Az Európai Parlament 2021. május 20-án elfogadott módosításai a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslathoz(1) (COM(2020)0642 – C9-0321/2020 – 2020/0289(COD))
(2) Az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet4 abból a célból fogadták el, hogy az Aarhusi Egyezmény uniós intézményekre és testületekre való alkalmazására vonatkozó szabályok meghatározása révén hozzájáruljon az Egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtásához.
(2) Az 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet4 abból a célból fogadták el, hogy az Aarhusi Egyezmény uniós intézményekre és testületekre való alkalmazására vonatkozó szabályok meghatározása révén hozzájáruljon az Egyezményből eredő kötelezettségek végrehajtásához. Ez a rendelet ezért az egyezmény 9. cikke (3) és (4) bekezdésének végrehajtása érdekében módosítja az 1367/2006/EK rendeletet.
__________________
__________________
4 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
4 Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.).
(3) Az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, „Az európai zöld megállapodás” című 2019. december 11-i közleményében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fontolóra veszi az 1367/2006/EK rendelet felülvizsgálatát, hogy azok a polgárok és nem kormányzati szervezetek, amelyek kétségbe vonják valamely környezeti hatással bíró határozatnak a környezetvédelmi joggal való összeegyeztethetőségét, jobban érvényesíteni tudják az uniós szintű közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz fűződő jogukat. A Bizottság emellett arra is kötelezettséget vállalt, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban javuljanak a nemzeti bíróságok előtti igazságszolgáltatáshoz való joguk érvényesítésének lehetőségei; ebből a célból közleményt adott ki „A környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításáról az EU-ban és annak tagállamaiban” címmel.
(3) „Az európai zöld megállapodás” című 2019. december 11-i közleményében a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy fontolóra veszi az 1367/2006/EK rendelet felülvizsgálatát, hogy azok a polgárok és nem kormányzati szervezetek, amelyek konkrét esetekben kétségbe vonják valamely környezeti hatással bíró igazgatási aktusnak a környezetvédelmi joggal való összeegyeztethetőségét, jobban érvényesíteni tudják az uniós szintű közigazgatási és bírósági felülvizsgálathoz fűződő jogukat. A Bizottság emellett arra is kötelezettséget vállalt, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban javuljanak a nemzeti bíróságok előtti igazságszolgáltatáshoz való joguk érvényesítésének lehetőségei; ebből a célból 2020. október 14-én kiadta közleményét „A környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javításáról az EU-ban és annak tagállamaiban” címmel, amelyben rámutat, hogy „az igazságszolgáltatáshoz való jog környezeti ügyekben történő biztosítása az Európai Unió Bírósága és az uniós bíróságként eljáró nemzeti bíróságok előtt fontos támogató intézkedés az európai zöld megállapodás szerinti átállás megvalósításához, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a civil társadalom fokozottabb ellenőrző szerepet kapjon a demokratikus térben”.
Módosítás 3 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
(3a) Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének hatálya alá tartozó bírósági eljárások nem lehetnek mértéktelenül költségesek. Annak biztosítása érdekében, hogy az 1367/2006/EK rendelet 12. cikke szerinti bírósági eljárások ne legyenek mértéktelenül költségesek1a, és hogy a kérelmező számára előreláthatóak legyenek a költségek, az uniós intézmények vagy szervek a peres eljárásban siker esetén csak észszerű észszerű költség-visszatérítési kérelmeket nyújthatnak be, és különösen nem törekedhetnek a külső képviselet költségeinek áthárítására.
__________________
1a A Bizottság 2019. április 4-i közleménye a környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálatáról: „A polgárainak védelmet és jobb életminőséget nyújtó Európa”, valamint a Bizottság 2020. október 14-i közleménye a környezeti ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog javításáról az EU-ban és tagállamaiban.
(4) Figyelembe véve az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) bekezdésének rendelkezéseit, valamint az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága5 által megfogalmazott aggodalmakat,5 az uniós jogot összhangba kell hozni az Aarhusi Egyezménynek a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó rendelkezéseivel, méghozzá az uniós jog alapelveivel és annak bírósági felülvizsgálati rendszerével összeegyeztethető módon.
(4) Figyelembe véve az Aarhusi Egyezmény 9. cikke (3) és (4) bekezdésének rendelkezéseit, valamint az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága által megfogalmazott ajánlásokat, az uniós jogot összhangba kell hozni az Aarhusi Egyezménynek a környezetvédelmi ügyekben az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítására vonatkozó rendelkezéseivel, méghozzá az uniós jog alapelveivel – ideértve a Szerződéseket is –, és annak bírósági felülvizsgálati rendszerével összeegyeztethető módon. Ezért az 1367/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.
__________________
__________________
5Lásd az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága által az ACCC/C/2008/32. számú ügyben tett megállapításokat a következő internetcímen: https://www.unece.org/env/pp/compliance/Compliancecommittee/32TableEC.html.
5 Az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottságának ajánlása (ACCC/M/2017/3 és ACCC/C/2015/128, elérhető: https://unece.org/env/pp/cc/accc.m.2017.3_european-union and https://unece.org/env/pp/cc/accc.c.2015.128_european-union.
(4a) Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy nemzeti jogszabályai keretében mindegyik Fél biztosítja, hogy az érintett nyilvánosság azon tagjai, akik megfelelnek a nemzeti jogukban meghatározott kritériumoknak, bírósági vagy egyéb felülvizsgálati eljárásokhoz folyamodhassanak az olyan határozatok, jogi aktusok vagy mulasztások anyagi és eljárási jogszerűségének kifogásolása céljából, amelyek ellentétesek a környezetre vonatkozó nemzeti joguk rendelkezéseivel. Az aarhusi rendelet értelmében rendelkezésére álló közigazgatási felülvizsgálati lehetőség kiegészíti a közigazgatási és bírósági felülvizsgálat átfogó uniós rendszerét, amely lehetővé teszi a nyilvánosság számára, hogy a közigazgatási aktusokat az EUMSZ 263. cikkének (4) bekezdése alapján uniós szinten közvetlenül, illetve az EUMSZ 267. cikkével összhangban – a Szerződések értelmében az uniós rendszer szerves részét képező – nemzeti bíróságokon keresztül megtámadják.
(5) Az 1367/2006/EK rendeletben előírt belső felülvizsgálatnak az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusokra történő korlátozása jelenti a legfőbb akadályt azon környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek számára, amelyek az említett rendelet 10. cikke alapján belső ellenőrzéshez kívánnak folyamodni a szélesebb hatályú igazgatási aktusok tekintetében is. Ezért az említett rendeletben megállapított belső felülvizsgálati eljárás hatályát ki kell terjeszteni az általános hatályú nem jogalkotási aktusokra is.
(5) Az 1367/2006/EK rendeletben előírt belső felülvizsgálatnak az egyedi hatállyal bíró igazgatási aktusokra történő korlátozása miatt nem tárgyalják a bíróságok azon környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek beadványait, amelyek az említett rendelet 10. cikke alapján belső ellenőrzéshez kívánnak folyamodni a szélesebb hatályú igazgatási aktusok tekintetében is. Ezért az említett rendeletben megállapított belső felülvizsgálati eljárás hatályát helyén való terjeszteni az általános hatályú nem jogalkotási aktusokra is.
(6) Az 1367/2006/EK rendelet alkalmazásában az igazgatási aktus fogalommeghatározásának a nem jogalkotási aktusokat is magában kell foglalnia. Azonban a nem jogalkotási aktusok nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket is maguk után vonhatnak, amelyek ellen a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek jogvédelmet szerezhetnek többek között az Európai Unió Bírósága előtt az EUMSZ 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás keretében. Ezért helyénvaló kizárni a belső felülvizsgálat hatálya alól azoknak a nem jogalkotási aktusoknak a rendelkezéseit, amelyekre az uniós jog nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket ír elő.
(6) Az 1367/2006/EK rendelet alkalmazásában az igazgatási aktus fogalommeghatározásának a nem jogalkotási aktusokat is magában kell foglalnia. Azonban a nem jogalkotási aktusok nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket is maguk után vonhatnak, amelyek ellen jogvédelmet lehet szerezni, többek között az Európai Unió Bírósága előtt az EUMSZ 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás keretében.
(7) A jogbiztonság érdekében ahhoz, hogy egy rendelkezést kizárhassanak az igazgatási aktus fogalmából, az uniós jognak kifejezetten elő kell írnia végrehajtási jogi aktusok elfogadását e rendelkezések kapcsán.
(9) Az 1367/2006/EK rendelet hatálya a környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusokra terjed ki. Ezzel szemben az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése a környezetre vonatkozó jognak „ellentmondó” aktusok megtámadására terjed ki. Ezért tisztázni kell, hogy belső felülvizsgálatot kell végezni annak ellenőrzése érdekében, hogy egy igazgatási aktus ellentmond-e a környezetvédelmi jognak.
(9) Az 1367/2006/EK rendelet hatálya a környezetvédelmi jog alapján elfogadott aktusokra terjed ki. Az Aarhusi Egyezmény 9. cikkének (3) bekezdése a környezetre vonatkozó jognak „ellentmondó” aktusok vagy azok hiányának megtámadására terjed ki. Ezért az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban tisztázni kell, hogy belső felülvizsgálatot kell végezni annak ellenőrzése érdekében, hogy egy igazgatási aktus a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében ellentmond-e a környezetvédelmi jognak.
(10) Annak vizsgálatakor, hogy egy igazgatási aktus tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek hatásaik miatt ellentmondhatnak a környezetvédelmi jognak, azt kell mérlegelni, hogy ezek a rendelkezések hátrányosan befolyásolhatják-e az Unió környezetpolitikája az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzéseinek elérését. Ennek eredményeként a belső felülvizsgálati mechanizmusnak ki kell terjednie azokra az aktusokra is, amelyeket az Unió környezetpolitikáján kívüli egyéb politikák végrehajtása során fogadtak el.
(10) Annak vizsgálatakor, hogy egy igazgatási aktus tartalmaz-e olyan rendelkezéseket, amelyek ellentmondhatnak a környezetre vonatkozó, a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja értelmében vett jognak, az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban azt kell mérlegelni, hogy ezek a rendelkezések hátrányosan befolyásolhatják-e az Unió környezetpolitikája az EUMSZ 191. cikkében meghatározott célkitűzéseinek elérését. Amennyiben ez a helyzet, a belső felülvizsgálati mechanizmusnak ki kell terjednie azokra az aktusokra is, amelyeket az Unió környezetpolitikáján kívüli egyéb politikák végrehajtása során fogadtak el.
Módosítás 11 Rendeletre irányuló javaslat 10 a preambulumbekezdés (új)
(10a) Tekintettel az EUMSZ 263. cikkének az EUB értelmezésében vett1a első bekezdésére, egy jogi aktus akkor tekinthető külső hatással bírónak, és ily módon akkor képezheti felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát, ha harmadik személyekre nézve joghatás kiváltására irányul. Azok az igazgatási aktusok, mint például a kinevezések vagy az előkészítő intézkedések, amelyek harmadik felekre nézve nem váltanak ki joghatást, és amelyek az EUB ítélkezési gyakorlatával összhangban nem tekinthetők külső hatással bírónak, nem minősülnek az 1367/2006/EK rendelet szerinti igazgatási aktusoknak.
__________________
1a A Bíróságnak a C-583/11 P. sz., Inuit Tapiriit Kanatami és mások kontra Parlament és Tanács ügyben 2013. október 3-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2013:625, 56. pont.
Módosítás 12 Rendeletre irányuló javaslat 10 b preambulumbekezdés (új)
(10b) A jogi koherencia biztosítása érdekében egy jogi aktus jogi hatással bírónak tekintendő, és ily módon az EUMSZ 263. cikkének az EUB értelmezésében vett1a első bekezdésével összhangban felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti. Amennyiben egy jogi aktus jogi hatással bírónak van tekintve, ez azt vonja maga után, hogy formájától függetlenül felülvizsgálat iránti kérelem tárgyát képezheti, mivel jogilag kötelező jellegét annak hatásai, célja és tartalma tekintetében kell figyelembe venni1b.
__________________
1a A Bíróságnak a T-9/19. sz., ClientEarth kontra EBB ügyben 2021. január 29-én hozott ítélete, ECLI:EU:T:2021:42, 149. és 153. pont. Lásd még a C-583/11. sz. ügyben hozott ítélet 56. pontját.
1b A Bíróságnak az 1/57. és a 14/57 sz., Usines à tubes de la Sarre kontra ESZAK Főhatóság ügyekben 1957. december 10-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:1957:13, 114. pont. A Bíróságnak a 22/70. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben 1971. március 31-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:1971:32, 42. pont. A Bíróságnak a C-325/91. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1993. június 16-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:1993:245, 9. pont. A Bíróságnak a C-57/95. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben 1997. március 20-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:1997:164, 22. pont. és a Bíróságnak a C-463/10. P és a C-475/10. P. sz., Deutsche Post és Németország kontra Bizottság ügyekben 2011. október 13-án hozott ítélete, ECLI:EU:C:2011:656, 36. pont.
Módosítás 13 Rendeletre irányuló javaslat 10 c preambulumbekezdés (új)
(10c) A közigazgatási és/vagy bírósági felülvizsgálatra vonatkozó eljárási határidők csak akkor alkalmazandók, ha a környezetvédelmi jog által védett jelentős közérdekre vonatkozó és ezért megtámadható igazgatási aktus tartalmát az érdekelt személyek ténylegesen ismerik, különösen azokban az esetekben, amikor a szóban forgó igazgatási aktus hatályát vesztette. Erre azon gyakorlatok elkerülése érdekében van szükség, amelyek ellentétesek lehetnek az Aarhusi Egyezmény 9. cikkével és az EUB ítélkezési gyakorlatával (lásd a Bíróság a C-261/18. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 2019. november 12-én hozott ítéletét1a).
__________________
1a A Bíróságnak a C-261/18. sz., Bizottság kontra Írország ügyben 2019. november 12-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2019:955.
Módosítás 14 Rendeletre irányuló javaslat 10 d preambulumbekezdés (új)
(10d) A nyilvánosság az uniós jogalkotási és nem jogalkotási aktusok létrehozásában és elfogadásában való részvételének korai és hatékony eszközei fontosak annak érdekében, hogy már korai szakaszban kezelni lehessen az aggályokat, és fel lehessen mérni, szükség van-e további javaslatra a nyilvánosság bevonásának javítása érdekében.
Módosítás 15 Rendeletre irányuló javaslat 11 a preambulumbekezdés (új)
(11a) Tekintettel arra, hogy a környezetvédelmi nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet játszanak a tudatosság növelésében és a jogi lépések megtételében, az uniós intézményeknek vagy szerveknek biztosítaniuk kell az információhoz való megfelelő hozzáférést, a részvételt és az igazságszolgáltatást.
(12) A Bíróság ítélkezési gyakorlata6 értelmében a felülvizsgálati okok megkövetelt módon való pontos meghatározásához a valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát kérelmező környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteknek meg kell jelölniük azokat az alapvető ténybeli elemeket, illetve jogi érveket, amelyek alkalmasak az alapvető kétségek alátámasztására.
(12) A Bíróság ítélkezési gyakorlata6 értelmében a felülvizsgálati okok megkövetelt módon való pontos meghatározásához a valamely igazgatási aktus belső felülvizsgálatát kérelmezőknek meg kell jelölniük azokat az alapvető ténybeli elemeket, illetve jogi érveket, amelyek alkalmasak az alapvető kétségek alátámasztására. Ezt a követelményt az 1367/2006/EK rendelet értelmében is alkalmazni kell.
__________________
__________________
6 Bíróságnak a C-82/17. számú, TestBioTech kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 12-én hozott ítéletének (ECLI:EU:C:2019:719) 69. pontja.
6A Bíróságnak a C-82/17. sz., TestBioTech kontra Bizottság ügyben 2019. szeptember 12-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2019:719,69. pont, valamint a T-9/19. sz. ügyben hozott ítélete.
Módosítás 17 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
(12a) A belső felülvizsgálat iránti kérelem elbírálása során a szóban forgó kérelem által közvetlenül érintett egyéb felek, például vállalatok vagy hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy az 1367/2006/EK rendeletben meghatározott határidőkön belül észrevételeket nyújtsanak be az érintett uniós intézménynek vagy szervnek.
Módosítás 18 Rendeletre irányuló javaslat 12 b preambulumbekezdés (új)
(12b) Az EUB ítélkezési gyakorlata értelmében1a amennyiben egy az EUMSZ 107. cikke alapján nyújtott állami támogatás sérti az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, az nem nyilvánítható összeegyeztethetőnek a belső piaccal.A Bizottságnak egyértelmű iránymutatásokat kell kidolgoznia annak érdekében, hogy megkönnyítse annak értékelését, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e az uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel, ideértve a környezettel kapcsolatos uniós jogot is.
_____________
1a A Bíróságnak a C-594/18 P. sz., Ausztria kontra Bizottság ügyben 2020. szeptember 22-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2020:742.
Módosítás 19 Rendeletre irányuló javaslat 12 c preambulumbekezdés (új)
(12c) Az 1367/2006/EK rendelet megállapítja a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésre, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételére és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésre vonatkozó, uniós szintű közös rendelkezéseket, hatályt és fogalommeghatározásokat. Ez helyénvaló, és hozzájárul a jogbiztonság megteremtéséhez és az Aarhusi Egyezményből eredő kötelezettségek tekintetében hozott végrehajtási intézkedések átláthatóságának növeléséhez.
Módosítás 20 Rendeletre irányuló javaslat 12 d preambulumbekezdés (új)
(12d) Az 1367/2006/EK rendelet szerinti felülvizsgálati eljárások hatályának ki kell terjednie a megtámadott jogi aktus tartalmi és eljárási jogszerűségére is. Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban az EUMSZ 263. cikkének (4) bekezdése és az 1367/2006/EK rendelet 12. cikke értelmében indított eljárások nem alapulhatnak a felülvizsgálati kérelemben nem szereplő indokokon vagy bizonyítékokon, mivel ekkor a felülvizsgálati kérelem indokolására vonatkozó, az 1367/2006/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmény okafogyottá válna, és a kérelemmel megindított eljárás tárgya megváltozna1a.
__________________
1aA C-82/17. sz. ügyben hozott ítélet 39. pontja.
Módosítás 21 Rendeletre irányuló javaslat 13 a preambulumbekezdés (új)
(13a) A tagállamok hatóságai által elfogadott jogi aktusok, beleértve az uniós jog szerinti nem jogalkotási aktus által előírt, tagállami szinten elfogadott nemzeti végrehajtási intézkedéseket is, a Szerződésekkel és a nemzeti bíróságok autonómiájának elvével összhangban nem tartoznak az 1367/2006/EK rendelet hatálya alá.
(14) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, nevezetesen a megfelelő ügyintézéshez való jogot (41. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk). A rendelet hozzájárul az uniós közigazgatási és bírósági felülvizsgálati rendszer hatékonyságához, és következésképpen megerősíti a Charta 41. és 47. cikkének alkalmazását, miáltal hozzájárul az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt jogállamisághoz.
(14) Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja az Európai Unió Alapjogi Chartája által elismert alapelveket, nevezetesen a környezet védelmének elvét (37. cikk), a megfelelő ügyintézéshez való jogot (41. cikk), valamint a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot (47. cikk). A rendelet hozzájárul az uniós közigazgatási és bírósági felülvizsgálati rendszer hatékonyságához környezetvédelmi ügyekben, és következésképpen megerősíti a Charta 37., 41. és 47. cikkének alkalmazását, miáltal hozzájárul az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikkében foglalt jogállamisághoz.
Módosítás 23 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont 1367/2006/EK rendelet 2 cikk – 1 bekezdés – g pont
g) „igazgatási aktus”: uniós intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogilag kötelező és külső hatással bír, és amely olyan rendelkezéseket foglal magában, amelyek hatásaik miatt a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti környezetvédelmi joggal ellentétesek lehetnek, kivéve az aktus azon rendelkezéseit, amelyek esetében az uniós jog kifejezetten uniós vagy nemzeti szintű végrehajtási intézkedéseket ír elő;
g) „igazgatási aktus”: uniós intézmény vagy szerv által elfogadott olyan nem jogalkotási aktus, amely jogi és külső hatással bír, és amely olyan rendelkezéseket foglal magában, amelyek a 2. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti környezetvédelmi joggal ellentétesek lehetnek; az igazgatási aktusok nem foglalják magukban a tagállamok közhatóságai által elfogadott aktusokat;
1a. A 2. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
2. Az igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró közösségi intézmény vagy szerv által például a következők értelmében hozott intézkedéseket vagy mulasztásokat:
„(2) Az igazgatási aktusok és igazgatási mulasztások nem foglalják magukban az igazgatási felülvizsgálati szervként eljáró közösségi intézmény vagy szerv által a következők értelmében hozott intézkedéseket vagy mulasztásokat:
a) a Szerződés 81., 82., 86.és 87. cikke (versenyszabályok);
a) a Szerződés 81. és 82. cikke [az EUMSZ 101. és 102. cikke] (beleértve az összefonódásra vonatkozó szabályokat is);
b) a Szerződés 226.és 228.cikke (a Szerződés megsértése miatti eljárás);
b) a Szerződés 226. és 228. cikke [az EUMSZ 258. és 260. cikke] (a Szerződés megsértése miatti eljárás);
c) a Szerződés 195. cikke (ombudsmani eljárások);
c) a Szerződés 195. cikke [az EUMSZ 228. cikke] (ombudsmani eljárások);
d) a Szerződés 280. cikke (az OLAF eljárásai).
d) a Szerződés 280. cikke [az EUMSZ 325. cikke] (az OLAF eljárásai);
da) 86. és 87. cikk [az EUMSZ 106. és 107. cikke] (versenyszabályok) [e rendelet elfogadásának napjától számított tizennyolc hónap]-ig.
db) legkésőbb ... [e rendelet elfogadásának napjától számított tizennyolc hónap]-ig a Bizottságnak iránymutatásokat kell elfogadnia annak érdekében, hogy megkönnyítse annak értékelését, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e a környezettel kapcsolatos uniós jog vonatkozó rendelkezéseivel, ideértve a tagállamok által az állami támogatás Bizottság felé történő bejelentésekor benyújtandó információkat is.”
1b. A 4. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
2. A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12.cikkének (2)és (3)bekezdésében és 13.cikkének (1)és (2)bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban:
„(2) A rendelkezésre bocsátandó és terjesztendő környezeti információt szükség szerint naprakésszé kell tenni. Az adatbázisok vagy nyilvántartások az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) és (3) bekezdésében és 13. cikkének (1) és (2) bekezdésében felsorolt dokumentumokon kívül a következőket foglalják magukban azok egységes szerkezetbe foglalását követően haladéktalanul:
a) a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és közösségi jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;
a) a környezetre vonatkozó vagy azt érintő nemzetközi szerződések, egyezmények vagy megállapodások és uniós jogszabályok szövege, valamint a környezetet érintő politikák, tervek és programok szövege;
aa) a környezetre vonatkozó vagy azzal kapcsolatos uniós jogszabályok vagy igazgatási aktusok elfogadásához vezető döntéshozatali eljárásokban kifejezett tagállami álláspontok;
b) az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat a közösségi intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;
b) az a) pontban említettek végrehajtásában elért haladásról szóló jelentések, amennyiben azokat az uniós intézmények vagy szervek elektronikus formában készítik el vagy tárolják;
c) a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések a Szerződés 226.cikkének (1)bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;
c) a Szerződés megsértése miatti eljárásokkal kapcsolatban tett lépések a Szerződés 258. cikkének (1) bekezdése szerinti, indokolással ellátott véleménytől kezdődően;
d) a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;
d) a (4) bekezdésben említett, a környezet állapotáról szóló jelentések;
e) a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;
e) a környezetre hatást gyakorló vagy valószínűleg hatást gyakorló tevékenységek megfigyeléséből származó adatok vagy összefoglaló adatok;
f) a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;
f) a környezetre jelentős hatást gyakorló engedélyek és a környezetvédelmi megállapodások, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető;
g) környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.”
g) környezeti hatástanulmányok és a környezeti kérdésekkel kapcsolatos kockázatelemzés, illetve a hivatkozások arra a helyre, ahol ez az információ kérhető vagy hozzáférhető.”
Módosítás 26 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 1367/2006/EK rendelet 10 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés
Azon uniós intézményhez vagy szervhez, amely igazgatási aktust fogadott el, vagy – feltételezett igazgatási mulasztás esetén – ilyen aktust kellett volna elfogadnia, bármely, a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet jogosult belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon az alapon, hogy az aktus vagy mulasztás ellentmond a környezetvédelmi jognak.
Azon uniós intézményhez vagy szervhez, amely igazgatási aktust fogadott el, vagy – feltételezett igazgatási mulasztás esetén – ilyen aktust kellett volna elfogadnia, bármely, a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság tagjai jogosultak belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani azon az alapon, hogy az aktus vagy mulasztás ellentmond a környezetvédelmi jognak.
Módosítás 27 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 1367/2006/EK rendelet 10 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés
Ha egy igazgatási aktus egy másik nem jogalkotási aktus által előírt uniós szintű végrehajtási intézkedés, akkor a nem kormányzati szervezet a végrehajtási intézkedés felülvizsgálatának kérelmezésekor a nem jogalkotási aktus azon rendelkezésének felülvizsgálatát is kérelmezheti, amely az említett végrehajtási intézkedést szükségessé teszi.
Ha egy igazgatási aktus egy másik nem jogalkotási aktus által előírt uniós szintű végrehajtási intézkedés, akkor a nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság a 11. cikkben foglalt feltételeknek megfelelő tagjai a végrehajtási intézkedés felülvizsgálatának kérelmezésekor a nem jogalkotási aktus azon rendelkezésének felülvizsgálatát is kérelmezhetik, amely az említett végrehajtási intézkedést szükségessé teszi.
Módosítás 28 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont 1367/2006/EK rendelet 10 cikk – 2 bekezdés
2. Az (1) bekezdésben említett uniós intézménynek vagy szervnek valamennyi ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan. Az uniós intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 16 héttel a kérelem átvételét követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.
2. Az (1) bekezdésben említett uniós intézménynek vagy szervnek valamennyi ilyen kérelmet el kell bírálnia, kivéve ha a kérelem nyilvánvalóan alaptalan. Abban az esetben, ha egy uniós intézményhez vagy szervhez ugyanazon indokokra hivatkozva több, ugyanazon jogi aktus vagy mulasztás felülvizsgálata iránti kérelem érkezik, az intézmény vagy szerv dönthet úgy, hogy egyesíti a kérelmeket, és azokat egyként kezeli. Ilyen esetben az uniós intézmény vagy szerv a lehető leghamarabb értesíti a határozatról mindazokat, akik ugyanazon jogi aktus vagy mulasztás belső felülvizsgálatát kérik. A kérelem benyújtásától számított négy héten belül a kérelem által közvetlenül érintett harmadik felek észrevételeket nyújthatnak be az adott uniós intézményhez vagy szervhez. Az uniós intézménynek vagy szervnek a lehető leghamarabb, de legkésőbb 16 héttel a kérelem átvételét követően írásos válaszban ki kell fejtenie indokait.
Módosítás 29 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új) 1367/2006/EK rendelet 11 cikk – 1 a bekezdés (új)
2a. A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet a nyilvánosság azon tagjai is benyújthatják, akik az alábbi (2) bekezdés szerinti kellő érintettséget vagy jogsérelmet bizonyítják.”
2b. A 11. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
2. A Bizottság elfogadja az (1) bekezdésben említett feltételek átlátható és következetes alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket.
„(2) A Bizottság elfogadja az (1) és (1a) bekezdésben említett feltételek átlátható és következetes alkalmazásának biztosításához szükséges rendelkezéseket. Legkésőbb ... [e rendelet elfogadásának napjától számított tizennyolc hónap]-ig a Bizottság az 12a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyeket a nyilvánosság e cikk (1a) bekezdésében említett tagjainak teljesíteniük kell.A Bizottság legalább háromévente felülvizsgálja e kritériumok alkalmazását, és adott esetben módosítja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust annak érdekében, hogy garantálja az (1a) bekezdésben említett, a nyilvánosság tagjaira ruházott jog tényleges gyakorlását.
Az e bekezdés alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapított kritériumoknak:
a) biztosítaniuk kell az igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférést az Aarhusi Egyezmény általános célkitűzéseivel összhangban;
b) az egynél több tagállam nyilvánosságát érintő uniós jogi aktusra vagy mulasztásra vonatkozó kérelem esetén elő kell írniuk, hogy a kérelmet a nyilvánosság különböző tagállamokból származó tagjai nyújtsák be;
c) elkerülhetővé kell tenniük az actio popularist, többek között annak biztosításával, hogy a kellő érintettség vagy jogsérelem bizonyításakor a nyilvánosság tagjainak bizonyítaniuk kelljen, hogy a nyilvánosság többi tagjához képest közvetlenül érintettek;
d) minimalizálniuk kell az uniós intézményekre és szervekre háruló adminisztratív terheket.”
Módosítás 31 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 c pont (új) 1367/2006/EK rendelet 11 a cikk (új)
2c. A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„11a. cikk
A belső felülvizsgálat iránti kérelmek nyilvántartása
Az uniós intézmények és szervek legkésőbb 2021. december 31-ig létrehozzák a 11. cikkben meghatározott jogosultsági követelményeknek megfelelő valamennyi kérelem, valamint az említett követelményeknek megfelelő és a kérelmeket benyújtó kérelmezők nyilvántartását. A nyilvántartást rendszeresen frissíteni kell.”
2d. A 12. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
1. A 10.cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróságon.
„(1)Amennyiben a 10. cikk szerinti belső felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság tagjai úgy ítélik meg, hogy az uniós intézmény vagy szerv által e kérelemre válaszul hozott határozat nem elegendő a környezetvédelmi jog betartásának biztosításához, a Szerződés 263. cikkével összhangban eljárást indíthatnak a Bíróságon a szóban forgó határozat érdemi és eljárási jogszerűségének felülvizsgálata céljából.”
2e. A 12. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:
2. Amennyiben a közösségi intézmény vagy szerv elmulaszt a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban intézkedni, a nem kormányzati szervezet a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthat a Bíróság előtt.
„(2) Amennyiben az uniós intézmény vagy szerv elmulaszt a 10. cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban intézkedni, a 10. cikk értelmében belső felülvizsgálati kérelmet benyújtó nem kormányzati szervezet vagy a nyilvánosság tagjai a Szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban eljárást indíthatnak a Bíróság előtt.”
Módosítás 34 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 f pont (új) 1367/2006/EK rendelet 12 cikk – 2 a bekezdés (új)
2f. A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Bíróság költségmegosztásra vonatkozó előjogának sérelme nélkül biztosítani kell, hogy az e cikk alapján indított bírósági eljárások ne legyenek mértéktelenül drágák. A 10. cikk (1) bekezdésében említett uniós intézmények és szervek csak észszerű költség-visszatérítési kérelmeket nyújthatnak be.”
Módosítás 35 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – 2 g pont (új) 1367/2006/EK rendelet 12 a cikk (új)
2g. A szöveg a következő cikkel egészül ki:
„12a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A 11. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ... [e rendelet hatálybalépésének napja]-tól/-től kezdődő hatállyal határozatlan időre szól.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 11. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel és a nyilvánossággal.
(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6) A 11. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve, ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
Az ügyet az 59. cikk (4) bekezdésének negyedik albekezdése alapján visszautalták az illetékes bizottsághoz intézményközi tárgyalások céljából (A9-0152/2021).