Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-i nyilatkozatára, amely a Covid19-et világjárványnak nyilvánította,

–  tekintettel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. január 30-i nyilatkozatára, amely szerint a Covid19-járvány nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzetnek minősül,

–  tekintettel a Covid19 kapcsán bevezetett intézkedések demokráciára, jogállamiságra és alapvető jogokra gyakorolt hatásáról szóló, 2020. november 13-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az EBB „Az EBB 2020. évi tevékenysége – Latin-Amerika és a Karib-térség” című jelentésére,

–  tekintettel a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet által közzétett jelentésekre,

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2020. novemberi, „A Covid19 Latin-Amerikában és a Karib-térségben: A válságra adott kormányzati válaszok” című jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője 2020. április 8-i közös nyilatkozatára a Covid19-világjárványra való globális szintű uniós reagálásról (JOIN(2020)0011),

–  tekintettel Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének az Unió helyzetéről szóló, 2020. szeptember 16-i beszédére,

–  tekintettel Josep Borrell főképviselő által az Európai Unió nevében a koronavírus-járvány idején az emberi jogokról szóló, 2020. május 5-én tett nyilatkozatra,

–  tekintettel a Covid19-válságra az „Európa együtt” megközelítés alapján adott globális reagálásról szóló, 2020. június 8-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Tanácsnak a helyreállítási tervről és a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. július 17–21-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanácsnak az EU prioritásairól szóló, 2020. július 13-i, „A multilateralizmus, valamint egy mindenki javát szolgáló, erős és hatékony ENSZ elősegítése” témakör keretében az Egyesült Nemzetek Szervezetében és az ENSZ Közgyűlésének 75. ülésszakán levont következtetéseire,

–  tekintettel a Covid19-járvány külpolitikai következményeiről szóló, 2020. november 25-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az Euro–Latin-Amerikai Parlamenti Közgyűlés (EuroLat) társelnökeinek a Covid19-világjárvány hatásainak enyhítésére irányuló átfogó és biregionális EU–LAC stratégiáról szóló, 2020. november 5-i nyilatkozatára,

–  tekintettel az EuroLat társelnökeinek a Covid19-járványról szóló, 2020. március 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EU-27 és a latin-amerikai és karibi-térség közötti informális miniszteri találkozót követően az Európai Külügyi Szolgálat által kiadott, 2020. december 14-i közös közleményre,

–  tekintettel a Latin-amerikai és Karib-térségi Gazdasági Bizottság (ECLAC) „Latin-amerikai társadalmi körkép 2020-ban” című, 2021-ben közzétett jelentésére,

–  tekintettel az ibér-amerikai állam- és kormányfők 2021. április 21-én Andorrában tartott 27. csúcstalálkozójára és az azt követő nyilatkozatra,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Parlament számára készített, a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló éves jelentésekre,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0204/2020),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ egyéb emberi jogi egyezményeire és eszközeire,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, az őslakos népek jogairól szóló 2007. évi ENSZ-nyilatkozatra, valamint az emberi jogok védelmezőiről szóló 1998. évi ENSZ-nyilatkozatra,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) bennszülöttekről és törzsi népekről szóló, 1989. június 27-én elfogadott 169. számú egyezményére,

–  tekintettel António Guterres ENSZ-főtitkár és Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2020. márciusi nyilatkozataira a pandémia ellen küzdő országokkal szembeni szankciók megszüntetéséről,

–  tekintettel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2021. április 15-i, Fiocruzban tartott előadására,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendre és a fenntartható fejlődési célokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 144. cikkének (5) bekezdésére és 132. cikkének (4) bekezdésére,

A.  mivel az Unió, valamint Latin-Amerika és a Karib-térség közötti kapcsolatok stratégiai és kiemelt jelentőségűek; mivel Latin-Amerika a Covid19 által leginkább sújtott régiók egyike; mivel Latin-Amerika a világ népességének 8,4%-át teszi ki, de jelenleg a koronavírus okozta halálesetek több mint egyötöde következik be itt;

B.  mivel a Covid19-világjárványra adott válasz világszerte, így Latin-Amerikában is változatos volt; mivel valamennyi ország általános szükségállapotot hirdetett;

C.  mivel most az a prioritás, hogy helyreálljon a multilaterális intézmények azon képességébe vetett bizalom, hogy képesek globális válaszokat adni, előre haladva a WTO Covid19-cel kapcsolatos kereskedelmi és egészségügyi kezdeményezéséről és a kapcsolódó egészségügyi termékekről folytatott megbeszéléseken;

D.  mivel a Covid19-világjárvány pusztító hatással járt az Atlanti-óceán mindkét partján, szoros együttműködést téve szükségessé a WTO, a WHO, az ENSZ intézményei és a Világbank között, ami elengedhetetlen a válság kezeléséhez és a szolidaritás biztosításához; mivel globális és összehangolt válaszra van szükség a fenntartható, zöld és digitális helyreállítás jelentette komoly kihívások kezeléséhez, amelynek inkluzívnak, méltányosnak és reziliensnek is kell lennie;

E.  mivel a világjárvány hatásai és a válaszként végrehajtott szakpolitikák növelték a régió országainak likviditási szükségleteit, hogy szembe tudjanak nézni a vészhelyzettel; mivel ezek a tényezők az adósságszint emelkedéséhez vezettek, és a kormányoknak a közkiadások növekedésével kell szembenézniük, ami a nemteljesítés kockázatával fenyeget; mivel a likviditáshoz és az adósságcsökkentéshez való jobb hozzáférést össze kell kapcsolni a közép- és hosszú távú fejlesztési célkitűzésekkel, és így a jobb előrehaladást célzó kezdeményezésekkel;

F.  mivel az Oltóanyag- és Védőoltási Világszövetség (GAVI), a járványügyi felkészültséggel kapcsolatos innovációk előmozdítására irányuló koalíció (CEPI) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által koordinált COVAX-kezdeményezés eddig mintegy 38 millió adag oltóanyagot adott be; mivel a COVAX-kezdeményezés keretében egyértelműen szükség van a termelési és elosztási kapacitás növelésére;

G.  mivel a COVAX oltóanyag-ellátásának első fordulójában 31 latin-amerikai és karibi ország vesz részt, amelyek az elkövetkező hónapokban több mint 27 millió adag oltóanyagot kapnak;

H.  mivel a COVAX-kezdeményezés célja a biztonságos, jó minőségű, hatékony és megfizethető oltóanyagokhoz való globális hozzáférés előmozdítása és biztosítása; rámutat arra, hogy 2021-ben a COVAX a világnépesség csupán 20%-a számára biztosított oltóanyagokat, és hogy mind Európában, mind Latin-Amerikában meg kell erősíteni az oltóanyag-előállítást és -elosztást;

I.  mivel Latin-Amerika 2020 elején a világ legegyenlőtlenebb régiója volt, és a helyzet a világjárvány idején csak súlyosbodott; mivel a szegénységi ráta 2020 végére elérte a 209 milliót, ami további 22 millió ember elszegényedését jelenti, miközben az összesen 78 millió mélyszegénységben élő száma 8 millióval nőtt; mivel a Covid19-világjárvány miatt és az országok által e jelenség megállítása érdekében elfogadott sürgősségi szociális védelmi intézkedések ellenére a régióban az egyenlőtlenség mutatói a foglalkoztatási és munkaerő-piaci részvételi rátákkal együtt elsősorban a nők körében romlottak;

J.  mivel a Covid19 aránytalan mértékben sújtja az alacsony és közepes jövedelmű és fejlődő országokat, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat, többek között a nőket és a lányokat, az időseket, a kisebbségeket és az őslakos közösségeket, rontva az egészségügyi és fejlesztési eredményeket, ezáltal akadályozva a fenntartható fejlődési célok elérését;

K.  mivel a Covid19-világjárvány okozta válság súlyosbította a nemek közötti egyenlőtlenségeket; mivel Latin-Amerikában az egyik legmagasabb a nemi alapú erőszak aránya a világon, és ez az arány a világjárvány idején nőtt, és a korlátozó intézkedések a családon belüli erőszak, a nemi erőszak és a nőgyilkosságok számának jelentős növekedéséhez vezettek; mivel a világjárvány idején a szexuális és a reproduktív egészség nem kapott prioritást, ami súlyosan akadályozza az egészséghez való jogot, és veszélyezteti a régióban élő nők és lányok életét;

L.  mivel a Covid19 súlyosan érintette az őslakos népeket a tiszta vízhez, a megfelelő higiénés körülményekhez, az egészségügyi szolgáltatásokhoz és a szociális juttatásokhoz való nem megfelelő hozzáférés, valamint az egészséghez és a megélhetéshez való jogaik védelmét szolgáló, kulturális szempontból megfelelő mechanizmusok hiánya miatt;

M.  mivel egyes latin-amerikai országokban, akárcsak a világ számos részén, a Covid19-világjárványt is ürügyként használták fel az elnyomásra, aránytalan mértékben korlátozva a politikai ellenzéket és a civil társadalmi összejöveteleket és tevékenységeket; mivel a kormányzati intézkedések gyakran aláástak minden alapvető emberi jogot, köztük a legbizonytalanabb helyzetben lévők polgári politikai, szociális, gazdasági és kulturális jogait; mivel a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások a véleménynyilvánítás szabadságára is kihatottak;

N.  mivel a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos intézkedések következtében az újságírók munkája nehezebbé vált a régióban a korlátozott fizikai hozzáférés és a hatóságokkal való kevesebb kapcsolat miatt, különös tekintettel az újságíróknak az egyre elterjedtebb dezinformáció elleni küzdelemben betöltött szerepére; mivel az online dezinformáció, az álhírek és az áltudomány az Egészségügyi Világszervezet által „infodémiaként” meghatározott jelenség részeként a világjárvány egyik fő mozgatórugója Latin-Amerikában; mivel ennek konkrét példái a kuruzslástól a Covid19 elleni csodaszereken át az egyes közösségek és kisebbségek elleni politikai támadásokig és gyűlöletkampányokig terjednek; mivel a közösségi média jelentős szerepet játszott a dezinformáció és az áttudomány terjesztésében;

O.  mivel egyes kormányokat különösen bíráltak a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos kockázatos politikai irányvonalaik miatt, mivel szembementek a regionális és helyi egészségügyi kezdeményezésekkel, például azzal fenyegetőzve, hogy bevetik a hadsereget a helyi kijárási tilalom és korlátozások megszüntetésére, továbbá olyan vádak is érték őket, hogy figyelmen kívül hagyták a WHO a világjárvány kezelésére vonatkozó alapvető irányelveit és bevált gyakorlatait és a tudományosan megalapozott közegészségügyi iránymutatásokat;

1.  ismételten mély aggodalmának ad hangot a Covid19-világjárvány mind az európai, mind a latin-amerikai kontinensre gyakorolt pusztító hatása miatt, és szolidaritását fejezi ki valamennyi áldozattal és családjaikkal, valamint az egészségügyi, gazdasági és társadalmi válság által érintett valamennyi személlyel;

2.  háláját fejezi ki a régióban a koronavírus-fenyegetés jelentette komoly nyomásnak és kockázatoknak kitett egészségügyi dolgozóknak munkájukért;

3.  felhívja mindkét régió kormányait, az uniós intézményeket és a latin-amerikai integrációs szerveket, hogy fokozzák a biregionális együttműködést, javítsák a felkészültségi és reagálási kapacitásokat, a jövedelmek védelmét, az alapvető egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, valamint a széles körű oltási tervek hatékony kezelését;

4.  felhívja az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt a szükséget szenvedő latin-amerikai országok hatóságaival, és a világjárvány kezelése érdekében vessék be az uniós polgári védelmi mechanizmust és a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló egyéb szolidaritási finanszírozási forrásokat; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy használja fel a Horizont Európa programot és más uniós programokat és alapokat a latin-amerikai országok és az EU közötti tudományos együttműködés előmozdítására, nevezetesen az egészségügy és az innováció területén; üdvözli a regionális egészségügyi együttműködésre irányuló új kezdeményezéseket, például egy fertőző betegségekkel foglalkozó transznacionális intézet létrehozását;

5.  felszólít minden országot és kormányt, hogy indokolatlan késedelem nélkül biztosítsa az oltóanyagokhoz való ingyenes hozzáférést a teljes lakosság számára, biztosítva a kellő oltóanyag-ellátást, előmozdítva az azokhoz való méltányos hozzáférést, és a lehető leggyorsabban haladva az oltási kampányokkal, amelyek immár folyamatban vannak; e célból javasolja a regionális és/vagy szubregionális koordinációs mechanizmusok megerősítését az oltóanyagok beszerzésének és hatékony elosztásának egyszerűsítése, valamint a fejlesztésüket és gyártásukat támogató kutatások fokozása érdekében;

6.  felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a COVAX-kezdeményezés elosztási kapacitásának megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, és támogassa a COVAX előzetes piaci kötelezettségvállalásának teljes finanszírozását;

7.  elismeri, hogy az EU és tagállamai vezető szerepet játszottak az alacsony és közepes jövedelmű országokban a biztonságos és hatékony oltóanyagokhoz való tisztességes és méltányos hozzáférés biztosítására irányuló erőfeszítésekben a COVAX-mechanizmuson keresztül, többek között a közelmúltban bejelentett további 500 millió EUR összegű hozzájárulással, amely összesen 1 milliárd EUR összegű közvetlen vissza nem térítendő támogatást és garanciát jelent a COVAX számára; megállapítja, hogy mivel a Bizottság, az Európai Beruházási Bank és az uniós tagállamok több mint 2,2 milliárd EUR-t ajánlottak fel a COVAX-eszköz számára, az EU annak egyik fő támogatója;

8.  sürgeti a latin-amerikai országokat, hogy migrációs státuszuktól függetlenül mindenki számára biztosítsanak oltóanyagot, tegyenek sürgős intézkedéseket az irreguláris migránsok és a menekültek, valamint az informális szektorban dolgozó és illegális településeken élő személyek oltóanyaggal való ellátásának megerősítésére, és tegyék lehetővé a nemzeti személyazonosító okmánnyal nem rendelkezők számára, hogy adminisztratív késedelmek nélkül regisztráljanak az oltásra; üdvözli e tekintetben az olyan intézkedéseket, mint a Kolumbiában tartózkodó venezuelai migránsok ideiglenes védelméről szóló jogszabály vagy a Brazíliában folyamatban lévő „Operação Acolhida” áthelyezési művelet;

9.  megállapítja, hogy a WHO szerint a régió számos országa rendelkezik Covid19 elleni potenciális oltóanyag-termelési kapacitással, amely technológiatranszfer esetén növelhető lenne;

10.  sürgeti a kormányokat, hogy továbbra is a legmagasabb szinten tartsák tiszteletben az emberi jogokat a Covid19 terjedésére válaszul hozott korlátozó intézkedések alkalmazása során; kéri annak biztosítását, hogy az egészségügyi vészhelyzetre való reagálás érdekében hozott intézkedések arányosak, szükségesek és megkülönböztetéstől mentesek legyenek; elítéli a világjárvány idején hozott elnyomó intézkedéseket, az emberi jogok súlyos megsértéseit és a lakossággal szembeni visszaéléseket, többek között azt, hogy az állami és a biztonsági erők túlzott erőszakot alkalmaznak;

11.  felszólítja az érdekelt feleket, hogy fokozzák az online dezinformáció, az álhírek és a áltudomány elleni küzdelmet; felhívja mindkét régió kormányait és a nemzetközi szervezeteket, hogy működjenek együtt az online platformokkal annak érdekében, hogy hatékony megoldásokat találjanak az „infodémia” kezelésére; üdvözli a PortalCheck.org, a Latin-Amerikában és a Karib-térségben működő tényellenőrzők a Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése érdekében létrehozott új online forrásközpontját, amelyet az Európai Unió támogat; megjegyzi azonban, hogy a kormányoknak tartózkodniuk kell attól, hogy a dezinformáció elleni küzdelmet a politikai vita elnyomására és a polgárok alapvető szabadságainak korlátozására használják;

12.  felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a jelenlegi uniós jogalkotási javaslatokra – például a határokon átnyúló egészségügyi fenyegetésekről szóló rendeletre irányuló javaslatra – építve gondoskodjanak a tudástranszferre és a válságreagálási intézkedésekre és tervezésre vonatkozó konkrét kötelezettségvállalásról annak érdekében, hogy segítsék a latin-amerikai országokat abban, hogy jobban felkészüljenek a jövőbeli világjárványokra;

13.  sajnálja, hogy a Covid19-világjárványt erősen átpolitizálták, többek között az állam- és kormányfők tagadó retorikáját vagy a helyzet súlyosságát elbagatellizáló hozzáállását, és felszólítja a politikai vezetőket, hogy felelősségteljesen járjanak el a további eszkalálódások megelőzése érdekében; aggasztónak tartja a világjárványhoz kapcsolódó dezinformációs kampányokat, és felhívja a hatóságokat, hogy azonosítsák és vonják jogi felelősségre az ilyet elkövetőket;

14.  felhívja az EU-t és tagállamait, valamint az összes latin-amerikai államot, hogy támogassák a Nemzetközi Valutaalap különleges lehívási jogainak tömeges érvényesítését a régió országai likviditásának a legkevésbé költséges módon történő növelése érdekében, és támogassák a G20-csoport adósságszolgálat-felfüggesztési kezdeményezése hatályának a közepes jövedelmű országokra való kiterjesztését;

15.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Euro-Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint a latin-amerikai országok hatóságainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0307. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0322. (3) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0054.