Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének 2020. december 9-i határozatára, amelyben jóváhagyta a kötelező átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló intézményközi megállapodás tervezetét,

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) tervezetére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 11. cikkének (1) és (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 295. cikkére,

–  tekintettel a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodás elfogadása alkalmából az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság által kiadott politikai nyilatkozat tervezetére (a továbbiakban: politikai nyilatkozat),

–  tekintettel az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartásról szóló, az Európai Parlament és a Bizottság között 2014. április 16-án létrejött intézményközi megállapodásra (a továbbiakban: a 2014. évi megállapodás)(1),

–  tekintettel a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló, 2016. szeptember 28-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0627);

–  tekintettel az Elnökök Értekezlete által 2017. június 15-én elfogadott, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodásra irányuló 2016. szeptember 28-i bizottsági javaslatra vonatkozó európai parlamenti tárgyalási megbízatásra,

–  tekintettel az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és feddhetetlenségéről szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a képviselők számára biztosított átláthatósági eszközök új csomagjára, amelyet az Elnökök Értekezlete 2018. július 27-én hagyott jóvá,

–  tekintettel az Európai Parlament 2019. január 31-i határozatára, amely a Parlament eljárási szabályzatának következőket érintő módosításáról szól: az I. cím 1. és 4. fejezete; az V. cím 3. fejezete; a VII. cím 4. és 5. fejezete; a VIII. cím 1. fejezete; a XII. cím; a XIV. cím és a II. melléklet(3), különösen a 11. és 35. cikk,

–  tekintettel eljárási szabályzata 148. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A9-0123/2021),

A.  mivel az EUSZ 11. cikkének (2) bekezdése így szól: „Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.”;

B.  mivel a Covid19-világjárvány miatti egészségügyi vészhelyzet az érdekképviselők és a döntéshozók közötti kapcsolattartás új formáinak megjelenéséhez vezetett;

C.  mivel az Unió különböző formákban példátlan összegű pénzügyi támogatást fog folyósítani a tagállamoknak a világjárvány következményei elleni küzdelem érdekében, és minden ezzel kapcsolatos döntést teljes átláthatóság mellett kell meghozni, biztosítva az uniós döntéshozók teljes körű elszámoltathatóságát;

D.  mivel a polgároknak a lehető legnagyobb bizalommal kell lenniük az uniós intézmények iránt: mivel e bizalom megteremtéséhez arra a szemléletre van szükség, hogy az érdekképviselet magas szintű etikai normákhoz kötött, és hogy az uniós szinten megválasztott képviselőik, a biztosok és az uniós tisztviselők függetlenek, elszámoltathatók és tevékenységük átlátható; mivel az uniós intézmények közös független testülete a jövőben hozzájárulhatna az uniós tisztviselők és az érdekképviselők közötti kapcsolattartást szabályozó közös etikai keretrendszer létrehozásához; mivel az átláthatósági nyilvántartás működése során adott esetben figyelembe kell venni a kérelmezők és a nyilvántartottak uniós értékekhez és általános etikai normákhoz való ragaszkodását;

E.  mivel a megállapodást végrehajtó egyedi intézményi intézkedéseket a Parlamentben különböző szinteken hozzák meg, az Elnökség által elfogadott végrehajtási szabályoktól az eljárási szabályzat módosításáig;

F.  mivel a megállapodásban mindhárom aláíró intézmény megállapodik olyan egyedi határozatok elfogadásáról, amelyek felhatalmazzák a nyilvántartás igazgatótanácsát (a továbbiakban: az igazgatótanács) és a nyilvántartás titkárságát (a továbbiakban: a titkárság) arra, hogy a megállapodás 9. cikkével és 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nevében határozatokat hozzanak;

Cél és hatály

1.  üdvözli a megállapodást, amely tovább erősíti az etikai érdekképviselet normáit; emlékeztet azonban arra, hogy az EUMSZ 295. cikke értelmében az intézmények csak együttműködési megállapodásokat köthetnek, és ezért saját szervezeti hatáskörükre kell támaszkodniuk annak érdekében, hogy olyan de facto kötelezettségeket hozzanak létre, amelyek előírják a harmadik felek számára, hogy csatlakozzanak a nyilvántartáshoz; megismétli, hogy régóta támogatja az átláthatósági nyilvántartás jogalkotási aktus révén történő létrehozását, amely egyetlen módja annak, hogy harmadik felek számára is jogilag kötelezővé váljon;

2.  ismét hangsúlyozza, hogy a politikai nyilatkozattal összhangban az intézmények elkötelezik magukat a közös átláthatósági kultúra megerősítésére irányuló összehangolt megközelítés mellett az etikai érdekképviselet javítása és további erősítése érdekében; kiemeli, hogy a megállapodás értelmében és az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése szerint kölcsönös lojális együttműködést kell tanúsítaniuk a közös keretrendszer kidolgozása során, és hogy az intézményeknek ezért a legmagasabb szintű elkötelezettségre kell törekedniük; rámutat, hogy a megállapodásban említett intézkedések minimumot képviselnek, és politikai támogatástól függően, valamint egy intézményközi megállapodás meglévő alkotmányos és jogi korlátainak figyelembevételével tovább bővíthetők;

3.  megerősíti, hogy folytatni kell az intézményközi párbeszédet annak érdekében, hogy a másodlagos uniós jog kötelező erejű jogi aktusa alapján létrejöjjön az átláthatósági nyilvántartás;

4.  javasolja, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencián vitassák meg egy olyan önálló jogalap létrehozásának lehetőségét, amely lehetővé tenné a társjogalkotók számára, hogy a rendes jogalkotási eljárás keretében uniós jogalkotási aktusokat fogadjanak el azzal a céllal, hogy kötelező erejű etikai szabályokat vezessenek be az érdekképviselőkre az uniós intézményekkel való kapcsolattartás során;

5.  üdvözli, hogy az Európai Unió Tanácsának jogállása a megfigyelői státuszról a megállapodás hivatalos részes felének jogállására változott; úgy véli azonban, hogy részvétele a legmagasabb rangú tisztviselőkkel való találkozókra, kizárólag önkéntes rendszerek keretében, valamint az elnökség ideje alatt és hat hónappal azt megelőzően az állandó képviselők és az állandó képviselők helyetteseinek üléseire korlátozódik; újfent hangsúlyozza, hogy a közös keretrendszer hitelessége érdekében valamennyi állandó képviseletnek aktívan részt kell vennie ebben önkéntes rendszereik révén, azt az elnökségük lejárta után is alkalmazni kell, és lehetőség szerint ki kell terjeszteni más tisztviselőkre is;

6.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság a tárgyalási folyamat során nem tett további érdemi kötelezettségvállalásokat a közös keretrendszerrel kapcsolatban; különösen sajnálja, hogy a személyi hatály tekintetében az csak az intézmények legmagasabb beosztású alkalmazottaira terjed ki; ragaszkodik ahhoz, hogy a feltételrendszer mindhárom intézmény tekintetében történő felülvizsgálatának magában kell foglalnia az intézmények egyéb személyzetével – osztályvezetői szinten és afölött – tartott üléseket is;

7.  üdvözli a Parlament által a tárgyalási folyamat során a feltételességgel és a kiegészítő átláthatósági intézkedésekkel kapcsolatban tett kötelezettségvállalásokat; úgy véli, hogy eljárási szabályzata 11. és 35. cikkének módosítása határozott kötelezettségvállalást jelentett e tekintetben; üdvözli, hogy a megállapodás fenntartja a képviselők azon alkotmányos jogát, hogy mandátumukat szabadon gyakorolhassák;

8.  üdvözli, hogy lehetőség van az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek önkéntes alapon történő részvételére; úgy véli, hogy az aláíró intézményeknek ösztönözniük kell ezt a részvételt, összhangban a nyilvántartás használatának előmozdítására és a nyilvántartás lehető legteljesebb körű használatára vonatkozó kötelezettségükkel; ismét felhívja a figyelmet arra, hogy az ilyen részvételhez az aláíró intézményeknek további forrásokat kell biztosítaniuk a nyilvántartás számára;

Érintett tevékenységek

9.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás tevékenységalapú megközelítésen alapul, amely magában foglalja a közvetett lobbitevékenységeket is; hangsúlyozza, hogy fontos, hogy a megállapodás ezekre a tevékenységekre is kiterjedjen, különösen annak fényében, hogy a világjárvány közepette az érdekképviselők és az uniós döntéshozók közötti interakciók új formái jelentek meg;

10.  üdvözli az érintett és a hatály alá nem tartozó tevékenységekkel kapcsolatos pontosításokat, beleértve a spontán találkozások kizárását, és a diplomáciai státusszal nem rendelkező harmadik országbeli közvetítők bevonását;

11.  úgy véli, hogy fontos meghatározni az érdekképviselőkkel tartott találkozókat, amelyeket előre ütemezett találkozókként közzé kell tenni; üdvözli a Bizottság azon gyakorlatát, hogy a személyes találkozóktól eltérő formában, például videokonferencia keretében tartott találkozókat is közzéteszi; kitart amellett, hogy a tervezett telefonhívást is találkozónak kell tekinteni;

Feltételesség, éves jelentés és felülvizsgálat

12.  úgy véli, hogy a feltételességi intézkedések és az egyéb kiegészítő átláthatósági intézkedések egyedi határozatok révén történő végrehajtása a három aláíró intézmény belső szervezeti hatáskörei tiszteletben tartásának egyik módja; üdvözli e tekintetben, hogy az éves jelentést kiterjesztették az aláíró intézmények által elfogadott ilyen intézkedések végrehajtására is;

13.  javasolja, hogy az éves jelentés tartalmazzon információkat azokról a nyilvántartottakról, akiket kivizsgáltak és a magatartási kódex be nem tartása miatt végül töröltek a nyilvántartásból;

14.  üdvözli a megállapodás 5. cikke alapján hozott végrehajtási intézkedések időben történő és rendszeres felülvizsgálatát, melynek célja ezen intézkedések javítására és megerősítésére vonatkozó ajánlások megfogalmazása;

15.  felszólítja az aláíró intézményeket, hogy készítsenek elemzést arról, hogy az új átláthatósági szabályok milyen hatást gyakorolnak a döntéshozatali eljárásokra, beleértve a feltételességet és az intézmények által a közös keretrendszeren belül elfogadott kiegészítő átláthatósági intézkedéseket, valamint azt, hogy ezek a szabályok milyen hatással vannak az uniós intézmények polgárok részéről történő megítélésére a nyilvántartás következő felülvizsgálata előtt;

16.  felhívja a figyelmet arra, hogy a feltételesség és a kiegészítő átláthatósági intézkedések egyértelmű és időben történő közzététele elengedhetetlen az érdekképviseletek és a polgárok számára az átláthatóság biztosításához, ami alátámasztja a közös keretrendszer megfelelő működésébe vetett bizalmukat;

Az Európai Parlament szerepe

17.  üdvözli a Parlament által a tárgyalások során tett kötelezettségvállalásokat, nevezetesen „A joghézagok megszüntetése – A Parlament feltételességre vonatkozó javaslatai” című javaslatot, és ismét hangsúlyozza, hogy a megállapodás 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban indokolatlan késedelem nélkül teljes körűen végre kell hajtani és közzé kell tenni azokat;

18.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a Parlament komoly politikai felelősséget vállaljon a végrehajtási és felülvizsgálati folyamat iránt; javasolja, hogy a megállapodás 14. cikkében előírt felülvizsgálati folyamat az EP átláthatóságért felelős alelnökétől származó tájékoztatáson és a vele folytatott szoros együttműködésen alapuljon;

19.  felhívja az Elnökséget és az egyéb érintett szerveket különösen az alábbi intézkedések mihamarabbi végrehajtására:

20.  kéri különösen a Bizottsági Elnökök Értekezletét, hogy

21.  felszólítja az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy a Parlament eljárási szabályzatának felülvizsgálata során vegyen fontolóra további átláthatósági intézkedéseket, amelyeket a Parlament közös keretrendszer melletti elkötelezettségének megerősítése érdekében be kell vezetni; kiemeli az eljárási szabályzat esetleges felülvizsgálatára vonatkozó formai követelmények fontosságát;

Jogosultság, magatartási kódex, a nyilvántartottak által szolgáltatandó információk

22.  megjegyzi, hogy a megállapodás I. mellékletében meghatározott magatartási kódex betartása a jogosultsági kritériumok részét képezi, és hogy a nyilvántartottaknak figyelembe kell venniük az intézmények korábbi tagjaira és személyzetére vonatkozó, hivataluk megszűnését követően rájuk alkalmazandó titoktartási követelményeket és szabályokat;

23.  üdvözli annak egyértelműsítését, hogy a nyilvántartottak nem mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy biztosítsák a rájuk vonatkozó etikai normák betartását, amikor tevékenységeik egy részét kiszervezik másoknak;

24.  üdvözli, hogy a nyilvántartottak kötelesek közzétenni mind az ügyfelekre, mind a közvetítőkre vonatkozó pénzügyi információkat, és hogy a kereskedelmi érdekeket nem képviselő nyilvántartottaktól is pénzügyi információkra van szükség; üdvözli, hogy a nyilvántartottaknak nem csupán évente egyszer kell közzétenniük a pénzügyi információkat, hanem azokat folyamatosan frissíteniük kell, különösen abban az esetben, ha végrehajtási határozatok tárgyát képező részleteket illetően jelentős változás következik be;

25.  hangsúlyozza, hogy a nyilvántartottak most kötelesek tájékoztatást adni az általuk célzott jogalkotási javaslatokról, szakpolitikákról vagy kezdeményezésekről; úgy véli, hogy ez hozzá fog járulni az általuk képviselt érdekek egyre nagyobb átláthatóságához;

Titkárság és igazgatótanács

26.  üdvözli a nyilvántartás karbantartására, fejlesztésére és népszerűsítésére fordított források növelésére irányuló kötelezettségvállalást, valamint a Tanács által a titkárságnak nyújtott hivatalos támogatást; úgy véli, hogy a közös keretrendszerrel kapcsolatos ilyen jellegű kötelezettségvállalások a titkárság arra irányuló kapacitásának növekedését fogják eredményezni, hogy időben iránymutatást tudjanak nyújtani a nyilvántartottaknak, és támogatni tudják őket a kért adatok regisztrálásában és frissítésében; felhívja a figyelmet különösen arra, hogy a nyilvántartottak számához viszonyítva az emberi erőforrások a hasonló nemzeti rendszerekkel összehasonlítva nagyon korlátozottak, és hogy ez akadályozza a nyilvántartás működésének hatékonyságát; kéri az intézményeket, hogy biztosítsák a titkárság és az igazgatótanács megfelelő működéséhez szükséges forrásokat és személyzetet;

27.  úgy véli, hogy a titkárság és az igazgatótanács működése során a három intézmény egyenlő arányú részvétele konszenzust biztosít, a keretrendszert érintő közös felelősségviselést eredményez, és előmozdítja egy közös átláthatósági kultúra kialakulását;

28.  üdvözli az igazgatótanács létrehozását és azon feladatát, hogy felügyelje a megállapodás általános adminisztratív végrehajtását, és felülvizsgálati szervként járjon el a titkárság által hozott intézkedések tekintetében; üdvözli, hogy a megállapodás szilárd adminisztratív eljárásról gondoskodik, amely biztosítja a nyilvántartottak eljárási jogait;

Eljárási rendelkezések

29.  jóváhagyja az e határozat A. mellékletében foglalt megállapodás megkötését;

30.  jóváhagyja az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság e határozat B. mellékletében foglalt politikai nyilatkozatát, amelyet a megállapodással együtt közzé fognak tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában;

31.  úgy határoz , hogy a megállapodás 9. cikkével és 15. cikkének (2) bekezdésével összhangban a megállapodás hatálybalépésétől kezdődően az igazgatótanács és a titkárság felhatalmazást kap arra, hogy az Európai Parlament nevében a megállapodással összhangban egyedi határozatokat fogadjon el a kérelmezőkről és a nyilvántartottakról az Európai Parlament, az Európai Unó Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodásssal(4) összhangban;

32.  utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével és a Bizottság elnökével közösen írja alá a megállapodást és gondoskodjon annak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételéről;

33.  utasítja elnökét, hogy e határozatot és annak mellékleteit tájékoztatásul továbbítsa a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1) HL L 277., 2014.9.19., 11. o. (2) HL C 337., 2018.9.20., 120. o. (3) Elfogadott szövegek, P8_TA(2019)0046. (4) HL L 207., 2021.6.11., 1. o.

INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG KÖZÖTT A KÖTELEZŐ ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSRÓL

(E melléklet szövege itt nincs feltüntetve, mert az megegyezik a HL L 207., 2021.6.11., 1. oldalán közzétett intézményközi megállapodással.)

AZ EURÓPAI PARLAMENT, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG POLITIKAI NYILATKOZATA A KÖTELEZŐ ÁTLÁTHATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSRÓL SZÓLÓ INTÉZMÉNYKÖZI MEGÁLLAPODÁS ELFOGADÁSA ALKALMÁBÓL

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság elismeri a feltételesség elvének fontosságát, mint a három intézmény által a közös átláthatósági kultúra megerősítése, valamint az uniós szintű átlátható és etikus érdekképviselet magas szintű normáinak meghatározása érdekében alkalmazott összehangolt megközelítés sarokkövét.

Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság elismeri, hogy az alábbiakra vonatkozó hatályos feltételességi és kiegészítő átláthatósági intézkedések összhangban vannak a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodással, megerősítik összehangolt megközelítésük célkitűzését, és szilárd alapot teremtenek e megközelítés további kiépítéséhez és fejlesztéséhez, valamint az uniós szintű etikus érdekképviselet további megerősítéséhez:

—  adott esetben a döntéshozók és a nyilvántartásba vett érdekképviselők találkozói(1);

—  adott esetben az érdekképviselőkkel lebonyolított találkozók közzététele(2);

—  a személyzet találkozói, különösen felsővezetői szinten, a nyilvántartásba vett érdekképviselőkkel(3);

—  az Európai Parlament nyilvános meghallgatásain való felszólalás(4);

—  a Bizottság szakértői csoportjaiban való tagság, és bizonyos rendezvényeken, fórumokon vagy tájékoztató üléseken való részvétel (5);

—  az intézmények épületeibe való belépés(6);

—  adott esetben a nyilvántartásba vett érdekképviselők számára szervezett rendezvények védnöksége;

—  a tagállamok politikai nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a nemzeti joggal és hatáskörökkel összhangban önkéntesen alkalmazzák a feltételesség elvét tanácsi elnökségük alatt és az azt megelőző hat hónapban az állandó képviselőjüknek és helyettesüknek az érdekképviselőkkel tartott találkozóira, valamint az egyes tagállamok által a nemzeti joggal és azon túli hatáskörökkel összhangban hozott további önkéntes intézkedések, amelyeket szintén figyelembe kell venni.

(1) Az Európai Parlament eljárási szabályzata 11. cikkének (2) bekezdése; az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexről szóló, 2018. január 31-i bizottsági határozat (C(2018)0700) (HL C 65., 2018.2.21., 7. o.) 7. cikke; az Európai Bizottság munkamódszereinek V. pontja. (2) Az Európai Parlament eljárási szabályzata 11. cikkének (3) bekezdése; a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről szóló tájékoztatás közzétételéről szóló, 2014. november 25-i 2014/838/EU, Euratom bizottsági határozat (HL L 343., 2014.11.28., 19. o.); a Bizottság tagjai, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről szóló tájékoztatás közzétételéről szóló, 2014. november 25-i 2014/839/EU, Euratom bizottsági határozat (HL L 343., 2014.11.28., 22. o.). (3) A Tanács Főtitkársága és az érdekképviselők közötti kapcsolattartás szabályozásáról szóló tanácsi határozat 3. cikke; az Európai Bizottság munkamódszereinek V. pontja. (4) A nyilvános meghallgatásokra vonatkozó szabályokról szóló, 2003. június 18-i elnökségi határozat 7. cikke. (5) Az Európai Parlament eljárási szabályzatának 35. cikke; a bizottsági szakértői csoportok létrehozására és működésére vonatkozó horizontális szabályok kialakításáról szóló, 2016. május 30-i bizottsági határozat (C(2016)3301) 8. cikke; a Tanács Főtitkársága és az érdekképviselők közötti kapcsolattartás szabályozásáról szóló tanácsi határozat 4. és 5. cikke. (6) Az Európai Parlament eljárási szabályzata 123. cikkének a belépőkártyákra és a Parlament épületeibe történő belépés engedélyezésére vonatkozó 2013. december 13-i főtitkári határozat értelmében történő olvasata és a Tanács Főtitkársága és az érdekképviselők közötti kapcsolattartás szabályozásáról szóló tanácsi határozat 6. cikke.