritációját vagy a fizikai funkciók zavarát okozza, amely hatások az anyagnak való expozíció befejeződését követően rövid időn belül megszűnnek.

Műszaki megjegyzés:

A könnygáz a „tömegoszlató anyagok” egyik fajtája.

„Robot” (robot) (2, 8): olyan manipulációs mechanizmus, amely lehet folyamatos működésű vagy pontról pontra mozgatható manipulációs mechanizmus és szenzorokat is alkalmazhat, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  többfunkciós;

b.  képes anyagok, részegységek, szerszámok vagy különleges eszközök beállítására vagy orientálására, háromdimenziós térben történő változtatható mozgások révén;

c.  három vagy több zárt- vagy nyílthurkú szervoeszközt foglal magában, amelyek léptető motorokat is tartalmazhatnak; valamint

d.  a „felhasználó által programozható” tanít/visszajátszik módszerrel vagy elektronikus számítógéppel, amely lehet programozható logikai kontroller, azaz mechanikai beavatkozás nélküli.

Megjegyzés A fenti meghatározás nem foglalja magában az alábbi eszközöket:

1.   olyan manipulációs mechanizmusok, amelyeket csak kézzel vagy távoperátorral lehet irányítani.

2.   állandó sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása mechanikai, elektronikus vagy elektromos úton nem változtatható, illetve nem is cserélhető;

3.   Mechanikai vezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök. A mozgások sorozata és a pályák vagy szögek megválasztása a rögzített programsémán belül változtatható. A programséma változtatása vagy módosítása (pl. a csapok átállítása vagy a bütykök cseréje) egy vagy több mozgási tengelyen csak mechanikai műveletek révén történik.

4.   Nem szervóvezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök. A program változtatható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektromos bináris eszközről vagy állítható ütközőkről kapott bináris jel hatására halad tovább.

5.   Descartes-féle koordináta manipulátor rendszerként definiált rakodódaruk, amelyeket függőleges elhelyezett tárolórekeszek integrált részeként alakítottak ki, és e rekeszek tartalmának tárolás és kirakodás céljából történő elérésére szolgálnak.

„Előfonat” (roving) (1): közel párhuzamos”fonalak” (általában 12-120) kötege.

Megjegyzés A „fonal” „monofil szálak” (általában több, mint 200) közel párhuzamosan elrendezett kötege.

„Kiesés a beállításból” (run out) (2): (a pontos beállítástól való eltérés) sugárirányú elmozdulás a főtengely egy fordulata során, a tengely síktárcsára merőleges síkban, a mérendő külső vagy belső forgófelület egy pontján mérve (lásd: ISO 230-1:1986, 5.61. bekezdés).

Az AD átalakító „mintavételezési sebessége (sample rate)ˮ (3) a minták maximális számát jelenti, amelyeket egy másodperc alatt az analóg bemeneti jelnél mérnek, kivéve a túlmintavételező AD átalakítókat. A túlmintavételező AD átalakítók esetében a „mintavételi sebesség” a szókiviteli gyakorisággal egyezik meg. A „mintavételi sebességre” mintavételi sebességként is lehet hivatkozni, amelyet általában mega- minta / másodpercben (Ms/s) vagy giga- minta / másodpercben (Gs/s) adnak meg, vagy átváltási rátaként, amelyet általában hertzben (Hz) adnak meg.

„Műholdas navigációs rendszer” (satellite navigation system) (5, 7): olyan földi állomásokból, műholdakból és vevőkészülékekből álló rendszer, amely lehetővé teszi a vevőkészülék földrajzi helyének a műholdaktól kapott jelek alapján történő kiszámítását. Magában foglalja a globális műholdas navigációs rendszereket (GNSS) és a regionális műholdas navigációs rendszereket (RNSS).

„Skála faktor” (scale factor) (giroszkóp vagy gyorsulásmérő) (7): a kimenet változásának aránya a mérni kívánt bemenet változásához viszonyítva. A skála faktort általában a bemenetnek a bemeneti tartományban történő ciklikus változtatásával kapott bemeneti-kimeneti adatokra alkalmazott legkisebb négyzetek módszerével illeszthető egyenes meredekségeként adják meg.

„Jelanalizátor” (signal analysers) (3): többfrekvenciás jelek egyfrekvenciás összetevőinek fő jellemzőinek mérésére és kijelzésére képes készülék.

„Jelfeldolgozás” (signal processing) (3, 4, 5, 6): kívülről bevitt információhordozó jelek feldolgozása olyan algoritmusokkal, mint az időkompresszió, szűrés, extrahálás, kiválasztás, korreláció, konvolúció vagy az értelmezési tartományok közötti transzformáció (pl. gyors Fourier- vagy Walsh-transzformáció).

„Szoftver” (software) (ÁSM, Mind): bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több „program” vagy „mikroprogram” gyűjteménye.

Megjegyzés A „mikroprogram” elemi utasítások sorozata, amelyeket különleges tárolóban tárolnak, és amelyeknek végrehajtását a referencia utasításainak utasításregiszterbe történő töltése indítja el.

„Forráskód/ forrásnyelv” (source code / source language) (6, 7, 9): egy vagy több olyan eljárás hétköznapi kifejezése, amely egy programozási rendszer révén gép által végrehajtható formába önthető (→”Tárgykód” / tárgynyelv).

„Űreszköz” (spacecraft) (9): aktív és passzív műholdak és űrszondák.

„Űreszközplatform” (spacecraft bus) (9): olyan berendezés, amely biztosítja az „űreszköz” kisegítő infrastruktúráját és az „űreszköz hasznos terhének” elhelyezését.

„Űreszköz hasznos terhe” (spacecraft payload) (9): az „űreszközplatformhoz” csatolt, az űrbeli küldetés (pl. kommunikációs, megfigyelő, tudományos feladatok) végrehajtásához tervezett berendezés.

„Űrminősítésű” (space-qualified) (3 6 7): a Föld felszíne fölött 100 km-es vagy nagyobb magasságban történő működésre tervezett, ellőálllított vagy sikeres teszteléseken keresztül arra minősített.

Megjegyzés Az, hogy egy konkrét eszköz tesztelés révén „űrminősítést” kap, még nem jelenti azt, hogy az ugyanazon gyártási sorozatból vagy modellszériából származó más eszközök is „űrminősítésűek”, hacsak nem tesztelték külön azokat is.

„Különleges hasadóanyag” (special fissile material) (0): 239-Pu, 233U vagy „235U vagy 233U izotópban dúsított urán”, valamint az ezeket tartalmazó bármilyen anyag.

„Fajlagos modulus” (specific modulus) (0, 1, 9): a Pascalban, ami N/m2-nek felel meg, kifejezett Young-modulus osztva a N/m3-ben kifejezett fajsúllyal, (296 ± 2) K [(23 ± 2)°C] hőmérsékleten és (50 ± 5) % relatív páratartalom mellett mérve.

„Fajlagos szakítószilárdság” (Specific tensile strength) (0, 1, 9): a Pascalban, ami N/m2-nek felel meg, kifejezett szakítószilárdság osztva a N/m3-ben kifejezett fajsúllyal, (296 ± 2) K [(23 ± 2)°C] hőmérsékleten és (50 ± 5) % relatív páratartalom mellett mérve.

„Tehetetlenségi giroszkóp” (spinning mass gyros) (7): olyan giroszkóp, amely folytonosan forgó tömeget használ a szögmozgás érzékelésére.

„Kiterjesztett spektrum” (spread spectrum) (5): olyan technika, ahol a viszonylag keskeny sávú kommunikációs csatornában található energia sokkal szélesebb energiaspektrumon terjed szét.

„Kiterjesztett spektrumú radar” (spread spectrum radar) (6): lásd: „Radar kiterjesztett spektrum”.

„Stabilitás” (stability) (7): adott paraméter stabil hőmérsékleti körülmények között mért kalibrált értéktől való eltérésének normál szórása (1 szigma). Ez az idő függvényében fejezhető ki.

„A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez (nem) csatlakozó államok” (States (not) Party to the Chemical Weapon Convention) (1): azok az államok, amelyekben hatályba lépett (nem lépett hatályba) a Vegyi Fegyverek Fejlesztésének, Előállításának, Felhalmozásának és Használatának Tilalmáról szóló Egyezmény. (Ld. www.opcw.org)

A „folyamatos motorműködés” (Steady State Mode) (9) a motor olyan működési feltételeit jelzi, amelyek esetén, a motor bemeneténél mért állandó környezetei levegőhőmérséklet és nyomás mellett a motor paramétereiben – például hajtómű-tolóerő/teljesítmény, rpm és egyebek – nincs értékelhető fluktuáció.

„Szuborbitális jármű” (sub-orbital craft) (9): személy- vagy áruszállításra tervezett zárt területtel rendelkező jármű:

a.  a sztratoszféra felett működik;

b.  nem orbitális repülési útvonalat hajt végre; valamint

c.  a személyekkel vagy az áruval sérülésmentesen tér vissza a Földre.

„Alaplemez” (substrate) (3): alaplemez csatlakozási mintákkal vagy anélkül, amelyen vagy amelyben”diszkrét komponensek” vagy integrált áramkörök vagy mindkettő elhelyezhető.

N.B.1. „Diszkrét komponens”: különálló részekből összerakott „áramköri elem” saját külső csatlakozásaival együtt.

N.B.2. „Áramköri elem”: az elektromos áramkör aktív vagy passzív funkcionális része, pl. dióda, tranzisztor, ellenállás, kondenzátor stb.

„Nyers alaplemez” (substrate blanks) (3 6): olyan optikai elemek, mint a tükrök vagy az optikai ablakok gyártására alkalmas méretekkel rendelkező monolit elegy.

„Toxin alegysége” (sub-unit of toxin) (1): a teljes „toxin” szerkezetileg és funkcionálisan elkülönült komponense.

„Szuperötvözetek” (superalloys) (2, 9): nikkel-, kobalt- vagy vasalapú ötvözetek, amelyek szakítófeszítési élettartama 400 MPa nyomáson 922 K (649 °C) vagy annál magasabb hőmérsékleten meghaladja az 1 000 órát.

„Szupravezető” (superconductive) (1, 3, 5, 6, 8): anyagok – fémek, ötvözetek vagy vegyületek –, amelyek elveszíthetik minden elektromos ellenállásukat, azaz végtelen elektromos vezetőképességgel rendelkezhetnek, és igen nagy elektromos áram átvitelére alkalmasak, Joule-hő keletkezése nélkül.

Megjegyzés Az anyag kritikus „szupravezető” állapotát a „kritikus hőmérséklet”, a kritikus mágneses mező – amely a hőmérséklet függvénye – és a kritikus áramsűrűség jellemzi, amely azonban a mágneses mezőtől és a hőmérséklettől egyaránt függ.

„Szuper nagyteljesítményű lézer” (super high power laser – „SHPL”) (6): 50 milliszekundumon belül 1 kJ-t meghaladó kimenő energia (teljesen vagy részben történő) szolgáltatására alkalmas vagy 20 kW-t meghaladó átlag-, illetve CW (folyamatos) teljesítményű „lézer”.

„Szuperképlékeny alakítás” (superplastic forming) (1, 2): szobahőmérsékleten a hagyományos szakítóvizsgálattal meghatározott töréspontnál alacsony szakadási nyúlással (20 %-nál alacsonyabb) rendelkező fémek hőkezelést alkalmazó alakítási eljárása abból a célból, hogy a feldolgozás során a szakadási nyúlás a fenti értékeknek legalább a kétszeresét érje el.

„Szimmetrikus algoritmus” (symmetric algorithm) (5): olyan kriptográfiai algoritmust jelent, amely azonos kulcsot használ a titkosításhoz és a dekódoláshoz is.

N.B. : A „szimmetrikus algoritmus” kifejezést általában titkos adatoknál használják.

„Szalag” (tape) (1): összefont vagy egyirányú „monofil szálakból”, „fonalból”, „előfonatból”, „kócból”, „cérnából” stb. készített anyag, amelyet rendszerint előzetesen műgyantával impregnálnak.

Megjegyzés A „fonal” „monofil szálak” (általában több, mint 200) közel párhuzamosan elrendezett kötege.

„Technológia” (technology) (ÁMM, NMM, Mind): az áruk „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „felhasználásához” szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet”műszaki adat” vagy „technikai segítségnyújtás”.

N.B.1. A „technikai segítségnyújtás” lehet útmutatások, készségek, képzés valamint a munkával kapcsolatos ismeretek átadása vagy konzultációs szolgáltatás és magában foglalhatja a „műszaki adatok” átadását is.

N.B.2. A „műszaki adat” lehet tervrajz, terv, ábra, modell, formula, táblázat, gépészeti terv és specifikáció, kézikönyv és útmutatás, akár írásban, akár más közegen, például mágneslemezen, mágnesszalagon vagy csak olvasható tárban rögzítve.

„Háromdimenziós integrált áramkör” (three dimensional integrated circuit) (3): egymáshoz illesztett félvezető lapkák vagy aktív elemek együttese, amelyek egy köztes kapcsolórétegen (interposer), félvezető hordozó anyagon, lapkán vagy rétegen teljesen áthatoló átmenő viákon keresztül hoznak létre kapcsolatot az elemek között. A köztes kapcsolóréteg egy elektromos csatlakozásokat lehetővé tevő felület.

„Billenő orsó” (tilting spindle) (2): szerszámtartó orsó, amely a megmunkálási folyamat során középvonalának szöghelyzetét bármelyik más tengelyhez képest módosítja.

„Időállandó” (time constant) (6): az aktuális növekmény számára szükséges idő, hogy a fénystimulus kezdetétől enyhe gerjesztés hatására a végső érték 1-1/e-szeresével (azaz a végső érték 63 %-ával) megegyező értéket érjen el.

„Regisztrálásra kész állapot eléréséhez szükséges idő” (time-to-steady-state registration) (6) (más néven: a graviméter válaszadási ideje): az az időtartam, amely alatt a platform által kiváltott gyorsulások zavaró hatásai (magas frekvenciájú zaj) csökkennek.

„Lapátvégtömítés” (tip shroud) (9): a hajtómű turbinaház belső állórészéhez vagy a forgólapát külső végéhez csatlakozó gyűrű, mely egy részből vagy szegmensekből áll, és elsődlegesen a forgólapátok és állórész közötti résveszteségek csökkentésére szolgál.

„Teljes repülésirányítás” (total control of flight) (7): a „légi jármű” állapotváltozóinak és repülési útjának olyan automatikus irányítását jelenti, amely a célok, veszélyek és más „légi járművek” tekintetében a valós idejű adatváltozásokra úgy válaszol, hogy az megfeleljen a küldetés céljának.

„Teljes digitális átviteli sebesség” (total digital transfer rate) (5): digitális átviteli rendszerben a megfelelő berendezések között időegység alatt áthaladó bitek – beleértve a vonali kódot, az overheadet (információ biteket), stb. – száma.

Megjegyzés Lásd még „Digitális átviteli sebesség”.

„Kóc” (tow) (1): rendszerint megközelítőleg párhuzamos „monoszálakból” álló köteg.

„Toxinok” (toxins) (1, 2): szándékosan előállított preparátumok vagy keverékek formájában jelen lévő toxinok az előállítás módjától függetlenül, kivéve más anyagokban, például beteg állatok, gabonafélék, élelmiszerek vagy „mikroorganizmusok” szennyezéseként jelen lévő toxinokat.

„Hangolható” (tunable) (6): a „lézer”-nek az a képessége, hogy folyamatos teljesítmény leadást biztosít minden hullámhosszon a különböző „lézer” átmenetek tartományában. A választható hangolású „lézer” egy „lézer” átmeneten belül biztosít diszkrét hullámhosszt és nem tekinthető hangolhatónak.

„Egyirányú pozicionálási ismételhetőség” (unidirectional positioning repeatability) (2): egy önálló szerszámgéptengely R↑ és R↓ (előre és vissza) értékei közül a kisebb, az ISO 230-2:2014 szabvány 3.21. pontjában vagy annak megfelelő nemzeti szabványban meghatározottak szerint.

„Pilóta nélküli légijármű” (Unmanned Aerial Vehicle, „UAV”) (9): minden olyan repülőeszköz, amely a fedélzeten mindennemű emberi jelenlét nélkül képes a repülés megkezdésére, valamint az irányított repülés és navigálás fenntartására.

„235U vagy 233U izotópban dúsított urán” (uranium enriched in the isotopes 235 or 233) (0): 235U vagy 233U izotópot vagy mindkettőt olyan mennyiségben tartalmazó urán, amelyben az ilyen izotópok összegének a 238U izotóphoz viszonyított aránya nagyobb, mint a 235U izotópnak a 238U izotóphoz viszonyított természetben előforduló aránya. (0,71 % izotóp-arány).

„Felhasználás” (use): (ÁMM, NMM, Összes) üzemeltetés, üzembe helyezés (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), karbantartás (ellenőrzés), javítás, nagyjavítás és felújítás.

„Felhasználó általi programozhatóság” (user-accessible programmability) (6): olyan lehetőség, amely a felhasználó számára biztosítja a „programok” bevitelét, módosítását vagy cseréjét, az alábbi módszerek kivételével:

a.  a kábelezés vagy összekötés fizikai megváltoztatása; vagy

b.  a funkcióvezérlés átállítása, a paraméterek betáplálását is beleértve.

„Oltóanyag” (vaccine) (1): gyógyászati készítmény az emberi vagy állati védő immunválasz stimulálására a betegségek megelőzése céljából, amely rendelkezik a gyártó vagy a felhasználó országban illetékes szakhatóságok engedélyével, vagy forgalmazási vagy klinikai kipróbálásra vonatkozó engedélyével.

„Vákuumos elektronikus eszközök” (vacuum electronic devices) (3): olyan elektronikus eszközök, amelyek az elektronsugár és vákuum áramkörben terjedő elektromágneses hullám, illetve az elektronsugár és rádiófrekvenciás vákuumkavitációs/üreges rezonátorok interakcióján alapulnak. A „vákuumos elektronikus eszközök” magukban foglalják a klisztronokat, a haladóhullámú csöveket és származékaikat.

„Sebezhetőségfeltárás” (vulnerability disclosure) (4): az a folyamat, amelynek során a sebezhetőséget azonosítják, jelentik vagy közlik a sebezhetőség megszüntetését célzó korrekció elvégzéséért vagy koordinálásáért felelős magánszemélyek vagy szervezetek felé, illetőleg elemzik ilyen magánszemélyekkel vagy szervezetekkel.

„Cérna” (yarn) (1): „csavartfonalak” kötege.

Megjegyzés A „fonal” „monofil szálak” (általában több, mint 200) közel párhuzamosan elrendezett kötege. „„

II. RÉSZ – 0. kategória

0. KATEGÓRIA – NUKLEÁRIS ANYAGOK, LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK

0A Berendezések, részegységek és alkatrészek

0A001 „Atomreaktorok” és kifejezetten ezekhez tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészeik, az alábbiak szerint:

a.  „Atomreaktorok”;

b.  Fém nyomástartó edények és ezek előre gyártott fő alkatrészei, beleértve a reaktor nyomástartó edényének felső fedelét is, melyeket kifejezetten arra terveztek vagy készítettek elő, hogy az „atomreaktor” aktív zónáját tartalmazzák;

c.  „Atomreaktorok” fűtőelemeit kezelő berendezések, amelyeket kifejezetten a fűtőelemeknek az „atomreaktorba” történő behelyezésére és az onnan történő kivételére terveztek vagy készítettek elő;

d.  Kifejezetten az „atomreaktorban” lezajló láncreakció szabályozására tervezett vagy előkészített szabályozó rudak és az ezek alátámasztására, felfüggesztésére szolgáló szerkezetek, valamint a rudak mozgató mechanizmusa és vezetőcsövei;

e.  Nyomástartó csövek, amelyeket az „atomreaktor” fűtőelemei és primerköri hűtőközege együttes befogadására terveztek vagy készítettek elő;

f.  A kifejezetten „atomreaktorokban” fűtőelem-burkolatként való felhasználásra tervezett vagy előkészített cirkónium csövek vagy cirkónium ötvözetből készült csövek (vagy ilyen csövekből összeszerelt szerkezetek), 10 kg-nál nagyobb mennyiségekben;

N.B. A cirkónium nyomástartó csövekre vonatkozóan lásd a 0A001.e. pontot, a csőkígyókra vonatkozóan pedig a 0A001.h. pontot.

0A001 (folytatás)

g.  Kifejezetten „atomreaktorok” primerköri hűtőközegének keringtetésére tervezett vagy előkészített hűtőszivattyúk vagy keringtetők;

h.  Kifejezetten „atomreaktorokban” történő felhasználásra tervezett vagy előkészített „belső atomreaktor-alkatrészek”, ideértve az aktív zónát alátámasztó oszlopokat, a fűtőelem-/üzemanyag-csatornákat, a csőkígyókat, a hőpajzsokat, a terelőlemezeket, a zónatartó rácslemezeket és a diffúzor lemezeket;

Műszaki megjegyzés:

A 0A001.h. pontban a „belső atomreaktor-alkatrész” olyan fő szerkezetet jelent a reaktoredényen belül, amely egy vagy több funkciót lát el, például tartja a zónát, biztosítja a tüzelőanyag beállítást, irányítja a primerköri hűtőközeg áramlást, biztosítja a reaktoredény sugárzás elleni védelmét, és irányítja a zónán belüli műszerezést.

i.  Hőcserélők, az alábbiak szerint:

1.  Gőzfejlesztők, amelyeket kifejezetten „atomreaktorok” primerköri vagy köztes hűtőkörében történő felhasználásra terveztek vagy készítettek elő;

2.  Más hőcserélők, amelyeket kifejezetten „atomreaktorok” primerköri hűtőkörében történő felhasználásra terveztek vagy készítettek elő;

Megjegyzés: A 0A001.i. nem vonja ellenőrzés alá a reaktor kisegítő rendszereihez, például a vészhűtőrendszerhez vagy a bomlásihő-elvonó rendszerhez használt hőcserélőket.

j.  Neutrondetektorok, amelyeket kifejezetten az „atomreaktorok” aktív zónájában a neutronfluxus meghatározására terveztek vagy készítettek elő.

0A001 (folytatás)

k.  Kifejezetten „atomreaktorban” való felhasználás céljából, a hőveszteség csökkentésére és a reaktortartály konténmentjének védelmére tervezett vagy előkészített „külső hőpajzsok”.

Műszaki megjegyzés:

A 0A001.k. pontban „külső hőpajzs”: a reaktortartályra helyezett fő struktúrák, amelyek csökkentik a reaktorból történő hőveszteséget és a konténmenten belüli hőmérsékletet.

0B Vizsgáló-, ellenőrző- és gyártó berendezések

0B001 „Természetes urán”, „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” izotópjainak elválasztására szolgáló üzemek és a kifejezetten ilyen üzemekhez tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  Kifejezetten „természetes urán” és „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” izotópjainak elválasztására tervezett üzemek, az alábbiak szerint

1.  Gázcentrifugás elválasztó üzemek;

2.  Gázdiffúziós elválasztó üzemek;

3.  Aerodinamikai elválasztó üzemek;

4.  Vegyi reakció útján elválasztó üzemek;

5.  Ioncserélő elválasztó üzemek;

6.  Atomos gőzfázisú „lézer” izotópos elválasztó üzemek;

7.  Molekuláris „lézer” izotópos elválasztó üzemek;

8.  Plazma elválasztó üzemek;

9.  Elektromágneses elválasztó üzemek;

b.  Gázcentrifugák és kifejezetten gázcentrifugás elválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített részegységek és alkatrészek, az alábbiak szerint:

Műszaki megjegyzés:

A 0B001.b. pontban a „nagy szilárdság/sűrűség arányú anyag” az alábbiak bármelyikét jelenti:

1.   Martenzites acél, amelynek szakítószilárdsága legalább 1,95 GPa;

2.   Alumíniumötvözetek, amelyek szakítószilárdsága legalább 0,46 GPa; vagy

3.   „Rostos vagy szálas anyag”, amelynek „fajlagos modulusa” legalább 3,18 × 10 6 m és „fajlagos szakítószilárdsága” nagyobb, mint 7,62 × 10 4 m;

0B001.b. (folytatás)

1.  Gázcentrifugák;

2.  Komplett rotorszerelvények;

3.  „Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból” készült rotorcső hengerek, melyek legnagyobb falvastagsága 12 mm, átmérője 75 mm és 650 mm között van;

4.  A rotorcső helyi alátámasztására vagy több rotorcső összekapcsolására tervezett, „nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból” készült gyűrűk vagy harmonikák, amelyek falvastagsága legfeljebb 3 mm, átmérője pedig 75 mm és 650 mm között van;

5.  „Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból” készült, rotorcsőbe való beszerelésre szánt terelőlapok, amelyek átmérője 75 mm és 650 mm között van;

6.  „Nagy szilárdság/sűrűség arányú anyagból” készült rotorcső végeire illeszkedő sapkák, amelyek átmérője 75 mm és 650 mm között van;

7.  Mágneses felfüggesztésű csapágyak, az alábbiak szerint:

a.  Csapágyegységek, amelyek csillapító közeget tartalmazó, „UF6 által okozott korróziónak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett házban felfüggesztett gyűrű alakú mágnesből állnak, és a rotor fedelén rögzített mágnessaru vagy másik mágnes révén valósítanak meg mágneses csatolást;

b.  Aktív mágneses csapágyak, amelyeket kifejezetten gázcentrifugákhoz terveztek vagy készítettek elő;

8.  Különleges csapágyak, amelyek csillapítóra szerelt forgócsapos csapágycsészéből álló részegységet tartalmaznak;

0B001.b. (folytatás)

9.  Molekuláris szivattyúk, amelyek belsőleg megmunkált vagy extrudált spirál hornyokkal és belsőleg megmunkált furatokkal rendelkező hengerekből állnak;

10.  Gyűrű alakú motor állórész 600 Hz vagy annál magasabb frekvenciatartományban, 40 VA vagy magasabb teljesítménytartományban vákuumban üzemelő többfázisú, szinkron üzemmódú, AC hiszterézismotorokhoz (vagy reluktanciamotorokhoz);

11.  Gázcentrifuga rotorcsőrészegységének befogadására szolgáló centrifugaház/gyűjtőegység, amely legfeljebb 30 mm falvastagságú, precíziósan megmunkált – egymással párhuzamos, a henger hosszanti tengelyére pedig merőleges vagy attól legfeljebb 0,05 fokkal eltérő – hengervégekből áll;

12.  A központi gázeltávolító rendszerhez rögzíthető terelők, amelyek csöveit arra tervezték vagy készítettek elő, hogy a rotorcső belsejéből a Pitot-cső elve alapján távolítsák el az UF6 gázt;

13.  Kifejezetten gázcentrifugás dúsító berendezések motorjainak állórészeihez tervezett vagy előkészített frekvenciaváltók (konverterek vagy inverterek), és a kifejezetten e célra tervezett alkatrészek, amelyek rendelkeznek valamennyi alábbi jellemzővel:

a.  600 Hz vagy annál nagyobb többfázisú frekvenciakimenet; és

b.  Nagy stabilitás (0,2 %-nál jobb frekvenciaellenőrzéssel);

0B001.b. (folytatás)

14.  Elzárószelepek és szabályozószelepek, az alábbiak szerint:

a.  Egy gázcentrifuga bemeneti, végtermék vagy maradék UF6 gázáramán való működésre tervezett vagy előkészített elzárószelepek;

b.  Kifejezetten gázcentrifugás dúsítóüzemek fő vagy kisegítő rendszereihez tervezett vagy előkészített, „UF6 által okozott korróziónak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyaggal bevont, csőmembrános tömítésű, 10–160 mm belső átmérőjű elzáró- vagy szabályozószelep;

c.  Kifejezetten a gázdiffúziós elválasztási eljárásokhoz tervezett vagy előkészített berendezések, valamint alkatrészeik, az alábbiak szerint:

1.  „UF6-nak ellenálló anyagú” porózus fémből, polimerből, vagy kerámiából készült gázdiffúziós válaszfalak, amelyek pórusmérete 10 és 100 nm között van, legnagyobb vastagságuk 5 mm vagy annál kisebb, és csőformák esetén a legnagyobb átmérőjük 25 mm;

2.  „UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy azzal védett gázdiffúzor házak;

3.  „UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy azzal védett, 1 m3/perc, vagy ennél nagyobb UF6 szívókapacitású kompresszorok és gázfúvók legfeljebb 500 kPa kimeneti nyomással és legfeljebb 10:1 kompresszióaránnyal;

4.  A 0B001.c.3. alatt meghatározott, továbbá 1 000 cm3/percnél kisebb puffergáz beszivárgási arányra tervezett kompresszorok, vagy gázfúvók forgótengely tömszelencéi;

5.  „UF6-nak ellenálló anyagokból” készült vagy ilyen anyag által védett hőcserélők, amelyeket 100 kPa nyomáskülönbség esetén 10 Pa/óra-nál alacsonyabb szivárgási arányra terveztek;

6.  „UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett csőmembrános tömítésű, kézi vagy automata, elzáró- vagy szabályozószelep;

0B001 (folytatás)

d.  Kifejezetten aerodinamikai szétválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  UF6-nak ellenálló, hornyolt, hajlított, 1 mm-nél kisebb görbületi sugarú csatornákból álló elválasztó fúvókák, ahol a fúvókán áthaladó gázt a fúvókában elhelyezett pengeél választja szét két áramra;

2.  „UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett hengeres, vagy kúpos csövek (vortex csövek), amelyek egy vagy több tangenciális bemenettel rendelkeznek;

3.  „UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett kompresszorok vagy gázfúvók, és az azokhoz készített forgótengely tömszelencék;

4.  „UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett hőcserélők;

5.  Vortex csöveket, vagy szétválasztó fúvókákat tartalmazó, „UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett szétválasztóelem-házak;

6.  „UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett csőmembrános tömítésű, kézi vagy automata, elzáró- vagy szabályozószelep, 40 mm vagy nagyobb átmérővel;

7.  UF6-nak 1 ppm vagy annál kisebb UF6 tartalmú vivőgáztól (hidrogén vagy hélium) történő elválasztására szolgáló feldolgozórendszerek, az alábbiak szerint:

a.  153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők és krioszeparátorok;

b.  153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtőegységek;

c.  Az UF6-nak a vivőgázból történő elválasztására szolgáló elválasztó fúvókák, vagy Vortex csövek;

d.  UF6 kifagyasztására alkalmas UF6 hidegcsapdák;

0B001 (folytatás)

e.  Kifejezetten kémiai cserekeakció útján történő elválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Tömény sósavval szemben ellenálló, (azaz megfelelő műanyagból, például fluorozott szénhidrogén-polimerből vagy üvegből gyártott, vagy azzal bevont) gyors folyadék-folyadék pulzáló oszlopok maximum 30 másodperc tartózkodási idővel;

2.  Tömény sósavval szemben ellenálló, (azaz megfelelő műanyagból, például fluorozott szénhidrogén-polimerből vagy üvegből gyártott, vagy azzal bevont) gyors folyadék-folyadék centrifugális kontaktorok maximum 30 másodperc tartózkodási idővel;

3.  Tömény sósavas oldatokkal szemben ellenálló, az uránnak egy adott oxidációs fokról egy más oxidációs fokra történő redukálására tervezett elektrokémiai redukáló cellák;

4.  U+4-et az áramló szerves fázisból leválasztó elektrokémiai redukáló cellák, ahol a feldolgozandó közeggel érintkező alkatrészek megfelelő anyagokból (üveg, fluorozott szénhidrogén-polimer, polifenil-szulfát, poliéter-szulfon és műgyantával impregnált grafit) készültek, vagy ilyen anyagok által védettek;

5.  Nagy tisztaságú urán-klorid oldat előállítására szolgáló, oldóból, extraháló oldószerből és/vagy tisztítást végző ioncserélő berendezésekből, valamint az urán U+6-ot vagy U+4-et U+3-má redukáló elektrolitikus cellákból álló bemeneti előkészítő rendszerek;

6.  U+3-nak U+4-gyé történő oxidálására szolgáló urán oxidáló rendszerek;

0B001 (folytatás)

f.  Kifejezetten ioncsere útján történő elválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Gyorsan reagáló ioncserélő gyanták, hártyás vagy porózus makrohálós gyanták, melyekben az aktív kémiai cserélő csoportok elhelyezkedése az inaktív porózus anyag és egyéb, bármilyen megfelelő formájú kompozit anyag – beleértve a 0,2 mm, vagy annál kisebb átmérőjű részecskéket, vagy szálakat – felületén lévő bevonatra korlátozódik, amelyek tömény sósavval szemben ellenállóak és ioncsere felezési idejük kevesebb, mint 10 s, és képesek a 373 K (100 °C) és 473 K (200 °C) közötti hőmérsékleti tartományban történő működésre;

2.  Tömény sósavval szemben ellenálló anyagból (titán, vagy fluorkarbon műanyag) készült, vagy ilyen anyaggal bevont és a 373–473 K (100–200 °C) hőmérsékleti-, valamint a 0,7 MPa feletti nyomástartományban történő működésre képes (hengeres) ioncserélő oszlopok, amelyek átmérője meghaladja az 1 000 mm-t;

3.  Az ioncserés dúsító kaszkádokban használt, kémiailag redukáló, vagy oxidáló ágensek regenerálására szolgáló ioncsere reflux rendszerek (kémiai vagy elektrokémiai oxidáló, vagy redukáló rendszerek);

g.  Kifejezetten az atomos gőzfázisú lézerizotópos elválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  A célanyagra 1 kW vagy annál nagyobb teljesítményt leadni képes fém urán porlasztó rendszerek lézeres dúsításban történő felhasználásra;

0B001.g. (folytatás)

2.  Kifejezetten lézeres dúsításhoz használt olvasztott urán, olvasztott uránötvözetek vagy uránfém-gőz kezelésére tervezett vagy előkészített, folyékony vagy gőz halmazállapotú uránfém kezelő rendszerek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek;

N.B . LÁSD MÉG: 2A225.

3.  Az uránfém-gőz hő- és korróziós hatásával szemben ellenálló anyagokból – például ittriumbevonatú grafitból vagy tantálból – készült, vagy azzal bevont termék és maradékgyűjtő rendszerek folyékony vagy szilárd halmazállapotú fém urán összegyűjtésére;

4.  Az uránfém-gőz forrás, az elektronágyú, valamint a termék- és maradékgyűjtő befogadására szolgáló szeparátor-modul házak (hengeres vagy téglatest alakú edények);

5.  Kifejezetten uránizotópok elválasztására tervezett vagy előkészített, tartós működést biztosító spektrumfrekvencia-stabilizálással ellátott „lézerek”, vagy „lézer”-rendszerek;

N.B . LÁSD MÉG: 6A005 ÉS 6A205.

h.  Kifejezetten a molekuláris „lézer”-izotópos szétválasztással működő „lézer”-izotópos leválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Az UF6 és a vivőgáz keverékének 150 K (– 123 °C) vagy az alatti hőmérsékletre történő lehűtésére szolgáló „UF6-nak ellenálló anyagból” készült szuperszonikus expanziós fúvókák;

2.  Kifejezetten uránfém vagy a lézerfényes megvilágításból visszamaradó uránmaradék-anyagok összegyűjtésére tervezett vagy előkészített, „UF6 által okozott korróziónak ellenálló anyagból” készült termék és maradékgyűjtő-egységek;

3.  „UF6-nak ellenálló anyagból” készült, vagy ilyen anyag által védett kompresszorok, és az azokhoz készített forgótengely tömszelencék;

4.  (Szilárd) UF5 (gáznemű) UF6-tá történő fluorozására szolgáló berendezés;

0B001 (folytatás)

5.  Az UF6-nak a vivőgáztól (például nitrogén, argon vagy egyéb gáz) történő elválasztására szolgáló feldolgozó rendszerek, amelyek a következőket tartalmazzák:

a.  153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hőcserélők, és krioszeparátorok;

b.  153 K (– 120 °C), vagy az alatti hőmérsékleten történő működésre képes kriogén hűtőegységek;

c.  UF6 kifagyasztására alkalmas UF6 hidegcsapdák;

6.  Kifejezetten uránizotópok elválasztására tervezett vagy előkészített, tartós működést biztosító spektrumfrekvencia-stabilizálással ellátott „lézerek”, vagy „lézer”-rendszerek;

N.B. LÁSD MÉG: 6A005 ÉS 6A205.

i.  Kifejezetten plazmaleválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Ionok előállítására vagy gyorsítására szolgáló, 30 GHz-nél nagyobb kimeneti frekvenciájú és 50 kW-ot meghaladó átlagos kimenő teljesítményű mikrohullámú energiaforrások és antennák;

2.  40 kW-nál nagyobb átlagos teljesítménnyel működni képes rádiófrekvenciás iongerjesztő tekercsek, a 100 kHz-nél nagyobb frekvenciákhoz;

3.  Uránplazma generáló rendszerek;

4.  Nem használt;

5.  Az urángőz hő- és korróziós hatásával szemben ellenálló anyagokból – például ittriumbevonatú grafitból vagy tantálból – készült, vagy azzal bevont termék és maradékgyűjtő rendszerek szilárd halmazállapotú fém uránhoz;

6.  Az urán plazmaforrást, a rádiófrekvenciás vezérlőtekercset, valamint a termék- és a dúsítási maradék-gyűjtőket magában foglaló, megfelelő, nem-mágneses anyagból (például rozsdamentes acél) készült (hengeres) leválasztómodul-házak;

0B001 (folytatás)

j.  Kifejezetten elektromágneses leválasztási eljáráshoz tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Megfelelő, nem-mágneses anyagból (például grafit, rozsdamentes acél vagy réz) készült, gőzforrásból, ionizálóból és sugárgyorsítóból álló egyszeres vagy többszörös ionforrások, melyek képesek 50 mA vagy ennél nagyobb ionsugár áram előállítására;

2.  A dúsított vagy szegényített uránion-sugarak összegyűjtésére szolgáló két vagy több horonyból és fészekből álló, megfelelő, nem mágneses anyagból (például grafit vagy rozsdamentes acél) készült iongyűjtő lemezek;

3.  Nem mágneses anyagból (például grafit vagy rozsdamentes acél) készült, és 0,1 Pa vagy annál alacsonyabb nyomáson történő üzemelésre tervezett vákuumházak elektromágneses uránleválasztókhoz;

4.  2 m-t meghaladó átmérőjű mágnes saruk;

5.  Nagyfeszültségű tápegységek ionforrásokhoz, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Képesek folyamatos működésre;

b.  20 000 V vagy nagyobb kimeneti feszültség;

c.  1 A vagy nagyobb kimeneti áramerősség; és

d.  8 órás időintervallumban 0,01 %-nál jobb feszültségszabályozás;

N.B . LÁSD MÉG: 3A227.

6.  Mágnes tápegységek (nagy teljesítmény, egyenáram), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  100 V vagy annál nagyobb feszültségen képesek 500 A vagy annál nagyobb kimeneti áramerősség melletti folyamatos működésre; és

b.  8 órás időintervallumban 0,01 %-nál jobb áramerősség-, vagy feszültségszabályozás.

N.B . LÁSD MÉG: 3A226.

0B002. Kifejezetten a 0B001 alatt meghatározott izotópleválasztó üzemhez tervezett vagy előkészített, „UF6 által okozott korróziónak ellenálló anyagból” készített vagy ilyen anyag által védett kiegészítő rendszerek, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  Az UF6-nak a dúsító folyamatba történő továbbítására szolgáló betápláló autoklávok, kemencék vagy rendszerek;

b.  Az UF6-nak a dúsítási eljárásból történő eltávolítására, és egy ezt követő, felfűtéssel történő továbbítására szolgáló deszublimátorok és hidegcsapdák;

c.  az UF6-nak tartályokba történő továbbítására szolgáló termék- és maradékállomások;

d.  Az UF6-nak a dúsítási folyamatból, sűrítéssel, és az UF6 folyadékká vagy szilárd halmazállapotúvá alakításával történő eltávolítására használt cseppfolyósító és szilárdító állomások;

e.  Az UF6-nak kifejezetten gázdiffúziós, centrifuga vagy aerodinamikus kaszkádokban történő kezelésére tervezett vagy előkészített cső- és gyűjtőrendszerek;

f.  Vákuumrendszerek és szivattyúk az alábbiak szerint:

1.  Vákuum elosztócsövek, gyűjtőcsövek vagy vákuumszivattyúk, melyek legalább 5 m3/perc szívókapacitással rendelkeznek;

2.  Kifejezetten UF6-tal terhelt atmoszférában történő felhasználásra tervezett, „UF6-nak ellenálló anyagból” készült vagy ilyen anyag által védett vákuumszivattyúk, vagy

3.  Vákuum elosztócsövekből, gyűjtőcsövekből vagy vákuumszivattyúkból álló, UF6-tal terhelt atmoszférában történő felhasználásra tervezett vákuumrendszerek;

g.  UF6 tömegspektrométerek/ionforrások, melyek képesek az UF6 gázáramokból online mintákat venni, és amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1.  Képesek 320 atomtömeg-egységnyi vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük jobb, mint 1 rész a 320-ban;

2.  Nikkelből vagy legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkel-réz-ötvözetből vagy nikkel-króm-ötvözetből készült, illetve ilyen anyagokkal védett ionforrások;

3.  Elektronbombázásos ionizációs források; és

4.  Rendelkezik izotópelemzésre alkalmas gyűjtőrendszerrel.

0B003. Urán átalakítására szolgáló üzemek, valamint a kifejezetten e célra tervezett vagy előkészített berendezések az alábbiak szerint:

a.  Uránérc koncentrátumok UO3-má történő átalakítására szolgáló rendszerek;

b.  UO3 UF6-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

c.  UO3 UO2-vé történő átalakítására szolgáló rendszerek;

d.  UO2 UF4-tá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

e.  UF4 UF6-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

f.  UF4 uránfémmé történő átalakítására szolgáló rendszerek;

g.  UF6 UO2-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

h.  UF6 UF4-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

i.  UO2 UCl4-dá történő átalakítására szolgáló rendszerek.

0B004. Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására vagy koncentrálására szolgáló üzemek, és a kifejezetten ezekhez tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  Nehézvíz, deutérium vagy deutériumvegyületek előállítására szolgáló üzemek, az alábbiak szerint:

1.  Hidrogén-szulfid/víz cserereakción alapuló üzemek;

2.  Ammónia/hidrogén cserereakción alapuló üzemek;

b.  Berendezések és alkatrészek, ideértve a következőket:

1.  Hidrogén-szulfid/víz cserereakciót végző tornyok, amelyek átmérője 1,5 m vagy nagyobb és 2 MPa vagy nagyobb nyomáson való működésre alkalmasak;

2.  Hidrogén-szulfid gázcirkulációra (azaz 70 %-nál több H2S-t tartalmazó gáz) szolgáló egyfokozatú, alacsony nyomómagasságú (azaz 0,2 MPa) centrifugális befúvók vagy kompresszorok, amelyek legalább 1,8 MPa üzemi szívónyomáson 56 m3/s vagy annál nagyobb áteresztőképességgel és nedves H2S üzemre méretezett tömítésekkel rendelkeznek;

3.  Ammónia/hidrogén cserélő tornyok, amelyek magassága legalább 35 m, átmérőjük 1,5 és 2,5 m között van, és képesek 15 MPa-t meghaladó nyomáson üzemelni;

4.  Nehézvíz gyártására ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó tornyok belső elemei, beleértve a fokozatkontaktorokat és a fokozatszivattyúkat, közöttük a teljesen bemerülő típusokat is;

0B004.b. (folytatás)

5.  Nehézvíz gyártására ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó ammónia krakkolóüzem, legalább 3MPa üzemi nyomással;

6.  Infravörös abszorpciós analizátorok, amelyek képesek a hidrogén/deutérium arány online elemzésére, amennyiben a deutérium koncentráció legalább 90 tömegszázalék;

7.  Dúsított deutérium gáz nehézvízzé történő átalakítására szolgáló ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó katalitikus égetők;

8.  Reaktortisztaságú deutérium koncentrációjú nehézvíz előállítására szolgáló teljes nehézvíz javító rendszer vagy annak oszlopai;

9.  Kifejezetten ammónia/hidrogén cserefolyamatot alkalmazó nehézvízgyártásra tervezett vagy előkészített ammóniaszintézis-konverterek vagy ammóniaszintézis-egységek.

0B005. Kifejezetten az „atomreaktorok” fűtőelemeinek gyártására tervezett létesítmények, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett vagy előkészített berendezések.

Műszaki megjegyzés:

A kifejezetten „atomreaktorok” fűtőelemeinek gyártásához tervezett vagy előkészített berendezések olyan berendezéseket foglalnak magukban, amelyek:

1.   Általában közvetlen kapcsolatba kerülnek a nukleáris anyagokkal, vagy közvetlenül feldolgozzák azokat, illetve szabályozzák azok gyártási folyamatát;

2.   A nukleáris anyagokat a burkolaton belül tartják;

3.   Ellenőrzik a burkolat, vagy a tömítés épségét;

4.   Ellenőrzik a lezárt fűtőanyag végső kezelését; vagy

5.   Reaktorelemek összerakásához használják.

0B006. A „atomreaktor” kiégett fűtőanyagának újrafeldolgozására (reprocesszálására) szolgáló üzem, valamint a kifejezetten ehhez tervezett vagy előkészített berendezések és alkatrészek.

Megjegyzés: A 0B006 az alábbiakat foglalja magában:

a.   Az „atomreaktor” kiégett üzemanyagának újrafeldolgozására szolgáló üzem, beleértve az olyan berendezéseket és alkatrészeket, amelyek közvetlenül érintkezésbe lépnek a hasadóanyagokkal, és közvetlenül szabályozzák a kiégett fűtőanyag, a fő nukleáris anyag és hasadási termék feldolgozási folyamatát;

b.   A fűtőelemek burkolatának eltávolítására szolgáló berendezés és fűtőelemdaraboló- vagy zúzógépek, azaz olyan távvezérelhető berendezések, amelyek az „atomreaktor” kiégett fűtőanyagok, elemkötegek vagy pálcák vágására, darabolására vagy zúzására szolgálnak;

c.   Kifejezetten „atomreaktor” kiégett fűtőanyag feloldására tervezett vagy előkészített, mechanikus eszközöket alkalmazó tartóedények vagy tartályok, amelyek ellenállnak forró, erősen korrodáló folyadékok hatásának, és amelyek távvezérléssel tölthetők, üzemeltethetők és karbantarthatók;

d.   A salétromsav korróziós hatásával szemben ellenálló, valamint kifejezetten a besugárzott „természetes urán”, „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” újrafeldolgozására szolgáló üzemben való felhasználásra tervezett vagy előkészített oldószerkivonók, mint például a töltetes vagy pulzáló oszlopok, a keverők ülepítő edényei vagy a centrifugális kontaktorok;

e.   Kifejezetten a kritikusság szempontjából biztonságosnak és a salétromsav korróziós hatásával szemben ellenállónak tervezett tartó- vagy tároló edények;

Műszaki megjegyzés:

A tartó- és tárolóedények a következő tulajdonságokkal rendelkezhetnek:

1.   a falak és belső szerkezetek bóregyenértéke (a 0C004 ponthoz fűzött megjegyzés szerint meghatározott összes alkotóelemre számítva) legalább 2 %,

2.   a hengeres tartályok legnagyobb átmérője 175 mm; vagy

3.   a gyűrű alakú, illetve a lapos tartályok legnagyobb szélessége 75 mm.

f.   Kifejezetten a besugárzott „természetes urán”, „szegényített urán” vagy „különleges hasadóanyagok” újrafeldolgozására szolgáló üzemben alkalmazott automatizált folyamatszabályozó rendszerekbe történő integrálásra és felhasználásra tervezett vagy előkészített neutronmérő rendszerek.

0B007. Kifejezetten a plutónium konverzióját végző létesítmények, és a kifejezetten ezekhez tervezett vagy előkészített berendezések, az alábbiak szerint:

a.  Plutónium-nitrát oxiddá történő átalakítására szolgáló rendszerek;

b.  Plutónium fém előállítására szolgáló rendszerek.

0C. Anyagok

0C001. „Természetes urán”, vagy „szegényített urán”, vagy tórium, fém, ötvözet, vegyület, vagy koncentrátum formájában és bármilyen más anyag, amely fent említettek közül egyet vagy többet tartalmaz;

Megjegyzés: A 0C001 nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.   „Természetes urán”, vagy „szegényített urán” maximum 4 grammnyi mennyisége, ha az műszerek érzékelő egységében van;

b.   Kifejezetten a következő polgári, nem-nukleáris alkalmazásokra gyártott „szegényített urán”:

1.   Árnyékolás;

2.   Csomagolás;

3.   100 kg-nál nem nagyobb tömegű ballasztok;

4.   100 kg-nál nem nagyobb tömegű ellensúlyok;

c.   5 %-nál kevesebb tóriumot tartalmazó ötvözetek;

d.   Tóriumot tartalmazó kerámia termékek, amelyeket nem nukleáris felhasználásra gyártottak .

0C002. „Különleges hasadóanyagok”

Megjegyzés: A 0C002 nem vonja ellenőrzés alá a legfeljebb 4 „effektív gramm” anyagmennyiséget, amennyiben az műszerek érzékelő egységében van.

0C003. Deutérium, nehézvíz (deutérium-oxid) és deutérium tartalmú vegyületek, keverékek és oldatok, amelyekben a deutérium/hidrogén izotóp arány meghaladja az 1:5 000 értéket.

0C004. Grafit, amelynek tisztasági mutatója kisebb, mint 5 ppm „bór egyenérték”, és amelynek sűrűsége nagyobb, mint 1,50 g/cm3, „atomreaktorban” történő felhasználásra, 1 kg-ot meghaladó mennyiségben.

N.B. LÁSD MÉG: 1C107.

1. megjegyzés: Export-ellenőrzés céljából, az exportőr letelepedési helye szerinti uniós tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai határozzák meg, hogy a fenti meghatározásnak megfelelő grafit exportjának „atomreaktorban való felhasználásˮ-e a célja. A 0C004 nem vonja ellenőrzés alá a grafitot, amelynek tisztasági mutatója kisebb, mint 5 ppm „bór egyenérték”, és amelynek sűrűsége nagyobb, mint 1,50 g/cm 3 , nem „atomreaktorban” történő felhasználásra.

2. megjegyzés: A 0C004 pontban a „bór egyenérték” (BE) a szennyezőanyagok BE z összege (kivéve a BE szén , mivel a szén nem számít szennyező anyagnak) beleértve a bórt is, ahol:

BE Z (ppm) = CF × Z elem koncentrációja ppm-ben;

20210325-P9_TA-PROV(2021)0101_HU-p0000002.png

ahol CF konverziós tényező= 20210325-P9_TA-PROV(2021)0101_HU-p0000003.png

és  B és  Z a termikus neutron befogási hatáskeresztmetszet (barn-ban) a természetben előforduló bórra és Z elemre; és A B és A Z a természetben előforduló bór és Z elem atomtömege.

0C005. Kifejezetten gázdiffúziós gátak gyártásához tervezett, az UF6 korróziós hatásának ellenálló kompozíciók vagy porok (például nikkel vagy olyan ötvözetek, amelyekben 60 tömegszázalék vagy annál több nikkel van, alumínium-oxid és fluorozott szénhidrogén-polimerek), amelyek tisztasága 99,9 tömegszázalék vagy nagyobb, és az ASTM B330 szabvány szerint mért átlagos részecskeméretük kisebb, mint 10 μm, és a szemcseméret igen kis mértékű szórásával bírnak.

0D. Szoftver

0D001. A kifejezetten az ebben a kategóriában meghatározott termékek „fejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy módosított „szoftverek”.

0E. Technológia

0E001. Az ebben a kategóriában meghatározott termékek „fejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” vonatkozó, a Nukleáris Technológia Megjegyzés szerinti „technológia”.

III. RÉSZ – 1. kategória

1. KATEGÓRIA – SPECIÁLIS ANYAGOK ÉS KAPCSOLÓDÓ BERENDEZÉSEK

1A Berendezések, részegységek és alkatrészek

1A001 Fluortartalmú vegyületekből készült alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  Több mint 50 tömegszázalékban az 1C009.b. vagy 1C009.c. alatt meghatározott anyagok bármelyikéből készült, kifejezetten „légi járművekhez” vagy űralkalmazásokhoz tervezett szigetelések, tömítések, tömítőanyagok, üzemanyagtömlők;

b.  Nem használt;

c.  Nem használt.

1A002 „Kompozit” szerkezetek vagy rétegelt anyagok, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: 1A202, 9A010 ÉS 9A110.

a.  Amelyek a következő anyagok bármelyikéből készültek:

1.  Szerves „mátrix” és az 1C010.c. vagy az 1C010.d. alatt részletezett „rostos vagy szálas anyagok”; vagy

2.  az 1C010.e. alatt részletezett prepregek vagy preformok;

b.  Fém vagy szén „mátrixból”, valamint a következő anyagok bármelyikéből készült:

1.  Szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a.  A „fajlagos modulus” nagyobb, mint 10,15 x 106 m; és

b.  A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 17,7 x 104 m-t; vagy

2.  Az 1C010.c. alatt meghatározott anyagok.

1A002 folytatás

1. megjegyzés : Az 1A002 nem vonja ellenőrzés alá a „polgári légi jármű” szerkezetek, vagy rétegelt anyagok javítására használatos, epoxigyantával impregnált, szén „rostos vagy szálas anyagokból” készített kompozit szerkezeteket, vagy rétegelt anyagokat, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

a.   1m 2 -t nem meghaladó terület;

b.   2,5 métert nem meghaladó hosszúság; és

c.   15 mm-t meghaladó szélesség.

2. megjegyzés: Az 1A002 nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten az alábbi tisztán polgári területeken történő alkalmazásra tervezett félkész termékeket:

a.   Sportszerek vagy -eszközök;

b.   Autóipar;

c.   Szerszámgépipar;

d.   Gyógyászati alkalmazások.

3. megjegyzés: Az 1A002.b.1. nem vonja ellenőrzés alá az egymásba fonódó szálak legfeljebb 2 dimenzióját tartalmazó, és kifejezetten az alábbi alkalmazásokra tervezett félkész termékeket:

a.   fém megeresztésére szolgáló hőkezelő kemencék;

b.   szilíciumrúd-gyártó berendezések.

4. megjegyzés: Az 1A002 nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten egy meghatározott alkalmazásra tervezett késztermékeket.

5. megjegyzés: Az 1A002.b.1. nem vonja ellenőrzés alá a mechanikusan darabolt, zúzott és vágott szén „rostos vagy szálas anyagokat”, amelyek hosszúsága legfeljebb 25,0 mm.

1A003 Nem „olvasztható” aromás poliimidekből készült gyártmányok film, lemez vagy szalag formában, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  0,254 mm-t meghaladó vastagság; vagy

b.  Szénnel, grafittal, fémekkel vagy mágneses anyagokkal vannak bevonva vagy laminálva.

Megjegyzés : Az 1A003 nem vonja ellenőrzés alá a gyártmányt, ha rézzel van bevonva vagy laminálva, és elektronikus nyomtatott áramkör gyártására tervezték.

N.B.: Az „olvasztható” aromás poliimidek bármely formája tekintetében lásd az 1C008.a.3. pontot.

1A004 Nem kifejezetten katonai felhasználásra tervezett védő- és detektáló berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE, 2B351 ÉS 2B352.

1A004 folytatás

a.  Az alábbiak bármelyikével szembeni védelemre tervezett vagy átalakított teljes álarcok, szűrőbetétek és az azokhoz tartozó mentesítő berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

Megjegyzés: Az 1A004.a. magában foglalja azon motoros légtisztító légzőkészülékeket (PAPR), amelyeket az 1A004.a. pontban felsorolt anyagokkal szembeni védelemre terveztek vagy módosítottak.

Műszaki megjegyzés:

Az 1A004.a. alkalmazásában:

1.   A teljes álarcok más néven gázálarcok.

2.   A szűrőbetétek magukban foglalják a szűrőpatronokat is.

1.  „Biológiai anyagok”;

2.  „Radioaktív anyagok”;

3.  Vegyi harcanyagok (CW); vagy

4.  „tömegoszlató anyagok”, beleértve az alábbiakat:

a.  α-bróm-benzol-acetonitril, (α-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);

b.  [(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698-41-1);

c.  2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ω-klóracetofenon) (CN) (CAS 532-27-4);

d.  Dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257-07-8);

e.  10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);

f.  N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9);

1A004 folytatás

b.  Az alábbiak bármelyikével szembeni védelemre tervezett vagy módosított védőruhák, kesztyűk és cipők:

1.  „Biológiai ágensek”;

2.  „Radioaktív anyagok”; vagy

3.  vegyi harcanyagok (CW);

c.  Az alábbiak bármelyikének detektálására vagy azonosítására tervezett vagy módosított detektálórendszerek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.  „Biológiai ágensek”;

2.  „Radioaktív anyagok”; vagy

3.  vegyi harcanyagok (CW).

d.  „Robbanóanyag”-maradványok automatikus detektálására, illetve azonosítására tervezett, és „nyomfelderítő” technikákat (pl. felületi akusztikai hullámot, ionmobilitás-spektrometriát, differenciálmobilitás-spektrometriát, tömegspektrometriát) alkalmazó elektronikus berendezések.

Műszaki megjegyzés:

A „nyomfelderítés” úgy határozható meg, mint az 1 milliomodrész (ppm) gőznél vagy 1 mg tömegű szilárd vagy folyékony anyagnál kevesebb észlelésére vonatkozó képesség.

1. megjegyzés: Az 1A004.d. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten laboratóriumi használatra tervezett ellenőrző berendezéseket.

2. megjegyzés: Az 1A004.d. pont nem vonja ellenőrzés alá az érintésmentes biztonsági kapukat.

Megjegyzés: Az 1A004 nem vonja ellenőrzés alá:

a.   a személyi sugárzásmérő dozimétereket;

b.   Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi berendezéseket, amelyek tervezésük vagy funkciójuk alapján a lakóhelyek biztonságára és az alábbi polgári iparágakra jellemző veszélyek elleni védelemre korlátozódnak:

1.   bányászat;

2.   kőfejtés;

3.   mezőgazdaság;

4.   gyógyszeripar;

5.   gyógyászat;

6.   állatgyógyászat;

7.   környezetvédelem;

8.   hulladékgazdálkodás;

9.   élelmiszeripar.

1A004 folytatás

Műszaki megjegyzések:

1.   Az 1A004 olyan eszközöket és alkatrészeket foglal magában, amelyeket a „radioaktív anyagok”, „biológiai ágensek”, vegyi harcanyagok, „modellanyagok” vagy „tömegoszlató anyagok” detektálására vagy az azokkal szembeni védelem céljára alkalmasnak találtak, a nemzeti előírásoknak sikeresen megfeleltettek, vagy azok hatékonysága egyéb módon nyert bizonyítást, abban az esetben is, ha ezen eszközöket vagy alkatrészeket olyan polgári gazdasági ágazatokban alkalmazzák, mint például a bányászat, a kőfejtés, a mezőgazdaság, a gyógyszeripar, az orvosi és állatorvosi ágazatok, a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás vagy az élelmiszeripar.

2.   „Modellanyag”: képzési, kutatási, vizsgálati vagy értékelési célból toxikus (vegyi vagy biológiai) anyagok helyett alkalmazott hatóanyag vagy anyag.

3.   Az 1A004 alkalmazásában a „radioaktív anyagok” olyan anyagok, amelyeken olyan átalakítást vagy szelektálást végeznek, hogy hatékonyabbá tegyék őket arra, hogy ember- vagy állatveszteséget okozzanak, rombolják a berendezéseket, vagy kárt tegyenek a termésben vagy a környezetben.

1A005 Testpáncél és ennek részei, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a.  Puha testpáncél, amelyeket nem a katonai – vagy azoknak megfelelő – szabványok és előírások szerint gyártottak, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek;

b.  Kemény testvédő páncéllemezek, melyek a IIIA. szint (lásd NIJ 0101.06, 2008. július), vagy a „megfelelő szabványok” szerinti vagy annál kisebb ballisztikai védelmi képességet biztosítanak.

N.B.: A testpáncél gyártásához használt „rostos vagy szálas anyagokra” vonatkozóan lásd: 1C010.

1. megjegyzés : Az 1A005 nem vonja ellenőrzés alá a testpáncélzatot, ha az a felhasználó személyes védelmét szolgálja.

2. megjegyzés: Az 1A005 nem vonja ellenőrzés alá a kizárólag nem-katonai eszközök robbanásából származó repesz és lökéshatás elleni frontális védelemre tervezett testpáncélt.

3. megjegyzés: Az 1A005 nem vonja ellenőrzés alá a csak a kés, szög, tű vagy ütőfegyverek elleni védelemre tervezett testpáncélt.

1A006 Kifejezetten a Rögtönzött Robbanószerkezetek (IED-k) hatástalanítására tervezett vagy módosított, alábbi berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek vagy kiegészítők:

N.B.: LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a.  Távirányítású járművek;

b.  „Hatástalanító eszközök (disruptors)”.

Műszaki megjegyzés:

Az 1A006.b. pont alkalmazásában „hatástalanító eszközök (disruptors)”: kifejezetten a robbanóeszközök működésbe lépésének megakadályozására tervezett, folyékony, szilárd vagy törékeny lövedéket kibocsátó eszközök.

Megjegyzés: Az 1A006 nem vonja ellenőrzés alá az eszközöket azok működtetőjének jelenléte esetén.

1A007 Kifejezetten gyújtás kiváltására tervezett elektromos berendezések és eszközök, valamint „energiahordozó anyagokat” tartalmazó eszközök, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉK, 3A229 ÉS 3A232.

a.  Az 1A007 b. pontban meghatározott robbanóanyag-detonátorokhoz tervezett robbanóanyag-detonátor gyújtóegységek;

b.  Elektromosan vezérelt robbanóanyag-detonátorok, az alábbiak szerint:

1.  robbantó kapcsoló (EB);

2.  robbantó izzószál (EBW);

3.  ütőszeg;

4.  robbantófólia-iniciátor (EFI).

Műszaki megjegyzések:

1.   A detonátor szó helyett időnként használják az indítógyújtó vagy gyutacs szót is.

2.   Az 1A007 b. pont alkalmazásában az érintett detonátorok mindegyike kis elektromos vezetőt alkalmaz (híd, hídszál, vagy fólia), amely robbanásszerűen elpárolog, amikor gyors, nagyfeszültségű elektromos impulzus halad át rajta. A nem-ütőszeges típusoknál a felrobbanó vezető kémiai robbanást indít a hozzá érintkező nagy robbanóerejű anyagban, mint pl. a PETN (pentaeritrit-tetranitrát). Az ütőszeges detonátorokban az elektromos vezető robbanásszerű párolgása egy nyíláson keresztül gyújtószeget vagy ütőszeget repít át, és az ütőszeg becsapódása a robbanóanyagban kémiai robbanást indít el. Bizonyos rendszerek esetén az ütőszeget mágneses erő mozgatja. A robbantófólia-detonátor kifejezés vonatkozhat mind az EB, mind az ütőszeg típusú detonátorra.

1A008 Töltetek, eszközök és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  „Formázott töltetek”, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.  90 grammnál nagyobb nettó robbanóanyag-mennyiség (NEQ); és

2.  a külső tok átmérője legalább 75 mm;

b.  az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező lineáris vágótöltetek és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.  40 g/m-nél nagyobb mennyiségű robbanótöltet; és

2.  legalább 10 mm-es szélesség;

c.  Robbanózsinór 64 g/m-nél nagyobb mennyiségű robbanótöltettel;

d.  Az 1A008.b. pontban meghatározottaktól eltérő olyan vágógépek, valamint olyan vágóeszközök, amelyek nettó robbanóanyag-mennyisége nagyobb, mint 3,5 kg.

Műszaki megjegyzés:

A „formázott töltetek” olyan robbanótöltetek, amelyeket a robbanás hatásának koncentrálására alakítanak ki.

1A102 A 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz tervezett újratelített pirolizált szén–szén alkatrészek.

1A202 Az 1A002 alatt meghatározottaktól eltérő, cső formájú kompozit szerkezetek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

N.B.: LÁSD MÉG: 9A010 ÉS 9A110.

a.  75 mm és 400 mm közötti belső átmérő; és

b.  Az 1C010.a., vagy b., illetve az 1C210.a. alatt meghatározott „rostos vagy szálas anyagokból” vagy az 1C210.c. alatt meghatározott prepreg anyagból készültek.

1A225 A trícium nehézvízből történő kinyerésére, vagy nehézvíz előállítására szolgáló, kifejezetten a hidrogén és a víz közötti hidrogénizotóp cserereakció elősegítésére tervezett vagy készített platina bevonatú katalizátorok.

1A226 Speciális töltetek, amelyeket a nehézvíz közönséges vízből történő elválasztására használhatóak, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Olyan foszforbronz hálóból készültek, amelyet a nedvesíthetőség javítása érdekében kémiailag kezeltek; és

b.  Vákuumdesztillációs tornyokban történő felhasználásra tervezték.

1A227 Nagy sűrűségű (ólomüveg vagy egyéb) sugárzásárnyékoló ablakok, valamint a kifejezetten ezek számára tervezett keretek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Felületük „hideg területe” nagyobb, mint 0,09 m2;

b.  Sűrűségük nagyobb, mint 3 g/cm3; és

c.  Vastagságuk 100 mm vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Az 1A227 alkalmazásában a „hideg terület” kifejezés az ablaknak az az áttekintő területe, amelyet a tervezett alkalmazásban a legkisebb szintű besugárzás ér.

1B Vizsgáló-, ellenőrző- és gyártó berendezések

1B001 Az 1A002 alatt meghatározott „kompozit” szerkezetek vagy rétegelt anyagok vagy az 1C010 alatt meghatározott „rostos vagy szálas anyagok”, gyártására és ellenőrzésére szolgáló berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek és tartozékok, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: 1B101 ÉS 1B201.

a.  Kifejezetten a „kompozit” szerkezetek gyártására, vagy „rostos vagy szálas anyagokból” készült „kompozit” vagy rétegelt szerkezetek gyártására tervezett tekercselőgépek, amelyeknél a szálak pozícionálását, sodrását és tekercselését biztosító mozgást három vagy több „szervopozicionálású” főtengelyen koordinálják és programozzák;

b.  Kifejezetten a „kompozit” repülőgéptestek vagy „rakéta” szerkezetek gyártásához tervezett „szalagfektető gépek”, amelyeknél a szalag pozícionálását és fektetését biztosító mozgását öt vagy több „szervopozicionálású” főtengelyen koordinálják és programozzák;

Megjegyzés: Az 1B001.b alkalmazásában a „rakéta” teljes rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent.

1B001.b. folytatás

Műszaki megjegyzés:

Az 1B001.b. alkalmazásában a „szalagfektető gépek” képesek egy vagy több, 25,4 mm-t meghaladó, de legfeljebb 304,8 mm szélességű „filament-szalag” fektetésére, és a szalagfektetés alatt egy-egy „filament-szalag” elvágására és újrakezdésére.

c.  A „kompozit” szerkezetekhez kifejezetten a szálak szövése, fonása vagy zsinórozása céljára tervezett vagy módosított többirányú, többdimenziójú szövőgépek vagy fonógépek, beleértve az adaptereket és a módosító készleteket is;

Műszaki megjegyzés:

Az 1B001.c. alkalmazásában a fonás magában foglalja a hurkolást is.

d.  Kifejezetten az erősített szálak gyártására tervezett vagy átalakított berendezések, ideértve a következőket:

1.  A polimerszálakat (például poliakrilnitril, műselyem, terpentingyanta vagy polikarboszilán) szénszálakká vagy szilíciumkarbid-szálakká átalakító berendezés, beleértve a hőkezelés során a szál megfeszítésére szolgáló speciális berendezést;

2.  A felhevített szálas alaplemezeken elemek vagy vegyületek gőzfázisú kémiai leválasztására szolgáló berendezés szilíciumkarbid szálak gyártásához;

3.  Tűzálló kerámia (mint pl. alumínium-oxid) nedves szálképzésére szolgáló berendezés;

4.  Alumíniumtartalmú prekurzor szálakat hőkezeléssel alumínium-oxid szálakká átalakító berendezés;

e.  Az 1C010.e. alatt meghatározott prepregek forró olvadék módszerrel történő gyártására szolgáló berendezés;

1B001 folytatás

f.  Kifejezetten a „kompozit” anyagokhoz tervezett, roncsolásmentes vizsgálóberendezés az alábbiak szerint:

1.  röntgentomográfiás rendszerek a hibák háromdimenziós vizsgálatára;

2.  számjegyvezérlésű ultrahangos vizsgálóberendezések, amelyek esetében az adó- vagy vevőegységek elhelyezkedésének változtatása párhuzamosan össze van hangolva és négy vagy annál több tengelyre van elosztva a vizsgálat tárgyát képező összetevő háromdimenziós körvonalának követése érdekében;

g.  Kifejezetten a „kompozit” repülőgéptestek vagy „rakéta” szerkezetek gyártásához tervezett „rostelhelyező gépek”, amelyeknél a rostok pozícionálását és fektetését biztosító mozgását két vagy több „szervopozicionálású” főtengelyen koordinálják és programozzák;

Műszaki megjegyzés:

Az 1B001.g. alkalmazásában a „rostelhelyező gépek” képesek egy vagy több, legfeljebb 25,4 mm szélességű „filament-szalag” elhelyezésére, és a rostelhelyezés alatt egy-egy „filament-szalag” elvágására és újrakezdésére.

Műszaki megjegyzések:

1.   Az 1B001 alkalmazásában a „szervopozicionálású” főtengelyek számítógépes program irányítása alatt a végberendezésnek (azaz a fejnek) a munkadarabhoz viszonyított térbeli elhelyezkedését szabályozzák, hogy az a kívánt folyamat elvégzéséhez megfelelő orientálással és iránnyal rendelkezzen.

2.   Az 1B001. pont alkalmazásában, a „filament-szalag” egyetlen folytonos szélességű, gyantával részben vagy egészben impregnált szalag, kóc vagy szál. A gyantával részben vagy egészben impregnált „filament-szalag” magában foglalja a melegítésre ragadó, száraz porral bevontat is.

1B002 Fémötvözetporok vagy szemcsés anyagok előállítására tervezett berendezések, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

a.  Kifejezetten a szennyeződések elkerülésére tervezték; és

b.  Kifejezetten az 1C002.c.2. alatt meghatározott eljárások valamelyikében való alkalmazásra tervezték.

N.B.: LÁSD MÉG: 1B102.

1B003 Titán, alumínium vagy ötvözeteik „szuperképlékeny alakítására” vagy „diffúziós kötésre” szolgáló szerszámok, matricák, formázó- vagy rögzítőelemek, amelyeket kifejezetten az alábbiak bármelyikének gyártására terveztek:

a.  Repülőgépváz vagy űrszerkezetek;

b.  „Légi jármű” vagy űrhajómotorok; vagy

c.  Kifejezetten az 1B003.a. pontban meghatározott szerkezetekhez vagy az 1B003.b. pontban meghatározott motorokhoz tervezett alkatrészek.

1B101 Az 1B001 alatt meghatározottak kivételével, a következő szerkezeti kompozitok „gyártására” felhasznált berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek és tartozékok:

N.B.: LÁSD MÉG: 1B201.

Megjegyzés: Az 1B101 alatt meghatározott alkatrészek és tartozékok a kompozit szerkezetek, rétegelt anyagok előformáló préselésének, kikeményítésének, öntésének, szinterezésének vagy ragasztásának végrehajtására, és a fent említett termékek gyártására szolgáló öntőformákat, tüskéket, matricákat, tartozékokat és szerszámokat foglalják magukban.

a.  Száltekercselő gépek vagy szálbeültető gépek, amelyekben a szálak elhelyezését, felcsévélését, illetve feltekercselését végző mozgást három, vagy több tengely mentén koordinálják és programozzák, és amelyeket arra terveztek, hogy „rostos vagy szálas anyagokból” kompozit szerkezeteket vagy rétegelt anyagokat állítsanak elő, valamint ezek koordinálói és programvezérlői;

b.  Szalagfektető gépek, amelyekben a szalag és a lemezek elhelyezését és felfektetését végző mozgás két vagy több tengely mentén koordinálható és programozható, és amelyeket kompozit repülőgépvázak és „rakéta”-szerkezetek gyártására terveztek;

1B101 folytatás

c.  „Rostos vagy szálas anyagok” „gyártására” tervezett vagy átalakított berendezések, az alábbiak szerint:

1.  Polimer rostok (mint pl. poliakrilnitril, műselyem vagy polikarboszilán) átalakítására szolgáló berendezések, amelyek magukban foglalják a rost hevítés útján történő megfeszítésére szolgáló speciális felszereléseket is;

2.  Elemek vagy vegyületek gőzeinek a felhevített szálas alaplemezekre történő vákuumlecsapatására szolgáló berendezések;

3.  Tűzálló kerámia (mint pl. alumínium-oxid) nedves szálképzésére szolgáló berendezés;

d.  Szálak felületének különleges kezelésére, vagy prepregek, vagy preformok előállítására tervezett, vagy átalakított, a 9C110. alatt meghatározott berendezés.

Megjegyzés: Az 1B101.d. magában foglalja a görgőket, a feszítőket, a bevonóberendezéseket, a vágóberendezéseket és a kivágó matricákat.

1B102 Az 1B002 alatt meghatározottaktól eltérő fémpor-”gyártó berendezés” és alkatrészei, ideértve a következőket:

N.B.: LÁSD MÉG: 1B115.b.

a.  Az 1C011.a., 1C011.b., 1C111.a.1., és 1C111.a.2. alatt, vagy a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározott gömbös, szferoid vagy porlasztott anyag irányított közegben történő „gyártására” használható, fémpor-”gyártó berendezés”.

b.  Kifejezetten az 1B002 vagy az 1B102.a. alatt meghatározott „gyártó berendezéshez” tervezett alkatrész.

Megjegyzés: Az 1B102 magában foglalja az alábbiakat:

a.   Plazmagenerátorok (nagyfrekvenciás ív-sugár), amelyek a folyamat argon/víz környezetben történő szervezésével porlasztott vagy gömb fémpor készítésre használhatók;

b.   Elektromos ívkisülő berendezés, amely a folyamat argon/víz környezetben történő szervezésével porlasztott vagy gömb fémpor készítésre használható;

c.   Az olvadékot közömbös közegbe (pl. nitrogén) porlasztó, gömb alumínium por „gyártására” használható berendezés;

1B115 Az 1B002 vagy 1B102 alatt meghatározottaktól eltérő olyan berendezés, amely hajtóanyag vagy hajtóanyag alkotóelem gyártására szolgál, valamint a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  Az 1C011.a., 1C011.b., 1C111. alatt vagy a Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározott folyékony hajtóanyagok vagy hajtóanyag alkotóelemek „gyártására”, kezelésére vagy átvételi vizsgálataira szolgáló „gyártó berendezések”;

b.  Az 1C011.a., 1C011.b., 1C111. alatt vagy a Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározott szilárd hajtóanyagok vagy hajtóanyag alkotóelemek „gyártására”, kezelésére, keverésére, javítására, öntésére, sajtolására, megmunkálására, extrudálására vagy átvételi vizsgálataira szolgáló „gyártó berendezések”;

Megjegyzés: Az 1B115.b. nem vonja ellenőrzés alá a szakaszos, folyamatos üzemű keverőgépeket és zúzógépeket. A szakaszos, folyamatos üzemű keverőgépek és zúzógépek tekintetében lásd: 1B117, 1B118 és 1B119.

1. megjegyzés: Kifejezetten katonai célra tervezett berendezések tekintetében lásd: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

2. megjegyzés: Az 1B115 nem vonja ellenőrzés alá a bór-karbid „gyártására”, kezelésére és minősítő vizsgálatára szolgáló berendezéseket.

1B116 Kifejezetten az 1 573 K (1 300oC) és 3 173 K (2 900 oC) közötti hőmérséklettartományban, valamint a 130 Pa és 20 kPa közötti nyomástartományban elbomló prekurzor gázokból öntőformán, tüskén vagy más alaplemezen, pirolízis útján nyert származék anyagok előállítására tervezett fúvókák.

1B117 Az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező szakaszos keverőgépek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

a.  Vákuumban 0 és 13,326 kPa közötti nyomástartományban való működésre tervezték vagy alakították át őket:

b.  Képesek a keverőkamra hőmérsékletének szabályozására;

c.  Legalább 110 liter teljes térfogatkapacitással rendelkeznek; és

d.  Legalább egy excentrikusan szerelt „keverő-/dagasztótengellyel” rendelkeznek.

Megjegyzés: Az 1B117.d. alatt említett „keverő-/dagasztótengely” nem vonatkozik a deagglomerátorokra vagy forgókésekre.

1B118 Az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező folyamatos üzemű keverőgépek, és a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek:

a.  Vákuumban 0 és 13,326 kPa közötti nyomástartományban való működésre tervezték vagy alakították át őket;

b.  Képesek a keverőkamra hőmérsékletének szabályozására;

c.  Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

1.  Két vagy több keverő-/gyúrótengely; vagy

2.  Az alábbiak mindegyike:

a.  Egyetlen forgó- és oszcillálótengely gyúrófogakkal/szegekkel; és

b.  A keverőkamra belső felületén található gyúrófogak/szegek.

1B119 Folyékony energiájú zúzógépek, amelyek az 1C011.a., az 1C011.b., az 1C111 alatt vagy a Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározott anyagok darálására vagy őrlésére szolgálnak, és a kifejezetten ehhez tervezett alkatrészek.

1B201 Az 1B001 vagy az 1B101 alatt meghatározottaktól eltérő szálsodró gépek, valamint az ezekhez tartozó berendezések, az alábbiak szerint:

a.  Szálsodró gépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  A pozicionáló, hurkoló és tekercselő mozgásokat két vagy több tengely mentén koordinálják vagy programozzák;

2.  Kifejezetten „rostos vagy szálas anyagokból” készülő kompozit szerkezetek és rétegelt termékek készítésére tervezték; és

3.  Képesek 75 mm-től 650 mm-ig terjedő belső átmérőjű és 300 mm, vagy nagyobb hosszúságú hengeres csövek tekercselésére;

b.  Az 1B201.a. alatt meghatározott szálsodró gépeket koordináló és programozó vezérlők;

c.  Precíziós tüskék az 1B201.a. alatt meghatározott szálsodró gépekhez.

1B225 250 g/h-nál nagyobb kimeneti kapacitású fluorgyártásra szolgáló elektrolízis cellák.

1B226 Elektromágneses izotópelválasztók, amelyekhez olyan egyszeres vagy többszörös ionforrásokat terveztek, amelyek képesek 50 mA vagy azt meghaladó erősségű ionáram létrehozására, vagy amelyeket ilyenekkel szereltek fel.

Megjegyzés: Az 1B226 magában foglalja azokat a szeparátorokat, amelyek:

a.   Képesek stabil izotópok dúsítására;

b.   Az ionforrások és a kollektorok a mágneses mezőben, valamint azokon kívül egyaránt elhelyezhetők.

1B228 Hidrogén-kriogén desztillációs oszlopok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  35 K (–238 °C) vagy az alatti belső hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték;

b.  0,5 és 5 MPa közötti belső nyomáson történő üzemelésre tervezték;

c.  A következők egyikéből készült:

1.  A Society of Automotive Engineers International (SAE) szerinti 300-as sorozatba tartozó alacsony kéntartalmú ausztenites rozsdamentes acél, amely ASTM (vagy ekvivalens szabvány) szerinti szemcseméret száma 5 vagy több; vagy

2.  Ekvivalens anyag, amely mind hidegtűrő és mind hidrogén (H2) kompatibilis; és

d.  Belső átmérőjük 30 cm vagy annál nagyobb, és „effektív hosszuk” 4 m vagy annál nagyobb.

Műszaki megjegyzés:

Az 1B228. pontban az „effektív hossz” töltetes oszlopban a töltet aktív magassága, vagy lemezes oszlopban a belső védőkapcsoló lemezek aktív magassága.

1B230 Cseppfolyós ammóniában oldott, higított vagy tömény kálium-amid katalizátor oldatokat (KNH2/NH3) keringetésére képes szivattyúk, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Gáztömörek (azaz hermetikusan zártak);

b.  teljesítményük nagyobb, mint 8,5 m3/h; és

c.  rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

1.  Tömény kálium-amid oldatok (1 % vagy nagyobb) esetén az üzemi nyomás 1,5-60 MPa; vagy

2.  Hígított (kisebb, mint 1 %) kálium-amid oldatok esetén az üzemi nyomás 20-60 MPa.

1B231 Trícium létesítmények, vagy üzemek, valamint azok berendezései, az alábbiak szerint:

a.  Trícium gyártására, visszanyerésére, kivonására, koncentrálására vagy kezelésére szolgáló létesítmények vagy üzemek;

b.  Berendezések tríciumlétesítményekhez vagy -üzemekhez, az alábbiak szerint:

1.  Hidrogén vagy hélium hűtőegységek, amelyek képesek 23 K (–250 °C) alatti hőmérsékletre hűteni és hőelvételi teljesítményük nagyobb, mint 150 W;

2.  Hidrogénizotóptároló- vagy hidrogénizotóptisztító-rendszerek, amelyekben tároló- vagy tisztítóközegként fémhidrideket alkalmaznak.

1B232 Turboexpanderek, vagy turboexpander kompresszor egységek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  35 K (–238 °C) vagy az alatti hőmérsékleten történő üzemelésre tervezték; és

b.  1000 kg/h, vagy nagyobb hidrogéngáz áteresztő kapacitásra tervezték.

1B233 Lítium-izotóp szétválasztó létesítmények vagy üzemek, valamint azok rendszerei és berendezései, az alábbiak szerint

a.  Lítiumizotópok szétválasztására szolgáló létesítmények vagy üzemek;

b.  Lítium-amalgám folyamaton alapuló lítium-izotóp szétválasztó berendezések, az alábbiak szerint:

1.  kifejezetten lítium-amalgámokhoz tervezett töltött folyadék-folyadék oszlopok;

2.  higany- vagy lítium-amalgám szivattyúk;

3.  lítium-amalgám elektrolízis cellák;

4.  Bepárlók tömény lítium-hidroxid oldathoz;

c.  Kifejezetten lítium izotópok szétválasztására tervezett ioncserélő rendszerek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek;

d.  Kifejezetten lítium izotópok szétválasztására tervezett (koronaétereket, kriptandokat, vagy lariát-étereket alkalmazó) kémiai cserélő rendszerek, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek.

1B234 Nagy hatású robbanószerekhez használt tartóedények, kamrák, tartályok és egyéb hasonló konténmentek, amelyeket nagy hatású robbanószerekhez vagy robbanószerkezetek tesztelésére terveztek, és amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

N.B.: LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a.  Arra tervezték, hogy teljes mértékben elnyeljen egy 2 kg vagy annál nagyobb mennyiségű trinitro-toluolnak (TNT-nek) megfelelő erejű robbanást; és

b.  Olyan design elemekkel vagy jellemzőkkel rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a diagnosztikai vagy mérési információk valós idejű vagy késleltetett továbbítását.

1B235 Célszerelvények és komponensek trícium gyártásához az alábbiak szerint:

a.  Lítium-6 izotóppal dúsított lítiumból készült vagy azt tartalmazó, kifejezetten besugárzással, ideértve az atomreaktorba illesztéssel történő tríciumgyártáshoz tervezett célszerelvények.

b.  Kifejezetten az 1B235.a. alatt meghatározott célszerelvényekhez tervezett komponensek.

Műszaki megjegyzés :

A kifejezetten a tríciumgyártáshoz használt célszerelvényekhez tervezett komponensek közé tartozhatnak a lítiumból készült pelletek, a trícium getterek és a speciális bevonattal ellátott burkolatok.

1C Anyagok

Műszaki megjegyzés:

Fémek és ötvözetek:

Egyéb rendelkezés hiányában a „fémek” és „ötvözetek” szavak az 1C001–1C012 alkalmazásában a következő nyers formákat és félkész termékeket jelentik:

Nyers formák:

Anódok, golyók, rudak (beleértve a rovátkolt rudakat és drótbugákat), bugák, tömbök, előhengerelt bugák, téglák, olvasztási maradékok, katódok, kristályok, kockák, szemcsék, granulátumok, rögök, öntvények, gömböcskék, pelletek, vascipók, porok, rondellák, táblák, tömbök, szivacsok, pálcák;

Félkész termékek: (akár bevont, galvanizált, furatozott vagy perforált):

a.   Feldolgozott, vagy megmunkált anyagok, amelyeket hengerléssel, húzással, extrudálással, kovácsolással, sajtolással, granulálással, atomizálással és őrléssel állítottak elő, azaz azaz szögidomok, csatornák, abroncsok, tárcsák, por, lemezkék, fóliák és fémfóliák, kovácsdarabok, lemez, finom por, présöntvények és sajtolt áruk, szalagok, gyűrűk, rudak (beleértve a csupasz hegesztőpálcákat, huzalrudakat és hengerelt huzalokat), szelvények, idomok, finomelemezek, szalagok, csövek (beleértve a kerek, szögletes és egyéb zártszelvény csöveket), húzott, vagy extrudált huzal;

b.   Homokformába, öntőszerszámba, fém-, gipsz- vagy egyéb formába történő öntéssel készített öntvények, beleértve a nagynyomású öntést, a szinterezett és a porkohászati eljárással készített idomokat.

Az ellenőrzés céljaival ellentétes olyan, nem felsorolt formák kivitele, amelyeket végterméknek állítanak be, de a valóságban csak nyers, vagy félkész formák.

1C001 Kifejezetten az elektromágneses sugárzás elnyelésére tervezett anyagok vagy belsőleg vezető polimerek, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: 1C101.

a.  A 2 × 108 Hz-nél nagyobb, de 3 × 1012 Hz-nél kisebb frekvencia elnyelésére szolgáló anyagok:

1. megjegyzés: Az 1C001.a nem vonja ellenőrzés alá:

a.   Természetes vagy műszálakból készült hajtípusú abszorberek, amelyek az abszorpciót nem-mágneses töltéssel biztosítják;

b.   Mágneses veszteség nélküli abszorberek, amelyek becsapódási felülete nem síkban helyezkedik el, beleértve a gúlákat, a kúpokat, az ékeket és a csavart felületeket;

c.   Síkabszorberek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.   Amelyek a következő anyagok bármelyikéből készültek:

a.   Műanyaghab (flexibilis vagy merev), széntöltettel, vagy szerves anyagok, beleértve a kötőanyagokat is, amelyek a fémekkel összehasonlítva több, mint 5 % visszhangot biztosítanak a becsapódási energia középfrekvenciáját ± 15 %-kal meghaladó sávszélességben, és nem képesek a 450 K (177 °C) értéket meghaladó hőmérsékleteknek ellenállni; vagy

b.   Kerámiaanyagok, amelyek a fémmel összehasonlítva több, mint 20 % visszhangot biztosítanak a becsapódási energia középfrekvenciáját ±15 %-kal meghaladó sávszélességben, és nem képesek 800 K (527 °C) értéket meghaladó hőmérsékleteknek ellenállni;

Műszaki megjegyzés:

Abszorpciós tesztminták az 1C001.a.-hoz Megjegyzés: 1.c.1. megjegyzését illetően az abszorpciós tesztmintáknak négyszög-hullámúaknak kell lenniük a központi frekvenciához tartozó hullámhossz legalább ötszörösét kitevő oldalmérettel, és a sugárzó egység távoli mezejében kell elhelyezkedniük.

2.   A szakítószilárdság kisebb, mint 7 x 10 6  N/m 2 ; és

3.   A nyomószilárdság kisebb, mint 14 x 10 6  N/m 2 ;

d.   Szinterezett ferritből készült síkabszorberek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.   4,4-et meghaladó fajsúly; és

2.   legfeljebb 548 K (275 °C) legnagyobb működési hőmérséklet;

e.   Mágneses veszteség nélküli és legfeljebb 0,15 g/cm 3 sűrűségű „nyitott cellás habból” álló műanyagból gyártott síkabszorberek.

Műszaki megjegyzés:

A „nyitott cellás hab” rugalmas és porózus anyag, amelynek belső szerkezete nyitott a külvilág felé. A „nyitott cellás hab” hálós szerkezetű habként is ismert.

2. megjegyzés: Az 1C001.a. ponthoz tartozó 1. megjegyzés alkalmazásában semmi sem vonja ki az ellenőrzés alól a festékekben lévő abszorbeáló mágneses anyagokat.

1C001 folytatás

b.  A látható fényben nem átlátszó és kifejezetten a 810 nm-nél nagyobb, de 2000 nm-nél kisebb hullámhosszú (150 THz-nél nagyobb, de 370 THz-nél kisebb frekvenciájú) közel infravörös hullámok elnyelésére tervezett anyagok;

Megjegyzés: Az 1C001.b. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten az alábbi alkalmazások valamelyikéhez tervezett vagy előállított anyagokat:

a.   Polimerek „lézer” jelölése; vagy

b.   Polimerek „lézer”hegesztése.

c.  Belső vezető polimer anyagok, amelyek „villamos vezetőképessége” meghaladja a 10 000 S/m-t (Siemens/méter) vagy „felületi (felszíni) fajlagos ellenállása” 100 Ohm/négyzetnél kevesebb, és amelyek az alábbi polimerek bármelyikén alapulnak:

1.  Polianilin;

2.  Polipirrol;

3.  Politiofén;

4.  Polifenilén-vinilén; vagy

5.  Politienilén-vinilén.

Megjegyzés: Az 1C001.c. nem vonja ellenőrzés alá a folyadék halmazállapotú anyagokat.

Műszaki megjegyzés:

a „villamos vezetőképességet” és a „fajlagos felületi (felszíni) ellenállást” az ASTM D-257 vagy a megfelelő nemzeti szabvány alapján kell meghatározni.

1C002 Fémötvözetek, fémötvözet-porok vagy ötvözött anyagok, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: 1C202.

Megjegyzés: Az 1C002 nem vonja ellenőrzés alá a felületi bevonatként kifejlesztett fémötvözeteket, fémötvözetporokat vagy ötvözött anyagokat.

Műszaki megjegyzések:

1.   Az 1C002-ben említett fémötvözetek azok, amelyek az adott fémből magasabb tömegszázalékot tartalmaznak, mint bármely más elemből.

2.   a „feszültségi törés-ellenállási élettartamot” az ASTM E-139 szabvány vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint kell mérni.

3.   a „kisciklusú kifáradási határt” az ASTM E-606 „Ajánlott gyakorlat az állandó amplitúdójú kisciklusú fárasztóvizsgálathoz” c. szabvány vagy annak nemzeti megfelelője szerint kell mérni. A vizsgálat axiális, 1-gyel egyenlő átlagos feszültségaránnyal és 1-gyel egyenlő feszültség-koncentrációs faktorral (Kt). Az átlagos feszültség arányát úgy határozzuk meg, hogy a maximális feszültségből levonjuk a minimális feszültséget, és a különbséget osztjuk a maximális feszültséggel.

a.  Aluminidek az alábbiak szerint:

1.  Nikkel-aluminidek, amelyek legalább 15 és legfeljebb 38 tömegszázalék alumíniumot, és legalább még egy további ötvözőelemet tartalmaznak;

2.  Titán-aluminidek, amelyek legalább 10 tömegszázalék alumíniumot, és legalább még egy további ötvözőelemet tartalmaznak;

1C002 folytatás

b.  Az 1C002.c. alatt meghatározott porokból vagy szemcsés anyagokból készült fémötvözetek, az alábbiak szerint:

1.  A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező nikkelötvözetek:

a.  923 K (650 °C) hőmérsékleten és 676 MPa terhelésen legalább 10 000 óra „feszültségi törés-ellenállási élettartam”; vagy

b.  823 K (550 °C) hőmérsékleten és 1 095 MPa maximumterhelésen legalább 10 000 ciklust elérő „kisciklusú kifáradási határ”;

2.  A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező nióbiumötvözetek:

a.  1073 K (800 °C) hőmérsékleten és 400 MPa terhelésen legalább 10000 óra „feszültségi törés-ellenállási élettartam”; vagy

b.  973 K (700 °C) hőmérsékleten és 700 MPa maximumterhelésen legalább 10 000 ciklust elérő „kisciklusú kifáradási határ”;

3.  A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező titánötvözetek:

a.  723 K (450 °C) hőmérsékleten és 200 MPa terhelésen legalább 10 000 óra „feszültségi törés-ellenállási élettartam”; vagy

b.  723 K (450 °C) hőmérsékleten és 400 MPa maximumterhelésen legalább 10 000 ciklust elérő „kisciklusú kifáradási határ”;

4.  A következő tulajdonságok bármelyikével rendelkező alumíniumötvözetek:

a.  473 K (200 °C)-on legalább 240 MPa szakítószilárdság; vagy

b.  298 K (25 °C)-on legalább 415 MPa szakítószilárdság;

5.  A következő tulajdonságok mindegyikével rendelkező magnéziumötvözetek:

a.  Szakítószilárdsága legalább 345 MPa; és

b.  NaCl 3 %-os vizes oldatában az ASTM G-31 vagy annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért korróziós sebessége kisebb, mint 1 mm/év;

1C002 folytatás

c.  Fémötvözetporok vagy szemcsés anyagok az alábbi tulajdonságokkal rendelkező anyagokhoz:

1.  A következő alkotórendszerek bármelyikéből készült:

Műszaki megjegyzés:

A következőkben X egy vagy több ötvözőelemet jelöl.

a.  Nikkelötvözetek (Ni-Al-X, Ni-X-Al) turbinamotor elemekhez- vagy alkatrészekhez, azaz 109 ötvözet részecskében 3-nál kevesebb olyan (a gyártási eljárás során bejuttatott) nemfémes részecskével, amelyek mérete meghaladja a 100 μm-t;

b.  Nióbiumötvözetek (Nb-Al-X vagy Nb-X-Al, Nb-Si-X vagy Nb-X-Si, Nb-Ti-X vagy NbXTi);

c.  Titánötvözetek (Ti-Al-X vagy Ti-X-Al);

d.  Alumínium ötvözetek (Al-Mg-X vagy Al-X-Mg, Al-Zn-X vagy Al-X-Zn, Al-Fe-X vagy Al-X-Fe); vagy

e.  Magnéziumötvözetek (Mg-Al-X vagy Mg-X-Al);

2.  Ellenőrzött környezetben, az alábbi eljárások egyikével készült:

a.  „Vákuumporlasztás”;

b.  „Gáz atomizálás”;

c.  „Rotary-rendszerű atomizálás”;

d.  „Splat elfojtás”;

e.  „Olvadék pörgetése” és „szétzúzás”;

f.  „Olvadék-extrakció” és „szétzúzás”;

g.  „Mechanikus ötvözés”; vagy

h.  „Plazma atomizálás”; és

3.  Alkalmas az 1C002.a. vagy 1C002.b. alatt meghatározott anyagok képzésére;

1C002 folytatás

d.  A következő tulajdonságokkal rendelkező ötvözött anyagok:

1.  Az 1C002.c.1. alatt meghatározott alkotórendszerek bármelyikéből állították elő;

2.  Nem zúzott pelyhek, szalagok vagy vékony rudak formájában van; és

3.  Ellenőrzött környezetben az alábbiak bármelyikével állították elő:

a.  „Splat elfojtás”;

b.  „Olvadék pörgetése”; vagy

c.  „Olvadék-extrakció”.

Műszaki megjegyzések:

1.   „Vákuumporlasztás” (vacuum atomisation): eljárás a megolvasztott fémáram vákuum hatására gyorsan terjedő gáz segítségével történő, legfeljebb 500 μm átmérőjű cseppekre bontására.

2.   „Gáz atomizálás” (gas atomisation): eljárás fémötvözet megolvasztott áramának nagynyomású gázáram segítségével történő, legfeljebb 500 μm átmérőjű cseppekre bontására.

3.   „Rotary-rendszerű atomizálás” (rotary atomisation): eljárás a megolvasztott fémáram centrifugális erő segítségével történő, legfeljebb 500 μm átmérőjű cseppekre bontására.

4.   „Splat elfojtás” (splat quenching): olyan „gyorsszilárdítási” eljárás, amelynek során a megolvasztott fémáram hűtött blokknak csapódik, és ezáltal pehelyszerű termék jön létre.

5.   „Olvadék pörgetése” (melt spinning): olyan „gyorsszilárdítási” eljárás, amelynek során a megolvasztott fémáram forgó hűtött blokknak csapódik, és ezáltal pehely-, szalag- vagy rúdszerű termék jön létre.

6.   „Szétzúzás” (comminution): eljárás az anyag zúzás vagy őrlés útján történő részecskékre bontására.

7.   „Olvadék-extrakció” (melt extraction): olyan „gyorsszilárdítási” eljárás, amelynek során szalagszerű ötvözet jön létre azáltal, hogy a megolvasztott fémötvözet fürdőjébe forgó hűtött blokk rövid szegmensét helyezik be.

8.   „Mechanikus ötvözés” (mechanical alloying): olyan ötvözési eljárás, amelynek során az ötvözet az elemi és a mesterötvözet-por mechanikai hatásra történő kötése, törése és újrakötése révén jön létre. Megfelelő porok hozzáadásával nemfémes részecskék építhetők be az ötvözetbe.

9.   „Plazma atomizálás” (plasma atomisation): eljárás a megolvasztott fémáram vagy a szilárd fém semleges gázkörnyezetben, plazmafáklya segítségével történő, legfeljebb500 μm átmérőjű cseppekre bontására.

10.   „Gyorsszilárdítás”: a megolvasztott anyag szilárdítása 1 000 K/sec értéket meghaladó sebességű hűtési műveletekkel.

1C003 Valamennyi típusú és formájú mágneses fém, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  Kiindulási relatív permeabilitás legalább 120 000, a vastagság pedig legfeljebb 0,05 mm;

Műszaki megjegyzés:

A kiindulási relatív permeabilitás mérését teljesen kilágyított anyagokon kell végezni.

b.  Magnetosztrikciós ötvözetek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  A telítési magnetosztrikció több, mint 5 × 10-4; vagy

2.  A magnetomechanikai csatolási tényező (k) több, mint 0,8; vagy

c.  Amorf vagy „nanokristályos” ötvözetszalagok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Legalább 75 tömegszázalék vas, kobalt vagy nikkel tartalom;

2.  A telítési mágneses indukció (Bs) legalább 1,6 T; és

3.  Az alábbiak bármelyike:

a.  0,02 mm vagy kisebb szalagvastagság; vagy

b.  2 × 10–4 ohm cm vagy azt meghaladó villamos ellenállás.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C003.c pontban említett „nanokristályos” anyagok azok az anyagok, amelyeknek (röntgendiffrakciós módszerrel meghatározott) kristályszemcse-mérete 50 nm vagy kevesebb.

1C004 Urán-titán-ötvözetek vagy wolframötvözetek, vas-, nikkel- vagy rézbázisú „mátrix”-szal, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Sűrűségük nagyobb mint 17,5 g/cm3;

b.  A rugalmassági határ meghaladja a 880 MPa-t;

c.  1 270 MPa-t meghaladó maximális szakítószilárdság; és

d.  A nyúlás meghaladja a 8 %-ot.

1C005 „Szupravezető” „kompozit” vezetők, amelyek hossza meghaladja a 100 métert, vagy amelyek tömege meghaladja a 100 grammot, az alábbiak szerint:

a.  „szupravezető” „kompozit” vezetők, amelyek egy vagy több nióbium-titán”szálat” tartalmaznak, és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.  A réz vagy rézbázisú vegyes „mátrixtól” eltérő „mátrixba” beágyazva; és

2.  Keresztmetszetük kisebb mint 0,28 × 10-4 mm2 (körszelvényű”szálak” esetében az átmérő 6 μm);

b.  egy vagy több „szupravezető” – nem nióbium-titán –”szálból” álló „szupravezető” „kompozit” vezetők, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Zéró mágneses indukció mellett a „kritikus hőmérséklet” meghaladja a 9,85 K (– 263,31 °C) értéket; és

2.  4,2 K (–268,96 °C) hőmérsékleten „szupravezető” állapotban maradnak, ha a vezető hosszirányú tengelyére merőleges bármilyen irányban 12 T mágneses indukciónak megfelelő mágneses mező hatásának teszik ki, amelyben a kritikus áramsűrűség a vezető keresztmetszetének egészében meghaladja az 1 750 A/mm2-t;

c.  egy vagy több „szupravezető” „szálból” álló „szupravezető” „kompozit” vezetők, amelyek 115 K (–158,16 °C) hőmérsékleten „szupravezető” állapotban maradnak.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C005 pont alkalmazásában a „szálak” huzal, henger, film vagy szalag formáját ölthetik.

1C006 Folyadékok és kenőanyagok, az alábbiak szerint:

a.  nem használt;

b.  Kenőanyagok, amelyek fő összetevőjükként az alábbiak bármelyikét tartalmazzák:

1.  Fenilén- vagy alkilfenilén-éterek vagy -tioéterek, vagy keverékeik, amelyek több mint két éter vagy tioéter csoportot, vagy azok keverékeit tartalmazzák; vagy

2.  Fluorozott szilikon folyadékok, amelyek 298 K (25 °C)-on mért kinetikai viszkozitása kevesebb, mint 5 000 mm2/s (5 000 centistokes);

c.  Csillapító vagy flotációs folyadékok, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.  tisztaságuk meghaladja a 99,8 %-ot,

2.  200 μm-es vagy nagyobb méretű részecskékből 100 ml-enként 25-nél kevesebbet tartalmaznak; és

3.  legalább 85 %-ban a következők bármelyikéből készültek:

a.  Dibróm-tetrafluor-etán (CAS 25497-30-7, 124-73-2, 27336-23-8);

b.  Poli-klór-trifluor-etilén (csak olajos és viaszos módosulatok); vagy

c.  Poli-bróm-trifluor-etilén;

d.  Elektronikus hűtésre tervezett fluorokarbon folyadékok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Legalább 85 tömegszázalékban tartalmazzák az alábbiak bármelyikét, illetve ezek keverékeit:

a.  perfluor-polialkil-éter-triazinok, vagy perfluor-alifás-éterek monomer formái;

b.  perfluor-alkil-aminok;

c.  perfluor-cikloalkánok; vagy

d.  perfluor-alkánok;

2.  298 K-en (25 °C) 1,5 g/ml, vagy nagyobb sűrűség;

3.  273 K-en (0 °C) folyékony halmazállapot; és

4.  Legalább 60 tömegszázalékban tartalmaznak fluort.

Megjegyzés: Az 1C006.d. nem vonja ellenőrzés alá a gyógyászati termékként meghatározott és csomagolt anyagokat.

1C007 Kerámiaporok, kerámia- „mátrix” „kompozit” anyagok és „prekurzor anyagok”, az alábbiak szerint

N.B.: LÁSD MÉG: 1C107.

a.  Titán-diborid (TiB2) (CAS 12045-63-5) kerámiaporok, amelyek teljes fémes szennyezettsége – a szándékosan hozzáadott adalékanyagok nélkül – kisebb, mint 5 000 ppm, az átlagos részecskeméret legfeljebb 5 μm, és a részecskék legfeljebb 10 %-ának mérete haladja meg a 10 μm-t;

b.  Nem használt;

c.  Kerámia- „mátrix” „kompozit” anyagok az alábbiak szerint:

1.  Kerámia-kerámia „kompozit” anyagok üveg vagy oxid „mátrix”-szal, és az alábbiak valamelyikével erősítve:

a.  Folyamatos szálak az alábbi anyagok bármelyikéből:

1.  Al2O3 (CAS 1344-28-1); vagy

2.  Si-C-N; vagy

Megjegyzés: Az 1C007.c.1.a. nem vonja ellenőrzés alá az olyan szálakból készült „kompozitokat”, amelyek szakítószilárdsága 1273 K-en (1 000 °C) 700 MPa-nál kisebb, vagy nyúlási alakváltozással szembeni ellenállása 100 MPa terhelés mellett és 1273 K-en (1000 °C) 100 óra alatt 1 %-nál nagyobb maradandó alakváltozást tesz lehetővé.

b.  Szálak, amelyek az alábbi összes jellemzővel rendelkeznek:

1.  Az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

a.  Si-N;

b.  Si-C;

c.  Si-Al-O-N; vagy

d.  Si-O-N; és

2.  A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 12,7 x 103 m-t;

2.  Kerámia”mátrix” „kompozit” anyagok, ahol szilícium-, cirkónium- vagy bór-karbidok vagy -nitridek alkotják a „mátrixot”;

d.  Nem használt;

1C007 folytatás

e.  Kifejezetten az 1C007.c alatt meghatározott berendezések „gyártásához” tervezett „prekurzor anyagok”:

1.  Poli-diorgano-szilánok;

2.  Poli-szilazánok;

3.  Poli-karboszilazánok;

Műszaki megjegyzés:

Az 1C007 alkalmazásában a „prekurzor anyagok” olyan különleges célra szolgáló polimer vagy fémorganikus anyagok, amelyeket „szilícium-karbidok”, „szilícium-nitridek” vagy szilícium-, szén- és nitrogéntartalmú kerámiák gyártásához használnak.

f.  Nem használt.

1C008 Nem fluorozott polimer anyagok, az alábbiak szerint:

a.  Imidek, az alábbiak szerint:

1.  Bisz-maleimidek;

2.  Aromás poliamid-imidek (PAI), amelyeknél az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghaladja az 563 K (290 °C) értéket;

3.  Aromás poli-éter-imidek, amelyeknél az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghaladja az 505 K (232 °C) értéket;

4.  Aromás poli-éter-imidek, amelyeknél az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghaladja az 563 K (290 °C) értéket;

Megjegyzés: Az 1C008.a. pont ellenőrzés alá vonja a folyékony és az „olvasztható” szilárd anyagokat, beleértve a műgyantát, a port, a pelletet, a filmet, a finomlemezeket, a szalagot.

N.B. : A film, lemez vagy szalag formájú, nem „olvasztható” aromás polimidek tekintetében lásd az 1A003 pontot.

1C008 folytatás

b.  nem használt;

c.  nem használt;

d.  Poliarilén-ketonok;

e.  Poliarilén-szulfidok, ahol az arilén csoport: bifenilén, trifenilén vagy ezek kombinációja;

f.  Poli-bifenilén-éter-szulfon, amelyeknél az „üvegesedési hőmérséklet (Tg)” meghaladja az 563 K (290 °C) értéket.

Műszaki megjegyzések:

1.   Az 1C008.a.2. pontban szereplő hőre lágyuló anyagok, az 1C008.a.4. pontban és az 1C008.f. pontban szereplő anyagok alkalmazásában az „üvegesedési hőmérséklet (T g )” meghatározása az ISO 11357-2:1999-ben vagy annak megfelelő nemzeti szabványban leírt módszerek szerint történik.

2.   Az 1C008.a.2. pontban szereplő hőre keményedő anyagok és az 1C008.a.3. pontban szereplő anyagok alkalmazásában az „üvegesedési hőmérséklet (T g )” meghatározása az ASTM D 7028-07-ben vagy annak megfelelő nemzeti szabványban leírt hárompontos hajlítási módszer szerint történik. A vizsgálatot olyan száraz próbadarab felhasználásával kell elvégezni, amely az ASTM E 2160-04 vagy azzal egyenértékű nemzeti szabvány szerint legalább 90 %-os keményítési fokot ért el, és amelyet a legmagasabb „üvegesedési hőmérsékletet (T g )” eredményező standard kezelési és kezelés utáni eljárások kombinációjának alkalmazásával kezeltek.

1C009 Feldolgozatlan fluorozott vegyületek, az alábbiak szerint:

a.  nem használt;

b.  Fluorozott poliimidek, amelyek legalább 10 tömegszázalékban kombinált fluort tartalmaznak;

c.  Fluorozott foszfazán elasztomerek, amelyek legalább 30 tömegszázalékban kombinált fluort tartalmaznak.

1C010 „Rostos vagy szálas anyagok”, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: 1C210 ÉS 9C110.

Műszaki megjegyzések:

1.   Az 1C010.a., 1C010.b., 1C010.c. vagy 1C010.e.1.b. pontban szereplő „fajlagos szakítószilárdság”, a „fajlagos modulus” vagy a „rostos vagy szálas anyagok” fajlagos súlyának kiszámítása céljából, a szakítószilárdságot és modulust az ISO 10618:2004 vagy annak megfelelő nemzeti szabványban ismertetett A módszer alkalmazásával kell meghatározni.

2.   Az 1C010 alatt szereplő „fajlagos szakítószilárdság”, a „fajlagos modulus” és a nem egyirányú „rostos vagy szálas anyagok” (pl. szövetek, kusza fonatok és paszományok) fajsúlyának értékelését az alkotó egyirányú monofil szálak (pl. monofil szálak, cérnák, előfonatok vagy kócok) – nem egyirányú „rostos vagy szálas anyagokká” történő feldolgozása előtti – mechanikai jellemzőire kell alapozni. d.

a.  Szerves „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.  A „fajlagos modulus” nagyobb, mint 12,7 x 106 m; és

2.  A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 23,5 x 104 m-t;

Megjegyzés: Az 1C010.a. nem vonja ellenőrzés alá a polietilént.

b.  Szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.  A „fajlagos modulus” nagyobb, mint 14,65 x 106 m; és

1C010.b. folytatás

2.  A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 26,82 x 104 m-t;

Megjegyzés: Az 1C010.b. nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.   Azon „rostos vagy szálas anyagokból” készült gyártmányokat, amelyek „polgári légi jármű”- szerkezetek vagy rétegelt anyagok javítására szolgálnak, és amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

1.   1 m 2 -t nem meghaladó terület;

2.   2,5 métert nem meghaladó hosszúság; és

3.   15 mm-t meghaladó szélesség.

b.   Mechanikusan darabolt, zúzott és vágott szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek hosszúsága legfeljebb 25,0 mm.

c.  Szervetlen „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek mindkét alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.  Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a.  Legalább 50 tömegszázalékban szilícium-dioxidot tartalmaz és a „fajlagos modulus” nagyobb, mint 2,54 x 106 m; vagy

b.  Az 1C010.c.1.a. alatt meghatározottaktól eltérő és a „fajlagos modulus” nagyobb, mint 5,6 x 106 m; és

2.  Az olvadási, lágyulási, bomlási vagy szublimációs pont semleges környezetben meghaladja az 1 922 K-t (1 649 °C);

Megjegyzés: Az 1C010.c. nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.   Az olyan 3 tömegszázalékban vagy annál nagyobb mennyiségben szilikátot tartalmazó, nem folytonos többfázisú polikristályos timföld-szálak vagdalt rost vagy kusza paplan formájában, amelyeknek „fajlagos modulusa” kisebb, mint 10 × 10 6 m;

b.   Molibdén- és molibdénötvözet szálak;

c.   Bórszálak;

d.   Nem folytonos kerámiaszálak, amelyek olvadási, lágyulási, bomlási vagy szublimációs pontja semleges környezetben alacsonyabb, mint 2043 K (1770 °C).

1C010 folytatás

d.  Az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező „rostos vagy szálas anyagok”:

1.  A következők bármelyikéből állnak:

a.  Az 1C008.a. alatt meghatározott poliéter-imidek; vagy

b.  Az 1C008.d.–1C008.f. alatt meghatározott anyagok; vagy

2.  Az 1C010.d.1.a. vagy az 1C010.d.1.b. alatt meghatározott anyagokból készültek, amelyeket az 1C010.a., az 1C010.b. és az 1C010.c. alatt meghatározott egyéb szálakkal „kevertek össze”;

Műszaki megjegyzés:

„Keverés” (commingled): hőre lágyuló rostok és erősítő rostok szálankénti keverése, teljes szálformájú szálerősített „mátrix” -keverék előállítása céljából.

e.  Gyantával vagy terpentingyantával részben vagy egészben impregnált „rostos vagy szálas anyagok” (prepregek), fém- vagy szénbevonatú „rostos vagy szálas anyagok” (preformok) vagy „szénszál előformák”, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.  Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a.  Az 1C010.c. alatt meghatározott szervetlen „rostos vagy szálas anyagok”; vagy

b.  Szerves vagy szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.  A „fajlagos modulus” nagyobb, mint 10,15 x 106 m; és

2.  A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 17,7 x 104 m-t; és

2.  Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a.  Az 1C008 vagy az 1C009.b. alatt meghatározott műgyanta vagy szurok;

b.  a „dinamikus mechanikai analízissel meghatározott üvegesedési hőmérsékletük (DMA Tg)” legalább 453 K (180 °C), és fenolgyanta bevonattal rendelkeznek; vagy

1C010.e.2. folytatás

c.  a „dinamikus mechanikai analízissel meghatározott üvegesedési hőmérsékletük (DMA Tg)” legalább 505 K (232 °C), és az 1C008 vagy 1C009.b. alatt meghatározottaktól eltérő műgyanta- vagy szurokbevonattal rendelkeznek, amely nem fenolgyanta bevonat;

1. megjegyzés: A gyantával vagy szurokkal nem impregnált fém- vagy szénbevonatú „rostos vagy szálas anyagokat” (preformokat) vagy „szénszál előformákat” az 1C010.a., az 1C010.b. vagy az 1C010.c. alatt említett „rostos vagy szálas anyagok” határozzák meg.

2. megjegyzés: Az 1C010.e. nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.   a „polgári légi jármű”- szerkezetek, vagy rétegelt lemezek javítására szolgáló, epoxigyanta „mátrix”-szal impregnált szén „rostos vagy szálas anyagokat” (prepregeket), amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.   1 m 2 -t nem meghaladó terület;

2.   2,5 métert nem meghaladó hosszúság; és

3.   15 mm-t meghaladó szélesség.

b.   A gyantával vagy szurokkal teljesen vagy részben impregnált, mechanikusan darabolt, zúzott és vágott szén „rostos vagy szálas anyagok”, amelyek hosszúsága legfeljebb 25,0 mm, amennyiben a felhasznált gyanta vagy szurok nem szerepel sem az 1C008, sem az 1C009.b. alatt.

Műszaki megjegyzések:

1.   „Szénszál preformok” (carbon fibre preforms): bevonat nélküli vagy bevonattal rendelkező szálak olyan rendezett elrendezését jelenti, amelynek célja a „mátrix” felhordását megelőzően egy alkatrész keretváz létrehozása a „kompozit” kialakításához.

2.   Az 1C010.e. alatt meghatározott anyagok alkalmazásában a „dinamikus mechanikai analízissel mért üvegesedési hőmérséklet (DMA T g )” meghatározása az ASTM D7028-07 vagy azzal egyenértékű nemzeti szabvány szerinti módszerrel történik egy száraz próbadarabon. Hőre keményedő anyagok esetében a száraz próbadarabnak az ASTM E2160-04 vagy azzal egyenértékű nemzeti szabvány szerint legalább 90 %-os keményítési fokúnak kell lennie.

1C011 Fémek és vegyületek, az alábbiak szerint:

N.B.: A KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE ÉS 1C111.

a.  60 μm-nél kisebb szemcseméretű, gömbös, porlasztott, szferoid, pikkelyes, vagy rögszerű fémrészecskék, amelyek cirkóniumot, magnéziumot, vagy ezek ötvözetét 99 %-ban vagy azt meghaladó arányban tartalmazó anyagból készültek;

Műszaki megjegyzés:

A cirkóniumban lévő hafnium természetes mennyiségét (általában 2–7 %) a cirkóniumhoz kell számolni.

Megjegyzés: Az 1C011.a. alatt meghatározott fémek vagy ötvözetek, ellenőrzés alá esnek attól függetlenül, hogy azokat alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba, vagy berilliumba kapszulázták.

b.  60 μm, vagy az alatti szemcseméretű bór, vagy bór ötvözetek, az alábbiak szerint:

1.  legalább 85 tömegszázalék tisztaságú bór;

2.  legalább 85 tömegszázalék bórtartalmú bórötvözetek;

Megjegyzés: Az 1C011.b.-ben meghatározott fémek, vagy ötvözetek ellenőrzés alá esnek attól függetlenül, hogy azokat alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba, vagy berilliumba kapszulázták.

c.  Guanidin-nitrát (CAS 506-93-4);

d.  Nitro-guanidin (NQ) (CAS 556-88-7).

N.B.: A fémporok más anyagokkal történő, katonai célokra készített keverék előállítását célzó vegyítéséről lásd még a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékét.

1C012 A következő anyagok:

Műszaki megjegyzés:

Ezeket az anyagokat tipikusan nukleáris hőforrásokhoz használják fel.

a.  Plutónium bármely formában, több mint 50 tömegszázalék plutónium-238 izotóptartalommal;

Megjegyzés: Az 1C012.a. nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.   Az 1 g vagy annál kisebb plutóniumtartalmú szállítmányokat;

b.   A 3 „effektív gramm”, vagy annál kisebb szállítmányokat, amennyiben az műszerek érzékelő alkatrészében van.

b.  „Előzetesen leválasztott” neptúnium-237, bármilyen formában.

Megjegyzés: Az 1C012.b. nem vonja ellenőrzés alá az 1 g vagy annál kisebb neptúnium-237 tartalmú szállítmányokat.

1C101 Az 1C001 alatt nem részletezett, „rakétákban” és „rakéta”-alrendszerekben vagy a 9A012 vagy a 9A112.a. alatt meghatározott pilóta nélküli légijárművekben felhasználható, a csökkentett észlelhetőség érdekében – úgy mint radarvisszaverő-képesség, ibolyántúli/infravörös és akusztikus jelek – alkalmazott anyagok és eszközök.

1. megjegyzés: Az 1C101 magában foglalja az alábbiakat:

a.   Kifejezetten a lokátorjelek visszaverődésének csökkentésére tervezett szerkezeti anyagok és bevonatok;

b.   Kifejezetten az elektromágneses spektrum mikrohullámú, infravörös, vagy ultraibolya tartományában a csökkentett vagy átalakított visszaverő-, illetve sugárzóképességhez tervezett bevonatok, beleértve a festékeket is.

2. megjegyzés: Az 1C101 nem vonja ellenőrzés alá a kizárólag műholdak hőszabályozására használt bevonatokat.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C101 alatt a „rakéta” olyan komplett rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent, melyek hatósugara legalább 300 km.

1C102 Újratelített pirolízált szén-szén anyagokból készült alkatrészek a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz.

1C107 Az 1C007 alatt meghatározottaktól eltérő grafit és kerámia anyagok, az alábbiak szerint:

a.  Rakétafúvókákhoz és visszatérő egységek orrkúpjaihoz felhasználható, finomszemcsés, 288 K-en (15 °C) mérve legalább 1,72 g/cm3 sűrűségű és legfeljebb 100 μm szemcseméretű grafit, amely az alábbi termékek bármelyikévé megmunkálható:

1.  Legalább 120 mm átmérőjű és legalább 50 mm hosszúságú hengerek;

2.  Legalább 65 mm belső átmérőjű, legalább 25 mm falvastagságú és legalább 50 mm hosszúságú csövek; vagy

3.  Legalább 120 mm × 120 mm × 50 mm nagyságú tömbök;

N.B.: Lásd még: 0C004.

b.  Rakétafúvókákhoz és „rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos visszatérő egységek orrkúpjaihoz felhasználható pirolitikus vagy szálerősített grafit;

N.B.: Lásd még: 0C004.

c.  „Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos radarantenna burkolatokhoz felhasználható kerámia kompozit anyagok (amelyek dielektromos állandója 100 MHz és 100 GHz között bármely frekvencián 6-nál kisebb);

1C107 folytatás

d.  „Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos orrkúpokhoz felhasználható tömeggyártható kiégetetlen szilícium-karbid erősítésű kerámia;

e.  „Rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz használatos orrkúpokhoz, visszatérő egységekhez és fúvóka-csappantyúkhoz felhasználható szilícium-karbid erősítésű kerámia kompozitok.

f.  Tömeggyártható kerámia kompozit anyagok, amelyek 3 000 °C vagy annál magasabb olvadáspontú „ultra magas hőmérsékletű kerámia”-mátrixból állnak és szálakkal vagy rostokkal vannak megerősítve, és amelyek „rakétákhoz”, a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy a 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákhoz való rakétaalkatrészekhez (például orrkúpokhoz, visszatérő egységekhez, belépő élekhez, sugáreltérítő síkokhoz, vezérlő felületekhez vagy rakétafúvóka szűkületi betétjeihez) használhatók.

Megjegyzés: Az 1C107.f. nem vonja ellenőrzés alá a nem kompozit formájú „ultra magas hőmérsékletű kerámia” anyagokat.

1. műszaki megjegyzés:

Az 1C107.f. alkalmazásában a „rakéta” olyan komplett rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent, melyek hatósugara meghaladja a 300 km-t.

2. műszaki megjegyzés:

Az „ultra magas hőmérsékletű kerámiák” magukban foglalják az alábbiakat:

1.   Titán-diborid (TiB 2 );

2.   Cirkónium-diborid (ZrB 2 );

3.   Nióbium-diborid (NbB 2 );

4.   Hafnium-diborid (HfB 2 );

5.   Tantál-diborid (TaB 2 );

6.   Titán-karbid (TiC);

7.   Cirkónium-karbid (ZrC);

8.   Nióbum-karbid (NbC);

9.   Hafnium-karbid (HfC);

10.   Tantál-karbid (TaC).

1C111 Az 1C011 alatt meghatározottaktól eltérő hajtóanyagok és hajtóanyag alkotó vegyianyagok, az alábbiak szerint:

a.  Hajtóanyagok:

1.  A katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottaktól eltérő gömbös vagy szferoid alumíniumpor, 200 μm-nél kisebb szemcsemérettel és 97 tömegszázalék, vagy azt meghaladó alumíniumtartalommal, ha az az ISO 2591-1:1988 vagy annak megfelelő nemzeti szabvány szerint az össztömeg legalább 10 %-a 63 μm-nél kisebb szemcsékből áll;

Műszaki megjegyzés:

A 63 μm szemcseméret (ISO R-565) 250 mesh (Tyler) vagy 230 mesh (ASTM E-11 szabvány) értéknek felel meg.

2.  A Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottaktól eltérő fémporok, az alábbiak szerint:

a.  Fémpor cirkóniumból, berilliumból vagy magnéziumból, illetve ezen anyagok ötvözeteiből, amennyiben az összes részecsketérfogat vagy -tömeg legalább 90 %-át 60 μm-nél kisebb (a részecskeméretet szitával, lézerdiffrakcióval vagy optikai szkenneléssel történő mérési technikákkal határozzák meg) gömbös, porlasztott, szferoid, pikkelyes vagy rögszerű részecskék alkotják, és amelyek 97 tömegszázalékban az alábbiak valamelyikéből állnak:

1.  Cirkónium;

2.  Berillium; vagy

3.  Magnézium;

Műszaki megjegyzés:

A cirkóniumban lévő hafnium természetes mennyiségét (általában 2–7 %) a cirkóniumhoz kell számolni.

1C111.a.2. folytatás

b.  Fémpor bórból vagy legalább 85 tömegszázalékban bórt tartalmazó bórötvözetből, amennyiben az összes részecsketérfogat vagy -tömeg legalább 90 %-át 60 μm-nél kisebb (a részecskeméretet szitával, lézerdiffrakcióval vagy optikai szkenneléssel történő mérési technikákkal határozzák meg) gömbös, porlasztott, szferoid, pikkelyes vagy rögszerű részecskék alkotják;

Megjegyzés: Az 1C111a.2.a. és 1C111a.2.b. a multimodális részecskeeloszlással rendelkező (például különböző szemcseméretek keverékéből álló) porkeverékeket vonja ellenőrzés alá, amennyiben egy vagy több módot ellenőrzés alá vonnak.

3.  Folyékony hajtóanyagú rakétamotorokban használatos oxidálószerek, az alábbiak szerint:

a.  Dinitrogén-trioxid (CAS 10544-73-7);

b.  Nitrogén-dioxid (CAS 10102-44-0)/dinitrogén-tetroxid (CAS 10544-72-6);

c.  Dinitrogén-pentoxid (CAS 10102-03-1);

d.  Kevert nitrogén-oxidok (MON);

Műszaki megjegyzés:

A kevert nitrogén-oxidok (MON) dinitrogén-tetroxid/nitrogén-dioxidban (N 2 O 4 /NO 2 ) elkészített nitrogén-oxid (NO) oldatokat jelentenek, amelyek rakétarendszerekben alkalmazhatók. Számos olyan készítmény van, amelyek neve MONi vagy MONij, ahol i és j egész számok, amelyek a keverékben lévő nitrogén-oxid százalékos arányát jelölik (a MON3 pl. 3 % nitrogén-oxidot tartalmaz, a MON25 pedig 25 %-ot nitrogén-oxidot tartalmaz. A felső határ a MON40, amely 40 tömegszázalék nirogén-oxidot tartalmaz.)

e.  A gátolt vörösfüstös salétromsav (IRFNA) tekintetében LÁSD KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

f.  LÁSD KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE ÉS AZ 1C238: Fluort és egy vagy több más halogénatomot, oxigént vagy nitrogént tartalmazó vegyületek;

1C111.a. folytatás

4.  Hidrazinszármazékok, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a.  Trimetilhidrazin (CAS 1741-01-1);

b.  Tetrametilhidrazin (CAS 6415-12-9);

c.  N,N-diallilhidrazin; (CAS 5164-11-4);

d.  Allilhidrazin (CAS 7422-78-8);

e.  Etilén-dihidrazin (CAS 6068-98-0);

f.  Monometil-hidrazin-dinitrát;

g.  Aszimmetrikus dimetilhidrazin-nitrát;

h.  Hidrazínium-azid (CAS 14546-44-2);

i.  1,1-Dimetilhidrazínium-azid (CAS 227955-52-4) / 1,2-Dimetilhidrazínium-azid (CAS 299177-50-7);

j.  Hidrazínium-dinitrát (CAS 13464-98-7);

k.  Diimido-dihidrazin-oxalát (CAS 3457-37-2);

l.  2-hidroxietil-hidrazin-nitrát (HEHN);

m.  A hidrazínium-perklorát tekintetében lásd a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékét;

n.  Hidrazinium diperklorát (CAS 13812-39-0);

o.  Metilhidrazin-nitrát (MHN) (CAS 29674-96-2);

p.  1,1-Dietilhidrazin nitrát (DEHN) / 1,2-Dietilhidrazin nitrát (DEHN) (CAS 363453-17-2);

q.  3,6-dihidrazin-tetrazin-nitrát (1,4-dihidrazin nitrát) (DHTN);

1C111.a. folytatás

5.  A katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottaktól eltérő, „rakétákban” és a 9A012 vagy 9A112.a. pont alatt meghatározott pilóta nélküli légijárművekben felhasználható nagy energiasűrűségű anyagok;

a.  Szilárd és cseppfolyós üzemanyagot egyaránt tartalmazó üzemanyagkeverék, mint a bórtartalmú üzemanyag-keverékek, amelynek tömegalapú energiasűrűsége legalább 40 × 106 J/kg;

b.  Más nagy energiasűrűségű üzemanyagok és üzemanyag-adalékok (pl. kubán, ionos oldatok, JP-10), amelyek térfogatalapú energiasűrűsége legalább 37,5 x 109 J/m3 20 °C-on egy atmoszféra (101,325 kPa) nyomás mellett mérve;

Megjegyzés: Az 1C111.a.5.b. nem vonja ellenőrzés alá a finomított fosszilis üzemanyagokat és a zöldségekből készült bioüzemanyagokat – ideértve a polgári légi közlekedésben való használatra hitelesített hajtóművekben használt üzemanyagokat is – kivéve, ha azok kifejezetten „rakétákban” vagy a 9A012 vagy 9A112.a. pont alatt meghatározott pilóta nélküli légi járművekben való használatra készültek.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C111.a.5. alkalmazásában a „rakéta” olyan komplett rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent, melyek hatósugara meghaladja a 300 km-t.

6.  Hidrazin helyettesítő üzemanyag az alábbiak szerint:

a.  2-Dimetil-aminoetil-azid (DMAZ) (CAS 86147-04-8);

1C111 folytatás

b.  Polimer anyagok:

1.  Karboxi-végződésű polibutadién (a karboxil-végződésű polibutadiént is beleértve) (CTPB);

2.  A Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottaktól eltérő hidroxi-végződésű polibutadién (a hidroxil-végződésű polibutadiént is beleértve) (HTPB) (CAS 69102-90-5);

3.  Polibutadién-akrilsav (PBAA);

4.  Poli-butadién-akrilsav-akrilnitril(PBAN) (CAS 25265-19-4 / CAS 68891-50-9);

5.  Poli-tetrahidrofurán polietilén glikol (TPEG);

Műszaki megjegyzés:

A poli-tetrahidrofurán-polietilén-glikol (TPEG) a poli-1,4-butánediol (CAS 110-63-4) és a polietilén-glikol (CAS 25322-68-3) (PEG) blokk-kopolimerje.

6.  A poliglicidil-nitrát (PGN vagy poli-GLYN) (CAS 27814-48-8) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

c.  Egyéb hajtóanyag-adalékok és ágensek:

1.  A karboránok, dekaboránok, pentaboránok és ezek származékai tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

2.  Trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN) (CAS 111-22-8);

3.  2-nitro-difenilamin (CAS 119-75-5);

4.  A trimetilol-etán-trinitrát (TMETN) (CAS 3032-55-1) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

5.  Dietilénglikol-dinitrát (DEGDN) (CAS 693-21-0);

6.  A következő ferrocénszármazékok.

1C111.c.6. folytatás

a.  A katocén (CAS 37206-42-1) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

b.  Az etil-ferrocén (CAS 1273-89-8) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

c.  Az n-propil-ferrocén (CAS 1273-92-3)/izo-propil-ferrocén (CAS 12126-81-7) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

d.  Az n-butil-ferrocén (CAS 31904-29-7) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

e.  A pentil-ferrocén (CAS 1274-00-6) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

f.  A diciklopentil-ferrocén (CAS 125861-17-8) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

g.  A diciklohexil-ferrocén tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

h.  A dietil-ferrocén (CAS 1273-97-8) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

i.  A dipropil-ferrocén tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

j.  A dibutil-ferrocén (CAS 1274-08-4) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

k.  A dihexil-ferrocén (CAS 93894-59-8) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

l.  Az acetil-ferrocén (CAS 1271-55-2)/1,1”-diacetil-ferrocén (CAS 1273-94-5) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

m.  A ferrocén-karboxilsav (CAS 1271-42-7)/1,1”-ferrocén-dikarboxilsav (CAS 1293-87-4) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

n.  A butacén (CAS 125856-62-4) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

o.  Egyéb, a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottaktól eltérő, a rakéta-hajtóanyag égési sebességének módosítására használt ferrocénszármazékok.

Megjegyzés: Az 1C111.c.6.o. nem vonja ellenőrzés alá a ferrocén molekulához kapcsolódó, hat szénatomos aromás funkciós csoportot tartalmazó ferrocén származékokat.

7.  A Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottól eltérő 4,5-diazidometil-2-metil-1,2,3-triazol (iso-DAMTR).

d.  A Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározott, kifejezetten „rakétákban” való felhasználásra készítettől eltérő „kocsonyás halmazállapotú hajtóanyag”.

Műszaki megjegyzések:

1.   Az 1C111.d. pontban a „kocsonyás halmazállapotú hajtóanyag” olyan üzemanyag- vagy oxidálószer-készítmény, amely olyan kocsonyás anyagot használ, mint például a szilikát, a kaolin (agyag), szén vagy polimer kocsonyásítószer.

2.   A 1C111.d. alkalmazásában a „rakéta” 300 km-t meghaladó hatótávolságú teljes rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent.

Megjegyzés: Az 1C111 alatt meghatározottaktól eltérő hajtóanyagok és alkotó vegyületeik tekintetében lásd: katonai célú termékek ellenőrzési jegyzéke.

1C116 „Rakétákban” felhasználható „martenzites acél”, amely rendelkezik az alábbi összes jellemzővel:

N.B.: LÁSD MÉG: 1C216.

a.  293 K (20 °C) hőmérsékleten szakítószilárdsága legalább:

1.  0,9 GPa oldóizzított állapotban; vagy

2.  1,5 GPa kiválással keményített állapot; és

b.  Az alábbi formák bármelyike:

1.  5,0 mm, vagy annál kisebb fal- vagy lemezvastagságú lap, lemez vagy cső;

2.  Csőformák 50 mm vagy annál kisebb falvastagsággal és 270 mm vagy annál nagyobb belső átmérővel.

1. műszaki megjegyzés :

Martenzites acél:

1.   általában magas nikkeltartalom és nagyon alacsony széntartalom jellemez, és amelynél az ötvözetek erősítéséhez és öregedéses keményítéséhez kiegészítő elemeket, vagy kicsapatást alkalmaznak; és

2.   a martenzites átalakulás megkönnyítése céljából hőkezelési ciklusoknak vannak alávetve (oldóizzított állapot), majd azt követően öregítéssel szilárdítva (kiválással keményített állapot).

2. műszaki megjegyzés:

Az 1C116 alkalmazásában a „rakéta” olyan komplett rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent, melyek hatósugara meghaladja a 300 km-t.

1C117 „Rakétaalkatrészek” gyártásához használt anyagok, az alábbiak szerint:

a.  Volfrám és legalább 97 tömegszázalék volfrámot tartalmazó és legfeljebb 50 × 10-6 m (50 μm) részecskenagyságú volfrámötvözet szemcsés formában;

b.  Molibdén és legalább 97 tömegszázalék molibdént tartalmazó és legfeljebb 50 × 10-6 m (50 μm) részecskenagyságú molibdénötvözet szemcsés formában;

c.  Szilárd volfrámanyagok, amelyek az összes alábbi jellemzővel rendelkeznek:

1.  Az alábbi anyagösszetételek bármelyikével rendelkeznek:

a.  Volfrám és a legalább 97 tömegszázalék volfrámot tartalmazó ötvözetek;

b.  Legalább 80 tömegszázalék volfrámot tartalmazó volfrám-réz ötvözet; vagy

c.  Legalább 80 tömegszázalék volfrámot tartalmazó volfrám-ezüst ötvözet; és

2.  Az alábbi termékek bármelyikévé megmunkálható:

a.  Legalább 120 mm átmérőjű és legalább 50 mm hosszúságú hengerek;

b.  Legalább 65 mm belső átmérőjű, legalább 25 mm falvastagságú és legalább 50 mm hosszúságú csövek; vagy

c.  Legalább 120 mm × 120 mm × 50 mm nagyságú tömbök.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C117 alkalmazásában a „rakéta” olyan komplett rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent, melyek hatósugara meghaladja a 300 km-t.

1C118 Titánnal stabilizált duplex rozsdamentes acél (Ti-DSS), amely rendelkezik a következők mindegyikével:

a.  Az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  17,0–23,0 tömegszázalékban tartalmaz krómot és 4,5–7,0 tömegszázalékban nikkelt;

2.  A titántartalma nagyobb, mint 0,10 tömegszázalék; és

3.  A ferrites-ausztenites mikroszerkezet (amelyet kétfázisú mikrostruktúrának is neveznek) térfogatának legalább 10 %-a (az ASTM E-1181-87 vagy annak megfelelő nemzeti szabvány szerint) ausztenit; és

b.  A következő formák bármelyikében:

1.  Tömbök vagy rudak, amelyek mérete minden irányban legalább 100 mm;

2.  Lemezek, amelyek szélessége legalább 600 mm és vastagságuk 3 mm, vagy kisebb; vagy

3.  Csövek, amelyek külső átmérője legalább 600 mm, és falvastagságuk 3 mm vagy kisebb.

1C202 Egyéb, az 1C002.b.3 vagy b.4. alatt meghatározottaktól eltérő ötvözetek, az alábbiak szerint

a.  Alumíniumötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  293 K (20 °C) hőmérsékleten 460 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra „képesek”; és

2.  75 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csövek vagy tömör hengerek formájában (beleértve kovácsdarabokat is);

b.  Titán ötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  293 K (20 °C) hőmérsékleten 900 MPa vagy nagyobb szakítószilárdságra „képesek”; és

2.  75 mm-nél nagyobb külső átmérőjű csövek, vagy tömör hengerek formájában (beleértve kovácsdarabokat is).

Műszaki megjegyzés:

A „képesek” kifejezés egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni ötvözetre is.

1C210 Az 1C010.a., b., vagy e. alatt meghatározottaktól eltérő „rostos vagy szálas anyagok” vagy prepregek, az alábbiak szerint:

a.  Szén- vagy aramid-”rostos vagy szálas anyagok”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  A „fajlagos modulus” nagyobb, mint 12,7 x 106 m; vagy

2.  A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 23,5 x 104 m-t;

Megjegyzés: Az 1C210.a. nem vonja ellenőrzés alá az olyan aramid-ˮszálas, vagy rostos anyagokatˮ, amelyekben 0,25 tömegszázalék vagy több észterbázisú szálfelület módosító van;

b.  Üveg-”rostos vagy szálas anyagok”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  3,18 x 106 m vagy nagyobb „fajlagos modulus”; és

2.  A „fajlagos szakítószilárdság” meghaladja a 7,62 x 104 m-t;

c.  Hőre keményedő gyantával impregnált, az 1C210.a., vagy b. alatt meghatározott szén-, vagy üveg-”rostos vagy szálas anyagokból” készült folytonos „cérnák”, „előfonatok”, „kócok”, vagy „szalagok”, amelyek szélessége nem haladja meg a 15 mm-t (prepregek).

Műszaki megjegyzés:

A kompozit mátrixát a gyanta képezi.

Megjegyzés: Az 1C210 alkalmazásában a „rostos vagy szálas anyagok” kizárólag folyamatos „monofil szálak”, „cérnák”, „előfonatok”, „kócok”, vagy „szalagok”.

1C216 Az 1C116 alatt meghatározott martenzites acél, amely 293 K (20 °C) hőmérsékleten 1 950 MPa vagy annál nagyobb szakítószilárdságra „képes”,

Megjegyzés: Az 1C216 nem vonja ellenőrzés alá azokat a formákat, amelyekben egyetlen hosszirányú méret sem haladja meg a 75 mm-t.

Műszaki megjegyzés:

A „képes” fogalom egyaránt vonatkozik a hőkezelés előtti, illetve utáni martenzites acélra is.

1C225 Bór-10 (10B) izotóppal dúsított bór, amelyben a természetes előfordulásnál nagyobb mértékben van az izotóp, az alábbiak szerint: bór és bórvegyületek, bórtartalmú keverékek, és ezekből gyártott termékek, a fentiek hulladéka vagy maradéka.

Megjegyzés: Az 1C225-ben a bór tartalmú keverék a bór betétes anyagokat is magában foglalja.

Műszaki megjegyzés:

A bór 10 izotóp természetes előfordulási mennyisége körülbelül 18,5 tömegszázalék (20 atomszázalék).

1C226 Az 1C117 alatt meghatározottaktól eltérő volfrám, volfrám-karbid és volfrámötvözetek 90 %-nál nagyobb volfrámtartalommal, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  Üreghengeres szimmetriájúak (beleértve a hengerszegmenseket is), belső átmérőjük 100 mm és 300 mm között van; és

b.  Tömegük több, mint 20 kg.

Megjegyzés: Az 1C226 nem vonja ellenőrzés alá azokat a darabokat, amelyeket súlyként, vagy gamma-sugár kollimátorként terveztek.

1C227 Kalcium, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a.  Tömeg szerint 1000 ppm-nél kevesebb fémszennyeződést tartalmaz a magnézium kivételével; és

b.  Tömeg szerint 10 ppm-nél kevesebb bórt tartalmaz.

1C228 Magnézium, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a.  Tömeg szerint 200 ppm-nél kevesebb fémszennyeződést tartalmaz a kalcium kivételével; és

b.  Tömeg szerint 10 ppm-nél kevesebb bórt tartalmaz.

1C229 Bizmut, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

a.  Tömeg szerint legalább 99,99 % tisztaságú; és

b.  Tömeg szerint 10 ppm-nél kevesebb ezüstöt tartalmaz.

1C230 Berillium fém, 50 tömegszázaléknál nagyobb berilliumtartalmú ötvözetek, berillium vegyületek és az ezekből készült termékek, illetve a fentiek hulladékai és maradékai, a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében felsoroltak kivételével.

N.B.: LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

Megjegyzés: Az 1C230 nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.   Fémablakok röntgenberendezésekhez vagy fúrólyuk mélyítő berendezésekhez;

b.   Kifejezetten elektronikus alkatrészekhez vagy elektronikus áramkörökhöz alaplemezként való felhasználásra tervezett félkész, vagy késztermék oxid formák;

c.   Berill (berillium- és alumínium-szilikát) smaragd és akvamarin formájában.

1C231 Hafnium fém, 60 tömegszázaléknál nagyobb hafniumtartalmú ötvözetek és vegyületek, valamint az ezekből készült termékek, illetve a fentiek hulladékai és maradékai.

1C232 Hélium-3 (3He), hélium-3-tartalmú keverékek, és termékek, vagy eszközök, amelyek a fentieket tartalmazzák.

Megjegyzés: Az 1C232 nem vonja ellenőrzés alá azokat a termékeket vagy eszközöket, amelyek 1 grammnál kevesebb hélium-3 izotópot tartalmaznak.

1C233 Hatos izotóppal (6 Li) a természetes előfordulásnál nagyobb mértékben dúsított lítium, dúsított lítiumot tartalmazó termékek, illetve eszközök, az alábbiak szerint: elemi lítium, ötvözet, vegyület, lítium tartalmú keverék, ezekből gyártott termékek, és a fentiek hulladékai és selejtjei.

Megjegyzés: Az 1C233 nem vonja ellenőrzés alá a termolumineszcens dozimétereket.

Műszaki megjegyzés:

A lítiumban a hatos izotóp természetes előfordulása 6,5 tömegszázalék (7,5 atomszázalék).

1C234 Hafniumtartalmú cirkónium, amelyben a hafnium–cirkónium tömegarány kisebb, mint 1:500, az alábbiak szerint: fém, 50 tömegszázaléknál nagyobb cirkóniumtartalmú ötvözetek, vegyületek, az ezekből gyártott termékek, és a fentiek hulladékai és selejtjei, az 0A001.f. pontban meghatározottak kivételével.

Megjegyzés: Az 1C234 nem vonja ellenőrzés alá a 0,10 mm vastagságot meg nem haladó cirkóniumfóliákat.

1C235 Trícium, tríciumvegyületek és tríciumot tartalmazó keverékek, amelyekben a trícium és a hidrogénatomok számaránya meghaladja az 1: 1 000-et, vagy az ezek bármelyikét tartalmazó termékek és eszközök.

Megjegyzés: Az 1C235 nem vonja ellenőrzés alá az olyan terméket vagy eszközt, amely nem tartalmaz 1,48 × 10 3 GBq (40 Ci) tríciumnál többet.

1C236 A 0C001 és az 1C012.a. alatt meghatározottaktól eltérő, neutronforrások alfa-n reakción alapuló előállításához alkalmas „radionuklidok”, az alábbi formákban:

a.  Elemi;

b.  Vegyületek, amelyek teljes aktivitása legalább 37 GBq/kg (1 Ci/kg);

c.  Keverékek, amelyek teljes aktivitása legalább 37 GBq/kg (1 Ci/kg);

d.  A fentiek bármelyikét tartalmazó termékek és eszközök.

Megjegyzés: Az 1C236 nem vonja ellenőrzés alá azokat az eszközöket vagy termékeket, amelyek 3,7 GBq-nél (100 millicurie) kisebb aktivitást mutatnak.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C236. pontban a „radionuklidok” az alábbiak bármelyike lehetnek:

–   Aktínium-225 ( 225 Ac)

–   Aktínium-227 ( 227 Ac)

–   Kalifornium-253 ( 253 Cf)

–   Kűrium-240 ( 240 Cm)

–   Kűrium-241 ( 241 Cm)

–   Kűrium-242 ( 242 Cm)

1C236 Műszaki megjegyzés folytatás

–   Kűrium-243 ( 243 Cm)

–   Kűrium-244 ( 244 Cm)

–   Einsteinium-253 ( 253 Es)

–   Einsteinium-254 ( 254 Es)

–   Gadolínium-148 ( 148 Gd)

–   Plutónium-236 ( 236 Pu)

–   Plutónium-238 ( 238 Pu)

–   Polónium-208 ( 208 Po)

–   Polónium-209 ( 209 Po)

–   Polónium-210 ( 210 Po)

–   Rádium-223 ( 223 Ra)

–   Tórium-227 ( 227 Th)

–   Tórium-228 ( 228 Th)

–   Urán-230 ( 230 U)

–   Urán-232 ( 232 U)

1C237 Rádium‑226 (226Ra), rádium-226 ötvözetek, rádium-226 vegyületek, rádium-226-ot tartalmazó keverékek, vagy ezek gyártmányai, vagy ezek bármelyikét tartalmazó, termékek és eszközök.

Megjegyzés: Az 1C237 nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.   Orvosi applikátorok;

b.   0,37 GBq-nél (10 millicurie) nem több rádium‑226-ot tartalmazó termék, vagy berendezés.

1C238 Klór-trifluorid (ClF3).

1C239 A katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében meghatározottaktól eltérő nagy hatású robbanószerek, vagy olyan anyagok vagy keverékek, amelyek ezekből 2 tömegszázaléknál nagyobb mennyiséget tartalmaznak, és amelyek kristálysűrűsége meghaladja az 1,8 g/cm3-t, detonációs sebessége pedig a 8 000 m/s-ot.

1C240 A 0C005 alatt meghatározottaktól eltérő nikkelpor, vagy porózus nikkel, az alábbiak szerint:

a.  Nikkel por, amely rendelkezik mindkét alábbi jellemzővel:

1.  Tömeg szerinti tisztasága legalább 99,0 %; és

2.  Az ASTM B330 szabvány szerint mért átlagos részecskeméret 10 μm-nél kisebb;

b.  Az 1C240.a. alatt meghatározott anyagokból gyártott porózus nikkel.

Megjegyzés: Az 1C240 nem vonja ellenőrzés alá a következőket:

a.   Szálszerű nikkelporok;

b.   1 000 cm 2 -nél kisebb lemezenkénti méretű egyedi porózus nikkellemezek.

Műszaki megjegyzés:

Az 1C240.b. olyan porózus fémre vonatkozik, amit az 1C240.a. által meghatározott anyagok tömörítésével és szinterezésével alakítottak ki annak érdekében, hogy olyan fémanyagot hozzanak létre, amely az egész szerkezetben összekapcsolódó finom pórusokat tartalmaz.

1C241 Rénium és a legalább 90 tömegszázalék réniumot tartalmazó ötvözetek; valamint a rénium és volfrám bármilyen összetételét legalább 90 tömegszázalékban tartalmazó, az 1C226 alatt meghatározottaktól eltérő ötvözetek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  Üreghengeres szimmetriájúak (beleértve a hengerszegmenseket is), belső átmérőjük 100 mm és 300 mm között van; és

b.  Tömegük több, mint 20 kg.

1C350 Mérgező kémiai ágensekhez prekurzorként felhasználható vegyi anyagok, valamint az ezekből egy- vagy többfélét tartalmazó „kémiai elegyek”, az alábbiak szerint:

N.B.: A KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE ÉS 1C450.

1.  Tiodiglikol (CAS 111-48-8);

2.  Foszfor-oxiklorid (CAS 10025-87-3);

3.  Dimetil-metil-foszfonát (CAS 756-79-6);

4.  A metil-foszfonil-difluorid (CAS 676-99-3) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

5.  Metil-foszfonil-diklorid (CAS 676-97-1);

6.  Dimetil-foszfit (DMP) (CAS 868-85-9);

7.  Foszfor-triklorid (CAS 7719-12-2);

8.  Trimetil-foszfit (TMP) (CAS 121-45-9);

9.  Tionil-klorid (CAS 7719-09-7);

10.  3-hidroxi-1-metil-piperidin (CAS 3554-74-3);

11.  N,N-Diizopropil-ß-aminoetil-klorid (CAS 96-79-7);

12.  N,N-Diizopropil-ß-aminoetán-tiol (CAS 5842-07-9);

13.  3-kvinuklidinol (CAS 1619-34-7);

14.  Kálium-fluorid (CAS 7789-23-3)

15.  2-klór-etanol (CAS 107-07-3);

16.  Dimetil-amin (CAS 124-40-3);

17.  Dietil-etil-foszfonát (CAS 78-38-6);

18.  Dietil-N,N-dimetil-foszforamidát (CAS 2404-03-7);

19.  Dietil-foszfit (CAS 762-04-9);

20.  Dimetil-amin-hidroklorid (CAS 506-59-2);

21.  Etil-foszfinil-diklorid (CAS 1498-40-4);

22.  Etil-foszfonil-diklorid (CAS 1066-50-8);

23.  Az etil-foszfonil-difluorid (CAS 753-98-0) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

24.  Hidrogén-fluorid (CAS 7664-39-3);

25.  Metil-benzilát (CAS 76-89-1);

1C350 folytatás

26.  Metil-foszfinil-diklorid (CAS 676-83-5);

27.  N,N-Diizopropil-ß-amino-etanol (CAS 96-80-0);

28.  Pinakolil-alkohol (CAS 464-07-3);

29.  Az O-etilO-2-diizopropil-amino-etil-metil-foszfonit (QL) (CAS 57856-11-8) tekintetében LÁSD: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE;

30.  Trietil-foszfit (CAS 122-52-1);

31.  Arzén-triklorid (CAS 7784-34-1);

32.  Benzilsav (CAS 76-93-7);

33.  Dietil-metil-foszfonit (CAS 15715-41-0);

34.  Dimetil-etil-foszfonát (CAS 6163-75-3);

35.  Etil-foszfinil-difluorid (CAS 430-78-4);

36.  Metil-foszfinil-difluorid (CAS 753-59-3);

37.  3-kvinuklidon (CAS 3731-38-2);

38.  Foszfor-pentaklorid (CAS 10026-13-8);

39.  Pinakolon (CAS 75-97-8);

40.  Kálium-cianid (CAS 151-50-8);

41.  Kálium-bifluorid (CAS 7789-29-9);

42.  Ammónium-hidrogén-fluorid vagy ammónium-bifluorid (CAS 1341-49-7);

43.  Nátrium-fluorid (CAS 7681-49-4);

44.  Nátrium-bifluorid (CAS 1333-83-1);

45.  Nátrium-cianid (CAS 143-33-9);

46.  Trietanol-amin (CAS 102-71-6);

47.  Foszfor-pentaszulfid (CAS 1314-80-3);

48.  Diizopropil-amin (CAS 108-18-9);

49.  Dietil-amino-etanol (CAS 100-37-8);

1C350 folytatás

50.  Nátrium-szulfid (CAS 1313-82-2);

51.  Kén-monoklorid (CAS 10025-67-9);

52.  Kén-diklorid (CAS 10545-99-0);

53.  Trietanol-amin-hidroklorid (CAS 637-39-8);

54.  N,N-Diizopropil-ß-aminoetil-klorid-hidroklorid (CAS 4261-68-1);

55.  Metilfoszfonsav (CAS 993-13-5);

56.  Dietil-metilfoszfonát (CAS 683-08-9);

57.  N,N–Dimetilamino-foszforsav-diklorid (CAS 677-43-0);

58.  Triizopropil-foszfit (CAS 116-17-6);

59.  Etil-dietanol-amin (CAS 139-87-7);

60.  O,O-dietil-tiofoszforsav (CAS 2465-65-8);

61.  O,O-dietil-ditiofoszforsav (CAS 298-06-6);

62.  Nátrium-szilícium-hexafluorid (CAS 16893-85-9);

63.  Metil-diklór-tiofoszfát (CAS 676-98-2);

64.  Dietil-amin (CAS 109-89-7);

65.  N,N-diizopropil-amino-etántiol-hidroklorid (CAS 41480-75-5).

66.  Metil-diklór-foszfát (CAS 677-24-7);

67.  Etil-diklór-foszfát (CAS 1498-51-7);

68.  Metil-difluor-foszfát (CAS 22382-13-4);

69.  Etil-difluor-foszfát (CAS 460-52-6);

70.  Dietil-klórfoszfit (CAS 589-57-1);

71.  Metil-klorofluor-foszfát (CAS 754-01-8);

72.  Etil-klorofluor-foszfát (CAS 762-77-6);

73.  N,N-dimetil-formamidin (CAS 44205-42-7);

74.  N,N-dietil-formamidin (CAS 90324-67-7);

75.  N,N-dipropil-formamidin (CAS 48044-20-8);

76.  N,N-diizopropil-formamidin (CAS 857522-08-8);

77.  N,N-dimetil-acetamidin (CAS 2909-14-0);

78.  N,N-dietil-acetamidin (CAS 14277-06-6);

79.  N,N-dipropil-acetamidin (CAS 1339586-99-0);

80.  N,N-dimetil-propánamidin (CAS 56776-14-8);

81.  N,N-dietil-propánamidin (CAS 84764-73-8);

82.  N,N-dipropil-propánamidin (CAS 1341496-89-6);

83.  N,N-dimetil-butánamidin (CAS 1340437-35-5);

84.  N,N-dietil-butánamidin (CAS 53510-30-8);

85.  N,N-dipropil-butánamidin (CAS 1342422-35-8);

86.  N,N-diizopropil-butánamidin (CAS 1315467-17-4);

87.  N,N-dimetil-izobutánamidin (CAS 321881-25-8);

88.  N,N-dietil-izobutánamidin (CAS 1342789-47-2);

89.  N,N-dipropil-izobutánamidin (CAS 1342700-45-1).

1C350 folytatás

1. megjegyzés: „A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez nem csatlakozó államokba” történő kivitel esetében az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C350.1, .3, .5, .11, .12, .13., .17, .18, .21,. 22, .26, .27, .28, .31, .32, .33, .34, .35, .36, .54, .55, .56, .57, .63 és .65, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 10 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

2. megjegyzés: „A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez csatlakozó államokba” történő kivitel esetében az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C350.1, .3, .5, .11, .12, .13., .17, .18, .21,. 22, .26, .27, .28, .31, .32, .33, .34, .35, .36, .54, .55, .56, .57, .63 és .65, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

3. megjegyzés: Az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C350.2, .6, .7, .8, .9, .10, .14, .15, .16, .19, .20, .24, .25, .30, .37, .38, .39, .40, .41, .42, .43, .44, .45, .46, .47, .48, .49, .50, .51, .52, .53, .58, .59, .60, .61, .62, .64, .66, .67, .68, .69, .70, .71, .72, .73, .74, .75, .76, .77, .78, .79, .80, .81, .82, .83, .84, .85, .86, .87, .88 és .89, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

4. megjegyzés: Az 1C350 nem vonja ellenőrzés alá a fogyasztási cikkeknek minősített, kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt személyes használatra szánt, vagy önálló használatra csomagolt termékeket.

1C351 Humán és állati patogének és „toxinok”, az alábbiak szerint

a.  Természetes, tenyésztett vagy módosított vírusok, „izolált élő kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok – beleértve az élő anyagokat – formájában, az alábbiak szerint:

1.  Afrikai lópestis vírus;

2.  Afrikai sertéspestis vírus;

3.  Andes vírus;

4.  Madárinfluenza vírus, amely:

a.  Nem karakterizált; vagy

b.  A 2005/94/EK irányelv (HL L 10, 2006.1.14., 16. o.) I. mellékletének 2. pontjában magas patogenitásúként van meghatározva, az alábbiak szerint:

1.  „A” típusú vírusok, amelyeknek IVPI-je (intravénás patogenitási index) 6 hetesnél idősebb csirkék esetén meghaladja az 1,2-t; vagy

2.  „A” típusú, a megfigyelt többi magas patogenitású madárinfluenza vírushoz hasonló, a hemagglutinin molekula hasadási helyén többszörösen bázisos aminosavakat kódoló genomszekvenciával rendelkező H5 vagy H7 altípusú madárinfluenza vírusok, jelezve, hogy a hemagglutinin molekulát hasíthatja egy mindenütt jelenlévő gazdaproteáz;

5.  Kéknyelv-betegség vírus;

6.  Chapare vírus;

7.  Chikungunya vírus;

8.  Choclo vírus;

9.  Krími-kongói haemorrhagias láz vírus;

10.  nem használt;

11.  Dobrava-Belgade vírus;

12.  Keleti ló-encephalitis vírus;

13.  Ebola vírus: az ebola vírus nemhez tartozó valamennyi vírus;

14.  Ragadós-száj- és körömfájás vírus;

15.  Kecskehimlő vírus;

16.  Guanarito vírus;

17.  Hantaan vírus;

18.  Hendra vírus (ló-morbillivirus);

19.  SuHV1 herpesvírus (pszeudoveszettség-vírus, Aujeszky-betegség);

1C351.a. folytatás

20.  Klasszikus sertéspestis vírus (Hog cholera vírus);

21.  Japán encephalitis vírus;

22.  Junin vírus;

23.  Kyasanur Forest vírus;

24.  Laguna Negra vírus;

25.  Lassa láz vírus;

26.  Louping-ill vírus;

27.  Lujo vírus;

28.  Bőrcsomósodáskór vírusa;

29.  Lymphocytás choriomeningitis vírus;

30.  Machupo vírus;

31.  Marburg vírus: a Marburg vírus nemzetséghez tartozó valamennyi vírus;

32.  Majomhimlő vírus;

33.  Murray-völgyi encephalitis vírus;

34.  Baromfipestis vírus (Newcastle-betegség vírus);

35.  Nipah vírus;

36.  Omszki haemorrhagias láz vírus;

37.  Oropouche vírus;

38.  Kiskérődzők pestisének vírusa;

39.  Sertések hólyagos betegségének vírusa;

40.  Powassan vírus;

41.  Veszettségvírus és a Lyssa-vírus nemzetség minden más tagja

42.  Riftvölgyi láz vírus;

43.  Keleti marhavész vírusa;

44.  Rocio vírus;

45.  Sabia vírus;

46.  Seoul vírus;

47.  Juhhimlő vírusa;

48.  Sin Nombre vírus;

49.  St. Louis encephalitis vírus;

50.  Fertőző sertésbénulás vírusa;

1C351.a. folytatás

51.  Kullancs encephalitis vírus (távol-keleti altípus);

52.  Himlővírus;

53.  Venezuelai ló-encephalitis vírus;

54.  Hólyagos szájgyulladás vírusa;

55.  Nyugati ló-encephalitis vírus;

56.  Sárgaláz vírus;

57.  Súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírusa (SARS-koronavírus);

58.  Rekonstruált 1918-as influenza vírus;

59.  Közel-keleti, légzőszervi tünetegyüttest okozó koronavírus (MERS-CoV);

b.  Nem használt;

c.  Természetes, tenyésztett, vagy módosított baktériumok, „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában, az alábbiak szerint:

1.  Bacillus anthracis;

2.  Brucella abortus;

3.  Brucella melitensis;

4.  Brucella suis;

5.  Burkholdeia mallei (Pseudomonas mallei);

6.  Burkholderia pseudomallei (Pseudomonas pseudomallei);

7.  Chlamydia psittaci (Chlamydophila psittaci);

8.  Clostridium argentinense (korábban Clostridium botulinum G típus néven ismert), botulinum neurotoxint termelő törzsek;

9.  Clostridium baratii, botulinum neurotoxint termelő törzsek;

10.  Clostridium botulinum;

11.  Clostridium butyricum, botulinum neurotoxint termelő törzsek;

12.  Clostridium perfringens epszilon toxint termelő típusok;

13.  Coxiella burnetii;

14.  Francisella tularensis;

15.  Mycoplasma capricolum capripneumoniae alfaj (F38 törzs);

16.  Mycoplasma mycoides alfaj SC (kis kolóniájú)

17.  Rickettsia prowazekii;

18.  Salmonella enterica subspecies enterica serovar Typhi (Salmonella typhi);

19.  Az O26, O45, O103, O104, O111, O121, O145, O157 szerocsoportokhoz és más shigatoxint termelő szerocsoportokhoz tartozó shigatoxint termelő Escherichia coli (STEC);

Megjegyzés :

A shigatoxint termelő Escherichia coli (STEC) magában foglalja többek között az enterohemorrhagiás – E. colit (EHEC), a verotoxint termelő E. colit (VTEC) vagy a verocitotoxint termelő E. colit (VTEC).

20.  Shigella dysenteriae;

21.  Vibrio cholerae;

22.  Yersinia pestis;

1C351 folytatás

d.  „Toxinok” és „toxinok alegységei”, az alábbiak szerint:

1.  Botulinum toxinok;

2.  Clostridium perfringens alfa, béta 1, béta 2, epszilon és iota toxinok;

3.  Conotoxin;

4.  Ricin;

5.  Saxitoxin;

6.  Shigatoxin (shiga-szerű toxin, verotoxin és verocitotoxin)

7.  Staphylococcus aureus enterotoxin, hemolizin alfa toxin és toxikus sokk szindrómát okozó toxin (korábban Staphylococcus enterotoxin F néven ismert);

8.  Tetrodotoxin;

9.  nem használt;

10.  Microcystin (Cyanginosin);

11.  Aflatoxinok

12.  Abrin;

13.  Koleratoxin;

14.  Diacetoxiscirpenol;

15.  T-2 toxin;

16.  HT-2 toxin;

17.  Modeccin;

18.  Volkensin;

19.  Viscumin (Viscum album Lektin-1);

Megjegyzés: Az 1C351.d. nem vonja ellenőrzés alá az összes következő feltételnek megfelelő termékekben lévő botulinum toxinokat:

1.   Gyógyászati eljárások keretében humán felhasználásra tervezett gyógyszerkészítmény;

2.   Gyógyászati termékként való terjesztéshez előre csomagoltak;

3.   Gyógyászati termékként történő forgalmazását állami hatóságok engedélyezik.

1C351 folytatás

e.  Természetes, tenyésztett vagy módosított gombák, „izolált élő kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok – beleértve az élő anyagokat – formájában, az alábbiak szerint:

1.  Coccidioides immitis;

2.  Coccidioides posadasii.

Megjegyzés: Az 1C351 nem vonja ellenőrzés alá az „oltóanyagokat” és „immunotoxinokat”.

1C353 „Genetikai elemek” és „géntechnológiával módosított szervezetek”, az alábbiak szerint:

a.  Az alábbiak bármelyikét tartalmazó „géntechnológiával módosított szervezetek” vagy az alábbiak bármelyikét kódoló „genetikai elem”:

1.  Az 1C351.a. vagy az 1C354.a. alatt meghatározott bármely vírusra jellemző bármilyen gén vagy gének;

2.  Az 1C351.c. vagy az 1C354.b. alatt meghatározott bármely baktériumra, illetve az 1C351.e. vagy az 1C354.c. alatt meghatározott gombára jellemző bármilyen gén vagy gének, melyek az alábbi tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek:

a.  Önmagában, illetve génátírással (transzkripció) vagy átfordítással (transzláció) létrejött termékei révén az emberek, állatok vagy növények egészségére nézve jelentős veszélyt jelent; vagy

b.  „Patogénné tehet vagy patogenitásnövelő hatású”; vagy

3.  Az 1C351.d. alatt meghatározott „toxinok” vagy e „toxinok alegységei”;

b.  Nem használt.

1C353 folytatás

Műszaki megjegyzések:

1.   A „géntechnológiával módosított szervezetek” olyan organizmusokat foglalnak magukban, amelyekben a nukleinsavszakaszokat szándékos molekuláris manipuláció révén hozták létre vagy változtatták meg.

2.   A „genetikai elemek” közé tartoznak többek között a géntechnológiával módosított vagy módosítatlan, vagy részben vagy egészében vegyi úton szintetizált kromoszómák, genomok, plazmidok, transzpozonok, vektorok és visszanyerhető nukleinsav-fragmentumokat tartalmazó inaktivált organizmusok. A genetikai elemek ellenőrzése céljából az inaktivált organizmusból, vírusból vagy mintából származó nukleinsavak visszanyerhetőnek tekintendők, ha az anyag inaktiválása és előkészítése azt célozza vagy arról az ismert, hogy megkönnyíti a nukleinsavak izolálását, tisztítását, amplifikációját, kimutatását vagy azonosítását.

3.   „Patogénné tehet vagy patogenitásnövelő hatású” azt jelenti, hogy a nukleinsavszakasz vagy -szakaszok beillesztése vagy beépítése lehetővé teszi vagy lehetővé teheti vagy növeli vagy növelheti a fogadó szervezet alkalmasságát a betegség vagy halál szándékos előidézésére való felhasználásra. Ide tartozhatnak többek között a következők megváltoztatásai: virulencia, átvihetőség, stabilitás, fertőzés útja, gazdaszervezetek köre, reprodukálhatóság, a gazdaszervezet immunitásának kikerülése vagy elnyomása, egészségügyi ellenintézkedésekkel szembeni rezisztencia, vagy kimutathatóság.

1. megjegyzés: Az 1C353 nem vonja ellenőrzés alá az O26, O45, O103, O104, O111, O121, O145, O157 szerocsoportokhoz tartozó, shigatoxint termelő Escherichia coli és más shigatoxint termelő szerocsoportok nukleinsavszakaszait, kivéve a shigatoxint vagy az annak alegységeit kódoló genetikai elemeket.

2. megjegyzés: Az 1C353 nem vonja ellenőrzés alá a „vakcinákat”.

1C354 Növényi patogének, az alábbiak szerint:

a.  Természetes, tenyésztett vagy módosított vírusok, „izolált élő kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok – beleértve az élő anyagokat – formájában, az alábbiak szerint:

1.  Burgonya andeszi látens vírus (Potato Andean latent tymovirus);

2.  Burgonya gumóorsósodás viroid (Potato spindle tuber viroid);

b.  Természetes, tenyésztett vagy módosított baktériumok, „izolált élő kultúrák” vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott vagy szennyezett élő anyagot tartalmazó anyagok formájában, az alábbiak szerint:

1.  Xanthomonas albilineans;

2.  Xanthomonas axonopodis pv. citri (Xanthomonas campestris pv. citri A) [Xanthomonas campestris pv. citri];

3.  Xanthomonas oryzae pv. oryzae (Pseudomonas campestris pv. oryzae);

4.  Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus (Corynebacterium michiganensis subsp. sepedonicum vagy Corynebacterium sepedonicum);

5.  Ralstonia solanacearum 3. fajta, 2. biovariáns;

c.  Természetes, tenyésztett, vagy módosított gombák, „izolált élő kultúrák”, vagy ilyen kultúrákkal szándékosan beoltott, vagy szennyezett anyagok formájában, az alábbiak szerint:

1.  Colletotrichum kahawae (Colletotrichum coffeanum var. virulans);

2.  Cochliobolus miyabeanus (Helminthosporium oryzae);

3.  Microcyclus ulei (syn. Dothidella ulei);

4.  Puccinia graminis ssp. graminis var. graminis / Puccinia graminis ssp. graminis var. stakmanii (Puccinia graminis [syn. Puccinia graminis f. sp. tritici]);

5.  Puccinia striiformis (syn. Puccinia glumarum);

6.  Magnaporthe oryzae (Pyricularia oryzae);

7.  Peronosclerospora philippinensis (Peronosclerospora sacchari);

8.  Sclerophthora rayssiae var. zeae;

9.  Synchytrium endobioticium;

10.  Tilletia indica;

11.  Thecaphora solani.

1C450 Mérgező vegyületek és mérgező vegyületek prekurzorai, és az ezekből egy- vagy többfélét tartalmazó „kémiai elegyek”, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG 1C350, 1C351.d. PONT ÉS A KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

a.  Mérgező vegyületek az alábbiak szerint:

1.  Amiton: O,O-dietil-S-[2-(dietil-amino)-etil] foszfor-tiolát (CAS 78-53-5) és a megfelelő alkilezett vagy protonált sók;

2.  PFIB: 1,1,3,3,3-pentafluor-2-(trifluor-metil)-1-propén (CAS 382-21-8);

3.  A BZ TEKINTETÉBEN LÁSD KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE: 3-kvinuklidinil-benzilát (CAS 6581-06-2);

4.  Foszgén: Karbonil-diklorid (CAS 75-44-5);

5.  Cianogén-klorid (CAS 506-77-4);

6.  Hidrogén-cianid (CAS 74-90-8);

7.  Klórpikrin: Triklór-nitro-metán (CAS 76-06-2);

1. megjegyzés: „A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez nem csatlakozó államokba” történő export esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.a.1 és .a.2, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 1 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

2. megjegyzés: „A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez csatlakozó államokba” történő kivitel esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.a.1 és .a.2, és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

3. megjegyzés: Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.a.4, .a.5, .a.6 és .a.7, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

4. megjegyzés: Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá a fogyasztási cikkeknek minősített, kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt személyes használatra szánt, vagy önálló használatra csomagolt termékeket.

1C450 folytatás

b.  Mérgező vegyületek prekurzorai, az alábbiak szerint:

1.  A katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékében és az 1C350 alatt meghatározottaktól eltérő olyan vegyületek, amelyek tartalmaznak egy olyan foszforatomot, amihez egy (normál- vagy izo-) metil-, etil- vagy propil- csoport kötődik, de további szénatomok nem

Megjegyzés: Az 1C450.b.1. nem vonja ellenőrzés alá a Fonofoszt: O-etil-S-fenil-etil-ditiofoszfonát (CAS 944-22-9);

2.  N,N-Dimetilamino-foszforsav-dikloridtól eltérő N,N-dialkil-(metil, etil, propil [normál- vagy izo-])-foszforamido-dihalidok;

N.B.: A N,N -Dimetilamino-foszforsav-diklorid vonatkozásában lásd az 1C350.57. pontot.

3.  Az 1C350 alatt meghatározott dietil-N,N-dimetil-foszforamidáttól eltérő dialkil-(metil, etil vagy propil [normál- vagy izo-]) N,N-dialkil-(metil, etil vagy propil [normál- vagy izo-])-foszforamidátok

4.  Az 1C350 alatt meghatározott N,N-di-izopropil-béta-amino-etil-kloridtól, vagy N,N-di-izopropil-béta-amino-etil-klorid-hidrokloridtól eltérő N,N-dialkil-(metil, etil vagy propil [normál- vagy izo-])-aminoetil-2-kloridok és a megfelelő protonált sók

5.  Az 1C350 alatt meghatározott N,N-di-izopropil-béta-amino-etanoltól (CAS 96-80-0) és N,N-dietil-amino-etanoltól (CAS 100-37-8) eltérő N,N-dialkil-(metil, etil vagy propil [normál- vagy izo-])-amino-etán-2-olok és a megfelelő protonált sók;

Megjegyzés: Az 1C450.b.5. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a.   N,N-dimetil-amino-etanol (CAS 108-01-0) és a kapcsolódó protonált sók;

b.   N,N-dietil-amino-etanol (CAS 100-37-8) protonált sói;

1C450.b. folytatás

6.  Az 1C350 alatt meghatározott N,N-di-izopropil-béta-amino-etán-tioltól (CAS 5842-07-9) és N,N-di-izopropil-amino-etán-tiol-hidrokloridtól (CAS 41480-75-5) eltérő N,N-dialkil-(metil, etil vagy propil [normál- vagy izo-])-amino-etán-2-tiolok és a megfelelő protonált sók;

7.  Az etil-dietanol-amin tekintetében lásd: 1C350 (CAS 139-87-7);

8.  Metil-dietanol-amin (CAS 105-59-9).

1. megjegyzés: „A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez nem csatlakozó államokba” történő kivitel esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.b.1, .b.2., .b.3., .b.4., .b.5. és .b.6., és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 10 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

2. megjegyzés: „A Vegyifegyver-tilalmi Egyezményhez csatlakozó államokba” történő kivitel esetében az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az alábbi bekezdésekben meghatározottak közül: 1C450.b.1, .b.2., .b.3., .b.4., .b.5. és .b.6., és amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

3. megjegyzés: Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá az olyan „kémiai elegyeket”, amelyek egy vagy több vegyszert tartalmaznak az 1C450.b.8. bekezdésben meghatározottak közül, amelyekben egyik önállóan meghatározott vegyszer sem képvisel 30 tömegszázaléknál nagyobb arányt az elegyben.

4. megjegyzés: Az 1C450 nem vonja ellenőrzés alá a fogyasztási cikkeknek minősített, kiskereskedelmi csomagolásban kiszerelt személyes használatra szánt, vagy önálló használatra csomagolt termékeket.

1D Szoftver

1D001 Kifejezetten az 1B001–1B003 alatt meghatározott berendezések „kifejlesztésére”, „gyártására” és „felhasználására” tervezett vagy módosított „szoftver”.

1D002 A szerves „mátrix”, fém „mátrix” vagy szén „mátrix” rétegelt anyagok vagy „kompozitok” „kifejlesztésére” szolgáló „szoftver”.

1D003 A kifejezetten az 1A004.c. vagy 1A004.d. pontban meghatározott berendezések funkcióinak elvégzésére tervezett vagy módosított „szoftver”.

1D101 Kifejezetten az 1B101, 1B102, 1B115, 1B117, 1B118 vagy 1B119 alatt meghatározott termékek „felhasználására” tervezett vagy módosított „szoftverek”.

1D103 Kifejezetten a csökkentett észlelhetőség – úgymint radarvisszaverő-képesség, ibolyántúli/infravörös és akusztikus jelek – elemzésére tervezett „szoftver”.

1D201 Kifejezetten az 1B201 alatt meghatározott termékek „felhasználására” tervezett „szoftver”.

1E Technológia

1E001 Az általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia” az 1A002–1A005, az 1A006.b., az 1A007, az 1B vagy az 1C alatt meghatározott berendezések vagy anyagok „kifejlesztésére” vagy „gyártására”.

1E002 Egyéb „technológia”, az alábbiak szerint:

a.  A polibenzo-tiazolok vagy polibenzo-oxazolok „kifejlesztésére” vagy „gyártására” szolgáló „technológia”;

b.  A legalább egy vinil-éter monomert tartalmazó fluoroelasztomer vegyületek „kifejlesztésére” vagy „gyártására” szolgáló „technológia”;

c.  A következő kerámiaporok vagy nem-”kompozit” kerámiaanyagok tervezésére vagy „gyártására” szolgáló „technológia”:

1.  A következő tulajdonságok mindegyikével rendelkező kerámiaporok:

a.  A következő összetételek bármelyike:

1.  Egyszerű vagy komplex cirkónium-oxidok és szilícium vagy alumínium komplex oxidjai;

2.  Egyszerű bór-nitridek (köbkristályos forma);

3.  Egyszerű vagy komplex szilícium- vagy bór-karbidok; vagy

4.  Egyszerű vagy komplex szilícium-nitridek;

b.  A fémes szennyezők összmennyisége (a szándékosan bevitt adalékanyagok kivételével) kevesebb, mint:

1.  Kevesebb mint 1 000 ppm az egyszerű oxidoknál vagy karbidoknál; vagy

2.  Kevesebb mint 5 000 ppm a komplex vegyületeknél vagy az egyszerű nitrideknél; és

1E002.c.1. folytatás

c.  Az alábbiak bármelyike:

1.  A cirkónium (CAS 1314-23-4) átlagos részecskemérete legfeljebb 1 µm és legfeljebb 10 %-ban fordulhatnak elő 5 µm-nél nagyobb részecskék; vagy

2.  A többi kerámiapor átlagos részecskemérete legfeljebb 5 µm és legfeljebb 10 %-ban fordulhatnak elő 10 µm-nél nagyobb részecskék;

2.  Az 1E002.c.1.-ben meghatározott anyagokból álló, nem-”kompozit” kerámiaanyagok;

Megjegyzés: Az 1E002.c.2. pont nem vonja ellenőrzés alá a csiszolóanyagok tervezésére vagy gyártására szolgáló „technológiát”.

d.  Nem használt;

e.  Az 1C001 alatt meghatározott anyagok beépítésére, karbantartására vagy javítására szolgáló „technológia”;

f.  Az 1A002 vagy az 1C007.c. alatt meghatározott „kompozit” szerkezetek, rétegek vagy anyagok javítására szolgáló „technológia”.

Megjegyzés: Az 1E002.f. nem vonja ellenőrzés alá a „polgári légi jármű” szerkezetek javításának azon „technológiáját”, amely a repülőgépgyártók kézikönyvében feltüntetett szén-”rostos vagy szálas anyagokat” és epoxigyantát alkalmaz.

1E002 folytatás

g.  A kifejezetten az 1A004.c. vagy 1A004.d. pontban meghatározott berendezések funkcióinak elvégzésére tervezett vagy módosított „könyvtár”.

1E101 Az 1A102, 1B001, 1B101, 1B102, 1B115–1B119, 1C001, 1C101, 1C107, 1C111–1C118, 1D101, vagy 1D103 alatt meghatározott termékek „felhasználására” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

1E102 Az 1D001, 1D101 vagy 1D103 alatt meghatározott „szoftver” „kifejlesztésére” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

1E103 „Kompozitok”, vagy részlegesen feldolgozott „kompozitok” „gyártásakor” az alkalmazott autoklávokban, vagy hidroklávokban levő hőmérséklet, nyomás és atmoszféra szabályozására szolgáló „technológia”.

1E104 Az 1573 K (1 300 °C) és 3 173 K (2900 °C) közötti hőmérséklet-tartományban, valamint a 130 Pa és 20 kPa közötti nyomástartományban elbomló prekurzor gázokból öntőformán, tüskén vagy más alaplemezen, pirolízis útján nyert származék anyagok „gyártásához” kapcsolódó „technológia”.

Megjegyzés: Az 1E104 magában foglalja a prekurzor gázok összetételére, az áramlási sebességekre, valamint a folyamatszabályozás programjára és paramétereire vonatkozó „technológiát”.

1E201 Az 1A002, 1A007, 1A202, 1A225–1A227, 1B201, 1B225-1B234, 1C002.b.3. vagy b.4., 1C010.b., 1C202, 1C210, 1C216, 1C225–1C241 vagy 1D201 alatt meghatározott termékek „felhasználására” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

1E202 Az 1A007, 1A202 vagy 1A225–1A227 alatt meghatározott termékek „kifejlesztésére”, vagy „gyártására” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

1E203 Az 1D201 alatt meghatározott „szoftver” „kifejlesztésére” vonatkozó Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

IV. RÉSZ – 2. kategória

2. KATEGÓRIA – ANYAGFELDOLGOZÁS

2A Berendezések, részegységek és alkatrészek

N.B.: A csendes futású csapágyak tekintetében lásd a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékét.

2A001 Súrlódásmentes gördülőcsapágyak és csapágyrendszerek és alkatrészeik, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: 2A101.

a.  Golyóscsapágyak és görgőscsapágyak, amelyek tűrését a gyártó az ISO 492 szabvány 4. vagy 2. tűrési osztályába (vagy más nemzeti szabványokba) tartozónak vagy jobbnak minősítette és „gyűrűi”, „görgői” monelből, vagy berilliumból készültek;

Megjegyzés: 2A001.a. alpont nem vonja ellenőrzés alá a kúpgörgős csapágyakat.

Műszaki megjegyzések:

1.   „Gyűrű” – sugaras görgőcsapágyak gyűrűs része, amely egy vagy több futóhornyot foglal magában (ISO 5593:1997).

2.   „Görgőscsapágyak” – golyók vagy görgők, amelyek futóhornyok között gurulnak (ISO 5593:1997).

b.  Nem használt;

c.  Az alábbiak bármelyikét felhasználó aktív mágneses csapágyrendszerek, valamint a kifejezetten ezek számára tervezett alkatrészek:

1.  2,0 T, vagy afeletti fluxussűrűségű és 414 MPa-t meghaladó folyáshatású anyagok;

2.  Összelektromágneses 3D homopoláris előmágnesezésű konstrukciók működtető-szerkezetekhez; vagy

3.  Magas hőmérsékletű (450K [177 °C] vagy afeletti) pozícióérzékelők.

2A101 A 2A001. pontban meghatározottaktól eltérő golyóscsapágyak, amelyeknél az összes tűrés az ISO 492 szabvány 2. tűrési osztályába (vagy az ANSI/ABMA 20 szabvány ABEC-9 tűrési osztályába, vagy más nemzeti szabványokba) tartozó vagy jobb minősítést kapott, és amelyek az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkeznek:

a.  A belső gyűrűfurat 12 mm és 50 mm közötti átmérőjű;

b.  A külső gyűrűfurat 25 mm és 100 mm közötti átmérőjű; és

c.  Szélessége 10 mm és 20 mm közötti.

2A225 Folyékony aktinoida fémeknek ellenálló anyagból készült olvasztótégelyek, az alábbiak szerint:

a.  Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  150 cm3 és 8 000 cm3 közötti űrtartalom; és

2.  A következő legfeljebb 2 tömegszázalékos teljes szennyeződéstartalmú anyagok bármelyikéből vagy azok kombinációjából készültek, illetve azzal vonták be őket:

a.  Kalcium-fluorid (CaF2);

b.  Kalcium-cirkonát (metacirkonát) (CaZrO3);

c.  Cérium-szulfid (Ce2S3);

d.  Erbium-oxid (erbia) (Er2O3);

e.  Hafnium-oxid (hafnia) (HfO2);

f.  Magnézium-oxid (MgO);

g.  Nitridált nióbium-titán-volfrám ötvözet (kb. 50 % Nb, 30 % Ti, 20 % W);

h.  Ittrium-oxid (ittria) (Y2O3); vagy

i.  Cirkónium-oxid (cirkónia) (ZrO2);

b.  Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  50 cm3 és 2 000 cm3 közötti űrtartalom; és

2.  99,9 % vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal bélelték ki;

c.  Olvasztótégelyek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  50 cm3 és 2 000 cm3 közötti űrtartalom;

2.  98 % vagy nagyobb tisztaságú tantálból készültek vagy azzal bélelték ki; és

3.  Tantál-karbiddal, -nitriddel vagy -boriddal vagy ezek bármilyen kombinációjával vonták be.

2A226 Szelepek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  5 mm vagy nagyobb „névleges méret”;

b.  Csőmembrános tömítésű; és

c.  Teljes egészében alumíniumból, alumíniumötvözetekből, nikkelből, illetve 60 % vagy annál nagyobb nikkeltartalmú ötvözetekből készült, vagy ezekkel vonták be.

Műszaki megjegyzés:

A 2A226. pontban a „névleges méret” az eltérő kimeneti és bemeneti átmérőjű szelepek esetében a legkisebb átmérőre vonatkozik.

2B Vizsgáló-, ellenőrző- és gyártóberendezések

Műszaki megjegyzések:

1.   A szekunder párhuzamos kontúrozó tengelyek (azaz a horizontális fúró-marómű w-tengelye, vagy a szekunder forgótengely, amelynek középvonala párhuzamos a primer forgótengellyel) nem számítanak bele a kontúrozó tengelyek összmennyiségébe. A forgótengelyeknek nem feltétlenül kell 360°-os szögben forogniuk. A forgótengely lineáris eszközzel (pl. csavarral vagy fogasléccel) is meghajtható.

2.   A 2B. szakasz alkalmazásában a „kontúrvezérlésre” egyidejűleg koordinálható tengelyek száma azoknak a tengelyeknek a száma, amelyek mentén vagy amelyek körül a munkadarab előállítása során egyidejű vagy egymással összefüggő mozgások jönnek létre a munkadarab és a szerszám között. Nem tartoznak ide azok a kiegészítő tengelyek, amelyek mentén vagy amelyek körül a gépben megvalósuló egyéb relatív mozgások létrejönnek, mint például:

a.   Korong-élező rendszerek köszörűgépekben;

b.   Különálló munkadarabok összeszerelésére tervezett párhuzamos rotációs tengelyek;

c.   A munkadarab különböző végeit egy tokmányba befogva ugyannak a munkadarabnak a manipulálására tervezett kolineáris rotációs tengelyek.

3.   A tengely nómenklatúrája feleljen meg az ISO 841:2001, – Ipari automatizálási rendszerek és integráció – Számjegyvezérlésű gépek – Koordináta-rendszer és mozgásnómenklatúra nemzetközi szabványnak.

4.   A 2B001–2B009. pont alkalmazásában a „billenő orsó” forgótengelynek számít;

5.   Az egyedi teszt protokollok alternatívájaként a „garantált „egyirányú pozicionálási ismételhetőség”„ használható minden szerszámgépmodell esetében, az alábbiak szerint:

2B. 5. műszaki megjegyzés folytatás

a.   Egy modellből öt gépet ki kell választani értékelésre;

b.   Az ISO 230-2:2014 szerint mérje meg a hossztengelyi visszaállási pontosságot (R↑,R↓), és értékelje mind az öt gép mindegyik tengelyének „egyirányú pozicionálási ismételhetőségét”.

c.   Határozza meg mind az öt gép minden tengelyén mért „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” értékek számtani középértékét. Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” ( 20210325-P9_TA-PROV(2021)0101_HU-p0000004.png ) értékeinek így kapott számtani középértékei lesznek a modell egyes tengelyeire vonatkozó garantált értékek( 20210325-P9_TA-PROV(2021)0101_HU-p0000005.png x , 20210325-P9_TA-PROV(2021)0101_HU-p0000006.png y , …);

d.   Mivel a 2. kategória minden hossztengelyre utal, ezért annyi garantált „egyirányú pozicionálási ismételhetőségi” érték van, ahány hossztengely;

e.   Ha a 2B001.a.–2B001.c. alpontban nem meghatározott szerszámgéptípus bármelyik tengelyének „garantált „egyirányú pozicionálási ismételhetősége”„ az egyes szerszámgépmodellek 0,7 μm-rel megnövelt, meghatározott „egyirányú pozicionálási ismételhetőségével” megegyezik vagy annál kisebb, a gyártónak a pontossági szintet tizennyolc havonta meg kell erősítenie.

6.   A 2B001.a.–2B001.c. alpont alkalmazásában, az ISO 230-2:2014 vagy nemzetközi szabvány vagy azzal egyenértékű nemzeti szabvány szerint meghatározott, a szerszámgépek „egyirányú pozicionálási ismételhetőségére” vonatkozó mérési bizonytalanságot nem kell figyelembe venni.

7.   A 2B001.a.–2B001.c. alpont alkalmazásában a tengelyek mérését az ISO 230-2:2014 5.3.2. pontjában leírt teszteljárásoknak megfelelően kell elvégezni. A 2 méternél hosszabb tengelyekre vonatkozó teszteket 2 m feletti szegmenseken kell végezni. A 4 méternél hosszabb tengelyek esetében több tesztre van szükség (pl. két teszt a 4 méternél hosszabb, de legfeljebb 8 méteres tengelyek esetében, három teszt a 8 méternél hosszabb, de legfeljebb 12 méteres tesztek esetében), minden esetben 2 méternél nagyobb szegmenseken, a tengely hosszán egyenlő távolságonként elosztva. A tesztszegmensek a teljes tengelyhossz mentén egyenlő távolságra helyezkednek el, a hossztöbbletet pedig szintén el kell osztani a tesztszegmensek elején, közepén és végén. Az összes tesztszegmens tekintetében mért legkisebb „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” értéket kell jelenteni.

2B001 Szerszámgépek és azok bármely kombinációja fémek, kerámiák, vagy „kompozitok” eltávolítására (vagy vágására), amelyek a gyártó műszaki specifikációja szerint „számjegyvezérlés” céljából elektronikus eszközökkel felszerelhetők, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: 2B201.

1. megjegyzés: A 2B001. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten fogaskerekek gyártására tervezett szerszámgépeket. Ilyen gépekhez lásd a 2B003. pontot.

2. megjegyzés: A 2B001. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten az alábbiak bármelyikének gyártására tervezett szerszámgépeket:

a.   Forgattyústengelyek vagy bütyköstengelyek;

b.   Szerszámok vagy vágógépek;

c.   Sajtoló csigák;

d.   Vésett vagy csiszolt ékszerdarabok; vagy

e.   Fogászati protézisek.

3. megjegyzés: Az olyan szerszámgépet, amely az eszterga-, maró- vagy köszörűgép funkciók közül legalább kettővel rendelkezik (pl.: maró funkcióval rendelkező esztergagép), az alkalmazandó 2B001.a., b. vagy c. alpont mindegyike alapján értékelni kell.

4. megjegyzés: Az olyan szerszámgépet, amely az eszterga-, maró- vagy köszörűgép funkciókon felül további additív gyártási funkcióval rendelkezik, az alkalmazandó 2B001.a., b. vagy c. alpont mindegyike alapján értékelni kell.

N.B.: Az optikai megmunkálógépek tekintetében lásd a 2B002. pontot.

a.  „Kontúrvezérlésre” egyidejűleg koordinálható kettő vagy több tengellyel rendelkező esztergagépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

1.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 0,9 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1,0 m-nél kisebb bejárási úthossz esetén; vagy

2.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 1,1 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), legalább 1,0 m-es bejárási úthossz esetén;

1. megjegyzés: A 2B001.a. alpont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten kontaktlencsék gyártására tervezett, az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező esztergagépeket:

a.   A gépkezelő kizárólag szemészeti alkalmazású szoftvert használ az adatbevitel programozására; és

b.   Nem használ vákuumos befogót.

2. megjegyzés: 2B001.a.alpontba nem tartoznak bele a hosszesztergálásra alkalmas/hosszirányban dolgozó rúdesztergák (Swissturn), amennyiben a legnagyobb rúdátmérő nem haladja meg a 42 mm-t, és tokmány felszerelésére nincs lehetőség. A gépek 42 mm-t nem meghaladó átmérőjű alkatrészek előállításához szükséges fúró-, illetve maróteljesítménnyel rendelkezhetnek.

2B001 folytatás

b.  Marógépek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Három hossztengely, plusz egy forgótengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre” és rendelkeznek a következők valamelyikével:

a.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 0,9 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1,0 m-nél kisebb bejárási úthossz esetén; vagy

b.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 1,1 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), legalább 1,0 m-es bejárási úthossz esetén;

2.  Öt, vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre” és rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 0,9 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1,0 m-nél kisebb bejárási úthossz esetén;

b.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 1,4 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1 m-es vagy annál hosszabb, de 4 m-nél rövidebb bejárási úthossz esetén; vagy

c.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 6,0 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 4 m-es vagy annál nagyobb bejárási úthossz esetén;

2B001.b. folytatás

3.  Koordináta fúrógépek esetében az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 1,1 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb); vagy

4.  A következők mindegyikével rendelkező egyfogú marógépek:

a.  Az orsó „kiesése a beállításból” és „excentere” kisebb (jobb) mint 0,0004 mm TIR; és

b.  A csúszómozgás szögeltérése (oldalirányú kitérése, emelkedése és elfordulása) 300 mm-es úton kisebb (jobb) mint 2 ívmásodperc TIR;

c.  Köszörűgépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Rendelkezik a következők mindegyikével:

a.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 1,1 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb); és

b.  Három vagy négy tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”; vagy

2.  Öt, vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre” és rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 1,1 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1 m-nél kisebb bejárási úthossz esetén;

b.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 1,4 μm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 1 m-es vagy annál hosszabb, de 4 m-nél rövidebb bejárási úthossz esetén; vagy

c.  Az „egyirányú pozicionálási ismételhetőség” egy vagy több hossztengely mentén 6,0 µm-rel egyenlő vagy annál kisebb (jobb), 4 m-es vagy annál nagyobb bejárási úthossz esetén;

Megjegyzés: A 2B001.c. alpont nem vonja ellenőrzés alá a következő köszörűgépeket:

a.   Külső, belső és külső-belső palástköszörűgépek, amelyek rendelkeznek az alábbiak mindegyikével:

1.   Kizárólag palástköszörülésre szolgálnak; és

2.   A munkadarab maximális külső átmérője vagy hossza 150 mm.

b.   Kifejezetten koordinátaköszörűnek tervezett gépek, amelyek nem rendelkeznek Z-tengellyel vagy W-tengellyel, és „egyirányú pozicionálási ismételhetőségük” 1,1 μm-nél kisebb (jobb)

c.   Felületköszörűk.

2B001 folytatás

d.  Nem-vezetékes típusú villamos kisülésű gépek (EDM), amelyek két vagy több olyan forgótengellyel rendelkeznek, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”.

e.  Fémek, kerámiák, vagy „kompozitok” eltávolítására szolgáló szerszámgépek, amelyek rendelkeznek a következő tulajdonságok mindegyikével:

1.  Az anyageltávolítás a következő módszerek bármelyikével történik:

a.  Víz, vagy egyéb folyadéksugarak, beleértve a koptatóanyagot alkalmazókat is;

b.  Elektronsugár; vagy

c.  „Lézer”-sugár; és

2.  Legalább két forgótengely, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

a.  Egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”; és

b.  0,003 °-nál kisebb (jobb) pozicionálási „pontosság”;

f.  Mélylyukfúrógépek és a mélylyukfúrásra módosított esztergagépek 5 m-t meghaladó lyukmélység kapacitással.

2B002. Számjegyvezérlésű, nem gömbölyű optikai felület kialakítása céljából szelektív anyagleválasztásra alkalmas, az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező optikai megmunkálógépek:

a.  A forma 1,0 μm-nél vékonyabb (jobb) megmunkálása;

b.  100 nm négyzetes középértéknél (rms) kisebb (jobb) egyenetlenségű megmunkálás.

c.  Legalább négy, „kontúrvezérlés” céljából egyidejűleg koordinálható tengely; és

d.  működése során az alábbi eljárások valamelyikét alkalmazza:

1.  magnetoreológiai megmunkálás („MRF”);

2.  elektroreológiai megmunkálás („ERF”);

3.  „energia részecske sugaras felület megmunkálás”;

4.  „rugalmas membrán-eszközös megmunkálás”; vagy

5.  „folyadéksugaras megmunkálás”,

2B002 folytatás

Műszaki megjegyzések:

A 2B002. pont alkalmazásában:

1.   az „MRF” olyan anyagleválasztó eljárás, amelynek során olyan abrazív mágneses folyadékot használnak, amelynek viszkozitását mágneses mező vezérli.

2.   az „ERF” olyan anyagleválasztó eljárás, amelynek során olyan abrazív folyadékot használnak, amelynek viszkozitását elektromos mező vezérli.

3.   az „energia részecske sugaras felület megmunkálás” reaktív atomplazmát (RAP) vagy ionsugarakat használ fel szelektív anyagleválasztás céljára.

4.   a „rugalmas membrán-eszközös megmunkálás” olyan eljárás, amelynek során a nyomás alatt álló membrán oly módon deformálódik, hogy kis területen érintkezzen a munkadarabbal.

5.   a „folyadéksugaras megmunkálás” folyadéksugarat használ anyagleválasztás céljára.

2B003 „Számjegyvezérlésű” szerszámgépek, amelyeket kifejezetten edzett (Rc = 40 vagy nagyobb) homlokfogaskerekek, ferde fogazású és kettős ferde fogazású fogaskerekek marására, megmunkálására, köszörülésére vagy hónolására terveztek, és amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  a fogosztás átmérője meghaladja az 1 250 mm-t;

b.  a homlokszélesség az osztásátmérő 15 %-a vagy annál nagyobb; és

c.  az AGMA 14-nél jobb minőségűre kikészített (ami az ISO 1328 3. osztályának felel meg).

2B004. „Izosztatikus melegsajtolók” és a kifejezetten ezekhez tervezett tartozékok, amelyek rendelkeznek a következők mindegyikével:

N.B.: LÁSD MÉG: 2B104 ÉS 2B204.

a.  A zárt térben, szabályozott hőmérsékletű környezetben működő, és 406 mm vagy annál nagyobb belső átmérőjű kamrával rendelkező berendezések; és

b.  Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

1.  207 MPa-t meghaladó maximális üzemi nyomás;

2.  1 773 K (1 500 °C) fölötti ellenőrzött hőmérsékleti környezet; vagy

3.  A szénhidrogénes impregnálásra és a keletkező gáznemű bomlástermékek eltávolítására szolgáló berendezések.

2B004 folytatás

Műszaki megjegyzés:

A belső kamra mérete annak a kamrának a mérete, amelyben mind az üzemi hőmérséklet, mind az üzemi nyomás elérhető, és nem foglalja magában a rögzítőelemeket. Ez a méret a nyomáskamra belső átmérője vagy a szigetelt kemence belső átmérője közül a kisebbnek a mérete lesz, attól függően, hogy a két kamra közül melyik helyezkedik el a másikban.

N.B.: A külön tervezett sajtolótömbökkel, formákkal és szabályozókkal kapcsolatban lásd az 1B003 és 9B009 pontot, valamint a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékét.

2B005 A 2E003.f. alpontot követő táblázat 1. oszlopában meghatározott folyamatok révén, kifejezetten szervetlen borításoknak, bevonatoknak és felületmódosításoknak a 2. oszlopban meghatározott alaplemezekre történő felvitelére, megmunkálására és folyamat közbeni ellenőrzésére tervezett berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett automatizált kezelő, pozicionáló, manipuláló és ellenőrző alkatrészek, ideértve a következőket:

a.  Kémiai gőzfázisú leválasztó (CVD) gyártó berendezések, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

N.B.: LÁSD MÉG: 2B105.

1.  A következők egyike céljából módosított folyamat:

a.  Pulzáló CVD;

b.  Ellenőrzött magformálásos termikus bontás (CNTD); vagy

c.  Plazmadúsításos vagy plazmasegítéses CVD; és

2.  Rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  Nagyvákuumú (egyenlő vagy kisebb, mint 0,01 Pa) forgó tömítést tartalmaznak; vagy

b.   In situ bevonatvastagság-ellenőrzést alkalmaz;

b.  Ionimplantációs gyártóberendezés, amelynek sugárárama 5 mA, vagy nagyobb;

2B005 folytatás

c.  Elektronsugaras fizikai gőzleválasztásos (EB-PVD) gyártó berendezés 80 kW feletti névleges táprendszerrel, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  „Lézeres” folyadékszint-ellenőrző berendezés, amely pontosan szabályozza a tömbelőtolási sebességet; vagy

2.  Számítógéppel szabályozott sebesség-ellenőrző rendszer, amely a két vagy több elemet tartalmazó bevonat leválasztási sebességének szabályozására az elgőzölögtetett áramban lévő ionizált atomok fotolumineszcenciájának elvét alkalmazza;

d.  Plazmaszórásos gyártóberendezés, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Ellenőrzött, csökkentett nyomású atmoszférában működik (a fúvóka belépőnyílásában és 300 mm-rel fölötte mérve ez 10 kPa vagy annál kevesebb), olyan vákuumkamrában, amely képes 0,01 Pa alatti légritkítás elérésére a szórási folyamatot megelőzően; vagy

2.   In situ bevonatvastagság-ellenőrzést alkalmaz;

e.  Katódporlasztásos gyártóberendezés, amely 15 µm/óra, vagy nagyobb rétegépülési sebességnél képes 0,1 mA/mm2 vagy nagyobb áramsűrűség létesítésére;

f.  Katódív-depozíciós gyártóberendezés, amely tartalmazza a katódon lévő ív helyzetének szabályozására szolgáló elektromágnesek rácsát;

g.  Ionbevonat-készítő berendezés, amely alkalmas a következők bármelyikének in situ mérésére:

1.  Bevonatvastagság a szubsztrátumon és a sebesség szabályozása; vagy

2.  Optikai jellemzők;

Megjegyzés: A 2B005. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten a vágó, vagy szerszámgépekhez tervezett kémiai gőzfázisú, katódív- és katódporlasztásos, valamint ionbevonat-készítő és ionbeültető berendezéseket.

2B006 Méretvizsgáló vagy mérőrendszerek, berendezések, helyzetvisszajelző egységek és „elektronikus részegységek”, az alábbiak szerint:

a.  Számítógép-vezérlésű, vagy „számjegyvezérlésű” koordinált mérőgépek (CMM), amelyek ISO 10360-2:2009 szerint ellenőrzött háromdimenziós (térfogati) maximális megengedhető hosszmérési hibája (E0,MPE) a gép működési tartományának (azaz a tengelyek hosszán belüli) bármely pontján egyenlő vagy kisebb (jobb) mint (1,7 + L/1 000) µm (L a mért hossz mm-ben);

Műszaki megjegyzés:

A CMM-nek a gyártó által meghatározott legpontosabb beállítása (pl. az alábbiak mindegyikéből a legjobb: érzékelő, a tű hosszúsága, mozgási paraméterek, környezet), valamint az összes rendelkezésre álló kompenzáció melletti E 0,MPE -t az 1,7 + L/1 000-es határértékkel kell összevetni.

N.B.: LÁSD MÉG: 2B206.

b.  „Lineáris elmozdulást” mérő eszközök vagy berendezések, lineáris helyzetvisszajelző egységek és „elektronikus részegységek”, az alábbiak szerint:

Megjegyzés: A „lézert” tartalmazó interferométerből és optikai kódolóból álló elmozdulásmérő rendszereket csak a 2B006.b.3 és 2B206.c. pont határozza meg.

1.  „Nem érintkező típusú mérési rendszerek”, amelyek „felbontóképessége” 0,2 µm vagy annál kisebb (jobb) legfeljebb 0-0,2 mm „mérési tartományban”;

2B006.b. folytatás

Műszaki megjegyzések:

A 2B006.b.1. pont alkalmazásában:

1.   a „nem érintkező típusú mérési rendszereket” arra tervezték, hogy egyetlen vektor mentén mérje az érzékelő és a mért tárgy közötti távolságot úgy, hogy az érzékelő és a mért tárgy is mozgásban van.

2.   „mérési tartomány” a minimális és maximális működési távolság közötti távolság.

2.  Kifejezetten szerszámgépekhez tervezett lineáris helyzetvisszajelző egységek, melyek általános „pontossága” kisebb (jobb), mint (800 + (600 x L/1 000)) nm („L” a mm-ben mért tényleges hosszúság);

3.  Mérőrendszerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  „Lézert” tartalmaznak;

b.  a „felbontóképesség” a teljes skálán 0,200 nm vagy annál kisebb (jobb); és

c.  A levegő törésmutatójának kompenzálása esetén és 30 másodperces mérési időtartam alatt 20±0,01 °C hőmérsékleten (1,6 + L/2 000) μm vagy annál kisebb (jobb) „mérési bizonytalanság” elérésre képes („L” a mm-ben mért hosszúság) a mérési tartomány bármely pontján; vagy

4.  A 2B006.b.3. pontban meghatározott rendszerekben kifejezetten a visszacsatolási képesség biztosítására kialakított „elektronikus részegységek”.

2B006 folytatás

c.  Kifejezetten szerszémgépekhez tervezett forgatási helyzetvisszajelző egységek vagy szögeltérést mérő eszközök, melyek szögpozíció meghatározási „pontossága” 0,9 ívmásodperc vagy annaál kisebb (jobb);

Megjegyzés: A 2B006.c. alpont nem vonja ellenőrzés alá az olyan optikai eszközöket, mint például az autokollimátorok, amelyek párhuzamosított fényt („lézert”) használnak a tükör szögeltérésének érzékelésére.

d.  A felületi egyenetlenség (ideértve a felületi hibákat is) mérésére szolgáló berendezés, amely az optikai szórást 0,5 nm vagy annál kisebb (jobb) érzékenységgel méri;

Megjegyzés: A 2B006. pont a 2B001. pontban meghatározottaktól eltérő azon szerszámgépekre is kiterjed, amelyek mérőberendezésként is felhasználhatók, feltéve hogy megfelelnek a mérőberendezés funkcióval szemben támasztott követelményeknek, vagy azokat meghaladják.

2B007 „Robotok” és a kifejezetten ezekhez tervezett vezérlő- és „működtető egységek”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével::

N.B.: LÁSD MÉG: 2B207.

a.  Nem használt;

b.  Kifejezetten a potenciális robbanóanyagok környezetében történő felhasználásra alkalmazandó nemzeti biztonsági szabványoknak megfelelően tervezték;

Megjegyzés: A 2B007 b. alpont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten a festékszóró kamrákba tervezett „robotokat”.

c.  Sugárzással szemben ellenállóvá tervezték és méretezték, annak érdekében, hogy a működés romlása nélkül ellenálljon 5 x 103 Gy (szilícium), vagy annál nagyobb sugárzásnak; vagy

Műszaki megjegyzés:

A Gy (szilícium) mértékegység árnyékolatlan szilícium minta Joule per kilogrammban megadott energiaelnyelésére vonatkozik, ha azt ionizáló sugárzásnak teszik ki.

d.  Kifejezetten 30 000 m-t meghaladó magasságokban történő üzemelésre tervezték.

2B008 Kifejezetten szerszámgépekhez tervezett „kompozit forgóasztal” és „billenő orsó” a következők szerint:

a.  Nem használt;

b.  Nem használt;

c.  „Kompozit forgóasztal”, amely az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkezik:

1.  Esztergáló, maró, vagy köszörülő szerszámgépekhez tervezték; és

2.  Két tengelye egyidejűleg koordinálható „kontúrvezérlés” céljából;

Műszaki megjegyzés:

A „kompozit forgóasztal” olyan asztal, melyen a megmunkált darab két nem párhuzamos tengely mentén forgatható és dönthető

d.  „Billenő orsók”, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  Esztergáló, maró, vagy köszörülő szerszámgépekhez tervezték; és

2.  Egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlés” céljából.

2B009 Centrifugális és megfolyatásos elven működő formázógépek, amelyek a gyártó műszaki specifikációi szerint felszerelhetők „számjegyvezérlő” egységgel, vagy számítógép vezérléssel, és rendelkeznek az alábbi összes jellemzővel:

N.B.: LÁSD MÉG: 2B109 ÉS 2B209.

a.  Három vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”; és

b.  A görgőerő több, mint 60 kN.

Műszaki megjegyzés:

A 2B009. pont alkalmazásában a centrifugális és a megfolyatásos formázás funkcióját kombináló gépeket megfolyatásos formázógépeknek kell tekinteni.

2B104 A 2B004. pont alatt szabályozottaktól eltérő „izosztatikus prések”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

N.B.: LÁSD MÉG: 2B204.

a.  69 MPa vagy annál nagyobb maximális üzemi nyomás;

b.  873 K (600 °C) vagy annál magasabb szabályozott hőmérsékletű környezet létrehozására és fenntartására tervezték; és

c.  254 mm, vagy azt meghaladó belső átmérőjű kamraüreggel rendelkeznek.

2B105 Szén-szén kompozitok tömörítésére tervezett vagy módosított, a 2B005.a. alpont alatt meghatározottaktól eltérő kémiai gőzfázisú leválasztó CVD kemencék.

2B109 A 2B009. pont alatt meghatározottaktól eltérő, megfolyatásos elven működő formázógépek, melyeket „rakéták” meghajtó alkatrészeinek és berendezéseinek (pl. motorházak és közbülső fokozatok) „gyártásában” alkalmazhatók, és a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: 2B209.

a.  Megfolyatásos elven működő formázógépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  A gyártó műszaki specifikációja alapján felszereltek vagy felszerelhetők „számjegyvezérlő” egységgel, vagy számítógépes vezérléssel; és

2.  Több mint két tengellyel rendelkeznek, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”.

b.  Kifejezetten a 2B009. pont vagy 2B109.a. alpont alatt meghatározott megfolyatásos elven működő formázógépekhez tervezett alkatrészek.

Műszaki megjegyzés:

A centrifugális és a megfolyatásos formázás funkcióját kombináló gépeket a 2B109. pont alkalmazásában megfolyatásos formázógépeknek kell tekinteni.

2B116 Rázóvizsgálati rendszerek, berendezések és azok alkatrészei, az alábbiak szerint:

a.  Digitális szabályozóval rendelkező, visszacsatolást, vagy zárthurkú technikát alkalmazó rázóvizsgálati rendszerek, amelyek képesek valamely rendszert 10 g0 rms-nek megfelelő vagy azt meghaladó effektív gyorsulással a 20 Hz és 2 kHz közötti teljes tartományban rázni, míg „csupasz asztalon” mérve képesek 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó erő közlésére;

b.  A 2B116.a. alpont alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekkel történő felhasználásra tervezett digitális szabályozók, a kifejezetten az 5 kHz-et meghaladó „valós idejű szabályozási sávszélességre” tervezett rázóvizsgálati szoftverekkel.

Műszaki megjegyzés:

A 2B116.b. alpontban szereplő „valós idejű szabályozási sávszélesség” azt a maximális sebességet jelenti, amellyel a szabályozó mintavételezés, adatfeldolgozás és vezérlőjel-továbbítás teljes ciklusait képes végrehajtani.

c.  A 2B116.a. alpont alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekben használható rázóberendezések (rázóegységek) kapcsolódó erősítővel vagy anélkül, amelyek „csupasz asztalon” mérve képesek 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó erő közlésére;

d.  A 2B116.a. alpont alatt meghatározott rázóvizsgálati rendszerekben használható teszt darab tartószerkezetek és elektronikus egységek, amelyeket arra terveztek, hogy a többszörös rázóegységeket olyan rendszerben kombinálják, amely „csupasz asztalon” mérve képes 50 kN-nak megfelelő vagy azt meghaladó effektív kombinált erő közlésére.

Műszaki megjegyzés:

A 2B116. pont alkalmazásában a „csupasz asztal” tartozékok, vagy rögzítők nélküli sima asztalt vagy felületet jelent.

2B117 A 2B004., 2B005.a., 2B104. vagy 2B105. pont alatt meghatározottaktól eltérő berendezés- és folyamatszabályzók, amelyeket szerkezeti kompozit rakéta fúvókák és visszatérő egységek orrcsúcsainak tömörítésére és pirolízisére terveztek vagy módosítottak.

2B119 Kiegyensúlyozó gépek és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

N.B.: LÁSD MÉG: 2B219.

a.  Kiegyensúlyozó gépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Nem képesek 3 kg-nál nagyobb tömegű rotorok/szerelvények kiegyensúlyozására;

2.  Képesek 12 500 ford./percnél nagyobb fordulatszámon rotorokat/szerelvényeket kiegyensúlyozni;

3.  Képesek a kiegyensúlyozatlanságot két vagy több síkban kijavítani; és

4.  Képesek a rotort annak tömegére vonatkoztatott 0,2 g mm/kg mértékű fajlagos megmaradó kiegyensúlyozatlansági hibáig kiegyensúlyozni;

Megjegyzés: A 2B119.a. alpont nem vonja ellenőrzés alá a fogorvosi vagy egyéb gyógyászati berendezésekhez tervezett vagy módosított kiegyensúlyozó gépeket.

b.  A 2B119.a. alpont alatt meghatározott gépek használtára tervezett vagy módosított kijelzőfejek.

Műszaki megjegyzés:

A kijelzőfejeket sokszor kiegyensúlyozó műszerként ismerik.

2B120 Mozgásszimulátorok vagy forgóasztalok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Két vagy több tengely;

b.  Elektromos táplálás vagy információs jelek vagy mindkettő továbbítására képes csúszógyűrűk vagy integrált érintésmentes eszközök beillesztésére tervezeték vagy alakították át őket; és

c.  Rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Bármelyik tengelye:

a.  Képes 400 fok/s vagy nagyobb sebességre, illetve 30 fok/s vagy kisebb sebességre; és

b.  A sebességfelbontás kisebb, mint 6 fok/s, és a pontosság 0,6 fok/s vagy kevesebb;

2.  A legrosszabb eset szerinti sebességstabilitás, 10 fok vagy annál nagyobb alatti átlagban egyenlő vagy jobb (kisebb), mint plusz vagy mínusz 0,05 %; vagy

3.  A pozicionálási „pontosság” 5 ívmásodperc vagy annál kevesebb (jobb).

1. megjegyzés: A 2B120. pont nem vonja ellenőrzés alá a szerszámgépekhez vagy gyógyászati berendezésekhez tervezett vagy módosított forgóasztalokat. A szerszámgépek forgóasztalai tekintetében lásd: 2B008. pont.

2. megjegyzés: A 2B120. pontban meghatározott mozgásszimulátorok vagy forgóasztalok továbbra is ellenőrzés alatt maradnak, függetlenül attól, hogy a kivitel idején van-e rögzítve hozzájuk csúszógyűrű vagy integrált érintésmentes eszköz vagy sem.

2B121 A 2B120. pont alatt meghatározottaktól eltérő pozícionáló asztalok (olyan berendezések, amelyek bármely tengely mentén képesek precíz fogatási pozícionálásra), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Két vagy több tengely; és

b.  A pozicionálási „pontosság” 5 ívmásodperc vagy annál kevesebb (jobb).

Megjegyzés: A 2B121. pont nem vonja ellenőrzés alá a szerszámgépekhez vagy gyógyászati berendezésekhez tervezett vagy módosított forgóasztalokat. A szerszámgépek forgóasztalai tekintetében lásd: 2B008. pont.

2B122 Centrifugák, amelyek 100 g0 feletti gyorsítást képesek átadni, és amelyeket elektromos táplálás vagy információs jelek vagy mindkettő továbbítására képes csúszógyűrűk vagy integrált érintésmentes eszközök beillesztésére tervezetek vagy alakítottak át.

Megjegyzés: A 2B122. pontban meghatározott centrifugák továbbra is ellenőrzés alatt maradnak, függetlenül attól, hogy az export idején van-e rögzítve hozzájuk csúszógyűrű vagy integrált érintésmentes eszköz vagy sem.

2B201 Fémek, kerámiák, vagy „kompozitok” eltávolítására vagy vágására szolgáló, a 2B001. pont alatt meghatározottaktól eltérő szerszámgépek és azok bármely kombinációja, amelyek a gyártó műszaki specifikációja szerint elektronikus eszközökkel szerelhetők fel a két, vagy több tengelyen, egyidejűleg történő „kontúrszabályozás” céljából, az alábbiak szerint:

Műszaki megjegyzés:

Az egyéni géptesztek helyett minden szerszámgépmodell esetében fel lehet használni a garantált pozicionálási pontosság ISO 230/2 (1988) (21) vagy azzal egyenértékű nemzeti szabványok szerint végzett mérésekből, az alábbi eljárások alapján kapott szintjeit, amennyiben azokat a nemzeti hatóságok rendelkezésére bocsátják és azok elfogadják. A garantált pozicionálási pontosság meghatározása:

a.   Egy modellből öt gépet ki kell választani értékelésre;

b.   Meg kell mérni a hossztengely pontosságot az ISO 230/2 (1988) 1 szerint;

c.   Mindegyik gép, mindegyik tengelyére meg kell határozni a pontosságot (A). Az „A” érték kiszámításának módszerét az ISO 230/2(1988) 1 szabvány ismerteti;

d.   Mindegyik tengelyre meg kell határozni az átlagos pontosságot. Ezek az átlagértékek lesznek az adott típus egyes tengelyekre vonatkozó garantált pozicionálási pontosságai (Âx Ây…);

e.   Mivel a 2B201. pont minden hossztengelyre utal, ezért annyi garantált pozicionálási pontosság van, ahány hossztengely;

2B201 folytatás

f.   Ha a 2B201.a., 2B201.b. vagy 2B201.c. alpont alatt nem meghatározott szerszámgép bármelyik tengelyének garantált pozicionálási pontossága köszörűgépek esetén 6 µm vagy jobb (kevesebb), maró és forgácsológépek esetén pedig 8 µm vagy jobb (kevesebb), mindkettő az ISO 230/2 (1988) 1 szerint, a gyártónak a pontossági szintet tizennyolc havonta meg kell erősítenie.

a.  Marógépek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

1.  Az ISO 230/2 (1988)1 vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság bármely hossztengely mentén „a rendelkezésre álló kompenzációkkal” 6 μm vagy annál kisebb (jobb);

2.  Két vagy annál több forgó kontúrtengely; vagy

3.  Öt vagy annál több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”;

Megjegyzés: A 2B201.a. nem vonja ellenőrzés alá a következő jellemzőkkel rendelkező marógépeket:

a.   Az X-tengely lökethossza meghaladja a 2 m-t; és

b.   A teljes pozicionálási pontosság az X-tengelyen nagyobb (rosszabb), mint 30 µm.

b.  Köszörűgépek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Az ISO 230/2 (1988)1 vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért pozicionálási pontosság bármely hossztengely mentén „a rendelkezésre álló kompenzációkkal” 4 μm vagy annál kisebb (jobb);

2.  Két, vagy több forgó kontúrtengely; vagy

3.  Öt, vagy több tengely, amelyek egyidejűleg koordinálhatók „kontúrvezérlésre”;

2B201.b. folytatás

Megjegyzés: A 2B201.b. nem vonja ellenőrzés alá a következő köszörűgépeket:

a.   Külső, belső és külső-belső palástköszörűgépek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.   150 mm maximális külső átmérőjű, vagy hosszúságú munkadarab előállítására korlátozottak; és

2.   X, z és c tengelyre korlátozottak;

b.   Z vagy w tengellyel nem rendelkező koordináta köszörűk, az ISO 230/2 (1988) 1 vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint 4 μm-nél kisebb (jobb) „pozícionálási pontossággal”.

c.  35 mm-nél nagyobb átmérő megmunkálására alkalmas olyan esztergagépek, amelyek ISO 230/2 (1988)1 vagy az annak megfelelő nemzeti szabvány szerint mért „pozicionálási pontossága” „a rendelkezésre álló kompenzációkkal”, bármely hossztengely mentén jobb (kisebb), mint 6 μm;

Megjegyzés: A 2B201.c. nem vonja ellenőrzés alá a hosszesztergálásra alkalmas/hosszirányban dolgozó rúdesztergák (Swissturn), amennyiben a legnagyobb rúdátmérő nem haladja meg a 42 mm-t, és tokmány felszerelésére nincs lehetőség. A gépek 42 mm-t nem meghaladó átmérőjű alkatrészek előállításához szükséges fúró-, illetve maróteljesítménnyel rendelkezhetnek.

1. megjegyzés: A 2B201 nem vonja ellenőrzés alá azokat a különleges szerszámgépeket, amelyek kifejezetten az alábbi alkatrészek előállítására szolgálnak:

a.   Fogaskerekek;

b.   Forgattyústengelyek vagy bütyköstengelyek;

c.   Szerszámok vagy vágógépek;

d.   Sajtoló csigák.

2. megjegyzés: Az olyan szerszámgépet, amely az eszterga-, maró- vagy köszörűgép funkciók közül legalább kettővel rendelkezik (pl.: maró funkcióval rendelkező esztergagép), az alkalmazandó 2B201.a., b. vagy c. pont mindegyike alapján értékelni kell.

3. megjegyzés: A 2B201.a.3. és a 2B201.b.3. pont azokat a (párhuzamos és lineáris) kinematikus tervezésű gépeket (pl. a hexapodokat) is magában foglalja, amelyek 5 vagy több olyan tengellyel rendelkeznek, melyek egyike sem forgótengely.

2B204 A 2B004. vagy a 2B104. pont alatt meghatározottaktól eltérő „izosztatikus prések” és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

a.  „Izosztatikus prések”, amelyek rendelkeznek az alábbi mindkét jellemzővel:

1.  Képesek 69 MPa vagy annál nagyobb maximális üzemi nyomás elérésére; és

2.  Kamraterük belső átmérője meghaladja a 152 mm-t;

b.  Kifejezetten a 2B204.a. alpont alatt meghatározott „izosztatikus sajtókhoz” tervezett sajtolótömbök, formák és szabályozók.

Műszaki megjegyzés:

A 2B204. pont alkalmazásában a belső kamra mérete annak a kamrának a mérete, amelyben mind az üzemi hőmérséklet, mind az üzemi nyomás elérhető, és nem foglal magában rögzítőelemeket. Ez a méret a nyomáskamra belső átmérője vagy a szigetelt kemence belső átmérője közül a kisebbnek a mérete lesz, attól függően, hogy a két kamra közül melyik helyezkedik el a másikban.

2B206 A 2B006. pont alatt meghatározottaktól eltérő méretellenőrző gépek, műszerek vagy rendszerek, az alábbiak szerint:

a.  Számítógép-, vagy számjegy-vezérlésű koordinált mérőgépek (CMM), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők egyikével:

1.  Csak két tengellyel rendelkeznek és az ISO 10360-2:2009 szerint az E0x,MPE, E0y,MPE, vagy E0z,MPE bármelyikének kombinációjaként azonosított (egydimenziós) tengely mentén végzett hosszmérés legnagyobb megengedett mérési bizonytalansága a gép működési tartományának bármely pontján (azaz a tengely teljes hosszán) egyenlő, vagy kisebb (jobb), mint (1,25 + L/1 000) μm (ahol „L” a mért hossz mm-ben); vagy

2B206.a. folytatás

2.  Három vagy több tengellyel rendelkezik, és az ISO 10360-2:2009 szerint ellenőrzött háromdimenziós (térfogati) maximális megengedhető hosszmérési hibája (E0,MPE) a gép működési tartományának (azaz a tengelyek hosszán belüli) bármely pontján egyenlő vagy kisebb (jobb) mint (1,7 + L/800) μm (L a mért hossz mm-ben);

Műszaki megjegyzés:

A CMM-nek a gyártó által az ISO 10360-2:2009 szerint meghatározott legpontosabb beállítása (pl. az alábbiak mindegyikéből a legjobb: érzékelő, a tű hosszúsága, mozgási paraméterek, környezet), valamint az összes rendelkezésre álló kompenzáció melletti E 0,MPE -t az 1,7 + L/800 µm-es határértékkel kell összevetni.

b.  Féltengelyek egyidejű lineáris-szög ellenőrzésére szolgáló rendszerek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  A „mérési bizonytalanság” bármely lineáris tengely mentén egyenlő, vagy kisebb (jobb), mint 3,5 µm/5 mm; és

2.  0,02 °, vagy az alatti „szögeltérés”;

c.  „Lineáris elmozdulást” mérő rendszerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

Műszaki megjegyzés:

A 2B206.c. alpont alkalmazásában a „lineáris elmozdulás” a mérőszonda és a mért tárgy közötti távolság változását jelenti.

1.  „Lézert” tartalmaznak; és

2.  ± 1 K (± 1 °C) hőmérsékleten, szabványos hőmérséklet és nyomás mellett legalább 12 órán át az alábbiak mindegyikét képes megtartani:

a.  a 0,1 μm-es vagy annál jobb „felbontóképességet” a teljes mérési skálájukon; és

b.  (0,2 + L/2 000) μm vagy annál jobb (kisebb) „mérési bizonytalanság” elérésre képes („L” a mm-ben mért hosszúság).

Megjegyzés: A 2B206.c. alpont nem vonja ellenőrzés alá az olyan – zárt- vagy nyílthurkú visszacsatolásos technikák nélküli – interferométer mérőrendszereket, amelyek a szerszámgépek, méretellenőrző gépek vagy egyéb berendezések elcsúszási hibájának mérésére „lézert” alkalmaznak.

d.  Lineáris változódifferenciáló transzformátor-rendszerek (LVDT), amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

Műszaki megjegyzés:

A 2B206.d. alpont alkalmazásában a „lineáris elmozdulás” a mérőszonda és a mért tárgy közötti távolság változását jelenti.

1.  Rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  0,1 % vagy annál kisebb (jobb) „linearitás”, amelyet a legfeljebb ± 5 mm teljes működési tartománnyal rendelkező LVDT-k esetében 0-tól a teljes működési tartományig mérnek; vagy

b.  0,1 %-os vagy annál kisebb (jobb) „linearitás”, amelyet az 5 mm-nél nagyobb teljes működési tartománnyal rendelkező LVDT-k esetében 0-tól 5 mm-ig mérnek; és

2.   Szabványos környezeti vizsgálati hőmérsékleten ±1 K (± 1 °C) 0,1 %/nap vagy annál jobb (kisebb) drift.

1. megjegyzés: A mérőberendezésként is felhasználható szerszámgépek akkor esnek ellenőrzés alá, ha megfelelnek a szerszámgép funkcióval, vagy a mérőberendezés funkcióval szemben támasztott követelményeknek vagy meghaladják azokat.

2. megjegyzés: A 2B206. pont alatt leírt gép ellenőrzés alá tartozónak minősül, ha működési tartományában bárhol átlépi az ellenőrzési küszöböt.

Műszaki megjegyzések:

A 2B206. pont szerinti összes mérési értékparamétert plusz/mínusz értékként kell kezelni, azaz nem teljes sávként.

2B207 A 2B007. pont alatt meghatározottaktól eltérő „robotok”, „működtető egységek” és vezérlőegységek, az alábbiak szerint:

a.  „Robotok” vagy „működtető egységek”, amelyeket kifejezetten úgy terveztek, hogy megfeleljenek a nagy erejű robbanóanyagok kezelésével kapcsolatos nemzeti biztonsági szabványoknak (például megfelelnek a nagy erejű robbanóanyagokra vonatkozó villamos szabvány besorolásnak);

b.  Kifejezetten a 2B207.a. alpont alatt meghatározott „robotok” vagy „végeffektorok” részére tervezett vezérlőegységek.

2B209 A 2B009. vagy a 2B109. pont alatt meghatározottaktól eltérő, megfolyatásos alakítási funkciókra képes megfolyatásos vagy centrifugális formázógépek és gömbölyítőhengeres gépek, az alábbiak szerint:

a.  Gépek, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  Három vagy annál több görgő (aktív, vagy vezető); és

2.  A gyártó műszaki specifikációja alapján felszerelhetők „számjegyvezérlő” egységgel, vagy számítógépes vezérléssel;

b.  75 és 400 mm közötti belső átmérőjű hengeres rotorok készítésére tervezett rotoralakító gömbölyítőhengeres gépek.

Megjegyzés: A 2B209.a. alpont magában foglalja azokat a gépeket, amelyeknek csak egy, fém deformálására szolgáló görgővel plusz két olyan kiegészítő görgővel rendelkeznek, amely a gömbölyítőhengert megtámasztja, de a deformálási eljárásban közvetlenül nem vesz részt.

2B219 Centrifugális többsíkú kiegyensúlyozó, állandó telepítésű vagy mozgatható, vízszintes vagy függőleges elrendezésű gépek, az alábbiak szerint:

a.  Centrifugális kiegyensúlyozó gépek, amelyeket legalább 600 mm hosszú flexibilis rotorok kiegyensúlyozására terveztek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  75 mm-nél nagyobb henger- vagy csapátmérő;

2.  0,9 és 23 kg közötti teherbírás; és

3.  5 000 fordulat/percnél nagyobb forgási sebességnél is képes kiegyensúlyozásra;

2B219 folytatás

b.  Centrifugális kiegyensúlyozó gépek, amelyeket üreges hengeres rotor alkatrészek kiegyensúlyozására terveztek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  75 mm-nél nagyobb csapátmérő;

2.  0,9 és 23 kg közötti teherbírás;

3.  Képes síkonként 10 g × mm/kg vagy kisebb maradék kiegyensúlyozatlansági hibáig kiegyensúlyozni; és

4.  Szíjhajtásos típusú.

2B225 Távirányítású manipulátorok, amelyek alkalmasak radiokémiai elválasztási műveletekben és forró kamrákban végzett távirányítású tevékenységre, az alábbiak szerint:

a.  Képesek benyúlni 0,6 m-re vagy mélyebbre a kamrába (falon keresztüli művelet); vagy

b.  Képesek átnyúlni 0,6 m vagy annál vastagabb kamrafalú forró kamrába a tetőn keresztül (át a fal felett művelet).

Műszaki megjegyzés:

A távmanipulátorok az emberi műveletet viszik át egy távoli karra és végszerelvényre. Ezek lehetnek „mester/szolga” típusúak, és működhetnek botkormánnyal vagy billentyűzettel.

2B226 A 9B001. és a 3B001. pont alatt meghatározottaktól eltérő, ellenőrzött környezetű (vákuum vagy inert gáz) indukciós kemencék és azok tápegységei, ideértve a következőket:

N.B.: LÁSD MÉG: 3B001 ÉS 9B001.

a.  Kemencék, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Alkalmasak 1 123 K (850 °C) feletti üzemelésre;

2.  600 mm vagy annál kisebb átmérőjű indukciós tekerccsel rendelkeznek; és

3.  Bemeneti teljesítményük 5 kW, vagy annál nagyobb;

Megjegyzés: A 2B226.a. alpont nem vonja ellenőrzés alá a félvezető szeletek feldolgozására tervezett kemencéket.

b.  Kifejezetten a 2B226.a. alpont alatt meghatározott kemencékhez tervezett tápegységek, amelyek meghatározott teljesítmény kimenete 5 kW vagy több.

2B227 Vákuum és szabályozott atmoszférájú fémkohászati olvasztó- és öntőkemencék és kapcsolódó berendezések,az alábbiak szerint:

a.  Ívújraolvasztó kemencék, ívolvasztó kemencék és olvasztó-öntőkemencék, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  1 000 cm3 és 20 000 cm3 közötti felhasználható elektródakapacitás; és

2.  Alkalmasak 1 973 K (1 700 °C) olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre;

b.  Elektronsugaras olvasztókemencék, valamint plazmaatomizáló-kemencék és planzmaolvasztó-kemencék, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  50 kW vagy annál nagyobb teljesítmény; és

2.  Alkalmasak 1 473 K (1 200 °C) olvasztási hőmérséklet feletti üzemelésre;

c.  Számítógépes vezérlő és megfigyelő rendszerek, amelyeket kifejezetten a 2B227.a. vagy 2B227.b. alpont alatt meghatározott kemencékhez konfiguráltak.

d.  Kifejezetten a 2B227.b. alpont alatt meghatározott kemencékhez tervezett plazmafáklyák, amelyek rendelkezek mindkét alábbi jellemzővel:

1.  50 kW-ot meghaladó teljesítménnyel működnek; és

2.  Alkalmasak 1 473 K (1 200 °C) hőmérséklet feletti üzemelésre;

e.  50 kW-ot meghaladó teljesítménnyel működő, kifejezetten a 2B227.b. alpontban meghatározott kemencékhez tervezett elektronsugár-ágyúk.

2B228 Rotorgyártó és szerelő berendezések, rotoregyengető berendezések, csőrugó kialakító tüskék és alaknyomók, az alábbiak szerint:

a.  Rotorszerelő berendezés, gázcentrifuga rotorcső darabok, terelőlapok és zárósapkák összeállításához;

Megjegyzés: A 2B228.a. alpont precíziós tüskéket, szorítóbilincseket és zsugorító illesztőgépeket foglal magában.

b.  Rotoregyengető berendezések a gázcentrifuga rotorcsöveinek közös tengelyre történő beállításához.

Műszaki megjegyzés:

A 2B228.b. alpont alatt meghatározott berendezések általában olyan precíziós mérőszondákat tartalmaznak, amelyek egy olyan számítógéphez vannak csatlakoztatva, amely ellenőrzi pl. a rotorcső darabok beállításához használt pneumatikus nyomófejek tevékenységét.

c.  Csőrugó-kialakító tüskék és alaknyomók, egymenetű csőrugók gyártásához.

Műszaki megjegyzés:

A 2B228.c. alpont alkalmazásában a csőrugó rendelkezik a következő jellemzők mindegyikével:

1.   75 mm és 400 mm közötti belső átmérő;

2.   12,7 mm, vagy nagyobb hosszúság;

3.   2 mm-nél nagyobb bordamélység; és

4.   nagy szilárdságú alumíniumötvözetekből, martenzites acélból, vagy nagy szilárdságú „szálas vagy rostos anyagból” készült.

2B230 Mindenféle „nyomás távadó”, amely képes az abszolút nyomás mérésére, és rendelkezik az alábbi összes jellemzővel:

a.  Alumíniumból, alumíniumötvözetből, alumínium-oxidból (timföld vagy zafír), nikkelből, legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből vagy teljesen fluorozott szénhidrogén-polimerekből készült vagy ilyen anyagokkal védett nyomásérzékelő elemek;

b.  Alumíniumból, alumíniumötvözetből, alumínium-oxidból (timföld vagy zafír), nikkelből, legalább 60 tömegszázalékban nikkelt tartalmazó nikkelötvözetből vagy teljesen fluorozott szénhidrogén-polimerekből készült vagy ilyen anyagokkal védett, a nyomásérzékelő elem lezárásához elengedhetetlen, és a folyamatmédiummal közvetlen érintkező szigetelések, amennyiben van ilyen; és

c.  Rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

1.  13 kPa alatti teljes mérési skála, és a teljes skálára vetítve +1 %-nál jobb „pontosság”; vagy

2.  13 kPa vagy afeletti teljes mérési skála, és 13 kPa-on való mérésnél 130 Pa-nál nagyobb „pontosság”.

Műszaki megjegyzések:

1.   A 2B230. pont alatt szereplő „nyomásátalakító transzduktor” olyan eszköz, amely a nyomásértéket jellé alakítja át.

2.   A 2B230. pont alkalmazásában a „pontosság” magában foglalja a nem-linearitást, a hiszterézist és a környezeti hőmérsékleten való ismételhetőséget.

2B231 Vákuumszivattyúk, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  380 mm vagy nagyobb bemeneti csonk méret;

b.  15 m3/s vagy nagyobb szívási kapacitás; és

c.  Képes 13 mPa-nál jobb végső vákuumot létrehozni.

Műszaki megjegyzések:

1.   A szivattyúzási sebességet a mérési pontnál, nitrogéngázzal vagy levegővel kell meghatározni.

2.   A végső vákuumot a szivattyú bemeneténél a bemeneti csonkot elzárva kell meghatározni.

2B232 Nagy sebességű ágyúrendszerek (hajtóanyag, gáz, tekercses, elektromágneses, elektrotermikus vagy más fejlett rendszerek), amelyek képesek a lövedéket 1,5 km/s vagy nagyobb sebességre gyorsítani.

N.B.: LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

2B233 Csőmembrános tömítésű csigakompresszor és csőmembrános tömítésű vákuumos csigaszivattyúk, amelyek rendelkeznek a következő tulajdonságok mindegyikével:

N.B.: LÁSD MÉG: 2B350.i.

a.  Képesek 50 m3/h vagy nagyobb bemeneti térfogatáramra;

b.  Képesek 2:1 vagy nagyobb nyomásarányra; és

c.  A folyamatgázzal kapcsolatba kerülő valamennyi felületük az alábbi anyagok valamelyikéből készült:

1.  Alumínium vagy alumíniumötvözet;

2.  Alumínium-oxid;

3.  Rozsdamentes acél;

4.  Nikkel vagy nikkelötvözet;

5.  Foszforbronz; vagy

6.  Fluort tartalmazó polimerek.

2B350 Vegyipari gyártó létesítmények, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  0,1 m3-nél (100 l) nagyobb, de 20 m3-nél (20 000 l) kisebb teljes belső (geometrikus) térfogatú, keverővel ellátott, vagy keverő nélküli reaktoredények vagy reaktorok, ahol a feldolgozott vagy a jelen levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

N.B.: A javításhoz előregyártott szerelvények tekintetében lásd a 2B350.k. alpontot.

1.  25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó „ötvözetek”;

2.  Fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.  Üveg (beleértve a vitrit vagy zománc bevonatot vagy az üvegbélést);

4.  Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

5.  Tantál vagy tantál”ötvözet”;

6.  Titán vagy titán”ötvözet”;

7.  Cirkónium, vagy cirkónium”ötvözet”; vagy

8.  Nióbium (kolumbium) vagy nióbium-”ötvözet”;

2B350 folytatás

b.  A 2B350.a. alatt meghatározott reaktoredényekben, vagy reaktorokban használatos keverők; továbbá a kifejezetten ilyen keverőkhöz tervezett keverőlapátok, lapátok vagy tengelyek ahol a keverőnek a bevitt, vagy a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) érintkező valamennyi felülete az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.  25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó „ötvözetek”;

2.  Fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.  Üveg (beleértve a vitrit, vagy zománcozott bevonatot, vagy az üvegbevonatot);

4.  Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

5.  Tantál vagy tantál”ötvözet”;

6.  Titán vagy titán”ötvözet”;

7.  Cirkónium, vagy cirkónium”ötvözet”; vagy

8.  Nióbium (kolumbium) vagy nióbium-”ötvözet”;

c.  0,1 m3-nél (100 liter) nagyobb teljes belső (geometrikus) térfogatú tárolótartályok, konténerek és gyűjtőtartályok, ahol a feldolgozott vagy a jelen levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

N.B.: A javításhoz előregyártott szerelvények tekintetében lásd a 2B350.k. alpontot.

1.  25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó „ötvözetek”;

2.  Fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.  Üveg (beleértve a vitrit, vagy zománcozott bevonatot, vagy az üvegbevonatot);

4.  Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

5.  Tantál vagy tantál”ötvözet”;

6.  Titán vagy titán”ötvözet”;

7.  Cirkónium, vagy cirkónium”ötvözet”; vagy

8.  Nióbium (kolumbium) vagy nióbium-”ötvözet”;

2B350 folytatás

d.  0,15 m2-nél nagyobb, de 20 m2-nél kisebb hőátadó felülettel rendelkező hőcserélők vagy kondenzátorok; továbbá az ilyen hőcserélőkhöz vagy kondenzátorokhoz tervezett csövek, lemezek, tekercsek vagy blokkok (magok), ahol a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.  25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó „ötvözetek”;

2.  Fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.  Üveg (beleértve a vitrit, vagy zománcozott bevonatot, vagy az üvegbevonatot);

4.  Grafit vagy „szén-grafit”;

5.  Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

6.  Tantál vagy tantál”ötvözet”;

7.  Titán vagy titán”ötvözet”;

8.  Cirkónium, vagy cirkónium”ötvözet”;

9.  Szilíciumkarbid;

10.  Titánkarbid; vagy

11.  Nióbium (kolumbium) vagy nióbium-”ötvözet”;

e.  0,1 m-nél nagyobb belső átmérőjű desztilláló, vagy abszorpciós oszlopok; továbbá az ilyen desztilláló vagy abszorpciós oszlopokhoz tervezett folyadékelosztók, gőzelosztók vagy folyadékgyűjtők, ahol a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.  25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó „ötvözetek”;

2.  Fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.  Üveg (beleértve a vitrit, vagy zománcozott bevonatot, vagy az üvegbevonatot);

4.  Grafit vagy „szén-grafit”;

5.  Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

6.  Tantál vagy tantál”ötvözet”;

7.  Titán vagy titán”ötvözet”;

8.  Cirkónium, vagy cirkónium”ötvözet”; vagy

9.  Nióbium (kolumbium) vagy nióbium-”ötvözet”;

2B350 folytatás

f.  Távirányított töltőberendezések, amelyeknek valamennyi, a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező felülete az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.  25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó „ötvözetek”; vagy

2.  Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

g.  Szelepek és alkatrészek, ideértve a következőket:

1.  Szelepek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  DN 10-nél vagy NPS 3/8-nál nagyobb „névleges méretű”; és

b.  az előállítandó, a feldolgozandó vagy a jelen levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület „korrózióálló anyagból” készült;

2.  A 2B350.g.1. pont alatt meghatározottaktól eltérő szelepek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Legalább DN 25 vagy NPS 1 és legfeljebb DN 100 vagy NPS 4 „névleges méret”;

b.  Házak (szelepházak) vagy előformázott szelepbetétek;

c.  Cserélhetőnek tervezett záróelem; és

d.  A házaknak (szelepházak) vagy előformázott szelepbetéteknek az előállítandó, a feldolgozandó vagy a jelen levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felülete „korrózióálló anyagból” készült;

3.  A 2B350.g.1. vagy 2B350.g.2. pontban meghatározott szelepekhez tervezett alkatrészek, amelyekben az előállított, a feldolgozott vagy a jelen levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület „korrózióálló anyagból” készült, az alábbiak szerint:

a.  Házak (szelepházak);

b.  Előformázott szelepbetétek:

2B350.g. folytatás

Műszaki megjegyzések:

1.   A 2B350.g. alpont alkalmazásában, „korrózióálló anyag”: az alábbi anyagok egyike:

a.   Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

b.   Tömegük szerint 25 %-nál több nikkelt és 20 %-nál több krómot tartalmazó ötvözetek;

c.   Fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

d.   Üveg vagy üvegbélés (beleértve a vitrit, vagy zománc bevonatot);

e.   Tantál vagy tantálötvözetek;

f.   Titán vagy titánötvözetek;

g.   Cirkónium vagy cirkóniumötvözetek;

h.   Nióbium (kolumbium) vagy nióbium-ötvözetek; vagy

i.   Kerámiaanyagok, az alábbiak szerint:

1.   Legalább 80 tömegszázalék tisztaságú szilícium-karbid;

2.   Legalább 99,9 tömegszázalék tisztaságú alumínium-oxid (timföld);

3.   Cirkónium-oxid (cirkónia).

2.   A „névleges méret” a legkisebb bemeneti és kimeneti átmérőre vonatkozik.

3.   A szelepek névleges méretei (DN) megfelelnek az ISO 6708:1995 szabványnak. A névleges csőméretek (NPS) megfelelnek az ASME B36.10 vagy B36.19 vagy annak megfelelő nemzeti szabványnak.

h.  Többszörös falú csövek szivárgásdetektáló egységgel, ahol a feldolgozott, vagy bennük levő vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület az alábbi anyagok bármelyikéből készült:

1.  25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó „ötvözetek”;

2.  Fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

3.  Üveg (beleértve a vitrit, vagy zománcozott bevonatot, vagy az üvegbevonatot);

4.  Grafit vagy „szén-grafit”;

5.  Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

6.  Tantál vagy tantál”ötvözet”;

7.  Titán vagy titán”ötvözet”;

8.  Cirkónium, vagy cirkónium”ötvözet”; vagy

9.  Nióbium (kolumbium) vagy nióbium-”ötvözet”;

2B350 folytatás

i.  A 2B233. pontban meghatározottaktól eltérő többszörös szigetelésű szivattyúk és szigetelés nélküli szivattyúk, amelyeknél a gyártó által meghatározott maximális térfogatáram nagyobb mint 0,6 m3/h, vagy vákuumszivattyúk, amelyeknél a gyártó által meghatározott legnagyobb térfogatáram nagyobb mint 5 m3/h (normál körülmények [273 K (0 °C) hőmérséklet és 101,3 kPa nyomás] között), továbbá az ilyen szivattyúkhoz tervezett házak (szivattyúházak), előformált szivattyúbélések, keverőlapátok, rotorok vagy sugárszivattyú fúvókák, amelyekben a feldolgozott vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi felület a következő anyagok bármelyikéből készült:

1.  25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó „ötvözetek”;

2.  Kerámiák;

3.  Ferroszilícium (magas szilíciumtartalmú szilícium-vas ötvözetek);;

4.  Fluort tartalmazó polimerek (35 tömegszázaléknál több fluort tartalmazó polimerikus vagy elasztomerikus anyagok);

5.  Üveg (beleértve a vitrit, vagy zománcozott bevonatot, vagy az üvegbevonatot);

6.  Grafit vagy „szén-grafit”;

7.  Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

8.  Tantál vagy tantál”ötvözet”;

9.  Titán vagy titán”ötvözet”;

10.  Cirkónium, vagy cirkónium”ötvözet”; vagy

11.  Nióbium (kolumbium) vagy nióbium-”ötvözet”;

Műszaki megjegyzés:

A 2B350.i. alpontban szereplő „szigetelés” kifejezés csak azokra a szigetelésekre vonatkozik, amelyek közvetlenül érintkeznek a feldolgozás alatt álló vegyi anyagokkal (vagy azokkal közvetlen érintkezésre tervezték őket), valamint olyan konstrukció szigetelését biztosítják, ahol a forgó- vagy dugattyús tengely áthalad a szivattyútesten.

2B350 folytatás

j.  Az 1C350. pont alatt meghatározott vegyi anyagok megsemmisítésére tervezett, különleges hulladékbetápláló rendszerrel és kezelő-berendezésekkel ellátott hulladékégetők, amelyeknél az égetőkamra átlagos hőmérséklete meghaladja az 1 273 K-t (1 000 °C), és amelyekben a betápláló rendszernek a hulladékkal közvetlenül érintkező valamennyi felülete az alábbi anyagok bármelyikéből készült, vagy azok bármelyikével vonták be:

1.  25 tömegszázaléknál több nikkelt és 20 tömegszázaléknál több krómot tartalmazó „ötvözetek”;

2.  Kerámiák; vagy

3.  Nikkel vagy 40 tömegszázaléknál több nikkelt tartalmazó „ötvözetek”;

k.  Javításhoz előregyártott szerelvények, amelyeknek a vegyszerrel (vegyszerekkel) közvetlenül érintkező valamennyi fém felülete tantálból vagy a következő tantálötvözetekből készült, és amelyek külön erre a célra tervezett alkatrészekkel rendelkeznek:

1.  A 2B350.a. alpontban meghatározott üvegbélésű reaktoredényekhez vagy reaktorokhoz történő mechanikus csatlakoztatásra tervezték; vagy

2.  A 2B350.c. alpontban meghatározott üvegbélésű tárolótartályokhoz, konténerekhez vagy gyűjtőtartályokhoz történő mechanikus csatlakoztatásra tervezték.

Megjegyzés: A 2B350. pont alkalmazásában, a tömítések, töltőanyagok, szigetelések, csavarok, alátétek vagy más szigetelő funkciót betöltő anyagokhoz használt anyagok nem határozzák meg az ellenőrzés állását, amennyiben az ilyen alkatrészeket cserélhetőnek tervezték.

Műszaki megjegyzések:

1.   A „szén-grafit” amorf szén és grafit olyan keveréke, amelynek a grafittartalma legalább 8 tömegszázalék.

2.   A fenti bekezdésekben felsorolt anyagok esetében az „ötvözet” kifejezés, amennyiben nincs feltüntetve mellette konkrét elemi koncentráció, olyan ötvözetekre vonatkozik, amelyek a mellettük feltüntetett fémet nagyobb tömegszázalékban tartalmazzák, mint bármely más elemet.

2B351 Toxikus gázoknak az 1A004. pontban meghatározottaktól eltérő jelzői és megfigyelőrendszerei és az ezekhez való detektoregységek, az alábbiak szerint, továbbá azok detektorai, szenzorai és cserélhető szenzorbetétei:

a.  Folyamatos üzemre tervezték és alkalmasak az 1C350. pont alatt meghatározott vegyszerek vagy vegyi fegyver anyagok kimutatására, 0,3 mg/m3-nél kisebb koncentrációnál; vagy

b.  Kolinészteráz-gátló hatás detektálására tervezték.

2B352 Biológiai ágenseket előállító és kezelő berendezések, az alábbiak szerint:

a.  Biztonságos létesítmények és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

1.  A WHO Laboratory Biosafety kézikönyve (3. kiadás, Genf, 2004) szerint meghatározott P3 vagy P4 (BL3, BL4, L3, L4) biztonsági szint kritériumainak megfelelő teljesen biztonságos létesítmények.

2.  A 2B352.a. alpontban meghatározott biztonságos létesítmények rögzített berendezéseihez tervezett felszerelés az alábbiak szerint:

a.  Kétoldalt nyitható fertőtlenítő autokláv;

b.  Levegőellátásos védőruházat fertőtlenítésére szolgáló zuhany;

c.  Légmentesen záródó ajtók mechanikus vagy felfúvódó tömítéssel;

b.  Fermentorok és alkatrészek, ideértve a következőket:

1.  Az aeroszol szaporítása nélkül a „mikroorganizmusok”, vírusok tenyésztésére vagy toxintermelésre képes fermentorok 20 l vagy afeletti belső össztérfogattal;

2.  A 2B352.b.1. pontban meghatározott fermentorokhoz tervezett alkatrészek az alábbiak szerint:

a.  In situ sterilizálásra vagy fertőtlenítésre tervezett tenyésztőkamrák;

b.  Tenyésztőkamrát tartó eszközök;

c.  Olyan folyamatvezérlő egységek, amelyek képesek a fermentációs rendszer két vagy több paraméterének (pl. hőmérséklet, pH, tápanyagtartalom, erjesztőkád keverése, oldott oxigén mennyisége, levegőáram, habzásellenőrzés) egyidejű figyelemmel kísérésére és ellenőrzésére;

Műszaki megjegyzések:

1.   A 2B352.b. alpont alkalmazásában, a fermentorok közé tartoznak a bioreaktorok, egyszer használatos (eldobható) bioreaktorok, a kemosztátok és a folyamatos áramú rendszerek is.

2.   A tenyésztőkamrát tartó eszközök közé tartoznak a merev falú, egyszer használatos tenyésztőkamrák.

c.  Centrifugális szeparátorok, amelyek aeroszolok terjedése nélkül képesek folyamatos elválasztásra és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  100 l/h-nál nagyobb térfogatáram;

2.  Polírozott rozsdamentes acélból vagy titánból készült alkatrészek;

3.  A gőzt tartalmazó területen belüli egy vagy több szigetelő csatlakozás; és

4.  Zárt állapotban képesek in-situ gőzsterilizálásra;

Műszaki megjegyzés:

A centrifugális szeparátorok magukban foglalják a dekantereket is.

2B352 folytatás

d.  A következő keresztáramú szűrőberendezések és alkatrészek:

1.  Keresztáramú szűrőberendezések, amelyek képesek mikroorganizmusok, vírusok, toxinok és sejtkultúrák elválasztására, és amelyek rendelkeznek valamennyi alábbi jellemzővel:

a.  1 m2 vagy annál nagyobb teljes szűrőfelület; és

b.  Rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  in situ lehetséges azok sterilizálása vagy fertőtlenítése; vagy

2.  eldobható vagy egyszer használatos alkatrészeket használnak;

Műszaki megjegyzés:

A 2B352.d.1.b. pontban a sterilizálás a berendezésben található összes életképes mikroba eltávolítását jelenti fizikai (pl. gőz) vagy kémiai úton. A fertőtlenítés a mikrobák okozta potenciális fertőzés fertőtlenítő hatású kémiai anyagok használatával történő kiirtását jelenti a berendezésben. A sterilizálás és a fertőtlenítés különbözik a higienizálástól: ez utóbbi olyan tisztítási eljárást jelent, amely során csökkentik a berendezés mikrobatartalmát, de nem feltétlenül sikerül eltávolítani az összes, mikrobák okozta fertőzést vagy életképes mikrobát.

Megjegyzés: A 2B352.d. alpont nem vonja ellenőrzés alá – a gyártó minősítése szerint – fordított ozmózis és hemodialízis elvén működő berendezést.

2.  A keresztáramú szűrőberendezések alkatrészei (pl. modulok, elemek, kazetták, szűrőbetétek, egységek és lemezek), amelyek szűrőfelülete egyenként 0,2 m2 vagy annál nagyobb, és a 2B352.d. alpontban meghatározott keresztáramú szűrőberendezések használatához terveztek.

e.  Gőzzel, gázzal vagy párával sterilizálható fagyasztva szárító berendezések, amelyek kondenzáló kapacitása legalább 10 kg jég/nap és kisebb, mint 1 000 kg jég/nap;

2B352 folytatás

f.  Védő és izoláló berendezések, az alábbiak szerint:

1.  Független levegőellátású fél, vagy egész védőöltözékek, vagy hozzákapcsolt külső levegőellátástól függő és pozitív nyomás alatt működő sisakok;

Megjegyzés: A 2B352.f.1. pont nem vonja ellenőrzés alá az olyan öltözékeket, amelyeket úgy terveztek, hogy független levegőztető berendezéssel együtt viseljék.

2.  Biológiai elszigetelési kamrák, elkülönítők vagy biológiai biztonsági kabinok, amelyek a rendes üzemeltetéshez rendelkeznek az alábbi összes jellemzővel:

a.  Teljesen zárt munkavégzési helyszín, amelyben a dolgozót fizikai akadály választja el a munkától;

b.  Negatív nyomáson üzemképes;

c.  Eszközök biztosítottak a tárgyak munkavégzési helyszínen történő biztonságos kezeléséhez;

d.  A munkavégzés helyszínének levegővel való ellátása és a levegő onnan történő kivezetése HEPA-szűrőn keresztül történik;

1. megjegyzés: 2B352.f.2. pont tartalmaz a WHO Laboratóriumi biológiai biztonsági kézikönyvének legújabb kiadásában leírtak szerinti és a nemzezi szabványoknak, szabályozásoknak vagy iránymutatásoknak megfelelően létrehozott, III. osztályba sorolt biológiai biztonsági kabinokat.

2. megjegyzés: 2B352.f.2. pont nem tartalmaz kifejezetten a betegizolációra (barrier nursing) vagy a fertőzött betegek szállítására tervezett izolátorokat.

g.  „Mikroorganizmusokkal”, vírusokkal vagy „toxinokkal” történő tesztelésre tervezett, aeroszolhoz használt, az alábbiaknak megfelelő inhalációs berendezés:

1.  Legalább 1 m3-es kapacitással rendelkező, egész testen keresztüli expozíciót lehetővé tevő kamrák;

2.  Irányított aeroszolbeáramlást alkalmazó, csak orron keresztüli expozíciót lehetővé tevő berendezések, amelyek rendelkeznek az alábbi expozíciókhoz szükséges kapacitással:

a.  12 vagy több rágcsáló; vagy

b.  2 vagy több – nem rágcsáló – állat;

3.  Irányított aeroszolbeáramlást alkalmazó, csak orron keresztüli expozíciót lehetővé tevő berendezésekhez használt, állatok lefogására szolgáló zárt csövek;

2B352 folytatás

h.  A toxinok és kórokozó „mikroorganizmusok” szárítására alkalmas porlasztva szárító berendezés, amely rendelkezik az alábbi összes jellemzővel:

1.  Vízpárologtatási kapacitása ≥ 0,4 kg/h és ≤ 400 kg/h;

2.  Képes arra, hogy a kívánt részecskeméret generálását lehetővé tevő porlasztó szórófejekkel ≤ 10 μm tipikus átlagos részecskeméretet generáljon a meglévő szerelvényekkel vagy a porlasztva szárító berendezés minimális módosításával; és

3.  In situ lehetséges azok sterilizálása vagy fertőtlenítése;

i.  Nukleinsav-összeállítók vagy szintetizálók, amelyek részben vagy teljesen automatizáltak, és amelyeket arra terveztek, hogy képesek legyenek egy menetben 1,5 kilobázisnál hosszabb folyamatos nukleinsavak előállítására, 5%-nál kisebb hibaarány mellett.

2C Anyagok

Nincsenek.

2D Szoftver

2D001 A 2D002. pont alatt meghatározottaktól eltérő „szoftver” az alábbiak szerint:

a.  Kifejezetten a 2A001. vagy 2B001. pont által ellenőrzés alá vont berendezések „kifejlesztésére” vagy „gyártására” tervezett vagy átalakított „szoftver”.

b.  Kifejezetten a 2A001.c., 2B001. vagy 2B003–2B009. pont alatt meghatározott berendezések „felhasználásához” tervezett vagy átalakított „szoftver”.

Megjegyzés: A 2D001. pont nem vonja ellenőrzés alá az alkatrészek programozását végző olyan „szoftvert”, amely „számjegyvezérlésű” kódokat generál a különféle részek megmunkálására.

2D002 „Szoftver” elektronikus eszközökhöz, még akkor is, ha elektronikus eszközbe, vagy rendszerbe építették be, lehetővé téve, hogy az ilyen rendszerek „számjegyvezérlésű” egységként működjenek, és amely képes több mint négy tengely egyidejű koordinálása „kontúrvezérlésre”.

1. megjegyzés: A 2D002. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten a 2. kategória alatt nem meghatározott tételek működtetésére tervezett, vagy módosított „szoftvert”.

2. megjegyzés: A 2D002. pont nem vonja ellenőrzés alá a 2B002. pontban meghatározott termékekhez tartózó „szoftvert”. A 2B002. pontban meghatározott termékekhez tartózó „szoftver” tekintetében lásd: 2D001 és 2D003.

3. megjegyzés: A 2D002. pont nem vonja ellenőrzés alá a 2. kategóriában meg nem határozott cikkekkel exportált és azok működéséhez minimálisan szükséges „szoftvert”.

2D003 A 2B002. pont alatt meghatározott berendezések működéséhez tervezett vagy módosított olyan „szoftver”, amely a kívánt munkadarabforma elérése érdekében az optikai kialakítást, a munkadarab mérési értékeit és az anyageltávolítási funkciókat „számjegyvezérlésű” parancsokká alakítja át.

2D101 Kifejezetten a 2B104., 2B105., 2B109., 2B116., 2B117. vagy 2B119–2B122. pont alatt meghatározott berendezések „felhasználására” tervezett „szoftver”.

N.B.: LÁSD MÉG: 9D004.

2D201 Kifejezetten a 2B204., 2B206., 2b207., 2b209., 2B219. vagy a 2B227. pont alatt meghatározott berendezések „felhasználására” tervezett „szoftver”.

2D202 Kifejezetten a 2B201. pont alatt meghatározott berendezések „kifejlesztésére”, „gyártására”, vagy „felhasználására” tervezett „szoftver”.

Megjegyzés: A 2D202. pont nem vonja ellenőrzés alá az alkatrészek programozását végző olyan „szoftvert”, amely „számjegyvezérlésű” parancskódokat generál, de nem teszi lehetővé a különféle részek megmunkálására szolgáló berendezések közvetlen felhasználását.

2D351 Az 1D003. pont alatt meghatározottól eltérő, kifejezetten a 2B351. pont alatt meghatározott berendezés „felhasználására” tervezett „szoftver”.

2E Technológia

2E001 A berendezések „fejlesztésére” szolgáló, az általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”vagy szoftver a 2A., 2B vagy 2D. szakaszban meghatározottak szerint.

Megjegyzés: A 2E001. pont magában foglalja a próbarendszereknek a 2B006.a. pontban meghatározott koordinált mérőgépekbe történő integrálására szolgáló „technológiát”.

2E002 A 2A. vagy 2B. által ellenőrzés alá vont berendezések „gyártására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

2E003 Egyéb „technológia”, az alábbiak szerint:

a.  Nem használt;

b.  „Technológia” fémmegmunkáló gyártási eljárásokhoz, az alábbiak szerint:

1.  Kifejezetten az alábbi eljárások bármelyikéhez tervezett szerszámok, matricák, tartozékok tervezésére szolgáló „technológia”:

a.  „Szuperképlékeny alakítás”;

b.  „Diffúziós kötés”; vagy

c.  „Közvetlen hatású hidraulikus sajtolás”;

2.  Az alábbiak szabályozására szolgáló, feldolgozási módszerekből vagy paraméterekből álló műszaki adat:

a.  Alumíniumötvözetek, titánötvözetek vagy „szuperötvözetek”„szuperképlékeny alakítása”:

1.  Felület-előkészítés;

2.  Alakváltozási sebesség;

3.  Hőmérséklet;

4.  Nyomás;

b.  „Szuperötvözetek” vagy titánötvözetek „diffúziós kötése”:

1.  Felület-előkészítés;

2.  Hőmérséklet;

3.  Nyomás;

2E003.b.2. folytatás

c.  Alumíniumötvözetek vagy titánötvözetek „közvetlen hatású hidraulikus sajtolása”:

1.  Nyomás;

2.  Ciklusidő;

d.  Titánötvözetek, alumíniumötvözetek vagy „szuperötvözetek”„meleg izosztatikus tömörítése”:

1.  Hőmérséklet;

2.  Nyomás;

3.  Ciklusidő;

Műszaki megjegyzések:

1.   „Közvetlen hidraulikus sajtolás” (direct-acting hydraulic pressing): olyan deformációs eljárás, amelynél a munkadarabbal közvetlenül érintkező, folyadékkal töltött rugalmas tömlőt alkalmaznak.

2.   „Meleg izosztatikus tömörítés” (hot isostatic densification): öntvény zárt térben 375 K-t (102 °C) meghaladó hőmérsékleten történő nyomás alatt tartása, különböző közegek (gáz, folyadék, szilárd részecskék stb.) segítségével, azzal a céllal, hogy az öntvényben a hézagok csökkentése vagy kiküszöbölése érdekében minden irányban egyenlő erőt hozzanak létre.

c.  Repülőgép-szerkezetek gyártásához használt, hidraulikus nyújtó-formázó gépek és szerszámaik „kifejlesztésére” vagy „gyártására” szolgáló „technológia”;

d.  Nem használt;

e.  Műhelytevékenység korszerű döntéstámogatási rendszeréhez szükséges szakértői rendszert „számjegyvezérlő egységbe” integráló „szoftver”„kifejlesztésére” szolgáló „technológia”;

f.  Szervetlen fedőrétegeknek vagy szervetlen felületmódosító burkolatoknak (amelyeket következő táblázat 3. oszlopa határoz meg) a nem-elektronikus alaplemezekre (amelyeket a következő táblázat 2. oszlopa határoz meg) történő alkalmazásának „technológiája”, a következő táblázat 1. oszlopában meghatározott és a Műszaki megjegyzésben meghatározott eljárásokkal.

2E003 folytatás

Megjegyzés: A táblázat és a Műszaki megjegyzések a 2E301. pont után találhatók.

N.B.: Ezt a táblázatot egy adott bevonási eljárás „technológiájának” meghatározásához csak abban az esetben kell figyelembe venni, amikor a 3. oszlopban található keletkezett bevonat abban a bekezdésben szerepel, amely pontosan szemben helyezkedik el a 2. oszlopban található vonatkozó alaplemezzel. Például a gőzfázisú kémiai leválasztás (CVD) bevonási eljárás műszaki adatai a szilicideknek szén-szén, kerámia és fém-”mátrix” „kompozitok” hordozókra való alkalmazása esetében vannak feltüntetve, nincsenek azonban feltüntetve a szilicideknek a „cementált volfrám-karbid” (16) és „szilícium-karbid” (18) alaplemezekre történő alkalmazására. A második esetben a keletkezett bevonat nem szerepel abban a 3. oszlopban található bekezdésben, amelyik pontosan szemben helyezkedik el a 2. oszlopnak azzal a bekezdésével, amely a „cementált volfrám-karbid” (16) és „szilícium-karbid” (18) hordozókat tünteti fel.

2E101 A 2B004., 2B009., 2B104., 2B109., 2B116., 2B119 –2B122. vagy 2D101. pont alatt meghatározott berendezés vagy „szoftver” „felhasználására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

2E201 A 2A225., 2A226., 2B001., 2B006., 2B007.b., 2B007.c., 2B008., 2B009., 2B201., 2B204., 2B206., 2B207., 2B209., 2B225–2B233., 2D201. vagy 2D202. pont alatt meghatározott berendezés, vagy „szoftver” „felhasználására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

2E301 A 2B350-2B352 alatt meghatározott termékek „felhasználására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

TÁBLÁZAT – ANYAGLEVÁLASZTÓ ELJÁRÁSOK

1.   Bevonási eljárás (1) (22)

2.   Alaplemez

3.   Keletkezett bevonat

A.  Gőzfázisú kémiai leválasztás (CVD)

„Szuperötvözetek”

Aluminidek belső felületekhez

 

Kerámia (19) és alacsony tágulású üvegek (14)

Szilicidek

Karbidok

Dielektromos rétegek (15)

Gyémánt

Gyémántszerű szén (17)

 

Szén-szén, Kerámia és Fém-”mátrix”„kompozitok”

Szilicidek

Karbidok

Tűzálló fémek

Ezek keverékei (4)

Dielektromos rétegek (15)

Aluminidek

Ötvözött aluminidek (2)

Bór-nitrid

 

Cementált volfrámkarbid (16), Szilícium-karbid (18)

Karbidok

Volfrám

Ezek keverékei (4)

Dielektromos rétegek (15)

 

Molibdén és molibdénötvözetek

Dielektromos rétegek (15)

 

Berillium és berilliumötvözetek

Dielektromos rétegek (15)

Gyémánt

Gyémántszerű szén (17)

 

Szenzorablak-anyagok (9)

Dielektromos rétegek (15)

Gyémánt

Gyémántszerű szén (17)

B.  Termikus párologtatásos fizikai gőzfázisú leválasztás/vákuumpárologtatás (TE-PVD)

 

 

B.1.  Fizikai gőzfázisú leválasztás (PVD): elektronsugaras (EB-PVD)

„Szuperötvözetek”

Ötvözött szilicidek

Ötvözött aluminidek (2)

MCrAlX (5)

Módosított cirkónium-oxid (12)

Szilicidek

Aluminidek

Ezek keverékei (4)

 

Kerámia (19) és alacsony tágulású üvegek (14)

Dielektromos rétegek (15)

 

Korrózióálló acél (7)

MCrAlX (5)

Módosított cirkónium-oxid (12)

Ezek keverékei (4)

 

Szén-szén, Kerámia és Fém-„mátrix”„kompozitok”

Szilicidek

Karbidok

Tűzálló fémek

Ezek keverékei (4)

Dielektromos rétegek (15)

Bór-nitrid

 

Cementált volfrámkarbid (16), Szilícium-karbid (18)

Karbidok

Volfrám

Ezek keverékei (4)

Dielektromos rétegek (15)

 

Molibdén és molibdénötvözetek

Dielektromos rétegek (15)

 

Berillium és berilliumötvözetek

Dielektromos rétegek (15)

Boridok

Berillium

 

Szenzorablak-anyagok (9)

Dielektromos rétegek (15)

 

Titánötvözetek (13)

Boridok

Nitridek

B.2.  Ion-támogatású ellenállás-fűtésű Fizikai gőzfázisú leválasztás (PVD) (ionplattírozás)

Kerámia (19) és Alacsony tágulású üvegek

Dielektromos rétegek (15)

Gyémántszerű szén (17)

 

Szén-szén, Kerámia és Fém-„mátrix”„kompozitok”

Dielektromos rétegek (15)

 

Cementált volfrámkarbid (16), Szilíciumkarbid

Dielektromos rétegek (15)

 

Molibdén és molibdénötvözetek

Dielektromos rétegek (15)

 

Berillium és berilliumötvözetek

Dielektromos rétegek (15)

 

Szenzorablak-anyagok (9)

Dielektromos rétegek (15)

Gyémántszerű szén (17)

B.3.  Fizikai gőzfázisú leválasztás (PVD): „Lézer” elpárologtatás

Kerámia (19) és alacsony tágulású üvegek (14)

Szilicidek

Dielektromos rétegek (15)

Gyémántszerű szén (17)

 

Szén-szén, Kerámia és Fém-„mátrix”„kompozitok”

Dielektromos rétegek (15)

 

Cementált volfrámkarbid (16), Szilíciumkarbid

Dielektromos rétegek (15)

 

Molibdén és molibdénötvözetek

Dielektromos rétegek (15)

 

Berillium és berilliumötvözetek

Dielektromos rétegek (15)

 

Szenzorablak-anyagok (9)

Dielektromos rétegek (15)

Gyémántszerű szén (17)

B.4.  Fizikai gőzfázisú leválasztás (PVD): katódív kisülés

„Szuperötvözetek”

Ötvözött szilicidek

Ötvözött aluminidek (2)

MCrAlX (5)

 

Polimerek (11) és szerves „mátrix”„kompozitok”

Boridok

Karbidok

Nitridek

Gyémántszerű szén (17)

C.  Pack-cementálás (a „nem-pack” cementálás tekintetében lásd a fenti „A.” szakaszt) (10)

Szén-szén, Kerámia és Fém-„mátrix”„kompozitok”

Szilicidek

Karbidok

Ezek keverékei (4)

 

Titánötvözetek (13)

Szilicidek

Aluminidek

Ötvözött aluminidek (2)

 

Tűzálló fémek és ötvözetek (8)

Szilicidek

Oxidok

D.  Plazmaszórás

„Szuperötvözetek”

MCrAlX (5)

Módosított cirkónium-oxid (12)

Ezek keverékei (4)

Csiszolható nikkel-grafit

Csiszolható Ni-Cr-Al tartalmú anyagok

Csiszolható Al-Si-Poliészter

Ötvözött aluminidek (2)

 

Alumíniumötvözetek (6)

MCrAlX (5)

Módosított cirkónium-oxid (12)

Szilicidek

Ezek keverékei (4)

 

Tűzálló fémek és ötvözetek (8)

Aluminidek

Szilicidek

Karbidok

 

Korrózióálló acél (7)

MCrAlX (5)

Módosított cirkónium-oxid (12)

Ezek keverékei (4)

 

Titánötvözetek (13)

Karbidok

Aluminidek

Szilicidek

Ötvözött aluminidek (2)

Csiszolható nikkel-grafit

Csiszolható Ni-Cr-Al tartalmú anyagok

Csiszolható Al-Si-Poliészter

E.  Szuszpenziós bevonatképzés

Tűzálló fémek és ötvözetek (8)

Ömlesztett szilicidek

Ömlesztett aluminidek, kivéve az ellenállásos fűtőelemeket

 

Szén-szén, Kerámia és Fém-„mátrix”„kompozitok”

Szilicidek

Karbidok

Ezek keverékei (4)

F.  Katódporlasztás

„Szuperötvözetek”

Ötvözött szilicidek

Ötvözött aluminidek (2)

Nemesfémmel módosított aluminidek (3)

MCrAlX (5)

Módosított cirkónium-oxid (12)

Platina

Ezek keverékei (4)

 

Kerámia és alacsony tágulású üvegek (14)

Szilicidek

Platina

Ezek keverékei (4)

Dielektromos rétegek (15)

Gyémántszerű szén (17)

 

Titánötvözetek (13)

Boridok

Nitridek

Oxidok

Szilicidek

Aluminidek

Ötvözött aluminidek (2)

Karbidok

 

Szén-szén, Kerámia és Fém-„mátrix”„kompozitok”

Szilicidek

Karbidok

Tűzálló fémek

Ezek keverékei (4)

Dielektromos rétegek (15)

Bór-nitrid

 

Cementált volfrámkarbid (16), Szilícium-karbid (18)

Karbidok

Volfrám

Ezek keverékei (4)

Dielektromos rétegek (15)

Bór-nitrid

 

Molibdén és molibdénötvözetek

Dielektromos rétegek (15)

 

Berillium és berilliumötvözetek

Boridok

Dielektromos rétegek (15)

Berillium

 

Szenzorablak-anyagok (9)

Dielektromos rétegek (15)

Gyémántszerű szén (17)

 

Tűzálló fémek és ötvözetek (8)

Aluminidek

Szilicidek

Oxidok

Karbidok

G.  Ionbeültetés

Magashőmérsékletű csapágyacélok

Króm, Tantál, vagy Nióbium (kolumbium)-adalékok

 

Titánötvözetek (13)

Boridok

Nitridek

 

Berillium és berilliumötvözetek

Boridok

 

Cementált volfrám-karbid (16)

Karbidok

Nitridek

TÁBLÁZAT – ANYAGLEVÁLASZTÓ ELJÁRÁSOK – MEGJEGYZÉSEK

1.  „Bevonási eljáráson” egyaránt értendő a felületen végzett javítás, a felület korábbi állapotának visszaállítása, illetve az eredeti bevonási folyamat is.

2.  Az „ötvözött aluminid-bevonat” kifejezés vonatkozik az egy vagy több lépcsőben előállított bevonatokra, amelyekben egy vagy több elemet az aluminid-bevonat felvitele előtt helyeztek el, még akkor is, ha ez egy más bevonatolási folyamattal történt. Nem vonatkozik azonban az egylépéses pack-cementálás ötvözött aluminidek előállítása céljából végzett ismételt alkalmazására.

3.  A „nemesfémmel módosított aluminid” kifejezés arra a többlépcsős bevonási folyamatra vonatkozik, amelynek során az aluminid-bevonatolás alkalmazása előtt valamilyen más bevonási folyamattal nemesfémet vagy nemesfémeket visznek fel.

4.  Az „ezek keverékei” kifejezés diffúz anyagokra, szemcsés kompozitokra, ko-depozitokra és többrétegű depozitokra vonatkozik, és azok a táblázatban szereplő bevonási folyamatok egyszeri vagy többszöri alkalmazásával állíthatók elő.

5.  Az „MCrAlX” olyan bevonó ötvözeteket jelent, amelyekben az „M” kobaltnak, vasnak, nikkelnek vagy ezek valamilyen kombinációjának felel meg, az „X” hafniumot, ittriumot, szilíciumot, tantált jelent, bármely mennyiségben vagy egyéb különböző arányokban és kombinációkban szándékosan bevitt adalékanyagot 0,01 tömegszázalék fölött, kivéve:

a.  A CoCrAlY-bevonat, amely 22 tömegszázaléknál kevesebb krómot, kevesebb, mint 7 tömegszázalék alumíniumot és 2 tömegszázaléknál kevesebb ittriumot tartalmaz;

b.  A CoCrAlY-bevonat, amely 22–24 tömegszázalék krómot, 10–12 tömegszázalék alumíniumot és 0,5–0,7 tömegszázalék ittriumot tartalmaz; vagy

c.  A NiCrAlY-bevonat, amely 21–23 tömegszázalék krómot, 10–12 tömegszázalék alumíniumot és 0,9–1,1 tömegszázalék ittriumot tartalmaz.

6.  Az „alumíniumötvözetek” olyan ötvözeteket jelentenek, amelyek 293 K (20 °C) hőmérsékleten mért maximális szakítószilárdsága legalább 190 Mpa.

7.  A „korrózióálló acél” kifejezés olyan acélokra vonatkozik, mint például az AISI (American Iron and Steel Institute – Amerikai Vas- és Acélintézet) 300-as sorozata vagy az ezzel egyenértékű nemzeti szabvány szerinti acélok.

8.  A „tűzálló fémek és ötvözetek” az alábbi fémekből és ötvözeteikből állnak: nióbium (kolumbium), molibdén, volfrám és tantál.

9.  A „szenzorablakanyagok” a következők: alumínium-oxid, szilícium, germánium, cink-szulfid, cink-szelenid, gallium-arzenid, gyémánt, gallium-foszfid, zafír és a következő fémhalogenidek: a 40 mm-nél nagyobb átmérőjű érzékelő üveganyagok esetén cirkónium-fluorid és hafnium-fluorid.

10.  A 2. kategória nem vonja ellenőrzés alá a repülőgépek szilárd szárnyszelvényeinek egylépcsős pack-cementálására szolgáló „technológiát”.

11.  „Polimerek”, a következők szerint: polimidek, poliészterek, poliszulfidok, polikarbonátok és poliuretánok.

12.  A „módosított cirkónium-oxid” más fémoxidok adalékaira vonatkozik (pl. kalcium, magnézium, ittrium, hafnium, ritkaföldfémek oxidjai stb.), amelyeket azért adagolnak a cirkóniumhoz, hogy stabilizálják a krisztallográfiai fázisokat és a fázisösszetételeket. Az ellenőrzés nem terjed ki a kalciummal vagy a magnéziummal történő keverés vagy fúzió útján módosított cirkóniumból készült hőgát bevonatokra.

13.  A „titánötvözetek” azokra az űrhajózási ötvözetekre utalnak, amelyek 293 K (20 °C) hőmérsékleten mért maximális szakítószilárdsága 900 MPa vagy annál több.

14.  Az „alacsony tágulású üvegek” olyan üvegekre vonatkoznak, amelyek 293 K (20 °C) hőmérsékleten mért hőtágulási együtthatója 1 x 10-7 K-1 vagy annál kevesebb.

15.  A „dielektromos rétegek” többrétegű szigetelőanyagból készült bevonatok, amelyekben a különböző törésmutatójú anyagokból álló modell interferencia-jellemzőit használják fel a különböző hullámhosszúságú sávok visszaverésére, átvitelére vagy elnyelésére. A dielektromos rétegek négynél több dielektromos rétegre vagy szigetelő/fém „kompozit” rétegre vonatkoznak.

16.  A „cementált volfrám-karbid” nem foglalja magában a volfrám-karbid/(kobalt, nikkel), titán-karbid/(kobalt, nikkel), króm-karbid/nikkel- króm és króm-karbid/nikkel vágó és forgácsoló-szerszám anyagokat.

17.  Az ellenőrzés nem terjed ki a kifejezetten a következő anyagokon gyémántszerű szén bevonatok létrehozására tervezett „technológiára”:

mágneses lemezmeghajtók és fejek, eldobható termékek gyártására szolgáló berendezések, vízcsap szelepek, hangszórómembrán, gépjárművek motor része, vágószerszámok, lyukasztó süllyesztékei, iroda-automatizálási berendezések, mikrofonok és gyógyászati eszközök vagy a műanyagok öntésére vagy formázására használt, kevesebb mint 5 % berilliumot tartalmazó ötvözetekből gyártott formák.

18.  A „szilícium-karbid” nem foglalja magába a vágó- és forgácsoló-szerszám anyagokat.

19.  A kerámia hordozóanyagok kifejezés e tétel alkalmazásában nem foglalja magába az 5 % vagy nagyobb tömegben agyagot vagy cementet – akár különálló komponensek, akár kombinációban szerepelnek – tartalmazó kerámiákat.

TÁBLÁZAT – ANYAGLEVÁLASZTÓ ELJÁRÁSOK – MŰSZAKI MEGJEGYZÉSEK

A táblázat 1. oszlopában szereplő eljárások meghatározásai:

a.  Gőzfázisú kémiai leválasztás (Chemical Vapour Deposition – CVD) olyan rétegfelviteli vagy felületmódosítási bevonási folyamat, amelynek során fémet, ötvözetet, „kompozitot” vagy kerámiát visznek fel hevített hordozó felületére. A hordozó közelében kiválasztott vagy elegyített gázok reakciója eredményezi a kívánt elemek, ötvözetek vagy vegyületek leválasztását. A bomláshoz vagy a vegyi reakcióhoz szükséges energiát a hordozó hője, plazmakisülés vagy „lézer” sugárzás szolgáltatja.

N.B.1. A CVD-eljárások közé tartoznak a következők is: nem-pack (out-of-pack) irányított gázáram, pulzáló CVD, szabályozott nukleidos termikus leválasztás (controlled nucleation thermal decomposition – CNTD), plazmagerjesztésű vagy plazmát alkalmazó CVD-eljárások.

N.B.2. A pack porkeverékbe merített hordozót jelent.

N.B.3. A nem-pack eljárásokban használt gázhalmazállapotú anyagok ugyanannak az alapreakciónak során ugyanolyan paraméterekkel jönnek létre, mint a pack-cementálás eljárás paraméterei, kivéve, hogy a bevonandó hordozó nem kerül kapcsolatba a porkeverékkel.

b.  Termikus gőzölögtetésű-fizikai gőzfázisú leválasztás (TE-PVD) olyan bevonatkezelési eljárás, amelyet 0,1 Pa-nál kisebb nyomású vákuumban végeznek el, úgy, hogy a bevonóanyag elgőzölögtetésére hőenergiát használnak fel. Az eljárás eredményeként az elgőzölögtetett anyag kicsapódik, illetve lerakódik a megfelelően elhelyezett hordozóra.

Az eljárás szokásos módosítási eszköze az, hogy kompaund bevonatok szintetizálása céljából a bevonási eljárás során gázt adagolnak be a vákuumkamrába.

Ion- vagy elektronsugarak, illetve plazma alkalmazása a bevonási eljárás aktiválására vagy előmozdítására szintén e technikai eljárás szokásos módosítását képezi. E folyamatokat jellemezheti továbbá az, hogy az optikai jellemzőknek és a bevonatok vastagságának mérésére az eljárás során monitorokat használnak.

A speciális TE-PVD eljárások az alábbiak:

1.  Az elektronsugaras PVD a bevonatot képező anyag hevítésére és elgőzölögtetésére elektronsugarat alkalmaz;

2.  Az ion-támogatású ellenállás-fűtésű PVD villamosan ellenálló hőforrások és visszaverődő ionsugarak kombinációját alkalmazza, amelyek képesek biztosítani az elgőzölögtetett bevonóanyagok ellenőrzött és egységes áramát;

3.  A „lézer” elgőzölögtetés vagy pulzáló vagy folytonos hullámú „lézer”sugarakat alkalmaz a bevonóanyag elpárologtatására;

4.  A katódíves bevonás a bevonóanyagnak olyan fogyó katódját használja, amelynek felszínén egy földelt érintkezővel történő rövid idejű érintkezés során ívkisülés keletkezik. Az ív ellenőrzött mozgása erodálja a katód felületét, s ezzel intenzív ionizált plazmaáramot hoz létre. Az anód lehet egy kúp, amely a katód felszínéhez egy szigetelőn keresztül csatlakozik, vagy a kamrát lehet anódként használni. A „non line-of-sight” bevonásnál alaplemez-eltolást alkalmaznak;

N.B.: Ez a meghatározás nem tartalmazza a nem-előfeszített alaplemezek esetén alkalmazott random katódsugaras bevonást.

5.  Az ionbeültetés az általános TE-PVD eljárás speciális módosítása, amelyben a plazmát vagy az ionforrást használnak a létrehozandó bevonat anyagának ionizálására, és a plazmából leválasztandó anyagok kinyerésének megkönnyítésére a hordozóhoz negatív előfeszítést alkalmaznak. Ezen eljárások szokásos módosításait képezik: a reaktív anyagok bevezetése, a szilárd anyagoknak a kamrában történő elgőzölögtetése, és monitorok alkalmazása az optikai jellemzők eljárás közbeni mérésére és a bevonatok vastagságának ellenőrzésére.

c.  A pack-cementálás olyan felületmódosító bevonási vagy rétegfelviteli eljárás, amelynek során az alaplemezt porkeverékbe (az ún. pack) merítik, amely a következőkből áll:

1.  A felvitelre szánt fémek pora (általában alumínium, króm, szilícium vagy ezek kombinációi);

2.  Aktivátor (általában egy halogénsó); és

3.  Egy semleges por, általában timföld.

Az alaplemezt és a porkeveréket egy retortában helyezik el, amelyet a bevonóanyag leválásához szükséges időtartamra 1 030 K (757 °C) – 1 375 K (1 102 °C) közötti hőmérsékletre fűtenek fel.

d.  A plazmaszórás olyan rétegfelviteli eljárás, amely során a plazmát egy szórófej állítja elő és szabályozza; a porított vagy huzalos bevonóanyag a szórófejbe kerül be, amely azt megolvasztja, és ezt szórja ki a hordozó felé, ahol az teljes mértékben tapadó bevonatot képez. A plazmaszórás vagy kisnyomású plazmaszórásból vagy víz alatti, nagy sebességű plazmaszórásból áll.

N.B.1. A kis nyomás a környezeti, légköri nyomásnál kisebb nyomást jelent.

N.B.2. A nagy sebesség azt jelenti, hogy a fúvókából eltávozó gáz sebessége 0,1 MPa nyomásnál 293 K-en (20 °C) meghaladja a 750 m/s-ot.

e.  A szuszpenziós bevonatképzés az a felületmódosító bevonási vagy rétegfelviteli eljárás, amelynek során a kívánt bevonat elérése érdekében a hordozóra folyadékban feloldott szerves kötőanyaggal kevert fém- vagy kerámiaport visznek fel szórással, bemerítéssel vagy festéssel, az azt követő levegőn vagy kemencében történő szárítással, illetve hőkezeléssel.

f.  A katódporlasztás olyan rétegfelviteli folyamat, amelyben pozitív töltésű részecskéket gyorsítanak és mozgatnak elektromos térben a céltárgy (bevonóanyag) felszíne felé. A becsapódó ionok kinetikus energiája elegendő ahhoz, hogy a céltárgy felületéből atomok váljanak ki, és a megfelelően elhelyezett hordozón kiváljanak.

N.B.1. A táblázat csak a triódás, magnetronos vagy reaktív katódporlasztásra vonatkozik, amelyekkel a bevonóanyag tapadásának növelését és a leválasztás sebességét kívánják növelni, valamint a megnövelt nagyfrekvenciás (NF) porlasztásra vonatkozik, amelyet a nemfémes bevonóanyagok elgőzölögtetésére használnak.

N.B.2. Az alacsony energiájú (5 keV-nál kisebb) ionsugarakat a leválasztás aktiválására lehet használni.

g.  Az ionbeültetés az a felületmódosító bevonási eljárás, amelynek során az ötvözőelemet ionizálják, erőtérben felgyorsítják és a hordozó felületének meghatározott részébe ültetik. Ez magában foglalja azokat az eljárásokat, amelyek során az ionbeültetés az elektronsugaras fizikai gőzfázisú leválasztással vagy katódporlasztással egyidejűleg történik.

V. RÉSZ – 3. kategória

3. KATEGÓRIA – ELEKTRONIKA

3A. Berendezések, részegységek és alkatrészek

1. megjegyzés: A 3A001.a.3–3A001.a.10. vagy a 3A001.a.12–3A001.a.14. pont alatt meghatározottaktól eltérő, a 3A001, vagy 3A002. pont alatt ismertetett berendezések és alkatrészek – amelyeket más berendezésekhez speciálisan terveztek, illetve amelyek ugyanolyan funkcionális jellemzőkkel rendelkeznek, mint a többi berendezés – ellenőrzési státusát a többi berendezés ellenőrzési státusa határozza meg.

2. megjegyzés: A 3A001.a.3–3A001.a.9. vagy a 3A001.a.12– 3A001.a.14. pont alatt ismertetett integrált áramkörök ellenőrzési státusát – amelyeket megváltoztathatatlan módon programoztak vagy más berendezéshez egyedi funkcióra terveztek – a többi berendezés ellenőrzési státusa határozza meg.

N.B. Amikor a gyártó vagy a felhasználó nem tudja meghatározni a többi berendezés ellenőrzési státuszát, akkor az integrált áramkörök ellenőrzési státuszát a 3A001.a.3–3A001.a.9. és a 3A001.a.12.–3A001.a.14. pont határozza meg.

3. megjegyzés: Azoknak a (befejezett vagy be nem fejezett) lapkáknak, amelyeken a funkciót meghatározták, a státusát a 3A001.a., a 3A001.b., a 3A001.d., a 3A001.e.4., a 3A001.g., a 3A001.h. vagy a 3A001.i. pont alatti paraméterek szerint kell értékelni.

3A001 Elektronikai termékek az alábbiak szerint:

a.  Általános célú integrált áramkörök, az alábbiak szerint:

Megjegyzés: Integrált áramkörök alatt a következő típusokat értjük:

–   „monolit integrált áramkörök”;

–   „hibrid integrált áramkörök”;

–   „multichip integrált áramkörök”;

–   „film típusú integrált áramkörök”, beleértve a szilícium/zafír integrált áramköröket is;

–   „optikai integrált áramkörök”;

–   „háromdimenziós integrált áramkörök”;

–   „mikrohullámú monolit integrált áramkörök” („MMIC”).

3A001.a. (folytatás)

1.  A sugárzásállónak tervezett vagy minősített integrált áramkörök, melyek ellenállnak a következők bármelyikének:

a.  5 x 10 3 Gy (Si) vagy ennél nagyobb teljes dózis;

b.  5 x 10 6 Gy (Si)/s vagy magasabb dózisintenzitás-változás; vagy

c.  5 x 10 13 n/cm2 vagy magasabb neutronfolyam (integrált fluxus) (1 MeV ekvivalens) szilíciumon, vagy ennek megfelelője más anyagon;

Megjegyzés: A 3A001.a.1.c. alpont nem vonja ellenőrzés alá a Fém Szigetelő Félvezetőket (MIS).

2.  „Mikroprocesszor mikroáramkörök”, „mikroszámítógép mikroáramkörök”, mikrovezérlő mikroáramkörök, vegyes félvezetőből gyártott tároló integrált áramkörök, analóg-digitális átalakítók, analóg-digitális átalakítókat tartalmazó és ditiális adatokat tároló vagy feldolgozó integrált áramkörök, digitális-analóg átalakítók, elektro-optikai, vagy „jelfeldolgozásra” tervezett „optikai integrált áramkörök”, felhasználó által programozható logikai eszközök, egyedi integrált áramkörök, amelyek funkciója vagy annak a berendezésnek, amelyben az integrált áramkört fel fogják használni az ellenőrzési státusa ismeretlen, gyors Fourier transzformáló (FFT) processzorok, statikus véletlen elérésű memóriák (SRAM-ok) vagy „nem felejtő memóriák”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  398 K (125 °C) feletti környezeti hőmérsékleten történő működésre méretezték;

b.  218 K (–55 °C) alatti környezeti hőmérsékleten történő működésre méretezték; vagy

c.  A 218 K (–55 °C) és a 398 K (+125 °C) közötti hőmérséklet-tartományban történő működésre méretezték;

Megjegyzés: A 3A001.a.2. alpont nem vonja ellenőrzés alá a polgári gépjárművekhez vagy a vasútivonat-alkalmazásokhoz tervezett integrált áramköröket.

Műszaki megjegyzés:

„Nem felejtő memória”: az áramkimaradást követően adott időtartamon belül adatmegőrző funkcióval rendelkező memória.

3A001.a. (folytatás)

3.  „Mikroprocesszor mikroáramkörök”, „mikroszámítógép mikroáramkörök” és mikrovezérlő mikroáramkörök, amelyek vegyes félvezetőből készültek, és 40 MHz-et meghaladó órajel frekvencián működnek;

Megjegyzés: A 3A001.a.3 pont magában foglalja a digitális jelfeldolgozókat, a digitális tömbprocesszorokat és a digitális társprocesszorokat.

4.  Nem használt;

5.  Analóg-digitális (AD) és digitális-analóg (DA) átalakító integrált áramkörök, az alábbiak szerint:

a.  AD átalakítók, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

N.B.: LÁSD MÉG: 3A101.

1.  felbontásuk legalább 8 bit, de 10 bitnél kevesebb, 1,3 giga minta/másodpercnél (GSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

2.  felbontásuk legalább 10 bit, de 12 bitnél kevesebb, 600 mega minta/másodpercnél (MSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

3.  felbontásuk legalább 12 bit, de 14 bitnél kevesebb, 400 mega minta/másodpercnél (MSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

4.  felbontásuk legalább 14 bit, de 16 bitnél kevesebb, 250 mega minta/másodpercnél (MSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”; vagy

5.  felbontásuk legalább 16 bit, legalább 65 MSPS-nél nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

N.B. Az analóg-digitális átalakítókat tartalmazó és digitális adatokat tároló vagy feldolgozó integrált áramköröket illetően ld. a 3A001.a.14. pontot.

Műszaki megjegyzések:

1.   Az „n” bit felbontás a 2 n szintű kvantálásra vonatkozik.

2.   Az AD átalakítók felbontása a mért analóg inputot képviselő digitális kimenet bitjeinek száma. A bitek tényleges számát (ENOB) nem használják az AD átalakítók felbontásának meghatározásához.

3.   „Többcsatornás AD átalakítók” esetében a „mintabeviteli gyakoriságok” nem adódnak össze, és a „mintabeviteli gyakoriság” az egyes csatornák bármelyikének maximális mintavételi aránya.

4.   „Közvetett AD átalakítók” vagy olyan „többcsatornás AD átalakítók” esetében, amelyek leírásuk szerint szektorfésüléses (interleaved) móddal is rendelkeznek, a „mintabeviteli gyakoriságok” összeadódnak, és a „mintabeviteli gyakoriság” nem más, mint az összes szektorfésüléses csatorna maximális összevont összteljesítménye.

3A001.a.5. (folytatás)

b.  Digitális-analóg (DA) átalakítók, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Felbontásuk legalább 10 bit, de 12 bitnél kevesebb, 3 500 mega minta/másodpercet (MSPS) meghaladó „kiigazított adatfrissítési gyakoriság”; vagy

2.  Felbontásuk legalább 12 bit, és rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  1 250 mega minta/másodpercet (MSPS) meghaladó, de 3 500 mega minta/másodpercet (MSPS) meg nem haladó „kiigazított adatfrissítési gyakoriság” mellett, és rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  9 ns-nél kisebb beállási idő a digitális bemenetben történő változástól a kimeneti végérték 0,024 %-os hibasávon belüli eléréséig; vagy

2.  100 MHz-es teljes kivezérlésű analóg jel vagy 100 MHz alatt meghatározott legmagasabb teljes kivezérlésű analógjel-frekvencia szintetizálásakor 68 dBc-nél (ahol c = carrier, vivő) nagyobb „Torzítás feletti dinamikatartomány” (SFDR); vagy

b.  3 500 mega minta/másodpercet (MSPS) meghaladó „kiigazított adatfrissítési gyakoriság”;

3A001.a.5.b. (folytatás)

Műszaki megjegyzések:

1.   „Torzítás feletti dinamikatartomány” (SFDR, Spurious Free Dynamic Range): A kimeneti jel legnagyobb teljesítményű zavarjel-komponensének vagy harmonikus torzítási komponensének négyzetes átlagértéke (RMS), a bemeneti vivőfrekvencia (legnagyobb frekvenciájú jelkomponensének) négyzetes átlagértéke (RMS) arányában.

2.   Az SFDR közvetlenül a specifikációs táblázat alapján vagy az SFDR és a frekvencia összefüggését ábrázoló karakterizációs plot függvényekből határozható meg.

3.   A jel akkor minősül teljes kivezérlésűnek, ha amplitudója meghaladja a –3 dBfs (ahol fs = full scale, kivezérlési tartomány).

4.   „Kiigazított adatfrissítési gyakoriság” DA átalakítók esetében:

a.   A hagyományos (nem interpoláló) DA átalakítók esetében a „kiigazított adatfrissítési gyakoriság” az a teljesítmény-frekvencia, amellyel a DA átalakító a digitális jelet analóg jellé alakítja, illetve a kimeneti analóg értékeket átváltja. Azok a DA átalakítók, amelyeknél az interpolációs üzemmód kiiktatható (az interpolációs faktor eggyel egyenlő), hagyományos (nem interpoláló) DA átalakítónak tekintendők.

b.   Interpoláló (túlmintavételező) DA átalakítók esetében a „kiigazított adatfrissítési gyakoriság” a DA átalakító adatfrissítési gyakoriságának és a legkisebb interpolációs faktornak a hányadosa. Interpoláló DA átalakítók esetében a „kiigazított adatfrissítési gyakoriság”-ra más formában is történhet utalás, így például az alábbi kifejezésekkel:

—   adatbeviteli gyakoriság

—   szóbeviteli gyakoriság

—   mintabeviteli gyakoriság

—   maximális összesített beviteli busz teljesítmény

—   a DAC maximális órajel-gyakorisága az órajel-bevitel során.

3A001.a. (folytatás)

6.  „Jelfeldolgozáshoz” tervezett elektro-optikai és „optikai integrált áramkörök”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  egy vagy több belső „lézer”dióda;

b.  egy vagy több belső fényérzékelő elem; és

c.  optikai hullámvezetők;

7.  Felhasználó által programozható logikai eszközök, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  az egyvégű digitális bemenetek/kimenetek maximális száma nagyobb mint 700; vagy

b.  a „soros adó-vevő legnagyobb összesített egyirányú adatsebessége” 500 Gb/s vagy nagyobb;

Megjegyzés: A 3A001.a.7 pont magában foglalja az alábbiakat:

–   komplex programozható logikai eszközök (CPLD)

–   felhasználó által programozható kapu tömbök (FPGA)

–   felhasználó által programozható logikai tömbök (FPLA)

–   felhasználó által programozható összekapcsolók (FPIC)

N.B. A felhasználó által programozható logikai eszközökkel rendelkező, analóg-digitális átalakítóval kombinált integrált áramköröket illetően ld. a 3A001.a.14. pontot.

Műszaki megjegyzések:

1.   A digitális bemenetek/kimenetek 3A001.a.7.a. pontban említett maximális számára maximális felhasználói bemenetként/kimenetként vagy maximálisan rendelkezésre álló bemenetként/kimenetként is szoktak hivatkozni, attól függően, hogy az integrált áramkör tokozott áramkör-e vagy pedig tokozatlan áramkör.

2.   „A soros adó-vevő legnagyobb összesített egyirányú adatsebessége” a soros adó-vevő legnagyobb egyirányú adatsebességének és az FPGA-hoz csatlakozó adó-vevők számának a szorzata.

3A001.a. (folytatás)

8.  Nem használt;

9.  Neurális hálózati integrált áramkörök;

10.  Egyedi integrált áramkörök, melyeknél vagy a funkció ismeretlen, vagy az integrált áramkört felhasználó berendezés ellenőrzési státusa a gyártó számára ismeretlen, és amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

a.  több mint 1 500 terminál;

b.  a tipikus „alapkapu késleltetési idő” kevesebb, mint 0,02 ns; vagy

c.  az üzemi frekvencia meghaladja a 3 GHz-et;

11.  Bármely vegyes félvezetőn alapuló, a 3A001.a.3.–3A001.a.10. és a 3A001.a.12. alatt meghatározottaktól eltérő digitális integrált áramkörök, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

a.  az ekvivalens kapuszám meghaladja a 3 000-et (2 bemeneti kapu); vagy

b.  az átbillenési frekvencia meghaladja az 1,2 GHz-et;

12.  Gyors Fourier Transzformáló (FFT) processzorok, amelyek minősített végrehajtási ideje egy N-pontú komplex FTT-re kisebb mint (N log2 N)/20 480 ms, ahol N a pontok száma;

Műszaki megjegyzés:

Ha N=1 024 pont, a 3A001.a.12. szerinti képlettel számítva a végrehajtási idő kevesebb, mint 500 μs;

13.  Közvetlen digitális szintetizátor (DDS) integrált áramkörök, amelyek rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

a.  digitális-analóg (DAC) átalakító-óra frekvenciája 3,5 GHz vagy annál nagyobb, a DAC-felbontás pedig 10 bit vagy annál nagyobb, de 12 bitnél kevesebb; vagy

b.  a DAC-óra frekvenciája 1,25 GHz vagy nagyobb, a DAC-felbontás pedig 12 bit vagy nagyobb;

Műszaki megjegyzés:

A DAC frekvenciáját főóra frekvenciaként vagy bemenetióra-frekvenciaként is meg lehet határozni.

3A001.a. (folytatás)

14.  Olyan integrált áramkörök, amelyek képesek a következők mindegyikét végrehajtani vagy azok végrehajtására programozhatók:

a.  analóg-digitális átalakítások, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  felbontásuk legalább 8 bit, de 10 bitnél kevesebb, 1,3 giga minta/másodpercnél (GSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

2.  felbontásuk legalább 10 bit, de 12 bitnél kevesebb, 1,0 giga minta/másodpercnél (GSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

3.  felbontásuk legalább 12 bit, de 14 bitnél kevesebb, 1,0 giga minta/másodpercnél (GSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

4.  felbontásuk legalább 14 bit, de 16 bitnél kevesebb, 400 mega minta/másodpercnél (MSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”; vagy

5.  felbontásuk legalább 16 bit, legalább 180 MSPS-nél nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”; és

b.  Az alábbiak bármelyike:

1.  a digitalizált adatok tárolása; vagy

2.  a digitalizált adatok feldolgozása;

N.B.1. Az analóg-digitális átalakítóval rendelkező integrált áramköröket illetően ld. a 3A001.a.5.a. pontot.

N.B.2. A felhasználó által programozható logikai eszközöket illetően ld. a 3A001.a.7. pontot.

Műszaki megjegyzések:

1.   Az „n” bit felbontás a 2 n szintű kvantálásra vonatkozik.

2.   Az AD átalakítók felbontása a mért analóg inputot képviselő AD átalakító digitális kimeneti bitjeinek száma. A bitek tényleges számát (ENOB) nem használják az AD átalakítók felbontásának meghatározásához.

3.   A nem szektorfésüléses „többcsatornás AD átalakítókkal” rendelkező integrált áramkörök esetében a „mintabeviteli gyakoriságok” nem adódnak össze, és a „mintabeviteli gyakoriság” az egyes csatornák bármelyikének maximális mintavételi aránya.

4.   A „közvetett AD átalakítókkal” vagy olyan „többcsatornás AD átalakítókkal” rendelkező integrált áramkörök esetében, amelyek leírásuk szerint szektorfésüléses (interleaved) móddal is rendelkeznek, a „mintabeviteli gyakoriságok” összeadódnak, és a „mintabeviteli gyakoriság” nem más, mint az összes szektorfésüléses csatorna maximális összevont összteljesítménye.

3A001 (folytatás)

b.  mikrohullámú vagy milliméteres hullámú termékek, az alábbiak szerint;

Műszaki megjegyzés :

A 3A001.b. alpont alkalmazásában a termékek adatlapjain a maximális kimeneti telítési teljesítmény paraméter kimenőteljesítményként, kimeneti telítési teljesítményként, maximális kimenőteljesítményként, kimenő csúcsteljesítményként vagy modulációs csúcsteljesítményként is szerepelhet.

1.  „Vákuumos elektronikus eszközök” és katódok az alábbiak szerint:

1. megjegyzés: A 3A001.b.1. pont nem vonja ellenőrzés alá az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező bármilyen frekvenciasávban történő működésre tervezett vagy minősített „vákuumos elektronikus eszközöket”

a.   nem haladja meg a 31,8 GHz-et; és

b.   az „ITU által” rádió-kommunikációs szolgáltatóknak, de nem rádió-meghatározásra „kiosztott”.

2. megjegyzés: A 3A001.b.1. pont nem vonja ellenőrzés alá a nem „űrminősítésű”, és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező „vákuumos elektronikus eszközöket”:

a.   átlagos kimeneti teljesítménye legfeljebb 50 W; és

b.   az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező bármilyen frekvenciasávban történő működésre tervezett vagy minősített csöveket:

1.   nagyobb mint 31,8 GHz, de nem haladja meg a 43,5 GHz-et; és

2.   az „ITU által” rádió-kommunikációs szolgáltatóknak, de nem rádió-meghatározásra „kiosztott”.

a.  impulzusüzemre vagy folyamatos hullámüzemre szánt haladó hullámú „vákuumos elektronikus eszközök”, az alábbiak szerint:

1.  31,8 GHz-nél magasabb frekvencián üzemelő eszközök;

2.  katód fűtővel rendelkező eszközök, amelyek esetében a névleges RF teljesítmény elérésének ideje kevesebb, mint 3 másodperc;

3A001.b.1.a. (folytatás)

3.  csatolt üregeszközök, vagy származékaik, melyek „relatív sávszélessége” meghaladja a 7 %-ot, vagy amelyek csúcsteljesítménye több, mint 2,5 kW;

4.  spirális, hajlított vagy szerpentines hullámvezetős áramkörön alapuló eszközök vagy azok származékai, amelyek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  a „pillanatnyi sávszélesség” több, mint egy oktáv, az átlagos teljesítmény (kW) és a maximális üzemi frekvencia (GHz) szorzata nagyobb, mint 0,5;

b.  a „pillanatnyi sávszélesség” legfeljebb egy oktáv, az átlagos kimenő teljesítmény (kW) és a maximális üzemi frekvencia (GHz) szorzata pedig nagyobb 1-nél;

c.  „űrminősítésű”; vagy

d.  rácsozott elektronágyúval rendelkezik;

5.  10 %-nál nagyobb „relatív sávszélességgel” és az alábbiak valamelyikével rendelkező eszközök:

a.  gyűrűs elektronsugár;

b.  a tengellyel nem szimmetrikus elektronsugár; vagy

c.  többszörös elektronsugár;

b.  több mint 17 dB erősítésű keresztmezős erősítő „vákuumos elektronikus eszközök”;

c.  „vákuum elektronikus eszközökhöz” tervezett termionikus katódok a névleges üzemi feltételek mellett 5 A/cm2-t meghaladó emissziós áramsűrűséggel vagy a névleges üzemi feltételek mellett 10 A/cm2-t meghaladó impulzusos (nem folyamatos) emissziós áramsűrűséggel;

d.  „kettős üzemmódú” üzemelésre képes „vákuumos elektronikus eszközök”.

Műszaki megjegyzés:

A „kettős üzemmódú” azt jelenti, hogy a „vákuumos elektronikus eszköz” sugáráramának üzemmódja egy rács használatával szándékosan folyamatos hullámüzemről impulzusüzemre változtatható, és impulzusüzemben a kimenő csúcsteljesítmény meghaladja a folyamatos hullámüzemben elérhető kimenő teljesítményt.

3A001.b. (folytatás)

2.  „monolitikus mikrohullámú integrált áramkörű” (MMIC) erősítők, amelyek az alábbi kategóriák valamelyikébe esnek:

N.B. Az integrált fáziseltolóval rendelkező „monolitikus mikrohullámú integrált áramkörű” (MMIC) erősítőket illetően ld. a 3A001.b.12. pontot.

a.  2,7 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 6,8 GHz-es frekvencián való működésre méretezettek, „relatív sávszélességük” 15 %-nál nagyobb, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

1.  2,7 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 2,9 GHz nagyságú frekvencián 75 W-nál (48,75 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

2.  2,9 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 3,2 GHz nagyságú frekvencián 55 W-nál (47,4 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

3.  3,2 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 3,7 GHz nagyságú frekvencián 40 W-nál (46 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény; vagy

4.  3,7 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 6,8 GHz nagyságú frekvencián 20 W-nál (43 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

3A001.b.2. (folytatás)

b.  6,8 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 16 GHz-es frekvencián való működésre méretezettek, „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

1.  6,8 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 8,5 GHz nagyságú frekvencián 10 W-nál (40 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény; vagy

2.  8,5 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 16 GHz nagyságú frekvencián 5 W-nál (37 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

c.  16 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 31,8 GHz közötti bármilyen frekvencián 3 W-nál (34,77 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek, és „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb;

d.  31,8 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 37 GHz közötti bármilyen frekvencián 0,1 nW-nél (–70 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek;

e.  37 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 43,5 GHz közötti bármilyen frekvencián 1 W-nál (30 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek, és „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb;

f.  43,5 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 75 GHz közötti bármilyen frekvencián 31,62 mW-nál (15 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek, és „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb;

g.  75 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 90 GHz közötti bármilyen frekvencián 10 mW-nál (10 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek, és „relatív sávszélességük” 5 %-nál nagyobb; vagy

h.  Bármilyen 90 GHz-t meghaladó frekvencián 0,1 nW-nál (–70 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek;

3A001.b.2. (folytatás)

1. megjegyzés: Nem használt.

2. megjegyzés: Az olyan „MMIC” ellenőrzési státusát, amelynek névleges működési frekvenciája a 3A001.b.2.a–3A001.b.2.h pontban megadott, egynél több frekvenciatartományban szereplő frekvenciákat tartalmaz, a legalacsonyabb átlagos maximális kimeneti telítési teljesítményre vonatkozó ellenőrzési küszöb határozza meg.

3. megjegyzés: A 3A-ban található 1. és 2. megjegyzés azt jelenti, hogy a 3A001.b.2. pont nem vonja ellenőrzés alá az olyan MMIC-ket, amelyeket kifejezetten más jellegű alkalmazáshoz terveztek, pl.: telekommunikációhoz, radarhoz, gépkocsihoz.

3.  diszkrét mikrohullámú tranzisztorok, amelyek az alábbi kategóriák valamelyikébe esnek:

a.  2,7 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 6,8 GHz-es frekvencián való működésre méretezettek, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

1.  2,7 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 2,9 GHz nagyságú frekvencián 400 W-nál (56 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

2.  2,9 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 3,2 GHz nagyságú frekvencián 205 W-nál (53,12 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

3.  3,2 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 3,7 GHz nagyságú frekvencián 115 W-nál (50,61 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény; vagy

4.  3,7 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 6,8 GHz nagyságú frekvencián 60 W-nál (47,78 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

3A001.b.3. (folytatás)

b.  6,8 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 31,8 GHz-es frekvencián való működésre méretezettek, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

1.  6,8 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 8,5 GHz nagyságú frekvencián 50 W-nál (47 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

2.  8,5 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 12 GHz nagyságú frekvencián 15 W-nál (41,76 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

3.  12 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 16 GHz nagyságú frekvencián 40 W-nál (46 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény; vagy

4.  16 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 31,8 GHz nagyságú frekvencián 7 W-nál (38,45 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

c.  31,8 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 37 GHz közötti bármilyen frekvencián 0,5 W-nál (27 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek;

d.  37 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 43,5 GHz közötti bármilyen frekvencián 1 W-nál (30 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek;

e.  Bármilyen 43,5 GHz-t meghaladó frekvencián 0,1 nW-nál (–70 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek; vagy

f.  A 3A001.b.3.a.–3A001.b.3.e. pontban meghatározottaktól eltérő és az összes, 8,5 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 31,8 GHz nagyságú frekvencián 5 W-nál (37,0 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek;

1. megjegyzés: Az olyan, a 3A001.b.3.a.–3A001.b.3.e. pontban meghatározott tranzisztor ellenőrzési státusát, amelynek névleges működési frekvenciája a 3A001.b.3.a–3A001.b.3.e. pontban megadott, egynél több frekvenciatartományban szereplő frekvenciákat tartalmaz, a legalacsonyabb átlagos maximális kimeneti telítési teljesítményre vonatkozó ellenőrzési küszöb határozza meg.

2. megjegyzés: A 3A001.b.3. pont magában foglalja a tokozatlan, a hordozóra szerelt és a tokozott chipeket. Egyes diszkrét tranzisztorok más néven teljesítményerősítőkként is szerepelhetnek, de e diszkrét tranzisztorok státusát a 3A001.b.3. határozza meg.

3A001.b. (folytatás)

4.  Szilárdtest mikrohullámú erősítők és szilárdtest mikrohullámú erősítőket tartalmazó mikrohullámú részegységek/modulok, amelyek az alábbi kategóriák valamelyikébe esnek:

a.  2,7 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 6,8 GHz-es frekvencián való működésre méretezettek, „relatív sávszélességük” 15 %-nál nagyobb, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

1.  2,7 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 2,9 GHz nagyságú frekvencián 500 W-nál (57 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

2.  2,9 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 3,2 GHz nagyságú frekvencián 270 W-nál (54,3 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

3.  3,2 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 3,7 GHz nagyságú frekvencián 200 W-nál (53 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény; vagy

4.  3,7 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 6,8 GHz nagyságú frekvencián 90 W-nál (49,54 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

b.  6,8 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 31,8 GHz-es frekvencián való működésre méretezettek, „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

1.  6,8 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 8,5 GHz nagyságú frekvencián 70 W-nál (48,54 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

2.  8,5 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 12 GHz nagyságú frekvencián 50 W-nál (47 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

3.  12 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 16 GHz nagyságú frekvencián 30 W-nál (44,77 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény; vagy

4.  16 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 31,8 GHz nagyságú frekvencián 20 W-nál (43 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

3A001.b.4. (folytatás)

c.  31,8 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 37 GHz nagyságú frekvencián 0,5 W-nál (27 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek;

d.  37 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 43,5 GHz közötti bármilyen frekvencián 2 W-nál (33 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek, és „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb;

e.  43,5 GHz-nél nagyobb frekvencián való működésre méretezettek, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

1.  43,5 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 75 GHz nagyságú frekvencián 0,2 W-nál (23 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény, és 10 %-nál nagyobb „relatív sávszélesség”;

2.  75 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 90 GHz nagyságú frekvencián 20 mW-nál (13 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény, és 5 %-nál nagyobb „relatív sávszélesség”; vagy

3.  bármilyen 90 GHz-nél nagyobb frekvencián 0,1 nW-nál (–70 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény; vagy

f.  Nem használt

N.B.1. Az „MMIC” erősítőket illetően ld. a 3A001.b.2. pontot.

N.B.2. Az „adó/vevő modulok” és „adó modulok” esetében ld. a 3A001.b.12. pontot.

N.B.3. A jelanalizátorok működtetésére vagy azok frekvenciatartományának kiterjesztésére tervezett átalakítók és harmonikus keverők, a jelgenerátorok, a hálózati analizátorok vagy a mikrohullámú mérő vevőkészülékeket illetően lásd a 3A001.b.7. pontot:

3A001.b.4. (folytatás)

1. megjegyzés: Nem használt.

2. megjegyzés: Az olyan termék ellenőrzési státusát, amelynek névleges működési frekvenciája a 3A001.b.4.a–3A001.b.4.e. alpontban megadott, egynél több frekvenciatartományban szereplő frekvenciákat tartalmaz, a legalacsonyabb átlagos maximális kimeneti telítési teljesítményre vonatkozó ellenőrzési küszöb határozza meg.

5.  Elektronikusan vagy mágnesesen hangolható sáváteresztő, vagy sávzáró szűrők, amelyeknek több mint 5 olyan hangolható rezonátoruk van, amely 10 µs-nál rövidebb idő alatt 1,5:1 frekvencia sávban (fmax/fmin) biztosítják a hangolást, és rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  A sáváteresztő szűrő sávszélessége több mint a középfrekvencia 0,5 %-a; vagy

b.  A sávzáró szűrő sávszélessége kisebb, mint a középfrekvencia 0,5 %-a;

6.  Nem használt;

7.  Átalakítók és harmonikus keverők, amelyek az alábbiak egyikét képezik:

a.  „jelanalizátorok” frekvenciatartományának 90 GHz-en túli kiterjesztésére tervezték őket;

b.  „jelgenerátorok” működési tartományának kiterjesztésére tervezték őket, az alábbiak szerint:

1.  90 GHz felett;

2.  a 43,5 GHz-et meghaladó, de 90 GHz-nél kisebb frekvenciatartományban bárhol 100 mW-ot (20 dBm) meghaladó kimenőteljesítményhez;

c.  „hálózati analizátorok” működési tartományának kiterjesztésére tervezték őket, az alábbiak szerint:

1.  110 GHz felett;

2.  a 43,5 GHz-et meghaladó, de 90 GHz-nél kisebb frekvenciatartományban bárhol 31,62 mW-ot (15 dBm) meghaladó kimenőteljesítményhez;

3.  a 90 GHz-et meghaladó, de 110 GHz-nél kisebb frekvenciatartományban bárhol 1 mW-ot (0 dBm) meghaladó kimenőteljesítményhez; vagy

d.  mikrohullámú mérő vevőkészülékek frekvenciatartományának 110 GHz-en túli kiterjesztésére tervezték őket;

3A001.b. (folytatás)

8.  A 3A001.b.1. pont alatt meghatározott „vákuumos elektronikus eszközöket” tartalmazó mikrohullámú teljesítményerősítők, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  3 GHz feletti üzemi frekvencia;

b.  a tömegarányhoz viszonyított, 80 W/kg-ot meghaladó átlagos kimeneti teljesítmény; és

c.  400 cm3-nél kisebb térfogat;

Megjegyzés: A 3A001.b.8. pont nem vonja ellenőrzés alá az „ITU által” rádió-kommunikációs szolgáltatóknak, de nem rádió-meghatározásra „kiosztott” frekvenciákon történő működésre tervezett vagy minősített berendezéseket.

9.  Legalább egy haladóhullámú „vákuum elektronikus eszközből”, egy „monolitikus mikrohullámú integrált áramkörből (MMIC)” és egy integrált elektronikus teljesítményszabályozóból álló mikrohullámú teljesítménymérők (MPM), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  10 másodpercnél rövidebb „bekapcsolási idő”, amely alatt kikapcsolt állapotból teljesen működképes állapot érhető el;

b.  a Wattban kifejezett maximális névleges teljesítmény 10 cm3/W szorzatánál kisebb térfogat; és

c.  egy oktávnál nagyobb (fmax > 2fmin) „pillanatnyi sávszélesség”, és rendelkezik az alábbiak valamelyikével:

1.  18 GHz-cel egyenlő vagy annál kisebb frekvencia esetében a rádiófrekvencia kimenőteljesítménye 100 W-nál nagyobb; vagy

2.  18 GHz-nél nagyobb frekvencia.

Műszaki megjegyzések:

1.   A 3A001.b.9.b. alpont szerinti térfogat kiszámítására az alábbi példa szolgál: 20 W maximális névleges teljesítmény esetén a térfogat: 20 W x 10 cm 3 /W = 200 cm 3 .

2.   A 3A001.b.9.a. alpont szerinti „bekapcsolási idő” az az időtartam, amely alatt kikapcsolt állapotból teljesen működőképes állapot érhető el, vagyis az magában foglalja a mikrohullámú teljesítménymérő bemelegedési idejét is.

3A001.b. (folytatás)

10.  Olyan egyoldalsávos (SBB) fáziszajjal működő oszcillátorok vagy oszcillátorszerelvények, amely a 10 Hz ≤ F ≤ 10 kHz közötti tartományban bárhol jobb, mint –(126 + 20log10F - 20log10f);

Műszaki megjegyzés:

A 3A001.b.10. pontban F a működési frekvenciától történő eltérés Hz-ben, f pedig a működési frekvencia MHz-ben kifejezve.

11.  „Frekvenciaszintetizáló”, „elektronikus részegységek”, amelynek „frekvencia-kapcsolási ideje” az alábbiak bármelyike:

a.  143 ps-nél kevesebb;

b.  a 4,8 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 31,8 GHz közötti szintetizált frekvenciatartományban a 2,2 GHz-et meghaladó frekvenciaváltás esetén a frekvenciakapcsolási idő kevesebb, mint 100 µs;

c.  nem használt;

d.  a 31,8 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 37 GHz közötti szintetizált frekvenciatartományban az 550 MHz-et meghaladó frekvenciaváltás esetén a frekvenciakapcsolási idő kevesebb, mint 500 µs;

e.  a 37 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 90 GHz közötti szintetizált frekvenciatartományban a 2,2 GHz-et meghaladó frekvenciaváltás esetén a frekvenciakapcsolási idő kevesebb, mint 100 µs; vagy

f.  nem használt;

g.  a 90 GHz-et meghaladó szintetizált frekvenciatartományban a frekvenciakapcsolási idő kevesebb, mint 1 ms;

Műszaki megjegyzés:

„Frekvenciaszintetizátor” (frequency synthesiser): tekintet nélkül a ténylegesen alkalmazott technikára, bármilyen fajta frekvenciaforrás, amely többszörös szimultán vagy alternatív kimeneti frekvenciát biztosít, egy vagy több kimenetről, és amelyet kevesebb számú standard (vagy mester) frekvencia vezérel, alakít, illetve amely ezekből ered.

N.B. Az általános felhasználású független „jelanalizátorok”, jelgenerátorok, hálózati analizátorok és mikrohullámú mérő vevőkészülékek a 3A002.c., a 3A002.d., a 3A002.e. és a 3A002.f. alpontban szerepelnek.

3A001.b. (folytatás)

12.  2,7 GHz-nél nagyobb frekvencián való működésre méretezett „adó/vevő modulok”, „adó/vevő MMIC-k”, „adó modulok” és „adó MMIC-k”, amelyek rendelkeznek az összes alábbi jellemzővel:

a.  Bármely csatorna esetében a 505,62-nál nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény (wattban), Psat, osztva a maximális működési frekvencia négyzetével (GHz-ben) [Psat>505,62 W*GHz2/fGHz2];

b.  „Relatív sávszélességük” bármely csatorna esetében 5 %-nál nagyobb;

c.  Bármely planáris, d (cm-ben megadott) hosszúságú oldala egyenlő vagy kisebb, mint 15 osztva a legalacsonyabb (GHz-ben megadott) üzemi frekvenciával [d ≤ 15cm*GHz*N/fGHz], ahol N az adó vagy adó/vevő csatornák száma; és

d.  Csatornánként egy elektronikusan változtatható fáziseltoló.

Műszaki megjegyzések:

1.   „Adó/vevő modul”: olyan többfunkciós „elektronikus részegység”, amely kétirányú amplitúdó- és fázisellenőrzést biztosít jelek adásához és vételéhez.

2.   „Adó modul”: olyan „elektronikus részegység”, amely amplitúdó- és fázisellenőrzést biztosít jelek adásához.

3.   „Adó/vevő MMIC”: olyan többfunkciós „MMIC”, amely kétirányú amplitúdó- és fázisellenőrzést biztosít jelek adásához és vételéhez.

4.   „Adó MMIC”: olyan „MMIC”, amely amplitúdó- és fázisellenőrzést biztosít jelek adásához.

5.   A 2,7 GHz-ig terjedő vagy annál kisebb névleges működési tartományú [d ≤ 15 cm*GHz/2,7 GHz] adó/vevő modulok vagy adó modulok esetében a 3A001.b.12.c. pont képletében a 2,7 GHz-et kell a legalacsonyabb üzemi frekvenciaként (f GHz ) alkalmazni.

6.   A 3A001.b.12. pont a hőelnyelő nélküli „adó/vevő modulokra” vagy „adó modulokra” vonatkozik. A 3A001.b.12.c. alpontban a d értéke nem foglalja magában a hőelnyelőként működő „adó/vevő modul” vagy „adó modul” arányát.

7.   Az „adó/vevő modulok”, vagy „adó modulok”, vagy „adó/vevő MMIC-k” vagy „adó MMIC-k” rendelkezhetnek N számú integrált sugárzó antenna elemmel, ahol N az adó vagy adó/vevő csatornák száma.

3A001 (folytatás)

c.  Akusztikai hullámeszközök, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Felületi akusztikai hullám és felületi terjedésű (shallow bulk) akusztikai hullámeszközök, amelyek rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a.  A vivőfrekvencia meghaladja a 6 GHz-et;

b.  A vivőfrekvencia nagyobb mint 1 GHz, de nem haladja meg a 6 GHz-et, és rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  A „mellékhurok frekvencia elnyomása” meghaladja a 65 dB-t;

2.  A maximális késleltetési idő és a sávszélesség szorzata (az időt s-ban (μs) és a sávszélességet MHz-ben mérve) több mint 100;

3.  A sávszélesség nagyobb, mint 250 MHz; vagy

4.  A szórási késleltetés nagyobb, mint 10 μs; vagy

c.  1 GHz vagy annál kisebb vivőfrekvencia, és az alábbi jellemzők bármelyike:

1.  A maximális késleltetési idő és a sávszélesség szorzata (az időt s-ban (μs) és a sávszélességet MHz-ben mérve) több mint 100;

2.  A szórási késleltetés nagyobb, mint 10 μs; vagy

3.  A „mellékhurok frekvencia elnyomása” meghaladja a 65 dB-t, a sávszélesség pedig nagyobb, mint 100 MHz;

Műszaki megjegyzés:

A „mellékhurok frekvenciaelnyomása” az adatlapon meghatározott legnagyobb frekvenciaelnyomási érték.

3A001.c. (folytatás)

2.  Tömb akusztikai hullámeszközök, amelyek lehetővé teszik a jelek közvetlen feldolgozását 6 GHz-et meghaladó frekvencián;

3.  Akusztikai-optikai „jelfeldolgozó” eszközök, melyek az akusztikai hullámok (tömbhullám vagy felületi hullám) és a fényhullámok közötti kölcsönhatást használják fel, és lehetővé teszik jelek vagy képek közvetlen feldolgozását, beleértve a színképelemzést, a korrelációt és a konvolúciót is;

Megjegyzés: A 3A001.c. alpont nem vonja ellenőrzés alá azokat az akusztikai hullámeszközöket, amelyek egyszűrős sáváteresztő, aluláteresztő, felüláteresztő vagy lyukszűrésre vagy rezonáló funkcióra korlátozódnak.

d.  „Szupravezető” anyagokból gyártott alkatrészeket tartalmazó, kifejezetten legalább az egyik „szupravezető” alkotóelem „kritikus hőmérséklete” alatti hőmérsékleten történő működésre tervezett elektronikus berendezések vagy áramkörök, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  „Szupravezető” kapuval rendelkező digitális áramkörök áramkapcsolása, ha kapunként a késleltetési idő (másodperc) és kapunként a teljesítményveszteség (Watt) szorzata kisebb, mint 10–14 J; vagy

2.  A frekvencia kiválasztása minden frekvencián 10 000-nél nagyobb jósági tényezőjű rezgőkörökkel történik;

e.  Nagy energiájú eszközök, az alábbiak szerint:

1.  „Cellák”, az alábbiak szerint:

a.  „primer cellák”, amelyek 20 °C-on a következők bármelyikével rendelkeznek;

1.  550 Wh/kg-ot meghaladó „energiasűrűség” és 50 W/kg-ot meghaladó „folyamatos teljesítménysűrűség”; vagy

2.  50 Wh/kg-ot meghaladó „energiasűrűség” és 350 W/kg-ot meghaladó „folyamatos teljesítménysűrűség”; vagy

b.  20 °C-on 350 Wh/kg-ot meghaladó „energiasűrűségű” „másodlagos cellák”;

3A001.e.1. (folytatás)

Műszaki megjegyzések:

1.   A 3A001.e.1. pont alkalmazásában az „energiasűrűséget” (Wh/kg) úgy kapjuk meg, hogy az átlagos feszültséget szorozzuk az amperórában (Ah) kifejezett névleges kapacitással, és osztjuk a kilogrammban mért tömeggel. Amennyiben a névleges kapacitás nem került meghatározásra, az energiasűrűséget úgy kapjuk meg, hogy a névleges feszültséget négyzetre emeljük és szorozzuk az órában kifejezett teljesítménnyel és osztjuk az ohmban kifejezett teljesítményterheléssel és a kilogrammban mért tömeggel.

2.   A 3A001.e.1. pont alkalmazásában a „cella” olyan elektrokémiai eszköz, amely pozitív és negatív elektródákkal, valamint elektrolittal rendelkezik, és elektromos energia forrása. Ez a telepek alapvető építőeleme.

3.   A 3A001.e.1.a. alpont alkalmazásában a „primer cella” olyan „cella”, amelyet nem más források általi töltésre terveztek.

4.   A 3A001.e.1.b. alpont alkalmazásában a „másodlagos cella” olyan „cella”, amelyet külső elektromos forrás általi töltésre terveztek.

5.   A 3A001.e.1.a. alpont alkalmazásában a „folyamatos teljesítménysűrűséget”(W/kg) úgy kapjuk meg, hogy az átlagos feszültséget szorozzuk az amperben (A) kifejezett meghatározott maximális folyamatos kisütési áramerősséggel, és osztjuk a kilogrammban mért tömeggel. A „folyamatos teljesítménysűrűség” más néven: meghatározott teljesítmény.

Megjegyzés: A 3A001.e.1. pont nem vonja ellenőrzés alá az telepeket, így az egy cellából álló telepeket sem.

3A001.e. (folytatás)

2.  Nagy energiájú tárolókondenzátorok, az alábbiak szerint:

N.B. LÁSD MÉG: 3A201.a. és a Katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékét.

a.  Kondenzátorok, melyek ismétlési frekvenciája kisebb mint 10 Hz (egytöltetű kondenzátorok), és amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Legalább 5 kV névleges feszültség;

2.  Legalább 250 J/kg energiasűrűség; és

3.  Az összenergia legalább 25 kJ;

b.  Legalább 10 Hz ismétlési frekvenciájú kondenzátorok (ismétlő kondenzátorok), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Legalább 5 kV névleges feszültség;

2.  Legalább 50 J/kg energiasűrűség;

3.  Az összenergia legalább 100 J; és

4.  Legalább 10 000 töltési/kisülési ciklus élettartam;

3.  1 másodpercnél rövidebb idejű teljes feltöltésre vagy kisütésre tervezett „szupravezető” elektromágnesek vagy mágnestekercsek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

N.B. LÁSD MÉG: 3A201.b

Megjegyzés: A 3A001.e.3. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten mágneses rezonancia képalkotó (MRI) orvosi berendezésekhez készített „szupravezető” elektromágneseket, illetve mágnestekercseket.

a.  A kisütés során szállított maximális energia az első másodpercben meghaladja a 10 kJ-t;

b.  Az áram alatti tekercsek belső átmérője több, mint 250 mm; és

c.  A névleges mágneses indukció több, mint 8 T, vagy a tekercsben a teljes áramsűrűség több, mint 300 A/mm2;

3A001.e. (folytatás)

4.  „Űrminősítésű”, 1 367 watt per négyzetméter (W/m2) szimulált „AM0” besugárzás esetén, 301 K (+ 28 °C) üzemi hőmérsékleten 20 %-ot meghaladó minimális átlagos hatékonyságú napelemek, cellás belső kapcsolású borító üveges (CIC) szerelt egységek, nappanelek és napkollektorok.

Műszaki megjegyzés:

Az „AM0” vagy „Air Mass Zero” (zéró légtömeg) a napfény spektrális sugárzására vonatkozik a Föld külső atmoszférájában, amikor a Föld és a Nap távolsága egy csillagászati egység (AU).

f.  Forgóbemenet típusú tengely abszolútpozíció-kódolók, amelyek „pontossága” ± 1,0 ívmásodperc vagy kevesebb (jobb) annál;

g.  Elektromos, optikai vagy elektronsugárzás-vezérlésű kapcsolási módozatú, szilárd test impulzusos áramkapcsoló tirisztorok és „tirisztor-modulok”, amelyek rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

1.  a maximális bekapcsolási áramváltozási meredekség (di/dt) több mint 30 000 A/µs, a pozitív zárófeszültség pedig több mint 1 100 V; vagy

2.  a maximális bekapcsolási áramváltozási meredekség (di/dt) több mint 2 000 A/s, és az alábbiak mindegyike fennáll:

a.  A pozitív csúcszáró feszültség 3 000 V vagy annál nagyobb; és

b.  a csúcsáram meghaladja a 3000 A-t vagy azzal egyenlő.

3A001.g. (folytatás)

1. megjegyzés: A 3A001.g alpont magában foglalja az alábbiakat:

–   szilíciumvezérlésű egyenirányítók (SCR)

–   elektromos kapcsolású tirisztorok (ETT)

–   fény kapcsolású tirisztor (LTT)

–   integrált vezérlőelektródával szabályozott tirisztor (IGCT)

–   vezérlőelektródával kikapcsolható tirisztor (GTO)

–   MOS-vezérlésű tirisztor (MCT)

–   Szolidtron

2. megjegyzés: A 3A001.g. alpont nem vonja ellenőrzés alá a polgári vasúti közlekedés és a „polgári repülőgépek” általi felhasználás céljára tervezett berendezésekbe beépített tirisztorokat és „tirisztor modulokat”.

Műszaki megjegyzés:

A 3A001.g. alpont alkalmazásában a „tirisztor modul” egy vagy több tirisztort tartalmaz.

h.  Szilárdtest alapú teljesítményelektronikai félvezető kapcsolók, diódák vagy „modulok”, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.  488 K (215 °C) feletti maximális pn-átmenet hőmérsékleten is működőképesek;

2.  a pozitív ismétlődő csúcszáró feszültség (zárófeszültség) meghaladja a 300 V-ot; és

3.  az egyenáram erőssége nagyobb, mint 1 A.

1. megjegyzés: A 3A001.h. alpontban említett pozitív ismétlődő csúcszáró feszültség magában foglalja a nyelő-forrás feszültséget, a kollektor-emitter feszültséget, a negatív ismétlődő csúcszáró feszültséget és a pozitív ismétlődő lezáró csúcsfeszültséget.

2. megjegyzés: A 3A001.h alpont magában foglalja az alábbiakat:

–   záróréteges térvezérlésű tranzisztorok (JFET)

–   záróréteges térvezérlésű vertikális tranzisztorok (VJFET)

–   fém-oxid-félvezető térvezérlésű tranzisztorok (MOSFET)

–   kétszeresen diffundáltatott, fém-oxid-félvezető térvezérlésű tranzisztorok (DMOSFET)

–   szigetelt vezérlőelektródos bipoláris tranzisztorok (IGBT)

–   nagy elektronmozgékonyságú tranzisztorok (HEMT)

–   bipoláris tranzisztorok (BJT)

–   tirisztorok és szilíciumvezérlésű egyenirányítók (SCR)

–   vezérlőelektródával kikapcsolható tirisztor (GTO)

–   emittorral kikapcsolható tirisztorok (ETO)

–   PiN-diódák

–   schottky-diódák

3A001.h. (folytatás)

3. megjegyzés: A 3A001.h. alpont nem vonja ellenőrzés alá a polgári gépkocsik, a polgári vasúti közlekedés és a „polgári légi járművek” általi felhasználás céljára tervezett berendezésekbe beépített kapcsolókat, diódákat vagy „modulokat”.

Műszaki megjegyzés:

A 3A001.h. alpont alkalmazásában a „modulok” magukban foglalnak egy vagy több, szilárdtest alapú teljesítményelektronikai félvezető kapcsolót vagy diódát.

i.  Analóg jelekre tervezett intenzitás, amplitúdó vagy fázis elektro-optikai modulátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  10 GHz-nél nagyobb, de 20 GHz-nél kisebb maximális működési frekvencia, optikai beiktatási csillapítása legfeljebb 3 dB, és rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  2,7 V-nál kevesebb „félhullámú feszültség” („Vπ”) 1 GHz vagy annál kisebb frekvencián mérve; vagy

b.  4 V-nál kisebb „Vπ”, több mint 1 GHz frekvencián mérve; vagy

2.  Legalább 20 GHz vagy annál nagyobb maximális működési frekvencia, optikai beiktatási csillapítása legfeljebb 3 dB, és rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  3,3 V-nál kisebb „Vπ”, 1 GHz vagy annál kisebb frekvencián mérve; vagy

b.  5 V-nál kisebb „Vπ”, több mint 1 GHz frekvencián mérve.

Megjegyzés: A 3A001.i. alpont magában foglalja az optikai bemeneti és kimeneti csatlakozóval (pl. optikai-szálkivezetés) rendelkező elektro-optikai modulátorokat.

Műszaki megjegyzés:

A 3A001.i. alpont alkalmazásában a „félhullámfeszültség” („Vπ”): az optikai modulátoron keresztül a fényforrás hullámhosszában bekövetkező 180 fokos fázisváltozás eléréséhez szükséges alkalmazott feszültség.

3A002 Általános célú „elektronikus részegységek”, modulok és berendezések az alábbiak szerint:

a.  Rögzítőberendezések és oszcilloszkópok az alábbiak szerint:

1.  nem használt;

2.  nem használt;

3.  nem használt;

4.  nem használt;

5.  nem használt;

6.  az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező digitális adatrögzítők:

a.  lemezre vagy szilárdtestmeghajtó-memóriára való, tartós, több mint 6,4 Gbit/s „folyamatos átbocsátási sebesség”; és

b.  a rádiófrekvenciás jeladatok rögzítése közben történő „jelfeldolgozás”;

Műszaki megjegyzések:

1.   Párhuzamos buszfelépítésű rögzítők esetén a „folyamatos átbocsátási sebességet” a maximális szósebesség és a szó bitekben mért hosszának a szorzata adja.

2.   A „folyamatos átbocsátási sebesség” a berendezésnek az a legnagyobb adatsebessége, amelynél a lemezre vagy szilárdtestmeghajtó-memóriára való rögzítéskor a digitálisadat-beviteli gyakoriság vagy digitalizáló átalakítási arány fenntartása mellett adatveszteség nem lép fel.

7.  valós idejű oszcilloszkópok, melyek zajfeszültsége a függőleges tengely teljes skálázása 2 %-ának felelő meg (rms, négyzetes középérték), ahol a 3dB-es sávszélességű inputok a 60 GHz-es és afeletti sávban csatornánként a legkevesebb zajt adják.

Megjegyzés: A 3A002.a.7. pont nem vonja ellenőrzés alá az ekvivalens idejű mintavételezést alkalmazó oszcilloszkópokat.

3A002 (folytatás)

b.  Nem használt;

c.  „Jelanalizátorok”, az alábbiak szerint:

1.  „Jelanalizátorok”, amelyek a 31,8 GHz-et meghaladó, de 37 GHz-et meg nem haladó frekvenciatartományon belül bárhol 40 MHz-et meghaladó, 3 dB felbontási sávszélességgel (RBW) rendelkeznek;

2.  „Jelanalizátorok”, amelyek kijelzett átlagos zajszintje (DANL) a 43,5 GHz-et meghaladó, de 90 GHz-et meg nem haladó frekvenciatartományon belül bárhol alacsonyabb (jobb), mint –150 dBm/Hz;

3.  „Jelanalizátorok”, amelyek frekvenciája meghaladja a 90 GHz-et;

4.  „Jelanalizátorok”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  170 MHz-et meghaladó „valós idejű sávszélesség”; és

b.  Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

1.  100 % észlelési valószínűségű észlelés kevesebb, a teljes amplitúdóról kevesebb, mint 3 dB-es csökkenéssel hézagok vagy a 15 μs vagy rövidebb időtartamú jelek ablakhatása miatt; vagy

2.  a 15 μs vagy rövidebb időtartamú jelek esetében 100 %-os triggerelési (fogási) valószínűségű „frekvenciamaszk-trigger” funkció;

3A002.c.4. (folytatás)

Műszaki megjegyzések:

1.   „Valós idejű sávszélesség” (real-time bandwith): az a legszélesebb frekvenciasáv, amelyre az analizátor – a Fourier- vagy más olyan, időben diszkrét transzformáció felhasználásával, amely minden bemenő időadatot úgy dolgoz fel, hogy a mért amplitúdó ne csökkenjen több mint 3 dB-lel a tényleges jelamplitúdó alá lyukak vagy ablakhatás miatt – folyamatosan teljesen át tudja alakítani az időtartomány-adatokat frekvenciatartomány-adatokká, és kiadja vagy kijelzi a transzformált adatokat.

2.   A 3A002.c.4.b.1. pontban szereplő észlelési valószínűség más néven elfogási valószínűség vagy befogási valószínűség.

3.   A 3A002.c.4.b.1. pont alkalmazásában, a 100 %-os észlelési valószínűségre vonatkozó időtartam megegyezik a meghatározott szintű mérési bizonytalansághoz szükséges minimális jelidőtartammal.

4.   „Frekvenciamaszk-trigger” (frequency mask trigger): olyan mechanizmus, amelyben a kioldó funkció ki tudja választani a kiváltandó frekvenciasávot a vételi sávszélesség részsávjában, ugyanakkor nem veszi figyelembe az ugyanazon vételi sávszélességen esetlegesen előforduló egyéb jeleket. A „frekvenciamaszk-trigger” egynél több független korlátozássort tartalmazhat.

Megjegyzés: A 3A002.c.4. pont nem vonja ellenőrzés alá azokat a „jelanalizátorokat”, amelyek csak állandó százalékú sávszélesség-szűrőket (más néven oktáv vagy törtoktáv szűrőket) használnak.

3A002.c. (folytatás)

5.  Nem használt;

d.  „Jelgenerátorok”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Specifikációjuk szerint a 31,8 GHz-et meghaladó, de 37 GHz-nél nem nagyobb frekvenciatartományban bárhol az alábbiak mindegyikével rendelkező impulzusmodulált jelek generálására alkalmasak:

a.  az „impulzus-időtartama” kevesebb, mint 25 ns; és

b.  a be-/kikapcsolási arány 65 dB vagy annál nagyobb;

2.  Kimenőteljesítményük a 43,5 GHz-et meghaladó, de 90 GHz-et meg nem haladó frekvenciatartományban bárhol meghaladja a 100 mW-ot (20 dBm);

3.  Az alábbi jellemzők valamelyikével bíró „frekvenciakapcsolási idő”:

a.  nem használt;

b.  a 4,8 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 31,8 GHz közötti szintetizált frekvenciatartományban a 2,2 GHz-et meghaladó frekvenciaváltás esetén a frekvenciakapcsolási idő kevesebb, mint 100 µs;

c.  nem használt;

d.  a 31,8 GHz és 37 GHz közötti frekvenciatartományban az 550 MHz-et meghaladó frekvenciaváltás esetén a frekvenciakapcsolási idő kevesebb, mint 500 µs; vagy

e.  a 37 GHz-et meghaladó, de legfeljebb 90 GHz közötti frekvenciatartományban a 2,2 GHz-et meghaladó frekvenciaváltás esetén a frekvenciakapcsolási idő kevesebb, mint 100 µs;

f.  nem használt;

3A002.d. (folytatás)

4.  Egyoldalsávos (SSB) fáziszaj dBc/Hz-ben, amely meghatározása szerint eleget tesz az alábbiak bármelyikének:

a.  a 10 Hz ≤ F ≤ 10 kHz közötti tartományban és a 3,2 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 90 GHz közötti frekvenciatartományban bárhol –(126 + 20log10F – 20log10f)-nél kisebb (jobb); vagy

b.  a 10 kHz < F ≤ 100 kHz közötti tartományban és a 3,2 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 90 GHz közötti frekvenciatartományban bárhol –(206 – 20log10f)-nél kisebb (jobb);

Műszaki megjegyzés:

A 3A002.d.4. pontban F a működési frekvenciától történő eltérés Hz-ben, f pedig a működési frekvencia MHz-ben kifejezve;

5.  Az alábbi jellemzők valamelyike által meghatározott digitális alapsávjelek „RF modulációs sávszélessége”:

a.  a 4,8 GHz-et meghaladó, de 31,8 GHz-et meg nem haladó frekvenciatartományban meghaladja a 2,2 GHz-et;

b.  a 31,8 GHz-et meghaladó, de 37 GHz-et meg nem haladó frekvenciatartományban meghaladja az 550 MHz-et; vagy

c.  a 37 GHz-et meghaladó, de 90 GHz-et meg nem haladó frekvenciatartományban meghaladja a 2,2 GHz-et; vagy

Műszaki megjegyzés:

„RF-modulációs sávszélesség”: rádiófrekvenciás jelre modulált, digitálisan kódolt alapsávjel által lefoglalt rádiófrekvenciás (RF) sávszélesség. Információs sávszélességnek vagy vektormodulációs sávszélességnek is nevezik. Az I/Q digitális moduláció vektormodulációs rádiófrekvenciás kimeneti jel előállítására szolgáló technikai módszer, és e kimeneti jelre kifejezetten jellemző, hogy „RF-modulációs sávszélességgel” rendelkezik.

6.  A maximális frekvencia meghaladja a 90 GHz-et;

1. megjegyzés: A 3A002.d. alpont alkalmazásában a jelgenerátorok magukban foglalják a digitális hullámforma generátorokat és a funkciógenerátorokat is.

2. megjegyzés: A 3A002.d. alpont nem vonja ellenőrzés alá azokat a berendezéseket, amelyekben a kimenő frekvenciát két vagy több kristályoszcillátor frekvenciájának összegzése vagy kivonása, vagy pedig az összegzés, illetve kivonás utáni eredmény szorzata adja.

Műszaki megjegyzések:

1.   A digitális hullámforma generátorok és funkciógenerátorok maximális frekvenciájának kiszámításához a minta/másodpercben kifejezett mintarátát el kell osztani 2,5-tel.

2.   A 3A002.d.1. alpont alkalmazásában az „impulzus-időtartam” az impulzus belépő élén mért, az impulzus amplitúdója 50 %-ának megfelelő pont és az impulzus kilépő élén mért, az impulzus amplitúdója 50 %-ának megfelelő pont közötti időintervallumot jelenti.

3A002 (folytatás)

e.  Az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező hálózati analizátorok:

1.  Kimenőteljesítményük a 43,5 GHz-et meghaladó, de 90 GHz-et meg nem haladó működési frekvenciatartományban bárhol meghaladja a 31,62 mW-ot (15 dBm);

2.  Kimenőteljesítményük a 90 GHz-et meghaladó, de a 110 GHz-et meg nem haladó frekvenciatartományban bárhol meghaladja az 1 mW-ot (0 dBm);

3.  „Nemlineáris vektoros mérési funkció” 50 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 110 GHz frekvencián; vagy

Műszaki megjegyzés:

A „nemlineáris vektoros mérési funkció” egy eszköz azon képessége, hogy elemezze a nagyjelű tartományban vagy a nemlineáris torzítási tartományban lévő eszközök teszteredményeit.

4.  A maximális üzemi frekvencia meghaladja a 110 GHz-et;

f.  Mikrohullámú mérő vevőkészülékek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  a maximális üzemi frekvencia meghaladja a 110 GHz-et; és

2.  képes az amplitúdó és a fázis egyszerre történő mérésére;

g.  Az alábbi atomfrekvencia-etalonok bármelyike:

1.  „űrminősítésű”;

2.  nem rubídium és a hosszú távú stabilitás kisebb (jobb), mint 1 × 10-11/hónap; vagy

3.  nem „űrminősítésű”, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  rubídium-etalon;

b.  a hosszú távú stabilitás kisebb (jobb), mint 1 × 10-11/hónap; és

c.  a teljes energiafogyasztás 1 W-nál kevesebb.

3A002 (folytatás)

h.  „Elektronikus részegységek”, modulok és berendezések, az alábbiak mindegyikének elvégzésére:

1.  analóg-digitális átalakítások, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  felbontásuk legalább 8 bit, de 10 bitnél kevesebb, 1,3 giga minta/másodpercnél (GSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

b.  felbontásuk legalább 10 bit, de 12 bitnél kevesebb, 1,0 giga minta/másodpercnél (GSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

c.  felbontásuk legalább 12 bit, de 14 bitnél kevesebb, 1,0 giga minta/másodpercnél (GSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”;

d.  felbontásuk legalább 14 bit, de 16 bitnél kevesebb, 400 mega minta/másodpercnél (MSPS) nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”; vagy

e.  felbontásuk legalább 16 bit, legalább 180 MSPS-nél nagyobb „mintabeviteli gyakorisággal”; és

2.  az alábbiak bármelyike:

a.  a digitalizált adatok kivitele;

b.  a digitalizált adatok tárolása; vagy

c.  a digitalizált adatok feldolgozása;

N.B. A digitális adatrögzítők, oszcilloszkópok, „jelanalizátorok”, jelgenerátorok, hálózati analizátorok és mikrohullámú mérő vevőkészülékek a 3A002.a.6., a 3A002.a.7., a 3A002.c., a 3A002.d., a 3A002.e. és a 3A002.f. pontban szerepelnek.

3A002.h. (folytatás)

Műszaki megjegyzések:

1.   Az „n” bit felbontás a 2 n szintű kvantálásra vonatkozik.

2.   Az AD átalakítók felbontása a mért analóg inputot képviselő AD átalakító digitális kimeneti bitjeinek száma. A bitek tényleges számát (ENOB) nem használják az AD átalakítók felbontásának meghatározásához.

3.   A nem szektorfésüléses többcsatornás „elektronikus részegységek”, modulok vagy berendezések esetében a „mintabeviteli gyakoriságok” nem adódnak össze, és a „mintabeviteli gyakoriság” az egyes csatornák bármelyikének maximális mintavételi aránya.

4.   A többcsatornás „elektronikus részegységeken”, modulokon vagy berendezéseken a szektorfésüléses csatornák esetében a „mintabeviteli gyakoriságok” összeadódnak, és a „mintabeviteli gyakoriság” valamennyi szektorfésüléses csatorna maximális összesített mintavételi aránya.

Megjegyzés: A 3A002.h. alpont magában foglalja az AD átalakító kártyákat, hullámforma-digitalizálókat, adatgyűjtő kártyákat, jelgyűjtő kártyákat és tranziens rögzítőket.

3A003 Permetező hűtéses hőkezelő rendszerek, amelyek zárt hurok rendszerű folyadékkezelő vagy regeneráló berendezéseket használnak olyan teljesen lezárt helyen, ahol az elektronikai alkatrészekre dielektromos folyadékot permeteznek olyan, kifejezetten erre a célra tervezett permetező szórófejjel, amely úgy van kialakítva, hogy üzemi hőmérséklettartományban tartsa az elektronikai alkatrészeket, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek.

3A101 A 3A001. pont alatt meghatározottaktól eltérő elektronikus berendezések, eszközök és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  „Rakétákban” felhasználható analóg-digitális átalakítók, amelyeket úgy terveztek, hogy megfeleljenek a megerősített konstrukciójú berendezésekre vonatkozó katonai előírásoknak;

b.  Olyan gyorsítók, amelyek képesek 2 MeV vagy azt meghaladó energiájú, felgyorsított elektronokból származó „bremsstrahlung” (fékezési sugárzás) segítségével előállított elektromágneses sugárzást közvetíteni, valamint az ezeket a gyorsítókat tartalmazó rendszerek.

Megjegyzés : A fenti 3A101.b. alpont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten orvosi célra tervezett berendezéseket.

3A102 „Rakétákban” való felhasználás céljára tervezett vagy módosított „termikus telepek”.

Műszaki megjegyzések:

1.   A 3A102 pont szerinti „termikus telepek” olyan egyszeri felhasználásra szánt telepek, amelyek elektrolitként szilárd nem vezető szervetlen sót tartalmaznak. Ezek a telepek olyan pirolitikus anyagot foglalnak magukban, amely gyújtásra megolvasztja az elektrolitot és aktiválja a telepet.

2.   A 3A102. pont alatt a „rakéták” kifejezés olyan komplett rakétarendszereket és pilóta nélküli légijármű-rendszereket jelent, melyek hatósugara legalább 300 km.

3A201 A 3A001. pont alatt meghatározottaktól eltérő elektronikus alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  Kondenzátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzőcsoportok valamelyikével:

1.  a. névleges feszültségük nagyobb, mint 1,4 kV;

b.  a tárolt energia több mint 10 J;

c.  kapacitásuk nagyobb, mint 0,5 μF; és

d.  50 nH-nél kisebb soros induktivitás; vagy

2.  a. névleges feszültségük nagyobb, mint 750 V;

b.  kapacitásuk nagyobb, mint 0,25 μF; és

c.  10 nH-nél kisebb soros induktivitás;

3A201 (folytatás)

b.  Szupravezető szolenoid elektromágnesek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  képesek 2 T-nál nagyobb mágneses tér létrehozására;

2.  L/D (hossz/belső átmérő) arány nagyobb mint 2;

3.  belső átmérőjük 300 mm-nél nagyobb; és

4.  a belső térfogat központi 50 %-ában a mágneses tér egyenletessége jobb, mint 1 %.

Megjegyzés: A 3A201.b. alpont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten orvosi mágneses magrezonancia (NMR) megjelenítő rendszerekhez tervezett mágneseket, amelyeket e rendszerek részeként kerülnek kivitelre. A „részeként” kifejezés úgy értendő, Ahogy az fizikailag nem feltétlenül képezi ugyanannak a szállítmánynak a részét. Lehetőség van különböző forrásokból származó részszállításokra, feltéve, hogy a vonatkozó kiviteli dokumentumokból egyértelműen kiderül, hogy a szállítmány a megjelenítő rendszer részét képezi.

c.  Impulzus-röntgengenerátorok vagy impulzusos elektrongyorsítók, amelyek rendelkeznek a következő jellemzőcsoportok valamelyikével:

1.  a. az elektrongyorsító csúcsenergiája 500 keV vagy annál nagyobb, de 25 MeV-nál kisebb; és

b.  a (K) „jósági tényező” 0,25 vagy annál nagyobb; vagy

2.  a. az elektrongyorsító csúcsenergiája 25 MeV vagy annál nagyobb; és

b.  a „csúcsteljesítmény” 50 MW-nál nagyobb.

Megjegyzés: A 3A201.c. alpont nem vonja ellenőrzés alá sem az olyan berendezések alkatrészeit, amelyeket nem elektronnyaláb- vagy röntgensugárzás céljaira (pl. elektronmikroszkópia., sem azokat, amelyeket orvosi célra terveztek.

3A201.c. (folytatás)

Műszaki megjegyzések:

1.   A „K” „jósági tényezőt” a következőképpen kell meghatározni:

K = 1,7 x 10 3 V 2,65 Q

ahol „Vˮ az elektron csúcsenergiája millió elektronvoltban,

„Q” a teljes gyorsított töltés coulombban, ha a gyorsító nyaláb impulzus-időtartama legfeljebb 1 μs. Ha a gyorsító nyaláb impulzus-időtartama 1 µs-nál nagyobb, akkor „Q” az 1 µs alatti maximális gyorsított töltés.

A „Q” egyenlő az „i”-nek „t” idő szerinti integráljával, 1 µs-ra vagy az impulzus időtartamára vonatkoztatva, attól függően, hogy melyik a kisebb, ahol „i” a nyaláb áramerőssége amperben, „t” az idő másodpercben (Q = idt).

2.   „Csúcsteljesítmény” = (csúcspotenciál voltban) x (csúcs sugáráram amperben).

3.   A sugárimpulzus időtartam mikrohullámú gyorsító üregrezonátorok elvén alapuló gépekben az 1 µs érték és az egy mikrohullámú modulátor impulzusból eredő nyaláb időtartama közül a kisebb értékkel egyezik meg.

4.   Mikrohullámú gyorsító üregrezonátorok elvén alapuló gépekben a sugár csúcsáram a sugárnyaláb-csomag időtartama alatti átlagos árammal egyenlő.

3A225 A 0B001.b.13. pont alatt meghatározottaktól eltérő, változtatható vagy rögzített frekvenciájú motormeghajtóként használható frekvenciaváltók vagy generátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi valamennyi jellemzővel:

N.B.1. A kifejezetten a frekvenciaváltó vagy generátor teljesítményének – a 3A225. pont alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – fokozására vagy felszabadítására tervezett „szoftvert” a 3D225. pont határozza meg.

N.B.2. A kifejezetten egy frekvenciaváltó vagy generátor teljesítményének – a 3A225. pont alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – megerősítését vagy kiaknázását célzó, kódok és kulcsok formájában megadott „technológiát” a 3E225. pont határozza meg.

3A225 (folytatás)

a.  Többfázisú kimenet 40 VA vagy annál nagyobb teljesítménnyel;

b.  Működés 600 Hz vagy magasabb frekvencián; és

c.  A frekvenciastabilitás jobb (kisebb), mint 0,2 %.

Megjegyzés: A 3A225. pont nem vonja ellenőrzés alá azon frekvenciaváltókat vagy generátorokat, amelyek a teljesítményt a fent meghatározottaknál kisebbre korlátozó hardver, „szoftver” vagy „technológiai” megszorításokkal rendelkeznek, feltéve, hogy eleget tesznek az alábbiak valamelyikének:

1.   A teljesítménynövelés vagy a korlátozások feloldása érdekében vissza kell őket juttatni eredeti gyártójukhoz;

2.   A 3A225. pont alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében a 3D225. pont alatt meghatározottak szerinti „szoftvert” igényelnek a teljesítmény javításához vagy kiaknázásához; vagy

3.   A 3A225. pont alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében a 3E225. pont alatt meghatározottak szerinti, kódok és kulcsok formájában megadott „technológiát” igényelnek a teljesítmény javításához vagy kiaknázásához.

Műszaki megjegyzések:

1.   A 3A225. pont szerinti frekvenciaváltók konverter, illetve inverter néven is ismertek.

2.   A 3A225. pont alatt szereplő frekvenciaváltókat generátorokként, elektronikus tesztberendezésként, AC tápegységként, Variable Speed Motors Drives, változó sebességű meghajtóként (VSD), változtatható frekvenciájú meghajtóként (VFD), kiigazítható frekvenciájú meghajtóként (AFD), vagy kiigazítható sebességű meghajtóként (ASD) helyezhetik forgalomba.

3A226 A 0B001.j.6. pont alatt meghatározottaktól eltérő egyenáramú, nagyteljesítményű tápegységek, amelyek az alábbi mindkét jellemzővel rendelkeznek:

a.  képesek 8 óra időtartamon át folyamatosan 100 V vagy annál nagyobb feszültségű, 500 A vagy annál nagyobb áramerősségű kimeneti áram előállítására; és

b.  Áramerősség- vagy feszültségstabilitásuk 8 óra időtartam alatt jobb, mint 0,1 %.

3A227 A 0B001.j.5. pont alatt meghatározottaktól eltérő nagyfeszültségű, egyenáramú tápegységek, amelyek az alábbi mindkét jellemzővel rendelkeznek:

a.  képesek 8 óra időtartamon át folyamatosan 20 kV vagy annál nagyobb feszültségű, 1 A vagy annál nagyobb áramerősségű kimeneti áram előállítására; és

b.  áramerősség- vagy feszültségstabilitásuk 8 óra időtartam alatt jobb, mint 0,1 %.

3A228 Kapcsoló-berendezések, az alábbiak szerint:

a.  hideg katódcsövek – függetlenül attól, hogy gázzal töltöttek-e vagy sem – amelyek a szikraközhöz hasonlóan működnek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  három vagy annál több elektródát tartalmaznak;

2.  névleges anódcsúcsfeszültség 2,5 kV vagy annál nagyobb;

3.  névleges anód-csúcsáramerősség 100 A vagy annál nagyobb; és

4.  10 µs vagy annál kisebb anód-késleltetési idő;

Megjegyzés: A 3A228 pont magában foglalja a gázkritron- és a vákuumspritron-csöveket is.

b.  kioldó szikraközök, amelyek rendelkeznek az alábbi mindkét jellemzővel:

1.  15 µs vagy annál kisebb anód-késleltetési idő; és

2.  500 A vagy nagyobb névleges csúcsáramerősség;

c.  a 3A001.g. vagy a 3A001.h. pontban meghatározottaktól eltérő, gyorskapcsoló funkcióval rendelkező modulok vagy részegységek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  2 kV-nél nagyobb névleges anód csúcsfeszültség;

2.  névleges anód-csúcsáramerősség 500 A vagy annál nagyobb; és

3.  1 µs vagy annál kisebb kapcsolási idő.

3A229 Nagy áramerősségű impulzusgenerátorok, az alábbiak szerint:

N.B. LÁSD MÉG A KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKÉT.

a.  az 1A007.a. alatt meghatározottaktól eltérő, az 1A007.b. alatt meghatározott többszörös irányítású detonátor meghajtásához tervezett detonátor gyújtóegységek (indítórendszerek, tűzegységek), ideértve elektromos, a robbanó detonátoros és optikai vezérlésű gyújtóegységeket is;

b.  moduláris elektromos impulzusgenerátorok (impulzusadó), amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  hordozható, mobil, vagy rezgésálló kivitelben készültek;

2.  képesek energiájukat 15 µs-nál rövidebb idő alatt leadni 40 Ohmnál kisebb terhelésre;

3.  kimeneti áramerősségük nagyobb, mint 100 A;

4.  egyetlen méretük sem haladja meg a 30 cm-t;

5.  Tömegük kisebb, mint 30 kg; és

6.  Szélsőséges hőmérsékleti viszonyok – 223 K-től (–50 °C) 373 K-ig (100 °C-ig) – közötti vagy világűrben történő használatra alkalmasnak minősítették.

Megjegyzés: A 3A229.b. a xenon villanólámpa meghajtókat is magában foglalja.

c.  mikro-gyújtóegységek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  egyetlen méretük sem haladja meg a 35 mm-t;

2.  névleges feszültségük legalább 1 kV; és

3.  kapacitásuk legalább 100 μF.

3A230 Nagy sebességű impulzusgenerátorok és azokhoz való „impulzusfejek”, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  55 ohmnál kisebb rezisztív terhelésre 6 V-nál nagyobb kimenő feszültség; és

b.  az „impulzus felfutási idő” 500 ps-nél kevesebb.

Műszaki megjegyzések:

1.   A 3A230 szerinti „impulzus felfutási idő” az az idő, ami alatt a feszültség amplitúdója 10 %-ról 90 %-ra növekedik.

2.   Az „impulzusfejek” olyan impulzusalakító hálózatok, amelyeket arra terveztek, hogy feszültséglépcső-funkciót tegyenek lehetővé, és hogy azt különféle impulzusformákká (négyszög, háromszög, lépés, impulzus, exponenciális vagy egyciklusú típusok) alakítsák át. Az „impulzusfejek” képezhetik az impulzusgenerátorok szerves részét, lehetnek az eszközhöz tartozó plug-in modulok, vagy pedig kívülről is lehet őket csatlakoztatni az eszközhöz.

3A231 Neutrongenerátor-rendszerek, beleértve a csöveket is, amelyek rendelkeznek mindkét alábbi jellemzővel:

a.  külső vákuumrendszer nélküli üzemelésre tervezték őket; és

b.  az alábbiak bármelyikét hasznosítják:

1.  a trícium-deutérium magreakciót elektrosztatikus gyorsítás alkalmazásával idézik elő; vagy

2.  a deutérium-deutérium magreakciót elektrosztatikus gyorsítással idézik elő, és 3 x 10 9 neutron/s vagy nagyobb output kapacitásra képesek.

3A232 Az 1A007. pontban meghatározottól eltérő, többpontos indítórendszerek, az alábbiak szerint:

N.B. LÁSD MÉG KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKÉT.

N.B. A detonátorok tekintetében lásd az 1A007.b. pontot.

a.  nem használt;

b.  egyszeres vagy többszörös detonátorral működő rendszerek, amelyeket arra terveztek, hogy egyetlen tűzjelre közel egyidejűleg iniciáljanak 5 000 mm2-nél nagyobb területen robbanási felületet úgy, hogy a berobbantás idejének átfutása a felületen kevesebb, mint 2,5 µs.

Megjegyzés : A 3A232. pont nem vonja ellenőrzés alá a csak primer robbanóanyagokat, pl. az ólomazidot alkalmazó detonátorokat.

3A233 A 0B002.g. alpont alatt meghatározottaktól eltérő tömegspektrométerek, amelyek képesek 230 u vagy annál nagyobb tömegű ionok mérésére, és felbontóképességük jobb, mint 2 rész a 230-ban, valamint a hozzájuk tartozó ionforrások, az alábbiak szerint:

a.  induktív csatolású plazma-tömegspektrométerek (ICP/MS);

b.  parázsfénykisüléses tömegspektrométerek (GDMS);

c.  hőionizációs tömegspektrométerek (TIMS);

d.  elektronbombázásos tömegspektrométerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  olyan molekulárissugár-bemeneti rendszer, amely analitmolekulák párhuzamos sugarát injektálja az ionforrás olyan környezetébe, ahol a molekulákat elektronsugárral ionizálják; és

2.  egy vagy több, 193 K (–80 °C) hőmérsékletre hűthető „hidegcsapda”;

e.  nem használt;

f.  aktinidákkal, vagy aktinida-fluoridokkal történő működésre tervezett mikrofluorozó ionforrással ellátott tömegspektrométerek.

Műszaki megjegyzések:

1.   A 3A233.d. pontban szereplő elektronbombázásos tömegspektrométerek elektronbecsapódásos tömegspektrométerként vagy elektronionizációs tömegspektrométerként is ismertek.

2.   A 3A233.d.2. pontban szereplő „hidegcsapda” olyan eszköz, amely hideg felületen való kondenzálással vagy fagyasztással kapja el a gázmolekulákat. A 3A233.d.2. alkalmazásában a zárt ciklusú héliumgázos kriogén vákuumszivattyú nem számít „hidegcsapdának”.

3A234 Szalagvezetékek, amelyek alacsony induktivitású útvonalat biztosítanak olyan detonátorokhoz, amelyeket:

a.  2 kV-nál nagyobb névleges feszültség; és

b.  induktivitásuk kisebb, mint 20 nH.

3B Vizsgáló-, ellenőrző- és gyártóberendezések

3B001 Félvezető eszközök vagy anyagok gyártására szolgáló berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek és tartozékok, az alábbiak szerint:

N.B. LÁSD MÉG: 2B226.

a.  Epitaxiális növesztéshez használt berendezés, az alábbiak szerint:

1.  Minimum 75 mm-es távolságon ± 2,5 %-nál jobb tűrésű, bármilyen, a szilíciumtól eltérő anyag rétegvastagság előállítására képes berendezés;

Megjegyzés: A 3B001.a.1. pontba beletartozik az atomréteg-epitaxiához (Atomic Layer Epitaxy, ALE) használt berendezés is.

2.  Fémorganikus gőzfázisú kémiai leválasztásra szolgáló (MOCVD) reaktorok, amelyeket az alumínium, gallium, indium, arzén, foszfor, antimon vagy nitrogén elemek közül kettőt vagy többet tartalmazó vegyület-félvezetők epitaxiás növesztésére terveztek;

3.  Gáz vagy szilárd forrásokat alkalmazó molekuláris sugár epitaxiális növesztő berendezés;

b.  Ionbeültetésre tervezett berendezés, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  Nem használt;

2.  20 keV vagy magasabb sugárnyaláb energián – hidrogén, deutérium vagy hélium implantációk esetén pedig 10 mA vagy nagyobb sugáráramon – történő működésre terveztek és optimalizáltak;

3.  Közvetlen írási lehetőség;

4.  A hevített félvezető anyagú „egykristályba” (szubsztrátum) történő nagy energiájú oxigénimplantációra használt legalább 65 keV nagyságú sugárnyaláb energia és legalább 45 mA nagyságú sugáráram; vagy

5.  20 keV vagy magasabb sugárnyaláb energián – 600 °C-ra vagy magasabb hőmérsékletre hevített félvezető anyagú „alaplemezbe” implantált szilícium esetén pedig 10 mA vagy nagyobb sugáráramon – történő működésre terveztek és optimalizáltak;

3B001 (folytatás)

c.  Nem használt;

d.  Nem használt;

e.  Automata töltésű többkamrás központi szeletkezelő rendszerek, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  A szeletek be- és kivitelére interfészeket használnak, amelyekhez több mint két funkcionálisan eltérő – a 3B001.a.1., a 3B001.a.2., a 3B001.a.3. vagy a 3B001.b. alpont alatt meghatározott – „félvezető-feldolgozó eszköz” csatlakoztatható; és

2.  „Szekvenciális többszörös szeletfeldolgozás” céljából, integrált rendszer vákuumkörnyezetben történő kialakítására tervezték;

Megjegyzés: A 3B001.e. alpont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten párhuzamos szeletfeldolgozásra tervezett automata robot szeletkezelő rendszereket.

Műszaki megjegyzések:

1.   A 3B001.e. alpont alkalmazásában a „félvezető-feldolgozó eszköz” olyan moduláris eszközre vonatkozik, amely a félvezető-előállítás során funkcionálisan eltérő fizikai folyamatokat biztosít, mint pl. a depozíció, beültetés és hőkezelés.

2.   A 3B001.e. alpont alkalmazásában a „szekvenciális többszörös szeletfeldolgozás” azt jelenti, hogy az egyes szeleteket különböző „félvezető-feldolgozó eszközökkel” tudják feldolgozni, például az automata töltésű többkamrás központi szeletkezelő rendszerek segítségével az egyes szeleteknek az egyik eszközből egy másik eszközbe, majd egy harmadik eszközbe történő áthelyezése révén.

3B001 (folytatás)

f.  Litográfiai berendezés, az alábbiak szerint:

1.  A fotóoptikai vagy röntgen módszerrel történő szeletfeldolgozásra szolgáló irányzó, exponáló és ismétlő (közvetlen szeletre fotózás) vagy exponáló és letapogató (letapogatás) berendezés, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  a fényforrás hullámhosszúsága rövidebb, mint 193 nm; vagy

b.  képes 45 nm, vagy annál kisebb „minimális felbontási méretű” (MRF) minta létrehozására.

Műszaki megjegyzés:

A „minimális felbontási méret” (MRF) kiszámítása a következők szerint történik:

20210325-P9_TA-PROV(2021)0101_HU-p0000007.png

ahol a „K” faktor = 0,35

2.  45 nm vagy annál kisebb felbontási méretű minta létrehozására képes imprinting litográfiai berendezés;

Megjegyzés: A 3B001.f.2. pont magában foglalja az alábbiakat:

–   mikrokontaktus-nyomtatók

–   forró dombornyomásra szolgáló eszközök

–   nano-imprinting litográfiai eszközök

–   Step and Flesh imprinting litográfiai (S-FIL) eszközök

3.  Kifejezetten maszkkészítésre tervezett berendezés, amely rendelkezik az alábbiak mindegyikével:

a.  eltérített fókuszált elektronsugár, ionsugár, vagy „lézersugár”; és

b.  rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

1.  a félértékszélességű sugárpont mérete kisebb mint 65 nm és a képelhelyezés kisebb mint 17 nm (számtani közép + 3 szigma); vagy

2.  nem használt;

3.  a maszkon a második rétegi átfedési hibája kisebb mint 23 nm (számtani közép + 3 szigma);

3B001.f. (folytatás)

4.  Eszköz gyártására tervezett berendezés, amely közvetlen írásos módszert alkalmaz, és amely rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  eltérített fókuszált elektronsugár; és

b.  rendelkezik az alábbiak bármelyikével:

1.  a sugár minimális mérete 15 nm vagy annál kisebb; vagy

2.  az átfedési hiba kisebb mint 27 nm (számtani közép + 3 szigma);

g.  A 3A001 pontban meghatározott integrált áramkörökhöz tervezett maszkok és hajszálvonalas lemezek;

h.  A 3B001.g. alpont alatt meg nem határozott fáziseltolásos réteggel ellátott többrétegű maszkok, amelyeket 245 nm-nél rövidebb fényforrás hullámhosszúsággal rendelkező litográfiai berendezések általi felhasználásra terveztek;

Megjegyzés: A 3B001.h. alpont nem vonja ellenőrzés alá azokat a fáziseltolásos rétegekkel ellátott többrétegű maszkokat, amelyeket a 3A001. pontban meg nem határozott memóriaeszközök gyártására terveztek.

N.B. Kifejezetten az optikai szenzorokhoz tervezett maszkok és hajszálvonalas lemezek esetében lásd a 6B002 pontot.

i.  A 3A001. pontban meghatározott integrált áramkörökhöz tervezett imprinting litográfiai sablonok.

j.  Molibdént és szilíciumot tartalmazó többrétegű fényvisszaverő szerkezettel rendelkező maszk „nyersalaplemezek”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  kifejezetten az „extrém ultraibolya” („EUV”) litográfiához tervezték; és

2.  megfelelnek a SEMI P37 szabványnak.

Műszaki megjegyzés:

Az”extrém ultraibolya” („EUV”) 5 nm-nél nagyobb és 124 nm-nél kisebb elektromágneses spektrumhullámhosszt jelent.

3B002 Kifejezetten kész, vagy félkész félvezető eszközökhöz tervezett tesztberendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek és tartozékok, az alábbiak szerint:

a.  a 3A001.b.3. pontban meghatározott elemek S-paramétereinek tesztelése céljából;

b.  nem használt;

c.  a 3A001.b.2. pontban meghatározott elemek tesztelése céljából;

3C Anyagok

3C001 Több réteget tartalmazó hetero-epitaxiális anyagok, amelyeket a következő rétegek bármelyikéből epitaxiálisan növesztett „szubsztrátumokból” állnak:

a.  szilícium (Si);

b.  germánium (Ge);

c.  szilíciumkarbid (SiC); vagy

d.  „III/V gallium- vagy indiumvegyületek”.

Megjegyzés: A 3C001.d. alpont nem vonja ellenőrzés alá az egy vagy több – az elemek sorrendjétől függetlenül –GaN, InGaN, AlGaN, InAlN, InAlGaN, GaP, GaAs, AlGaAs, InP, InGaP, AlInP vagy InGaAlP P-típusú epitaxiális réteggel rendelkező „alaplemezeket”, kivéve, ha a P-típusú epitaxiális réteg az N-típusú rétegek között helyezkedik el.

3C002 Védőréteg anyagok és az alábbi védőanyagokkal bevont „szubsztrátumok”:

a.  védőréteg anyagok, amelyeket kifejezetten félvezető litográfiához igazítottak, az alábbiak szerint:

1.  pozitív védőréteg anyagok, amelyeket kifejezetten 193 nm alatti, de legalább 15 nm hullámhosszúságon történő felhasználásra igazítottak ki (optimalizáltak);

2.  védőréteg anyagok, amelyeket kifejezetten 15 nm alatti, de 1 nm-nél nagyobb hullámhosszúságon történő felhasználásra igazítottak ki (optimalizáltak);

b.  0,01 µcoulomb/mm2 vagy annál jobb érzékenységgel rendelkező valamennyi olyan védőréteg anyag, amelyeket elektronsugárral vagy ionsugárral történő alkalmazásra terveztek;

c.  nem használt;

d.  a felületi képalkotási technológiákhoz optimalizált összes védőréteg;

e.  valamennyi olyan védőanyag, amelyet a 3B001.f.2. pontban meghatározott olyan imprinting litográfiai berendezésekhez terveztek vagy optimalizáltak, amelyek termikus vagy fotokémiai eljárást alkalmaznak.

3C003 Szerves-szervetlen vegyületek, az alábbiak szerint:

a.  Alumínium, gallium vagy indium fémorganikus vegyületei 99,999 %-nál nagyobb tisztasággal (fémbázison);

b.  Szerves arzén-, antimon- vagy foszforvegyületek 99,999 %-nál nagyobb tisztasággal (szervetlen elem bázison).

Megjegyzés: A 3C003 pont csak azokat a vegyületeket vonja ellenőrzés alá, amelyek fémes, részben fémes és nemfémes eleme közvetlenül kapcsolódik a molekula szerves részében lévő szénatomhoz.

3C004 Foszfor-, arzén- vagy antimon-hidridek, melyek tisztasága még semleges gázokban, vagy hidrogénben oldva is nagyobb, mint 99,999 %.

Megjegyzés: A 3C004. pont nem vonja ellenőrzés alá a semleges gázokat vagy hidrogént legalább 20 mólszázalék mennyiségben tartalmazó hidrideket.

3C005 Nagy ellenállású anyagok az alábbiak szerint:

a.  20 °C-on 10 000 ohm-cm-t meghaladó ellenállású szilícium-karbid (SiC), gallium-nitrid (GaN), alumínium-nitrid (AlN) vagy alumínium-gallium-nitrid (AlGaN) „szubsztrátumok”, vagy ezen anyagok öntecsei, monokristályai vagy egyéb előformái.

b.  20 °C-on 10 000 ohm-cm-t meghaladó ellenállású polikristályos „szubsztrátumok” vagy polikristályos kerámia „szubsztrátumok”, amelyek legalább egy, nem epitaxiális szilíciumréteggel (Si), szilícium-karbid (SiC), gallium-nitrid (GaN), alumínium-nitrid (AlN) vagy alumínium-gallium-nitrid (AlGaN) réteggel rendelkeznek a „szubsztrátum” felületén.

3C006 A 3C001. pontban nem szereplő anyagok, amelyek magukban foglalják a 3C005. pontban meghatározott „szubsztrátumot”, amely legalább egy epitaxiális szilícium-karbid, gallium-nitrid, alumínium-nitrid vagy alumínium-gallium-nitrid réteggel rendelkezik.

3D Szoftver

3D001 Kifejezetten a 3A001.b–3A002.h alpontban vagy a 3B. pontban meghatározott berendezések „kifejlesztésére” vagy „gyártására” tervezett „szoftver”.

3D002 Kifejezetten a 3B001.a.–f. alpontban, a 3B002. vagy a 3A225. pontban meghatározott berendezések „használatára” tervezett „szoftver”.

3D003 Kifejezetten EUV-litográfiai maszkokon vagy hajszálvonal-hálózatos lemezeken mintázatok „fejlesztésére” tervezett „számítógépes litográfiai” „szoftver”.

Műszaki megjegyzés:

„Számítógépes litográfia”: számítógépes modellezés alkalmazása a litográfiai folyamat képalkotó teljesítményének előrejelzésére, javítására, optimalizálására és ellenőrzésére számos mintázat, folyamat és rendszerfeltétel révén.

3D004 Kifejezetten a 3A003. pontban meghatározott berendezés „fejlesztésére” tervezett „szoftver”.

3D005 Kifejezetten egy mikroszámítógép, „mikroprocesszor mikroáramkör” vagy „mikroszámítógép mikroáramkör” rendes működésének egy elektromágneses impulzus (EMP) vagy elektrosztatikus kisülés (ESD) miatti zavart követően 1 ms-on belül történő helyreállítására tervezett „szoftver” a működés folyamatosságának biztosítása mellett.

3D101 Kifejezetten a 3A101.b. alpont alatt meghatározott berendezések „használatához” tervezett vagy átalakított „szoftver”.

3D225 A kifejezetten a frekvenciaváltó vagy generátorok teljesítményének – a 3A225. pont alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – fokozására vagy felszabadítására tervezett „szoftvert”.

3E Technológia

3E001 A 3A, 3B, vagy 3C pont által ellenőrzés alá vont berendezések vagy anyagok „kifejlesztésére” vagy „gyártására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”;

1. megjegyzés: A 3E001. pont nem vonja ellenőrzés alá a 3A003. pont alá tartozó berendezésre vagy alkatrészekre vonatkozó „technológiát”.

2. megjegyzés: A 3E001. pont nem vonja ellenőrzés alá a 3A001.a.3–3A001.a.12. pont alatt meghatározott, a következő jellemzők mindegyikével rendelkező integrált áramkörökre vonatkozó „technológiát”:

a.   0 130 µm vagy a feletti „technológiát” alkalmaz; és

b.   három vagy annál kevesebb fémrétegből álló többrétegű struktúrákat tartalmaznak.

3. megjegyzés: A 3E001. pont nem vonja ellenőrzés alá a „folyamattervezési készleteket” („Process Design Kits, PDK-k”), kivéve, ha a 3A001. pontban meghatározott elemeket illetően végrehajtó funkciókat vagy technológiákat alkalmazó könyvtárakat tartalmaznak.

Műszaki megjegyzés:

A folyamattervezési készlet („Process Design Kit, PDK”) olyan, a félvezetőgyártó által biztosított szoftvereszköz, amely biztosítja, hogy az előírt tervezési gyakorlatokat és szabályokat egy speciális félvezető folyamatban egy speciális integrált áramkörterv sikeres előállítása érdekében, a technológiai és gyártási korlátoknak megfelelően figyelembe veszik (minden félvezető gyártási folyamat sajátos „PDK”-val rendelkezik).

3E002 A 3E001 pontban meghatározottaktól eltérő, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia” olyan „mikroprocesszor mikroáramkörök”, „mikroszámítógép mikroáramkörök” és „mikrovezérlő mikroáramkör” mag „kifejlesztésére” vagy „gyártására” szolgál, amelyek 32 bites elérési szélességű aritmetikai logikai egységgel, valamint az alábbi jellemzők vagy tulajdonságok valamelyikével rendelkeznek:

a.  lebegőpontos vektorokon (32 bites vagy nagyobb számokból álló egydimenziós tömbök) kettőnél több számítás párhuzamos elvégzésének céljára tervezett „vektorprocesszor-egység”;

Műszaki megjegyzés:

A „vektorprocesszor-egység” a processzor olyan eleme, amelynek beépített utasításai szimultán módon több számítást végeznek el „lebegőpontos vektorokon” (32 bites vagy nagyobb számokból álló egydimenziós tömbök), és legalább egy vektrális aritmetikai logikai egységgel és olyan vektorregiszterekkel rendelkeznek, amelyek egyenként legalább 32 elemből állnak.

b.  ciklusonként négynél több 64 bites vagy nagyobb „lebegőpontos-művelet” elvégzésére tervezték; vagy

c.  ciklusonként nyolcnál több 16 bites „fixpont” szorzás–összeadás művelet elvégzésére tervezték (pl. korábban digitális formátumúvá átalakított analóg információ digitális manipulációja, vagy más néven „digitális jelfeldolgozás”).

Műszaki megjegyzések:

1.   A 3E002.a. és 3E002.b. alpont alkalmazásában a „lebegőpontot” az IEEE-754 határozza meg.

2.   A 3E002.c. alpont alkalmazásában a „fixpont” olyan rögzített szélességű valós számra utal, amely rendelkezik egészrész- és törtrész-komponenssel is, és nem kizárólag egészszám-formátumú.

1. megjegyzés: A 3E002. pont nem vonja ellenőrzés alá a multimédia-kiterjesztésekre szolgáló „technológiát”.

2. megjegyzés: A 3E002. pont nem vonja ellenőrzés alá az olyan mikroprocesszor-magokra vonatkozó „technológiát”, amely mikroprocesszor-mag az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkezik:

a.   0,130 µm vagy a feletti „technológiát” alkalmaz; és

b.   öt vagy annál kevesebb fémrétegből álló többrétegű struktúrát foglal magában.

3. megjegyzés: A 3E002. pont magában foglalja a digitális jelfeldolgozókra és a digitális tömbprocesszorok „fejlesztésére” és „gyártására” szolgáló „technológiát” is.

3E003 A következők „fejlesztésére” vagy „gyártására” szolgáló egyéb „technológia”:

a.  vákuum mikroelektronikai eszközök;

b.  heterogén szerkezetű félvezető elektronikai eszközök, például nagy elektronmozgékonyságú tranzisztorok (HEMT), hetero-bipolár tranzisztorok (HBT), kvantumforrás vagy szuperrács-eszközök;

Megjegyzés: A 3E003.b. alpont nem vonja ellenőrzés alá a 31,8 GHz-nél alacsonyabb frekvencián működő nagy elektronmozgékonyságú tranzisztorokra (HEMT) és a 31,8 GHz-nél alacsonyabb frekvencián működő hetero-bipoláris tranzisztorokra (HBT) vonatkozó technológiákat.

c.  „szupravezető” elektronikai eszközök;

d.  gyémántfilm szubsztrátumok elektronikai alkatrészekhez;

e.  szilícium-szigetelő szubsztrátum (SOI) olyan integrált áramkörökhöz amelyeknél a szigetelő szilícium-dioxid;

f.  szilícium-karbid szubsztrátumok elektronikai alkatrészekhez;

g.  legalább 31,8 GHz-es frekvencián működő „vákuumos elektronikai eszközök”.

3E004 300 mm átmérőjű szilíciumlapkák szeleteléséhez, köszörüléséhez és fényezéséhez „szükséges” „technológia” a lapkák elülső felületén bármely 26 mm x 8 mm-es helyen legfeljebb 20 nm-es „Site Front least négyzetek” („SFQR”) elérése céljából, legfeljebb 2 mm-es élkizárással mérve.

Műszaki megjegyzés:

A 3E004 alkalmazásában: az „SFQR” az első referenciasíktól való legnagyobb és legkisebb eltérés tartománya, amelyet az összes elülső felületi adattal, beleértve az adott helyen belüli területhatárt is, a legkisebb négyzetes módszerrel kell kiszámítani.

3E101 A 3A001.a.1. vagy 2., a 3A101., 3A102. vagy 3D101. pontban meghatározott berendezések, vagy „szoftverek” „használatára” vonatkozó, az Általános Technológiai Megjegyzés szerinti „technológia”.

3E102 A 3D101. pont alatt meghatározott „szoftverek”„fejlesztésére” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

3E201 A 3A001.e.2., a 3A001.e.3., a 3A001.g., a 3A201., a 3A225–3A234. pontban meghatározott berendezések „használatára” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

3E225 A kifejezetten egy frekvenciaváltó vagy generátor teljesítményének – a 3A225. pont alatt szereplő jellemzőknek való megfelelés érdekében történő – megerősítését vagy kiaknázását célzó, kódok és kulcsok formájában megadott „technológia”.

VI. RÉSZ – 4. kategória

4. KATEGÓRIA – SZÁMÍTÓGÉPEK

1. megjegyzés: A távközlési vagy „helyi hálózati” funkciókat teljesítő számítógépeket, kapcsolódó berendezéseket vagy „szoftvert” az 5. kategória 1. rész (Távközlés) teljesítményjellemzői szerint is értékelni kell.

2. megjegyzés: Azokat a vezérlőegységeket, amelyek közvetlenül összekapcsolják a központi feldolgozó egységek, a „fő tároló” vagy a lemezvezérlők buszait vagy csatornáit, nem tekintjük az 5. kategória 1. részében (Távközlés) meghatározott távközlési berendezéseknek.

N.B. A kifejezetten csomagkapcsoláshoz tervezett „szoftver” ellenőrzési státusa tekintetében lásd: 5D001.

Műszaki megjegyzés:

„Fő tároló”: adatok vagy utasítások elsődleges tárolója, amely a központi feldolgozó egység által gyorsan hozzáférhető. A „digitális számítógép” belső tárolójából és az ahhoz tartozó bármilyen hierarchikus bővítésből áll, mint például a cache (gyorsítótár) vagy a nem szekvenciális elérésű bővített tároló.

4A. Berendezések, részegységek és alkatrészek

4A001. Az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező elektronikus számítógépek és kapcsolódó berendezések, továbbá „elektronikus részegységek” és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

N.B. LÁSD MÉG: 4A101.

a.  Kifejezetten úgy tervezték, hogy rendelkezzen az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  228 K (– 45 °C) alatti vagy 358 K (+ 85 °C) feletti környezeti hőmérsékletre méretezett; vagy

Megjegyzés: A 4A001.a.1. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten polgári gépkocsikhoz, vasúti felhasználásra vagy „polgári légi járművekhez” történő felhasználásra tervezett számítógépeket.

2.  Sugárzással szemben ellenállóvá tett berendezések, amelyek meghaladják az alábbi jellemzők bármelyikét:

a.  Teljes dózis 5 ×103 Gy (szilícium);

b.  Dózisintenzitás-változás 5 ×106 Gy (szilícium)/s; vagy

c.  Egyszeri esemény változás 1 × 10–8 hiba/bit/nap;

Megjegyzés: A 4A001.a.2. pont nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten „polgári légi járművekhez” történő felhasználásra tervezett számítógépeket.

b.  Nem használt.

4A003. „Digitális számítógépek”, „elektronikus részegységek” és kapcsolódó berendezéseik, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

1. megjegyzés: A 4A003 a következőket foglalja magában:

—   „Vektorprocesszorok”;

—   Tömbprocesszorok;

—   Digitális jelfeldolgozók;

—   Logikai processzorok;

—   „Képminőség-javításra” tervezett berendezések.

2. megjegyzés: A 4A003 alatt meghatározott „digitális számítógépek” és a kapcsolódó berendezések ellenőrzési státusát a többi berendezés vagy rendszer ellenőrzési státusa határozza meg, feltéve, hogy:

a.   A „digitális számítógépek” vagy a kapcsolódó berendezések a többi berendezés vagy rendszer működése szempontjából alapvető fontosságúak;

b.   A „digitális számítógépek” vagy a kapcsolódó berendezések nem képezik más rendszer „alapvető elemét”; és

N.B.1.: A kifejezetten az egyéb berendezésekhez tervezett „jelfeldolgozó”, vagy „képminőség-javító” berendezések – melyek funkciói az egyéb berendezésre megkövetelt funkciókra korlátozódnak – ellenőrzési státusát a másik berendezés ellenőrzési státusa határozza meg, még akkor is, ha ez meghaladja a „alapvető elem” kritériumot.

N.B.2.: A távközlési berendezésekhez alkalmazott „digitális számítógépek” vagy a kapcsolódó berendezések ellenőrzési státusát lásd az 5. kategória 1. részében (Távközlés).

c.   A „digitális számítógépek” és a kapcsolódó berendezések „technológiáját” a 4E határozza meg.

4A003. (folytatás)

a.  Nem használt;

b.  „Digitális számítógépek”, amelyek „kiigazított csúcsteljesítménye” („APP”) nagyobb, mint 29 billió súlyozott lebegőpontos művelet másodpercenként (Weighted TeraFLOPS, WT);

c.  „Elektronikus részegységek”, amelyeket kifejezetten arra terveztek vagy úgy alakítottak át, hogy processzorok egyesítésével képesek legyenek a teljesítmény fokozására úgy, hogy az aggregátum „APP” értéke meghaladja a 4A003.b. pontban meghatározott paraméterhatárt;

1. megjegyzés: A 4A003.c. csak azokat az „elektronikus részegységeket” és programozható összekapcsolásokat vonja ellenőrzés alá, melyek nem haladják meg a 4A003.b. pontban meghatározott paraméterhatárt, amennyiben azokat nem-integrált „elektronikus részegységként” szállítják.

2. megjegyzés: A 4A003.c. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten olyan termékhez, vagy termékcsaládhoz tervezett „elektronikus részegységeket”, amelyek maximális konfigurációja nem haladja meg a 4A003.b. pontban meghatározott paraméterhatárt.

d.  Nem használt;

e.  Nem használt;

f.  Nem használt;

g.  Kifejezetten „digitális számítógépek” teljesítményének olyan külső összekapcsolás útján történő egyesítésére tervezett berendezések, amely kapcsolatonként 2,0 Gbyte/s-ot meghaladó egyirányú adatátviteli sebességet tesz lehetővé.

Megjegyzés: A 4A003.g. nem vonja ellenőrzés alá a belső összekapcsoló berendezéseket (pl. csatlakozó tartópanel, buszok), a passzív összekapcsoló berendezéseket, a „hálózati hozzáférés-szabályozókat”, illetve az „adatcsatorna-vezérlőegység kontrollereket”.

4A004. Számítógépek, és a kifejezetten ezekhez tervezett kapcsolódó berendezések, „elektronikus részegységek” és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  „Szisztolés tömb számítógépek”;

b.  „Neurális számítógépek”;

c.  „Optikai számítógépek”.

Műszaki megjegyzések:

1.   „Szisztolés tömb számítógépek”: olyan számítógépek, amelyekben az adatok árama és módosítása a felhasználó által a logikai kapu szintjén dinamikusan ellenőrizhető.

2.   „Neurális számítógépek”: olyan számítástechnikai eszközök, amelyeket úgy terveztek vagy módosítottak, hogy utánozzák az idegsejt vagy az idegsejtek csoportjának viselkedését, vagyis olyan számítástechnikai eszközök, amelyek képesek arra, hogy korábbi adatok alapján modulálják a számítási adatsokaság összekapcsolódásának tömegét és számát.

3.   „Optikai számítógépek”: olyan számítógépek, amelyeket úgy tervezetek vagy módosítottak, hogy az adat megjelenítésére a fényt használják fel, és amelyek számítási logikai elemei közvetlenül összekapcsolt optikai eszközökön alapulnak.

4A005. Kifejezetten „támadószoftverek” létrehozásához, vezetéséhez és irányításához vagy célba juttatásához tervezett vagy módosított rendszerek, berendezések és azokhoz való alkatrészek.

4A101. A 4A001.a.1. alatt meghatározottaktól eltérő olyan analóg számítógépek, „digitális számítógépek”, vagy digitális differenciál-analizátorok, amelyek megerősített kivitelűek és a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközökhöz vagy 9A104 alatt meghatározott rakétaszondákon történő felhasználásra terveztek, vagy alakították át.

4A102. Kifejezetten a 9A004 alatt meghatározott űrhajóhordozó eszközök vagy 9A104 alatt meghatározott rakétaszondák modellezésére, szimulációjára, vagy tervezési integrációjára tervezett hibrid számítógépek.

Megjegyzés: Ez a pont csak akkor alkalmazandó, ha a berendezést a 7D103, vagy a 9D103 alatt meghatározott „szoftverrel” látják el.

4B. Vizsgáló-, ellenőrző- és gyártó berendezések

Nincs.

4C. Anyagok

Nincs.

4D. Szoftver

Megjegyzés: Az egyéb kategóriákban meghatározott berendezésekhez szükséges „szoftver” ellenőrzési státusát a megfelelő kategória határozza meg.

4D001. „Szoftver” az alábbiak szerint:

a.  Kifejezetten a 4A001–4A004, vagy 4D pontban meghatározott berendezések vagy „szoftver” „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához” tervezett vagy módosított „szoftver”.

b.  Kifejezetten az alábbi berendezések „fejlesztésére” vagy „gyártására” tervezett vagy átalakított, a 4D001.a. pontban meghatározottaktól eltérő „szoftver”:

1.  „Digitális számítógépek”, amelyek „kiigazított csúcsteljesítménye” („APP”) nagyobb, mint 15 billió súlyozott lebegőpontos művelet másodpercenként (Weighted TeraFLOPS, WT);

2.  Processzorok aggregálása révén kifejezetten a teljesítmény növelésére tervezett vagy átalakított „elektronikus részegységek”, ahol az aggregátum „APP”-je meghaladja a 4D001.b.1. alatt meghatározott határértéket;

4D002. Nem használt

4D003. Nem használt.

4D004. Kifejezetten „támadószoftverek” létrehozásához, vezetéséhez és irányításához vagy célba juttatásához tervezett vagy módosított „szoftver”.

Megjegyzés: A 4D004. nem vonja ellenőrzés alá azt a „szoftvert”, amelyet kifejezetten és kizárólag arra terveztek, hogy az alábbi feltételek együttes teljesülése mellett „szoftverek” frissített vagy továbbfejlesztett verzióját telepítse:

a.   A frissített vagy továbbfejlesztett verzió telepítése kizárólag a fogadó rendszer tulajdonosának vagy rendszergazdájának engedélyével történik; és

b.   A frissített vagy továbbfejlesztett verzió telepítése után a telepített „szoftver” nem:

1.   A 4D004. alatt meghatározott „szoftver”; sem pedig

2.   „Támadószoftver”.

4E. Technológia

4E001. a. A 4A, vagy 4D által ellenőrzés alá vont berendezések vagy „szoftver” „fejlesztésére”, „gyártására”, vagy „felhasználására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

b.  A 4E001.a. pontban meghatározottaktól eltérő, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia” a következő berendezések „fejlesztésére” vagy „gyártására”:

1.  „Digitális számítógépek”, amelyek „kiigazított csúcsteljesítménye” („APP”) nagyobb, mint 15 billió súlyozott lebegőpontos művelet másodpercenként (Weighted TeraFLOPS, WT);

2.  Processzorok aggregálása révén kifejezetten a teljesítmény növelésére tervezett vagy átalakított „elektronikus részegységek”, ahol az aggregátum „APP”-je meghaladja a 4E001.b.1. alatt meghatározott határértéket;

c.  „Technológia” „támadószoftver” „fejlesztéséhez”.

1. megjegyzés: A 4E001.a. és a 4E001.c. nem vonja ellenőrzés alá a „sebezhetőségfeltárást” és a „kiberbiztonsági esemény operatív kezelését”.

2. megjegyzés: Az 1. megjegyzés nem korlátozza az exportőr letelepedési helye szerinti európai uniós tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának a 4E001.a. és a 4E001.c. teljesülésének ellenőrzésével kapcsolatos jogait.

MŰSZAKI MEGJEGYZÉS A „KIIGAZÍTOTT CSÚCSTELJESÍTMÉNY” („APP”) SZÁMÍTÁSÁHOZ

Az „APP” az a kiigazított csúcssebesség, amellyel a „digitális számítógépek” a 64 bites vagy annál nagyobb lebegőpont-összeadásokat és szorzásokat végzik.

Az „APP”-t WT-ben (Weighted TeraFLOPS), azaz másodpercenként 1012 kiigazított lebegőpontos műveletnek megfelelő egységekben fejezzük ki.

Az ebben a műszaki megjegyzésben alkalmazott rövidítések

n a processzorok száma a „digitális számítógépben”

i processzorszám (i,…,n)

ti processzor-ciklusidő (ti = 1/Fi)

Fi processzorfrekvencia

Ri lebegőpont-számítási csúcssebesség

Wi architektúra-kiigazítási tényező

Az „APP” kiszámítási módszerének alapelvei

1.  Minden i processzorra határozzuk meg a 64 bites vagy annál nagyobb lebegőpontos műveletek ciklusonként elvégzett legmagasabb számát (FPOi), a „digitális számítógép” valamennyi processzora esetében.

Megjegyzés: Az FPO meghatározásakor csak a 64 bites vagy annál nagyobb lebegőpontos összeadásokat vagy szorzásokat vegyük figyelembe. Minden lebegőpont-műveletet a processzorciklusonkénti műveletek számaként kell kifejezni; azok a műveletek, amelyekhez több ciklusra van szükség, ciklusonkénti törteredményként fejezhetők ki. Azon processzorok esetében, amelyek 64 bites vagy annál hosszabb lebegőpont-operandusokon nem képesek műveletek végzésére, az R effektív számítási sebesség nulla.

2.  Minden processzorra számítsuk ki az R lebegőpont-sebességet Ri = FPOi/ti.

3.  Számítsuk ki az „APP”-t a következő képlettel: „APP” = W1 x R1 + W2 x R2 + … + Wn x Rn.

4.  „Vektorprocesszorok” esetében Wi = 0,9. Nem „vektorprocesszorok” esetében Wi = 0,3.

1. megjegyzés: Azon processzorok esetében, amelyek egy cikluson belül összetett műveleteket hajtanak végre, mint például összeadást és szorzást, minden egyes műveletet külön be kell számítani.

2. megjegyzés: Futószalagos processzor esetében R effektív számítási sebesség a gyorsabbik futószalagos sebesség, amint a futószalag megtelt, vagy a nem futószalagos sebesség.

3. megjegyzés: Minden egyes részt vevő processzor R számítási sebességét a kombináció „APP”-jének kiszámítása előtti elméletileg lehetséges legmagasabb értéken kell számítani. Szimultán műveletek létezését lehet feltételezni, ha a számítógép gyártója a számítógép útmutatójában vagy tájékoztatójában konkurens, párhuzamos vagy szimultán működésre vagy végrehajtásra vonatkozó állítást tüntet fel.

4. megjegyzés: Az „APP” számításakor ne vegyük számításba azokat a processzorokat, amelyek működése a bevitelre/kivitelre és a periférikus funkciókra korlátozódik (pl. lemezmeghajtó, kommunikáció, kijelző).

5. megjegyzés: A „helyi hálózatokon”, a „nagykiterjedésű hálózatokon”, megosztott I/O kapcsolatokon/eszközökön, I/O-vezérlőkön és bármely, „szoftverrel” megvalósított kommunikációs kapcsolaton keresztül összekapcsolt processzorkombinációkra ne számítsunk „APP”-értékeket.

6. megjegyzés: „APP”-értékeket kell számítani olyan processzorkombinációk esetén, amelyek szimultán módon és memóriamegosztással működő, kifejezetten a teljesítmény egyesítéssel való növelésére tervezett processzorokat tartalmaznak;

Műszaki megjegyzések:

1.   Aggregálja az egyidejűleg működő és ugyanazon lapkán elhelyezkedő összes processzort és gyorsítót.

2.   Processzorkombinációk memóriát osztanak meg, amikor bármely processzor a rendszeren belül bármely memóriahelyet el tud érni cache sorok vagy memóriaszavak hardveres átadása révén, szoftvermechanizmus bevonása nélkül, amely a 4A003.c. pontban meghatározott „elektronikus részegységek” használatával érhető el.

7. megjegyzés: A „vektorprocesszor” olyan processzor, amelynek beépített utasításai szimultán módon több számítást végeznek el lebegőpontos vektorokon (64 bites vagy nagyobb számokból álló egydimenziós tömbök), és legalább két vektorfeldolgozó egységgel és legalább nyolc vektorregiszterrel rendelkeznek, amelyek egyenként legalább 64 elemből állnak.

VII. RÉSZ – 5. kategória

5. KATEGÓRIA – TÁVKÖZLÉS ÉS „INFORMÁCIÓBIZTONSÁG”

1. rész – TÁVKÖZLÉS

1. megjegyzés: A kifejezetten távközlési berendezésekhez vagy rendszerekhez tervezett alkatrészek, tesztelő és „gyártó” berendezések, anyagok és az ezekhez szükséges „szoftver” ellenőrzési státuszát az 5. kategória 1. része határozza meg.

N.B. A kifejezetten távközlési berendezésekhez vagy rendszerekhez tervezett „lézerek” tekintetében lásd a 6A005 pontot.

2. megjegyzés: Az e kategória alatt ellenőrzés alá vont távközlési berendezések működtetéséhez és támogatásához lényeges „digitális számítógépek”, kapcsolódó berendezések vagy „szoftverek” különlegesen tervezett alkatrésznek minősülnek, ha ezek a gyártó által hagyományosan szállított szabványos modellek. Ez tartalmazza a működtető, adminisztrálót, karbantartó, tervező vagy számlázó számítógép-rendszereket.

5A1. Berendezések, részegységek és alkatrészek

5A001. Távközlési rendszerek, berendezések, alkatrészek és tartozékok, az alábbiak szerint:

a.  Bármely típusú, a következő jellemzők, funkciók, vagy tulajdonságok bármelyikével rendelkező távközlési berendezés:

1.  Kifejezetten arra tervezték, hogy a nukleáris robbanásból eredő tranziens elektromos hatásoknak vagy elektromágneses impulzusoknak ellenálljon;

2.  Gamma-, neutron- és ionizáló sugárzással szemben speciálisan ellenállóvá tették;

3.  Kifejezetten 218 K (–55 °C) hőmérséklet alatti működésre tervezték; vagy

4.  Kifejezetten 397 K (124 °C) hőmérséklet feletti működésre tervezték;

1. megjegyzés: Az 5A001.a.3. és az 5A001.a.4. kizárólag elektronikus berendezéseket von ellenőrzés alá.

2. megjegyzés: Az 5A001.a.2., az 5A001.a.3. és az 5A001.a.4. nem vonja ellenőrzés alá a műholdak fedélzetén történő használatra tervezett vagy módosított berendezéseket.

5A001. (folytatás)

b.  Távközlési rendszerek és berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek és tartozékok, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők, funkciók vagy tulajdonságok bármelyikével:

1.  Víz alatti, kábellel nem összekötött kommunikációs rendszerek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

a.  20–60 kHz frekvencia-tartományon kívüli akusztikus vivőfrekvencia;

b.  30 kHz alatti elektromágneses vivőfrekvencia használata;

c.  Vezetősugár irányítási technikák alkalmazása; vagy

d.  400 nm és 700 nm közötti kimeneti hullámhosszú „lézer” vagy fénykibocsátó dióda (LED) alkalmazása „helyi hálózatban”;

2.  1,5–87,5 MHz frekvenciatartományban működő rádióátviteli berendezések, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

a.  Az átvitel optimalizálására automatikusan előre jelzik és kiválasztják a frekvenciákat és a csatornánkénti „teljes digitális adatátviteli sebességeket”; és

b.  Olyan lineáris teljesítményerősítőt tartalmaznak, amely képes biztosítani több jel egyidejű feldolgozását, kimeneti teljesítménye legalább 1 kW az 1,5–30 MHz, illetve legalább 250 W a 30–87,5 MHz frekvencia-tartományban, legalább 1 oktáv „pillanatnyi sávszélességben” és –80 dB-nél jobb kimeneti felharmonikus és torzítási tartalommal;

5A001.b. (folytatás)

3.  Az 5A001.b.4. pontban meghatározottaktól eltérő,”kiterjesztett spektrumú”, többek között a „frekvenciaugrásos” (frequency hopping) technikákat alkalmazó rádióberendezések, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők bármelyikével:

a.  A felhasználó által programozható szórási kódok; vagy

b.  A teljes átviteli sávszélesség legalább 100-szor nagyobb, mint bármelyik információs csatorna sávszélessége, és meghaladja az 50 kHz-et;

Megjegyzés: Az 5A001.b.3.b. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiak bármelyikével történő használatra tervezett rádióberendezéseket:

a.   Polgári sávokon történő használatra tervezett celluláris rádió-berendezések; vagy

b.   Rögzített vagy mobil műholdas földi állomások kereskedelmi, polgári távközléshez.

Megjegyzés: Az 5A001.b.3. nem vonja ellenőrzés alá az 1 W vagy annál kisebb kimeneti teljesítménnyel működő berendezéseket.

4.  Ultra-szélessávú modulációs technikát alkalmazó rádióberendezés, a felhasználó által programozható csatornákra osztó kódokkal, rejtjelező kódokkal vagy hálózatazonosító kódokkal, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  500 MHz-et meghaladó sávszélesség; vagy

b.  20 %-os vagy nagyobb „relatív sávszélesség”;

5.  Digitális vezérlésű rádióvevők, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Több mint 1 000 csatorna;

b.  1 ms alatti „csatornakapcsolási idő”;

c.  Az elektromágneses spektrum egy részének automatikus keresése vagy letapogatása; és

d.  A vett jelek, vagy az adó típusának azonosítása; vagy

Megjegyzés: Az 5A001.b.5. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten a polgári sávokon történő használatra tervezett celluláris rádió-berendezéseket.

Műszaki megjegyzés:

A „csatornakapcsolási idő” az egyik vevőfrekvenciáról a másikra történő átváltáshoz szükséges idő (azaz késleltetés), a megadott végső vételi frekvencia vagy az attól ± 0,05 %-ra lévő tartomány elérése céljából. Azok a termékek, amelyek a központi frekvenciájuk körül ± 0,05 %-nál kisebb frekvenciatartománnyal rendelkeznek, csatornafrekvencia-kapcsolásra alkalmatlannak minősülnek.

5A001.b. (folytatás)

6.  Digitális „jelfeldolgozási” funkciót alkalmaz a 700 bit/s alatti „hangkódolási” sebesség elérésére.

Műszaki megjegyzések:

1.   A változtatható sebességű „hangkódoláshoz” az 5A001.b.6. pont a folyamatos beszéd hangkódoló kimenetére vonatkozik.

2.   Az 5A001.b.6. pont alkalmazásában a „hangkódolás” meghatározása: olyan technika, amelynek során emberi hangmintákat készítenek, majd ezeket a mintákat digitális jellé alakítják, figyelembe véve az emberi beszéd meghatározott jellegzetességeit.

c.  500 m-nél hosszabb optikai szálak, amelyek a gyártó minősítése szerint képesek 2 × 109 N/m2 vagy annál nagyobb „szakítószilárdság-vizsgálatnak” ellenállni;

N.B. A víz alatti köldökzsinór kábelek tekintetében lásd: 8A002.a.3.

Műszaki megjegyzés:

„Szakítószilárdság-vizsgálat”: olyan online, vagy offline termékvizsgálat, amelynek során egy 0,5–3 m hosszúságú kábeldarabra, 2–5 m/s sebességgel egy adott húzófeszültséget dinamikusan alkalmaznak, miközben a befogó csévék átmérője kb. 150 mm. A környezeti hőmérséklet 293 K (20  ° C), a relatív páratartalom 40 %. A szakítószilárdság vizsgálat végrehajtására a megfelelő nemzeti szabvány is használható.

d.  „Elektronikusan forgatható többfázisú antennarendszerek” a következők szerint:

1.  31,8 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 57 GHz-es frekvencián való működésre alkalmasnak vannak minősítve, és effektív kisugárzott teljesítményük (ERP) eléri vagy meghaladja a +20 dBm-t (22,15 dBm tényleges izotróp kisugárzott teljesítmény (EIRP));

2.  57 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 66 GHz-es frekvencián való működésre alkalmasnak vannak minősítve, és effektív kisugárzott teljesítményük eléri vagy meghaladja a +24 dBm-t (26,15 dBm tényleges izotróp kisugárzott teljesítmény);

3.  66 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 90 GHz-es frekvencián való működésre alkalmasnak vannak minősítve, és effektív kisugárzott teljesítményük eléri vagy meghaladja a +20 dBm-t (22,15 dBm tényleges izotróp kisugárzott teljesítmény);

4.  90 GHz-nél nagyobb frekvencián való működésre alkalmasnak vannak minősítve;

1. megjegyzés: Az 5A001.d. nem vonja ellenőrzés alá az ICAO mikrohullámú leszállító rendszerekre (MLS) vonatkozó szabványainak megfelelő eszközöket tartalmazó leszállító rendszerekhez tervezett „elektronikusan forgatható többfázisú antennarendszereket”.

2. megjegyzés: Az 5A001.d. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiak bármelyikével történő használatra tervezett antennákat:

a.   Polgári sávokon történő használatra tervezett celluláris rádió-berendezések vagy WLAN-rádióberendezések;

b.   IEEE 802.15-re alapuló vagy vezeték nélküli HDMI; vagy

c.   Rögzített vagy mobil műholdas földi állomások kereskedelmi, polgári távközléshez.

Műszaki megjegyzés:

Az 5A001.d. pont alkalmazásában az „elektronikusan forgatható többfázisú antennarendszer” (electronically steerable phased array antenna) olyan antenna, amely a sugarat fázisvezérléssel képzi (vagyis a sugár irányát a sugárzó elemek komplex gerjesztési koefficienseivel szabályozza) és e sugár iránya elektromos jellel megváltoztatható (jeladás és -vétel során egyaránt) oldalszögben vagy célhelyszögben, vagy oldal- és célhelyszögben.

5A001. (folytatás)

e.  30 MHz feletti frekvenciákon üzemelő rádióirány-mérő berendezések és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, amelyek rendelkeznek a következő jellemzők mindegyikével:

1.  10 MHz, vagy nagyobb „pillanatnyi sávszélesség”; és

2.  Képes megtalálni a kevesebb mint 1 ms-ig tartó jelet sugárzó, együtt nem működő rádióadók irányát (LOB);

f.  Mobil telekommunikációs szolgáltatások lehallgatására vagy zavarására szolgáló berendezések, és azokhoz tartozó monitoring berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.  Rádióinterfészen keresztül továbbított hangok vagy adatok kigyűjtésére tervezett lehallgató berendezés;

2.  Az 5A001.f.1. pontban nem meghatározott, a rádióinterfészen keresztül továbbított klienseszköz, illetve előfizetői azonosítók (pl. IMSI, TIMSI vagy IMEI), jelzésátvitel vagy egyéb metaadatok kigyűjtésére tervezett lehallgató berendezés;

3.  Az alábbiakban felsoroltak bármelyikét végrehajtó, kifejezetten a mobil telekommunikációs szolgáltatások szándékos és szelektív zavarása, letiltása, akadályozása, gyengítése vagy csökkentése céljára tervezett vagy módosított zavaróberendezések, valamint az e célra tervezett alkatrészek:

a)  RAN (Radio Access Network, rádió-hozzáférési hálózat)-berendezés funkcióinak szimulálása;

b)  Az alkalmazott mobil telekommunikációs protokoll (pl. GSM) egyedi jellemzőinek észlelése és kihasználása; vagy

c)  Az alkalmazott mobil telekommunikációs protokoll (pl. GSM) egyedi jellemzőinek kihasználása;

4.  Az 5A001.f.1., az 5A001.f.2. vagy az 5A001.f.3. pontban meghatározott termékek működésének azonosítására tervezett vagy módosított RF monitoring berendezés;

Megjegyzés: Az 5A001.f.1. és 5A001.f.2. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a.   Kifejezetten az analóg magán mobil rádiórendszer (PMR), IEEE 802.11 WLAN lehallgatására tervezett berendezés;

b.   A mobil telekommunikációs hálózatok üzemeltetői számára tervezett berendezés; vagy

c.   Mobil telekommunikációs berendezések vagy hálózatok „fejlesztésére” vagy „gyártására” tervezett berendezés.

N.B.1. LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

N.B.2. A rádióvevők tekintetében lásd az 5A001.b.5. pontot.

5A001. (folytatás)

g.  Passzív koherens helymeghatározó (Passive Coherent Location, PCL) rendszerek vagy kifejezetten mozgó tárgyaknak a nem radaralapú adók általi környezeti rádiófrekvencia-kibocsátások visszaverésének mérésével való felderítésére és nyomon követésére tervezett berendezések;

Műszaki megjegyzés:

A nem radaralapú adók magukban foglalhatják a kereskedelmi rádió-, televízió- vagy digitális távközlési bázisállomásokat.

Megjegyzés: Az 5A001.g. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiakat:

a.   Rádióasztronómiai berendezések; vagy

b.   A céltárgyból származó rádiójeleket igénylő rendszerek vagy berendezések.

h.  Rögtönzött robbanószerkezetek (IED) elleni tevékenységhez való berendezés és kapcsolódó berendezések, az alábbiak szerint:

1.  A rögtönzött robbanószerkezetek (IED) idő előtti aktiválására vagy az indítás megakadályozására tervezett vagy e célra átalakított, az 5A001.f. pontban meg nem határozott rádiófrekvenciás (RF) adó-vevő készülékek/berendezések;

2.  Olyan technikákat alkalmazó berendezés, amelyeket arra terveztek, hogy lehetővé tegyék a rádiókommunikációt ugyanazon frekvenciákon, mint amelyeken az 5A001.h.1. pontban meghatározott, ugyanott elhelyezett berendezés közvetít.

N.B. LÁSD MÉG: KATONAI CÉLÚ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSI JEGYZÉKE.

i.  Nem használt;

j.  Internetprotokoll (IP) alapú hálózati kommunikációfigyelő rendszerek és berendezés, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, amelyek rendelkeznek az alábbi összes jellemzővel:

1.  Szolgáltatói szintű internetprotokoll (IP) alapú hálózatban (pl. nemzeti szintű IP-gerinchálózatban) az alábbiak mindegyikét ellátja:

a.  Elemzés az alkalmazási rétegben (pl. a nyíltrendszer-összekapcsolási (OSI) modell (ISO/IEC 7498-1) 7. rétege);

b.  Kiválasztott metaadatok és alkalmazástartalom (pl. hang, videó, üzenetek, csatolmányok) kinyerése; és

c.  A kinyert adatok indexálása; és

5A001.j. (folytatás)

2.  Kifejezetten arra tervezték, hogy ellássa az alábbiak mindegyikét:

a.  Keresések végzése „erős szelektorok” alapján; és

b.  Egy egyén vagy személyek csoportja kapcsolati hálózatának feltérképezése.

Megjegyzés: Az 5A001.j. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiak bármelyikével történő használatra tervezett rendszereket vagy berendezéseket:

a.   Marketing cél;

b.   Hálózati szolgáltatásminőség (QoS); vagy

c.   Felhasználói élmény (QoE).

5A101. „Rakétákhoz” tervezett vagy módosított telemetrikus és távvezérlő rendszerek, beleértve a szárazföldi rendszereket.

Műszaki megjegyzés:

Az 5A101 alkalmazásában „rakétának” minősül minden olyan teljes rakétarendszer és pilóta nélküli légijármű, amelynek hatótávolsága meghaladja a 300 km-t.

Megjegyzés: Az 5A101 nem vonja ellenőrzés alá:

a.   A pilótával rendelkező légi járműhöz vagy műholdakhoz tervezett vagy módosított rendszereket;

b.   A szárazföldi vagy tengeri alkalmazásra tervezett vagy módosított szárazföldi rendszereket;

c.   A kereskedelmi, polgári vagy „életbiztonsági” (pl. adatintegritási, repülésbiztonsági) GNSS szolgáltatásokat;

5B1. Vizsgáló-, ellenőrző- és gyártó berendezések

5B001. Távközlési vizsgáló-, ellenőrző- és gyártó berendezések, alkatrészek és tartozékok, az alábbiak szerint:

a.  A kifejezetten az 5A001 által meghatározott berendezések, jellemzők vagy funkciók „fejlesztésére” vagy „gyártására” tervezett berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek és tartozékok;

Megjegyzés: Az 5B001.a. nem vonja ellenőrzés alá az optikai szálakat karakterizáló berendezéseket.

b.  Kifejezetten a következő távközlési átviteli vagy kapcsoló berendezés „fejlesztéséhez” készült berendezések, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek vagy tartozékok:

1.  Nem használt;

2.  „Lézert” alkalmazó berendezés, amely a következők bármelyikével rendelkezik:

a.  1 750 nm-nél nagyobb átviteli hullámhossz; vagy

b.  Nem használt;

c.  Nem használt;

d.  Analóg technikát alkalmaz, és a sávszélessége 2,5 GHz-nél nagyobb; vagy

Megjegyzés: Az 5B001.b.2.d. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten a kereskedelmi TV rendszerek „fejlesztésére” tervezett berendezéseket.

5B001.b. (folytatás)

3.  Nem használt;

4.  1 024-es szint feletti kvadratúra amplitúdó modulációt (QAM) alkalmazó rádió berendezések;

5.  Nem használt.

5C1. Anyagok

Nincs.

5D1. Szoftver

5D001. „Szoftver” az alábbiak szerint:

a.  Kifejezetten az 5A001 alatt meghatározott berendezések, funkciók vagy tulajdonságok „fejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy módosított „szoftver”;

b.  Nem használt;

c.  Kifejezetten az 5A001 vagy 5B001 alatt meghatározott berendezések jellemzőinek, funkcióinak, vagy tulajdonságainak biztosítására tervezett vagy módosított egyedi „szoftver”;

d.  „Szoftver”, amelyet kifejezetten az alábbi távközlési átviteli vagy kapcsoló berendezések bármelyikének „fejlesztéséhez” tervezetek vagy alakítottak át:

1.  Nem használt;

2.  „Lézert” alkalmazó berendezés, amely a következők bármelyikével rendelkezik:

a.  1 750 nm-nél nagyobb átviteli hullámhossz; vagy

b.  Analóg technikát alkalmaz, és a sávszélessége 2,5 GHz-nél nagyobb; vagy

Megjegyzés: Az 5D001.d.2.b. nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten a kereskedelmi TV rendszerek „fejlesztéséhez” tervezett vagy átalakított „szoftvereket”.

3.  Nem használt;

4.  1 024-es szint feletti kvadratúra amplitúdó modulációt (QAM) alkalmazó rádió berendezések.

e.  Kifejezetten a rendvédelmi szervek általi nyomon követésre vagy elemzésre tervezett vagy átalakított, az 5D001.a. vagy az 5D001.c. pontban meghatározottaktól eltérő „szoftver” amely rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

1.  Keresések végzése „átviteli interfész” használatával a hírközlési szolgáltatótól szerzett kommunikációs tartalom vagy metaadatok „erős szelektorai” alapján; és

2.  A kapcsolati háló feltérképezése vagy a célszemélyek mozgásának nyomon követése az 5D001.e.1. pontban leírt kommunikációs tartalmon vagy metaadatokon vagy kereséseken végzett keresések eredményei alapján.

Műszaki megjegyzések:

1.   A 5D001.e. alkalmazásában az „átviteli interfész” olyan fizikai és logikai interfész, amelyet felhatalmazott bűnüldöző hatóság általi használatra terveztek, és amelyen keresztül célzott lehallgatási intézkedéseket kérnek a hírközlési szolgáltatótól, a lehallgatás eredményeit pedig a hírközlési szolgáltató továbbítja a megkereső hatóságnak. Az „átviteli interfész” olyan rendszereken vagy berendezéseken (pl. közvetítő eszközökön) belül valósítják meg, amelyek fogadják és hitelesítik a lehallgatás iránti megkeresést, és a megkereső hatóságnak csak a hitelesített megkeresésnek eleget tevő lehallgatási eredményeket küldik meg.

2.   „Átviteli interfészeket” nemzetközi szabványok (beleértve, de nem kizárólagosan az ETSI TS 101 331, ETSI TS 101 671 és a 3GPP TS 33.108 szabványokat) vagy annak megfelelő nemzeti szabványok határozhatnak meg.

5D001.e. (folytatás)

Megjegyzés: Az 5D001.e. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiak bármelyikével történő használatra tervezett vagy módosított „szoftvereket”:

a.   Számlázási célok;

b.   Hálózati szolgáltatásminőség (QoS);

c.   Felhasználói élmény (QoE);

d.   Közvetítő eszközök; vagy

e.   Mobil fizetés vagy banki felhasználás.

5D101. Kifejezetten az 5A101 pontban meghatározott berendezés „felhasználásához” tervezett vagy módosított „szoftver”.

5E1. Technológia

5E001. „Technológia”, az alábbiak szerint:

a.  Az 5A001 pontban meghatározott berendezések, funkciók vagy tulajdonságok, vagy az 5D001.a. vagy a 5D001.e. pontban meghatározott „szoftver” „fejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” (kivéve az üzemeltetést) vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”;

b.  Különleges „technológia”, az alábbiak szerint:

1.  Kifejezetten műholdak fedélzetén történő alkalmazásra tervezett távközlési berendezések „fejlesztéséhez” vagy „gyártásához” „szükséges” „technológia”;

2.  „Technológia” az olyan „lézer” hírközlő technikák „fejlesztésére” vagy „alkalmazására”, amelyek légkörön kívüli vagy felszín alatti (víz alatti) közegben történő hírközlés esetén lehetővé teszik a jelek automatikus vételét és nyomon követését, valamint a kommunikáció fenntartását;

3.  Olyan digitális celluláris bázisállomások „fejlesztésére” szolgáló „technológia”, amelynek többsávos, többcsatornás, több kódoló algoritmusos vagy többprotokollos üzemmódot is lehetővé tevő vételi képessége „szoftveres” változtatás révén módosítható;

4.  „Technológia” „kiterjesztett spektrumú” technikák „fejlesztésére”, a „frekvenciaugrásos” technikát is beleértve;

Megjegyzés: Az 5E001.b.4. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiak bármelyikének „fejlesztésére” tervezett „technológiákat”:

a.   Polgári sávokon történő használatra tervezett celluláris rádió-berendezések; vagy

b.   Rögzített vagy mobil műholdas földi állomások kereskedelmi, polgári távközléshez.

5E001. (folytatás)

c.  Az Általános technológiai megjegyzések szerinti, a következők bármelyikének „kifejlesztésére” vagy „gyártására” szolgáló „technológia”:

1.  Nem használt;

2.  „Lézert” alkalmazó berendezés, amely a következők bármelyikével rendelkezik:

a.  1 750 nm-nél nagyobb átviteli hullámhossz; vagy

b.  Nem használt;

c.  Nem használt;

d.  100 GHz-nél kisebb frekvenciaközű optikai vivőket használó hullámhosszosztásos multiplex technikát alkalmaz; vagy

e.  Analóg technikát alkalmaz, és a sávszélessége 2,5 GHz-nél nagyobb;

Megjegyzés: Az 5E001.c.2.e. pont nem vonja ellenőrzés alá a kereskedelmi TV rendszereket szolgáló „technológiát”.

N.B. A lézert alkalmazó nem távközlési berendezések „fejlesztésének” vagy „gyártásának” „technológiája” tekintetében lásd a 6E. pontot.

5E001.c. (folytatás)

3.  „Optikai kapcsolást” alkalmazó berendezés, amelynek kapcsolási ideje kevesebb, mint 1 ms;

4.  Rádió berendezés, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.  1 024-es szint feletti kvadratúra-amplitúdó modulációs (QAM) technika;

b.  31,8 GHz-nél nagyobb bemeneti vagy kimeneti frekvencián történő üzemelés; vagy

Megjegyzés: Az 5E001.c.4.b. nem vonja ellenőrzés alá az „ITU által kiosztott”, rádió-kommunikációs szolgáltatóknak, de nem rádió-meghatározásra odaítélt frekvenciákon történő működésre tervezett vagy módosított berendezéseket szolgáló „technológiát”.

c.  az 1,5 MHz és 87,5 MHz közötti frekvenciatartományban működik, és olyan adaptív technikákat alkalmazó berendezéseket foglal magában, amelyek zavarójel-elnyomása jobb, mint 15 dB; vagy

5.  Nem használt;

6.  Mobil berendezés, amely az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkezik:

a.  legalább 200 nm és legfeljebb 400 nm optikai hullámhosszon működik; és

b.  „helyi hálózatként” működik;

d.  A kifejezetten távközlési célra tervezett, olyan „monolitikus, mikrohullámú integrált áramkör” („MMIC”) erősítők „fejlesztésére” vagy „gyártására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

Műszaki megjegyzés:

Az 5E001.d. alkalmazásában a termékek adatlapjain a maximális kimeneti telítési teljesítmény paraméter kimenőteljesítményként, kimeneti telítési teljesítményként, maximális kimenő teljesítményként, kimenő csúcsteljesítményként vagy modulációs csúcsteljesítményként is szerepelhet.

1.  2,7 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 6,8 GHz-es frekvencián való működésre méretezettek, „relatív sávszélességük” 15 %-nál nagyobb, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

a.  2,7 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 2,9 GHz nagyságú frekvencián 75 W-nál (48,75 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

b.  2,9 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 3,2 GHz nagyságú frekvencián 55 W-nál (47,4 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

5E001.d.1. (folytatás)

c.  3,2 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 3,7 GHz nagyságú frekvencián 40 W-nál (46 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény; vagy

d.  3,7 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 6,8 GHz nagyságú frekvencián 20 W-nál (43 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

2.  6,8 GHz-nél nagyobb, de legfeljebb 16 GHz-es frekvencián való működésre méretezettek, „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

a.  6,8 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 8,5 GHz nagyságú frekvencián 10 W-nál (40 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény; vagy

b.  8,5 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 16 GHz nagyságú frekvencián 5 W-nál (37 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítmény;

3.  16 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 31,8 GHz közötti bármilyen frekvencián 3 W-nál (34,77 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek, és „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb;

4.  31,8 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 37 GHz közötti bármilyen frekvencián 0,1 nW-nál (– 70 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek;

5.  37 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 43,5 GHz közötti bármilyen frekvencián 1 W-nál (30 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek, és „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb;

6.  43,5 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 75 GHz közötti bármilyen frekvencián 31,62 mW-nál (15 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek, és „relatív sávszélességük” 10 %-nál nagyobb;

7.  75 GHz-nél nagyobb és legfeljebb 90 GHz közötti bármilyen frekvencián 10 mW-nál (10 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek, és „relatív sávszélességük” 5 %-nál nagyobb; vagy

8.  Bármilyen 90 GHz-t meghaladó frekvencián 0,1 nW-nál (–70 dBm) nagyobb maximális kimeneti telítési teljesítménnyel való működésre méretezettek;

5E001. (folytatás)

e.  A kifejezetten távközlési célra tervezett, „szupravezető” anyagokból gyártott alkatrészeket tartalmazó, kifejezetten legalább ez egyik „szupravezető” alkotóelem „kritikus hőmérséklete” alatti hőmérsékleten történő működésre tervezett olyan elektronikus eszközök vagy áramkörök „fejlesztésére” vagy „gyártására”vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  „Szupravezető” kapuval rendelkező digitális áramkörök áramkapcsolása, ha kapunként a késleltetési idő (másodperc) és kapunként a teljesítményveszteség (Watt) szorzata kisebb, mint 10–14 J; vagy

2.  A frekvencia kiválasztása minden frekvencián 10 000-nél nagyobb jósági tényezőjű rezgőkörökkel történik.

5E101. Az 5A101 alatt meghatározott berendezések „fejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

2. rész – „INFORMÁCIÓBIZTONSÁG”

1. megjegyzés: Nem használt.

2. megjegyzés: Az 5. kategória 2. része nem vonja ellenőrzés alá a terméket, ha az a felhasználó személyes használatában van.

3. megjegyzés: Rejtjelezési megjegyzés

Az 5A002., 5D002.a.1., 5D002.b. és 5D002.c.1. nem vonja ellenőrzés alá az alábbiak szerinti termékeket:

a.   Az alábbi összes követelményt teljesítő termékek:

1.   A nyilvánosság számára általánosan, korlátozás nélkül, a kiskereskedelmi elárusító helyeken, készletből, vásárlás útján a következő módokon hozzáférhető:

a.   Közvetlenül az üzletben;

b.   Postai rendelés útján;

c.   Elektronikus tranzakcióval; vagy

d.   Telefonos rendelés útján;

2.   A rejtjelezési funkcionalitást a felhasználó nem tudja könnyen megváltoztatni;

3.   Úgy tervezték, hogy a felhasználó a szállító további számottevő segítsége nélkül üzembe helyezhesse; és

4.   Amennyiben szükséges, az áru részletes adatai hozzáférhetők, és kérésre azokat biztosítani kell az alapítás (bejegyezés) helye szerinti uniós tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai számára, hogy a fenti 1–3. pontoknak történő megfelelés megállapítható legyen;

3. megjegyzés (folytatás)

b.   Az e megjegyzés a. pontjában ismertetett már létező termékek olyan hardver komponensei vagy „végrehajtandó szoftverei”, amelyeket e már létező termékekhez terveztek, és amelyek az alábbi összes jellemzőnek eleget tesznek:

1.   A komponensnek vagy „végrehajtandó szoftvernek” nem elsődleges funkciója vagy funkcióköre az „információbiztonság”;

2.   A komponens vagy „végrehajtandó szoftver” nem változtatja meg a már létező termékek rejtjelezési funkcionalitását és nem új rejtjelezési funkcionalitást a már létező termékekhez;

3.   A komponens vagy „végrehajtandó szoftver” jellemzőinek sora meghatározott, és nem fogyasztói specifikáció szerint tervezett vagy módosított; és

4.   Amennyiben az exportőr letelepedési helye szerinti uniós tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai szükségesnek ítélik, a komponens vagy „végrehajtandó szoftver” részleteit és a releváns végtermékek részleteit elérhetővé teszik és kérés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóság rendelkezésére bocsátják a fent ismertetett feltételeknek való megfelelés bizonyítása céljából.

Műszaki megjegyzés:

A rejtjelezési megjegyzés alkalmazásában, a „végrehajtandó szoftver” végrehajtható formájú „szoftvert” jelent a rejtjelezési megjegyzés által az 5A002 alól kizárt már létező hardver-komponensről.

Megjegyzés: a „végrehajtandó szoftver” nem foglalja magába a végterméken futó „szoftver” teljes bináris képeit.

Megjegyzés a rejtjelezési megjegyzéshez:

1.   A 3. megjegyzés a. pontjának teljesítéséhez az alábbiak mindegyikének teljesülnie kell:

a.   A termék potenciálisan egyének és vállalkozások széles körét érdekelheti; és

b.   Az ár és a termék fő funkcionalitásával kapcsolatos információk anélkül is elérhetők a vásárlás előtt, hogy konzultálni kellene az eladóval vagy beszállítóval. Az árra vonatkozó megkeresést nem tekintik konzultációnak.

2.   A 3. megjegyzés a. pontjának való megfelelőség megállapításához a hatáskörrel rendelkező hatóságok figyelembe vehetnek olyan releváns tényezőket, mint például a mennyiség, az ár, a szükséges technikai készség, létező értékesítési csatornák, tipikus fogyasztók, tipikus felhasználás vagy a beszállító esetleges versenykorlátozó gyakorlata.

5A2. Berendezések, részegységek és alkatrészek

5A002. „Információbiztonságot” szolgáló rendszerek, berendezések és ezek alkatrészei, az alábbiak szerint:

N.B. A dekódolást tartalmazó vagy alkalmazó „műholdas navigációs rendszer” vételére alkalmas berendezések ellenőrzése tekintetében lásd: 7A005, a kapcsolódó dekódolási „szoftver” és „technológia” tekintetében pedig lásd: 7D005 és 7E001.

a.  „Az adatok bizalmassága érdekében történő rejtjelezéshez” való felhasználás céljára tervezték vagy módosították, „ismertetett biztonsági algoritmussal”, amennyiben ez a rejtjelezési képesség használható, aktiválva van, vagy aktiválható a biztonsági „rejtjelaktiválástól” eltérő bármely módon, a következők szerint:

1.  Termékek, amelyek elsődleges funkciója az „információbiztonság”;

2.  Az 5A002.a.1. pontban nem meghatározott digitális kommunikációs vagy hálózati rendszerek, berendezések vagy alkatrészek;

3.  Az 5A002.a.1. vagy 5A002.a.2. pontban nem meghatározott számítógépek, más, elsődlegesen információtárolási vagy -feldolgozási funkciójú termékek és ezek alkatrészei;

N.B. Az operációs rendszereket lásd még: 5D002.a.1. és 5D002.c.1.

4.  Az 5A002.a.1.–5A002.a.3. pontban nem meghatározott termékek, amelyek esetében „az adatok bizalmassága érdekében történő rejtjelezéshez” használt „ismertetett biztonsági algoritmus” teljesíti az összes következő feltételt:

a.  A termél nem elsődleges funkcióját támogatja; és

b.  Olyan beépített berendezés vagy „szoftver” végzi a feladatot, amely önálló termékként az 5. kategória 2. része alá lenne sorolva.

5A002.a. (folytatás)

Műszaki megjegyzések:

1.   Az 5A002.a. pont alkalmazásában „az adatok bizalmassága érdekében történő rejtjelezés” olyan „rejtjelezés”, amely digitális technikákat alkalmaz és a következők bármelyikétől eltérő rejtjelezési funkciókat lát el:

a.   „Hitelesítés”;

b.   Digitális aláírás;

c.   Adatintegritás;

d.   Letagadhatatlanság;

e.   Digitális jogok kezelése, ideértve a másolásvédett „szoftver” futtatását;

f.   Rejtjelezés vagy dekódolás szórakoztatás, kereskedelmi műsorszolgáltatás vagy egészségügyidokumentáció-kezelés támogatása céljából; vagy

g.   Rejtjelkulcsok kezelése a fenti a.–f. pontokban leírt bármelyik funkció támogatása céljából.

2.   Az 5A002.a. alpont alkalmazásában, „ismertetett biztonsági algoritmus” az alábbiak egyike:

a.   a paritás bit nélkül 56 bitnél hosszabb kulcsot használó „szimmetrikus algoritmus”;

b.   Olyan „aszimmetrikus algoritmus”, amelynél az algoritmus biztonsága a következők bármelyikén alapul:

1.   Egész számok tényezőkre bontása 512 bit felett (pl. RSA);

2.   Diszkrét logaritmusok számítása 512 bitnél nagyobb véges mező multiplikatív csoportjában (pl. Diffie-Hellman Z/pZ felett); vagy

3.   Diszkrét logaritmus a b.2. pontban említettől eltérő egyéb csoportban 112 bit felett (pl. Diffie-Hellman elliptikus görbe felett); vagy

c.   Olyan „aszimmetrikus algoritmus”, amelynél az algoritmus biztonsága a következők bármelyikén alapul:

1.   A legrövidebb vagy a legközelebbi rácsvektor problémája (pl. NewHope, Frodo, NTRUEncrypt, Kyber, Titanium);

2.   Szuperszinguláris elliptikus görbék közötti izogéniák feltérképezése (pl. szuperszinguláris izogéniaalapú kulcsbeágyazás); vagy

3.   Véletlenszerű kódok dekódolása (pl. McEliece, Niederreiter).

Műszaki megjegyzés:

A 2.c. műszaki megjegyzésben ismertetett algoritmusra posztkvantum, kvantumbiztos vagy kvantumrezisztens algoritmusként is történhet hivatkozás.

5A002.a. (folytatás)

1. megjegyzés: Amennyiben az exportőr országa szerinti megfelelő hatóság szükségesnek ítéli, a termékek részleteit elérhetővé kell tenni és kérés esetén a hatóság rendelkezésére kell bocsátani, a következők bármelyikének megállapítása céljából:

a.   A termék megfelel-e az 5A002.a.1. – 5A002.a.4. pontokban szereplő kritériumoknak; vagy

b.   Használható-e az adatok bizalmasságát szolgáló, az 5A002.a. pontban meghatározott rejtjelezési képesség „rejtjelaktiválás” nélkül.

2. megjegyzés: Az 5A002.a. nem vonja ellenőrzés alá az egyik következő terméket sem, sem a kifejezetten azokhoz tervezett „információbiztonsági” alkatrészeket:

a.   Az alábbiak szerinti intelligens kártyák és intelligenskártya-”írók/olvasók”:

1.   Intelligens kártya vagy elektronikusan leolvasható személyes okmány (pl. jelérzékelő zseton, e-útlevél), amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

a.   A rejtjelezési képességére érvényesül az alábbi kritériumok mindegyike:

1.   A következők valamelyikében történő felhasználásra korlátozódik:

a.   Az 5A002.a.1. – 5A002.a.4. pontokban nem meghatározott berendezés vagy rendszer;

b.   „Ismertetett biztonsági algoritmussal rendelkező”, „az adatok bizalmassága érdekében történő rejtjelezést” nem használó berendezés vagy rendszer; vagy

c.   E megjegyzés b.–f. pontja által az 5A002.a. alól kizárt berendezés vagy rendszerek; és

2.   Más célú felhasználásra nem programozható át; vagy :

b.   Rendelkezik a következők mindegyikével:

1.   Kifejezetten úgy tervezték és korlátozták, hogy biztosítsa a benne tárolt „személyes adatok” védelmét;

2.   Kizárólag nyilvános vagy kereskedelmi ügyletek, illetve személyazonosítás céljára lett személyre szabva, vagy csak ilyen célra szabható személyre; és

3.   A rejtjelezési képesség a felhasználó számára nem hozzáférhető;

Műszaki megjegyzés:

a „személyes adatok” magukban foglalnak bármilyen, az egy adott személyre vagy szervezetre vonatkozó adatot, mint például a tárolt pénzösszeg vagy a hitelesítéshez szükséges adatok.

5A002.a. 2. megjegyzés a. pont (folytatás)

2.   Kifejezetten az e megjegyzés a.1. pontjában meghatározott termékek számára tervezett vagy módosított, illetve kizárólag az ilyen termékekkel használható „írók/olvasók”,

Műszaki megjegyzés:

Az „írók/olvasók” az intelligens kártyákkal vagy elektronikusan leolvasható okmányokkal hálózaton keresztül kommunikáló berendezéseket foglalják magukban.

b.   Rejtjelező berendezés, amelyet kifejezetten és kizárólag banki felhasználásra vagy „pénzügyi tranzakcióhoz” terveztek;

Műszaki megjegyzés:

Az 5A002.a. pont 2.b megjegyzésében említett „pénzügyi tranzakció” magában foglalja díjak gyűjtését és elszámolását, valamint a hitelfunkciókat is.

c.   Polgári használatra készült hordozható vagy mobil rádiótelefonok (pl. polgári kereskedelmi mobil rádiókommunikációs rendszerekhez), amelyek nem képesek rejtjelezett adatok másik rádiótelefonhoz vagy (RAN (Radio Access Network, rádió-hozzáférési hálózat)-berendezéstől eltérő) berendezéshez való közvetlen továbbítására, sem rejtjelzett adatok RAN-berendezésen keresztüli továbbadására (pl. rádióhálózat-vezérlő (Radio Network Controller, RNC) vagy bázisállomás-vezérlő (Base Station Controller, BSC) berendezés);

d.   Vezeték nélküli telefonkészülékek, amelyek nem képesek végpont-végpont közötti rejtjelezésre, és amelyeknél a gyártó specifikációja szerint az átjátszó-erősítő nélküli maximális hatótávolság 400 m-nél kisebb;

e.   Polgári használatra készült hordozható vagy mobil rádiótelefonok, valamint ezekhez hasonló vezeték nélküli telefonkészülékek, amelyek kizárólag nyilvánosságra hozott vagy kereskedelmi rejtjelezési szabványokat alkalmaznak (a kalózkodás elleni (anti-piracy) funkciók kivételével, amelyek lehetnek nyilvánosságra nem hozottak is), valamint megfelelnek a Rejtjelezési megjegyzés (5. kategória, 2. rész, 3. megjegyzés) a.2.–a.4 pontjában foglaltaknak, amelyeket egy adott polgári ipari felhasználásra alakítottak ki olyan jellemzőkkel, amelyek nem érintik az eredeti, nem átalakított eszközök rejtjelezési tulajdonságait;

5A002.a. 2. megjegyzés (folytatás)

f.   Olyan, kizárólag nyilvánosságra hozott vagy kereskedelmi rejtjelezési szabványokat alkalmazó termékek, amelyek esetében az „információbiztonsági” funkcionalitás a vezeték nélküli „személyi hálózati” funkcionalitásra korlátozódik:

g.   Polgári felhasználásra tervezett, mobil telekommunikációs rádió-hozzáférési hálózat (RAN)- berendezés, amely a rejtjelezési megjegyzés a.2.–a.4. pontjainak (az 5. kategória 2. részének 3. megjegyzése) is megfelel, 0,1 W (20 dBm) vagy annál kevesebb rádiófrekvencia kimeneti teljesítménnyel rendelkezik, és 16 vagy kevesebb egyidejű felhasználót támogat.

h.   Routerek, kapcsolók, átjárók vagy relék, amelyek esetében az „információbiztonsági” funkcionalitás kizárólag a nyilvánosságra hozott vagy kereskedelmi rejtjelezési szabványokat alkalmazó „működési, adminisztrációs vagy karbantartási” („OAM”) feladatokra korlátozódik; vagy

i.   Általános célú informatikai berendezés vagy szerverek, amelyeknél az „információbiztonsági” funkcionalitás megfelel az összes alábbi kritériumnak:

1.   Kizárólag nyilvánosságra hozott vagy kereskedelmi rejtjelezési szabványokat alkalmaz; és

2.   Az alábbiak bármelyike:

a.   olyan központi feldolgozó egység szerves része, amely eleget tesz az 5. kategória, 2. rész, 3. megjegyzésében foglaltaknak;

b.   az 5D002 alatt nem meghatározott operációs rendszer szerves része; vagy

c.   a berendezés „OAM” feladataira korlátozódik.

5A002.a. 2. megjegyzés (folytatás)

j.   Kifejezetten „hálózatba kapcsolt polgári ipari alkalmazás” céljára tervezett termékek, amelyek az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

1.   Az alábbiak bármelyike:

a.   Hálózati csatlakozós végponti eszköz, amely rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.   az „információbiztonsági” funkció kizárólag a „nem tetszőleges adatok” biztosítására vagy a „működési, adminisztrációs vagy karbantartási” („OAM”) feladatokra korlátozódik; vagy

2.   az eszköz egy kifejezetten „hálózatba kapcsolt polgári ipari alkalmazásra” korlátozódik; vagy

b.   hálózati berendezés, amely az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkezik:

1.   kifejezetten a fenti j.1.a. alpontban meghatározott termékekkel való kommunikációra fejlesztették ki; és

2.   az „információbiztonsági” funkció a fenti j.1.a.pontban említett termékek „hálózatba kapcsolt polgári ipari alkalmazásának” támogatására, vagy e hálózati berendezés vagy az ezen megjegyzés j. pontjában szereplő más eszközök „OAM” feladataira korlátozódik; és

2.   az „információbiztonsági” funkció kizárólag nyilvánosságra hozott vagy kereskedelmi rejtjelezési szabványokat alkalmaz, és a rejtjelezési funkciót a felhasználó nem képes könnyen megváltoztatni.

Műszaki megjegyzések:

1.   „Hálózatba kapcsolt polgári ipari alkalmazás”: az „információbiztonságtól”, a digitális kommunikációtól, az általános célú hálózati tevékenységtől és a számítástechnikától eltérő, hálózati kapcsolatot biztosító fogyasztói vagy polgári ipari alkalmazás;

2.   „Nem tetszőleges adatok”: valamely rendszer stabilitásához, teljesítményéhez vagy fizikai méréséhez közvetlenül kapcsolódó szenzor- vagy mérési adatok (pl. hőmérséklet, nyomás, térfogatáram, tömeg, térfogat, feszültség, fizikai hely stb.), amelyeket az eszköz felhasználója nem tud megváltoztatni.

5A002. (folytatás)

b.  „Rejtjelaktiválási token”;

Műszaki megjegyzés:

A „rejtjelaktiválási token” az alábbiakban felsorolt valamely célra tervezett vagy átalakított termék:

1.   Az 5. kategória 2. részében nem meghatározott terméknek az 5A002.a. vagy 5D002.c.1. pontban meghatározott termékké – „rejtjelaktiválással” – történő konvertálására tervezték vagy alakították át, és a kriptográfiai megjegyzés (5. kategória, 2. rész, 3. megjegyzés) nem vonja ki az ellenőrzés alól, vagy

2.   Az 5. kategória 2. részében már meghatározott termék 5A002.a. pontban meghatározott kiegészítő funkcionalitásának – „rejtjelaktiválással” – történő engedélyezésére tervezték vagy alakították át;

c.  „Kvantum-kriptográfia” használatára vagy alkalmazására tervezték vagy alakították át;

Műszaki megjegyzés:

a „kvantum-kriptográfia” kvantum-kulcsszétosztás (quantum key distribution, QKD) néven is ismert.

d.  Ultra-szélessávú modulációs technikákat alkalmazó rendszerekhez csatornákra osztó kódok, rejtjelező kódok vagy hálózatazonosító kódok előállítására szolgáló rejtjelezési technikák használatára tervezték vagy alakították át, és rendelkezik az alábbi jellemzők bármelyikével:

1.  500 MHz-et meghaladó sávszélesség; vagy

2.  20 %-os vagy nagyobb „relatív sávszélesség”;

e.  Az 5A002.d. pontban meghatározottaktól eltérő „kiterjesztett spektrumú” rendszerekhez szórási kód vagy a „frekvenciaugrásos” rendszerekhez ugrókód generálására szolgáló rejtjelező technikák alkalmazására tervezték vagy alakították át.

5A003. Nem rejtjelezési „információbiztonsági” rendszerek, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  Meg nem engedett behatolás érzékelésére mechanikai, elektromos vagy elektronikai eszközöket alkalmazó, e célra tervezett vagy átalakított kommunikációs kábelrendszerek;

Megjegyzés: 5A003.a. csak a fizikai réteg biztonságát vonja ellenőrzés alá. Az 5A003.a. céljából a fizikai réteg magában foglalja a nyíltrendszer-összekapcsolási (OSI) modell (ISO/IEC 7498-1) 1. rétegét.

b.  Az információhordozó jelek káros kisugárzásának az egészségügyi, biztonsági vagy elektromágneses interferencia szabványok által megkívánt érték alá történő csökkentése céljából tervezték vagy alakították át.

5A004. Az „információbiztonság” hatástalanítására, gyengítésére vagy kijátszására szolgáló rendszerek, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  „Rejtjelfejtési funkciók” elvégzésére tervezték vagy alakították át.

Megjegyzés: Az 5A004.a. magában foglalja a „rejtjelfejtési funkciók” műszaki visszafejtéssel történő elvégzésére tervezett vagy átalakított rendszereket vagy berendezést.

Műszaki megjegyzés:

A „rejtjelfejtési funkciók” olyan funkciók, amelyeket a rejtjelezési mechanizmusok hatálytalanítására terveztek a célból, hogy a bizalmas változókhoz vagy érzékeny adatokhoz – ideértve a tiszta szövegeket, jelszavakat vagy rejtjelezési kódokat – jussanak.

b.  A 4A005 vagy az 5A004.a. pontban nem meghatározott termékek, amelyeket arra terveztek, hogy ellássát a következő feladatokra mindegyikét:

1.  „Nyers adatok kinyerése” számítástechnikai vagy kommunikációs eszközből; és

2.  Az eszköz általi „hitelesítés” vagy engedély-ellenőrzés kijátszása az 5A004.b.1. pontban leírt funkció elvégzése érdekében.

Műszaki megjegyzés:

„Nyers adatok kinyerése” számítástechnikai vagy kommunikációs eszközből: bináris adatoknak az eszköz tárolóeszközéből (pl. RAM, pendrive vagy merevlemez) az eszköz operációs rendszere vagy fájlrendszere általi értelmezés nélkül történő lehívása.

1. megjegyzés: Az 5A004.b nem vonja ellenőrzés alá a kifejezetten számítástechnikai vagy kommunikációs eszköz „fejlesztésére” vagy „gyártására” tervezett rendszereket vagy berendezéseket.

2. megjegyzés: Az 5A004.b. nem foglalja magába:

a.   a hibakereső programokat és hipervizorokat;

b.   a logikai adatok kinyerésére korlátozott termékeket;

c.   az eltávolított chipet vagy JTAG-et használó adatkinyerő termékeket; vagy

d.   A kifejezetten jail-breakelésre vagy rootolásra tervezett és korlátozott termékek.

5B2. Vizsgáló-, ellenőrző- és gyártó berendezések

5B002. „Információbiztonsági” vizsgáló-, ellenőrző- és „gyártó berendezések”, az alábbiak szerint:

a.  Kifejezetten az 5A002, 5A003, 5A004 vagy 5B002.b. pontban meghatározott berendezések „fejlesztésére” vagy „gyártására” tervezett berendezések;

b.  Kifejezetten az 5A002, 5A003 vagy 5A004 pontban meghatározott berendezés vagy az 5D002.a. vagy 5D002.c. pontban meghatározott „szoftver” „információbiztonsági” funkcióinak értékelésére és érvényesítésére tervezett mérőberendezés.

5C2. Anyagok

Nincs.

5D2. Szoftver

5D002. „Szoftver” az alábbiak szerint:

a.  Kifejezetten a következők valamelyikének „kifejlesztésére”, „gyártására”, vagy „felhasználására” tervezett „szoftver”:

1.  Az 5A002 pontban meghatározott berendezés vagy az 5D002.c.1. pontban meghatározott „szoftver”;

2.  Az 5A003 pontban meghatározott berendezés vagy az 5D002.c.2. pontban meghatározott „szoftver”; vagy

3.  Berendezés vagy „szoftver”, a következők szerint:

a.  Az 5A004.a pontban meghatározott berendezés vagy az 5D002.c.3.a. pontban meghatározott „szoftver”;

b.  Az 5A004.b pontban meghatározott berendezés vagy az 5D002.c.3.b. pontban meghatározott „szoftver”;

b.  Az 5A002.b. alatt meghatározott „rejtjelaktiválási token” jellemzőivel rendelkező „szoftver”;

5D002. (folytatás)

c.  A következők bármelyikének jellemzőivel rendelkező, vagy funkcióit megvalósító vagy szimuláló „szoftver”:

1.  Az 5A002.a, 5A002.c., 5A002.d. vagy 5A002.e. pontban meghatározott berendezés;

Megjegyzés : Az 5D002.c.1. nem vonja ellenőrzés alá az „OAM” feladatokra korlátozott, kizárólag nyilvánosságra hozott vagy kereskedelmi rejtjelezési szabványokat végrehajtó „szoftvert”.

2.  Az 5A003. pontban meghatározott berendezés; vagy

3.  Berendezés az alábbiak szerint:

a.  Az 5A004.a. pontban meghatározott berendezés;

b.  Az 5A004.b. pontban meghatározott berendezés.

Megjegyzés : Az 5D002.c.3.b. nem vonja ellenőrzés alá a „behatoló szoftvereket”.

d.  Nem használt.

5E2. Technológia

5E002. „Technológia”, az alábbiak szerint:

a.  Az 5A002, 5A003, 5A004 vagy 5B002 pontban meghatározott berendezés vagy az 5D002.a. vagy 5D002.c. pontban meghatározott „szoftver” „fejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” vonatkozó, az Általános technológiai megjegyzés szerinti „technológia”.

Megjegyzés: A 5E002.a. pont nem vonja ellenőrzés alá az 5A004.b., 5D002.c.3.b. vagy 5D002.c.3.b. pontban meghatározott termékekhez tartózó „technológiát”.

b.  Az 5A002.b. alatt meghatározott „rejtjelaktiválási token” jellemzőivel rendelkező „technológia”.

Megjegyzés: Az 5E002 az 5. kategória 2. részében meghatározott funkciók, jellemzők vagy technikák végrehajtásának értékelése vagy meghatározás céljából végzett eljárásokból származó „információbiztonsági” műszaki adatokat foglal magában.

VIII. RÉSZ – 6. kategória

6. KATEGÓRIA – SZENZOROK ÉS LÉZEREK

6 A Berendezések, részegységek és alkatrészek

6A001 Akusztikai rendszerek, berendezések és alkatrészek, az alábbiak szerint:

a.  Hajózási akusztikai rendszerek, berendezések vagy a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

1.  Aktív (adó vagy adó és vevő) rendszerek, berendezések vagy a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

Megjegyzés: A 6A001.a.1. nem vonja ellenőrzés alá a következő berendezéseket:

a.   ± 20 °-ot meghaladó letapogatási pontossággal nem rendelkező, vertikálisan működő és kizárólag vízmélység-mérésre, az elsüllyedt vagy betemetett tárgyak távolságának mérésére vagy halászati célra alkalmazott mélységmérők.

b.   Akusztikus jelzők, az alábbiak szerint:

1.   Akusztikus vészjelzők; vagy

2.   Pingerek, amelyeket kifejezetten víz alatti pozíció újra beazonosítására, illetve az oda történő visszatérésre terveztek.

a.  Akusztikus tengerfenék-vizsgáló berendezések, az alábbiak szerint:

1.  A tengerfenék topográfiai feltérképezésére szolgáló, felszíni hajókról működtethető vizsgálóberendezések, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével:

a.  Arra tervezték, hogy függőlegestől 20°-ot meghaladóan eltérő szögben végezzenek mérést;

b.  Arra tervezték, hogy a tengerfenék topográfiáját 600 m-t meghaladó mélységekben mérje;

c.  2-nél alacsonyabb „bemérési felbontás”; és

d.  A mélységmérés „pontosságának fokozása” az alábbi összes tényező kompenzálásával:

1.  Az akusztikus szenzor mozgása

2.  Terjedés a víz közegében, a szenzortól a tengerfenékig és vissza; és

3.  Hangsebesség a szenzornál;

Műszaki megjegyzések:

1.   A „bemérési felbontás” a hangnyaláb (fokokban kifejezett) szélességének és a nyalábonkénti beméréseknek a hányadosa.

2.   A „pontosságfokozás” a külső eszközökkel való kompenzálás képességét is magában foglalja.

6A001.a.1.a. (folytatás)

2.  A tengerfenék topográfiai feltérképezésére szolgáló, víz alatti vizsgálóberendezések, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők valamelyikével:

Műszaki megjegyzés:

Az akusztikus szenzor nyomásbesorolása a 6A001.a.1.a.2. pontban meghatározott berendezés mélységbesorolását határozza meg.

a.  Rendelkezik a következők mindegyikével:

1.  300 m-nél nagyobb mélységben való működésre tervezték vagy módosították; és

2.  „Bemérési teljesítményük” nagyobb, mint 3 800 m/s; vagy

Műszaki megjegyzés:

A „bemérési teljesítmény” 100 %-os lefedettséget feltételezve a szenzor maximális működési sebességének (m/s) és a nyalábonkénti bemérések maximális számának szorzata. A két irányban bemérő rendszerek (3D szonárok) esetében bármelyik irány maximális „bemérési teljesítményét” kell felhasználni.

b.  A 6A001.a.1.a.2.a. alatt nem meghatározott, az alábbi összes jellemzővel rendelkező vizsgálóberendezést:

1.  100 m-nél nagyobb mélységben való működésre tervezték vagy módosították;

2.  Arra tervezték, hogy függőlegestől 20°-ot meghaladóan eltérő szögben végezzenek mérést;

3.  Rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

a.  350 kHz alatti üzemi frekvencia; vagy

b.  Arra tervezték, hogy a tengerfenék topográfiáját az akusztikus szenzortól 200 métert meghaladó tartományban mérje; és

4.  A mélységmérés „pontosságának fokozása” az alábbi összes tényező kompenzálásával:

a.  Az akusztikus szenzor mozgása

b.  Terjedés a víz közegében, a szenzortól a tengerfenékig és vissza; és

c.  A hang sebessége a szenzornál;

6A001.a.1.a. (folytatás)

3.  Oldalirányban pásztázó szonárok (Side Scan Sonar, SSS) vagy szintetikus apertúrájú szonárok (Synthetic Aperture Sonar, SAS), amelyeket a tengerfenék képalkotó feltérképezésére terveztek, és rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével, és kifejezetten ezekhez tervezett adó és vevő akusztikai rendszerek:

a.  500 m-t meghaladó mélységben való működésre tervezték vagy módosították;

b.  570 m2/s-nál nagyobb „területlefedési teljesítmény” a 15 cm-nél kisebb”pályairányú felbontást” lehetővé tevő maximális hatótávolság mellett; és

c.  15 cm-nél kisebb „keresztirányú felbontás”;

Műszaki megjegyzések:

1.   A „területlefedési teljesítmény” (m 2 /s) a szonár hatótávolsága (m) és a szenzor adott hatósátávolság mellett lehetséges maximális sebessége (m/s) szorzatának a kétszerese.

2.   A „pályairányú felbontás” (cm) – csak az SSS szonárok esetében – az azimut (horizontális) nyalábszélességnek (szögfok), a szonár hatótávolságának (m) és 0,873-nak a szorzata.

3.   A „keresztirányú felbontás” (cm) 75-nek és a jel sávszélességének (kHz) a hányadosa.

b.  Tárgyészleléshez vagy helymeghatározáshoz tervezett rendszerek vagy adásra és vételre alkalmas rendszerek, amelyek rendelkeznek az alábbiak bármelyikével:

1.  10 kHz alatti átviteli frekvencia;

2.  A 10 kHz–24 kHz üzemi frekvencia sávval rendelkező berendezések, amelyek hangnyomásszintje meghaladja a 224 dB-t (vonatkoztatási alap 1 μPa, 1 m-en);

3.  A 24 kHz–30 kHz üzemi frekvencia sávval rendelkező berendezések, amelyek hangnyomásszintje meghaladja a 235 dB-t (vonatkoztatási alap 1 μPa, 1 m-en);

4.  Bármely tengely mentén 1°-nál kisebb sugarak formálása és 100 kHz alatti üzemi frekvencia;

6A001.a.1.b. (folytatás)

5.  5120 m-t meghaladó hatótávolságon egyértelmű kijelzést biztosító működésre tervezett berendezés; vagy

6.  Olyan berendezések, amelyeket úgy terveztek, hogy az 1000 m-t meghaladó mélységben történő rendeltetésszerű üzemeltetés során fellépő nyomásnak ellenálljanak, és amelyek az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező jelátalakítókkal vannak ellátva:

a.  Dinamikus nyomáskompenzáció; vagy

b.  Átalakító elemként nem ólom-cirkonát-titanátot alkalmaz;

c.  Akusztikai leképezők (beleértve az átalakítókat), amelyek piezoelektromos, magnetosztrikciós, elektrosztrikciós, elektrodinamikus vagy hidraulikus elemek felhasználásával egyedi vagy kombinált módon működnek, és az alábbiak bármelyikével rendelkeznek:

1. megjegyzés: A 6A001 alatt nem meghatározott egyéb berendezések számára speciálisan tervezett akusztikus leképezők – az átalakítókat is beleértve – ellenőrzési státusát az egyéb berendezés ellenőrzési státusa határozza meg.

2. megjegyzés: A 6A001.a.1.c nem vonja ellenőrzés alá a hangot csak vertikálisan irányító elektronikai eszközöket vagy a mechanikai (pl. légpuska vagy gőzlöketű puska), illetve kémiai (pl. robbanó) forrásokat.

3. megjegyzés: A 6A001.a.1.c. pontban meghatározott piezoelektromos elemek magukban foglalják azokat, amelyek a következőkből készültek: ólom-magnézium-niobát/ólom-titanát(Pb(Mg 1/3 Nb 2/3 )O 3 -PbTiO 3 , vagy PMN-PT) szilárd oldatból növesztett egykristályok vagy ólom-indium-niobát/ólom-magnézium niobát/ólom-titanát (Pb(In 1/2 Nb 1/2 )O 3 –Pb(Mg 1/3 Nb 2/3 )O 3 –PbTiO 3 , vagy PIN-PMN-PT) szilárd oldatból növesztett egykristályok.

1.  10 kHz alatti frekvencián üzemelnek, és rendelkeznek az alábbiak valamelyikével:

a.  Nem 100 %-os terhelési ciklusban való folyamatos működésre tervezték őket, és (10log(f) + 169,77) dB-t (referencia: 1 μPa 1 m-nél) meghaladó kisugárzott szabadtéri hangforrásszinttel (SLRMS) rendelkeznek, ahol f a sugárzott feszültségre adott legnagyobb válasz (Transmitting Voltage Response: TVR) Hertzben megadott frekvenciája 10kHz alatt van; vagy

6A001.a.1.c.1. (folytatás)

b.  100 %-os terhelési ciklusban való folyamatos működésre tervezték őket, és (10log(f) + 159,77) dB-t (referencia: 1 μPa 1 m-nél) meghaladó folyamatosan kisugárzott „szabadtári hangforrásszinttel (SLRMS)” rendelkeznek 100 %-os terhelési ciklusban, ahol f a sugárzott feszültségre adott legnagyobb válasz (TVR) Hertzben megadott frekvenciája 10kHz alatt van; vagy

Műszaki megjegyzés:

a „szabadtéri hangforrásszintet ( SL RMS )” a maximális válaszadó tengely mentén határozzák meg, az akusztikus leképező távoli mezejében. A sugárzott feszültségre adott válaszból az alábbi egyenlettel lehet kiszámítani: SL RMS = (TVR + 20log V RMS ) dB (ref: 1µPa 1 m-nél), ahol SL RMS a forrásszint, TVR a sugárzott feszültségre adott válasz és V RMS a leképező vezető feszültsége.

2.  Nem használt;

3.  22 dB-nél nagyobb mellékhurok elnyomás;

6A001.a.1. (folytatás)

d.  A vízfelszínen közlekedő hajók vagy a víz alatti úszó járművek helyzetének meghatározására szolgáló akusztikai rendszerek és berendezések, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével, és a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek:

1.  A mérési távolság meghaladja az 1000 métert; és

2.  A meghatározott pozícióhiba 1000 méteres tartományban 10 m effektív (négyzetes közép) értéknél jobb;

Megjegyzés: A 6A001.a.1.d. magában foglalja a következőket:

a.   Olyan berendezések, amelyek két vagy több jelzőbója és a felszíni, valamint a víz alatti járművek hídrofon egységei között koherens „jelfeldolgozást” végeznek;

b.   Olyan berendezések, amelyek képesek az adott pont kiszámítása céljából a hangterjedési hibák automatikus korrigálására.

e.  Kifejezetten az úszók és búvárok felderítésére, helyük meghatározására és automatikus osztályozásukra tervezett önálló aktív hanglokátorok, amelyek rendelkeznek az alábbi jellemzők mindegyikével, és kifejezetten ezekhez tervezett adó és vevő akusztikai rendszerek:

1.  A mérési távolság meghaladja az 530 métert;

2.  A helymeghatározási pontosság 530 méteres tartományban 15 m effektív (négyzetes közép) értéknél jobb; és

3.  A továbbított impulzusjel sávszélessége meghaladja a 3 kHz-et;

N.B.: A kifejezetten katonai célra tervezett vagy módosított búvárfelderítő rendszerek tekintetében lásd a katonai célú termékek ellenőrzési jegyzékét.

Megjegyzés: A 6A001.a.1.e. pont esetében, amikor a különböző környezeti feltételeket illetően több mérési távolság van megadva, a legnagyobb mérési távolságot kell figyelembe venni.

6A001.a. (folytatás)

2.  Passzív rendszerek, berendezések vagy a kifejezetten ezekhez tervezett alkatrészek, az alábbiak szerint:

Megjegyzés: A 6A001.a.2. a vételi kész