Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2020/2037(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A9-0043/2021

Előterjesztett szövegek :

A9-0043/2021

Viták :

PV 24/03/2021 - 29
CRE 24/03/2021 - 29

Szavazatok :

PV 25/03/2021 - 17

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0110

Elfogadott szövegek
PDF 203kWORD 68k
2021. március 25., Csütörtök - Brüsszel
Az euro nemzetközi szerepének erősítése
P9_TA(2021)0110 A9-0043/2021

Az Európai Parlament 2021. március 25-i állásfoglalása az euro nemzetközi szerepének megerősítéséről (2020/2037(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Tanácshoz benyújtott és a 2018. december 5-i euróövezeti csúcstalálkozón ismertetett, „Úton az euro erősebb nemzetközi szerepe felé” című hozzájárulására (COM(2018)0796),

–  tekintettel „Az euró nemzetközi szerepének megerősítése – a konzultációk eredményei” című, 2019. június 12-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0600),

–  tekintettel „Az eurónak az energiaágazatban betöltött nemzetközi szerepéről” szóló, 2018. december 5-i bizottsági ajánlásra (C(2018)8111) és az azt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2018)0483),

–  tekintettel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásra és a fenntartható fejlődési célokra,

–   tekintettel a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában a központi szerződő felekre alkalmazandó szabályozási keretrendszer korlátozott idejű egyenértékűségének a megállapításáról szóló, 2020. szeptember 21-i (EU) 2018/1308 bizottsági végrehajtási határozatra(1) és különösen annak (5) és (6) preambulumbekezdésére,

–  tekintettel az Európai Központi Bank (EKB) „Az euró nemzetközi szerepe” című, 2020. június 9-i éves felülvizsgálati jelentésére,

–  tekintettel az EU nemzetközi pénzügyi, monetáris és szabályozó intézményekben és testületekben betöltött szerepéről szóló, 2016. április 12-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel „A tőkepiaci unió (CMU) további fejlesztéséről: a tőkepiaci finanszírozáshoz való hozzáférés, különösen a kkv-k számára, és a lakossági befektetők tőkepiaci részvételének növelése” című, 2020. október 8-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a „Digitális pénzügy: a kriptoeszközök miatt újonnan felmerülő kockázatok – szabályozási és felügyeleti kihívások a pénzügyi szolgáltatások, intézmények és piacok területén” című, 2020. szeptember 18-i, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó jelentésére(4),

–  tekintettel a „Fenntartható Európa beruházási terv – a zöld megállapodás finanszírozásának módja” című, 2020. november 13-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a „Bankunió – 2019. évi éves jelentés ” című, 2020. június 19-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2018. évi éves jelentésére vonatkozó, 2020. február 12-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Unió helyzetéről szóló, 2020. szeptemberi beszédre(8),

–  tekintettel az EKB digitális euróról szóló, 2020. októberi jelentésére(9),

–  tekintettel a Bizottság 2020. évi kiigazított munkaprogramjára(10) (COM(2020)0440),

–  tekintettel „A Covid19 utáni globális valutarend: kockázatok és lehetőségek az eurót illetően“ című, a Gazdasági és Monetáris Bizottság (ECON) által megrendelt tanulmányra(11),

–  tekintettel Ethan Ilzetzki (London School of Economics), Carmen M. Reinhart (Harvard Egyetem) és Kenneth S. Rogoff (Harvard Kennedy School) 2020. februári, „Why is the euro punching below its weight?” (Miért teljesít az euró súlyánál gyengébben?) című, 26760. számú NBER-munkadokumentumra(12),

–  tekintettel a Bruegel 2020. június 5-i, „Is the COVID-19 crisis an opportunity to boost the euro as a global currency?” (A Covid-válság lehetőség-e az euró globális valutaként történő fellendítésére) című blogbejegyzésére(13),

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága (DG IPOL) által 2019. február 13-án készített, „Euro at 20: Background reader – collection of studies and assessments” (A húszéves euró: háttéranyagok – tanulmány- és értékelésgyűjtemény) című tanulmányra(14),

–  tekintettel az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által az Európai Politikai Tanulmányok Központjában 2020. március 5-én az euro nemzetközi szerepéről tartott vitaindító beszédére(15),

–  tekintettel Charles Michel elnöknek az Európai Tanács 2019. december 13-i ülését követően tett észrevételeire(16),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság által 2020. júniusban megrendelt, a monetáris párbeszédről szóló dokumentumok részét képező, „The International Role of the Euro: State of Play and Economic Significance” (Az euró nemzetközi szerepe: helyzetkép és gazdasági jelentőség) című, 2020. júniusi részletes elemzésre(17),

–  tekintettel az EKB elnöke, Christine Lagarde a Gazdasági és Monetáris Bizottság 2020. június 8-i meghallgatásán elhangzott beszédére(18),

–  tekintettel Fabio Panettának, az EKB igazgatósági tagjának „Unleashing the euro’s untapped potential at global level” (Az euró kiaknázatlan potenciáljának felszabadítása globális szinten) című, 2020. július 7-i beszédére(19),

–  tekintettel Barry Eichengreen (Kaliforniai Egyetem, Berkeley) 2010. áprilisi, „Managing a Multiple Reserve Currency World” (Boldogulás egy több tartalékvalutát alkalmazó világban) című tanulmányára(20),

–  tekintettel a Bruegel 2018. december 3-i, „The international role of the euro” (Az euró nemzetközi szerepe) című blogbejegyzésére(21),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) „Economic and Budgetary Outlook for the European Union” (Gazdasági és költségvetési kilátások az Európai Unió számára) című, 2020. januári tanulmányára(22),

–  tekintettel az Európai Parlament Kutatószolgálatának „Towards unified representation for the euro area within the IMF” (Az euróövezet egységes képviselete felé az IMF-ben) című, 2019. július 2-i tájékoztatójára(23),

–  tekintettel a DG IPOL Gazdasági Kormányzás Támogatási Osztályának „Guidance by the EU supervisory and resolution authorities on Brexit” (Az uniós felügyeleti és szanálási hatóságok iránymutatása a brexitről) című, 2020. októberi tájékoztatójára(24),

–  tekintettel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hivatalos devizatartalékok összetételére (COFER) vonatkozó adataira(25),

–  tekintettel az Eurostat „The 2017 results of the International Comparison Program” (A nemzetközi összehasonlító program 2017. évi eredményei) című, 2020. május 19-i 84/2020. sz. közleményére(26),

–  tekintettel az „Euro area international trade in goods surplus EUR 27.9 bn” (Az euróövezet nemzetközi árukereskedelmének 27,9 milliárd eurós többlete) című, 2020. szeptember 16-i 137/2020. sz. közleményére(27),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 54. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0043/2021),

A.  mivel 20 éves fennállása alatt az euro Európa egységének, integrációjának és gazdasági erejének és a világban betöltött szerepének pozitív szimbólumává vált, és a demokrácia, a szabad piacok és a nemzetközi együttműködés európai értékei terjesztésének csatornájává válik;

B.   mivel az euro az euróövezet hivatalos pénzneme, amely jelenleg az EU 27 tagállamából 19-et foglal magában, és amelyet valamennyi euróövezeti tagállam polgárainak többsége közös valutaként támogat(28); mivel Bulgária, Horvátország és Dánia az árfolyam-mechanizmuson (ERM II) keresztül valutáját az euróhoz kötötte, és mivel az euro egyes nem uniós területek hivatalos pénzneme(29) vagy „de facto” pénzneme(30) is; mivel a fejlődő országok azon döntése, hogy valutájukat az euróhoz kötik, hatással lehet gazdaságukra és fenntartható fejlődésük hosszú távú kilátásaira;

C.  mivel az euróövezet gazdasági mérete és a globális kereskedelemre gyakorolt befolyása ellenére az euro jelentős mértékben elmarad az USA-dollártól a nemzetközi tartalékvalutaként(31) és számlázási valutaként(32) való felhasználása, valamint a nemzetközi devizaügyletekből és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokból(33) való részesedése tekintetében, de a dollárhoz képest csaknem azonos helyen áll a nemzetközi fizetések aránya tekintetében; mivel az euro a nemzetközi pénzügyi rendszer második legfontosabb pénzneme;

D.  mivel az euro globális potenciálja még nincs teljes mértékben kiaknázva, előnyei pedig egyenlőtlenül oszlanak meg az euróövezet tagjai között;

E.  mivel az EKB-nak az euro nemzetközi szerepéről szóló összesített index-összefoglalója arra enged következtetni, hogy az euro mint nemzetközi valuta felemelkedése 2005-ben tetőzött, majd nemzetközivé válása megfordult, és az euro azóta sem tért vissza korábbi státuszába; mivel a Covid19-válság újból az euro nagyobb nemzetközi szerepének szükségességét hangsúlyozza;

F.  mivel az euro megnövekedett nemzetközi szerepe lehetővé teszi az EU számára, hogy javítsa az európai polgárok jólétét az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkében meghatározottak szerint, és előmozdítsa az erősebb többoldalú együttműködésen és az EUSZ 21. cikkében meghatározott felelősségteljes globális kormányzáson alapuló nemzetközi rendszert; mivel az euro nemzetközi szerepének megerősítése érdekében bevezetett politikákat az Unió általános célkitűzéseivel – többek között a fenntartható fejlődéssel, a teljes körű foglalkoztatással és az iparpolitikával – összhangban kell folytatni, továbbá célul kell kitűzni az euróövezet társadalmi ellenálló képességének, belső kohéziójának és működésének javítását, valamint az európai zöld megállapodás, a Párizsi Megállapodás, a fenntartható fejlődési célok és a szociális jogok európai pillérének célkitűzéseivel összhangban álló globális gazdasági kapcsolatok előmozdítását;

G.  mivel a jelenlegi geopolitikai változások és nemzetközi kereskedelmi kihívások – többek között az értékláncok megszakadása, a technológiai fejlődés, a digitális átállás, Kína gazdasági erejének növekedése és a multilateralizmussal szemben támasztott közelmúltbeli geopolitikai kihívások – többpólusú világgazdaságot eredményezhetnek, és ezáltal megnyitják az utat egy olyan több tartalékdevizát alkalmazó rendszer felé történő esetleges elmozdulás előtt, amelyben az euro a piaci résztvevők által világszerte választható olyan további valuta lehet, amely lehetővé teszi a globális pénzügyi kockázatok csökkentését;

H.  mivel az euro nagyobb nemzetközi szerepe és tartalékvalutaként való fokozott használata nagyobb fokú pénzügyi autonómiát biztosítana az euróövezet számára, megvédené attól, hogy más országok vezetése más valutákat külpolitikai eszközként használjon fel, és növelné az EU azon képességét, hogy globális szinten maga alakítsa ki saját politikai álláspontját;

I.  mivel az EU-nak meg kell védenie pénzügyi infrastruktúrájának integritását, piaci szereplőinek függetlenségét és a globális pénzügyi tranzakciós hálózatok függetlenségét a külpolitikai egyoldalúsággal és a harmadik országok joghatóságainak esetleges területen kívüli szankcióival szemben, és ezzel egyidejűleg biztosítania kell az uniós szankciós politika hatékony érvényesítését;

J.  mivel míg egy valuta használatára vonatkozóan a döntést végső soron a piaci szereplők preferenciái határozzák meg, és a valuta stabilitásába vetett bizalom olyan kulcsfontosságú tényező, amely befolyásolja döntéseiket, és fontos kritérium a központi bankok és a kormányok számára nemzetközi tartalékaik összetételének meghatározásakor; mivel egy adott valuta külső szereplők általi használatának mértéke összefügg az adott valutát kibocsátó joghatóság feddhetetlenségével és kohéziójával; mivel egy valuta stabilitását a mögötte álló intézmények stabilitása is meghatározza, és további európai integrációra van szükség ahhoz, hogy fokozott intézményi és politikai stabilitás álljon az euro mögött;

K.  mivel a tényezők sokféle ötvözete határozza meg a nemzetközi valuták szerepét; mivel a domináns valutákat kibocsátó országokat történelmileg nagy és növekvő gazdaság, a tőke szabad mozgása, nemzetközi szerepvállalási hajlandóság, stabilitás, a biztonságos eszközök nagy és rugalmas kínálatára való képesség, fejlett pénzügyi piacok és jelentős geopolitikai jelenlét jellemzi; mivel egy adott valuta vonzerejét hosszú távon a kibocsátó joghatóság gazdasági vitalitása is meghatározza; mivel egyrészt az euróövezet gazdaságának mérete és a tőke szabad mozgása teljesíti az euro nemzetközi szerepének megerősítését lehetővé tevő alapvető előfeltételeket, másrészt a pénzügyi és tőkepiacok továbbra is széttagoltak, az euróövezet erősen bankalapú fiskális felépítése azonban hiányos, és elégtelen a globális befektetők rendelkezésére álló, jó minőségű eszközök megbízható kínálata;

L.  mivel egy erős nemzetközi valuta lehetővé teszi a joghatóság számára, hogy a világ piacain kockázatmentesnek tekintett, nagy mennyiségű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásából hasznot húzzon, élvezze az úgynevezett „túlzottan kiváltságos helyzetet”, a szeniorázs és az állampapírok alacsony kamatlábak melletti eladásának lehetőségét, valamint lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy élvezzék azt a stabilitást, amely abból ered, hogy képesek a nemzetközi tranzakciókat saját valutájukban lebonyolítani;

M.  mivel az euro hosszú távú nemzetközi szerepe nagymértékben függ az eurózóna mint az üzleti tevékenységek helyszíne vonzerejétől és a tagállamok fiskális politikájának megalapozottságától; mivel a világjárványt követő gazdasági helyreállításhoz szilárd monetáris és költségvetési politikákra van szükség mind uniós szinten, mind az euróövezet tagállamaiban; mivel a monetáris és fiskális politika megfelelő ötvözetére van szükség egy mélyebb és stabilabb gazdasági és monetáris unió (GMU) felépítéséhez, amely az euro befolyásának és az euróövezet tagjai számára elérhető előnyöknek a növeléséhez szükséges;

N.  mivel az euróövezet jelentős kihívásokkal néz szembe, különösen az éghajlatváltozással, a kiberbiztonsággal, a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban, valamint geopolitikai kihívásokkal szembesül, többek között az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésével;

O.  mivel az Egyesült Királyság 2020. január 31. óta nem tagja az EU-nak; mivel az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése strukturális változásokat idéz elő az EU pénzügyi rendszerében és stabilitásában, fokozva az uniós tőkepiacok további fejlesztésének és integrációjának szükségességét annak érdekében, hogy vonzóvá, versenyképessé, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tegyék azokat, ezáltal elkerülve a piac széttagoltságát, és lehetővé téve számukra, hogy globális és együttműködő szemlélet fenntartása mellett globálisan versenyezzenek, mivel jelentős figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy bármely többközpontú pénzügyi és tőkepiaci rendszer, amely az Egyesült Királyság kilépéséből eredhet, ne vezessen a pénzügyi széttagoltsághoz; mivel az Egyesült Királyság piaci infrastruktúráira való uniós hagyatkozás mértékének csökkentése elengedhetetlen az euro nemzetközi szerepének megerősítéséhez;

P.  mivel a globális fellendülés továbbra is egyenetlen, bizonytalan és nem teljes, és mivel a Covid19-világjárvány nyomán a vírus visszaszorítására irányuló politikák további nyomást gyakorolnak a gazdasági fellendülésre, ami hatással lehet a világ valutáinak pozícióira;

Q.  mivel a világjárványt követő gazdasági fellendüléshez szükség van a Next Generation EU helyreállítási terv gyors végrehajtására, amely a strukturális gyengeségeket kezelő európai költségvetési válasz, valamint a fenntartható növekedés és a versenyképesség fokozását célzó szakpolitikák bevezetésére, a következőkre összpontosítva: i. méltányos zöld átállás, ii. digitális transzformáció, iii. gazdasági kohézió, termelékenység és versenyképesség, iv. társadalmi és területi kohézió, v. intézményi reziliencia és vi. a következő generációt célzó politikák, valamint bizalom kiépítése a beruházók körében; mivel ezek a politikák fontosak lehetnek mind az euro stabilitásának és globális vonzerejének növelése, mind Európa gazdasági és pénzügyi autonómiájának megerősítése szempontjából; mivel a közös európai erőfeszítést is magában foglaló érdemi költségvetési élénkítés az árstabilitás megőrzését célzó monetáris politikával együtt megerősíti az EU anticiklikus hitelezési kapacitásait, és következésképpen pozitív hatással lesz az euro nemzetközi pozíciójára; mivel a költségvetési ösztönzés idő előtti megszüntetése és a költségvetési intézkedések összehangolásának hiánya alááshatja az Unió társadalmi és gazdasági talpraállását, súlyosbíthatja az euróövezetben meglévő eltéréseket, alááshatja az euróövezet kohézióját és integritását, valamint gyengítheti az euro mint nemzetközi valuta vonzerejét;

R.  mivel a 750 milliárd EUR-s Next Generation EU terv történelmi lehetőséget kínál az euro nemzetközi szerepének megerősítésére azáltal, hogy hozzájárul a globális likviditás növeléséhez, támogatja az anticiklikus kiadásokat és megkönnyíti az európai gazdasági koordinációt; mivel a helyreállítási alappal együtt járó kötvénykibocsátás lehetővé teszi a globális befektetők számára, hogy az euróövezet egészében fektethessenek be, valódi euróövezeti hozamgörbét alakítva ki;

S.  mivel az EKB világjárvánnyal kapcsolatos vészhelyzeti vásárlási programja döntő fontosságú az árstabilitás fenntartása és az euróövezet gazdasága stabil finanszírozási forrásainak biztosítása érdekében;

T.  mivel egy hatékony és fejlett pénzügyi rendszer, amely sokféle pénzügyi eszközön, jól fejlett tőkepiacokon és likvid biztonságos eszközökön alapul, megerősítheti a valutaunió nemzetközi szerepét;

U.  mivel néhány stratégiai piacon sok európai vállalat még mindig nem az eurót választja referencia-pénznemként az árképzéshez és a kereskedelemhez;

V.  mivel a helyreállítást szolgáló értékpapírok – többek között a zöld és a szociális kötvények – ideiglenes kibocsátására vonatkozó új hatáskörök, amelyek az EU-t az ilyen típusú adósságok legnagyobb kibocsátójává teszik, megfelelő végrehajtási és jogérvényesítési kapacitásokat, valamint a zöldkötvény-kibocsátásból származó bevételek átláthatóságára és nyomon követhetőségére vonatkozó szigorú előírásokat tesznek szükségessé az euro mint biztonságos valutaeszköz hosszú távú hitelessége aláásásának elkerülése érdekében;

W.  mivel a pandémiás helyzet felgyorsította a pénzügyek digitális transzformációját; mivel a digitális pénzügyek és fizetések erős európai szereplők vezetésével történő fejlesztése alátámasztaná az euro erős nemzetközi szerepét; mivel a digitális euróval az európai valuta jobban alkalmazkodik a digitális világhoz, lehetővé teszi az euro számára, hogy a digitális fizetések terén terjeszkedjen, ezáltal könnyebben használhatóvá, kevésbé költségessé és hatékonyabbá válik;

X.  mivel az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottsága által megrendelt tanulmányok kimutatták, hogy egy nemzetközi valuta szélesebb körű használata előnyökkel jár, ugyanakkor globális felelősséget, függőségeket és költségeket is maga után von, amelyeket figyelembe kell venni az euro versenyképesebbé tételét célzó nagyra törő monetáris politikák kidolgozása során;

Y.  mivel az euro nemzetközi szerepének megerősítése felé történő, piacvezérelt elmozdulás a nyitott és szabad nemzetközi piacok iránti erőteljes kötelezettségvállalást igényel, amelyet mind uniós, mind tagállami szinten célzott, e célkitűzéssel összehangolt és egy átfogó ütemterv részét képező támogató politikák támogatnak;

Az euro nemzetközi szerepének megerősítésével kapcsolatos előnyök és kihívások

1.  felhívja a figyelmet a Szerződésekben rögzített azon követelményre, hogy Dánia kivételével minden tagállamnak kötelessége bevezetni a közös valutát, amint teljesítette a maastrichti konvergenciakritériumokat; üdvözli Bulgária és Horvátország 2020. júliusi csatlakozását az ERM II-höz, és támogatja az euro bevezetésének közeli céldátumát mindkét országban; e tekintetben ösztönzi a Bizottságot, hogy értékelje az euróövezet további kibővítésének az euro nemzetközi szerepe megerősítésének folyamatára gyakorolt lehetséges hatásait;

2.  kiemeli a közös valuta visszafordíthatatlan jellegét; hangsúlyozza, hogy az euro nemcsak monetáris, hanem politikai projekt is;

3.  úgy véli, hogy bár nem könnyű számszerűsíteni az euro nemzetközivé válásának valamennyi hatását, az euro nemzetközi tartalékként betöltött szerepének és számlázási valutaként betöltött szerepének megerősítése, valamint a deviza-, a nemzetközi adósság- és a hitelpiacokon való használata mind rövid, mind hosszú távon előnyökkel járhat; megjegyzi azonban, hogy ez olyan kockázatokkal és felelősséggel is jár, amelyeket figyelembe kell venni a piaci erők szakpolitikai intézkedésekkel való kiegészítése során; kiemeli különösen, hogy az euro nemzetközi valuta státuszának megerősítése növelheti az euro tartalékvalutaként való használatát, túlzott kiváltságot biztosíthat, és csökkentheti a valutaváltások külső finanszírozási és tranzakciós költségeit, valamint csökkentheti az európai vállalkozások és háztartások költségeit és kockázatait; kiemeli, hogy az euro erősebb nemzetközi szerepe fokozatosan mélyebb, likvidebb és integráltabb európai pénzügyi piacokat hoz létre, amelyek kevésbé lesznek kitéve az árfolyamsokkoknak, ami megbízhatóbb hozzáférést biztosítana az európai vállalkozások és kormányok számára a finanszírozáshoz; hangsúlyozza, hogy az euro megerősödött nemzetközi valuta státusza emellett erősítheti a monetáris politika autonómiáját, erősítheti globális transzmisszióját és függetlenebbé teheti az EU monetáris politikáját a külső gazdasági és pénzügyi tovagyűrűző hatásoktól, javíthatja a monetáris rendszer likviditását, csökkentheti a kereskedési költségeket, fokozhatja a piac hatékonyságát és az euróövezet ellenálló képességét a pénzügyi sokkhatásokkal szemben, ami viszont hozzájárulna az EU monetáris és pénzügyi stabilitásához, továbbá a makrogazdasági egyensúlyhiányok zökkenőmentes kiigazításához; úgy véli, hogy az euro megerősített nemzetközi szerepe növelni fogja az EU azon képességét, hogy a globális fejleményektől függetlenül alakítsa ki saját politikai irányvonalát; megjegyzi azonban, hogy egyes tanulmányok rámutatnak arra, hogy egy valuta erősebb nemzetközi szerepe szeniorázshoz, az árfolyam túlértékeléséhez, globális stressz idején a tőkeáramlás nagyobb volatilitásához vezethet, és növelheti a nemzetközi felelősségeket;

4.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi szinten erősebb euro megerősítheti a nemzetközi pénzügyi rendszer rezilienciáját, nagyobb választási lehetőséget kínálva a piaci szereplők számára szerte a világon, és kevésbé kiszolgáltatottá teszi a nemzetközi gazdaságot a számos ágazatnak az egyetlen valutától való jelentős függőségéből fakadó sokkokkal szemben; úgy véli, hogy az euro nemzetközivé válása kulcsfontosságú tényezővé válhat az újjáéledő nemzetközi monetáris rendszer alapjainak megteremtésében, amely továbbra is csak korlátozott számú devizára támaszkodik, kiegyensúlyozottabbá és fenntarthatóbbá téve azt;

5.  úgy véli, hogy az euróövezetnek és tagállamainak hosszú távú stratégiai érdeke, hogy realizálják az euro kibocsátásából származó összes lehetséges nyereséget, és különösen a megerősödött nemzetközi szerepből fakadókat; hangsúlyozza, hogy ezen előnyök realizálásához európai és nemzeti szinten jól irányított szakpolitikai erőfeszítésekre van szükség, beleértve az EKB, az Egységes Szanálási Testület, az európai felügyeleti hatóságok és az Európai Beruházási Bank (EBB) hozzájárulásait;

6.  felhívja a figyelmet, hogy az euro nemzetközi szerepének megerősítéséhez az Uniónak tovább kell fejlesztenie és ki kell építenie a közös valuta még nem teljes infrastruktúráját, és további előrehaladást kell elérnie kritikus funkciói terén;

7.  megismétli, hogy el kell mélyíteni és ki kell teljesíteni a gazdasági és monetáris uniót, a bankuniót és a tőkepiaci uniót az európai piacok nemzetközi versenyképességének, az euro stabilitásának és vonzerejének, és végső soron az Unió stratégiai autonómiájának fokozása érdekében;

8.  emlékeztet a bankunió felépítésében elért előrehaladásra, és tudomásul veszi az eurócsoportban az európai stabilitási mechanizmus reformjáról és az egységes szanálási alaphoz kapcsolódó közös védőháló hatálybalépésének előmozdításáról elért megállapodást; üdvözli a válságkezelési és betétbiztosítási keretek folyamatban lévő, az EU bankválságainak kezelésére szolgáló keret hatékonyságának, arányosságának és általános koherenciájának növelése érdekében a Bizottság által végzett felülvizsgálatot;

9.  tudomásul veszi a 2020. december 11-i euróövezeti csúcstalálkozó által az eurócsoporthoz intézett kérést, miszerint készítsenek lépésekhez és időhöz kötött munkatervet a bankunió kiteljesítéséhez szükséges összes fennmaradó elemről; emlékeztet arra, hogy a bankunió még mindig nem rendelkezik betétbiztosítási rendszerrel, valamint annak biztosítására szolgáló mechanizmussal, hogy a szanálás alatt álló bankoknak likviditást lehessen nyújtani; hangsúlyozza ezért, hogy a bankunió véglegesítése, és konkrétan az uniós bankbetétek garantálására és védelmére szolgáló, jól kialakított rendszer bevezetése, valamint a csődben lévő bankokkal foglalkozó mechanizmus kialakítása megerősíti majd az euro nemzetközi szerepét;

10.  úgy véli, hogy a „biztonságos portfólión” alapuló megközelítés és az Egységes Szanálási Testületnek a szanálási keret reformja révén történő felhatalmazása és egy európai betétbiztosítási rendszer létrehozása révén hozzá fog járulni az európai bankok egységes piacának kialakításához, és meg fogja szakítani a tagállamok és a pénzügyi rendszer közötti visszacsatolási spirált, ezáltal növelve az euróban denominált eszközök vonzerejét és megerősítve az euro nemzetközi szerepét;

11.  hangsúlyozza, hogy az euro nemzetközi szerepe is profitálna az EU egyik legnagyobb hozzáadott értéke, vagyis az egységes piac lehetőségeinek kiaknázásából; e célból felszólít az egységes piac kiteljesítésére;

12.  rámutat, hogy a tőkepiaci unió kiteljesítése előmozdítaná az euro szerepét a nemzetközi piacon, mivel elmélyült és likvid belföldi, pénzügyi és euróban denominált tőkepiacokra van szükség ahhoz, hogy egy valuta elérje és növelje nemzetközi státuszát; hangsúlyozza, hogy a tőkepiaci unió fejlesztése terén tett előrelépés erősítené a globális fejleményekkel szembeni ellenálló képességet és az azoktól való függetlenséget, valamint az euróban denominált eszközök vonzerejét; sajnálja, hogy az euróövezet tőkepiacai nemzeti szinten alulfejlettek és szegmentáltak, ami kis méretű piacokat eredményezett; ösztönzi a pénzügyi termékek adóztatásával kapcsolatos együttműködés megerősítését, felszólít a nemzeti opciók és mérlegelési jogkörök csökkentésére a határokon átnyúló akadályok csökkentése érdekében, és erőfeszítéseket kér a nemzeti fizetésképtelenségi szabályok fokozatos és minimális harmonizációjának megkezdésére; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság EU-ból való kilépését követően az Uniónak minden tőle telhetőt meg kell tennie globális versenyképességének növelése érdekében, erősségeire építve, hogy vonzó piaccá váljon az európai és a nemzetközi vállalatok és befektetők számára; ezzel összefüggésben elismeri az euro potenciális szerepét az Egyesült Királyság kilépése által az Írország szigetére gyakorolt hatás enyhítésében;

13.  hangsúlyozza, hogy az euro stabilitásának és integritásának megőrzése érdekében mind uniós, mind tagállami szinten fenntartható, méltányos és szilárd gazdasági, költségvetési, termelékenységi és növekedésösztönző strukturális politikákra van szükség, amelyek hiteles költségvetési szabályok iránti elkötelezettségen alapulnak; üdvözli e tekintetben a Next Generation EU helyreállítási csomagban felvázolt tervet, amely költségvetési ösztönzőt alkalmaz, nevezetesen 750 milliárd EUR kölcsönt vesz fel tőkepiaci kötvények révén a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás finanszírozására, valamint a zöld és a digitális átállás támogatására; úgy véli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap javíthatja a jelenleg széttagolt államadósság-piac működését, elősegítheti a bankunió kiteljesítését és támogathatja a tőkepiaci unió kiteljesítése felé történő előrelépést; üdvözli továbbá, hogy a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) keretében 100 milliárd EUR-t bocsátottak ki kötvények formájában; megállapítja, hogy a SURE kibocsátásával kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalatok megerősítik az európai kötvények iránti befektetői érdeklődés magas szintjét; elismeri, hogy a helyreállítási tervnek a közös sokkra adott kollektív válasz útján való finanszírozása a helyes megközelítés; kiemeli, hogy a különböző adóknak az EU saját forrásainak növelésére való felhasználása a helyes irányba tett lépés, és ezért erősíti az euro szerepét; úgy véli, hogy a Parlamentnek a politikai ellenőrzés révén erőteljesebb demokratikus szerepet kell biztosítani e folyamat végrehajtásában;

14.  úgy véli, hogy olyan hiteles költségvetési keretrendszerre van szükség, amely megerősíti az euro vonzerejét azáltal, hogy elősegíti a hosszú távú növekedést, biztosítja a stabilitást a tagállami pénzügyek fenntarthatóságának javítása érdekében, és minimalizálja a redenominációs kockázatokat; e tekintetben felszólít a Stabilitási és Növekedési Paktum jelenlegi keretének és végrehajtásának további átgondolására a kihívásokkal teli körülmények és a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válságra adott válaszból eredő, az elkövetkező évtizedekben továbbra is fennálló problémák fényében; megjegyzi, hogy míg egyes támogató intézkedések automatikusan megszűnnek, a fennmaradó intézkedések visszavonására vonatkozó megfelelő ütemterv megválasztása alapvető fontosságú lesz a helyreállítás és a növekedés aláásásának elkerülése érdekében, ami alapvető fontosságú lesz a válság utáni adósságkezelés és annak fenntartható szintre való csökkentése szempontjából;

15.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi valuta státusz előfeltétele a biztonságos eszközök megfelelő kínálata, és kiemeli az euróban denominált biztonságos eszközök korlátozott elérhetőségét; úgy véli, hogy a megfelelő szakpolitikai eszközök kidolgozása megkönnyítheti a biztonságos eszközök kínálatát, továbbá úgy véli, hogy a gazdasági és társadalmi helyreállítás finanszírozására vonatkozóan javasolt, hitelviszonyt megtestesítő közös értékpapír-kibocsátás uniós szintű tartalékeszköz-referenciamutatót fog képezni, és növelni fogja az euróban denominált biztonságos eszközök kínálatát; felhívja az Európai Rendszerkockázati Testületet, hogy frissítse a biztonságos eszközökkel foglalkozó magas szintű munkacsoport 2018. évi jelentését; ösztönzi az EBB-t, hogy bocsásson ki több euróban denominált kötvényt, ez ugyanis javítaná az euróban denominált kockázatmentes eszközök rendelkezésre állását;

16.  elismeri, hogy a zöldkötvények kibocsátásának már az euro a fő pénzneme, mivel az EKB szerint a 2019-ben világszinten kibocsátott zöldkötvények több mint felét euróban bocsátották ki; úgy véli, hogy az EU-nak világelsővé kell válnia a zöldkötvény-kibocsátás normáinak meghatározásában is; felhívja ezért a Bizottságot, hogy terjesszen elő a fenntartható finanszírozásról szóló nagyra törő új cselekvési tervet, és tegyen javaslatot egy megbízható uniós zöldkötvény-standardra; úgy véli, hogy az EU mint a zöld finanszírozás globális vezetője és standardkidolgozója szerepének megszilárdítása megerősítheti az eurót a fenntartható pénzügyi termékek választott pénznemeként, erősítve annak nemzetközi szerepét; üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alap finanszírozásának fontos elemeként zöldkötvényeket bocsát ki; megismétli, hogy a zöldkötvények olyan adósságinstrumentumok, amelyek bevételei a fenntartható és környezetbarát beruházások finanszírozására irányulnak; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a bevételek átláthatóságára és nyomon követhetőségére vonatkozó szigorú normák révén biztosítsanak magas fokú jogbiztonságot a befektetők számára azzal kapcsolatban, hogy befektetéseiket a tervezett célokra fogják fordítani; ezzel összefüggésben felszólít a fenntartható gazdasági tevékenységek taxonómiájának mielőbbi kiteljesítésére és megvalósítására; rámutat arra, hogy el kell kerülni az esetleges negatív likviditási hatások kockázatát, amelyek az európai biztonságos eszközök zöldkötvények, szociális kötvények és „standard” kötvények közötti széttagoltságából adódhatnak;

17.  tudomásul veszi, hogy a geopolitika szerepet játszik a valuták globális szerepében; felszólít az EU geopolitikai szerepének megerősítésére annak érdekében, hogy ezzel támogatható legyen az euro megerősített szerepe, kihasználva ennek minden előnyét; kiemeli, hogy az euro nemzetközivé válása nagyobb teret biztosítana az EU számára a globális geopolitikai döntések befolyásolására, ami viszont megerősíthetné az euro globális vonzerejét; megállapítja, hogy bár a geopolitika mai világban betöltött szerepének az euro nemzetközi szerepének erősítésével kapcsolatos mérlegelés részét kell képeznie, különösen akkor, ha a valuta nemzetközivé válása pozitív biztonsági hatásokkal járhat, az Uniónak figyelembe kell vennie a kül- és biztonságpolitika terén való képességeit, miközben elő kell mozdítania egy olyan nemzetközi rendszert, amely figyelembe veszi a többoldalú együttműködést és a jó globális kormányzást;

18.  megjegyzi, hogy a szankciók harmadik országok általi egyoldalú alkalmazása a területen kívüli hatások kockázatát hordozza magában, és kihívást jelenthet az EU és tagállamai döntéshozatali autonómiája, valamint a szabályozáshoz való joguk szempontjából; kitart amellett, hogy az euro nagyobb nemzetközi szerepének előmozdítása lehetővé teszi a harmadik országok szankciói erejének megkerülését; üdvözli e tekintetben az EU által már meghozott intézkedéseket, például az EU blokkoló intézkedéseinek(34) aktiválását és a kereskedelmi ügyleteket támogató eszköz (INSTEX) létrehozását; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a saját szankcióinak hatékonyságával és a harmadik országok szankcióinak az uniós gazdasági szereplőkre gyakorolt területen kívüli hatásaival kapcsolatos munkáját;

19.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU széttagolt intézményi kerete és a nemzetközi intézményeken belüli egységes fellépési képességének hiánya alááshatja monetáris és költségvetési politikái hitelességét, hátráltatva az euróövezet további intézményi fejlődését és az euro nemzetközi szerepét; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU észszerűbb és kodifikáltabb képviseletére van szükség a multilaterális szervezetekben és testületekben – különösen az euróövezet IMF-en belüli képviseletében az euro globális jelenlétének elősegítése érdekében; úgy véli, hogy amíg a képviselet kérdése nem oldódik meg, a különböző uniós képviseletek közötti hatékonyabb koordináció előmozdíthatná az euro nemzetközi szerepét; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be részletes válaszokat az EU nemzetközi pénzügyi, monetáris és szabályozó intézményekben és testületekben betöltött szerepéről szóló, 2016. április 12-i parlamenti állásfoglalásban tett javaslatok nyomon követése érdekében tett konkrét lépésekről;

Az euro nemzetközi szerepét erősítő politikák

20.  hangsúlyozza, hogy az euro megerősített nemzetközi szerepe hozzájárulhat az Unió nyitott stratégiai autonómiájához és erősítheti azt; ezért olyan fellépéseket ajánl a szakpolitikai intézkedések kidolgozására és végrehajtására, amelyek erősítik az euro nemzetközi szerepét, támogatják az ebbe az irányba mutató, piacvezérelt változásokat, ugyanakkor megszilárdítják az euróövezet belső működését és kohézióját, és előmozdítják a fontos éghajlati és fenntarthatósági célok elérését, figyelembe véve a peremterületek sajátosságait;

21.  úgy véli, hogy a gazdasági és monetáris unió elmélyítése és kiteljesítése mellett az euro nemzetközi szerepének megerősítése szempontjából kritikus és ahhoz vezető politikák többek között a pénzügyi szolgáltatásokra és a tőkepiacokra, a munkaerőpiacra, a fizetési rendszerekre, a nemzetközi kereskedelemre, az energiára, a digitális transzformációra, az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, valamint a kül- és biztonságpolitikára irányulhatnak; hangsúlyozza, hogy ezeket a politikákat az Unió általános célkitűzéseinek megvalósítása érdekében kell folytatni;

22.  megjegyzi, hogy az erős és versenyképes pénzügyi piacok kulcsfontosságúak a valuta nemzetközi szerepének megerősítésében, ezért hangsúlyozza, hogy hatékony, arányos és kiszámítható szabályozásra van szükség ezen a területen;

23.  elismeri, hogy a központosított elszámolások piaca rendkívül koncentrált, különösen az euróban denominált kamatszármazékok elszámolásának piaca esetében, amely nagymértékben függ az egyesült királyságbeli központi szerződő felektől; ezzel összefüggésben tudomásul veszi a Bizottság korlátozott időre szóló egyenértékűségi határozatát, és arra ösztönzi az ágazatot, hogy kövesse a Bizottság felhívását és csökkentsék kitettségeiket és a harmadik országbeli központi szerződő felekre – különösen az euróban vagy más uniós pénznemben denominált tőzsdén kívüli származtatott kitettségekre – való támaszkodásukat; e tekintetben támogatja az uniós központi szerződő felek elszámolási képességük kiépítésére irányuló erőfeszítéseit, valamint a Bizottság, az európai felügyeleti hatóság és az EKB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy segítsék és ösztönözzék az ágazatot arra, hogy az elkövetkező hónapokban azonosítsa és kezelje a túlzott kitettségek EU-ba történő átvitelének technikai akadályait; hangsúlyozza e tekintetben az EU és az Egyesült Királyság közötti, a kereskedelmi és együttműködési megállapodáson kívüli önkéntes, nem kötelező kereten alapuló szabályozási együttműködés fontosságát, amely lehetővé tenné az összes releváns szabályozási kérdésről a párbeszédet, miközben teljes mértékben tiszteletben tartja mindkét fél szabályozási és felügyeleti autonómiáját;

24.  megjegyzi, hogy egy valuta globális jelentősége közvetlenül összefügg az azt kibocsátó országnak a globális kereskedelemben betöltött szerepével; hangsúlyozza, hogy az EU mint a világ egyik legnagyobb kereskedelmi tömbje, amely elkötelezett a nyitott és szabad nemzetközi piacok mellett, profitálhatna valutája megerősödött nemzetközi szerepéből; hangsúlyozza, hogy az euro választásának ösztönzése a kereskedelemben csökkenteni fogja az árfolyamkockázatot és az árfolyammal kapcsolatos egyéb költségeket, különösen az európai kkv-k esetében; megjegyzi azonban, hogy erős vásárlói és gyártói pozíciójuk ellenére az európai vállalkozások inkább más valutákban kereskednek a kulcsfontosságú stratégiai piacokon, különben problémákkal kell szembenézniük az euróval való kereskedés során a piaci struktúra és az útvonaltól való függés miatt; tudomásul veszi azokat a tanulmányokat, amelyek szerint az euro vállalatok számlázásában való részesedése számos tényezőtől függ, ideértve a vállalat méretét és az országot, ahol található, az áruk homogenitását és a meglévő ellátási láncokat; felhívja ezért a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az euro használatát az árképzés és a számlázás terén a kereskedelmi ügyletek során, és használja ki az euróban denominált pénzügyi eszközökben rejlő nagy lehetőségeket azáltal, hogy aktívan együttműködik a magán- és kereskedelmi partnerekkel, valamint elősegíti az euro használatát az EU kereskedelmi megállapodásaiban; ezzel összefüggésben rámutat továbbá az Unió éghajlat-politikai és fenntarthatósági céljainak, valamint más vonatkozó normáknak megfelelő ellátási láncokban rejlő lehetőségekre;

25.  úgy véli, hogy az Európai Bizottság tovább ösztönözheti az euro használatát a kereskedelmi árképzésben és számlázásban, valamint előmozdíthatja az euróban denominált beruházásokat azáltal, hogy nyílt párbeszédet folytat a magán- és közszféra érdekelt feleivel, a nemzeti hatóságokkal és az intézményi befektetőkkel, átfogó ismereteket és megértést biztosítva az euróövezet és az euro vonzerejének és rezilienciájának megerősítését célzó kezdeményezései és különféle erőfeszítései iránt; lényegesnek tartja az európai gazdasági diplomácia hatásának erősítését a G20-partnerekkel, valamint a szomszédos és tagjelölt országokkal folytatott rendszeres csereprogramok révén a kölcsönös érdeklődésre számot tartó konkrét politikai fellépések meghatározása érdekében az euro harmadik országokbeli szerepének erősítése céljából;

26.  rámutat arra, hogy az euróalapú energiaszerződések nagyobb aránya megnövelheti az egységes valuta nemzetközi szerepét, ezért támogatja az e célt elősegítő politikákat; hangsúlyozza e tekintetben a zöldenergia- és árupiacoknak mint a globálisan forgalmazott, euróban denominált áruk előfutárainak fontosságát, ahol az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) szerinti európai kibocsátási egységek segítenék az euro nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének megerősítését, valamint az EU éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseinek elérését; kéri továbbá, hogy tegyenek lépéseket az új innovatív szerződések előmozdítása érdekében, különösen a fenntartható energiaforrások és a kialakulóban lévő energiapiacok tekintetében, amelyek lehetőséget teremtenek arra, hogy több energiaszerződést kössenek euróban, ezáltal erősítve az euro nemzetközi szerepét; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a konzultációt és olyan tanulmányok készítését, amelyek célja, hogy azonosítsák az euro más ágazatokban, különösen a közlekedésben, valamint a mezőgazdaságban és az élelmiszerek piacán történő használatának fokozásával kapcsolatos lehetőségeket annak érdekében, hogy még inkább támogassák és előmozdítsák az euro használatát az ilyen típusú szerződések esetében; ezért további lépésekre szólít fel a pénzügypiaci szabályok, többek között a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv(35) és rendelet(36) (MiFID II/MIFIR) felülvizsgálatára, valamint az euróban denominált adósságinstrumentumok másodlagos kereskedésének növelését célzó értékpapírpiaci átláthatósági keret, továbbá a referenciamutatókról szóló rendelet egyszerűsítésére és további harmonizálására az árupiacokra vonatkozó euró-referenciamutatók fejlesztésének támogatása és az euro mint referenciavaluta szerepének megerősítése érdekében;

27.  hangsúlyozza az EKB szerepét az euróba vetett bizalom fenntartásában és a monetáris autonómia jelenlegi globális helyzetben való megőrzésében, valamint az árstabilitás megőrzésében; hangsúlyozza, hogy egy hosszú távon értéktartó valuta erősíti ezt a bizalmat; hangsúlyozza e tekintetben az árstabilitási célok elérésének és a monetáris politika hitelességének fontosságát; megállapítja azonban, hogy az inflációs célt szisztematikusan nem sikerül elérni;

28.  hangsúlyozza az euróövezeti pénzügyi piacok stabilitásának fontosságát, amely a nemzetközi valutaként betöltött státusz előfeltétele; kiemeli az EKB monetáris politikájának a pénzügyi piacok stabilitására gyakorolt hatásait; üdvözli, hogy az EKB vészhelyzetben gyors és lényegi monetáris politikai válaszokat adott a Covid19-válságra; elismeri, hogy az EKB gyors intézkedései kedvező hatást gyakorolnak az euróövezet gazdasági helyzetére és pénzügyi stabilitására, valamint az euro vonzerejére a pénzügyi piacok stabilizálása, az euro likviditásának megőrzése, az euróövezet gazdaságában és globálisan a finanszírozási feltételek támogatása és a piaci bizalom erősítése révén;

29.  hangsúlyozza a swap-megállapodások és a repoügyletek fontosságát az eurófinanszírozási piacok globális hiányának kezelésében, az euro megfelelő likviditásának biztosításában és az euro nemzetközi szerepének közvetett erősítésében; jelezvén az eurórendszer elkötelezettségét a pénzügyi piacok likviditásának és stabilitásának támogatása iránt a válság idején, valamint monetáris politikájának zökkenőmentes transzmisszióját; felhívja az EKB-t e tekintetben, hogy terjessze ki swap-megállapodásait az euroövezeten kívüli szomszédos országokra és azokon túl is; felhívja az EKB-t, hogy tárja fel az euro nemzetközi szerepének megerősítésére szolgáló további lehetőségeket annak érdekében, hogy megerősítse független politikai álláspontját a globális kontextusban és erősítse Európa gazdasági és pénzügyi döntéshozatali autonómiáját;

30.  hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy a TARGET2 (az euróövezet valós idejű bruttó elszámolási rendszere) zárási ideje után az európai központi szerződő felektől érkező letéti felhívásoknak nem az euróvalutának kell megfelelnie, jelentős hátrányt jelent az európai bankok számára, különösen olyan piaci stresszhelyzetek idején, mint a Covid19-válság első hetei; hangsúlyozza, hogy a TARGET2 nyitvatartási idejének a devizapiac nyitvatartási idejének megfelelő meghosszabbítása erősítené az euro szerepét és az európai tőkepiacok autonómiáját, lehetővé téve az európai bankok számára, hogy elkerüljék az eurótól eltérő likviditás igénybevételét a központi szerződő felek biztosítéki követelményeinek való megfelelés érdekében; üdvözli a TARGET2-T2S 2022 novemberére tervezett, meghosszabbított nyitvatartási idővel történő konszolidációját; sürgeti az EKB-t és más érdekelt feleket, hogy gyorsítsák fel a TARGET2 nyitvatartási idejének meghosszabbítását;

31.  hangsúlyozza, hogy az árstabilitás fenntartására vonatkozó elsődleges megbízatása és az Unió általános gazdaságpolitikájának az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében meghatározott uniós célkitűzések eléréséhez való hozzájárulás céljából történő támogatására vonatkozó másodlagos megbízatása mellett az EKB feladata a fizetési és elszámolási rendszerek zökkenőmentes működésének elősegítése is; hangsúlyozza az autonóm európai fizetési megoldások fontosságát; felhívja az EKB-t, hogy biztosítson megfelelő egyensúlyt a pénzügyi innováció, a stabilitás és a fogyasztóvédelem között; üdvözli 16 európai bank az európai fizetési kezdeményezés elindítására irányuló kezdeményezését, amelynek célja, hogy Európa-szerte egységes fizetési megoldást hozzon létre a fogyasztók és a kereskedők számára;

32.  üdvözli az EKB digitális euróról szóló jelentését, kiemelve azt, hogy a digitális fizetőeszköz többletértékkel járulhat hozzá az euro nemzetközi szerepének erősítéséhez; ideértve az emberek közös valutába vetett bizalmát; tudomásul veszi Fabio Panetta, az EKB igazgatótanácsának az eurórendszer központi banki digitális fizetőeszközökkel (CBDC) foglalkozó magas szintű munkacsoportja illetékes tagjának nyilatkozatát, miszerint a digitális euro kiegészíti, nem pedig felváltja a készpénzt; ösztönzi az EKB-t, hogy folytassa a digitális euróval kapcsolatos munkáját, és várakozással tekint az EKB e folyamatban tett következő lépése elé, amely a Kormányzótanács 2021 közepén meghozandó döntésén alapul; hangsúlyozza a magas szintű kiberreziliencia és biztonság biztosításának fontosságát, és támogatja az EKB ennek előmozdítására irányuló erőfeszítéseit; kéri továbbá a digitális fizetőeszköz használata előnyei és hátrányai értékelésének folytatását annak érdekében, hogy egyensúlyt teremtsen a globális versenyképesség, az innováció, a biztonság és az adatvédelem között;

33.  hangsúlyozza, hogy az euro a digitális korban betöltött szerepének megerősítését innovatív digitális pénzügyi megoldásokkal és hatékony, euróban történő digitális fizetésekkel kell alátámasztani; felszólít ennek előmozdítására a digitális pénzügyi szolgáltatásokra és a kis értékű fizetésekre vonatkozó átfogó stratégiák végrehajtása révén; úgy véli, hogy a digitális transzformációra tekintettel az EU-nak olyan keretet kell létrehoznia, amely biztosítja a pénzügyi stabilitást, tiszteletben tartva a kiberbiztonság és a fogyasztóvédelem legmagasabb normáit, beleértve a magánélet és az adatok védelmét, valamint a legkiszolgáltatottabb csoportok, például az idősek és a fogyatékossággal élők védelmét, akik problémákkal szembesülhetnek az új technológiák használata során; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a pénzmosás elleni küzdelmet egy európai felügyeleti és pénzügyi hírszerző egység felállításával, felhagyva az e területen a jelenlegi decentralizált felügyeleti rendszert eredményező gazdasági nacionalizmussal; e tekintetben elismeri az EBH arra irányuló erőfeszítéseit, hogy pénzmosás elleni kollégiumokat hozzon létre a felügyeletek számára, hogy megállapodjanak egy közös megközelítésről, amely magában foglalja az összehangolt intézkedéseket, az információmegosztást és a kockázatértékelést;

34.  tudomásul veszi a kriptoeszközök megjelenését, és hangsúlyozza, hogy nyomon kell követni fejlődésüket és a stabil kriptopénzeknek a monetáris szuverenitás szempontjából fennálló kockázatait; elismeri a kriptoeszközökkel kapcsolatban a központi bankok, más hatóságok és szervezetek által végzett nyomon követési munkát; hangsúlyozza, hogy uniós szinten olyan egyértelmű és következetes útmutatásra van szükség a meglévő szabályozási és prudenciális folyamatokra vonatkozóan, amely elősegíti az innovációt, biztosítja a pénzügyi stabilitást és fenntartja a fogyasztóvédelmet; üdvözli e tekintetben a kriptoeszközök szabályozási kezelése terén a jogbiztonság javítását célzó rendeletre irányuló bizottsági javaslatot;

35.  üdvözli a Bizottság által 2021. január 19-én elfogadott, „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című közleményt, amely átfogó stratégiát fektet le Európa nyitott stratégiai autonómiájának megerősítésére a makrogazdasági és a pénzügyi területen; különösen támogatja a Bizottság által az euro globális használatának előmozdítása érdekében javasolt kulcsfontosságú intézkedéseket;

o
o   o

36.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL L 306., 2020.9.21., 1. o.
(2) HL C 58., 2018.5.15., 76. o.
(3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0266.
(4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0265.
(5) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0305.
(6) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0165.
(7) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0034.
(8)https://ec.europa.eu/info/sites/info/files/soteu_2020_en.pdf
(9)https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/Report_on_a_digital_euro~4d7268b458.en.pdf
(10)https://ec.europa.eu/info/publications/2020-commission-work-programme-key-documents_en
(11)https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/652751/IPOL_STU(2020)652751_EN.pdf
(12)https://scholar.harvard.edu/files/rogoff/files/nber26760_why_is_euro_punching_below_its_weight.pdf
(13) https://www.bruegel.org/2020/06/is-the-covid-19-crisis-an-opportunity-to-boost-the-euro-as-a-global-currency/
(14) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2019/624431/IPOL_STU(2019)624431_EN.pdf
(15) https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/03/05/keynote-speech-at-europe-s-next-stage-at-the-centre-for-european-policy-studies-ideas-lab-2020/pdf
(16) https://www.consilium.europa.eu/nl/press/press-releases/2019/12/13/remarks-by-president-charles-michel-after-the-european-council-meetings-on-13-december-2019/
(17) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2020/648806/IPOL_IDA(2020)648806_EN.pdf
(18) https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2020/html/ecb.sp200608~4225ba8a1b.en.html
(19) https://www.ecb.europa.eu/press/key/date/2020/html/ecb.sp200707~3eebd4e721.en.html
(20) https://eml.berkeley.edu/~eichengr/managing_multiple_res_curr_world.pdf
(21) https://www.bruegel.org/2018/12/the-international-role-of-the-euro/
(22) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2020/646139/EPRS_STU(2020)646139_EN.pdf
(23) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2019/637969/EPRS_BRI(2019)637969_EN.pdf
(24) https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2020/651369/IPOL_BRI(2020)651369_EN.pdf
(25) https://data.imf.org/?sk=E6A5F467-C14B-4AA8-9F6D-5A09EC4E62A4
(26) https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/10868691/2-19052020-BP-EN.pdf/bb14f7f9-fc26-8aa1-60d4-7c2b509dda8e
(27) https://ec.europa.eu/eurostat/documents/2995521/10569467/6-16092020-AP-EN.pdf/861498a9-16ca-3fd1-6434-aee64bfa7192
(28) A 2019. novemberi 481. sz. Eurobarométer gyorsfelmérése szerint nőtt az euro támogatottsága: a válaszadók kétharmada gondolja úgy, hogy az euro használata jó dolog országa számára, és 13 országban most magasabb ez az arány, mint 2018-ban (négy országban pedig alacsonyabb).
(29) Az eurót hivatalos pénznemként használja az Európai Unióval kötött hivatalos megállapodás alapján a Monacói Hercegség, San Marino Köztársaság, a Vatikánvárosi Állam, az Andorrai Hercegség, valamint a Saint-Pierre és Miquelon Területi Közösség és a Saint-Barthélemy Közösség, amely utóbbi kettő az EU-n kívüli francia tengerentúli területek.
(30) Az euro de facto hazai fizetőeszközré vált Koszovóban és Montenegróban, és a német márka helyébe lépett.
(31) Az IMF 2020. szeptember 30-i COFER-adatközlése szerint 2020-ban az euróban jegyzett globális tartalékok 20,27%-ot tettek ki, míg USA-dollárban tartották 61,26%-ukat és renminbiben 2,05%-ukat.
(32) Az euro számlázási pénznemként való használatára a globális árukereskedelem 30%-ának esetében kerül sor, de használata továbbra is korlátozott az euróövezetet nem érintő tranzakciók esetében, ellentétben az USA-dollárral.
(33) Az euro nemzetközi szerepéről szóló, 2020. júniusi EKB-jelentés szerint az euro részesedése a nemzetközi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományában 2019 végén 22% volt, miután a 2000-es évek közepe óta csökkent, míg az USA-dolláré folyamatosan nőtt, kb. 64%-ig.
(34) A Tanács 2271/96/EK rendelete (1996. november 22.) harmadik ország által elfogadott jogszabályoknak az ország területén kívüli alkalmazásának hatása és az ilyen jogszabályon alapuló vagy abból eredő intézkedések elleni védelemről (HL L 309., 1996.11.29., 1. o.).
(35) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).
(36) Az Európai Parlament és a Tanács 600/2014/EU rendelete (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 84. o.).

Utolsó frissítés: 2021. március 31.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat