Az Európai Parlament,

–  tekintettel a kínai helyzetről és az EU és Kína közötti kapcsolatokról szóló korábbi állásfoglalásaira és jelentéseire, különösen a hongkongi demokratikus ellenzékkel szembeni kemény fellépésről szóló 2021. január 21-i(1) valamint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen (XUAR) a kényszermunkáról és az ujgurok helyzetéről szóló, 2020. december 17-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Hongkongról szóló korábbi ajánlásaira, különösen a „20 évvel az átadást követően Hongkongról” című, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez (főképviselő/alelnök) intézett, 2017. december 13-i ajánlására(3),

–  tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról és a 2020. évi éves jelentésről szóló, 2021. január 20-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel arra, hogy a 2019. évi Szaharov-díjat Ilham Tohtinak, a kínai ujgur kisebbség jogaiért küzdő ujgur közgazdásznak ítélték oda,

–  tekintettel vezető európai parlamenti képviselőknek a kínai hatóságok arra vonatkozó határozatát követően tett 2021. március 23-i nyilatkozatára, hogy szankciót léptetnek életbe az Emberi Jogi Albizottsággal és más európai testületekkel és tisztviselőkkel szemben,

–  tekintettel David Maria Sassoli, az Európai Parlament elnöke, Maria Arena, az Emberi Jogi Albizottság elnöke és Reinhard Bütikofer, a Kínai Népköztársasággal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnöke által a Parlament 2021. március 24-i plenáris ülésének megnyitásakor tartott beszédekre,

–  tekintettel az Európai Kutatóintézet igazgatóinak 2021. március 25-i nyilatkozatára,

–  tekintettel Josep Borrell alelnöknek/főképviselőnek az uniós szervezetekkel, európai parlamenti képviselőkkel és parlamenti képviselőkkel szembeni kínai ellenszankciókról szóló, a 2021. április 28-i parlamenti vitán elhangzott felszólalására és az azt követő vitára,

–  tekintettel az Európai Parlament elnöke, a belga képviselőház elnöke, a holland képviselőház elnöke és a Litván Köztársaság parlamentje elnökének a parlamenti képviselőkkel szemben alkalmazott kínai szankciókról szóló, 2021. március 29-i közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló (EU) 2020/1998 rendelet végrehajtásáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/478 tanácsi végrehajtási rendeletre(5), valamint a súlyos emberi jogi jogsértések és visszaélések elleni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2020/1999 határozat módosításáról szóló, 2021. március 22-i 2021/481 tanácsi (KKBP) határozatra(6),

–  tekintettel a G7-csoportnak a hongkongi választási rendszerben eszközölt változásokról szóló, 2021. március 12-i nyilatkozatára, valamint a G7-csoport külügyi és fejlesztési minisztereinek 2021. május 5-i közleményére,

–  tekintettel a főképviselő/alelnök szóvivőjének a hongkongi demokráciapárti aktivisták elítéséről szóló, 2021. április 17-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a főképviselő/alelnök szóvivőjének újságírók, jogászok és emberijog-védők elítéléséről szóló, 2020. december 29-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériuma szóvivőjének 2021. március 22-i nyilatkozatára, amelyben szankciókat jelentett be fontos uniós szervezetekkel és személyi állományuk tagjaival szemben,

–  tekintettel Michel elnöknek és von der Leyen elnöknek a 2020. június 22-i, 22. EU–Kína csúcstalálkozót követő, az összetett és létfontosságú partnerség keretében az uniós érdekek és értékek védelméről szóló közös nyilatkozatára,

–  tekintettel a 2019. április 9-én rendezett, 21. EU–Kína-csúcstalálkozón kiadott együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bizottság és az alelnök / főképviselő „Az EU és Kína – stratégiai kilátások” című, 2019. március 12-i közös közleményére (JOIN(2019)0005),

–  tekintettel a Kínai Népköztársaság alkotmányának 36. cikkére, amely garantálja valamennyi állampolgár számára a vallási meggyőződés szabadságához való jogot, valamint 4. cikkére, amely biztosítja a nemzeti kisebbségek jogait,

–  tekintettel az ENSZ szakértőinek 2020. június 26-i felhívására, amely határozott intézkedéseket sürget az alapvető szabadságok Kínában történő védelme érdekében,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, amelyet Kína 1966. december 16-án aláírt, de még nem ratifikált,

–  tekintettel a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–  tekintettel a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kényszermunkáról szóló 1930. évi egyezményéhez csatolt 2014. évi jegyzőkönyvre, amelyet Kína nem írt alá,

–  tekintettel az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.  mivel az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdításának és tiszteletben tartásának az EU és Kína közötti, komoly múltra visszatekintő kapcsolat középpontjában kell maradnia, összhangban az EU-nak ezen értékek külső fellépései során való fenntartására vonatkozó kötelezettségvállalásával, továbbá Kína azon kifejezett szándékával, hogy érvényesítse azokat saját fejlesztési és nemzetközi együttműködése során;

B.  mivel a Tanács 2020. december 7-én elfogadta az (EU) 2020/1998 rendeletet az EU globális emberi jogi szankciórendszerének létrehozásáról, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy korlátozó intézkedéseket vezessen be a világban bárhol elkövetett súlyos emberi jogi jogsértésekért és visszaélésekért felelős, azokban részt vevő vagy azokkal összefüggésbe hozható célzott személyekkel, szervezetekkel és szervekkel, köztük államokkal és nem állami szereplőkkel szemben; mivel hangsúlyozni kell, hogy az EU-nak az emberi jogok tömeges megsértése esetén ezt a rendeletet kötelessége alkalmazni;

C.  mivel 2021. március 22-én az EU Külügyek Tanácsa az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében korlátozó intézkedéseket fogadott el Zhu Hailunnal, a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (a továbbiakban: a Terület) 13. népi kongresszusának korábbi vezetőjével, Wang Junzhengnel, a Hszincsiangi Gyártási és Építési Testület (XPCC) párttitkárával, a Kínai Párt területi pártbizottságának helyettes titkárával, Wang Mingshannal, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület pártbizottsága állandó bizottságának tagjával és a Terület politikai és jogi bizottságának titkárával, valamint Chen Mingguóval, az Hszincsiangi Közbiztonsági Hivatal (XPSB) igazgatójával és a Terület népi kormányának és a hszincsiangi fogolytáborokat üzemeltető XPCC Közbiztonsági Hivatal alelnökével szemben; mivel ez a négy személy és egy szervezet felelős az emberi jogok súlyos megsértéséért, többek között az ujguroknak és más muszlim etnikai kisebbségekhez tartozó személyeknek a Területen történő nagyszámú önkényes fogva tartásáért és a velük szemben alkalmazott megalázó bánásmódért;

D.  mivel a Kínai Népköztársaság Külügyminisztériumának szóvivője az uniós jegyzék jóváhagyását követően néhány perccel bejelentette, hogy „Kína szuverenitásának és érdekeinek súlyos megsértése, valamint hazugságok és dezinformáció rosszindulatú terjesztése miatt” szankciókat léptet életbe öt európai parlamenti képviselővel, Reinhard Bütikoferrel, Michael Gahlerrel, Raphaël Glucksmannal, Ilhan Kyuchyukkal és Miriam Lexmannal, a Parlament Emberi Jogi Albizottságával, 3 uniós tagállamokbeli parlamenti képviselővel (Sjoerd Wiemer Sjoerdsmával, Samuel Cogolatival és Dovile Sakalienével), az Európai Tanács Politikai és Biztonsági Bizottságával (közöttük a 27 uniós tagállam nagyköveteivel), két tudóssal (Adrian Zenzzel és Björn Jerdénnel) és két agytröszttel (Mercator Institute for China Studies (MERICS), Németország és az Alliance of Democracies Foundation, Dánia) szemben;

E.  mivel a szóvivő sajtóközleménye értelmében az érintett személyek és családtagjaik nem léphetnek be a szárazföldi Kínába, Hongkongba és Makaóba, és mivel sem ők, sem a velük kapcsolatban álló vállalatok vagy intézmények nem folytathatnak üzleti tevékenységet Kínával;

F.  mivel néhány nappal később Kína szankciókat fogadott el egyesült királyságbeli, kanadai és egyesült államokbeli parlamenti képviselőkkel, szervezetekkel és agytrösztökkel szemben, akik és amelyek korábban ugyancsak bevezettek intézkedéseket a Hszincsiangban elkövetett emberi jogi visszaélések ellen;

G.  mivel a kínai intézkedések támadást jelentenek az Európai Unió és Parlamentje, az európai demokrácia és értékek, valamint a kutatás szabadsága ellen;

H.  mivel az uniós szankciókat az emberi jogok megsértése váltotta ki és a nemzetközi jogban rögzített jogszerű és arányos intézkedéseken alapulnak, ezzel szemben azonban a kínai szankciók minden jogalapot nélkülöznek, teljesen megalapozatlanok és önkényesek, és az emberi jogi jogsértések bírálata ellen irányulnak; mivel a szankciók egyértelmű célja, hogy visszatartsák az EU-t a Kínában elkövetett emberi jogi visszaélések elleni munkájának és fellépésének folytatásától;

I.  mivel Kína sorozatban követett el emberi jogi jogsértéseket, figyelmen kívül hagyva az e téren két- és többoldalú egyezményekben vállalt kötelezettségeit, és mivel hitelt érdemlő jelentések szerint Kínában az emberi jogi helyzet a Tienanmen téri mészárlás óta a legrosszabb; mivel Kína rendszeresen nyújtott be határozatokat az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához azzal a céllal, hogy a „szuverenitást, a be nem avatkozást és a kölcsönös tiszteletet” alapvető megkérdőjelezhetetlen elvekké tegye, valamint hogy az egyének emberi jogainak előmozdítását és védelmét levegye a napirendről;

J.  mivel 2020 decemberében az EU és Kína elvben megállapodott az EU és Kína közötti átfogó beruházási megállapodásról; mivel a kínai szankciók – amelyek megakadályozzák, hogy legalább az Emberi Jogi Albizottság együttműködhessen kínai szakértőkkel – jelentős mértékben gátolják az Európai Parlamentet abban, hogy megfelelően elemezhesse az átfogó beruházási megállapodást; mivel a kereskedelmi és beruházási kapcsolatoknak az általános emberi jogi kérdések összefüggésrendszerén és a szélesebb körű politikai kapcsolatokon kívül történő kezelése elfogadhatatlan;

K.  mivel a Kína által bevezetett szankciók adják a legfrissebb példát arra, hogy a Kínai Kommunista Párt (KKP) vezetése fokozatosan a konfrontációs megközelítés felé halad, többek között álhírek terjesztésével és kibertámadásokkal lépve fel az EU-val szemben, miközben az EU és Kína közötti kapcsolatok egyre feszültebbek az ujgur nép és más etnikai kisebbségek elleni intézkedések, a hongkongi demokrácia elleni kemény fellépés és a Tajvani-szorosban alkalmazott egyre ellenségesebb megközelítés miatt; mivel kiderült, hogy a jelenlegi EU-Kína stratégia mozgástere szűk, és ezért az EU és Kína közötti kapcsolatok nem folyhatnak tovább a szokásos mederben;

L.   mivel az európai parlamenti képviselőkkel szembeni kínai szankciókat követően, 2021. április 30-án az orosz hatóságok úgy határoztak, hogy szankciókat vezetnek be nyolc uniós állampolgárral, köztük David Sassolival, az Európai Parlament elnökével és Věra Jourovával, a Bizottság alelnökével szemben;

M.   mivel a kínai kormány 2014-ben „Kemény kézzel az erőszakos terrorizmus ellen” elnevezéssel kampányt indított, amely főleg a Hszincsiang régióban élő ujgur kisebbség ellen irányul, és azóta már több mint egymillió embert tartanak fogva „politikai átnevelő” vagy „képzési” központoknak nevezett fogolytáborokban, amelyek a világ legnagyobb tömeges bebörtönzési rendszerét alkotják; mivel az ujgur lakosság a kínai kormány arra irányuló erőfeszítéseinek áldozata, hogy kínzás, erőszakos eltüntetés, tömeges megfigyelés, kulturális és vallási tisztogatás, nők kényszersterilizálása, szexuális erőszak, a reprodukciós jogok megsértése és a családok szétválasztása révén felszámolja e lakosság egyedi identitását és ahhoz való jogát, hogy népként létezzen; mivel emberi jogi szervezetek értékelése szerint e jogsértések a nemzetközi jog értelmében emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek;

N.  mivel Hongkongban a Parlament 2021. január 21-i állásfoglalása óta fokozódott a politikai ellenzék elnyomása, számos ítéletet hoztak demokráciapárti aktivisták és politikai képviselőik, többek között Joshua Wong, Martin Lee, Jimmy Lai és Lester Shum ellen a tüntetésekben való békés részvételük miatt, még olyan esetekben is, amikor nem volt bizonyíték a zavargásokban való bármely aktív szerepvállalásra; mivel az idén márciusban változásokat eszközöltek a hongkongi választási rendszerben, a hongkongi politikai rendszert gyökeresen átalakítva kötelezővé tették az anyaország iránti hűséget, valamint a hatalmat és a politikai befolyást a Hongkongi Választási Bizottság kezében centralizálták, ami a Hongkongi Törvényhozó Tanácsban a közvetlenül megválasztott képviselők arányának drasztikus csökkenéséhez vezet majd;

O.   mivel tíz uniós tagállam Kínával kötött kiadatási szerződése még ma is hatályban van, lehetővé téve Európában élő ujgur emberek, hongkongi polgárok, tibetiek és kínai disszidensek kiadatását Kínába, ahol politikai indíttatású per vár rájuk;

P.   mivel Gui Minhai hongkongi lakos és svéd állampolgár továbbra is börtönben van, jóllehet a Parlament számos alkalommal felszólított azonnali szabadon bocsátására;

1.  a lehető leghatározottabban elítéli a kínai hatóságok által kiszabott alaptalan és önkényes szankciókat, amelyek már odáig fajultak, hogy a szólásszabadságot, a tudományos élet szabadságát, valamint az egyetemes emberi jogok iránti nemzetközi elkötelezettséget és e jogok nemzetközi értelmezését támadják; felhívja a kínai hatóságokat, hogy sürgősen szüntessék meg ezeket az indokolatlan szankciókat;

2.  teljes mértékben szolidáris az Európai Parlament képviselőivel, Emberi Jogi Albizottságával, a kínai szankciók által sújtott minden más személlyel és szervezettel, közöttük az Európai Unió Tanácsa Politikai és Biztonsági Bizottságával, a nemzeti parlamentek képviselőivel, a német és svéd tudósokkal, valamint a németországi és dániai agytrösztökkel; teljes szolidaritását fejezi ki a szankciók által ugyancsak megcélzott, nem-uniós országokból – például az Egyesült Királyságból, Kanadából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából – származó képviselőkkel;

3.  megerősíti, hogy az alapvető szabadságok, a véleménynyilvánítás szabadsága, a döntéshozatali eljárásokban való szabad részvétel, a parlamenti szabadság, a tudományos élet szabadsága és az emberi jogok védelme demokráciáink pilléreit képezik, és ezek az értékek sohasem képezhetik alku tárgyát az EU és Kína közötti kapcsolatok keretében; hangsúlyozza, hogy a megfélemlítési kísérletek hiábavalók, és hogy az Európai Parlament megválasztott képviselőiként továbbra is aktívan és folyamatosan el fogjuk ítélni az emberi jogok és a nemzetközi jog megsértését és dolgozni fogunk e jogsértések felszámolásáért, valamint szorgalmazni fogjuk, hogy az EU az emberi jogok tiszteletben tartását továbbra is tartsa valamennyi külső politikájának középpontjában; véleménye szerint a Kína által intézett támadások azt mutatják, hogy Kína az EU és Kína közötti kapcsolatokban rendszeresen rivalizálni kíván az EU-val;

4.  határozottan elítéli, hogy kínai állami és nem állami szereplők a korábbi próbálkozásaik után most ismét megkísérelnek beavatkozni az Európai Unió és tagállamai demokratikus életébe, és nyilvános viták során álhíreket terjesztenek; véleménye szerint e szankciók olyan erőfeszítés részét képezik, amelynek célja a Kínáról a világban kialakult kép megrendszabályozása, valamint annak globális szintű előírása, hogy mi hangozhat el Kínával kapcsolatban, és úgy véli, hogy ez a törekvés egy totalitárius jellegű fenyegetés része;

5.  ismételten hangot ad mély aggodalmának amiatt, hogy Kínában megsértik az alapvető jogokat és az emberi jogokat, az emberi méltóságot, a kulturális önkifejezés és a vallási meggyőződés szabadságához fűződő jogot, a szólás szabadságát, valamint a békés gyülekezéshez és egyesüléshez való jogot, és különösen aggasztja az ujgur nép, a tibetiek, a mongolok és más etnikai kisebbségek, emberijog-védők, szociális aktivisták, vallási csoportok, újságírók, petíciók benyújtói, valamint az igazságtalanság ellen tiltakozók üldözése, továbbá az eltérő és ellenzéki véleményeket képviselők növekvő elnyomása, különösen Hongkongban;

6.  emlékeztet a 2020. december 17-i állásfoglalásában kifejtett álláspontjára, amely szerint a Hszincsiangban elkövetett jogsértések emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek, és kiemeli, hogy egyre több a bizonyíték az ilyen bűncselekményekre; sürgeti az EU-t és tagállamait erőfeszítéseik fokozására annak érdekében, hogy elegendő nemzetközi támogatást szerezzenek egy Hszincsianggal kapcsolatos független kiharcolásához az ENSZ-ben; üdvözli ezért, hogy négy kínai személyt és egy kínai szervezetet az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében jegyzékbe vettek, ők ugyanis súlyos emberi jogi jogsértésekért felelősek Kínában; sürgeti a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy hozzanak meg minden szükséges intézkedést, és használjanak fel minden rendelkezésükre álló – különösen gazdasági – eszközt annak érdekében, hogy rábírják a kínai kormányt a táborok bezárására és az emberi jogok mindennemű megsértésének beszüntetésére Hszincsiangban és másutt, többek között Tibetben;

7.  sajnálja, hogy számos, többek között a ruházati és a textilipari ágazatban működő nemzetközi vállalatot erőteljes és széles körű bojkottnak vetettek alá, mert a Hszincsiangban alkalmazott kényszermunkáról szóló beszámolók miatt kifejezték aggodalmukat és úgy döntöttek, hogy megszüntetik ellátási láncuk Hszincsianghoz kapcsolódó szakaszát, valamint határozottan elítéli, hogy a kínai kormány által e vállalatokra agresszív politikai nyomást gyakorol; ismételten kéri, hogy a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat mielőbb véglegesítsen egy ellátási láncra vonatkozó üzleti tanácsadó szolgáltatást, amely iránymutatást ad a vállalatok számára az ujgur kényszermunka alkalmazása kockázatának való kitettséggel kapcsolatban, és amely támogatást nyújt alternatív ellátási források sürgős azonosításához;

8.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU, tagállami intézmények és az emberi jogokkal kapcsolatos munkájuk ellen irányuló megtorló intézkedések tudatos stratégia részét képezik, amelynek célja az emberi jogok nemzetközi szintű gyengítése és újradefiniálása oly módon, hogy végül elveszítsék eredeti jelentésüket; sajnálja, hogy az EU által eddig alkalmazott megközelítés és eszközök nem vezettek kézzelfogható eredményekhez, és az elmúlt évtizedben az emberi jogi helyzet csak romlott Kínában; sürgeti a Bizottságot, hogy az emberi jogok Kínában tapasztalt helyzete tekintetében teendő tényleges előrelépés érdekében dolgozzon ki és vezessen be holisztikus uniós stratégiát;

9.  úgy véli, hogy a nemzetközi jogalapot nélkülöző kínai megtorló szankciók jelentősen visszavetik az EU és Kína közötti kapcsolatokat; alapvető fontosságúnak tartja, hogy az EU és valamennyi intézménye egységesen lépjen fel az európai demokrácia elleni támadással szemben és közös értékeink védelmében; felhívja a Tanács elnökét és a Bizottság elnökét, hogy egyértelmű nyilatkozatban juttassák kifejezésre: Kína választott politikusokkal szemben hozott szankcióit nem fogjuk eltűrni; helyénvalónak és szükségesnek tartja, hogy a kínai partnerekkel folytatott kétoldalú megbeszélések során valamennyi uniós tagállam minden szinten felvesse ezt a kérdést, és kéri, hogy a Parlamentet tájékoztassák ezekről az erőfeszítésekről;

10.  indokoltnak tartja, hogy a kínai szankciók életbe léptetésére tekintettel befagyasztották mind az EU és Kína közötti átfogó beruházási megállapodás (CAI) aláírásának lehetőségét, mind pedig a CAI Európai Parlament általi megerősítéséről folytatott minden vitát; elvárja, hogy Kína megszüntesse a szankciókat, mielőtt a Parlament foglalkozni kezdene a CAI-val, a ratifikációs folyamat végeredményének sérelme nélkül; elvárja, hogy a Bizottság konzultáljon a Parlamenttel, mielőtt bármely lépést tenne a CAI megkötése és aláírása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy használja fel a CAI-ról szóló vitát az emberi jogok védelmének javítására és a kínai civil társadalom támogatására, és emlékezteti a Bizottságot, hogy amikor jóváhagyását kérik majd a CAI-hoz, a Parlament figyelembe fogja venni az emberi jogok helyzetét Kínában, többek között Hongkongban is;

11.  hangsúlyozza, hogy sürgősen újra egyensúlyba kell hozni az EU és Kína közötti kapcsolatokat egy olyan önálló intézkedési eszköztár elfogadása révén, amelynek része például: a külföldi támogatások belső piacra gyakorolt torzító hatásai elleni jogszabályok; nemzetközi közbeszerzési eszköz; az ellátási láncra vonatkozó, kötelező átvilágítási követelményeket tartalmazó jogszabályok, amelyek a kényszermunkával előállított termékekre vonatkozó importtilalomról is rendelkeznek; a külföldi befektetések átvilágításáról szóló továbbfejlesztett és megerősített uniós rendelet; kényszerítő intézkedések elleni hatékony eszköz; szükség esetén további intézkedések az EU globális emberi jogi szankciórendszere keretében annak érdekében, hogy továbbra is kezelni lehessen a Hszincsiangban és Hongkongban elkövetett jogsértéseket, és amelyek célja, hogy Kína véget vessen az összes jogsértésnek; Kína kiberbiztonsági fenyegetései, hibrid támadásai és a polgári-katonai fúziós program megfelelő kezelése;

12.  sürgeti a kínai kormányt, hogy ratifikálja és hajtsa végre a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kényszermunkáról szóló 29. számú egyezményét, a kényszermunka felszámolásáról szóló 105. számú egyezményét, az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 87. számú egyezményét, valamint a szervezkedési jogról és a kollektív tárgyalási jogról szóló 98. számú egyezményét; nyomatékosan kéri Kínát, hogy ratifikálja a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát;

13.  felszólítja a kínai és a hongkongi hatóságokat, hogy állítsák helyre a hongkongi demokratikus folyamatba vetett bizalmat, és haladéktalanul szüntessék meg a demokratikus értékek támogatóinak üldözését; sajnálatának ad hangot amiatt, hogy az Európai Unió Tanácsában hiányzik az egység a hongkongi demokráciával szembeni kemény fellépés kezelését célzó intézkedések elfogadása tekintetében; sürgeti az alelnököt/főképviselőt és a Tanácsot, hogy az egyhangú támogatás hiányától függetlenül terjesszen elő és fogadjon el következtetéseket Hongkongról, és kéri a tagállamokat, hogy függesszék fel a tagállamok Kínával kötött kiadatási szerződéseit;

14.  hangsúlyozza, hogy rendszert kell létrehozni annak ellenőrzésére, hogy az EU belső piacán működő szervezetek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek-e az emberi jogok megsértésében Hszincsiangban, és adott esetben kereskedelmi vonatkozású intézkedéseket, például a közbeszerzésből való kizárást és egyéb szankciókat kell bevezetni; határozott véleménye, hogy az EU-ban minden szinten, és valamennyi uniós intézményben el kell kerülni az emberi jogokat sértő helyzetekben alkalmazott kizsákmányoló technológiák beszerzését;

15.  felszólítja az Európai Tanácsot, hogy határozottan foglaljon állást a kínai szankciókkal szemben, és fogadjon el következtetéseket e tárgyban; véleménye szerint az „EU–Kína stratégiai kilátások” című közös közlemény folyamatban lévő felülvizsgálata során megfelelően foglalkozni kell e szankciókkal, valamint a Kínában és Kína nemzetközi szerepe tekintetében tapasztalható negatív fejleményekkel és romló tendenciával, és ezekre megfelelő választ is kell adni annak érdekében, hogy el lehessen mozdulni egy határozottabb, valamennyi tagállam támogatását élvező EU–Kína stratégia felé;

16.  kéri az EU-t, hogy a Kínáról szóló transzatlanti párbeszéd keretében fokozza az egyeztetést és az együttműködést az Egyesült Államokkal, többek között az emberi jogok megsértésének kezelésére irányuló intézkedések összehangolt megközelítése tekintetében, és kéri, hogy e párbeszéd biztosítson erős parlamenti dimenziót;

17.  véleménye szerint a CAI ratifikálásának felfüggesztése nem történhet a regionális partnerekkel, többek között Tajvannal kötendő más kereskedelmi és beruházási megállapodások rovására;

18.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Kínai Népköztársaság kormányának és parlamentjének.

(1) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0027. (2) Elfogadott szövegek, P9_TA(2020)0375. (3) HL C 369., 2018.10.11., 156. o. (4) Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0012. (5) HL L 99. I, 2021.3.22., 1. o. (6) HL L 99. I, 2021.3.22., 25. o.