Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2021/2567(RSP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : B9-0224/2021

Előterjesztett szövegek :

B9-0224/2021

Viták :

Szavazatok :

PV 27/04/2021 - 2

Elfogadott szövegek :

P9_TA(2021)0123

Elfogadott szövegek
PDF 136kWORD 48k
2021. április 27., Kedd - Brüsszel
A Balti-tengerben található vegyszermaradványok, tekintettel az 1328/2019. sz. és a 0406/2020. sz. petíciókra, az eljárási szabályzat 227. cikkének (2) bekezdése alapján
P9_TA(2021)0123B9-0224/2021

Az Európai Parlament 2021. április 27-i állásfoglalása az 1328/2019. és a 0406/2020. számú petíciók alapján a Balti-tengert szennyező vegyi maradékanyagokról (2021/2567(RSP))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az 1328/2019. és a 0406/2020. számú petícióra,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (3) bekezdésére, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 4. és 191. cikkére, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 35. és 37. cikkére,

–  tekintettel a Balti-tenger ökológiai problémájáról szóló, 1997. szeptember 18-i állásfoglalására(1), a vízpolitika terén a szennyezés és a veszélyes anyagok csökkentésére irányuló közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(2) célkitűzésére, valamint a tagállamok azon kötelezettségvállalására, hogy a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv)(3) értelmében ellenőrzik a víz alatti vegyi hadianyagokat,

–  tekintettel „a tenger megmentése”, valamint a Balti-tenger térségének (az erre a régióra vonatkozó uniós stratégia keretében) a tengerbiztonság szempontjából világelső térséggé tétele tekintetében tett kötelezettségvállalásokra, valamint az uniós tagállamok azon kötelezettségvállalására, hogy (az EU tengerbiztonsági stratégiájára vonatkozó cselekvési terv keretében) felszámolják a tengerbe süllyesztett vegyi fegyvereket és fel nem robbant hadianyagokat,

–  tekintettel a Bizottságnak az európai zöld megállapodásról szóló, 2019. december 11-i közleményének (COM(2019)0640) 2.1.8. fejezetében foglalt, a toxikus anyagoktól teljesen mentes környezetre irányuló szennyezőanyag-mentességi célkitűzésére, valamint az EU azon kötelezettségvállalására, amely szerint a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig tartó időszakra szóló stratégiájával és a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiával összhangban megállítja a biológiai sokféleség csökkenését, és világelsővé válik a biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális válság kezelésében,

–  tekintettel az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló 1992. évi egyezményének 2. cikke, valamint az ezen egyezményhez csatolt, a vízről és egészségről szóló 1999. évi jegyzőkönyv 4. cikke értelmében a részes államok által vállalt kötelezettségekre,

–  tekintettel a Bizottságnak a balti-tengeri térségre vonatkozó, 2021 és 2027 közötti időszakra szóló következő Interreg-programjára,

–  tekintettel a Balti-tenger térsége tengeri környezetének védelméről szóló 1992. évi Helsinki Egyezményre, a balti-tengeri cselekvési tervre és a Balti-tengeri Környezetvédelmi Bizottság (HELCOM) tengerbe süllyesztett vegyi hadianyagokkal kapcsolatos megállapításaira,

–  tekintettel az államoknak az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai keretében tett kötelezettségvállalásaira, nevezetesen a veszélyes vegyi anyagok okozta halálesetek és megbetegedések számának csökkentésére irányuló 3.9. számú célkitűzésre, a víz minőségének a hulladékelsüllyesztés felszámolása és a veszélyes vegyi anyagok kibocsátásának minimalizálása révén történő javítására irányuló 6.3. számú célkitűzésre, valamint a tengerszennyezés megelőzésére és a tengeri és part menti ökoszisztémák védelmére irányuló 14.1. és 14.2. számú célkitűzésre,

–  tekintettel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének a Balti-tengerbe süllyesztett vegyi hadianyagokról szóló 1612(2008) számú határozatára és az azt kísérő, 2008. április 28-i jelentésre,

–  tekintettel az 1328/2019. számú és a 0406/2020 számú petíciókról a Petíciós Bizottság 2020. december 3-i ülésén folytatott vitára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 227. cikkének (2) bekezdésére,

A.  mivel a második világháború vége óta legalább 50 000 tonna – veszélyes anyagot (például mustár- és könnygázt, valamint idegbénulást és egyéb sokkhatásokat okozó vegyi anyagokat) tartalmazó – hagyományos és vegyi fegyvert süllyesztettek a Balti-tengerbe;

B.  mivel e hadianyagok lassan lebomlanak és a mérgező anyagok a vízbe szivárognak, veszélyt jelentve az emberi egészségre, ugyanis emberi fogyasztásra szánt élelmiszereket szennyeznek, közvetlen érintkezés esetén súlyos égési sérüléseket és mérgezést okoznak, károsítják a tengeri ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, továbbá veszélyeztetik a helyi gazdasági tevékenységeket, például a halászatot, a természeti erőforrások kitermelését és erőművekből származó megújuló energia előállítását;

C.  mivel a Balti-tenger a földrajzi helyzetéből adódóan félig zárt tenger, vízforgalma lassú, öntisztító kapacitása gyenge; mivel a Balti-tenger a világ egyik legszennyezettebb tengere, amelynek mély vizeiben csökken az oxigén szintje, ami már jelenleg is veszélyezteti a tengeri élővilágot;

D.  mivel a HELCOM vízbe süllyesztett vegyi fegyverekkel foglalkozó ad hoc munkacsoportja (a CHEMU) értékes kutatásokat végzett, a MERCW elnevezésű, uniós finanszírozású projekt foglalkozott a tengerbe süllyesztett vegyi fegyverekkel kapcsolatos ökológiai kockázatok kezelésével, valamint a HELCOM ad hoc szakértői csoportjai aktualizálták és felülvizsgálták a Balti-tengerbe süllyesztett vegyi fegyverekre (MUNI) és a veszélyes anyagok környezeti kockázataira (SUBMERGED) vonatkozó meglévő információkat;

E.  mivel a tengerben található fel nem robbant lőszerek jelentette kihívásokról szóló, 2019. február 20-án Brüsszelben tartott kollokvium résztvevői kifejezésre juttatták az együttműködés szorosabbá tételének szükségességét;

F.  mivel a nemzetközi közösség nem rendelkezik megbízható információkkal a tengerbe süllyesztett hadianyagok mennyiségéről, jellegéről és helyéről, erre vonatkozóan ugyanis alig állnak rendelkezésre dokumentumok, és a térségben nem végeztek elegendő kutatást a tengerfenék helyzetéről;

G.  mivel nem sikerült konszenzusra jutni sem a hadianyagok jelenlegi állapota, sem pedig az általuk jelentett konkrét veszélyek és lehetséges elhárításuk tekintetében;

H.  mivel a balti-tengeri régióval foglalkozó Interreg-program keretében rendelkezésre bocsátott finanszírozás teljes összege 10,13 millió EUR volt – a 2011 és 2014 közötti időszakban vegyi hadianyagok felkutatására és értékelésére (CHEMSEA), a 2016 és 2019 közötti időszakban tengeri lőszerekkel kapcsolatban (DAIMON), a 2019 és 2021 közötti időszakban pedig a DAIMON 2 projektre –, amelynek 77%-a, azaz 7,8 millió EUR az Európai Regionális Fejlesztési Alapból származott; mivel az e projektek keretében folytatott vizsgálatok tárgyát a tengerbe süllyesztések helye, a hadianyagok összetétele és állapota, valamint a balti-tengeri viszonyokra való reakciója képezte, a döntéshozatalt szolgáló eszközöket és képzést biztosítva a hatóságok számára a kockázatelemzés, a kármentesítési módszerek és a környezeti hatásvizsgálat céljaira használt technológiákról;

I.  mivel a tengerbe süllyesztett hagyományos és vegyi hadianyagok kérdésével a NATO foglalkozik, amely megfelelő pénzügyi és egyéb eszközökkel, valamint a kellő tapasztalatokkal is rendelkezik e probléma sikeres megoldásához;

J.  mivel a 2014-ben lezárult CHEMSEA projekt következtetése az volt, hogy a tengerbe süllyesztett vegyi hadianyagok nem jelentenek közvetlen fenyegetést, de a Balti-tenger szempontjábólű ettől függetlenül továbbra is súlyos problémákat okoznak;

K.  mivel a balti-tengeri régióban folytatott intenzív fuvarozás és gazdasági tevékenység miatt e probléma nemcsak környezeti, hanem jelentős gazdasági következményekkel is jár, többek között a halászati ágazatra nézve is;

1.  hangsúlyozza, hogy a második világháborút követően a Balti-tengerbe süllyesztett hadianyagok jelentette környezeti és egészségügyi veszélyek nemcsak regionális vagy európai szinten jelentenek súlyos problémát, hanem megjósolhatatlan, rövid és hosszú távú, határokon átnyúló, globális következményekkel járhatnak;

2.  nyomatékosan felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy a tengeri környezetet és a tengeri tevékenységeket veszélyeztető kockázatok minimalizálása érdekében, az együttműködés és a valódi szolidaritás szellemében fokozza a tengerbe süllyesztett hadianyagok nyomon követését; felszólít minden érintett felet, hogy sürgősen oldják fel a veszélyes anyagok tengerbe süllyesztésével kapcsolatos tevékenységekre és azok pontos helyszínére vonatkozó titkosított információk titkos jellegét, és sürgősen tegyék lehetővé az ezekhez való hozzáférést az érintett országok, a Bizottság és az Európai Parlament számára;

3.  felhívja a Bizottságot és az Interreg balti-tengeri régióval foglalkozó közös programozási bizottságát, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást a Balti-tengerbe süllyesztett hadianyagokkal kapcsolatos veszélyek elhárításához szükséges kutatás és intézkedések számára; üdvözli a HELCOM által, valamint a balti-tengeri régióra vonatkozó Interreg-program keretében finanszírozott CHEMSEA, DAIMON és DAIMON 2 projektek égisze alatt megvalósult célzott erőfeszítéseket és konstruktív kutatást;

4.  felhív minden érintett felet a nemzetközi környezetvédelmi jog tiszteletben tartására és arra, hogy nyújtsanak további pénzügyi hozzájárulást az Interreg 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó balti-tengeri programjához; üdvözli a balti-tengeri régióra vonatkozó, a 2021–2027-es időszakra szóló transznacionális Interreg-programot, amely a Balti-tenger szennyezettségének csökkentésére irányuló intézkedésekhez nyújt majd finanszírozást

5.  hangsúlyozza, hogy rendszeresen nyomon kell követni a hadianyagok korróziós állapotát, és naprakész környezeti kockázatértékelést kell végezni a szennyező anyagok emberi egészségre, tengeri ökoszisztémákra és a régió biológiai sokféleségére gyakorolt káros hatásairól;

6.  üdvözli a nemzeti szinten már megtett erőfeszítéseket, például az elsüllyesztett hadianyagok lokalizálását, valamint bizonyos veszélyes anyagok nyomon követését és eltávolítását;

7.  rendkívül fontosnak tartja ezzel összefüggésben az állam- és régióközi együttműködési mechanizmusokat, a nyilvános információkhoz való szabad hozzáférést, valamint a tudományos és kutatási ismeretek hatékony cseréjét;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy a szennyezőanyag-mentesítés tekintetében kitűzött, a „teljesen szennyezésmentes környezet” megteremtésére vonatkozó ambíciózus célkitűzésének megvalósítása érdekében az érintett tagállamokkal, valamint más érdekelt felekkel és szervezetekkel közösen hozzon létre szakértői csoportot, amelynek feladatai a következők: i. a szennyezett területek vizsgálata és helyük pontos feltérképezése; ii. megvalósítható, környezetbarát és költséghatékony megoldások ajánlása a szennyezés nyomon követésére és mentesítésére azzal a végső céllal, hogy eltávolítsák – illetve, ha ez nem lehetséges, akkor semlegesítsék – a veszélyes anyagokat; iii. a döntéshozatalt támogató megbízható eszközök kidolgozása; iv. figyelemfelhívó kampány lefolytatása, tájékoztatva az érintett csoportokat (például halászokat, helyi lakosokat, turistákat és befektetőket) a lehetséges egészségügyi és gazdasági kockázatokról; és v. környezeti katasztrófákra vonatkozó vészhelyzet-reagálási iránymutatások kidolgozása;

9.  sajnálja, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz számára 8,8 millió EUR összegű költségvetéssel elkülönített eszközök egyikét sem használták fel a balti-tengeri Interreg-program keretében megvalósuló DAIMON vagy DAIMON 2 projektekre;

10.  felhívja a Bizottságot egyrészt annak elérésére, hogy minden érintett uniós ügynökség és intézmény – közöttük az Európai Védelmi Ügynökség is – felhasználja a rendelkezésére álló valamennyi erőforrást, másrészt annak biztosítására, hogy e problémát valamennyi vonatkozó uniós politikában és programozási folyamatban figyelembe vegyék, többek között a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben és a tengerbiztonsági stratégiáról szóló cselekvési tervben is;

11.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai tengerekbe süllyesztett hadianyagok kérdése bekerüljön a horizontális programokba, lehetővé téve az ugyanezen problémával szembesülő régiókra (az Adriai- és a Jón-tengerre, az Északi-tengerre és a Balti-tengerre) vonatkozó projektek előterjesztését, és könnyebbé téve a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét;

12.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen összehangolt erőfeszítéseket a Balti-tenger szennyezettségének kezelése érdekében, és e célból erősítse meg a regionális, a nemzeti és a nemzetközi együttműködés valamennyi formáját, többek között a NATO-val ápolt partnerkapcsolatokat is felhasználva;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok és más érintett országok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 304., 1997.10.6., 147. o.
(2) HL L 327., 2000.12.22., 1. o.
(3) HL L 164., 2008.6.25., 19. o.

Utolsó frissítés: 2021. július 26.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat