Elfogadott szövegek - Az EU és India közötti kapcsolatok

Choisissez la langue de votre document :

Index

Előző

Következő

Teljes szöveg

Eljárás : 2021/2023(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot : A9-0124/2021
Előterjesztett szövegek : A9-0124/2021		Viták : PV 28/04/2021 - 15 PV 28/04/2021 - 17 CRE 28/04/2021 - 15 CRE 28/04/2021 - 17		Szavazatok : PV 29/04/2021 - 4 PV 29/04/2021 - 19 CRE 29/04/2021 - 4		Elfogadott szövegek : P9_TA(2021)0163

Elfogadott szövegek

176k

63k

2021. április 29., Csütörtök - Brüsszel

Az EU és India közötti kapcsolatok

P9_TA(2021)0163

A9-0124/2021

Az Európai Parlament 2021. április 29-i ajánlása a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez az Indiával való kapcsolatokról (2021/2023(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a portugáliai Portóban 2021. május 8-án esedékes EU–India vezetői találkozóra,

– tekintettel az EU és India között 2004-ben indított stratégiai partnerségre,

– tekintettel az 1994-es EU–India együttműködési megállapodásra,

– tekintettel a közös nyilatkozatra és az EU–India stratégiai partnerségre: a 2020. július 15-i EU–India virtuális csúcstalálkozón elfogadott, 2025-ig tartó ütemtervre(1), valamint a nemrégiben aláírt – többek között a terrorizmus elleni küzdelemre, az éghajlatra és az energiára, a városfejlesztésre, a migrációra és a mobilitásra, továbbá a vízügyi partnerségre vonatkozó – közös nyilatkozatokra,

– tekintettel a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (alelnök/főképviselő) és a Bizottságnak „Az Indiára vonatkozó uniós stratégia elemei” című, 2018. november 20-i közös közleményére (JOIN(2018)0028), valamint a Tanácsnak az Indiára vonatkozó uniós stratégiával kapcsolatos, 2018. december 10-i következtetéseire (14634/18),

– tekintettel az alelnök/főképviselő és a Bizottság „Az Európa és Ázsia közötti összeköttetések – Az uniós stratégia építőelemei” című, 2018. szeptember 19-i közös közleményére (JOIN(2018)0031) és a Tanács vonatkozó, 2018. október 15-i következtetéseire (13097/18),

– tekintettel „Az EU fokozottabb biztonsági együttműködése Ázsiában és Ázsiával” című, 2018. május 28-i tanácsi következtetésekre (9265/1/18 REV 1),

– tekintettel az „Európa és Ázsia: stratégiai keret a megerősített partnerségért” című, 2001. szeptember 4-i bizottsági közleményre (COM(2001)0469),

– tekintettel a 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz létrehozásáról szóló jövőbeli rendeletre (2018/0243(COD)),

– tekintettel „A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról – éves jelentés (2020)” című, 2021. január 20-i(2), az összeköttetésről és az EU–Ázsia közötti kapcsolatokról szóló, 2021. január 21-i(3) és az EU Indiával fennálló politikai kapcsolatairól szóló, 2017. szeptember 13-i állásfoglalására(4), valamint Indiáról – többek között az emberi jogok megsértéseiről, a demokráciáról és a jogállamiságról – szóló korábbi állásfoglalásaira,

– tekintettel a Tanácshoz intézett, az EU és India közötti kapcsolatokról szóló, 2004. október 28-i ajánlására(5),

– tekintettel „Az EU és India közötti kapcsolatokról: stratégiai partnerség” című, 2005. szeptember 29-i állásfoglalására(6),

– tekintettel „Az Unió szerepéről a változó globális környezetben: egy összekapcsoltabb, feszültségekkel teli és összetettebb világban” című, 2016. április 13-i állásfoglalására(7),

– tekintettel a tengeri kalózkodásról szóló, 2012. május 10-i állásfoglalására(8),

– tekintettel a nukleáris biztonságról és az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 2016. október 27-i állásfoglalására(9),

– tekintettel a Brüsszelben tartott 2018. szeptember 27–28-i 10. Ázsia–Európa parlamenti partnerségi ülésre (ASEP10) és az elfogadott vonatkozó nyilatkozatra, továbbá a 2021. május 26–27-én Phnom Penh-ben (Kambodzsa) tartandó 11. Ázsia–Európa parlamenti partnerségi ülésre (ASEP11),

– tekintettel az EU és India közötti, a kereskedelemről és a beruházásokról szóló magas szintű párbeszédre, amelynek első ülésére 2021. február 5-én került sor,

– tekintettel Külügyi Bizottsága 2017. február 21–22-i indiai kiküldetésére,

– tekintettel az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, a 2020–2024 közötti időszakra szóló uniós cselekvési tervre,

– tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 2021. évi ülésén képviselendő uniós prioritásokról szóló, 2021. február 22-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel a humanitárius jogról, többek között az emberi jogok védelmezőiről, valamint a vallás és meggyőződés szabadságának előmozdításáról és védelméről szóló uniós tematikus iránymutatásokra,

– tekintettel eljárási szabályzata 118. cikkére,

– tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság levelére, valamint eljárási szabályzata VI. melléklete szerinti hatásköreire,

– tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A9-0124/2021),

A. mivel az EU és India készül a portugáliai Portóban 2021. május 8-án tartandó csúcstalálkozóra, ekképpen teljesítve a legmagasabb szintű találkozók rendszeres megtartására vonatkozó kötelezettségvállalását, valamint a 2004-ben indított stratégiai partnerség megerősítésének szándékával, a gazdasági és politikai együttműködés fokozása céljából;

B. mivel az EU–India stratégiai partnerség az utóbbi években lendületet kapott, tükrözve a stratégiai dimenziójának megerősítésére irányuló megújult politikai szándékot, és mivel gazdasági partnerségből – India növekvő geopolitikai hatalmából és a közös demokratikus értékekből következően – számos ágazatra kiterjedő, bővülő kapcsolattá alakult;

C. mivel az EU és India, mint a világ két legnagyobb demokráciája között erős politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok állnak fenn; mivel azonban a kétoldalú kapcsolatok még nem érték el teljes potenciáljukat, és fokozott politikai elkötelezettséget igényelnek; mivel az EU és India vezetői ismét határozottan kiálltak a hatékony multilateralizmus és a szabályokon alapuló multilaterális világrend megóvása és előmozdítása mellett, amelynek alapjául az ENSZ és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szolgál;

D. mivel India regionális és globális szintű jelentősége növekszik, és egyre erősödött a helyzete támogató országként, valamint gazdasági és katonai hatalomként is; mivel India 2023-as G20-elnöksége és az ENSZ Biztonsági Tanácsában (2021–2022) és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában (2019–2021) betöltött tagsága felerősítette a globális kormányzással kapcsolatos koordináció fokozásának és a szabályokon alapuló multilateralizmusra vonatkozó közös elképzelés további előmozdításának szükségességét;

E. mivel az EU stratégiai kerete – amely globális és az Indiára vonatkozó stratégiáját, az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó stratégiáját, valamint az indiai-csendes-óceáni térségre vonatkozó, kialakulóban lévő stratégiáját foglalja magában – rávilágított az Indiával való együttműködés rendkívüli fontosságára az Unió globális menetrendjében; mivel a megnövekedett globális kockázatok és az erősödő nagyhatalmi verseny jelenlegi kontextusában a két- és többoldalú együttműködésnek magában kell foglalnia a nemzetközi biztonság növelését, a globális egészségügyi vészhelyzetekre – például a jelenlegi Covid19-világjárványra – való felkészültség és reagálás erősítését, a globális gazdasági stabilitás fokozását és az inkluzív növekedést, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását;

F. mivel India gazdasága erős és növekszik; mivel Indiának az EU az első számú kereskedelmi partnere, míg India az EU kilencedik legnagyobb kereskedelmi partnere; mivel az Indiai-óceán stratégiai jelentőséggel bír a globális kereskedelem szempontjából, és létfontosságú gazdasági és stratégiai jelentőséggel bír mind az EU, mind India számára; mivel az EU-nak és Indiának erős kölcsönös érdeke fűződik ahhoz, hogy az indiai- és csendes-óceáni térségben arra összpontosítanak, hogy a terület a tisztességes verseny, a megszakítás nélküli tengeri kommunikációs vonalak (SLOC), a stabilitás és a biztonság régiójának maradjon meg;

G. mivel az összekapcsoltság az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó stratégiával összhangban az EU és India közötti kölcsönös stratégiai terv fontos elemét kell, hogy képezze; mivel az EU és India közötti legutóbbi csúcstalálkozón megállapodás született a fenntartható összekapcsoltság elveiről, és megállapodtak azon lehetőségek feltárásáról, amelyek az EU és India közötti összekapcsoltságot, valamint a harmadik országokkal ebből következően fennálló összekapcsoltságot javítanák, beleértve az indiai- és csendes-óceáni régiót; mivel az összekapcsoltság átfogó jellege miatt nem korlátozódik az olyan fizikai infrastruktúrára, mint az utak vagy a vasutak, hanem a tengeri útvonalak, a digitális infrastruktúra és a környezetvédelmi kérdések is ide tartoznak, különös tekintettel az európai zöld megállapodásra; mivel az összkapcsoltságnak geopolitikai és transzformatív szerepe van, ugyanakkor fenntartható eszköze a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek is;

H. mivel az EU és India vezetésének elő kell mozdítania a hatékony klímadiplomáciát és a Párizsi Megállapodás végrehajtása, valamint az éghajlat és a környezet globális védelme iránti egyetemes elkötelezettséget;

I. mivel helyi és nemzetközi emberi jogi megfigyelők szerint az emberijog-védők és az újságírók Indiában nem rendelkeznek biztonságos munkakörnyezettel; mivel 2020 októberében az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Michelle Bachelet az indiai kormányhoz fordult, hogy biztosítsák a jogokat az emberijog-védők és a nem kormányzati szervezetek számára, aggodalmát fejezve ki a civil társadalmi szervezetek szűkülő mozgástere, az emberijog-védők fogva tartása és olyan emberek megvádolása miatt, akik egyszerűen csak a véleménynyilvánítás szabadságához és a békés gyülekezéshez való jogukat gyakorolták, valamint az eltérő vélemények elfojtására szolgáló törvények, például a külföldről érkező hozzájárulásokról szóló törvény (FCRA) és az illegális tevékenységek megelőzéséről szóló törvény alkalmazása miatt;

J. mivel az Amnesty International kénytelen volt bezárni az indiai irodáit, miután a bankszámláit befagyasztották a külföldről érkező hozzájárulásokról szóló törvény állítólagos megsértése miatt, és az ENSZ három különleges előadója szorgalmazta a törvénynek India nemzetközi jog szerinti jogaival és kötelezettségeivel összhangban történő módosítását;

K. mivel civil társadalmi csoportok arról számolnak be, hogy Indiában a nők számos súlyos kihívással és jogaik megsértésével szembesülnek, többek között a kulturális, törzsi és hagyományos gyakorlatokkal, a szexuális erőszakkal és zaklatással, valamint az emberkereskedelemmel kapcsolatban; mivel a vallási kisebbségekhez tartozó nők kettős kiszolgáltatottsággal szembesülnek, ami még súlyosabb az alacsonyabb kasztokhoz tartozó nők esetében;

L. mivel a tiltás ellenére a kasztok szerinti diszkrimináció továbbra is rendszerszintű probléma Indiában, amely megakadályozza a dalitokat a munkához, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz, a saját fejlődésüket elősegítő költségvetési juttatásokhoz való hozzáférésben, és amely a büntető igazságszolgáltatás rendszerében is jelen van;

M. mivel India az új Covid19-járvány által egyik legsúlyosabban érintett ország, több mint 11 millió regisztrált esettel, és több mint 150 000 elhunyttal, és mivel az indiai kormány kezdeményezte vakcinák millióinak adományozását a közvetlenül szomszédos országoknak és az indiai-óceáni térség kulcsfontosságú partnerországainak;

1. a következő ajánlásokat fogalmazza meg a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője felé:

	Az EU–India kapcsolatok általában
	a)	folytassák az EU és India – mint stratégiai partnerek – közötti kapcsolatok fejlesztését és elmélyítését, valamint tartsák fenn a rendszeres, többszintű párbeszédre való elkötelezettséget, beleértve a csúcstalálkozókat;
	b)	szilárdítsák meg a stratégiai partnerség területén a múlt évi csúcstalálkozó óta elért eredményeket, és érjenek el érezhető előrehaladást a kiemelt kérdésekben, nevezetesen a globális egészségügyi rendszer rezilienciája, az éghajlatváltozás, a digitalizáció és az új technológiák, az összekapcsoltság, a kereskedelem és a beruházások, a kül-, biztonság- és védelempolitika, valamint az emberi jogok terén;
	c)	teljes körűen hajtsák végre az Indiával kapcsolatos 2018-as uniós stratégiát és a 2025-ig tartó időszakra szóló EU–India ütemtervet és legyenek továbbra is elkötelezettek iránta; dolgozzanak ki egyértelmű és nyilvános kritériumokat az ütemterv előrehaladásának mérésére; gondoskodjanak az EU Indiával kapcsolatos politikájának parlamenti ellenőrzéséről, rendszeres eszmecserék révén a Külügyi Bizottsággal;
	d)	aknázzák ki a világ két legnagyobb demokráciája közötti bilaterális kapcsolatban rejlő lehetőségeket; ismételten hangsúlyozzák, hogy szükség van a partnerség elmélyítésére a közös értékek, a szabadság, a demokrácia, a pluralizmus, a jogállamiság, az egyenlőség, az emberi jogok tiszteletben tartása, az inkluzív, koherens és szabályokon alapuló globális rend, a tényleges multilateralizmus, a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a béke és a stabilitás globális szintű előmozdítása alapján;
	e)	hangsúlyozzák India mint partner fontosságát az éghajlatváltozás és a biodiverzitás romlása elleni, illetve a megújuló energiára való zöld átállásért és a klímasemlegességért folytatott globális küzdelem terén; erősítsék meg a Párizsi Megállapodás teljes körű végrehajtását célzó közös terveket és a kapcsolódó, nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásukat, továbbá közös éghajlatügyi diplomáciai tevékenységüket;
	f)	ismételjék meg a Tanács 2018-as kérését az 1994-es EU–India együttműködési megállapodás intézményi struktúrájának korszerűsítésére az új közös törekvéseknek és a globális kihívásoknak megfelelően; adjanak új lendületet az erős parlamenti dimenzióval rendelkező stratégiai partnerségi megállapodás megtárgyalásának gondolatához, amely adott esetben támogatna az állami szintű kapcsolatokat és együttműködést;
	g)	mozdítsák elő a strukturált parlamentközi párbeszédet, beleértve az indiai fél arra történő bátorítását, hogy állandó partnercsoportot hozzon létre a Lok Sabhában és a Rajya Sabhában (az indiai parlament alsó- és felsőháza) az Európai Parlament Indiai Köztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségének partnereként, továbbá támogatva a bizottságok közötti kapcsolatokat;
	h)	biztosítsák az uniós és az indiai civil társadalommal – különösen a szakszervezetekkel, a hitalapú szervezetekkel, a feminista és LMBTI szervezetekkel, a környezetvédelmi szervezetekkel, a kereskedelmi kamarákkal, valamint más érdekelt felekkel – való aktív és rendszeres konzultációt és bevonásukat az EU–India kapcsolatok továbbfejlesztésébe, érvényesítésébe és nyomon követésébe; törekedjenek ennek érdekében egy EU–India civil társadalmi platform létrehozására, valamint az EU–India csúcstalálkozók kísérőrendezvényeként egy EU–India ifjúsági csúcstalálkozó megrendezésére annak érdekében, hogy erősítsék a fiatalabb generációk közötti kapcsolatot;
	i)	szilárdítsák meg az EU nyilvános diplomáciai erőfeszítéseit az Unió, annak tagállamai és India közötti kölcsönös megértés javításának érdekében, valamint segítsék az ismeretek bővítését mindkét oldalon, bevonva a tudományos köröket, agytrösztöket és képviselőket az Európai Unióból és Indiából;
	Kül- és biztonságpolitikai együttműködés
	j)	törekedjenek nagyobb szinergiára a kül- és biztonságpolitika terén, élve a párbeszédet szolgáló létező vonatkozó mechanizmusok és a 2025-ig szóló EU–India cselekvési terv alapján létrehozott fórumok lehetőségeivel, valamint figyelemmel az Ázsiában és Ázsiával való biztonsági együttműködés fokozására irányuló újabb keletű stratégiai hangsúlyra, amelyben India egyre fontosabb stratégiai szerepet játszik;
	k)	hangsúlyozzák, hogy a biztonság és védelem területén történő fokozottabb elköteleződést az EU és India között nem az indiai- és csendes-óceáni térség polarizációjához hozzájáruló tényezőnek kell tekinteni, hanem a közös biztonság, a stabilitás és a békés fejlődés előmozdítójaként;
	l)	hangsúlyozzák, hogy szükség van a nemzetközi biztonságpolitikák szorosabb tematikus összehangolására, valamint fellépésre olyan területeken, mint a nukleáris biztonság és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása és ellenőrzése, a vegyi, biológiai és radiológiai fegyverek csökkentése, a regionális konfliktusok megelőzésének és a béketeremtésnek az előmozdítása, a kalózkodás elleni fellépés, a tengeri biztonság, terrorizmus elleni küzdelem (beleértve a radikalizálódást, a pénzmosást és a terrorizmus finanszírozását is) és az erőszakos szélsőségesség és a félretájékoztatási kampányok visszaszorítása, a kiberbiztonság, a hibrid fenyegetések és a világűr; hangsúlyozzák az EU és India között a terrorizmus elleni küzdelemről folyó párbeszéd fontosságát; erősítsék meg a katonai-katonai kapcsolatokat és cseréket az EU–India stratégiai partnerség javítása érdekében;
	m)	mutassanak rá, hogy az EU és India az ENSZ békefenntartó tevékenységének két legnagyobb támogatója és a tartós béke elkötelezett hívei; ösztönözzék a békefenntartás terén az együttműködés kiszélesítésére irányuló párbeszédet és kezdeményezéseket;
	n)	üdvözöljék a lefegyverzés és a fegyverek elterjedése kérdésében megvalósult hat – rendszeressé vált – EU–India konzultációt, ösztönözzék Indiát a regionális együttműködés megerősítésére, és tegyenek konkrét lépéseket e tekintetben; üdvözöljék, hogy India csatlakozott három jelentős, a fegyverek elterjedésével kapcsolatos többoldalú exportellenőrzési rendszerhez, és ösztönözzék e fórumokon a szorosabb EU–India partnerséget;
	o)	hangolják össze az álláspontokat és a kezdeményezéseket olyan az többoldalú fórumokon, mint az ENSZ, a WTO és a G20-ak, a közös nemzetközi értékek és normák mentén közös célkitűzéseket állítva fel, erősítve a párbeszédet és ténylegesen egyeztetve az álláspontokat a multilateralizmus és a szabályalapú nemzetközi rend védelme érdekében; vegyenek részt az ENSZ Biztonsági Tanácsának és munkamódszereinek reformjáról szóló megbeszéléseken, és támogassák India abbéli szándékát, hogy állandó taggá váljon a megreformált Biztonsági Tanácsban;
	p)	segítsék elő a konfliktusmegelőzést és a gazdasági együttműködést a regionális integrációs kezdeményezések támogatásával Dél-Ázsiában, köztük a Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetségen belül is (SAARC);
	q)	támaszkodjanak India jelentős regionális tapasztalatára és az uniós tagállamok jelenlegi megközelítéseire az indiai-csendes-óceáni régió tekintetében, egy közös elveken, értékeken és többek között gazdasági érdekeken, valamint a nemzetközi jogon alapuló proaktív, átfogó és reális európai indiai-csendes-óceáni uniós stratégia kidolgozása érdekében; adott esetben törekedjenek az EU és India szakpolitikáinak összehangolására az indiai- és csendes-óceáni térség tekintetében, és terjesszék ki az együttműködést valamennyi közös érdekeltségű területre; kellően vegyék figyelembe a régió más országainak szuverén politikai döntéseit és az EU velük fenntartott kétoldalú kapcsolatait;
	r)	törekedjenek konkrét intézkedéseket tartalmazó ambiciózus közös fellépésre a fejlesztés és a humanitárius segélynyújtás összehangolása terén többek között a Közel-Keleten és Afrikában, valamint a demokratikus folyamatok erősítésére és az autoriter törekvések és a szélsőségesség minden formájának, többek között a szélsőséges nacionalizmusnak és a vallási szélsőségeknek a visszaszorítására;
	s)	mozdítsák elő a közös fellépést az élelmezésbiztonsági és katasztrófasegélyezési műveletek koordinálása terén, a nemzetközi humanitárius jogban foglalt humanitárius elvekkel összhangban, ideértve a pártatlanságot, a semlegességet és a megkülönböztetésmentességet a segélyszállítmányok terén;
	t)	jegyezzék meg, hogy az EU szorosan figyelemmel kíséri a kasmíri helyzetet; ismételten hangsúlyozzák, hogy támogatják a nukleáris fegyverekkel rendelkező India és Pakisztán közötti stabilitást és kockázatcsökkentő intézkedéseket, és hogy továbbra is elkötelezettek az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett; támogassák az ENSZ Biztonsági Tanács Kasmírról szóló állásfoglalásainak és az UNHCR-jelentésnek a végrehajtását; szólítsák fel Indiát és Pakisztánt, hogy vegyék figyelembe a konfliktus rendezésével járó hatalmas emberi, gazdasági és politikai előnyöket;
	u)	újítsák meg az India és Pakisztán közötti közeledésre és a jószomszédi kapcsolatok helyreállítására irányuló uniós erőfeszítéseiket a nemzetközi jog elvei alapján, átfogó párbeszéden és bizalomépítő intézkedésekkel kezdett, fokozatos megközelítésen keresztül; ennek fényében üdvözli a 2021. február 25-i, a tűzszünetről szóló indiai-pakisztáni együttes nyilatkozatot, amely fontos lépést jelent a regionális béke és stabilitás megteremtésében; hangsúlyozzák a bilaterális dimenzió fontosságát az India és Pakisztán közötti tartós béke és együttműködés megteremtésére irányuló törekvés során, amely pozitívan járulna hozzá a régió gazdasági fejlődéséhez és biztonságához; hangsúlyozzák a két fél, mint nukleáris nagyhatalmak felelősségét a béketeremtésben;
	v)	ismerjék el, hogy India régóta támogatja Afganisztánt, és hogy elkötelezett a polgárokra összpontosító és helyi irányítású béketeremtési erőfeszítések mellett: dolgozzanak együtt Indiával és a régió többi államával az afganisztáni stabilizáció, a biztonság, a békés konfliktusrendezés és a demokratikus értékek, például a nők jogainak előmozdítása érdekében; ismételten hangsúlyozzák, hogy egy békés és virágzó Afganisztán a tágabb térség javát szolgálná;
	w)	hangsúlyozzák, hogy az ázsiai és csendes-óceáni térségben a béke, a stabilitás és a hajózás szabadságának megőrzése továbbra is kritikus fontosságú az EU és tagállamai érdekei szempontjából; növeljék a közös elköteleződést annak biztosítása érdekében, hogy gördülékeny maradjon a kereskedelem az indiai-csendes-óceáni térségben; ösztönözzék az ENSZ Tengerjogi Egyezményének további közös értelmezését, többek között a hajózás szabadsága tekintetében, valamint fokozzák a tengerhajózási biztonság terén folytatott együttműködést és a közös képzési missziókat az indiai-csendes-óceáni térségben a hajózás biztonságának és szabadságának megőrzése érdekében a tengeri közlekedési vonalak mentén; emlékeztessenek arra, hogy az erősödő regionális hatalmi rivalizálás kontextusában az indiai-csendes-óceáni térség országaival folytatott együttműködésnek a nyitottság, a jólét, az inkluzivitás, a fenntarthatóság, az átláthatóság, a viszonosság és az életképesség elvét kell követnie; kezdeményezzenek magas szintű párbeszédet az EU és India között a jelenlegi, kalózkodás elleni fellépésről folytatott konzultációk körének bővítését célzó tengeri együttműködésről, és az EUNAVFOR Atalanta művelet, az indiai információs és elemzőközpont az indiai-óceáni térségért (IFC-IOR) és az indiai haditengerészet interoperabilitásának és együttműködésének növeléséről a tengerfelügyelet, a katasztrófasegély, valamint a közös képzés és gyakorlatok területén;
	x)	támogassák közösen a további párbeszédet annak érdekében, hogy minél hamarabb elkészülhessen a dél-kínai-tengeri magatartási kódex, amely a nemzetközi joggal összhangban nem sértené a nemzetek törvényes jogait;
	y)	aggodalommal vegyék tudomásul az India és a Kínai Népköztársaság közötti kapcsolatok romlását, amely többek között a Kínai Népköztársaság expanziós politikája és jelentős fegyverkezése miatt következett be; támogassák a békés vitarendezést, az átfogó és konstruktív párbeszédet és a nemzetközi jog érvényesítését az India és Kína közötti határ tekintetében;
	z)	ismerjék el India – békefenntartó missziókban való részvételével tanúsított – elkötelezettségét a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend mellett; erősítsék meg kölcsönös elkötelezettségüket az 1325. sz. ENSZ BT-határozat végrehajtása mellett, beleértve – a tényleges végrehajtást lehetővé tevő, megfelelő költségvetési összegek biztosításával kísért – nemzeti cselekvési tervek kidolgozását;
	aa)	ösztönözzék a fiatalokról, a békéről és a biztonságról szóló 2250., 2419. és 2535. sz. ENSZ BT-határozatok végrehajtása melletti közös kötelezettségvállalást, beleértve vonatkozó – megfelelő költségvetési juttatással kísért – nemzeti stratégiák és cselekvési tervek kidolgozását és hangsúlyt fektetve a konfliktusok megelőzésére; ösztönözzék Indiát az EU tagállamaival együtt, hogy fektessenek be a fiatalok képességeibe, és vonják be az ifjúsági szervezeteket a párbeszéd és az elszámoltathatóság előmozdításába; keressenek új megoldásokat a fiatalok bevonására a pozitív béke és a biztonság építésébe;
	A jogállamiság, az emberi jogok és a jó kormányzás előmozdítása
	ab)	helyezzék az emberi jogokat és a demokratikus értékeket az EU Indiával való kapcsolatépítésének középpontjába, ezúton törekedve az eredményorientált és konstruktív párbeszédre és a mélyebb kölcsönös megértésre; Indiával együttműködésben dolgozzanak ki stratégiát az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések kezelésére, különös tekintettel a nőkre, a gyermekekre, valamint az etnikai és vallási kisebbségekre és a hit és meggyőződés szabadságára, illetve az olyan jogállamisági kérdések kezelésére, mint a korrupció elleni küzdelem, a szabad és biztonságos környezet a független újságírók és a civil társadalom, köztük az emberi jogvédők számára, valamint az emberi jogi megfontolások integrálására a szélesebb EU–India partnerségbe;
	ac)	adjanak hangot mély aggodalmuknak az indiai állampolgárság módosításáról szóló törvény miatt, amely az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala szerint alapvetően megkülönböztető jellegű a muszlimokkal szemben, és veszélyesen megosztó; ösztönözzék Indiát, hogy biztosítsa a szabad vallásgyakorlás és a választott vallás terjesztésének jogát, amint azt alkotmányának 25. cikke rögzíti; dolgozzanak a diszkriminációra vagy erőszakra buzdító gyűlöletbeszéd megszüntetése és megakadályozása érdekében, amely mérgező környezethez vezet, ahol a vallási kisebbségek elleni intolerancia és erőszak büntetlenül előfordulhat; osszák meg a rendőri erők toleranciával és nemzetközi emberi jogi normákkal kapcsolatos képzésével kapcsolatos bevált gyakorlatokat; ismerjék el az összefüggést az áttérés-ellenes törvények és a vallási kisebbségek, különösen a keresztény és muszlim közösségek elleni erőszak között;
	ad)	ösztönözzék Indiát – mint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagját –, hogy hajtsa végre az egyetemes időszakos felülvizsgálat valamennyi ajánlását, fogadja és könnyítse meg az ENSZ különleges előadóinak látogatásait, így a véleményalkotás és véleménynyilvánítás szabadságához való jog előmozdításával és védelmével foglalkozó különleges ENSZ-előadóét, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságához fűződő jog kérdésével foglalkozó különleges ENSZ-előadóét és a bírósági eljárás nélküli, azonnali vagy önkényes kivégzések területével foglalkozó különleges ENSZ-előadóét, a civil társadalom, az alapvető jogok és szabadságok monitorozása során, eképpen téve eleget a civil társadalom emberi jogok és védelmében előmozdításában való tényleges részvételének és abba való eredményes bevonásának támogatására irányuló vállalásának;
	ae)	kezeljék az emberi jogi helyzetet és a hozzá kapcsolódó, a civil társadalom előtt álló kihívásokat az indiai hatóságokkal folytatott párbeszéd útján, beleértve a legfelső szintet is, különös tekintettel az az ENSZ emberi jogi főbiztosa és az ENSZ különleges előadói által felvetett aggályokra; ösztönözzék Indiát mint a világ legnagyobb demokráciáját, hogy bizonyítsa elkötelezettségét a mindenkit megillető, alkotmányosan garantált véleménynyilvánítási jogok tiszteletben tartása, védelme és teljes körű érvényesítése mellett, ideértve az online szólásszabadságot is, a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jogot, többek között a mezőgazdasági termelők legutóbbi nagyszabású tiltakozásai vonatkozásában, valamint a vallás és a meggyőződés szabadságát; szólítsák fel Indiát, hogy biztosítson biztonságos, politikai vagy gazdasági nyomástól mentes környezetet az emberijog-védők, a környezetvédők, az újságírók és más civil társadalmi szereplők munkájához, valamint védje meg és garantálja alapvető jogaikat és szabadságakait, és hagyjon fel a lázadás és terrorizmus elleni törvényekre való hivatkozással jogszerű tevékenységeik korlátozásának eszközeként, többek között Dzsammuban és Kasmírban, vessen véget az internet-hozzáférés általános korlátozásának, vizsgálja felül a törvényeket annak elkerülése érdekében, hogy azokat az eltérő vélemények elhallgattatására lehessen felhasználni, és módosítsa a megkülönböztetést elősegítő jogszabályokat, valamint segítse elő az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését és biztosítsa az emberi jogok megsértésének számonkérhetőségét; kezeljék a külföldről érkező hozzájárulásokról szóló törvény civil szervezetekre gyakorolt káros hatásait;
	af)	ösztönözzék Indiát, hogy tegyen további lépéseket a nemi alapú erőszak és diszkrimináció eseteinek kivizsgálására és megelőzésére, valamint a nemek közötti egyenlőség támogatására; kezeljék a nők és gyermekek ellen irányuló erőszak növekedésének kérdését Indiában azáltal, hogy ösztönzik a nők és gyermekek ellen irányuló erőszakos bűncselekmények alapos kivizsgálását, képzést nyújtanak a tiszteknek a traumákkal kapcsolatos informált rendőri munkavégzés és nyomozás terén, hatékony nyomon követési mechanizmusokat alkalmaznak a nők és lányok elleni szexuális erőszakkal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésére, valamint felgyorsítják a jogi folyamatokat és javítják az áldozatok védelmét;
	ag)	kezeljék a kasztalapú hátrányos megkülönböztetés problémáját, valamint azt a fontos kérdést, hogy jogokat biztosítsanak az adivasi közösségek számára az erdei jogok elismeréséről szóló törvény keretében;
	ah)	emlékeztessenek az Unió halálbüntetésre vonatkozó elvi alapú és régóta tartó elutasítására, valamint ismételjék meg a halálbüntetésre vonatkozó moratórium kérését India felé, a halálbüntetés végleges eltörlése érdekében;
	ai)	ismerjék el azt a folyamatot, amelynek keretében India kidolgozza az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó nemzeti cselekvési tervet az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek teljes körű végrehajtásának érdekében, emlékeztetve minden vállalkozás felelősségére, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokat értékláncaikban, valamint ösztönözzék az EU-t és Indiát, hogy aktívan vegyenek részt az emberi jogokra vonatkozó vállalati felelősségről szóló kötelező jellegű ENSZ szerződésről jelenleg folyó tárgyalásokban;
	aj)	sürgessék Indiát, hogy ratifikálja a kínzás elleni ENSZ egyezményt és annak fakultatív jegyzőkönyvét, valamint a minden egyénnek az erőszakos eltüntetéssel szembeni védelméről szóló ENSZ egyezményt;
	ak)	ösztönözzék Indiát a nemzetközi igazságszolgáltatási erőfeszítések további támogatására azáltal, hogy aláírja a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumot;
	al)	ösztönözzék Indiát, hogy folytassa az erőszak és az üldöztetés elől menekülő személyek védelmének hagyományát, amíg a biztonságos, méltóságteljes és önkéntes visszatérés feltételei nem valósulnak meg, és tegyen meg minden szükséges intézkedést az indiai közösségek hontalansága kockázatának elkerülése érdekében;
	am)	hangsúlyozzák annak fontosságát, hogy a lehető leghamarabb megkezdődjön az EU és India közötti rendszeres emberi jogi párbeszéd, összhangban az EU–India ütemterv szerinti kötelezettségvállalással, valamint azzal a közös szándékkal, hogy az ülések nyolc év szünet után folytatódjanak, mivel ez mindkét fél számára fontos lehetőség a fennmaradó emberi jogi kérdések megvitatására és megoldására; a párbeszédet fejlesszék legfelsőbb szintű párbeszéddé, és törekedjenek arra, hogy az a magas szintű részvételnek köszönhetően érdemivé váljon, konkrét kötelezettségvállalásokat, kritériumokat és a haladásra vonatkozó referenciaértékeket határozva meg, egyedi eseteket kezelve és a kormányközi párbeszédet megelőzően megkönnyítve az EU és India közötti civil társadalmi párbeszédet; kérjék fel az EKSZ-t, hogy rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek az elért eredményekről;
	Kereskedelem a fenntarthatóságért és a jólétért
	an)	emlékeztessenek arra, hogy az EU és India közötti kereskedelem 2009 és 2019 között több mint 70%-kal nőtt, és hogy közös érdek a szorosabb gazdasági kapcsolatok előmozdítása; ismerjék el, hogy India szilárd alternatívát jelent egy olyan Unió számára, amely diverzifikálni akarja ellátási láncait, és hogy az EU India legnagyobb kereskedelmi partnere az agár-élelmiszeripari ágazatban;
	ao)	éljenek az EU–India vezetői találkozó által kínált lehetőséggel annak érdekében, hogy a legmagasabb szinten nyitott módon közelítsék meg az értékalapú együttműködés kérdését a kereskedelem és a beruházások tekintetében; ismételten fejezzék ki, hogy az Unió kész egy önálló beruházásvédelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások megkezdésére, amely mindkét oldalon növelné a jogbiztonságot a befektetők számára és tovább erősítené a kétoldalú kereskdelmi kapcsolatokat; törekedjenek e területen olyan kölcsönösen hasznos közös célok megvalósítására, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági növekedéshez és az innovációhoz, továbbá összhangban vannak az egyetemes emberi jogokkal és hozzájárulnak tiszteletben tartásukhoz, beleértve a munkajogot is, valamint elősegítik az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és az Agenda 2030 fenntartható fejlődési céljainak elérését;
	ap)	a lehető legjobban használják ki India elkötelezettségét a multilateralizmus és szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rend mellett; álljanak ki India döntő szerepe mellett a Kereskedelmi Világszervezet reformjára irányuló jelenlegi erőfeszítések terén;
	aq)	értékeljék, hogy milyen mértékben szükséges frissíteni a Bizottság tárgyalási felhatalmazását, amennyiben a cél egy olyan kereskedelmi és együttműködési megállapodás megkötése, amely ambiciózus rendelkezéseket tartalmaz egy, a Párizsi Megállapodással összhangban levő, érvényesíthető kereskedelmi és fenntartható fejlődési fejezettel kapcsolatban, továbbá megfelelő rendelkezéseket a befektetői jogok és kötelezettségek és az emberi jogok tekintetében; folytassanak konstruktív tárgyalásokat, miközben figyelemmel vannak a két fél eltérő szintet képviselő elvárásaira; vegyék figyelembe e tekintetben az indiai hatóságok álláspontjának pozitív irányú változását, miszerint hajlandók a jövőbeli megállapodásba kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendelkezéseket beilleszteni;
	Ellenálló képesség ágazati partnerségek révén
	ar)	zárják le a tárgyalásokat Indiával az összekapcsoltságra vonatkozó partnerségről; támogassák e partnerséget többek között a két-és többoldalú digitális és zöld infrastrukturális projektekbe való fenntartható befektetések számára biztosított kölcsönök és garanciák révén Indiában, amelyeket az Unió olyan köz- és magánszervezetei biztosítanak, mint az Európai Beruházási Bank (EBB), valamint az új külső finanszírozási eszköz, összhangban az Unió és Ázsia közötti összeköttetésekre irányuló stratégiával; tárják fel az EU és India közötti, valamint a dél-ázsiai országokkal folytatott együttműködés közötti szinergiákat, továbbá hangolják össze a különböző összekapcsoltsági stratégiákat;
	as)	biztosítsák, hogy az összekapcsoltsági kezdeményezések társadalmi, környezetvédelmi és költségvetési normákon, valamint a fenntarthatóság, az átláthatóság, az inkluzivitás, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartása és a kölcsönösség értékein alapuljanak, és teljes mértékben összhangban legyenek az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményével (UNFCCC) és annak jogi eszközeivel, többek között a Párizsi Megállapodással;
	at)	ismerjék el India szakértelmét a természeti katasztrófák kezelése terén; fokozzák az Indiával való együttműködést a régió természeti katasztrófákra való felkészültségének fokozása érdekében, ideértve a katasztrófákkal szemben ellenállóképes infrastruktúrával foglalkozó koalíció keretén belüli partnerséget, amely multilaterális erőfeszítés a kutatás és ismeretek megosztásának kiterjesztésére az infrastrukturális kockázatkezelés területén;
	au)	erősítsék a fenntartható mobilitásra irányuló együttműködést olyan konkrét intézkedéseken révén, mint az elektromos közlekedési infrastruktúrák további fejlesztése, valamint a vasúti projektekbe való beruházások; hangsúlyozzák, hogy a vasutak nélkülözhetetlenül fontosak a nagy városi területeken a túlterheltség és szennyezés csökkentésében, az éghajlati célkitűzések elérésében, valamint a létfontosságú ellátási láncok rezilienciájának biztosításában, többek között válságok esetén;
	av)	továbbra is támogassák a gyors urbanizáció által támasztott kihívásokkal kapcsolatos együttműködést, többek között a tudás és a bevált gyakorlatok cseréje által közös platformokon és a városok közötti együttműködések során, az intelligens városi technológiákkal kapcsolatos együttműködések által, valamint a városi közlekedési projektek folyamatos pénzügyi támogatása által Indiában, az EBB által;
	aw)	emlékeztessenek India – mint gyógyszeripari termékek, generikus gyógyszerek és védőoltások jelentős előállítója – szerepére a globális egészségügyi válság kezelésében; ösztönözzék közös vállalkozások létrehozását a Covid19-oltóanyagokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítása érdekében; törekedjenek rá, hogy az EU és India vezető szerephez jusson a globális közjónak tekintett egészség előmozdításában, a többoldalú kezdeményezések – köztük a COVAX – támogatása révén, és a vonaktozó nemzetközi fórumokkal együttműködve segítsék elő az oltóanyagokhoz való egyetemes hozzáférés biztosítását, különösen az alacsony jövedelmű országokban;
	ax)	növeljék az éghajlatváltozásra vonatkozó, EU–India két- és többoldalú együttműködés ambíciójának szintjét, nevezetesen a környezetbarát növekedés, valamint az igazságos és biztonságos energiaátállás felgyorsítása által, hogy elérjék a klímasemlegességet, valamint növeljék a nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások mértékét; továbbra is vállaljanak globális vezető szerepet a Párizsi Megállapodás támogatása terén, és összpontosítsanak a tiszta és megújuló energiára, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó ütemtervek végrehajtására;
	ay)	a két legnagyobb globális üvegházhatásúgáz-kibocsátóként erősítsenek meg egy közös kötelezettségvállalást, amely összehangoltabb erőfeszítésekre irányul az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére; emlékeztessék India vezetését a megújuló energiára, valamint az EU és India közötti, a tiszta energia és az éghajlatváltozás terén megvalósuló partnerség által elért előrelépésre; ösztönözzék a beruházásokat és az együttműködést, hogy továbbra is előmozdítsák az elektromos mobilitást, a fenntartható hűtést, az újgenerációs akkumulátortechnológiát, az elosztott villamosenergia-termelést, valamint a méltányos átállást Indiában; kezdeményezzenek vitát, és értékeljék a stratégiai együttműködés lehetőségét a ritkaföldfémek területén; erősítsék a fenntartható vízgazdálkodási partnerség végrehajtását;
	az)	támogassanak a biodiverzitás terén ambiciózus közös ütemtervet és globális fellépést, többek között a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 2021. májusban esedékes konferenciájának (COP15) előkészítése során;
	ba)	törekedjenek közös vezető szerepre nemzetközi szabványok kialakításában és továbbfejlesztésében a fenntartható és felelős digitalizáción, valamint törvény és emberi jogi alapú ikt-környezeten alapuló digitális gazdaságot illetően, ugyanakkor kezelve a kiberbiztonsággal kapcsolatos fenyegetéseket és védelmezve az alapvető jogokat és szabadságokat, beleértve a személyes adatok védelmét;
	bb)	emeljék magasabb szintre az Indiával való digitális összekapcsoltságot célzó uniós törekvéseket, figyelemmel az EU digitális átalakulásra vonatkozó stratégiájára; működjenek együtt Indiával a kritikus technológiák fejlesztése és használata terén, szem előtt tartva azokat a fontos stratégiai és biztonsági következményeket, amelyek az ilyen forradalmi technológiákkal járnak; ruházzanak be partnerségekbe a digitális szolgáltatások és a felelős és emberi jogi alapú mesterséges intelligencia fejlesztése terén; üdvözljék India arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az általános adatvédelmi rendelethez hasonlóan magas szintű személyesadat-védelmet biztosítson, és továbbra is támogassák Indiában az adatvédelmi reformot; hangsúlyozzák a megerősített együttműködés kölcsönös előnyeit ezen a területen; továbbra is ösztönözzék a jogszabályi keretrendszerek közötti konvergenciát annak érdekében, hogy biztosítsák a személyes adatok és a magánélet védelmének magas szintjét, többek között lehetséges adattovábbítás megfelelőségi határozatok által, annak érdekében, hogy elősegítsék a biztos és biztonságos határokon átnyúló adatáramlást, lehetővé téve a szorosabb együttműködést, különösen az IKT és a digitális szolgáltatási ágazatban; jegyezzék meg, hogy az adatokról szóló indiai és európai rendelet összehangolása jelentősen megkönnyítené a kölcsönös együttműködést, a kereskedelmet, valamint az információk és a szakértelem biztonságos átadását; dolgozzanak azért, hogy megismételjék az Unió nemzetközi barangolási megállapodásait Indiával;
	bc)	ne feledkezzenek el arról, hogy a digitális ágazat fejlesztése kiemelten fontos a biztonság szempontjából, és magában kell foglalnia a berendezésgyártók ellátási láncának a nyitott és interoperábilis hálózati architektúrák előmozdítása révén történő diverzifikálását, valamint az olyan partnerekkel létrehozott, digitalizációt célzó partnerségeket is, amelyek osztják az uniós értékeket, és amelyek az alapvető jogokat tiszteletben tartva hasznosítják a technológiát;
	bd)	tegyenek hatékony lépéseket az EU-India mobilitás támogatásának érdekében, többek között a migránsok, a hallgatók, a magasan képzett dolgozók és a művészek számára, figyelembe véve a készségek hozzáférhetőségét és a munkaerőpiac szükségleteit az Unióban és Indiában; ismerjék el az Indiában és az Unióban is jelentős tehetségbázist a digitalizáció és a mesterséges intelligencia területén, valamint a magas szintű szakértelem és az együttműködés létrehozására irányuló közös érdeket ezen a területen;
	be)	kezeljék az emberek közötti cseréket a stratégiai partnerség egyik fő dimenziójaként; szólítsanak fel a partnerségek elmélyítésére a közoktatás, a kutatás és az innováció, valamint a kulturális cserekapcsolatok terén; hívják fel az uniós tagállamokat és Indiát, hogy kiemelten ruházzanak be a fiatalok képességeibe és vezető szerepébe, valamint gondoskodjanak a politikai és gazdasági életbe való érdemi bekapcsolódásukról; mozdítsák elő India és különösen az indiai hallgatók és fiatal szakemberek olyan uniós programokban való részvételét, mint a Horizont Európa, az Európai Kutatási Tanács, a Marie Skłodowska-Curie-ösztöndíj, valamint az emberek közötti oktatási és kulturális csereprogramok; ebben a tekintetben mozdítsák elő az Erasmus+ programot és biztosítsák a női hallgatók, tudósok, kutatók és szakértők egyenlő arányú részvételét ezekben a programokban; folytassák a szoros együttműködést a kutatás és az innováció területén, beleértve az emberközpontú és etikán alapuló digitális technológiákat, a digitális jártasság és készségek erősítésének ösztönzése mellett;
	bf)	vizsgálják tovább az átfogó együttműködés lehetőségeit a G20 keretében a foglalkoztatás és szociálpolitika olyan területein, mint a szociális védelem, a minimálbérek, a nők munkaerőpiaci részvétele, a tisztességes munkahelyek létrehozása, a munkahelyi egészség és biztonság; működjenek együtt a gyermekmunka megszüntetésének érdekében azáltal, hogy támogatják az India által 2017 júniusában ratifikált 138. számú (A foglakoztatás alsó korhatáráról szóló egyezmény) és 182. számú (A gyermekmunka legrosszabb formáiról szóló egyezmény) ILO-egyezmény alkalmazását és tiszteletben tartásának nyomon követését;

2. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az ajánlást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(1)	https://www.consilium.europa.eu/hu/press/press-releases/2020/07/15/joint-statement-15th-eu-india-summit-15-july-2020/
(2)	Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0012.
(3)	Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0016.
(4)	HL C 337., 2018.9.20., 48. o.
(5)	HL C 174. E, 2005.7.14., 179. o.
(6)	HL C 227. E, 2006.9.21., 589. o.
(7)	HL C 58., 2018.2.15., 109. o.
(8)	HL C 261. E, 2013.9.10., 34. o.
(9)	HL C 215., 2018.6.19., 202. o.

Utolsó frissítés: 2021. július 26.

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat