Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Tanács 2018. június 28-i következtetéseire, a Tanács 2019. június 18-i következtetéseire, valamint az Európai Tanács 2019. október 17–18-i következtetéseire, amelyek elhalasztották az Észak-macedón Köztársasággal és az Albán Köztársasággal folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésére vonatkozó határozatokat,

–  tekintettel az Európai Tanácsnak az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2020. március 26-i következtetéseire, amelyek jóváhagyták a bővítésről, valamint a stabilizációs és társulási folyamatról szóló, 2020. március 25-i tanácsi következtetéseket,

–  tekintettel a barátságról, a jószomszédi viszonyról és az együttműködésről szóló, a Bolgár Köztársaság és az Észak-macedón Köztársaság közötti, 2017. augusztus 1-jén aláírt és 2018 januárjában megerősített szerződésre,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 817(1993) és 845(1993) sz. határozatában ismertetett nézeteltérések rendezéséről, az 1995. évi ideiglenes megállapodás megszüntetéséről, valamint az Észak-Macedónia és Görögország közötti stratégiai partnerség kialakításáról szóló, 2018. június 17-i záró megállapodásra, amely preszpai megállapodásként is ismert,

–  tekintettel a 2018. május 17-i EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón tett szófiai nyilatkozatra és az ehhez csatolt kiemelt célkitűzések szófiai menetrendjére,

–  tekintettel a berlini folyamat keretében 2020. november 10-én megrendezett EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóra,

–  tekintettel Észak-Macedónia 2020. március 27-i belépésére a NATO-ba,

–  tekintettel „A csatlakozási folyamat előmozdítása – Hiteles uniós perspektíva a Nyugat-Balkán számára” című, 2020. február 5-i bizottsági közleményre (COM(2020)0057),

–  tekintettel „A Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdasági és beruházási terv” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0641), annak mellékletére és az „Iránymutatások a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend végrehajtásához” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel a „2019. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2019. május 29-i bizottsági közleményre (COM(2019)0260), és az azt kísérő, „2019. évi jelentés Észak-Macedóniáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2019)0218),

–  tekintettel a 2020. május 6-án videokonferencia keretében megrendezett EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozón elfogadott zágrábi nyilatkozatra,

–  tekintettel a nyugat-balkáni partnerekkel a migráció és a biztonság területén folytatott együttműködés megerősítéséről szóló, 2020. június 5-i tanácsi következtetésekre,

–   tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének „Közlemény a COVID-19-járványra való globális szintű uniós reagálásról” című, 2020. április 8-i közös közleményére (JOIN(2020)0011), valamint a Bizottság „A Covid19 leküzdése és a világjárványt követő helyreállítás során a Nyugat-Balkánnak nyújtott támogatásról” című, 2020. április 29-i közleményére (COM(2020)0315),

–  tekintettel a „2020. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2020. október 6-i bizottsági közleményre (COM(2020)0660), és az azt kísérő, „2019. évi jelentés Észak-Macedóniáról” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2020)0351),

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-án, Szalonikiben tartott ülésének elnökségi következtetéseire,

–  tekintettel a berlini folyamat 2020-as szófiai csúcstalálkozójára, melynek társelnökei Bulgária és Észak-Macedónia voltak,

–  tekintettel az Európai Tanács 2005. december 16-i, arra irányuló határozatára, hogy megadja Észak-Macedóniának az uniós tagjelölt státuszt,

–  tekintettel a négy fő politikai párt között 2015. június 2-án és július 15-én Szkopjéban létrejött przsinói megállapodásra, valamint az ennek végrehajtásáról szóló, 2016. július 20-i és augusztus 31-i négypárti megállapodásra,

–  tekintettel a médiaszabadság megerősítéséről, az újságírók európai védelméről, a gyűlöletbeszédről, a dezinformációról és a platformok szerepéről szóló, 2020. november 25-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az Európai Parlament képviselőinek az Észak-Macedóniával és Albániával folytatott csatlakozási tárgyalásokról 2020. december 8-án kiadott közös nyilatkozatára,

–  tekintettel az Észak-Macedóniával és Albániával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, 2019. október 24-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0040/2021),

A.  mivel Észak-Macedónia következetesen halad előre az Unióhoz vezető úton, és ennek kapcsán kifejezetten elkötelezettséget tanúsított, erősítve a kölcsönös bizalom légkörét, amelynek eredményeként a Tanács 2020. március 26-án határozatot hozott a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról;

B.  mivel Észak-Macedóniát külön kell értékelni az Európai Tanács által meghatározott kritériumokkal kapcsolatban elért eredmények szerint, és a reformok gyorsasága és minősége határozza meg az uniós csatlakozás ütemezését; mivel az EU-tagság kilátása a reformok egyik alapvető ösztönzője volt, és a bővítési folyamat döntő szerepet játszott a Nyugat-Balkán stabilizálásában;

C.  mivel a jogállamiság kulcsfontosságú viszonyítási alap a demokratikus átalakulás állapotának és az uniós csatlakozás felé történő előrelépésnek az értékeléséhez;

D.  mivel az Európai Tanács által az észak-macedóniai csatlakozási tárgyalások megkezdésének elhalasztásáról hozott 2019. október 17–18-i döntés az országban politikai instabilitáshoz és előrehozott választásokhoz vezetett 2020-ban;

E.  mivel az Európai Bizottság 2020. július 1-jén tárgyalásikeret-tervezetet nyújtott be;

F.  mivel a csatlakozási folyamattal a kulturális-történelmi viták uniós tagállamok általi rendezése érdekében történő visszaélés veszélyes precedenst teremtene a jövőbeli csatlakozási folyamatokat illetően a többi nyugat-balkáni ország számára, különös tekintettel a régió történelmi hátterére;

G.  mivel az ország egyenletes ütemet tart fenn az uniós reformok elfogadása, különösen annak kulcsfontosságú területei, például a jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a hírszerző szolgálatok és a közigazgatás reformjai, valamint az intézmények és eljárások demokratikus működésének területén;

H.  mivel az Unióval kapcsolatos stratégiai reformok terén további következetes erőfeszítések szükségesek, ami minden vezető és érdekelt közös szerepvállalását kívánja meg;

I.  mivel az EU továbbra is teljes mértékben elkötelezett amellett, hogy támogatja Észak-Macedónia európai integráció iránti stratégiai döntését és végül uniós csatlakozását, amelyek a jogállamiságon, a többnemzetiségű harmónián és a jószomszédi kapcsolatokon alapulnak összhangban a Nyugat-Balkánra vonatkozó 2003. évi szaloniki cselekvési programmal;

J.  mivel az EU Nyugat-Balkánnal való kapcsolata erősebb minden más régióval fennálló kapcsolatánál, és kölcsönös stratégiai elkötelezettséget mutat;

K.  mivel az EU-nak folytatnia kell a beruházások előmozdítását és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését Észak-Macedóniával, mivel az ország gazdasági fejlődése kiemelkedő fontosságú;

L.  mivel az EU Észak-Macedónia messze legjelentősebb kereskedelmi partnere, az ország exportjának 75%-át és importjának 62%-át adva, és a legtöbb pénzügyi támogatást nyújtja, mivel az ország 2007 óta több mint 1,25 milliárd EUR összegű előcsatlakozási támogatásban részesült;

M.  mivel Észak-Macedónia gazdaságára kemény csapást mért a Covid19-világjárvány, és a vírus terjedésének megakadályozására irányuló intézkedések negatív hatást gyakorolnak a központi költségvetésre;

N.  mivel az EU Észak-Macedónia számára ajánlotta fel a legnagyobb támogatást a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésében, 66 millió EUR-t mozgósítva a sürgős egészségügyi szükségletekre és a világjárványt követő gazdasági és társadalmi helyreállításra; mivel az EU 160 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatást bocsátott Észak-Macedónia rendelkezésére;

O.  mivel az EU 3,3 milliárd EUR-t mozgósított a koronavírus-járvány nyugat-balkáni kezelésére, ebből 38 millió EUR azonnali támogatást nyújtott az egészségügyi ágazatnak, 467 millió EUR-t szánt az egészségügyi rendszer ellenálló képességének kiépítésére, valamint a társadalmi és gazdasági hatások enyhítésére, 750 millió EUR-t makroszintű pénzügyi támogatásra, 385 millió EUR-t a magánszektor támogatására és újraindítására, 1,7 milliárd EUR-t pedig az Európai Beruházási Bank biztosított kedvezményes kölcsönök formájában;

P.  mivel Észak-Macedónia továbbra is az illegális migráció egyik fő tranzitútvonalán fekszik;

Q.  mivel a nyugat-balkáni országok közötti regionális együttműködés szükséges stabilitásuk fenntartása és megerősítése, valamint a régió jólétének javítása érdekében; mivel a jószomszédi kapcsolatok elengedhetetlenek ahhoz, hogy Észak-Macedónia előrehaladjon az uniós csatlakozás felé;

R.  mivel a preszpa-tavi megállapodás és a jószomszédi kapcsolatokról szóló szerződés olyan mérföldkőnek számító megállapodások, amelyek a stabilitás és a megbékélés modelljét képviselik a Nyugat-Balkán egész régiójában, és javították a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés szellemét;

S.  mivel az Európai Tanács eddig nem hagyta jóvá az Észak-Macedóniára vonatkozó tárgyalási keretet, ezzel veszélyeztetve az Unió hitelességét és csökkentve az EU átalakító erejét a Nyugat-Balkánon;

T.  mivel 2020 márciusában a történelmi jelentőségű preszpa-tavi megállapodás, valamint az Észak-Macedónia és Bulgária közötti barátsági szerződés hatálybalépését követően az ország a NATO 30. tagállama lett, és az EU a csatlakozási tárgyalások megnyitásáról döntött;

U.  mivel a 2020. évi NATO-csatlakozás egyértelmű lépés a nagyobb stabilitás, átjárhatóság és az euró-atlanti közösségbe való védelmi célú integráció felé, amely javítja az esetleges uniós csatlakozás lehetőségeit;

V.  mivel az Európa jövőjéről szóló konferencia hozzájárulhat a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási törekvéseihez;

W.  mivel Észak-Macedónia teljes körű uniós tagsága az Uniónak is politikai, biztonsági és gazdasági érdeke;

1.  üdvözli Észak-Macedónia egyértelmű stratégiai orientációját és elkötelezettségét az uniós integráció mellett, ami a csatlakozással kapcsolatos reformok folyamatos kivitelezésében és a szomszédos országokkal fennálló kétoldalú kérdések megoldására irányuló munkában nyilvánul meg;

2.  megismétli, hogy teljes mértékben támogatja az Európai Tanács 2003-as szaloniki ígéretét, miszerint a nyugat-balkáni országok jövője az EU-ban rejlik;

3.  felszólítja az uniós tagállamokat, hogy álljanak ki kötelezettségvállalásaik mellett és mutassanak egyértelmű politikai akaratot, lehetővé téve a Tanács számára a tárgyalási keret elfogadását és az első kormányközi konferencia mielőbbi megtartását Észak-Macedóniával a további késedelmek elkerülése érdekében, megerősítve a csatlakozási folyamat hitelességét, objektivitását és megbízhatóságát;

4.  emlékezteti a tagállamokat arra, hogy a bővítési politikát objektív kritériumoknak kell vezérelniük, és azt nem akadályozhatják egyoldalú érdekek; ismét hangsúlyozza, hogy az EU bővítési politikája az Unió legeredményesebb külpolitikai eszköze, és további gyengítése ingatag helyzethez vezethet az Unióban és közvetlen szomszédságában;

5.  szolidaritását fejezi ki Észak-Macedónia népével, és fontosnak tartja az Európai Unió felé történő macedón előrehaladás folyamatos, elkötelezett és aktív támogatásának biztosítását;

6.  üdvözli, hogy 2023-ban Észak-Macedónia látja el az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (OSCE) elnöki tisztét;

7.  úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencián méltán részt kell vegyenek és aktív szerepet kell vállaljanak Észak-Macedónia és más nyugat-balkáni országok képviselői, kormányzati és civil társadalmi szinten egyaránt, beleértve a fiatalokat is;

8.  sürgeti a hatóságokat és Észak-Macedónia politikai pártjait a megegyezésen alapuló erőfeszítések fenntartására –így erősítve a demokráciát és az átalakulási folyamatot –, a korrupció elleni további harcra, valamint a jogállamiság, a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés megerősítésére, a médiaszabadságot és a civil társadalmat övező légkör javításával párhuzamosan;

9.  emlékeztet arra, hogy a csatlakozási tárgyalások felülvizsgált bővítési módszertan szerinti előrehaladása továbbra is az alapvető területeken zajló tartós, mélyreható és visszafordíthatatlan reformoktól függ;

Jogállamiság

10.  hangsúlyozza a jogállamiság igazságügyi reformokkal, valamint magas szintű korrupció és bűnszervezetek elleni következetes büntetőeljárásokkal való fenntartásának kiemelkedő jelentőségét;

11.  üdvözli a „kiemelten sürgős reformok” kezelése, valamint a Velencei Bizottság és a rendszerszerű jogállamisági problémákkal foglalkozó vezetői szakértői csoport ajánlásainak nyomon követése során elért eredményeket;

12.  elismeri a korrupcióra és az összeférhetetlenségek megelőzésére, a lobbizásra, az információhoz való hozzáférésre, a visszaélést bejelentő személyek védelmére, az ügyészségre vonatkozó jogszabályok elfogadására vonatkozó jogszabályok elfogadását, és szorgalmazza ezek hatékony és következetes végrehajtását;

13.  tudomásul veszi a kormány által elfogadott két reformtervet, nevezetesen az „Európa otthon” programot és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó cselekvési tervet, amelyek célja a reformterv egyszerűsítése a felülvizsgált csatlakozási módszertan „alapkérdések” témakörében kiválasztott kiemelt területeken;

14.  emlékeztet arra, hogy elegendő pénzügyi és emberi erőforrásra van szükség az állami tisztségviselők vonatkozásában a visszatartási, megelőzési, felderítési, proaktív nyomozási és szankcionálási mechanizmusok eredményes és következetes biztosításához, az összeférhetetlenségre, a lobbizásra, az etikai kódexekre és a visszaélést bejelentő személyek elleni vonatkozó intézkedések révén;

15.  üdvözli a korrupcióellenes és bűnügyi kérdésekért, a fenntartható fejlődésért és a humán erőforrásokért felelős miniszterelnök-helyettesi pozíció létrehozását, mivel ez annak a világos politikai elkötelezettségnek a jele, hogy ezeket a kérdéseket kiemelt fontosságú feladatnak tekintik;

16.  sürgeti a bírói és ügyészi szakmaiság, a függetlenség, a feddhetetlenség és az elszámoltathatóság hatékony biztosítására irányuló intézkedések végrehajtását, többek között etikai kódexek, valamint az ügyészségről szóló, mérföldkőnek számító törvény hatékony érvényesítésén keresztül, biztosítva a különleges ügyészség által kezelt ügyek fenntartható megoldásait, és a tömeges illegális lehallgatási ügyből eredő bűncselekmények elszámoltathatóságát; további erőfeszítésekre szólít fel valamennyi igazságügyi intézményben a polgárok igazságszolgáltatásba vetett bizalmának helyreállításához;

17.  üdvözli az igazságszolgáltatás pártatlanságának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának az Igazságszolgáltatási Tanács proaktív fellépése révén történő megerősítését célzó lépéseket, és felszólít az Ügyészi Tanácsról szóló felülvizsgált törvény tényleges végrehajtására; felszólít az igazságszolgáltatás szakmaiságának és integritásának megerősítésére szolgáló mechanizmusok ellenőrzések, pénzügyi vizsgálatok és vagyonelkobzások útján történő teljes körű alkalmazására; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Covid19-világjárvány alatt korlátozott az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, és arra ösztönzi a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az igazságszolgáltatás és a kapcsolódó adminisztráció digitalizálását;

18.  ösztönözi az intézményi reformok lezárását és a biztonsági és hírszerzési szektorok folyamatban lévő reformjának végrehajtását, biztosítva az új Nemzetbiztonsági Hivatal és a technikai műveleti ügynökség pénzügyi, működési és funkcionális függetlenségének biztosítását és a titkosszolgálatok érdemi parlamenti felügyeletét;

19.  további proaktív erőfeszítésekre szólít fel a szervezett bűnözés és a korrupció elleni szisztematikus küzdelem érdekében és szisztematikus megelőző intézkedések, pénzügyi nyomozások, pénzügyi bűncselekmények – többek között a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása – büntetőeljárás alá vonása, valamint a megfelelő szankciók elfogadása révén; további erőfeszítésekre szólít fel olyan műveletek elindítására, amelyek célja a tiltott kereskedelem különböző formáiban, például a tűzfegyverek, emberek és kábítószerek kereskedelmében résztvevő bűnözői hálózatok felszámolása; sürgeti az országot a közösségi vívmányokkal való további összehangolásra és a szisztematikus pénzügyi vizsgálatok lefolytatására, fokozva az illegális eszközök meghatározását, nyomon követését, befagyasztását, elkobzását és kezelését;

20.  ösztönzi az újonnan létrehozott Vagyon-visszaszerzési Hivatal megerősítésre vonatkozó intézkedéseket, valamint a pénzmosás és a gazdasági bűncselekmények elleni küzdelem javítását; felszólít a szervezett, gazdasági és kiberbűnözés elleni közös erőfeszítések fokozására, többek között az Europollal való jobb koordináció és partnerség révén;

21.  elismeri a széles körben elterjedt korrupció kezelése terén elért eredményeket, többek között a magas szintű korrupció, a hivatali pozíciókkal való visszaélés és a jogellenes meggazdagodás ügyeinek jobb kivizsgálása, büntetőeljárás alá vonása és bírósági tárgyalása révén; tudomásul veszi a Korrupcióellenes Bizottság megerősített vezető szerepének és az e tekintetben vele folytatott együttműködésnek a jelentőségét;

22.  sürgeti az ügyészséget, hogy dolgozza fel a súlyos ügyeket, és proaktívan kövesse nyomon a korrupcióellenes és ellenőrzési hivatalok, valamint a visszaélést bejelentők által hivatkozott főbb ügyeket;

23.  sürgeti az észak-macedóniai hatóságokat, hogy folytassák és fokozzák a radikalizálódás és a terrorizmus elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket, valamint kezeljék a külföldi terrorista harcosok kérdését a biztonsági ügynökségek és civil társadalmi szervezetek, vallási vezetők, helyi közösségek, valamint oktatási, egészségügyi és szociális intézmények közötti folyamatos, határokon átnyúló információcsere és fokozott együttműködés, valamint megfelelő erőfeszítések révén;

Demokratikus intézményrendszer működése

24.  emlékeztet arra, hogy a konstruktív szerepet betöltő ellenzék elengedhetetlen a Szobranje, Észak-Macedónia nemzetgyűlése működéséhez, valamint a kulcsfontosságú jogszabályok elfogadásához, például az uniós és NATO vonatkozású reformfolyamathoz;

25.  elismerését fejezi ki a kormányzó és ellenzéki pártok közös nemzeti érdeket szolgáló kulcsfontosságú határozatokat illető elkötelezettségét aSzobranjében; megjegyzi, hogy a jó kormányzás és a jogalkotási funkciók előfeltétele az összes politikai párt közötti erősebb politikai párbeszéd; felszólítja a parlament valamennyi pártját, hogy maradjanak konstruktívak, tartózkodjanak a nacionalista és lázító retorikától, valamint folytassanak jóhiszemű politikai párbeszédet, különös tekintettel a legfontosabb egészségügyi, gazdasági, és politikai erőfeszítésekre, amelyek célja a Covid19-válság kezelése;

26.  emlékeztet a Jean Monnet párbeszéd (JMD) fontosságára a bizalomépítésben, a demokratikus kultúra megerősítésében és a parlamenti kapacitás növelésében a Szobranjén belüli politikai párbeszédek előmozdításának eszközével; üdvözli a konstruktív pártközi együttműködést a JMD-ben és a következtetéseinek végrehajtására, valamint a negyedik fordulójának összehívására irányuló elkötelezettséget;

27.  sürgeti a Szobranjét, hogy javítsa a jogalkotási folyamatokat a gyorsított eljárások alkalmazásának csökkentésével, növelve az átláthatóságot, biztosítva a jogalkotásra vonatkozó információhoz való időszerű és inkluzív hozzáférést, és a megfelelő konzultációk és hatásvizsgálatok lebonyolítását; emlékeztet a parlamenti eljárási szabályzat konszenzusos javítására, hogy a Szobranje több hatáskörhöz jusson, és megerősödjenek a jogalkotási, felügyeleti és költségvetési ellenőrzési mechanizmusok; megismétli a civil társadalommal folytatott együttműködés és a számára juttatott fenntartható finanszírozás fontosságát az állami intézmények alapos ellenőrzésének biztosítása érdekében;

28.  tudomásul veszi a 2020. július 15-i parlamenti választások zökkenőmentes lebonyolítását, és emlékeztet arra, hogy a jogi és szabályozási keret gyakori felülvizsgálata azonban aláásta azok jogi stabilitását; hangsúlyozza, hogy alaposan végre kell hajtani az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) végleges jelentésében foglalt fennmaradó ajánlásokat, beleértve a választási kódexnek a jövőbeli választások előtt történő időszerű, inkluzív és átfogó felülvizsgálatát, és további erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a választói névjegyzékek naprakészek és pontosak legyenek;

29.  további intézkedéseket kér a politikai pártfinanszírozás átláthatóságának javítására és a demokratikus, versengő és reprezentatív, párton belüli működési mechanizmusok biztosítására, többek között megfelelő független ellenőrzésen keresztül; emlékeztet arra, hogy az állami ellenőrző hivatal ajánlásait ténylegesen végre kell hajtani;

30.  felhívja az új kormányt, hogy kezelje prioritásként a közigazgatási reformot azáltal, hogy beágyazza és szisztematikusan alkalmazza az érdemeken alapuló normákat a nyilvános kinevezésekben és előléptetésekben, előmozdítja az átláthatóság, a szakmai függetlenség, az elszámoltathatóság, a feddhetetlenség és a nemek igazságos és etnikai képviseletének kultúráját a közszolgálatban és állami tulajdonú vállalatokban, biztosítva ugyanakkor a visszaélést bejelentő személyek megfelelő védelmét; felszólít a korrupció megelőzésével foglalkozó állami bizottság ajánlásainak alapos nyomon követésére;

31.  sürgeti a hatóságokat a teljes átláthatóság biztosítására azáltal, hogy tovább javítják az információkhoz – beleértve a Covid19-cel kapcsolatos információkat is –való hozzáférést a nyílt kormányzati adatportálon keresztül történő, rendszeres hivatalközi frissítések biztosításával és a nyilvános információkhoz való szabad hozzáférésért felelős hivatal teljes körű működésével;

32.  ösztönzi a hatóságokat, hogy szerezzék vissza és nyissák meg a jugoszláv titkosszolgálat releváns levéltárait; úgy véli, hogy a totalitárius múlt átlátható kezelése, beleértve a titkosszolgálatok levéltárainak megnyitását is, egy újabb lépést jelent maga az ország és az egész nyugat-balkáni régió számára a további demokratizálódás, az elszámoltathatóság és az erősebb intézményrendszer felé;

33.  kitart amellett, hogy az uniós finanszírozás átláthatóságát és láthatóságát tovább kell javítani, ezzel biztosítva a megfelelő szabályozást, ellenőrzést és nyomon követést;

Alapvető jogok

34.  támogatja az inkluzív politikák biztosítására tett erőfeszítéseket, hogy az alapvető szabadságok és jogok védelme minden polgárra kiterjedjen, különös tekintettel a nőkre, fiatalokra, fogyatékossággal élő személyekre, etnikai közösségekre, kisebbségi etnikai csoportokra, LMBTIQ+ személyekre és alacsony iskolai végzettségű munkanélküliekre; felszólítja a hatóságokat, hogy enyhítsék a Covid19-világjárvány nem többségi közösségekre gyakorolt aránytalanul káros hatását, és hogy fokozzák az egyenlőtlenség elleni küzdelmet;

35.  üdvözli, hogy továbbra is garantálják a vallás, a gondolkodás és a lelkiismeret szabadságát, és általában tiltják a vallás alapján történő megkülönböztetést;

36.  felszólítja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményre vonatkozó nemzeti cselekvési terv végrehajtásával foglalkozó nemzeti koordinációs szervet, hogy szisztematikusan működjön együtt a fogyatékossággal élő személyeket támogató szervezetekkel; hangsúlyozza az intézményi kitagolás további szükségességét és a nem önkéntes szabadságelvonást lehetővé tevő rendelkezések hatályon kívül helyezését; hangsúlyozza, hogy megfelelő forrásokra és infrastruktúrára van szükség a szükséges szociális védelemhez és a fogyatékossággal élők tisztességes életkörülményeinek biztosításához; üdvözli a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre vonatkozó nemzeti cselekvési tervet, és azt, hogy az egyezmény végrehajtásával foglalkozó nemzeti koordinációs testület rendszeresen ülésezik;

37.  üdvözli a romák integrációját célzó politikákra fordított fokozott figyelmet és azok finanszírozását, valamint sürgeti a hatóságokat, hogy javítsák az alapok végrehajtásának, koordinálásának, nyomon követésének és felhasználásának ütemét, többek között a lakhatási és aktív munkaerőpiaci politikák terén, összhangban az uniós bővítési folyamat keretében a romák integrációjáról szóló 2019. évi poznani nyilatkozattal; ösztönzi a hatóságokat, hogy biztosítsák a szabályozott polgári jogállással nem rendelkező személyekről szóló törvény akadálytalan végrehajtását, és oldják meg a romák személyi okmányai hiányának a kérdését;

38.  aggodalommal állapítja meg a többek között a közösségi médiában elterjedt gyűlöletbeszédet, amely különösen a romák, az LMBTI+ személyek és más veszélyeztetett csoportok, országok és személyek kapcsán figyelhető meg; felszólít a vonatkozó szabályozási keret hatékony végrehajtására, biztosítva a szabad nyilvános vita és gyűlöletbeszéd, rágalmazás vagy erőszakra való felbujtás közötti egyértelmű különbségtételt, fokozva a gyűlölet-bűncselekmények, a gyűlöletbeszéd és a nemi alapú erőszak elleni védelemmel kapcsolatos ügyészi kapacitás kiépítését; aggodalmát fejezi ki a kiszolgáltatott közösségekkel szembeni rendőri brutalitás esetei miatt;

39.  üdvözli az LMBTI+ személyek emberi jogai előmozdításának intézményi támogatása felé tett pozitív lépéseket, de megállapítja, hogy az LMBTI+ közösség megkülönböztetése továbbra is elterjedt probléma, és hogy a szabályozási keret állami intézmények általi végrehajtását prioritásként kell kezelni; fokozottabb fellépésre szólít fel az LMBTI+ személyekkel szembeni gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem, e bűncselekmények bejelentésének ösztönzése és a büntetlenség felszámolása érdekében;

40.  üdvözli a megkülönböztetést tiltó, valamennyi politikai párt által újból elfogadott jogszabályokat és üdvözli a megkülönböztetéssel szembeni védelemmel foglalkozó bizottság átlátható kinevezési eljárását, amely bizottság biztosítaná valamennyi marginalizált csoport védelmét és befogadását; ösztönzi a Szobranjét olyan jogszabályok elfogadására, amelyek egyszerűvé, átláthatóvá és hozzáférhetővé tennék a nemi hovatartozás önrendelkezés alapján történő jogi elismerését, valamint megakadályoznák a szexuális irányultságon vagy a nemi identitáson alapuló megkülönböztetést; tudomásul veszi a legelső szkopjei melegfelvonulás 2019 júniusában történt megszervezését;

41.  felszólít az etnikumok közötti általános nyugodt kapcsolatok megerősítésére, valamint minden közösség és kulturális örökségük elismerésére, védelmére és megfelelő támogatására irányuló folyamatos konstruktív törekvésekre; felszólít a nem többségi közösségek jogainak védelmére, valamint a közéletben és médiában való megfelelő integrációjukra és képviseletükre azáltal, hogy elegendő emberi és pénzügyi erőforrást biztosítanak a kisebbségekkel kapcsolatos politikákért felelős intézmények számára, teljes mértékben kihasználva a közösségi jogok érvényesítésével foglalkozó ügynökség megerősített megbízatását, hogy figyelemmel kísérjék és irányítsák a közintézményeket a kisebbségekkel szembeni jogi kötelezettségeik teljesítésében;

42.  felhívja Észak-Macedóniát, hogy folytassa az Ohridi Keretmegállapodás végrehajtását; támogatja a nyelvhasználatról szóló törvény felülvizsgálatát a Velencei Bizottság valamennyi érdekelt féllel konzultálva megfogalmazott ajánlásaival összhangban; üdvözli a nyelvhasználatról szóló törvény végrehajtását felügyelő ügynökség és felügyelőség létrehozását, valamint emlékeztet arra, hogy a kisebbségi nyelveken egyenlő és megkülönböztetésmentes oktatást kell biztosítani;

43.  felkéri a Politikai Rendszer és a Közösségen Belüli Kapcsolatok Minisztériumát, hogy mozdítsa elő a társadalmi kohéziót az „egy társadalom mindenkiért” stratégia végrehajtása révén, és sürgeti a hatóságokat a hátrányos megkülönböztetés, a kirekesztés és az alul reprezentáció további problémáinak kezelésére; hangsúlyozza, hogy minden Észak-Macedóniában élő kisebbség megfelelő támogatásban kell, hogy részesüljön, és megfélemlítés vagy bármilyen megkülönböztetés nélkül kell, hogy éljen;

44.  üdvözli a nyilvános konzultációk terén elért folyamatos javulást, és további eredményekre szólít fel azzal kapcsolatban, hogy biztosítani kell a civil szervezetek érdemi és kellő időben történő bevonását különböző szakpolitikai területek döntéshozatali folyamataiba, továbbá a nem kormányzati szektor pénzügyi fenntarthatóságának biztosítását; megjegyzi, hogy a költségvetés átalakítását megfelelő konzultációs folyamatnak kell alávetni, és az nem áshatja alá a civil társadalmi szektor fenntarthatóságát;

45.  felszólítja Észak-Macedóniát, hogy garantálja az alapjogi szervezetek funkcionális függetlenségét, a források megfelelő elosztását számukra, valamint tagjainak teljesen átlátható, inkluzív és érdemeken alapuló kinevezését, ezáltal segítve az emberi jogi helyzet javítását az országban; üdvözli az új ombudsman kinevezését, és a civil társadalommal folytatott fokozott együttműködésre szólít fel; elismerését fejezi ki az ombudsmani hivatal megerősítése miatt, és arra sürgeti a hatóságokat, hogy fokozzák a hivatal ajánlásainak végrehajtását; üdvözli a külső rendőrségi felügyeleti mechanizmus létrehozását az ombudsmani hivatalon belül, valamint további erőfeszítésekre szólít fel a rendőrség büntetlenségének kezelése érdekében a rendőrség által alkalmazott rossz bánásmód elleni biztosítékok szisztematikus végrehajtása, a valóban független nyomozók, valamint a rendőrség ellenőrzésére szolgáló mechanizmusok javítása révén;

46.  üdvözli a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni védelemről szóló törvény közelmúltbeli frissítését; sürgeti a hatóságokat, hogy hatékonyan hajtsák végre ezeket a jogszabályokat és előzzék meg a nemi alapú erőszakot és a gyermekek elleni erőszakot, védelmet biztosítva a bizonyítékok gyűjtésére és az elkövetők büntetőeljárás alá vonására szolgáló hatékony mechanizmus létrehozása révén; hangsúlyozza a Covid19-világjárvány következtében fokozódó nemi alapú erőszak és családon belüli bántalmazás áldozatainak védelmére és támogatására irányuló megelőző intézkedések fontosságát;

47.  sürgeti Észak-Macedóniát, hogy fokozza a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai érdekében tett erőfeszítéseit, többek között a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése és a civil társadalommal, különösen a női szervezetekkel, való fokozott együttműködés előtérbe helyezésével;

48.  felszólítja az észak-macedón törvényhozókat és minden politikai pártot, hogy tegyenek lépéseket a nők képviseletének biztosítására minden megválasztott és kinevezett döntéshozói pozícióban, a kötelező nemi kvóták által elősegített parlamenti képviselet pozitív tendenciáit követve; ösztönzi a hatóságokat, hogy továbbra is kezeljék a női munkavállalók jogai érvényesítésének hiányát, a nemek közötti egyenlőtlenségeket és a nemek közötti bérszakadékot a munkaerőpiacon, tegyenek lépéseket a nemi sztereotípiákra, a szülési szabadságra és a munkahelyi zaklatásra vonatkozó jogi rendelkezések terén, valamint biztosítsák a megfelelő gyermekgondozási kapacitásokat;

49.  üdvözli az országnak az irreguláris migráció kezelése terén folytatott együttműködés javítására, a határok védelmére, és a menekültek, menedékkérők és migránsok alapvető igényeinek kielégítésére tett erőfeszítéseit; felszólít a rászorulók nemzetközi védelmének további megerősítésére, valamint a nemzetközi jog megsértésének – mint az állítólagos visszafordítások – megelőzésére; felhívja a hatóságokat, hogy hozzanak létre aktív ellenőrzési mechanizmust, és tegyék meg a szükséges lépéseket a nemzetközi jog e megsértésének megakadályozása érdekében; hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú Észak-Macedónia hozzájárulása az Európai Unió külső határának védelméhez, és felhívja az EU-t, hogy fokozza a határvédelem számára nyújtott támogatását a régióban; tudomásul veszi az emberkereskedelem és az embercsempészet terén elért eredményeket, valamint emlékeztet arra, hogy az irreguláris migrációs áramlások kezeléséhez szükség van egy hatékony mechanizmus kialakítására és az embercsempész hálózatok elleni küzdelemre, mivel az ország továbbra is az egyik fő migrációs tranzitútvonalon található; megjegyzi a folyamatos együttműködést, és támogatja az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel (Frontex) a jogállásról szóló megállapodás megkötésének véglegesítését, amely elősegítené a határok megfelelőbb védelmét és a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni küzdelmet az alapvető jogok teljes tiszteletben tartása mellett; arra ösztönzi az országot, hogy haladjon előre a migránsok integrációjára vonatkozó stratégia elfogadásával, ideértve a visszatérők újra integrálását is;

Média

50.  elismeri, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának és a média függetlenségnek összességében kedvező környezet megteremtését tovább kell erősíteni a jogi keret, az önszabályozás, a tulajdonlás és a reklámpiac átláthatóságának javításával, a pénzügyi fenntarthatóság és a magántulajdonban lévő médiaorgánumok pártatlanságának növelésével párhuzamosan, biztosítva a média szabályokon alapuló költségvetési finanszírozását, az átláthatóságot és a politikai hirdetések mérséklését, így biztosítva a független szerkesztőségi politikát;

51.  sürgeti a hatóságokat a média rendszerszerű reformjainak gyors bevezetésére, amelyek új lendületet adnának a versenynek, növelnék közszolgálati műsorszolgáltatás és médiaszabályozó függetlenségét és kapacitását, és támogatnák az oknyomozó újságírást;

52.  tudomásul veszi az arra irányuló lépéseket, hogy fokozzák a média önszabályozását egyrészt a hivatásos online médiával foglalkozó nyilvántartás útján, másrészt a szakmai színvonal javításával az újságírókra vonatkozó munkafeltételeket tartalmazó charta és a digitális médiára vonatkozó tisztességes munkaszerződés tervezete révén;

53.  sürgeti olyan intézkedések elfogadását, amelyek megőriznék a közszolgálati műsorszolgáltatónak és az audio- és audiovizuális médiaszolgáltatások ügynökségének pénzügyi és működési függetlenségét; elismerését fejezi az ügynökségnek a médiatulajdon átláthatóságának figyelemmel kísérése, valamint a gyűlöletbeszéd, a megkülönböztetés és az újságírókkal szembeni fenyegetések kezelése érdekében tett erőfeszítésekért;

54.  arra ösztönzi a politikai és a médiakörnyezet minden szereplőjét, hogy továbbra is legyen inkluzív, ezáltal biztosítva az összes kapcsolódó politikai nézet igazságos képviseletét azzal a céllal, hogy segítse a polgárokat a megalapozott, demokratikus döntéshozatalban;

55.  szorgalmazza a jogi keret további javítását, biztosítva az újságírók biztonságát növelő hatékony intézkedéseket és a riporterek elleni bűncselekmények büntetlenségének kezelését; hatékony vizsgálatokat kér a médiaszakemberek elleni fizikai fenyegetésekkel és szóbeli támadásokkal kapcsolatban;

56.  aggódik az etnikai feszültségek súlyosbítására, az ország nemzetközi kapcsolatainak és hírnevének sérelmére, a közvélemény és a választási folyamat torzítására, valamint a médiaszabadságra, a demokratikus társadalmakra és intézményekre, az alapvető jogokra és szabadságokra, valamint a jogállamiságra nézve súlyos kockázatot jelentő félretájékoztatási és külföldi beavatkozási kampányok miatt;

57.  megjegyzi a médiaszabadság biztosításának és a minőségi újságírás és médiaműveltség előmozdításának jelentőségét a széles körben elterjedt dezinformáció, álhírek, nacionalista retorika és a gyűlöletbeszéd kezelése szempontjából; hangsúlyozza, hogy ki kell vizsgálni a félretájékoztatási kampányok és a médiába való külföldi beavatkozás eredetét; felhívja az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ) és a Bizottságot, hogy javítsák a koordinációt és stratégiailag kezeljék a dezinformációt és a hibrid fenyegetéseket, amelyek célja az európai perspektíva aláásása a régióban; felszólít egy, a Balkánra összpontosító dezinformációs kiválósági központ létrehozására a félretájékoztatás elleni küzdelem érdekében;

Társadalmi-gazdasági reformok

58.  megjegyzi a Covid19 káros gazdasági és társadalmi hatását, valamint támogatását fejezi ki a hatások enyhítését célzó számos intézkedés iránt; arra sürgeti a hatóságokat, hogy teljes mértékben használják ki a Coviddal kapcsolatos folyamatos uniós támogatást és a kapcsolódó mechanizmusokat, a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv által kínált lehetőségeket kihasználva, hogy közelebb hozzák a régiót az EU egységes piacához; üdvözli az egészségügyi ágazat számára nyújtott 4 millió EUR összegű azonnali támogatást, valamint a társadalmi és gazdasági fellendüléshez biztosított 62 millió EUR-t, amelyet az Európai Unió Észak-Macedóniának nyújtott a világjárvány kezdetén, amelyet 160 millió EUR összegű makroszintű pénzügyi támogatási csomaggal egészített ki hitelek formájában;

59.  üdvözli az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA II) származó, 70 millió EUR összegű vissza nem térítendő támogatást a nyugat-balkáni partnerek Covid19-oltóanyagokhoz való hozzáférésének finanszírozására; felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy elegendő mennyiségű Covid19-vakcinát osszanak ki valamennyi nyugat-balkáni ország állampolgárainak; ösztönzi a regionális együttműködést az egészségügy területén, különös tekintettel a határokon átnyúló betegségekre, a régió terheinek enyhítése érdekében;

60.  bátorítja a kormányt, hogy kezelje prioritásként a gazdasági visszaesés és a strukturális szükségletek – mint például az oktatás és a képzés hiányosságai, valamint a képzett munkavállalók kiáramlása és az infrastrukturális beruházások hiányosságai – enyhítésére, a diverzifikáció, a verseny és a digitalizáció fellendítésére és az informális gazdaság kezelésére irányuló intézkedéseket; emlékeztet a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképessége megerősítésének fontosságára;

61.  tudomásul veszi a kormány arra irányuló erőfeszítéseit, hogy létrehozza a minimálbérről szóló törvényt és bővítse a szociális ellátások körét; ösztönzi a hatóságokat, hogy moderniználják az adótörvényt, így javítva a közegészségügyi és egészségbiztosítási rendszerek kapacitását, személyzetét és munkakörülményeit, valamint az ezekhez való hozzáférést; sürgeti a világjárvány által súlyosbított gyermekszegénység és energiaszegénység kezelésére irányuló célzott intézkedések elfogadását;

62.  kéri a népességcsökkenés és a képzett munkaerő elvándorlásának kérdésére irányuló társadalmi-gazdasági intézkedések növelését a tartós munkanélküliség csökkentését eredményező aktív munkaerőpiaci intézkedések útján;

63.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell az erőfeszítéseket az uniós polgárok megkülönböztetéstől mentes munkaerőpiaci hozzáférésének, a szolgáltatásnyújtás szabadságának, a szakmai képesítések kölcsönös elismerésének és a kereskedelem nem tarifális akadályai felszámolásának a biztosítása érdekében;

64.  emlékeztet az időszerű, átfogó, jó minőségű, ágazatközi statisztikai adatok biztosításának fontosságára és sürgeti az országot egy régóta esedékes demográfiai összeírás elkészítésére;

Energia, közlekedés és környezetvédelem

65.  emlékeztet, hogy további jelentős erőfeszítések szükségesek az energiahatékonysággal, a megújuló energiával, az energiaellátás biztonságával és a kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos célok megvalósításához;

66.  véleménye szerint a közberuházásokat fenntartható növekedésre és munkahelyteremtésre kell összpontosítani, valamint sürgeti az országot az energiaellátás biztonságának és fenntarthatóságának növelésére a hatékonyság és diverzifikáció javításával megújuló energiaforrások fenntartható alkalmazásán keresztül;

67.  üdvözli az energiahatékonysági törvény elfogadását, és ösztönzi Észak-Macedóniát, hogy hajtsa végre azt; üdvözli a harmadik energiaügyi csomagban előírt kötelezettségeknek való megfelelés további biztosítása, valamint az integrált regionális energiapiacnak a szomszédos országokkal való jövőbeli villamosenergia- és gázrendszerösszekötők révén történő létrehozása terén elért eredményeket; lépésekre szólít fel a vasúti piaci verseny biztosítása, a fontos vasúti folyosók kiépítésének támogatása és a jelentős határátkelőhelyek működőképességének biztosítása érdekében;

68.  felhívja a Bizottságot, hogy az IPA III vagy a nyugat-balkáni gazdasági és beruházási terv tekintetében szigorúan hajtsa végre a „többért többet” elvet, különösen Észak-Macedónia vonatkozásában, tekintettel az ország által a jelentéstételi időszakban elért jelentős előrehaladásra, továbbá jelét adva az Unió szolidaritásának;

69.  üdvözli a Nyugat-Balkánra vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási terv és a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend elfogadását, amely a régió zöld és digitális átállásának támogatását célozza, valamint előmozdítja a szélesebb körű regionális és határokon átnyúló együttműködést és energiabiztonságot; emlékeztet arra, hogy képesek javítani az állami infrastruktúrát és regionális összeköttetést, különösen a Bulgáriába tartó VIII. vasúti-és autópálya-folyosó, a Koszovóval, Szerbiával és Görögországgal közös gázrendszer-összekötők, valamint az Alexandroupolis cseppfolyósított földgáz (LNG) terminálprojektje révén; ismét hangsúlyozza, hogy fejleszteni kell a nyugat-balkáni országokkal és az uniós tagállamokkal való légi összeköttetéseket; hangsúlyozza, hogy a külső beruházási terv beruházásainak hozzá kell járulniuk a Párizsi Megállapodás és az EU dekarbonizációs célkitűzéseihez, valamint előzetes környezeti hatásvizsgálatokat kell tartalmazniuk; kiemeli az Észak-Macedónia és szomszédai közötti összeköttetések és gazdasági integráció fokozásának stratégiai értékét;

70.  elismerését fejezi ki azért, hogy Észak-Macedónia a nyugat-balkáni országok közül elsőként dolgozta ki integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terv tervezetét, amely szilárd alapot nyújt egy ambiciózus végleges terv kidolgozásához az Energiaközösség alapján fennálló kötelezettségeknek megfelelően;

71.  szorgalmazza a politikai akaratot a Párizsi Megállapodás és az ambiciózus környezetvédelmi és fenntartható fejlődési tervek végrehajtására, többek között a védett területeken a vízenergia fejlesztésének korlátozása révén, megőrizve a biológiai sokféleséget és biztosítva a környezeti felelősséget;

72.  megismétli arra irányuló felhívását, hogy kezeljék a levegőszennyezés riasztó szintjét – különösen a városi területeken – a fenntartható energiára, fűtésre és közlekedésre való áttéréssel, valamint a megújuló energiaforrásokba való beruházás, az ágazatközi koordináció javítása, a helyi és nemzeti finanszírozás növelése, a nagy tüzelőberendezések kibocsátási határértékeinek való megfelelés biztosítása, valamint a szén kivonására irányuló nemzeti stratégia kidolgozása révén;

73.  üdvözli a vízminőség javítása terén elért eredményeket, és emlékeztet a szennyvíztisztító kapacitások fokozásának, a nagymértékű tengeri műanyagszennyezés csökkentésének, egy integrált regionális hulladékgazdálkodási rendszer felállítását prioritásként történő kezelésének, és az újrahasznosítás előmozdításának szükségességére;

74.  felszólítja a hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket Ohrid természeti és kulturális örökségének megőrzése érdekében, az ohridi régióra vonatkozó UNESCO-ajánlás teljes körű végrehajtásának biztosítása révén;

Regionális együttműködés és külpolitika

75.  emlékeztet az Észak-Macedónia által a Görögországgal kötött preszpa-tavi megállapodásra és a jószomszédi kapcsolatokról Bulgáriával kötött szerződésre vonatkozó tárgyalások során alkalmazott kooperatív és konstruktív megközelítésre, amely igazolja az ország stratégiai elkötelezettségét az európai csatlakozási iránt; megjegyzi, hogy az uniós tagállamoknak meg kell könnyíteniük az Észak-Macedóniával tartandó kormányközi konferencia mielőbbi megtartását az ország uniós csatlakozási folyamatban tett erőfeszítéseinek elismerése érdekében, valamint hogy megakadályozzák, hogy további késedelmek ássák alá a megbékélés terén elért eredményeket;

76.  sajnálatosnak tartja, hogy a bolgár identitásukat és/vagy etnikai hátterüket nyíltan kifejező polgárok hátrányos megkülönböztetéséről szóló korábbi európai parlamenti ajánlások végrehajtása terén továbbra sem történt előrelépés;

77.  határozottan ösztönzi a hatóságokat és a civil társadalmat, hogy tegyék meg a történelmi megbékélésre irányuló megfelelő intézkedéseket a különböző etnikai és nemzeti csoportok közötti és e csoportokon belüli megosztottság feloldása érdekében, beleértve a bolgár identitású állampolgárokat is;

78.  ismételten támogatását fejezi ki az erősödő regionális együttműködés iránt és arra kéri a feleket, hogy biztosítsák a Görögországgal kötött preszpa-tavi megállapodás, valamint a jószomszédi viszonyról szóló, Bulgáriával kötött szerződés teljeskörű, következetes és jóhiszemű végrehajtását, ugyanis mindkettő fontos részét képezi a kétoldalú kapcsolatnak; sürgeti a partnereket, hogy továbbra is működjenek együtt és kétoldalúan oldják meg az összes lezáratlan kétoldalú kérdést, amelyek nincsenek hatással a csatlakozási folyamatra, lépjenek fel konstruktív módon, valamint tartózkodjanak az olyan fellépésektől, amelyek alááshatják az európai integrációt és az EU szélesebb körű érdekeit;

79.  megállapítja, hogy a regionális együttműködésnek az EU közös jövőjén, a regionális viták és a nehéz múlt leküzdését célzó nyitott párbeszéden, valamint az alapvető európai értékek tiszteletben tartásán kell alapulnia; felszólít új lehetőségek megteremtésére a nyugat-balkáni országokkal folytatott magas szintű politikai és szakpolitikai párbeszéd terén rendszeres EU–Nyugat-Balkán-csúcstalálkozók és intenzívebb miniszteri kapcsolatok révén a bővítési folyamat politikai felelősségvállalás megerősítése, valamint a határozottabb irányítás és a magas szintű elkötelezettség biztosítása érdekében, amely a felülvizsgált bővítési módszertan célja is;

80.  sajnálatát fejezi ki, amiért a Tanács nem volt képes tárgyalási keretet elfogadni; várakozással tekint a tárgyalási keret gyors elfogadása elé a további késedelmek elkerülése és a csatlakozási tárgyalásokat megkezdő kormányközi konferencia mielőbbi megrendezése érdekében; támogat minden olyan erőfeszítést, amely párbeszéd elősegítése érdekében történik, és egyben az életképes megállapodás előtti utat egyengeti; rámutat arra, hogy az Európai Unió elképzelése szerint túl kell lépni a regionális vitákon és a nehéz múlton, hogy együtt lehessen egy jobb, békés jövőért dolgozni és együtt boldogulni;

81.  sajnálatát fejezi ki, amiért Bulgária és Észak-Macedónia még nem jutottak megegyezésre függőben lévő kétoldalú kérdésekről; emlékeztet a folyamatos párbeszéd fontosságára, hogy a kétoldalú megállapodások jóhiszemű végrehajtása terén fenntartható eredmények legyenek elérhetők, teljesen mértékben kihasználva a barátságról, a jószomszédi viszonyról és a két ország közötti együttműködésről szóló szerződés keretét és célkitűzéseit; üdvözli Észak-Macedónia bulgáriai különleges képviselőjének kinevezését, és hangsúlyozza, hogy folyamatos párbeszédre van szükség a jelenlegi kétoldalú problémákra vonatkozó fenntartható megállapodás elérése érdekében; ösztönzi Bulgáriát és Észak-Macedóniát, hogy jussanak kompromisszumra a konkrét intézkedések cselekvési tervével kapcsolatban, amelynek végrehajtását rendszeresen értékelik a barátsági szerződésnek megfelelően;

82.  elismerését fejezi ki Észak-Macedóniának és Bulgáriának a Nyugat-Balkánra vonatkozó berlini folyamat sikeres közös elnökségéért és a fontos eredményekért;

83.  felszólít egy kellő állami finanszírozásban részesülő, intézményesített ifjúsági párbeszéd megvalósítására Észak-Macedónia és Görögország, valamint Észak-Macedónia és Bulgária között a francia–német ifjúsági hivatal mintája alapján;

84.  újra felszólítja az összes regionális politikai vezetőt, hogy tegyenek sürgős lépéseket a RECOM-bizottság felállítására, amelynek feladata minden háborús bűnnel és más súlyos emberi jogok megsértésével kapcsolatos tény feltárása a volt Jugoszlávia területén, a RECOM-koalíció által elvégzett fontos munkára építve;

85.  üdvözli, hogy Észak-Macedónia 2020. március 27-én csatlakozott a NATO-hoz, és folyamatos elkötelezettséget tanúsít az euroatlanti biztonsági keret iránt; üdvözli az ország részvételét a NATO által vezetett misszióban, valamint a befogadó nemzet koordinációs központján keresztül a KFOR-ban, és hivatalos együttműködését az Európai Védelmi Ügynökséggel; felhívja Észak-Macedóniát, hogy folytassa a katonai és operatív normákhoz való igazodását az EU-val és a NATO-tagállamokkal való átjárhatóság és koherencia fokozása érdekében; üdvözli Észak-Macedónia elkötelezettségét a „Tiszta Hálózat” kezdeményezés iránt;

86.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak és az Egyesült Államoknak meg kell erősíteniük partnerségüket és koordinációjukat a Nyugat-Balkánon a legfontosabb reformok előmozdítása, valamint a kormányzás és a megbékélés javítása érdekében;

87.  elismeri, hogy Észak-Macedónia egyre jobban igazodik a közös kül- és biztonságpolitikához, és kéri az országot az uniós válságkezelési műveletekkel kapcsolatos további javulásra, különösen az Oroszország elleni korlátozó intézkedésen kapcsán; elismerését fejezi ki Észak-Macedóniának a folyamatban lévő uniós válságkezelési és közös biztonság- és védelempolitikai (KBVP) missziókhoz és műveletekhez való folyamatos hozzájárulásáért, valamint hangsúlyozza, hogy a jövőben is fenn kell tartani elkötelezettségét; aggodalmát fejezi ki a harmadik országoktól való növekvő gazdasági és energiafüggőség miatt;

88.  üdvözli Észak-Macedónia folyamatos elkötelezettségét a regionális kezdeményezések iránt és kéri a különböző regionális keretekben megfogalmazott kötelezettségek folyamatos végrehajtását a regionális közös piac fejlesztésére;

o
o   o

89.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az Észak-macedón Köztársaság elnökének, kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0320. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2019)0050.