Az Európai Parlament,

–  tekintettel korábbi állásfoglalásaira, különösen a kolumbiai békefolyamat támogatásáról szóló, 2016. január 20-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti, 2012. július 26-án Brüsszelben aláírt kereskedelmi megállapodásra(2), valamint az Európai Unió és a Kolumbiai Köztársaság közötti, 2015. december 2-án aláírt vízummentességi megállapodásra(3),

–  tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini 2015. október 1-jei nyilatkozatára, amelyben Eamon Gilmore-t az EU kolumbiai békefolyamathoz rendelt különmegbízottjának nevezi ki,

–  tekintettel a kolumbiai nemzeti kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadsereg (FARC-EP) közötti, a fegyveres konfliktus befejezéséről és a stabil és tartós béke megteremtéséről szóló, 2016. november 24-én aláírt végleges megállapodásra,

–  tekintettel az ENSZ főtitkárának az ENSZ kolumbiai ellenőrző missziójáról szóló jelentéseire, és különösen a 2021. március 26-i jelentésre,

–  tekintettel az ENSZ emberi jogi főbiztosának a kolumbiai emberi jogi helyzetről szóló, 2021. február 10-i éves jelentésére,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell és Janez Lenarčič biztos 2021. február 9-i közös nyilatkozatára a venezuelai migránsok számára ideiglenes oltalmazotti jogállást biztosító kolumbiai határozatról, valamint az alelnök/főképviselő szóvivőjének a kolumbiai emberijog-védők elleni erőszakról szóló, 2021. február 26-i nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel 2021 novemberében lesz öt éve, hogy a Juan Manuel Santos elnök vezette kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők – Néphadsereg (FARC-EP) aláírta a fegyveres konfliktus befejezéséről és a stabil és tartós béke megteremtéséről szóló végleges megállapodást, amely egy több mint 50 éve tartó konfliktusnak vetett véget, és jelentős lépésnek tekinthető a stabil és tartós kolumbiai béke megteremtése felé; mivel Kolumbia a hosszú időszakokon át tartó rendkívüli erőszak ellenére megőrizte demokratikus integritását;

B.  mivel a kolumbiai alkotmánybíróság becslése szerint legalább 15 évbe fog telni, mire végrehajtják a végleges megállapodást, az egységes ütemterv tízéves tervét és a jelenlegi négyéves, közel 11,5 milliárd USD összegű többéves békeberuházási tervet;

C.  mivel Iván Duque kolumbiai elnök és Rodrigo Londoño, a Comunes párt (korábban FARC párt) elnöke 2021. március 10-én megbeszélést tartott a végleges megállapodás végrehajtásának állásáról; mivel az ENSZ-főtitkár kolumbiai különleges képviselője és az ENSZ kolumbiai ellenőrző missziójának vezetője által elősegített párbeszéd során mindkét fél megismételte a végleges megállapodás iránti elkötelezettségét, és megállapodott abban, hogy közösen munkálkodnak a megállapodás átfogó végrehajtására előirányzott időkeret fennmaradó részére vonatkozó ütemterv kidolgozásán, valamint fokozzák az egykori harcosok visszailleszkedésének és biztonsági garanciáinak megerősítésére irányuló erőfeszítéseiket;

D.  mivel az egykori gerillaharcosok polgári életbe való visszailleszkedésének folyamata is halad, és mivel Kolumbia jogi és alkotmányos rendszere alapos reformokat fogad el annak biztosítása érdekében, hogy a megállapodás szerinti kötelezettségvállalásokat végrehajtsák, és az ország jövőjét ezekre lehessen építeni;

E.  mivel a végleges megállapodásban a felek megállapodtak abban, hogy a békéért felelős különleges joghatóságot hoznak létre, ideértve többek között az igazságot, az igazságszolgáltatást, a jóvátételt és a konfliktus kiújulásának elkerülését szolgáló átfogó rendszer végrehajtását, valamint többek között az áldozatoknak nyújtandó kártérítésről szóló megállapodásokat, amint azt az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet 2021. február 10-i jelentése is elismeri; mivel Kolumbia összetett kihívásokkal néz szembe a végleges megállapodás átfogó végrehajtása során, amelyeket tovább súlyosbít a Covid19-helyzet, valamint a venezuelai migránsok érkezése és fogadása;

F.  mivel 2021. január 26-án a békéért felelős különleges kolumbiai joghatóság bejelentette első fontos döntését, háborús bűncselekményekkel és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolva az egykori FARC-EP nyolc magas rangú vezetőjét, ami az átmeneti igazságszolgáltatás eddigi legegyértelműbb eredménye volt az országban; mivel megerősítette az úgynevezett „hamis pozitív eredmények” kivizsgálása terén tett előrelépést is; mivel a békéért felelős különleges joghatóság intézkedni kezdett annak érdekében, hogy előrelépés történjen az őslakos hatóságokkal folytatott állandó és zökkenőmentes párbeszéd kialakításában;

G.  mivel továbbra is jelentős előrelépések tapasztalhatók, ami azt mutatja, hogy a békemegállapodás, amely első alkalommal tartalmaz konkrét nemi alapú megközelítést, képes változást elérni; mivel további előrelépésre van szükség a női vezetők és emberijog-védők védelmére irányuló átfogó program és az erőszak, akár nemi erőszak és emberrablás áldozatává vált nők és lányok támogatását célzó programok terén; mivel a megállapodás különböző fejezeteinek egymáshoz kapcsolódó jellege miatt rendkívül fontos a nemi alapú megközelítés valamennyi területen történő aktív integrálása;

H.  mivel annak ellenére, hogy a béketárgyalások a halálesetek és az erőszakos esetek számának jelentős csökkenéséhez vezettek Kolumbiában, az ország különböző régióiban a biztonság romlását széles körben a békefolyamat akadályának tekintik, és az ENSZ jelentése szerint aggasztó mértékben nő a közösségi és őslakos vezetők, egykori FARC-harcosok és emberijog-védők ellen elkövetett erőszakos cselekmények, erőszakos eltüntetések, emberrablások és gyilkosságok száma; mivel a biztonsági erők is ki vannak téve támadásoknak és erőszaknak;

I.  mivel az ENSZ ellenőrző missziója bizonyítottnak találta 73 egykori katona 2020. évi meggyilkolását, amivel 248-ra nőtt a békemegállapodás 2016. évi aláírása óta meggyilkolt egykori harcosok száma; mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR) az elmúlt évben 120 emberijog-védő meggyilkolásáról szerzett tudomást, amelyek közül 53 esetet bizonyítottnak találtak; mivel 2020-ban emellett 69 incidenst regisztráltak, amelyek során életét vesztette összesen 269 polgári személy, köztük 24 gyermek és 19 nő is; mivel az ENSZ jelentése szerint nagyobb erőfeszítésekre van szükség a békemegállapodás végrehajtásához;

J.  mivel az ENSZ főtitkára prioritásként határozta meg az egykori harcosokkal, konfliktus sújtotta közösségekkel, közösségi vezetőkkel és emberijog-védőkkel szembeni folyamatos erőszak felszámolását, az újrabeilleszkedési folyamat fenntarthatóságának fokozását, az integrált állami jelenlét megszilárdítását a konfliktus sújtotta területeken, a felek közötti konstruktív párbeszéd megerősítését a békemegállapodás végrehajtása előmozdításának eszközeként, valamint a felek közötti megbékélés feltételeinek megerősítését;

K.  mivel 2017-ben a kolumbiai kormány hivatalos béketárgyalásokat kezdeményezett a Nemzeti Felszabadítási Hadsereggel (ELN); mivel azonban 2019 januárjában, röviddel azután, hogy az ELN 22 ember halálát okozva felrobbantott egy gépkocsit a bogotái rendőrakadémiánál, Iván Duque elnök kormánya felhagyott a béketárgyalásokkal; mivel bizonyos területeken tovább folytatódnak az ELN-hez kapcsolódó konfliktusok, ideértve az egyéb illegális fegyveres szereplőkkel és a közbiztonsági erőkkel való összecsapásokat is; mivel a kormány kitart amellett, hogy a tárgyalások újrakezdésének lehetősége attól függ, hogy az ELN felhagy-e erőszakos cselekedeteivel, ideértve az emberrablást, a gyermekek toborzását és a gyalogsági aknák telepítését, miközben az ELN fenntartja azon álláspontját, hogy a kormány e követeléseivel a tárgyalóasztalnál kell foglalkozni;

L.  mivel Iván Duque Márquez kolumbiai elnök meghozta azt a jelentős döntést, hogy ideiglenes oltalmazotti jogállást biztosítva számukra szolidaritást tanúsít az országban tartózkodó mintegy 1 800 000 venezuelai migráns iránt, és rendezett státuszt biztosít számukra ideiglenes tartózkodási engedélyek révén, amelyek lehetővé teszik számukra a nyilvántartásba vételt és az állami szolgáltatásokhoz, például az egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférést, valamint a társadalmi-gazdasági integrációt, ezáltal csökkentve kiszolgáltatottságukat; mivel Kolumbia és Venezuela több mint 2 000 kilométernyi, könnyen átjárható közös határszakasszal rendelkezik; mivel a Kolumbia és Venezuela közötti határ főként sűrű erdőkből és nehéz terepből áll, aminek következtében fennáll a tiltott tevékenységek és a szervezett bűnözés veszélye;

M.  mivel az Uniós Békealap Kolumbiáért 128 millió EUR-t mozgósított az uniós költségvetésből, 21 tagállamból, Chiléből és az Egyesült Királyságból; mivel a Békealap ötödik stratégiai bizottsága 2021. január 22-én meghatározta jövőbeli stratégiai irányvonalait;

N.  mivel kulcsfontosságú szerepe van a békéért küzdő civil társadalomnak, amely olyan emberi jogi érdekképviseleti szervezeteket, nőjogi szervezeteket, gazdálkodói közösségeket, afro-kolumbiai és őslakos közösségeket tömörít, amelyek már több helyi, regionális és nemzeti szintű kezdeményezést és javaslatot készítettek;

O.  mivel az EU és Kolumbia szoros politikai, gazdasági és kereskedelmi együttműködési keretet tart fenn, amelyet a 2009. novemberi egyetértési megállapodás, valamint az egyrészről Kolumbia és Peru, másrészről az Európai Unió és tagállamai közötti kereskedelmi megállapodás hozott létre azzal a végső céllal, hogy egyrészt előmozdítsa a felek közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, másrészt megszilárdítsa a békét, a demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását, a fenntartható fejlődést és az állampolgárok jólétét; mivel Kolumbia stratégiai partner, és kulcsfontosságú a regionális stabilitás szempontjából; mivel az EU és a Kolumbiai Köztársaság létrehozta a Kolumbiai Köztársaságnak az Európai Unió válságkezelési műveleteiben való részvételének keretét, amely 2020. március 1-jén lépett hatályba;

P.  mivel ez a szoros kapcsolat kiterjed a többoldalú témákban folytatott nemzetközi együttműködés olyan közös érdekeket érintő területeire is, mint a béketeremtési erőfeszítések, valamint a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem;

1.  ismételten támogatásáról biztosítja a kolumbiai végleges békemegállapodást, és üdvözli a felek között a közelmúltban folytatott párbeszédet, elismerve politikai erőfeszítéseiket, realizmusukat és kitartásukat; megismétli, hogy készen áll arra, hogy továbbra is minden lehetséges politikai és pénzügyi támogatást megadjon a békemegállapodás átfogó végrehajtásának támogatása, valamint a konfliktus utáni szakasz nyomon követése érdekében, amelyben továbbra is alapvető fontosságú a helyi közösségek és a civil társadalmi szervezetek részvétele, továbbá annak érdekében, hogy kellően figyelembe vegyék az áldozatok által az igazság, az igazságszolgáltatás, a jóvátétel és a megismétlődés elkerülésére vonatkozó biztosítékok tekintetében kifejezett prioritásokat; ismételten együttérzéséről biztosítja valamennyi áldozatot;

2.  hangsúlyozza, hogy a kolumbiai békemegállapodást világszerte gyakran modellként emlegetik, mivel eltökélt a konfliktust okozó kérdések kezelése iránt, és a fő hangsúlyt az áldozatok jogaira és méltóságára fekteti; emlékeztet arra, hogy ezen összetett és innovatív megállapodás valamennyi részét végre kell hajtani, mivel azok a konfliktus kiváltó okainak kezeléséhez kapcsolódnak; felhívja a kolumbiai kormányt, hogy tegyen további előrelépést a békemegállapodás valamennyi vonatkozásának végrehajtása terén;

3.  üdvözli a Kolumbia által az integrált vidékfejlesztési reform, a vidékfejlesztési programok, az áldozatok jogainak védelme, a tiltott kábítószerek problémájának megoldása, a tiltott termények helyettesítése, a földterületek visszaszolgáltatása és az egykori harcosok reintegrálása terén elért eredményeket, és további erőfeszítések megtételére ösztönöz a békemegállapodás valamennyi aspektusának végrehajtása érdekében, különös tekintettel azokra a társadalmi-gazdasági területekre, ahol kevesebb előrelépés történt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a békefolyamatot az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelemre irányuló határozott erőfeszítések kísérjék, többek között a földjeik elhagyására kényszerített emberek és közösségek számára méltányos megoldások révén; úgy véli, hogy különleges támogatást kell nyújtani a konfliktus által aránytalanul sújtott csoportoknak, például az afrokolumbiai és őslakos közösségeknek; elismeri a békéért, a megbékélésért és az együttélésért felelős területi tanácsok munkáját;

4.  hangsúlyozza, hogy alapvető és történelmi szerepet játszanak a területi megközelítést alkalmazó fejlesztési tervek (PDET), amelyeket az elvándorlás, a szegénység és az erőszak által leginkább sújtott 170 település közösségei dolgoztak ki;

5.  üdvözli a békéért felelős különleges joghatóság által annak érdekében már megtett valamennyi intézkedést, hogy olyan jövőt hozzon létre, amelynek középpontjában a béketeremtés és a büntetlenség felszámolása áll, és felhívja a békéért felelős különleges joghatóságot, hogy a számos kihívás, köztük a jogi szabályozás végrehajtása terén jelentkező késedelmek ellenére folytassa jelentős erőfeszítéseit; felhívja a kolumbiai hatóságokat, hogy őrizzék meg az igazságot, az igazságszolgáltatást, a jóvátételt és a konfliktus kiújulásának elkerülését szolgáló integrált rendszer autonómiáját és függetlenségét, valamint védjék meg azt, mivel ez alapvető hozzájárulást jelent a fenntartható és tartós béke megteremtéséhez;

6.  elítéli az emberijog-védők, az egykori FARC-harcosok, valamint a közösségi és őslakos vezetők ellen irányuló gyilkosságokat és erőszakot; hangsúlyozza, hogy Kolumbia egyik legnagyobb kihívása az ellenük irányuló folyamatos erőszak felszámolása; megjegyzi, hogy a konfliktus az ország vidéki területein fokozódott, és sajnálatát fejezi ki az illegális fegyveres csoportok és a kábítószer-kereskedelemhez és illegális bányászathoz kapcsolódó szervezett bűnözés által elsősorban ezeken a területeken okozott erőszak miatt; megjegyzi, hogy számos esetben jelentettek kényszerű lakóhelyelhagyást, kényszertoborzást, gyermekek és nők elleni szexuális erőszakot, mészárlásokat, kínzásokat és egyéb atrocitásokat, valamint az etnikai közösségek és hatóságok elleni támadásokat, és a közigazgatási szervekkel szembeni támadásokat; gyors és alapos vizsgálatokat, valamint a felelősök elszámoltatását szorgalmazza; nyomatékosan felszólítja a kolumbiai államot, hogy fokozza és garantálja valamennyi társadalmi és politikai vezető, társadalmi és környezetvédelmi aktivista, illetve a vidéki közösségek védelmezőinek védelmét és biztonságát; különös aggodalommal figyeli a Cauca megyében kialakult problémás helyzetet, amelyet az ENSZ-nyilatkozat is említ;

7.  elismeri a szervezett fegyveres csoportok és más szervezetek által elkövetett bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a velük szembeni védelem erősítése érdekében, és ezért erősebb integrált állami jelenlétre szólít fel az érintett területeken, valamint arra, hogy a biztonsági garanciákkal foglalkozó nemzeti bizottság fogadjon el a bűnszervezetek felszámolására irányuló közpolitikát; ezt szem előtt tartva üdvözli a személyek újrabeilleszkedését célzó stratégiai biztonsági és védelmi tervet;

8.  üdvözli az áldozatokról szóló törvény időbeli hatályának 2031-ig történő meghosszabbítását és költségvetésének növelését, ami több mint kilenc millió, az áldozatok egységes nyilvántartásában szereplő személyt érint kedvezően; üdvözli továbbá a FARC – jelenleg a Comunes Party – tényleges politikai részvételét, valamint a közel 14 000 egykori harcos újrabeilleszkedése terén elért eredményeket üdvözli, hogy a kormány a 24 korábban kijelölt képzési és reintegrációs terület közül hét földterületét megvásárolta, és kiemeli a korábban kijelölt képzési és reintegrációs területeket és az ott élő több mint 13 000 egykori harcost érintő biztonsági és szociális védelmi intézkedéseket;

9.  elismeri és ösztönzi a kolumbiai intézmények arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előrelépést érjenek el az emberi jogok teljes körű és állandó tiszteletben tartásának biztosítása terén, összhangban a polgárai biztonságának garantálására vonatkozó kötelezettségeikkel; kiemeli, hogy 2019 és 2020 között 100 000 lakosra vetítve 25-ről 23,7-re csökkent az emberölések aránya, amint azt az ENSZ emberi jogi főbiztosának jelentése is elismeri; elismeri a kormány elkötelezettségét a közösségi vezetők, az emberijog-védők, az egykori harcosok és a távoli közösségek védelme mellett;

10.  kifejti aggodalmát amiatt, hogy az egykori gerillák eddig nem szolgáltattak információt a kábítószer-kereskedelmi útvonalakról és azokról a finanszírozási forrásokról, amelyek fenntartják a jogvédők, a vezetők és egykori harcosok ellen támadásokat intéző bűnözői csoportokat, holott kötelesek lennének ilyen információkat közölni; aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy az egykori FARC-EP eszközeinek az áldozatok kártalanítása céljából történő átadására megállapított határidő 2020. december 31-én lejárt, és a megállapodás szerinti összegnek csupán 4%-át adták át;

11.  ösztönzi a kormányt, hogy fogadjon el minden, a jelenlegi gazdasági helyzetben szükséges intézkedést annak érdekében, hogy elősegítse az általános helyzet javítását és a békemegállapodásokban rejlő lehetőségek maximális kihasználását lehetővé tevő, az ENSZ által javasolt strukturális változásokat a kolumbiai emberi jogi helyzet pozitív átalakulása céljából; felszólítja a civil szervezeteket, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy a megbékélés révén ismét lehetővé tegyék az együttélést Kolumbiában;

12.  ismételten hangsúlyozza, hogy az erőszak nem lehet a politikai küzdelem legitim módja, és kéri azokat, akik ezt a meggyőződést vallották, hogy fogadják el a demokráciát annak minden következményével és követelményével együtt, amelyek közül az első a fegyverek végleges letétele, valamint elképzeléseiknek és törekvéseiknek a demokratikus szabályok és a jogállamiság révén történő érvényesítése; e tekintetben felszólítja az EU által terrorista szervezetként számon tartott ELN-t és a FARC-EP disszidens csoportjait, hogy vessenek véget a kolumbiai lakossággal szembeni erőszaknak és terrortámadásoknak, és további késedelem nélkül határozottan és döntő módon kötelezzék el magukat a kolumbiai béke mellett;

13.  kiemeli a 129 településen a gyalogsági aknák felszedése terén elért eredményeket, valamint az aknamentesítésre vonatkozó határidő 2025-ig történő meghosszabbítását;

14.  méltatja Kolumbia figyelemreméltó és példa nélküli lépését, amelynek köszönhetően az országban tartózkodó mintegy 1 800 000 venezuelai migráns kapott ideiglenes oltalmazotti jogállást, ami hozzá fog járulni emberi jogaik érvényesítéséhez és védelméhez, valamint emberi szenvedéseik enyhítéséhez, miközben jobb segítségnyújtási lehetőségeket biztosít, többek között a Covid19 elleni védőoltás, a védelem és a társadalmi integráció terén; reméli, hogy a migrációs válság kezelésére irányuló regionális erőfeszítésekhez való hozzájárulásra irányuló uniós kezdeményezés megnyitja az utat a Kolumbia kimagasló szolidaritásával összhangban álló erőteljesebb támogatás előtt, és felszólítja a nemzetközi közösség többi tagját, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy támogassák Kolumbiát ebben a folyamatban; szorgalmazza a venezuelai válság politikai és demokratikus megoldása érdekében hozott válaszintézkedések megerősítését;

15.  kéri, hogy a Bizottság és az Európai Tanács az új költségvetési időszakban kettőzzék meg a Kolumbiának nyújtott politikai és pénzügyi támogatásukat az új együttműködési eszközök keretében;

16.  felhívja a figyelmet az EU hozzájárulására, különösen a kolumbiai béke elősegítését szolgáló európai alapon keresztül, amely erőforrásait az átfogó vidékreformra és az újrabeilleszkedésre összpontosítja, különös tekintettel a területi megközelítést alkalmazó fejlesztési programokra és a földtulajdon hivatalossá tételére;

17.  hangsúlyozza a magánszektor részvételét az áldozatok, a reintegráció, a tiltott növények helyettesítése és a területi alapú fejlesztési tervek által érintett 170 település támogatásában; kéri, hogy a Bizottság mélyítse el a kereskedelmi megállapodás és az új együttműködési eszközök közötti szinergiát, amelyek célja az európai piachoz, a kereskedelemhez és a beruházásokhoz való hozzáférés biztosítása a termelő projektek fenntarthatóságának és a kedvezményezett lakosság jövedelmének biztosítása, valamint a bűnözéssel és az illegális tevékenységekkel szembeni kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében;

18.  úgy véli, hogy a 2016. évi békemegállapodás sikeres végrehajtása, amely hozzájárul a globális békéhez és stabilitáshoz, továbbra is kiemelt prioritás lesz a megerősített kétoldalú kapcsolatok keretében a Tanács által 2021. januárban jóváhagyott egyetértési megállapodással összhangban; e vonalak mentén ösztönzi az EU és Kolumbia közötti további együttműködést annak érdekében, hogy az EU–Kolumbia kereskedelmi partnerség és a békemegállapodás közötti szinergiák fokozása révén egyaránt javuljon a kolumbiai és az uniós polgárok megélhetése; támogatja a kolumbiai békéért felelős különmegbízott mandátumának meghosszabbítását,

19.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az EU soros elnökségének, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az Euro–Latin-amerikai Parlamenti Közgyűlésnek, valamint Kolumbia kormányának és parlamentjének.

(1) HL C 11., 2018.1.12., 79. o. (2) HL L 354., 2012.12.21., 3. o. (3) HL L 333., 2015.12.19., 3. o.