Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodásra(1),

–  tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseire, a Tanács 2019. június 18-i következtetéseire, valamint az Európai Tanács 2019. október 17–18-i következtetéseire, amelyek elhalasztották az Albániával és Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatokat,

–  tekintettel az Európai Tanács tagjainak az Albániával és Észak-Macedóniával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2020. március 26-i közös nyilatkozatára, amely jóváhagyta a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2020. március 25-i tanácsi következtetéseket,

–  tekintettel „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i következtetéseire és a Nyugat-Balkánra vonatkozó szaloniki cselekvési programra,

–  tekintettel a „2019. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2019. május 29-i bizottsági közleményre (COM(2019)0260) és az azt kísérő, „2019. évi jelentés Albániáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0215),

–  tekintettel a „2020. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0660) és az azt kísérő, „2020. évi jelentés Albániáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0354),

–  tekintettel „A tűzfegyverek tiltott kereskedelmére vonatkozó 2020–2025-ös uniós cselekvési terv” című, 2020. július 24-i bizottsági közleményre (COM(2020)0608),

–  tekintettel „A Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatás” című, 2020. április 29-i bizottsági közleményre (COM(2020)0315),

–  tekintettel a berlini folyamat keretében 2020. november 10-én Szófiában megrendezett EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóra,

–  tekintettel az Európai Tanács 2014. június 26–27-i következtetéseire, amely tartalmazza az uniós tagjelölt státusz Albániának való megadásáról szóló határozatot,

–  tekintettel „A médiaszabadság megerősítése, az újságírók európai védelme, a gyűlöletbeszéd, a dezinformáció és a platformok szerepe” című, 2020. november 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2019. október 24-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641),

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón elfogadott szófiai nyilatkozatra és a kiemelt célkitűzések ehhez csatolt szófiai menetrendjére,

–  tekintettel a 2020. május 6-án videokonferencia keretében megrendezett EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón elfogadott zágrábi nyilatkozatra,

–  tekintettel az ODIHR (az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) 2019. szeptember 5-i választási megfigyelő küldöttségének az Albán Köztársaság 2019. június 30-i helyhatósági választásairól szóló végleges jelentésére, valamint a Velencei Bizottság és az EBESZ/ODIHR 2020. december 11-i közös véleményére az albán alkotmány 2020. július 30-i módosításáról és a választási törvény módosításáról,

–   tekintettel Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportja 2021. évi éves munkaprogramjára,

–  tekintettel 2020. június 19-i ajánlására a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a Nyugat-Balkánra vonatkozó ajánlásáról, a 2020. évi csúcstalálkozót követően(4),

–  tekintettel az Európai Parlament több mint 20 képviselőjének 2020. december 8-i közös nyilatkozatára az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalásokról,

–  tekintettel Albániáról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0041/2021),

A.  mivel a bővítés az EU egyik leghatékonyabb külpolitikai eszköze, mivel hozzájárul az Unió alapvető értékei – az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság, a béketeremtés és az emberi jogok tiszteletben tartása – tágabb körben történő érvényesüléséhez;

B.  mivel Albánia tovább folytatta erőfeszítéseit az EU felé vezető úton, eleget téve az első kormányközi konferencia megrendezéséhez az EU által támasztott szükséges legtöbb feltételnek;

C.  mivel a jogállamiság kulcsfontosságú viszonyítási alap egy tagjelölt ország uniós csatlakozás felé történő előrelépésének értékeléséhez;

D.  mivel Albániának további előrehaladást kell elérnie a demokratikus intézmények és eljárások megszilárdítása, az igazságszolgáltatási intézmények megfelelő működésének biztosítása, a korrupció elleni küzdelem, valamint a médiaszabadság és a kisebbségi jogok védelme terén;

E.  mivel Albániában a kulcsfontosságú reformokra irányuló következetes erőfeszítések valamennyi érdekelt fél közös szerepvállalását igénylik;

F.  mivel Albánai saját érdemen alapuló tagállammá válásának lehetősége az Unió saját politikai, biztonsági és gazdasági érdeke; mivel a szükséges reformok minősége és az ország irántuk való elkötelezettsége határozza meg a csatlakozás ütemtervét;

G.  mivel az uniós bővítés és a demokrácia, a jogállamiság és a jólét nyugat-balkáni javulása hozzájárul a régió biztonságának és stabilitásának megerősítéséhez, amelynek Albánia is része;

H.  mivel Albániában 2021. április 25-én általános választásokra kerül sor, és mivel az EBESZ/ODIHR ajánlásait nem hajtották végre teljes egészében;

I.  mivel a Bizottság 2020. július 1-én benyújtotta az Albániával való tárgyalások keretének tervezetét;

J.  mivel a jelenlegi világjárvány egyértelműen igazolta, hogy az EU-nak és a Nyugat-Balkánnak együtt kell folytatnia a közös kihívások kezelését;

K.  mivel Albániának még helyre kell állítania a 2019. november 26-i földrengés és a Covid19-világjárvány által okozott hatalmas károkat, fokoznia kell polgári védelmi és katasztrófareagálási felkészültségét, és elő kell mozdítania az uniós polgári védelmi mechanizmushoz való csatlakozásra való felkészülést;

L.  mivel az EU a földrengés utáni rehabilitációra és újjáépítésre 115 millió EUR összegű támogatást mozgósított a 400 millió EUR összegű támogatási ígérete részeként;

M.  mivel Albánia gazdaságára kemény csapást mért a Covid19-világjárvány, és a vírus terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések negatív hatást gyakorolnak a központi költségvetésre;

N.  mivel az EU 3,3 milliárd EUR-t mozgósított a Covid19-világjárvány nyugat-balkáni kezelésére, ebből 38 millió EUR azonnali támogatást nyújtott az egészségügyi ágazatnak, 467 millió EUR-t szánt az egészségügyi rendszer ellenálló képességének kiépítésére, valamint a járvány társadalmi és gazdasági hatásainak enyhítésére, 750 millió EUR-t makroszintű pénzügyi támogatásra, 385 millió EUR-t a magánszektor támogatására és újraindítására, 1,7 milliárd EUR-t pedig az Európai Beruházási Bank biztosított kedvezményes kölcsönök formájában;

O.  mivel az EU 51 millió EUR-t mozgósított Albánia támogatására a Covid19 elleni küzdelemben, és 180 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást bocsátott rendelkezésre;

P.  mivel az EU Albánia legnagyobb kereskedelmi partnere és fő donora, és mivel az ország 2007 óta 1,25 milliárd EUR uniós előcsatlakozási finanszírozásban részesült;

Q.  mivel a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv megkönnyíti a régió hosszú távú fellendülését a Covid19-világjárványt követően, és támogatja a gazdasági fejlődést és a reformokat;

R.  mivel az albán állampolgárok 2010 decembere óta vízummentesen utazhatnak a schengeni térségbe;

S.  mivel az albán állampolgárok 2015 óta részt vehetnek az Erasmus+ keretében megvalósuló hallgatói, tudományos és ifjúsági csereprogramokban;

T.  mivel az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy támogatja Albánia uniós integráció iránti stratégiai döntését, amely a jogállamiságon és a jószomszédi kapcsolatokon alapul;

U.  mivel Albánia a regionális együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok előmozdítására irányuló erőfeszítéseinek köszönhetően továbbra is megbízható külpolitikai partner;

1.  üdvözli Albánia egyértelmű stratégiai orientációját és elkötelezettségét az uniós integráció iránt, amely a jószomszédi kapcsolatokban és a csatlakozással kapcsolatos reformok folyamatos végrehajtásában nyilvánul meg; e tekintetben üdvözli az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2020. március 26-i tanácsi nyilatkozatot; hangsúlyozza az integrációs folyamat fontosságát, mivel az a reformok katalizátora, és üdvözli azt a támogatást, amelyet ez a folyamat az albán nép körében élvez;

2.  úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencián adott esetben részt kell vegyenek Albánia és más nyugat-balkáni országok képviselői, kormányzati és civil társadalmi szinten egyaránt, beleértve a fiatalokat is, és aktív szerepet kell vállalniuk;

3.  támogatja, hogy a tárgyalási keret Tanács általi elfogadását, valamint az Európai Tanács által meghatározott feltételek maradéktalan teljesítését követően további késedelem nélkül hívják össze az első kormányközi konferenciát; emlékeztet, hogy Albánia 2014 óta tagjelölt ország, és hogy a Bizottság 2018 óta javasolja a csatlakozási tárgyalások megkezdését;

4.  emlékeztet a csatlakozási tárgyalások átalakító jellegére, és megjegyzi, hogy a csatlakozási folyamat hitelességének biztosítása érdekében a mérföldkövek teljesítésének tükröződnie kell az uniós tagság felé vezető úton; emlékeztet, hogy rivális szereplők megpróbálják veszélyeztetni a nyugat-balkáni országok további integrációját és politikai stabilitását;

5.  úgy véli, hogy a főtárgyaló és a tárgyalócsoport kinevezése, valamint a Tanács 2020. márciusi következtetéseiben meghatározott prioritások kezelésére irányuló cselekvési terv elfogadása az uniós integrációs folyamat előmozdítása érdekében vállalt egyértelmű politikai elkötelezettség jele;

6.  hangsúlyozza, hogy a felülvizsgált bővítési módszertan alapján a csatlakozás terén elért haladás az alapvető területeken – először is a jogállamiság, a demokratikus intézmények hatékony működése és a közigazgatás, valamint a gazdaság terén – végrehajtandó tartós, mélyreható és visszafordíthatatlan reformoktól függ; e tekintetben emlékeztet az igazságügyi reform, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, továbbá a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés fontosságára;

7.  sürgeti az albániai hatóságokat, hogy fokozzák a politikai párbeszéd és az ország demokratikus intézményei működésének megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket, és javítsák a légkört a médiapluralizmus és a civil társadalom tekintetében;

A demokratikus intézmények működése

8.   sürgeti a politikai vezetőket Albániában, hogy az átláthatóság fokozása és a párbeszéd hiányának leküzdése révén alakítsanak ki bizalmi légkört, és komoly aggodalmának ad hangot a polarizált politikai légkör és a pártok közötti fenntartható együttműködés hiánya miatt, amely továbbra is akadályozza a demokratikus folyamatot; emlékeztet a konstruktív politikai párbeszéd fontosságára a reformfolyamat előmozdítása és az albán intézmények rendes demokratikus működésének biztosítása terén tett további előrelépés szempontjából;

9.  emlékeztet, hogy a politikai erők közösen felelősek azért, hogy szakítsanak a kölcsönös vádaskodás, az egyoldalú döntések és a bojkottok gyakorlatával, ehelyett inkább a konszenzusépítés pozitív példáira, például a választási reformról szóló 2020. június 5-i megállapodáshoz vezető erőfeszítésekre építsenek;

10.  felhívja az albániai közintézményeket, hogy járjanak el átláthatóan, és alkalmazzanak jó kormányzási gyakorlatokat; hangsúlyozza az annak érdekében tett proaktív lépések fontosságát, hogy az információkat időben és rendszeresen elérhetővé tegyék a civil társadalom, a média és a nyilvánosság számára, különösen akkor, ha olyan fontos közérdekű kérdésekhez kapcsolódnak, mint például a jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzet;

11.  hangsúlyozza, hogy a 2021. április 25-i általános választások kulcsfontosságúak lesznek az ország demokratikus eljárásainak és struktúráinak megszilárdításához és megújításához, valamint a magasabb szintű politikai stabilitás eléréséhez; hangsúlyozza, hogy a szabad és tisztességes választások az uniós integráció alapvető elemei;

12.  aggodalmának ad hangot a szavazatvásárlásokkal kapcsolatos állítások miatt, és emlékeztet, hogy annak üldözése szerepel a Tanács által 2020. március 25-én meghatározott feltételek között; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a 2021. évi parlamenti választásokra való felkészülésre átlátható és befogadó kerüljön sor; megjegyzi, hogy minden politikai erőnek, állami szervnek, a civil társadalomnak és a médiának közös feladata a választási kampány átláthatóságának, hitelességének és objektivitásának, továbbá dezinformációktól, megfélemlítéstől és hamis vádaktól való mentességének biztosítása;

13.  hangsúlyozza a 2020 júliusában kodifikált választási reformok végrehajtásának fontosságát, amelyek összhangban vannak az EBESZ/ODIHR, valamint az Európa Tanács ajánlásaival; hangsúlyozza a Velencei Bizottság és az EBESZ/ODIHR 2020. decemberi közös véleménye teljes körű és időben történő végrehajtásának fontosságát; üdvözli az EBESZ/ODIHR egyes ajánlásait végrehajtó 2020. június 5-i megállapodás pozitív eredményét; megjegyzi, hogy azt nem vették figyelembe, és hogy a Velencei Bizottság véleményének megvárására irányuló ismételt nemzetközi felhívások ellenére széles pártok közötti konszenzus nélkül tettek további lépéseket, aminek eredményeként az albán parlament 2020 októberében elfogadta a választási törvény vitatott módosításait;

14.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell az albán parlament részvételét az uniós integrációs folyamatban, és tovább kell fejleszteni jogalkotási, felügyeleti és költségvetési ellenőrzési kapacitásait a jogszabályok uniós vívmányokkal való összehangolásának biztosítása érdekében;

15.  sürgeti Albániát, hogy javítsa a kormányzaton belüli koordinációt, gyorsítsa fel a decentralizációt a területi közigazgatási reform keretében, és mozdítsa elő a helyi szintű nyilvános konzultációkat és a közigazgatás reformját;

Jogállamiság

16.  emlékeztet, hogy kiemelten fontos a jogállamiság védelme az igazságügyi átalakítás, valamint a magas szintű korrupcióval szembeni folyamatos és következetes fellépés révén; elismerését fejezi ki az átfogó igazságügyi reform végrehajtása terén elért előrehaladás miatt, amelyet a példa nélküli átvilágítási folyamat és a vonatkozó intézmények és szakosodott szervek létrehozása támaszt alá, és felszólít e folyamatok felgyorsítására annak érdekében, hogy kézzelfogható elmozdulás történjen az elszámoltatható, független és működőképes igazságszolgáltatás felé, ami az első kormányközi konferencia előfeltétele;

17.  hangsúlyozza, hogy az albániai igazságügyi ágazat reformját illetően stratégiaibb megközelítést kell kidolgozni, amely kezeli a fokozódó ügyhátralékot; magas szintű átláthatósági normák biztosítását kéri az igazságügyi ágazatban, valamint az olyan eszközök újbóli aktiválását, mint a korábban működő online adatbázisok; üdvözli a működését újrakezdő Alkotmánybíróság új tagjainak kinevezését, és sürgeti az albán intézményeket, hogy mielőbb zárják le a kinevezési folyamatot, helyreállítva az Alkotmánybíróság teljes körű és hatékony működését; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fellebbviteli bíróságok folyamatos működését és megfelelő személyzetét;

18.  üdvözli, hogy a Legfelsőbb Bíróság részben visszanyerte működőképességét, és hogy több mint ezer ügyet vizsgált felül, és arra ösztönzi, hogy a teljes működőképesség elérése érdekében tegyen további előrelépést az újabb bírák kinevezése terén, és csökkentse drasztikusan a nem fenntartható mértékű ügyhátralékot;

19.  elégedettségének ad hangot azzal kapcsolatban, hogy létrehozták a Nemzeti Nyomozó Irodát, hogy annak igazgatója már ellátja feladatait, és hogy a nyomozók felvétele folyamatban van;

20.  hangsúlyozza, hogy Albániának vissza kell szorítania a korrupciót a társadalom, a kormány és a közigazgatás minden szintjén; aggodalmát fejezi ki amiatt a jelenlegi gyakorlat miatt, amely lehetővé teszi, hogy az állami rendőrség magánforrásból adományokban és szponzorálásban részesüljön; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a korrupciós vádak továbbra is aláássák a közbizalmat a kormány és a demokratikus intézmények iránt;

21.  hangsúlyozza, hogy megfelelő pénzügyi, technikai és emberi erőforrások biztosításával kell garantálni az igazságszolgáltatási, bűnüldözési és korrupcióellenes intézmények hatékony működését, együttműködését, valamint pénzügyi és működési függetlenségét; hangsúlyozza, hogy kézzelfogható eredményeket kell elérni független és pártatlan nyomozások formájában, amelyek biztosítják a sikeres vádemelést a nagy horderejű bűncselekményekkel, köztük a korrupcióval kapcsolatban;

22.  üdvözli a korrupcióellenes szervek létrehozását, és tudomásul veszi a korrupcióellenes jogszabályok terén elért eredményeket; elismeri, hogy az újonnan létrehozott korrupció és szervezett bűnözés elleni különleges szervezet (SPAK) alapos nyomozásokat végez, és vádemelésekre kerül sor a korrupcióellenes és szervezett bűnözéssel foglalkozó bíróságokon; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell azok függetlenségét, hogy hatékonyan és proaktívan tudjanak fellépni a büntetlenség és a magas szintű korrupció ellen;

23.  kéri, hogy minden minisztériumban haladéktalanul fogadjanak el és hajtsanak végre konkrét integritási terveket, a korrupcióellenes ágazatközi stratégiában és az annak végrehajtására vonatkozó cselekvési tervben előírtaknak megfelelően; emlékeztet, hogy fejleszteni kell a politikai pártok finanszírozásának átláthatóságát és nyomon követését a politikai pártok finanszírozásáról szóló módosított törvény alapján; megállapítja, hogy fontos az albán Legfelső Állami Számvevőszék ajánlásainak tényleges végrehajtása;

24.  tudomásul veszi az illegális vagyonnal és a pénzmosással kapcsolatos proaktív nyomozások, büntetőeljárások és jogerős ítéletek számának növekedését, ami a bűncselekményekből származó vagyoni eszközök szisztematikus befagyasztásához és lefoglalásához vezet, és felszólít az ilyen ügyekben folytatott büntetőeljárások és a jogerős bírósági ítéletek erősítésére, összhangban a bíróságok függetlensége, a megfelelő eljárás és a tisztességes tárgyalás elvével; hangsúlyozza a kiterjedt pénzmosási problémákat, különösen az építőiparban és az ingatlanszektorban;

25.  üdvözli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló jogszabályok és mechanizmusok javítása érdekében tett lépéseket, és további intézkedésekre szólít fel a Pénzügyi Akció Munkacsoport cselekvési tervének gyors végrehajtása érdekében, különös tekintettel az informális gazdaság méretének csökkentésére;

26.  hangsúlyozza Albánia folyamatos erőfeszítéseinek és a rendszerszintű fejlesztéseinek fontosságát az embercsempészet, a lőfegyverek és a hamisított áruk csempészete, valamint a számítógépes bűnözés és a terrorfenyegetések elleni küzdelemben;

27.  felszólítja Albániát, hogy az elmúlt években tett jelentős erőfeszítéseire építve fokozza a helyi és nemzetközi bűnözői hálózatok felszámolására, valamint a kábítószer-előállítás és -kereskedelem felszámolására irányuló jelentős és szigorú erőfeszítéseit; üdvözli, hogy az ország fokozott együttműködést folytat az Europollal és az uniós tagállamok bűnüldöző hatóságaival, ami számos sikeres nagyszabású bűnüldözési műveletet eredményezett, többek között az albán és az olasz hatóságok között a közös nyomozócsoport égisze alatt folytatott példaértékű együttműködés révén; ösztönzi az albán hatóságokat, hogy mielőbb küldjenek ki egy albán összekötő ügyészt az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségéhez (Eurojust); javasolja Albániának, hogy fogadjon el új kábítószer-ellenes stratégiát és cselekvési tervet, többek között pótolva a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos jogszabályi hiányosságokat is;

Alapvető jogok

28.  támogatásáról biztosítja az inkluzív politikákat, és előrelépésre szólít fel a valamennyi polgár alapvető szabadságjogainak és jogainak hatékony védelmét célzó intézkedések elfogadása terén, különös hangsúlyt fektetve a nőkre, a gyermekekre, a fogyatékossággal élő személyekre, az etnikai kisebbségekre és az LMBTIQ+ személyekre;

29.  üdvözli, hogy Albánia kinevezte megfigyelőjét az Európai Unió Alapjogi Ügynökségébe (FRA), és ösztönzi a hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki az FRA szakértelmét annak érdekében, hogy Albánia jogszabályait és gyakorlatait összhangba hozzák az uniós vívmányokkal és normákkal;

30.  üdvözli az ország megkülönböztetés elleni jogszabályainak módosítását, és felhívja a hatóságokat, hogy fokozzák a határozott megkülönböztetésellenes ítélkezési gyakorlat kialakítására irányuló erőfeszítéseiket; sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények, köztük az antiszemitizus hatékony megelőzését és büntetőeljárás alá vonását;

31.  megjegyzi, hogy Albánia LMBTI-kérdésekre vonatkozó 2016–2020-as nemzeti cselekvési terve lejárt, és felszólítja a kormányt, hogy a civil társadalommal folytatott átlátható és inkluzív konzultáció révén dolgozzon ki új cselekvési tervet, és biztosítsa, hogy a végrehajtáshoz megfelelő forrásokat különítsenek el; felhívja az albán hatóságokat, hogy mozdítsák elő az LMBTQI+ személyek társadalmi befogadását, akik továbbra is rendszeresen hátrányos megkülönböztetéssel és gyűlöletbeszéddel szembesülnek; üdvözli az elfogadhatatlan „átnevelő terápia” megszüntetésére irányuló döntést, ezáltal megerősítve a nemi identitáshoz és a nemi önkifejezéshez való jogot;

32.  sürgeti a hatóságokat annak biztosítására, hogy elegendő emberi, technikai és pénzügyi erőforrás álljon az ombudsman, a megkülönböztetés elleni küzdelemért felelős biztos, valamint a tájékoztatáshoz való jogért és az adatvédelemért felelős biztos hivatalai rendelkezésére, és hogy ajánlásaikat szisztematikusan hajtsák végre; hangsúlyozza, hogy csak olyan személyeket szabad kinevezni e tisztségekbe, akiknek függetlensége és szakmaisága kétségen felül áll;

33.  kéri, hogy hozzanak létre hatékony mechanizmust a nemi alapú erőszak, így a zaklatás, a családon belüli és a gyermekekkel szembeni erőszak megelőzésére, amit felerősített a Covid19-világjárvány, valamint az áldozatok védelmére és támogatására, amely biztosítja az elkövetők hatékony és eredményes bíróság elé állítását is;

34.  emlékezteti Albániát azon felhívásaira, amelyben szorgalmazta a közszolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítását és további javulást elérését a fogyatékossággal élő személyek, romák, az egyiptomi közösség és más etnikai kisebbségek oktatása, foglalkoztatása, valamint egészségügyi és életkörülményei terén; üdvözli a 2019-es poznańi nyilatkozatot a romák integrációjáról az EU bővítési folyamatában; sürgeti a hatóságokat, hogy mozdítsák elő a romaintegrációs politikákat az uniós romastratégiai kerettel összhangban;

35.  sürgeti Albániát, hogy mielőbb fogadja el a fennmaradó öt jogszabályt a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 2017. évi kerettörvény, valamint az önmeghatározáshoz és a kisebbségi nyelvek – adott esetben a helyi közigazgatás szintjén történő – használatához kapcsolódó jogok, továbbá a kisebbségi nyelveken folytatott oktatáshoz való jog teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében; felhívja Albániát, hogy védje meg és mozdítsa elő nemzeti kisebbségei kulturális örökségét, nyelveit és hagyományait, és biztosítson számukra kisebbségi nyelveken külön médiateret az állami és helyi médiaorgánumokban;

36.  ezzel összefüggésben üdvözli a népszámlálás 2021 őszén történő megrendezéséről szóló törvény elfogadását, és felhívja Albániát, hogy tegyen meg minden szükséges lépést annak eredményes megvalósítása érdekében, többek között a valamennyi elismert kisebbségi csoportot felölelő kérdőív és kézikönyv elkészítése révén;

37.  felhívja Albániát, hogy biztosítsa a kisebbségi csoportok esélyegyenlőségét, valamint megfelelő képviseletét a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban;

38.  felhívja Albániát, hogy tegyen további előrelépést az ingatlannyilvántartás, a tulajdon-visszaszolgáltatási és a kárpótlási jogok megszilárdítására, a tulajdonnal kapcsolatos átmeneti eljárásokról szóló törvény elsősorban az ingatlanok nyilvántartási folyamatának átlátható módon történő előmozdítása útján való végrehajtására és az átfogó földreform befejezésére irányuló intézkedések terén, többek között a kisebbségek által lakott területeken is;

39.  üdvözli Albániának a tolerancia és a vallások közötti harmónia előmozdítására, valamint az előítéletek és a hátrányos megkülönböztetés, ezen belül az antiszemitizmus kezelésére irányuló erőfeszítéseit, amint azt a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség antiszemitizmusra vonatkozó meghatározásának parlamenti jóváhagyása is megerősítette, így Albánia lett az első muszlim többségű ország, amely elfogadja ezt a megfogalmazást; további erőfeszítéseket szorgalmaz a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a meggyőződés és a vallás szabadsága tiszteletben tartásának biztosítása érdekében;

40.  felhívja a hatóságokat, hogy alapvető jogként garantálják a gyülekezés szabadságát, többek között vészhelyzetek vagy természeti katasztrófák idején is tiszteletben tartva az arányosság elvét; hangsúlyozza az ombudsman által e tekintetben tett ajánlásokat;

41.  rámutat annak fontosságára, hogy foglalkozzanak a rendőri visszaélésekkel kapcsolatos vádakkal, és vizsgálatot és büntetőeljárást indítsanak az erő aránytalan alkalmazásával összefüggő ügyekben, többek között a Covid19-világjárvány összefüggésében is; emlékeztet a gyanúsítottakkal és a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmód felszámolásának szükségességére;

42.  emlékeztet arra, hogy Albánia nemzetközi kötelezettségeivel összhangban a hatóságok kötelesek garantálni a tisztességes eljárást a menedékkérők számára és megfelelően foglalkozni a menekültek, menedékkérők és migránsok szükségleteiről, fokozva ugyanakkor a migrációs áramlások esetleges erősödésére való készültséget és javítva az együttműködést a tagállamok hatóságaival; szorgalmazza a menedékjog iránti kérelmek feldolgozására és a kiutasítási eljárásokat sértő és ezen belül az emberi jogokat megsértő bejelentett esetek kivizsgálására szolgáló kapacitások növelését;

43.  hangsúlyozza, hogy a határvédelem és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése prioritást kell élvezzen, és azokat az alkalmazandó nemzetközi és regionális jogszabályokban és elvekben rögzített alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett kell végezni; üdvözli az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) első teljes értékű, Európai Unión kívüli közös műveletének elindítását;

44.  hangsúlyozza, hogy az Európai Unió külső határának védelméhez való albániai hozzájárulás kulcsfontosságú, és felhívja az Uniót, hogy fokozza a határvédelem számára nyújtott támogatását a régióban, és támogassa az albániai hatóságok igényeit a menekültek, menedékkérők és migránsok ellátása során;

45.  üdvözli az albániai hatóságok jelenlegi erőfeszítéseit, és sürgeti őket, hogy lépjenek fel határozottan az emberkereskedelem és annak áldozatai – köztük a gyermekek és más kiszolgáltatott csoportok – kizsákmányolásának megelőzése, kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és a büntetések kiszabása terén, növeljék a reintegrációs szolgáltatások számát, és gondoskodjanak a tanúk védelméről;

46.  üdvözli a folyamatban lévő intézkedéseket, és további eredményeket kér az irreguláris migráció és az albán állampolgárok – köztük kísérő nélkül érkező kiskorúak – által az uniós tagállamokban benyújtott megalapozatlan menedékkérelmek számának jelentős csökkentése terén; megjegyzi, hogy Albánia továbbra is teljesíti a vízumliberalizációs kritériumokat;

Civil társadalom és a média

47.  hangsúlyozza, hogy javítani kell a civil társadalom működését övező légkört, és sürgeti a hatóságokat, hogy a döntéshozatali folyamat egészében, a különböző kormányzati szinteken gondoskodjanak az érdemi, megfelelő időben történő és reprezentatív konzultációról, erősítsék a jogi és pénzügyi keretet, és ezáltal fokozzák a nem kormányzati szektor pénzügyi fenntarthatóságát;

48.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a civil társadalmi szervezetek részt vegyenek a társadalom működéséről folytatott rendszeres konzultációkban, ami lehetővé teszi a polgárok részvételét az ország ügyeiben;

49.  hangsúlyozza a feltételek javításának és olyan környezet kialakításának szükségességét, amely előmozdítja a közintézmények elszámoltathatóságát és ellenőrzését, különösen a civil társadalommal és az újságírókkal való együttműködés, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésük és jogbiztonságuk garantálása révén; nagyon aggasztónak tartja a dezinformáció oknyomozó újságírókkal, civil társadalmi aktivistákkal és a befolyásos szereplők elszámoltatására törekvő más személyekkel szembeni elterjedt alkalmazásával kapcsolatos riasztó állításokat;

50.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága terén nem történt előrelépés, és hogy a független média megfelelő működése akadályokba ütközik;

51.  emlékeztet a minőségi újságírás garantálásának és a médiaműveltség szintje emelésének fontosságát az albániai demokrácia működésének biztosítása, valamint a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és az álhírek leküzdése érdekében; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a Bizottságot, hogy javítsák a koordinációt, és kezeljék az uniós perspektíva aláásására irányuló dezinformációt és hibrid fenyegetéseket azáltal, hogy stratégiaibb módon hangsúlyozzák az EU fontosságát a nyugat-balkáni polgárok számára, és sürgeti, hogy mozdítsák elő egy Balkánra összpontosító kiválósági központ létrehozását a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében;

52.  kezdeményezéseket szorgalmaz a külső hatásoktól mentes és a média professzionális magatartását elősegítő médiakörnyezet elősegítésére, ideértve az oknyomozó újságírást is;

53.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az állami és magántulajdonban lévő médiaorgánumok önszabályozását, etikai normáit, függetlenségét, pártatlanságát, pénzügyi fenntarthatóságát és beszámolóinak minőségét, valamint erősíteni kell a média tulajdonviszonyai, finanszírozása és az állami hirdetések átláthatóságát; intézkedéseket szorgalmaz a műsorszóró vállalatok tulajdonviszonyai átláthatóságának biztosítása érdekében; megállapítja, hogy a minőségi újságírás biztosítása érdekében szükség van a médiaszakemberek foglalkoztatási és szociális feltételeinek javítására;

54.  elítéli az újságírókkal szembeni erőszakot, megfélemlítést, lejárató kampányokat és közvetett politikai és pénzügyi nyomást, amely súlyosan korlátozza a média szabadságát, öncenzúrát vált ki, és komolyan veszélyezteti a bűnözés és a korrupció felderítésére irányuló erőfeszítéseket; felhívja a hatóságokat, hogy indítsanak vizsgálatot az újságírókkal szemben a közelmúltban elkövetett sorozatos erőszakos cselekmények és indokolatlan fogva tartás miatt, és haladéktalanul reagáljanak azokra az állításokra, hogy a rendőrség – többek között fogva tartásuk ideje alatt – tettlegesen bántalmazott újságírókat;

55.  üdvözli a hatóságok azon kötelezettségvállalását, hogy visszavonják a médiatörvényhez javasolt módosítások tervezetét, és valamennyi jövőbeli javaslat vonatkozásában maradéktalanul végrehajtják a Velencei Bizottság 2020. június 19-i ajánlásait; megismétli az úgynevezett „rágalmazás elleni csomag” keretében eredetileg javasolt intézkedésekkel kapcsolatos aggályait, és megállapítja, hogy a médiára és a hírközlésre vonatkozó jogszabályok bármilyen felülvizsgálatát átlátható és inkluzív módon kell elvégezni, biztosítva a civil társadalom álláspontjának és véleményének megismerését a médiaszabadság és a független újságírók munkakörnyezetének javítása érdekében;

Társadalmi-gazdasági reformok

56.  ösztönzi az albán kormányt, hogy kezelje prioritásként a Covid19-világjárvány egészségügyi és társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére irányuló intézkedéseket, különös tekintettel a marginalizálódott és a kiszolgáltatott csoportokra, például a romákra, az egyiptomi és az az LMBTIQ+ közösségre, a fogyatékossággal élőkre és az egyedülálló szülőkre, egyúttal tegyen további lépéseket a sokféleség, a versenyképesség és a digitalizáció javítása, a szociális párbeszéd reprezentativitásának fokozása és a kiterjedt informális gazdaság visszaszorítása érdekében;

57.  emlékeztet arra, hogy a fenntartható növekedés a mindent átható korrupció felszámolásától, a jobb átláthatóságtól, jogbiztonság és hatékonyságtól, a tisztességes versenytől és az adminisztratív eljárások egyszerűsítésétől függ;

58.  ösztönzi az albániai hatóságokat, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának mérséklése érdekében erősítsék meg a szociális ellátás hatókörét, és javítsák a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, különösen a veszélyeztetett csoportok számára;

59.  a demográfiai hanyatlás és az agyelszívás kezelésére irányuló konkrét intézkedések fokozását szorgalmazza olyan aktív munkaerőpiaci politikák révén, amelyek felszámolják a strukturális munkaerőhiányt, és csökkentik a tartós munkanélküliséget, különösen a fiatalok és a leginkább marginalizálódott csoportok körében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a hozzáférhető, minőségi és inkluzív oktatás előmozdítása és a lakhatással kapcsolatos problémák kezelése révén fenntartható, hosszú távú munkalehetőségek jöjjenek létre a fiatalok számára; felhívja az albán kormányt, hogy – többek között oktatási célokra is – javítsa az internet-hozzáférés elérhetőségét és megfizethetőségét;

60.  üdvözli a nők politikában való részvétele terén tapasztalható pozitív tendenciákat, és további lépésekre szólít fel a nemek közötti egyenlőtlenségek, bérszakadék és a munkahelyi megkülönböztetés kezelése érdekében;

61.  sürgeti a hatóságokat, hogy fokozzák a gyermekmunka felszámolására irányuló erőfeszítéseiket az informális szektorban, és támogassák a gyermekbántalmazás büntetőeljárás alá vonását;

62.  hangsúlyozza az uniós támogatások és az uniós finanszírozás láthatósága és az ezzel kapcsolatos kommunikáció javításának szükségességét Albániában; e tekintetben emlékeztet az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz keretében Észak-Macedóniának és Albániának nyújtott teljesítményjutalomra, és különösen az EU által a Covid19-világjárvány elleni küzdelem céljából a Nyugat-Balkánnak biztosított jelentős támogatásra;

63.  üdvözli, hogy a Bizottság arra törekszik, hogy külön gazdaságélénkítési és beruházási terv révén stratégiai jellegűbb beruházások valósuljanak meg a Nyugat-Balkánon; hangsúlyozza, hogy minden beruházásnak összhangban kell lennie a Párizsi Megállapodás és az EU szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó célkitűzésének céljaival; elismeri a gazdaságélénkítési és beruházási terv jelentőségét a fenntartható összeköttetések, a humán tőke, a versenyképesség és az inkluzív növekedés támogatásában, valamint a regionális és határokon átnyúló együttműködés megerősítésében; szorgalmazza a megfelelő társfinanszírozást és az uniós finanszírozás átláthatóságának és láthatóságának további javítását; hangsúlyozza, hogy Albánia esetében a finanszírozást a folyamatban lévő demokratikus átmenetre, valamint a demográfiai hanyatlás és az agyelszívás elleni küzdelemre kell összpontosítani;

Környezetvédelem, energia és közlekedés

64.  emlékeztet, hogy továbbra is jelentős erőfeszítésekre van szükség az energiahatékonysággal, az ellátás biztonságával, a kibocsátáscsökkentéssel és a megújuló energiával kapcsolatos célok eléréséhez, valamint a fenntartható energiára, fűtésre és közlekedésre való átállás révén történő diverzifikáláshoz;

65.  ösztönzi Albániát, hogy diverzifikálja az energiatermelést, gondoskodjon arról, hogy gazdasági és környezetvédelmi szempontból megalapozott beruházásokra kerüljön sor a vízerőművek üzemeltetése területén, és növelje a költséghatékony beruházásokat a szél- és napenergia-forrásokba; sürgeti a kormányt, hogy a védett területeken – különösen a Valbona és a Vjosa folyó közelében – zajló vízenergia-fejlesztések leállítása révén minimalizálja a biológiai sokféleséget érintő hatásokat, és bejelentésének megfelelően a lehető leghamarabb hozza létre a folyó teljes hosszára kiterjedő Vjosa Nemzeti Parkot; hangsúlyozza, hogy az ökológiai szempontból érzékeny ágazatokban javítani kell a környezetvédelmi hatásvizsgálatokat, a stratégiai környezetvédelmi vizsgálatokat és az eljárások átláthatóságát, és fel kell gyorsítani a környezeti bűncselekmények büntetőeljárás alá vonását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Albánia javítsa a nukleáris biztonságra és a sugárvédelemre vonatkozó stratégiáját; emlékeztet arra, hogy Albánia még nem hangolta össze teljes mértékben jogszabályait az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelvvel;

66.  sürgeti a hatóságokat, hogy többek között Albánia áramtőzsdéjének működőképessé tétele, a piac megnyitásának folytatása, az elosztórendszer-üzemeltetők funkcionális szétválasztásának biztosítása és a villamosenergia-piac összekapcsolásának biztosítása révén gondoskodjanak az Energiaközösségről szóló szerződésnek való teljes körű megfelelésről; hangsúlyozza a nemrég elkészült Adria-gázvezeték, valamint az átalakított vlorai hőerőmű közelgő hálózatra kapcsolásának hozzájárulását a regionális energiabiztonsághoz; emlékeztet arra, hogy le kell zárni a villamosenergia-piac reformját, és üzembe kell helyezni az Észak-Macedóniával összeköttetést teremtő Bitola–Elbasan villamosenergia-összeköttetést;

67.  további előrelépést szorgalmaz a stratégiai közlekedési hálózatoknak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) szabályozási keretével összhangban történő megerősítése terén, kéri a „kék autópálya” albán szakaszaival kapcsolatos munkálatok folytatását, a vasúti ágazat reformjainak befejezését, valamint további haladás elérését a Tirana–Podgorica–Durrës vasúti összeköttetéssel kapcsolatban;

68.  mély aggodalmát fejezi ki egyes albániai gazdasági projektek miatt, amelyek védett területeken okoztak környezeti károkat; hangsúlyozza, hogy az ökológia szempontból érzékeny turisztikai és energetikai infrastrukturális projekteket a döntéshozatalt megelőző, a civil társadalommal és a helyi közösségekkel folytatott széles körű, az egész országra kiterjedő konzultáció keretében kell lebonyolítani, és e projekteknek meg kell felelniük a hatásvizsgálatokra és a környezetvédelemre vonatkozó nemzetközi és uniós normáknak;

69.  sürgeti az albániai hatóságokat, hogy dolgozzanak ki olyan nemzeti energiastratégiát, amely garantálja a Párizsi Megállapodással, a vonatkozó uniós éghajlat-politikákkal, dekarbonizációs célokkal és szén-dioxid-árazási eszközökkel való teljes harmonizációt és végrehajtást az európai zöld megállapodással és a 2020-as szófiai nyilatkozatban tett politikai kötelezettségvállalásokkal összhangban; felkéri az albániai hatóságokat, hogy haladéktalanul fogadják el az éghajlatvédelmi törvény tervezetét, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó nyomonkövetési és jelentéstételi mechanizmusról szóló törvényt és határozatot; kéri az integrált nemzeti energia- és klímaterv tervezetének gyorsított véglegesítését az Energiaközösség titkársága általi felülvizsgálat céljából;

70.  további erőfeszítéseket szorgalmaz a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén; fontosnak tartja egy szilárd konzultációs rendszer kialakítását a politikai döntéshozók és a vidéki térség különböző érdekcsoportjai között; hangsúlyozza, hogy olyan korszerű, ökológiai és klímabarát, kis- és közepes méretű gazdaságokon alapuló mezőgazdaságot kell kialakítani, amely biztosítja a mezőgazdasági termelők megélhetését, valamint Albánia természeti erőforrásainak és a biológiai sokféleségnek védelmét;

71.  emlékeztet arra, hogy Albániának prioritásként kell kezelnie a 2020–2035 közötti időszakra szóló új nemzeti hulladékgazdálkodási stratégia végrehajtását és az integrált regionális hulladékgazdálkodási rendszer létrehozását, valamint elő kell mozdítania az újrafeldolgozást, be kell zárnia a veszélyeshulladék-lerakókat, igazodnia kell az uniós normákhoz, különösen az égetés tekintetében, valamint meg kell előznie az erdőirtást és a tengeri műanyagszennyezést; felhívja a figyelmet az Adriai-tenger szennyezésére és hogy a kidobott szemetet az áramlatok gyakran továbbszállítják; hangsúlyozza, hogy szükség van a vízminőség-ellenőrzési és szennyvízkezelési kapacitások növelésére, valamint a környezetért és a védett területekért felelős ügynökségek kapacitásainak erősítésére;

Regionális együttműködés és külpolitika

72.  üdvözli Albánia folyamatos erőfeszítéseit a jószomszédi kapcsolatok és a regionális integráció előmozdítása érdekében; hangsúlyozza a további lépések megtételének fontosságát a szomszédokkal való megbékélés és a regionális együttműködés előmozdítása érdekében, amelynek az alapvető uniós értékek tiszteletben tartásán és az Unión belüli közös jövőn kell alapulnia;

73.  felszólít új lehetőségek megteremtésére a nyugat-balkáni országokkal folytatott magas szintű politikai és szakpolitikai párbeszéd terén rendszeres EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozók és intenzívebb miniszteri kapcsolatok révén a bővítési folyamat politikai jellegének megerősítése, valamint a határozottabb irányítás és a magas szintű elkötelezettség biztosítása érdekében, a felülvizsgált bővítési módszertan célkitűzéseinek is megfelelően;

74.  üdvözli a lezáratlan kétoldalú kérdések megoldása felé tett konstruktív lépéseket, beleértve Görögország és Albánia arra irányuló közös kötelezettségvállalását, hogy tengeri területeik határainak kérdését a Nemzetközi Bíróság elé terjesztik;

75.  üdvözli a regionális integráció elmélyítésére, az összekapcsoltság és a személyek, az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad mozgásának elősegítésére, valamint a közös regionális piachoz való hozzájárulásra irányuló inkluzív lépéseket;

76.  üdvözli Albánia konstruktív szerepét a többoldalú kezdeményezésekben, ideértve a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás és az EBESZ elnökeként tett lépéseit is;

77.  üdvözli Albánia azon döntését, hogy a jószomszédi kapcsolatok javításának eszközeként részt vesz a mini-Schengen kezdeményezésben, és új lehetőségeket biztosít az albán emberek és vállalkozások számára;

78.  felhívja az összes politikai vezetőt, hogy tegyenek sürgős lépéseket az 1991. január 1. és 2001. december 31. között a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális tényfeltáró bizottság (RECOM) felállítására, a RECOM-koalíció által végzett jelentős munkára építve; sürgeti a politikai vezetőket a Nyugat-Balkánon, hogy mozdítsák elő a regionális megbékélést, és tartózkodjanak e témák eszközként való felhasználásától a belső politikai küzdelmek során;

79.  üdvözli, hogy Albánia 2012 óta teljes mértékben igazodik a közös kül- és biztonságpolitikai határozatokhoz és nyilatkozatokhoz, és elismerését fejezi ki az uniós válságkezelési missziókban és műveletekben való aktívan részvételéért, valamint az EU számára stratégiai fontossággal bíró NATO-missziókhoz való aktív hozzájárulásáért; sürgeti Albániát, hogy tegyen eleget a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságával kapcsolatos uniós álláspontnak;

80.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak meg kell erősíteniük partnerségüket és koordinációjukat a Nyugat-Balkánon a legfontosabb reformok előmozdítása, valamint a kormányzás és a megbékélés javítása érdekében; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy fokozzák az Albániának nyújtott támogatást az olyan országokból származó rosszindulatú külföldi beavatkozások elleni küzdelemben, mint Oroszország, Kína és Irán; szem előtt tartva a fent említett igazodást és Albánia uniós csatlakozási folyamatát, Tiranának a biztonsági és védelmi kérdésekben egyre szorosabb együttműködést kell kialakítania az EU és a NATO tagállamaival;

o
o   o

81.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Albán Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) HL L 107., 2009.4.28., 166. o. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0320. (3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0050. (4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0168.