Az Európai Parlament,

–  tekintettel a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásokra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. július 13-i 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(1) (védelmi beszerzésekről szóló irányelv),

–  tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2) (transzferekről szóló irányelv),

–  tekintettel a honvédelem és biztonság területét érintő közbeszerzésekről szóló 2009/81/EK irányelv 73. cikke (2) bekezdésének való megfelelés érdekében az említett irányelv végrehajtásáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2016. november 30-i bizottsági jelentésre (COM(2016)0762),

–  tekintettel a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értékeléséről szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett 2016. november 30-i bizottsági jelentésre (COM(2016)0760),

–  tekintettel az „Iránymutatás a honvédelem és a biztonság területét érintő, valamely kormányzat által egy másik kormányzatnak odaítélt szerződésekről (a 2009/81/EK irányelv 13. cikkének f) pontja)” című 2016. november 30-i bizottsági közleményre (C(2016)7727),

–  tekintettel a védelmi ágazatban tevékenykedő albeszállítók és kkv-k határokon átnyúló piacra jutásáról szóló, 2018. április 20-i (EU) 2018/624 bizottsági ajánlásra(3),

–  tekintettel a védelmi és biztonsági célú kooperatív beszerzésekre vonatkozó iránymutatásról (a honvédelem és biztonság területén odaítélt szerződésekről szóló 2009/81/EK irányelv) szóló bizottsági közleményre(4),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) „Uniós védelmi csomag: a védelmi beszerzésekről és a közösségen belüli transzferekről szóló irányelvek” című, 2020. szeptemberi tanulmányára,

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére, valamint az Elnökök Értekezlete 2002. december 12-i ülésén hozott, a saját kezdeményezésű jelentések engedélyezésére vonatkozó eljárásról szóló határozatának 1. cikke (1) bekezdésének e) pontjára és 3. mellékletére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság véleményére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére (A9-0025/2021),

A.  mivel a védelmi beszerzésekről szóló irányelv célja, hogy tisztességes és átlátható szabályokat vezessen be a védelmi beszerzésekre vonatkozóan annak biztosítására, hogy a tagállamok védelmi vállalkozásai hozzáférhessenek más tagállamok védelmi piacaihoz;

B.  mivel a transzferekről szóló irányelv célja az európai védelmieszköz-piac működésének javítása, az uniós védelmi ellátási lánc integrációjának előmozdítása és az ellátás biztonságának növelése a védelmi vonatkozású termékek EU-n belüli transzferére vonatkozó szabályok és eljárások egyszerűsítése révén;

C.  mivel mindkét irányelv célja a védelmi vonatkozású termékek belső piacának fellendítése és az európai védelmieszköz-piac versengőbbé tétele;

D.  mivel a védelmi csomag irányelveire az Európai Unió közös értékein és célkitűzésein alapuló – egyúttal a tagállamok biztonsági és védelmi politikáinak sajátos jellegét tiszteletben tartó – közös európai biztonsági és védelmi kultúra továbbfejlesztése érdekében van szükség;

E.  mivel a Bizottság 2016. évi értékelése arra a következtetésre jutott, hogy a védelmi beszerzésekről szóló irányelv célkitűzései csak részben valósultak meg, mivel ugyan lehetővé tette a verseny, az átláthatóság és a megkülönböztetésmentesség kezdeti növekedését az EU védelmi közbeszerzési piacán, azonban e célkitűzések teljes körű eléréséhez sokkal több előrelépésre lett volna szükség az irányelv tagállamok általi következetes alkalmazása terén;

F.  mivel az EPRS tanulmánya rámutatott, hogy a védelmi beszerzésekről szóló irányelv elégtelen hatást gyakorol a védelmi értékláncok európaizálódására;

G.  mivel a Bizottság 2016. évi értékelése azt mutatta, hogy a transzferekről szóló irányelv átültetésének módja közötti különbségek komoly akadályokat gördítettek az irányelv hatékony alkalmazása elé, ami egyes tagállamokban lassú vagy hiányos alkalmazást, a követelmények és eljárások tagállamok közötti harmonizációjának általános hiányát, valamint a tagállamok által közzétett általános transzferengedélyek (GTL-ek) tekintetében rendkívül eltérő feltételeket és korlátozásokat eredményezett;

H.  mivel a földrajzi távolságból, a nyelvi akadályokból és a határokon átnyúló piaci ismeretek hiányából adódó általános piacralépési korlátok mellett a védelmi ágazatban működő kis- és középvállalkozások (kkv-k) további adminisztratív akadályokkal is szembesülnek, mint például az ellátás biztonságával kapcsolatos aggályok, az alvállalkozásra vonatkozó rendelkezések összetettsége és a tanúsítás magas költségei;

I.  mivel a közbeszerzési eljárásokban való részvétel során a kkv-k jelentős kihívásokkal szembesülnek;

J.  mivel a kkv-k részvételének elmaradása nagyrészt az ellátási láncokhoz való határokon átnyúló hozzáférés hiányának tudható be; mivel a védelmi ellátási láncokat jelentős nemzeti irányultság jellemzi, ami fokozza a más európai országok védelmi ellátási láncába belépni kívánó kkv-k előtt álló kihívásokat; mivel ezen túlmenően az eredetiberendezés-gyártók pénzügyi okok miatt továbbra is csak olyan kkv-kkal kötnek alvállalkozói szerződést, amelyekkel már van meglévő munkakapcsolatuk;

K.  mivel olyan átfogó és holisztikus koncepció kidolgozására van szükség az európai védelmieszköz-piac tekintetében, amely hivatalosan összekapcsolja az összes meglévő széttöredezett elemet, például az európai védelmi ipari fejlesztési programot (EDIDP), a védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedést (PADR), az Európai Védelmi Alapot (EDF), az állandó strukturált együttműködést (PESCO), a fegyverkivitelre vonatkozó közös álláspontot, a kettős felhasználású termékekről szóló rendeletet(5), a 2009. évi védelmi csomag két irányelvét és a jövőbeli kezdeményezéseket, például az ellátás biztonságára vonatkozó közös szabályokat;

L.  mivel szakpolitikai koherencia és a különböző széttöredezett szakpolitikai elemek közötti kapcsolatok kiépítésére irányuló erőfeszítés nélkül fennáll a kockázat, hogy az uniós szint tovább fokozza a meglévő piaci torzulásokat és a védelmi ágazat más, rendkívül kevéssé hatékony folyamatait és politikáit;

A védelmi termékek belső piaca működésének javítása a védelmi csomag jobb végrehajtása és érvényesítése révén

1.  megismétli, hogy támogatja a védelmi csomag irányelveiben szereplő törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy előmozdítsák az uniós védelmi ellátási lánc további integrációját, valamint növeljék a tagállamok közötti kölcsönös bizalmat és átláthatóságot, továbbá az egyenlő bánásmódot és az európai védelmi ipar általános versenyképességét;

2.  hangsúlyozza, hogy az irányelvek hatékony végrehajtása az EU stratégiai autonómiára és európai védelmi unióra irányuló törekvése irányába tett lépést jelent; hangsúlyozza, hogy az irányelvek koherensebbé tehetik az uniós védelmi politikát, és elősegíthetik az európai védelmi ipar fejlődését, feltéve, hogy a tagállamok közös jövőképpel és közös stratégiai kilátásokkal rendelkeznek az európai védelmi kezdeményezésekre vonatkozóan;

3.  sajnálatosnak tartja az európai védelmi piac továbbra is fennálló széttöredezettségét, amely még mindig szükségtelen párhuzamosságokhoz, a nem hatékony projektek megsokszorozódásához és a tagállami védelmi kiadások eredménytelenségének sokszorozódásához vezet;

4.  üdvözli a védelmi beszerzésekről szóló irányelv fokozatos végrehajtása során tapasztalt pozitív tendenciák némelyikét, nevezetesen a tagállamok által közzétett eljárást megindító hirdetmények és a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatók növekvő számát, valamint a közbeszerzési felhívások elektronikus adatbázisában (Tenders Electronic Daily (TED)) megpályáztatott közbeszerzések növekvő arányát; hangsúlyozza azonban, hogy még mindig igen jelentős volumenű közbeszerzési kiadásra kerül sor az irányelv hatályán kívül, és a szerződések odaítélése jelentős arányban továbbra is nemzeti körben történik; hangsúlyozza továbbá, hogy az eljárások nem könnyen hozzáférhetők a kkv-k számára;

5.  hangsúlyozza, hogy a kizárásra vonatkozó rendelkezések – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 346. cikkében foglaltak – tagállamok általi szisztematikus alkalmazása alááshatja a védelmi beszerzésekről szóló irányelv teljes körű és megfelelő végrehajtását;

6.  emlékeztet a védelmi beszerzések területén az EUMSZ 346. cikkére való hivatkozás feltételeivel kapcsolatban a Bizottság által kiadott értelmező iránymutatásra, amelynek célja, hogy megakadályozza e rendelkezés tagállamok általi esetleges visszaélésszerű vagy helytelen alkalmazását és téves értelmezését; felhívja a tagállamokat, hogy szigorúan kövessék a Bizottság értelmező iránymutatását az említett cikk egységes végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében;

7.  szorgalmazza az európai védelmieszköz-piacon a tisztességes versenyt korlátozó mentességek és ellentételezési követelmények helyes alkalmazását, és különösen a kormányok közötti értékesítésekre vonatkozó mentesség megfelelő alkalmazásának jobb nyomon követését és érvényesítését a kormányok közötti értékesítésekről szóló 2016. évi bizottsági iránymutatásnak és a védelmi beszerzésekről szóló irányelv alkalmazásának megfelelően; e tekintetben kéri a tagállamokat, hogy a vonatkozó bizottsági iránymutatások ellenőrzésének és végrehajtásának javítása érdekében rendszeresebb és átfogóbb módon szolgáltassanak konzisztens, pontos és összehasonlítható adatokat a mentességek alkalmazásáról; úgy véli, hogy a Bizottságnak vállalnia kell annak felelősségét, hogy nyomon követi a szerződéseknek a védelmi beszerzésekről szóló irányelv hatályán kívül történő odaítélése érdekében a tagállamok által alkalmazott kizárások szükségességét és arányosságát, és nem támaszkodhat elsősorban az ágazat által benyújtott panaszokra; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit, és hozzon bátor és proaktív intézkedéseket a mentességek visszaélésszerű alkalmazásának megelőzése érdekében, és alkalmazzon határozottabb jogérvényesítési politikát, többek között a kötelezettségszegési eljárások eredményességének biztosítása révén;

8.  úgy véli, hogy továbbra is nagy szükség van a védelmi beszerzésekről szóló irányelv hatékony végrehajtásának és érvényesítésének középpontba állítására, úgy véli, hogy a tagállamoknak az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a verseny biztosítására, valamint az e téren kiírt közbeszerzésekhez való hozzáférésre kell összpontosítaniuk, és hogy a Bizottságnak a közös jelentéstételi normákra kell helyeznie a hangsúlyt, további iránymutatásokat és tájékoztatást nyújtva a tagállamoknak az irányelvben szereplő rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre megfelelően a védelmi beszerzésekről szóló irányelvet, és kéri a jelentős védelmi iparral rendelkező tagállamokat, hogy járjanak elöl jó példával;

10.  úgy véli, hogy a minőségvezérelt és agilis beszerzés biztosítása érdekében javítani lehetne a védelmi beszerzésekről szóló irányelv végrehajtásának egyes vonatkozásait, például a 2014/24/EU irányelvben(6) előírt nyílt eljárás, az innovációs partnerségek vagy más új eljárások tagállamok általi alkalmazását, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy lehetőség szerint alkalmazzák következetesen az irányelvet; úgy véli azonban, hogy jelenleg nincs szükség a védelmi beszerzésekről szóló irányelv és a transzferekről szóló irányelv felülvizsgálatára, mivel a meglévő szabályozási keret megfelelő végrehajtás és alkalmazás esetén elégséges;

11.  ezért felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az irányelvek végrehajtását, javítsa azok átláthatóságát, és nyújtson iránymutatást a tagállamoknak annak érdekében, hogy biztosítsa azok következetes és teljes körű végrehajtását és ezáltal célkitűzéseik teljes megvalósítását, mivel a kölcsönösség hiánya visszatarthatja a tagállamokat a nagyobb mértékű végrehajtástól;

12.  a transzferekről szóló irányelv tekintetében megjegyzi, hogy az új eszközök, köztük az általános transzferengedélyek alkalmazása meglehetősen elmarad az egyéni transzferengedélyekétől, amelyeket az új eszközökkel kívántak felváltani;

13.  megállapítja továbbá, hogy a tanúsítás a vártnál lassabban és alacsonyabb mértékben terjedt el, és hogy az irányelv hatékony alkalmazása még mindig akadályokba ütközik, mivel – különösen a kkv-k körében – kevéssé ismerik a transzferekről szóló irányelv keretében rendelkezésre álló eszközöket és a belső piacon meglévő lehetőségeket, valamint a tagállamok által az exportellenőrzés során alkalmazott rendszert, valamint hogy az általános transzferengedélyek végrehajtása terén nem történt harmonizáció, ami az irányelv hatékony alkalmazásának fő akadályát képezi;

14.  ezért úgy véli, hogy a transzferekről szóló irányelv csak részben érte el fő célkitűzéseit, különösen a védelmi vonatkozású termékek belső piacon belüli forgalmának megkönnyítését, valamint a hatékony belső piacot, a ellátásbiztonság javítását és a verseny erősítését;

15.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a védelmi vonatkozású termékek EU-n belüli transzferének valódi belső piaca legyen, ahol a nemzeti hatóságok tisztában vannak azzal, hogy mely termékeket kinek adnak át, és ahol a kiviteli engedélyek megkövetelését és az egyéb exportkorlátozásokat az előírt minimumra csökkentik;

16.  tudomásul veszi ezzel összefüggésben az általános transzferengedélyek alkalmazási körére és feltételeire vonatkozó bizottsági ajánlások révén elért eredményeket;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a transzferekről szóló irányelv végrehajtását az egyes tagállamokban azáltal, hogy ragaszkodik a lezáratlan ügyek nemzeti hatóságok általi rendezéséhez;

18.  szorgalmazza az EU-n belüli nemzeti transzferellenőrzési közösségek közötti kapcsolatok és információcsere fokozott fejlesztését a transzferellenőrzési gyakorlatok meglévő eltéréseinek és a tagállamok közötti bizalom hiányának kezelése, valamint az Unión belüli transzferekkel kapcsolatos kérdések tekintetében az egyedi nemzeti kapcsolattartó pontok kijelölésének értékelése érdekében;

19.  felhívja a tagállamokat, hogy megfelelően vegyék figyelembe az általános transzferengedélyek alkalmazási körére és feltételeire vonatkozó bizottsági ajánlásokat, és kerüljék az általános transzferengedélyek alapján történő átruházások olyan újabb feltételekhez kötését, amelyek ellentmondanának az ajánlásokban felsorolt feltételeknek vagy aláásnák azokat; hangsúlyozza, hogy rendelkezésre kell bocsátani a transzferengedélyekre vonatkozó nemzeti szabályozások fordítását, legalább angol nyelven; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben támogassa és segítse a tagállamokat az EDIDP- és az EDF-projektekre vonatkozó harmonizált globális és egyedi transzferengedélyek kidolgozásában;

20.  üdvözli a transzferekről szóló irányelv azon rendelkezéseit, amelyek célja az együttműködésen alapuló beszerzés előmozdítása a védelem területén, és felhívja a tagállamokat, hogy használják ki az irányelv által kínált valamennyi, valódi szolidaritási jellegű együttműködési lehetőséget, különösen az EDIDP és a jövőbeli EDF keretében;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként az általános transzferengedélyek alkalmazási körére és feltételeire vonatkozó ajánlások nyomon követését, többek között mérlegelve annak lehetőségét, hogy az ajánlásokat kötelező erejű rendelkezésekké alakítsák át, hogy a fokozatos harmonizáció az elkövetkező évek átfogó célkitűzése lehessen;

22.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a transzferekről szóló irányelv eszközeinek és előnyeinek jobb megismertetésére irányuló erőfeszítéseiket, különösen a kkv-k körében;

23.  tudomásul veszi, hogy a „stratégiai iránytű” célja a fenyegetések közös elemzése; úgy véli, hogy a védelmi csomagnak az iránytű egyik olyan elemévé kell válnia, amely hozzájárul az exportellenőrzési politikákhoz;

24.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák az adatok minőségét, átláthatóságát, konzisztenciáját és elérhetőségét, és vegyék fontolóra egyedi statisztikai osztályozási kódok létrehozását annak érdekében, hogy megkönnyítsék e két irányelv végrehajtásának nyomon követését és megfelelő ellenőrzést biztosítsanak;

25.  kiemeli a szerződési hirdetmények TED-en való közzétételének aránya tekintetében a tagállamok között fennálló különbségeket; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák a haditechnikai termékekkel foglalkozó tanúsított vállalkozások nyilvántartásának (CERTIDER) hozzáférhetőségét és használhatóságát; hangsúlyozza, hogy a védelmi és fegyverkezési tevékenységek jobb figyelembevétele érdekében szisztematikusan hozzáférhetővé kell tenni az Unión belüli transzferekre vonatkozó adatokat, beleértve a mennyiségi adatokat, valamint az engedélyek kategóriái szerint bontást is; megjegyzi, hogy ezek az eltérések hozzájárulnak a megbízható adatok hiányához, és zavart okozhatnak a belső piacon, valamint hogy a kölcsönösség hiánya visszatarthatja a tagállamokat a nagyobb fokú végrehajtástól;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a közös szabványosított adminisztratív formanyomtatványok létrehozásának megvalósíthatóságát a vállalkozások – különösen a kkv-k – adminisztratív terheinek csökkentése, valamint a védelmi vonatkozású termékek transzferére vonatkozó európai megközelítés kialakítása céljából;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy határozottan hajtsa végre az irányelveket, szükség esetén az EUMSZ 258. cikkében foglalt jogával élve kötelezettségszegési eljárások gyakoribb elindítása révén is; kéri a Bizottságot, hogy kezdeményezzen kötelezettségszegési eljárásokat ahelyett, hogy kizárólag az ágazat által benyújtott panaszok alapján járna el;

A piac széttöredezettsége elleni küzdelem és a kkv-k részvételének növelése

28.  megjegyzi, hogy a kkv-k a jelek szerint kevésbé sikeresek a védelmi beszerzésekről szóló irányelv szerinti szerződések elnyerésében, mint általában az uniós közbeszerzések esetében; megjegyzi továbbá, hogy az irányelv alvállalkozókra vonatkozó rendelkezéseit a tagállami hatóságok nyilvánvalóan nem alkalmazták rendszeresen és strukturáltan; úgy véli, hogy egyes tagállamok ezeket a rendelkezéseket bonyolultnak és nehezen alkalmazhatónak tartják, ami részben megmagyarázza az irányelv korlátozott hatását, és ezért szükség van a kkv-k e folyamatban való részvételének ösztönzésére és az eljárások egyszerűsítésére;

29.  kiemeli, hogy a kkv-k a tanúsítási eljárásokat költségesnek, hosszadalmasnak és nehézkesnek tekintik, ezért nem hozzáférhetők és nem is vonzóak számukra;

30.  kéri a tagállamokat, hogy módszeresen kövessék a védelmi ágazatban működő albeszállítók és kkv-k határokon átnyúló piacra jutásáról szóló bizottsági ajánlásokat, például az információk minőségére vonatkozó követelményeket, a szerződések részekre bontását vagy a közbeszerzési eljárásból eredő adminisztratív terhek enyhítését;

31.  ezért úgy véli, hogy a kkv-k részvételének növelésére irányuló cél csak részben valósult meg;

32.  úgy véli, hogy a védelmi beszerzésekről szóló irányelv alvállalkozók közötti versenyre vonatkozó rendelkezései nem voltak hatással, vagy csak nagyon korlátozottan a beszállítók és a védelmi kkv-k határokon átnyúló hozzáférésére; felhívja a tagállamokat, hogy győződjenek meg arról, hogy belső eljárásaik lehetővé teszik-e a kkv-k határokon átnyúló részvételét, és egyszerűsítsék a védelem és biztonság területén zajló közbeszerzési eljárásokhoz való hozzáférésüket és az azokban való részvételüket;

33.  rámutat, hogy a védelmi piacokon tevékenykedő kkv-k közül több a kettős felhasználású termékek piacán vesz részt, míg sokan továbbra is kifejezetten a védelmi vonatkozású tevékenységekre szakosodtak, és ezért különösen függnek a katonai és védelmi vonatkozású vállalkozásoktól;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy folytassa munkáját, és alaposan vizsgálja meg annak okait, hogy a kkv-k miért nem tudnak részt venni azokban;

35.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az érintett kkv-kra vonatkozó adatok frissített térképének létrehozását, amely – az érzékeny adatok és a szellemi tulajdon védelmének garantálása mellett – felvázolja ipari és technológiai képességeiket, és amelyekhez más tagállamok fővállalkozói nyilvánosan hozzáférhetnek annak érdekében, hogy azonosítsák az egyes projektekhez szükséges képességekkel rendelkező kkv-kat, és javasoljon más hatékony eszközöket, amelyek növelhetik a kkv-k részvételét a közbeszerzési eljárásban;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a kkv-k finanszírozáshoz jutását;

37.  úgy véli, hogy a tagállamok fellépése jelentősen javíthatná a védelmi ágazatban működő kkv-k és beszállítók határokon átnyúló piacra jutását, és ezért felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető legátfogóbban hajtsák végre a Bizottság ajánlásait;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy a kkv-k határokon átnyúló tevékenységeinek támogatása érdekében módszeresebben használják fel a meglévő uniós szintű eszközöket, például az Enterprise Europe Networköt;

A védelmi eszközök nyitott európai piacának létrehozása

39.  úgy véli, hogy az irányelvek jobb végrehajtása döntő fontosságú a védelmi termékek belső piaca működésének javítására és a nyitott európai védelmieszköz-piac létrehozásának elősegítésére irányuló átfogó célkitűzés eléréséhez;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a védelmi vonatkozású termékek transzferére vonatkozó jogi keret szélesebb körű alkalmazására, javítsa az általános transzferengedélyek elérhetőségét az egész EU-ban, és foglalkozzon a tanúsítási rendszer korlátozott alkalmazásával, ami fellendítheti az európai védelmieszköz-piac fejlődését, és ezáltal javítja a védelmi vonatkozású termékek belső piacának működését;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon olyan konkrét intézkedéseket, amelyek célja a tagállamok közötti bizalom növelése a védelem és a biztonság területén, együttműködésük fokozása és a védelmi termékek valódi egységes piacának megteremtése érdekében;

42.  úgy véli, hogy az irányelvek hatékony végrehajtása tovább fokozná az elmúlt években indított védelmi kezdeményezések – nevezetesen a PESCO, a koordinált éves védelmi szemle (CARD), az EDF és a felülvizsgált képességfejlesztési terv – hatékonyságát, amelyek összességében fellendíthetik a védelmi képességek együttműködésen alapuló tervezését, fejlesztését, beszerzését és működését; felhívja a tagállamokat, hogy a PESCO és az EDF keretében megvalósuló projektekkel kapcsolatos együttműködés révén erősítsék meg az európai védelmieszköz-piacot; e tekintetben megjegyzi, hogy a védelmi csomag végrehajtása során eddig levont tanulságokat és bevált gyakorlatokat meg kell osztani a tagállamokkal annak érdekében, hogy orvosolják a végrehajtás egyenlőtlen szintjét;

43.  hangsúlyozza, hogy tekintettel a fegyverkivitelre vonatkozó nyolc uniós kritériumra a fegyverkivitelre vonatkozó közös uniós álláspont koherensebb értelmezésére és következetesebb végrehajtására van szükség annak érdekében, hogy korlátozni lehessen a védelmi ágazat belső uniós piacának széttöredezettségét, és meg lehessen erősíteni az EU külpolitikájának következetességét; cselekvésre szólít fel a transzferekről szóló irányelv, a közös álláspont és a kettős felhasználású termékekről szóló rendelet között esetlegesen meglévő joghézagok kezelése érdekében;

44.  kéri a tagállamokat, hogy tanúsítsanak politikai akaratot az Unión belüli védelmi beszerzések és a K+F-együttműködés erősítésére, valamint a közös védelmi K+F és beszerzések igénybe vételére a hadseregeik közötti interoperabilitás szintjének növelése érdekében;

45.  újult erőfeszítéseket kér az EDTIB-en belül továbbra is meglévő technológiai és innovációs hiányosságok és késedelmek kezelésére Európa védelmi importoktól való növekvő függőségének csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy egy megbízható és átfogó európai védelmieszköz-piac és egy hatékony védelmi ágazat kiépítése érdekében a Bizottságnak elő kell terjesztenie egy átfogó, az egész Unióra kiterjedő ellátásbiztonsági rendszert;

46.  hangsúlyozza, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti védelmi együttműködés nem tartozik a kereskedelmi és együttműködési megállapodás hatálya alá, és javasolja, hogy végezzenek megfelelő elemzést arról, hogy a brexit milyen hatást gyakorol majd az uniós védelmieszköz-piacra;

47.  úgy véli, hogy a két irányelv elfogadása óta az európai védelmieszköz-piac nagy változáson ment keresztül; felhívja a Bizottságot, hogy e változások fényében elemezze a rendelkezésre álló eszközök hatékonyságát;

o
o   o

48.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 216., 2009.8.20., 76. o. (2) HL L 146., 2009.6.10., 1. o. (3) HL L 102., 2018.4.23., 87. o. (4) HL C 157., 2019.5.8., 1. o. (5) A Tanács 428/2009/EK rendelete (2009. május 5.) a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról (HL L 134., 2009.5.29., 1. o.). (6) HL L 94., 2014.3.28., 65. o.