Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Elfogadott szövegek
PDF 258kWORD 80k
2021. április 29., Csütörtök - Brüsszel
A digitális zöldigazolvány – uniós polgárok ***I
P9_TA(2021)0145
Szöveg
 Egységes szerkezetbe foglalt szöveg

Az Európai Parlament 2021. április 29-én elfogadott módosításai a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (digitális zöldigazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz (COM(2021)0130 – C9-0104/2021 – 2021/0068(COD))(1)
AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)
a Bizottság javaslatához
---------------------------------------------------------

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

[Módosítás 25, eltérő utalás hiányában]

(1) Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából.
(2)* Módosítás: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/... RENDELETE
a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós Covid19-igazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A Szerződésekben és a végrehajtásukra hozott intézkedésekben megállapított korlátozásokkal és feltételekkel minden uniós polgárnak joga van a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz. A 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(1) részletes szabályokat állapít meg e jog gyakorlására vonatkozóan.

(1a)  A szabad mozgás megkönnyítése a gazdaságélénkítés megkezdésének egyik kulcsfontosságú előfeltétele.

(2)  Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója 2020. január 30-án nemzetközi horderejű népegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetnek nyilvánította a súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó, 2-es típusú koronavírus (SARS-CoV2) által okozott koronavírus-betegség 2019-et (COVID-19). 2020. március 11-én a WHO megállapította, hogy a Covid19 világjárványnak minősíthető.

(3)  A tagállamok a vírus terjedésének korlátozása érdekében különböző intézkedéseket fogadtak el, amelyek közül néhány hatással volt az uniós polgárok azon jogára, hogy szabadon mozoghatnak és tartózkodhatnak a tagállamok területén; ezek közé az intézkedések közé tartoznak például a beutazási korlátozások vagy a határokon át utazók karantén alá helyezésére / önkéntes karanténba vonulására vagy a SARS-CoV-2-teszteredmény bemutatására vonatkozó követelmények. Ezek a korlátozások káros hatással vannak a polgárokra és a vállalkozásokra, különösen a határt átlépő munkavállalókra és ingázókra, illetve az idénymunkásokra.

(4)  A Tanács 2020. október 13-án elfogadta a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány miatti korlátozására vonatkozó koordinált megközelítésről szóló (EU) 2020/1475 tanácsi ajánlást(2). Az ajánlás összehangolt megközelítést határoz meg a következő kulcsfontosságú kérdésekre vonatkozóan: közös kritériumok és küszöbértékek alkalmazása annak eldöntésekor, hogy bevezetnek-e a szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat, a Covid19 terjedési kockázatának feltérképezése egy elfogadott színkód alapján, és koordinált megközelítés azokat az intézkedéseket illetően – ha vannak ilyenek –, amelyek az adott területeken való terjedési kockázattól függően megfelelően alkalmazhatók az e területek között mozgó személyekre. Sajátos helyzetükre tekintettel az ajánlás azt is hangsúlyozza, hogy ▌mentesíteni kell a Covid19-járvánnyal összefüggő utazási korlátozások alól az ajánlás 19. pontjában felsorolt alapvető szükségből utazókat, valamint a határ menti ingázókat, akiknek az életét az ilyen korlátozások jelentősen érintik, különös tekintettel az alapvető feladatot ellátó vagy a kritikus infrastruktúra szempontjából nélkülözhetetlen személyekre.

(5)  Az (EU) 2020/1475 ajánlásban meghatározott kritériumok és küszöbértékek felhasználásával az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) hetente egyszer közzéteszi a tagállamok régiónkénti bontású térképét, hogy támogassa a tagállami döntéshozatalt(3).

(6)  Amint azt az (EU) 2020/1475 ajánlás hangsúlyozza, a személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozó, a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében bevezetett korlátozásoknak konkrét és korlátozott közérdeken – nevezetesen a népegészség védelmén – kell alapulniuk. Az ilyen korlátozásokat az uniós jog általános elveivel összhangban kell alkalmazni, különös tekintettel az arányosságra és a megkülönböztetésmentességre vonatkozó elvekre. A belső határellenőrzés nélküli, teljes mértékben működő schengeni térség helyreállítására irányuló erőfeszítésekkel összhangban a meghozott intézkedések hatályát és idejét tehát szigorúan korlátozni kell, és azok nem terjedhetnek túl a népegészség védelméhez feltétlenül szükséges mértéken. Ezenkívül összhangban kell lenniük azokkal az uniós intézkedésekkel, amelyek célja az áruk és alapvető szolgáltatások zökkenőmentes szabad mozgásának biztosítása az egységes piacon, beleértve az egészségügyi eszközök és az orvosi és egészségügyi személyzet zökkenőmentes szabad mozgását azokon az úgynevezett „zöld sávos” határátkelőhelyeken keresztül, amelyeket a zöld sávoknak az egészség védelmét, valamint az áruk és alapvető szolgáltatások rendelkezésre állását biztosító határigazgatási intézkedésekre vonatkozó iránymutatások szerinti végrehajtásáról szóló bizottsági közlemény említ(4).

(7)  Mindazok esetében, akik már megkapták a védőoltást, [72 óránál] nem régebbi negatív NAAT-teszttel vagy [24 óránál] nem régebbi negatív antigén gyorsteszttel rendelkeznek, illetve akik szervezetében az elmúlt [6 hónapban] kimutatták a tüskefehérje ellen termelődött egyes antitestek jelenlétét, a jelenlegi orvosi ismeretek szerint jelentősen csökken a SARS-CoV-2 vírussal való megfertőződés kockázata. Nem szabad korlátozni azon személyek szabad mozgását, akik – például azért, mert védettek a SARS-CoV-2 vírussal szemben, és nem adhatják tovább azt – megalapozott tudományos bizonyítékok alapján nem jelentenek jelentős népegészségügyi kockázatot, mivel az ilyen korlátozások nem szükségesek a kitűzött cél eléréséhez.

(7a)  Az igazolványok harmonizált használatának biztosítása érdekében e rendeletben meg kell határozni érvényességük időtartamát. Jelen pillanatban azonban még mindig nem egyértelmű, hogy a vakcinázás megakadályozza-e a Covid19 terjedését. Hasonlóképpen nincs elegendő bizonyíték arra vonatkozóan sem, hogy egy korábbi fertőzésből való felépülést követően mennyi ideig tart a szervezet tényleges védettsége a Covid19-cel szemben. Ezért lehetővé kell tenni az érvényesség időtartamának a technológiai és tudományos fejlődés alapján történő kiigazítását.

(8)  Számos tagállam kezdeményezte vagy tervezi oltási igazolványok kibocsátását. Ahhoz azonban, hogy ezeket hatékonyan lehessen használni a határokon átnyúló helyzetekben, amikor a polgárok gyakorolják a szabad mozgáshoz és a vakcinázáshoz való jogukat, az ilyen igazolványoknak teljes mértékben interoperábilisnak, összeegyeztethetőnek, biztonságosnak és ellenőrizhetőnek kell lenniük. A tagállamok között közösen elfogadott megközelítésre van szükség az ilyen igazolványok tartalmára, formátumára, elveire, technikai előírásaira és védettségi szintjére vonatkozóan.

(9)  Az e területen hozott egyoldalú intézkedések jelentős fennakadásokat okozhatnak a szabad mozgás ▌gyakorlásában, és akadályozhatják a belső piac, köztük a turizmus ágazat megfelelő működését, mivel a nemzeti hatóságok és a személyszállítási szolgáltatók, például a légitársaságok, a vasút-, az autóbusz- vagy a komptársaságok számos különböző okmányformátummal találkoznak, nemcsak az adott személy oltottsági státusza, hanem a tesztek és a Covid19-betegségből való gyógyultság tekintetében is. [Mód. 8.]

(9a)  A fenntartható turizmusra vonatkozó uniós stratégia létrehozásáról szóló 2021. március 3-i állásfoglalásában az Európai Parlament felszólított a turizmussal kapcsolatos megközelítés uniós szintű harmonizálására – a biztonságos utazás közös kritériumai, valamint a tesztelési és karanténkövetelményekre vonatkozó uniós egészségvédelmi protokoll végrehajtása révén egyaránt –, valamint szorgalmazza egy egységes oltási bizonyítvány kialakítását, amennyiben elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a vakcinázott személyek nem terjesztik tovább a vírust, vagy amennyiben kölcsönösen elismerik az oltási eljárásokat.

(10)  A schengeni vívmányokban, különösen az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(5) meghatározott, a belső határok személyek által történő átlépésére vonatkozó közös intézkedések sérelme nélkül, valamint a tagállamok területén való ▌mozgáshoz és tartózkodáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében létre kell hozni a Covid19 elleni oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok kibocsátására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó, „uniós Covid19-igazolvány” elnevezésű közös keretet, amelyet minden tagállamban kötelezővé és közvetlenül alkalmazandóvá kell tenni. Valamennyi uniós közlekedési csomópontnak – például repülőtereknek, kikötőknek, vasúti és autóbusz-állomásoknak –, ahol az igazolványt ellenőrzik, egységes és közös kritériumokat és eljárásokat kell alkalmaznia az uniós Covid19-igazolványoknak a Bizottság által kidolgozott iránymutatás alapján történő ellenőrzésére.

(10a)  E rendelet alkalmazásakor a tagállamoknak el kell fogadniuk az e rendelettel összhangban kiadott valamennyi igazolványtípust. Az interoperábilis igazolványoknak egyenértékűnek kell lenniük az érvényességük ideje alatt.

(11)  E rendelet célja, hogy megkönnyítse az arányosság és a megkülönböztetésmentesség elvének alkalmazását a szabad mozgás és más alapvető jogok Covid19-világjárvány miatti esetleges korlátozásai tekintetében, miközben magas szintű közegészség-védelemre törekszik, és nem értelmezendő úgy, mint amely megkönnyíti vagy ösztönzi a világjárvány során bevezetett szabad mozgásra vagy más alapvető jogokra vonatkozó korlátozások elfogadását. ▌Továbbra is alkalmazni kell az (EU) 2020/1475 ajánlásban említett azon kivételeket, amelyek a szabad mozgás tekintetében a Covid19-világjárványra válaszul bevezetett korlátozásokra vonatkoznak. Az e rendelet által létrehozott igazolványok ellenőrzésének szükségessége önmagában nem indokolhatja a belső határokon történő határellenőrzés ideiglenes visszaállítását. A belső határokon végzett ellenőrzéseknek továbbra is végső eszközként kell szolgálniuk, az (EU) 2016/399 rendeletben meghatározott különös szabályokra is figyelemmel.

(12)  Az ilyen interoperábilis igazolványok kibocsátására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó közös megközelítés a bizalmon alapul. A hamis Covid19-igazolványok jelentős népegészségügyi kockázatot jelenthetnek. A tagállamok hatóságai számára garantálni kell, hogy a másik tagállamban kibocsátott igazolványban szereplő információk megbízhatóak, hogy az igazolvány nem hamis, hogy az az azt bemutató személyre vonatkozik, és hogy az igazolványban szereplő információkat ellenőrző személyek csak a szükséges minimális mennyiségű információhoz férhetnek hozzá.

(13)  A hamis Covid19-igazolványok valós kockázatot jelentenek. 2021. február 1-jén az Europol előzetes figyelmeztető értesítést adott ki a hamis negatív Covid19-tesztigazolványok tiltott értékesítéséről(6). Tekintettel a rendelkezésre álló és könnyen hozzáférhető technológiai eszközökre, például a nagy felbontású nyomtatókra és a különböző grafikus szerkesztői szoftverekre, a csalók kiváló minőségű hamis vagy meghamisított igazolványokat tudnak előállítani. Több esetben került sor csalárd tesztelési igazolványok szervezett hamisítócsoportok és haszonleső egyéni csalók által történő tiltott offline és online értékesítésére.

(14)  Az interoperabilitás és az egyenlő hozzáférés biztosítása érdekében – többek között a kiszolgáltatott személyek, például a fogyatékossággal élő személyek és a digitális technológiákhoz korlátozott hozzáféréssel rendelkező személyek számára – a tagállamoknak az igazolvány birtokosa által választott digitális és/vagy papíralapú formátumban kell kibocsátaniuk az uniós Covid19-igazolványt alkotó igazolványokat. Ez lehetővé teszi a leendő birtokos számára, hogy megigényelje és megkapja az igazolvány nyomtatott példányát, és/vagy hogy mobil eszközön tárolja és jelenítse meg a igazolványt. Az igazolványoknak interoperábilis, digitálisan olvasható vonalkódot kell tartalmazniuk, amely csak az igazolvánnyal kapcsolatos releváns adatokat tartalmazza. A tagállamoknak elektronikus bélyegzővel ▌garantálniuk kell az igazolványok hitelességét, érvényességét és sértetlenségét. Az igazolványon szereplő információkat ember által olvasható formátumban is fel kell tüntetni, akár nyomtatott formában, akár formázás nélküli szövegként megjelenítve. Az okmányok elrendezésének könnyen érthetőnek kell lennie, és biztosítania kell az egyszerűséget és a felhasználóbarát jelleget. Az információkat és az elrendezést akadálymentesen kell megjeleníteni a fogyatékossággal élő személyek számára, az (EU) 2019/882 európai parlamenti és tanácsi irányelvben(7) meghatározott, az információkra, többek között a digitális információkra vonatkozó akadálymentességi követelményeknek megfelelően. A szabad mozgás akadályozásának elkerülése érdekében az igazolványokat térítésmentesen kell kiállítani, és a személyek számára biztosítani kell a jogot azok megszerzésére. A tagállamoknak automatikusan vagy a gyógyultsági igazolvány esetében csak kérésre kell kibocsátaniuk az uniós Covid19-igazolványt alkotó igazolványokat, biztosítva, hogy azok könnyen beszerezhetők legyenek, és szükség esetén meg kell adniuk az annak garantálásához szükséges támogatást, hogy mindenki egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen. Az oltási igazolványok bevezetéséhez szükséges minden további technikai, digitális és közlekedési infrastrukturális kiadást az uniós alapokból és programokból támogathatóvá kell tenni. [Mód. 17]

(14a)  Az oltóanyagokat a lakosság egésze számára elérhető globális közjavaknak kell tekinteni, ezért a tagállamoknak minden polgár számára méltányos és ingyenes hozzáférést kell biztosítaniuk. A tagállamoknak emellett egyetemes, elérhető, időben történő és ingyenes hozzáférést kell biztosítaniuk a Covid19-tesztelési lehetőségekhez, ideértve ezek elérhetővé tételét valamennyi közlekedési csomópontban. A 3. cikk (1) bekezdése szerinti igazolványok kiállítása, illetve egy – az 5., 6. és 7. cikkben említett – konkrét igazolvány birtoklása nem vezethet az oltási státuszon alapuló megkülönböztetett bánásmódhoz és megkülönböztetéshez.

(15)  Az uniós Covid19-igazolványt alkotó igazolványok biztonsága, hitelessége, sértetlensége és érvényessége, valamint az uniós adatvédelmi jogszabályoknak való megfelelése kulcsfontosságú ahhoz, hogy valamennyi tagállamban elfogadják azokat. Ezért létre kell hozni egy olyan bizalmi keretrendszert, amely meghatározza az igazolványok megbízható és biztonságos kibocsátásához és ellenőrzéséhez szükséges szabályokat és infrastruktúrát. Az ehhez szükséges infrastruktúrát ki kell építeni, határozottan előnyben részesítve az uniós technológia használatát, hogy az hogy minden elektronikus eszközön működjön, biztosítva ugyanakkor az infrastruktúra védettségét a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben. A bizalmi keretrendszernek biztosítania kell, hogy az igazolvány ellenőrzésére offline és a kibocsátónak az ellenőrzésről való tájékoztatása nélkül kerüljön sor, és ezért biztosítania kell, hogy sem az igazolványok kibocsátója, sem más harmadik fél ne kapjon tájékoztatást, amikor az igazolvány birtokosa bemutatja az igazolványt. A bizalmi keretrendszer alapját a 2011/24/EU irányelv(8) 14. cikke alapján létrehozott e-egészségügyi hálózat által 2021. március 12-én elfogadott, az egészségügyi igazolások interoperabilitására vonatkozó dokumentumnak(9) kell képeznie. A bizalmi keretrendszernek ezért egy nyilvános kulcsú infrastruktúrán kell alapulnia, amely a tagállamok egészségügyi hatóságait az igazolványokat kiállító egyes jogalanyokkal összekötő bizalmi lánccal rendelkezik. A bizalmi keretrendszernek lehetővé kell tennie a csalás, különösen a hamisítás felderítését. Minden egyes oltás, teszt vagy gyógyulás esetén külön-külön független igazolványt kell kiállítani, amelyen nem tüntethető fel az igazolvány birtokosa korábbi igazolványainak előzményei.

(16)  E rendelet értelmében az uniós Covid19-igazolványt alkotó bármely igazolványt a 2004/38/EK irányelv 3. cikkében említett személyek, azaz az uniós polgárok és családtagjaik, köztük az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 355. cikkének (2) bekezdése szerinti tengerentúli országok és területek állampolgárai számára – állampolgárságuktól függetlenül – az oltás vagy a teszt helye szerinti tagállamnak, illetve a gyógyult személy tartózkodási helye szerinti tagállamnak kell kibocsátania. Az igazolványokat adott esetben a beoltott, tesztelt vagy gyógyult személy, például a cselekvőképtelen személy nevében egy másik személynek, például a törvényes gyámnak kell kibocsátani, vagy gyermekeik nevében a szülők számára. Az igazolványok tekintetében nem követelhető meg felülhitelesítés vagy bármilyen más hasonló alakiság.

(16a)  A határátlépéssel járó utazásokhoz kapcsolódó korlátozások különösen azon személyek számára hátrányosak, akik naponta vagy gyakran lépik át a határt, mert munkahelyükre vagy iskolába mennek, közeli hozzátartozóikat látogatják meg, orvosi ellátást vesznek igénybe vagy szeretteiket gondozzák. Az uniós Covid19-igazolványnak meg kell könnyítenie a határ menti lakosok, a határátlépő idénymunkások, a határátlépő ideiglenes munkavállalók és a közlekedési dolgozók szabad mozgását.

(16b)  hangsúlyozva az e rendelet (14a) preambulumbekezdését, valamint az (EU) 2020/1475 ajánlás (6) és (19) bekezdését, a tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a határon átnyúló régiók, a legkülső régiók, az exklávék és a földrajzilag elszigetelt területek sajátosságaira, a helyi és regionális szintű együttműködés szükségességére, valamint azokra a személyekre, akik határ menti ingázónak, külföldre ingázó munkavállalónak és határ menti lakosnak minősülnek és akik olyan másik tagállamban laknak, ahová rendszerint naponta vagy legalább hetente egyszer visszatérnek. [Mód. 18]

(17)  Az uniós Covid19-igazolványok elemeit képező igazolványokat Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán/Szentszék állampolgárai vagy lakosai számára is ki lehet állítani ▌.

(18)  ▌Az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről egyes harmadik országok között a személyek szabad mozgásáról kötött megállapodások rendelkeznek a szabad mozgás népegészségügyi okokból történő korlátozásának lehetőségéről. Amennyiben egy ilyen megállapodás nem tartalmaz az európai uniós jogi aktusok beépítésére vonatkozó mechanizmust, az ilyen megállapodások kedvezményezettjei részére kiállított igazolványokat az e rendeletben megállapított feltételek szerint el kell fogadni. Ezt a Bizottság által elfogadandó végrehajtási jogi aktustól kell függővé tenni, amely megállapítja, hogy az adott harmadik ország e rendelettel összhangban állít ki igazolványokat, és hivatalos biztosítékokat nyújtott arra vonatkozóan, hogy elfogadja a tagállamok által kibocsátott igazolványokat.

(19)  Az (EU) 2021/XXXX rendelet alkalmazandó azokra a harmadik országbeli állampolgárokra, akik nem tartoznak e rendelet hatálya alá, és akik jogszerűen tartózkodnak az említett rendelet hatálya alá tartozó valamely állam területén, és akik az uniós joggal összhangban jogosultak más államokba utazni.

(20)  Az e rendelet céljából létrehozandó keretrendszernek ▌a WHO és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet bevonásával megvalósuló globális kezdeményezésekkel vagy hasonló – az Európai Unióval szoros partnerséget fenntartó harmadik országokat bevonó – kezdeményezésekkel való összhang biztosítására kell törekednie. Ennek lehetőség szerint magában kell foglalnia a globális szinten létrehozott technológiai rendszerek és az e rendelet céljából létrehozott rendszerek közötti interoperabilitást az Unión belüli szabad mozgás megkönnyítése érdekében, többek között nyilvános kulcsú infrastruktúrában való részvétel vagy nyilvános kulcsok kétoldalú cseréje révén. A harmadik országok vagy az EUMSZ 355. cikkének (2) bekezdése szerinti tengerentúli országok és területek vagy annak II. mellékletében felsorolt országok vagy a Feröer szigetek által beoltott vagy tesztelt uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának megkönnyítése érdekében e rendeletnek elő kell írnia a harmadik országok vagy tengerentúli országok és területek vagy a Feröer szigetek által az uniós polgárok és családtagjaik részére kibocsátott igazolványok elfogadását, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy ezeket az igazolványokat az e rendelet alapján megállapítottakkal egyenértékű szabványoknak megfelelően bocsátották ki.

(21)  A szabad mozgás megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány idején jelenleg érvényben lévő korlátozásait a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok és az Egészségügyi Biztonsági Bizottság, az ECDC és az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) iránymutatásai alapján összehangolt módon fel lehessen oldani, interoperábilis oltási igazolványt kell létrehozni. Az oltási igazolványnak annak igazolására kell szolgálnia, hogy birtokosa valamely tagállamban Covid19-védőoltást kapott, és lehetővé kell tennie az utazási korlátozások feloldását. Az igazolvány csak a birtokos egyértelmű azonosításához szükséges információkat, valamint a Covid19-oltóanyag megnevezését, az oltás számát, dátumát és helyét tartalmazhatja. A tagállamoknak azon személyek számára kell kibocsátaniuk az oltási igazolványokat, akiket a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) értelmében forgalombahozatali engedéllyel rendelkező vakcinával ▌oltottak be.

(22)  Azon személyek is, akiket e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt – többek között klinikai vizsgálat részeként – oltottak be, jogosultak arra, hogy beszerezzék az e rendeletnek megfelelő Covid19 oltási igazolványt. Ugyanakkor a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy oltási igazolásokat más formátumban is kiállíthassák más célokra, különösen orvosi célokra.

(23)  A megkülönböztetésmentesség elvével összhangban a tagállamoknak továbbá azon uniós polgárok és családtagjaik számára is ki kell bocsátaniuk az oltási igazolványokat, akiket harmadik országban oltottak be a 726/2004/EK rendelet szerinti forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyaggal, és erre vonatkozóan megbízható bizonyítékot szolgáltatnak. A tagállamoknak továbbá azon uniós polgárok és családtagjaik számára is ki kell bocsátaniuk az oltási igazolványokat, akiket harmadik országban, a WHO sürgősségi felhasználásra vonatkozó listájában szereplő oltóanyaggal oltottak be, és erre vonatkozóan megbízható bizonyítékot szolgáltatnak.

(24)  2021. január 27-én az e-egészségügyi hálózat iránymutatást fogadott el az orvosi célú oltások igazolásáról, amelyet 2021. március 12-én aktualizált(11). Az e rendelet alkalmazásában elfogadott technikai előírásoknak és különösen az alkalmazandó kódszabványoknak erre az iránymutatásra kell támaszkodniuk.

(25)  Több tagállam már most is mentesíti a beoltott személyeket az Unión belüli szabad mozgás bizonyos korlátozásai alól. ▌A tagállamoknak el kell fogadniuk az oltási igazolásokat abból a célból, hogy eltekintsenek az uniós joggal összhangban a szabad mozgás tekintetében a Covid19 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett korlátozásoktól, például a karantén alá helyezéstől / önkéntes karanténra való kötelezéstől vagy SARS-CoV-2 teszt kötelező elvégzésétől, és ugyanezen feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított érvényes oltási igazolványokat is. Az elfogadásnak azonos feltételek mellett kell történnie, ami például azt jelenti, hogy ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy a beadott vakcina egyetlen adagja elegendő, akkor hasonlóan kell eljárnia az ugyanazon vakcina egyetlen adagját feltüntető oltási igazolvány birtokosai tekintetében is. Népegészségügyi okokból ezt a kötelezettséget azokra a személyekre kell korlátozni, akik a 726/2004/EK rendelet szerinti forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyagot ▌vagy a WHO sürgősségi felhasználásra vonatkozó listáján szereplő oltóanyagot kaptak.

(26)  Meg kell akadályozni az olyan személyekkel szembeni mindennemű (közvetlen vagy közvetett) hátrányos megkülönböztetést, akiket például orvosi okok vagy amiatt nem oltanak be, mert nem tagjai a jelenleg oltott célcsoportnak, akik még nem kaptak lehetőséget az oltásra, vagy akik úgy döntöttek, hogy nem oltatják be magukat, vagy akik számára – egyes korosztályokban, például a gyermekek esetében – még nem érhető el az oltás. Ezért az oltási igazolvány vagy egy konkrét oltóanyagot feltüntető oltási igazolvány birtoklása nem lehet előfeltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának, ▌továbbá nem lehet előfeltétele az EU-n belüli szabad mozgásnak és a határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatások, például légijáratok, vonatok, távolsági buszok, kompok vagy egyéb közlekedési eszközök igénybevételének.

(26a)  A Covid19-oltóanyagokat nagy tömegben és megfizethető áron kell előállítani, és globálisan elosztani, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak és széles körben alkalmazzák őket a helyi közösségekben. [Mód. 21/rev]

(26b)  A Covid19 világjárvány kezelése a társadalmi és gazdasági fellendülés, valamint a helyreállítási törekvések eredményességének előfeltétele. A Covid19-oltóanyagok fejlesztése alapvető fontosságú. A termelési és szállítási ütemtervek be nem tartásának súlyos eseteivel kapcsolatos problémák nagyon aggasztóak. [Mód. 22/rev]

(27)  Számos tagállam kötelezte arra a területére utazó személyeket, hogy érkezésük előtt vagy után végezzenek a SARS-CoV-2 fertőzést kimutató tesztet. A Covid19-világjárvány kezdetén a tagállamok jellemzően a reverz transzkripciós polimeráz láncreakció (RT-PCR) tesztre, azaz egy nukleinsav-amplifikációs tesztre (NAAT) támaszkodtak a betegség kimutatásában, amelyet a WHO és az ECDC az esetek és a kapcsolatok tesztelése tekintetében a legmegbízhatóbb módszernek tart(12). A világjárvány terjedésével az európai piacon egyre szélesebb körben elérhetővé váltak a gyorsabb és olcsóbb tesztek új generációját jelentő úgynevezett antigén gyorstesztek, amelyek képesek a vírusfehérjék (antigének) jelenlétének észlelésére, és így a meglévő fertőzés kimutatására. 2020. november 18-án a Bizottság elfogadta az (EU) 2020/1743 ajánlást a SARS-CoV-2 fertőzés diagnosztizálására szolgáló antigén gyorstesztek alkalmazásáról(13).

(28)  A Tanács 2021. január 22-én elfogadta az antigén gyorstesztek alkalmazására és validálására, valamint a Covid19-tesztek eredményének az Unióban történő kölcsönös elismerésére vonatkozó közös keretről szóló 2021/C 24/01 tanácsi ajánlást(14), amely előírja a Covid19 antigén gyorstesztek közös jegyzékének összeállítását. Ennek alapján az Egészségügyi Biztonsági Bizottság 2021. február 18-án megállapodott a Covid19 antigén gyorstesztjeinek közös jegyzékéről, azaz azon antigén gyorstesztekről, amelyek eredményeit a tagállamok kölcsönösen elismerik, valamint a Covid19-teszteredmény-igazolásokban feltüntetendő közös, szabványosított adatkészletről(15).

(29)  E közös erőfeszítések ellenére a szabad mozgáshoz való jogukat gyakorló személyek ▌még mindig problémákkal szembesülnek, amikor az egyik tagállamban egy másik tagállamban kapott teszteredményt próbálnak felhasználni. E problémák gyakran az igazolás nyelvével, ▌a bemutatott dokumentum hitelességébe vetett bizalom hiányával és a tesztek árával kapcsolatosak.

(30)  Másik tagállamban kiállított, a szabad mozgás gyakorlása céljából bemutatott teszteredmény-igazolások elfogadásának javítása érdekében interoperábilis tesztigazolványt kell létrehozni, amely tartalmazza a birtokosa egyértelmű azonosításához feltétlenül szükséges információkat, valamint a SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozó vizsgálat típusát, dátumát és eredményét. A teszteredmények megbízhatóságának biztosítása érdekében e rendelet alapján csak a 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás szerint összeállított jegyzékben szereplő NAAT tesztek és antigén gyorstesztek eredményeinek vonatkozásában bocsátható ki tesztigazolvány. Az e rendelet alkalmazásában elfogadott technikai előírások alapját az Egészségügyi Biztonsági Bizottság által a 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás alapján elfogadott, a Covid19-teszteredmény-igazolásokban feltüntetendő közös szabványosított adatkészletnek, különösen az alkalmazandó kódszabványoknak kell képezniük.

(31)  Azon tagállamoknak, amelyek a Covid19 terjedésének korlátozása érdekében a szabad mozgásra vonatkozóan bevezetett korlátozások feloldása céljából előírják a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására irányuló teszt igazolását, el kell fogadniuk az e rendeletnek megfelelően a tagállamok által kiadott tesztigazolványokat.

(31a)  A SARS-CoV-2 elleni antitesteket természetes fertőzés – klinikai betegséggel vagy anélkül – és vakcinázás után termeli a szervezet. Bár még nem állnak rendelkezésünkre végleges adatok az említett antitestek perzisztenciájáról az oltást követően, bőséges bizonyíték van arra, hogy a természetes eredetű antitestek a fertőzés után több hónapig kimutathatók. Az antitestek tesztelése ezért lehetővé teszi azon, korábban megfertőzött személyek azonosítását, akik szervezete immunválaszt adhatott, és ezért nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy újra megfertőződjenek vagy másokat megfertőzzenek.

(32)  A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint a Covid19-betegségből felgyógyult személyek a tünetek megjelenése után egy bizonyos ideig még pozitív SARS-CoV-2 teszteredményt mutathatnak(16). Amennyiben az ilyen személyeknek a szabad mozgás gyakorlása érdekében tesztet kell végezniük, ennek esetleges pozitív eredménye annak ellenére megakadályozhatja őket abban, hogy utazzanak, hogy már nem fertőzőek. A szabad mozgás megkönnyítése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a szabad mozgásnak a Covid19-világjárvány idején jelenleg érvényben lévő korlátozásait összehangolt módon, a rendelkezésre álló legújabb tudományos bizonyítékok alapján fel lehessen oldani, interoperábilis gyógyultsági igazolványt kell létrehozni, amely tartalmazza az érintett személy egyértelmű azonosításához szükséges információkat és a SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozó korábbi pozitív teszt dátumát. ▌Az ECDC szerint a legújabb bizonyítékok azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy a tünetek megjelenésétől számított tíz és húsz nap között a SARS-CoV-2 életképes volt, a meggyőző epidemiológiai vizsgálatok nem mutatták ki a betegség továbbterjedését a tizedik nap után.Az elővigyázatosság elvét azonban továbbra is alkalmazni kell. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy ezen érvényességi időszak hosszát – annak kezdő- és végpontját egyaránt – az Egészségügyi Biztonsági Bizottság vagy a gyógyulást követően szerzett immunitás időtartamára vonatkozó bizonyítékokat alaposan tanulmányozó ECDC iránymutatása alapján megváltoztassa. Ezen túlmenően lehetőséget kell biztosítani az egyének számára arra, hogy tünetmentes esetben tüskeantigénekkel működő, nagy specifikusságú tesztnek vessék alá magukat.

(33)  Több tagállam már most is mentesíti a gyógyult személyeket az Unión belüli szabad mozgás bizonyos korlátozásai alól. ▌A tagállamoknak el kell fogadniuk a gyógyultsági igazolványt abból a célból, hogy eltekintsenek az uniós joggal összhangban a szabad mozgás tekintetében a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett korlátozásoktól, például a karantén alá helyezéstől / önkéntes karanténra való kötelezéstől vagy SARS-CoV-2 teszt kötelező elvégzésétől, ugyanezen feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított érvényes gyógyultsági igazolványokat is. Az e-egészségügyi hálózat az Egészségügyi Biztonsági Bizottsággal együttműködve jelenleg dolgozza ki a gyógyultsági igazolványokra és a kapcsolódó adatkészletekre vonatkozó iránymutatást.

(34)  A közös álláspont gyors elérése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felkérje az 1082/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat(17) 17. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást az e rendelettel összhangban létrehozott igazolványokban dokumentált egészségügyi események hatásaira vonatkozó, rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokról, beleértve a Covid19-oltóanyagok által biztosított immunitás hatékonyságát és időtartamát, azt, hogy a vakcinák megelőzik-e a tünetmentes fertőzést és a vírusátadást, valamint azt, hogy a SARS-CoV-2 új variánsai milyen hatást gyakorolnak a már beoltott vagy fertőzött személyekre. Ezen információk képezhetik az alapját a Tanács arra irányuló ajánlásainak, hogy összehangolt megközelítést lehessen alkalmazni az igazolványok birtokosainak szabad mozgására vonatkozó korlátozások feloldására.

(35)  Az e rendelet által létrehozott igazolványokkal kapcsolatos bizalmi keretrendszer végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni(18).

(36)  A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha az interoperábilis igazolványok létrehozásához szükséges technikai előírásokkal kapcsolatos, kellően indokolt esetekben ez rendkívül sürgős okból szükséges, vagy ha új tudományos bizonyítékok válnak elérhetővé.

(37)  Az e rendelet végrehajtása során megvalósított személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet(19) alkalmazandó. Ez a rendelet jogalapot teremt az e rendeletben előírt interoperábilis igazolványok kibocsátásához és ellenőrzéséhez szükséges személyes adatoknak az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 9. cikke (2) bekezdésének g) pontja szerinti kezeléséhez. Nem szabályozza az oltási, tesztelési vagy gyógyulási események dokumentálásához kapcsolódó személyes adatok más célból, például a farmakovigilancia vagy az egyénekre vonatkozó személyes egészségügyi nyilvántartások vezetése céljából történő kezelését. Az egyéb célokból történő adatkezelés jogalapját a nemzeti jogban kell meghatározni, amelynek összhangban kell állnia az uniós adatvédelmi jogszabályokkal.

(38)  A személyes adatokra vonatkozó adattakarékosság elvével összhangban az igazolványok csak azokat a személyes adatokat tartalmazhatják, amelyek a Covid19-világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítéséhez feltétlenül szükségesek. A igazolványokban feltüntetendő konkrét személyesadat-kategóriákat és adatmezőket ebben a rendeletben kell meghatározni.

(39)  E rendelet alkalmazásában nincs szükség a személyes adatok határokon átnyúló továbbítására /cseréjére ▌. A nyilvános kulcsú infrastruktúra-megközelítéssel összhangban csak az igazolványok kibocsátóinak nyilvános kulcsait kell határokon átnyúlóan átadni vagy hozzáférhetővé tenni, amit a Bizottság által létrehozott és karbantartott interoperabilitási kapu fog biztosítani. ▌Különösen az igazolvány és a kibocsátó nyilvános kulcsa együttes meglétével kell az igazolvány hitelességének és integritásának ellenőrzését ▌és a csalások felderítését lehetővé tenni. Az alapértelmezett adatvédelem elvével összhangban olyan ellenőrzési technikákat kell alkalmazni, amelyek nem teszik szükségessé a személyes adatok továbbítását.

(40)  Ez a rendelet megtiltja ▌, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam vagy ▌határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatók megőrizzék az igazolványban szereplő, birtokukba került személyes adatokat. Ez a rendelet nem teremt jogalapot semmilyen adatbázis-tár létrehozására tagállami vagy uniós szinten, illetve a bizalmi keretrendszer digitális infrastruktúráján keresztül.

(41a)  Az utazás kiszámíthatósága és a jogbiztonság biztosításához alapvető fontosságú a nyilvánosság egyértelmű, átfogó és időben történő tájékoztatása az uniós Covid19-igazolványt alkotó egyes igazolványtípusok kibocsátásáról, felhasználásáról és elfogadásáról. A Bizottságnak támogatnia kell a tagállamok erre irányuló erőfeszítéseit, például azzal, hogy a „Re-open EU” internetes platformon elérhetővé teszi a tagállamok által szolgáltatott információkat.

(42)  Az (EU) 2020/1475 ajánlás értelmében a személyek Unión belüli szabad mozgására vonatkozóan a SARS-CoV-2 terjedésének korlátozása érdekében bevezetett minden korlátozást fel kell oldani, amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi. Ez vonatkozik azon kötelezettségekre is, hogy olyan okmányokat – például az e rendelet hatálya alá tartozó igazolványokat – kell bemutatni, amelyek eltérnek az uniós jog, különösen a 2004/38/EK irányelv által előírtaktól. ▌

(43)  Ezt a rendeletet a hatálybalépésének időpontjától számított 12 hónapon át kell alkalmazni. Négy hónappal e rendelet hatálybalépésének napját követően és legkésőbb 3 hónappal a rendelet alkalmazásának vége előtt a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, többek között annak a szabad mozgásra, az alapvető jogokra és a személyes adatok védelmére gyakorolt hatásáról, valamint a legkorszerűbb oltási és tesztelési technológiák értékeléséről, továbbá az uniós Covid19-igazolvány használatáról a tagállamok által e rendeletben nem szabályozott, nemzeti jogszabályokon alapuló célokra.

(44)  A járványügyi helyzet és a Covid19-világjárvány megfékezésében elért eredmények figyelembevétele, valamint a nemzetközi szabványokkal való interoperabilitás biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet egyes cikkeire ▌vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor(20). Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(45)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen a birtokos oltottsági, tesztelési és gyógyultsági státuszára vonatkozó interoperábilis igazolványok létrehozásával a Covid19-világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgás megkönnyítését, a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásainak meghatározása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket.

(46)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja az Alapjogi Chartában (a továbbiakban: a Charta) elismert és a Szerződésekben rögzített elveket, így a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a törvény előtti egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való jogot, a szabad mozgáshoz való jogot és a hatékony jogorvoslathoz való jogot. E rendelet alkalmazásakor a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a Charta rendelkezéseit.

(46a)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy nemzeti szinten a szabad mozgástól eltérő célokra is előírják a nemzeti digitális igazolványokat, azoknak interoperábilisnak kell lenniük az uniós Covid19-igazolványokkal, és tiszteletben kell tartaniuk az e rendeletben meghatározott biztosítékokat, különösen a különböző országok állampolgárai és a különböző igazolványok közötti megkülönböztetésmentesség, a magas szintű adatvédelem és a széttagoltság elkerülése érdekében.

(46b)  A tagállamok nem vezethetnek be korlátozásokat a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében azon személyek tekintetében, akik nem rendelkeznek az e rendelet hatálya alá tartozó igazolványokkal.

(46c)  Az e rendelet hatálybalépését követő egy hónapon belül közzé kell tenni az adott tagállamban az adatok kezelőjeként, feldolgozójaként és címzettjeként eljáró valamennyi hatóság jegyzékét annak érdekében, hogy az uniós Covid19-igazolványt használó uniós polgárok tudják, melyikhez fordulhatnak az (EU) 2016/679 rendelet szerinti adatvédelmi jogaik gyakorlása érdekében, ideértve különösen azt a jogot, hogy átlátható tájékoztatást kapjanak arról, hogy az érintett milyen módon gyakorolhatja jogait a személyes adatok kezelését illetően.

(47)  Az (EU) 2018/1725 rendelet(21) 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban egyeztetésre került sor az európai adatvédelmi biztossal és az Európai Adatvédelmi Testülettel,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az interoperábilis Covid19 oltási, tesztelési és gyógyultsági igazolványok (a továbbiakban: uniós Covid19-igazolvány) kiállítására, ellenőrzésére és elfogadására vonatkozó keretet azzal a céllal, hogy megkönnyítse a birtokosok számára a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását a Covid19-világjárvány idején.

A rendelet jogalapot biztosít az ezen igazolványok kiállításához szükséges személyes adatok kezelésére, valamint az ezen igazolványok hitelességének és érvényességének megerősítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges információk feldolgozására, az (EU) 2016/679 rendelettel teljes összhangban.

A rendeletet nem lehet úgy értelmezni, mint amely a védőoltás beadatására való közvetlen vagy közvetett kötelezettséget vagy jogot állapít meg. [Mód. 9]

Ez a rendelet a 2004/38/EK irányelv és az (EU) 2016/399 rendelet értelmében nem vezet be és nem állapít meg további alaki követelményt vagy a szabad mozgáshoz vagy a tagállamok területére való beutazáshoz való jog gyakorlásához szükséges követelményt.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „birtokos”: azon személy, aki számára e rendelettel összhangban oltottsági, tesztelési és/vagy gyógyultsági státuszára vonatkozó információkat tartalmazó interoperábilis igazolványt állítottak ki;

2.  „uniós Covid19-igazolvány”: a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben kiállított, a birtokos oltottsági, tesztelési és/vagy gyógyultsági státuszára vonatkozó információkat tartalmazó interoperábilis igazolvány;

3.  „Covid19-oltóanyag”: súlyos akut légzőszervi szindrómát okozó koronavírus 2-vel (SARS-CoV-2) szembeni aktív immunizálásra javallt immunológiai gyógyszer;

4.  „NAAT-teszt”: a SARS-CoV-2 ribonukleinsav (RNS) jelenlétének kimutatására használt molekuláris nukleinsav-amplifikációs teszt (NAAT), például reverz transzkripciós polimeráz láncreakciós (RT-PCR), hurokközvetített izotermikus amplifikációs (LAMP) és transzkripcióközvetített amplifikációs (TMA) technikák;

5.  „antigén gyorsteszt”: olyan tesztelési módszer, amely vírusfehérjék (antigének) kimutatásán alapul, laterális immunpróba alkalmazásával, amelyet képzett egészségügyi szakember vagy egyéb, képzett szakember végez el, és 30 percnél rövidebb idő alatt ad eredményt;

5a.  „szerológiai vagy antitest-vizsgálat": vérmintákon (szérum, plazma vagy teljes vér) végzett laboratóriumi vizsgálat, amelynek célja annak kimutatása, hogy egy személy szervezete termel-e antitesteket a SARS-CoV-2 ellen, jelezve ezáltal, hogy a birtokos SARS-CoV-2-nek volt kitéve, és antitesteket fejlesztett ki, függetlenül attól, hogy voltak-e tünetei vagy sem;

6.  „interoperabilitás”: valamely tagállam ellenőrzési rendszereinek képessége egy másik tagállam által kódolt adatok használatára;

7.  „vonalkód”: adatok vizuális, géppel olvasható formátumban történő tárolására és megjelenítésére szolgáló módszer;

8.  „elektronikus bélyegző”: olyan, az (EU) 910/2014 európai parlamenti és tanácsi rendelet(22) fogalommeghatározása szerinti „fokozott biztonságú elektronikus bélyegző”, amelyet más elektronikus adatokhoz csatolnak és logikailag hozzárendelnek, hogy biztosítsák ez utóbbi adatok eredetét és sértetlenségét;

10.  „bizalmi keretrendszer”: az igazolványok megbízható és biztonságos kiállítását és ellenőrzését szabályozó és lehetővé tévő szabályok, politikák, előírások, protokollok, adatformátumok és digitális infrastruktúrák, amelyek az igazolványok hitelességének, érvényességének és sértetlenségének megerősítése révén ▌elektronikus bélyegzők ▌ alkalmazásával ▌garantálják az igazolványok megbízhatóságát.

3. cikk

Uniós Covid19-igazolvány

(1)  Az (EU) 2016/399 rendelet 22. cikkének sérelme nélkül az interoperábilis uniós Covid19-igazolvány lehetővé teszi a következő igazolványok bármelyikének kiállítását, határokon átnyúló ellenőrzését és elfogadását:

a)  azt tanúsító igazolvány, hogy a birtokos az igazolványt kiállító tagállamban Covid19-oltóanyagot kapott (a továbbiakban: oltási igazolvány);

b)  a birtokos NAAT-tesztjének vagy 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás(23) alapján létrehozott, a Covid19 antigén gyorstesztek közös és frissített jegyzékében felsorolt antigén gyorstesztjének eredményét, típusát és dátumát tartalmazó igazolvány (a továbbiakban: tesztigazolvány);

c)  azt tanúsító igazolvány, hogy a birtokos pozitív NAAT-tesztjét vagy 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás alapján létrehozott, a Covid19 antigén gyorstesztek közös és frissített jegyzékében felsorolt pozitív antigén gyorstesztjét követően felgyógyult a SARS-CoV-2 fertőzésből, vagy rendelkezik a SARS-CoV-2-vel szembeni immunreakció igazolásáról szerológiai vagy antitest vizsgálat által, beleértve az első pozitív NAAT-teszt vagy a SARS-CoV-2-vel szembeni antigének szerológiai tesztjének időpontját (a továbbiakban: gyógyultsági igazolvány).

A Bizottság közzéteszi a Covid19 antigén gyorsteszteknek a 2021/C 24/01 tanácsi ajánlás alapján létrehozott jegyzékét, beleértve annak frissítéseit.

(2)  A tagállamok az (1) bekezdésben említett igazolványokat digitális és papíralapú formátumba állítják ki. A leendő birtokosok jogosultak arra, hogy az általuk választott formában kapják meg a tanúsítványokat. A tagállamok által kiállított igazolványok felhasználóbarátok és interoperábilis vonalkódot tartalmaznak, amely lehetővé teszi az igazolvány hitelességének, érvényességének és sértetlenségének ellenőrzését. A vonalkód megfelel a 8. cikknek megfelelően megállapított technikai előírásoknak. Az igazolványokban szereplő információkat legalább a kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein és angolul, ember által olvasható formátumban is fel kell tüntetni, és azoknak hozzáférhetőeknek kell lenniük a fogyatékossággal élő személyek számára is. [Mód. 15]

(3)  Az (1) bekezdésben említett igazolványok kiállítása térítésmentes. A birtokos jogosult új igazolvány kiállítását kérni, ha az igazolványban szereplő személyes adatok nem vagy már nem pontosak, illetve nem naprakészek, beleértve a birtokos beoltottsági, tesztelési vagy gyógyultsági állapotát, vagy ha az igazolvány már nem áll a birtokos rendelkezésére.

(3a)  Az igazolványon szerepelnie kell a következő szövegnek: „Ez az igazolvány nem úti okmány. A Covid19 elleni oltással, a teszteléssel és a betegségből való gyógyulással kapcsolatos tudományos bizonyítékok folyamatosan fejlődnek, figyelembe véve a vírus új, aggasztó változatait is. Utazás előtt kérjük, nézzen utána az úti cél helyén alkalmazott közegészségügyi intézkedéseknek és kapcsolódó korlátozásoknak.”

A tagállam egyértelmű, átfogó és időszerű tájékoztatást nyújt a birtokos számára az oltási igazolvány, a tesztigazolványt és/vagy a gyógyultsági igazolvány e rendelet alkalmazásában történő felhasználásáról.

(3b)  Az uniós Covid19-igazolvány birtoklása nem előfeltétele a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának.

(3c)  Az (1) bekezdés szerinti igazolványok kiállítása nem vezethet az oltási státuszon, illetve egy – az 5., 6. és 7. cikkben említett – konkrét igazolvány birtoklásán alapuló megkülönböztetett bánásmódhoz és diszkriminációhoz. A tagállamok egyetemes, hozzáférhető, időben történő és ingyenes tesztelési lehetőségeket biztosítanak az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog gazdasági vagy pénzügyi lehetőségeken alapuló megkülönböztetés nélküli biztosítása érdekében.

(4)  Az (1) bekezdésben említett igazolványok kiállítása nem érinti az oltási, tesztelési vagy gyógyultsági státuszt igazoló olyan egyéb dokumentumok érvényességét, amelyeket e rendelet hatálybalépése előtt, vagy más – különösen egészségügyi – céllal állítottak ki.

(4a)  Az uniós közlekedési csomópontoknak – például repülőtereknek, kikötőknek, vasúti és autóbusz-állomásoknak –, ahol az (1) bekezdésben említett igazolványokat ellenőrzik, egységes és közös kritériumokat és eljárásokat kell alkalmazniuk az uniós Covid19-igazolványoknak a Bizottság által kidolgozott iránymutatás alapján történő ellenőrzésére.

(5)  Ha a Bizottság a második albekezdés szerinti végrehajtási jogi aktust fogadott el, akkor az 5. cikk (5) bekezdésében említett feltételek mellett el kell fogadni az azon harmadik országok által e rendeletnek megfelelően kiállított igazolványokat is, amelyekkel az Európai Unió és tagállamai a személyek szabad mozgásáról szóló olyan megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a szerződő felek népegészségügyi okokból megkülönböztetésmentes módon e szabad mozgásra vonatkozó korlátozásokat fogadhatnak el, és amely nem tartalmaz európai uniós jogi aktusok beépítésére vonatkozó mechanizmust.

A Bizottság értékeli, hogy az adott harmadik ország e rendeletnek megfelelően állít-e ki igazolványokat, és hivatalos biztosítékokat nyújtott-e arra nézve, hogy elfogadja a tagállamok által kibocsátott igazolványokat. Amennyiben igen, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 13. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárás keretében.

(6)  A Bizottság felkéri az 1082/2013/EU határozat 17. cikkével létrehozott Egészségügyi Biztonsági Bizottságot, az ECDC-t és az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy adjanak ki iránymutatást az (1) bekezdésben említett igazolványokban dokumentált egészségügyi események hatásairól rendelkezésre álló tudományos bizonyítékokról.

(6a)  a tagállamok elegendő forrást bocsátanak rendelkezésre e rendelet végrehajtásához, többek között az uniós Covid19-igazolvány kiállításával és felhasználásával kapcsolatos csalás és jogellenes gyakorlatok megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében.

4. cikk

Az uniós Covid19-igazolvány bizalmi keretrendszere

(1)  A Bizottság és a tagállamok olyan digitális infrastruktúrát hoznak létre és tartanak fenn, amely lehetővé teszi a 3. cikkben említett igazolványok biztonságos kiállítását és ellenőrzését.

(2)  A bizalmi keretrendszer lehetőség szerint biztosítja a nemzetközi szinten létrehozott technológiai rendszerekkel való interoperabilitást.

(3)  Ha a Bizottság a második albekezdés szerinti végrehajtási jogi aktust fogadott el, a harmadik országok által az uniós polgárok és családtagjaik, valamint Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán/Szentszék állampolgárai vagy lakosai részére kiállított, az e rendelet alapján létrehozott bizalmi keretrendszerrel interoperábilis nemzetközi szabványnak és technológiai rendszernek megfelelő, valamint az igazolvány hitelességének, érvényességének és sértetlenségének ellenőrzését lehetővé tévő, és a mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó igazolványokat a tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított igazolványokkal azonos módon kell kezelni abból a célból, hogy megkönnyítsék birtokosaik számára az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz való joguk gyakorlását. Ezen albekezdés alkalmazásában a harmadik országok által kiállított oltási igazolványok tagállamok általi elfogadására az 5. cikk (5) bekezdésében említett feltételek mellett kerül sor.

A Bizottság értékeli, hogy a harmadik ország által kiállított igazolványok megfelelnek-e az e bekezdésben meghatározott feltételeknek. Amennyiben igen, akkor a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 13. cikk (2) bekezdésében hivatkozott vizsgálóbizottsági eljárás keretében. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást vezet azokról a harmadik országokról is, amelyek e rendelet értelmében teljesítik az igazolványok kiállítására vonatkozó feltételeket.

5. cikk

Oltási igazolvány

(1)  Minden tagállam automatikusan ▌a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett oltási igazolványt állít ki azon személyek számára, akiknek Covid19-oltóanyagot adtak be.

(2)  Az oltási igazolvány a személyes adatok következő kategóriáit tartalmazza:

a)  a birtokos személyazonosságának megállapítására szolgáló adatok;

b)  a beadott oltóanyagra, valamint a dózisok számára és az időpontokra vonatkozó információk;

c)  az igazolvány metaadatai, például az igazolvány kiállítója ▌.

A személyes adatokat a melléklet 1. pontjában meghatározott konkrét adatmezőknek megfelelően kell feltüntetni az oltási igazolványban.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az adatmezők módosítása vagy törlése révén, vagy az e bekezdés b) és c) pontjában említett személyesadat-kategóriákat tartalmazó adatmezők kiegészítése révén módosítsa a melléklet 1. pontját.

(3)  Az oltási igazolványt a 3. cikk (2) bekezdésében előírt biztonságos és interoperábilis formátumban kell kiállítani, és abban egyértelműen fel kell tüntetni, hogy e konkrét oltóanyag oltási sorozata lezárult-e vagy sem.

(4)  Amennyiben új tudományos bizonyíték felmerülése esetén, vagy a nemzetközi szabványokkal és technológiai rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása érdekében azt rendkívül sürgető okok indokolják, a 12. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

(5)  ▌A tagállamok a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében az uniós joggal összhangban bevezetett, a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások feloldását oltási igazoláshoz kötik, és ugyanezen feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított, a 726/2004/EK rendelet szerinti forgalombahozatali engedéllyel rendelkező Covid19-oltóanyagokra vonatkozó érvényes oltási igazolványokat is.

A tagállamok ugyanezen célból elfogadhatnak más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított érvényes oltási igazolványokat: olyan Covid19-oltóanyagra vonatkozóan, amely ▌ szerepel a WHO-nak a veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyt kapott oltóanyagokat tartalmazó listáján.

(6)  Ha uniós polgárt vagy uniós polgár családtagját valamely harmadik országban oltottak be, vagy Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán/Szentszék állampolgára vagy lakosa, az e cikk (5) bekezdésében említett típusú Covid19-oltóanyagok valamelyikével, és a tagállami hatóságok az összes szükséges információt – ideértve az oltás beadásának megbízható igazolását is – megkapták, az érintett személy számára kiállítják a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett oltási igazolványt.

6. cikk

Tesztigazolvány

(1)  Minden tagállam automatikusan ▌a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett tesztigazolványt állít ki azon személyek számára, akik esetében Covid19-tesztet végeztek.

(2)  A tesztigazolvány a személyes adatok következő kategóriáit tartalmazza:

a)  a birtokos személyazonosságának megállapítására szolgáló adatok;

b)  az elvégzett tesztre vonatkozó információk;

c)  az igazolvány metaadatai, például az igazolvány kiállítója ▌.

A személyes adatokat a melléklet 2. pontjában meghatározott konkrét adatmezőknek megfelelően kell feltüntetni a tesztigazolványban.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az adatmezők módosítása vagy törlése révén, vagy az e bekezdés b) és c) pontjában említett személyesadat-kategóriákat tartalmazó adatmezők kiegészítése révén módosítsa a melléklet 2. pontját.

(3)  A tesztigazolványt a 3. cikk (2) bekezdésében előírt biztonságos és interoperábilis formátumban kell kiállítani.

(4)  Amennyiben új tudományos bizonyíték felmerülése esetén, vagy a nemzetközi szabványokkal és technológiai rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása érdekében azt rendkívül sürgető okok indokolják, a 12. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

(5)  ▌A tagállamok a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében az uniós joggal összhangban bevezetett, a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások alóli mentesség érdekében a SARS-CoV-2 fertőzés kimutatására szolgáló negatív teszt elvégzésének igazolását írják elő, és elfogadják a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított érvényes tesztigazolványokat is.

7. cikk

Gyógyultsági igazolvány

(1)  A tagállamok a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett gyógyultsági igazolványokat kérelemre legkorában az azt követő tizenegyedik nap letelte után állíthatják ki, hogy az adott személy megkapta a SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozó első pozitív teszteredményét, vagy egy későbbi, negatív NAAT-teszt benyújtását követően. Lehetővé kell tenni a gyógyultsági igazolvány kiállítását az antitestek szerológiai vizsgálattal történő kimutatása révén is.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak –a 3. cikk (6) bekezdése szerint vagy az ECDC által felülvizsgált tudományos bizonyítékokra vonatkozóan az Egészségügyi Biztonsági Bizottságtól kapott iránymutatás alapján történő – módosítása céljából, hogy hányadik naptól állítható ki gyógyultsági igazolvány.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak megállapítása és módosítása céljából, hogy az ECDC által felülvizsgált tudományos bizonyítékok alapján a SARS-CoV-2-vel szembeni antitestek szerológiai tesztelésének milyen típusaira adható ki gyógyultsági igazolvány.

(2)  A gyógyultsági igazolvány a személyes adatok következő kategóriáit tartalmazza:

a)  a birtokos személyazonosságának megállapítására szolgáló adatok;

b)  a korábbi SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozó információk, pozitív NAAT-teszt vagy a szerológiai vizsgálat eredménye dokumentálva;

c)  az igazolvány metaadatai, például az igazolvány kiállítója ▌.

A személyes adatokat a melléklet 3. pontjában meghatározott konkrét adatmezőknek megfelelően kell feltüntetni a gyógyultsági igazolványban.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 11. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az adatmezők módosítása vagy törlése révén, beleértve azt az időpontot, amíg a gyógyultsági igazolvány érvényes, vagy az e bekezdés b) és c) pontjában említett személyesadat-kategóriákat tartalmazó adatmezők kiegészítése révén módosítsa a melléklet 3. pontját.

(3)  A tesztigazolványt a 3. cikk (2) bekezdésében előírt biztonságos és interoperábilis formátumban kell kiállítani.

(4)  Amennyiben új tudományos bizonyíték felmerülése esetén, vagy a nemzetközi szabványokkal és technológiai rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása érdekében azt rendkívül sürgető okok indokolják, a 12. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni az e cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra.

(5)  ▌A tagállamok a Covid19 terjedésének megfékezése érdekében az uniós joggal összhangban bevezetett, a szabad mozgásra vonatkozó korlátozások feloldását a SARS-CoV-2 fertőzésből való gyógyultságra vonatkozó igazoláshoz kötik, és ugyanezen feltételek mellett el kell fogadniuk a más tagállamok által e rendeletnek megfelelően kiállított, érvényes gyógyultsági igazolványokat is.

8. cikk

Technikai előírások

Az e rendelettel létrehozott bizalmi keretrendszer egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek a következőkre vonatkozó technikai előírásokat és szabályokat tartalmazzák:

a)  a 3. cikkben említett igazolványok biztonságos kiállítása és ellenőrzése;

b)  a személyes adatok biztonságának szavatolása, figyelembe véve az adatok jellegét;

c)  a 3. cikkben említett igazolványok kitöltése, beleértve a kódrendszert és minden más lényeges elemet;

e)  érvényes, biztonságos és interoperábilis vonalkód kibocsátása;

f)  a nemzetközi szabványokkal és/vagy technológiai rendszerekkel való interoperabilitás biztosítása;

g)  a felelősségi körök megosztása az adatkezelők között és az adatfeldolgozók tekintetében az (EU) 2016/679 rendelet IV. fejezetével összhangban;

ga)  folyamatokat alakít ki az elfogadott adatvédelmi és biztonsági intézkedések hatékonyságának rendszeres tesztelésére, elemzésére és értékelésére;

gb)  a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének biztosítása a digitális igazolványban és a papíralapú igazolványban szereplő, ember által olvasható információkhoz, az uniós harmonizált akadálymentességi követelményekkel összhangban. [Mód. 16]

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 13. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Amennyiben a tervezett végrehajtási jogi aktus személyes adatok kezelésére vonatkozik, a Bizottság konzultál az európai adatvédelmi biztossal, és adott esetben konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel.

Különösen a bizalmi keretrendszer időben történő végrehajtásával kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgető okok fennállása esetén a Bizottság a 13. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

A bizalmi keretrendszernek nyilvános infrastruktúrán kell alapulnia, amely ellenőrzi az uniós Covid19-igazolványok integritását és az elektronikus bélyegzők hitelességét. A bizalmi keretrendszernek lehetővé kell tennie a csalás, különösen a hamisítás felderítését, és biztosítania kell, hogy az uniós Covid19-igazolványok és elektronikus bélyegzők ellenőrzése során a kibocsátót ne értesítsék az ellenőrzésről.

8a. cikk

Nemzeti digitális igazolványok és interoperabilitás az uniós Covid19-igazolványok bizalmi keretrendszerével

Amennyiben egy tagállam kizárólag belföldi célból fogadott vagy fogad el nemzeti digitális igazolványt, biztosítania kell, hogy az teljes mértékben interoperábilis legyen az uniós Covid19-igazolványok bizalmi keretrendszerével. Ennek biztosítékai azonosak az e rendeletben meghatározott biztosítékokkal.

8b. cikk

Az uniós Covid19-igazolvány keretének jövőbeli felhasználása

Amennyiben egy tagállam az uniós Covid19-igazolványt a tagállamok közötti szabad mozgás elősegítését hivatott céltól eltérő bármely lehetséges felhasználás céljából kívánja alkalmazni, az adott tagállamnak a hatékonyság, a szükségesség és az arányosság elvének megfelelő jogalapot kell létrehoznia a nemzeti jog alapján, ideértve az adatkezelés hatókörét és mértékét, az érintett konkrét célt, az igazolványt ellenőrizni képes szervezetek kategóriáit, valamint a megkülönböztetés és a visszaélések megelőzését szolgáló megfelelő biztosítékokat egyértelműen meghatározó egyedi intézkedéseket, figyelembe véve az érintettek jogait és szabadságait érintő kockázatokat. Az ellenőrzési folyamat során nem lehet megőrizni az adatokat. [Mód. 12]

9. cikk

A személyes adatok védelme

(1)  Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazandó a személyes adatok e rendeleten alapuló kezelésére. Az e rendeletnek megfelelően kiállított igazolványokban szereplő személyes adatokat kizárólag az információkhoz a Covid19-világjárvány idején az Unión belüli szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében történő hozzáférés céljából kell kezelni e rendeletnek megfelelően alkalmazása megszűnéséig.

(2)  A 3. cikkben említett igazolványokban szereplő személyes adatokat a célállomás szerinti tagállam illetékes hatóságai vagy a nemzeti jogszabályok által a Covid19-világjárvány idején bizonyos népegészségügyi intézkedések végrehajtására kötelezett, határokon átnyúló személyszállítási szolgáltatók használják fel, kizárólag a birtokos oltottsági, tesztelési vagy gyógyultsági státuszának ellenőrzésére. E célból a személyes adatokat a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni. Nem őrizhetők meg és az ellenőrző által más célból nem dolgozhatók fel azok a személyes adatok, amelyekhez e bekezdés alapján fértek hozzá. Minden egyes oltás, teszt vagy gyógyulás esetén külön igazolványt kell kiállítani, amelyen nem tüntethetők fel a birtokosa korábbi igazolványai.

(3)  A 3. cikkben említett igazolványok kiállítása céljából – beleértve az új igazolványok kiállítását is – kezelt személyes adatok nem őrizhetők meg a kiállítója által az e célhoz szigorúan szükségesnél hosszabb ideig, megőrzési idejük azonban semmi esetre sem haladhatja meg azt az időszakot, ameddig az igazolványok felhasználhatók a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásához, amelyet követően a személyes adatokat azonnal és véglegesen törlik. Sem tagállami, sem uniós szinten nem kerül sor az igazolványokban szereplő személyes adatokat központi feldolgozására vagy megőrzésére.

(4)  A 3. cikkben említett igazolványok kiállításáért felelős hatóságokat vagy egyéb kijelölt szerveket az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjában említett adatkezelőknek kell tekinteni. A tagállamok ... [egy hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően] közzéteszik azon testületeket, amelyek adatkezelőként, adatfeldolgozóként és az adatok címzettjeiként járnak el, és ezt az információt az említett időpontot követően rendszeresen közlik a Bizottsággal. ... [Két hónappal e rendelet hatálybalépésének napját követően]-ig a Bizottság az összegyűjtött információkat nyilvánosan hozzáférhető jegyzékben közzéteszi és naprakészen tartja.

(5)  Az adatkezelők és -feldolgozók megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket tesznek az adatkezelés kockázataival arányos szintű biztonság biztosítása érdekében.

(6)  Amennyiben a (4) bekezdésben említett adatkezelő az (EU) 2016/679 rendelet 28. cikkének (3) bekezdése alkalmazásában adatfeldolgozót vesz igénybe, az adatfeldolgozó nem továbbíthat személyes adatokat harmadik országokba.

10. cikk

Uniós Covid19-igazolvány és utazási korlátozások

A tagállamok az uniós Covid19-igazolvány bevezetését követően nem vezethetnek be és nem hajthatnak végre további utazási korlátozásokat, például karantént, önkéntes karantént vagy a SARS-CoV-2 fertőzésre vonatkozó tesztet, sem pedig a 3. cikkben említett igazolványok birtokosaira vonatkozó bármilyen megkülönböztető intézkedést.

11. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A Bizottságnak az 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 12 hónapos időtartamra szól [a hatálybalépés napja]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 5. cikk (2) bekezdésében, a 6. cikk (2) bekezdésében, a 7. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében ▌említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel. Amennyiben egy ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus személyes adatok kezelésére vonatkozik, a Bizottság konzultál az európai adatvédelmi biztossal, és adott esetben konzultálhat az Európai Adatvédelmi Testülettel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  Az 5. cikk (2) bekezdése, a 6. cikk (2) bekezdése, a 7. cikk (1) bekezdése és a 7. cikk (2) bekezdése▌ értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

12. cikk

Sürgősségi eljárás

(1)  Az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok haladéktalanul hatályba lépnek és alkalmazandók mindaddig, amíg az Európai Parlament vagy a Tanács a (2) bekezdésnek megfelelően nem emel ellenük kifogást. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusról az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak küldött értesítésben meg kell indokolni a sürgősségi eljárás alkalmazását.

(2)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 11. cikk (6) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kifogást emelhet a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen. Ebben az esetben a Bizottság az Európai Parlament vagy a Tanács kifogásáról szóló határozatról való értesítést követően haladéktalanul hatályon kívül helyezi a szóban forgó, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

13. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)  Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

14. cikk

Jelentéstétel

(1)  A Bizottság [4 hónappal a rendelet hatálybalépését követően]-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról.

(2)  A jelentésnek tartalmaznia kell az e rendelet által a szabad mozgásra, többek között az utazásra és az idegenforgalomra, az alapvető jogokra és különösen a megkülönböztetésmentességre, valamint a személyes adatok védelmére gyakorolt hatás értékelését, továbbá a legkorszerűbb oltási és tesztelési technológiákra vonatkozó információkat, többek között az ECDC által nyújtott információk alapján. A jelentésnek tartalmaznia kell az uniós Covid19-igazolvány tagállamok általi, az e rendeletben nem szabályozott, nemzeti jogszabályokon alapuló célokra történő felhasználási módjainak értékelését is.

(3)  Legkésőbb három hónappal e rendelet alkalmazásának vége előtt a Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról. Ez a jelentés elvégzi a (2) bekezdés szerinti értékelést. A jelentést jogalkotási javaslatok kísérhetik, különösen a rendelet alkalmazási időpontjának meghosszabbítása céljából, figyelembe véve a járványügyi helyzet alakulását, a szükségesség, az arányosság és a hatékonyság elve alapján.

15. cikk

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

(1)  Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba és akkortól alkalmazandó.

(2)  Ez a rendelet ... [e rendelet a hatálybalépésének időpontja]-tól/-től számított 12 hónap elteltével hatályát veszti.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező, és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

Melléklet

Az igazolványokon szereplő adatkészletek

(1)  Az oltási igazolványon a következő adatokat kell feltüntetni:

a)  Név: vezetéknév (vezetéknevek) és utónév (utónevek), ebben a sorrendben;

b)  születési idő;

c)  célzott betegség vagy kórokozó, legyen az Covid19 vagy SARS-CoV-2, vagy annak egyik változata;

d)  vakcina/profilaxis;

e)  oltóanyagtermék neve;

f)  a vakcina forgalombahozatali engedélyének jogosultja vagy a vakcina gyártója;

g)  )több oltáson/dózison belül hányadik;

h)  az oltás időpontja, minden kapott dózis és a legkésőbbi dózis beadásának dátumát feltüntetve;

i)  az oltás beadásának helye szerinti tagállam;

j)  az igazolvány kibocsátója;

k)  az igazolvány érvényességi ideje (legfeljebb [1 évvel] a vakcinázás időpontját követően);

(2)  A tesztelési igazolványon a következő adatokat kell feltüntetni:

a)  név: vezetéknév (vezetéknevek) és utónév (utónevek), ebben a sorrendben;

b)  születési idő;

c)  célzott betegség vagy kórokozó, legyen az Covid19 vagy SARS-CoV-2, vagy annak egyik változata;

d)  a teszt típusa;

e)  a minta típusa (pl. nasopharingeális, oropharingeális);

f)  a teszt neve (NAAT teszt esetében nem kötelező);

g)  a teszt gyártója (NAAT teszt esetében nem kötelező);

h)  a mintavétel dátuma és időpontja;

i)  a teszteredmény előállításának dátuma és időpontja (antigén gyorsteszt esetében nem kötelező);

j)  a teszt eredménye;

k)  a tesztközpont vagy a tesztet végző intézmény;

l)  a teszt elvégzésének helye szerinti tagállam;

m)  az igazolvány kibocsátója;

n)  az igazolvány érvényessége (a NAAT-teszt mintavételétől számított legfeljebb [72 óra] és az antigén gyorsteszt mintavételétől számított legfeljebb [24 óra])-ig;

(3)  A gyógyultsági igazolványon a következő adatokat kell feltüntetni:

a)  név: vezetéknév (vezetéknevek) és utónév (utónevek), ebben a sorrendben;

b)  születési idő;

c)  a betegség vagy kórokozó, legyen az Covid19 vagy SARS-CoV-2, vagy annak egy változata, amelyből az érintett kigyógyult;

d)   a betegség vagy kórokozó, amelyből az érintett kigyógyult;

e)   az első pozitív NAAT-teszt eredményének dátuma;

f)   a szerológiai vagy antitest-vizsgálat időpontja;

g)   a teszt elvégzésének helye szerinti tagállam;

h)   az igazolvány kibocsátója;

i)   az igazolvány érvényességi idejének kezdőnapja;

j)   az igazolvány érvényességi idejének utolsó napja (az első pozitív teszteredménytől számított legfeljebb [90 nap]).

(1)Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).
(2)HL L 337., 2020.10.14., 3. o.
(3)Elérhető itt: https://www.ecdc.europa.eu/en/covid-19/situation-updates/weekly-maps-coordinated-restriction-free-movement
(4)HL C 96. I, 2020.3.24., 1. o.
(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o.).
(6)https://www.europol.europa.eu/early-warning-notification-illicit-sales-of-false-negative-covid-19-test-certificates
(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o.).
(8)Az Európai Parlament és a Tanács 2011/24/EU irányelve (2011. március 9.) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről (HL L 88., 2011.4.4., 45. o.).
(9)Elérhető itt: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/trust-framework_interoperability_certificates_en.pdf
(10)Az Európai Parlament és a Tanács 726/2004/EK rendelete (2004. március 31.) az emberi, illetve állatgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerek engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó közösségi eljárások meghatározásáról és az Európai Gyógyszerügynökség létrehozásáról (HL L 136., 2004.4.30., 1. o.).
(11)Elérhető itt: https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/ehealth/docs/vaccination-proof_interoperability-guidelines_en.pdf
(12)https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/TestingStrategy_Objective-Sept-2020.pdf
(13)HL L 392., 2020.11.23., 63. o.
(14)HL C 24., 2021.1.22., 1. o.
(15)https://ec.europa.eu/health/sites/health/files/preparedness_response/docs/covid-19_rat_common-list_en.pdf
(16)https://www.ecdc.europa.eu/sites/default/files/documents/Guidance-for-discharge-and-ending-of-isolation-of-people-with-COVID-19.pdf
(17)Az Európai Parlament és a Tanács 1082/2013/EU határozata (2013. október 22.) a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyekről és a 2119/98/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 293., 2013.11.5., 1. o.).
(18)HL L 55., 2011.2.28., 13. o.
(19)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).
(20)HL L 123., 2016.5.12., 1. o.
(21)Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).
(23)A Tanács ajánlása az antigén gyorstesztek alkalmazására és validálására, valamint a Covid19-tesztek eredményének az Unióban történő kölcsönös elismerésére vonatkozó közös keretről (2021/C 24/01) (HL C 24., 2021.1.22., 1. o.).

Utolsó frissítés: 2021. április 29.Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat