Az Európai Parlament,

–  tekintettel a brüsszeli fellebbviteli bíróság főügyésze által 2020. október 30-án egy büntetőeljárással összefüggésben levélben eljuttatott és 2020. december 14-én a plenáris ülésen bejelentett, Filip De Man mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  tekintettel arra, hogy Filip De Man lemondott az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdése által biztosított, meghallgatáshoz való jogáról,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel a Belga Királyság alkotmányának 59. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én és 2019. december 19-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A9-0134/2021),

A.  mivel a brüsszeli fellebbviteli bíróság főügyésze kérelmezte Filip De Man, a Belga Királyságban megválasztott európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését a vád szerint általa 2019. május 1-jén okozott, anyagi kárral járó és cserbenhagyással súlyosbított közlekedési balesettel összefüggésben;

B.  mivel Filip De Mant azzal vádolják, hogy 2019. május 1-jén Vilvoorde-ban nekiütközött egy járdaszigetnek, és nem állt meg, hanem hazavezetett; mivel a rendőrség a képviselő járművéből származó törmeléket talált az út mentén, és a baleset helyszínétől a képviselő otthonáig vezettek az úttesten jól látható nyomok; mivel számos idézést követően Filip De Man végül megjelent a rendőrség meghallgatásán, és ez alkalommal kijelentette, hogy valóban felborította a betonoszlopot, és az utcán összegyűlt tömeg miatt nem tudott megállni;

C.  mivel az állítólagos bűncselekmény a közúti közlekedés rendjéről szóló 1968. március 16-i belga törvény 33. cikkének hatálya alá tartozik, és tizenöt naptól hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel és 200 eurótól 2000 euróig terjedő pénzbüntetéssel büntetendő;

D.  mivel egyrészt a Parlamentet nem lehet bíróságként kezelni, másrészt a parlamenti képviselőt a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás keretében nem lehet „vádlottnak” tekinteni(2);

E.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkének első bekezdése értelmében az Európai Parlament képviselői saját országukban az ország parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik, bármely más tagállam területén pedig mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól;

F.  mivel a Belga Királyság alkotmánya 59. cikkének első bekezdése úgy rendelkezik, hogy „amennyiben nem áll fenn a tettenérés esete, a két kamara hivatalban lévő tagjai bűnüldözési eljárás keretében nem idézhetők közvetlenül bíróság elé és nem tartóztathatók le, illetve csak annak a kamarának az engedélyével, amelynek tagjai”;

G.  mivel kizárólag a Parlament hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy egy konkrét esetben felfüggeszti-e a mentelmi jogot vagy sem; mivel a Parlament a mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos döntése meghozatalánál észszerű módon figyelembe veheti a képviselő álláspontját(3);

H.  mivel a feltételezett bűncselekmény nem áll közvetlen vagy nyilvánvaló összefüggésben Filip De Man európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásával, valamint azok nem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében az európai parlamenti képviselői feladatok ellátása során kifejtett vélemények vagy leadott szavazatok;

I.  mivel a Parlament nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis-ra, azaz arra, hogy komoly és megalapozott gyanú állna fenn arra vonatkozóan, hogy az eljárást a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából kezdeményezték volna;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Filip De Man mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Belga Királyság illetékes hatóságának és Filip De Man úrnak.

(1) A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115. (2) A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Európai Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266. (3) A Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440, 28. pont.